ISTORIA ŞI TRADIŢIILE MINORITĂŢII MAGHIARE

Átírás

1 Programa şcolară a fost aprobată prin Ordinul Ministrului Educaţiei, Cercetării şi Tineretului cu nr..../... MINISTERUL EDUCAŢIEI, CERCETĂRII ŞI TINERETULUI PROGRAME ŞCOLARE REVIZUITE ISTORIA ŞI TRADIŢIILE MINORITĂŢII MAGHIARE CLASELE A VI-A A VII-A Bucureşti,

2 NOTĂ DE PREZENTARE Disciplina Istoria şi tradiţiile minorităţii maghiare îşi propune: - să dezvăluie elevilor apartenenţa la un spaţiu istoric şi de cultură prin cunoaşterea istoriei comunităţii din care fac parte; - să evidenţieze cultura şi istoria regională şi locală - să încadreze minoritatea maghiară în istoria României, precum şi în istoria universală; - să realizeze o deschidere mai largă către viaţa culturală prin reliefarea aportului maghiarilor din Transilvania la cultura naţională maghiară; - să evidenţieze elementele comune ale istoriei românilor, maghiarilor şi ale altor popoare din bazinul Dunării; Elaborarea programei de Istoria şi tradiţiile minorităţii maghiare a pornit de la următoarele premise: - introducerea noului plan-cadru şi implicit a obiectului Istoria şi tradiţiile minorităţilor la clasele a VI-a şi a VII-a cu o oră de trunchi comun (pentru învăţământul în limbile minorităţilor naţionale); - dezvoltarea unei strategii didactice pornind de la obiective care favorizează formarea de competenţe şi atitudini specifice unui domeniu de cunoaştere; - abordarea istoriei dintr-o perspectivă interetnică, interconfesională şi interculturală (este fundamentală în acest sens folosirea noţiunii de civilizaţie în diversitatea sa spaţio-temporală şi ca realitate complexă la nivelul unor comunităţi diferite); - asigurarea coerenţei la nivelul ariei curriculare Om şi societate (prin stabilirea de legături cu programele de Istorie, Geografie şi Cultură civică) şi între arii curriculare (prin realizarea conexiunilor cu programa de Limbă şi literatură maternă); - proiectarea unui set unitar de obiective cadru şi de referinţă pentru Istoria şi tradiţiile tuturor minorităţilor, în corelaţie cu obiectivele programei generale de istorie. În acest context, structura programei de faţă cuprinde: obiective cadru, urmărite pe parcursul celor doi ani de studiu; obiective de referinţă, exemple de activităţi de învăţare şi conţinuturi proiectate pentru fiecare dintre cele două clase. În actuala prezentare, programa de Istoria şi tradiţiile minorităţii maghiare apare ca un instrument util de lucru nu numai pentru profesorii care predau această disciplină, dar şi pentru colegii lor din aria curriculară Om şi societate care intră astfel în contact cu realităţi mai puţin abordate şi interesante prin încărcătura lor culturală. 2

3 OBIECTIVE CADRU 1. Cunoaşterea şi folosirea termenilor specifici istoriei şi civilizaţiei maghiare 2. Cunoaşterea şi utilizarea surselor referitoare la trecutul şi prezentul comunităţii maghiare 3. Înţelegerea timpului şi a spaţiului istoric în contextul civilizaţiei maghiare 4. Promovarea interesului pentru studiul interdisciplinar şi cel al relaţiilor dintre populaţia maghiară şi celelalte etnii pe plan local FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 1. A magyar történelemre és civilizációra jellemző szakkifejezések ismerete és használata 2. A magyar közösség múltjára és jelenére utaló források ismerete és használata 3. A történelmi tér és idő megértése a magyar civilizáció kontextusában 4. A tantárgyközi kapcsolatok valamint a helyi közösség interetnikus kapcsolatai iránti érdeklődés felkeltése 3

