építményadó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, helyi iparűzési adó, gépjárműadó luxusadó, talajterhelési díj

Átírás

1 ADÓIGAZGATÁSI IRODA Az Adóigazgatási Iroda, mint önkormányzati adóhatóság az építményadó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, helyi iparűzési adó, gépjárműadó, luxusadó, talajterhelési díj fizetésre kötelezettek nyilvántartásával, és az adók (díj) beszedésével foglakozik. Feladatkörükbe tartozik más hatóságok által kimutatott egyéb adók módjára behajtandó köztartozások befizettetése is, amennyiben a fizetésre kötelezett személy állandó lakóhelye Zsámbék községben van. Kérelemre adóigazolást, illetve adó-és értékbizonyítványt állítunk ki. Eljárási illeték kötelezettség: Az adóhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás, az alábbiakban felsorolt eljárások kivételével, illetékmentes. Méltányossági eljárás, részletfizetési, fizetési halasztási kérelem illetéke: 2200,-Ft. Adóigazolás, mint hatósági bizonyítvány kiállítása: eredeti példány 2000,-Ft, minden további azzal megegyező példány 600,-Ft. Fellebbezési illeték: a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft. egyéb célból kiállított adó- és értékbizonyítvány illetéke: 4000,-Ft/ingatlanonként Az Adóigazgatási Iroda által kezelt bankszámlák megnevezése és száma: Építményadó beszedési számla Magánszemélyek kommunális adó számla Vállalkozók kommunális adó számla Helyi iparűzési adó számla Gépjárműadó beszedési számla Késedelmi pótlék beszedési számla Bírság beszedési számla Egyéb bevételek számla Talajterhelési díj beszedési számla Idegen bevélek számla Illeték beszedési számla Luxusadó beszedési számla Az illetékköteles adóügyekben az államigazgatási eljárási illeték megfizetésének módja: Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) 73. -ának (3) bekezdése értelmében január 1- jétől az illetékköteles első fokú adóügyekben (fizetési halasztás, részletfizetés, adómérséklés iránti, adóigazolás kiállítása iránti kérelem) utáni illetéket (kivéve a másolat, kivonat illetékét), továbbá az első fokú adóhatóság által hozott határozatok elleni fellebbezés illetékét az adózónak pénzben az adóhatóság számlájára kell megfizetni (a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét továbbra is illetékbélyegben kell megfizetni). A bankszámla nyitásra kötelezett adózók átutalással, a bankszámlanyitásra nem kötelezett adózók, pedig postai úton készpénzátutalási megbízással - vagy banki átutalással kötelesek az illeték-fizetési kötelmet teljesíteni. A fellebbezés illetékének megfizetéséről (annak hiányáról) a másodfokú szervet (akár a felterjesztés keretében) tájékoztatni kell. Az illetéket a kérelem benyújtásával egyidejűleg Zsámbék Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának számú államigazgatási eljárási illeték beszedési számla javára kell megfizetni vagy átutalni.

2 AZ ADÓIGAZGATÁSI IRODA FELADAT-ÉS HATÁSKÖRI JEGYZÉKE Pénzügyi ágazaton belüli adóhatósági feladatok és hatáskörök Képviselő-testületi feladat- és hatáskörök 1. Helyi adókat vezethet be, meghatározza a bevezetés időpontját, megállapítja a mértékét, és a mentességi, kedvezményi szabályokat. 2. Meghatározza a helyi adózás részletes szabályait. 3. A jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást. 4. Tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről évi XX. törvény (a továbbiakban Hktv.) 138. (3) bek. a)-d) pont, évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1) bek. Htv. 6. Hktv (3) bek. g) pont Hktv (3) bek. h) pont Jegyzői feladat-és hatáskörök Adóügyi feladatok 1. Előkészíti a helyi adórendeletek tervezetét. Hktv (2) bek. a)-b) pont 2. Biztosítja a képviselő-testület helyi adózással Hktv (2) bek. c) pont kapcsolatos rendeleteinek és a központi adójogszabályok végrehajtását. 3. Biztosítja a képviselő-testület talajterhelési évi LXXXIX. törvény 24. díjjal kapcsolatos rendeletének végrehajtását. Általános feladatok 1. Első fokon jár el a belföldi rendszámú gépjárművek adója ügyében. 2. Első fokon jár el a törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó köztartozások ügyében. 3. Ellátja a talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat. 4. Vezeti és kezeli a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat, kimutatásokat, köztartozásokat és adatokat, beszámolókat készít és továbbít. 5. A feladatkörébe tartozó adók tekintetében kiveti, az éves adót, illetve a megszűnt adófizetési kötelezettségeket törli, megállapítja. Art. 81. b) pont és 82. (2) bek. Art. 81. d) pont évi LXXXIX. törvény 24. Art. 24. (1), (4) bek., 13/1991. (V.21) PM. rend. (a továbbiakban: PM. rend.) 1-2., 14. Art. 25. (1) bek. c) pont, 125. (2) bek., 1/1992. (I. 14.) Önk.r., 11/1993. (IV. 29.) Önk. r., 10/1993. (IV. 29.) Önk.r., 5/1995. (III. 27.) Önk. r., évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt.) 9., évi LXXXIX. törvény 24. Art (1) bek. b) és c) pont 6. Mulasztási bírságot állapít meg a törvényben meghatározott esetekben. 7. Adózó adószámlájának egyenlegéről és a Art. 43. (8) bek. tartozás után felszámított késedelmi pótlékról, amennyiben az egyenleg 300,-Ft-ot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat, értesítőt ad ki. 8. Az adótörvényekben és más jogszabályokban Art. 86. (1) bek., 107. (1). bek.

3 előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása céljából rendszeresen ellenőrzi az adózókat az adóbevétel megrövidítésének megakadályozása érdekében. 9. Az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére, az adóhatóságnál nyilvántartott adóra fizetési halasztást, részletfizetést engedélyezhet. 10. Magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti. 11. Az önkormányzat gazdálkodásának megalapozásához bevételi javaslatokat dolgoz ki. 12. Az adókötelezettség megállapítása érdekében adatokat gyűjt, tájékoztatást kér, helyszíni szemlét tart. 13. A számlavezető pénzintézettől naponta érkező számlakivonaton jóváírt összegeket egyezteti, eltérés esetén átfutó tételként tartja nyilván. 14. Az adóbeszedési számlákról, a pótlék- és bírság beszedési számláról kiutalt összegekről kiadási naplót vezet. 15. A számlavezető pénzintézettől naponta érkező számlakivonatairól számlakivonat nyilvántartást vezet. 16. Az ismeretlen rendeltetésű befizetéseket átfutó bevételként kezeli, és erről nyilvántartást vezet. 17. Az adózó rendelkezésének hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. 18. Az adó-, pótlék- és bírság beszedési számláiról a bevételeket a költségvetési elszámolási számla javára az eljárási illetéket kincstárnak átutalja. 19. Az egyéb és az idegen bevételek elszámolási számlára befolyt bevételeket a rendeltetési helyükre átutalja. 20. Elkészíti a féléves és éves zárási összesítőket, egyezteti a vezetett nyilvántartásokkal. A zárási összesítők adatainak felhasználásával adatszolgáltatást teljesít a kincstár részére, s a jogszabályban meghatározott határidőig elküldi. 21. Az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illetéket és mulasztási bírság összegét határozatban közli az ügyféllel. A tartozások behajtásával kapcsolatos feladatok Art (1) Art (1)-(3) bek. Hktv (2) bek. h) pont Hktv (2) bek. l) pont PM. rend. 6. (1) bek. PM. rend. 9. (3) bek. PM. rend. 9. (2) bek. PM. rend. 6. (1) bek., 10. (2) bek., 12. (3)- (4) bek. Art. 43. (5)-(6) bek. PM. rend. 10. (1) bek. PM. rend. 9. (5)-(6) bek. PM. rend. 12. (1)-(2) bek PM. rend évi XCIII. törvény. 73. (3) bek., 44/2004. (XII.20.) PM. rend. 5. (3) bek. 1. Felhívhatja az adózót az adótartozás megfizetésére, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. Art (1) bek.

4 2. Az adótartozás behajtása érdekében haladéktalanul intézkedik. 3. A tartozást az adós munkabéréből és egyéb rendszeres járandóságából letiltja. Art (3) bek. Hktv (2) bek.o) pont évi LIII törvény (a továbbiakban Bvht.) 58. (1) bek. 4. Azonnali beszedési megbízást bocsát ki Bvht. 82/A. (1) bek. 5. Az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben Bvht. 84. (1) bek. történő összeírással lefoglalja. 6. Értékesíti rendszerint árverésen - a lefoglalt Bvht ingóságot. 7. Az adós tulajdonában lévő ingatlant Ft Art (1) bek. feletti tartozás esetén végrehajtás alá vonhatja. Bvht (1) bek. 8. Értékesíti rendszerint árverésen - a Bvht végrehajtás alá vont ingatlant. 9. Gondoskodik az adózó ingatlanára történő Art (4) bek. végrehajtási, illetőleg jelzálogjog bejegyeztetéséről. 10. Kezdeményezi a gépjárművek forgalomból Gjt. 9. (4) bek. kivonását, amennyiben az adóalany tartozása az egy évi adótételt meghaladja. 11. Az adó megfizetésére más személyt határozattal Art. 35. (2) bek. kötelez. 12. Az adó megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv Art. 36. (2) bek. szerinti kezesség-vállalásokat jóváhagyja, illetve amennyiben a tartozás megfizetése a kezes, vagy a tartozást átvállaló személyében nem biztosított, a jóváhagyást megtagadja. 13. Az adófizetési kötelezettséget átvállalókat PM rend. 4. (4) bek. nyilvántartásba veszi. 14. Törli az adózó adótartozását. Art (1)-(5) bek. Hatósági igazolások kiadásával és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok 1. Az ügyfél kérelmére az adóhatóság nyilvántartásában lévő adatok alapján adóigazolást állít ki, mely hatósági bizonyítványnak minősül. 2. Külön jogszabály rendelkezése alapján, az ügyfél kérelmére vagy a hatóság megkeresésére adó- és értékbizonyítványt állít ki. 3. Más adóhatóság megkeresésére adatot szolgáltat a hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos adatról, tényről, körülményről. 4. Az arra jogosult szerv megkeresésére tájékoztatást ad az adótitokról. Art. 85/A. (1) bek. Hktv (2) bek. d) pont Art. 54. (3) bek. Art. 54. (7) bek.

