Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 4/2001. (I.31.) sz. rendelete

Átírás

1 1 Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 4/2001. (I.31.) sz. rendelete a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel a temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvényben (továbbiakban: Ttv.), valamint az annak végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rend.), az egészségügyről szóló évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM együttes rendeletben foglaltakra, a tisztességes és méltó temetés, a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga feltételeinek biztosítása, a temetés lebonyolításában résztvevők együttműködése feltételeinek megteremtése érdekében az alábbi rendeletet (továbbiakban: R. vagy rendelet) alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések 1. E rendelet alkalmazása szempontjából: Értelmező rendelkezések a) temető: az állam, a települési önkormányzat, az egyházak (ideértve a felekezetek és vallási közösségek), a kisebbségi önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és közhasznú szervezetek tulajdonában álló, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű, kegyeleti célokat szolgáló közegészségügyi rendeltetésű különleges terület, amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak vagy használtak. b) köztemető: a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő temető, illetőleg a más tulajdonában álló temetőnek az a része, amelyben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a köztemető fenntartására vonatkozó kegyeleti közszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. c) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt (urnakripta), továbbá az elhunytak hamvainak szórására, bemosására szolgáló parcellák. A temetési helyek egyes formái a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól. c) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, sírkápolna (mauzóleum), urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt (urnakripta), továbbá az elhunytak hamvainak szórására, bemosására szolgáló parcellák. A temetési helyek egyes 1

2 2 formái a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól. 1 d) fenntartott sírhely: megváltott, de a megváltási időtartam alatt be nem temetett sírhely. e) sírjel: a temetési hely megjelölésére használt különféle eszközök, építmények, tárgyak. f) hősi temető, hősi temetési hely: háborúban vagy békeidőben alkotmányos kötelezettség teljesítése közben elesettek eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. g) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló - Nagykanizsán a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata közfeladatává tett - önkormányzati tevékenységek összessége. h) köztemető fenntartói kötelezettség alanya: a Ttv. előírásai szerint a települési önkormányzat, Nagykanizsán a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata. i) köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szerv: a Nagykanizsa Megyei Jogú Városban a köztemető fenntartói kötelezettség alanya által a helyi önkormányzatokról szóló, módosított évi LXV. tv. 9. (4) bekezdése alapján e feladatot is ellátó gazdálkodó szerv - a Via Kanizsa Kht - a köztemető ingatlannyilvántartás szerinti kezelője. j) temetőfenntartás: a temető és köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint zöldfelületek karbantartása, felújítása és gondozása. k) köztemető üzemeltetője: a kegyeleti közszolgáltatást az erre irányuló üzemeltetési szerződés szerinti szakmai feltételeknek megfelelő, az üzemeltetési feladatokat ellátó (gazdálkodó) szervezet. l) temető üzemeltetése: az eltemetésre, a temető és létesítményei igénybevételére, működésének és rendjének biztosítására irányuló összehangolt tevékenységek összessége, melyet a köztemető üzemeltetője - a rendeletben foglalt szabályozás keretei között - az üzemeltetési szerződésnek megfelelően köteles ellátni és harmadik személyek felé meghatározni. m) temetési hely feletti rendelkezési jog: a temetési hely megváltási (újraváltási) díja ellenében szerzett, a temetési hely használatára irányuló jogosultság, mely felöleli továbbá a jogosultnak a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására (ide értve a rátemetést is), sírjel állítására és mindezek gondozására irányuló jogosítványait, valamint ezzel összefüggésben a rendeletben meghatározott körű kötelezettségek teljesítését, s amely jog a vonatkozó jogszabályi előírások által meghatározott körben ruházható át, illetve szállhat át más személyre. n) temetési hely megváltási (újraváltási) díja: a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szervet illető, a rendeletben a temetési hely fekvése és a temetés módja szerint differenciáltan meghatározott mértékű díj, melyet a temetési hely - ide értve az elhunytak hamvainak szórására, bemosására kijelölt helyet is - felett rendelkezésre jogosult személy köteles a temetési hely megváltásakor, illetőleg újraváltáskor egy összegben megfizetni a temető üzemeltetőjének. 1 Módosította a 9/2007. (III. 9.) sz. önkorm. rendelet. Hatályos: től. 2

3 3 o) temető fenntartási hozzájárulás díja: a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szervet illető díj, amelyet a köztemetőkben vállalkozásszerűen munkát végző egyéni vállalkozó és/vagy gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: a köztemetőben vállalkozási tevékenységet folytató személy) fizet meg a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szervezetnek arra figyelemmel, hogy tevékenysége végzését a köztemető fenntartója a köztemető területén biztosítja. p) létesítmény igénybevételi díj: amelyet a köztemetőben vállalkozásszerűen munkát végző egyéni vállalkozó és/vagy gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: a köztemetőben vállalkozási tevékenységet folytató személy) a köztemetői létesítmény üzemeltetőjének fizet meg arra figyelemmel, hogy a létesítmény használatát a köztemetői létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője részére biztosítja. q) temetőfejlesztési koncepció: Nagykanizsa közigazgatási területét átfogó sírhelygazdálkodási terv, melyet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hagy jóvá az üzemeltetővel való egyeztetés alapján, mely 10 éves időszakra bemutatja a temetési helyszükségletet, a temetőbővítés lehetséges irányait, megvalósításának becsült költségeit és tervezett finanszírozását, bemutatva továbbá a lezárt (lezárandó) temetők kiürítésének, újranyitásának, bővítésének, újabb kegyeleti célt szolgáló területek megvásárlásának feltételeire, finanszírozásának módjára, ütemezésére vonatkozó elképzeléseket is. r) temetkezési szolgáltatás: a köztemetőben végzett kegyeleti közszolgáltatás körén kívül eső, temetkezéssel kapcsolatos, a következőkben felsorolt szolgáltatások: temetésfelvétel; halottszállítás; az elhunyt temetésre való előkészítése és temetési kellékekkel való ellátása; ravatalozás; a búcsúztatás; a sírba helyezés (sírásói tevékenységet nem beleértve); a hamvasztás; az urnaelhelyezés; az urnakiadás; a hamvak szórása; a sírnyitás; az exhumálás és az újratemetés, amely tevékenységek díjazására a temetkezési szolgáltató és a megrendelő szabad megállapodása irányadó. s) díszsírhely: az olyan, a köztemető központi temetőrészében elhelyezkedő - akár a koporsós, akár a hamvasztásos eltemetést biztosító - temetkezési hely, melyben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata díszpolgárai, továbbá az állami-, politikai és művészeti élet kiemelkedő személyiségei a polgármester egyetértésével helyezhetők el. t) írásbeli felszólítás, értesítés: amennyiben az értesítendő személy neve, címe a nyilvántartásokból nem állapítható meg, úgy értesítésnek, felszólításnak minősül a temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvényben, valamint az annak végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben megfogalmazott meghirdetés a temető területén elhelyezett hirdető táblán, egy helyi és egy országos lapban. 2. A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő köztemetőkre és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában lévő gazdálkodó szerv, a Via Kanizsa Kht által üzemeltetési szerződés alapján üzemeltetett működő vagy lezárt köztemetőkre. A működő és lezárt köztemetőket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 3

