szeged.hu/aok/hirlevelek.html

Átírás

1 XXII. évfolyam 2. szám szeged.hu/aok/hirlevelek.html Tartalom Az Általános Orvostudományi Kar hírei Kari Tanács személyi döntései...2. old. Rendkívüli ünnepi tanári testületi ülés...2. old. Jancsó Miklós Emlékülés...8. old. Beszámoló a XXX. OTDK Konferenciáról...8. old. Pályázati felhívás 3 éves doktori képzésre...9. old. Szegedi oktatók látogatása Angersban old. Rövid hírek old. Alma Mater Tagsági Kártya old. Egyetemi karok a hallgató szemével (ÁOK..12. old. Elhunyt Dr. Vimláti László old. Tájékoztató a évi jubileumi diplomák kiadásának feltételeiről old. Intézeti hírek Gyermekgyógyászati Klinika old. Pszichiátriai Klinika old. Sebészeti Műtéttani Intézet old. A Fogorvostudományi Kar hírei A helyi TDK Konferencián elért eredmények old. Erasmus program old. Tübingeni kiruccanás old. Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar hírei ETSZK-s sikerek az OTDK-n old. Hangtár ajánló old. 1

2 Az Általános Orvostudományi Kar hírei Az Általános Orvostudományi Kar Tanácsa március 29-én megtartott ülésén a Személyi kérdések napirendi pont alatt az alábbi határozatokat hozta: július 1-től tanszékvezetői kinevezést nyert: - az Onkoterápiás Klinikára Dr. Kahán Zsuzsanna egyetemi tanár, - a Szemészeti Klinikára Dr. Facskó Andrea egyetemi docens. Egyetemi docensi kinevezést nyert: - Dr. Bede Olga (Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ) - Dr. Bitay Miklós (II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ - Szívsebészeti Osztály) - Dr. Burián Katalin (Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet) - Dr. Csont Tamás (Biokémiai Intézet) - Dr. Keresztúri Attila (Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika) - Dr. Nemes Attila (II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ) - Dr. Szendi István (Pszichiátriai Klinika) - Dr. Tálosi Gyula (Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ) - Dr. Török László (Traumatológiai Klinika) - Dr. Ungi Imre (II.sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Invazív Kardiológiai Részleg) - Dr. Varjú Katalin (Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet) Tudományos főmunkatársi kinevezést nyert: - Dr. Virók Dezső (Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet) április 13-án rendkívüli ünnepi tanári testületi ülés keretében Dr. Vécsei László akadémikus, orvoskari dékán első ízben adta át az Általános Orvostudományi Kar által alapított Pro Facultate Medicinae kitüntetést. Életműve elismeréseként a 95 éves Dr. Obál Ferenc, a 90 éves Dr. Boda Domokos, Dr. Szekeres László, Dr. Szentpétery József és Dr. Varró Vince emeritus professzorok vehették át a Kar kitüntetését. Életútjukat a munkásságuknak helyet adó intézetek jelenlegi tanszékvezetői ismertették: Dr. Obál Ferenc Különleges és ritka alkalom ez a mai ünnepség, amelyen egykori tanárainkat - professzorainkat köszönthetjük 95. ill. 90. éves születésnapjukon. Megtiszteltetés számomra, hogy köszönthetem a 95. évében járó egykori Élettan, majd későbbi intézetvezető professzoromat, Dr. Obál Ferenc emeritus professzor urat. Úgy hiszem, mindenkit megérint ez a ritka jubileum, még ha csak felületesen is elgondolkozik azon, hogy milyen érdekes, intellektuálisan és történelmi szempontból is eseménydús és izgalmas, és nem utolsó sorban sikeres életutat jártak be az ünnepeltek. Hogy a szűkebb szakmánál maradjak, amikor 1916 szeptember 28-án, neves polgári családban megszületett Obál Ferenc Budapesten, akkor az első hormont, a secretint épp, hogy felfedezték, a vitaminok közül csak az A vitamint és a thiamint ismerték, a magasabb idegi tevékenységről pedig azt írták a korabeli élettan könyvek, hogy Die Frage, wie wir den Zusammenhang zwischen dem materiellen Verhalten des Gehirns und den Bewussterscheinungen aufzufassen oder zu erklären haben, ist überhaupt nicht Gegenstand naturwissentschaftlicher Untersuchung. Vagyis, hogy a tudati jelenségek és az agy quasi fiziológiás működése közötti összefüggések vizsgálata nem lehet a természettudományos vizsgálódás tárgya. Obál Ferenc iskolai tanulmányait Pesten végezte, jó eredménnyel. Megtanult latinul, németül és franciául, majd magánúton tanult angolul és zongorázni. Jól rajzolt és festett is. Orvosi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán ( ), illetve Heidelbergben ( ) végezte, diplomát Buda- 2

3 pesten nyert. Ha megemlítem, hogy kik voltak Obál professzor tanárai, majd később munkatársai, akkor ez a méltatás rendhagyó orvostörténeti jegyzetnek is beillik. Amikor Obál professzor visszaemlékezéseit olvastam, ugyanazt éreztem, mint sok évvel ezelőtt, amikor egyszer együtt ebédelhettem a szintén Kolozsvárra kinevezett Miskolczi Dezső professzorral, aki Ramon y Cajal-nál töltött tanulmányútjáról mesélt megelevenedtek a számomra már történelmi személyek és események. Obál prof tanárai között olyan nagy neveket találunk, mint Kiss Ferenc, Huzella Tivadar, Krompecher István, Szentágothai János, Issekutz Béla, Korányi Sándor, Verebély Tibor, Jendrassik Ernő vagy Schaffer Károly. Obál professzor már egyetemi évei alatt tudományos munkát végzett a Belák Sándor vezette Kórtani Intézetben, elsősorban Ludány György adjunktus mellett, aki egyébként Verzár Frigyes tanítványa volt. Itt szorgalmas, kitartó kutatónak és ügyes operatőrnek ismerték meg. Ennek köszönhette, hogy Ludány György, akit 1940-ben a kolozsvári egyetem Élettani Intézetébe professzornak neveztek ki, meghívta intézetébe, Kolozsvárra. Így került 1940-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Élettani Intézetébe, ahol elsősorban a magyar nyelvű orvosképzés újraszervezésével volt elfoglalva től a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre nyert kinevezést. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Obál professzor Úr heroikus munkát végzett Erdélyben és jelentősen hozzájárult az erdélyi magyar orvosképzés fennmaradásához és fejlesztéséhez. Obál professzor tevékenységét jól illusztrálja az, amit viszszaemlékezéseiben ír: között az Általános és Kísérleti Kórtanon, ill. az ebből kinőtt Kórélettanon voltam között az Élettan és Orvosi Fizikán, között a Gyógyszertanon is voltam, de között a Központi Klinikai Labor Szolgálat a Kórtanon belül is igénybe vett, emellett közt a Diákvédő Hivatal és Menza igazgatója is voltam, ban pedig az anatómia-élettan-kórélettant is oktattam a gyógyszerészkar II. évfolyamán és a gyógyszerhatástant a IV. évfolyamon (hát ez már majdnem olyan rossz, mint a mai helyzet, csak nem kellett angolul és németül is oktatni van azért haladás!). Mint szerződéses magyar állampolgár 1953-ig dolgozott itt, akkor visszatért Budapestre. Nehéz ennek a munkának a jelentőségét pusztán az elérhető dokumentáció alapján megítélni. Amint maga Obál prof írja Erdély és az orvostudomány szolgálatában c. visszaemlékezésében az egyének kis eseményei halmozódva és összeadódva jól jellemzik a történelmi nagyidőket, jobban, mint az uralkodók és a neves családok nevével jellemzett történelem. Igazabb, mint a sokszor csak a levéltári, bár írott forrásokon nyugvó, objektívnek látszó, mégis hiányosságából fakadóan torz történelem ban visszatért Budapestre és az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet EEG-neurofiziológiai osztályának vezetőjévé nevezték ki. Itt jelentős szerepet vállalt nemcsak a kutatásban, hanem az Intézetben folyó diagnosztikus tevékenységben is, hiszen Obál professzor az electroencephalographia országosan elismert szakemberévé vált. Alapító és vezetőségi tagja lett a megalakuló EEG Társaságnak ban megüresedett a Szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének vezetői széke, amelyet Obál prof pályázat útján elnyert. Csak az érdekesség kedvéért említem, hogy a Bíráló Bizottság elnöke ifj. Jancsó Miklós volt, akire, Obál prof tudományos munkája mellett nagy hatást gyakorolt Obál prof elhivatott erdélyi oktató munkája (Marosvásárhelyi jegyzetei ( ): Általános kórtan; Az idegrendszer kórtana; Kórélettani gyakorlati jegyzet; Kórélettan I-III; Gyógyszertan,) ban nevezték ki a Szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének igazgatójává. Hosszú, 4 éves interregnum után vette át a kissé szétzilált intézetet. Vezetése alatt az Élettani Intézet jól szervezett, nemzetközi szinten is jelentős kutatóhellyé vált. Obál professzor tudományos érdeklődése igen szerteágazó volt. Kezdeti vizsgálatait Ludány professzor mellett végezte a gyomor-bélrendszer, különös tekintettel a boholy-mozgások élettani mechanizmusaira vonatkozóan. Ezt már hallgató korunkban is sejtettük, így aztán mindenki fújta a tudnivalókat az Exner jelenségről és a villikinin-ről. Később érdeklődése a vegetatív és a neurohumorális funkciók szabályozásának kérdései felé fordult, amelyeket az elsők között matematikai-számítástechnikai-kibernetikai módszerek felhasználásával tanulmányozott. Ehhez Szeged különösen kedvező tudományos környezetnek bizonyult, hiszen itt dolgozott a nemzetközi hírű Kalmár László matematikus professzor, akivel Obál prof hamar szakmai kapcsolatba került. Nagydoktori disszertációját is ebből a témakörből írta és védte meg 1967-ben. Kutatómunkájában jelentős szerepet játszott az un. lymphogen encephalopathia vizsgálata, elsősorban Földi Mihály professzorral kollaborációban. A nyaki nyirokerek lekötését követő patho-morfológiai és pathofiziológiai változások vizsgálata számos (v. inkább számtalan) intézet kollaborációjában folyt. Érdekes módon mindkét, sőt mindhárom intézetvezető professzorom jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki e témában Csillik prof könyvet írt a Nyirokkeringés hisztokémiája és hisztofizikája címmel, Obál prof pedig hosszabb átfogó munkát közölt a lymphogen encephalopathiat kísérő központi idegrendszeri, elsősorban EEG elváltozásokról. Behatóan foglalkozott még a hisztamin idegrendszeri hatásaival, valamint a hőreguláció és az alvásszabályozás kapcsolatával. Számos nemzetközi figyelmet és elismerést keltő megfigyelést közölt a hőreguláció és az alvás témakörében fiával, a tragikusan fiatalon elhunyt, kiváló tehetségű ifj. Obál Ferenc professzorral együtt. Obál Ferenc professzor úr 1986-ig, mintegy 28 éven keresztül vezette az Élettani Intézetet, amelynek aztán ugyanebben az évben emeritus professzora lett. Bölcs intézetvezető és fáradhatatlan vizsgáztató volt. Nem felejtem el, hogy amikor javasoltam Prof úrnak, hogy a hallgatók és az oktatók számára is rendkívül megterhelő és időigényes vizsgáztatási rendszer helyett vezessük be az egyszerűbb multiple choice teszteket, elsősorban azért, hogy oktatóink a vizsgaidőszakban ezáltal felszabaduló időben többet dolgozhassanak a laboratóriumban, azt válaszolta, hogy beleegyezik, de nem hiszi, hogy reményeim valóra válnak. Neki lett igaza. Obál Ferenc professzor munkásságát mind a magyar, mind pedig a román szakmai és állami testületek elis- 3

4 merték: Román Egészségügyi Minisztérium Felsőoktatási Díja, 1954-ben, Jancsó Miklós Emlékérem és Jutalomdíj, 1981-ben, Lissák Kálmán emlékérem, ben, Hőgyes Endre emlékérem és díj, 1986-ban, Munka Érdemrend arany fokozata, 1986-ban. A Román Orvosi Akadémia 1995-ben tiszteletbeli tagjává választotta, 1996-ban pedig a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktorává avatta. Úgy gondolom, ezeknél is nagyobb kitüntetés számára egykori diákjainak megbecsülése és tisztelete, akik az erdélyi évek alatt, majd itt Szegeden tőle igyekeztek megtanulni számos disciplina, de elsősorban az Élettan alapjait. Legendás arc- és névmemóriája. Amikor egyszer ellátogatott Marosvásárhelyre, egy étteremben megszólította egykori tanítványa, aki rögtön mondta is volna a nevét, de Obál prof közbevágott és közölte a kollégával, hogy hívják, mikor tanította és hol szokott volt ülni az előadásokon --- harminc évvel azelőtt. Úgy is, mint egykori tanítványa, kívánom, hogy Professzor úr még sokáig élvezze tanítványai megbecsülését és Családja szeretetét. Isten éltesse Professzor Urat! Dr. Jancsó Gábor Dr. Boda Domokos (Alistál, április 19.) Széchenyidíjas magyar orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Kutatási területe: Folyadékés elektrolit-anyagcsere, légzési zavarok patológiája, újszülöttkori adaptációs zavarok, heveny anyagcserezavarok, hyperurikaemiák patológiája ben született a Magyarországtól frissen elszakított Alistán, 1920-tól Csehszlovákia (ma Szlovákia). Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte között, ben kapott orvosi diplomát között katonáskodott ig a pesterzsébeti gyermekkórházban segédorvosi, majd alorvosi beosztásban dolgozott ig a László Kórház osztályvezető főorvosa volt. Gyermekgyógyászatból 1950-ben, fertőző betegségekből 1961-ben, gyermekkardiológiából 1979-ben szakvizsgázott. Hypernatraemia a csecsemőkor pathológiájában c. kandidátusi értekezését 1959-ben védte meg. Akadémiai nagydoktori értekezésével, A légzési zavar elhárítása poliomyelitisben és egyéb heveny életveszélyállapotokban témakörben, 1965-ben érte el a tudományok doktora fokozatot január 1-jén kinevezték tanszékvezető egyetemi tanárnak a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájára, ezt a pozíciót június 30-ai nyugdíjazásáig töltötte be. Eközben, január 22-étől június 30-áig az orvosegyetem rektorhelyettesi teendőit is ő látta el ben emeritálták, azóta a professzor emeritusok aktív életét éli, kutat, könyveket ír. Mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos közéletben jelentős szerepet töltött és tölt be: az MTA Orvostudományok Osztálya Klinikai Bizottságának elnöke ( ); a Magyar Gyermekorvosok Társaságának tagja (1946-), majd elnöke ( ); a Korányi Társaságnak tagja(1955-), majd elnökségi tagja ( ); a Magyar Infektológiai Társaságban elnökségi tag (1958-). Számos európai és nemzetközi gyermekorvosi társaság tiszteletbeli vagy levelező tagja ben egy szemesztert a Kaliforniai Egyetemen (Los Angeles, USA) tanított vendégprofesszorként. Számos hazai és külföldi szakmai folyóiratnál vállalt szerkesztőbizottsági tagságot: Gyermekgyógyászat (1963-); Acta Paediatrica Hungarica (1965- ); Orvosi Hetilap (1984-); Lege Artis Medicinae (1990- ); Magyar Pediáter; Monatsschrift für Kinderheilkunde ( ); Annals of Medicine ( ); Annals of Clinical Research. 234 tudományos közleménye jelent meg nyomtatásban, többnyire angol nyelven. Gyermekgyógyászat c. jegyzeteiből, majd egyetemi tankönyveiből generációk tanultak. Több magas állami és szakmai elismerés tulajdonosa, a magyar gyermekgyógyászat egyik legkiválóbb egyénisége. Munkássága döntően befolyásolta a csecsemő- és gyermekgyógyászat fejlődését, a csecsemőhalandóság csökkenését. Számos tevékenység között a hazai intenzív terápia betegellátási rendszer alapjait is ő teremtette meg. Szakmai munkássága nemzetközileg is elismert. Ezt igazolja az, hogy valamennyi jelentős külföldi társaság tagjai sorába választotta. Egyéniségére jellemző, hogy mind a szakmában, mind a magánéletben az etikai normákat szigorúan betartotta. Mindenben a beteg érdekét képviselte. Közel 30 éves szegedi egyetemi tanári tevékenységével hazai és külföldi fórumokon egyaránt jelentősen hozzájárult a szegedi egyetem és így Szeged város tekintélyének, jó hírnevének növeléséhez. Prof. Dr. Túri Sándor Dr. Szekeres László Győrben született, a többi 90 éves ünnepelthez hasonlóan, 1921-ben. Az, hogy orvosi pályát választott, nem lehetett véletlen, hiszen nagyapja és édesapja is orvosként tevékenykedett, Lenke néni, aki az első felesége volt, és sajnos már nincs közöttünk, és két lánya, Juli és Zsuzsa szintén az orvosi hivatást választotta. Elgondolkodtatott, hogy milyen szerencsések is vagyunk, hogy ennek a generációnak 5 ilyen kiválóságát, mint mestereinket ünnepelhetjük, hiszen sorsukat, illetve pályafutásukat mai szemmel nézve igen zaklatott idők is meghatározhatták. Gondolok itt a 30-as évek végének antiszemitizmusára, a II. világháború vérzivatarára és az azt követő diktatúrákra és elszigeteltségre. Ez utóbbi a mi, és a minket követő generáció számára már egyre nehezebben elképzelhető. Éppen ezért kiemelendő az a tevékenységük, hogy a 4

5 vasfüggöny mögül oly sok előítéletet leküzdve harcolták ki számunkra is a nemzetközi elismertséget és kapcsolatrendszert, amelynek jelen korunkban mi már haszonélvezői vagyunk. Szekeres professzor úr sikerekben gazdag szakmai pályafutását nehéz röviden tárgyalni, így az időbeli korlátok miatt csak a legfontosabb állomásokra térnék ki. Általános és középiskolai tanulmányait Győrben végezte kiváló eredménnyel. A Pécsi Tudományegyetem Orvosi Karán végzett ben Summa cum laude minősítéssel. A családi hagyományoknak megfelelően klinikai pályát tervezett magának, de eredményes diákköri munka után a Pécsi Farmakológiai Intézetben mégis az elméleti orvostudományi pályát választotta, amit saját bevallása szerint azóta sem bánt meg. Első mestere Méhes Gyula professzor volt Pécsett ben az orvostudományok kandidátusa, 1965-ben az MTA doktora lett. A Pécsi Orvostudományi Egyetemről 1967-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemre, a Gyógyszertani Intézetbe nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárrá, ahol es nyugdíjba vonulásáig tevékenykedett. Szekeres professzor úr kutatási területe négy korszakra bontható: 1) szív biokémiai kutatások, 2) aritmiakutatás, 3) infarktusos hirtelen szívhalál patomechanizmusa, 4) szív stressz adoptációs kutatások késői hosszantartó prekondícionálás felfedezése prosztaciklin szerepén keresztül. A szakmai elismerések és kitüntetések, egyetemi és országos tudománypolitikai tevékenységének, azok sokasága, illetve gazdagsága miatt, ezek felsorolására itt most nincs elegendő idő. Amit viszont ki szeretnék emelni, az: Szekeres professzor úr kiemelkedő és a mai napig is ható iskolateremtő tevékenysége: Tanítványai, illetve munkatársai közül 8-an szerezték meg az MTA doktori és professzori címet. 