Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program

Átírás

1 Jászsági_fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program Program fázis Egyeztetési anyag Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM EGYEZTETÉSI ANYAG VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u Jászsági Többcélú Társulás Titkársága Jászberény, Szabadság tér 16. Budapest, október 31.

2 Program fázis Egyeztetési anyag Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program Program fázis Egyeztetési anyag A munka a Jászsági Többcélú Társulás megbízásából készült a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján Kistérségi kapcsolattartók: VÁTI Kht. témafelelőse: VÁTI Kht. szakértői: Dányi Olga, titkárságvezető Magera Tibor, titkárságvezető-helyettes Lányiné Fogarasi Kornélia Czene Zsolt Dálnokiné Devecseri Anikó Földesi Petra Göncz Annamária Illés István Magócs Krisztina Majorné Vén Mariann Sain Mátyás Sárdi Anna Staub Ferenc Schneller Krisztián Vaszócsik Vilja A Jászsági Többcélú Társulás munkatársai: Bobák Nóra Móczó Zsófia Tasi Attila Vincze Beáta MTA RKK ATI szakértői: Szarvák Tibor Szoboszlai Zsolt BOKARTISZ Kht. szakértői: ELTE TTK szakértők: MTA TAKI szakértő: Külső szakértők: Irodavezető: Vezérigazgató: Molnár Géza Gál Tamás Seres Tibor Nemes Nagy József Kiss János Péter Lőcsei Hajnalka Szabó József Jordán Klára Faragóné Huszár Szilvia Tamás Szilvia Göncz Annamária Csanádi Ágnes 2

3 Program fázis Egyeztetési anyag Ez a dokumentáció a VÁTI Kht. szellemi terméke. A hozzá kötődő szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvényben meghatározott vagyoni jogok a VÁTI Kht-t illetik. 3

4 Program fázis Egyeztetési anyag Tartalomjegyzék Bevezetés..5 Stratégia 7 Operatív program 29 Mellékletek: A megvalósítás pénzügyi háttere A megvalósítás és végrehajtás szereplői Javasolt új célpiramis 155 4

5 Program fázis Egyeztetési anyag Bevezetés A Jászsági Többcélú Társulás szeptember 18-án tartott ülésén 61/2006. sz. Társulási- Kistérségi Fejlesztési Tanácsi határozatával elfogadta a Jászsági Fejlesztési Koncepció, Stratégiai és Operatív Program 1. munkarészét, azzal a kiegészítéssel, hogy a további javaslatokat, észrevételeket írásos formában szükséges benyújtani a VÁTI Kht, azaz a készítő felé, aki gondoskodik azok megválaszolásáról, illetve bedolgozásáról. Az 1. munkarész tartalmazza a fejlesztési koncepció fejezeteit, amelyekben meghatározásra kerültek a kistérség belső adottságai (erősségei és gyengeségei), valamint a térség által kevésbé vagy nem befolyásolható külső környezet veszélyei és lehetőségei. A helyzetelemzés során felszínre kerülő információk alapján átfogó célként került megfogalmazásra a társadalmi-, gazdasági- és természeti környezet összhangjának megteremtése, amely lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a Jászsági hagyományokon és együttműködésen alapuló versenyképesség kistérségévé váljunk. A térség jövőképét előtérbe helyezve 5 stratégiai cél, azaz prioritás fogalmazható meg: - Humánerőforrásra építő, versenyképes, innovatív gazdaság továbbfejlesztése - A Jászsági hagyományokon alapuló társadalmi összetartozás erősítése - Kisvárosi és vidéki életminőség javítása - Az agrárium fejlesztése - Természeti, környezeti elemek védelme, fenntartása A prioritások (stratégiai célok) esetében megfigyelhetjük, hogy kétszer (I. és II. prioritásban) is megjelenik a társadalom kérdése, hiszen a társadalom egyensúlyi fejlődése vonzza magával a gazdaság fejlődését. A kistérség társadalmának hagyományai, öröksége alapot biztosítanak arra, hogy az összefogás képességéből kiindulva fogalmazzuk meg legfőbb értékeinket, és rajzoljuk meg a Jászsági kistérség fejlődésének térképét. A stratégiai programozás illeszkedik a megyei, a regionális és az országos tervezési rendszerhez. A megvalósítandó alprogramok kialakítása során elsősorban a települések tervezési időszakára szóló fejlesztési projektötletei kerültek feldolgozásra. Ezen ötletek jelennek meg a regionális és megyei fejlesztési programokban is, illeszkedve ezáltal azok célkitűzéseihez, és figyelembe veszik az abban foglalt irányelveket. A projektötletek mellett az Európai Uniós tervezési metódusokra alapozva előtérbe szükséges helyezni a tervezési fázist, ezért a rövid távú feladatok esetében előnyben részesül a települési, mikro-térségi és az egész térséget szolgálóan lefedő programok, tervek, tanulmányok kidolgozása. Ilyen alprogram például a Jászsági gazdaságfejlesztési program, a turizmusfejlesztési program, a tematikus utak megvalósíthatósági tanulmánya vagy az egészségtervek elkészítése. A fejlesztéseket jól megalapozott tervezéssel tudjuk fenntarthatóvá, gazdaságossá, eredményessé tenni, és csak a körültekintő tervezést követően kezdhetők meg a megvalósítás lépései. Alapvető feladatnak, horizontális célnak tekintjük a környezet védelmének kérdését, az esélyegyenlőség biztosítását, amelyek külön prioritásként is megjelennek a célpiramisban. A 5

6 Program fázis Egyeztetési anyag stratégiai programok által el kell érnünk, hogy a kistérség a Strukturális Alapok finanszírozásából a versenyképesség elérése érdekében minél hatékonyabban tudjon részesedni, a lehetőségek kihasználása optimális mértékben valósuljon meg. A térségben való gondolkodás képességét fejleszteni szükséges, amely szinte valamennyi projekt kiválasztási kritériumaként is megfogalmazható, hiszen a pontszerű fejlesztések kora lejárt. Jól felfogott érdekként fogalmazódik meg a partnerség elve, amely szélesebb lehetőségeket tár a fejlesztésben érdekelt szervezetek elé. A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések által érhetjük csak el a térség harmonikus fejlődését, amelynek során nemcsak a térségen belül, de azon túl is szükséges a kapcsolatok építeni, ápolni és a fenntartást biztosítani. 6

7 Program fázis Egyeztetési anyag I. Stratégia 7

8 Program fázis Egyeztetési anyag A stratégia fókuszában a prioritások állnak, kibontásuk egységes szerkezetet követ. Az indoklásban a kiválasztott prioritás szükségességének indoklása fogalmazódott meg, amely egyrészt a helyzetelemzés megállapításaira csatol vissza, másrészt utal a prioritást alkotó intézkedések fontosságára is. A következő pontokban a prioritás által elérni kívánt általános célok, majd a hatásindikátorok bemutatása következik. A stratégiai adatlapok további részeiben a prioritást szolgáló intézkedések felsorolása kapott helyet, illetve intézkedésekre lebontva megtalálható a forrásösszesítő is. A megvalósítás pénzügyi hátteréről és szereplőiről az 1. és 2. melléklet tájékoztat. A Kistérségi Fejlesztési Tanács által elfogadott intézkedésekben három helyen változtatást javasolunk: a II.2.2. intézkedés a kettébontását oktatási és szociális részre, az anyag nagysága miatt; illetve a IV. prioritásban a kibontás során világosabbá vált összefüggésrendszer érvényesülése érdekében. Egy specifikus cél alá javasoljuk besorolni a mezőgazdasági intézkedéseket, beleértve az eddig V. prioritásban levő tájhasználattal kapcsolatos intézkedést is. Emellett a IV. prioritásban javasoljuk összevonni - szintén összefüggésük miatt- a termelési- értékesítési szövetkezésekre és egyéb együttműködésekre vonatkozó intézkedéseket (3. melléklet: Javasolt új célpiramis, a változásokat színnel jelöltük). 8

