A L A P S Z A B Á L Y

Átírás

1 A L A P S Z A B Á L Y Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület (Nyilvántartási szám: ) A Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület (továbbiakban, de nem kizárólagosan: Egyesület) az évi V. törvény és a évi CLXXV. törvény alapján működik. Az alapító tagok közgyűlése az egyesület létrehozását január 15. napján határozta el, megállapítva az egyesület alapszabályát. I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület Rövidített elnevezése: MASTAFF Egyesület 2. Az Egyesület székhelye 2330 Dunaharaszti, Zágoni K. u Az Egyesület hivatalos bélyegzője kör alakú, középen a kutyafajta fejét ábrázolja, körben az egyesület elnevezése és a felirat olvasható. 4. Az Egyesület önkormányzati elven működő, kutyabarát természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok társadalmi szervezete. 5. Az Egyesület elfogadja az FCI által mindenkor elismert magyarországi csúcsszervezetet. (FCI Federation Cynologique International, Nemzetközi Kinologiai szövetség). Az Egyesület tagja a kijelölt kinológiai szövetségnek. 6. Az Egyesület az FCI alap- és működési szabályzata előírásainak megfelelően csatla- 1. oldal

2 kozhat, együttműködhet bel- és külföldi kínológiai szervezettel. Az Egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező jogi személy. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 7. Az Egyesület célja II. Az Egyesület célja és tevékenysége a) Az Amerikai Staffordshire Terrier barátok egyesületbe tömörítése, a tagok érdekvédelme. b) Az Amerikai Staffordshire Terrier fajta fenntartása, nemesítése, munkára való alkalmasságának megőrzése, küllem és használhatóság szem előtt tartása és a fajta Magyarországon és külföldön történő népszerűsítése. c) Az Egyesület által gondozott fajtákra vonatkozó populáció genetikára alapozott tenyésztése, a törzskönyvezés és a MET vezetésének pályázat útján történő elnyerése (FVM rendelet). d) A fajtákkal kapcsolatban kinológiai tudományos kutatás végzése, a fajták kiképzésével foglalkozók oktatása, a fajtával kapcsolatos ismeretleijesztés végzése, sportversenyek szervezése. e) Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében ismeretterjesztő, sport és oktató rendezvényeket szervez, együttműködve más kínológiai szervezetekkel. f) Küllem- és versenybírók képzése és továbbképzése. 8. Az Egyesület tevékenysége a) tenyészállatok törzskönyvezése, regisztrálása, b) tenyészállatok törzskönyvének nyilvántartása, c) törzskönyvezés ellenőrzése, d) tenyésztési szabályok kidolgozása, ennek betartása, e) utódellenőrzés, f) tenyészállat minősítések és bírálatok szervezése, g) versenyek szervezése, h) állat- és természetvédelem támogatása, i) kinológiai tanfolyamok, előadások szervezése, j) kinológiai tárgyú folyóiratok és könyvek kiadása, k) egyéb tevékenység, amely az Egyesület céljait erősíti. 2. oldal

3 8.1. Az Egyesület tagjai tudomásul veszik, hogy az Egyesületet a tenyésztési hatóság tenyésztőszervezetként akkor ismeri el, ha az Egyesület tagjai a kérelmezett fajtában legalább tíz nő ivarú tenyészebbel rendelkezik Az Egyesület tevékenysége, programjai bárki számára hozzáférhetőek. III. A tagsági viszony 9. Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben az Egyesület céljaival és működési elveivel egyetért és elfogadja az Alapszabályt, az éves tagdíjat befizeti, és a Vezetőség erre irányuló, az Egyesület céljait elfogadó nyilatkozatot magában foglaló írásos kérelme alapján az Egyesület tagjai sorába felveszi. 10. Az Egyesület rendes tagja kizárólag olyan személy lehet, aki rendelkezik legalább egy, a tenyésztőszervezethez tartozó fajtában regisztrált egyeddel. 11. Az Egyesület Alapszabálya biztosítja, hogy mindazon személyek, akik a tenyésztőszervezethez tartozó fajtájú törzskönyvben regisztrált, vagy a törzskönyvbe bejegyezhető ebet tartanak vagy tenyésztenek, korlátozástól és késleltetéstől mentesen beléphessenek az egyesületbe. 12. A leendő tag belépési szándékát a Vezetőségnek jelentheti be. A tag nyilvántartásbavételéról a Vezetőség egyszerű szótöbbséggel dönt. A tagsági viszony írásbeli belépési nyilatkozat alapján és a Vezetőség határozatával jön létre. A Vezetőség elutasító határozata ellen a határozat kézbesítését követő 15 nap alatt az Egyesület Közgyűléshez lehet jogorvoslati kérelmet előterjeszteni. A Közgyűlés döntését legkésőbb a jogorvoslati kérelem benyújtásától számított legközelebbi rendes vagy rendkívüli ülésén hozza meg. 13. A tagsági viszony megszűnik a) a tag kilépésével, b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, 3. oldal