5 Adóügyek ADÓÜGYEK: ADÓIGAZOLÁS ADÓ ÉS ÉRTÉKBIZONYÍTVÁNY ÉPÍTMÉNYADÓ MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA VÁLLALKOZÓK KOMMUNÁLIS ADÓJA HELYI IPARŰZÉSI ADÓ GÉPJÁRMŰADÓ LUXUSADÓ TALAJTERHELÉSI DÍJ KÖZADÓK MÓDJÁRA TÖRTÉNŐ BEHAJTÁS

6 Adóigazolás Adóigazolás Az ügyintézők kérelemre adóigazolást állítanak ki, mellyel igazolják, hogy a kérelmezőnek Zsámbék községben adó, bírság, pótlék, valamint adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében tartozása nincs. Az illetékköteles adóügyekben az államigazgatási eljárási illeték megfizetésének módja: Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) 73. -ának (3) bekezdése értelmében január 1-jétől az illetékköteles első fokú adóügyekben (fizetési halasztás, részletfizetés, adómérséklés iránti, adóigazolás kiállítása iránti kérelem) utáni illetéket (kivéve a másolat, kivonat illetékét), továbbá az első fokú adóhatóság által hozott határozatok elleni fellebbezés illetékét az adózónak pénzben az adóhatóság számlájára kell megfizetni (a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét továbbra is illetékbélyegben kell megfizetni). A bankszámla nyitásra kötelezett adózók átutalással, a bankszámlanyitásra nem kötelezett adózók, pedig postai úton készpénzátutalási megbízással - vagy banki átutalással kötelesek az illeték-fizetési kötelmet teljesíteni. A fellebbezés illetékének megfizetéséről (annak hiányáról) a másodfokú szervet (akár a felterjesztés keretében) tájékoztatni kell. Az adóigazolás több példányban való kiadására vonatkozó kérelem esetén - tekintve, hogy az Itv. Melléklete XXI. 1. pont alapján minden adóigazolás hatósági bizonyítványnak minősül - minden ("eredeti") adóigazolás után illetékbeszedési számlára kell az eljárási illetéket megfizetni. [A hivatkozott jogszabályhely alapján tehát az első példány után 2000 Ft-ot, míg minden azzal azonos tartalmú példány után 600 Ft-ot kell fizetni.] Az illetéket a kérelem benyújtásával egyidejűleg Zsámbék Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának számú államigazgatási eljárási illeték beszedési számla javára kell megfizetni vagy átutalni..

7 Adó- és értékbizonyítvány Adó- és értékbizonyítvány Adó- és értékbizonyítvány kiállítására ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére, külön jogszabályi rendelkezés alapján van lehetőség. Ilyen külön jogszabályi rendelkezések jelenleg a következők: a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. tv (1) bekezdése, a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII.4.) IM rendelet 14. (1) bekezdése, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 153. (1) bekezdés b) pontja, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése. A kérelemhez csatolni kell 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, valamint az ügyre vonatkozó szerződést is. A bírósági végrehajtással összefüggésben kiadott, úgyszintén a hagyatéki, valamint a gyámhatósági eljáráshoz szükséges adó- és értékbizonyítvány kiállítása illetékmentes, egyéb céljából kiállított adó- és értékbizonyítvány után ingatlanonként 4000 Ft illetéket kell fizetni. Az illetékköteles adóügyekben az államigazgatási eljárási illeték megfizetésének módja Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) 73. -ának (3) bekezdése értelmében január 1-jétől az illetékköteles első fokú adóügyekben (fizetési halasztás, részletfizetés, adómérséklés iránti, adóigazolás kiállítása iránti kérelem) utáni illetéket (kivéve a másolat, kivonat illetékét), továbbá az első fokú adóhatóság által hozott határozatok elleni fellebbezés illetékét az adózónak pénzben az adóhatóság számlájára kell megfizetni (a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét továbbra is illetékbélyegben kell megfizetni). A bankszámla nyitásra kötelezett adózók átutalással, a bankszámlanyitásra nem kötelezett adózók, pedig postai úton készpénzátutalási megbízással - vagy banki átutalással kötelesek az illeték-fizetési kötelmet teljesíteni. A fellebbezés illetékének megfizetéséről (annak hiányáról) a másodfokú szervet (akár a felterjesztés keretében) tájékoztatni kell. Az Itv a által szabályozott adó- és értékbizonyítvány kiállításához kapcsolódó illetékfizetési kötelezettséget az Itv. (korábban hivatkozott) 73. -ának (3) bekezdése alapján az adóhatóság illetékbeszedési számlájára kell befizetni. Az adó- és értékbizonyítvány kiadása ugyanis a jegyző - figyelemmel az (ún. "hatásköri ) évi XX. törvény a (2) bekezdésének d) pontjára - adóügyi feladatai és hatáskörébe tartozik, azaz az első fokú adóhatóságnál kezdeményezett eljárásnak minősül. Az illetéket a kérelem benyújtásával egyidejűleg Zsámbék Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának számú államigazgatási eljárási illeték beszedési számla javára kell megfizetni vagy átutalni

