Operátorok, házi feladat adatszerkezetek
|
|
- Károly Biró
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Operátorok, házi feladat adatszerkezetek A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán október 24. c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
2 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Tartalom 1 Operátorok Deníciók Operátorok Precedencia Szinkronizálás 2 Típuskonverzió 3 Nagy házifeladat Adatszerkezetek Algoritmusok c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
3 1. fejezet Operátorok c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
4 Operációk (m veletek) M veleti jellel jelöljük ket Operandusokon dolgoznak Típusos adatot hoznak létre Többalakúak: eltér típusú operandusokra eltér m ködés / / c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
5 Kifejezések és operátorok Kifejezések pl < -a - 2 Konstansokból, változóhivatkozásokból és m veletekb l épülnek fel a (3) < HAMIS kiértékelésük során egy típusos adatot kapunk eredményként. c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
6 Az operátorok fajtái Az operandusok száma alapján unáris egyoperandusú -a bináris kétoperandusú 1+2 Az operandus értelmezése alapján aritmetikai összehasonlító, rendez logikai bitszint egyéb c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
7 Aritmetikai operátorok m velet egyoperandusú plusz egyoperandusú mínusz összeadás kivonás szorzás szintaxis +<kifejezés> -<kifejezés> <kifejezés> + <kifejezés> <kifejezés> - <kifejezés> <kifejezés> * <kifejezés> bennfoglalás vagy osztás <kifejezés> / <kifejezés> az eredmény típusa az operandusok típusától függ, ha mindkett egész, akkor egész osztás maradékképzés <kifejezés> % <kifejezés> c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
8 Igazságérték (részben ismétlés) Egy érték igazságértékként értelmezve hamis, ha értéke csupa 0 bittel van ábrázolva igaz, ha értéke nem csupa 0 bittel van ábrázolva 1 while (1) { /* vé gtelen ciklus */ } 2 while ( -3.0) { /* vé gtelen ciklus */ } 3 while (0) { /* ide egyszer sem lépü nk be */ } Minden igazságérték jelleg eredmény int típusú, és értéke 0, ha hamis 1, ha igaz 1 printf ("%d\t%d", 2 <3, 2==3); 1 0 c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
9 Rendez és összehasonlító operátorok m velet szintaxis <kifejezés> < <kifejezés> relációs operátorok <kifejezés> <= <kifejezés> <kifejezés> > <kifejezés> <kifejezés> >= <kifejezés> egyenl ség-vizsgálat nem-egyenl operátor <kifejezés> == <kifejezés> <kifejezés>!= <kifejezés> Logikai (int, 0 vagy 1) értéket adnak eredményként c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
10 Logikai operátorok m velet tagadás szintaxis!<kifejezés> 1 int a = 0 x5c ; /* , igaz */ 2 int b =! a; /* , hamis */ 3 int c =! b; /* , igaz */ Tanulság:!!a a, csak igazságérték szempontjából. 1 int vege = 0; 2 while (! vege ) { 3 int b; 4 scanf ("%d", &b ); 5 if (b == 0) 6 vege = 1; 7 } c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
11 Logikai operátorok m velet logikai és logikai vagy szintaxis <kifejezés> && <kifejezés> <kifejezés> <kifejezés> Logikai rövidzár: Az operandusokat balról jobbra értékeljük ki. Csak addig, míg az eredmény nem egyértelm. Ezt gyakran ki is használjuk 1 int a [5] = {1, 2, 3, 4, 5}; 2 int i = 0; 3 while ( i < 5 && a[ i] < 20) 4 i = i +1; /* nincs tú lindexel és */ c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
12 További operátorok Már használtunk ilyeneket, csak nem mondtuk ki, hogy operátorok m velet függvényhívás tömbhivatkozás struktúratag-hivatkozás szintaxis <függvény>(<aktuális paraméterek>) <tömb>[<index>] <struktúra>.<tag> 1 c = sin (3.2); /* () */ 2 a [28] = 3; /* [] */ 3 v.x = 2.0; /*. */ c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
13 Operátorok mellékhatással Bizonyos operátoroknak mellékhatásuk is van f hatás: a kiértékelés során kapott eredmény kiszámítása mellékhatás: operandus értéke változik Az értékadás operátor = C-ben az értékadás kifejezés! mellékhatása az értékadás (a megváltozik) f hatása a új értéke a 2 = 2 1 int a; A f hatás miatt ez is értelmes: 2 int b = a = 2; b-t az a=2 mellékhatásos kifejezés értékével inicializáljuk, melynek mellékhatásaként a is megváltozik. c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
14 Balérték Az értékadás operátor megváltoztatja a bal operandus értékét. A bal oldalon csak változtatható dolog állhat Balérték (lvalue) Olyan kifejezés, amely értékadás bal oldalán állhat balérték lehet változóhivatkozás a = 2 tömbelem array[3] = 2 dereferált mutató *p = 2 struktúratag v.x = 2 Nem balérték kifejezések (példák) konstans 3 = 2 hiba aritmetikai kifejezés a+4 = 2 hiba logikai kifejezés a>3 = 2 hiba függvényérték sin(2.0) = 2 hiba c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