4-en közülük hazai egyetemeinken a farmakológiai intézetek tanszékvezetőivé váltak, és a keringésfarmakológiai iskolát Szegeden és Debrecenben tovább erősítik. Közvetlen tanítványai közül kiemelném Papp Gyula akadémikust, Végh Ágnes, Leprán István, Szilvássy Zoltán és Tósaki Árpád professzorokat, akik Szekeres professzor úr kutatásait közvetlenül is folytatták, illetve folytatják jelenleg is. Tudományos munkásságát 295 közlemény, 76 könyvfejezet, 304 absztrakt, 7 könyvszerkesztés, több mint 2350 citátum fémjelzi. A laudációt elmondó abban a szerencsés, illetve megtisztelő helyzetben van, hogy személyes pályafutására is döntő hatással volt Szekeres professzor úr, minthogy én magam is, Zsuzsa lányával közösen, a Gyógyszertani Intézetben Papp Gyula professzor laboratóriumában diákkörösként kezdtem pályafutásomat 1975-ben, természetesen szívkeringési témában, amelyet azóta is folytatok. Hadd emeljem ki ez alkalommal is Szekeres professzor úr rendkívül színes egyéniségét a művészetekhez (kiváló festő, lakása saját festményeivel megtöltött galériára emlékeztet) politikához és történelemhez való érdeklődése jellemzi, amelynek élvezője vagyok, valahányszor meglátogatom otthonában és második feleségével, Ibolyával együtt mindezekről élvezetesen elbeszélgethetünk. Végezetül engedjék meg, hogy megragadjam ezt az alkalmat és prezentáljam Szekeres professzor úr számára az International Academy of Cardiovascular Sciences nemzetközi szervezet Medal of Merit díját, amelyet legutóbbi (februári) indiai kongresszusi részvételemkor a szervezet világhírű elnöke, Dhalla professzor bízott rám, hogy méltó módon adjam át üdvözletével és jókívánságaival Szekeres professzor úr számára. Prof. Dr. Varró András Dr. Szentpétery József egyetemi tanár, professor emeritus 1921-ben, Kolozsvárott született. Felsőfokú tanulmányait szülővárosa tudományegyetemének orvosi karán végezte, között. Már hallgató korában bejárt az Anatómiai Intézetbe, ahol Mihálik Péter irányítása mellett, harmadéves korától gyakornok, majd később tanársegéd lett. Itt találta meg azt a tudományos gondolkodásra nevelő, ám kemény iskolát, ami felkészítette őt az oktatói pályafutásában előtte tornyosuló akadályok gyakorlatias megközelítésére és sikeres leküzdésére. A Kolozsvári Magyar Orvosegyetem átköltözésével Marosvásárhelyre került, ahol Professzor Úr is dolgozott 1946 és 1969 között. Az átköltözéskor ő volt az egyetlen anatómus. Első feladata az volt, hogy katonai lovardából hozzon létre anatómiai intézetet. Fogorvostudománnyal az 50-es évektől kedve foglalkozott, fogorvostan-hallgatók előadójaként. Államvizsga dolgozatok és kandidátusi értekezések fogszövettani anyagának készítésében vett részt. Később a vásárhelyi Fogászati Klinika kórbonctani és kórszövettani laboratóriumát alakította ki és vezette. Akkoriban főleg a fogak kemény állományának mésztelenítésével és a fogbél vizsgálatával foglalkozott. Kórbonctanból-kórszövettanból szakorvosi képesítést szerzett 1969-ben. Ugyanebben az esztendőben települt át Magyarországra, családjával együtt. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikáján az orális biológia tantárgy előadója és a konzerváló fogászati osztály vezetője volt. Itt sajátította el a gyakorlati fogorvoslás tudományát. A Romániában, 1967-ben megszerzett, az orvostudományok kandidátusa fokozatát 1970-ben honosították Magyarországon. Fog- és Szájbetegségek szakorvosi képesítést szerzett 1971-ben. Munkásságának középpontjában mindig is az oktatás állt, ezért vállalkozott 58 évesen arra, hogy fogorvosképzést teremtsen Debrecenben, szinte a semmiből ben lett a DOTE Sztomatológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. A feladat hatalmas volt. Min- 5

6 den energiájának mozgósításával, embert próbáló kitartással építette fel azt az iskolát, amelynek mai vezetői többségükben az ő egykori tanítványai. Ebbéli munkásságát kitüntetések sorával ismerték el: Pro Universitate, Kiváló Munkáért, Munka Érdemrend arany fokozata ban vonult nyugdíjba. Azt követően több mint egy évtizeden keresztül részt vett mind a debreceni, mind a szegedi fogorvosképzésben. Utóbbiban az egyik legfontosabb alapozó tantárgy, a konzerváló fogászati propedeutika oktatását vállalta és végezte a tőle megszokott, magával ragadó módon és eredményességgel. A tudomány világában sokat barangolt, az orvosi mellett a műszaki, irodalmi, nyelvészeti, idegen nyelvi területeken is alapos jártasságot szerzett. Szűkebb kutatási profilját a fogak mellett a tüdő, valamint a nyelőcső, gyomor, bélcsatorna beidegzése jelenti. Az utóbbi években azonban a kínai nyelvvel, azon belül magyarkínai-angol-latin orvosi szógyűjtemény megalkotásával foglalkozik. Hölgyeim és Uraim, nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudomány Karának képviseletében Szentpétery professzort köszönthetem, aki orvosi hivatását lelkiismerettel végző, az oktatást szenvedélyesen gyakorló tanár és nagyszerű kolléga. Prof. Dr. Nagy Katalin Dr. Varró Vince A tanítvány életében megtisztelő és ritka alkalom, hogy a tanszéki utód köszöntheti egykori tanszékvezető professzorát, mesterét, Dr. Varró Vince emeritus professzort 90. születésnapja közeledtével. Varró profeszszor 1970-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikájára nyert tanszékvezetői kinevezést, majd Dr. Julesz Miklós professzor, az I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatójának sajnálatos halálát követően rektori áthelyezéssel került kinevezésre az I. sz. Belgyógyászati Klinika élére 1973-ban. Mivel magam egyetemi tanulmányaimat befejezve október 1-től egyetemi gyakornoki kinevezést nyertem az I. sz. Belgyógyászati Klinikára, pályakezdésemtől a klinika életének, munkájának aktív részeseként végigkövethettem Varró professzor iskolateremtő tevékenységét. Ez az iskola a betegellátás, az oktatás, a kutatás pilléreire, azok szoros egységére épült, kiemelkedően ötvözte a belgyógyászat területén a ma már méltóan megfogalmazható szegedi orvosi iskola hagyományait. A klinika a belgyógyászaton belül a szakmai profilok széles tárházát reprezentálta, s ma is reprezentálja. Az I. sz. Belgyógyászati Klinikán a vezető szakterületet jelentő gasztroenterológia és részdisciplinái mellett az endokrinológia, diabetológia, nephrológia, hypertonológia, immunológia-reumatológia, aritmológia területe jelentették és jelentik ma is a klinika nemzetközileg is elismert profiljait, s nyújtottak és nyújtanak lehetőséget a fiatalok számára az ott folyó munkákba való bekapcsolódásra. Nemzetközileg is elismertté vált a gasztroenterológián belül a gasztrointesztinális peptidhormon kutatás, a klinikai és experimentális pancreatológia, a vékonybél felszívódás, a gyomor- és a mesenteriális keringés vizsgálata, a tápcsatornai citoprotekcióhoz kapcsolódó kutatások, a gyulladásos bélbetegségekkel foglalkozó vizsgálatok, a tápcsatornai motilitás experimentális és klinikai vizsgálatai, a fokozatosan kialakuló hepatológiai profil. A klinikán már működő immun-reumatológiai munkacsoport megújult, később önálló tanszékké vált. A klinikáról indult el, fejlődött és vált később önálló