I.FEJEZET. Általános rendelkezések. A rendelet célja. A rendelet hatálya

Átírás

1 Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2009. (IV.08.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról a 7/2011. (IV.02.) számú módosítással egységes szerkezetbe foglalva Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló Évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 32. (3) bekezdésében, 35. (2) bekezdésében, aiban, 50. (3) bekezdésében, 56. -ában, 62. (2) bek. és a 92. (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: x I.FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 2. E rendelet hatálya az Sztv. 3. (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki. Eljárási rendelkezések (Sztv. 10. (1)bekezdés, 32. (1)bekezdés) 3. (1) A pénzbeli szociális ellátás iránti kérelmet szóban vagy írásban a Körjegyzőségen kell előterjeszteni. (2) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni, vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor vagyoni, jövedelmi viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti. Amennyiben a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat a hatóság vitatja, akkor a jövedelem az Szt. 10.

2 2 (6) bekezdésében, illetve a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3. -ában foglaltak szerint vélelmezhető. (3) A körjegyzőség a kérelmező által benyújtott kérelmeket és igazolásokat, valamint a közölt adatok valódiságát megvizsgálja, szükség esetén környezettanulmányt végezhet. (4) x (5) E rendelet vonatkozásában jövedelemnek, illetve vagyonnak az Szt. 4. /1/ bekezdésének a.) és b.) pontjaiban meghatározott jövedelem, illetve vagyon minősül. (6) Sürgős szükség esetén ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. (7) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, köteles az ellátást az Sztv ban meghatározottak szerint visszafizetni. II. FEJEZET Pénzbeli ellátások 4.. AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Sztv ai alapján kell megállapítani. (2) Az aktív korúak ellátására jogosult, az Szt. 37/B.. (1) bekezdése szerint rendszeres szociális segélyben részesülő köteles: a./ a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Kistérségi Alapszolgáltatási Központnál nyilvántartásba vetetni magát és b./ a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedés programról a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül írásban megállapodni, c./ az esetleges akadályoztatásáról a Kistérségi Alapszolgáltatási Központot értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 15 napon belül igazolni, d./ a beilleszkedési programban foglaltakat teljesíteni. (3) Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően: a./ tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés elmulasztásának következményeiről, b./ a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, amelyről írásban megállapodást köt, c./ a rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart, d./ jelzi a jegyzőnek a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint, ha a rendszeres szociális segélyezett az együttműködési kötelezettségét megszegi, x 7/2011.(IV.01.) rendelet hatályon kívül helyezte.

3 3 e./ évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, melyet a jegyzőnek megküld. (4) A beilleszkedési program típusai (lehetnek csoportosak, vagy egyénre szabottak): a./ egyéni képességeket fejlesztő programok, b./ életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások, c./ munkavégzésre történő felkészülési programok, d./ iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel. (5) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetének minősül, ha a rendszeres szociális segélyezett: a./ nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szervnél, b./ a Kistérségi Alapszolgáltatási Központ által előírt időpontban nem jelenik meg, és c./ távolmaradását nem igazolja, d./ nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson, e./ a beilleszkedési programban meghatározottakat nem hajtja végre. 4/A. x Bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételei (1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, az Szt. 33 -ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint: a) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, b) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, c) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint: d) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése, e) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása. (2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. (3) Az Szt. 34 (2) valamint 36 (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet 4/A -ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról. (4) A jogosultság feltételeként e rendelet 4/A -ában foglalt szabályok betartását az önkormányzat a Körjegyző útján ellenőrzi /2011.(IV.01.) rendelettel hatályba lépett: április 02.

4 4 Lakásfenntartási támogatás (Sztv. 38. (9) bekezdés.) A helyi lakásfenntartási támogatást az önkormányzat önálló ellátásként nyújtja (1) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 % -át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át. (2) A helyi lakásfenntartási támogatásnál a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert költség megegyezik a normatív lakásfenntartási támogatásnál alkalmazott törvény által meghatározott költség összegével. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság: a) ha a háztartásban egy személy lakik 55 m2, b) ha a háztartásban két személy lakik 65 m2, c) ha a háztartásban három személy lakik 75 m2, d) ha a háztartásban négy személy lakik 85 m2, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege: a lakásfenntartás elismert havi költségének 20 %-a, de nem lehet kevesebb forintnál. (5) A kérelem évente két alkalommal (a tárgyév április 15. és október 15. napjáig) nyújtható be. (6) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. Ápolási díj (Sztv. 43/B. ) 7. x 8. x /2011. (IV.01.) rendelet hatályon kívül helyezte.