9 Program fázis Egyeztetési anyag I. PRIORITÁS: A HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE Indoklás A Jászság lakóinak megélhetési forrását adó gazdasága számára a kilencvenes évek jelentős változást hoztak a foglalkoztatási szerkezetben. Iparának fejlődése kiemelkedő eredményeket ért el a kedvező és az M3 autópálya megépülésével felértékelődő fekvésének, ipari hagyományainak, Budapest környékéhez kapcsolódó dinamikájának és a magas külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően. A foglalkoztatottak 47%-a dolgozik az iparban (1990-ben 42% volt). Ebből eredően a Jászság foglalkoztatási helyzete viszonylag jó, a munkanélküliség csak 5%-os. Gazdaságának sebezhetőségét ennek területi koncentráltsága és az agrárium helyzete okozza. A mezőgazdaságban a foglalkoztatás harmadára esett vissza, és ez bár a megmaradt néhány nagyüzemnek köszönhetően foglalkoztatási szerepe nagyobb (10%), mint az országban átlagosan az ipart nélkülöző, fejlettebb területektől elzárt alsó-jászsági, nagy romanépességű településeken a megélhetési lehetőségek drasztikus csökkenését hozta. A szolgáltatás szerepe összességében 2%-kal csökkent. Fenti történések ráirányítják a figyelmet a gazdaság és társadalom összefüggésére, egységére, és arra, hogy a megélhetésben a piaci és közcélú tevékenységek arányait tovább kell finomítani, a piaci verseny és érdek szerepét pontosabban kell meghatározni az egész rendszer működésében 1. A jászsági gazdaságfejlesztés stratégiája a II. prioritásban is tárgyalt humán feltételek, illetve a IV prioritásban kifejtett agrárfejlesztések mellett az I. prioritásban a közlekedési fejlesztéseken, az ipari, logisztikai és turisztikai szerkezet javításán és a tudásbázis erősítésén alapul. A kistérség gazdasági fejlődéséhez a közvetlen termelői, vállalkozói beruházások mellett a gazdaság háttérfeltételeinek javítása szükséges. A közlekedési és vonatkozó humán fejlesztési elemek elsődleges szerepe az, hogy a gazdaság számára kedvező, a vállalkozások alapítását, működését és beruházásait ösztönző háttérfeltételeket biztosítsanak. A társadalmi feltételek jelentőségét nemcsak ez a kettős megjelenés (humán feltételek és tudásbázis) mutatja, hanem az a tény is, hogy a jászsági gazdaság fejlődésének legnagyobb korlátja a demográfiai helyzetben, népességfogyásban. A kistérség gazdasági, turisztikai fellendítésének első pillére (specifikus célja) a közlekedés fejlesztése, amely alapvetően meghatározza a területi, gazdasági- társadalmi fejlődési esélyeket. Ezen belül a versenyképesség alapvető feltétele a jó nagytérségi elérhetőség, amely közúton a gyorsforgalmi- és az ahhoz kapcsolódó főutakon történik. A Jászság már eddig is képes volt jól élni az M3 közelségével, gazdasági lehetőségeivel, hiányoznak azonban az M4, M8 gyorsforgalmi utak, valamint kapcsolat a régióközpont felé. A gyorsforgalmi utak tervezése, kiépítése és ütemezése országos léptékű feladat. Maga kistérség is felvállalhatja viszont a számára előnyösebb alternatív nyomvonalak megkeresését, tanulmányterv készítését és ennek 1 A kistérségi szinten jól látható - és figyelmen kívül nem hagyható - összefüggés és egység a társadalom és gazdaság mellett a tájra és a környezeti elemekre is kiterjed. 9

10 Program fázis Egyeztetési anyag felhasználását lobbitevékenységében. Az interregionális kapcsolatokban szerepe van emellett a tiszai átkeléseknek, és a kötöttpályás közlekedés fejlesztésének is. A kistérség ipari fejlődése egyértelműen összefügg az M3 megépülésével. Ugyanakkor éppen e fejlődés beszállító, távolabbi vállalkozásokat is bevonó jellege a közúthálózatot, főleg a 32 sz. főutat az átmenő kamionforgalommal együtt - igen megterheli. Ezért fontos a főutak elkerülő szakaszainak megépítése, illetve a logisztika átgondolása is a biztonságosabb, gyorsabb, pontosabb célbajutás, és a környezeti feltételek javítása érdekében. A kistérségi kapcsolatok és együttműködések segítése, a munkába-, iskolába- egészségügyi intézményekbe eljutás feltételeinek javítása, a termelés, szállítás és a turisztika fejlődése, valamint a többcélú együttműködések érdekében megfelelően kiépített mellékúthálózatra van szükség. A Jászságban a jelenlegi hálózat néhány kapcsolathiányán (Jászágó-Csány, Jászalsószentgyörgy Jászapáti, Jásztelek Jászkisér, Jászkisér Pély, Jászágó Jászberény) túl fontos a meglévő utak rossz állapotának javítása is. A települések közvetlen megközelítése, belső közlekedése, az ebből eredő por- és zajszennyezés csökkentése, a településkép javítása érdekében szükséges bel- és külterületi utjaik minőségének javítása. A biztonságos és egészséges közlekedést szolgáló kerékpárutak kiépítése mind a turizmus, mind a hivatásforgalom szempontjából jelentőséggel bír. A fent említett - főleg önkormányzati kompetenciába tartozó - utak kiépítésén túl, azok karbantartása és üzemeltetése is jelentős feladatot ró az önkormányzatokra és az országos közutakat üzemeltető Magyar Közút Kht. megyei igazgatóságára. A kistérségi versenyképesség előrehaladásának második pillére a gazdaság továbbfejlesztése, amelyben kulcsszerepe van az innovativitásnak, kreativitásnak és a Jászsági kohézió erején alapuló együttműködésnek. A gazdaság fejlesztésekor tekintettel kell lenni a kistérség kétpólusú gazdasági szerkezetére, vagyis a világpiacon is számottevő és versenyképes (ipari) vállalatok valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások eltérő fejlesztési igényeire és lehetőségeire. Ez a kettősség megmutatkozik a térszerkezetben is, Jászberény, illetve a kisebb városok (több és nagyobb vállalkozások), valamint a mezőgazdasági jellegű, kevés vállalkozással rendelkező falvak tekintetében. Cél, hogy a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozott legyen, vagyis a két vállalkozói szektor területileg kiegyenlítetten fejlődjön, lehetőleg kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszerben. A Jászság beszállítói ipara az elmúlt években a technikailag és gazdaságilag is jelentősen átalakult. A globalizáció eredményeként a cégek új követelményeket támasztottak a beszállítókkal szemben, és működésük néhány fontos részét egyre inkább átengedik nekik, így azok részt vállalhatnak a termelés racionalizálásában. Az így kialakult beszállítói réteg maga is multinacionálissá vált, követve e megrendelői igényeket. A Jászságban kialakult ipari struktúra, a multinacionális vállalatok és beszállítóik jelenléte, valamint az ezek köré kialakult jelentős létszámú kis- és középvállalkozások a magyar ipari termelés komoly szegmensévé vált. Az ipari potenciál fejlesztése technológia- és termékfejlesztéssel (beruházások elősegítésével), valamint az ipari parkok és övezetek meglévő infrastruktúrájának fejlesztésével, korszerűsítésével és szolgáltatásaik bővítésével lehetséges. A termelés szempontjából a térségben működő nagyvállalatok a mérvadóak, foglalkoztatási, jövedelemtermelési szempontból viszont nagyon jelentős a KKV-k szerepe. A nagyvállalatok jelenléte lehetővé teszi a gazdaság innovációra és hálózatosodásra alapuló fejlesztését, a vállalkozói együttműködés különböző formáinak elősegítését, és ennek feltételeként a minőségbiztosítás gyakorlatának kiterjesztését. 10