intézetté a nukleáris medicina, az endokrinológiai osztály és laboratórium. Külön értéke volt az ezekben a műhelyekben született előadásoknak, közleményeknek, kandidátusi és doktori disszertációknak, hogy sosem szakadtak el a betegellátástól. Szakirodalmi munkássága: 17 könyv (ebből öt idegen nyelven is megjelent), 59 könyvfejezet (15 magyar, 44 idegen nyelvű), 25 országban tartott szakmai előadások. Tanszékvezetői időszakában: több mint 900 in extenzó közlemény született a klinikán. A klinika tagjai, a fiatalok számára óriási lehetőség és az aktivitást is befolyásoló vonzerő volt, hogy az 1970-es évektől Varró professzor jelentős nemzetközi kapcsolatai lehetővé tették, hogy minden évben kezdetben a klinika 1, később 2 tagja külföldön szakmailag elismert, vezető intézetben, klinikán dolgozhasson. Egyetemi, tudományos tisztségei: Szent- Györgyi Albert Orvostudományi egyetem, klinikai rektorhelyettese ( ), Magyar Gasztroenterológiai Társaság megalapítója és elnöke ( ), Magyar Belgyógyász Társaság elnöke ( ), Európai és Földközi-tenger melléki Országok Gasztroenterológiai Társaságai Szövetségének (ASNEMGE) elnöke ( ), Organisation Mondiale de Gastro- Entérologie tiszteletbeli elnöke (1978), Belgyógyász Világkongresszus (ISIM) elnöke (1994). Oktatásban is az igényesség, a tudás didaktikus és hatékony átadása a klinika alapvető követelményrendszeréhez tartozott. Varró professzor tantermi előadásai élményszámba mentek. Nagy gonddal segítette a fiatalok kongresszusi előadásainak összeállítását, és megtanultuk a bonyolult, áttekinthetetlen ábrák helyett az eredmények egyszerű és világos interpretálását. Számos kitüntetés, elismerés jelezik munkássága jelentőségét Varró professzor 20 éves tanszékvezetői munkássága sajátos, a Korányi-Hetényi gyökerekből és a modern medicinából egyaránt táplálkozó szegedi orvosi iskola egy kiemelkedő szakasza. Mint tanítványa és tanszéki utódja számára ennek megőrzése és fejlesztése alapvető szakmai és emberi feladatom. Mindezekkel a sorokkal és gondolatokkal tisztelgem Varró Vince professzor előtt közelgő 90. születésnapja alkalmából. Prof. Dr. Wittmann Tibor 6

7 2010. OKTÓBER- NOVEMBER Az ülés keretében Prof. Dr. Benedek György prodékán két kitüntetést is átvehetett évi Szent-Györgyi ünnepségünkön kapta volna meg a Szent- Györgyi Albert Emlékérmet és Jutalomdíjat. Benedek professzor 1968-ban szerzett orvosdoktori diplomát, tanulmányai befejezését követően a Kar Élettani Intézetében járta be karrierútját. Az orvostudomány kandidátusa 1982-ben, az orvostudomány doktora 1992-ben lett tól tanszékvezető egyetemi tanár 2009-ig között dékánhelyettes, 1997-től térítéses képzés tagozatvezetője, között tudományos rektorhelyettes, , majd között orvoskari dékán. Humboldt-, Alberta Medical Heritage, Fulbright-, Széchenyi professzori ösztöndíjas, mestertanár. Külföldi tanulmányútjai Németországhoz, Kanadához, Japánhoz, USA-hoz kapcsolódnak. Fő tudományos érdeklődési területe: elektrofiziológia, magatartáskutatások, a központi idegrendszer működése, az alvás és látás élettana területe. Oktató munkája az Egyetem számos Kara hallgatóságára terjed ki. Számos TDK és PhD hallgató témavezetője, nevelője. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. A Szent-Györgyi Albert Emlékérmet és Jutalomdíjat - amelynek alapító dékánja volt -, több évtizedes vezetői, az orvosképzést szervező és irányító munkásságáért érdemelte ki. A Magyar Orvosképzési és Egészségügyi Oktatási Társaság alapító elnökeként végzett munkásságáért Dr. Benedek György professzornak a Debreceni Egyetem nevében Dr. Paragh György centrumelnök nyújtott át elismerést. Nyugállományba vonulásuk alkalmából Dr. Hammer Helga és Dr. Farkas Gyula egyetemi tanárok Szent-Györgyi Albert Emlékérem és Jutalomdíj elismerésben részesültek, a kitüntetést Dr. Vécsei László orvoskari dékán adta át, ismertetve életútjukat: Dr. Hammer Helga 1968-ban kapott orvosdoktori diplomát Egyetemünk Általános Orvostudományi Karán. A Szemészeti Klinikán kezdett dolgozni, szakképesítést szemészetből, allergológiából és klinikai immunológiából szerzett. Orvostudomány kandidátusa fokozatát 1979-ben nyerte el, 1994-ben habilitált. Teljes életútját a klinikai orvosi pályakezdéstől az 1994-ben elnyert egyetemi tanári címig ugyanazon intézetben teljesítette között 1 évig megbízott intézetvezető. Több tudományos társaságban, a szemészeti szakmai kollégiumban töltött be vezető tisztséget egyetemi pályafutása során. Nyugállományba vonulása alkalmából, példás oktató, betegellátó tevékenységéért a Szent-Györgyi Albert Emlékérmet és Jutalomdíj kitüntetésben részesül, amelyet egy későbbi időpontban fog átvenni. Dr. Farkas Gyula 1967-ben kapott orvosdoktori diplomát Egyetemünk Általános Orvostudományi Karán. Munkaviszonya mindvégig a Sebészeti Klinikához kötötte. Végigjárta az egyetemi karrier utat a gyakornoktól 1996-ban bekövetkezett egyetemi tanári kinevezéséig. Sebész és gasztroenterológus szakképesítést szerzett, az orvostudomány doktora tudományos címét 1997-ben érte el. Közben 1995-ben habilitált. Hosszabb külföldi tanulmányútjait az USA-ban, Németországban, Olaszországban töltötte. Rendszeresen oktatott, kutatott, műtött, tanítványokat nevelt, kiváló tudományos diákkörösöket és PhD hallgatókat. Ez évben tölti be 70. életévét és vonul nyugállományba. A rendkívüli tanári testületi ülés elnöksége (a képen balról: Prof. Dr. Csernoch László a DE ÁOK dékánja, Prof. Dr. Paragh György, a DE Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke, Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora, Prof. Dr. Wittmann Tibor, az SZTE ÁOK Tanári Testülete elnöke, Prof. Dr. Vécsei László, az SZTE ÁOK dékánja) 7