8 Az adók és adók módjára behajtandó köztartozások behajtása Az adók és adók módjára behajtandó köztartozások behajtása Az Adóigazgatási iroda feladata a önkormányzatot illető adó, pótlék- és bírságtartozások behajtásán túl a Zsámbékon lakóhellyel rendelkező magánszemélyek egyéb tartozásának beszedésére is kiterjed. Ilyen, adók módjára behajtandó köztartozások, pl. a különböző - szabálysértési, közlekedési, végrehajtási, építésrendészeti - bírságok, valamint a más önkormányzatok által behajtásra átjelentett helyi- és gépjárműadók. A behajtási cselekmények az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény ai alapján, a bírósági végrehajtásról szóló, többször módosított évi LIII. tv. III-VII. fejezeteiben meghatározott módon történik. Ilyen behajtási cselekmények lehetnek, pl. azonnali beszedési megbízás benyújtása, fizetés- vagy nyugdíjletiltás, ingó, ingatlan végrehajtás stb. Gépjárműadó esetében lehetőség van arra is, hogy amennyiben a tartozás az egy évi adótételt meghaladja, az adóhatóság kezdeményezze az Okmányirodán a hátralékos tulajdonában álló gépjármű forgalomból történő kivonását

9 Az illetékköteles adóügyekben az államigazgatási eljárási illeték megfizetésének módja Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) 73. -ának (3) bekezdése értelmében január 1- jétől az illetékköteles első fokú adóügyekben (fizetési halasztás, részletfizetés, adómérséklés iránti, adóigazolás kiállítása iránti kérelem) utáni illetéket (kivéve a másolat, kivonat illetékét), továbbá az első fokú adóhatóság által hozott határozatok elleni fellebbezés illetékét az adózónak pénzben az adóhatóság számlájára kell megfizetni (a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét továbbra is illetékbélyegben kell megfizetni). A bankszámla nyitásra kötelezett adózók átutalással, a bankszámlanyitásra nem kötelezett adózók, pedig postai úton készpénzátutalási megbízással - vagy banki átutalással kötelesek az illetékfizetési kötelmet teljesíteni. A fellebbezés illetékének megfizetéséről (annak hiányáról) a másodfokú szervet (akár a felterjesztés keretében) tájékoztatni kell. Az adóigazolás több példányban való kiadására vonatkozó kérelem esetén - tekintve, hogy az Itv. Melléklete XXI. 1. pont alapján minden adóigazolás hatósági bizonyítványnak minősül - minden ("eredeti") adóigazolás után illetékbeszedési számlára kell az eljárási illetéket megfizetni. [A hivatkozott jogszabályhely alapján tehát az első példány után 2000 Ft-ot, míg minden azzal azonos tartalmú példány után 600 Ft-ot kell fizetni.] Az Itv a által szabályozott adó- és értékbizonyítvány kiállításához kapcsolódó illetékfizetési kötelezettséget az Itv. (korábban hivatkozott) 73. -ának (3) bekezdése alapján az adóhatóság illetékbeszedési számlájára kell befizetni. Az adó- és értékbizonyítvány kiadása ugyanis a jegyző - figyelemmel az (ún. "hatásköri ) évi XX. törvény a (2) bekezdésének d) pontjára - adóügyi feladatai és hatáskörébe tartozik, azaz az első fokú adóhatóságnál kezdeményezett eljárásnak minősül. Az illetéket a kérelem benyújtásával egyidejűleg Zsámbék Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának számú államigazgatási eljárási illeték beszedési számla javára kell megfizetni vagy átutalni.

