GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2016. Tárgy: Győr, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. Győr 5475/83 hrsz. alatti járműgyára fejlesztése kapcsán előírt kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések lezárása Ügyintéző: Dr. Kiss Viktória Mellékletek: - Telefon: (96) (603) Hiv. szám: - HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az AUDI Hungaria Motor Korlátolt Felelősségű Társaság (9027 Győr, Kardán út 1., KÜJ: , a továbbiakban: AHM Kft.) kérelmére, a Győr, 5475/83 hrsz.-ú telephelyén folytatott közúti gépjármű gyártó tevékenységre vonatkozóan a /2011. számú egységes környezethasználati engedélyben, valamint a /2012. és az azt kiegészítő /2012. számú határozattal kiadott engedélyben, majd a /2016. számú, május 5-én jogerőre emelkedett egységes környezethasználati és egyben működési engedély V. fejezet 4. pontjában december 31-ig előírt kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések teljesítését elfogadja. II. A Hatóság a negyedévente tartott helyszíni bejárások eredményei és az évente megküldött előrehaladási jelentések, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által készített kármérséklő és a Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. által készített Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések zárójelentései alapján megállapítja, hogy 1.) az előírt kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések megvalósításával kapcsolatban az AHM Kft.-ét további kötelezettség a jelen döntés jogerőre emelkedésétől nem terheli, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96) [email protected] - Honlap:

2 2.) az AHM Kft. az Európai Bizottság által jóváhagyott Javasolt kiegyenlítő intézkedések az AUDI Hungária Motor Kft. Natura 2000 területen tervezett beruházásával kapcsolatban című, az Európai Bizottság november 12-i konzultációja alapján kidolgozott, Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása keretében a Natura 2000 területen tervezett beruházások miatt javasolt módosított kiegyenlítő intézkedések (2010. december 3.) című dokumentációban foglalt és a Hatóság által előírt kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések céljai eléréséhez szükséges feladatokat ütemterv szerint teljesítette, kötelezettségének eleget tett, 3.) a kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések mindegyike a december 31-ig kitűzött célokat elérte, a továbbiakban az elért állapot fenntartásáról a rendes gazdálkodás keretében kell gondoskodni az érintett területek használóinak, kezelőinek, tulajdonosainak a vonatkozó jogszabályok, különösen a természet védelméről szóló törvényben, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben foglaltak maradéktalan betartásával, figyelemmel a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt, valamint a Natura 2000 fenntartási tervben megfogalmazott szempontokra is. III. A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az érintett területek használója, kezelője, tulajdonosa köteles az elért eredményeket fenntartani, azok leromlását megakadályozni, és rendelkezésre állni bármilyen hatósági, országos vagy az Európai Bizottság által kezdeményezett ellenőrzés esetén. A rendes gazdálkodási kötelezettség elmulasztása esetén a vonatkozó jogszabályok alapján kötelezettséget megállapító határozat kiadásának és bírság kiszabásának is helye van. IV. Az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéket, Ft-ot az AHM Kft. illetékbélyegben lerótta. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A döntés ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke Ft (azaz tízezer forint), mely összeget a fellebbezés egyik példányán illetékbélyegben kell leróni. Az illetékfizetési kötelezettség átutalással is teljesíthető. Ebben az esetben az illeték összegét, mely ,- Ft a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell átutalni. A közlemény rovatban az ügyiratszámot (13487/2016) fel kell tüntetni, az illeték megfizetését igazoló befizetési bizonylatot a fellebbezés egyik példányához csatolni kell. Indokolás A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az AHM Kft. (9027 Győr, Kardán út 1.) részére, a Győr, 5475/83 hrsz.-ú telephelyén folytatott közúti gépjármű gyártó tevékenységre vonatkozóan a /2011. számú egységes környezethasználati engedélyben, a /2012. és az azt kiegészítő /2012. számú határozattal kiadott engedélyben kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedéseket írt 2

3 elő az Európai Bizottság kérésének megfelelően, az általa jóváhagyott dokumentáció (az Európai Bizottság november 12-i konzultációja alapján kidolgozott, Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása keretében a Natura 2000 területen tervezett beruházások miatt javasolt módosított kiegyenlítő intézkedések (2010. december 3.) ) szerint. Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása tárgyában SZTM sz. alatt Győr Megyei Jogú Város Városi Főépítésze a Győri Logisztikai Park létesítése kapcsán megkereste az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (jogutódja: a Hatóság) előzetes állásfoglalás megadása érdekében. A megküldött előzetes tájékoztatót áttanulmányozva a Hatóság megállapította, hogy a terület része a Natura 2000 hálózatnak ( Gönyűi homokvidék - HUFH20009) és az ökológiai hálózatnak, ill. országosan védett értékek találhatók rajta. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő településrendezési tervek esetében, amennyiben a terv a külön jogszabályban meghatározott Natura 2000 területre jelentős káros hatással lehet, a környezeti vizsgálat [a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 43. (6) bekezdés] lefolytatása mindig kötelező. A logisztikai park megvalósulása esetén Natura 2000 élőhelyek, ill. jelölő fajok fognak megsemmisülni, a jelentős káros hatás vélelmezhető. A településrendezési terv módosítására irányuló és az ahhoz kapcsolódó környezeti vizsgálati eljárás során készült Natura 2000 hatásbecslés, továbbá környezeti értékelési dokumentáció, illetve ebben az eljárásban készült el az Európai Unió felé később benyújtásra került, a társadalmi-gazdasági közérdek meglétét véleményeztető dokumentáció. A Hatóság megállapította, hogy az AHM Kft. személygépjármű gyártó kapacitásbővítése kiemelt közösségi jelentőségű fajokra és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusokra jelentős hatással lehet. Emellett az érintett beruházási területet jelentős kiterjedésben borítják természetes és természetközeli élőhelyek, melyek számos védett fajnak biztosítanak élő-, táplálkozó- és szaporodó helyet. A beruházással érintett terület korábban az országos ökológiai hálózat részeként magterület besorolásban szerepelt. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) a vizsgálat idején hatályos 10/A. (1) bekezdése rögzítette, hogy az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján jelentős hatással lehet valamely Natura 2000 területen előforduló, annak kijelölésének alapjául szolgáló, a 2. B) vagy 3. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű fajra vagy a 4. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra a (3) bekezdés kivételével kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből fogadható el, illetőleg engedélyezhető. A Korm. rend. 10/A. (2) bekezdése rögzítette, hogy az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. A Korm. rend. 10/A. (3) bekezdése értelmében a Natura 2000 területen előforduló kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajra várhatóan jelentős hatással lévő olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amelyhez a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül egyéb kiemelt fontosságú közérdek fűződik, ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét. Egyéb kiemelt fontosságú közérdeknek minősülhetnek különösen a 4. (2) bekezdés a) pontjában foglalt, az ország társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló célok. A Korm. rend. 10/A. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Hatóság 2010 augusztusában az Európai Bizottság véleményét a Korm. rend. 8. számú melléklete szerinti adatlap kitöltését követően, 3

4 még az eljárásba bejelentkezett civil szervezet, a Tiszántúli Természetvédők Társulata által tett észrevétel beérkezését megelőzően, az illetékes miniszter útján kikérte. A Tiszántúli Természetvédők Társulata szakmai észrevételeit azután tette meg, hogy az Európai Bizottsággal folytatott konzultációk alapján átdolgozásra kerültek a javasolt kompenzációs intézkedések. Magyarország megkeresésére, az május 21-én elfogadott, a Tanács természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EEC irányelv (Élőhelyvédelmi irányelv) 6. cikkének (4) bekezdése alapján Győr Város Rendezési Terv - módosításával kapcsolatban az Európai Bizottság január 25-én kelt véleményében - figyelemmel az irányelv 6. cikk (3) és (4) bekezdéseiben foglaltakra megállapította, hogy elkészült a megfelelő hatásbecslés, mely tartalmazza, hogy a tervezett beruházások jelentős hatással lesznek a Gönyűi-homokvidék elnevezésű Natura 2000 területre, méghozzá elsősorban két élőhelytípusra és két közösségi jelentőségű fajra (6260 Pannon homoki gyepek, 91I0 Euro-szibériai erdősztyepptölgyesek tölgyfajokkal, homoki nőszirom, magyar futrinka). Az Európai Bizottság megállapította, hogy nincs alkalmas alternatívája a tervezett projektnek. A vizsgált 18 változat közül egy sem felelt meg a beruházás céljára. Az alternatívák egyike sem tud a meglévő gyár közelségéből adódó előnyöket felmutatni, tehát az összes káros környezeti hatást is növelik. Az Európai Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alternatívák megfelelő módon lettek megvizsgálva, és ez alapján elfogadható, hogy nincs jobb alternatíva. Az Európai Bizottság úgy látta, hogy a hatáscsökkentési lépések ellenére a projekt káros negatív hatással jár a Natura 2000 site integritására nézve, különösen a 6260 kódszámú (Pannon homoki gyepek), a 91I0 kódszámú (Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal) és a 91N0 kódszámú (Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) élőhelytípus tekintetében, valamint a magyar futrinka, a homoki nőszirom, a hőscincér és a szarvasbogár közösségi jelentőségű fajok tekintetében. Ezek a negatív hatások 328 ha 6260 kódszámú élőhelytípus Natura 2000 hálózatba történő bevonásával lesznek kompenzálva amellett, hogy 91 ha-on történik létrehozás, 105 ha-on helyreállítás, 220 ha-on javítás. Az itt végrehajtott kompenzációs intézkedések csökkentik a homoki nősziromra és a magyar futrinkára gyakorolt negatív hatást is. A 91I0 kódszámú élőhelytípus tekintetében elmondható, hogy 4,4 ha-on helyreállítás zajlik majd. A kompenzációs intézkedések csökkentik a hőscincérre és a szarvasbogárra gyakorolt negatív hatásokat. Végül, 13 ha-al bővül a 91N0 kódszámú élőhely típus a Gyönyűi-homokvidék site-on. (Az AUDI Hungária Motor Korlátolt Felelősségű Társaság beruházási területén a 6260 kódszámú élőhelytípus 115 ha-on érintett, míg a 91I0 kódszámú élőhelytípus 0,4 ha-on, a 91NO kódszámú élőhelytípus 4,4 ha-on érintett.) Az Európai Bizottság a fentiek tükrében a kompenzációs intézkedéseket elfogadhatónak tartotta, és úgy látta, hogy azok megfelelően biztosítják a teljes Natura 2000 hálózat koherenciáját. A javasolt, és az Európai Bizottság által is elfogadott kiegyenlítő intézkedések a Hatóság álláspontja szerint biztosítják a Natura 2000 hálózat koherenciáját Magyarországon, a negatívan érintett élőhelyeket és fajokat nagyobb arányban célozzák meg, mint amekkora a beruházás által várhatóan okozott kár. Fentiekre tekintettel a Hatóság a Tiszántúli Természetvédők Társulata által javasolt kiegyenlítő intézkedés részleteinek kidolgozását nem látta indokoltnak. Az Európai Bizottság által jóváhagyott kiegyenlítő intézkedéseken túli további kiegyenlítő intézkedés előírása a kiegyenlítő intézkedésekkel szemben támasztott arányosság követelményén már jóval túlmutatott volna. Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Győr Város Rendezési Terv módosítása, ill. ezen belül a tárgyi beruházás keltette tartós negatív hatások az elsőrendű közérdek kényszerítő oka révén kellően alá vannak támasztva. 4

5 Az Európai Bizottság véleménye szerint tehát a beruházás megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, azonban a káros hatások mérséklése érdekében kármérséklő intézkedésekre is szükség van. A Korm. rend. akkor hatályos 10. (8) bekezdése szerint, ha a terv, illetve a beruházás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással jár, és a terv, illetve a beruházás megvalósítására egyéb ésszerű megoldás nincs, azonban a tervhez, illetve a beruházáshoz a 10/A. (2)-(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik, a terv elfogadható, illetve a beruházás engedélyezhető. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A Korm. rend. akkori 10. (9) bekezdése szerint, a (8) bekezdés szerinti esetben a felügyelőség a terv kidolgozója, illetve a beruházás engedélyese részére a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és a fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve elérése érdekében a várható kedvezőtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladat (a továbbiakban: kiegyenlítő intézkedés) elvégzését írja elő az érintett vagy más területen. A tárgyi beruházás kapcsán a kiegyenlítő intézkedések előírására a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által készíttetett Javasolt kiegyenlítő intézkedések az AUDI Hungária Motor Kft. Natura 2000 területen tervezett beruházásával kapcsolatban című, az Európai Bizottság november 12-i konzultációja alapján kidolgozott, Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása keretében a Natura 2000 területen tervezett beruházások miatt javasolt módosított kiegyenlítő intézkedések (2010. december 3.) című dokumentáció alapján összeállított dokumentáció alapulvételével kerüt sor. A fent nevezett dokumentációban foglalt kiegyenlítő intézkedéseket az Európai Bizottság megfelelőnek találta. Az AHM Kft. Győr közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 16/2011. (II.24.) Korm. rendeletben a Hatóság a kiegyenlítő intézkedések előírása tekintetében országos illetékességet kapott. Az új Natura 2000 site-okat a magyar hatóságoknak az Európai Bizottság véleménye értelmében 2011 végéig ki kellett jelölni, a kompenzációs intézkedések főbb elemeinek (hatósági engedélyek, terület előkészítések, főbb fizikai beavatkozások) 2015-ig kellett lezajlania. Az Európai Bizottság részére kétévente, részletes kivitelezési és monitoring jelentéseket kellett küldeni 2016 végéig, 2012 végétől kezdődően. Az előírt kiegyenlítő intézkedéseket tehát december 31-ig be kell fejezni. Amennyiben a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések céljainak elérése érdekében ezt követően is szükséges további intézkedések megtétele, úgy arról a Hatóságnak kell külön rendelkezni. A kompenzációs intézkedéseken túl, melyek olyan speciális intézkedések, melyek célja a projekt negatív hatásainak csökkentésén túl az érintett fajnak vagy élőhelynek megfelelő pontos kompenzáció biztosítása, kármérséklő intézkedéseket is kell tenni. A kármérséklő intézkedések azok az intézkedések, melyek a terv vagy a projekt negatív hatásait minimalizálják. A kármérséklő intézkedések a projekt meghatározásának alapvető részei, melyek a kompenzációt igénylő káros hatásokat csökkentik. A kármérséklő intézkedések elsősorban a beruházási területen előforduló védett, ill. fokozottan védett növény- és állatfajokra irányulnak. A kármérséklő intézkedések a beruházási területen előforduló egyedek mentését, az érintett állományok pusztulásának csökkentését, ill. az érintett fajok más állományainak megőrzése érdekében végzett élőhely javító intézkedéseket célozzák meg. A kármérséklő intézkedések előírása az alábbi jogszabályhelyeken alapult: 5

6 A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 42. (3) bekezdés a) pontja alapján a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez; a Tvt. 42. (3) bekezdés e) pontja alapján pedig az egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához. A Tvt. 42. (6) bekezdése szerint fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához, megszerzéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A beruházással érintett területen 1 fokozottan védett és 18 védett növényfaj egyedei fordultak elő. A fokozottan védett növényfajok esetében (méhbangó) a szükséges természetvédelmi engedélyt az akkori Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől kellett beszerezni. (Az akkor hatályos, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. -ában foglaltak szerint fokozottan védett növényfaj esetén az OKTVF jár el a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 42. (3) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként, ill. fokozottan védett állatfaj esetén, ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az OKTVF jár el a Tvt. 43. (2) bekezdés a)-k) és m) pontjában foglalt természetvédelmi hatóságként.) A Tvt. 43. (2) bekezdés b) és j) pontjai alapján a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez. A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltak szerint hasznosítás: a védelemben részesülő állatfaj egyedének - a bemutatás kivételével történő - bármilyen igénybevétele, amely az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, fennmaradását befolyásolja, így különösen elpusztítás, gyűjtés, befogás, csere, adásvétel, eladásra történő szállítás, eladásra történő felkínálás, külföldre vitel, onnan történő behozatal, az országon való átszállítás, visszatelepítés, betelepítés, állomány-szabályozás, hazai állatfaj állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítése. A R. 3. (1) bekezdése szerint, védelemben részesülő állatfajok egyedének tartásához, hasznosításához, bemutatásához, valamint az egyed tartójának, hasznosítójának személyében bekövetkező változáshoz - a természetvédelemért felelős miniszternek a Tvt. 44. (4) bekezdése alapján kiadott rendeletében foglalt tevékenység kivételével, vagy ha az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A magyar futrinka (Carabus hungaricus) egyedeinek áttelepítése érdekében szükséges engedélyt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől kellett beszerezni a R. 17. (2) bekezdés b) pontjának megfelelően. A Tvt. 38. (1) bekezdés b), e) és g) pontjai szerint, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz; az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez; növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához. A 2011-ben hatályos Korm. rend. 9. (2) bekezdés a), b), és c) pontjai szerint, a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a felügyelőség engedélye szükséges a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához; a terület helyreállításához; az erdőről, az 6

7 erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágását. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 4. (1) bekezdés b), c) pontjai szerint, e törvény hatálya kiterjed az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre; a külterületen található fásításra. Az Etv. 12. (1) bekezdése szerint, e törvény alkalmazásában fásítás az erdei fafajból vagy fafajokból álló egyes fa; ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított területen lévő fák összessége (facsoport); olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed (fás legelő). Az Evt ban foglaltak alapján az erdőben fakitermelést - a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő kivételével - az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni. A fásításból, a szabad rendelkezésű erdőből történő fakitermelést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint kell előzetesen az erdészeti hatóságnak bejelenteni. Az Evt. 78. (1) bekezdése értelmében erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a (3) bekezdés kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. A 78. (2) bekezdése kimondja: az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni. A 81. (1) bekezdése alapján erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni. A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése szerint a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. A Hatóság 2011-es eljárása során azt is megállapította, hogy a területen előforduló növényfajok egy része esetében az áttelepítés nem lehetséges, ilyenek az egyéves fajok, míg mások esetében az áttelepítést el kell végezni. Ezen növényfajok: árlevelű len (Linum tenuifolium), homoki fátyolvirág (Gypsophila arenaria), pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), csajkavirág (Oxytropis pilosa), orchidea-fajok (Cephalanthera damasonium, Ophrys apifera, Orchis militaris, Orchis morio), tavaszi hérics (Adonis vernalis), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), kései szegfű (Dianthus serotinus), homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium), kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), homoki vértő (Jurinea mollis), homoki kocsord (Peucedanum arenarium), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), homoki nőszirom (Iris arenaria ssp. humilis), homoki vértő (Onosma arenaria). Az egyedi ültetés, maggyűjtés és vetés június-október hónapokban lehet optimális. A beruházás tervezett ütemezése miatt azonban egyes növényfajok esetében a mentést a lehető legkorábban meg kellett kezdeni. Több, a beruházás területén előforduló védett faj esetében, azok életmódja, életciklusa miatt nem határozható meg hatékony kármérséklő intézkedés. Ezen fajok (egyenesszárnyúak, fogólábúak, recésszárnyúak, holt- és élőfához kötődő bogarak) tekintetében a befogadó helyekre előírt élőhelyjavító intézkedések is pozitív hatással lesznek, így ezek is a kármérséklés, kárcsökkentés körébe sorolhatók. A magyar futrinka esetében az élőhely-javító intézkedések mellett az egyedi áttelepítés lehet a 7

8 megoldás február-október hónapok közötti időszakban. Az áttelepítés optimális időszaka augusztusszeptember. A kétéltű fajok esetében az egyedi áttelepítés optimális időszaka: február vége-április, hüllők esetében március-október. A beruházással érintett területnek csak egy részére vonatkozóan álltak rendelkezésre részletes ismeretek az ott előforduló védett természeti értékekről, ezért azon területeken, ahol a beruházás megvalósulásához kapcsolódó tereprendezési munkálatok szeptemberig megkezdődtek, előzetes felmérés nélkül, mihelyst lehetségessé vált, meg kellett kezdeni a védett természeti értékek mentését, ill. ezzel párhuzamosan a számukra alkalmas befogadó helyek előkészítését, míg a beruházás azon területrészein, ahol a munkálatok 2012-ben kezdődtek meg, előzetesen részletes felmérést kellett készíteni az érintett állomány minél pontosabb ismerete, ill. az áttelepítések eredménye értékelése érdekében. A Hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a monitorozás valamennyi beavatkozás tekintetében kiemelt jelentőséggel bír. Az Európai Bizottság véleményében feltételként írta elő, hogy a kompenzációs intézkedések finanszírozása, kivitelezése és monitorozása úgy történjen, ahogyan az a megküldött dokumentációban van. A kompenzációs intézkedésekhez kapcsolódó munkálatokat mindaddig folytatni kell - szükség esetén az 5. év leteltét követően is - amíg a kiegyenlítő intézkedések a céljukat el nem érik. A kompenzációs intézkedések monitorozása mellett ugyanilyen fontos az áttelepített növényfajok, ill. a befogadó helyek teljes körű monitorozása. Az áttelepítés érdekében folyamatosan gondoskodni kellett a befogadó helyek utókezeléséről. A fenti előzmények és indokok, valamint jogszabályhelyek alapján a Hatóság az alábbi előírásokat tette: /2011. számú határozat VI. fejezet: - A területen előforduló védett, fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű fajok állományában bekövetkező károsodást az érintett fajok állományainak mentésével, illetve az érintett fajok más állományainak előfordulási helyén végzett élőhely-javító intézkedésekkel kell csökkenteni. 1. Növényáttelepítésre vonatkozó előírások: 1.1. A beruházási területen előforduló, alábbi védett növényfajok egyedeinek áttelepítését kell elvégezni: árlevelű len (Linum tenuifolium) homoki fátyolvirág (Gypsophila arenaria) pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) csajkavirág (Oxytropis pilosa) orchidea-fajok (Cephalanthera damasonium, Ophrys apifera, Orchis militaris, Orchis morio) tavaszi hérics (Adonis vernalis) bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) kései szegfű (Dianthus serotinus) homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium) homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis) homoki vértő (Onosma arenaria) homoki kocsord (Peucedanum arenarium) selymes boglárka (Ranunculus illyricus) Az egyes védett növényfajok áttelepítése egyedi vagy gyeptéglás áttelepítéssel (az előfordulásnak és 8

