TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 SZOLNOKI FŐISKOLA TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ ÜZLETI FAKULTÁS ALAPKÉPZÉS 2009/2010. tanév

2 A SZOLNOKI FŐISKOLA KIADVÁNYA Szerkesztette: Takács Katalin Lektorálta: Dr. Túróczi Imre Felelős Kiadó: Dr. Székely Péter Készült: 900 példányban

3 TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám A magyar felsőoktatás helyzete, átalakulása 4. Köszöntő 5. Az intézményi kreditrendszer főbb jellegzetességei 6. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 10. Kötelezően teljesítendő kritérium jellegű követelmények 10. A kreditrendszer alapfogalmai 10. A kreditek megszerzésének szabályai 16. Hallgatói jogállás hallgatói jogviszony 16. A hallgató egyéni jogai és kötelezettségei 18. Néhány szó a tanulásról és a vizsgákról 21. Tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró szervek és személyek Tanulmányi Bizottság Kreditátviteli Bizottság Fellebbezés, Másodfokú hatáskör - méltányossági jogkör Tanulmányi ügyek fórumrendszere 30. Tanulmányi ügyintézés, tanulmányi tanácsadás 32. Neptun Tanulmányi és Információs rendszer 36. A 2009/2010. tanév oktatási rendje 42. A Szolnoki Főiskola Üzleti Fakultásán folyó képzés szintjei 43. Alapképzés szakonkénti képzési követelményei, kreditrendszerű ajánlott tantervei Nappali tagozat Kereskedelem és marketing (BA) Nemzetközi gazdálkodás (BA) Pénzügy és számvitel (BA) Turizmus - vendéglátás (BA) 81. Levelező és Távoktatás tagozat Kereskedelem és marketing (BA) Nemzetközi gazdálkodás (BA) Pénzügy és számvitel (BA) Turizmus - vendéglátás (BA) 139. Mellékletek sz. melléklet A Szolnoki Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata sz. melléklet A Szolnoki Főiskola Térítési és Juttatási Szabályzata

4 A SZOLNOKI FŐISKOLA TANULMÁNYI RENDJE A magyar felsőoktatás helyzete, átalakulása Azok, akik leendő hallgatóként lapozzák át ezt a füzetet, sorsfordító időben teszik. Túl vagyunk az ún. bolognai rendszer első három évén, amelynek során az egész magyar felsőoktatás megküzdött azzal a gyermekbetegséggel, amely egy ilyen nagy átalakulással óhatatlanul együtt jár. Most kezdjük megtanulni mi is és a hallgatók is, hogy mit jelent ez az egész rendszer, Önökkel együtt javítjuk a hibákat, próbáljuk mind hatékonyabbá tenni az oktatást. A vállalatok persze még ma sem tudják, mit kezdjenek ezzel az átalakult rendszerrel. Nem tudják mit ér az alapképzés és nem tudják honnan is tudhatnák mit ér a mesterképzés. Ezt maguk a hallgatók sem tudják. Ez utóbbi látszik az idei felvételi számokból is. A mesterképzés keretszámait messze nem töltötték fel a jelentkezők. Míg az alapképzés esetében az állami normatívás helyeket a rendes felvételi eljárásban mind elfoglalták, a pótfelvételire már csak költségtérítéses helyek maradtak. Betelt a felsőfokú szakképzés normatívás kerete is. Ami azért is fontos, mert a korábbi években nem így volt. Ma már a szülők is, a hallgatók is és a cégek is felismerték ennek a képzési formának a jelentőségét. A szülők azért, mert biztos szakmát kapnak a gyerekeik, a hallgatók azért, mert további két év gondolkodási időt kapnak a hogyan továbbot illetően, s akár az alapképzésbe is vezethet az út, minthogy a tapasztalat szerint vezet is, a cégek pedig azért, mert olyan gyakorlati szakembereket kapnak, akiket azonnal a mély vízbe dobhatnak, felesleges túlképzés (és alulképzés) nélkül. Tehát mindenki jól jár a rendszerrel. A mesterképzés a mi Főiskolánkon még nincs, de mire Önök odaérnek, hogy továbbtanulhassanak reményeink szerint már itt nálunk is megtehetik. Addig remélhetőleg országosan is helyre kerül maga a mesterképzés is, és akkor mi is egy stabil rendszert tudunk működtetni. Amikor sorsfordító időkről beszélünk, akkor arról is szólnunk kell, hogy amikor Önök elkezdik a tanulmányaikat egy globális-világgazdasági válság kellős közepén vagyunk. Ez Önök számára sok mindent jelent. Egyrészt egy nyugodt három-négy évet, amikor átvészelhetik a válságot. Másrészt jelenti azt is, hogy a világ már nem ugyanaz lesz, mint volt a válság előtt, s Önöknek erre fel kell készülni. A világ mindenekelőtt rohamosan szűkül, Magyarország benne egyre kisebb pont lesz. Akinek valamikor a szomszéd falu meglátogatása volt élete nagy élménye, az reménytelenül elveszik ebben a kavalkádban. Ma arra kell készülni, hogy a lehetséges munkahely minimálisan Európa, de sok szakmában a globalizált világ. A lakhely, a leendő férj/feleség esetében is hasonló a perspektíva. Tehát nyelv és szakma nélkül elveszett lesz az ember. De aki azt gondolja, hogy egyetlen szakmával megússza a nagy kalandot (életet) az is téved. Már ma sem üres közhely az élethosszig tartó tanulás. Mindehhez kívánunk Önöknek sok sikert és nagy-nagy kitartást! Dr. Füle István Oktatási rektorhelyettes 4