4 CLASA A VI-A VI. OSZTÁLY OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK 1. Cunoaşterea şi folosirea termenilor specifici istoriei şi civilizaţiei maghiare A magyar történelemre és civilizációra jellemző szakkifejezések ismerete és használata Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă 1.1 să recunoască termeni specifici istoriei şi civilizaţiei maghiare 1.2 să identifice şi să comenteze toponime din zonă 1.3 să facă analogii între termeni maghiari şi de altă origine VI. osztály végén a tanuló 1.1 felismeri a magyar történelemre és civilizációra jellemző szakkifejezéseket 1.2 azonosítja és megmagyarázza a lakóhelye környezetében fellelhető helyneveket 1.3 összehasonlítja a magyar és más nyelvű szakkifejezéseket - utilizarea diferitelor surse şi mijloace de informare (dicţionare, enciclopedii, internet); - colectarea şi compararea toponimelor locale - exerciţii de identificarea originii toponimelor; - comparare de termeni folosind surse diferite de informare. - információforrások, ismeretközlő anyagok használata (szótárak, enciklopédiák, internet); - helynevek gyűjtése, összehasonlítása - helynevek eredetének azonosítása, magyarázata - különböző forrásokból származó szakkifejezések összehasonlítása 2. Cunoaşterea şi utilizarea surselor documentare referitoare la trecutul şi prezentul comunităţii maghiare A magyar közösség múltjára és jelenére utaló források ismerete és használata Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă 2.1 să identifice surse pe baza cărora se poate reconstitui trecutul comunităţii maghiare 2.2 să identifice în surse diferite informaţii despre schimbările din domeniul vieţii cotidiene VI. osztály végén a tanuló 2.1 azonosítja a magyar közösség múltjára vonatkozó forrásokat 2.2 azonosítja a különböző forrásokban megjelenő, a mindennapi élet változásaira utaló jeleket - colectarea, compararea şi identificarea surselor, - alcătuirea unei expoziţii cu obiecte vechi; - comentare de surse diferite; - descrierea unei surse istorice folosind un plan dat. - forrásgyűjtés, -összehasonlítás, -azonosítás - kiállítás szervezése régi tárgyakból - különböző források magyarázata - történelmi forrás leírása adott vázlat alapján 4

5 3. Înţelegerea timpului şi a spaţiului istoric în contextul civilizaţiei maghiare A történelmi tér és idő megértése a magyar civilizáció kontextusában Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă 3.1 să identifice elemente comune şi deosebiri între comunitatea maghiară şi alte comunităţi din România 3.2 să precizeze cadrul geografic şi contextul social-politic corespunzător fiecărei perioade din istoria comunităţii maghiare - descrierea unor sărbători şi obiceiuri locale; - proiectarea itinerarului unei excursii tematice; 3.3 să interpreteze hărţi istorice - exerciţii de interpretare şi de realizare a unor hărţi istorice/tematice. VI. osztály végén a tanuló 3.1 felismeri a magyar és más nemzetiségek közötti hasonlóságokat és különbségeket - helyi ünnepek, szokások, hagyományok leírása 3.2 behatárolja a magyar történelem korszakaihoz kötődő földrajzi teret és társadalmi-politikai környezetet - tematikus kirándulás megtervezése 3.3 értelmezi a történelmi térképeket - gyakorlatok történelmi/tematikus térképek értelmezésére és készítésére 4. Promovarea interesului pentru studiul interdisciplinar şi cel al relaţiilor dintre populaţia maghiară şi celelalte etnii pe plan local A tantárgyközi kapcsolatok valamint a helyi közösség interetnikus kapcsolatai iránti érdeklődés felkeltése Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VI-a, se recomandă 4.1 să manifeste interes pentru abordarea interdisciplinară 4.2 să relateze experienţe rezultate din contactul cu diferite comunităţi etnice VI. osztály végén a tanuló 4.1 érdeklődik a tantárgyközi megközelítés iránt 4.2 feldolgozza az átélt interetnikus kapcsolatok tapasztalatait - compararea unor surse literare cu evenimentele istorice; - relaţionarea unor evenimente istorice cu spaţiul geografic; - studiu de caz despre convieţuire; - conversaţie dirijată pe o temă indicată; - irodalmi források és történelmi események összevetése; - történelmi események helyszíneinek elhelyezése a földrajzi térben; - esettanulmány készítése az együttélésről; - párbeszéd adott mentén; 5