9 a fajnak leginkább megfelelő módon), valamint a szaporodó képletek begyűjtésével, állandó szakfelügyelet mellett történhet. A szakfelügyelettel megbízott személynek a növény-áttelepítéshez szükséges gyakorlattal kell rendelkeznie Az egyedi vagy tövenkénti áttelepítés az alábbiak szerint történhet: Áttelepítés az építési tevékenység első fázisában: - A területen előforduló orchidea-fajok (Cephalanthera damasonium, Ophrys apifera, Orchis militaris, Orchis morio), tavaszi hérics (Adonis vernalis) bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), kései szegfű (Dianthus serotinus), homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium) egyedek mentését a szakfelügyeletet ellátó szervvel/személlyel, ill. a befogadó hely tulajdonosaival, kezelőivel egyeztetett időpontban, a lehető legkorábban meg kell kezdeni, és szükség esetén a tereprendezéssel párhuzamosan is folytatni kell. - A földlabdával kiemelt egyedeket ládába kell helyezni és a lehető legkisebb rázkódással kell szállítani az áttelepítés helyszínére. - A földlabdás növényeket az ültetési helyeken előre kialakított ültetési gödrökbe kell helyezni. Szükség esetén az ültetési gödröket előre be kell locsolni. - A kiásott egyedek a befogadó helyekre (Győr 0748/67, Nagyszentjános 0131/2 hrsz., 18TI3 erdőrészlet, Ács 0328/1 hrsz., Gönyű 039/1a hrsz., 20TI1 erdőrészlet, Gönyű 039/1a hrsz., 17TI2 erdőrészlet) a szükséges előkészítő munkákat követően ültethetők el. Az első ültetést megelőzően, majd folyamatosan a befogadó helyeken előforduló védett növényfajokat fel kell mérni és meg kell jelölni. Az áttelepítés során biztosítani kell, hogy a befogadó helyek meglévő védett növényfajok egyedei ne sérüljenek a munkák során. - Az átültetett és a már az ültetési területen lévő egyedeket megkülönböztetésre alkalmas módon meg kell jelölni (pl. különböző színű karóval). - A 3. pontban foglaltaknak megfelelően a telepítési helyeken biztosítani kell a meglévő özönnövények eltávolítását, illetve későbbi megtelepedésük megelőzését. Amennyiben ennek elérése érdekében fakitermelés is szükséges, úgy azt előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatósághoz A beruházás első fázisán kívül eső területeken: - Az áttelepítést 2011-től kezdődően a területrendezési munkák megkezdéséig kell végezni. - Az áttelepítendő egyedeket, egyedcsoportokat 2011 tavaszától kezdve folyamatosan meg kell jelölni (színezett pálca) és az első alkalmas időpontban, lehetőleg a termésérés végén kell kiásni 20x20, ill. egyes fajoknál 30x30 cm-es földlabdával. - A kiemelt földlabdákat ládába kell helyezni és a lehető legkisebb rázkódással kell szállítani az áttelepítés helyszínére. - A földlabdás növényeket az ültetési helyeken előre kialakított ültetési gödrökbe kell helyezni. Szükség esetén az ültetési gödröket előre be kell locsolni. - A kiásott egyedek a befogadó helyekre (Győr 0748/67, Nagyszentjános 0131/2 (18TI3 erdőrészlet), Ács 0328/1 hrsz., Gönyű 039/1a hrsz. (20TI1 erdőrészlet), Gönyű 039/1a hrsz. (17TI2 erdőrészlet) a szükséges előkészítő munkákat követően ültethetők el. Az ültetést megelőzően a befogadó helyeken előforduló védett növényfajokat fel kell mérni és meg kell jelölni. Az áttelepítés során biztosítani kell, hogy a befogadó helyek meglévő védett növény egyedei ne sérüljenek a munkák során. - Az egyes növényfajok esetében a maggyűjtés, a magok tárolása, az elvetés szintén szakfelügyelet mellett történhet. - Az ültetést követő 5 évben biztosítani kell a megjelenő nem kívánatos növények (pl. betyárkóró (Erigeron canadensis), siskanád (Calamagrostis epigeios), selyemkóró (Asclepias syriaca) 9

10 rendszeres eltávolítását a 3. pontban foglaltaknak megfelelően. A gyommentesítés során az eltávolítandó fajokat kézzel kell kihúzni és elvinni a területről. - A beruházás első fázisán belül eső területek megközelítésére/ellátására szolgáló munkálatokkal kapcsolatban (közművek, út, építési út, kerítés, vasút, esővíz elvezető rendszer) az pont alapján kell eljárni A növényfajok monitorozásával kapcsolatos előírások: - A növényfajok monitorozása a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer védett növényfajokra készült protokollja alapul vételével végzendő. - Az addig elvégzett munkálatokról az első jelentést december 31-ig kell eljuttatni a Felügyelőség részére. - 5 évig, minden év december 31-ig jelentést kell készíteni az áttelepített egyedek túlélési helyzetéről, az áttelepítés sikerességéről és a befogadó helyek természeti állapotáról. A jelentésben meg kell nevezni a szakfelügyelettel megbízott szervet/személyeket is. A jelentést a Felügyelőség részére kell megküldeni a következő év január 31-ig. - Az 5. év végén összefoglaló jelentést kell készíteni, melyet december 31-ig kell benyújtani a Felügyelőséghez. Vizsgálni kell különösen, hogy mekkora arányú az egyedileg átültetett példányok túlélése az 1. és a 2. évben; az átültetett példányok hoznak- e termőképes magot, van- e szaporulat; mekkora a magvetés sikeressége; a befogadó helyek természeti állapotának változása (növényzet összetétele) a kialakuló populációk 5-10 év viszonylatában életképesek- e. 2. Állatfajok áttelepítésére vonatkozó előírások: Magyar futrinka mentése: - A magyar futrinka (Carabus hungaricus) állományának mentését a beruházás területén folyamatosan kell végezni a befogásra alkalmas időszakokban, 2011 márciusától a tereprendezési munkák megkezdéséig. - A magyar futrinka (Carabus hungaricus) egyedeinek áttelepítése érdekében szükséges engedélyt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől kell beszerezni. - Az építési tevékenység első fázisában a magyar futrinka egyedek áttelepítése érdekében a területen tervezett tereprendezési munkálatokat az alábbi koordináták által határolt területen csak a Főfelügyelőség által adott engedélyben foglalt mentési munkálatok elvégzését követően lehet végezni: EOVX EOVY

11 A mentési munkálatokról, ill. az áttelepítésről készítendő jelentést a Felügyelőség részére is meg kell küldeni. Kétéltű fajok mentése: - A kétéltűfajok egyedeinek mentését 2011 márciusától kezdve folyamatosan, kétéltű specialisták felügyelete mellett kell végezni az aktív időszak végéig. - A mentést a jelentősebb szaporodó helyeken terelő-csapda rendszerrel, illetve az egész területen egyeléssel (adult egyedek, petecsomók és ebihalak begyűjtése) kell végezni. - A vödörcsapdák ellenőrzését és a befogott állatok átszállítását a csapdarendszer felállításától május végéig folyamatosan kell végezni. - A szaporodóhelyekre, illetve időszakos vízállásokba bejutó kétéltű egyedeket, a petecsomókat és a kikelő ebihalakat kézi hálózással kell befogni. - A befogást követően az egyedeket azonnal át kell szállítani egy biztonságos, halmentes szaporodó helyre (A kétéltű áttelepítésre alkalmas helyek: Győr 0950/43, 0957/1, 0956/1 és 0955/1 hrsz.). - A téli időszakban az építkezést úgy kell ütemezni, hogy a talajban, a hibernált állapotban telelő kétéltű példányok ne pusztuljanak el. Hüllő fajok mentése: - A hüllő fajok mentését a teljes területen folyamatosan kell végezni a tereprendezési munkák megkezdéséig. - A hüllők esetében a területet aktív időszakban rendszeresen ellenőrizni kell, és minél több példányt kell befogni, majd haladéktalanul átszállítani a számukra megfelelő, biztonságos helyszínekre (befogadó helyek). - A befogott egyedeket a lehető legkíméletesebben kell átszállítani (pl. csapdával együtt) az új helyükre, ahol több helyen kell kiengedni a befogott egyedeket. A már átvizsgált területeken, a mentés után a szaporodó helyeket fel kell tölteni, ill. meg kell szüntetni. Madárfajok védelme: - Az építkezés ütemezése során figyelemmel kell lenni a területen fészkelő madárfajok zavartalanságának biztosítására. - Amennyiben fák, ill. cserjék kivágása szükséges, azt a fészkelési időszakon kívül, valamennyi védett állatfajra tekintettel kell elvégezni. 3. A befogadóhelyek előkészítése: A beruházás területéről kimentett védett fajok egyedeit a megjelölt előkészítő munkák elvégését követően az alább felsorolt területeken kell elhelyezni. A befogadó helyeken szükséges előkészítő munkákat a jelen határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul meg kell kezdeni. Ehhez előzetesen be kell szerezni az érintett területek kezelőinek, tulajdonosainak hozzájárulását, ill. amennyiben fakitermelés szükséges, azt az erdészeti hatósághoz kell bejelenteni 3.1. Az M19. gyorsforgalmi út és a laktanya közötti terület II. (Győr 566EY; 0748/78 hrsz., a terület a Magyar Állam tulajdonában és a HM kezelésében van.) A laktanya felőli oldalon az alábbi előkészítő munkákat kell elvégezni: - A területen előforduló özönnövényeket [ezüstfa (Eleagnus angustifolia), akác (Robinia pseudo- 11

12 acacia), bálványfa (Ailanthus altissima) és magas aranyvessző (Solidago gigantea) el kell távolítani mechanikus és kémiai (ecsetelés, injektálás) beavatkozásokkal. - A kijelölt területről az özönnövényeken felül a fenyőféléket és az orgonát is el kell távolítani, azonban az őshonos fa- és cserjefajokat kímélni kell. - A súlyosan fertőzött területek csak a beavatkozások megkezdését követően a 2. és 3. évtől használhatók fel ültetésre. Az enyhén fertőzött területekre már az első évben ültethetők a növények. - A kezeléseket 5 évig kell ismételni (pl. sarjleverés, ismételt kenés), amíg a fenti fajok teljesen ki nem pusztulnak a területről. - A fakitermelést be kell jelenteni az erdészeti hatóság felé. - A letermelt faanyagot és a vágástéri hulladékot el kell szállítani a területről. - A területen lévő kb. 10 m 3 hulladékot (fa, műanyag, ruha) el kell szállítani. - A fáktól és özönnövényektől megtisztított területet alaposan ki kell gereblyézni, majd ezeket, továbbá a siskanádas foltokat a következő 5 évben évente kétszer le kell kaszálni (június, augusztus) és a lekaszált füvet 2 héten belül a területről el kell szállítani. - Ha a nem kívánatos fajok (elsősorban a siskanád) visszaszorulnak és a homoki gyepekre jellemző domináns fajok válnak tömegessé, akkor a kaszálások ritkíthatók, majd teljesen megszüntethetők Nagyszentjános 0131/2 (KAEG Zrt. a tulajdonos, Nagyszentjános 18TI3 erdőrészlet) és Ács 0328/1 hrsz. (Magyar Állam a tulajdonos, MNV ZRT. a kezelő) - A területet be kell keríteni. A szükséges kerítés hossza 1750 m. A kerítés akác oszlopokra rögzített, 2m magas csavart szálú vadvédelmi háló lehet, 1 vagy 2 kapuval. Amennyiben a kerítés szükségtelenné válik, azt el kell bontani és anyagát el kell távolítani a helyszínről. - A területen előforduló özönfajokat [selyemkóró (Asclepias syriaca), akác (Robinia pseudo-acacia) és bálványfa (Ailanthus altissima), magas aranyvessző (Solidago gigantea)] az áttelepítést megelőzően, illetve részben azzal párhuzamosan, mechanikus és kémiai (ecsetelés, injektálás) beavatkozásokkal el kell távolítani. - A súlyosan fertőzött területek csak a beavatkozások megkezdését követően a 2. és 3. évtől használhatók fel ültetésre. Az enyhén fertőzött területekre már az első évben ültethetők a növények. - A kezeléseket 5 évig kell ismételni (pl. sarjleverés; ismételt kenés), amíg a fenti fajok teljesen ki nem pusztulnak a területről. - A magas aranyvessző (Solidago gigantea) esetében kizárólag mechanikai irtás (kaszálás, lehordás) alkalmazható. - A terület gyomosodó részeit évente egyszer vagy szükség esetén kétszer (június, augusztus) le kell kaszálni, a lekaszált szénát 2 héten belül a területről el kell szállítani. - A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságnak és a Felügyelőségnek. - A nyílt homokfelszíneket kézi munkával el kell egyengetni. Ezek a területek használhatók fel elsősorban magvetésre Gönyű 15TI3 (Gönyű 039/1 hrsz.) (Magyar Állam a tulajdonos, KAEG Zrt. a kezelő, Földhivatalföldmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, ÉGÁZ- DÉGÁZ- bányaszolgálati jog) - A területen előforduló özönnövényeket [akác (Robinia pseudo-acacia), ostorfa (Celtis occidentalis), bálványfa (Ailanthus altissima) és ezüstfa (Eleagnus angustifolia)] mechanikus és kémiai (ecsetelés, injektálás) beavatkozásokkal el kell távolítani. - A súlyosan fertőzött területek csak a beavatkozások megkezdését követően a 2. és 3. évtől használhatók fel ültetésre. Az enyhén fertőzött területekre már az első évben ültethetők a növények. - A kezeléseket 5 évig kell ismételni (pl. sarjleverés, ismételt kenés), amíg a fenti fajok teljesen ki nem pusztulnak a területről. 12

13 - A siskanádas foltokat évente kétszer le kell kaszálni és lekaszált füvet a területről 2 héten belül eltávolítani. - A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságnak és a Felügyelőségnek. - A terület befogadó helyként csak a 2. év után használható. - A fakitermelést az erdészeti hatósághoz be kell jelenteni Gönyű 20TI1 (Gönyű 039/1a hrsz.) (Magyar Állam a tulajdonos, KAEG Zrt. a kezelő) - A siskanádas foltokat évente le kell kaszálni (június, augusztus) és a lekaszált füvet a területről 2 héten belül eltávolítani. A felhalmozódott fűavart alapos gereblyézéssel kell összegyűjteni az első kaszáláskor. - A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságnak és a Felügyelőségnek. - A területen előforduló özönfajokat [akác (Robinia pseudo-acacia), ostorfa (Celtis occidentalis), bálványfa (Ailanthus altissima) és ezüstfa (Eleagnus angustifolia)] az áttelepítést megelőzően, illetve részben azzal párhuzamosan mechanikus és kémiai (ecsetelés, injektálás) beavatkozásokkal el kell távolítani. - A súlyosan fertőzött területek csak a beavatkozások megkezdését követően 2-3 évtől használhatók fel ültetésre. Az enyhén fertőzött területekre már az első évben ültethetők a növények. - A kezeléseket 5 évig kell ismételni (pl. sarjleverés, ismételt kenés), amíg a fenti fajok teljesen ki nem pusztulnak a területről. - A fakitermelést az erdészeti hatósághoz be kell jelenteni Gönyű 17TI2 (Gönyű 039/1a hrsz.) (Magyar Állam a tulajdonos, KAEG Zrt. a kezelő) - A siskanádas foltokat évente le kell kaszálni (június, augusztus) és a lekaszált füvet a területről 2 héten belül eltávolítani. A felhalmozódott fűavart alapos gereblyézéssel kell összegyűjteni az első kaszáláskor. - A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságnak és a Felügyelőségnek. - A területen előforduló özönfajokat [akác (Robinia pseudo-acacia), ostorfa (Celtis occidentalis), bálványfa (Ailanthus altissima) és ezüstfa (Eleagnus angustifolia)] az áttelepítést megelőzően, illetve részben azzal párhuzamosan mechanikus és kémiai (ecsetelés, injektálás) beavatkozásokkal el kell távolítani. - A súlyosan fertőzött területek csak a beavatkozások megkezdését követően a 2. és 3. évtől használhatók fel ültetésre. Az enyhén fertőzött területekre már az első évben ültethetők a növények. - A kezeléseket 5 évig kell ismételni (pl. sarjleverés, ismételt kenés), amíg a fenti fajok teljesen ki nem pusztulnak a területről. - A fakitermelést az erdészeti hatósághoz be kell jelenteni. 4. A 2. és 3. pontban előírt tevékenységek monitorozása: - 5 évig, minden év december 31-ig jelentést kell készíteni az érintett területekről, azok állapotáról. A jelentésben meg kell nevezni a szakfelügyelettel megbízott szervet/személyeket is. A jelentést a Felügyelőség részére a következő év január 31-ig kell megküldeni. - Az 5. év végén összefoglaló jelentést kell készíteni, melyet december 31.-ig kell benyújtani a Felügyelőséghez. - Vizsgálni kell különösen, hogy milyen védett fajok élnek a befogadó területeken; ezek állománya az előkészítő munkákat és az áttelepítéseket követően hogyan változik; az előírt élőhely- javító előkészítő munkák eredményességét és hatását az élőhely összetételére 13

14 vonatkozóan. - Amennyiben az 5. év végén, az összefoglaló jelentésben foglaltak, ill. a befogadó helyek állapota miatt további intézkedés szükséges, úgy a Felügyelőség a kezelések folytatásáról fog dönteni. 5. A beruházás feltételeként az alábbi Natura 2000 kiegyenlítő intézkedéseket kell megvalósítani: - A kiegyenlítő intézkedéseket a jelen határozat jogerőre emelkedésétől kell megkezdeni és december 31.-ig kell megvalósítani. - A Natura 2000 kiegyenlítő intézkedéseket a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által készítetett Javasolt kiegyenlítő intézkedések az AUDI Hungária Motor Kft. Natura 2000 területen tervezett beruházásával kapcsolatban című, az Európai Bizottság november 12-i konzultációja alapján kidolgozott, Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása keretében a Natura 2000 területen tervezett beruházások miatt javasolt módosított kiegyenlítő intézkedések (2010. december 3.) című dokumentációban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. - A fent hivatkozott dokumentációban szereplő intézkedések, ill. azok célja: 5.1. A Hajós 0424/2 hrsz.-ú (Magyar Állam, HM) területen helyreállító és állapotjavító intézkedéseket kell végezni a Pannon homoki gyep állapotának javítása, ill. a magyar futrinka számára alkalmasabb körülmények megteremtése érdekében. Az intézkedés főbb lépései: A nem erdő művelési ágú területeken el kell végezni a tájidegen fásszárú növényzet, elsősorban a bálványfa és akác irtását. Az irtás során kombinált mechanikai és kémiai beavatkozásokat kell végezni. Vegyszer alkalmazásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a terület természetes élőhelyeinek védelmére. A homoki gyepet veszélyeztető cserjék egy részét vissza kell szorítani. A terület korábbi katonai használatából visszamaradt beton építményeket és a hulladékot el kell szállítani. A területet minimum 5 évig kell kezelni A HUKN200XX Kékhegyi lőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kialakítása és állapotjavítása. Az Érsekcsanád 0294/1, 0295, 0296/1 és Csávoly 0177/2 hrsz.-ú (Magyar Állam, HM) területeken el kell végezni a tájidegen fásszárú növényzet, elsősorban a bálványfa és akác irtását. Az irtás során kombinált mechanikai és kémiai beavatkozásokat kell végezni. Vegyszer alkalmazásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a terület természetes élőhelyeinek védelmére. A homoki gyepet veszélyeztető cserjék egy részét vissza kell szorítani. A terület korábbi katonai használatából visszamaradt beton építményeket és a hulladékot el kell szállítani. A területet minimum 5 évig kell kezelni A fent hivatkozott dokumentációban ismertetett 3. intézkedés Pannon homoki gyepek (6260) létrehozása és helyreállítása degradált területeken, ill. fenyő és akác ültetvények helyén a károsított területen belül megvalósíthatósága érdekében Gönyű 3TI, 3TN1, 3TN2 (048a), 5G, 5H, 5I, 5TI1, 5TI2, 5TI3 (053/1a), 6C, 6H, 6N, 6TI1, 6TI2 (048a), 7G (051), 7T, 7TI1 (048a), 7TI2 (048a) (051), 8H, 8TI1 (053/1a), 8TI2 (051), 8TI3, 8TI4 (053/1a), 11CE, 11J, 11K, 11L, 11M, 11TI1, 11TI2 (039/2a), 12B, 12CE1, 12CE2, 12TI (048a), 19I, 19N, 19TI (039/1a), Győr 564J, 564K (0747/7), 565 CE1, 565D, 565E,(0748/79), 565G (0748/79) (0748/70), 569TI (0748/70), 571A, 571B, 571C, 575A, 575B, 575C, 575D, 575E, 575F (0893/1) jelű erdőrészleteket (zárójelben helyrajzi szám) fel kell mérni 14