4 4 (2) E rendeletet kell alkalmazni a köztemető tulajdonosának, továbbá ezek fenntartását, üzemeltetését ellátó személynek (szerveknek), valamint a temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek (továbbiakban: temetkezési szolgáltatók), továbbá mindazoknak, akiknek a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek ellátása során, azzal összefüggésben jogai keletkeznek, és reá kötelezettségek hárulnak. (3) Ezen rendelet szabályait kell alkalmazni a halva született magzatok, csonkolt testrészek és szervmaradványok hamvasztása vagy földben történő eltemetése esetén is. (4) A köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szerv - a külön rendeletben foglalt díjfizetés mellett - köteles a Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén elhunytaknak temetési helyről a Nagykanizsa Megyei Jogú Város területén lévő köztemetőben gondoskodni kivéve, ha az arra jogosult hozzátartozók, más szervek, illetve személyek az eltemetés helyét más településen vagy nem e rendelet hatálya alá tartozó temetőben határozzák meg. (5) A halál időpontjában Nagykanizsán állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező elhunytak esetében a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szerv abban az esetben is köteles a (4) bekezdésben foglaltak szerinti temetési hely biztosítására, ha a halál nem Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén következett be. (6) A (3)-(5) bekezdésben nevesített elhunyt személyeknek a rendelet hatálya alá tartozó köztemetőben történő elhelyezése képezi a közszolgáltatási kötelezettséget. (7) A rendelet szabályait kell alkalmazni a megváltott, de a megváltás időtartama alatt be nem temetett - fenntartott - temetési helyekre is. II. fejezet A köztemetőkre és a temetési helyekre vonatkozó szabályok A köztemető létesítése, bővítése, lezárása, infrastruktúrája 3. (1) Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról, ismételt használatbavételéről, illetve kegyeleti park céljára szolgáló átalakításáról a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt. (2) A jelen rendelet hatálybalépése idején működő köztemetők és létesítményeik fenntartásáról, üzemeltetéséről, valamint az ott folyó temetkezési és e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata az egyszemélyes tulajdonában lévő Via Kanizsa Kht. útján - üzemeltetési szerződés alapján és keretein belül - gondoskodik. Az egyes köztemetőkben építési engedélyhez kötött építmények tekintetében az építési engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos (pl. építmény elhelyezése, bontása, átépítése) tulajdonosi jogokat a Via Kanizsa Kht. gyakorolja. (3) Új köztemető létesítése során a köztemetőben a) utat, 4

5 5 b) ravatalozót, c) a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt, d) a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását, e) vízvételi lehetőséget, illemhelyet, f) a temető területének - rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő - parkosítását, az utak sorfásítását, g) hulladéktárolót kell biztosítani. (4) Lezárt köztemetőben a temetői létesítmények közül a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását, a vízvételi lehetőséget, illemhelyet és hulladéktárolót kell biztosítani, valamint gondoskodni kell a temető őrzéséről. 4. A lezárt köztemetők ismételt használatba vételéről, illetve a kegyeleti park céljára szolgáló átalakításkor a létesítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 5. (1) A köztemetőkhöz vezető útnak és a sírhelytáblákat (parcellákat) összekötő belső úthálózatnak (továbbiakban: utak) gépjárművel is járhatóknak kell lenniük, és biztosítaniuk kell az akadálymentes közlekedést. A gépjárműforgalmat a köztemetők rendje, a temetési szertartások zavartalan bonyolítása és a temetőlátogatók nyugalma érdekében a Via Kanizsa Kht. a jogszabályok keretei között önállóan szabályozhatja. (2) Az utak rendszeres karbantartása, takarítása, sár- és síkosság-mentesítése a Via Kanizsa Kht. feladata. (3) A köztemetők területén személygépkocsik részére várakozó helyet az építésügyi jogszabályokban foglaltak szerint kell biztosítani. (4) Lezárt köztemetőben az utaknak alkalmasnak kell lenniük a sírhelytáblák (parcellák) megközelítésére. A lezárt, de megnyitásra tervezett köztemetőkben a megnyitást megelőzően gondoskodni kell az utak (1) bekezdés szerinti karbantartásáról. 6. (1) A köztemetőkben az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására szolgáló ravatalozónak mind külső, mind belső ravatalozásra is alkalmasnak kell lennie. (2) A ravatalozó üzemi helyiségeinek és a búcsúztatásra szolgáló helyiségének elkülönítése érdekében a leválasztást úgy kell megoldani, hogy a gyászszertartás zavartalansága biztosított legyen. (3) A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről a köztemető üzemeltetőjeként a Via Kanizsa Kht. - a közegészségügyi és higiéniai előírásoknak megfelelő módon - köteles gondoskodni. 5

