Mende története 1200-tól 1945-ig

Átírás

1 Balogh Gábor Mende története 1200-tól 1945-ig Mende a honfoglalás után a mindenkori magyar király birtoka volt. Az akkori viszonyok között a határt ún. határjelekkel húzták meg. A környező tulajdonosok, haszonbérlők például egy-egy család kihalásakor, háborús, különösen a tatárjárást követő időkben sokszor elbirtoklásokkal növelték possessioikat. Az uralkodók ezt azzal igyekeztek megelőzni, hogy az elődeik és általuk korábban adományozott földeket oklevelekben megerősítették, az egyházi szervezetek pedig rendszeres határjárásokat tartottak: renoválták, felújították a határjeleket, szükség esetén pedig eljárást kezdeményeztek az elbirtoklókkal szemben. Mende korai elnevezése: Apáti Hasonló történt Mende esetében is. Az a földterület, amelyet ma Mendének 1 nevezünk, részben a környező nemesek művelése alatt állott, részben adomány formájában a pannonhalmi apát birtoka lett. IV. Béla király oklevélben ismerte el, amit elődei a pannonhalmi apátnak adományoztak; sőt egy általa 1252-ben adományozott föld nyugati határaként a pannonhalmi apát birtokát jelölte meg: ab oriente sunt due mete, quarum altera separat terras Becha et Prich filiorum Georgii; inde uergit ad terras Johannis filii Yllw, in qua terra transit stratam publicam, et ascendit in ualle inter duos montes, ibi perueniet a plaga meridionali ad terras Abbatis de Pankutha nomine Wry; deinde perueniet hereditariam terram Oltumani supradicti; ex parte autem occidentalis plage separat terra Abbatis Sancti Martini de Sacro Monte Pannonie, ubi sunt tres mete capitales, et perueniet ad empticias terras Oltumani sepius memorati; de qua tendit ad metas priores. Forrás: Wenzel Gusztáv VII. 1869: (235.) Keletről két határ található, a második György fiai Becha és Prich földjeit választja el; innen Yllw [Üllő] fia János földjei felé fordul, amely földet nyilvános út [közút, országút] szel át, és a két hegy között a völgybe megy le, ott dél felől a Pankutha-i [pankotai] apátnak Wri [úri] földjét éri el; azután fentnevezett Oltuman örökös földjét éri el. Nyugat felől pedig Pannonia szent hegyén lévő Szent Márton apátjának [pannonhalmi apátnak] a földje választja el, ahol három fő határpont található, és innen jut el a gyakran emlegetett Oltuman vásárolt földjeihez, amelytől az előbbi határok [=kiindulási pont] felé tart. A birtokot 1274-ben Apátinak (Apáthy) nevezték ( ad terram Apati uocatam ). Az oklevél tanúsága szerint lakott volt, falunak számított ( uille Apati antedicte ), és a határa Oszlár faluig nyúlt. Egy 1283 körül kelt oklevél szintén említést tett róla: az egyik királyi adomány Apáti, Belugd és Sáp hármas határig ért. Henrik pannonhalmi apát február 26-án Apátit özvegy Gychi Istvánné (Bana nemzetségbeli nemes Banai Pál Pendyth nevű leányának) birtokára cserélte, miután Pendyth asszony a Veszprém megyében található Gicz nevű birtokát Szent István templomával együtt a pannonhalmi apátnak ajánlotta fel. Apáti 1326-ban a zerindi Buda nevű nemes tulajdonába került ( Buda filius Salánk Salánk fia Buda). 1 A mai Mende a történelem folyamán három részre tagolódott: Bille, Mende, Szentistván. A három hely csak a XIX. század végén lett Mende néven egyház- és közigazgatási egység! Vö.: A katolikus Mende című fejezetet.