15 (Magyar Állam, KAEG Zrt., HM Bp- i. Erd. Zrt.- 130,83 ha erdő). A 3. intézkedés célja kb. 85 ha pannon homoki gyep létrehozása a HUFH20009 kódszámú, Gönyűihomokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen vadföldek, spontán akácosok, akác- és fenyőültetvények helyén, ill. kb. 40 ha pannon homoki gyep helyreállítása a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi- homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen. - A fenti cél megvalósítása érdekében mindenek előtt az érintett területek részletes felmérése szükséges. A felmérésnek ki kell terjednie különösen: alap talajtani és talajkémiai, valamint botanikai és zoológiai felmérésre a területeken előforduló özönnövények felmérésére a területen meghagyható őshonos és a termőhelynek megfelelő fafajok megjelölésére az özönnövények előfordulása ismeretében a legjobb irtási módszer ismertetésére a szükséges talajművelési munkák meghatározására a talajművelési munkák során megkímélendő foltok kijelölésére az egykori tisztások növényzetének felmérésére, továbbá ismertetni kell a gyepvetéshez szükséges magok gyűjtésének helyét, idejét, tárolását az egyes munkafolyamatok (fakitermelés, vágástakarítás, talajelőkészítés, gyepesítés; utókezelések) időbeli ütemezését a vetés és utókezelés eredményességének vizsgálatát célzó monitoring- tervet - Az erdőterület igénybevételéhez külön környezetvédelmi engedélyt és erdészeti hatósági engedélyt kell beszerezni. - A részletes felmérést, tervet és a környezetvédelmi engedélyhez szükséges kérelmet és dokumentációt szeptember 30-ig kell benyújtani a Felügyelőség részére. - A felmérés függvényében az intézkedés főbb lépései: Talajelőkészítési munkák A faállomány teljes eltávolítása Özönnövények irtása Maggyűjtés Utókezelések Monitoring - A gyepesítéshez szükséges talajelőkészítési munkák csak akkor kezdhetők meg, ha az özönfajok borítása a kiindulási állapothoz képest 1% alá csökken. - Az özönnövények irtása során a mechanikai módszereket kell előtérbe helyezni. Kémiai módszereket csak a szükséges mértékben lehet alkalmazni. - A részletes tervezés során kell meghatározni, hogy a boronálást és a vetőágyak előkészítését szántás, mélyszántás, vagy tárcsázás előzze- e meg. - A vetéshez szükséges mag gyűjtését a helyi, jó állapotú gyepekben kell elvégezni, a mag érésekor, min. 25 kg/ha mennyiséggel. - A maggyűjtést száraz időben, száraz füvön kell végezni. - A begyűjtött magot max. 2 évig szabad tárolni. A 3. évben történő vetés esetében növelni kell a vetőmag mennyiséget (25 kg/ha- ról kg/ha- ra). - Szükség esetén a magvetést többször meg kell ismételni. - Az utókezelések során elsősorban kaszálással és a széna elszállításával kell biztosítani a nem kívánatos fajok és a holt szerves anyag eltávolítását. - Az utókezelések eredményességét folyamatosan ellenőrizni kell. - Az utókezeléseket a gyep természeteshez közeli záródásáig kell folytatni. 15

16 5.4. Pannon homoki borókás nyarasok (91NO) létrehozása fenyő és akác ültetvények helyett a károsított területen. Az intézkedés célja 12,85 ha pannon homoki- borókás nyaras létrehozása a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi- homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen akác és fenyőültetvények helyén. - A fenti cél megvalósításának első lépéseként a Győr 568K, 568J, 575G, 575H, 575I, 575J jelű erdőrészleteket (Győr 0748/79, 0893/1 hrsz.) fel kell mérni, erdőrészletenként kidolgozott egyedi beavatkozási tervet kell készíteni. (MÁ, HM Bp.- i Erd. Zrt., 12,85 ha erdő). - A felmérésnek ki kell terjednie különösen: - az erdőrészletekben előforduló honos fafajok felmérésére, megjelölésére - az özönnövények eltávolításának módszerére - a cél elérése érdekében szükséges utókezelésre - A szerkezetátalakításhoz, ill. az üzemterv módosításához az erdészeti hatóság engedélyét be kell szerezni. - A beavatkozási tervet szeptember 30-ig kell benyújtani a Felügyelőséghez. - A beavatkozási terv és az erdészeti hatósági engedélyek megszerzését követően elvégzendő intézkedés főbb lépései: Nem megjelölt faegyedek eltávolítása. Özönnövények eltávolítása, az akác és bálványfa sarjadzásának megakadályozása Ültetés - Az akác és bálványfa esetében a sarjadzás megakadályozására tuskókenést kell alkalmazni. - Az ültetések csemetével történhetnek. - A nem őshonos fafajok esetében a kikelő egyedek azonnali elpusztításáról gondoskodni kell. - Évente, az adott évben a területen végzett munkálatokról jelentést kell küldeni a Felügyelőség részére, egészen az erdő műszaki átadásáig Pannon homoki gyepek (6260) helyreállítása a HUDI20046 Szigeti homokok területén. Az intézkedés célja: Pannon homoki gyepek helyreállítása az élőhelyet kiemelten veszélyeztető özönnövények (Acer negundo zöldjuhar, Ailanthus altissima bálványfa, Asclepias syriaca selyemkóró, Celtis occidentalis nyugati ostorfa, Pinus sylvestris erdei fenyő, Pinus nigra feketefenyő, Robina pseudo-acacia akác ) eltávolításával a Szigetmonostor 085/2 hrsz.-ú területen (alrészletek: a, b, c, d, f, g, h, j, k- erdő, gyep és kivett út) - Az özönnövények irtása kombinált mechanikai és kézi módszerekkel végezhető. - Vegyszer alkalmazásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a környező terület élőhelyeinek védelmére. - A fakitermelést az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni. - A területet minimum 5 évig kell kezelni Özönnövények irtása a HUFH20009 Gönyűi homokvidék területén létrehozandó új élőhelyek környezetében. Az intézkedés célja a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi- homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen létrehozandó új élőhelyek kialakítására irányuló intézkedések támogatása a környező területek potenciális özönnövény (Ailanthus altissima bálványfa, Asclepias syriaca selyemkóró, Celtis occidentalis nyugati ostorfa, Eleagnus angustifolia ezüstfa, Solidago gigantea magas aranyvessző fajok esetében) forrásainak eltávolításával. - A fenti cél megvalósításának első lépéseként a Győr 564M, 564L (0747/7 hrsz.), 565F (0748/79), 568I, H, L, F, 568A, B (0748/79 hrsz.), 569A, B, C (0748/70 hrsz.), 574D, E, Gönyű 1A, H, TI1, TI3 (051 hrsz.) 2B, C, 3B, E, G, H, I, TN1, 4M, N (051, 053/1a hrsz.), 6D, G, VF, L, E, K, I (048 hrsz.), 7R, 16

17 B, S, Q, N, P, 7E, F, H, VF (048/a, 051 hrsz.), 8F, VF, 11C, G, I, J (053/1a hrsz.), 12A, VF, I, J, F, E (048/a hrsz.), 13T, 14E, G, F, P, O, 19M, J, K, G (039/1a hrsz.), 20A, B, 5A, B, C, N, M, K, J (053/1a hrsz.), 8G, O, J, F (053/1a, 051 hrsz.) jelű erdőrészleteket részletesen fel kell mérni és részletes beavatkozási tervet kell készíteni. (Magyar Állam, KAEG Zrt., HM Bp.- i. Erd. Zrt.) - A beavatkozási tervnek tartalmaznia kell különösen: - részterületenként az előforduló özönfajokat, a fertőzöttség mértékét - a beavatkozási idő és a legjobb módszer (injektálás, kenés, kézi és gépi permetezés, az alkalmazni tervezett vegyszer fajtája) megjelölését - monitoring- tervet - A beavatkozási tervet szeptember 30-ig kell benyújtani a Felügyelőséghez. - Az özönnövények irtása kombinált mechanikai és kézi módszerekkel végezhető. - Vegyszer alkalmazásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a környező terület élőhelyeinek védelmére. - Az ellenőrizhetőség érdekében a vegyszerbe színezőanyagot kell keverni. - A fakitermelést az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni Euró- szibériai erdősztyepptölgyesek tölgyfajokkal (91IO) élőhelytípus élőhely-rekonstrukciója a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi- homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen. Az intézkedés célja: 4 ha euro- szibériai erdősztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) élőhely helyreállítása a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi- homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen. - A fenti cél megvalósítása érdekében a Gönyű 3D (Gönyű 048/a hrsz.) erdőrészletre vonatkozó egyedi, részletes beavatkozási tervet kell készíteni. (Magyar Állam, KAEG Zrt.) - A beavatkozási tervnek tartalmaznia kell különösen: - az erdőrészletben felmért és megjelölt megmaradó és kivágandó egyedeket - a kialakítandó lékek tervezése során arra kell törekedni, hogy a lékek egyirányú kiterjedése az 1,5 fahosszúságot ne haladja meg, az erre merőleges lékek hosszát a lehetőségek és az erdő állapotának megfelelően kell meghatározni - özönnövények felmérése, eltávolítása - meghagyandó fenyőfélék megjelölése - A beavatkozási tervet szeptember 30-ig kell megküldeni a Felügyelőség részére. - A fakitermelést előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatósághoz. A beavatkozási tervben foglaltaknak megfelelően - A kivágandó és megmaradó fákat előzetesen meg kell jelölni (törzsön és tuskón is). - Az akác és bálványfa egyedeket teljes mértékben el kell távolítani. - A fenyőfélék egyidejű eltávolítása tilos, ugyanakkor egyes egyedek kivághatók. - A kialakított lékekben a tölgyféléket makkvetéssel, a nyárféléket csemetével kell ültetni. - Az ültetési területeket szükség szerint kerítéssel, időleges vadvédő kerítéssel kell védeni. - Az ápolások során folyamatosan biztosítani kell a visszatelepedő özönnövények eltávolítását és a csemeték védelmét, ill. fejlődésének elősegítését. - A pótlásokat, ill. a telepítést folyamatosan ismételni kell a sikeres megmaradásig. 6. A kiegyenlítő intézkedések monitorozása: - A monitoring során elsősorban a Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszer (NBmR) szabványos mintavételeit kell alkalmazni. - 5 évig, minden év december 31-ig jelentést kell készíteni az addig elvégzett munkálatokról. A jelentésben meg kell nevezni a szakfelügyelettel megbízott szervet/személyeket is. A jelentést a Felügyelőség részére kell megküldeni a következő év január 31-ig. 17

18 - Az 5. év végén összefoglaló jelentést kell készíteni, melyet december 31-ig kell benyújtani a Felügyelőséghez. - Vizsgálni kell különösen: a létrehozott élőhelyek állapota (összetétel, szerkezet, funkció) hogyan viszonyul a referencia élőhelyekhez képest; a létrehozott és helyreállított terület állapota hogyan változik az intézkedés ideje alatt; a létrehozott és helyreállított élőhelyek faunája hogyan változik a beavatkozások következtében; milyen sikerrel történt meg az invazív fajok eltávolítása; tapasztalható- e visszatelepedés a kezelt területeken; tapasztalható- e javulás a közösségi jelentőségű és a hazai jogszabályok alapján védett fajok tekintetében; a beavatkozások befejeződése után az élőhelyek és a fajok állapota hogyan változik meg (fenntarthatóság vizsgálata); szükségesek- e rendszeres fenntartó kezelések. - Amennyiben az 5. év végén, az összefoglaló jelentésben foglaltak, ill. a területek aktuális állapota alapján az egyes területekre meghatározott Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések céljai elérése érdekében további beavatkozások végzése szükséges, úgy a Felügyelőség a kompenzációs intézkedések folytatásáról fog dönteni. A mintavétel módszertana: - Élőhelyek esetében a magyarországi Natura 2000 monitorozás gyepekre és erdőkre kidolgozott módszertana (szerkezet és funkció monitorozás- intenzív) alkalmazandó. - Növényfajok esetén az NBmR védett és ritka fajokra kidolgozott protokollja alkalmazandó, azzal, hogy a beavatkozási területen minden érintett növényfaj állományát ponttérképezéssel kell vizsgálni. - Özönnövények esetében folt és ponttérképezés kombinálásával kell az előfordulások helyét rögzíteni. Az özönnövények mennyiségét %- os borítás formájában kell megadni az adott foltra vonatkoztatva. - A talajlakó ízeltlábúak, az egyenesszárnyú közösségek és a hüllők esetében is a NBmR megfelelő protokollja alkalmazandó. - A madarak esetében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által kidolgozott Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) módszertanát kell használni. Mintavételi helyek száma: - Élőhelyek: beavatkozási területenként min. 2 mintavételi hely és/vagy 20ha- ként min. 1 mintavételi hely. - Valamennyi növényfaj: teljes beavatkozási terület. - Talajlakó ízeltlábúak és egyenesszárnyúak esetében a mintavételi helyek egyezzenek meg az élőhelyekre kijelölt helyekkel. - Hüllők: beavatkozási területenként min. 2 db m- es transzekt. - Madarak: teljes beavatkozási terület. 7. Tájvédelmi előírások: - A zöldfelületek kialakítása során csak őshonos növényfajok alkalmazhatók. A telepítés őshonos, a helyi élőhelyekre jellemző fajokkal történhet. - A fenntartás során gondoskodni kell az adventív özönfajok folyamatos eltávolításáról. - Nem ültethető lágyszárú, cserje- és fafajok: bálványfa (Ailanthus altissima), ezüstfa (Eleagnus angustifolia), zöld juhar (Acer negundo), tűztövis- fajták (Pyracantha fajták), Celtis sp. (különösen nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), gyalogakác (Amorpha fruticosa), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), virágos kőris (Fraxinus ornus), akác (Robinia pseudo- acacia), alkörmös (Phytolacca americana) 18

19 - Spontán betelepedés esetén kötelező irtani kell: selyemkóró (Asclepias syriaca), egynyári seprence (Erigeron annus), betyárkóró (Erigeron canadensis), magas és kanadai aranyvessző (Solidago gigantea et canadensis), tarackbúza (Agropyron repens), siskanád (Calamagrostris epigeios), alkörmös (Phytolacca americana). 8. A telephelyen tervezett szabad vízfelületekre vonatkozó előírások: - A tavak és zöld felület kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a szabad vízfelületek megfelelő kialakítás esetén alkalmasak lehetnek a kétéltű fajok számára, mint szaporodó hely. Ehhez az állatok biztonságos közlekedését is biztosítani kell a területen. - A szabad vízfelületek kialakítása során csak természetes, őshonos vízinövényzet telepíthető. A Hatóság /2012. számú határozatában a vasúti nyomvonal módosítására vonatkozóan a /2012. számú határozatával kiadott döntését kiegészítette akként, hogy a beruházás megvalósításához természetvédelmi előírásokat határozott meg. A Hatóság megállapította, hogy az iparvágány átalakítása során 1 ha 6260 Pannon homoki gyep élőhelytípussal borított élőhely semmisül meg, és további 3 ha 6260 Pannon homoki gyep élőhely típussal borított élőhely degradálódása várható a fragmentáció következtében. Az érintett területen előfordul a terület Natura 2000 jelölő fajának minősülő, fokozottan védett homoki futrinka és egyéb közösségi jelentőségű, védett álltafajok (pl. Lacerta agilis, Rana spp.). A fenti természeti károk kompenzálására kiegyenlítő intézkedésként kell kialakítani 15,64 ha Pannon homoki gyepet a HUFH kódszámú, Gönyűi homokvidék elnevezésű Natura 2000 területen. Az előírt intézkedések feltétlenül szükségesek a fenti természeti értékekben keletkező károk csökkentése érdekében. Egyéb kárcsökkentő intézkedések (pl. növény- és állat áttelepítések) a beruházási terület kis mérete és keskeny, hosszú formája miatt, hatékonyan nem végezhetők. Több, a beruházás területén előforduló védett faj esetében, azok életmódja, életciklusa miatt nem határozható meg hatékony kármérséklő intézkedés. A Hatóság megállapította, hogy az iparvágány átalakítása az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja jelentősen, védendő tájképi elemet nem érint, így tájvédelmi szempontból nem kifogásolható. A Natura 2000 kiegyenlítő intézkedésre kijelölt terület egyöntetűsége okán nem indokolt külön kezelni ezen területet. A /2011. számú határozattal kiadott engedély VI. fejezetének 5. pontja az alábbi kiegyenlítő intézkedésekkel egészült ki: A Natura 2000 kiegyenlítő intézkedéseket a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által készítetett Javasolt kiegyenlítő intézkedések az AUDI Hungária Motor Kft. Natura 2000 területen tervezett beruházásával kapcsolatban című, az Európai Bizottság november 12-i konzultációja alapján kidolgozott, Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének módosítása keretében a Natura 2000 területen tervezett beruházások miatt javasolt módosított kiegyenlítő intézkedések (2010. december 3.) című dokumentációban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani, kiemelt figyelemmel az alábbiakra: - Az engedély VI. fejezetének 5.3. pontja: 1. intézkedés: Pannon homoki gyepek (6260) létrehozása erdészeti ültetvények helyén Az intézkedés célja 15,64 ha pannon homoki gyep létrehozása a HUFH20009 Gönyűi-homokvidék kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen akác és fenyőültetvények helyén. Kompenzálandó közösségi jelentőségű érték: Pannon homoki gyep (élőhely létrehozása) Carabus hungaricus (a faj számára alkalmas élőhely létrehozása) Iris humilis ssp. arenaria (a faj számára alkalmas élőhely létrehozása). 19

20 Az intézkedés kedvező hatással lehet az alábbi közösségi jelentőségű fajokra is: Lacerta agilis Lacerta viridis. Érintett erdőrészletek: Győr 567A, Győr 567B, Győr 565A, Győr 565B. Az erdőrészletek összterülete ha. A fenti cél megvalósítása érdekében szükséges mindenekelőtt az érintett területek részletes felmérése és a kiegyenlítő intézkedés részletes megtervezése és a Felügyelőséghez szeptember 30.-ig történő benyújtása, az alábbiak szerint: - alap talajtani és talajkémiai, valamint botanikai és zoológiai felmérés - a területeken előforduló özönnövények felmérése - a területen meghagyható őshonos és a termőhelynek megfelelő fafajok és egyedek megjelölése - az özönnövények előfordulása ismeretében a legjobb irtási módszer ismertetése - a szükséges talajművelési munkák meghatározása - a talajművelési munkák során megkímélendő foltok kijelölése - az egykori tisztások növényzetének felmérésére, továbbá - ismertetni kell a gyepvetéshez szükséges magok gyűjtésének helyét, idejét, tárolását - az egyes munkafolyamatok (fakitermelés, vágástakarítás, talajelőkészítés, gyepesítés; utókezelések) időbeli ütemezését - a vetés és utókezelés eredményességének vizsgálatát célzó monitoring- tervet A felmérés függvényében az intézkedés főbb lépései: - A faállomány teljes eltávolítása - Özönnövények irtása - Talajelőkészítési munkák - Maggyűjtés - Utókezelések - Monitoring A gyepesítéshez szükséges talajelőkészítési munkák csak akkor kezdhetők meg, ha az özönfajok borítása a kiindulási állapothoz képest 1% alá csökken. Az özönnövények irtása során a mechanikai módszereket kell előtérbe helyezni. Kémiai módszereket csak a szükséges mértékben lehet alkalmazni. A részletes tervezés során kell meghatározni, hogy a boronálást és a vetőágyak előkészítését szántás, mélyszántás, vagy tárcsázás előzze- e meg. A vetéshez szükséges mag gyűjtését a helyi, jó állapotú gyepekben kell elvégezni, a mag érésekor. A maggyűjtést száraz időben, száraz füvön kell végezni. A begyűjtött magot max. 2 évig szabad tárolni. A 3. évben történő vetés esetében növelni kell a vetőmag mennyiséget (25 kg/ha- ról kg/ha- ra). Szükség esetén a magvetést többször meg kell ismételni. Az utókezelések során elsősorban kaszálással és a széna elszállításával kell biztosítani a nem kívánatos fajok és a holt szerves anyag eltávolítását. Az utókezelések eredményességét folyamatosan ellenőrizni kell. Az utókezeléseket a gyep természeteshez közeli záródásáig kell folytatni. Az erdőterület igénybevételéhez erdészeti hatósági engedélyt kell beszerezni. - Az engedély VI. fejezetének 5.6. pontja: 2. intézkedés: Özönnövények irtása a HUFH20009 Gönyűi homokvidék területén létrehozandó új élőhelyek környezetében A tervezett élőhely létrehozó és helyreállító intézkedések sikerességét erősíti, ha a természetes élőhelyeket veszélyeztető özönnövények nemcsak a beavatkozási területen, hanem annak 20