4 c) a tag egyesület általi kizárásával, d) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével, A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez (Elnökéhez) intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti (kilépés) A tagsági jogviszony egyesület általi felmondása a) Egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását a Vezetőség írásbeli felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére nevezetesen a megadott határidő eredménytelen letelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére figyelmeztetni kell. b) Magatartásával méltatlanná válik a tagságra. A tagságra az a tag válik méltatlanná, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerős szabadságvesztés büntetésre ítélt, illetve az a tag, aki magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. Ebben az esetben az első fokú fegyelmi hatóság a Vezetőség, amelynek határozata ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. c) Ha az alapszabály a tagságot feltételhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesült a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a Vezetőség előterjesztése alapján Egyesület Közgyűlése dönt A tag kizárása a) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározza. az Alapszabály mellékletét képező Szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően. b) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a bírósági jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, amely esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről. az Alapszabály mellékletét képező Szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően. 14. Az Egyesület tagjai a) alapító tagok, 4. oldal

5 b) rendes tagok, c) tiszteletbeli tagok. 15. Az alapító tagok az Egyesület alapítói, akik a megalakulásról szóló jegyzőkönyvet aláírták. 16. A rendes tagok az Egyesülethez időközben csatlakozott a Vezetőség által felvett és a belépési feltételeknek megfelelt személyek, jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok köre. Az alapító tagok és a rendes tagok jogi státusza ugyanaz. 17. A tiszteletbeli tagok az Egyesület Vezetősége által felkért személyek, akiket a Közgyűlés határozatával a tagok sorába választ. a) A tiszteletbeli tag felvételét a Vezetőség terjeszti a közgyűlés elé. A tiszteletbeli tag felvételéhez a közgyűlés 2/3-os szavazata szükséges. b) A tiszteletbeli tag felvételéhez ezen túl semmilyen más, előzetes feltételnek nem kell teljesülnie. c) A tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület tevékenységében részt bevenni, azt támogatni, azonban az Egyesület Közgyűlésében szavazati joggal nem rendelkezik, nem választható az Egyesület Vezetőségébe. d) A tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni, tagsági viszonya kizárólag a tagsági viszony megszüntetésének bejelentésével (tag kilépése), illetve a tag halálával szűnik meg. 18. A tagsági viszonnyal kapcsolatban az Egyesület alapító tagjai és rendes tagjai teljes jogegyenlőséget élveznek, amely az Egyesület munkájában és döntéshozatalában is megnyilvánul. 19. A rendes taggá válás feltétele a) a belépési nyilatkozat beküldése (postai út, internet, a Vezetőséghez történő személyes beadás), b) az első éves tagsági díj egyösszegű befizetése, c) annak igazolása, hogy rendelkezik legalább egy, a tenyésztőszervezethez tartozó fajtában regisztrált egyeddel. ci) 5. oldal

6 IV. A tagok jogai és kötelezettségei 20. Az Egyesület alapító és rendes tagja jogosult a) Az Egyesületcéljai és feladatkörébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni, a döntésekben szavazati joggal részt venni. b) Az Egyesület szakmai és egyéb rendezvényein részt venni. c) Választhat és választható az Egyesület szerveibe Az Egyesület tagját megillető valamennyi, az egyesületi tagsággal összefüggő jog személyesen és képviselet útján is gyakorolható. 21. Az Egyesület alapító és rendes tagja köteles a) a szervezeti életben részt venni, a rábízott illetve elvállalt feladatokat végrehajtani, tisztségbe való megválasztása esetén ezt a legjobb tudása szerint ellátni, b) az Alapszabály rendelkezéseit betartani, c) a vállalt tagsági díjat rendszeresen megfizetni minden év március 31. napjáig, illetve belépéskor köteles az Alapszabályban meghatározott tagsági díjjal összefüggő tagi kötelezettségek teljesítésére. d) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. V. Az Egyesület szervezete és működése 22. Az Egyesület vezető szervei: a Közgyűlés, Vezetőség, Etikai-Fegyelmi Bizottság, Felügyelő Bizottság Az Egyesület vezető tisztségviselői a Vezetőség, az Etikai-Fegyelmi Bizottság és a Felügyelő Bizottság tagjai. V.1. Az Egyesület Közgyűlése 23. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlést az Elnök legalább évente egyszer annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően írásban összehívja. A meghívókat amelyeknek a napirendet is tartalmazniuk kell az Egyesület tagnyilvántartásban feltüntetett lakcímre kell postázni. A Közgyűlés tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a jegyzőkönyvvezető, valamint a Közgyűlésen részt vett két tag hitelesít. A Közgyűlés ülése nyilvános, azon az Egyesület tagjain kívül, Közgyűlés zavarása nélkül, megfigyelőként bárki részt vehet. 6. oldal