15 Kifejezés vagy utasítás? Mellékhatásos kifejezés utasításként is szerepelhet a programban Kifejezésutasítás <Kifejezés>; A kifejezést kiértékeljük, és értékét eldobjuk. 1 a = 2 /* kifejez és, az é rt é ke 2, mell é khat á sos */ 1 a = 2; /* utas ítás, nincs é rt é ke */ 2 /* a mell é khat á st hajtja vé gre */ Mivel a f hatást elnyomjuk, csak mellékhatásos kifejezésekb l van értelme kifejezésutasítást alkotnunk ; /* helyes utas ítás, semmit nem hajt vé gre */ c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
16 Értékadó operátorok m velet szintaxis <balérték> += <kifejezés> <balérték> -= <kifejezés> viszonyított értékadás <balérték> *= <kifejezés> <balérték> /= <kifejezés> <balérték> %= <kifejezés> Körülbelül: <balérték>=<balérték><op><kifejezés> 1 a += 2; /* a = a + 2; */ 2 t[ rand ()] += 2; /* NEM t[ rand ()] = t[ rand ()] + 2; */ A balértéket csak egyszer értékeljük ki. c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
17 Egyéb mellékhatásos operátorok m velet szintaxis utótagos inkrementálás <balérték> ++ utótagos dekrementálás <balérték> -- kiértékelés után növeljük/csökkentjük eggyel el tagos inkrementálás el tagos dekrementálás ++<balérték> --<balérték> kiértékelés el tt növeljük/csökkentjük eggyel 1 b = a ++; /* b = a; a += 1; */ 2 b = ++ a; /* a += 1; b = a; */ 1 for (i = 0; i < 5; ++ i) { /* ö tsz ör */ } c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
18 Mutatókhoz kapcsolódó operátorok m velet dereferencia címképzés dereferencia és struktúratag-hivatkozás szintaxis *<mutató> &<balérték> <mutató> -> <tag> Dereferencia esetén operandusként egy mutatót eredményül adó kifejezés kell álljon. 1 c = *( t +3); /* * */ 2 p = &c; /* & */ 3 sp ->a = 2.0; /* -> */ c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
19 További operátorok m velet kényszerített típusmódosítás (casting) tárolás helyigénye (bájtokban) szintaxis (<típus>)<kifejezés> sizeof <kifejezés> a kifejezést nem értékeljük ki 1 int a1 =2, a2 =3, meret ; 2 double b; 3 b = a1 /( double ) a2 ; 4 meret = sizeof 3/ a1 ; 5 meret = sizeof ( double ) a1 ; 6 meret = sizeof ( double ); c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
20 További operátorok m velet vessz szintaxis <kifejezés>, <kifejezés> Az operandusokat balról jobbra értékeli ki Az els kifejezés értékét eldobjuk. A teljes kifejezés értéke és típusa a második kifejezés értéke illetve típusa lesz. 1 int step, j; 2 /* A ketjegy ek nö vekv lépé sk ö zzel */ 3 for ( step =1, j =10 ; j <100; j += step, step ++) 4 printf ("%d\n", j ); c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
21 További operátorok m velet szintaxis feltételes kifejezés <felt.>? <kif.1> : <kif.2> ha <felt> igaz, akkor <kif.1>, egyébként <kif.2> <kif.1> és <kif.2> közül csak az egyiket értékeljük ki Nem helyettesíti az if utasítást 1 a = a < 0? -a : a; /* abszol út é rt ék ké pz é se */ c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
22 Adatokkal végzett operációk (m veletek) jellemz i Precedencia eltér m veletek közül melyiket hajtjuk el ször végre? 1 int a = * 4; /* 2 + (3 * 4) */ Asszociativitás azonos m veletek közül melyiket hajtjuk el ször végre? (Balról jobbra vagy jobbról balra köt?) 1 int b = ; /* (11-8) - 2 */ 2 int a = b = 3; /* a = (b = 3) */ A szabályok megjegyzése helyett inkább zárójelezzünk! c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
23 A C nyelv operátorainak listája A precedencia sorrend szerint rendezve (az azonos precedenciájúak egy sorban) 1 () []. -> /* leger sebb */ 2! ~ * & (< type >) sizeof 3 * / % << >> 6 < <= > >= 7 ==!= /* tilos precedenci át tanulni! */ 8 & /* tess ék záró jelezni! */ 9 ^ && 12 13?: 14 = += -= *= /= %= &= ^= = <<= >>= 15, /* leggyeng é bb */ c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
24 A C nyelv operátorai Összefoglalva Sok, hatékony operátor Egyes operátoroknál a kiértékelés során mellékhatások is fellépnek Mindig igyekezzünk szétválasztani a f - és mellékhatást ehelyett: 1 t [++ i] = func (c -=2); írjuk inkább ezt: 1 c -= 2; /* ugyanazt jelenti */ 2 ++ i; /* ugyanolyan hat é kony */ 3 t[ i] = func ( c ); /* holnap is é rteni fogom */ c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
25 Mellékhatások szinkronizálása A kifejezések kiértékelési sorrendje sokszor deniálatlan. 1 int i = 0, array [8]; 2 array [++ i] = i ++; /* array [2] = 0;? array [1] = 1;? */ Deniálatlan m ködés, véletlen program. Sorrend-határ pont (sequence point) A program végrehajtásának azon pontja, ahol minden el z leg végrehajtott tevékenység mellékhatásának be kell fejez dnie. egyetlen kés bbi végrehajtandó tevékenység mellékhatása sem kezd dhet el. Ha normális programokat írunk, és nem keverjük a f - és mellékhatásokat, nem kell foglalkoznunk vele. c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