5 5 Átmeneti segély (Sztv.45. ) 9. (1) A képviselő-testület átmeneti segélyben részesíti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. Átmeneti segélyben elsődlegesen azt részesíti, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élőnél pedig annak 150 %-át nem haladja meg. (2) Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg: a) nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére, b) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, c) tartós (egy hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetén, d) elemi kár, baleset esetén, e) egyedülálló ellátatlan személy részére f) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén. (3) Az átmeneti segély egyszeri legmagasabb összege ,- Ft, de egy évben ugyanazon kérelmező esetében nem haladhatja meg a ,- Ft-ot. (4) Kivételes méltánylást érdemlő esetben (különösen elemi kár, baleset, vagy egyéb hasonló körülmény bekövetkezésekor) a (3) bekezdésben megjelöltnél magasabb összegű átmeneti segély is megállapítható, mely összeg kiutalását a polgármester engedélyezheti a testület utólagos tájékoztatásával. Ilyen esetben a segély összege maximum 50 ezer Ft. (5) A képviselő-testület a kérelmezőt évente egy alkalommal különösen indokolt betegség, tanévkezdés, rendkívüli élethelyzet felmerülése esetben átmeneti segélyben részesítheti, amennyiben családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg. (6) Ha a kérelmező azt kéri, vagy a segély rendeltetésszerű felhasználása úgy biztosított, a pénzbeli támogatás helyett természetbeni ellátás nyújtható. (7) Ha az átmeneti segélyt közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a segélyt közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítható. 10. Temetési segély (Sztv.46. ) A képviselő-testület az Sztv ában biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

6 6 11. (1)A képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester - temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a családban az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg. (2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: forint. (3) x A temetési segély összege a (2) bekezdésben rögzített legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, minimum ,- Ft, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti (4) x A temetési segélyt a temetés napját követő 60 napon belül lehet igényelni, a kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről szóló számlák eredeti példányait. Amennyiben a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is. III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátás Közgyógyellátás (Sztv.50. (2) bekezdése) 12. x Közgyógyellátásra jogosult az a személy az Sztv (1)-(2) bekezdésében foglaltakon kívül akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj 210 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri, vagy meghaladja. IV. FEJEZET Szociális szolgáltatások (Sztv.56. ) 13. (1) x Az önkormányzat szociális alapszolgáltatásként: a. étkeztetést, b. házi segítségnyújtást, c. családsegítést, biztosít Módosította: 7/2011.(IV.01.) rendelet

7 7 (2) A házi segítségnyújtást és a családsegítést a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás intézménye a Kistérségi Alapszolgáltatási Központ - útján biztosítja. (3) x 14. (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes. (2) x A 13. (1) bekezdésében foglalt szolgáltatások igénylése iránti kérelmet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott formanyomtatványon a Körjegyzőségen kell előterjeszteni 15. A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha: a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt, b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább két hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki, c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza, d) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne. Étkeztetés (Sztv.62. (2)bekezdés) 16. (1) A képviselő-testület a szociális étkeztetés megállapításának hatáskörét átruházza a polgármesterre. (2) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak számára napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít. (3) Étkeztetésre jogosult az a személy, aki önmaga, illetve eltartottjai részére napi egyszeri meleg étkezésről személyi körülményei miatt tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem tud gondoskodni, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, e) hajléktalanságuk miatt

8 8 x Módosította: 7/2011.(IV.01.) 16/A. x (1) Életkora miatt rászoruló az a személy aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. (2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud. (3)Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. (4) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül. Térítési díj (Sztv. 92. (1)bekezdés) 17. (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért valamint az intézményi térítési díjak összegét külön rendeletben állapítja meg a képviselő-testület. (2) Nem kell térítési díjat fizetni a családsegítés igénybe vételéért. (3) x. IV/A. FEJEZET x AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTHATÓ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK, KIFIZETÉSÉNEK, FOLYÓSÍTÁSÁNAK ÉS ELLENŐRZÉSÉNEK SZABÁLYAI (1) A szociális rászorultságon alapuló támogatás odaítélése a Képviselő-testület hatásköre, melyet jogcímenként átruházhat a polgármesterre. (2) A megállapított pénzbeli támogatást az önkormányzat a kérelmező részre postán vagy a házipénztárból készpénzben fizeti ki, vagy bankszámlára folyósítja. (3) A szociális rászorultság alapján nyújtott rendszeres pénzbeli támogatás felhasználásának ellenőrzését elrendelheti a hatáskör gyakorlója, továbbá évente beszámol a Képviselőtestület előtt a nyújtott támogatásokról Módosította: 7/2011.(IV.01.) rendelet

9 9 V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 18. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 4/2007. (II.16.) számú rendelet és annak 2/2008. (II.15.), 9/2008. (VII.17.) és 13/2008. (XI.25.) számú módosításai. Püspökmolnári, március 31. Varga Lajos polgármester Kissné Mátyás Éva körjegyző Záradék: A rendelet kihirdetése április Napján megtörtént. Kissné Mátyás Éva körjegyző 1.sz. melléklet a./2009. (..) rendelethez HJSZA Kistérségi Támogató Szolgálat térítési díjai: személyi segítés: szállító szolgálat: térítésmentes 30 Ft/km Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye térítési díjai: