Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsaba

Átírás

1 Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsaba Végzősök Tájékoztató az iskolarendszerbő l kikerült t fiatalok munkaerő-piaci r helyzetéről a Dél-alföldi régióban Bács-Kiskun fő Csongrád fő Békés fő 2009.

2 Tájékoztató az iskolarendszerből kikerült fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről a Dél-alföldi régióban, 2009-ben Ez évben harmadszor került sor a dél-alföldi régióban működő középfokú tanintézmények nappali tagozatáról kikerülők körében elvégzett felmérésre. Elsődleges célunk továbbra is a régióban nappali tagozaton tanulmányaikat befejező diákok megszerzett képzettségének, szakirányának felmérése, illetve munkaerő-piaci helyzetének és elhelyezkedési lehetőségeinek, továbbtanulási elképzeléseinek vizsgálata volt. További cél volt még, hogy a munkaügyi szervezet kellőképpen fel tudjon készülni az iskolarendszerből kikerülő fiatalok fogadására, a számukra legmegfelelőbb munkaerő-piaci szolgáltatások előkészítésével. A felmérés keretében a végzős osztályok létszámáról, szakmai összetételéről, továbbtanulási szándékokról, elhelyezkedési lehetőségeikről érdeklődtünk. Emellett a már meglévő nyelvvizsga bizonyítványokról kértünk információt angol, német és egyéb nyelvek szerinti bontásban. A megszerzett szakmákra OKJ kód szerinti bontásban kértünk tájékoztatást. A megkeresett iskolák köre A felmérés keretében 150 intézménytől kaptunk információt (a megkérdezettek 96,2 %-a válaszolt). A régió középfokú oktatási intézményei közül 54 Bács-Kiskun, 41 Békés, 55 Csongrád megyében található. Ha kistérségenként nézzük, legtöbb középiskola Szegeden működik. Ebben a térségben 28, Békéscsabán 22, Kecskeméten 18 középiskola tanulóiról kaptunk információt. Az előző két évben több térségben megváltozott a tanintézmények működtetése, összevonásra kerültek egyes iskolák, bár tagintézményekként nevük megtartása mellett változatlan telephelyeken folytatódott az oktatás. A Bajai körzetben 8 középiskola működik, Hódmezővásárhelyen és Makón 7-7, Kiskunfélegyházán és Szentesen 6-6, Gyulán és Kunszentmiklóson 5-5, Kiskunhalason, Kalocsán és Orosházán 4-4 középfokú intézményben tanulhatnak az általános iskolát befejezők. Öt olyan kisebb térség van a régióban, ahol egy-egy középfokú oktatási intézmény található. 2

3 A végzős diákok létszámának alakulása a kistérségekben A KSH adatai szerint a 2008/2009-es tanévben, a dél-alföldi régióban, középfokú tanintézményekben nappali tagozaton több mint nyolcvanezren tanultak ( fő). A tanulók 26 százaléka szakiskolai, 32 százaléka gimnáziumi, 42 százaléka szakközépiskolai képzésben részesül. A szakiskolában tanulók száma az elmúlt években kisebb mértékben nőtt a régióban, 2001-ben an, 2004-ben en, a legfrissebb adatok szerint ebben a tanévben an tanulnak ebben a formában. A gimnáziumi tanulók száma is emelkedést mutat, 2001-ben fő, 2004-ben fő, a 2008-ban kezdődő tanévben fő folytatta tanulmányait gimnáziumban. A különféle szakközépiskolába járó fiatalok száma sem csökkent, 2001-ben fő, 2004-ben fő, a legutolsó adatok szerint fő volt. Továbbra is csökkenést mutat az általános iskolába járók száma. Amíg 2001-ben, a délalföldi régióban fő folytatott általános iskolai tanulmányokat, ez a létszám 2004-ben fő, a mostani tanévben fő volt. A visszaérkezett kérdőívek szerint a dél-alföldi régióban, ebben a tanévben, a középfokú tanintézményekben, nappali évfolyamon végzősök létszáma mindösszesen fő. Végzős létszám a es tanévben kistérségenként a dél-alföldi régióban Békéscsaba Békés Gyula Orosháza Szarvas Szeghalom Gyomaendrőd Mezőkovácsháza Sarkad Kecskemét Baja Kalocsa Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Bácsalmás Kiskunmajsa Kunszentmiklós Tiszakécske Jánoshalma Szeged Csongrád Hódmezővásárhely Makó Szentes Kistelek Mórahalom 3

4 Továbbra is Szegeden a legtöbb a végzős fiatalok száma, 3947 fő, mely 21,7%-os részarányt képvisel az összes végzős diák között. Békéscsabán 2605 fő (14,4%) Kecskeméten 2333 fő (12,9%), az utolsó évesek száma. Baján meghaladja az ezerháromszáz főt az utolsó évfolyamon tanulók száma (1313 fő), Hódmezővásárhelyen a végzősök száma 925 fő, mely 5,1 %-os hányadot jelent. Közel hasonló létszám végez ebben a tanévben Kiskunfélegyházán, 899 fő, illetve Kiskunhalason, 882 fő. Az egy iskolára jutó végzős diákok száma régiós szinten átlagosan 122 fő. Ez a létszám Kiskunhalason 221 fő, Békésen 172 fő, Szarvason 169 fő, Baján 164 fő, Kiskunfélegyházán 150 fő, Szegeden 141 fő. A régiós összesítés alapján a fős végzős létszám 65%-a, vagyis mintegy 11,8 ezer fő szándékai szerint tovább fog tanulni. Létszámban ez Szegeden a legmagasabb, 2513 fővel, de arányában, ha minimálisan is, elmarad a régiós értéktől (64%). Békéscsabán 62 százalékos a továbbtanulók részaránya, Kecskeméten viszont 66 százalékos. Az iskolák által küldött információk szerint a végzős létszám 19 százaléka állást talál az iskolai tanév vége után. Ez a régióban a válaszadások szerint főt jelent. Álláskeresővé az érintettek 16 százaléka, fő válhat a dél-alföldi régióban. Létszámban ez Szeged térségében a legtöbb, 632 főt jelenthet, mely 16 %-os hányadot jelent 4