5 Kedves Főiskolai Hallgató! A Szolnoki Főiskola Üzleti Fakultása nevében szeretettel köszöntöm Önt, mint intézményünk hallgatóját! Bízom benne, hogy kedves ismerősként találkozunk, vagy ha Ön első éves, rövidesen személyesen is tudom köszönteni, és kedvező kép alakul ki intézményünkről, az itt dolgozó munkatársakról, diáktársakról. A főiskolai évek életében maradandó emlékeket hagynak, ezért szeretnék néhány jó tanácsot adni annak érdekében, hogy ez az időszak kellemes és hasznos legyen az Ön számára. - Ismerkedjen meg minél több diáktársával, hiszen kellemes társasági partnerekre, és segítőkész sorstársakra találhat bennük. - Nagyon sok a csábítás bulik, kirándulások, hazautazás, mégis törekedjen folyamatos tanulásra, mert ha az kampányszerű, és a zárthelyi dolgozatok előtti időszakra, valamint a vizsgaidőszakra koncentrálódik, akkor nagyon fárasztó és kevésbé eredményes, az ismeretek nem maradnak meg tartósan. - A tanulmányi eredmény több szempontból fontos lesz. Egyrészt az állami finanszírozottaknak attól függ az ösztöndíja, esetlegesen a költségtérítéses, vagy állami finanszírozású státusza, a későbbiekben a munkahely kiválasztása esetén a diplomája mellett a leckekönyvét is kérheti a leendő munkáltató. Kellemetlen lenne, ha abban sok elégtelent, illetve elégségest lehetne találni. - Tudatosan készüljön az Ön által választott szakmára, hiszen abból akar megélni. Ha magas szinten képes megoldani feladatait, könnyebb elhelyezkedési lehetőségre, jobb jövedelemre, és könnyedén megélt munkanapokra számíthat. - Nagyon sok kellemetlenségtől, felesleges izgalomtól, és ügyintézéstől tudja megóvni Önmagát, ha figyelmesen elolvassa a főiskola belső szabályzatait, leginkább a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, és a kiadott tájékoztatókat. Kívánom, hogy vidáman élje diákéveit, és kérem, bízzon abban, hogy a főiskola munkatársai, oktatói a szabályok által biztosított keretek között maximális jó indulattal igyekeznek támogatni minden ügyének rendezésében. Baráti üdvözlettel, Dr. Túróczi Imre fakultásigazgató 5

6 Az intézményi kreditrendszer főbb jellegzetességei A felsőoktatás tartalmi fejlesztésének részeként a 2002/2003-as tanévtől egységesen bevezetésre került a kreditrendszerű képzés. A felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről a Kormány 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet intézkedett, melyet mára már az új, III. 1-től hatályos évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, továbbá e törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról kiadott 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelete újra szabályoz. Az intézményi szintű szabályozást a Szolnoki Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata tartalmazza. A kreditrendszerben a hallgató összes tanulmányi munkaóráját (a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórát és a felkészülésre fordított időt) a kreditnek nevezett mérőszámmal mérik. Nemzetközi konvencióknak megfelelően 30 munkaórához rendelnek 1 kreditet. A szak tanterve minden tantárgyhoz megadja a tárgy kreditértékét. Ezt a kreditet a hallgató akkor kapja meg, ha a tantárgyat sikeresen teljesíti, azaz a tárgyból legalább elégséges érdemjegyet szerzett. Kormányrendelet rögzíti azt, hogy az oklevél megszerzéséhez hány kredit teljesítése szükséges, nevezetesen: 3 éves képzésben: 180 kredit, 3 és fél éves képzésben: 210 kredit, 4 éves képzésben: 240 kredit, 5 éves képzésben: 300 kredit. A szak tantervét az intézmény a szak képesítési követelményeit leíró kormányrendelet alapján határozza meg. Ugyanazon szak tanterve egyes intézményekben különbözhet, de egy intézményben teljesített kreditet egy másik intézmény is jóváírhat bizonyos feltételek teljesülése esetén, ha például a hallgató intézményt változtat. A kreditrendszer ilyen módon segíti egyes szakok, karok, intézmények közötti átjárhatóságot. A kreditrendszerű oktatás egyik jellegzetessége, hogy az egyes tárgyakat a hallgató egyéni ütemben, úgynevezett egyéni tanulmányi rend alapján végezheti el. A szak mintatanterve ajánlást ad a tantárgyfelvételi rendre. Az ajánlott tantervet követve a hallgató a tanulmányi kötelezettségeit a képesítési követelményekben előírt képzési idő alatt be tudja fejezni, miközben minden félévben 6

7 30 ( + 3) kreditet teljesít. A tantárgyak felvételénél fontos az, hogy az ajánlott tanterv egyes tantárgyaknál kötelezően betartandó előtanulmányi rendet írhat elő. Félévenként 30 kredit teljesítése átlagos elvárásnak tekintendő. A lassabb ütemű haladásnál figyelembe kell venni azt, hogy a tanulmányok első időszakára bizonyos kreditszám teljesítését az intézmény előírja (a képzési idő első 2 félévében 30 kreditet, az első 4 félévében 60 kreditet kell gyűjteni), továbbá azt is, hogy államilag finanszírozott képzésben az ösztöndíjnak bizonyos kreditszám teljesítése előfeltétele és az ösztöndíj csak meghatározott számú félévig adható. Az ajánlott ütemtől gyorsabb haladást pedig az korlátozza, hogy az intézmény egy félévben 40 kreditnél több kredit vállalását engedélyhez köti. (Bizonyos minimális képzési időt a Képesítési Követelmény előír.) A kreditrendszerű mintatanterv főbb tantárgycsoportjai: a kötelező ("A" típusú) tantárgyak, a kötelezően választható ("B" típusú) tantárgyak, a szabadon választható ("C" típusú) tantárgyak. A kötelező A tantárgyak teljesítése a hallgató záróvizsgára bocsátásának előfeltétele, tehát a tanulmányi időszak alatt az ilyen tárgyat mindenképpen teljesíteni kell. A kötelezően választandó B típusú tantárgyak közül az ajánlott mintatantervben megadott kreditpontnyi tantárgy felvétele és tantárgycsopontonkénti teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. Különösen a szakon belüli szakirányok, szakdolgozat, a diplomamunka. Ha a hallgató szakirányt választ, akkor a szakirány tantárgyai kötelezően választható tárgyak lesznek. Tehát a szakirány megválasztásában a hallgatónak szabadsága van, de ennek választása után a szakirány tárgyait már kötelező teljesíteni. A szabadon választható C típusú tárgyakat intézményi szinten hirdetik meg, azokból a hallgató szakjától függetlenül választhat. E tárgyakból a tantervben rögzített módon és mértékben kell teljesíteni. Az egyes tantárgyak pontos leírását a tantárgyi programok határozzák meg, melyek gondozásáért az illetékes tanszékek a felelősek. A tantárgyi program megadja a tantárgy nevét, kódját, oktatóját, előtanulmányi követelményét, félévi óraszámát, kreditpontját, a számonkérés formáját, a képzés célját, a tananyag rövid leírását, a tantárgyhoz a kötelező és ajánlott 7