21 környezetében is eltávolításra kerülnek. Az intézkedéssel a helyreállított területek ismételt megfertőzésének lehetősége jelentősen csökken. Az intézkedés keretében az 1. intézkedés keretében létrehozott és kijelölt homoki gyepek 100 m-es környezetében történik meg a fás- és lágyszárú özönnövények eltávolítása. Az intézkedésnek a Győr 564 N, M erdőrészletekre kell kiterjednie. El kell végezni a terület részletes felmérését és a részletes beavatkozási tervet szeptember 30- ig kell elkészíteni, továbbá benyújtani. A szükséges hatósági engedélyek megszerzése után kezdődhet meg a nem kívánatos fajok eltávolítása. A Celtis occidentalis esetében a mechanikai beavatkozás (kivágás) általában elégséges, a többi faj esetében azonban kombinált mechanikai és kémiai beavatkozások szükségesek. A vegyszer alkalmazásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a környező terület élőhelyeinek védelmére, a munka ellenőrizhetősége érdekében a kenésre használt vegyszerbe színezőanyag keverése javasolt. A kezeléseket éves visszatéréssel min. 3 évig kell folytatni, a sarjról vagy magról történő ismételt megjelenés megelőzése érdekében. A beavatkozási terv részeként el kell készíteni a kezelések eredményét nyomonkövető monitoring tervét. Valamennyi előírásnak megfelelően, még a évben megkezdődött a fenti kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések végrehajtása. Az első évi kármérséklő intézkedésekről készített jelentést a Hatóság /2012. számú levelében elfogadta. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által összeállított, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. beruházásával kapcsolatban előírt kármérséklő intézkedések (mentés) elvégzéséről című dokumentációt a Hatóság áttanulmányozta és megállapította, hogy a kármérséklő intézkedések a évben az egységes környezethasználati, a /2011. számú természetvédelmi és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által 14/2136-3/2011. számon kiadott határozatban foglaltaknak megfelelően történtek. A beruházás által igénybe vett területről a védett növények és állatok, ill. a fokozottan védett magyar futrinka egyedeinek áttelepítése megtörtént, a mentést, ill. annak eredményeit és a befogadó területeken végzett munkálatokat dokumentáló szakmai jelentést a Hatóság elfogadta. A kiegyenlítő intézkedések első lépéseként a Hatóság az érintett területek részletes felmérését, ill. a felmérések alapján beavatkozási terv készítését írta elő, meghatározva a benyújtandó dokumentáció főbb tartalmi elemeit, a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések céljai eléréséhez szükséges főbb lépéseket. A beavatkozási terveket a Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. készítette el. A Hatósághoz benyújtott I. kötet- Kiviteli terv és II. kötet- Monitoring tervek és szakvélemények című dokumentációt a Hatóság áttanulmányozta. A dokumentációt a Hatóság a január 20-án, a Hatóság ügyfélszolgálati tárgyalójában, az AHM Kft. képviseletében Horváth Éva és Gábor Lőrinc, az AHM Kft. megbízásából Varga Gábor, Dr. Szabó Sándor (NYME KKKN Kft.), Bartha Dénes, Velekei Balázs (NYME EMK), Tuba Katalin (EMEVI), a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság részéről Baranyai Zsolt, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság részéről Pellinger Attila és Takács Gábor, valamint a Felügyelőség részéről Németh Zoltán, Dr. Hajdu Klára, Kulcsárné Roth Matthaea, Tatai Sándor és Dr. Kiss Viktória részvételével zajlott egyeztetés során elhangzott és emlékeztetőben rögzített kiegészítésekkel, javításokkal, javaslatokkal elfogadta 38-12/2012. számú levelében. 21

22 Az ezt követően évente küldött részjelentéseket a Hatóság szintén elfogadta, és a jelentések tartalmát a negyedévente tartott helyszíni bejárások alkalmával is nyomon követte. A kármérséklő intézkedéseket a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: FHNPI) készítette elő és hajtotta végre. E feladat keretében megtörtént a beruházási terület felmérése, azon belül a védett, áttelepíthető fajok becslése és kijelölése, illetve azoké, amelyek maggyűjtéssel menthetők. A munka kiterjedt azokra a távolabbi, értékes területekre is, ahová a növényeket át lehetett telepíteni. A befogadó területeket is előkészítették a növények és állatok befogadására, összegyűjtötték a zavaró hulladékot, és elszállították, a szükséges részeket bekerítették (főleg vaddisznókár ellen), az özönnövényeket és a zavaró fás vegetációt kiirtották. A mentési munkák a határozatban előírtak szerint zajlottak, a szakmai felügyeletet az FHNPI munkatársai biztosították. A munkák végrehajtásához szükséges egyéb, fakitermelési, vegyszerezési, befogási engedélyeket az FHNPI beszerezte, és azok szerint járt el. A mentési munkákat október 30-ig végezték, utána mentés nem történt, a gyárterület felszabadult a beruházás számára. A befogadóhelyek monitorozása és utókezelése megtörtént, erről a Hatóság évente jelentést kapott. Összesen db védett növény, db védett kétéltű és 465 egyed magyar futrinka lárva és imágó került át a befogadóhelyekre a években. Az áttelepítés kockázata ismert tény. Az egyedileg áttelepített növények megeredését és a magvetés eredményességét is vizsgálta az FHNPI, 2015-ben 9,6%-os volt a fellelés aránya, 2014-ben 12,8%, ami csökkenő megmaradási arány. Több faj áttelepítése sikertelennek mondható (pl. homoki vértő, méhbangó stb.). Bizonyos fajok sikeresen mentettnek mondhatók: ilyen pl. a pusztai árvalányhaj, az agárkosbor, a vitézkosbor. Összességében az eredmények vegyes képet mutattak. A kompenzációs intézkedéseket, a monitoringot, illetve az éves jelentéseket az AHM Kft. (a továbbiakban: Ügyfél) megbízásából a Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KKKN Kft.) készítette, irányította és végezte el. Az Ügyfél e dokumentációt módosíttatta, amit a Corydalis Bt. (Dr. Szabó Sándor élővilág-védelmi és tájvédelmi szakértő) készített el. A Corydalis Bt. által készített dokumentáció a KKKN Kft. dokumentációjára támaszkodva új információkat is tartalmazott. A Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések az alábbiak szerint zajlottak: Az 1. intézkedés, a HUKN20014 Hajósi homokpuszta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület bővítése és állapotjavítása a Hajós 0424/2 hrsz.-ú területen: ben a katonai használatból visszamaradt építményeket és egyéb katonai műtárgyakat lebontották, a tájsebeket földdel elfedték. A terület 2011-es, kezdeti állapotát az erőteljes selyemkóró általános és nagy sűrűségű elterjedtsége jellemezte, a tájidegen fásszárú növényzetben a fehér akác dominált. A bálványfa, selyemkóró és fehér akác állományait mechanikai és kémiai módszerekkel visszaszorították, illetve az őshonos galagonya cserjék általi túlzott borítást a kívánatosra mérsékelték. A felmérések szerint a beavatkozás következtében három év alatt ugyan nem csökkent a fertőzött terület nagysága, a növény kiterjedt rizómarendszere alapján ez nem is várható el rövid idő alatt, azonban az átlagos hajtásszám szignifikánsan csökkent, a virágzás elmaradt és a harmadik évre a növények vegetatív hajtásmérete csökkent, ami az állomány meggyengülését, vitalitásának csökkenését jelenti. További kezelések jó eséllyel vezethetnek a fertőzöttség visszaszorításához, 22

23 azonban védőterületek hiányában a környezetből folyamatos a propagulumok beszóródása, ezért nemcsak a már vegyszeres és mechanikai úton gyöngített populáció további kezelése szükséges, hanem az újonnan megjelenő egyedek folyamatos kezelése is indokolta a további beavatkozásokat. Növeli a visszafertőződés veszélyét az is, hogy a meglévő gyep talajában nagy mennyiségben található selyemkóró magja több évig csíraképes. A fásszárúak kezelése látványosabb eredményt hozott. Mind a fehér akác, mind pedig a bálványfa állománya jelentősen csökkent, de a környező területekről folyamatos a visszafertőződés. A még feltörő sarjak kezelése továbbra is szükséges volt. Az elvégzett munkálatok következtében az intézkedési terület tájképi arculata kedvezően változott, nyílt, cserjékkel szórtan ligetes élőhely alakult ki, mely a pannon homoki gyepek élőhelynek megfelelő. A beavatkozás után az intézkedési terület gyepszerkezete fokozatosan javult. (Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet módosításáról szóló 66/2011. (VII. 12.) VM rendelet 5. -a tartalmazza a site bővítését ezzel a helyrajzi számmal.) A 2. intézkedés, a HUKN22037 Kékhegyi lőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kialakítása és állapotjavítása (70 ha) az Érsekcsanád 0294/1, 0295, 0296/1 és Csávoly 0177/2 hrsz.- ú területen: ben a katonai használatból visszamaradt építményeket, egyéb katonai műtárgyakat elbontották, és a mesterséges domborzat egyenetlenségeit földmunkával tájba illőre mérsékelték. Három özönnövény-faj, a bálványfa, a selyemkóró és az akác volt jelen nagyobb mennyiségben, de a fertőzöttség kismértékű, elsősorban becserjésedés, befásodás említendő, mely az intézkedési terület mintegy 30%-át érinti. Legnagyobb kiterjedésben galagonyacserjések voltak megtalálhatók. A mesterséges domborzati elemek megszüntetése által létrejött fedetlen talajfelszíneken a gyep regenerációja megindult, a gyomosodás mérsékelt. Az inváziós növényfajok közül a fehér akác mennyisége volt a legjelentősebb, az egész terület 15%-án volt jelen. Az őshonos galagonya az intézkedési terület északi zárványfoltján okozott problémát, illetve a nagyobb egység déli harmadában alakult ki zártabb állománya, de a fásszárúak visszaszorítása ezen a területen is eredményesnek mondható. Az akácot és a galagonyát a kijelölt területekről eltávolították, csak gyenge sarjadásuk tapasztalható. A selyemkóró inváziója nem számottevő a területen, kiterjedése jelentősen csökkent, de további kezelése szükséges, mivel védőterület hiányában a környezetből folyamatos a selyemkóró visszafertőződése. A gyep vertikális szerkezetének rossz állapota a korábbi intenzív legeltetésnek tulajdonítható. A kompenzációs munkák védelme érdekében a legeltetetés intenzitását 2014-től mérsékelték, a deleltető helyet az intézkedési területen kívülre helyezték. A legeltetés mérséklésével a pannon homoki gyep állapot felé változhat a táj vegetációja. (Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet módosításáról szóló 66/2011. (VII. 12.) VM rendelet 5. -a tartalmazza a site létrehozását.) A 3. intézkedés, a Pannon homoki gyepek (6260) létrehozása és helyreállítása degradált területeken, illetve fenyő és akác ültetvények helyén a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi-homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen (146,47 ha): Ez a feladat a többi intézkedésnél lényegesen összetettebb, mind a kivitelezési, mind pedig a biológiai monitorozási szempontból, ugyanis az intézkedések során erőteljesen ható és gyökeres változásokat okozó beavatkozások történtek. Az erdők aránya jelentősen csökkent, helyüket 2014-től mesterségesen létesített gyepek foglalták el. 23

24 Az erdők letermelése után olyan egybefüggő területi tömbök jöttek létre, amelyek többé-kevésbé egységes kezelésben részesültek, és amelyeket a monitoring-tevékenység is területi csoportként kezelt. A kiinduló állapot változatos volt: erősen leromlott feketefenyő, erdeifenyő állományok akáccal, bálványfával, nyugati ostorfával vegyesen, vagy spontán sűrűn cserjésedett területek, amelyben több özönnövény-faj is megtelepedett, ezek között mozaikosan cserjésedő homokpusztagyepek is fellelhetőek voltak kis területi arányban. A hatósági kötelezés két időpontban hatályosult, ezért a évi határozat VI. 5.3 és 5.6 pontjába foglalt kiegyenlítő intézkedések egy területileg különálló része az iparvágány (a továbbiakban: IPV) létesítés miatti kompenzációs intézkedések 2013-ban indultak, 2014 elejére a gyárbővítés miatti kompenzációs intézkedésekhez felzárkóztak. A ban végzett fakitermelést követően az intézkedési terület egy részén a tuskókat és gyökereket eltávolították, és teljes talaj-előkészítést alkalmaztak, másutt viszont az eredeti élőhelyek minél kisebb sérelme érdekében a tuskók helyben maradtak. A fás vegetáció sarjadását és a lágyszárú invazív növényfajok visszaszorítását mechanikai és kémiai növényirtási technológiával sikerült elvégezni. A fakitermelések után keletkezett vágásterületeket gyepesítették, amelyhez a vetőmagot részint a kereskedelemből, részint helyszíni maggyűjtés útján sikerült beszerezni. A kivitelező két erdőgazdaság különböző vetési technológiát és eltérő gyepkeveréket alkalmazott: a terület egy részén műtrágyaszórós terítést alkalmaztak a termőhelynek megfelelő fűmagkeverékkel, míg másutt pázsit-vetőgéppel dolgoztak és részben talajvédő és élőhely előkészítő feladatra szánt, várhatóan 2-3 év után kipusztuló vázfajú (Lolium perenne és Lolium multiflorum) és közeli helyszínen gyűjtött, de az élőhelynek megfelelő magokkal mindenképpen felülvetést igénylő magkeveréket használtak. A vetés lezárást mindkét esetben hengerrel végezték. Az időjárás alakulásának köszönhetően a 2013-as gyepvetések gyorsan csírázásnak indultak, és a 2014-es nyári csapadékos időjárás megerősítette a kialakuló gyepeket. Jelenleg összefüggő gyepet láthatunk a területeken. Eróziós vagy deflációs veszély eddig nem jelentkezett. A gyepesítést követően a korábbi erdőrészletek látszólag összefüggő gyepes területekké alakultak, azonban a beavatkozás módjától és az előzményektől függően eltérő társulási és természetességi állapotok állnak fenn, vagyis a területek mozaikosak. Jelenleg minden gyeplétesítésre kijelölt területen összefüggő gyeptakaró látható. A 4. intézkedés, a pannon homoki borókás nyarasok (91NO) létrehozása fenyő és akác ültetvények helyett a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi-homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen (13,21 ha) (Győr 568K, 568J, 575G, 575H, 575I, 575J jelű erdőrészletek (Győr 0748/79, 0893/1 hrsz.)): Az erdei- és fekete-fenyvesek, valamint akácosok területén fakitermelést követően tuskózás és teljes talaj-előkészítés után fehérnyár csemetével történt az erdősítés mintegy 10%-nyi boróka elegyítéssel. Az elegyítést egy alkalommal meg kellett ismételni a csemeték száradása miatt. Második alkalommal csoportos kiültetést végeztek. A fehér nyár felújítás igen sikeresnek bizonyult. A csemeték intenzíven növekednek, 2014-ben már 2-3 méteres magasságot értek el, az állomány záródása 2015-ben megkezdődött. Az 5. intézkedés, a pannon homoki gyepek (6260) helyreállítása a HUDI20047 Szigeti homokok területén, a Szigetmonostor 085/2 hrsz.-ú területen (alrészletek: a, b, c, d, f, g, h, j, k- erdő, gyep és kivett út) (65 ha): Az intézkedés célja: pannon homoki gyepek helyreállítása az élőhelyet kiemelten veszélyeztető 24

25 özönnövények (zöldjuhar, bálványfa, selyemkóró, nyugati ostorfa, erdei fenyő, feketefenyő, akác) eltávolításával. A munkák fő eredménye a fásszárú invazív növényzet visszaszorítása, illetve a lágyszárú invazív növények állományának gyöngítése és térnyerésének megakadályozása. A fásszárúak esetében alkalmazott injektálásos kezelések hatékonyságának eredményeként az előzetesen meghatározott ütemtervnél nagyobb területen lehetett letermelni a vegyszerrel elölt fás vegetációt. A területen a fásszárú invazív növényeknél az újrasarjadás minimálisnak tekinthető, viszont a bokorerdő foltok felnyitása, illetve a bálványfa és ostorfa visszaszorítása tehát a gyökérkonkurencia megszüntetése miatt új problémaként jelentkezett a területen lévő nemes nyár egyedek sarjainak megerősödése. Az egyik legjobb állapotú kompenzációs intézkedés, de nagy a visszafertőződés veszélye. A évben az Ügyfél meghatalmazásából az Öko-Nett Gazdasági és Mérnöki Iroda Bt. (9012 Győr, Hármashatár út 4-8. II. ép. b. l. ház) teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be a Hatósághoz az Ügyfél Győr, 5475/83 helyrajzi számú járműgyára egységes környezethasználati engedélyköteles létesítményrészeire vonatkozóan. A Hatóság a dokumentáció vizsgálatát a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletében és a Kvt ában foglaltak alapján végezte el. A hiánypótlásokkal kiegészített dokumentáció megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A környezetvédelmi felülvizsgálat megelőzte az előírt kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések tervezett és első körben előírt záró időpontját (2016. december 31.), ezért a Hatóság az előírt kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatos, még fennmaradó teendőket a /2016. számú, május 5-én jogerőre emelkedett egységes környezethasználati és egyben működési engedély V. fejezet 4. pontjában rögzítette. Ezen feladatokat december 31-ig kellett megvalósítani. Az előírt intézkedéseket az Ügyfél teljesítette, ezért a Hatósághoz december 7-én érkezett kérelmében a megtett kármérséklő és kiegyenlítő intézkedések elfogadását és annak megállapítását kérte, hogy a kármérséklő és a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések kivitelezésével kapcsolatban az Ügyfelet további kötelezettség nem terheli. Az Ügyfél már a felülvizsgálati dokumentáció benyújtásakor kérte, hogy a Hatóság december 31-vel mentesítse őt a 6. kompenzációs intézkedés további folytatása alól (Özönnövények irtása a HUFH20009 Gönyűi homokvidék területén létrehozandó új élőhelyek környezetében 179, 51 ha). (Ebben az intézkedésben 1,1 ha IPV-kompenzáció a Budapesti Erdőgazdaság Zrt.-hez tartozik.) Az intézkedés keretében egyedüli feladat az invazív vegetáció (bálványfa, selyemkóró, nyugati ostorfa, magas aranyvessző és ezüstfa) visszaszorítása volt az előírt kiegyenlítő intézkedések területének invazív növényekkel történő visszafertőződésének mérséklése érdekében. A felsorolt özönnövény fajok forrásainak eltávolítása december 31-ig megtörtént. A Hatóság a 6. kompenzációs intézkedés ellenőrzésére március 17-re helyszíni szemlét hívott össze, amelyre meghívta az ügyben érdekelt Ügyfelet, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-t (a továbbiakban: KAEG) és a Budapesti Erdőgazdaság Zrt.-t, az FHNPI képviselőjét, illetve a Nyugatmagyarországi Egyetemet mint korábbi kivitelezőt. A területet a jelenlévők megtekintették. Megállapítást nyert, hogy az özönnövények irtása megtörtént. A jelenlevők a helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvben (546-4/2016. ügyiratszámon) a következőket nyilatkozták: Dr. Kárpáti László (NYME képviselője meghatalmazással): a kiegyenlítő intézkedésekkel érintett területeket, az azokon végzett munkálatokat folyamatosan bemutattuk. A kompenzációs 25

26 intézkedésekkel, azok végrehajtásával kapcsolatban nem voltak problémák. Egyetértünk a 6. és IPV 10. számú intézkedések kivonásával. FHNPI: a természetvédelmi kezelő nem emel kifogást a 6. és az IPV 10. számú kiegyenlítő intézkedések kivonása ellen. Az Igazgatóság a jövőben jelezni fogja, ha az érintett területeken olyan özönnövény előfordulásokat talál, melyek veszélyeztetik a kialakított gyepek fenntartását. KAEG: a 6. számú intézkedésben megfogalmazott feladatok maradéktalanul megvalósításra kerültek. A kitűzött célállapot megvalósult. Az elkövetkezendő időszak feladatait kérjük mielőbb meghatározni. FHNPI: az utókezelési munkáknál egyeztetést kérünk a vagyonkezelő, a természetvédelmi kezelő és a Hatóság között. Az Ügyfél által készíttetett Dokumentáció az AHM Kft. gyárbővítési feltételeként az ÉDU-KTF /2011. sz. határozatának 5.6. illetve a /2012 határozatának 5.3. pontjai által előírt kompenzációs munkáinak lezárásához című dokumentáció a jegyzőkönyv mellékletét képezte. A bejáráson a Hatóság az intézkedés végrehajtásáról megbizonyosodott, azt az előírások szerint megvalósítottnak ítélte meg, ezért a 6. számú kompenzációs intézkedés folytatása alól az Ügyfelet /2016. számú határozatának IV. fejezetében mentesítette. A Hatóság /2016. számú határozatában rögzítette, hogy a 6. intézkedésen kívüli feladatokat a évben a kompenzációs előírások részeként kell megvalósítani, és december 31.-ig, illetve az adott intézkedésre külön hozott határozat jogerőssé válásáig folytatni kell. Az előírt Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések eredményéről december 31.-ig az Európai Bizottság döntése értelmében a munkák megkezdésétől kezdve a befejezésig összefoglaló jelentést kell készíteni. Ez egyben a harmadik, az Európai Bizottsághoz benyújtandó kétéves jelentés is, így tartalmaznia kell a korábbi jelentések lényegi összefoglalását. Különösen ki kell térni a monitoring vizsgálatokra, a kompenzációs intézkedések sikerességére és eredményeire. A Hatóság rögzítette, hogy amennyiben a év végi összefoglaló jelentés olyan készültségben írja le az adott intézkedést, hogy az a későbbiekben átlagos természetvédelmi fenntartás mellett is képes az elért jó minőségben fennmaradni, akkor a határozat kötelezettje, az Ügyfél mentesülhet a kiegyenlítő intézkedések végzése alól. A Hatóság már ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy a mentesítésről a természetvédelmi hatóság külön határozatban fog dönteni. A fenti előzményeket követően a Hatóság a /2016. számú határozatának V. fejezet 4. pontjában meghatározta a december 31-ig még elvégzendő főbb feladatokat az alábbiak szerint: 4.1. A /2011. számú határozatban előírt kármérséklő intézkedések keretében december 31-ig az alábbi munkákat kell elvégezni: - illegális hulladék elszállítása (amennyiben újratermelődik), - kerítések karbantartása, - befogadó gyepek állapotának javítása (mozaikos kaszálás, özönnövények irtása), - monitoring (beleértve a befogadóhelyek ismételt, részletes, botanikai felmérését évi vizsgálat megismétlése és értékelését, milyen védett fajok élnek a befogadó területeken, illetve ezek állománya hogyan változott az előkészítés és az áttelepítés során), - el kell készíteni december 31-ig egy átfogó, a teljes mentéssel, áttelepítéssel kapcsolatos jelentést, amelyben ki kell térni az elvégzett munkálatokra, a monitoring eredményekre és a mentés sikerére. 26