6 CONŢINUTURI I. Introducere în studiul istoriei şi tradiţiilor minorităţii maghiare din România Termeni istorici, concepte: minoritate, izvor istoric, cronologie, naţiune, naţional. definirea istoriei, specificul izvoarelor scrise şi nescrise, documente istorice, istoria locală, necesitatea şi scopul studierii. II. Etnogeneza maghiarilor (3000 î. Hr. 895 d. Hr.) Termeni istorici, concepte: populaţie nomadă, triburi, uniuni de triburi, ţară de baştină, kaganat, legături comerciale, necropolă de cai, şamanism. 1. Formarea poporului şi a limbii Mituri şi legende despre origine Tradiţii şi adevăr istoric despre etnie şi limbă Spaţiu şi timp al formării 2. Migraţia triburilor maghiare înainte de 895 Principalele direcţii ale migrării Popoarele înrudite şi legăturile cu popoarele învecinate 3. Modul de viaţă materială şi spirituală înainte de descălecat Viaţa nomadă şi cea sedentară. Aşezări şi necropole Formele religiei: totemism, şamanism, animism Studiu de caz: (opţional): Viaţa în iurtă; Necropole ale unor conducători militari III. De la destrămarea societăţii gentilice la formarea statului feudal ( ) Termeni istorici, concepte: Câmpia Panonică, descălecat, autohtonii, cnezate, voievodate, expediţii militare, creştinism, păgâni, rit latin, rit grecesc, biserică, episcopat, organizaţie statală, comitate, scaune, districte, autonomie, şcoli bisericeşti, mărturii lingvistice 1. Descălecatul maghiarilor Aşezarea în Câmpia Panonică şi în Bazinul Carpatic Impactul cu Europa apuseană, expediţii militare 2. Formarea statului feudal maghiar Destrămarea societăţii gentilice şi apariţia societăţii feudale: rolul lui Géza şi István I în organizarea statului Politica de consolidare a statului şi consecinţele ei Creştinarea maghiarilor şi răspândirea creştinismului de rit latin 3. Voievodatul Transilvaniei Situaţia socială şi politică din sec. XI XIII Formarea şi organizarea voievodatului în sec. al XII-lea Crearea instituţiilor noi Modul de viaţă şi convieţuirea etniilor Invazia tătară şi urmările ei; anarhia feudală Cultura feudalismului timpuriu Aspecte locale legate de perioada arpadiană Studiu de caz: Învăţăturile lui István I, Legenda Sf. Gerard, Anonymus: Gesta Hungaronum IV. Feudalismul dezvoltat ( ) Termeni istorici, concepte: bresle, obşti săteşti şi teritoriale, feudă, nobil, ierarhia feudală, iobagi, jeleri, orăşeni, jude, sfat orăşenesc, dijmă, răscoală, Tripartitum; pericol otoman, război de apărare, rolul creştinismului, manuscris, cronici, stil romanic, gotic, renaştere, Biblioteca Corviniană. 6

7 1. Dezvoltarea economică şi socială în feudalism Viaţa rurală şi viaţa urbană Sistemul breslelor influenţa germană, apuseană Structura şi relaţii sociale: nobili, iobagi, obşti libere 2. Dinastia Angevinilor Politica de centralizare a statului 3. Lupta antiotomană Pericolul otoman Principalele lupte şi urmările acestora. Iancu de Hunedoara şi Matia Corvin. 4. Bătălia de la Mohács şi urmările ei Criza regatului maghiar Înfrângerea Ungariei de către turci Dezmembrarea statului 5. Cultura medievală Scrierea în limba latină şi maghiară Centrele culturii principalii cronicari Arta medievală: arhitectura, stilul romanic, gotic, renascentist, pictură, fresce, sculptură Aspecte locale legate de perioada respectivă Studiu de caz (opţional): Cronica pictată de la Viena. Cetate medievală, oraş medieval, biserica medievală, biserica-cetate (istoria locală), Pictorul Tamàs din Cluj, Sculptorii Márton şi György din Cluj TARTALMAK I. Bevezetés a romániai magyar kisebbség történelmének és hagyományainak a tanulmányozásába Történelmi fogalmak: kisebbség, történelmi forrás, kronológia, nemzet, nemzeti a történelem meghatározása, az írott és íratlan források sajátosságai, történelmi dokumentumok, helytörténet, a történelem tanulmányozásának célja és fontossága II. Őstörténet (Kr.e ) Történelmi fogalmak: nomád népesség, törzs, törzsszövetség, őshaza, kaganátus,lovas temetkezés 1. A magyar nép és nyelv kialakulása Eredetmítoszok és legendák Tudomány és hagyomány a magyar nép és nyelv eredetéről A kialakulás terei és ideje 2. A magyar törzsek vándorlása 895 előtt A vándorlás fontosabb állomásai Rokonnépek és kapcsolat a szomszédos népekkel 3. Az ősmagyarság életmódja és hitvilága Nomád és letelepedett életmód. Települések és temetők Hitvilág: totemizmus, sámánizmus, animizmus Esettanulmány (ajánlott): Élet a jurtában; Harcosok temetkezési szokásai III. A törzsi társadalom felbomlásától a feudális állam kialakulásáig ( ) Történelmi fogalmak: Pannónia, honfoglalás, őslakos, kenézség, vajdaság, kalandozások, nyugati és keleti kereszténység, pogány, egyház, püspökség, államszervezet, vármegye, szék, körzet, autonómia, egyházi iskolák, nyelvemlékek 7