8 irodalmakat, a hallgató egyénileg megoldandó feladattípusait, a félév elismerésének (aláírásának) feltételeit, vizsgakövetelményeit. Az egyes tantárgyak elsajátításához a tanszékek különböző jellegű tanulmányi foglalkozásokat írnak elő. Ezek típusai: előadás, szeminárium, gyakorlat. A követelmények teljesítését általában a szokásos ötfokozatú skálán, kivételes esetben háromfokozatú skálán (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) értékelik. Vizsgát egy vizsgaidőszakban összesen háromszor lehet megkísérelni egy adott tantárgyból. A várhatóan elégtelen gyakorlati jegy pótlására a szorgalmi időszakon belül egy alkalommal javítási lehetőséget kell biztosítani. Az osztályzat kialakításának módját a tantárgyi követelményrendszer tartalmazza. Gyakori forma az, hogy az osztályzatot a féléves és a vizsgán nyújtott teljesítmény együttes beszámításával állapítják meg. A tantárgyakból tett sikertelen vizsgák nem teszik szükségessé az egyes félévek megismétlését, kihagyását, a tanulmányok felfüggesztését. Az előtanulmányi rend betartásával a következő félévben tovább lehet folytatni a tanulmányokat. Azonban az intézményben a tanulmányok alatt egy tárgyat csak háromszor lehet felvenni. Ha a követelményeknek harmadjára sem sikerült megfelelni, akkor a hallgatót az intézményből el kell bocsátani. Az intézményben tanulmányokat folytató hallgatók a tanulmányokra előírt krediteket három nagyobb területen szerzik meg: a közgazdasági, módszertani és üzleti alapozó ismeretek területén, a társadalomtudományi területen, és a szakjuknak megfelelő szakterületen. Az elméleti anyag kreditjeihez még hozzáadódik a féléves kötelező szakmai gyakorlat(ok) teljesítéséért járó kreditérték is. A szak ajánlott tanterve tartalmazza a szak kötelező (vagy "A" típusú) tantárgyait. Ezeket a tantárgyakat célszerű az ajánlott tanterv szerint felvenni, amennyiben az előírt előfeltételek ezt lehetővé teszik. A szak kötelezően választható (vagy "B" típusú) tantárgyait szintén a szakok ajánlott tanterve tartalmazza. A szakokon a hallgató kötelezően "B" típusú tantárgyat választ; de a tárgyak választásával ezek a tantárgyak már kötelezővé válnak. 8

9 A legtöbb szakon a kreditszámok még nem adják ki, a tanulmányokra előírt teljes kreditszámot. A további krediteket szabadon választható tantárgyak teljesítésével kell összegyűjteni. A szabadon választható (vagy C típusú) tantárgyakat minden félévben intézményi szinten hirdetik meg, s azokat általában bármely területről lehet választani, így a kötelezően előírt kreditszámon felül is lehet e körből tantárgyakat felvenni. Mire figyeljen tehát a tantárgyak felvételénél? 1.) Az ajánlott tanterv alapján válassza ki a kötelező tantárgyakat. Célszerű, hogy ezeket az adott félévben vegye fel. Ezek teljesítésének hiányában a kötelező tárgyra épülő más tárgyat nem vehet fel, abszolutóriumot addig nem lehet szerezni, amíg az összes kötelező tantárgyat nem teljesítette. 2.) Törekedjen arra, hogy a féléves kreditszám 30 legyen. A kötelező tantárgyakból megszerezhető kreditértéket tehát pótolja ki "B" és "C" típusú tantárgyakkal. Az elméleti alapozó, a módszertani és a társadalomtudományi modulokban szereplő krediteket célszerű a tanulmányok elején teljesíteni, mert a szakmai "B" tantárgyak a tanulmányok elején általában még nem vehetők fel a szükséges előfeltételek miatt. (Kivételek lehetnek.) 3.) Bizonyos határig egy félévben 30 kreditérték fölött is vehet fel tantárgyakat, de ezt a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat korlátozza. 4.) Ha egy félévben nem teljesíti az ajánlott tanterv által javasolt kreditszám felét, akkor nem számítható tanulmányi átlageredmény, melynek következményei lehetnek. A tanulmányok első időszakára a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírja egy minimális kreditszám összegyűjtését. 9

10 Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma (alapképzés) KREDITPONT Közös képzési szakasz SZAK Módszertani modul Elméleti alapozó modul Társadalomtudományi modul Üzleti alapozó modul Készségfejlesztő modul Szaknyelv Szabadon választható Alapszak Törzs Szakirányok Kötelező féléves gyakorlat Összesen Turizmus - Vendéglátás (BA) Kereskedelem és marketing (BA) Nemzetközi gazdálkodás (BA) Pénzügy és számvitel (BA) Kötelezően teljesítendő kritérium jellegű követelmények E követelmények teljesítéséhez nem rendelnek kreditértéket, azonban a tanulmányok eredményes lezárásához, illetve a záróvizsgára bocsátáshoz e kritérium jellegű követelményeket teljesíteni kell. A kritérium jellegű követelményeket az alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló külön jogszabály keretei között az ajánlott tanterv határozza meg. E követelmények: a képesítési követelményekben előírt szakmai gyakorlat teljesítése; az ajánlott tantervben meghatározott szemeszterben a kommunikációs tréning, a testnevelési követelmények teljesítése. A kreditrendszer alapfogalmai Ajánlott tanterv:: A tantervben szereplő tantárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy félévi követelményének, minden félévben 30 ( + 3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be. 10