27 (A befogadóhelyek: - Az M19 gyorsforgalmi út és a laktanya közötti terület II. (Győr 566EY; 0748/78 hrsz., a terület a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium, a továbbiakban: HM kezelésében van.) - Nagyszentjános 0131/2 (Kisalföldi Erdőgazdálkodási Zrt, a továbbiakban: KAEG Zrt. a tulajdonos, Nagyszentjános 18TI3 erdőrészlet) és Ács 0328/1 hrsz. (Magyar Állam a tulajdonos, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a továbbiakban: MNV Zrt. a kezelő) - Gönyű 15TI3 (Gönyű 039/1 hrsz.) (Magyar Állam a tulajdonos, KAEG Zrt. a kezelő) - Gönyű 20TI1 (Gönyű 039/1a hrsz.) (Magyar Állam a tulajdonos, KAEG Zrt. a kezelő) - Gönyű 17TI2 (Gönyű 039/1a hrsz.) (Magyar Állam a tulajdonos, KAEG Zrt. a kezelő)) 2017-től a befogadó területeket az elért állapotban kell tartani, azonban amennyiben a december 31.-ig beadott jelentés szerint arra szükség van, úgy a Hatóság önálló döntést hoz a kármérséklő intézkedések esetleges folytatásáról Általános előírások, minden, nem lezárt kompenzációs intézkedésre vonatkozóan: A kompenzációs területeket a felülvizsgálattól függetlenül meg kell óvni az özönnövények általi visszafertőződés lehetőségétől Az egyes intézkedésekben előírt feladatokat évben a kompenzációs előírások részeként kell megvalósítani és december 31-ig, illetve az ügyben hozott egyedi, mentesítő határozat jogerőssé válásáig folytatni kell Az alábbiakban előírt kiegyenlítő intézkedésekre a évre a beavatkozási tervet a határozat kézhezvétele után haladéktalanul el kell készíteni, és azt be kell nyújtani a Hatóságnak. A Hatóság a beavatkozási terv elfogadásáról értesíti az Ügyfelet Az előírt Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések eredményéről december 31-ig az Európai Bizottság döntése értelmében a munkák megkezdésétől kezdve a befejezésig vagy december 31-ig összefoglaló jelentést kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell a korábbi jelentések lényegi összefoglalását és különösen ki kell térni a monitoring vizsgálatokra, a kompenzációs intézkedések sikerességére és eredményeire. A kiegyenlítő intézkedés befejezéséhez a Hatóság az alábbi eljárásrendet írja elő: A következő három negyedéves bejáráson amit az Ügyfél a munkák megkezdése óta rendszeresen tart részt vesz a Hatóság képviselője, hogy tapasztalja az adott intézkedés tavaszi, nyári, illetve őszi aspektusát. A tavaszi bejárást a határozat jogerőssé válását követően kell megtartani Az utolsó bejáráskor egy, a kompenzációt teljes mértékben átfogó írásos és részletes fotódokumentációt kér a Hatóság az Ügyféltől, és ekkor jegyzőkönyvet készít valamennyi érintett részvételével (kötelezett, kivitelező, érintett hatóságok és nemzeti parkok, vagyonkezelők, monitoringot végző szakemberek stb.) a kompenzáció állásáról. A jegyzőkönyvben nyilatkozatot kér a Hatóság a terület természetvédelmi és vagyonkezelőjétől arról, hogy az elért eredményeket fenntartja, azokat nem hagyja leromlani, és rendelkezésre áll bármilyen hatósági, országos vagy az Európai Bizottság által kezdeményezett ellenőrzés esetében, a felülvizsgálat hatályától, illetve a lezárásról kiadott döntéstől függetlenül A Hatóság fentiek értékelését követően hozza meg a döntését a kompenzációs tevékenységek befejezésére vonatkozóan. A kiegyenlítő intézkedéseket addig kell folytatni, amíg a Hatóság mentesítésről hozott határozata jogerőre nem emelkedik Az előírt Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések tekintetében december 31.-ig az alábbi munkákat kell elvégezni: HUKN20014 Hajósi homokpuszta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület bővítése és állapotjavítása a Hajós 0424/2 hrsz.-ú (Magyar Állam, HM) területen (150 ha). 27

28 - Az állapotjavító kompenzációs intézkedést évben folytatni szükséges. - Az eddigi kezelések hatására különböző fertőzöttségű és természetességű részterületek alakultak ki, ezért át kell térni a mozaikos, az igényeknek megfelelő, ugyanakkor minimális bolygatást jelentő kezelésre. - Tájidegen fásszárú növényzet irtása. - A fehér akác és a bálványfa sarjak vegyszeres kezelése. - Lágyszárú özönnövények eltávolítása. - A selyemkóró további térvesztését és vitalitásának csökkentését kombinált (mechanikai és kémiai) kezeléssel kell végezni a fertőzöttség mértékétől függő területi intenzitással. - Őshonos cserjék visszaszorítása. - A galagonyasarjak pontszerű vegyszerezése igény szerint A HUKN22037 Kékhegyi lőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kialakítása és állapotjavítása (70 ha) Érsekcsanád 0294/1, 0295, 0296/1 és Csávoly 0177/2 hrsz.-ú (Magyar Állam, HM) területen. - Az állapotjavító intézkedést évben folytatni szükséges. - Tájidegen fásszárú növényzet irtása. - A fehér akác és a bálványfa sarjak vegyszeres kezelése ott, ahol sarjadzás bekövetkezik. - Lágyszárú özönnövények eltávolítása. - A selyemkóró mozaikos kezelése a természetességi állapottól függő intenzitással és technológiával, valamint az esetlegesen visszafertőzött területeken. - Őshonos cserjék visszaszorítása. - A levágott galagonyacserjések sarjadását fékezni szükséges, különösen az északi zárványterületen. - Vegyszeres eljárás nem folytatható májusban, valamint augusztus 15. és október 15. között Pannon homoki gyepek (6260) létrehozása és helyreállítása degradált területeken, illetve fenyő és akác ültetvények helyén a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi-homokvidék elnevezésű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen (146,47 ha): Tömb megnevezése Győrszentiván I. Győrszentiván II. IPV miatti kompenzáció Nagyvadföld Nyugdíjas Rábli Tulajdonos: Magyar Hrsz. Állam Terület (ha) Kezelő: Erdőrészlet jel Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Budapesti Erdőgazdaság Győr 0747/7, 0748/79, 0748/70, Győr 564 J, K, 565 C, D, E, E 1, G, 29, TI Győr 0893/1, 23, A, B, C, 575 A, B,C, D, E, F Győr 0748/79, Zrt. Győr 565A, B, 567A, B, Budapesti Erdőgazdaság Gönyű 048a, Zrt. Gönyű 3 TI, TN1, TN2, 6 TI1 Budapesti Erdőgazdaság Gönyű 048a, Zrt. Gönyű 6 C, H, N, TI2, 7T Kisalföldi Erdőgazdaság Gönyű 048a, Zrt. Gönyű12 CE1, CE2, TI 15,64 15,03 8,93 4,71 Szilvás Kisalföldi Erdőgazdaság Gönyű 053/1a, 051, 19,67 28

29 Zrt. Gönyű 5G, H, I, TI1, TI2, 8H, TI1, TI2, TI3, TI4 Tuskósvágás Kisalföldi Zrt. Erdőgazdaság Gönyű 039/1a, Gönyű 19 I, N, TI 8,65 Vérvirágos Kisalföldi Zrt. Erdőgazdaság Gönyű 051, 048a, 039/2a, Gönyű 7 G, TI1, TI2, 11 CE, J, K, L, M, TI1, TI2, 12 B 20,77 Mindösszesen: 146,47 ha Az állapotjavító intézkedést évben folytatni szükséges. (járműgyári kompenzáció 146,47 ha + IPV kompenzáció 15,64 ha) - Az invazív lágyszárú és fásszárú növények, cserjék kémiai irtását egyedi kenéses vagy permetezéses technológiával folytatni kell, a honos fa- és cserjefajok szálankénti kíméletével, ugyanakkor a túlzott borítottság megakadályozására való törekedéssel. Az özönfajokat a fajhoz tartozó leghatékonyabb, de ugyanakkor a legkisebb bolygatást jelentő technológiával kell irtani. - Az utókezelés keretében a gépi kaszálást a tuskózott területen folytatni kell, a kaszálék összegyűjtésével és lehordásával. - A járműgyár kb. 77 ha és az iparvasút kb. 6,5 ha nagyságú tuskós területén kézi kaszálást szükséges végezni, a kaszálék összegyűjtése és lehordása mellett. - Az egyes területrészeken az azokon található társulásoktól és azok természetességi állapotától függően mozaikosan változó kezeléseket kell végezni. Győrszentiván I. és az IPV miatti kompenzációs területek: tól kezdődően egyszikűekkel felülvetést alkalmazni tilos. - A gyepet kíméletesen kaszálni kell, és a területről a legkisebb zavarást jelentő technológiával a kaszálékot el kell távolítani. - Foltonként folytatni kell az invazív lágyszárúak (selyemkóró, magas aranyvessző) elleni vegyszeres védekezést, a fertőzött terület kiterjedésétől függően egyedi kenéses vagy permetezéses technológiával. Ez különösen érvényes a Győr 565 B (IPV miatti terület), illetve az 569 TI erdőrészletek területén. - Folytatni kell az invazív fásszárúak (akácsarjak, ostorfa sarjak, magoncok) elleni vegyszeres, illetve mechanikai védekezést. Ez különösen érvényes a Győr 565 B (IPV miatti terület), illetve az 569 TI erdőrészletek területén. Győrszentiván II. - A sarjadó fás özönnövény fajokat (akác, ostorfa) vegyszeres és mechanikai módszerekkel kell utókezelni. - Az elszáradt egyedeket helyben lehet hagyni, hogy kitermelésük ne okozzon további zavarást. - A selyemkóró az északról határos területek erőteljes fertőzöttsége miatt folyamatosan utánpótlásban részesül, ezért ellene vegyszeresen védekezni kell elsősorban az 571 A, B, C erdőrészletekben. - A beavatkozásokat a botanikai és zoológiai monitoringcsoportok szakértőinek véleménye alapján térben és időben mozaikosan kell megvalósítani. 29

30 Szilvás - Az özönnövényeket (akác, magas aranyvessző, selyemkóró) körültekintően és mozaikosan kell utókezelni (főleg a terület északi és nyugati peremterületein), illetve a kaszálást követően a szénát teljesen le kell hordani. - A területen megmaradt (már kijelölésre került) természetközeli gyepfoltokat meg kell óvni. Vérvirágos - Az invazív növények utókezelését folytatni kell. - Az invazív lágyszárúak (selyemkóró, magas aranyvessző) elleni vegyszeres védekezés indokolt (főleg a szomszédos KAEG Zrt. kezelésében lévő vadföldek irányából) foltosan, illetve a fertőzött terület kiterjedésétől függően egyedi kenéses vagy permetezéses technológiával. - Az invazív fásszárúak (akác sarjak, ostorfa sarjak) ellen vegyszeres, illetve mechanikai védekezést kell folytatni. - A beavatkozások szakmailag indokolt módon, térben és időben mozaikosan valósítandóak meg. - A gyepesítéssel érintett területen a fűállomány felritkulását kíméletes, a kaszálék lehordásával egybekötött kaszálással kell elősegíteni. - Hosszabb távon a legeltetéssel való hasznosítás javasolt. Rábli - Az akác, a bálványfasarjak és a selyemkóró vegyszeres eltávolítását minimális mechanikai zavarással kell biztosítani. - A beavatkozások térben és időben mozaikosan valósítandóak meg. - A kezelés különösen indokolt azokon a területeken, ahol nem teljes talaj-előkészítés történt vetés előtt, hanem sávosan, tárcsa utáni felülvetés történt. Tuskósvágás - A regeneráció érdekében fontos az özönnövények vegyszeres és mozaikos utókezelése, az esetlegesen kolonizáló fenyőkkel együtt. - A gyepesítéssel érintett területen a fűállomány felritkulását kíméletes, kaszáléklehordással egybekötött kaszálással, valamint kétszikű homoki fajok kézi magvetésével kell elősegíteni. Nyugdíjas - A területen különösen fontos az özönnövények körültekintő vegyszerezéses utókezelése. - A megkezdett sávos kaszálást folytatni kell, a kaszálék lehordásáról gondoskodni szükséges. Nagyvadföld - Az özönnövények féken tartása vegyszeres kezeléssel a továbbiakban is feladat. - Az invazív lágyszárúak (magas aranyvessző) elleni vegyszeres, illetve mechanikai védekezés szükséges (főleg a terület K-i és D-i részén a szomszédos nem KAEG Zrt. kezelésű területek irányából) foltosan, illetve a fertőzött terület kiterjedésétől függően egyedi kenéses vagy permetezéses vegyszeres technológiával. - A gyepesítéssel érintett területen a fűállomány felritkulását időben elvégzett kíméletes, a kaszálék lehordásával egybekötött kaszálással kell megelőzni Pannon homoki borókás nyarasok (91NO) létrehozása fenyő és akác ültetvények helyett a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi-homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen (13,21 ha) (Győr 568K, 568J, 575G, 575H, 575I, 575J jelű erdőrészletek (Győr 0748/79, 0893/1 hrsz.) (Magyar Állam, Budapesti Erdőgazdaság Zrt.): - Az állapotjavító intézkedést a évben folytatni szükséges az alábbiak szerint: - Növényvédelem (gyomkonkurencia ellen); 30

31 - Befejezett ápolás (kívánatos elegy- és cserjefajok megtartása); - Tisztítás (amennyiben a nyár állomány igényli); - Kerítés-karbantartás Pannon homoki gyepek (6260) helyreállítása a HUDI20047 Szigeti homokok területén, Szigetmonostor 085/2 hrsz.-ú területen (alrészletek: a, b, c, d, f, g, h, j, k- erdő, gyep és kivett út) (65 ha) (Magyar Állam, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) - Az állapotjavító intézkedést évben folytatni szükséges. - A tájidegen fásszárú növényzet irtásával a fásszárú özönfajok sarjainak felverődését és a nemes nyár túlzott terjedését meg kell akadályozni. - A két, erősen degradált folt (120TI1, 120TI4) többszöri kaszálása javasolt a gyomosodás visszaszorítására. - Lágyszárú özönnövények (főleg selyemkóró) irtása. - Őshonos cserjék visszaszorítása a kívánt borítottsági szint eléréséig (bozótirtás, amennyiben szükséges, csak vegetáción kívül) Euro-szibériai erdősztyepp-tölgyes tölgyfajokkal (91IO) élőhelytípus élőhely-rekonstrukciója a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi-homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen (4,41 ha) (Gönyű 3D erdőrészlet) (Magyar Állam, KAEG Zrt.). - Az állapotjavító intézkedést a évben folytatni szükséges. - A májusi cserebogár pajorja elleni védekezésre szakértők bevonásával tervet kell készíteni. - Az invazív növények irtását folytatni kell. - Az idős, elpusztult egyedeket álló vagy holtfaként a területen kell hagyni. - Ápolás keretében sorközápolást 3-szor, sorközkaszálást 3-szor évente kell végrehajtani. - Az erdőssztyepp-szerkezet kialakítását segítendő tisztítást kell végrehajtani. - Pótlás szükséges mértékben, színesítésként vadgyümölcs elegyfafajokkal, illetve cserjékkel. - A kerítés karbantartásáról gondoskodni kell Monitoring: december 31-ig az addigi 6 évet összefoglaló jelentést kell készíteni. A jelentésben szerepeltetni kell az elmúlt évek monitoringját, az elvégzett munkák értékelését a monitoring adatok tükrében. A mintavétel módszertana: - Élőhelyek esetében a magyarországi Natura 2000 monitorozás gyepekre és erdőkre kidolgozott módszertana (szerkezet és funkció monitorozás - intenzív) alkalmazandó. - Növényfajok esetén az NBmR védett és ritka fajokra kidolgozott protokollja alkalmazandó, azzal, hogy a beavatkozási területen minden érintett növényfaj állományát ponttérképezéssel kell vizsgálni. - Özönnövények esetében folt és ponttérképezés kombinálásával kell az előfordulások helyét rögzíteni. Az özönnövények mennyiségét %-os borítás formájában kell megadni az adott foltra vonatkoztatva. - A talajlakó ízeltlábúak, az egyenesszárnyú közösségek és a hüllők esetében is a NBmR megfelelő protokollja alkalmazandó. - A madarak esetében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által kidolgozott Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) módszertanát kell használni. Vizsgálni kell különösen: - a létrehozott élőhelyek állapota (összetétel, szerkezet, működés) hogyan viszonyul a referencia élőhelyekhez képest; - a létrehozott és helyreállított terület állapota hogyan változik az intézkedés ideje alatt; 31

32 - a létrehozott és helyreállított élőhelyek flórája és faunája hogyan változik a beavatkozások következtében; - milyen sikerrel történt meg az invazív fajok eltávolítása; - tapasztalható-e visszatelepedés a kezelt területeken; - tapasztalható-e új inváziós faj(ok) megjelenése, jelenlévő faj(ok) invázióssá válása; - tapasztalható-e javulás a közösségi jelentőségű és a hazai jogszabályok alapján védett fajok tekintetében; - a beavatkozások befejeződése után az élőhelyek és a fajok állapota hogyan változik meg (fenntarthatóság vizsgálata); szükségesek-e rendszeres fenntartó kezelések, amennyiben az érintett területen legeltetnek, úgy annak hatását is vizsgálni kell. Mintavételi helyek száma: - Élőhelyek: beavatkozási területenként min. 2 mintavételi hely és/vagy 20 ha-ként min. 1 mintavételi hely. - Valamennyi növényfaj: teljes beavatkozási terület. - Talajlakó ízeltlábúak és egyenesszárnyúak esetében a mintavételi helyek egyezzenek meg az élőhelyekre kijelölt helyekkel. - Hüllők: beavatkozási területenként min. 2 db 1000 m-es transzekt. - Madarak: teljes beavatkozási terület. A Hatóság előírta, hogy a kiegyenlítő intézkedésekre a évre beavatkozási tervet kell készíteni. A tervet a KKKN Kft. elkészítette. A tervet a Hatóság áttekintette, és megállapította, hogy az a határozattal azonos elvek szerint készült. A Hatóság /2016. számú nyilatkozatával a beavatkozási tervet elfogadta. A fentiek alapján a munkálatok a évben folytatódtak. A kármérséklésre vonatkozó évi jelentést és zárójelentést az FHNPI készítette el: Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Zárójelentés az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. beruházásával kapcsolatban előírt kármérséklő intézkedések (mentés) elvégzéséről Sarród, november 30.. A Hatóság kérésének megfelelően a benyújtott dokumentáció 2011-től 2016-ig részletesen mutatja be a kármérséklés keretében végzett munkálatokat: A védett növények mentésére március 7-én az FHNPI önálló engedélykérelmet nyújtott be az elsőfokú természetvédelmi hatósághoz. A védett növényfajok egyedeinek mentésére a nem jogerős engedélyt március 21-én adta ki az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (kézhezvétel: március 24.). Az engedély április 6-án lett jogerős, a védett növények mentését április 9-én kezdték meg. Az elvégzett utókezelési munkákról, illetve a monitorozás eredményeiről az FHNPI évente (2013, 2014, 2015) jelentést készített, melyek a határozatban megadott időpontig a Hatóság felé benyújtásra kerültek. A benyújtott jelentéseket a Hatóság minden évben külön észrevétel nélkül elfogadta. A kétéltűek és hüllők mentésére február 25-én az FHNPI önálló engedélykérelmet nyújtott be az elsőfokú természetvédelmi hatósághoz. A kétéltűek és hüllők mentésére a nem jogerős engedélyt március 7-én adta ki az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Az engedély március 18-án lett jogerős, a kétéltűek egyeléses mentését március 23-án kezdték meg. A fokozottan védett fajok, így a magyar futrinka és a méhbangó mentésére március 7-én az FHNPI önálló engedélykérelmet nyújtott be az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és 32