26 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat 2. fejezet Típuskonverzió c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
27 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Mi az? Bizonyos esetekben a C-programnak konvertálnia kell kifejezéseink típusát. 1 long func ( float f) { 2 return f; 3 } 4 5 int main ( void ) { 6 int i = 2; 7 short s = func ( i ); 8 return 0; 9 } A példában: int float long short int float kerekítés, ha a szám nagy float long túlcsordulhat, egészre kerekítés long short túlcsordulhat c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
28 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Típusok konverziója Alapelv érték meg rzése, ha lehet Túlcsordulás esetén a kapott érték elvileg deniálatlan Egyoperandusú konverzió (ezt láttuk) értékadáskor függvény hívásakor (a formális paraméterek aktualizálásakor) Kétoperandusú konverzió (pl. 2/3.4 ) m veletvégzéskor c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
29 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Kétoperandusú konverzió A két operandus azonos típussá alakítása az alábbi szabályoknak megfelel en egyik operandus másik operandus közös, új típus long double bármi long double double bármi double float bármi float unsigned long bármi unsigned long long bármi (int, unsigned) long unsigned bármi (int) unsigned int bármi (int) int c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
30 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Típuskonverziók Példa a konverzióra 1 int a = 3; 2 double b = 2.4; 3 a = a* b; c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
31 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Adatszerk Algo 3. fejezet Nagy házifeladat c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
32 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Adatszerk Algo Helyzet Mostanra mindenki egyeztette és beadta a házi feladat specikációját. Megismertük a megoldáshoz szükséges nyelvi elemeket és módszereket. Ami most következik: Pontosan milyen típusú adatként fogom tárolni az egyes információkat Hogyan fogja számolni a program a megoldást És aztán hamarosan: Hogy fogják hívni a forrásfájlt, és mi lesz benne Milyen adatokkal fogom kipróbálni, hogy jól m ködik-e c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
33 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Adatszerk Algo Adatszerkezet választás A feladat bemen adataiból és a kérdés(ek) alapján kell megfelel adatszerkezetet választani. A különböz adatsorok (a két fájl) egymásra hivatkozásait az adatszerkezetben legalább az egyik irányban meg kell oldani. Hatékonyság szempontjából az sem mindegy, hogy melyik irányban. A mi feladatunkban például egy versenyz t a Rajtszáma azonosít az id eredménynél a Rajtszám segítségével hivatkozunk a versenyz re Az adatszerkezetben az így felismert kapcsolatokat közvetlenül hivatkozó adatként is tárolhatjuk. Egy mutató hatékonyabb lehet, mint mindig azonosítók alapján keresgélni. Összetartozó adatok csoportjai is köthet k egy másik adathoz. c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
34 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Adatszerk Algo Adatszerkezet a példához Egy kis gondolkodás után... A versenyz ket tároljuk el Minden versenyz höz tároljuk el az id adatokat Valahogy így: Monaco VET 1 WEB 2 ROS K7.222 K B K K K K K Ezt milyen tanult adatszerkezetként lehet leprogramozni? c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
35 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Adatszerk Algo Fájlok feldolgozása A feldolgozás sorrendje illeszkedjen az adatszerkezethez El ször olvassuk be a verseny adatait, aztán a versenyz k adatait, építgetve az ket tartalmazó listát, végül az egyes id adatokat, felvéve ket a megfelel versenyz khöz. A fájlok végigolvasásának tanult sémáját használjuk fel! A számításoknál mindenképpen a memóriába beolvasott adatokon dolgozzunk, nem a fájlokban keresgélünk újra meg újra! c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
36 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Adatszerk Algo Felépítés példa Monaco VET 2 2 WEB 3 8 ROS 4 4 HAM 5 1 GRO 6 5 ALO 7 6 MAS 8 9 RAI 9 18 MAL K K K K B K K K K K B K Monaco VET 1 WEB 2 ROS K7.222 K B K K K K K c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