10 ÉPÍTMÉNYADÓ Zsámbék Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestülete Építményadóról szóló 11/1993/IV.29/ számú rendelete alapján adóköteles és építményadó bejelentési kötelezettség alá esik: az önkormányzat illetékességi területén lévő jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése tulajdonában levő, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény): garázs, műhely, raktár, üzlet, műterem, rendelő, pince, iroda, üzem, kereskedelmi szálláshely, egyéb. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helységére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adó alanya (1..) az, aki a naptári év /továbbiakban: év/ első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.(a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt tulajdonos.) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján, az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettsége megszűnik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. Az adó mértéke: Az alapadó évi mértéke 650 Ft/ négyzetméter Iroda, üzlet: 750 Ft/ négyzetméter Raktár, üzem: 850Ft/ négyzetméter Adóbevallási kötelezettség Adózó a bevallási kötelezettségét, az adókötelezettség keletkezését, változását vagy megszűnését követő 15 napon belül köteles teljesíteni az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével. A bevallást követően nem kell bevallást tenni mindaddig, amíg az adókötelezettséget érintően változás nem következik be. Az adó megfizetése: az adót félévente, két egyenlő részletben az adóév március 16-ig és szeptember 15-ig késedelmi pótlék mentesen lehet megfizetni. Az Adózás rendjéről szóló évi XCII. Tv (1) bek. b.) pontja alapján a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem).

11 MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA a Zsámbék Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestülete Magánszemélyek kommunális adójáról szóló 1/1992.(I.24.) rendelete alapján adóköteles és a magánszemélyek kommunális adó bejelentési kötelezettség alá esik az - önkormányzati illetékességi területén található valamennyi magánszemély tulajdonában álló lakás és más nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész /továbbiakban együtt: építmények/, belterületi beépítetlen építési telek és azon belterületi földrészlet, ahol egy vagy több építési telek alakítható ki a település rendezési terve szerint. (rendelet alkalmazásában nem lakás céljára szolgáló épület - épületrésznek - minősül az üzlet, műhely, garázs, raktár, iroda, orvosi rendelő, várószoba, műterem, a panzió, a belterületen 100 m2-t meghaladó gazdasági épület, továbbá a belterületi és zártkerti egyéb építmények (présház, szerszámkamra, gyümölcstároló stb.). - adó alanya az, aki a naptári év /továbbiakban: év/ első napján az építmény vagy telek tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. amennyiben az építményt vagy a telket az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.) valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. - az adókötelezettség kezdő időpont építmény esetében: - használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását, -engedély nélküli építés, illetőleg használatbavétel esetén a tényleges használatbavételt követő naptári év első napja. telek esetében: - a külterületi földrészlet belterületté való átminősítését, - a telken levő építmény lebontását, - az építési tilalom alóli feloldást követő naptári év első napja. Adómértéke: Az adókötelezettség alá eső építmény után - lakás esetében: a.) 3600 Ft évi adót kell fizetni azon összkomfortos lakások után amelyek hasznos alapterülete meghaladja a 100 m2-t, b.) 2400 Ft évi adót kell fizetni a komfortos, félkomfortos, komfort nélküli lakások után, amelyek hasznos alapterülete a 100 m2-t meghaladja, továbbá azon lakások után komfort fokozatára tekintet nélkül, amelyek hasznos alapterülete a 100 m2-t nem haladja meg c.) Ft évi adót kell fizetni azután, a lakás után, amely lakást a vagyoni értékű jogosultja, tulajdonosa vagy a tulajdonosok egyenes ági hozzátartozója életvitelszerűen nem lakja és abba a lakcímbejelentés szabályai szerint nincs bejelentve. Az adókötelezettség alá eső építmény után - nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek esetében: a.) 1500 Ft évi adót kell fizetni a garázs, raktár, várószoba, műterem után, b.) 2100 Ft évi adót kell fizetni az üzlet, műhely, iroda, orvosi rendelő után, c.) 9000 Ft évi adót kell fizetni a panzió után, d.) 1200 Ft évi adót kell fizetni azon belterületi melléképület, gazdasági épület után, melyben egy önálló (műszakilag leválasztott) helysége 100 m2-t meghaladja. Az adókötelezettség alá eső építmény után belterületi épületek esetében: a.) 2000 Ft évi adót kell fizetni a belterületi mezőgazdasági célú présház, szerszámkamra, gyümölcstároló után, ha azt rendeltetésszerűen használják, az épületben nincs pihenőhelység, vagy a pihenőhelység alapterülete nem haladja meg a 12 m2-t, b.) 6000 Ft évi adót kell fizetni a mezőgazdasági célú présház, szerszámkamra, gyümölcstároló után, ha azt nem rendeltetésszerűen használják és a pihenőhelység alapterülete, meghaladja a 12 m2-t. 11