11 Program fázis Egyeztetési anyag A korszerű gazdaság térnyeréséhez az innovációs kapacitások és logisztikai szolgáltatások növelése szükséges. Az innovativitás fokozásához a térségi tudásbázis (tudásalapú gazdaság) erősítése szükséges, mely nemcsak a közvetlen K + F tevékenységeket jelenti, hanem a szellemi tőke, tehát az egyes emberek birtokában lévő tudás és az intézményesült tudás összességét. A logisztika, a termelés és értékesítés támogatása, valamint a vevőkiszolgálás minél magasabb színvonalra történő emelése érdekében logisztikai létesítmények kialakítása szükséges (komplex raktározási szolgáltatások fejlesztése, a szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése). A logisztikai létesítmények azonban csak megfelelő infrastruktúrális ellátottság esetén működőképesek, ezért javítandó az ipari parkok és övezetek megközelíthetősége is: az egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bíró 32-es számú főút Hatvan-(Jászfényszaru)-Jászberény-Szolnok gazdasági övezeteit összekötő, illetve nemzetközi tranzitforgalma az utóbbi években nagyon megnövekedett, ugyanakkor a logisztikai teljesítmény fokozására igény van. Ennek érdekében célszerű megvizsgálni új (vasúti) szállítási lehetőségeket is. A turizmus világjelensége a Jászság életében is rendkívül fontos. Nemcsak azért, mert befolyásolja a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életét, hanem azért is, mert hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatokra, sőt, a saját belső értékeik és kapcsolataik átértékelésére is. A turisták egyre inkább igénylik az új és komplex turisztikai termékeket. Előtérbe kerül az ép természeti, kulturális és társadalmi környezet, a szolgáltatások magas színvonala és a személyes biztonság. Ember és (társadalmi, gazdasági, táji) környezete kapcsolatának harmóniája a biztosítéka egyben a Jászság megtartóképességének is. A Jászság sokszínű, egyedi turisztikai arculata, valamint megfelelő piaci érvényesülése érdekében már megkezdődött vonzerőinek és szolgáltatásainak összekapcsolása, és összehangolt, komplex, térségi jellegű termékkínálat kifejlesztése. Ez a települések értékeinek, szolgáltatásainak összekapcsolását, a térség városainak, falvainak és vállalkozóinak összefogását igényli. A Jászság turizmusának élénkítésére reálisan kitűzhető cél a kerékpáros- és vízi turizmus, a természetjárás tájakat, településeket összefűző hálózatának kialakítása, a falusi-, rendezvény-, üzleti- és termálturizmus fejlesztése, a programok és gasztronómia kínálatának bővítése, komplex, minőségileg is megújított kínálat kialakítással, valamint modern piacszervezési módszerek alkalmazásával (marketing, piackutatás, információadás, PR). Fontos, hogy a kínálatbővítés ne csak a kereslethez és vállalkozások elképzeléseihez, hanem a turizmus természeti és társadalmi környezetének terhelhetőségéhez, rehabilitációjához és a kialakuló Jászság-imázshoz is illeszkedő legyen. A fogadóképesség feltétele turisztikai infrastruktúra háttér, s ezen belül kiemelkedő szereppel a szálláshelyek, amelyek a tranzitforgalom helyett a társadalmi és gazdasági szempontból előnyösebb üdülési tevékenységek előtérbe kerülését teszik lehetővé. A szálláshelyek minősége összefügg a vendégkör tartózkodási idejével, költésével és a turisztikai termékek hatékonyságával. Az üzleti turizmus érdekében is fontos a minőségi szállások fejlesztése. A kínálatot növelni lehet a kollégiumok átalakításával, korszerűsítésével és turizmusba való időszakos bevonásával. Szükséges a vendéglátóhelyek, illetve szolgáltatások kínálatának fejlesztése, színvonalemelése is. Mindezek összehangolt, rendszerbefoglalt termékkínálattá fejlesztése eredményezi a Jászsági turizmus gazdaságban betöltött szerepének növekedését. 11

12 Program fázis Egyeztetési anyag A versenyképes jászsági gazdaság harmadik pillére a tudásbázis erősítése, a szak- és továbbképzés, az innovatív információs társadalom. A modernizálódó gazdaságnak kreatív és képzett vállalkozókra, minőségi munkaerőre van szüksége. A vállalkozóvá válást, a munkaerőpiacra való bejutást, illetve a munkavállalók hatékonyabb munkavégzését a gazdaságfejlesztési stratégiához és piaci igényekhez illeszkedő képzéssel szükséges megkönnyíteni. Az iskolázatlan, szakképzetlen munkanélküliek esetében is fontos a képzettségi szint növelése, valamint a közösségi tevékenységben való részvételük ösztönzése. A Jászság munkaerőpiacán nem találkozik a kereslet és a kínálat. A viszonylag magasabb foglalkoztatottsági átlag mellett a munkanélküliség strukturált. A gazdaság fejlődését akadályozza ugyanakkor, hogy sok a hiányszakma (esztergályos, hegesztő), és nincs utánpótlás, hiányzik az ipari parkokban lévő cégek és a kistérségi beszállítók számára használható képesítéssel rendelkező munkaerő. Lényeges tehát a térségi szereplők összefogása azzal a céllal, hogy összehangolják gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseiket, illetve foglalkoztatási paktum keretében megállapodjanak az egyes szférákban tervezett és szükséges lépésekről. A társadalmi innováció fejlesztésében nagy szerepe van a telekommunikációs és információs hálózatok kiépítésének és fejlesztésének, az informatikai rendszerek kialakításának. Az információk biztosítják a szellemi tőke befektetésének legelőnyösebb formájához való hozzájutást, az informatikai rendszerek pedig új dimenziót nyitnak a társadalmilag hasznos munkavégzés előtt. Mindezek hatására hatékonyabb, hálózatosabb gazdasági szerkezet jöhet létre, ami elősegíti a munkavállaló versenyszférában való maradását, a különböző élethelyzetekhez is alkalmazkodó munkavégzést, és ezáltal csökkentheti a munkanélküliséget. A versenyképesség új követelményei miatt a Jászság beszállítói iparában szükségessé és a tőkeerős helyi cégek részvételével lehetségessé is - vált egy tudományos kutatóbázis kialakítása, amely infrastruktúrájával, szolgáltatásaival állna a vállalkozók rendelkezésére. Az innovációs, K+F, képzési és inkubátorház funkciók betöltésére formálódó beszállítói tudásközpont kialakítására alkalmas lenne a Jászberényben található volt huszárlaktanya, mely nemrég önkormányzati tulajdonba került. A program megvalósításában a SZIE karai és a Regionális Virtuális Továbbképző Központ intézményei együttműködése látszik kézenfekvő megoldási alternatívának. A fentiek mellett a vállalkozásfejlesztés és élénkítés humán oldalának erősítésére, a vállalkozói képességek fejlesztésére, a hozzájuk tartozó tárgyi tudás és ismeretek megszerzésére decentralizált gazdaságszolgálati központok létrehozása javasolt. Az információ-technológiai alkalmazások a gazdaság mellett alapjaikban formálják át a társadalmi kapcsolatokat, a közigazgatást, oktatást és kultúrát. Már ma gyermekkortól idős korig szükség van informatikai kultúrában való otthonosságra. Az információs társadalom kiépítésének sikeressége nemcsak a hálózati és a berendezési ellátottságtól függ, hanem a helyi felvilágosító és képzési programok eredményességétől, illetve településeken megvalósuló integrált programoktól, valamint informatikai alkalmazások bevezetésétől is (pl. e-önkormányzás, elektronikus ügyintézés, távmunka, távdiagnosztika). Az informatika társadalmasításának fontos eszközei az e-magyarország pontok, teleházak. Mindezek a fejlesztések, változások elősegítik a Jászság gazdaságának versenyképességét, és itt élők életminőségének javítását, a fiatalok helyben tartását. 12