5 az utolsó évesek között. Húsz százalékot meghaladó a munkanélkülivé válók részaránya a végzősök között Békéscsabán, Baján (21-21%), Békésen (26%), Csongrádon (24%), Mezőkovácsházán (23%), Mórahalmon (27%). Kecskeméten mindössze 12 %-uk gondolja úgy, hogy nem sikerül a felvételije, vagy az elhelyezkedése. Tehát az adatok szerint Békéscsabán 551, Kecskeméten 290 fiatal nem rendelkezik biztos munkahellyel. Száz főt meghaladó az álláskeresővé váló végzős létszám Baján (279 fővel), Kiskunhalason (151 fővel), Hódmezővásárhelyen (130 fővel), Makón (127 fővel), Szentesen (115 fővel). Végzős létszám összetétele munkaügyi körzetenként a Dél-alföldi régióban Álláskereső lesz 4000 Elhelyezkedik Továbbtanul fő Békéscsaba Békés Gyula Orosháza Szarvas Szeghalom Gyomaendrőd Mezőkovácsháza Sarkad Kecskemét Baja Kalocsa Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Bácsalmás Kiskunmajsa Kunszentmiklós Tiszakécske Jánoshalma Szeged Csongrád Hódmezővásárhely Makó Szentes Kistelek Mórahalom A végzős diákok létszámának alakulása iskolatípusonként Iskolatípusokat tekintve a dél-alföldi régióban, a 2008/2009-es tanévben a legtöbb fiatal szakközépiskolában szerez érettségi bizonyítványt (5614 fő), ez az érintettek 31 %-át jelenti. Meghaladja az ötezer-háromszáz főt azok száma is, akik gimnáziumban érettségiznek (5347 fő), ez 29 %-os részt képvisel. Szakiskolai tanulmányukat várhatóan 3044-en fejezik be, az érettségire épülő szakképzésből 1885-en kerülnek ki, technikusi végzettséghez 1021 végzős juthat. Akkreditált felsőfokú tanulmányaikat 1037-en fejezik be a középiskola keretein belül, 285 fő pedig speciális szakiskolában végez. 5

6 Végzős létszám képzési típusonként a Dél-Alföldön iskolarendszerű akkreditált felsőfokú képzés technikusi képzés Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskereső lesz érettségit követő szakképzés érettségit adó képzés gimnáziumban érettségit adó képzés szakközépiskolában szakiskolai képzés speciális szakiskolai képzés fő A továbbtanulók, elhelyezkedők, illetve álláskeresővé válók megoszlása képzési típusokat vizsgálva természetesen az oktatás jellegéből adódóan jelentős eltéréseket mutat. Speciális szakiskolai képzés keretében a régióban 285 fő fejezi be tanulmányait a visszaérkezett kérdőívek alapján. E létszám 30,5 százaléka, 87 fő tovább szeretne tanulni, 21 százalékuk (60 fő) valószínűleg el tud helyezkedni, a végzős létszám közel fele 48 százalékuk álláskeresővé válik. Ebben a képzési formában szobafestő, mázoló, parkgondozó, gyorsétkeztetési eladó, számítógépkezelő-használó, varrómunkás, bőrtárgy-készítő, zöldségfűszernövény termesztő végzettség szerezhető. Szakiskolai képzés keretében en végeznek a régióban, közülük mintegy nyolcszázhatvanan tovább szeretnének tanulni, mely az érintett létszám 28 százalékát jelenti. A végzősök 41 százaléka, fiatal várhatóan el tud helyezkedni. Ebben a képzési 6

7 formában a legmagasabb az elhelyezkedők aránya. A szakiskolát elvégzők 31 százaléka várhatóan álláskeresővé válik, ez a válaszadások szerint 939 főt tesz ki. A szakiskolából kikerülők összetétele 7

8 Ha szakmánként tekintjük át a végzős osztályok összetételét, az adatokból kitűnik, hogy legtöbben 220-an, élelmiszer- és vegyi áru eladóként végeznek. Ezt követi az asztalos 203 fővel, fodrász 200 fővel, a szobafestő, mázoló és tapétázó 198 fővel, szakács 166 fővel, pincér 152 fővel, kőműves 150 fővel. Szakiskolát Szegeden 514-en, Békéscsabán 322-en, Kecskeméten 311-en, Baján 303-an fejeznek be. Kiskunhalason 241 fő, Kiskunfélegyházán 219 fő, Hódmezővásárhelyen 168 fő, Makón 158 fő a végzős létszám. A régióban legtöbben Szegeden (172 fő), Kiskunhalason (153 fő), Kecskeméten (152 fő) tudnak valószínű munkába állni szakiskolai végzettséggel. A régiós átlagnál (40,9%) magasabb a munkaviszonyba kerülő diákok várható aránya Kunszentmiklóson, Tiszakécskén, Békésen, Kiskunhalason (63-88%). Nem éri el az elhelyezkedők aránya a 30 százalékot sem Szarvason, Makón, Baján. Munkanélkülivé a végzősök nagyobb hányada válhat Baján, Csongrádon, Gyomaendrődön, Békéscsabán Szakiskolai képzést befejezők száma Álláskeresővé válik (fő) Elhelyezkedik (fő) Továbbtanul (fő) fő Ásotthalom Bácsalmás 1 8 Baja Battonya Békés Békéscsaba Csongrád Dunavecse Gyomaendrőd Hódmezővásárhely Jánoshalma Kalocsa Kecel Kecskemét Kétegyháza Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kunszentmiklós Makó Orosháza Szabadszállás Szarvas Szeged 39 1 Szeghalom Szentes Tiszakécske 32 3 A szakközépiskolában érettségit szerzők közel 85 százaléka szeretne tovább tanulni, ez régiós szinten négyezer-hétszázötven fiatalt jelent. Több mint négyszázan munkába állnak, 450-en pedig valószínűleg álláskeresővé válnak. 8