6 6 7. (1) A köztemetőbe kiszállított holttest hűtéséről - halotthűtő berendezésben - a ravatalozásig, elhamvasztásig, illetve eltemetésig folyamatosan gondoskodni kell. (2) A köztemetők halotthűtőibe az elhunytak csak azonosítás, szabályszerű átadás-átvételt követően kerülhetnek. A hűtés során gondoskodni kell arról, hogy a ravatalozásig, hamvasztásig, illetve az eltemetésig az elhunyt megfelelő azonosítása minden kétséget kizáróan biztosítható legyen. 8. (1) Köztemetőkben a folyékony és szilárd hulladék gyűjtéséről, elszállításáról és elhelyezéséről Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata mindenkor hatályos önkormányzati rendeleteiben foglaltak szerint, a rendeletben kijelölt, illetve megjelölt gazdálkodó szervek útján, az önkormányzati rendeletben foglalt szabályok mellett a Via Kanizsa Kht. gondoskodik. (2) Köztemetőkben az üzemeltető köteles temetőnként legalább egy illemhelyet létesíteni. Temetési helyek és szabályok 9. (1) A köztemető - nagyságától függően - sírhelytáblákra (parcellák), a sírhelytáblák pedig sorokra oszthatók. A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell, a sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni. (2) Az egyes sorokban a temetési helyeket a köztemető üzemeltetője, a Via Kanizsa Kht. jelöli ki. (3) Minden sírhelytábla számát jelzőoszlopon, könnyen észrevehető helyen kell feltüntetni. (4) A köztemető üzemeltetőjeként a Via Kanizsa Kht. a köztemetőről köteles térképet (vázrajzot) készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A köztemető részletes térképét a temető minden nagyobb - gépkocsi számára is nyitva álló - bejáratánál, illetve a temető központi helyén ki kell függeszteni és a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni. A térkép mellett a köztemető bejáratánál kell kifüggeszteni a temető nyitvatartási idejére és rendjére vonatkozó rendelkezéseket. (5) A temetkezésre használt helyek a köztemetőkben a következők lehetnek: koporsós temetésnél: a) egyes sírhely; b) kettős sírhely; c) sírbolt (kripta); d) ún. alacsony hantos parkszerű sírhely; e) díszsírhely; hamvasztásos temetésnél 6

7 7 f) urnafülke (kolumbárium); g) urnasírhely; h) urnasírbolt (urnakripta); i) hamvak szétszórásának, bemosásának helye; j) díszsírhely (fülke). (5) A temetkezésre használt helyek a következők lehetnek: Koporsós temetésnél: a) egyes sírhely; b) kettős sírhely; c) sírbolt (kripta); d) ún. alacsony hantos parkszerű sírhely; e) díszsírhely; Hamvasztásos temetésnél: f) urnafülke (kolumbárium); g) urnasírhely; h) urnasírbolt (urnakripta); i) hamvak szétszórásának, bemosásának helye; j) díszsírhely (fülke). Mind koporsós, mind urnás temetésre alkalmas sírkápolna (mauzóleum). 2 (6) A hamvak szétszórására, illetve bemosására szolgáló helyet külön temetőrészként kell kijelölni. (7) Külön sírhelytáblát kell létesíteni a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére. Hamvasztás esetén az ilyen hamvak szétszórhatók. (8) Jogi személy a rendelet hatálya alá tartozó köztemetőben temetési helyet csak abból a célból válthat meg, hogy oda a saját halottjának tekintett elhunyt személyt, vagy a jogi személlyel munkaviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban állt természetes személy elhunyt holttestét vagy hamvait helyezze el. A temetkezésre használt helyek magán- és/vagy jogi személyek között csere, adás-vétel, ajándék tárgyai nem lehetnek. 10. (1) Koporsós temetésnél a sírhelyek lehetnek felnőtt sírhelyek és gyermeksírhelyek. (2) A felnőtt sírhelyekbe 10 évnél idősebb korban elhunytak, gyermeksírhelybe 10 éves vagy ennél fiatalabb korban elhunytak betemetése lehetséges. Meglévő gyermeksírhelybe legfeljebb négy urna is betemethető. 2 Módosította a 9/2007. (III. 9.) sz. önkorm. rendelet. Hatályos: től. 7

8 8 (3) A sírboltok, a gyermeksírhelyek, a kettős sírhelyek és az urnasírhelyek részére az üzemeltető külön táblát vagy sort jelölhet ki. A gyermeksírhelyeket külön e célra nyitott táblában (parcellában) lehet elhelyezni. (4) Az egyes sírhelybe főszabályként egy koporsó temethető kivéve, ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik és az eltemettető így rendelkezett. (5) Hamvasztásos temetésnél a hamvakat tartalmazó urnát lehet urnaférőhelyekbe elhelyezni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni. Az urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. (6) Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát e rendelet határozza meg. (7) Díszsírhelybe - a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett - az elhunyt özvegye, közvetlen felmenő és lemenő ági hozzátartozói (szülők, gyermekek), továbbá a házastárs, élettárs is elhelyezhetők. (8) A díszsírhelyekre egyebekben - temetés jellegétől függően - a koporsós sírhelyre, illetve az urnasírhelyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a díszsírhelyen létesített síremlék fenntartásáról, továbbá a temető átrendezése vagy megszüntetése esetén áthelyezéséről a létesítő (adományozó) köteles gondoskodni. 11. (1) A köztemetőben levő sírhelyek méretei: a) egyes felnőtt sírhely: 2,10 m hosszú, 2,0 m mély, 0,95 m széles; b) kettős sírhely: 2,10 m hosszú, 2,0 m mély, 1,9 m széles; c) gyermeksírhely: 1,3 m hosszú, 1,6 m mély, 0,65 m széles; d) alacsony hantos parkszerű sírhely legkisebb mérete az egyes felnőtt sírhely méretének felel meg; e) az építhető sírbolthelyek legkisebb mérete a kettős sírhely méretével azonos. (1) A köztemetőben lévő sírhelyek méretei: a) egyes felnőtt sírhely: 2,10 m hosszú, 2,0 m mély, 0,95 m széles; b) kettős sírhely: 2,10 m hosszú, 2,0 m mély, 1,90 m széles; c) gyermeksírhely: 1,3 m hosszú, 1,6 m mély, 0,65 m széles; d) alacsony hantos parkszerű sírhely legkisebb mérete az egyes felnőtt sírhely méretének felel meg; e) az építhető sírbolthelyek legkisebb mérete a kettős sírhely méretével azonos; f) sírkápolna építésére szolgáló hely: legfeljebb 4 m hosszú, legfeljebb 4 m széles, a kripta legfeljebb 3 m mély lehet. Sírkápolna építménymagassága legfeljebb 6 m lehet, és az 8