33 Vízügyi Felügyelőséghez. Az engedélyt március 23.-án vették kézhez, jogerőssé március 30-án vált, a vonatkozó értesítést (14/1104-3/2011. számú határozat) április 6.-án vették kézhez. A jogerős engedélyek előírásai alapján a mentésről az FHNPI-nak önálló jelentéseket is kellett készítenie a hatóságok felé. A évi mentési munkák október 30-án befejeződtek az egységes környezethasználati engedélyben előírtaknak megfelelően. A beruházási területen ezzel a védett fajok mentése befejeződött, további mentés már nem történt, de a befogadó helyek utókezelése és az áttelepítés sikerességének monitorozása a következő 4 évben folytatódott. A /2011. számú határozattal kiadott engedélyben kijelölt befogadó helyeken (Nagyszentjános 0132/2 és Ács 0328/1 hrsz., a Győr 0748/67 hrsz., a Gönyű 20TI1, 17TI2 és 15TI3 erdőrészletek) szükséges élőhely helyreállítási munkákat - így invazív fás és lágyszárú irtás, kaszálás, kerítéslétesítés, fásszárú növényzet kitermelése ben végezték el. A befogadó helyeken potenciálisan okozható kár megelőzése érdekében részletes botanikai és zoológiai állapotfelmérés történt, ami lehetővé tette az ültetési helyek kijelölését, illetve dokumentálta a beavatkozások előtti alapállapotot. A befogadó helyeken szükséges utókezeléseket (pl. özönnövények irtásának folytatása, kaszálás, gyomfajok visszaszorítása az ültetési helyeken) elvégezték. A 2016-ban megismételt felmérések alapján a beavatkozások következtében a befogadó helyek természeti állapota sokat javult és stabilizálódott. A kétéves mentési időszak alatt védett fajok több tízezer egyede került áttelepítésre a beruházási területtől viszonylag távol eső, biztonságos befogadó helyekre. A rendelkezésre álló idő alatt az FHNPI minden észlelt egyedet áttelepített. A beruházási terület védett növényeinek mentése megtörtént, 18 faj egyede került átültetésre két év alatt. Az áttelepítést követő hatodik évben a befogadó területeken kialakított ültetési helyeken jelenleg 12 faj egyede él (a kései pitypangnak egyetlen példánya maradt életben, de jelen van a területen), ami részben átültetett töveket jelent, részben szaporulatból származik. A tavaszi hérics, a bunkós hagyma, a kései szegfű, a mocsári nőszőfű és a vitézkosbor esetében sikeresnek tekinthető az áttelepítés. Az eredeti tövek viszonylag nagy arányban élték túl az áttelepítéssel járó sokkot és már szaporodó állományokat alkotnak. A pusztai árvalányhaj esetében az egyedi ültetéssel telepített tövek nem maradtak meg, de a magszórások következtében minden területen jelentős, szaporodó állományok vannak jelen. A homoki fátyolvirág és a csajkavirág esetében már szaporodó állományokról beszélünk, az új helyeken kialakult állományok azonban jóval kisebbek, mint a károsított területen eredetileg meglévő állomány. Még értékelhető mennyiségben vannak jelen a homoki szalmagyopár, az árlevelű len és a poloskaszagú kosbor, azonban a kialakult állományok hosszú távú megmaradása kérdéses az alacsony egyedszám és a monitoring alatt tapasztalt tendencia alapján. Hét faj (méhbangó, agárkosbor, szártalan csűdfű, holdviola, homoki vértő, kisvirágú pacsirtafű, kései pitypang) esetében az áttelepítés nem járt sikerrel, mert nem alakultak ki a befogadó helyeken életképes, szaporodó állományok, az átültetett példányok pedig teljesen vagy nagyrészt elpusztultak. A beruházási területen előforduló védett állatfajok tekintetében a mentések a földmunkák kezdetéig folytak. A mentési időszak alatt a fokozottan védett magyar futrinka, illetve a kétéltű és hüllő fajok minden észlelt egyede áttelepítésre került egy megfelelő, biztonságos élőhelyre. Az állatok esetében 33

34 a siker abban mérhető, hogy az érintett egyedek nem pusztultak el a földmunkák során és lehetőséget kaptak a szaporodásra és a túlélésre. A kármérséklő intézkedések egyik legnagyobb eredménye a befogadó területek látványos állapotjavulása és az itt eredetileg meglévő védett növényállományok megerősödése. A befogadó helyek utókezelési munkái arra irányultak, hogy a kármérséklő intézkedések lezárultát követően a területek megközelítőleg természetközeli állapotot mutassanak és alkalmassá váljanak a beruházási területről származó mentett, illetve a területen eredetileg is meglévő növények és állatok tartós életben maradásához. A területek évi állapota alapján a speciális kezelések eredményesnek tekinthetők. A kármérséklő intézkedések lezárását követően a területek további, a térségbeli homoki gyepekhez hasonló fenntartó kezelést igényelnek. A befogadó helyeken a jövőben szükséges intézkedéseket az elért állapot fenntartása érdekében az FHNPI az alábbiak szerint fogalmazta meg. A Hatóság a jelen határozat rendelkező részének II. fejezet 3. pontjában és III. fejezetében is felhívta a figyelmet arra, hogy a már elért állapot nem romolhat le, mert amennyiben erre sor kerül, úgy a Hatóságnak kötelezést tartalmazó döntést kell hoznia a védett természeti értékek megóvása érdekében elsősorban a Tvt. 42., 43. és 78. -aiban foglaltak alapján. Gönyű 15Ti3 (0,3 ha) Nagyon kis kiterjedésű tisztás, opcionálisan (ha az erdőtervezés során tisztásként kerül besorolásra) a szomszédos cserjésedő területekkel együtt kezelhető. Kétévente egyszer kaszálandó, kisebb, nem gyomos foltokat (20-30 m 2 ) fent kell hagyni. Gönyű 17Ti2 (0,8 ha) Nagy része jó természetességi állapotú, védett fajokban gazdag tisztás, kisebb része beerdősödött területrész megtisztításával kialakult pionír gyep. Évente a tisztás 30-40%-a kaszálandó le, pl. az első évben a nyugati fele, a második évben a keleti fele. A harmadik éven a kaszálások elmaradhatnak. Gönyű 20TI1 (1,7 ha) Nagy része jó természetességi állapotú, védett fajokban gazdag tisztás, kisebb része beerdősödött területrész megtisztításával kialakult pionír gyep (nyugati kerítés melletti sáv). Évente a tisztás 30-40%-a kaszálandó le, pl. az első évben a keleti és északi fele, a második évben a déli és délnyugati fele. A gyep középső részét elég minden harmadik évben lekaszálni. Nagyszentjános 0131/2 és Ács 0328/1 hrsz. (10,6 ha) Nagy része jó természetességi állapotú, védett fajokban gazdag gyep. A terület optimális kezelése az extenzív legeltetés lenne. Rendszeres kezelést csak a kerítés környéke, illetve az északnyugati sarokban letermelt akácos helye igényel. Ezeket a részeket évente, kétévente le kell kaszálni. A mélyebb fekvésű kb. 2 hektáros terület géppel kaszálható, jó minőségű szénát ad. Ezt a részt évente lehet kaszálni, de a kaszálás idejét évente változtatni kell (május-június). Júliusban már nem végezhető kaszálás a kornistárnics kímélete miatt. Az M19. gyorsforgalmi út és a laktanya közötti terület (5,7 ha) Nagy része jó természetességi állapotú, védett fajokban gazdag homoki gyep, foltokban jellegtelen száraz gyepekkel. A terület optimális kezelése az extenzív legeltetés lenne, ennek hiányában kaszálni kell. A terület középső és déli részén található természetes gyep 3 évente kaszálandó (40%), a többi területet két részre osztva kétévente kell kaszálni. A nyaras fasor és a szomszédos erdősáv közötti terület évente 34

35 is kaszálható, így van átfedés a kaszálások között. A javaslat esetén két évig évente 2,2 hektár kaszálását kell biztosítani, illetve háromévente 4,48 hektárt kell kaszálni. Az FHNPI által elkészített évi jelentést és zárójelentést a Hatóság elfogadja, az abban megfogalmazott kezelési javaslatokkal a Hatóság egyetért, és javasolja az érintett területek fenntartói, kezelői részére, hogy a területeket ennek megfelelően kezeljék. A Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések fenntartása kapcsán is igaz, hogy a tulajdonosok, kezelők a vonatkozó ágazati jogszabályok (pl. erdészeti, földhivatali stb.) alapján kötelesek gondoskodni arról, hogy az elért állapot ne romoljon le, és ennek érdekében kötelesek az érintett területeket legjobb szakmai tudásuk és a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával kezelni. Az NyME KKKN Kft. készítette el a évi részjelentést és a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések összefoglaló jelentését: Összefoglaló jelentés az AHM Kft. gyárbővítési feltételeként az ÉDU-KTVF /2011 sz. határozatának részei, illetve a GYMS-KTF /2016 sz. határozatának pontja által előírt kompenzációs munkáinak lezárásához. A benyújtott dokumentációt a Hatóság elfogadja, az abban foglaltakat tudomásul veszi. A benyújtott dokumentáció intézkedésenként részletezi, hogy az adott területen milyen beavatkozások megtétele volt szükséges, és jelenleg milyen a területek aktuális természetbeni állapota, illetve az azok fenntartása, további javítása érdekében szükséges javaslatokat is tartalmaz. Az 1. intézkedés a HUKN20014 Hajósi homokpuszta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület bővítése és állapotjavítása. Az intézkedési területen a beavatkozások kezdete óta a természetesség fokozatos, lassú javulását mutatták ki. A terület műtárgyaktól történt megtisztítása jól sikerült, a tájsebek (lövészárkok) felszámolása után keletkezett nyílt homokfelszínek betelepedése megfelelően zajlik. Az idegenhonos inváziós növények közül a fásszárúakat sikerült visszaszorítani. Az igen erős selyemkóró fertőzöttség a beavatkozási évek során fokozatosan csökkent, a sűrűség szignifikánsan alacsonyabb lett, a tövek gyengültebbek és kisebbek. A területen az eredmények látványosak, a selyemkóró hajtássűrűsége jelentősen csökkent. A természetességet alátámasztó pusztai árvalányhaj (Stipa borysthenica) ugyancsak az egész területen megtalálható. A beavatkozási terület természetközeli növényzete fokozatosan javuló állapotú, további spontán javulása várható, de a környező területeken a selyemkóró nagy kiterjedése a visszafertőződés forrása lehet. Az inváziós fásszárúak kezelése eredményes volt. A terület 2012-es állapotát erőteljes selyemkóró fertőzöttség jellemezte. Tájidegen fásszárú növényzetben a fehér akác dominált. A terület arculata a selyemkóró intenzív irtása révén markánsan megváltozott. A terület hangya és egyenesszárnyú faunája a többi csoporthoz képest jobb képet mutatott, mint az alapállapot-felvétel évében. A legmarkánsabb változás a letermelt akácos esetében volt kimutatható valamennyi indikátor esetében. A kiinduláskor selyemkóróval legfertőzöttebb gyep talajfelszíni faunájában is szignifikánsan pozitív elmozdulást figyelhetünk meg az özönfaj visszaszorításával párhuzamosan. A pókfajok dominancia-viszonyaiban nagyon látványos változásokat tapasztaltak. Ezek egyelőre a romló természetességet, a fennálló bolygatást jelzik. A magyar futrinka alacsony denzitással, de folyamatosan jelen van a területen, és 2015-ben olyan élőhelyrészben is előkerült, ahol korábban nem sikerült kimutatni. A betonlétesítmények eltávolítása után kialakult nyers felszínek szukcessziója jó természetességű másodlagos gyepek irányába halad. Az egyszerre végzett összefüggő területű kaszálások túlzottan homogén vegetáció-struktúrát tartanak 35

36 fenn. E tekintetben csekély mértékű pozitív elmozdulás volt tapasztalható 2015 második félévében. A 2016-os év során a korábbi tendenciákban nem tapasztaltak szembetűnő változást. A kaszálás alól kivont (selyemkóróval nem, vagy csak kis mértékben fertőzött) területeken a nyílt homokpusztákra jellemző vegetációszerkezet helyreállt. Ennek több gerinctelen taxon esetében egyértelműen pozitív hatása volt a fajszerkezetre, valamint az abundancia viszonyokra is. A magyar futrinka monitorozás kora őszi aktuális adatai (2016) a korábbi évek eredményeihez hasonlóan alakultak. A jövőre nézve megfogalmazott javaslat szerint, az élőhelyi heterogenitás növelése érdekében a gyep differenciált kaszálása szükséges. A gyep vertikális szerkezetének heterogenitása feltétlenül növelendő. A védett fajok ismertté vált élőhelyein a fenntartási és kezelési munkák végzését körültekintően, lehetőleg kézi eszközökkel kell elvégezni. A 2. intézkedés a HUKN22037 Kékhegyi lőtér kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület állapotjavítása, illetve a magyar futrinka számára alkalmasabb körülmények létrehozása. Az intézkedési terület füves élőhelye katonai lőtérként és juhlegelőként használt pannon homoki gyep, melyen katonai létesítmények voltak, illetve az erős legeltetés miatt homogenizálódott. A területen főleg fásszárú özönnövények nagyobb jelenléte és a galagonyacserjésedés volt jellemző. A beavatkozás során betonelemek eltávolítása történt meg, továbbá nagy kiterjedésben vonalas katonai létesítmények elegyengetése történt, melyek csupasz felszínű tájsebeket eredményeztek. Ezek betelepülése megkezdődött. Az inváziós növény fertőzöttség kezelése főleg fák visszaszorításával, cserjeirtással zajlott. A cönológiai értékelések alapján a gyep állapota mindenütt rossz volt, fele részben kedvezőtlen, fele részben nem kielégítő minősítésű. A gyep mindenütt igen alacsony fajszámú volt, védett növényeket csak kisebb foltokban, és főleg az intézkedési terület kisebb egységében találtak. A évben a lövészárkok betemetése után csupasz homokfelszínek keletkeztek, melyek kb m szélesek és m hosszúak is lehettek helyenként. A csupasz felszíneken már beindult a növények betelepedése, vélhetőleg a talajban lévő magbankból és növényi maradványokból. A betelepülő fajok nagyobb hányada a környező gyepek homoki fajaiból állt. Néhány természetes zavarástűrő szárazgyepi faj is előfordult, de gyomfajok tömeges megjelenése nem volt tapasztalható. Az elegyengetett töltések tetejének visszatelepedése nem volt egyöntetű. Egyes helyeken viszonylag gyorsan gyepesedett a felszín, más esetekben visszatelepedésnek még nyomát sem látták. A terület több részén a galagonyát levágták, a tuskókat kezelték. Az elszórtan álló galagonyákat is megritkították az egész területen, néhány idősebb egyed megmaradt. A kivágott galagonya töveken gyakori volt a sarjhajtások megjelenése. A levágott területek erősen gyomosodtak. Idegenhonos fásszárúak közül az akác mennyisége volt jelentős. Kivágásuk vagy vegyszeres kezelésük megtörtént, amelynek eredményeként mintegy 80%-uk pusztult el 2013-ra. A évben az intézkedési terület nagyobb részén a műtárgyak eltávolítása, mesterséges domborzati elemek megszüntetése által okozott nagyobb tájsebek regenerációja folyamatos volt, a gyomosodás mérsékelt. A fásszárúak visszaszorítása ezen a területen is eredményesnek mondható. Az akácot és a galagonyát a kijelölt területekről eltávolították, csak gyenge sarjadásuk volt tapasztalható. A selyemkóró inváziója nem volt számottevő a területen, a kezelés hatására a kiterjedése jelentősen csökkent. Az intézkedési terület vegetációja védett fajokban nem volt gazdag. A hat védett növényfaj populációi általában kicsik. A pusztai árvalányhaj esetében rögzítettek jelentősebb populációnövekedést. A báránypirosító és a homoki imola állományai is növekedtek, teljes egyedszámuk azonban még így is alacsony volt. A terület déli végén található a homoki kikerics stabil, nagy állománya. A több ezres állomány kiterjedése a monitorozott években nem változott. 36

37 Az intézkedési terület nagyobbik egységében a gyepszerkezetben jelentős változás nem történt, tekintve, hogy a tájhasználat változatlan maradt. A bolygatott talajfelszínek lassú betelepülése elindult. Jelentősebb szerkezetváltozást tapasztaltak azonban a kisebbik egységben, ahol a cserjeirtás után nyílt gyepfelület keletkezett. A korábban cserje borította gyep regenerációja megindult, a változás ebben az állományban látványosabb volt. A strukturális minősítés az intézkedési területen összességében nem változott. A kedvező ismérvekre kapott pontszámok növekedtek. A évben az intézkedési területen a fás szárú özönnövények idős példányai a területről visszaszorultak, de a sarjaik megjelenése még előfordult. A galagonyacserjés az intézkedések első három évében nyílt sztyeppi tájszerkezet kialakításáig lett visszaszorítva, az északi zárvány foltban a galagonyacserjés teljes levágása megtörtént. A talajmunkák utáni nyílt felületek visszatelepülése lassú, gyomosodása gyenge. A zárvány terület gyepje jó természetességi állapotú volt, pannon sztyeppi fajokban gazdagabb. A legelőgyep homogén, fajszegényebb gyepje a legeltetés erősségére érzékeny, de a legeltetés teljes megszüntetése rövid távon instabillá teheti. A nyári legeltetés elmaradása őszre a fenyérfű erősebb felnövekedését és záródását eredményezte. A strukturális minősítés alapján lassú javulás volt tapasztalható. A záródokumentáció szerint, a évben a beavatkozási terület nagyobb foltján a gyepregeneráció mértéke továbbra is a legeltetési módtól függ. A korábbi évek erős legeltetése elszegényítette a vegetációt, melyben azonban a helyreálláshoz szükséges elemek megtalálhatók, mérsékelt legeléssel a javulás biztosítható. A legeltetéses kezelés átmenet nélküli felfüggesztése azonban a fenyérfű dominánssá válását eredményezte az őszi aspektusban, ami kerülendő. A folyamatos mérsékelt legelést fenn kell tartani. A terület kisebb egységében a korábbi sűrű galagonyacserjés visszaszorítása megtörtént. A szárzúzás visszaszorította a cserjéket. Archív légifotók elemzése is alátámasztotta ezt a cserjedinamikát. A vizsgált zoológiai indikátorok esetében a fajszámok és a közösségi karakterisztikák többnyire változatlanok, illetve javuló tendenciát mutattak az alapállapothoz viszonyítva. A hangyák és a bogarak esetében negatív irányú változások jellemezték a terület déli részén lévő őshonos cserjés átalakításával kialakított területet. A pókfauna egészében javuló tendenciát mutatott. Az egyenesszárnyúak egyértelműen jelezték a csökkenő legelési intenzitás jótékony hatását. A augusztusi mintavételek során megállapították, hogy a legeltetésből kivont mintavételi területeken zárt, változatos természetességi állapotú homoki gyepek alakultak ki, melyekben főképp a zártabb gyepekhez kötődő egyenesszárnyú karakterfajok fordulnak elő. A legeltetés visszaszorításának eredményeként az intézkedési terület gyepjeinek zömén a vertikális növényzetstruktúra gazdagodása következett be. A dokumentáció készítői kiemelték a magyar futrinka magas denzitását az észak-keleti részen átalakított cserjés esetében. A év során a korábbi tendenciákban nem tapasztaltak változást. A legelési intenzitás jelentős csökkentésének hatására a terület nagy részén jelentősen megnőtt a növényi produkció, ami maga után vonja a fauna változását. A magyar futrinka monitorozás kora őszi aktuális adatai (2016) a korábbi évek eredményeihez hasonlóan alakulnak. Továbbra is jellemző, hogy a faj a letermelt cserjés helyén kialakult gyepben a legtömegesebb. Az elvégzett kompenzációs tevékenységek hüllőfaunára kifejtett hatásai a tevékenységek elvégzése óta eltelt idő rövidsége, valamint a kis adatmennyiség miatt objektíven nem értékelhetőek. Az bizonyosan prognosztizálható, hogy a nyílt élőhelyek kiterjedésének növekedése kedvező lesz a 37

38 hüllők számára. A szegélyterületeken megőrzött bokrosok és erdőfoltok szerepe szintén fontos számukra. A legelő (lőtér) középső sávjában meglévő kismagasságú domborzati változatosság megmaradt. A jellegzetes padkák a területen fészkelő gyurgyalagok számára is rendkívül fontos élőhelyet jelentenek. A 3. intézkedés a Pannon homoki gyepek létrehozása és helyreállítása degradált területeken, illetve fenyő és akác ültetvények helyén a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi-homokvidék elnevezésű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen. A benyújtott záródokumentáció külön ismerteti a KAEG és a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. területrészein óta elvégzett munkálatokat. A KAEG területrészein a évben legjellemzőbb élőhelytípus az erősen leromlott állapotú, elcserjésedett, homokra ültetett fekete- és erdei fenyvesek volt. A területen szegényes fajkészletű, tájidegen fajok állományaiban bővelkedő foltok voltak megtalálhatók. Kiemelendő a szinte mindenütt jelen lévő Clematis vitalba jelentős borítása, mely árnyékolásával a gyepszint zártságát korlátozta. A GYVI/1 (Tuskósvágás) területén egykori homoki erdő vagy sztyepprét helyén spontán létrejött zárt galagonyacserjés, míg a GYIII/2 területen változó vízhatású (helyenként mély fekvésű) üde-nedves élőhelyfoltok voltak, amelyek időnként elöntés alá is kerültek. A fás szárúakat a cserjék képviselték, szinte zárt állományt képeztek (Frangula alnus, Rhamnus cathartica, Crataegus monogyna). A gyepszintben változó vízhatást, pangó vizet jelző fajok éltek. Cönológiai kiértékelések alapján a beavatkozási területek kedvezőtlen állapotban voltak, csupán egy kvadrát (GYIII/2) állapota volt értékelhető nem kielégítő minősítéssel. Egyedül a GYIV/1 kvadrát kedvező ismérvekre kapott pontszáma érte el a kedvező minősítéshez szükséges pontszámot. Kis területű természetközeli gyepfragmentumok szinte valamennyi részterületen megfigyelhetőek voltak. A évben a fenyvesek letermelése után a részterületek egyik részén megtörtént a gyeptelepítés, a másik részén előkészített magágy volt a monitorozás időpontjában. A beavatkozás során a természetközeli gyep-fragmentumok jórészt nem károsodtak, az eltávolított cserjék sarjait vegyszeresen is irtották. A mahónia az egyetlen idegenhonos faj, ami a terület déli részét veszélyeztette. A Rábli részletben a ligettől északra található területen az akác-, éger- és nyársarjakat vegyszeresen is irtották. Itt a bálványfán és a magas aranyvesszőn túl általános száraz gyepi gyomfajok is előfordultak még nagyobb tömegben. A GYVI/1. terület egy részét az állomány kitermelése után kituskózták. A fehér akác (Robinia pseudoacacia) valamennyi részterületen jól reagált a tuskókenéses irtásra. A védett növények felmérése már látványos eredményeket is hozott, sok új előfordulási helyet regisztráltak. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a terület könnyebben bejárható, másrészt valószínűleg sok példány az erdőállomány alatt és az erős kompetítor sajátságú lágyszárú özönfajok jelenléte miatt már csak vegetált, és nehezebben volt észlelhető a korábbi területbejárások során. A néhány tíz négyzetméteres kiterjedésben sok ponton korábban is előforduló jó természetességű gyepfoltok alkotó fajaik és szerkezetük alapján a környező területek spontán regenerációjához jelentős kiindulási alapot és propagulumforrást biztosítanak, mivel a munkálatok során jellemzően kíméletben részesültek. A terület legnagyobb egyedszámban előforduló védett növényfajai továbbra is a Stipa pennata, az Adonis vernalis és az Oxytropis pilosa, és a Szilváson előkerült a Natura 2000-es élőhelytípus jelölőfaja, a közösségi jelentőségű Iris arenaria. A pannon homoki gyep élőhelytípus regenerációjához a legkedvezőbb helyzet a Szilvás, a Vérvirágos, a Rábli, a Nyugdíjas és a Nagyvadföld elnevezésű részeken volt megfigyelhető, ugyanis ezeken a területeken a meglévő természetközeli fajkészletű gyepfoltok jó kiindulási pontjai a regenerációnak. A Tuskósvágáson kevesebb ilyen pont volt, ráadásul a környezetében sem voltak jelentősebb természetes propagulumforrások. 38