12 c.) 9000 Ft évi adót kell fizetni a 9. (3) bekezdés b.) pontja alatti épületek után, ha az épület kivitelezése módjában a külső megjelenése, épület anyaga kő vagy tégla, falazó blokk tégla, az épület jellege kétszintes, tetőtér beépítéses, alápincézett. Az adókötelezettség alá eső építmény után a zártkerti épületek esetében: a.) 4500 Ft évi adót kell fizetni a mezőgazdasági célú présház, szerszámkamra, gyümölcstároló után, ha azt rendeltetésszerűen használják, az épületben nincs pihenőhelység, vagy a pihenőhelység alapterülete nem haladja meg a 12 m2-t, b.) 9000 Ft évi adót kell fizetni a mezőgazdasági célú présház, szerszámkamra, termény-vagy gyümölcstároló után, ha azt nem rendeltetésszerűen használják és a pihenőhelység alapterülete, meghaladja a 12 m2-t, c.) Ft évi adót kell fizetni a 9. (4) bekezdés b.) pontja alatti épületek után, ha az épület kivitelezése módjában a külső megjelenése, épület anyaga kő, tégla, falazó blokk tégla, az épület jellege kétszintes, tetőtér beépítéses, alápincézett vagy hasznos alapterülete a 60 m2-t meghaladja. A MKA rendelet alkalmazásában hasznos alapterületnek kell tekinteni a végleges (vakolt vagy burkolt) falsíkokkal határolt teljes alapterületnek azt a részét, ahol a belmagasság meghaladja az 1,90 m-t Az adókötelezettség alá eső telek után a.) 3000 Ft évi adót kell fizetni a belterületi építési telek után, továbbá ezt az adómértéket kell megállapítani telkenként azokra a belterületi beépítetlen földrészletre, ahol a településrendezési terve szerint egy vagy több építési telek alakítható ki. /2/ Az adókötelezettség kiterjed a községi önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakásokra, amelyekre nézve magánszemély bérleti jogviszonyt tart fenn. A nem magánszemély tulajdonában álló lakás után, amelyre nézve magánszemély bérleti jogviszonyt tart fenn a kommunális adó éves összege egységesen 2250 Ft. Adómentesség: Ha a magánszemély a rendeletben meghatározott beruházást hajt végre vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg az egyösszegű befizetés esetén a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható a beruházás helye szerint illetékes önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból. Ha a helyi adó éves összege nem éri el az /1/ bekezdés szerinti levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követő négy évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető. Ha a magánszemély a /4/ bekezdésben meghatározott kommunális beruházásra részletekben történő befizetést teljesít, akkor az első részlet befizetésének évében és az azt követő négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesítheti levonási jogát. A rendelet alkalmazásában kommunális beruházásnak minősül a közmű a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - e fogalmi körbe sorolva a belvíz-, a csapadékvíz- és szennyvízelvezetési, valamint szennyvíztisztítási tevékenységét is -, villamos-energia, hőenergia, gázenergia iránti, valamint távbeszélési igényeit elégíti ki, továbbá az út és járda építése. Az adómentességre való jogosultságot a polgármesteri hivatalhoz be kell be jelenteni és megfelelő módon / pl. befizetési csekkel, átvételi elismervénnyel / kell igazolni, kivéve ha a beruházás önkormányzati szervezésben történik. A bejelentést tevő adómentességre való jogosultságának meglétét, az esetleges fennálló más helyi adókötelezettségre is tekintettel kell megvizsgálni. Személyi adómentességet élvez: A lakás céljára szolgáló építményben állandó lakcímbejelentéssel tartózkodó tulajdonos, haszonélvező vagy bérlő abban az esetben, ha a lakásban állandó lakcímbejelentéssel tartózkodó közeli 12

13 hozzátartozók között az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegét, az önkéntes tűzoltó egyesület aktív tagja. A rendelet alkalmazásában közeli hozzátartozónak kell tekinteni a házastársat, az élettársat, az egyenes ágbeli rokont (leszármazókat és felmenőket), az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőt, valamint testvért (ideértve a féltestvért is). Az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál nem szabad figyelembe venni a következő jövedelmeket: a.) szociális segélyek, b.) gyámügyi nevelési segélyek, c.) anyasági segély, d.) temetési segély, e.) családi pótlék, f.) gyermekgondozási segély, g.) a közép- és felsőfokú iskolai hallgatók, illetőleg szakmunkás tanulók ösztöndíja, továbbá szociális támogatása, h.) a sorkatona illetménye és egyéb pénzbeli juttatásai, i.) az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban való gondozásáért, neveléséért kapott díjazás, j.) az ápolásra kihelyezett beteg gondozásáért kapott díjazás, k.) a lakásépítéshez, lakásvásárláshoz nyújtott szociálpolitikai kedvezmény, hiteltörlesztési támogatás, továbbá munkáltatói, illetőleg helyi támogatás, l.) megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális járadéka, m.) az életkezdési támogatás, n.) letelepedési támogatás, valamint o.) az állami szociálpolitika keretében nyújtott egyéb juttatások, p.) valamennyi olyan rendszeres juttatás, amely személyi jövedelem adó alá nem esik. Az adómentességre való jogosultságot, továbbá az azt érintő időközbeni változásokat a polgármesteri hivatalhoz be kell jelenteni és megfelelő módon (pl. jövedelemigazolással) igazolni kell. Adókedvezmény A rendelet alapján megállapított éves adó összegéből le kell vonni a magánszemély által a.) a község illetékességi területén végrehajtott kommunális beruházás ellenértékét, valamint b.) a község illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára teljesítettámogatásokkal csökkentett- befizetést, feltéve, hogy az nem tartozik rendelet 5.. /1/ és /2/ bekezdésének hatálya alá. A rendelet alapján megállapított éves adó összegének 50 %-át kell megfizetnie a lakás céljára szolgáló építményben állandó lakcímbejelentéssel tartózkodó közeli hozzátartozók között az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori minimális összegének másfélszeresét. Az adókedvezményre való jogosultságot az érintett magánszemélyek a polgármesteri hivatalnál be kell jelentenie és a megfelelő módon (számlával, feladóvevénnyel munkáltatói jövedelemigazolással, stb.) igazolni kell. A közműfejlesztési beruházás, befizetés szerinti adókedvezményre való jogosultságot az érintett magánszemély esetleges más helyi adókötelezettségeire is tekintettel kell megvizsgálni. Adómérséklés: A magánszemély a magánszemélyek kommunális adója mérséklését vagy elengedését kérheti, ha annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A magánszemélyek kommunális adó fizetési halasztására, részletfizetésére illetőleg mérséklésére, 13