13 Program fázis Egyeztetési anyag Általános célok: A kistérség elérhetőségének és térségi kapcsolatrendszerének javítása A térség gazdasági és gazdaságszervezési potenciáljának erősítése Az innováció (tudásalapú társadalom) és együttműködés társadalmi feltételeinek megteremtése Hatásindikátorok: Közlekedési infrastruktúra bővülése és javulása Vállalkozási aktivitás és bevételek növekedése A foglalkoztatási és jövedelmi helyzet javulása Képzési szerkezet bővülése, minőségi javulása, képzettség javulása Az I. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük (MFt) Sorszám Intézkedés I.1. Specifikus cél: A közlekedési kapcsolatok fejlesztése I.1.1. Az interregionális kapcsolatrendszer fejlesztése 13223* I.1.2. A térszerkezet átformálását és a települések összeköttetését segítő közlekedésfejlesztés 18553** I.1.3. A települési bel- és külterületi utak felújítása, kiépítése, kerékpárutak kiépítése I.2. Specifikus cél: Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése I.2.1. Az ipari potenciál térségi fejlesztése 4200 I.2.2. Fejlett vállalkozói kultúrán alapuló tudásgazdaság és kapcsolódó hálózatos 3100 I.2.3. A logisztikai szolgáltatások fejlesztése 370 I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása 4145 I.2.5. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése 4330 I.3. Specifikus cél: A tudásbázis erősítése I.3.1. A szak és átképzési struktúra megújítása, a szaktudás piacképességének és minőségének erősítése 1760 I.3.2. A társadalmi innováció fejlesztése 6837 I.3.3. Az információs társadalom feltételeinek biztosítása 745 Összesen: * A fejlesztés nem a kistérség feladata, de infrastruktúrájának javításában nagyon fontos. ** Ebből az Újszász-Vámosgyörk vasútvonal felújítása nem a kistérség feladata (forrásigénye:6700 MFt) 13

14 Program fázis Egyeztetési anyag II. PRIORITÁS: A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE Indoklás A Jászság lakossága fogy, és ezen belül rohamos a természetes fogyás: az elmúlt évi halálozásnak csak alig 65%-a volt a születések száma. Ez a közösség megtartóerejének, életerejének veszedelmes gyengülését mutatja, és megrázó jelként hív sürgős a szembenézésre és változtatásra kistérségi és települési, kisközösségi szinten egyaránt. A helyzet elfogadható szintre fordítása érdekében szükséges egy - a lehetőségeket is figyelembevevő - akcióprogram kialakítása. Emellett a kohézió szempontjából új kihívás a rendszerváltás helyi veszteseinek társadalmi közösségbe visszasegítésével kapcsolatos terhek viselése, a növekvő arányú cigánysággal való együttélés, és az idegen, leszakadó nagyvárosi rétegek - lakásmaffiával is összefüggő - megjelenésének kezelése. Mindezen a vidéktől elszívott energiák hatásait mutató, és tágabb környezetre is kiterjedő problémák kezelésében van a Jászságnak egy különösen kiemelkedő előnye, nevezetesen a jász öntudat és egység értéke. A Jászság legfontosabb öröksége, amire a jövőjét alapozhatja, maga a jász -ság. A kistérségben ez a tájhoz is kötődő etnikai/kulturális egység- és térségi tudat a kohézió, a nehézségekkel való szembenézés, megoldás és fejlődés meghatározó forrása. A jászok természetes, szerves, megalapozott és megdolgozott identitásának, egységének, összetartásának ereje különleges kincs, ami a mai korban önmagában a versenyképesség záloga. Ez az erő képes segíteni a gazdasági és társadalmi életben szükséges bizalmat, kommunikációt és együttműködést, a különböző érdekek és szempontok összeegyeztetését, az esélyteremtést és felzárkóztatást. A jászság már több társadalmi átalakulást, részleges lakosságcserét átélt, mégis jászság maradt, mégpedig ezzel a hazánkban példaértékű erővel. Az újra alaposan megpróbált kohéziót erősíthetik a beilleszkedésre és befogadásra, jogokra és kötelességekre, korlátokra és lehetőségekre vonatkozó hagyományok, és ezek oktatásba, nevelésbe, képzésbe építése. A beilleszkedés és versenyképesség érdekében egyaránt szükséges a megküzdéshez, érvényesüléshez szükséges személyes és közösségi kompetenciák megszerzésének támogatása, illetve a szereplők által kölcsönösen elfogadható, együttélés és együttműködés számára kereteket adó normarendszer kialakítása. A társadalmi összetartozás közösségi funkciói az intézményrendszer fejlesztésében is megjelennek: a III. prioritásban szereplő egészségügy mellett itt a II. prioritásban az oktatási, nevelési és a szociális ellátások területén. A Jászság kulturális öröksége igen gazdag: szellemi, kulturális, illetve épített és tárgyi emlékei egyaránt fontos alapját képezik a kistérség és lakói jelenlegi és jövőbeli életminőségének. A Jászság fontos érdeke a közösségi identitását, és ezáltal jövőbeli lehetőségeit jelentős részben meghatározó értékeinek, emlékeinek, történeteinek, példáinak feltárása, kutatása és megőrzése, illetve továbbadása, az adott kor számára elérhetővé tétele. Az örökség mellett mai közösségfejlesztés a másik alapvető tényező a Jászság jövője szempontjából, a lakossági kisközösségek, települések és a kistérség szintjén egyaránt. 14

15 Program fázis Egyeztetési anyag Népességének időről időre megújuló, eredményesen működő, erős megtartóképességű társadalommá szerveződése olyan folyamat, amely állandó figyelmet igényel. A közösség megtartóerejébe való befektetés a fentiek alapján a kistérség fejlődési esélyeit határozza meg (akár történik ilyen lépés, akár nem). A Jászság kohéziójának fejlődésében tehát a megélhetési lehetőségeken túl két kulcselemet szükséges kiemelni: egyrészt a jászok élő egység- és öntudatát, összetartóerejét és kötődését, másrészt a Jászságban élő cigány és más nem jász beköltözőkkel való kulturált együttélést, integrációt. A jásztudat megőrzése, fejlesztése, és élő, hatóerőként való továbbadása, illetve az ezzel ellentétesen ható tényezők kivédése érdekében a Jászságnak a jelenben is erőfeszítéseket kell tennie: szükséges kutatása és köztudatba emelése, ezen belül a fiatalok beavatása, a civil hagyományőrző társaságok mellett célszerű lenne a közösségi örökség átadását az oktatási intézmények tantervi keretein belül is. Az integrálódást, megkapaszkodást segítő programoknál továbbra is figyelembe kell venni, hogy a volt mezőgazdasági munkások képzettsége, munkakultúrája más, a tartósan munkanélküliek, közelmúltban letelepedettek, lecsúszott bevándorlók közül sem mindenki képezhető át ipari munkára, hanem más, esetleg közmunkára is szükség van értelmes, önbecsülésüket és társadalmi kapcsolataikat helyreállító munkából megélhetésük érdekében. Már az nagy eredmény, ha a tartós munkanélküliekből nem válik végleges munkanélküli, több generáción keresztül munka nélkül szocializálódó réteg, hanem legalább a részleges önellátás szintjén képes a megkapaszkodásra. A térségi érdekek a térségi szereplők, helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésében, regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, közös érdekeik és értékeik felismerése által. A civilszféra szerveződését a lakossági igények kielégítését célzó kezdeményezések támogatása, kerekasztalok, fórumok létrejöttének és az információáramlásnak segítése szolgálhatja. Ezáltal kiteljesedhet az a társadalmi tőke, amely a nem kormányzati szervezetek működésében rejlik. Minél gazdagabb a civil élet, annál nagyobb teret kaphatnak a Jászságban az autonómia, önkéntesség, öntevékenység és adományozás előrevivő jegyei, annál nagyobb számban kapnak lehetőséget polgárai kreatív egyéniségük közösség érdekében való kiteljesedéséhez. A társadalmi szolidaritás esélyteremtési és felzárkóztató programjaiban egyaránt figyelni kell a közösségi részvételre felkészítő (normakövető beilleszkedési) oldalra, és a mindezt megalapozó kölcsönös biztonság-, bizalom-, és elfogadás erősítő lépésekre. A Jászság különböző helyzetben levő rétegei közötti feszültségek oldására az esélyegyenlőséget, megélhetést és közbiztonságot javító intézkedések mellett szükséges a megértést segítő általános kommunikációs, illetve a konfliktuskezelési kultúra javítása, illetve a befogadó és beilleszkedő sajátosságaira és helyzetére való figyelem, a kölcsönös túlterheléstől való tartózkodás. A befogadás és beilleszkedés elősegítése szükséges nemcsak a Jászságban élő cigányság és beköltöző idegenek, hanem a különböző fogyatékokkal élők esetében is. A kulturális tőke emelése a szegénység és szociális kirekesztődés csökkentésének eszköze. Erre a kistérségben nem csupán a társadalmi igazságosság és szolidaritás miatt van szükség, hanem azért is, mert ez a modern társadalom és gazdaság zavartalan működését érintő kérdés. Nélkülözhetetlen a leszakadók foglalkoztatási potenciáljának emelése, a társadalom bármilyen szintjén hasznos, önbecsülést adó piaci vagy nonprofit megélhetési formák elterjesztése. E célt szolgálhatja az általános és szakmai képzettségi szint növelése (I. prioritás), és nem utolsó sorban a felsőoktatási hozzáférést akadályozó tényezők mérséklése. Fontos továbbá az 15