9 9 építmény legmagasabb része sem nyúlhat a terepszint felett 8 m-nél magasabbra. Sírkápolna csak építési engedély birtokában építhető. 3 g) urnasírhely mérete: 1.8 m hosszú, 1.2 m mély, 1.2 m széles. 4 (2) A síremlék és tartozékai, továbbá az emlékoszlop tervét (vázrajzát) az elhelyezés előtt a köztemető üzemeltetőjének, a Via Kanizsa Kht.-nak be kell mutatni. (3) A síremlék magassága nem haladhatja meg a terepszinttől mért 1,5 métert. Egyéb magassági korlátozást a köztemető üzemeltetője a hatályos jogszabályok keretei között határozhat meg. (4) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjel nem helyezhető el. (5) A műemléki védelem alatt álló köztemetőkben, temetőrészekben, illetve egyedi védelem alatt álló temetési helyek esetén a 230/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet előírásai szerint a műemlékvédelmi jogszabályokban erre feljogosított szerv a betemetés feltételeként előírhatja a sírjel formai jellegét, illetve anyagát. (6) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni. Ha a halva született magzat eltemetéséről - kérésre - közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető, és azon az utónevet is fel lehet tüntetni. (7) Egyes és kettős sírhelyen sírboltot kiépíteni nem lehet. (8) A sírok egymástól való oldaltávolsága legalább 60 cm, a gyermeksíroknál pedig 30 cm kell legyen. A sorok között 0,60 m-1 m távolságot kell hagyni, kivéve az új kiképzésű (fej-fej mögötti) sírhelytáblák sorait, ahol a sírok fejrészei között a távolságnak 30 cmnek, a sorok között pedig 1,50 m-nek kell lennie. (8) A sírok egymástól való oldaltávolsága legalább 60 cm, a gyereksíroknál pedig 30 cm kell legyen. A sorok között 0,60 m 1 m távolságot kell hagyni, kivéve az új kiképzésű (fej-fej mögötti) sírhelytáblák sorait, ahol a sírok fejrészei között a távolságnak 30 cm-nek, a sorok között pedig 1,50 m-nek kell lennie. Sírkápolna csak a temető telekhatára mentén, hátfalával közvetlenül a temető kerítéséhez csatlakozóan helyezhető el. Sírkápolnák között legalább 6 m távolság biztosítandó. 5 (9) A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet, a sírhelyeken a sírdomb felhantolása nem kötelező. 12. (1) A sírboltokat legalább kettő koporsó befogadására alkalmas al- és felépítményként lehet megépíteni, az üzemeltető Via Kanizsa Kht. hozzájárulása és építési engedély alapján. (2) A sírboltokban 2-12 nagy koporsó helyezhető el, illetve egy nagy koporsó helyén két kis koporsó is elhelyezhető. (3) A sírboltokba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg. 3 Módosította a 9/2007. (III. 9.) sz. önkorm. rendelet. Hatályos: től. 4 A g.) ponttal kiegészítette a 42/2010. (XII. 06.) számú önkorm. rendelet. Hatályos től. 5 Módosította a 9/2007. (III. 9.) sz. önkorm. rendelet. Hatályos: től. 9

10 10 (4) A sírboltokat építési engedély alapján, az építésügyi jogszabályokban foglalt feltételek szerint és időben lehet megépíteni. (5) Sírboltban halottat csak kettős koporsóban szabad elhelyezni, mely közül az egyiket légmentesen kell lezárni. 13. (1) Az urnasírhely és az urnasírbolt az urna földbe történő elhelyezését szolgálja. (2) Urnafülkét és urnasírboltot csak építési engedély alapján lehet létesíteni, melyhez a tulajdonosi hozzájárulást a Via Kanizsa Kht. adja meg. (3) Az urnafülkében az elhamvasztottak urnái helyezhetők el. A kötelezően biztosítandó urnafülke elölnézeti mérete cm. (4) Az urnasírhely mérete 60x80 cm, mélysége 100 cm. (5) Urnasírba, urnasírboltba - a rendelkezésre jogosult döntése szerint - legfeljebb 4 urna helyezhető el és az ikresíthető. A temetési helyek, sírjelek fenntartására vonatkozó szabályok 14. (1) A sírok fölé épített szegélykő, síremlék, sírbolt és sírjel nem terjedhet túl a rendelkezési jog jogosultja által megváltott temetési hely területén. A megváltott temetési helyen csak az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával ültethetők ki 1 méternél magasabbra növő fák, cserjék, bokrok. Az engedély nélkül ültetett 1 méternél magasabbra növő fákat, cserjéket, bokrokat az üzemeltető eltávolíttathatja. (2) A sírok fölé emelt síremlékek, sírjelek karbantartása, helyreállítása, felújítása a temetési hely felett rendelkezni jogosultat terhelő kötelezettség, melyre az üzemeltető Via Kanizsa Kht. - megfelelő határidő tűzésével - felszólíthatja, illetve az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni a temetési hely felett rendelkezni jogosultat. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) 90 napra ki kell függeszteni. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyen további temetkezés nem történhet. (3) Közvetlen veszély esetén az építési engedélyhez kötött sírjel helyreállítását az üzemeltető kérelmére az építésügyi hatóság rendeli el, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a közvetlen veszélyt - az üzemeltető közreműködésével, a rendelkezési jog jogosultjának költségére - hatósági úton szünteti meg. (4) A közvetlen veszély elhárításának érdekében az azonnali beavatkozást igénylő szükséges és elégséges mértékű intézkedéseket a Via Kanizsa Kht a rendelkezési jog jogosultjának költségére elvégeztetheti. (5) A köztemetők tisztasága és rendje érdekében sír áthelyezések, új síremlék állítása miatt - vagy más módon - feleslegessé vált sírjelek, sírkőmaradványok elszállításáról a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja, főszabály szerint 1 hónapon belül köteles intézkedni, ha az (6)-(10) bekezdések eltérően nem rendelkeznek. 10