14 törlésére irányuló kérelmet az önkormányzat adóhatósága (a jegyző) bírálja el. Adóbevallási kötelezettség Adózó a bevallási kötelezettségét, az adókötelezettség keletkezését, változását vagy megszűnését követő 15 napon belül köteles teljesíteni az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével. A bevallást követően nem kell bevallást tenni mindaddig, amíg az adókötelezettséget érintően változás nem következik be. Az adó megfizetése: az adót félévente, két egyenlő részletben az adóév március 16-ig és szeptember 15-ig késedelmi pótlék mentesen lehet megfizetni. Az Adózás rendjéről szóló évi XCII. Tv (1) bek. b.) pontja alapján a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem). 14

15 VÁLLALKOZÓK KOMMUNÁLIS ADÓJA Vállalkozók kommunális adója: Zsámbék Nagyközség önkormányzati illetékességi területén a Vállalkozók kommunális adójáról szóló 10/1993. (IV. 29.) rendelet július 1-től került bevezetésre. A rendelet alkalmazásában adóalany: a.) magánszemély, b.) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,- c.) a magánszemély jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése közül a vállalkozó, akinek Zsámbékon székhelye vagy telephelye található. Az adóalapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: A Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány január 1. napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély (egyéni vállalkozó önmaga is), továbbá azt a tulajdonost, akik a vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot. Az adó számításánál minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. Az évi adó mértéke 2000 Ft/fő/év. Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben az adó évi mértékének időarányos részét-, a bekezdésben foglaltak szerint - kell számításba venni. Adófizetési (adóelőleg fizetés) kötelezettség A vállalkozó a vállalkozók kommunális adójára adóelőleget köteles fizetni. A vállalkozók kommunális adó adóelőlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 16. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg. A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzati adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. Az Adózás rendjéről szóló (továbbiakban: Art.) évi XCII. Tv (2) bekezdése alapján az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó önadózással megállapított adók esetében az adóköteles tevékenység keletkezését, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adózónak be kell jelentenie. Az adó bevallása: az Art (1) bekezdése alapján a vállalkozók kommunális adójáról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni. Az Art.172. (1) A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a) a bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), c) bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási, bankszámlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti. 15

16 Adóköteles tevékenység bejelentésének (és változás bejelentés) szabálya Adózás rendjéről (továbbiakban: Art.) szóló évi XCII. törvény alapján: Bejelentés teljesítésének módja önkormányzati adóhatóság felé: Art. 19. (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében - az önadózás és az adóbeszedés kivételével - az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. (2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek. (3) Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti a 16. (3) bekezdésében megjelölt adatokat a j) pont kivételével. A változás bejelentése: Art. 23. (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot (itt az állami adóhatóságot kell érteni) nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. Az adózó az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. 16

17 HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Helyi iparűzési adó: Zsámbék Nagyközség Képviselőtestülete Helyi iparűzési adóról szóló 5/1995. (III. 27.) rendelete alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén - az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység), feltéve, hogy az nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányul, - az ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó, ha piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, illetve ha építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. - bármely az előzőekbe nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adókötelezettség kezdő és befejező időpontja megegyezik az iparűzési tevékenység megkezdésének és megszüntetésének időpontjával. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes /alkalmi/ jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének napban kifejezett időtartama az irányadó. Az adóalanya a település területén az iparűzési tevékenységet végző vállalkozó. Adóalany a külföldi magánszemély és szervezete is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. Adómentesség, kedvezmény Mentes a helyi iparűzési adó alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a vállalkozási szintű helyi iparűzési adó alapja az forintot az adóévben nem érte el. A helyi adóról (továbbiakban: Htv.) szóló évi C. Törvényben meghatározott feltételek mellett adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett főben kifejezett növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Az adó alapja és mértéke Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. Az adóalany a Helyi adókról szóló évi törvényben meghatározottak alapján az adóalapjának más módon történő meghatározását is választhatja, melyet az adóévről szóló bevallás benyújtásakor az adóhatósághoz be kell jelenteni. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira legjellemzően - a vállalkozónak kell a Helyi adókról szóló évi C. törvény 39. -hoz kapcsolódó mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