39 A évben a gyeptelepítés a korábban magágy állapotban lévő részterületeken is mindenütt megtörtént (Festuca pseudovina, Festuca rupicola fajokkal). Az egyéves gyeptelepítések az év második felére zsenge, nem virágzó fűállományt hoztak létre, melynek fő alkotója a Festuca pseudovina, kisebb részben a Festuca rupicola voltak. A nyílt talajfelszíneken tavasszal és nyáron homoki egyéves gyomnövények tömege jelent meg. Ősszel az inváziós betyárkóró (Conyza canadensis) borította be a terület jelentős részét. Más inváziós növényfaj előfordulását már alig tapasztalták, mert a megjelenő akácsarjakat, és selyemkórókat vegyszeresen kezelték, azok elpusztultak. A néhány tíz négyzetméteres kiterjedésben sok ponton megmaradt jó természetességű gyepfoltok fajainak állománya stabilnak bizonyult, populációikat hasonló egyedszám jellemezte, mint a megelőző években. A terület legnagyobb egyedszámban előforduló védett növényfajai továbbra is a Stipa pennata, az Adonis vernalis és az Oxytropis pilosa. A évben a részterületek legnagyobb részén másodéves gyepek alkotó fűfajai tömegesen virágoztak. A Festuca pseudovina, helyenként a Festuca rupicola összefüggő, jellemzően sűrű szövetet képezett (különösen a GYIII/1 területen). Ezzel párhuzamosan a tavaszi egyéves gyomfajok borításértéke már csökkent, de ott, ahol a talajt mechanikai bolygatás érte, továbbra is döntően ezek uralkodtak. Egyes részeken (pl. Szilvás nyugati részén) csak ebben az évben történt meg a gyepesítés. A gönyűi beavatkozási terület egyes részein a kivitelező által kézzel kiszórt Stipa pennata szépen virágzott a még sűrű Festuca pseudovina-állományban. Az igen száraz, aszályos vegetációs időszak miatt a monitorozott évelő gyepek (Vérvirágos, Rábli, Szilvás, GYII) védett fajai gyenge vitalitást mutattak, általában alacsony volt a virágzó egyedek száma. Az épen hagyott jó gyepfoltok környezetében észlelhető volt a homokpusztagyep-fajközösség propagulumainak kisugárzása a kezelt területre, az egyéves fajok mellett évelő pusztai fajok is megjelentek. A évben a korábbi évhez képest a változásokat a következők jelentették: Az évenként kétszer végrehajtott kaszálást körültekintően, az előírásokat megfelelően betartva végezték el. A kaszálmányt kézzel hordták el a területről. Valamennyi részterületen kijelölésre kerültek kaszálástól mentes részek, amelyek célja az ott jelen lévő természetesebb homokpusztagyep-fragmentumok fajai virágzásának, magszórásának biztosítása, ezáltal a szomszédos gyepesítésre való pozitív irányú hatásuk fokozása. A Szilvás területének nyugati részén az egyéves gyepvetés kezdeti stádiumban volt, itt voltak legkevésbé megfigyelhetők a betelepülő kétszikű fajok. A többi részterületen az egyéves homoki fajok fokozatos visszaszorulása, a gyepalkotó csenkesz-gyep lassú felritkulása, valamint szórványosan évelő homoki kétszikű fajok megjelenése volt jellemző. Az ismételten megjelenő akácsarjakat, bálványfasarjakat és selyemkóró-foltokat ebben az évben is kezelték. A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. részterületein a évben a beavatkozási területen jellegtelen telepített fekete- és erdei fenyvesek voltak megtalálhatók. Állományaik erősen leromlott állapotúak, helyenként jelentősen elakácosodottak voltak, a második lombkoronaszintben tömegesen fordult elő a Celtis occidentalis. Cserjeszintje sűrű (Berberis vulgaris, Crataegus monogyna) volt. Lágyszárú fajkészlete szegényes, zömében gyomfajok és zavarástűrő generalisták alkották. Nyíltabb részeken erősen elgyomosodott (Calamagrostis epigeios, Solidago gigantea és Bromus sterilis), de helyenként megtalálhatók voltak gyakoribb erdei fajok is (pl. Brachypodium sylvaticum). A Natura 2000 monitoring protokoll alapján végzett vizsgálat eredményei szerint a beavatkozási területek kedvezőtlen állapotban voltak, csupán egy mintavételi hely állapota értékelhető nem kielégítő minősítéssel. A fennmaradó 13 mintavételi egység kedvező ismérvekre kapott pontszáma nagyon alacsony, a kedvezőtlen ismérvek pontszáma viszont nagyon magas volt. A kis területű természetközeli gyepfragmentumok (benne a védett Oxytropis pilosa, Gypsophila arenaria, Astragalus exscapus kisebb populációival) részben túlélték a beavatkozásokat, de voltak olyan 39

40 területek, ahol egyedeik megsemmisültek (GYI/2). A GYI/3. részterületen kevésbé volt jelentős a beavatkozás, természetközeli foltok jelentős számban maradtak meg a letermelt akácos alatt. A évben a terület egy részén talaj-előkészítés után gyeptelepítés, a többin özönnövény irtás zajlott. Az özönnövények jellemzően jól reagáltak a vegyszerre, bár a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) és a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) esetében még lehetett újrasarjadásra számítani. A talajbolygatás elkerülésével és a vegyszeres gyomirtás szükség szerinti folytatásával, valamint a természetes fafajok megjelenő csemetéinek kíméletével egy erdőssztyepp fiziognómiájú, vonzó tájkép alakulhat ki. A talajt a fakitermelés során kevés bolygatás érte. A jelentős borítást elérő közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) a vegyszeres gyomirtásra jól reagált ugyan, de a faj biológiájánál fogva a következő években ismételt újrahajtás várható, ami további kezelést tesz szükségessé. A területet felülvetették és a terület közvetlen szomszédságában magas természetességű gyep található, így biztosított a regenerációhoz a természetes propagulumforrás is. A évben a 2013-ban megtörtént gyepesítés első évében a terület legnagyobb részén sűrű szövetű Lolium perenne, Festuca rubra fűállomány volt megtalálható. A megfigyelt gyep a célként megjelölt pannon homokpuszta gyep fajösszetételétől, gyepalkotó fűfajaitól jelentősen elütött, a szakmai javaslatoknak nem megfelelő fajösszetételű volt. A tömeges két fűfaj mellett további behurcolt gyomnövények is megjelentek a kivetett fűmaggal együtt érkezve, pl. Vulpia myuros, Alopecurus myosuroides. Emellett dominánsak voltak az egyéves homoki kétszikűek, főként tavaszi keresztesvirágúak, valamint a Bromus tectorum, Bromus sterilis. A GYII beavatkozási területeken nem történt gyepvetés, itt a letermelt akácosok, fenyvesek helyén jelentős akác-újrasarjadzás volt megfigyelhető. A sarjak kezelése az év második felére sikeresen megtörtént. A GYII/1. területen a selyemkóró megjelenő példányainak újrakenése szintén megtörtént. Két védett faj felbukkanását észlelték a területen: az Oxytropis pilosa és a Gypsophila arenaria a talajbéli magkészlete nyomán jelent meg a gyepesítésekben. A évben a korábban megfigyelt fűfajok tömegessége hasonló mértékű volt, virágzásuk azonban nem volt számottevő. Néhol megindult a fűállomány kiritkulása. Az év késő nyári, kora őszi időszakában Festuca pseudovina, ill. Dactylis glomerata fajokból felülvetés történt. A GYI és GYII területeken 2014-ben észlelt problémára sikerült megoldást találni, azaz a terület kaszálása során felhalmozódott nagy mennyiségű fűkaszálmány lehordásra került, csak kisebb foltokban maradt a területen széna. A dokumentáció készítői felhívták a figyelmet arra, hogy a kezdeti gyepregeneráció sérülékenysége folytán még a minimális tápanyag-visszapótlódást is meg kell akadályozni, ezért addig, amíg a homokpuszta gyep nem ér el egy már kellően magasabb szervezettségi szintet, a szénalehordást maradéktalanul és a legkisebb zavarással kell elvégezni. A GYI/2 területen feltűnő változásként észlelték a korábban megkímélt vagy fennmaradt homokpusztagyep-fragmentumok kisugárzó hatását, néhány homoki kétszikű faj elterjedését és megjelenését a vetett gyepben. Az Oxytropis pilosa és a Gypsophila fastigiata egyre többfelé jelent meg a területen. A évben a korábban és végig a legkedvezőtlenebb állapotban lévő GYI/3 területen az előző év felülvetése nyomán a felritkuló Lolium perenne gyep mellett nagy levélfelülettel rendelkező, összefüggő csomós ebír-gyep jött létre. Ennek következtében a kétszikű fajok beszivárgása gátolt, a terület regenerációja áll, fajösszetételében továbbra is messze elmarad a kívánatostól. Az évenkénti kaszálások megtörténtek, a szénalehordásra vonatkozó ajánlásokat megfelelően betartva végezték el. A kaszálmányt kézzel hordták el a területről. Valamennyi részterületen kijelölésre kerültek az őszi kaszálástól mentesülő részek, amelyek célja az ott jelen lévő természetesebb homokpuszta gyepfragmentumok fajai virágzásának, magszórásának biztosítása, ezáltal a szomszédos gyepesítésre való pozitív irányú hatásuk fokozása. Az ismételten megjelenő akácsarjakat, bálványfasarjakat és selyemkóró-foltokat ebben az évben is kezelték. Különösen kedvező változásokat figyeltek meg a 40

41 GYI/II területen, ahol a nyíltabb felszíneken (buckahátakon) már részben homoki fajokból álló fajközösség váltotta fel a vetett gyepalkotó fűfajokat. Zoológiai szempontból általánosan elmondható, hogy az intézkedési körzet referenciaként szolgáló gyepterületei továbbra is kiemelkedően jó állapot mutatnak (pl. Szilvás-gyep). Kivételt képez a homoki sztyepprét (Vérvirágos), ahol kismértékű leromlás, átalakulás volt tapasztalható a monitorozás két utolsó évében. A beavatkozási területeken minden monitorozott csoport esetében értékelhető változásokat regisztráltak. E változások legmarkánsabb eleme az erdei fajok látványos visszaszorulása a nyílt, füves élőhelyek betelepülő fajaival szemben. Az egyes beavatkozási területek között a nyílt élőhelyekre jellemző faj együtteseinek természetességében vannak lényeges eltérések. Azoknál a gyepeknél, ahol teljes talajmegmunkálás és gyepesítés történt, ott egyelőre, a szántóföldekre (illetve jellegtelen, másodlagos száraz gyepekre) jellemző tágtűrésű talajfelszíni ízeltlábúak jelenléte dominál. Ez a talajlakó mezofauna (ugróvillások) és a vizsgált talajfelszíniek (bogarak, hangyák, pókok) esetében is egyértelmű tapasztalat. E területek természetességének a célállapot felé való érdemi elmozdulásához lényegesen hosszabb időre van szükség. Az élőhely rekonstrukciós beavatkozások legfrissebb, kiemelkedő jelentőségű pozitív eredményének tekinthető, hogy a korábban fás vegetációval fedett mintavételi területeken természetvédelmi jelentőségű, illetve homoki indikátor egyenesszárnyú fajok jelentek meg. A fokozottan védett magyar futrinka esetében is pozitívan értékelhetőek az intézkedések. A faj valamennyi vizsgált területen előkerült, népessége a 2015-ös felméréskor kiugróan magas egyedszámot mutatott. A faj kevéssé érzékeny a gyepek természetességére, döntően a nyílt, laza talajú száraz gyepeket preferálja. A 3-as intézkedés keretében megvalósult gyeprekonstrukciók kedvezőek voltak a faj számára. A 2016-os év aktuális fogási eredményei időarányosan még az előző évi értékeket is meghaladják. Nem zárható ki, hogy a szeptember elején jelentkező aktivitási csúcs a szokatlanul meleg időjárással van kapcsolatban és a sokéves átlagban tapasztalt rajzási dinamika módosulásának vagyunk tanúi. A fokozottan védett faj népességének hosszabb távú stabilitása a gyepek kedvező irányú másodlagos szukcessziójával, és azok jó állapotának fenntartásával biztosítható. A 4. intézkedés a Pannon homoki borókás-nyarasok létrehozása fenyő és akác ültetvények helyett a HUFH20009 kódszámú Gönyűi-homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen. A évben a területet a katonai gyakorlatozások által erősen átalakított lőállások, árkok, dombok tarkították. A beavatkozásra kijelölt területet egykori homoki erdőssztyepp erdő helyén álló telepített cseres kocsányos tölgyes vágása, cserjésedő-erdősödő homokpusztagyep, illetve spontán elakácosodott rész borította. Lombkoronaszintje közepes vagy magas záródású. Fafajai jórészt tájidegenek (Robinia pseudoacacia, Celtis occidentalis, Prunus mahaleb). Gyepszintjének záródása változó, helyenként (ahol több fényt kap) homoki karakterfajok is megtalálhatók voltak. A terület egy része korábban katonai célokat szolgált, a felhagyást követően akáccal, fehér és rezgő nyárral beerdősülésnek indult. A évben a területet, a teljes talaj-előkészítést követően csemeteültetéssel (Populus alba) erdősítették. A sorközök között megfigyelhető lágyszárú fajközösség borítása még minimális volt, jellemzőek inkább a nagy területű nyílt homokfelszínek voltak. A nyárcsemeték 2014-ben erős növekedést mutattak, az év második felére elérték az 1-2 méteres magasságot. A borókacsemeték jelentős mértékben elpusztultak, túlélő csemeték alig akadtak. Ennek pótlására az év folyamán ismételt csemetekiültetést hajtottak végre. A monitoring eredmények alapján a lágyszárú fajkészletet teljes mértékben ruderális és szántóföldi egyéves gyomnövények uralták (Chenopodium, Cannabis, Ambrosia, Conyza stb.), de helyenként Calamagrostis epigeios-ból álló 41

42 foltok is kialakultak. Szórványosan a védett csajkavirág betelepülését is meg lehetett figyelni. A pannon borókás nyáras közösségi jelentőségű élőhelytípus létrehozására irányuló intézkedés területén három cönológiai mintavételi helyet vizsgáltak, a korábbiakhoz hasonlóan 2014-ben is valamennyi kedvezőtlen állapotú volt. A letermelt erdei- és fekete fenyvesek, valamint akácosok helyén teljes talaj-előkészítést követően 2013-ban létesített fehér nyár felújítások 2015-ben 3 évesek voltak. Állományaik valamennyi beavatkozási területen igen erőteljes növekedést mutattak, jellemzően 2-5 méteres sűrű állományt képeztek, de kedvezőbb (nedvesebb) talajviszonyok mellett elérték az 5-6 méteres magasságot is. A magasabb növésű állományokban már jelentősebb árnyalást észleltek. Aljnövényzetükben az egyéves homoki (és ruderális) gyomfajok borítása általában csökkent, helyenként megjelentek a homokpusztagyepek fajai (pl. Oxytropis pilosa, Allium flavum, Gypsophila paniculata). Emellett többfelé az Elymus repens, a Solidago gigantea és a Calamagrostis epigeios kisebb-nagyobb zárt telepei is megjelentek. A fiatalosok erőteljes növekedése, bekövetkezett záródása miatt az állomány szakszerű erdészeti kezelése 2016-ban már kívánatos. A sorok közé ültetett borókacsemeték korábbi sikertelen ültetését követően egy részüket 2015-ben fiatal csemetékkel ismét pótolták. A monitoring vizsgálatok idején a csemeték zöldek voltak, fejlődésük a fehér nyár állomány kezelésével segíthető elő. Az erőteljesen növekedő nyárasok a évre elérték a 6-8 méteres magasságot. A jelentős mértéket elérő árnyalás miatt a gyérítéses állománykezelés szükségessé vált mindenütt. Az utoljára (2015-ben) ültetett borókacsemeték részben már életképesnek bizonyultak, sőt, növekedésnek is indultak, ezek főként az állományszéleken jellemzők. A sorközökben és a sorokban korábban jellemző egyéves gyomközösség az árnyalás következtében felritkult, helyét kétszikű zavarástűrő fajokból álló aljnövényzet vette át. A sorközök ápolásával a jelenleg kezeletlen állomány borókásnyárasokra jellemző ligetes képének, valamint lágyszárú aljnövényzetének kialakulása nem várható. Állományszéli részeken helyenként már többfelé észlelhetők voltak a homokpuszta gyepek védett fajai (pl. Oxytropis pilosa, Allium flavum, Gypsophila paniculata) őszén a ligetesen kiritkult nyár foltokba boróka csemetéket ültettek, illetve felnyesték a nyár állományt. A kezelés mind a két fajra nézve a későbbiekben pozitív megmaradási és növekedési hatást eredményezhet. A 4. intézkedési terület alapállapotának felmérésekor összesen 20 madárfaj jelenlétét állapították meg. Ezt követően az érintett erdőrészleteken végzett beavatkozások (teljes fakitermelése a Győr 575H és 575I erdőrészletek kivételével; cserjeirtás, talaj előkészítés) a fészkelő madárközösség számára teljesen átalakították az élőhelyet ban és 2014-ben az 568K, 568J, 575G, 575J részletekben egyetlen fészkelő madárfajt sem regisztráltak, mivel a gyér vegetáció (cserjeszint, valamint a gyepszint csaknem teljes hiánya) még a földön fészkelő fajoknak sem biztosított megfelelő élőhelyet től kezdődően a nyaras telepítések habitat-struktúrájában bekövetkező pozitív változásokat, néhány földön fészkelő faj megtelepedése jelezte, de továbbra is főként mint táplálkozó területet hasznosították a madarak. A dokumentáció készítői szerint, a 2016-os vizsgálatok alapján elmondható, hogy a terület madár-közösségének szukcessziója megfelelően indikálja az intézkedés célkitűzéseinek kívánt irányát. A fészkelő és a területen átmenetileg tartózkodó fajok száma tovább emelkedett. Az intézkedéssel érintett területek közül a hagyásfákkal tarkított telepítés (575I) mutatkozott a legdiverzebbnek. Az 5. intézkedés a Pannon homoki gyepek helyreállítása a HUDI20047 Szigeti homokok területén. A évben a területen a különböző homoki gyeptípusok szétszórtan, mozaikos szerkezetben fordultak elő. A helyenként cserjésedésnek indult, nemes nyár és inváziós fásszárúak csoportjaival 42

43 tűzdelt területet ültetett akácosok és fenyvesek határolták. A területre az özönnövények közül a legnagyobb veszélyt az Ailanthus altissima terjeszkedése jelentette. Ezek négyzetméterben kifejezett mérete ezres nagyságrendű, így a Szigeti homokok egészét tekintve a mirigyes bálványfa igen jelentős területfoglalást mutatott. E foltok túlnyomó része kifejlett fákat foglalt magába és közel azonos, kis számban képviseltették magukat a sarjakat, illetve a mellettük idősebb vagy fiatal fákat is tartalmazó lokalitások. A terület legnagyobb inváziós faj alkotta foltját a Celtis occidentalis 4 foltjának egyike jelenti, ez a TI 2 részletben található és területe 1 ha körüli. Fák és magoncok, illetve cserjék vagy fák és mirigyes bálványfa sarjak együttes előfordulásával csak néhány esetben találkoztak a szakemberek. Az Asclepias syriaca mind a 16 felmért állománya pont jellegű, ezek nagy része a TI 3 részletben található. A Calamagrostis epigeios valamennyi felmért állománya pontszerű, s a TI 1 részlethez kötődik. A 7-ből 6 pontot fásszárú özönfaj fa termetet már elért megjelenése nem kíséri, 1 pontot viszont igen. A évben a monitorozó munkák során ismételten felmérték a védett növények elterjedését a 65 hektáros intézkedési területen. A monitorozás során ellenőrizték a korábban is ismert előfordulási helyeket és újabb előfordulásokat is. Ezek alapján megállapítható, hogy a vegyszeres irtások és a tereprendezési munkálatok kellőképpen körültekintően zajlottak, a védett növények állományai nem károsodtak kimutatható mértékben. A különálló területegységben, a TI3 részlet középső területén egyre nagyobb részt túrtak fel a vaddisznók. A terület legnagyobb egyedszámban előforduló védett növényfajai továbbra is a Natura 2000-es élőhelytípus jelölőfajai, a közösségi jelentőségű Colchicum arenarium és Iris arenaria, valamint a Stipa borysthenica, az Achillea ochroleuca, az Alkanna tinctoria, a Gypsophila arenaria, az Ephedra distachya, Astragalus excapus, Dianthus serotinus és a Sedum urvillei ssp. hillebrandtii. Az intézkedési terület északnyugati részében (TI 1) kisebb idegenhonos fafajokból álló facsoportok voltak találhatóak, ill. korábbi irtásuk nyomán erőteljes sarjképződés volt tapasztalható (fehér akác (Robinia pseudoacacia), mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima). A TI 3 részletben a túllegeltetést jelzi a Chrysopogon gryllus tömeges jelenléte. A vaddisznótúrás által érintett terület egyre növekedett. Az inváziós fajok 20-50%-os lombvesztéssel reagáltak a herbicidre. A 2013-ban és 2014-ben elvégzett özönnövény-irtás a terepi bejárások alapján jól sikerült. A lágyszárúak közül a selyemkóró, a fásszárúak közül a bálványfa teljes irtása még további kezelést igényel. A monitorozást érintő 21 védett növényfaj állományainak populációnagysága nem változott, illetve újabb populációkat már nem figyeltek meg. A TI3 részletben a vaddisznók túrása által érintett rész korábbi nagy kiterjedése a 2014-es évre némileg csökkent, de a vaddisznóállomány apasztása továbbra is kívánatos volt ben a korábbi kezelések ismételt elvégzése történt. Ezek közül az Asclepias syriaca irtása jól sikerült, az Ailanthus altissima esetében a terület déli részén sokfelé újrasarjadást tapasztaltak. A dokumentáció készítői felhívták a figyelmet arra, hogy a területen fokozott figyelmet kell fordítani az előírt kezelés teljes mértékű elvégzésére valamennyi özönfajra vonatkozóan, mert a fajok propagulumforrása a beavatkozási terület övezetében igen magas, emiatt a fajok újrakolonizálása rendkívül gyorsan megtörténik. A 21 védett, illetve fokozottan védett edényes növényfaj állományainak 2015-ös újra felmérése során a legtöbb faj esetében nem mutattak ki számottevő változást, de általában kisebb egyedszámokat rögzítettek, aminek oka az igen száraz és forró kora nyárnak tudható be. Ugyanakkor a ben nem regisztrált Ephedra distachya az eddigi legmagasabb egyedszámban került elő a korábban ismert lelőhelyein. A 2016-os tavaszi és őszi bejárások során az ismert védett növényfajok állományait újra felmérték. Megállapították, hogy a természetes egyedszám-ingadozáson kívül jelentősebb változás nem történt. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Colchicum arenarium virágzását nem tapasztalták a területen, aminek a faj lappangása lehet az oka. Kimutatásra került egy újabb védett faj, az Allium moschatum 43