8 1. A honfoglalás A magyarok letelepedése Pannóniába és a Kárpát-medencébe Kalandozások 2. A középkori magyar állam kialakulása A törzsi társadalom felbomlásától a feudális állam kialakuláig: Géza és I. István szerepe az állam megszervezésében Az új rend megszilárdulása A nyugati kereszténység elterjedése 3. Az erdélyi vajdaság Társadalmi és politikai helyzet a XI XIII. században A vajdaság kialakulása és megszervezése a XII. században Életmód és együttélés A tatárjárás és következményei Kultúra a korai feudalizmusban Helytörténeti sajátosságok (Árpád-kor) Esettanulmány: István Intelmei; Szent Gellért legendája; Anonymus: Gesta Hungaronum IV. Az érett feudalizmus ( ) Történelmi fogalmak: céh, faluközösség, feudum, nemesség, feudális hierarchia, jobbágy, zsellér, városlakó, városi tanács, dézsma, felkelés, Tripartitum, oszmán veszély, törökellenes harcok, kereszténység szerepe, kézirat, krónikák, romanika, gótika, reneszánsz, Bibliotheca Corviniana. 1. Társadalmi és gazdasági fejlődés a feudalizmusban Falusi és városi élet A céhrendszer nyugati hatás A társadalom felépítése: nemesek, jobbágyok 2. Az Anjou-dinasztia A magyar királyság központosítása 3. Törökellenes harcok Az oszmán veszély Fontosabb csaták és következményeik: Hunyadi János és Mátyás. 4. A mohácsi csata és következményei A magyar királyság válsága Magyarország bukása Az ország három részre szakadása 5. A középkori műveltség Latin- és magyar nyelvű írásbeliség A kultúra központjai. A krónikások Középkori művészet: építészet, romanika, gótika, reneszánsz, festészet, freskó, szobrászat Helytörténeti vonatkozások Esettanulmány (ajánlott): A bécsi Képes Krónika; A középkori város, vár és templom; A vártemplom; Kolozsvári Tamás; Kolozsvári Márton és György 8

9 CLASA A VII-A OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE 1. Cunoaşterea şi folosirea termenilor specifici istoriei şi civilizaţiei maghiare A magyar történelemre és civilizációra jellemző szakkifejezések ismerete és használata Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă 1.1 să explice în termeni accesibili vârstei no- - căutarea explicaţiilor în dicţionare şi alte ţiuni specifice civilizaţiei maghiare 1.2 să utilizeze termeni specifici civilizaţiei maghiare în diferite contexte de comunicare VII. osztály végén a tanuló 1.1 korának megfelelő szóhasználattal magyarázza a magyar civilizációra jellemző szakkifejezéseket 1.2 különböző kommunikációs helyzetekben használja a magyar civilizációra jellemző szakkifejezéseket surse de informare; - interpretarea unor texte istorice; - alcătuirea unei lucrări scrise despre vestigii istorice din localitate. - magyarázatok keresése szótárakban és más információforrásokban; - történelmi szövegek értelmezése; - dolgozat készítése helyi történelmi emlékekről. 2. Cunoaşterea şi utilizarea surselor documentare referitoare la trecutul şi prezentul comunităţii maghiare A magyar közösség múltjára és jelenére utaló források ismerete és használata Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă 2.1 să relateze oral sau în scris aspecte din tradiţiile maghiarilor din alte zone ale României sau din afara graniţelor 2.2 să identifice legături între cauzele şi consecinţele evenimentelor şi/ sau proceselor istorice studiate VII. osztály végén a tanuló 2.1 bemutatja szóban vagy írásban a magyarok hagyományait 2.2 felismeri a történelmi események / folyamatok okai és következményei közötti kapcsolatot - dezbatere pe baza surselor indicate; - exerciţii de comparare a surselor istorice; - familiarizare cu metoda interviului; - comentarea obiectivităţii/ subiectivităţii surselor istorice studiate. - vita a megjelölt források alapján; - gyakorlatok a történelmi források összehasonlítására; - interjúzás; - a tanulmányozott történelmi források objektív/szubjektív voltának tárgyalása 3. Înţelegerea timpului şi a spaţiului istoric în contextul civilizaţiei maghiare A történelmi tér és idő megértése a magyar civilizáció kontextusában Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă 3.1 să facă legături între diferite aspecte ale istoriei maghiarilor şi ale istoriei altor popoare - utilizarea diferitelor surse şi mijloace de informare (enciclopedii, atlase istorice, internet) ; - alcătuirea unui ghid turistic al localităţii; 9