11 11 (6) A sírbontás megkezdése előtt a rendelkezési jog jogosultja vagy a megbízásából eljáró sírköves vállalkozó köteles az ügyfélszolgálati irodán bejelentést tenni. Amennyiben a síremlék elbontása mellett új síremléket kívánnak állítani, ezt is be kell jelenteni, s az új síremlék felállításakor, de legfeljebb az (5) bekezdésben foglalt időtartamon belül kell intézkedni a sírkőmaradvány, törmelék elszállításáról. Amennyiben új síremlék állítására nem kerül sor, úgy az áthelyezést, elszállítást, illetve bontást követő legfeljebb 1 hónapon belül kell a bontási törmelék, sírkőmaradvány elszállításáról gondoskodni. (7) A (5)-(6) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően - a rendelkezési jog jogosultjának előzetes írásbeli figyelmeztetése és a (2) bekezdés szerinti felhívás kifüggesztése mellett az elszállításról a 90 nap elteltével a rendelkezési jog jogosultjának költségére és kárveszély viselése mellett az üzemeltető Via Kanizsa Kht. gondoskodik. (8) Az üzemeltető Via Kanizsa Kht. joga, hogy az elhanyagolt, elgyomosodott, s ezáltal a környezetet is veszélyeztető sírhelyeknél a rendelkezési jog jogosultjának eredménytelen írásbeli felszólítását követően a szükséges munkálatokat a rendelkezési jog jogosultjának költségére elvégeztesse. A környezetet veszélyeztető sírjelek esetén azok eltávolításáról az üzemeltető a jogszabályi előírások figyelembevételével gondoskodik. (9) A rátemetéskor lebontott síremlék - hacsak jogszabály vagy az építésügyi hatóság határozata eltérően nem rendelkezik - egy éven belül visszaállítandó. A lebontott síremléknek a temető területén történő tárolása az üzemeltetőnek nem kötelezettsége, azért nem terheli felelősség. (10) Lejárt és újra nem váltott síron lévő síremlék a lejárattól számított 6 hónap után lebontható a korábbi rendelkezésre jogosult költségére, ha írásbeli értesítésre sem tett eleget ezen kötelezettségének. A lebontott síremlék értékesíthető. Az értékesítésből származó bevételnek a bontás és a tárolási díj összegén felüli részét a rendelkezésre jogosult részére kell visszafizetni. A nem értékesített síremléket a Via Kanizsa Kht megsemmisítheti, mely esetben a rendelkezésre jogosultat kártérítés nem illeti meg. (11) Exhumáláskor lebontott és feleslegessé vált síremléket a rendelkezésre jogosult haladéktalanul köteles elszállítani, ennek hiányában az üzemeltető gondoskodik a szállítási költség megfizetése ellenében - a rendelkezésre jogosult terhére - az elszállításról. Sírhelygazdálkodás 15. (1) Az éves sírhelygazdálkodás az üzemeltető Via Kanizsa Kht. feladata, melynek keretében a jóváhagyott temetőfejlesztési koncepció szerint kijelöli a temetésre előkészített és használható temetési helyeket. (2) Az üzemeltető a sírhelygazdálkodás körében köteles naprakész nyilvántartást vezetni a szabad temetési helyekről. 11

12 (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta. A rendelkezési jog kiterjed a temetési hely használata mellett a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására. (2) Az üzemeltető Via Kanizsa Kht. a megváltott, de még igénybe nem vett temetési helyeket felajánlás esetén - ha a sírhely még értékesíthető - köteles visszaváltani azzal, hogy az eredeti megváltás időpontjában érvényes díjat az újraértékesítést követő 30 napon belül - 10% kezelési költség és a ténylegesen igénybe vett időre eső díjak levonása után - köteles visszatéríteni. (3) A lejárat előtt kiürített temetési helyeket a temető üzemeltetője a rendelkezésre jogosult írásbeli nyilatkozata alapján ismételten értékesítheti. Az üzemeltetőt ebben az esetben nem terheli a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség. (4) A temetési hely feletti rendelkezési jog a) egyes sírhely esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év; b) kettős (sövényes kettős) sírhely esetén mindkét sírhely vonatkozásában együtt az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év; c) sírbolt esetén 100 év; c) sírbolt, sírkápolna esetén 100 év. 6 d) az urnafülke és az urnasírhely esetén 10 év; e) urnasírbolt (urnakripta) esetén 20 év. (5) Ha a sírhely megváltásától számított 25 év alatt nem történik második betemetés, a sírhely további használati jogát csak újraváltással lehet biztosítani. (6) A sírboltok további használatára újraváltással csak az építésügyi hatóság engedélyének a birtokában kerülhet sor. Az engedélyt a rendelkezésre jogosult szerzi be. A használati idő meghosszabbításának engedélyezése esetén az engedély kiadása időpontjában érvényben lévő megváltási díjnak a sírbolt engedélyezett további használati idejére eső arányos részét kell az engedélyt kérőnek az újraváltás díjaként megfizetnie. (6) A sírboltok, sírkápolnák további használatára újraváltással csak az építésügyi hatóság engedélyének birtokában kerülhet sor. Az engedélyt a rendelkezésre jogosult szerzi be. A használati idő meghosszabbításának engedélyezése esetén az engedély kiadása időpontjában érvényben lévő megváltási díjnak a sírbolt, sírkápolna engedélyezett további használati idejére eső arányos részét kell az engedélyt kérőnek az újraváltás díjaként megfizetnie. 7 (7) A temetési hely feletti rendelkezési jog újraváltással meghosszabbítható, s ez esetben a meghosszabbítás legrövidebb időtartamára a megváltási időre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója. 6 Módosította a 9/2007. (III. 9.) sz. önkorm. rendelet. Hatályos: től. 7 Módosította a 9/2007. (III. 9.) sz. önkorm. rendelet. Hatályos: től. 12