16 Program fázis Egyeztetési anyag esélyegyenlőség, az értékek társadalmi szintű újragondolása, ezen belül az élethez szükséges, megvalósított, de eddig megfelelően (el) nem ismert tevékenységek méltányos társadalmi megbecsülése és honorálása. A települési közösségek elemi érdeke az egymás után következő nemzedékek megfelelő felkészítése az életre, arra, hogy felnövekedve közösségük hasznos tagjai legyenek. Az önkormányzatoknak egyben kötelező feladatai közé is tartozik az alapfokú oktatás, nevelés biztosítása. A jászsági települések egy részénél egyre nagyobb gondot jelent a megfelelő infrastrukturális, felszereltségi és személyi feltételek előteremtése. Áthidaló megoldásként intézményfenntartó mikro-társulások létrejöttét szorgalmazza és támogatja a kormányzat, illetve támogatásmegvonással sújtja a nem hatékonynak minősített iskolákat. Emellett a szülők is elviszik lakóhelyükről gyermekeiket a jobb ellátás és továbbtanulási karrier reményében. Otthonuktól különböző településben történő oktatásuk esetén fontos különös figyelemmel elősegíteni szülőfalujukhoz és Jászsághoz kötődésük fejlődését, és az identitásuk tudatosságának erősödését, illetve elismerni és kompenzálni a gyermekekre hárított megterheléseket. A fentiek szerinti drámaian alacsony születésszám és a gyermekekre még így is áthárított nehézségek, károk miatt szükséges egy komplex Gyermekbarát Jászság Program beindítása. A jászsági kohézió szolidaritás eleme, az egységesen alakított térségi szociálpolitika alapján a kistérség településein már meglévő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások professzionalizálása is szükséges az új szolgáltatások létrehozása, illetve a meglévők valamennyi településen elérhetővé tétele mellett. Általános célok: A jászsági kohézió erősítése Az élethez szükséges kompetenciák megszerzésének segítése A társadalmi örökség és identitás tudatosítása, megőrzése és továbbadása Hatásindikátorok: A népességmegtartó képesség erősödése (születés/halálozás aránya, szolidaritás, társadalmi tőke, identitástudat, biztonság) Az együttműködés gyakoribbá válása Az esélyegyenlőség és versenyképesség javulása (felkészült életkezdés és életen át tartó tanulás) Önbecsülést és megélhetést segítő, közösség számára is hasznos tevékenységek A szervezettségi szint emelkedése: betöltött közösségi szerepek gyarapodása (kistérségtelepülés, közösség-egyén szinten egyaránt) 16

17 Program fázis Egyeztetési anyag A II. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük (MFt) Sorszám Intézkedés II.1. Specifikus cél: A közösségi és térségi identitás fejlesztése II.1.1. A kulturális és tárgyi örökség, műemlékek és műemlék épületek védelme 1245 II.1.2. Közösségfejlesztés 996 II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése 1120 II.2. Specifikus cél: Esélyteremtés és felzárkóztatás II.2.1. A beilleszkedést és befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése 1170 II.2.2. Az oktatási-, nevelési ellátórendszer fejlesztése 3298 II.2.3. A szociális ellátórendszer fejlesztése 3016 Összesen

18 Program fázis Egyeztetési anyag III. PRIORITÁS: A KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA Indoklás: A Jászság lakosságának közösség által meghatározott életminőségében a megélhetési, fejlődési lehetőségek és környezeti feltételek mellett kiemelt jelentősége van az egészséges élet lehetőségeinek, valamint a települési környezet támogató minőségének. A lakosság életminőségét jelző mutatók közül elsőként kell figyelmet szentelni annak a sajnálatos ténynek, hogy nagyon nagymértékű a természetes fogyás: az elmúlt évben 1261 fő halt meg, ugyanakkor csak 814 fő született itt. Ezen belül magas a fiatalkorúak halálozása is. Ezért különösen fontos ebben a prioritásban is hangsúlyosan szerepeltetni a kialakítandó Gyermekbarát Jászság program megfelelő elemeit, illetve a felnőtt lakosságra is vonatkozóan szükséges az aktuális objektív kép megismerése, települési és kistérségi egészségtervek készítése. A jászsági polgár születéskor várható átlagos élettartama alacsonyabb az országos átlagnál. A kistérség közel hétezer fogyatékos polgárának fele mozgássérült. A halálokok között döntő szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek fokozottan felhívják a figyelmet a megelőzésre, illetve a feltárt betegségek kezelésének feladataira. Fenti problémák kezelésében a Jászság közössége részben az ellátás javításával, részben a személyes életmód társadalmi-, gazdasági, környezeti kereteinek alakításával léphet előre. A Jászságban az egészségügyi alapszolgáltatások minden településen megoldottak. A térség közel fős lakossága számára kiegészítő ellátást, járó és fekvőbeteg ellátást a Jászberényben található Erzsébet kórház biztosít, amely a vidéki lakosok számára mintegy 7-30 km utazással érhető el. Ezért különösen nagy jelentősége volna az Erzsébet kórház mozgó gyermekgyógyászati és nőgyógyászati szakorvosi szolgálata (MSZSZ) működési feltételei biztosításának. A Gyermekbarát Jászság programban alapvető szerepe kellene legyen a közösség érkező tagjai megfelelő színvonalú várásának, a gyermek- és ifjúsági ellátási színvonal emelésének, beleértve az iskolai és mentális ellátásokat is. Ez az alapja a a II. prioritás szerinti közösség- és ellátásfejlesztés mellett a felnövekvő nemzedék egészséges integrálódásának és a társadalmi funkciói eredményes jövőbeli betöltésének. Kiemelten fontos, hogy a városi kórház térségi szerepének betöltése és ellátásban való részvétele szinkronban legyen a többi kistérségi egészségügyi feladatellátással. A háziorvosi ellátás feltételei majd mindenhol kielégítőek, viszont két háziorvosi körzetben már tartósan betöltetlen a praxis, hiányoznak gyermekorvosi praxisok és több településben betöltetlen fogorvosi praxisok is vannak. A legjelentősebb problémát a szakma elöregedése jelenti, és ugyanez még súlyosabban jelenik meg a védőnői státuszok esetében. A szakemberhiány részben megoldhatóvá válhat szolgálati lakások kialakításával, illetve a közösség részvállalásával a saját későbbi ellátását végzők taníttatásában és nevelésében. Az egészségügyi szolgáltató rendszer komplex fejlesztéséhez szükséges az ügyeleti rendszer teljes körűvé alakítása (beleértve a mentőállomás hálózatot, fogorvosi-, gyógyszertári ügyeletet is), a műszaki, technológiai fejlesztés, az intézmények átalakítása és az adott egészségügyi ellátáshoz történő megfeleltetése. 18