9 A szakközépiskolában érettségizők közül 759 fő közgazdasági, gazdasági, ügyviteli, 652 fő informatikai szakirányban tanul, 537 fő kereskedelem-marketing, üzleti-adminisztráció képzésben részesül. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportot 427-en, mezőgazdasági, szakmacsoportot 380-an, elektronika-elektrotechnika szakmacsoportot 298-an, gépészetet 265-en, közlekedési szakirányt 262-en, környezet- és vízgazdálkodási szakmacsoportot 196- an választottak akkor, amikor szakközépiskolába jelentkeztek. Megtalálható még a palettán faipari, építészeti, rendvédelmi, könnyűipari, szociális, élelmiszeripari, különféle művészeti szakirányok is. Szakmacsoportokat tekintve az elhelyezkedési arányok magasabbak a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, szociális szakirányoknál. A térségek közül szegedi szakközépiskolában an, Kecskeméten mintegy kilencszázan, Békéscsabán közel nyolcszázan végzősök, ez utóbbinál döntő többségük (92%) tovább akar tanulni. Szegeden 85 százalékuk, Kecskeméten pedig 79 százalékuk gondolkodik hasonlóan. Szegeden 117, Kecskeméten 79, Baján 58 fő, Békéscsabán mindössze 34 szakközépiskolás válik várhatóan álláskeresővé. Szakközépiskolában végzők száma térségenként Álláskeresővé válik Elhelyezkedik továbbtanul Szeged Kecskemét Békéscsaba Baja Hódmezővásárhely Szentes Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kalocsa Csongrád Kiskőrös Makó Szarvas Békés Kiskunmajsa Gyomaendrőd Orosháza Kunszentmiklós Szeghalom Sarkad Jánoshalma Ásotthalom Kétegyháza Mórahalom Pusztamérges Kistelek 9

10 A gimnáziumban érettségizők nagy többsége, 92 százaléka tovább szeretne tanulni, valamilyen diplomát szerezve. Ez közel ötezer (4917) fiatalt jelent a régióban. Mindössze 175 fő akar elhelyezkedni a gimnáziumban érettségizők közül, illetve 255-en nem találtak még biztos állást. A végzős gimnazisták hatvan százaléka általános képzésben részesül, azonban megtalálható a palettán a humán-, a reál tagozat, a két tannyelvű, illetve speciális nyelvi tagozatok, emelt szintű tantárgyak (biológia, kémia, informatika ), 5-6, illetve 8 évfolyamos képzés is. Szegeden több mint ezren (1 062) végeznek gimnáziumban, az a régiós létszám egyötödét teszi ki. Kecskeméten közel hatszázan, Békéscsabán közel ötszázan, Gyulán és Baján mintegy an érettségiznek gimnáziumban. Térségeket tekintve a gimnáziumban érettségizők közül Békéscsabán 44 fő, Békésben 40 fő, Szegeden 37 fő, Orosházán 28 fő várhatóan nem tud majd elhelyezkedni az érettségi után, illetve továbbtanulási hajlandósággal sem rendelkezik a végzést követően. Az érettségit követő szakképzés keretében a dél-alföldi régióban várhatóan fő szerez bizonyítványt. A tervek szerint továbbtanul közülük közel hatszáz (593) fő, az érintettek 31 százaléka. Elhelyezkedik 736 fő, ez 39 százalékos hányadnak felel meg, 30 százalékuk pedig valószínű álláskeresővé válik, mely 556 főt jelent. A térségek közül Szegeden 521-en, Békéscsabán 414-en, Kecskeméten 243-an végeznek ebben a képzési formában. Álláskeresővé közülük várhatóan Békéscsabán 159-en (38%), Szegeden 102-en (20%), Kecskeméten 48-an (20%) válhatnak. Arányaiban magas a munkanélkülivé válók aránya Makón, Szentesen Gyulán, Szarvason fő Álláskeresővé válik Elhelyezkedik Továbbtanul Baja Békéscsaba Csongrád Gyula Hódmezővásárhely Jánoshalma Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kistelek Makó Mezőkovácsháza Orosháza Sarkad Szarvas Szeged Szentes Tiszakécske 10

11 A megszerzett képesítést tekintve legtöbben autószerelő, illetve marketing és reklámügyintézők végzettségűek, fővel. Ezt követik az informatikai végzettségűek 128-an, a kozmetikusok 123 fővel, pénzügyi számviteli ügyintézők 122 fővel, rendőrök 98 fővel, kereskedők 72 fővel, autóelektronikai műszerészek 62 fővel. Az érettségit követő szakképzés keretében végzők szakmai összetétele, közülük álláskeresővé válók száma, aránya: 11

12 A dél-alföldi régióban technikusi végzettséget megszerzők száma kisebb mértékben meghaladja az ezer főt, a visszaérkezett kérdőívek feldolgozása után 1021 fő a számuk. Közöttük a továbbtanulni szándékozók aránya 32%. Az érintett létszám 38 százaléka, 390 fő valószínű munkát talált, így az álláskeresővé válók 30 százalékos részarányt képviselnek, mely 302 főt jelent régiós szinten. A technikusi képzést befejezők közül legtöbben, 86-an magasépítő technikusi végzettséget szereznek a régióban, közöttük az elhelyezkedők aránya meghaladja az ötven százalékot. Technikusként Szegeden 288 fő, Békéscsabán 218 fő, Kecskeméten 114 fő, Kiskunfélegyházán 81 fő végez ebben a tanévben. 12

13 Az iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzés keretében a régióban fő jut valamilyen szakképesítéshez. E képzési formában érintettek 36 százaléka, 374 fő álláshoz jut, 31 százaléka tovább szándékozik tanulni, mintegy háromszáznegyvenen azonban álláskeresővé válnak. A felsőfokú szakképzés keretében idegenforgalmi szakmenedzser, pénzügyi szakügyintéző, vendéglátó szakmenedzser, banki szakügyintéző, kereskedelmi szakmenedzser, jogi asszisztens, műszaki informatikai mérnökasszisztens, logisztikai műszaki menedzserasszisztens képesítéseket szereztek az ott tanulók. Összességében a felmérés adatai szerint álláskeresőként jelentkezik a munkaerőpiacon: a speciális szakiskolát végző fiatalok 48% -a, mintegy 138 fő a szakképző iskolát befejezettek 31% -a, mintegy 939 fő a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők 8% -a, mintegy 454 fő a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 5% -a, mintegy 255 fő az érettségit követő szakképzést befejezők 29% -a, mintegy 556 fő a technikusok 30% -a, mintegy 302 fő az akkreditált felsőfokú szakképzést befejező fiatalok 33% -a, mintegy 339 fő A nyelvvizsgákra vonatkozó kérdésre a megkérdezett öt iskolatípusban en válaszoltak úgy, hogy van valamilyen nyelvvizsgájuk, közülük közel háromezer-százan középfokú szintet értek el. A gimnáziumban érettségizők 53 százaléka, vagyis diák már rendelkezik nyelvvizsgával, 64 százalékuk angol nyelvből szerezte meg ezt. Az iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzésben érintettek mintegy egynegyede nyelvvizsgázott már. A megkérdezettek között legkisebb arányban a technikusok rendelkeznek nyelvvizsga bizonyítvánnyal, mely 6,3%, bár a szakközépiskolai képzésből kikerülők között is tíz százalék alatti részarány mutatható ki. 13