13 13 (8) Az újraváltás csak akkor tagadható meg, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet. (9) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve a temetési hely megszűnik. Emellett megszűnik a rendelkezési jog - a jogosult és az üzemeltető között létrejött megállapodás alapján - a temetési helyből kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetőleg elhamvasztásával is, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik. (10) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása abban az esetben is, ha a fenntartott sírhelybe a használati idő alatt temetés nem történt. A fenntartott sírhely feletti rendelkezési jog újraváltással meghosszabbítható. 8 (11) Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változhat, ha az áthelyezés indokolt esetben, az üzemeltető költségére történik. (12) Ha a rátemetést megrendelő nem azonos a rendelkezési jog jogosultjával, akkor teljes bizonyító erejű magánokiratok követelményeinek megfelelő engedélyt kell bemutatnia és leadnia az üzemeltetőnek. III. fejezet A köztemető üzemeltetése 17. (1) A köztemetők üzemeltetésével kapcsolatosan biztosítani kell a látogatók számára a temetők használatát, illetve emellett a különféle temetői tevékenységek rendezett működését. (2) Az üzemeltetés körébe tartozó feladatokat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és az üzemeltető között létrejött üzemeltetési szerződés tartalmazza, mely alapján az üzemeltető a vonatkozó jogszabályok és a jelen rendelet keretei között köztemetőben: a) köteles a temetési szolgáltatás, illetőleg a köztemetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek végzését hátrányos megkülönböztetés alkalmazása nélkül biztosítani; b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés, hamvak szórása, hamvak bemosása) feltételeit; c) biztosítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt; d) biztosítja a ravatalozó és ezek technikai berendezései, a tárolók és hűtők, valamint a köztemető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását és működteti azokat; e) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a temető nyitását, zárását; f) vezeti és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint megőrzi a nyilvántartásokat; 8 Megállapította: 56/2001.(XI.7.) önk. rend. 1. Hatályos: 2001.XI.7. 13

14 14 g) tájékoztatja a temetőlátogatókat; h) kijelöli a temetési helyeket; i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a hóeltakarítást; j) gondoskodik a hulladék összegyűjtéséről és elszállíttatásáról; k) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról; l) összehangolja a temetéseket; m) gondoskodik az ügyfélfogadásról; n) gondoskodik a temető őrzéséről. Az üzemeltetési szerződés 18. (1) A köztemetők fenntartása és üzemeltetése Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Via Kanizsa Kht. által kötött üzemeltetési szerződés alapján történik. (2) Az üzemeltetési szerződés keretében a rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkre vonatkozóan a felek meghatározzák a közszolgáltatás ellátásának feltételeit. (3) Az üzemeltető a jogszabályban rögzített és a szerződésben meghatározott feladatai körében a) köteles ellátni a köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartását, felújítását és gondozását; b) köteles meghatározni a köztemetőbe kiszállított elhunytak átvételének és a temetések rendjét a jogszabályi keretek között; c) köteles tájékoztatni az odalátogatókat és d) ügyfélfogadást köteles biztosítani. (4) Az üzemeltetés keretében az üzemeltető összehangolja a temetések időpontját, feltételeit, működteti, karbantartja a technikai rendszereket, illetve építményeket (ravatalozó, hűtő), gondoskodik a tisztántartásról, a hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról. (5) Az üzemeltetőnek a szakcégtől elvárható színvonalon kell teljesítenie feladatát. (6) A Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Via Kanizsa Kht.-vel kötött szerződés végrehajtásának tapasztalatait évente értékeli a Via Kanizsa Kht. beszámolója alapján. 14

15 15 Az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeinek biztosítása, a temető használatára vonatkozó szabályok 19. (1) Az eltemetés hagyományos módja szerint: a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint. A hagyományostól eltérő temetési mód: a hamvak vízfüggönyös szórása, a hamvak talajba történő bemosatása. (2) Az eltemetés módjára és helyére nézve - alapvető elvként érvényesített szabály szerint - az elhunytnak az életében tett rendelkezése az irányadó. (3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik. Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet. (4) A köztemetőbe szállított halottat csak a halott vizsgálati bizonyítvány üzemeltető részére történő átadása után lehet eltemetni. Nem azonnali temetés esetén gondoskodni kell a hűtőben történő elhelyezésről. (5) Ha a köztemető üzemeltetője az okmányok tekintetében hiányosságot észlel a temetéshez nem járulhat hozzá. (6) Az elhunytat ékszerrel eltemetni nem szabad. 20. (1) Az üzemeltető az alábbi nyilvántartásokat köteles vezetni: a) halottak főkönyve (nyilvántartó könyv); b) betűrendes névmutató; c) sírhely újraváltó könyv; d) parcellakönyv; e) áthelyezési főkönyv; f) áthelyezési mutató; g) sírboltkönyv; (2) A nyilvántartó könyvbe az alábbi adatokat kell bejegyezni: a) folyószám (kódszám); b) temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja; c) az elhalt neve, leánykori neve; d) születési ideje; e) anyja neve; f) legutolsó lakóhelyének címe; g) foglalkozása, ha nyugdíjas, jellemző korábbi foglalkozása is; 15

16 16 h) az elhalálozás időpontja; i) a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma; j) a rendelkezési jog jogosultjának neve, lakcíme; k) ha az eltemettető nem azonos a rendelkezési jog jogosultjával az eltemettető neve, lakcíme; (3) A sírboltkönyvet a sírbolt számának feltüntetésével kell vezetni. A sírboltkönyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is. (4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát. (5) A nyilvántartó könyv és a sírboltkönyv adataiba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyerhet - személyazonosságának regisztrálása mellett - betekintést. A nyilvántartások adatai alapján az üzemeltető köteles ezen személyeknek felvilágosítást nyújtani az ügyfélszolgálati iroda nyitvatartási rendje alatt. 9 A nyilvántartásba történő betekintés során a rendelkezni jogosult helyett törvényes képviselője, valamint közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján eljáró meghatalmazottja is eljárhat. A nyilvántartásokból felvilágosítás, adatszolgáltatás elektronikus úton nem igényelhető. (6) A nyilvántartásokba történő bejegyzést időrendi sorrendben kell teljesíteni. (7) A holttestmaradványok közös sírba történő helyezése esetén a köztemetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sír megjelölésével kell bejegyezni. (8) A temetkezéssel kapcsolatos feladatok során felfektetett nyilvántartásokat a köztemető lezárásáig a temető üzemeltetője köteles megőrizni, míg lezárás után a Zala Megyei Levéltár részére kell átadni megőrzés végett. 21. (1) A köztemetők nyitvatartási rendjét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A kegyeleti jog gyakorlásának elősegítése érdekében az üzemeltető megfelelő tájékoztatást köteles nyújtani a látogatók részére akár egyedi, akár közérdekű ügyben. A temetőben történő eligazodás érdekében az üzemeltető megfelelő tájékoztató és információs táblákat, valamint ügyfélszolgálati irodát működtet. (3) Az ügyfélszolgálati irodában az üzemeltető hetente legalább három alkalommal a köztemető nyitvatartási idejével megegyező időtartamban köteles félfogadást tartani. Az ügyfélszolgálati irodák működése során az üzemeltető köteles biztosítani a fogyasztóvédelmi jogszabályokban foglaltak megtartását. 9 A bekezdést kiegészítette a 44/2005. (X. 04.) számú önk. rendelet. Hatályos november 01-től, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. 16