11 Aktív félév: Az a félév, amelyre a hallgató beiratkozott és legalább egy tantárgyat felvett. Alapozó modul:: Azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, vagy modulok szempontjából, illetve amelyekre más modulok is ráépíthetők. Általános értelmiségképző tárgyak: A felsőoktatási intézményekben egy adott szakon a végzettség és szakképzettség megszerzéséhez nem szükségképpen hozzátartozó műveltségi, a nyelvi kultúra, illetve a testkultúra területén meghirdetett olyan ismeretek megszerzésére lehetőséget adó tantárgyak, amelyek egy adott korszak korszerű ismeretanyagához annak ellenére hozzátartoznak, hogy a szakképzettség szempontjából legfeljebb közvetetten hasznosíthatók. ECTS (European Credit Transfer System):: Európai kreditátviteli rendszer, mely megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadságot. Egyéni hallgatói tanulmányi munka:: A hallgatói tanulmányi munka azon része, melyet a hallgató átlagosan a tanórán (kontaktórán) kívül önállóan végez a tananyag elsajátítása és a követelmények teljesítése érdekében (beleértve a vizsgaidőszakban a tanulásra fordított időt). Egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra: Az egyéni hallgatói munkára fordított idő órákban. Egyéni tanrend: A kreditrendszer lényegéből következik, hogy az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a tantervi előírások lehetőséget adnak a hallgatónak arra, hogy egyénileg tervezze meg tanulmányait és így minden tanulmányi időszakra a szabályzatokban és tantervekben meghatározott feltételek mellett válasszon a felajánlott tanulmányi lehetőségek közül; e tekintetben minden hallgató egyéni tanrend szerint végzi tanulmányait, bár több hallgató egyéni tanrendje nem fog eltérni az intézményi mintatantervtől. Egységes tanulmányi rendszer: Az intézményben a kreditrendszerű képzés egységes tervezési és nyilvántartási feladatainak végrehajtását a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszerben (továbbiakban: NEPTUN), a rendszerleírásban leírt kötelezettségi szintek megtartásával kell végrehajtani. 11

12 Előtanulmányi rend: A szak tantervében lévő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége. A hallgató csak akkor vehet fel egy tantárgyat, ha rendelkezik a szükséges előtanulmányi ismeretekkel, amelynek - a tantárgyi programban leírtak szerint - a tantárgyfelvételt megelőző félévben, vagy a tantárgyfelvétellel azonos félévben köteles eleget tenni. A tantárgy előtanulmányi követelményeit a tantárgyi program határozza meg és a tanterv írja elő. Hallgatói (összes) tanulmányi munkaidő: Átlagos (tehetségű, felkészültségű és elvárható teljesítménnyel tanuló) hallgató számára a tanulmányi munka sikeres elvégzéséhez (átlagos körülmények között) szükséges idő órákban kifejezve, vagyis a tanóra (kontaktóra) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra együtt. Intézmény: Az egyetem, illetve a főiskola a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében felsoroltak szerint. Kredit: Tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, a hallgatói tanulmányi munkamennyiséggel arányos relatív mérőszám; nemzetközi konvenciónak megfelelően 1 kredithez 30 munkaórát rendelnek. Kreditek egyenértékűségére vonatkozó egyezmény (ekvivalencia-megállapodás): Intézmények közötti megállapodás, amely az országos kredittarifára figyelemmel rögzíti a két intézményben használatos kreditek elismerését. Kreditgyűjtés (akkumuláció): Kreditek gyűjtése a tanulmányok végzése során; minden egyes tanulmányi időszakban a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez előírt kreditszámot el nem éri. Kreditindex (továbbiakban KI): A hallgató munkájának mennyiségét és minőségét értékeli. A kreditindex számításakor csak a képzés tantervében szereplő tantárgyak teljesítése vehető figyelembe. Kiszámítása úgy történik, hogy a tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget osztjuk az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő 30 kredittel (levelező és távoktatás tagozaton 22 kredittel). Σ teljesített kredit x érdemjegy) KI = 30 12

13 A félévek lezárását követően ki kell számítani a hallgatók kreditindexét, amely a korrigált kreditindex számításának alapja. Az objektív hallgatói teljesítmény megállapítására a korrigált kreditindex (a továbbiakban KI korr ) szolgál. Kiszámítása a kreditindex (KI) valamint a teljesített kreditek és vállalt kreditek arányának szorzatával történik: teljesített kredit KI korr = KI x vállalt kredit A KI és a Ki korr kiszámítását, illetve nyilvántartását a Tanulmányi és Információs Központ végzi és Ki korr alapján félévenként szak és azon belül évfolyam bontásban rangsort állít össze. A korrigált kreditindex az ösztöndíjszámítás alapja. Kreditkiosztás (allokáció): A tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkához a kreditek hozzárendelése. (Országos) kreditrendszer: Alapvető oktatásszervezési elemek és eljárások kreditekkel történő jellemzése (kredittarifa, tanulmányi időszak kreditmennyisége, kredittallokáció), és szabályozás révén meghatározott körben (kar, intézmény, ország, nemzetközi) való hatályosítása. Magyarországon az országos kreditrendszert a 200/2000. sz. Kormányrendelet szabályozza, az intézményekben a kreditrendszert általában az intézményi Tanulmányi és Vizsgaszabályzatok és/vagy egyéb szabályzatok szabályozzák. Az európai országok által alkalmazott kreditrendszert az ECTS Kézikönyv (User Guide) definiálja. Kredittarifa: Mennyiségi kapcsolat az adott tanulmányi feladathoz rendelt kreditek és a feladat teljesítése érdekében elvárható (vagy megbecsült) összes hallgatói tanulmányi munkaóra között; a magyar országos kredittarifa szerint 1 kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaórának felel meg. Kritérium-követelmény: Olyan kötelezően teljesítendő követelményt jelent a hallgató számára, amelyhez nem tartozik kreditérték. A kritérium-követelményeket a képesítési követelmények tartalmazzák, illetve a szak tantervében jelennek meg. 13