10 3.2 să exprime opinii despre personaje şi evenimente istorice VII. osztály végén a tanuló 3.1 különféle szempontok alapján párhuzamba állítja a magyar és más nemzetek történelmét 3.2 véleményt nyilvánít történelmi személyiségekről és történelmi eseményekről - exerciţii care solicită exprimarea opiniilor; - alcătuirea de biografii ale personalităţilor studiate. - információforrások, ismeretközlő anyagok használata (szótárak, enciklopédiák, internet); - útikalauz összeállítása a helyi nevezetességekről; - véleménynyilvánítást elősegítő gyakorlatok; - a tanult történelmi személyiségek életrajzának elkészítése. 4. Promovarea interesului pentru studiul interdisciplinar şi cel al relaţiilor dintre populaţia maghiară şi celelalte etnii pe plan local A tantárgyközi kapcsolatok valamint a helyi közösség interetnikus kapcsolatai iránti érdeklődés felkeltése Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă Pe parcursul clasei a VII-a, se recomandă 4.1 să manifeste interes pentru abordarea interdisciplinară şi interculturală 4.2 să contribuie efectiv la acţiuni de conservare şi valorificare a patrimoniului de identitate etnică din localitate 4.3 să manifeste disponibilitate pentru participarea la proiecte comunitare VII. osztály végén a tanuló 4.1 érdeklődést tanúsít a tantárgyközi és interkulturális megközelítések iránt 4.2 tevékenyen vesz részt a helyi közösség nemzeti identitását hordozó örökség megőrzésében 4.3 szívesen vállal részt a helyi közösségi projektek lebonyolításában - compararea unor surse literare cu evenimentele istorice; - relaţionarea unor evenimente istorice cu spaţiul geografic; - căutarea unor modele de interferenţă culturală; - realizarea de proiecte finalizate cu elaborarea de portofolii; - vizitarea unor organizaţii şi instituţii locale, regionale cu scopul cunoaşterii activităţii acestora. - irodalmi források és történelmi események összevetése; - történelmi események helyszíneinek elhelyezése a földrajzi térben; - modell értékű személyiségek keresése; - tervek készítése portfolió keretében; - helyi intézmények és szervezetek felkeresése munkájuk iránti érdeklődés céljából. 10