17 (1) A ravatalozó és technikai berendezései, a tárolók és a hűtők, valamint a temetők egyéb közcélú létesítményei karbantartása és biztonságos működtetése az üzemeltető feladata. (2) Ravatalozót oly módon kell megépíteni és karbantartani, hogy alkalmas legyen az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására és az elhunyt elbúcsúztatására. Az épületen belüli üzemi technikai és a búcsúztató helyiségeket el kell választani egymástól. (3) A ravatalozók esztétikai megjelenésének, berendezési tárgyainak kifogástalan minőségűnek kell lennie, biztosítva egyben a méltó kegyeletgyakorlást. 23. (1) A hűtőknek biztosítania kell az elhunytak eltemetésig való folyamatos hűtését. (2) A halotthűtők üzemi hőmérsékletét az üzemeltető technológiai utasítása szabályozza. (3) A hűtőket hetente egyszer meg kell tisztítani és el kell végezni jogszabályi előírásoknak megfelelően a kötelező fertőtlenítésüket. (4) A hűtőkről üzemeltetési és fertőtlenítési naplót kell vezetni, melyben az ezekkel kapcsolatosan elvégzett feladatokat időrendben fel kell jegyezni. (5) Bérüzemeltetés esetén az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak a bérlőt terhelik. 24. A létesítmények karbantartásával, felújításával és gondozásával kapcsolatos feladatokat a közegészségügyi és műszaki feltételekre vonatkozó jogszabályi előírások mellett az üzemeltetési szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően kell biztosítani. A temetési szolgáltatás, illetve a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásának rendje, összhangja 25. (1) Az üzemeltető Via Kanizsa Kht. feladata annak vizsgálata, hogy a temetkezési szolgáltatók, illetve vállalkozók a szolgáltatás végzése során rendelkeznek-e a jogszabályokban előírt követelményekkel. (2) Az üzemeltető Via Kanizsa Kht. a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat. (3) A köztemetőben temetkezési szolgáltatás rendszeres végzése, a temetkezési szolgáltatók és egyéb vállalkozók köztemetőkben történő munkavégzése az üzemeltető Via Kanizsa Kht.-vel kötött szerződés alapján történhet. Rendszeres tevékenység végzésnek minősül, ha egy vállalkozó havonként legalább 3 alkalommal végez szolgáltatást a rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkben. Egyéb esetben a temetkezési szolgáltatót és egyéb vállalkozót előzetes bejelentési kötelezettség terheli. 17

18 18 (4) Az üzemeltető és a vállalkozók közötti együttműködést szabályozó szerződés megkötése előtt a Via Kanizsa Kht. az alábbiakat köteles vizsgálni, illetve az alábbi szerződési feltételek meghatározását kell javasolnia a vállalkozó részére: a) a tevékenység gyakorlására jogosító engedélyek megléte (vállalkozói igazolvány, cégbírósági bejegyző végzés, illetve a 30 napnál nem régebbi cégkivonat - továbbiakban: vállalkozási engedély -, előzetes jegyzői hozzájárulás); b) a teljes körű temetkezési szolgáltatás köréből ellátni szándékozott tevékenységek; c) temetkezési szolgáltatás ellátásához megjelölt telephely létesítésével kapcsolatos jegyzői engedély; d) annak tudomásul vétele, hogy a köztemető területén - az erre a célra kijelölt hely kivételével - temetkezési szolgáltatásra utaló reklám- és hirdetőtáblát nem helyezhet el; e) annak tudomásul vétele, hogy a temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését - az egyházi temetés esetén az egyházi szertartás rendjének megfelelően - tiszteletben tartani; f) holttest szállítása esetén a közegészségügyi és járványügyi szabályokat és az alapvető kegyeleti feltételeket kielégítő, erre a célra kialakított járművel való rendelkezés. (5) Ha a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozó a (4) bekezdésben foglalt feltételeket az üzemeltető kérésére nem igazolja, vagy azokban utóbb változás következett be, az üzemeltető köteles a hatáskörrel rendelkező szerv megfelelő intézkedését, szabálysértési eljárást, illetve jegyzői ellenőrzést kezdeményezni. (6) Ha a temetkezési szolgáltató - bizonyítható módon - ismétlődően és súlyosan megsérti a temetők rendjére vonatkozó előírásokat, sértve a látogatók, az eltemettetők és a szertartásokon részt vevők kegyeleti érzését, vagy az üzemeltető technológiai utasításait megsértve veszélyezteti a temetői létesítmények biztonságos működtetését, az üzemeltető köteles az (5) bekezdés szerinti eljárás kezdeményezésére a fogyasztóvédelmi szervek megfelelő tájékoztatásával. (7) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozók részére - a kifejtett szolgáltatás tekintetében - azonos feltételeket köteles biztosítani, tiszteletben tartva a versenysemlegesség elvét. (8) A temetkezési szolgáltatónak megfelelő módon biztosítania, illetve igazolnia kell az üzemeltető részére az elhunyt személy azonosítását, továbbá a megrendelő (eltemettető), illetve a rendelkezési jog jogosultjának kilétét. Ezen adatokat köteles az üzemeltető Via Kanizsa Kht. rendelkezésére bocsátani. 26. (1) A temetkezési szolgáltatók munkavégzésének összhangját az üzemeltetőnek biztosítania kell oly módon, hogy a) a temetkezési szolgáltatók - az általuk végzett egyes temetési szolgáltatások jellegéhez is igazodóan - azonos feltételekkel, lehetőség szerint az erre irányuló igénybejelentés sorrendjének megfelelően vehessék igénybe a temetői létesítményeket, az azt szolgáló infrastruktúrát; b) olyan nyilvántartásokat kell vezetnie, illetve ügyfélszolgálatának működtetését úgy kell megszerveznie, melyből az a) pont alatti szolgáltatói igények nyomon követhetők; 18