14 A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában lévő pályakezdő álláskeresők számának alakulása év augusztus végén a kirendeltségek nyilvántartásában közel kilencezer (8 960) pályakezdő szerepelt. Az év elején március végére főre emelkedett a számuk, ezután májusig visszaesett főre, majd júniustól újra elkezdett nőni a számuk. A június végi pályakezdő létszám az előző havit 248 fővel, a július végi már 1564 fővel, az augusztusi pedig 753 fővel haladja meg az egy hónappal korábbi záró létszámot. A növekedés mértéke júliusban +23,5%-os, augusztusban 9,2%-os volt. Az egy évvel korábbi állapottal összevetve közel kétezer fős (1 852), 26 %-os létszámnövekedés figyelhető meg augusztus végén a kirendeltségek nyilvántartásában. fő Pályakezdő álláskeresők száma a dél-alföldi régióban év január február március április május június július augusztus szeptember október év év év november december augusztusban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők részaránya 24,6 százalékot tett ki, ez 2201 főt jelentett a régióban. A szakmunkások száma 1893 fő, arányuk 21 százalékos. A középfokú iskolai végzettségűek száma meghaladta a négyezer főt, ezzel 45 százalékos hányadot képeznek. A regisztrációban lévő diplomások száma 832 fő (9,3%), a bázisidőszakitól 150 fővel több. A középfokú végzettségűek létszáma Középfokú iskolai végzettségűek Szakmunkások Pályakezdő álláskeresők iskolai végzettségenkénti megoszlása - Dél-Alföld augusztus augusztus 4 034fő; 45,0% 2 980fő; 42,1% aug 1 403fő; 19,8% 1 893fő; 21,1% 682fő; 9,6% 832fő; 9,3% 2 020fő; 28,5% Felsőfokú végzettségűek 2 201fő; 24,6% aug <= 8. általános 14

15 több mint ezer (1058) fővel, 35 százalékkal haladja meg a augusztus végi pályakezdő létszámot, a szakmunkás végzettségűeké 490 fővel, 21 százalékkal emelkedett. Bár a legfeljebb 8 általánossal rendelkező pályakezdő álláskeresők száma 181 fővel nőtt egy év távlatában, részarányuk a fiatalok között mintegy 4 %-ponttal esett vissza. A pályakezdő álláskeresők száma és aránya aug pályakezdők s záma pályakezdők aránya 14,0% ,0% 11,9% 10,7% 12,0% 10,0% ,0% ,0% 4,0% 500 2,0% fő 0 0,0% Bács-Kiskun Békés Csongrád A pályakezdő fiatalok 10,8 százalékos részarányt képviselnek a régióban nyilvántartott 82,8 ezer álláskereső között augusztus végén. A régión belül a megyéket tekintve a legtöbb pályakezdő Bács-kiskun megyei, részarányuk azonban Békés megyében a legmagasabb, közel 12%-os. Bács-Kiskun megyében minden tízedik regisztrált álláskereső pályakezdő, Csongrád megyében 2300 fiatal pályakezdő szerepel a kirendeltségek nyilvántartásában, mely 10,7 részarányt jelent az összes álláskereső között. Az elmúlt három hónapban (júniustól augusztusig) összességében 5389 fő pályakezdő került a rendszerünkbe, mely az összes beáramlás 1/5-ét teszi ki. A beáramló fiatalok negyven százaléka 2111 fő újonnan, első alkalommal jelentkezett kirendeltségeinken. E létszám 42 %-a Bács-Kiskun megyei, közel egyharmada Békés megyei és egynegyede Csongrád megyében jelentkezett első alkalommal a kirendeltségeinken. 15

16 A nyilvántartásba újonnan bekerülő pályakezdők létszámát, ha foglalkozásonként tekintjük, legtöbben (aki valamilyen szakmát szerzett) irodai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, építőipari foglalkozásúak. Ezt a következő táblázat részletezi: Feor szerinti foglalkozások újonnan belépő pályakezdő létszám 4193 irodai adminisztrátor, írnok eladó egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) festő és mázoló kereskedelmi ügyintéző általános iskolai tanár, tanító fodrász, borbély felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér, 41 bárpincér) 4199 egyéb irodai jellegű foglalkozások szakács pénzügyi ügyintéző cukrász bútorasztalos kőműves piackutató, reklám- és marketingtevékenységet végző lakatos kereskedő kozmetikus vagyonőr igazgatási ügyintéző egyéb, magasabb képzettséget igénylő számítástechnikai 21 foglalkozások 7431 gépjármű- és motorszerelő, -javító elektroműszerész egyéb számítástechnikai foglalkozások gondozó mezőgazdasági gépész, gépüzemeltető jogász, jogtanácsos gépésztechnikus szociális munkás utazási tanácsadó, szervező, idegenforgalmi ügyintéző pénzintézeti finanszírozási ügyintéző közgazdász dísznövény- és virágtermesztő gyermek- és ifjúsági felügyelő számítógéphálózat-üzemeltető épületasztalos szociális ápoló, gondozó burkoló 11 16

17 AZ ISKOLARENDSZERŰ OKTATÁS HELYZETE, KIBOCSÁTÁSA BÉKÉS MEGYÉBEN Békés megyében felmérésünkkel 43 oktatási intézményt kerestünk fel intézmény összevonás esetén ezek valamennyi tagintézményét feltérképezve, melyből 1 iskola jelezte, hogy a 2008/2009-es tanévben nincs végzős osztálya, s háromtól nem kaptunk információkat, így az adatot szolgáltató 39 iskolában ez évben diák fejezte be nappali rendszerű tanulmányait, ebből 306 fiatal akkreditált felsőfokú szakképzettséget szerzett. A végzősök kétharmada (3 025fő) várhatóan folytatja tanulmányait nappali rendszerű oktatás keretében, s 15 százalékuknak (688 fiatalnak) biztos állás kínálkozik. E körből így 897 álláskereső megjelenésére lehetett számítani a munkaerőpiacon, valamint megyénk munkaügyi kirendeltségein, mely a megyében végző fiatalok egyötödét jelenti, arányaiban hasonlót, mint egy évvel korábban. Tekintettel arra, hogy fiatalok az iskola befejezését követő hónapokban jobban szorgalmazzák az álláskeresést, mint teszik azt vizsgáik befejezése előtt, így természetszerűen az eredmények általában érezhetően módosulnak a nyári időszak alatt. Földrajzi megoszlás Körzet Középiskolák kibocsátási információi munkaerő-piaci körzetenként Végzősök A végzősök közül összesen Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskereső lesz Békéscsaba Békés Gyula Orosháza Szarvas Szeghalom Gyomaendrőd Mezőkovácsháza Sarkad középiskolák összesen Békés megyében végzett és felmérésünkkel érintett középiskolások legnagyobb része (2 605 fő) a békéscsabai (és környéki) iskolákban folytatta eddig tanulmányát, de más körzetekhez képest jelentős létszámban végeztek Gyulán (13%) is. Figyelembe véve megyénk középiskoláinak területi elrendeződését, ezek az arányok nem meglepőek. A középfokú oktatási intézmények vonzásterülete rendszerint túlmutat az adott kistérségen, viszont ritkán lépi túl a megyehatárt. Ennek megfelelően az iskolák által kibocsátott létszám megoszlása nem feltétlenül követi szorosan a fiatalok állandó lakóhelyei szerinti megoszlását. 17

18 A felméréseink eredményei azt mutatják, hogy legmagasabb a továbbtanulók aránya a sarkadi és a szeghalmi térségben végző diákok körében, ennek ellenére abszolút értékében (tehát főben kifejezve) Békéscsabán és Gyulán végzett fiatalok tanulnak tovább legtöbben, mivel itt a végzősök száma is lényegesen magasabb, akár többszöröse is más térségekének. Pont ugyanezen oknál fogva legtöbb munkaerőpiarcra frissen kikerülő állást kereső pályakezdő is a békéscsabai körzet iskoláinak padjai mögül kerül ki legnagyobb számban, még azzal együtt is, hogy e A felmérésben részt vett iskolák száma és a végzősök létszám Békés megyében 2008/2009-as tanév településkörben kínálkozik legtöbb fiatal számára előre biztosított munkalehetőség. Az elhelyezkedők, és az álláskeresők abszolút számai tekintetében sorban a második a békési térség, arányok tekintetében viszont az első. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az e térségben végzett fiatalok tanulnak legkisebb arányban tovább. Szarvas: fő Orosháza: fő Gyomae: fő Szegh: fő Békés: fő Békéscsaba: fő Mkháza: fő Gyula: fő Sarkad 1 93 fő iskolák száma db végzős létszám fő Felméréseink eredményei szerint álláskeresőként jelentkezik a munkaerőpiacon: a békéscsabai körzetben végző fiatalok 21% -a, mintegy 551 fő a békési körzetben végzők 26% -a, mintegy 88 fő a gyulai körzetben végzők 14% -a, mintegy 59 fő az orosházi körzetben végzők 15% -a, mintegy 49 fő a szarvasi körzetben végzők 19% -a, mintegy 63 fő a szeghalmi körzetben végzők 7% -a, mintegy 9 fő a gyomaendrődi körzetben végzők 16% -a, mintegy 28 fő a mezőkovácsházi körzetben végzők 23% -a, mintegy 43 fő a sarkadi körzetben végzők 8% -a, mintegy 7 fő Iskolai végzettségenkénti megoszlás Az iskolák jelzései szerint a 2008/2009-es tanévben a felméréseinkre válaszoló 39 iskola diákjai közül 80-an végeztek Békés megye speciális szakiskoláiban, 585-en pedig a speciális szakiskolai képzésen kívül egyéb szakiskolában en szereztek érettségi bizonyítványt szakközépiskolában, fő pedig gimnáziumban. Érettségit követő szakképzés révén

19 en szereztek szakmát, 255-en pedig technikusi végzettséghez jutottak. Iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzésből 306 diák került ki. A továbbtanulási arány az egyes képzési típusoknál a képzés jellegéből adódóan igen eltérő, ahogy a végzősök közül várhatóan a munkaerőpiacon, valamint a nyilvántartásainkban megjelenő fiatalok aránya is. Az érettségi bizonyítványt szerzett fiatalok továbbtanulási aránya (90% körüli) így számottevően magasabb, mint a képzési típusok többségénél. A technikusok 35%-a és az érettségit követően szakmát szerzettek harmada is vélhetően tovább tanul, míg a szakiskolát végzettek és az akkreditált felsőfokú szakképzésből kikerülő fiatalok körében a továbbtanulási arány már mérsékeltebb, 27%. Az idei tanévben Békés megye nappali tagozatain végzett középiskolások közül a jelzések, és becsléseink szerint összességében mintegy kétezer fiatal megjelenésére kell számítani a munkaerőpiacon, hasonlóan az egy évvel korábbiakhoz, közülük mintegy ezer-ezeregyszáz főre álláskeresőként. Ez utóbbi kör 30%-a várhatóan szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik majd, s 26 százalékot képviselnek a jelzések szerint azon fiatalok, akik az érettségi vizsgájukat követően szereztek szakmát. Felméréseink eredményei szerint álláskeresőként jelentkezik a munkaerőpiacon: a speciális szakiskolát végző fiatalok 60% -a, mintegy 48 fő a szakképző iskolát befejezettek 38% -a, mintegy 222 fő a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők 5% -a, mintegy 57 fő a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 9% -a, mintegy 145 fő az érettségit követő szakképzést befejezők 40% -a, mintegy 230 fő a technikusok 28% -a, mintegy 72 fő az akkreditált felsőfokú szakképzést befejező fiatalok 40% -a, mintegy 123 fő 19