2 2 APÁTI FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE A XIII XIV. SZÁZADBAN: Észak GALANCH SALANCH FIAI A P Á T I Oszlár apácák A pankotai apát úri nevű földje A Mende birtok A XIV. század elején valamennyi környező település (Oszlár, Sáp, Süly, Locsod, Tuzberek, Bille, Gyömrő, Péteri, Gomba, Úri stb.) neve megtalálható az oklevelekben. A Mende név először 1324-ben családnévként tűnt fel, majd közel száz év múlva, május 25-én már mint birtok képezte a Naraasapath-i (Nyársapáti) család hagyatékának tárgyát. A terület től a Werbőczy [Verböczi] család tulajdonába került január 9-én Werbőczy István más birtokokért cserébe visszajuttatta I. János királynak. Mende a török időkben Minde néven lakott birtoknak számított, és adót fizetett. A név újból a XVII. század közepén fordult elő: Billével, valamint Szentistvánnal együtt Bosnyák Tamás és mindkét nembeli leszármazottainak tulajdonaként. A mai Mendét a XVIII. századtól nem csak egy család birtokolta. Főként beházasodások révén a Bosnyák, a Koháry, az Eszterházy és az Illésházy családok birtokrészeit képezte. Koháry Istvánnak tett szívességért cserébe az 1720-as években egy ideig a sógora, Károlyi Sándor révén a Károlyi család is mint tulajdonos jelenhetett meg. A Keglevich család szintén komoly hányadot szerzett magának. Például 1787-ben a mai Pusztaszentistvánon a gróf Keglevich, a gróf Eszterházy és a gróf Stirom (=Styrum) család osztozott. A Koháryak helyi tekintélyét növelte, hogy szeptember 3-án VI. Károly király gróf Koháry Andrásnak Mende felett pallosjogot adott Miután a Szász-Coburg hercegi család katolizált, és egyik leszármazottja, Ferdinánd a Koháry családba beházasodott (1816-ban Antóniát vette el), az 1831-ben kelt királyi adománylevél nyomán örökösödési jogot szerzett a Koháry birtokok felett

3 3 Forrás: MNL OL P Koháry István végrendeletének végrehajtása Mendére vonatkozó részlet Az 1930-as években már a Szász-Coburg-Gothai herceg leszármazottai, a református gróf Teleki László, valamint a katolizált Baumgarten Ignác számítottak Mende legnagyobb birtokosainak Honnan származik és mit jelent Mende neve? A Mende jelentése a történelem homályába vész. Sokan törekedtek már, hogy meghatározzák, honnan kapta a falu a nevét. Mindegyik törekvés komoly hiányosságokkal járt. A jelenleg legelterjedtebb etimológiai kísérlet a tót med (=méz) vagy a török mendöle (=bárány, juh) szóra vezeti vissza. A tót szó újkori eredetű, tehát nem tekinthető névadó -nak. A mendöle ellen szól, hogy a település már évszázadokkal a török hódoltság előtt is létezett. Az újabb kutatások szerint személyről nevezték el a birtokot A mende ősi szó, amely személynév eredetű nemzetségnevet jelöl, például Qudaymende Isten szolgája szóösszetételben a mende szolgát jelent. [Ezt látszik erősíteni egyrészt az az 1700-as évekből származó latin szöveg, amely Mendével kapcsolatban a tribust (törzset) használja, másrészt a mende és a servus jelentésbeli hasonlósága: mende mendikálás (köszöntés-, üdvözlésforma), illetőleg servus szervusz (köszönésforma).] Egy másik feltételezés szerint a mende török-tatár eredetű szó, és lándzsát, kopját jelent De vannak, akik a mentával (növénynév görög változat vö. görögországi Mende), mások a mantl (jelentése: kétfülű kosár francia-holland változat vö. a franciaországi Mende), illetőleg az Emmanuel önállósodott alakjával (Mendel német változat) hozzák összefüggésbe.