37 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Adatszerk Algo Kiszámítási algoritmus Mennyi volt az átlagos körideje annak a versenyz nek, aki a leglassabb körid t futotta? El ször számoljuk ki a versenyz khöz az átlagokat AM ÍG vé gig nem é rt él a versenyz k list áján, ISM É TELD v a kö vetkez versenyz ; AM ÍG vé gig nem é rt él a v - hez tartoz ó id kön, ISM É TELD ia a kö vetkez id adat ; sum 0; n 0; HA ia egy kö rid sum sum + az ia - ban tá rolt é rt ék; n n + 1; v á tlagos kö rideje sum / n c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
38 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Adatszerk Algo Kiszámítási algoritmus Aztán pedig a leglassabb körid höz tartozó versenyz t lassu az els versenyz ; max lass ú els kö rideje ; // ez tö bb lépés... AM ÍG vé gig nem é rt él a versenyz k list áján, ISM É TELD v a kö vetkez versenyz ; AM ÍG vé gig nem é rt él a v - hez tartoz ó id kön, ISM É TELD ia a kö vetkez id adat ; HA ia egy kö rid ÉS az ia - ban tá rolt é rt ék > max max az ia - ban tá rolt é rt ék; lassu v; A vá lasz : lassu á tlagos kö rideje c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
39 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Adatszerk Algo És ami még hátra van Leprogramozás (Megvalósítás, Implementálás) Néhány kisebb, átlátható eredmény teszteset kidolgozása Nem kell, hogy valóságos adatok legyenek IMSc pontokat ér, ha részletesen megtervezett és indokolt teszteket készítünk és dokumentálunk Tesztelés és hibajavítás, ha nem az jön ki, mint amit várunk Dokumentáció befejezése és id ben való leadása c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
40 Operátorok Típuskonverzió Nagy házifeladat Adatszerk Algo Köszönöm a gyelmet. c Farkas B., Fiala P., Vitéz A., Zsóka Z. Operátorok, házi október / 40
Kifejezések. A programozás alapjai előadás. Operátorok. Kifejezések. Operátorok precedenciája. Operátorok precedenciája
A programozás alapjai 1 Kifejezések 5. előadás Híradástechnikai Tanszék Operandusok Literál Azonosító Kifejezés Kifejezések Precedencia Melyik hajtódik először végre? Asszociativitás Balról jobbra vagy
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,
RészletesebbenMit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,
RészletesebbenKészítette: Nagy Tibor István
Készítette: Nagy Tibor István Operátorok Műveletek Egy (vagy több) műveleti jellel írhatók le A műveletet operandusaikkal végzik Operátorok fajtái operandusok száma szerint: egyoperandusú operátorok (pl.:
RészletesebbenProgramozás I gyakorlat
Programozás I. - 3. gyakorlat Operátorok, típuskonverziók, matematikai függvények Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 24,
RészletesebbenA C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
RészletesebbenProgramozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós augusztus 29. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2019. augusztus 29. Feladat: írjuk ki az els 10 természetes szám négyzetét! #i n c l u d e i n t main ( v o i d ) { p r
RészletesebbenA C programozási nyelv I. Bevezetés
A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,
RészletesebbenProgramozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás
Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char
RészletesebbenJárműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente
RészletesebbenKifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezések Lexika Szintaktika Szemantika Lexika azonosítók (változó-, metódus-, típus- és csomagnevek) literálok operátorok, pl. + zárójelek: (), [], {},
RészletesebbenA C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.
A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,
RészletesebbenSzámítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás
Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Console I/O bővebben Lásd mintaprogram 2015.09.21. Számítástechnika I. 2. Előadás 2 Számábrázolásról
RészletesebbenKeresés és rendezés. A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán
Keresés Rendezés Feladat Keresés és rendezés A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán 2016. november 7. Farkas B., Fiala
RészletesebbenA C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök.
A C programozási nyelv III. Pointerek és tömbök. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv III. (Pointerek, tömbök) CBEV3 / 1 Mutató (pointer) fogalma A mutató olyan változó,
RészletesebbenTartalom Keresés és rendezés. Vektoralgoritmusok. 1. fejezet. Keresés adatvektorban. A programozás alapjai I.
Keresés Rendezés Feladat Keresés Rendezés Feladat Tartalom Keresés és rendezés A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán
RészletesebbenFüggvények. Házi feladat.
Függvények Nagy házifeladat Gyakorló feladatok Függvények. Házi feladat. A programozás alapjai I. Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Farkas Balázs, Fiala Péter, Vitéz András, Zsóka Zoltán 2016.
RészletesebbenProgramozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit
RészletesebbenFüggvények. Programozás I. Hatwágner F. Miklós november 16. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2014. november 16. Áttekintés kel kapcsolatos fogalmak deklaráció Több, kompatibilis változat is elképzelhet. Meg kell el znie a fv. hívását. Mindenképp rögzíti
RészletesebbenAdminisztrációs feladatok Strukturált programok A C programnyelv elemei
Strukturált C-Strukturált Egyéb elemek Strukturált C-Strukturált Egyéb elemek Adminisztrációs feladatok Strukturált programok A C programnyelv elemei A programozás alapjai. álózati Rendszerek és Szolgáltatások
RészletesebbenA programozás alapjai előadás. A C nyelv típusai. Egész típusok. C típusok. Előjeles egészek kettes komplemens kódú ábrázolása
A programozás alapjai 1 A C nyelv típusai 4. előadás Híradástechnikai Tanszék C típusok -void - skalár: - aritmetikai: - egész: - eger - karakter - felsorolás - lebegőpontos - mutató - függvény - union
RészletesebbenProgramozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós február 18. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. február 18. Minimum és maximumkeresés u s i n g n a m e s p a c e s t d ; i n t main ( ) { c o u t
RészletesebbenAdatszerkezetek és algoritmusok
2009. november 13. Ismétlés El z órai anyagok áttekintése Ismétlés Specikáció Típusok, kifejezések, m veletek, adatok ábrázolása, típusabsztakció Vezérlési szerkezetek Függvények, paraméterátadás, rekurziók
RészletesebbenM veletek és kifejezések
Programozás I. Széchenyi István Egyetem, Gy r 2013. szeptember 29. M veletek & kifejezések M veletek az operandusok száma szerint: Egyoperandusos, operátor operandus, pl. 6, sizeof(long) Kétoperandusos,
RészletesebbenKifejezések. Kozsik Tamás. December 11, 2016
Kifejezések Kozsik Tamás December 11, 2016 Kifejezés versus utasítás C/C++: kifejezés plusz pontosvessző: utasítás kiértékeli a kifejezést jellemzően: mellékhatása is van például: értékadás Ada: n = 5;
RészletesebbenProgramozás alapjai gyakorlat. 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek
Programozás alapjai gyakorlat 4. gyakorlat Konstansok, tömbök, stringek Házi ellenőrzés (f0069) Valósítsd meg a linuxos seq parancs egy egyszerűbb változatát, ami beolvas két egész számot, majd a kettő
RészletesebbenMutatók és címek (ism.) Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Indirekció (ism) Néhány dolog érthetőbb (ism.) Változók a memóriában
Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi mre BME T Programozás alapjai. (C nyelv, gyakorlat) BME-T Sz.. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény
RészletesebbenSzoftvertervezés és -fejlesztés I.
Szoftvertervezés és -fejlesztés I. Operátorok Vezérlési szerkezetek Gyakorlás 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.
RészletesebbenMegoldott programozási feladatok standard C-ben
Megoldott programozási feladatok standard C-ben MÁRTON Gyöngyvér Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro Tartalomjegyzék
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat. Mutatók és címek (ism.) Indirekció (ism)
Programozás alapjai C nyelv 8. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.07. -1- Mutatók és címek (ism.) Minden változó és függvény
RészletesebbenAritmetikai kifejezések lengyelformára hozása
Aritmetikai kifejezések lengyelformára hozása Készítették: Santák Csaba és Kovács Péter, 2005 ELTE IK programtervező matematikus szak Aritmetikai kifejezések kiértékelése - Gyakran felmerülő programozási
RészletesebbenProgramozás I gyakorlat
Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, kiiratás, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 24, 2007 1 tar@dcs.vein.hu
RészletesebbenFüggvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből
RészletesebbenProgramozás 3. Dr. Iványi Péter
Programozás 3. Dr. Iványi Péter 1 Egy operandus művelet operandus operandus művelet Operátorok Két operandus operandus1 művelet operandus2 2 Aritmetikai műveletek + : összeadás -: kivonás * : szorzás /
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
RészletesebbenJárműfedélzeti rendszerek II. 3. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 3. előadás Dr. Bécsi Tamás 5.3. Mutatók,tömbök A mutató vagy pointer olyan változó, amely egy másik változó címét tartalmazza. A C nyelvű programokban gyakran használják a
RészletesebbenVezérlési szerkezetek. Szelekció Ciklusok
Vezérlési szerkezetek Szelekció Ciklusok Szelekciós vezérlés A program egy feltétel teljesülése alapján választja ki, hogy mely műveleteket hajtsa végre. Alakja: if ( feltétel ) { műveletek, ha feltétel