44 jelentős állománya a területen. Megállapították, hogy a beavatkozási területet övező déli részen, különösen a széleken, bálványfa- és akác-csoportok veszélyeztetik (zsugorítják) a homoki gyepeket. Ezek mellett a terület széleiről is megfigyelhető volt a bálványfa és az akác jelentősebb mértékű kolonizációja. Zoológiai szempontból megállapítható, hogy az alapállapot felvételekor is jó természetességű homoki gyepek állapota összességében tovább javult a négyéves időszak során. A vizsgált indikátorok alapján az intézkedési körzet egyértelműen a Duna-Tisza közi nyílt homoki területekhez áll közel. A bálványfa-irtással kezelt területek esetében a nyílt élőhelyek irányába való elmozdulás egyértelműen kimutatható a vizsgált állatcsoportokkal is. A fokozottan védett magyar futrinkának (Carabus hungaricus) az alapállapot-felvétel évében sikerült egyetlen példányát kimutatni. A faj a sziget déli részén gyakorlatilag hiányzik a rá jellemző élőhelytípusból. A jelenség oka nem ismert. Elképzelhető, hogy a talajvíz magasságával van kapcsolatban a sziget populációinak térbeli eloszlása. A homoki egyenesszárnyú fajok közül továbbra is csak a zavarást és degradációt leginkább toleráló fajok vannak jelen. A dokumentáció készítői a kompenzációs tevékenységektől független zavaró hatásként említik a vaddisznó népességét, valamint a 2015-ös évben tömegesen jelentkező mezei pockot. Egyes területeken (sztyeppréten és cserjésedő részeken) együttesen okozzák a gyep bolygatását, mivel a pockokat kereső vaddisznók különösen intenzíven túrhatják fel a gyepeket. Ennek a körülménynek a talajfelszíni ízeltlábúak gyűjtésénél komoly zavaró hatása volt a mintavételezésben. A 6. intézkedés az Euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyes tölgyfajokkal élőhelytípus élőhelyrekonstrukciója a HUFH20009 kódszámú Gönyűi-homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen. A évben a két részterület közül az egyikben jól strukturált, az egykor is jellemző homoki erdőssztyepp erdőkre jellemző fiziognómiájú, de részben telepített tölgyelegyes nyáras erdő állt. Lombkoronaszintjét csertölgy, fehér nyár és szürke nyár alkotta. Cserjeszintje dús és fajgazdag, gyepszintjének borítása változó mértékű, a lékekben magasabb volt. Kiemelendő a holtfa magas aránya és a vastag lombavar. A másik területen gyenge természetességű telepített fenyves, illetve spontán beerdősült terület keveréke volt megtalálható. A fenyves foltban és az akácos foltban is jelentős volt a Celtis occidentalis aránya. Egyes inváziós gyomfajok (Solidago gigantea) aránya főként az akácos foltban magas, mellette nitrofil erdei fajok (Ballota nigra, Geum urbanum) voltak meghatározók. A évben a jól strukturált, a homoki erdőssztyepp erdőkre jellemző fiziognómiájú erdő cserjeszintje dús és fajgazdag, gyepszintjének borítása változó mértékű volt. Az erdő alján sok holtfa és vastag lombavar halmozódott fel, ami természet-közeliségét jelezte. A beavatkozás után kocsányos tölgy (Quercus robur), fehér nyár (Populus alba), fehér akác (Robinia pseudoacacia) és erdeifenyő (Pinus sylvestris) hagyásfák maradtak, de a cserjeszint teljes mértékben hiányzik az erdészeti beavatkozás hatására. A fehér akác (Robinia pseudoacacia) sarjak tömegesen jelentek meg, de a vegyszeres irtásra jól reagáltak. Ezeken kívül a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), a közönséges vadszőlő (Parthenocissus inserta), a fehér nyár (Populus alba), a sóskaborbolya (Berberis vulgaris), a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) és az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) sarjai is megjelentek. A fák alá pásztásan vetett cser (Quercus cerris) és kocsányos tölgy (Quercus robur) makkból szépen megjelentek a magoncok, ám az őszi monitorozás idejére aszálykárt mutattak, csak helyenként maradtak meg nagy számban. A pásztásan alávetett makkból keletkezett csemeték jelentős része az aszály és a pajor okozta rágás miatt 90%-ban 44

45 elpusztult, ugyanakkor az elegyfaként ültetett fehér nyár jó vitalitást mutatott. Az erdő fiziognómiáját a honos fajokból álló cserjeszint jelentősen meghatározza. A 2013-as év pajorkárosítása miatt a megismételt pásztás alávetésből keletkezett tölgycsemeték egy része 2014-ben az aszály és a pajor okozta rágás miatt újra elpusztult, ugyanakkor az elegyfaként ültetett fehér nyár már jó vitalitást mutatott. A évben a sarjadás a terület jelentős részén megindult. Az átalakítás sikeressége érdekében a terület átgondolt erdészeti kezelését még hosszú évekig folytatni kell (megmaradt tölgycsemeték ápolása, fehér nyárak kezelése, cserjék kímélete, növekedésük segítése). A most még jellegtelen aljnövényzet regenerálódásához (erdei fajok betelepüléséhez) szükségszerű az intenzív mechanikai beavatkozások fokozatos csökkentése. A Hatóság /2016. számú határozatával a cserebogár pajor elleni védekezéshez külön természetvédelmi engedélyt adott. Az érintett területre kidolgozott cserebogárpajor és aszály elleni védekezés eredményes volt, a év végére a tölgy csemeték megmaradása 60% fölé emelkedett ban a korábban tömegesen jelen lévő magaskórós egyéves gyomfajok borításértéke csökkent. Az alávetett szürke (fehér) nyárak mellett ebben az évben a megmaradt tölgyek növekedése is megindult. Védett növényfajt a korábbi évekhez hasonlóan nem mutattak ki a területen. Zoológiai szempontból a kiindulási állapotot a tölgyekhez kötődő két NATURA 2000-es jelölő bogárfaj, valamint a fészkelő madárközösség felmérésével hajtották végre, illetve a monitorozást is ezekkel az indikátorokkal végzik óta. Az elvégzett erdészeti tevékenységek jelentős változást eredményeztek az erdő fafaj-szerkezetében, korösszetételében és ezzel együtt az erdő erőforrás (búvóhely, fészkelőhely, táplálkozóhely stb.) mintázatában is. Az erőteljes átalakulást időszakos leromlást követően javuló tendenciát mutatnak a madárfauna közösségi karakterisztikái (fajszám, költőpár, denzitás, diverzitás). A költőfajok számának alakulása: ; ; ; A 2016-os évben az érintett területen (Gönyű 3D erdősrészlet) ornitológiai vonatkozásban nem mutatkozott számottevő változás az előző évihez képest. A cserjeszint csekély borítása miatt továbbra is hiányoznak az ún. fruticikol (cserjeszintben költő) fajok. Emellett az alacsony gyepszint borítás, valamint az ültetett csemeték fejlődése érdekében végzett intenzív beavatkozások nem kedveznek a terricol fajoknak sem, melyek csupán a szegélyek magasabb gyepborítású részein fordulnak elő. A dendrikol fajok közül a nyitott, ligetes állományokat preferáló seregély nagy denzitásban fordul elő, alkalmanként kiszorítva egyéb odúlakó fajokat. A két NATURA 2000-es jelölő bogárfaj (nagy hőscincér, szarvasbogár) esetében a jelenlét hiányt, illetve relatív denzitást is jelző holt imágókon alapuló megfigyelések folytatását javasolják a továbbiakban ban mindkét jelölő faj rajzott a területen. A dokumentáció készítői rögzítették, hogy további szarvasbogár nevelők (folyamatosan pusztuló és kidőlt tölgyek felhasználásával) létesítése javasolt. A /2016. számú, május 5-én jogerőre emelkedett egységes környezethasználati és egyben működési engedély V. fejezet 4. pontjában a Hatóság rögzítette a kiegyenlítő intézkedések eljárási rendjét, így azt is, hogy ismételt helyszíni szemlét kell tartani. A bejárásokra október 5-én és október 6-án került sor, ahol a jelenlévők az alábbi megállapításokat tették. A október 5-én tartott bejárás megállapításai: HUKN20014 Hajósi homokpuszta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület bővítése és állapotjavítása + a HUKN22037 Kékhegyi lőtér kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kialakítása és állapotjavítása: 45

46 Hatóság: A évi munkák a /2016. számú határozatnak megfelelően megtörténtek, véleményünk szerint az intézkedés kiléptethető, a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedés befejezettnek tekinthető. Az ezt követően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság és a területkezelő figyelmét felhívtuk arra, hogy a kompenzációs lépés jelenlegi állapota fenntartásának legnagyobb veszélyeztető tényezője az özönnövényekkel történő visszafertőződés. NyME KKKN Kft. + Audi Hungaria Motor Kft: A évi munkák a beavatkozási tervnek megfelelően elvégzésre kerültek. Véleményünk szerint az intézkedés kiléptethető, a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedés befejezettnek tekinthető. Kaszó Zrt: Természetesen a Zrt. is érdekelt abban, hogy a területek jelenlegi állapota fennmaradjon, amennyiben azonban a Natura 2000 területeket érintő előírásoknál nagyobb munkaigénye van a területek fenntartásának, úgy a pluszban jelentkező költségek finanszírozása kérdéses. Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály: A szemle megállapításaival egyetértünk, egyéb észrevételt nem szeretnénk tenni. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: A területek a rekonstrukció kapcsán a megfelelő állapotba kerültek, a továbbiakban az inváziós fajok, különösen a selyemkóró állományát kell kordában tartani. Pannon homoki gyepek (6260) helyreállítása a HUDI20047 Szigeti homokok területén, Szigetmonostor 085/2 hrsz.-ú területen: Hatóság: A évi munkák a /2016. számú határozatnak megfelelően megtörténtek, véleményünk szerint az intézkedés kiléptethető, a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedés befejezettnek tekinthető. Az ezt követően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság és a területkezelő figyelmét felhívtuk arra, hogy a kompenzációs lépés jelenlegi állapota fenntartásának legnagyobb veszélyeztető tényezője az özönnövényekkel történő visszafertőződés. NyME KKKN Kft. + Audi Hungaria Motor Kft: A évi munkák a beavatkozási tervnek megfelelően elvégzésre kerültek. Véleményünk szerint az intézkedés kiléptethető, a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedés befejezettnek tekinthető. Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály: A szemlén elhangzottakkal egyetértünk, más észrevételt nem kívánunk tenni. Az áltanunk kiadott, a kompenzációs intézkedést érintő határozatokkal kapcsolatban észrevétel nem érkezett az elmúlt években. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság: Az elvégzett élőhely-kezelési munkálatokat megfelelőnek tartjuk, azok az elvárt eredményt hozták. A október 6-án tartott bejárás megállapításai: Pannon homoki gyepek (6260) létrehozása és helyreállítása degradált területeken, illetve fenyő és akác ültetvények helyén a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi-homokvidék elnevezésű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen (KAEG Zrt. területei: Rábli, Szilvás, Tuskósvágás, Vérvirágos): NyME KKKN Kft. + Audi Hungaria Motor Kft: 2016 folyamán az intézkedési tervben foglaltak köztük a kétszikűek vetése a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság felügyeletével maradéktalanul elvégzésre kerültek. Véleményünk szerint az intézkedés kiléptethető, a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedés befejezettnek tekinthető. 46

47 KAEG Zrt: A gyepterületeken kitűzött célokat az elmúlt 4 évben megvalósítottuk, a gyepek állapota az elvárt szintnek megfelelő képet mutat. A jövőben a gyepek kezelését a Natura 2000-es gyepterületekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően fogjuk végezni. Hatóság: A évi munkák a /2016. számú határozatnak megfelelően megtörténtek, a területen a pannon homoki gyepek kialakulásához vezető kedvező folyamatok megindultak. Véleményünk szerint az intézkedés kiléptethető, a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedés befejezettnek tekinthető. FHNPI: Az elvégzett munkák eredményeképp a kompenzációs területen különböző természetességű gyepek alakultak ki, amelyek még többnyire a homoki szukcesszió kezdeti stádiumában vannak. Megfelelő, mozaikos fenntartó kezeléssel a gyepek állapota jelentősen javítható és várható a pozitív tendencia. Euro-szibériai erdősztyepp-tölgyes tölgyfajokkal (91IO) élőhelytípus élőhely-rekonstrukciója a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi-homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen (4,41 ha) (Gönyű 3D erdőrészlet) (Magyar Állam, KAEG Zrt.): NyME KKKN Kft. + Audi Hungaria Motor Kft: folyamán az intézkedési tervben foglaltak maradéktalanul elvégzésre kerültek. Véleményünk szerint az intézkedés kiléptethető, a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedés befejezettnek tekinthető. Hatóság: A évi munkák a /2016. számú határozatnak megfelelően megtörténtek, a területen az euro-szibériai erdősztyepp-tölgyes kialakulásához vezető kedvező folyamatok megindultak. Véleményünk szerint az intézkedés kiléptethető, a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedés befejezettnek tekinthető. KAEG: A tölgy élőhely-rekonstrukciós területen a megvalósítás időtartama 12 év, jelen pillanatban a jelenlegi állapotok időarányos eredményt tükröznek. A munkát a jövőben következetesen és szakszerűen folytatni kell. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság: A tölgyes rekonstrukció esetén az elért eredmények megfelelnek az eltelt időnek, értékelése azonban csak évek múlva lehetséges. Pannon homoki gyepek (6260) létrehozása és helyreállítása degradált területeken, illetve fenyő és akác ültetvények helyén a HUFH20009 kódszámú, Gönyűi-homokvidék elnevezésű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen (Budapesti Erdőgazdaság Zrt. területei: Győrszentiván I-II, IPV gyep, Nagyvadföld, Nyugdíjas) + Pannon homoki borókás-nyárasok (91NO) létrehozása fenyő és akác ültetvények helyett a HUFH20009 kódszámú, Gönyüi-homokvidék elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen: NyME KKKN Kft. + Audi Hungaria Motor Kft: A évben az intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően megvalósultak a munkálatok és a mozaikosság mintaszerűen kialakult, illetve a feladat végrehajtása során figyelembevételre került ez az alapelv. Véleményünk szerint az intézkedés kiléptethető, a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedés befejezettnek tekinthető. Budapesti Erdőgazdaság Zrt: Vagyonkezelőként vállaljuk a kialakult állapot fenntartását és a területek egységes kezelését a környező LIFE területekkel együtt. A területkezelést a Natura 2000-es területekre vonatkozó 47

48 jogszabályi előírásoknak megfelelően fogjuk végezni. Véleményünk szerint az intézkedés kiléptethető, a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedés befejezettnek tekinthető. Hatóság: A /2016. számú határozaton alapuló intézkedési tervben foglalt munkák elvégzésre kerültek, véleményünk szerint az intézkedés kiléptethető, a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedés befejezettnek tekinthető. FHNPI: A kiadott határozatban foglalt feladatok elvégzését követően a kompenzációs területek a homoki szukcesszió korai stádiumában vannak, a jó természetességi állapot elérése érdekében a későbbi fenntartás keretében megfelelő mozaikos kezelés szükséges. Minden terület esetében a várható fejlődés pozitívnak értékelhető. Az elért eredmények részletes fotódokumentációval is alá lettek támasztva. A Hatósághoz benyújtott zárójelentések, a kivitelezők, tervezők, kezelők nyilatkozatai, a helyszíni tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a évben előírt kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések mára, időarányosan megvalósításra kerültek. A december 31-ig kitűzött célok megvalósultak, és a rendes gazdálkodás keretében történő fenntartás révén a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések nagy valószínűséggel elérik céljaikat. A jövőben szükséges fenntartói feladatokra a javaslatok megszülettek, melyeket a fentiek szerint a Hatóság is rögzített a jelen határozat indokolási részében. Emellett valamennyi területre készül Natura 2000 kezelési, fenntartási terv, mely megfelelő iránymutatásul szolgál majd. A Hatóság a kármérséklő és a Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések megvalósítóival közösen fog ügyelni arra, hogy az elért állapotok ne romoljanak, és a Hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a megtett Natura 2000 kiegyenlítő intézkedések szükség esetén az Európai Bizottság részére is eredményesen bemutathatók legyenek. Az Ügyfél a részére előírt természetvédelmi kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tett, további kötelezését sem mulasztás, sem havária helyzet, sem az érintett területek évi állapota nem indokolja, ezért a Hatóság a jelen döntésével megállapította, hogy további intézkedés, beavatkozási feladat elvégzése az Ügyfelet nem terheli, azonban valamennyi érintettel együtt köteles rendelkezésre állni egy-egy hatósági, országos, avagy Európai Bizottság általi ellenőrzés esetén. A Hatóság ezúton, a jövőre nézve, főként az érintett területek jövőbeli kezelőinek figyelmét hívja fel arra, hogy a Korm. rend. 4. (1) bekezdése szerint, a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Tvt. 5. (1) bekezdése rögzíti, hogy minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A Tvt. 5. (2) bekezdése szerint a természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A Tvt. 42. (1) bekezdése szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A Tvt. 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, 48

49 elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Tvt. 80. (1) bekezdése szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti; a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat; a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja; a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez természetvédelmi bírságot köteles fizetni. A Tvt. 80. (5) bekezdése szerint a természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. Bár a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet hatálya nem terjed ki a honvédelmi és vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú Natura 2000 gyepterületekre, valamint azok földhasználóira, azonban az ezen jogszabályban rögzített előírásokat a tárgyi érintett területeken is javasolt betartani. A Hatóság ezúton is felhívja a figyelmet, hogy a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény 12. (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a természetvédelmi őrszolgálat tagja a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására. A Hatóság a jelen döntését a Korm. rend és 10/A. -aiban foglaltak alapján előírt intézkedések zárásaként hozta meg. A Hatóság az eljárás megindításáról értesítést küldött valamennyi a kármérséklő és Natura 2000 kiegyenlítő intézkedéssel kapcsolatban érintett hatóság, nemzeti park igazgatóság, területtulajdonos, kezelő és kivitelező részére. Az értesítettek az eljárás ideje alatt észrevételt, nyilatkozatot nem tettek. A Hatóság az eljárás megindulásáról értesítést küldött a társadalmi szervezetek számára is, akik azonban az eljárás során nem jelezték ügyfélként részvételi szándékukat. A fellebbezés illetékét az illetékekről szóló - többször módosított évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) Melléklet XIII. 2. a) pontja alapján állapította meg a Hatóság, melyet január 1-től illetékbélyegben, ill. banki átutalással is lehet teljesíteni az Itv. Melléklet XIII. 1. pontja és 73/A. -ában foglaltak szerint. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett, melyet a Hatóság a jelen határozat rendelkező részében is rögzített a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontja és (2) bekezdése alapján. A tárgyi eljárás az AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT. Győr közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 16/2011. (II. 24.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése és 1. sz. melléklete 5. pontja értelmében kiemelt jelentőségű ügy. 49

50 Az eljárás december 7-én indult, a Hatóság döntését a Ket. 33. (1) bekezdésében rögzített 21 napon belül hozta meg. A Hatóság tájékoztatja az ügyfeleket, hogy a Ket. 66. (1) bekezdése szerint, aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. A Hatóság hatásköre a fent hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 13. (1) bekezdés c) pontján és a 13. (2) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. melléklet 2. pontján alapul. Győr, december 22. Széles Sándor s.k. kormánymegbízott 50