4 4 Apáti Mende birtokosai az oklevelek alapján Év Birtok neve Birtokos Megjegyzés n. a. n. a. a magyar király királyi tulajdon?? (Jenő?) pannonhalmi apát adományozás 1252 n. a. pannonhalmi apát tulajdon 1274 Apáti pannonhalmi apát tulajdon 1306 Apáty Gyczi Istvánné (Pendyth asszony) cserebirtok (Gych Apáti) n. a. Apáti(?) Salánk(?) szerzett birtok(?) 1326 Apáthy Salánk fia Buda szerzett birtok örököse n. a.? Nyársapáti Sebestyén(?) szerzett birtok(?) 1411 Mende Nyársapáti Miklós öröklött birtok 1505 Mende Werbőczy István és fia, Imre ajándékozás (cserebirtok) 1531 Mende I. János királyé cserebirtok n. a. Mende Zeuwch [Szőcs] András? 1561 Mende Mátyus Demeter és Péczely László királyi adományozás n. a. Mende Toldiak [Toldi Miklós leszármazottai]? [1580-ban a Dorogffyak tiltakoznak az eladása ellen] Mende Mindé néven a török időkben, különösen 1546 és 1590 között török birtok is!? Mende Bosnyák család? 1657 Mende Bosnyák Judit örökség 17?? Mende Koháry család királyi adományozás(?) 1726(?) Mende Károlyi Sándor szívességért 1731 Mende Koháry András és rokonai öröklés 1770(?) Mende Keglevich család öröklés/bérlés(?)? Mende Koháry Coburg család? Jelölések:? A rendelkezésre álló adatok nem egyértelműek BG. n. a. Nincs adat

5 5 A nagybirtokos családok rokonsági hálója a XVII XIX. században Bosnyák-család ANDRÁS GRÓF BALASSA IMRE Eszterházy-család ZSIGMOND Balassa-család MIKLÓS Illésházy-család GRÓF KOHÁRY I. ISTVÁN Károlyi-család SÁNDOR Koháry-család Limburg Styrum-család KÁROLY HERCEG COBURG FERDINÁND ZSIGMOND Koháry Coburg-család Keglevich-család A nyíl a beházasodás irányát mutatja. A fölé írt keresztnév azt a személyt jelöli, aki az adott családból a másik család női tagját elsőként feleségül vette.

6 6 A rokonsági háló értelmezése Bosnyák II. Tamásnak ( ) Kenderessy Máriával (1576?) kötött házasságából született Bosnyák Judit, aki Mendét, Szentistvánt és Billét örökölte. Bosnyák Judit ( után) gróf Balassa Imrével (? kb. 1633) kötött házasságot. Három gyermekük született: - gróf Balassa Emerencia (1630 kb. 1699), aki gróf Eszterházy Zsigmondnak ( ) lett a felesége; - ifj. gróf Balassa Imre (? 1683), akinek Erzsébet (1674?) nevű leányát 1695-ben gróf Illésházy Miklós ( ) vette feleségül és - gróf Balassa Judit (1592? 1684). Ő gróf Koháry I. István (? 1664) második felesége volt. 6 gyermekük született: 5 fiú és 1 leány (Judit). Ebből a házasságból származott gróf Koháry II. István ( ), aki gyermektelenül halt meg, illetőleg Farkas ( ), akinek fia gróf Koháry András ( ). Mind II. István, mind András Mende jövője szempontjából meghatározó birtokosnak bizonyult. Gróf Koháry Juditot ( ) gróf Barkóczy György (? 1688) vette el. Lányuk, Barkóczy Katalin ( ) gróf Károlyi Sándor ( ) felesége lett. Gróf Koháry Borbála (1688? 1762) gróf Keglevich Zsigmondhoz ( ) ment feleségül. Lányuk, gróf Keglevich Teréz (1701? 1728) 1722-ben gróf Lymburg Styrum Károly Lajossal? (1685? 1739?) kötött házasságot. Miután gróf Koháry Ferenccel ( ) a Koháry-család férfiága kihalt, gróf Koháry Antóniával ( ) án (más adatok szerint án) házasságot kötő és a Koháry nevet felvevő Koháry-Coburg Ferdinánd ( ) lett az én kelt latin nyelvű királyi adománylevél szerint a Koháry-birtokok örököse. Mende ebben az időben a Keglevich-család birtokát képezte Mende birtok sorsa a Koháry Coburg ágon a következőképpen alakult: először Coburg Gothai Fülöp ( ), majd fia, Fülöp Józsiás ( ) tulajdonába került, akik bérlőknek adták ki. A Coburg birtokokat 1945-ben államosították és a földosztás keretében felosztották. ***