RészletesebbenPénzügyi algoritmusok
Pénzügyi algoritmusok A C++ programozás alapjai Az Integrált Fejlesztői Környezet C++ alapok Az Integrált Fejlesztői Környezet Visual Studio 2013 Community Edition Kitekintés: fordítás Preprocesszor Fordító
RészletesebbenAlgoritmizálás + kódolás C++ nyelven és Pascalban
Algoritmizálás + kódolás nyelven és ban Motiváció A Programozási alapismeretek tárgyban az algoritmizáláshoz struktogramot, a kódoláshoz nyelvet használunk, a Közismereti informatikában (a közoktatásban
RészletesebbenProgramozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós október 11. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. október 11. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
RészletesebbenC programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi
C programozás Márton Gyöngyvér, 2009 Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi 1 Könyvészet Kátai Z.: Programozás C nyelven Brian W. Kernighan, D.M. Ritchie: A C programozási
RészletesebbenProgramozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós március 3. Széchenyi István Egyetem, Gy r
Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. március 3. Függvények Mi az a függvény (function)? Programkód egy konkrét, azonosítható, paraméterezhet, újrahasznosítható blokkja Miért
RészletesebbenÁ ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú
ú Á ú ű ú ú ű ú ű ű Ö Í ű ű Í ú Í ú Á Í ú ú ú Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú Ö Í ű ű Í ű Ö Í Í Í ű Í ű Í ú ű ú Í Í ú ú ú ú Í ú Ü Á ú ű ú ű ű Í Í Í ű ú Ö ú ű ű Í Í Í Í ű ű Í
RészletesebbenOperációs rendszerek. 11. gyakorlat. AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED AWK - szintaxis, vezérlési szerkezetek Operációs rendszerek 11. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik
Részletesebben2.3. A C nyelv utasításai
2.3. A C nyelv utasításai A C szabvány hét csoportban osztályozza a C nyelv utasításait: Csoport Kulcsszavak, ill. jelölések Kifejezés utasítás Üres utasítás: ; Összetett utasítás: } Szelekciós utasítások:
RészletesebbenC programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem }
C programozás Márton Gyöngyvér, 2009 Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi 1 Ciklusok for (ismétlés) while do while 2 for utasítás szöveg 10-szeri kiíratása: int
Részletesebben1. Bevezetés szeptember 9. BME Fizika Intézet. Szám. szim. labor ea. Tőke Csaba. Tudnivalók. feladat. Tematika. Moodle Házi feladatok
Számítógépes szimulációk 1. Bevezetés BME Fizika Intézet 2015. szeptember 9. Bevezetés A félév menete C-ismétlés, 1. rész Oktatók: Nagyfalusi Balázs: nagyfalusi@phy.bme.hu, F3 211. : tcsaba@eik.bme.hu,
RészletesebbenJárműfedélzeti rendszerek II. 4. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek II. 4. előadás Dr. Bécsi Tamás 6. Struktúrák A struktúra egy vagy több, esetleg különböző típusú változó együttese, amelyet a kényelmes kezelhetőség céljából önálló névvel látunk
RészletesebbenBASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
RészletesebbenProgramozás II. 2. Dr. Iványi Péter
Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c
RészletesebbenOOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk. Készítette: Dr. Kotsis Domokos
OOP I. Egyszerő algoritmusok és leírásuk Készítette: Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát képezik. Ismeretük
Részletesebben6. gyakorlat Egydimenziós numerikus tömbök kezelése, tömbi algoritmusok
6. gyakorlat Egydimenziós numerikus tömbök kezelése, tömbi algoritmusok 1. feladat: Az EURO árfolyamát egy negyedéven keresztül hetente nyilvántartjuk (HUF / EUR). Írjon C programokat az alábbi kérdések
Részletesebbenértékel függvény: rátermettségi függvény (tness function)
Genetikus algoritmusok globális optimalizálás sok lehetséges megoldás közül keressük a legjobbat értékel függvény: rátermettségi függvény (tness function) populáció kiválasztjuk a legrátermettebb egyedeket
RészletesebbenBevezetés a programozásba I.
Bevezetés a programozásba I. 3. gyakorlat Tömbök, programozási tételek Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.21. ZH! PlanG-ból papír alapú zárthelyit írunk el reláthatólag október 5-én! Tömbök Tömbök Eddig egy-egy
RészletesebbenInformatika terméktervezőknek
Informatika terméktervezőknek C# alapok Névterület (namespace) using Osztály (class) és Obejtumok Metódus (function, procedure, method) main() static void string[] arg Szintaxis // /* */ \n \t Névadások
