KÖZLEMÉNY AZ ÓVODAI BEIRATKOZÁSRÓL. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján

Átírás

1 KÖZLEMÉNY AZ ÓVODAI BEIRATKOZÁSRÓL A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján Az óvodai beiratkozás időpontja: május A nevelési év szeptember 1.-től augusztus 31.-ig tart, mely két részből áll: a) Szervezett tanulási időszak: szeptember 1.-től május 31.-ig b) Nyári időszak: június 1.-től augusztus 31.-ig Az óvodai felvétel, az óvodai jogviszony létesítése: évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi, 8. (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. 8. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. 8. (5) A gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti abban az esetben, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és munkája során figyelembe veszi az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket. A szülő a családi napköziben vagy a bölcsődében ellátásban részesülő gyermek, továbbá az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. 1

2 Az Nkt. 8. (2) bekezdése alapján a jegyző-egyházi és magán fenntartású intézmény eseténa fenntartó, az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A jegyző a gyermek kötelező óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége alóli felmentés tárgyában hozott határozatáról, annak jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjét. Az a szülő, aki a 2016/2017-es nevelési évre az Nkt. 8. (2) bekezdésben foglaltak alapján felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, kérelmét április 20-ig nyújtja be a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. A kérelemhez csatolni szükséges a gyermek lakóhelye/tartózkodási helye szerint területileg illetékes védőnő, illetve a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének felmentésre vonatkozó javaslatát. A kérelemhez szükséges formanyomtatvány letölthető a oldalról. Ha a szülő egyházi vagy magánintézménybe kívánja beíratni gyermekét, akkor a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentési kérelmét az egyházi vagy magánintézmény fenntartójához nyújtja be, továbbá a kérelem másolatát a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz. Az egyházi vagy magánintézményként működő óvoda a gyermek felvételétől számított nyolc napon belül megküldi a felvett gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, anyja nevét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az egyházi vagy magánintézményként működő óvoda fenntartója arról döntött, hogy felmenti a gyermeket a kötelező óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége alól. 8. (3) Az óvodai nevelés finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét. 8. (4) A kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető. 37. (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a szülővel. 37. (2) Az óvoda döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek érdekében eljárást indíthat, 2

3 (3) A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést b) az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással, kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. (4) A (3) bekezdésben szabályozott eljárásban, települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző, más fenntartó esetén jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el. 38. (1) A fenntartó a 37. (3) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, a döntést a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. 38. (3) A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az óvodába történő felvétel a beiratkozással, a felvételi adatlap kitöltésével, és az étkezési ellátásért járó térítési díj befizetésével válik érvényessé. Az óvodai felvétellel jogviszony keletkezik az óvoda és a nevelésre átvett gyermek (szülője, gyámja) között, amelyet a házirend szabályoz. E naptól illetik meg az óvodás gyermeket a házirendben foglalt jogok és kötelességek. Az óvodai házirendet az első szülői értekezleten minden szülő kézhez kapja. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A jelentkezés a gyermek és a szülő személyes megjelenésével történik. Túljelentkezés esetén előnyben részesül az a gyermek, aki a körzetben él, akinek rendszeres gyermekvédelmi támogatásról szóló határozata van, szülei dolgoznak, valamint testvére már az intézménybe jár. A létszám beteltét követően a jelentkező gyermekeket az óvoda vezetője előjegyzésbe veszi, és megüresedő hely esetén jelentkezési sorrendben telefonon, ben értesíti a szülőket. A felvételről a törvényi előírások értelmében az intézmény vezetője, túljelentkezés esetén az e feladatra alakult bizottság dönt. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele a nevelési évben folyamatos. 3

4 i jogviszony csak akkor létesül, ha a) a gyermek a felvételhez szükséges kort betöltötte b) a gyermek teljesen egészséges (kivéve a sajátos nevelési igényű gyermekeket) c) a gyermek szülője az étkezési térítési díjat előre, minimum egy hónappal megrendelte és befizette d) a szülő a gyermek egészséges igazolását bemutatta, e) a szülő a gyermek védőnője által kitöltött kötelező oltások meglétét igazolja, f) a szülő a fogászati ellenőrző vizsgálaton megjelent igazolását bemutatja. A gyermek óvodai beíratásához szükséges közokiratok, dokumentumok a) a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító (születési anyakönyvi kivonata, annak igazolására, hogy betöltötte a harmadik életévét) b) lakcímet igazoló hatósági igazolványt c) a gyermek TAJ kártyája d) a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa Az óvoda vezetője 20. ( (4) 31 Az óvoda vezetője a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban, b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét. (5) A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője az Nkt. 45. (10) bekezdése szerint megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára, aki hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést. A szülő, amennyiben azt az óvodai beiratkozás napján az elektronikus elérhetőségének megadásával kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került. Az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapja: június 05. Az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezmények 4