18 18 Az önkormányzat illetékességi területén alkalmi, ideiglenes iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a végzett tevékenység napokban kifejezett száma (minden megkezdett nap egész napnak számít). Az adó mértéke: Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke évtől az adóalap 1,90 %-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 500 forint. Adófizetési kötelezettség A helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. Az iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg. Az adóelőleg összege: a.) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg; b.) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege; c.) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az adóelőleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani. A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított illetőleg az önkormányzati adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a vállalkozó az adóelőleget az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészítenie. A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Az ideiglenes / alkalmi / jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót a tevékenység napján kell megfizetni. Nem terheli adóelőleg-fizetési kötelezettség azt a vállalkozót, aki iparűzési tevékenységét alkalmi (ideiglenes) jelleggel folytatja, továbbá nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységét kezdő vállalkozó esetében. Az éves bevallással, illetve a várható adó bejelentésével egy időben a vállalkozó az adóalapjának megosztását is bejelenti, amennyiben a tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén végzi. Adóköteles tevékenység bejelentésének (és változás bejelentés) szabálya Adózás rendjéről (továbbiakban: Art.) szóló évi XCII. törvény alapján: 18

19 19 Bejelentés teljesítésének módja önkormányzati adóhatóság felé: Art. 19. (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében - az önadózás és az adóbeszedés kivételével - az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. (2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek. (3) Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti a 16. (3) bekezdésében megjelölt adatokat a j) pont kivételével. A változás bejelentése: Art. 23. (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és a 22. (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot (itt az állami adóhatóságot kell érteni) nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. (2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. Az adózó az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. 19

20 20 GÉPJÁRMŰADÓ Gépjárműadó: A gépjárműadó alanya: az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (a továbbiakban együtt e alkalmazásában: tulajdonos) szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek. Érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót kell fizetni. A törvény hatálya nem terjed ki a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a külön jogszabály szerint méhes-házas" gépjárművekre, a munkagépre a CD" CK" DT" OT" és a Z" betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre. A külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva. Az adóhatóság a gépjárműadót a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal által nyújtott adatszolgáltatás tartalma alapján állapítja meg kivetéssel. Ennek megfelelően nem kell bevallást benyújtani az adóhatósághoz a vevőnek, illetve az eladónak gépjármű adás-vétele esetén. Kizárólag az Okmányirodán (2092. Budakeszi, Dózsa Gy. tér 25.) kell bejelenteni a gépjármű vételét vagy eladását, az adóhatóságnál nem! Ha az eladó eladást nem jelenti be (és a vevő sem iratja a járművet a nevére), akkor a tulajdonos változás bejelentése évének utolsó napjáig a régi (eladó) tulajdonost terheli az adófizetési kötelezettség január 1-jétől az adó alapja személyszállító gépjármű (a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló gépjármű, motorkerékpár, kivéve az autóbuszt) a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Az adó mértékét a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétől eltelt időhatározza meg. Az adó mértéke: - Az adóalap után a gépjármű gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 300 Ft/ kilowatt - Gyártási évet követő 4-7 naptári évben 260 Ft/kilowatt - Gyártási évet követő 8-11 naptári évben 200 Ft/kilowatt - Gyártási évet követő naptári évben 160 Ft/kilowatt - Gyártási évet követő 16 naptári évben és az azt követő naptári években 120 Ft/kilowatt Az autóbuszok, nyergesvontatók, lakópótkocsik esetében megmarad az önsúly szerinti adóztatás (változatlan adómértékkel, vagyis 1200 Ft/az önsúly minden megkezdett 100 kilogrammja). A tehergépjárműveknél szintén nem változik az adóalap, amely az önsúly plusz a raksúly 50 százaléka. Az E" betűjelű ideiglenes rendszámtábla 8000,- Ft, tehergépjárművek után 40000,-Ft adót kell fizetni. A P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 20000,- Ft adót kell fizetni. Használt, forgalomban lévő gépjármű vásárlása esetén a következő év első napjától kell a gépjárműadót megfizetni., új gépjármű vásárlása, forgalomba helyezés és újra forgalomba helyezés esetén a következő hónap első napjától. Az adókötelezettség az E" és P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor kezdődik január 1-jétől az alábbi esetekben jár környezetvédelmi adókedvezmény: 20