20 Képzés típusa Középiskolák kibocsátási információi képzési típusonként Végzősök A végzősök közül összesen Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskereső lesz Speciális szakiskola Szakiskolai képzés a spec.szakisk nélkül Érettségit adó képzés szakközépiskolában Érettségit adó képzés gimnáziumban Érettségit követő szakképzés Technikusi képzés Iskolarendszerű akkr. felsőfokú szakképz középiskolák összesen AZ ISKOLARENDSZERŰ OKTATÁS HELYZETE, KIBOCSÁTÁSA BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN A felmérésben résztvevő Bács-Kiskun megyei iskolákban 2009-ben 6845 diák fejezte be nappali középfokú tanulmányait. Legtöbben a végzősök több, mint egyharmada szakközépiskolában, egynegyedet meghaladóan gimnáziumban, egyötödnél nagyobb arányban szakiskolában végzett. További hét és fél százaléka érettségit követő szakképzésben, közel öt százaléka technikumi és négy százaléka akkreditált felsőfokú szakképzésben, majdnem két százaléka speciális szakiskolai képzésben részesült. Az idén majdnem egynyolcadával több diák végzett a megye középiskoláiban, mint tavaly ilyenkor. Kettő kivételtől eltekintve valamennyi iskolatípusban emelkedés történt. Leginkább a speciális iskolákban (másfélszeresére), a szakiskolákban (háromtizedével) és a gimnáziumban (közel egyötödével) végzettek száma nőtt. Ellenben az iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szak-, és technikusi képzést befejezők száma csökkent. Előbbi 13,9%- kal, az utóbbi 11,1%-kal Bács-Kiskun megyében a középfokú nappali tanulmányokat évben befejező diákok száma és sorsának várható alakulása Végzős létszám Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskeresővé válik Speciális szakiskola Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Érettségit követő szakképzés Technikum Akkreditált szakképzés 20

21 A végzős tanulók majdnem 65,0%-a továbbtanul, 21,1%-a helyezkedik majd el és 13,9%-a az előzetes becslések szerint nyilvántartott álláskeresővé válnak. A középiskolai tanulmányait befejező fiatalok közül többnyire a gimnáziumban (94%-uk) és szakközépiskolában végzők (82%-uk) választják a továbbtanulás lehetőségét. A szakiskolát elhagyók (46%-a), az érettségire épülő szakképzésből kikerülők a közel jövőben leginkább munkát vállalnak (44%-a). Habár egyharmad körüli a technikumi és az akkreditált szakképzésen túl jutók munkába állási aránya is. Ellenben a speciális szakiskola és a szakiskola után álláskeresővé válók (26-27%-os) arányánál az akkreditált szakképzésből és a technikumi képzésből nagyobb arányban lesznek munkát keresők (egyharmada, 29%-a). Az egy évvel korábbi felméréshez képest Bács-Kiskun megye átlagában csökkent az elhelyezkedés valószínűsége (2,3%-pontot) és a továbbtanulási szándék (0,7%-pontot), s ugyanakkor a munkanélküliség veszélye (3,1%-ponttal) erősödött. Iskola típus A végzett Ebből: diákok továbbtanul elhelyezkedik álláskeresővé válik Száma, fő I. Speciális szakiskolai képzés összesen II. III. A középfokú nappali tanulmányaikat befejezők száma és jövőjük várható alakulása Bács-Kiskun megyében iskola típus szerint, 2009 * Szakiskolai képzés összesen (a spec. szakiskola nélkül) Érettségit adó képzés - szakközépiskolában összesen (Szakmunkások szakközépiskolája is!) IV. Érettségit adó képzés - gimnáziumban összesen V. Érettségit követő szakképzés összesen (a technikusi képesítés nélkül) VI. Technikusi képzés összesen VII. Iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzés összesen: Mindösszesen Megoszlás, % Aránya a végzős létszámon belül, % I. speciális szakiskolai képzés összesen 1,9 44,9 29,1 26,0 II. szakiskolai képzés összesen (a spec. szakiskola nélkül) 21,2 26,2 46,2 27,6 Érettségit adó képzés - szakközépiskolában III. összesen (Szakmunkások szakközépiskolája is!) 33,7 82,0 10,5 7,5 IV. Érettségit adó képzés - gimnáziumban összesen 27,0 93,7 3,4 2,9 V. Érettségit követő szakképzés összesen (a technikusi képesítés nélkül) 7,5 34,4 44,3 21,4 VI. Technikusi képzés összesen 4,7 36,2 35,3 28,5 VII. Iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzés összesen: 4,0 33,7 33,0 33,3 Mindösszesen 100,0 65,0 21,1 13,9 Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ felmérése a középiskolák körében. * Az középiskolák vezetőinek becsült adatai. A gimnáziumban végzettek 93,7%-a folytatja tanulmányait, 3,4 százaléka munkába áll, 2,9 százaléka számol a munkanélküliséggel. A szakközépiskolában érettségizők több, mint 21

22 négyötöde szintén továbbtanul, egytizede munkaviszonyt létesít, hét és fél százalékuk ellenben nem talál munkát. Az érettségire épülő szakképzés évfolyamaiból kikerülők több, mint kétötöde munkát vállal, 34%-a tanulmányai terén még tovább lép, s egyötödöt meghaladó hányaduk munkanélküliséggel számolhat. Technikumot jártak 35%-a biztosan számol munkalehetőséggel, 36%-a továbbra is diák marad, de közel háromtizede állást keres. Akkreditált képzés után az ilyen típusú iskolák diákjainak egyharmada még tovább tanul, szintén egyharmada várhatóan munkába áll, s a fennmaradó egyharmada a frissen tanult szakmájával sem tud álláshoz jutni. A legnagyobb elhelyezkedési indexet mutató szakiskolások közel felének közvetlen célja a munkába állás, ugyanakkor több, mint egynegyedük magasabb szintű iskolába lép, egynegyed feletti arányuk viszont állást keres. A legkisebb végzős létszámot jelentő speciális szakképzés diákjainak több mint kétötöde még továbbra is tanul, kevesebb, mint háromtizede dolgozik majd, ugyanakkor egynegyed feletti részük munkalehetőség után néz. Bács-Kiskun megyében a középfokú nappali tanulmányokat évben befejező diákok száma és sorsának várható alakulása s z á z a l é k Spec. szakisk. Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Érettségit követő szakképzés iskola típus Technikum Akkreditált felsőf. Szakk. Iskolát befejező tanulók száma Elhelyezkedik Továbbtanul Munkanélkülivé válik A középfokú tanulmányaikat befejezők területi jellemzői A megkeresésre választ adó iskolák (54 db) legtöbbje (egyharmada) Kecskeméten, 14,8%-a Baján és 11,1%-a Kiskunfélegyházán található. 22

23 A középfokú nappali tanulmányaikat 2009-ben befejezők száma és jövőjük várható alakulása Bács-Kiskun megyében településenként * Iskolák A végzett Ebből: Település száma diákok továbbtanul elhelyezkedik álláskeresővé válik db Száma, fő Bácsalmás Baja Dunavecse Jánoshalma Kalocsa Kecel Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós Tiszakécske Szabadszállás Összesen Megoszlás, % Aránya a végzős létszámon belül, % Bácsalmás 1,9 0,9 90,8 7,7 1,5 Baja 14,8 19,2 68,5 10,2 21,2 Dunavecse 3,7 0,2 0,0 68,8 31,3 Jánoshalma 3,7 1,9 73,6 13,2 13,2 Kalocsa 7,4 6,6 78,4 12,9 8,7 Kecel 1,9 0,2 33,3 58,3 8,3 Kecskemét 33,3 34,1 66,1 21,5 12,4 Kiskőrös 3,7 5,6 69,4 16,4 14,3 Kiskunfélegyháza 11,1 13,1 58,3 32,7 9,0 Kiskunhalas 7,4 13,2 54,4 28,8 16,8 Kiskunmajsa 1,9 1,0 100,0 0,0 0,0 Kunszentmiklós 3,7 2,3 71,0 24,5 4,5 Tiszakécske 3,7 1,3 36,3 58,2 5,5 Szabadszállás 1,9 0,4 11,5 23,1 65,4 Összesen 100,0 100,0 65,0 21,1 13,9 Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ felmérése a középiskolák körében. * A középiskolák vezetőinek becsült adatai. A középiskolák területi elhelyezkedéséből adódóan a legtöbb diák Kecskemét (34,1%), Baja (19,2%), Kiskunhalas (13,2%), Kiskunfélegyháza (13,1%), Kalocsa (6,6 %) és Kiskőrös (5,6%) középiskoláiban végzett. Legnagyobb arányban a relatíve kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű térségekben - a kiskunmajsai (teljes egészében), a bácsalmási (90,8%) és a kalocsai (78,4%) végzősök választják a továbbtanulást. Legnagyobb arányban a dunavecsei (68,8%-a), a keceli (58,3%-a) és a tiszakécskei (58,2%) középiskolákból 23

24 kikerülők szeretnének munkát vállalni. Leginkább a szabadszállási (65,4%-a), a dunavecsei (31,3%-a) és a bajai (21,2%-a) középiskolák tanárai nyilatkoztak úgy, hogy a végzős hallgatóik nagy valószínűséggel álláskeresővé válhatnak. A végzős diákok főbb szakirány szerint A jelenlegi jogszabályok alapján a középiskolák közül a szakközépiskolák és az érettségit adó gimnáziumok nem végeznek szakmai képzést. A jelen középiskolák kibocsátási felmérés adatainak ismeretében 2009-ben a megye középiskoláiban végzett 6845 tanulónak közel kétötöde (39,3%-a: 2691 fő) részesült szakképzésben. (A 2008-as felmérésben 39,5%-a) A Bács-Kiskun megyei középiskolák 2009-ben a különböző iskola típusokban - az alábbi főbb szakmákban képeztek hallgatókat. A speciális szakiskolát befejezők többsége: 19,7%-a szobafestő-mázoló, tapétázó; 15,7%-a parkgondozónak, 13,4%-a dajkának, 11,0%-a gyorsétkeztetési eladónak tanult. A szakiskolákból kikerülők legtöbbje (7,8%-a) asztalos, fodrász (6,4%-a), szobafestő-mázoló, tapétázó (5,8%-a), pincér (5,3%-a), épületburkoló, szakács (5-5%-a) és kőműves (4,7%-a). Az érettségit követő szakképzés évfolyamait befejezők többsége végzettségüket tekintve autószerelő (12,8%-a), kereskedelmi ügyintéző (12,2%-a), marketing és reklámügyintéző (11,7%-a), pénzügyi és számviteli ügyintéző (11,3%-a), gazdasági informatikus és szociális asszisztens (egyaránt 3,5%-a), valamint csecsemő és kisgyermekgondozó (3,3%-a). Idén a munkaerőpiacra főleg gyártástechnológus (22,3%), agrár-közgazdasági és áruforgalmazó (8,7%), faipari (8,0%), vendéglátó (7,4%), környezetvédelmi(szak)- vízgazdálkodó és magasépítő (6,8-6,8%), valamint környezetvédelmi (5,6%) technikusi szakképesítéssel kerültek ki a fiatalok. Akkreditált szakképzésben végzettséget szerzett diákok többsége: 39,2%-a pénzügyi szakügyintéző, majdnem egy nyolcada idegenforgalmi szakmenedzser, 11,7%-a Európai Uniós üzleti szakügyintéző, 11,0%-a logisztikai műszaki menedzserasszisztens. A nyelvismeretről is megkérdezett öt iskolatípusban a tanulók (5265 fő) 28,6%-a (tavaly közel egyharmada) nyelvvizsgázott valamilyen nyelvből (1506 fő). Legnagyobb arányban: 65,8%-ban (tavaly 71,3%) a gimnáziumokban nyelvvizsgáztak a diákok. Legkevésbé a technikusi képzés hallgatói nyelvvizsgáztak, 5,3%-uk (tavaly 4,7%-uk). A 2009-ben végzett diákok legtöbbje: 13,3%-a angol középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, további 6,8 százaléka középfokú német, 2,3%-a felsőfokú német nyelvvizsga bizonyítványt kapott. Alapfokú angol és német nyelvvizsga szintet a tanulók, 1,6 és 1,3%-a ért el. 24

25 AZ ISKOLARENDSZERŰ OKTATÁS HELYZETE, KIBOCSÁTÁSA CSONGRÁD MEGYÉBEN Csongrád megyében e felmérés kapcsán harmadszor kerestük fel a nappali tagozatos oktatási intézményeket. 56 középfokú intézmény közül 55 válaszolt, egy iskola ígérete ellenére sem válaszolt. Ezen kívül mintegy tucatnyi olyan intézmény működik még a megyében, ahol vagy nappali oktatás nincs, vagy nincs nappali végzős osztály. A válaszadó iskolákban 6778 diák fejezi be ebben a tanévben nappali rendszerű tanulmányait. E létszám 322 fővel több az egy évvel korábbi végzős létszámtól megyei szinten. A KSH adatai szerint a középfokú tanintézményekben tanulók száma a 2007/2008-as főről, főre nőtt a 2008/2009-as tanévben. A végzősök közül 4389 fiatal valószínűleg folytatja tanulmányait, ez az utolsó évesek 65 százalékát jelenti a megyében. A továbbtanulni szándékozók száma 400 fővel, 3 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Kevesebb, mint húsz százalékuk (18,5%, 1256 fő) valószínű állást talál, így álláskeresőként egy hatoduk, 1133 fő megjelenésére számíthatunk a megyei munkaerő-piacon. A végzős diákok létszámának alakulása a térségekben Az 55 intézmény közül 28 Szegeden található. A megyeszékhelyen végzők száma 3947 fő, mely az összes utolsó éves 58 százalékát teszi ki megyén belül. Hódmezővásárhelyen végez várhatóan 925 fő, az érintettek 14 %-a. Itt és Makón 7-7, Szentesen 6 középiskola található. Makón 635, Szentesen 719 diák fejezi be tanulmányait ebben a tanévben. Csongrádon négyszáz fő a végzős létszám, ahol három tanintézmény található. Középfokú tanintézmények és a végzős diákok létszáma Csongrád megyében a 2008/2009-es tanévben Mórahalom; 96 fő; 1% Makó; 635 fő; 9% Hódmezővásárhely; 925 fő; 14% Csongrád; 400 fő; 6% Szentes; 719 fő; 11% Kistelek; 56 fő; 1% Mórahalom; Kistelek; 3; 5% 1; 2% Szentes; 6; 11% Makó; 7; 13% Hódmezővásárhely; 7; 13% Csongrád; 3; 5% Szeged; 28; 51% iskolá k végzős diákok száma Szeged; 3947 fő; 58% 25

26 Szegeden a 3947 végzős diák közül 2513-an tovább akarnak tanulni, ez 64 %-os részarány a megyeszékhelyen, mely közel azonos a megyei átlaggal. Hódmezővásárhelyen ennél kissé magasabb a továbbtanulók aránya, ahol a végzősök 67 százaléka tanul tovább, létszámban ez 623 főt jelent. Szentesen a tanulók 70%-a (502 fő), Makón a fiatalok 65 százaléka (413 fő) szándékozik tanulmányait folytatni. Csongrád térségében 61 %, Kisteleken 89%, Mórahalom térségében 46 százalék azon fiatalok részaránya, akik tovább folytatják tanulmányaikat. Szeged tanuló létszámának nagyságrendje és Szeged adottságai következtében ebben a térségben a legnagyobb az elhelyezkedők száma is. A megyében várhatóan elhelyezkedő 1256 pályakezdő közel kétharmada szegedi illetőségű. Álláskeresővé a végzős diákok közül a megyében több mint ezerszáz fő válik. Várhatóan Csongrádon az utolsó évesek 24 %-a, a mórahalmiak 27 %-a, a makóiak 20 %-a marad állás nélkül. Szegeden ez az arányszám 16%-os. A végzős diákok létszámának alakulása térségenként A 6778 utolsó éves tanuló harminckét százaléka, (2182 fő) szakközépiskolában szerzett érettségit, 1812-en gimnáziumban érettségiztek, mely az utolsó évesek 27 százalékát jelenti megyei szinten. A szakiskolát elvégzők száma 1006 fő, mely 15 százalékos hányadot képvisel. Az érettségit követő szakképzés keretében 799-en végeztek, technikusi végzettséget 443-an szereztek. Iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzésből 458-an kerültek ki. 26

27 A végzős létszámokból továbbtanulók aránya jelentősen eltér iskolatípusokat tekintve. Ezzel együtt jelentős különbség mutatkozik a munkaerőpiacon megjelenők arányszámaiban is. A gimnáziumban érettségizők 94,4 százaléka akar tovább tanulni a megyében, két és fél százalékuk talált munkát, illetve három százalékuk válhat álláskeresővé, ez 57 főt jelenthet a megyében. akkreditált felsőfok technikus érettségit követő szakképzés érettségi gimnáziumban érettségi szakközépiskolában szakiskola spec.szakiskola Végzős létszám képzési típusonként Csongrád megyében fő Továbbtanul Elhelyezk edik Álláskereső lesz Meghaladja a nyolcvan százalékot a középiskolában érettségizők közül a továbbtanulás mellett döntő diákok részaránya is. Álláskeresővé 10 százalékuk, 224 fő válhat, mintegy százhúsz fő álláshoz juthat közülük. A szakiskolát elvégzők közel egyharmadáról kaptuk azt az információt, hogy továbbtanulnak, 37 százaléka várhatóan álláshoz jut, 31 százalékuk (316 fő) válik valószínűleg álláskeresővé. Az érettségit követő szakképzést és technikusi végzettséget szerzők közel hasonló hányada (28-29%) továbbra is diák marad, 44, illetve 41 százalékuk munkát talált, 27, illetve 31 %-uk álláskeresővé válhat, közel hasonlóak az iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzést befejező diákok megoszlási mutatói is. Álláskeresővé összességében a középfokú intézményekből kikerülők közül 1133-an válhatnak a megyében, legtöbbjük szakiskolát fejez be. 27

28 Békéscsaba, szeptember 29. Dr. Nagy Ágnes főigazgató 28