7 24. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a) Az Alapszabály megállapítása és módosítása, melyhez a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, b) Az éves költségvetés meghatározása és elfogadása. c) Az éves beszámoló ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása. d) A Vezetőség vezető tisztségviselők tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása. e) A tagnyilvántartás rendjének meghatározása. f) Az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, g) A tagsági díj összegének meghatározása. h) Azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. i) Az Etikai-Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása. j) A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása és díjazásuk megállapítása. 25. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a későbbi időpontra összehívott megismételt Közgyűlést az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni A napirenden nem szereplő kérdésben a Közgyűlés csak akkor határozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a kérdés napirendre tűzéséhez hozzájárul A Közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10%-a az ok és a cél megjelölésével kívánja a Vezetőségnél írásban kezdeményezi A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja. Minden 18. életévét betöltött tagot egy szavazat illet meg A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább 50%-a plusz l fő személyesen vagy meghatalmazottja útján, illetve a jogi személy tagok igazolt képviselője útján megjelent Határozatképtelenség esetén legalább 15 napon belül változatlan napirenddel össze kell hívni a megismételt közgyűlést, amely ekkor a megjelentek számától függetlenül az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados szótöbbség szükséges az Alapszabály módosításához, egyesülés, szétválás vagy feloszlás kimondásához. Titkos szavazás szükséges, ha a döntést hozó 7. oldal

8 szerv szótöbbséggel így határoz, szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni Személyi kérdésekben a döntést hozó szerv jelölőbizottság félállítását igényelheti A szavazati jog gyakorlásának feltétele az Egyesületi tagság, Közgyűlés tartása esetén pedig további feltétel a tag személyes jelenléte ill. meghatalmazás útján való részvétele, valamint a Közgyűlés megtartásának időszakára vonatkozó egyesületi tagdíj megfizetése és ennek igazolása. A tagdíj megfizetéséről a Vezetőség ad ki igazolást. 26. A határozatokat folyamatos sorszámozással ellátva a Határozatok Könyvében kell nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a határozat tartalmát, időpontját, hatályát, valamint a támogatók és ellenzők számarányát. A bevezetést a közgyűlési és vezetőségi jegyzőkönyvben foglaltak alapján az Egyesület Elnöke végzi és hitelesíti a bejegyzést. V.2. Az Egyesület Vezetősége 27. A Vezetőség 3 főből áll, megbízatása négy (4) évre szól, évente legalább négyszer, szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik A Vezetőség tagjai: a) az Elnök, b) az Alelnök, aki ellátja az elnökhelyettesi feladatokat, c) egy választott vezetőségi tag A Vezetőséget az Egyesület közgyűlése nyílt szavazással választja meg A Vezetőség megbízása tisztújító közgyűléstől tisztújító közgyűlésig tart és a Vezetőség tagjait csak bűncselekmény, vagy súlyos etikai, fegyelmi vétség esetén lehet viszszahívni a mandátuma lejárta előtt A vezetőségi ülést az Elnök hívja össze írásban, a napirend közlésével, legkésőbb az ülést megelőző 8. napon. A Vezetőség összehívását a napirend megjelölésével bármely vezetőségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak a vezetőségi ülés összehívására Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, a Vezetőség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tagja jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. A Vezetőség ülése nyilvános, azon a tanácskozás zavarása nélkül, megfigyelőként az Egyesület tagjai közül bárki részt vehet. 28. Az Egyesület Vezetősége mint az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, folyamatosan működik. A Vezetőség szervezi, irányítja az Egyesület munkáját. Tevékenysé- 8. oldal