11 CONŢINUTURI I. Introducere Periodizarea istoriei de la 1541 până în zilele noastre Ţara şi locuitorii II. Formarea şi dezvoltarea Principatului Transilvaniei ( ) Termeni istorici, concepte: comerţ internaţional, principe, principat, dietă, naţiuni privilegiate, răscoale secuieşti, renaşterea, reforma şi libertatea religiei, cultura în limba naţională. 1. Principatul Transilvaniei Contextul european Sistemul politic al principatului Instituţiile statului Mari principi: Báthori István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György Sfârşitul principatului 2. Structuri economice şi sociale în perioada principatului Progres economic din sec. XVII: viaţa urbană şi viaţa rurală Evoluţia societăţii secuieşti 3. Cultura maghiarilor, reforma religioasă Umanismul şi renaşterea transilvăneană Principalele momente ale reformei şi contrareformei şi urmările acestora Transilvania model de toleranţă în Europa Obiceiuri şi tradiţii Transilvania în cultura locală Personalităţi ale culturii studiu de caz (opţional): Nicolaus Olahus, Szamosközi István, Heltai Gáspár, Johannes Honterus, Dávid Ferenc, Borsos Tamás, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Bethlen Miklós, Kájoni János, Árva Bethlen Kata Studiu de caz (opţional): Cronica lui Heltai Gáspár, opere ale lui Apáczai; Hotărârea Dietei de la Turda, Influenţa Renaşterii asupra artei populare din Transilvania, Rolul principeselor în Transilvania. III. Maghiarii din Transilvania în cadrul Imperiului Habsburgic ( ) Termeni istorici, concepte: capitalism, industrie, manufactură, navigaţia pe Dunăre, Imperiul Habsburgic; Diploma Leopoldină, mişcarea curuţilor, regimente grănicereşti, emigraţie, Cancelaria Aulică, Tabla Regească, absolutismul luminat, dualism, liberalism, reformism, emancipare naţională, literatura în limba naţională 1. Consecinţele dominaţiei habsburgice asupra societăţii maghiare Diploma Leopoldină şi noul statut politico-juridic al Transilvaniei Mişcarea curuţilor şi înăbuşirea ei 2. Absolutismul luminat şi urmările lui Principalele reforme ale Mariei Tereza şi Iosif al II-lea Politica economică, socială şi culturală 3. Era reformelor şi influenţa lor asupra întregii societăţi Principalele curente ale reformismului Principalii exponenţi ai liberalismului şi ai opoziţiei nobiliare Aspecte ale culturii din epoca luminilor şi era reformelor Mari personalităţi ale culturii şi civilizaţiei maghiare studiu de caz (opţional): Bolyai Farkas, Bolyai János, Mikes Kelemen, Aranka György, Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Benkö József, Gyarmathi Sámuel, Körösi Csoma Sándor, Kövári László, Jakab Elek, Wesselényi Miklós, Mikó Imre Studiu de caz (opţional): Marile colecţii şi biblioteci din Transilvania 11

12 4. Revoluţia din Cauzele şi izbucnirea revoluţiei Realizările revoluţiei maghiare Revoluţia maghiară şi problema naţională Tensiuni sociale şi naţionale Înfrângerea revoluţiei Aspecte locale legate de revoluţie Studiu de caz (opţional): Batthyány Lajos, Bem József, Gábor Áron, Gál Sándor; Petőfi Sándor şi revoluţia maghiară; Adunarea populară de la Lutiţa; Cei 13 generali martiri de la Arad 5. De la revoluţie la dualism ( ) Emigraţia maghiară Forme de rezistenţă Realizarea dualismului austro-ungar IV. Transilvania în Imperiul Austro-Ungar ( ) Termeni istorici, concepte: emigraţie, partid politic, parlamentarism, politica naţională, naţionalism, stat naţional, suveranitate, unitate naţională, opera şi teatrul naţional, academia de pictură 1. Viaţa politică şi socială Desfiinţarea autonomiei Transilvaniei Parlamentarism Modul de viaţă la cumpăna veacurilor 2. Cultura maghiară Instituţiile culturale, învăţământ Contribuţia culturii maghiare la cultura europeană Presa vremii, ştiinţa şi mari personalităţi în ştiinţă studiu de caz (opţional): Brassai Sámuel, Kriza János; Literatura: Kemény Zsigmond, Jósika Miklós, Arany János, Szigligeti Ede, Ady Endre, Csiky Gergely; Artă: Barabás Miklós, Szatmáry Papp Károly, Hollósy Simon Aspecte locale Studiu de caz (opţional): Orbán Balázs: Descrierea Secuimii. Învăţământul în limba maghiară. V. Primul război mondial şi consecinţele lui ( ) Termeni istorici, concepte: război mondial, front, campanie militară, autodeterminare naţională, stat naţional modern Izbucnirea războiului şi participarea ardelenilor Urmările războiului, crearea situaţiei revoluţionare din Transilvania Tensiuni în jurul problemei naţionale Tratatul de pace de la Trianon şi consecinţele sale Studiu de caz (opţional): Monumente istorice legate de Primul război mondial VI. Maghiarii în perioada interbelică ( ) Termeni istorici, concepte: regim democratic, minoritate naţională, revizionism, transilvanism Structuri economico-sociale, organizaţii politice, activitatea partidelor politice ale maghiarilor Reforma agrară şi societatea maghiară. Învăţământul şi viaţa bisericească Organizaţii sociale şi societăţi culturale, presa în limba maghiară Personalităţi studiu de caz (opţional): Bartók Béla, Kós Károly, Bánffy Miklós, Kemény János 12