19 19 c) a rendeletben meghatározott esetekben, illetve az üzemeltető által meghatározott technológiai utasítások szerinti tartalommal és terjedelemben a temetkezési szolgáltatók kötelesek az üzemeltető szakszemélyzetét a létesítmények igénybevétele során igénybe venni; míg az üzemeltetőnek úgy kell a munkavégzését megszerveznie, hogy biztosítsa és segítse a temetkezési szolgáltatók munkavégzését; d) a temetkezési szolgáltatások közül a ravatalozással, a sírnyitással, a sírhelyek ki- és visszahantolásával kapcsolatos feladatok ellátására a köztemetőkben az üzemeltető szakszemélyzetének és technikai berendezéseinek igénybevétele kötelező. (2) Az egyéb vállalkozói tevékenységek (kőfaragó, sírgondozó, emlékkészítő stb.) végzése feltételeinek biztosítására az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az alábbi eltérésekkel: a) a vállalkozók a munkavégzés megkezdése előtt legalább egy munkanappal előbb kötelesek bejelenteni az ügyfélszolgálati irodában azt, hogy melyik temetőben, annak melyik temetési helyén, milyen jellegű munkát végeznek, mely személy megbízása alapján; b) a vállalkozó az a) pontban fennálló esetben a vállalkozási engedélyét a felszólításra köteles felmutatni; c) a vállalkozók az ügyfélszolgálati irodák nyitvatartási idejében munkanapokon végezhetnek munkálatokat; d) a vállalkozók a munkavégzés érdekében - ha az indokolt - gépjárművel is behajthatnak a temetőbe, kötelesek azonban az üzemeltető intézkedéseit megtartani; e) a vállalkozók a munkálatok befejezését követően naponta kötelesek a törmelékeket, szemetet, lomot stb. elszállítani vagy az önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerint elszállíttatni és a sír környezetét rendezetten, tisztán hagyni; f) a vállalkozóknak a munkavégzést úgy kell megszervezni, hogy azzal a köztemető látogatók kegyeletgyakorlását, a köztemető rendjét, nyugalmát és a temetési szertartásokat ne zavarják. g) A temetői sírhelytömbök közötti utak szűk keresztmetszete miatt és a sírhelyek, síremlékek állagmegóvása érdekében a temetők területén a vállalkozók legfeljebb 5 t legnagyobb össztömegű tehergépjárművekkel közlekedhetnek. Amennyiben a vállalkozók tehergépjármű forgalma által okozott kár okozója egyértelműen beazonosítható, a vállalkozó kártérítései kötelezettséggel tartozik az esetlegesen megrongált síremlékek, sírhelyek esetében (1) A köztemetők látogatási rendjét és a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának szabályait jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (2) Jelen rendelet keretei között az üzemeltető köztemetőnként további szabályokat állapíthat meg, melynek helyi kifüggesztéséről köteles gondoskodni. 10 Kiegészítette a 42/2010. (XII. 06.) számú önkorm. rendelet. Hatályos től. 19

20 20 Díjak 28. A rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkben a kegyeleti közszolgáltatási díjak fajtáját, mértékét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. IV. fejezet Vegyes és záró rendelkezések Ellenőrzés 29. (1) A köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a jegyző ellenőrzi. (2) A jegyző az ellenőrzés keretében meghatározott jogkörében a) felhívhat a jogszabályokban és jelen rendeletben foglalt rendelkezések betartására; b) szabálysértési eljárást folytathat le; c) üzemeltetési szerződés esetén ellenőrzi a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését. (3) A jegyző az ellenőrzés során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet, továbbá vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát. Szabálysértések Szabálysértést követ el és Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki: a) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, engedély nélkül, temetőként ki nem jelölt területen vagy lezárt temetőben halottat eltemet; b) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kiadott urnát tiltott helyen helyezi el; c) a temető nyilvántartási rendjére, továbbá a sírok (urnafülkék) díszítésére nem szolgáló tárgyak temetőbe való bevitelére vonatkozó - hirdetményben közzétett - előírásokat megszegi; d) olyan magatartást tanúsít, amely a szertartások rendjét, a temetőlátogató közönség kegyeleti érzéseit sérti, a kegyeleti jog gyakorlását akadályozza vagy gátolja; 11 A 30. -t hatályon kívül helyezte a 30/2012. (VI. 07.) önkorm. rendelet tól. 20

21 21 e) a temető területére elrendelt gépkocsi korlátozást vagy tilalmat megszegi, illetve nem a leírtak szerint közlekedik; f) a temetőbe állatot visz, vagy vezet be, g) a temetési hely jelölésére szolgáló sírjelet (sírt, sírboltot, síremléket stb.) vagy a temetőben lévő egyéb tárgyakat, illetve a növényzetet megrongálja, beszennyezi, továbbá a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat jogtalanul eltávolítja vagy engedély nélküli tárgyat helyez el; h) a sírkőmaradványok elszállítására irányuló felhívásnak nem tesz eleget; i) az üzemeltető előzetes hozzájárulása nélkül 1 m-nél magasabbra növő fákat, bokrokat ültet ki; j) a sírboltot a rendeletben meghatározott időben nem vagy nem az előírt módon építette meg, vagy ha a sírboltot a temető tulajdonosának hozzájárulása nélkül építette meg; k) az urnasírboltot tulajdonosi hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően építette meg; l) a megváltott temetési helyen túlterjeszkedő szegélykőt, síremléket, sírboltot vagy sírjelet helyez el az üzemeltető felszólítása ellenére s ezáltal a szomszédos temetési helyeket akadályozza; m) a közvetlen veszélyt okozó síremlék, sírjel karbantartásáról, helyreállításáról a felhívás ellenére sem intézkedik. 31. (1) E rendelet 2001.február 1-jén lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a temetők rendjéről és a temetkezési tevékenységről szóló 12/1991. (IV. 29.) számú és azt módosító 15/1992. (VIII. 31.) számú rendelet, a temetkezési szolgáltatások díjáról szóló 22/1999. (V. 20.) számú rendelet, és a szabálysértési rendelkezéseket tartalmazó 17/2000. (IV. 26.) számú önkormányzati rendelet 4. -a. Az Európai Unió jogának való megfelelés E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja. Nagykanizsa, január 30.. dr. Gyergyák Krisztina aljegyző. Tüttő István polgármester 12 A 32. -al kiegészítette a 45/2009. (XI. 09.) számú önkorm. rendelet. Hatályos től. 21