14 Modul: Többféle modul-fogalom létezik; a legáltalánosabban elterjedt szerint a szak tantervének egysége, amely olyan tantárgyakat, illetve tantárgycsoportokat foglal magában, amelyek tematikailag, a szakképzés célját illetően vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalják össze; a modulok lehetnek egymásra épülők vagy egymást helyettesítők. Országos Kredittanács Irodája: Szolgáltató iroda, amely segítő, részben szakértői, tanácsadói tevékenységet végez, részben az intézményi kreditszabályzatok és az országos kreditrendszer szabályzatának adminisztrációját látja el, illetve közreműködik az intézményi, az országos és az európai (ECTS) kreditrendszerek közötti átszámításoknál és üzemelteti az országos kredit-nyilvántartási rendszert. Országos Kredittanács: Az országos kreditrendszer szakértői testülete. Passzív félév: Az a félév, amelyre a hallgató nem vesz fel tantárgyat, kötelezettségeinek nem kíván eleget tenni, a hallgató szünetelteti tanulmányait. A passzív félévet a hallgató a regisztrációs hét végéig köteles írásban a Tanulmányi és Információs Központ felé bejelenteni. A hallgató bejelentését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak a szünetelését az adott félév aktívnak minősül. Ösztöndíjas és kettős jogállású hallgató csak a beiskolázó (ösztöndíjszerződést kötő) előzetes írásos engedélye alapján jelenthet passzív félévet. A passzív félévek a képzés összidejébe beleszámítanak. Regisztrációs időszak: A szorgalmi időszak oktatási napjait megelőző napokat foglalja magában. Maximális időtartama 10 munkanap. Ekkor adhatók le a végleges egyéni tanrendek, kialakulhat az egyes tárgyakat felvevő hallgatók végleges névsora, tantermek rendelhetők a foglalkozásokhoz és értesíthetők a tanszékek a tényleges oktatási kötelezettségeikről. A regisztrációt a Neptun rendszeren kell végezni. Súlyozott tanulmányi átlag: A hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb időtartamára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. 14

15 A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. Tanóra (kontaktóra): A tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek ellenőrzött körülmények között történő (pl.: az oktató közreműködését igénylő) foglalkozásain való részvétel ideje. Tantárgy (tárgy, tanegység, kompetencia-modul): A szak tantervi felépítésének szakmai alapegysége, amelyhez felvételi és teljesítési feltételek köthetők. Tantárgyfelvétel: Egy meghirdetett tantárgy munkaformájára és/vagy vizsgájára való jelentkezést jelent. Alapvető feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése, ha ilyenek meghatározásra kerülnek. Tanév: Teljesítése átlagosan 60 kredittel egyenértékű, az egy félévre jutó, egy szemeszternyi munkamennyiség általában 30 kreditnek felel meg. Tanulmányi időszak (tanév, szemeszter, trimeszter, stb.): Amelyre a hallgató beiratkozik, tantárgyakat vesz fel, és befejezéséig eleget tesz egyes tantárgyak tanulmányi követelményeinek. Tanulmányi követelmény: A tantervben egyes tantárgyak elvégzését eredményező előírt tanulmányi feladatok, amelynek eredményes teljesülését különféle értékelő tevékenységek (pl.: tanóra, önálló tanulás, konzultáció, beszámoló, kollokvium, szigorlat, szakmai gyakorlat, zárthelyi beszámolás, teszt, szakmai feladatok önálló megoldása, stb.) keretében végzik. Tanulmánytervezés: Lásd egyéni tanrend. 15

16 A kreditek megszerzésének szabályai (1) A kreditek megszerzésének feltételeit és szabályait a tantárgyi programok és az intézményi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazzák. (2) A kreditszerzés és elismerés szabályait tantárgyfelvételkor a hallgatóval meg kell ismertetni. (3) A kreditszerzés szabályain a szorgalmi időszakban változtatni nem lehet. (4) Csak a tantárgyfelvételkor meghatározott kreditérték ismerhető el. (5) A kreditérték elismerésére csak a tantárgyat meghirdető tanszék oktatója jogosult, melyet a leckekönyvben aláírásával igazol. Hallgatói jogállás Hallgatói jogviszony (1) A főiskola hallgatója az a személy lehet, aki felvételt vagy átvételt nyert felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, szakirányú továbbképzésre, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. (2) A hallgató a főiskolával hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedése napjáig; illetve az adott tanévben a végbizonyítvány megszerzését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a hallgatót a főiskolai SZMSZ-ben meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. (3) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatói jogviszony azokban a félévekben aktív, amelyekben a hallgató minimum egy tantárgyat felvesz. A hallgatónak a félév megkezdése előtt a fakultás szerint illetékes tanulmányi hivatalban a regisztrációs időszak végéig írásban kell bejelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott félévben hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A hallgató tanulmányai folytatására irányuló bejelentését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. 16

17 Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. (4) Szünetel a hallgatói jogviszony (passzív), ha - a hallgató a tanulmányok folytatásához nem aktiválta azt. Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgató jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató legfeljebb két alkalommal élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben az oktatási rektor-helyettes engedélyével lehet. - A hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni; - a hallgató fegyelmi büntetéssel kerül eltiltásra a tanulmányok folytatásától. (5) Megszűnik a hallgatói jogviszony, - ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján; - ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, - ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni; - az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga időszak utolsó napján; - felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján; - felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik megfelelő felsőfokú szakképzés vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján; - ha a hallgató hallgatói jogviszonyát fizetési hátralék miatt a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján; - a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. 17

18 A hallgató egyéni jogai és kötelezettségei (Ftv. 46. és 49. -a alapján) (1) A hallgató joga, hogy szabadon megválassza, melyik felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányait. (2) A hallgató joga, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák, e körben különösen, hogy a) személyiségi jogát, ezen belül személyisége szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem korlátoz másokat, e jogának érvényesítésében nem veszélyezteti a saját és társai, illetve a felsőoktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, b) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatók munkájáról, a felsőoktatási intézmény, a kollégium működéséről, c) tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, d) javaslattal éljen, kérdést intézzen a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium vezetőihez, oktatóihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, e) véleményezze az oktatói munkát, f) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, g) levelezéshez, továbbá a kollégiumban a lakhatáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. (3) A hallgató joga, hogy a felsőoktatási intézményben biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy a) igénybe vegye a felsőoktatási intézményben, illetve a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat (könyvtár, laboratórium, 18