13 VII. Perioada celui de al doilea război mondial ( ) Termeni istorici, concepte: antisemitism, extremă stânga, extremă dreapta, holocaust, lagăre de muncă, deportări, internări, crime de război Anul 1940 Participarea la război şi consecinţele ei Studiu de caz (opţional): Războiul mondial şi istoria locală, Întâlnirea cu un veteran de război, Holocaustul în Transilvania, Personalitatea lui Márton Áron VIII. Maghiarii în perioada Termeni istorici, concepte: dictatura comunistă, colectivizare, industrializare, deportări, cultul personalităţii, model stalinist. Transformări economice, sociale şi politice după războiul mondial Regiunea autonomă maghiară Revoluţia maghiară din 1956 şi influenţa ei asupra societăţii din România Instituţii culturale şi de învăţământ Aspecte locale Studiu de caz (opţional): Colectivizarea, Urbanizarea forţată, Sistematizarea satelor IX. Comunitatea maghiară din România în perioada postcomunistă Termeni istorici, concepte: revoluţia anticomunistă, integrare, economia de piaţă, autonomia locală, senator, deputat, alegeri libere, campania electorală, pluralism politic, învăţământ în limba maghiară. Decembrie 1989 Tensiuni etnice şi sociale. Evenimentele din martie 1990 Principalele organizaţii ale maghiarilor, participarea la viaţa politică românească Obiectivele politice, economice, sociale şi culturale Studiu de caz (opţional): Funcţionarea consiliilor locale TARTALMAK I. Bevezetés Periodizálás 1541-től napjainkig Az ország és lakói II. Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása és fejlődése ( ) Fogalmak: nemzetközi kereskedelem, fejedelem, fejedelemség, diéta, kiváltságos nemzetek, székely felkelések, reneszánsz, reformáció és vallásszabadság, anyanyelvű művelődés 1. Az Erdélyi Fejedelemség Európai viszonyok A fejedelemség politikai rendszere Állami intézmények Nagy fejedelmek: Báthori István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György A fejedelemség vége 2. A fejedelemségkori gazdaság és társadalom Gazdasági fejlődés a XVII. században: városi és falusi élet A székely társadalom fejlődése 3. Művelődés és reformáció Erdélyi humanizmus és reneszánsz A reformáció és ellenreformáció főbb eseményei és következményei 13

14 Erdély az európai tolerancia példája Szokások és hagyományok Erdély a helyi művelődésben Jelentős személyiségek - esettanulmány (ajánlott): Nicolaus Olahus, Szamosközi István, Heltai Gáspár, Johannes Honterus, Dávid Ferenc, Borsos Tamás, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Bethlen Miklós, Kájoni János, Árva Bethlen Kata Esettanulmány (ajánlott): Heltai Gáspár krónikája, Apáczai művei; a tordai országgyűlési határozat, A reneszánsz hatása az erdélyi népi művészetre, Nagy fejedelemasszonyok. III. Az erdélyi magyarok a Habsburg Birodalomban ( ) Fogalmak: kapitalizmus, manufaktúra, ipar, dunai hajózás, Habsburg Birodalom, Lipót féle hitlevél (Diploma Leopoldinum), kuruc mozgalom, határőrezredek, emigráció, Udvari Kancellária, Királyi Tábla, felvilágosult abszolutizmus, dualizmus, liberalizmus, reformkor, nemzeti felemelkedés, nemzeti irodalom 1. A Habsburg uralom következményei a magyar társadalomra nézve A Lipót féle hitlevél és Erdély új politikai-jogi helyzete A kuruc mozgalom és leverése 2. A felvilágosult abszolutizmus és következményei Mária Terézia és II. József főbb reformjai Gazdasági, társadalmi és művelődési politika 3. A reformkor és hatása a magyar társadalomra A reformkor főbb eszméi A liberalizmus és a nemesi ellenállás főbb személyiségei A felvilágosodás és a reformkor műveltsége A magyar művelődés és tudomány főbb személyiségei. Esettanulmány (ajánlott): Bolyai Farkas, Bolyai János, Mikes Kelemen, Aranka György, Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Benkö József, Gyarmathi Sámuel, Körösi Csoma Sándor, Kövári László, Jakab Elek, Wesselényi Miklós, Mikó Imre Esettanulmány (ajánlott): Nagy erdélyi könyvtárak 4. Az es forradalom A forradalom okai és kitörése A magyar forradalom megvalósításai A magyar forradalom és nemzetiségi kérdés Társadalmi és nemzetiségi feszültségek A forradalom leverése A forradalom helyi vonatkozásai Esettanulmány (ajánlott): Batthyány Lajos, Bem József, Gábor Áron, Gál Sándor; Petőfi Sándor és a magyar forradalom, Az agyagfalvi székely nemzetgyűlés, A 13 aradi vértanú.. 5. A forradalomtól a kiegyezésig ( ) A magyar emigráció Az önkényuralommal szembeni ellenállás Az osztrák-magyar kiegyezés IV. Erdély az Osztrák-Magyar Monarchiában ( ) Fogalmak: emigráció, politikai párt, parlamentarizmus, nemzetiségi politika, nacionalizmus, nemzetállam, szuveranitás, nemzeti szinház és opera, művészeti akadémia. 1. Társadalmi és politikai élet Erdély önállóságának felszámolása Parlamentarizmus Életmód a századfordulón 2. A magyar kultúra Művelődési és oktatási intézmények A magyar kultúra és európai kultúra 14