9 géről a Közgyűlést rendszeresen tájékoztatja és jelentősebb kérdésekben köteles állásfoglalását kikérni. A Vezetőség Közgyűlést évente legalább egy alkalommal összehívja A Vezetőség feladatai a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az Vezetőség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése; g) az Vezetőség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. 29. Az Egyesület Alelnöke az Elnök irányításával szervezi és intézi az Egyesület ügyeit, végzi az Egyesülettel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet, gondoskodik a vezetőségi ülések rendszeres megtartásáról, a szervezet feladatainak elvégzéséről. 30. A Vezetőség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. A Vezetőség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben titkos szavazásról és minősített, kétharmados szótöbbséghez kötött határozathozatalról is rendelkezhet. A Vezetőség akkor határozatképes, ha legalább kettő tag közöttük az Elnök jelen van Szavazategyenlőség esetén újbóli szavazást kell elrendelni és ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. 31. A Vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy 9. oldal

10 b) bármely más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni, képviseletnek helye nincs A vezető tisztségviselői pozíció betöltésének feltételei a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. b) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős birói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szűkséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével, abban az esetben ha ezt az Egyesület Közgyűlése határozatával megállapította. A vezetői megbízatás a határozat jogerőre emelkedtével szűnik meg; h) a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják; i) a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli tag által kijelölt vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor 10. oldal

11 lemondhat, j) ha a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli tag működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 32. A Vezetőség évente egyszer a rendes közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját. 33. Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve a Vezetőséghez. 34. A Vezetőség az egyesület tevékenységének ellátása érdekében az Egyesület tagjai közül bármely személynek megbízást adhat konkrét feladat teljesítésére. V.3. Az Etikai-Fegyelmi Bizottság 35. Az Etikai-Fegyelmi Bizottságot a Közgyűlés négy (4) évre választja. A Bizottság Elnökből és két tagból áll. Az Etikai-Fegyelmi Bizottság 3 tagú tanácsban jár el Az Etikai-Fegyelmi Bizottság a tevékenységét évente beszámolási kötelezettséggel, jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjeszt Az Etikai-Fegyelmi Bizottság eljárására az Szervezeti és működési szabályzat előírásai az irányadóak Etikai-Fegyelmi Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg és azt a Közgyűlés határozattal fogadja el Az Etikai- Fegyelmi Bizottság elsőfokú fegyelmi és etikai jogkört gyakorol. a) Az Etikai-Fegyelmi Bizottság első fokon dönt a közérdekű bejelentések és panaszok tárgyában. b) Véleményezési jogköre van bármelyik egyesületi tag etikai tevékenységével összefüggésben, etikai vétség gyanúja esetén értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját, javaslatot tehet a fegyelmi eljárás megindítására. c) Békéltető tevékenységet végez és közvetít az egyesületi tagok és az Egyesület, illetve tagjai közötti vitás ügyekben. d) Állást foglal összeférhetetlenségi kérdésekben Bármelyik egyesületi tag, vagy szervezet közérdekű bejelentést, vagy panaszát az Etikai- Fegyelmi Bizottságnak nyújthatja be Az Etikai-Fegyelmi Bizottság határozata ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Vezetőséghez írásban benyújtott panasznak, fellebbezésnek van helye. 11. oldal

12 35.7. A panasz, a fellebbezés elbírálására etikai és fegyelmi kérdésben az Egyesület Vezetősége jogosult Az Etikai-Fegyelmi Bizottságban betöltött tagság megszűnik: a) a tag halálával, b) Közgyűlés általi visszahívással, c) lemondással, d) tagsági jogviszony megszűnésével, e) a határozott időtartam lejártával fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével valamint az Egyesület megszűnésével, f) a bizottsági tagnak a Közgyűlés általi visszahívását elrendelő határozat jogerőre emelkedésével. V.4. A Felügyelő Bizottság 36. A Felügyelő Bizottság megalakulása Felügyelő Bizottság (továbbiakban: FB) az Egyesület ellenőrző szerve, az Egyesület Közgyűlése által választott 3 tagú, a törvény szerinti működést végző bizottság, amely a saját ügyrendje alapján működik Az FB elnökét, tagjait a közgyűlés választja 4 évi időtartamra. A megválasztott FB elkészíti saját ügyrendjét, melyet az Egyesület Közgyűlése elé terjeszt jóváhagyásra A Felügyelő Bizottság feladata a) Egyesület működésének minden részletére kiterjedő felügyelete, és ellenőrzése. b) Az FB ellenőrzi az Egyesület alapszabály szerinti működését, a Közgyűlési és testületi határozatok végrehajtását, az Egyesület költségvetés szerinti gazdálkodását. c) A tevékenysége során észlelt szabálytalanságokról, hiányosságokról a megállapításait, javaslatait a Közgyűléssel köteles közölni. d) A vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszüntetésére adott esetben a felelősségre vonásra javaslatot tesz a Egyesület Vezetőségének, a végrehajtást ellenőrzi, eredménytelenség esetén jogosult a Közgyűlést összehívni. e) Az FB működésére egyebekben Szervezeti és Működési Szabályzat az irányadó A Felügyelő Bizottságban betöltött tagság megszűnik a) a tag halálával, b) Közgyűlés általi visszahívással, c) lemondással, e) tagsági jogviszony megszűnésével, f) a határozott időtartam lejártával, g) fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével, valamint az Egyesület megszűnésével, vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége 12. oldal

13 ellátásához szűkséges körben nem korlátozták. ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselökre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős birói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak tisztségviselői tevékenységtől. VI. Az Egyesület gazdálkodása 37. Az Egyesület bevételei a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól az Egyesület céljára, vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, b) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, c) a tagok által fizetett tagsági díjakból, és önkéntes hozzájárulásokból származó bevétel, d) jogi személyek, nem jogi személyiségű társaságok és magánszemélyek felajánlásaiból, kötelezettségvállalásaiból és céltámogatásaiból származó bevétel, e) egyéb, jogszabályokban meghatározott bevétel, f) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására fordítja A cél szerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat az Egyesület elkülönítve tartja nyilván Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek Az Egyesület tisztségviselői feladataikat társadalmi munkában látják el, költségeik megtérítésére azonban igényt tarthatnak bizonylat vagy szerződés alapján Gazdálkodási feladatok ellátására tiszteletdíjas könyvelőt lehet alkalmazni. Az alkalmazottak felvételéről a Vezetőség dönt. 13. oldal

14 38. A Tagdíj Az Egyesület tagjai évi Ft (húszezer Forint) tagdíj fizetésére kötelesek, a tárgyév március 31-ig, illetve belépéskor. Amennyiben a tag az éves tagdíj befizetését felszólítás ellenére elmulasztja, a Közgyűlés határozatával a Vezetőség írásbeli figyelmeztetését követően törölheti az Egyesület tagfai közül. VII. Az Egyesület jegyzése, aláírási jog 39. Az Egyesületet az Elnök és az Alelnök külön-külön önállóan jegyzi, akként hogy az Egyesület kézzel, géppel írt, nyomtatott, vagy előnyomott neve alá nevét külön-külön önállóan írja. VIII. Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 40. Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról saját költségére másolatot készít(tet)hessen Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kémi, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja. 41. Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik. 42. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból. 43. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások bárki által megismerhetők. 44. Az Egyesület szolgáltatások megismerhetők: a) az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből, 14. oldal

15 b) az Egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból, c) az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján. 45. Az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételének módja az Elnökség által az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, valamint az Egyesület által kiadott információs füzetekből, szórólapokból ismerhető meg. 46. Az Egyesület beszámolóiba, jelentéseibe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költéségre másolatot készíthet. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről. IX. Az Egyesület megszűnése 47. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja A jogutódlással történő megszűnés. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét A jogutód nélküli megszűnés okai. Az Egyesület, mint jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása, b) lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy c) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt Rendelkezés a fennmaradó vagyonról. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra Jogi személy jogutód nélküli megszűnése. Az Egyesület, mint jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) működése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövet- 15. oldal

16 kezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy az arra jogosult szerv (Közgyűlés) megszünteti, feltéve, ha a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. a jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ök vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. a jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. IX. Egyéb rendelkezések 48. Az Egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre. 49. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséról és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak. Az Egyesület Alapszabályának első módosítást az Egyesület a november 21. napján tartott és április 24-én és augusztus 07-én megismételt közgyűlésén egyhangúan elfogadta. Az Alapszabály 2. módosítására és az egységes szerkezetű Alapszabály elfogadására a május XX. napján tartott közgyűlésen került sor. Budapest, május XX.... Vasszi Zoltán mint a Magyarországi Amerikai Staffordshire Terrier Egyesület 16. oldal

17 Elnöke XXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXXX hitelesítő tag hitelesítő tag 17. oldal