8 Hosszú évek hagyománya az Általános Orvostudományi Karon a Jancsó Miklós Emlékünnepség. Idén április 27-én került megrendezésre a SZAB Székházban, amelyet a korábbi évek szokásához híven Jancsó Miklós professzor emléktáblája megkoszorúzása előzött meg. Dr. Vécsei László akadémikus, orvoskari dékán nyitóbeszéde: Egyetemünk orvoskara nevében mély tisztelettel emlékezem Jancsó Miklós professzorra, a Farmakológiai Intézet egykori igazgatójára, aki 108 évvel ezelőtt e napon, április 27-én született Kolozsváron. Jancsó professzor úr nagy ívű tudományos munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Karunk a világ számos egyetemén és laboratóriumában ismertté vált. Zseniális meglátásai az orvostudomány jó néhány területének fejlődésére meghatározó hatásúak voltak. A gyógyszertanon és kemoterápián belül főként a kemoterápiás szerek hatásmódjával és a rezisztencia mechanizmusával, a RES farmakológiájával, az érzőideg végződések farmakológiával, a gyulladás mechanismusával és farmakológiai befolyásolásával foglalkozott. A neurogén gyulladásról és a kapszaicin deszenzibilizációról megjelent posztumus közleményei ma is gyakran idézett forrásmunkák. Karunk nevében tisztelgek és fejet hajtok egyetemünk világhírű iskolateremtő professzora előtt A Jancsó Miklós Emlékérem és Jutalomdíjat évben Dr. Dobozy Attila, Dr. Vécsei László és Dr. Kemény Lajos előterjesztése alapján Dr. Kovács László akadémikus, a Debreceni Egyetem Élettani Intézete emeritus professzora nyerte el, aki ünnepi tudományos ülés keretében vehette át elismerését. Emlékelőadását Az intracelluláris jelátvitel szerepe fiziológiás és kóros folyamatokban címmel tartotta meg. Beszámoló a XXX. OTDK Konferenciáról április 7-9. Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Debrecen Első díjat nyertek: Szegi Tímea, Kovács Domitilla (SZTE ÁOK Biokémiai Intézet, Kardiovaszkuláris Kutatócsoport; Pharmahungary Csoport). Témavezetők: Dr. Görbe Anikó, Dr. Varga V. Zoltán, Dr. Csont Tamás, Prof. Dr. Ferdinandy Péter Pipicz Márton, Boros András Mihály, Nógrády Miklós (SZTE ÁOK Biokémiai Intézet, Kardiovaszkuláris Kutatócsoport). Témavezetők: Dr. Varga V. Zoltán, Dr. Kocsis F. Gabriella, Dr. Csonka Csaba, Dr. Csont Tamás Második díjat nyertek Czövek Dorottya (SZTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika, Orvosi Informatikai Intézet). Témavezetők: Dr. Novák Zoltán, Dr. Peták Ferenc Hajnal Dániel, Bodnár Dóra, Varga Ágnes (SZTE ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet). Témavezetők: Dr. Szabó Andrea, Dr. Hartmann Petra Nógrády Miklós, Mikoss Rita, Nagy Enikő, Mécs Zoltán (SZTE ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet). Témavezetők: Dr. Érczes Dániel, Dr. Kaszaki József Harmadik díjat nyertek Bizánc Lajos, Sztányi Péter, Zsikai Bettina (SZTE ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet). Témavezetők: Dr. Kaszaki József, Dr. Érces Dániel 8

9 Jubileumi különdíjat kaptak Kuthi Levente (SZTE ÁOK Pathologia Intézet). Témavezető: Prof. Dr. Iványi Béla Nádasdi Bernadett, Németh János (SZTE ÁOK Élettani Intézet, TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, ÁOK Orvosi Informatikai Intézet). Témavezetők: Dr. Domoki Ferenc, Dr. Smausz Kolumbán Tomi, Prof. Dr. Bari Ferenc Különdíjat kapott Huszka Hajnalka (SZTE ÁOK Neurológiai Klinika). Témavezetők: Dr. Bencsik Krisztina, Prof. Dr. Vécsei László A Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját kapták Sárközy Márta, Kovács Domitilla (SZTE ÁOK Biokémiai Intézet, Kardiovaszkuláris Kutatócsoport, Pharmahungary Csoport). Témavezetők: Dr. Szunyogh Andrea, Dr. Csont Tamás, Prof. Dr. Ferdinandy Péter Különdíj a legjobb farmakológiai témájú előadásért Szentner Kinga, Gál Brigitta (SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, SZTE GYTK Gyógyszertechnológiai Intézet). Témavezetők: Dr. Csányi Erzsébet, Dr. Erős Gábor Pályázati felhívás 3 éves doktori (Ph.D.) képzésre A Szegedi Tudományegyetem felvételt hirdet a es tanévre a Magyar Akkreditációs Bizottság határozataival jóváhagyott Doktori Iskoláiban, a doktori (Ph.D.) tudományos fokozat megszerzésére felkészítő 3 éves posztgraduális képzésre. A 36 hónapos képzés kötelező és szabadon választható kurzusokból és tudományos kutatómunkából áll. A sikeres felvételi vizsgát tett (EU-tagállam állampolgára) pályázók a NEFMI által biztosítandó kereten belül kormányrendeletben meghatározott összegű ösztöndíjban részesülhetnek, amelynek összege szeptemberétől ,- Ft. A felvételt nyert pályázók jogszabályban rögzített esetek kivételével nappali tagozatos (posztgraduális) hallgatói jogviszonyba kerülnek függetlenül attól, hogy állami- vagy egyéb ösztöndíjas, illetve költségtérítéses formában vesznek részt a képzésben. Egyéni kérésre, vagy jogszabályi előírások alapján lehetőség van levelező tagozatos (posztgraduális) hallgatói jogviszony létesítésére is. A költségtérítés félévente Ft és Ft között lehet, függ a választott iskolától/programtól, valamint attól, hogy a képzés során milyen mértékben veszik igénybe az SZTE infrastruktúráját (pl., hol végzik a laboratóriumi munkát). A költségtérítés összege is csökkenthető egyéni kérelem alapján annak mértékében, hogy a fizetésére kötelezett doktorandusz hallgató milyen mértékben vesz részt az egyetem oktató- és kutató munkájában. A felvételi eljárás díja 2011-ben Ft, amely megegyezik az alapképzésre jelentkezés díjával. Amennyiben több doktori iskolába is benyújt felvételi kérelmet, az azonos karon működök esetén Ft, míg különböző karok esetén minden karon külön fizetendő az eljárási díj. A továbbképzésre a választott Doktori Iskolának megfelelő Kar Dékáni Hivatalaiban ill. Tanulmányi Osztályain kapható (másolható), ill. az egyetem honlapjáról letölthető jelentkezési lapon lehet. A pontosan kitöltött jelentkezési lapokat az azon előírt mellékletekkel együtt május 16-án 12 óráig a Szegedi Tudományegyetem Doktori Intézetébe kell elküldeni postán (6720 Szeged, Dugonics tér 13.). Elsősorban a Természettudományi és Informatikai Kar doktori iskolái lehetővé teszik az elektronikus jelentkezést az ETR-Modulo rendszerén keresztül is (ez könynyebbséget jelent az SZTE hallgatói számára). E lehetőségről a doktori iskolák honlapjain tájékozódhat. Az elektronikus jelentkezés határideje is május 16-a. A jelentkezők június második felében felvételi vizsgát tesznek, amelynek anyagáról, időpontjáról júniusában kapnak értesítést a választott doktori iskolának megfelelő kartól (az eljárási díj befizetésére is ekkor kapnak csekket). E posztgraduális képzésre a választott iskolának/képzési programnak megfelelő egyetemi (mesterszintű, pld.: MA, MBA, MD, MJr, MPharm, MSc) diplomával rendelkezők, ill. az egyetemek (nem főiskolai szakjai) utolsó éves hallgatói jelentkezhetnek. A pályázatok az akkreditált Doktori Iskolák alább feltüntetett képzési programjaira adhatók be. Bővebb érdemi információ az egyes Doktori Iskolák vezetőitől, a feltüntetett vezető oktatóktól, az Országos Doktori Tanács honlapjáról ( illetve a Doktori Intézet igazgatójától (Dr. Klukovits Lajos egyetemi docens, SZTE Doktori Intézet, 6720 Szeged, Dugonics tér 13. tel: , , dokint@rekt.u-szeged.hu vagy klukovits@math.uszeged.hu) kapható. Technikai jellegű információért az iskola szerint illetékes karok Dékáni Hivatalaihoz, illetve Egri Katalinhoz (SZTE Doktori Intézet , egri@rekt.u-szeged.hu) lehet fordulni. 9

10 Szegedi oktatók látogatása Angersban A franciaországi Angers-ban megrendezett orvosképzési konferencián vett részt Prof. Dr. Leprán István dékánhelyettes és Prof. Dr. Bari Ferenc, az ÁOK Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke április 1-jén és 2-án. A tanácskozáson hét orvosegyetem (Angers, Nantes, Amszterdam, Nápoly, Temesvár, Kolozsvár és Szeged) képviselői állapodtak meg a júliusában második alkalommal megrendezésre kerülő nemzetközi nyári egyetem programjáról. Emellett részletesen áttekintették a őszén Angers-ban induló Joint Program for European Medical Studies (JPEMS) egyes moduljainak tervezett programját. Az őszi szemeszter folyamán orvosi tanulmányaik 5. félévét angol nyelven végezhetik el a jelentkezők (45-50 hallgató) az ERASMUS csereprogram keretében. Az egyes tantárgyak tematikája a résztvevő egyetemek megfelelő tanszékeinek bevonásával folyamatosan formálódik, és a tervek szerint április 15-ig készül el. A szemeszter keretében, amely szeptember 5-én indul, és december 20-án fejeződik be, a hallgatók 5 hetes egyéni kutatási programban is részt vesznek, illetve heti egy napjukat a kurzus tárgyai közül hiányzó, de saját intézményük képzési programjának teljesítéséhez szükséges tantárgyak tanulásával töltik. A keretszámok ismeretében Karunkról 6-8 hallgató részvétele tűnik reálisnak. A döntően kiscsoportos oktatásban a Kar megfelelő intézeteinek aktív részvételére is számítanak a szervezők. Az izraeli Egészségügyi Minisztérium képviselője a szegedi orvoskaron A Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, Dr. Dux László professzor meghívására látogatást tett az Általános Orvostudományi Karon Dr. Dror Guberman, az izraeli Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Osztálya vezetője. A vendég Szegeden találkozott a négy orvostudományi kar dékánjával, megbeszélendő a VI. éves szigorló izraeli orvostanhallgatók izraeli kórházi gyakorlatának feltételeit, költségeit, egészségbiztosítását. Szó volt a tárgyalásokon az izraeli orvosképzésről, hazai és külföldi keretszámairól, a jelentkező orvoshiányról, a kórházak akkreditációjáról, hosszú távú együttműködés kialakításáról. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át május 2-án az MTA 181. közgyűlésén az Akadémiai Aranyérmet Hohmann Judit, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertudományi Kara Farmakognóziai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára részére. Prof. Dr. Hohmann Judit 2006-tól az MTA doktora, a biológiailag aktív növényi anyagok izolálása és szerkezetvizsgálata terén elért kiemelkedő eredményeit ismerte el a tudós testület, az Akadémiai Díjjal. Hohmann Judit professzor a díjátadás után adott nyilatkozatában kiemelte, kutatómunkája izgalmas jellegét, továbbá reményét: munkája hozzájárul a hazai flóra gyógynövényértékeinek megismeréséhez és hasznosításához. Kitüntetése erőt és bíztatást ad további munkájához, hangsúlyozta a kutató. Dr. Tráser László Egyetemek Kutatóegyetemek: forráskivonásnak alárendelten ír elő az új felsőoktatási törvény koncepciója strukturális átalakításokat A kutatóegyetemek rektorai szerint az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán Terv rövid távú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat. Meggyőződésük, hogy a hatékonyság növelése megköveteli az intézményi szerkezet átalakítását, az átalakítás során szükségessé váló intézményi integrációk azonban csak akkor hozhatnak tartós eredményeket, ha azokban a gazdasági megfontolások és szakmai szempontok egyenlő súlyt kapnak emelte ki Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Fábián István, a Debreceni Egyetem; Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem; Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az MTI-hez eljuttatott közös, csütörtöki keltezésű állásfoglalásában. Álláspontjuk szerint az új felsőoktatási törvény csak akkor képes az ország érdekeit tartósan szolgálni, ha garantálja a felsőoktatás meglévő értékeinek beleértve a magas színvonalon biztosított térítéses képzéseket is megőrzéséhez szükséges feltételeket. Fontosnak tartják, hogy a felsőoktatás rendszere legyen minőségközpontú és kiszámítható, a finanszírozás pedig minden szereplő számára átlátható. A rektorok szerint ugyanakkor nem meggyőző a kormány elkötelezettsége az ország kutatóegyetemei mel- 10

11 lett sem, pedig ezeken az intézményeken múlik a hazai K+F+I jövője. Kitértek arra is, hogy a felsőoktatás finanszírozásának GDP-hez viszonyítottan egyre csökkenő mértéke hoszszabb távon Magyarország nemzetközi versenyképességének jelentős visszaeséséhez vezet. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám tervezett erőteljes csökkentése veszélyezteti a diplomás munkavállalók szükséges arányának elérését és az ezzel kapcsolatos eu-s vállalásaink teljesítését fejtették ki. Alapfeladataikat a felsőoktatási intézmények csak akkor képesek hatékonyan ellátni, ha az oktatási és kutatási autonómia mellett megfelelő gazdálkodási jogosítványokkal is rendelkeznek. Az állam tulajdonosi/fenntartói funkcióját a szükséges mértékű és tartalmú ellenőrzési rendszer kiépítésével képes a legjobban ellátni mutattak rá. A felsőoktatási intézményrendszer átalakításáról az origo.hu írt szerdán a birtokába került koncepcióra hivatkozva. Eszerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne. Információi szerint a tíz állami főiskolából négy maradna meg: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és Alma Mater Tagsági Kártya egy egyelőre meg nem határozott központú keletmagyarországi intézmény. A többi egyetem, illetve főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. A hírportál hozzátette, hogy az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán Terv miatt szükséges. Az átalakítások miatt szerdán fórumot tartottak a Budapesti Corvinus Egyetemen, amely nem szerepelt az egyeztetésre meghívott intézmények között. Mészáros Tamás, az egyetem rektora az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az intézményt nem keresték meg, konzultációt velük nem folytattak. Azt feltételezik, hogy a felsőoktatási törvény készítési folyamata során felvetődő sok-sok ötlet egyikéről van szó. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a nem minőség alapú változtatások, fejlesztések sem az európai értékrenddel, sem vállalásainkkal nem összeegyeztethetőek, rontják az ország versenyképességét fogalmazott a rektor, aki kiemelte: a Budapesti Corvinus Egyetem népszerűsége, eredményei, nemzetközi elfogadottsága inkább fejlesztendő, mint eltörlendő érték. Szeretnék ezt még hosszú ideig így, a mai formában megőrizni tette hozzá Mészáros Tamás. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót. A tárca cáfolta, hogy a kabinet már döntött volna felsőoktatási intézmények bezárásáról. A nap folyamán több rektor is megerősítette ugyanakkor az MTI-nek, hogy az oktatási államtitkárság a múlt héten egyetemi vezetőkkel egyeztetett a felsőoktatási intézmények új struktúrájának koncepciójáról. Dr. Tráser László Ingyenesen igényelhető az Alma Mater Tagsági Kártya, a Szegedi Tudományegyetemen egykor végzett hallgatói részére. Az öregdiákok ezzel valójában olyan kedvezményeket kapnak, mint egy diák. A kártya tulajdonosai a mindenkori diákkedvezményeket vehetik igénybe az SZTE Ajándék-, illetve Jegyzetboltjában, a JATE Klubban, az SZTE Sport-, illetve Teniszközpontban, valamint a Füvészkertben. A kártya birtokosa a Károlyi Kollégiumban vendégszobát is igénybe vehet. A külső látogatók számára eddig sok szempontból zárt Egyetemi Könyvtár szintén gazdag szolgáltatást kínál a tagsági kártya tulajdonosainak, pl.: könyvtárhasználat, helyben olvasás, fénymásolás és a közös terekben található számítógépek használatát. A Szegedi Tudományegyetem Alma Mater szervezete, az értékközvetítés és közösségtudat erősítése céljából folyamatos információcserét és szolgáltatásnyújtást biztosít az egyetem végzett hallgatói számára olvasható a szervezet honlapján. A kedvezményrendszer életre hívásának célja, hogy az Alma Mater-tagok továbbra is aktív kapcsolatban maradjanak korábbi képző intézményükkel, és a hozzájuk közel álló egyetemi egységekkel. A tagsági kártyát az Alma Mater honlapon sztealmamater.hu/ ingyenesen lehet igényelni; és az általa elérhető kedvezmények és szolgáltatások pedig folyamatosan bővülnek. 11

12 Egyetemi karok a hallgató szemével: (ÁOK) (Délmagyarország, január 25.) A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának életéről Arne Ruthmann beszélt a delmagyar.hu-nak. Arne orvosnak tanul. Szeged gyönyörű város, nagyon örülök, hogy ide jöttem tanulni. Németországban kezdtem meg egyetemi tanulmányaimat, az ottani orvosi szak viszont Szegeddel ellentétben nagyon nehéz volt számomra. Elég sok rossz jegyet kaptam az otthoni egyetemen, ezért úgy döntöttem, hogy ide jövök el tanulni, még annak ellenére is, hogy fizetnem kell az oktatásért. A Szegedi Tudományegyetemnek azonban nagyon jó híre van Magyarországon és külföldön egyaránt, és mivel a tanulmányi átlagom is sokkal jobb, egyáltalán nem bántam meg a döntésemet. Az itt szerzett diplomát elismeréssel fogadják otthon és a világ más pontjain szintén. Nagyon színvonalasnak tartom a Szegeden folyó orvosképzést, amelynek nívója egyáltalán nem marad el a németországitól. Fontos megjegyezni, hogy az itt oktató tanárok kiválóan beszélnek németül és biztos vagyok benne, hogy a magyar és angol nyelvű oktatás szintén ilyen magas szinten folyik. A tanári kar nagyon segítőkész, számíthatunk rájuk a tanulásban, bármikor felkereshetjük őket kérdéseikkel és véleményem szerint megfelelő mennyiségben kell részt vennünk gyakorlati képzésen is. Nagyon tetszik a város, rendkívül jó itt az időjárás, legtöbbször sokkal kellemesebb, mint otthon, Németországban. Kevesebbet esik az eső és tényleg rengeteg napsütéses nap van. Bár odahaza is gyakori a napfény, itt azért összehasonlíthatatlanul több az ilyen időszak. Sokkal melegebb az időjárás. Szegeden nagyon sok bolt található, ahol kedvemre vásárolgathatok és válogathatok a sokféle kínálatból. Mivel rengeteg szórakozási lehetőséget találok köztük az orvosi karon tanulók partyjait, amelyek természetesen mindenki számára nyitottak, így a bulizást sem kell nélkülöznöm ebben a városban. Mindent összevetve, jó Szeged, szeretek itt lenni és örülök, hogy ezt választottam tanulmányaim színhelyéül. Gyászjelentés március 6-án elhunyt Dr. Vimláti László, az SZTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének korábbi tanszékvezetője. Vimláti professzor 1944-ben született Békéscsabán. Orvosi diplomáját Egyetemünkön szerezte 1968-ban, aneszteziológia és intenzív terápia szakvizsgát 1972-ben, PhD fokozatot 1984-ben szerzett, 1999-ben habilitált. Budapesten 1972-től tanársegédként, 1982-től adjunktusként, 1987-től docensként, 1995-től tanszékvezető egyetemi docensként dolgozott ban kapott tanszékvezető egyetemi tanár megbízást az SZTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetébe. Több haza és nemzetközi szakmai társaság tagja, elnökségi tagja volt. 16 könyvfejezet, 42 folyóiratcikk, 71 absztrakt szerzője. Egyetemi tevékenysége alatt mindvégig aktív szerepet vállalt a szakképzésben és továbbképzésben. A Kar testületi ülésen emlékezett meg munkásságáról, méltatva az oktatásban, betegellátásban betöltött szerepét. Emlékét kegyelettel megőrizzük, nyugodjék békében! Tájékoztató az ez évi jubileumi diplomák átadásáról A Szent-Györgyi Napok keretében november 18-án (pénteken) kerülnek átadásra az ez évben esedékes jubileumi diplomák. Felhívjuk az 50, 60, 65, 70 éve végzett volt hallgatóink figyelmét, hogy jubileumi diplomájuk iránti kérelmüket május 30-ig adhatják be az ÁOK Dékáni Hivatalában, feltüntetve benne oklevélszámukat, rövid szakmai önéletrajzukat, pontos elérhetőségüket. A kérelmezőket a Kari Tanács tárgyalását követően a pontos időpontokról tájékoztatjuk. 12