RészletesebbenProgramozás alapjai gyakorlat. 2. gyakorlat C alapok
Programozás alapjai gyakorlat 2. gyakorlat C alapok 2016-2017 Bordé Sándor 2 Forráskód, fordító, futtatható állomány Először megírjuk a programunk kódját (forráskód) Egyszerű szövegszerkesztőben vagy fejlesztőkörnyezettel
Részletesebbenó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó
É ó ú ó ú ó Á ó ó ú ó ó ó ú ó ó ó ó ú ó ó ó ó ó ó ú ó ó ú ó ó ó ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó Ö ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó Ü ó ű ú ú ó ó ó ó ó ó ó É ó É ó É ó ó ó ó ó ó É ó ú ó ó É ó ó ó ó É ó
RészletesebbenÓ Ó ó ö ó
É ó ö É Á ó ó ü ó Ü ó ö ú ű ö ö ö ü ó Ó Ó ó ö ó Ó Ó ö ö ö ü Ó Ó ö ö ü ö ó ó ü ü Ó Ó Ó Ó ó ö ó ö ó ö ó ö ü ö ö ü ö ó ü ö ü ö ö ö ü ü ö ü É ü ö ü ü ö ó ü ü ü ü Ó Ó ü ö ö ü ö ó ö ö ü ó ü ó ö ü ö ü ö ü ö ó
Részletesebbenű Ö ű Ú ű ű ű Á ű
ű ű Ó É É ű Ó ű Ü ű ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű É ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű ű Ö Ü Ö É ű ű Ü Ü ű É Á Ú É É ű ű ű Ö É ű É Ó É Á Á É ű ű Á ű ű ű Á É ű Ö Á ű ű ű Á ű Á É Ö Ó Ö ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Á ű ű ű Á ű ű ű
Részletesebbenű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É
Ü ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É É ű Ö Ö Á É ű Ö Ö Á Ü Á ű ű Ó Ó Á Á É Ü É ű Ó Á Ó Á ű Ö ű ű É Ü Ö ű É Ö ű ű Ó ű ű Ú ű ű ű ű ű É ű É Ú Ö Á É ű ű Ó ű ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű ű ű É ű ű Ü Ü ű ű Ő Á Á Á ű ű ű Ó Ó Ó ű
RészletesebbenÁ Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú
Ö ű ű Ö Ü ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú ű ű Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ö Ó Ú ű ű ű ű Ü Ó Ú ű É É Ó É É Ó É É É É Ó ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű ű ű Ü ű ű ű ű ű ű Á ű Ú Á Á Ö É Á Á Ö É Ü ű ű Ü
RészletesebbenÚ ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű
Ú ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Á Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú Á ű Ó ű Ú É É Ú Ú ű É ű ű ű ű É ű Ő ű Ő ű ű ű ű ű É ű É Á ű ű Ü Á Ó ű ű ű Ú ű ű É ű ű Ú
Részletesebbenü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü
ü ü É ű ű É É ű ü ű ü ü ü Á ü ü ü ü ü ű É ü ű É ű ü ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü ü Á ü ü ü ü ü Ú ü ü ű É ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü É ü ü ü ü ü ü ü ü É ű ü Á ü ü ü ü ü Á Ö É ü ü ű Ú ü ü ü ű
RészletesebbenÉ Á Á Ö Á
É Á Á Ö Á Á É Á Ü ű Á É Ü ű Ú ű ű É É ű ű Á ű ű ű ű ű É ű ű ű Á É É É ű Á É É Á É Á É Ü Ü ű Á Á Á ű Á Á Á Á Á Á Á Á Ü ű Á ű Ü É É Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á Á É É ű É ű Ő ű É Ő Á É É ű ű Ú Á
RészletesebbenÁ Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö
ű É É Á Á Á É Ó É É Á ö ő ő ö ő ő ő Ó ő ö ő ö ő ú ő ü ö ő ü ö Á É ű Á É É É Ö ö Á É É ő ő ö Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö É É Á Ö ő ú ő ű Ö ü Ő É Ó É É Á Ó É Á É Ü É Á Ó É ő ő ö ö ő ö ö ö
Részletesebbenű Ú ű ű É Ú ű ű
ű ű ű ű Ú Á É Ú ű Ú ű ű É Ú ű ű ű Á ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű Á Á ű ű ű É ű ű ű Ú É ű ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Ö Ü ű É ű ű Ö É Ü Ú ű Ó ű É Ó Ó Ó ű É Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű Á Á ű Ú ű Ú ű ű Ó ű ű Ü Ü
RészletesebbenÓ é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő
É Ó Ű Á Ó É Ó Á É Ó Á ő ű Ó ú Ö ú é Ö Ó Ö ú Ó Ö ú Ó Ó Ó Ó ű é ű ű Ó Ó ú ű ű é é Ö ö Ö Ö Ó ű Ó Ö ü ű Ö Ó ő Ó ő Ó ú Ó ő Ó é Ó ű Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó Ö Ó Ó ö ő ü é ü Ö é é é Á é Ó Ó ú ú ű é Ö é é é Ó é é Ó Ó
RészletesebbenÁ Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö
Ó ú ú ú ú ű ű ű ú Á Ö ű Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö Ú ű ú É Á Ó Ó É Ó Ó ú ű ű ű ú Ö Ó Ö ú ú Ö ú Ü ú Ü É Ö Á Á Á Á ú Ó Ö ú ú ú Ü Ö ú ú ú ú ú ú Ö ú Ö Ó ű
Részletesebbenó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö
ü ö ő ö ő ó ö ő ü ü ö ő ó ó ü ő ö ő ö ő ö ü ö ő ö ő ó ö ü ü ö ő ő ő ö ő ö ü ö ő ó ő ö ü ö ő ő ű ő ö ö ő ű ő ü ö Ő ó ö ö ő ü ó ü ú ű ú ő ó ó ó ő ö ő ő ö ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ö ó ö ü ó ő ő ö ó ő ő ó
RészletesebbenÓ Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö
É Ó ö É Á ű Ü Ü ö Ú ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ü ú ú ö ö ű ö ü ú ö Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö Á Ó ú ö Á ö Á ö ú ú ö ö ö ö ü ü Ü ú
Részletesebbenö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú
ő ű ű ő ö ö Á ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú ő ö Á Ó ő ő ü ú ő ő ő ő Á ő ú ű ő ő ő ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ö ü ú ő ő ő ő ű ű ő ő ö ű ü ő ő ő ö ö
Részletesebbené ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é
Ó Ö é ü ó ö é é ü é é ó ö é ü ü é é ó é é é é é é ö é é é é é é é ó ö ü é é é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü
Részletesebbenú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á
ú ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á Á ú á ú á Á ö á ö ö ö ú á á ö ö ö ö á ű Ü ú ö Ü ű ö ú ű á á á ú á ú ú á ö ö ú ö ú ú ö ö ú ö ö ö á ö ö ö á á ö ú ö á á Ú á ö ö ö Ü ú Á á ű ö Ü ö ú Á á ö á ö
Részletesebbenü ú ú ü ú ú ú ú
ú ú ú ü Ü ú ú ű ú ú ü ú ü ü ú ú ü ú ú ú ú ü ú Ö ü ü ü ú ü ú Ó ü ü ű ü Á Ü ü ű ü ű ü ű ű ü Ó ű ú ú ű ú ü ü ú ű ű ú ű ü ú ű ű ü ü ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ű ü ű Ó ü ü ü ú Á Ü ú ü ű ü Á Ü Ö Ú Á Á
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak
RészletesebbenAdatbázis és szoftverfejlesztés elmélet
Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 4. Összefoglalás 1. A kódolás eszközei Általános szövegszerkesztő Programozói szövegszerkesztő Fejlesztői környezet Vizuális fejlesztői környezet Általános
RészletesebbenProgramozás I gyakorlat
Programozás I. - 9. gyakorlat Sztringkezelés, mutatók Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 2, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar
RészletesebbenA C# programozási nyelv alapjai
A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet
RészletesebbenAlapok. tisztán funkcionális nyelv, minden függvény (a konstansok is) nincsenek hagyományos változók, az első értékadás után nem módosíthatók
Haskell 1. Alapok tisztán funkcionális nyelv, minden függvény (a konstansok is) nincsenek hagyományos változók, az első értékadás után nem módosíthatók elég jól elkerülhetők így a mellékhatások könnyebben
Részletesebben2019, Funkcionális programozás. 5. el adás. MÁRTON Gyöngyvér
Funkcionális programozás 5. el adás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2019, tavaszi félév Mir l volt szó? a Haskell kiértékelési stratégiája
RészletesebbenKomputeralgebra Rendszerek
Komputeralgebra Rendszerek Programozás Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2014. február 23. TARTALOMJEGYZÉK 1 of 28 TARTALOMJEGYZÉK I 1 TARTALOMJEGYZÉK 2 Értékadás MAPLE -ben SAGE -ben 3
Részletesebben1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok
II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget
RészletesebbenProgramozási nyelvek (ADA)
Programozási nyelvek (ADA) Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Hasznos weboldal http://kto.web.elte.hu Program felépítése Programegységek (program unit) eljárások (procedure)
RészletesebbenProgramozás I. - 11. gyakorlat
Programozás I. - 11. gyakorlat Struktúrák, gyakorlás Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 16, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar
RészletesebbenProgramozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Mutatók. Dr. Bécsi Tamás 7. Előadás
Programozás C- és Matlab nyelven C programozás kurzus BMEKOKAM603 Mutatók Dr. Bécsi Tamás 7. Előadás 5.3. Mutatók,tömbök A mutató vagy pointer olyan változó, amely egy másik változó címét tartalmazza.
RészletesebbenA C programozási nyelv II. Utasítások. A függvény.
A C programozási nyelv II. Utasítások. A függvény. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv II (Utasítások, fuggvények) CBEV2 / 1 Kifejezés utasítás Kifejezés utasítás, blokk
RészletesebbenProgramozási segédlet
Programozási segédlet Programozási tételek Az alábbiakban leírtam néhány alap algoritmust, amit ismernie kell annak, aki programozásra adja a fejét. A lista korántsem teljes, ám ennyi elég kell legyen
RészletesebbenBevezetés a C programozási nyelvbe. Az Általános Informatikai Tanszék C nyelvi kódolási szabványa
Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a C programozási nyelvbe Az Általános Informatikai Tanszék C nyelvi kódolási szabványa Oktatási segédletek a levelező műszaki informatikus hallgatók
RészletesebbenForráskód formázási szabályok
Forráskód formázási szabályok Írta: Halmai Csongor, Webcenter Bt. A php és html kódrészletek Ugyanazon fájlon belül nem szerepelhet php kód és html tartalom. E kettő különválasztására smarty-t vagy más
RészletesebbenSzoftvertechnológia alapjai Java előadások
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?
RészletesebbenC programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika
C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek
Részletesebben