5 Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni (3 éves), ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. 20/2012. (VIII.31.) Emmi rendelet 20. (2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. (6) Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van. a) a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. b) Az az óvodaköteles gyermek, aki halmozottan hátrányos helyzetű napi hat órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni szeptember 01-jétől megszűnt az óvodáztatási támogatás, mert kötelező lesz az óvoda. A szociálisan rászoruló emberek támogatása 2015-től a helyi önkormányzatok feladatává válik. Amennyiben a gyermek 20 napnál több igazolatlan hiányzást halmoz fel, felfüggeszthető a családi pótlék folyósítása. Az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába nem íratja be, szabálysértést követ el (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 247 a pontja). 5

6 Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről, a nevelésükre az alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről, Budapest XIX. kerület Kispest Önkormányzat fenntartásában működő óvodák alapító okirata szerint a kerület közigazgatási határán belül az alábbiak szerint fogadják az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közösen együtt nevelhető gyermekeket Kispesti Arany 1191 Budapest, Arany János u Párkány Imréné Kispesti Árnyas 1192 Budapest, Vonás u. 10. Szűcsné Juhász Csilla Kispesti Bóbita 1193 Budapest, Csokonai u. 5. Benkőné Sipos Erika Kispesti Gyöngykagyló 1195 Budapest, Zrínyi u. 6. Bánáti Tiborné Kispesti Hársfa 1191 Budapest, Eötvös u. 9. Béres Zoltánné Kispesti Mese - Vár 1191 Budapest, Berzsenyi u. 8. Csoportonként 4 különböző sérülés típusú, enyhe érzékszervi (látás, hallás, mozgás) fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, testi fogyatékos, több fogyatékosság esetén halmozott fogyatékossággal küzdő gyermekek;, érzékszervi fogyatékos (Vonás u. 10. sz. alatti székhelyen), autista (a Corvin krt. 35. sz. alatti, és az Esze Tamás 25. alatti telephelyen) gyermekek ellátása; Autista gyermekek ellátása érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos gyermekek ellátása; nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat Beszédfogyatékos gyermekek ellátása; autista gyermekek ellátása légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek integrált nevelése egy csoportban Sószoba működtetése 6

7 Pékné Varga Katalin Kispesti Mézeskalács Művészeti Modell 1194 Budapest, Kelet u. 8. Vilonya Ágnes Kispesti Százszorszép 1193 Budapest, Táncsics M. u. 9. Szőke Éva Kispesti Szivárvány 1196 Budapest, Petőfi u. 34. Kaszper Ágnes Kispesti Tarkabarka 1192 Budapest, Dobó K. u. 73. Jabniczky Sándorné Kispesti Zöld Ágacska 1191 Budapest, Berzsenyi u. 6. Szegediné Török Tünde testi fogyatékos gyermekek ellátása autista, gyerekek ellátása nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat autista gyermekek ellátása nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat autista gyermekek ellátása autista gyermekek ellátása Táplálékallergiás és különleges diétára szoruló gyermekek integrált nevelése 7

8 Budapest XIX. kerület Kispest Önkormányzat fenntartásában működő Napraforgó alapító okirata szerint egy csoportjában kis létszámú logopédiai nevelés folyik sajátos nevelési igényű gyermekek részére 1 Kispesti Napraforgó 1194 Budapest, Karinthy u. 6. Vas Katalin Szegregált nevelés szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: kis létszámú logopédiai nevelés az óvoda egy csoportjában Integrált nevelés szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: Beszédfogyatékos, autista gyermekek ellátása sószoba működtetése Az óvodai beiratkozáshoz szükséges a szakértői bizottság szakvéleményének bemutatása. További tájékoztatás Az óvodák felvételi körzete elérhető az önkormányzat honlapjáról, továbbá az egyes óvodák honlapján A jogorvoslati eljárás szabályai Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással 15 munkanapon belül értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is. A szülő amennyiben az óvodai beiratkozás napján- az elektronikus elérhetőségének megadásával- kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy gyermeke óvodai felvételt nyert, vagy felvétele elutasításra került. Az óvodavezető által első fokon hozott elutasító határozata ellenei jogorvoslati kérelmet, másodfokra, a jegyzőnek címezve az intézményvezetőnek kell benyújtani 15 napon belül. A jogorvoslati eljárás szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza. Budapest, március 24. Dr. Kiss Anna Jegyző megbízásából: Bertók Zoltánné humánszolgáltatási igazgatóhelyettes 8