19 számítástechnikai eszközök, sport- és szabadidő-létesítmények, egészségügyi tanácsadás stb.), b) a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, ennek keretei között szabadon igénybe vegye a felsőoktatási intézmény által nyújtott képzési lehetőségeket, c) látogassa a felsőoktatási intézmény által szervezett előadásokat, szemináriumokat, d) válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók, doktoranduszként a témavezetők között, e) teljes körű és tárgyilagos tájékoztatást nyújtsanak részére, f) állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön, g) segítséget kapjon az intézményi közösségi életbe való beilleszkedéshez, fizikai állapotának megőrzéséhez, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életviteléhez, h) tagja legyen tudományos diákkörnek, részt vegyen annak munkájában, részt vehessen a felsőoktatási intézménykutató, fejlesztő tevékenységében, i) tudományos, kutatói ösztöndíjban részesüljön, j) tudományos, művészeti célú pályázatot nyújtson be, tudományos, művészeti eredményét közzétegye, a szakdolgozatának, diplomamunkájának témáját megválaszthassa, k) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadást részére megszervezzék, és a szolgáltatásait igénybe vegye, l) szüneteltesse hallgatói jogviszonyát, m) vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje az átvételét másik felsőoktatási intézménybe, további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen. (4) A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból az Európai Gazdasági Térség országaiban működő felsőoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat, és ehhez igénybe vegye a hallgatói hitelt, illetőleg - amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesz részt - ösztöndíjban részesüljön. (5) A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e körben különösen 19

20 a) kollégiumi ellátást vagy lakhatási támogatást biztosítsanak részére, b) szociális vagy más ösztöndíjban (így különösen tanulmányi, doktorandusz, köztársasági) szociális, tankönyv-, jegyzetvásárlási támogatásban részesüljön [a továbbiakban az a)-b) pontban felsoroltak együtt: hallgatói juttatások], c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon, d) diákigazolványt állítsanak ki részére, s igénybe vegye az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, kedvezményekét, e) a felsőoktatási intézményben munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, f) a felsőoltatási intézmény által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaság tagja legyen, illetve abban munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, g) jogszabályban meghatározottak szerint tanulmányi szerződést, hallgatói szerződést kössön, munkavégzés melletti tanulmányok esetén igénybe vegye a tanulmányi szabadságot. (6) Az (5) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott hallgatói munkadíj - külön törvényben meghatározottak szerint - mentes a közterhektől, a mindenkori legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) mértékéig. (7) A hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga, e körben különösen, hogy a) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, b) személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a felsőoktatási intézmény, a kollégium irányításában, c) jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, d) az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, e) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot, f) választó és választható legyen a hallgatói önkormányzatba. (8) A hallgató - a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint - hallgatói hitelt vehet igénybe. A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató magasabb összegű hallgatói hitelt vehet igénybe a Kormány által meghatározott eltérő feltételek mellett. A hallgatói hitel a határnapot megelőzően a Ptk a (2) bekezdésének alkalmazásával is visszafizethető. 20

21 (9) A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában jogszabály alapján nem kötelező hallgatói juttatás igénybevételének lehetőségét közösségi célú tevékenységben való részvételhez kötheti. (10) A hallgató hallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hallgató kötelessége A hallgató kötelessége, hogy a) teljesítse a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeket, b) megtartsa a felsőoktatási intézmény, illetve kollégium szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat, c) megtartsa a felsőoktatási intézmény helyiségei, továbbá a felsőoktatási intézményhez tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott felszereléseit, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, d) tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint a felsőoktatási intézmény alkalmazottai és hallgatótársai emberi méltóságát. A hallgatói jogviszonyból eredő jogok az intézménybe történő beiratkozás napjától gyakorolhatók. Néhány szó a tanulásról és a vizsgákról A sikeres felvételi után minden "gólya" nagy várakozással tekint a főiskolai tanulmányok elé. Nyilvánvalóan mindenki olyan elhatározással lépi át a Főiskola küszöbét, hogy legjobb tudása szerint teljesíti a követelményeket. 21

22 A képzési idő a Főiskolán szemeszterekből áll, mely megfelel a középiskolai "félév" fogalmának. A szemeszter a regisztrációval kezdődik. Az első regisztráció a beiratkozás, melyet közösen fognak elvégezni a felvételről szóló levélben megjelölt időben. Ez alkalommal töltik ki a hallgatók a leckekönyv (index) megfelelő rovatait, veszik fel a tantárgyakat, kurzusokat. A hallgatókat a tanulmányi előadók ez alkalommal tájékoztatják a legfontosabb tudnivalókról is. órarendet. A beiratkozáskor a hallgatók a hirdetőtáblán és a honlapon tekinthetik meg a félévi A Főiskolán az oktatás előadásokból és szemináriumokból, gyakorlatokból tevődik össze. Az előadás alapvetően különbözik a középiskolai óráktól: az előadó a tananyag fő összefüggéseit magyarázza meg, a tudomány legújabb eredményeit közli. Az előadásokon tehát a konkrét tények közlése mellett szükségszerűen szerepelnek a változások lehetséges irányai, módozatai is. Előfordul, hogy egyes tárgyakból nincs tankönyv vagy jegyzet, esetleg a rendelkezésre álló jegyzet vagy szakirodalom elavult. Ám ha van is jegyzet, akkor az oktató gyakran nem is adja elő az abból megtanulható anyagot, csak utal rá és a rendelkezésre álló időt arra használja fel, hogy a hallgatók számára a nehezen hozzáférhető további, új ismereteket továbbítsa. Ezért nagy szerepe van a jegyzetelésnek. Ezt is meg kell tanulni! Jól jegyzetelni nagyon nehéz, de gyorsan megtanít kiszűrni a lényeget, fejleszti a szelektálási képességet, így hasznos, érdekes, s főleg használható jegyzeteket készíthet. A vizsgákra való felkészüléshez a legfontosabb vezérfonal az előadásokon készített jegyzet lesz. Az előadásokat a szemináriumok, gyakorlatok egészítik ki. A szeminárium foglalkozások lényege, hogy a tárgyhoz nélkülözhetetlen gyakorlati feladatok megoldásán kívül a hallgatók tanulócsoportokban az anyag nehezebb, kevésbé érthető részeit a szemináriumot vezető oktatóval megbeszélhessék. A szemináriumokon a tanulócsoport dolgozik együtt a tanár vezetésével. A szemináriumok legfontosabb jelentősége a nyílt vita, amikor is a vélemények kicserélésére, egymás meggyőzésére a legjobb alkalom nyílik. A gyakorlatokra, szemináriumokra célszerű alaposan felkészülni, mert csak így lehet aktívan részt venni a közös munkában. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert az első éves hallgatók számára talán "furcsa", hogy nincs naponta számonkérés. A szabadság nagy, ám a felelősség is. A felsőbb évesektől gyakran hallani, hogy egyegy előadást, gyakorlatot "kihagynak". Ez tényleg előfordul, de ritkábban esik szó a vele járó sikertelenségről, az ismétlővizsgáról, esetleg elbocsátásról. A kép teljességéhez ez is hozzátartozik. 22

23 Külön felhívjuk a figyelmet az "idegen nyelv" (angol, német, orosz, olasz, spanyol, francia) folyamatos tanulásának fontosságára. Köztudott, hogy a nyelvtudás csak akkor marad élő, ha folyamatosan gyakoroljuk. Kiemelten hangsúlyozzuk, hogy a Főiskolán oktatott nyelvek valamelyikéből a képzési idő végére szakmai nyelvvizsga-bizonyítvánnyal (bizonyítványokkal) kell rendelkezni. Az oktatók a félév első foglalkozásain tájékoztatják a hallgatókat a tantárgyi programokról, a félévi követelményekről. Ez alkalommal adják meg a kötelező és az ajánlott szakirodalom jegyzékét is. A félév során több zárthelyi dolgozat kerül megírásra. Ezek időpontját ugyancsak a félév elején közlik. Ezzel el is jutottunk a vizsgaidőszakhoz, melyet a hallgató általában még az ellenségeinek sem kíván, de itt nincs mit tenni. A vizsgáknak külön jogszabályai vannak, amelyet a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rögzít. A szabályzatot saját érdekében mindenkinek alaposan át kell tanulmányoznia. A vizsgaidőszak általában 4-5 hét. Időtartamát az éves oktatási rend határozza meg. A vizsga előtt nagyon fontos az, hogy tisztában legyen mindenki a képességeivel, akaraterejével és a szorgalmával, s ennek figyelembevételével készítse el tanulási tervét a szorgalmi és a vizsgaidőszakban. Az egyes tantárgyak tanulására szánt idő meghatározásánál a hallgatónak természetesen célszerű figyelembe kell vennie, hogy az a tárgy milyen mértékben tartozik az érdeklődési körébe, kedvvel tanulja-e, s mennyire ismerős számára a tananyag, de azért is, hogy mennyire nehéz. Az első félévi vizsgaidőszak megszervezéséhez a tanulmányi tanácsadók szívesen nyújtanak segítséget. A nem megfelelő munka sajnos ismétlővizsgával jár együtt. Az előzőekben leírtakkal nem megijeszteni akarjuk hallgatóinkat, de mindenképpen szükségesnek látjuk felhívni figyelmüket arra, hogy a sikeres főiskolai évek előfeltétele a jó időbeosztás, a rendszeres munka. Végezetül szíves figyelmébe ajánljuk a tanulmányi munka részletes szabályzatát, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot és a hozzá kapcsolódó egyéb szabályzatokat (SZMSZ, HÖK SZMSZ, Kollégiumi SZMSZ, Fegyelmi és Kártérítési szabályzat, stb.), melyeket kérjük, hogy 23

24 figyelmesen tanulmányozzon át, mert a szabályzatok nem ismerése nem mentesít az esetleges hátrányos következményektől. Tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró szervek és személyek Tanulmányi Bizottság A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az oktatók és hallgatókból álló, főiskolai szintű Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: TB) fakultás szerint illetékes albizottságai döntenek. A fakultások tanulmányi albizottságainak elnökei vezető oktatók, akik egyben a főiskolai szintű TB elnöke, illetve alelnöke. Az egyes albizottságok 8-10 tagja fele részben oktató és fele részben hallgató, akiket a szenátus, illetve a hallgatói közösség (önkormányzat) választ meg. Az albizottságok tagjai továbbá a fakultás szerint illetékes tanulmányi irodák vezetői/képviselői, akik ellátják az albizottságok titkári teendőit is. A TB hatáskörébe tartozik: évhalasztás, passzív félév átvétel párhuzamos képzés tanulmányi ügyekhez kapcsolódó programok, bejelentések elbírálása szakváltás engedélyezése tagozatváltás képzési központ-változtatás kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése áthallgatás állami finanszírozású képzésbe történő átvétel engedélyezése külföldi részképzésre történő jelentkezés rangsorolása vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezése. 24

25 Az Üzleti Fakultás Tanulmányi Albizottságának összetétele: Elnök: Horváth János főiskolai docens (Kommunikáció és Menedzsment Tanszék) Tagok: Dr. Kóródi Márta Pomázi Erika Dr. Czinege Andrásné Fehér Mária Balogh Péter további 3 tag főiskolai docens (Turizmus Tanszék) kollégiumi koordinátor főiskolai docens (Idegen Nyelvi Intézet) főiskolai adjunktus (Gazdaságelemzési és Módszertani Tanszék) HÖK elnök szeptember elején kerül megválasztásra, a HÖK delegálja Tag és Titkár: Takács Katalin Tanulmányi és Információs Központvezető 25

26 Kérvények beadási határideje és a TB ülésének időpontja Kérvény típusa Beadási határidő TB ülés Évhalasztás Passzív félév kérvényezése Átvétel a főiskolán belül (szak-, tagozat-, képzési központ váltása) első beiratkozást követően a szorgalmi időszak első hónapja a vizsgaidőszak utolsó napja a szorgalmi időszak második hetében a szorgalmi időszak 5-6. hete a vizsgaidőszakot követő első hét Átvétel másik felsőoktatási intézményből június 30. augusztus első hete Külföldi részképzésre történő jelentkezés Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése Állami finanszírozású képzésre történő átvétel engedélyezése Áthallgatás Vendéghallgatói jogviszony létesítésére kérelem folyamatos a szorgalmi időszak első hete a vizsgaidőszak utolsó napja a félév kezdete előtt két héttel legkésőbb a szorgalmi időszak első hete igény szerint a szorgalmi időszak második hetében a következő szorgalmi időszak második hetében a szorgalmi időszak második hetében a szorgalmi időszak második hete Kreditátviteli Bizottság A Kreditátviteli Bizottság fakultás szerinti illetékes albizottságai (továbbiakban: KÁB) végzik a Főiskolán korábban, az intézmény más szakán vagy képzési formájában, illetve más felsőoktatási intézményben korábban teljesített tantárgyak befogadását, ekvivalenciájának megállapítását. A főiskolai szintű Kreditátviteli Bizottság elnöke az oktatási rektor-helyettes. Az egyes fakultások kreditátviteli albizottságának elnöke és 4 tagja vezető oktató a különböző szakok képviseletében. Az albizottság tagja továbbá a fakultás szerint illetékes tanulmányi iroda vezetője/képviselője, aki ellátja az albizottság titkári teendőit is. 26

27 Az Üzleti Fakultás Kreditátviteli Albizottságának összetétele: Elnök: Dr. Kóródi Márta főiskolai docens (Turizmus Tanszék) Tagok: Dr. Máté Zoltán főiskolai docens (Kereskedelem és Marketing Tanszék) Hekliné Dr. Herbály Katalin főiskolai tanár (Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék) Dr. Túróczi Imre főiskolai tanár (Közgazdasági Pénzügyi Tanszék) Hanich József főiskolai docens (Gazdaságelemzési és Módszertani Tanszék) Horváth János főiskolai docens (Kommunikáció és Menedzsment Tanszék) Titkár: Takács Katalin Tanulmányi és Információs Központvezető A Kreditbefogadási kérelem beadási határideje KÁB ülés időpontja NAPPALI TAGOZATON: Regisztrációs időszak első 2 hete Regisztrációs időszak 4. hete LEVELEZŐ, TÁVOKTATÁS TAGOZATON: Regisztrációs időszak első 3 hete Regisztrációs időszak 5. hete 27

28 Fellebbezés A Tanulmányi, valamint a Kreditátviteli Bizottság, illetve albizottságai által hozott első fokú döntés ellen a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés és a méltányossági jogkörben hozott döntés kivételével fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az első fokú döntés kézbesítését követő 15 munkanapon belül lehet a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához benyújtani. A 15 munkanapon túl benyújtott fellebbezési kérelmet a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottsága eljárás lefolytatása nélkül köteles elutasítani. A fellebbezésnek a hozott döntés végrehajtására halasztó hatálya van. A tanulmányi és vizsgaügyekben az első fokon hozott határozat ellen a közzétételtől számított 30 napon belül a hallgató jogorvoslati kérelmet nyújthat be a bírósághoz. Méltányossági jogkör Amennyiben a hallgató valamely tanulmányi kötelezettségét nem teljesítette, és a Szabályzat által biztosított lehetőségeit kimerítette, a képzési időn belül egy alkalommal méltányosságból engedélyt kaphat a tanulmányok folytatására. A méltányossági jogok gyakorlásában a fakultásigazgató egyszemélyben jár el. A méltányosság nem gyakorolható: kreditátviteli döntések felülvizsgálata tárgyában, kötelező tárgy 4. felvételére. 28

29 HALLGATÓI, TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGY KÉRELEM Beadandó: Központi Iktató I. fok Tanulmányi Bizottság Fakultás szerinti illetékes Albizottsága Kreditátviteli Bizottság Fakultás szerinti illetékes Albizottsága titkár = TIK vezető titkár = TIK vezető Fenntartott hatáskör Átruházott hatáskör TB alelnök Fenntartott hatáskör Átruházott hatáskör KÁB alelnök FELLEBBEZÉS II. fok Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottság Jogorvoslati kérelem BÍRÓSÁG MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELEM FAKULTÁSIGAZGATÓ 29

30 Tanulmányi ügyek fórumrendszere a kapcsolódó hallgatói kérelmekkel Döntési szint Döntés tárgya Eljárási rend törvényességi jogkör (panasz esetén) fellebbezés "külső" kreditátviteli ügyekben fellebbezés felvételi ügyekben Kérelem beadása a központi iktatóba..határozat-kiadás: Fakultásigazgató Fakultásigazgató méltányosság Kérelem beadása a központi iktatóba..határozat-kiadás: Fakultásigazgató átvétel, amennyiben hallgatónak nincs egy lezárt féléve Kérelem beadása a központi iktatóba..határozat-kiadás: Fakultásigazgató hallgatói jogviszony megszüntetése Kérelem beadása a központi iktatóba..határozat-kiadás: Fakultásigazgató Döntési szint Döntés tárgya Eljárási rend Oktatási rektorhelyettes ha a hallgató 2 félévnél további hallgatói jogviszony szüneteltetést kér Kérelem beadása a központi iktatóba. Határozat-kiadás: Oktatási rektor-helyettes 30

31 Döntési szint Döntés tárgya Eljárási rend visszapassziválás Kérelem beadása a központi iktatóba, megfelelő igazolásokkal. Határozat-kiadás: TIK-en átvétel egy lezárt félév esetén más intézményből Kérelem beadása a központi iktatóba. Határozat-kiadás: TIK-en Tanulmányi Albizottság a szabálytalanul történt tárgyfelvétellel teljesített tárgy elismertetése kedvezményes tanulmányi rend évhalasztás, hallgatói jogviszony visszaállítása, szakváltás, tagozatváltás, képzési központ váltása, kedvezményes tanulmányi rend, állami finanszírozású képzésbe történő átvétel Kérelem beadása a központi iktatóba. Határozat-kiadás: TIK-en Kérelem beadása: központi iktatóba, szükség szerint véleményezésre az illetékes tanszékre. Határozat-kiadás: TIK-en Döntési szint Döntés tárgya Eljárási rend Tanszékvezetők tantárgyfelvétel csak vizsgára Kérelem beadása a központi iktatóba, majd döntéshozatalra az illetékes tanszékvezetőtől Határozat-kiadás: tanszéken 31