19 Program fázis Egyeztetési anyag A hosszú, egészséges élet lehetőségét mindezek mellett az itt élő emberek életmódjának változásában való közösségi részvétel befolyásolja. Fel kell hívni a figyelmet a megelőzés jelentőségére, ki kell alakítani az egészségtudattal rendelkező társadalmat, amihez környezettudat, elfogadottság és hasznosságtudat, és egészséges életvitelt támogató környezet szükséges. A lakosságközeli primer szekunder prevencióban nagy egészségügyi szerepe van a szűrési lehetőségek bővítésének és javításának, emellett fontos az iskolai professzionális egészségnevelés, a mentális fejlődés segítése és az egyéni tanácsadás. Az egészségtudatos magatartás közösségi elősegítése által lakóinak javuló közérzete mellett fokozódhat a térség gazdasági aktivitása is. Kistérségi illetve települési szinten is fontos újra figyelmet szentelni a fizikális és mentális teljesítőképességet egyaránt javító, hagyományos sportaktivitás növelésére, a sportlétesítmények bővítésére, infrastrukturális és eszközfejlesztésére, sportiskola létrehozására, tanuszoda építésre, az iskolai és tömegsport erősítésére. Emellett az egészségmegőrzésben és gyógyításban is célszerű, illetve tervezett növelni a termál- és gyógyvizek hasznosítását, amely egyben a gyógy- és egészségturizmus fontos fejlesztési iránya is. Alapvető, hogy az egészségügyi fejlesztések megtörténjenek, erre alapozva lehet kidomborítani az egészségügyi előnyöket a turizmus fejlesztésében is. A fürdőszolgáltatások fejlesztése és az EU normákhoz alkalmazkodás nagy feladatot jelent. Úgy kell fejleszteni a térség fogadóképességét, hogy a minőségi szolgáltatás ne csorbuljon, és a tömegturizmus felől a minőségi turizmus felé forduljon a térség. A térség lakosai, és a turisták egészségi állapotának javításához elengedhetetlen a képzett szakemberek jelenléte és az egészségiparhoz kötődő K+F tevékenység fejlesztése. A Jászság vezető turisztikai terméke lehet a termálvízre alapuló egészségturizmus. Az életkörülményeket, életminőséget és a lakosság egészségi állapotának megőrzét alapvetően meghatározza az ivóvíz minősége. A jászsági településekben szolgáltatott ivóvíz minősége a kémiai paraméterek szempontjából többségében kifogásolt, ezen belül sürgős intézkedés indokolt: Jászapáti, Jászivány, Jászkisér és Pusztamonostor esetében elsősorban a víz arzéntartalma, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa és Jászladány esetében pedig a víz magas amóniumion tartalma miatt. Az elavult, elöregedett és egészségre ártalmas azbeszt tartalmú vezetékhálózatok cseréje is elengedhetetlen. Az ivóvízellátás területén legfontosabb feladat az EU normáknak és a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásainak megfelelő egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása. A kistérségi jövőpolitika egyik talpköve a lakhatási feltételek javítása. Fontos a jászsági fiatalok életkezdésének közösségi támogatása a piaci anomáliák rájuk háruló káros hatásainak enyhítésére. Az olcsóbb lakásért történő nagymértékű belső és külső vándorlás a családi, települési kötődések szakadásával, a személyes és közösségi életvitel megnehezedésével, kevesebb gyermekvállalással, a szociális háló megterhelésével és közegészségügyi veszélyekkel is jár. A fiatalok és ezáltal a közösség helyzetének, kilátásainak javítása érdekében szükséges gondoskodni szolgálati lakásokról, fecskeházakról, helybeliek számára támogatott telkekről, megfelelő közművesítettségű szociális lakásokról, illetve a cigánytelepek felszámolásáról is. Mindez elősegíti a kistérségi ellátások szakmai, személyi feltételeinek biztosítását, a kohézió és integráció erősítését, illetve az esélyegyenlőség javítását. 19

20 Program fázis Egyeztetési anyag A települések lakosságmegtartó erejének igen jelentős szegmense a biztonságérzet. A közbiztonság terén mind hatóságilag mind a civil kezdeményezések támogatásában előrelépés szükséges. A közösség részvételével terjedő SZEM mozgalom mellett szükséges még a helyi Polgárőr Szervezetek technikai feltételeinek korszerűsítése, illetve a térfigyelő rendszerek és a települési közvilágítás fejlesztése. A lakosság életminőségét meghatározó közösségi terek fejlesztése fontos eszköze és egyben terepe a települési és jászsági társadalmi szerveződés előrevitelének. A közterületek, közparkok, településközpontok, terek és középületek a közösség szimbólumai, meghatározó elemei a társadalom közérzetének. Emellett esztétikai, környezeti jelentőségük van, egyben vonzástényezők is a vendégfogadás számára. Szükséges volna megállítani a települési zöldfelületek csökkenő tendenciáját, és a Gyermekbarát Jászság program keretében a játszóterek biztonságát növelni kell. A közintézmények akadálymentesítése egyre sürgetőbb, hiszen a kisgyerekes látogatók mellett gondolni kell a több mint háromezer mozgássérültre, valamint az idősödő lakosság szükségleteire. Térségünk elöregedést, és folyamatosan fogyó népességet mutat, éppen ezért nagy jelentőséggel bír, hogy a vidék jó lakhatási körülményeket és egészséges környezetet tudjon biztosítani. Általános célok: Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása (ellátás, egészségtudatosság, ivóvíz) A közösségi szerveződés tereinek biztosítása A települési környezet javítása Az esélyegyenlőség és integráció feltételeinek javítása Hatásindikátorok: A lakosság egészségi állapotának javulása A népességmegtartó erő fokozódása Az életminőség, települési közérzet javulása 20

21 Program fázis Egyeztetési anyag A III. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük: Sorszám Intézkedés III.1. Specifikus cél: Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása III.1.1. Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése 900 III.1.2. Az egészséges életmód elterjesztése 6004 III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása 2140 III.2. Specifikus cél: Települési környezet javítása III.2.1. Az egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása 6700 III.2.2. A lakhatási körülmények javítása 6704 III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése 8979 Összesen

22 Program fázis Egyeztetési anyag IV. PRIORITÁS: AZ AGRÁRIUM FEJLESZTÉSE Indoklás: A jászsági mezőgazdaság nagy jelentősége a gazdasági szerkezetváltással, a piaci pozíciók megváltozásával lényeges veszteségeket szenvedett: a foglalkoztatás harmadára esett vissza. A hatékonysági és gépesítettségi verseny ellenére a föld eltartóképessége általánosan a töredékére csökkent, összefüggésben a mezőgazdaság ár- és költségviszonyaival, a vidéki erőforrások leértékelésével és elszívásával. Az erőforrások elvonása és a földhasználat módja, természetesen a teljesítmények mennyiségében és minőségében is visszatükröződik. A részleges túltermelés mellett általában csökkent a talaj és a megtermelt élelmiszer tápanyagtartalma, a termelési alapok fenntartása, az újratermelődés segítése helyett felélése történik, egészségre káros anyagok használata mellett. A földből való vidéki megélhetés globális problémáira már az EU szintjén keresi a megoldásokat Európa, a piacon nem érvényesíthető, de társadalmi-, gazdasági- és tájfenntartási szempontból szükséges tevékenységeket kompenzáló kifizetési rendszerének kialakításával. A kistérség jó adottságú területein a gazdálkodás terméseredményei jók, kiválóak. A mezőgazdasági termelők hagyományosan szántóföldi növények termeléséből élnek. A termelési színvonal esett a termőföld és eszközprivatizációval is összefüggésben, ha nem is az országban általános mértékben. A kistérségi mezőgazdaság átlagosnál nagyobb szerepét néhány megmaradt, tőkeerős nagyüzemének köszönheti. A termelési szerkezetben elmozdulás történt a szántóföldi zöldségtermesztés és a kertészkedés irányába, illetve jelentős a koncentráció az állattartásban. A Jászságban jellemző változatos termőhelyi adottság mellett a föld- és vízhasználat egyoldalú szántóművelés érdekében kialakított egészében erősen vízmentesített rendszere a kistérségben nem mindenütt hozta meg a remélt gazdasági eredményeket, viszont a vízháztartás a kiszáradás felé kibillent, az aszály-, ár- és belvízkárok növekedése és a védelmi rendszer fenntartásának magas, csak részlegesen kigazdálkodható költségei mellett. Az erősen veszélyeztetett és gyengébb szántóadottságú területek csökkent gazdálkodási eredményeit tekintetbevéve célszerű megvizsgálni a területi alkalmasság szerinti földhasználat lehetőségeit (öntözés, halászat, vízvisszatartás, vizes élőhelyek ökoszisztémáira alapozott kvótamentes ártéri tájgazdálkodás, legelőgazdálkodás). A Jászságban tehát szükséges a mezőgazdaság jövedelemtermelő és népességmegtartó képességének növelése, valamint a környezeti elemek szennyezésének csökkentése, illetve a természeti értékek megőrzése. Ennek érdekében elő kell segíteni olyan földhasználati és gazdálkodási rendszerek kialakítását, amelyek a lehető legjobban illeszkednek a táji adottságokhoz, elősegítik a termőhelyi alapok hosszú távú használatát, és emellett lehetővé teszik a minőségi árú előállítást. A multifunkcionális mezőgazdaság európai modelljéhez igazodva a kedvező termőhelyi adottságú területeken továbbra is a mezőgazdaság piaci árutermelő szerepe kell, hogy elsődleges legyen, míg a környezetileg érzékeny vagy természetileg értékes területeken a társadalmi szolgáltató funkciók előtérbe kerülése szükséges és támogatott. 22

23 Program fázis Egyeztetési anyag A mezőgazdasági politika első tengelyéhez kapcsolódó árutermelő szerepkör esetében a minőségi szemlélet előtérbe helyezése az egyik legfontosabb feladat. A minőségi árú előállításhoz és a szennyezések mérsékléséhez elengedhetetlen a termelés és feldolgozás műszaki és infrastrukturális hátterének fejlesztése (utóbbi az I., IV. és V. prioritásban). Ez ki kell, hogy terjedjen a növénytermesztés, az állattenyésztés, a mezőgazdasági árufeldolgozás gépparkjára, épületeire és berendezéseire is. A növényvédelmi beavatkozások által okozott környezetszennyezés csökkentésének egyik lehetséges eszköze az integrált gazdálkodás feltételrendszerének elterjedése, amely egyben hozzájárul a szermaradvány mentes termék előállításhoz is. A jövedelemnövelés érdekében szükséges az előállított minőségi termékek mind magasabb feldolgozottsága és hatékonyabb értékesítése. Ez a gazdálkodók együttműködésével, és a vertikumok kiépítésével érhető el. Fontos feladat a térségi specifikumokra (hagyma, méz) épülő agrármarketing tevékenységek továbbfejlesztése. A jövedelemnövelés másik iránya az alacsony külső energiaigényű gazdálkodás. A gazdálkodás hagyományos értékeit tekintetbevevő - minősítési és élelmiszerbiztonsági ellenőrzési rendszerével - a piac által is elismert, magas élőmunkaigényű ökológiai termesztés szerepe már ma is jelentős, és különösen a feldolgozottsági szint emelésével növelhető. A környezetileg érzékeny, vagy természetileg értékes területeken a mezőgazdaság társadalmi szolgáltató funkciói elsődlegesek (természeti- és tájképi értékek megőrzése, a környezeti elemek és termőhelyi alapok védelme, és ilyen lehet a vízkárok elleni védelem is). A Jászságot a szántóterületek igen magas aránya jellemzi, annak ellenére, hogy a táji adottságok nem mindenütt teszik lehetővé az intenzív technológiák alkalmazását. A nem megfelelő tájhasználat és agrár-térszerkezet már a kedvező agroökológiai adottságú területek fenntartható használatát is veszélyezteti. A gyenge adottságú területeken tehát már emiatt is tájhasználat váltásra van szükség, ami egyaránt jelentheti a művelési mód, a technológiai elemek, az alkalmazott növényfajok és fajták, valamint az intenzitás fokának megváltoztatását. Ezen belül az agrár térszerkezetben a védelmi funkciójú elemek területi növekedését célszerű elérni. Ezt erdősítéssel, gyepesítéssel, illetve vizes élőhelyek kialakításával lehet megvalósítani. Az árutermelés hosszú távú fenntartása érdekében is, valamint a természetes vagy természetközeli területek kapcsolatának biztosítására mezővédő erdősávok, füves mezsgyék hálózatának kiépítése szükséges. A mezőgazdaság társadalmi funkcióinak erősítése kedvező hatást gyakorol a térség turisztikai vonzerejére, az ott élő népesség élet- és környezetminőségére és nem utolsósorban a jövedelemszerzés lehetőségeinek bővítésére. Általános célok: A földhasználat természeti és társadalmi rendszerekhez alkalmazkodása A diverzifikált, rendszerszerű és minőségi termelés, feldolgozás és értékesítés feltételeinek megteremtése Az egészséges tájműködés helyreállítása 23

24 Program fázis Egyeztetési anyag Hatásindikátorok: A termőföld és táj vidéki megélhetésben, népességmegtartásban betöltött szerepének javulása Az agropotenciál és turisztikai vonzerő növelése, a vízkárok csökkentése A biológiai és genetikai sokféleség, stratégiai vízkészletek megőrzése Egészséges táplálkozás, egészségi állapotjavulás A piaci pozíciók és jövedelmi színvonal javulása A IV. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük ( , MFt): Sorszám Intézkedés Versenyképes és fenntartható mezőgazdaság biztosítása IV.1.1. Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése 2200 IV.1.2. Az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása, fenntartása 3060 IV.1.3. A termékpályás termelés-értékesítés továbbfejlesztése 4500 IV.1.4. Öntözésfejlesztés, a Jászság többcélú vízgazdálkodási rendszer kiépítése 19104* Összesen * A fejlesztés nem a kistérség feladata. Ugyanakkor fontos a kistérség alkalmazkodásának előkészítése. 24

25 Program fázis Egyeztetési anyag V. PRIORITÁS: TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME, FENNTARTÁSA Indoklás: A társadalom és a gazdaság egészséges fejlődésének energiáját kiegyensúlyozottan működő, szennyezésektől mentes természeti környezete biztosítja. Az egészséges levegő, víz és talaj az emberi egészség, a gazdaság, illetve a táj ökológiai rendszere számára a fejlődési esélyeket meghatározó létfeltételek. A táji, természeti adottságaihoz való alkalmazkodás a jászok fontos és felélesztendő pozitív hagyománya, hiszen a nagyméretű tájátalakítás káros következményeivel éppen a jelenben kell szembenéznünk (vízkárok, földhasználati eredmények kimerülése, biológiai, genetikai alapok csökkenése, egészségkárosodás). A Jászság fejlődésének lendületét meghatározóan befolyásolja környezetével kapcsolatos bánásmódja, lakosságának és gazdaságának környezettudatos viselkedése, illetve a védelmi és alkalmazkodási infrastruktúra megfelelő kialakítása. A prioritás tárgyát képező védelem a természeti és környezeti elemek veszélyeztetettségével, sérülékenységével, felismert értékjellegével függ össze. Sem a környezeti állapot megőrzése, sem a táj védelme nem öncél ebben a programban, hanem nagyon fontos funkciójuk van az emberi és társadalmi egészségben, illetve a táj működőképességében, a fejlődés fenntartható kereteinek biztosításában. A Jászság számára a feltételek további romlásának megakadályozása, illetve a káros anyag kibocsátás csökkentése fontos cél, mind a szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel, mind hulladékgyűjtéssel, -szállítással, és kezeléssel, mind a levegőszennyező pontforrások és közlekedési szennyezések csökkentésével kapcsolatos infrastuktúrák és berendezések fejlesztése terén. A szennyezések csökkentése érdekében települési szinten sürgető feladat a szennyvízkezelés megoldása. A szennyvízrendszerek fejlesztése jelenleg a koncentrált, jelentős szállítási távolságokat beiktató nagyrendszerek felé történik. Elsősorban a kisebb lélekszámú településekben van mód olcsóbb helyi, alternatív megoldásokra, amelyek ökológiai rendszerek nagyságrenddel kisebb költséggel működtethető szolgáltatásain alapulnak. A szintén nagyrendszerben megoldott hulladékgyűjtés és lerakás, illetve szelektív gyűjtés mellett fontos szempont a térségi újrahasznosítás-, illetve az energetikai hasznosítás felé való előrelépés. Az optimális környezetgazdálkodás megteremtése érdekében kistérségi és települési szinten is célszerű lenne átgondolni az anyagforgalmat, az erőforrás-gazdálkodáshulladék-erőforrás körforgásának kérdését. A pontszerű szennyezőforrások esetében a technológiai korszerűsítés folytatását kell megcélozni. A növekvő közlekedésből eredő levegőszennyezettség az I. prioritás szerinti településeket elkerülő főútvonal szakaszok megépítésével, valamint a településeken belüli forgalomszabályzó eszközök alkalmazásával csökkenhet. A nagytáblás területhasználat miatti jelentős porszennyezés mérséklésére az alkalmasságnak megfelelő területhasználat kialakítása mellett a nagytáblás szántóterületeken mezővédő erdősávok, a települések mellett pedig településvédő erdősávok kialakítása szükséges. A Jászság természeti adottságai kedvezőek a megújuló energiaforrások szempontjából. A helyi megújuló energiaforrások (elsősorban a biomassza, nap, és geotermikus energia) 25