15 Sajtó, tudomány, irodalom jelentős személyiségei: esettanulmány (ajánlott): Brassai Sámuel, Kriza János; irodalom : Kemény Zsigmond, Jósika Miklós, Arany János, Szigligeti Ede, Ady Endre, Csíky Gergely; művészet: Barabás Miklós, Szatmáry Papp Károly, Hollósy Simon Helyi vonatkozások Esettanulmány (ajánlott): Orbán Balázs: Székelyföld leírása. Magyar nyelvű oktatás. V. Az első világháború és következményei ( ) Fogalmak: világháború, hadszíntér, hadjárat, nemzeti önrendelkezés, modern nemzetállam A háború kitörése, erdélyiek a világháborúban A háború következményei, forradalmi helyzet kialakulása Erdélyben Feszültségek a nemzetiségi kérdésben Trianoni békeszerződés és következményei Esettanulmány (ajánlott): Első világháborús emlékművek VI. Az erdélyi magyarok a két világháború között ( ) Fogalmak: demokratikus rendszer, nemzeti kisebbség, transszilvanizmus. Gazdasági-társadalmi viszonyok, magyar politikai pártok tevékenysége A földreform és a magyar társadalom Oktatás és egyházi élet Kulturális és társadalmi szervezetek. Magyar nyelvű sajtó. Jelentős személyiségek esettanulmány (ajánlott): Bartók Béla, Kós Károly, Bánffy Miklós, Kemény János VII. A második világháború ( ) Fogalmak: antiszemitizmus, szélsőbaloldal, szélsőjobboldal, holokauszt, koncentrációs táborok, deportálás, internálás, háborús bűnök Az 1940-es év A háborús részvétel és következményei Esettanulmány (ajánlott): Világháború és helytörténet. Találkozó egy háborús veteránnal. Holokauszt Erdélyben. Márton Áron személyisége. VIII. Az erdélyi magyarok között Fogalmak: kommunista diktatúra, kollektivizálás, szocialista iparosítás, deportálás, személyi kultusz, sztálinista modell Gazdasági, társadalmi és politikai átalakulások Magyar Autonóm Tartomány Az 1956-os magyar forradalom és hatása a romániai társadalomra Művelődési és oktatási intézmények Helyi vonatkozások Esettanulmány (ajánlott): Kollektivizálás. Erőltetett városiasítás. Falurombolás. IX. A romániai magyarság a kommunizmus bukása után. Fogalmak: kommunista ellenes forradalom, integráció, piacgazdaság, helyi autonómia, szenátor, képviselő, szabad választások, választási kampány, politikai pluralizmus, magyar nyelvű oktatás Tartalom : 1989 december. Etnikai és társadalmi feszültségek es márciusi események. A magyarság főbb szervezetei, a romániai közéletben való részvétel. Politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális célkitűzések. Esettanulmány (ajánlott): A helyi önkormányzatok működése 15