26 Program fázis Egyeztetési anyag használata csökkentheti a kistérség külső energiaforrásoktól való függőségét, növeli a gazdaság stabilitását. A megújuló energiafelhasználás elterjesztése elsősorban egyéni, közösségi és kistelepülési léptékben, a helyi adottságok figyelembevételével javasolt. Fontos tudomásul venni, hogy a nagyobb volumenű fejlesztés az alacsony érdekérvényesítő képességgel rendelkező közösségek számára kiszolgáltatott helyzetet teremthet, a vidéki erőforrások további leértékelésével és elszívásával. A helyi energiaforrások térségen kívüli hasznosítása csak a külső befektető számára válik jövedelmezővé. A megújuló energiaforrások elterjesztésekor az adottságokat és a beruházás megtérülését figyelembe véve kell megkeresni a megfelelő módszert és léptéket. Az árvízvédelmi művek kiépítése nyomán a települések és a mezőgazdálkodók a hajdani ártér területét is használatba vették, feltételezve a teljes árvízi biztonságot. A víz számára meghagyott keskeny hullámtér feltöltődése, a meder változása, valamint a vízjárás területhasználat- és éghajlatváltozással is összefüggő változásai, illetve a védelmi rendszerek költségvetési elhanyagolása következtében azonban a veszélyeztetettség folyamatosan nő (miközben a mentesített területek jelentős része a Jászságban sem lett alkalmas a terv szerinti művelésre, a szántóföldi gazdálkodás itt veszteséges). A probléma kezelésére paradigmaváltás szükséges a vízvédelem, föld- és vízhasználat területén. A Tisza-menti árvízi biztonság érdekében kidolgozott komplex program (VTT) hullámtér rendezésen, gondozáson, valamint vízkivezetésen, és a táji adottságokhoz alkalmazkodó föld- és vízhasznosításon alapuló elveit szükséges és lehetséges a jászsági mellékfolyókra és árterükre is alkalmazni. A belterületi és külterületi vízrendezés szükséges a víztelenítést igénylő és a paradigmaváltó, vízháztartásra és sokszínű adottságokra és igényekre is figyelemmel levő gazdálkodás mellett egyaránt. A Jászság jövője szempontjából kiemelten fontos a táj működés elősegítése, természeti értékeinek és ökológiai rendszerének megóvása, hiszen ez a lakosság életminőségének, egészségi állapotának meghatározója, és egyben a gazdálkodás alapja is, mind a mezőgazdaság, mind a turizmus oldaláról. Az ezt szolgáló eszközök közül elsőrendű fontosságú maga a gazdálkodás, ennek IV. prioritás szerinti természeti erőforrásokhoz, tájhoz, élőhelyhez és a környezet adottságaihoz illeszkedése. A védelem fontos lépése lesz a Jászság természeti, táji értékeinek felmérése. Az országos védettség mellett szükséges a helyi védelem és a tájképvédelem szerepének fokozása, valamint a környezettudatosság megalapozására az erdei iskolák és bemutatóhelyek bővítése, működtetése, a megismerés sokszínű és szakszerű segítése. A felszíni vizek a Jászság területén is jelentősen elszennyeződtek, ezért a szennyvízkezelés mielőbbi megoldása mellett a vízgyűjtőre is kiterjedően szükséges az iszapban akkumulálódott szennyezések megszüntetése, a belvízelvezető csatornák és holtágak kitisztítása, vízpótlásának biztosítása. A Jászságot érintő nagyobb vízfolyások mentén szükséges a vizes élőhelyek, illetve a kistérségben található feliszapolódott, antropogén hatásokkal erősen terhelt holtágak rehabilitálása. Ezek rehabilitációjával a víztárolási lehetőségek szélesednek, illetve értékes élőhelyek alakulnak ki a térségben. A vizes élőhelyek a rehabilitáció által alapjai lehet turisztikai termékfejlesztésnek is. A homok- és agyagkitermelő bányagödrök rekultivációja a kitermelőt terhelő kötelesség. Ez, és a terület újrahasznosítása a közösség vízbázisvédelmi érdekéből is sürgető feladat. 26

27 Program fázis Egyeztetési anyag Általános célok: A környezeti állapot megőrzése, javítása, egészséges környezet megteremtése Külső erőforrásoktól való függőség csökkentése Élhető, értékekben gazdag, biztonságos települések kialakítása A gazdaság természeti alapjainak megóvása (génmegőrzés, tájműködés, turizmus) Hatásindikátorok: Változatos, egészségesen működő és újra adakozó táj (vízkárok csökkenése, talajerő, rendezett vízháztartás, légáramlás, tiszta, változatos és vonzó természet és környezet) Jobb települési életminőség, megőrzött vízbázisok Egészségesebb lakosság Tisztább, olcsóbb és függetlenebb, saját erőforrásokra alapozott energiagazdálkodás Új jövedelemszerzési irányok lehetősége Az V. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük: Sorszám Intézkedés V.1. Specifikus cél: A térség környezeti állapotának megőrzése és fejlesztése V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztés V.1.2. A környezeti állapot javítása 3630 V.1.3. A vízvédelmi rendszerek fejlesztése 4708* V.2. Specifikus cél: A táji, természeti értékek aktív védelme V.2.1. A táji természeti környezet fejlesztése, bemutatása 4083 V.2.2. A táji adottságokhoz való alkalmazkodást szolgáló vízrendszerek kialakítása 1800 Összesen * Nem számítva a Hanyi-Tiszasülyi tározó MFt forrásigényével, a fejlesztés nem kistérségi feladat 27

28 Program fázis Egyeztetési anyag A Jászsági fejlesztési program összes forrásigénye: I. Prioritás: MFt II. Prioritás: MFt III. Prioritás: MFt IV. Prioritás: MFt V. Prioritás: MFt Mindösszesen: MFt 28

29 II. Operatív program 29

30 Az operatív program adatlapjai bontják ki a koncepcióval elfogadott célpiramis intézkedéseit. Az elfogadott intézkedéseken három helyen változtatást javasolunk: a II.2.2. intézkedés a kettébontását oktatási és szociális részre, az anyag nagysága miatt; illetve a IV. prioritásban a kibontás során világosabbá vált összefüggésrendszer érvényesülése érdekében. Egy specifikus cél alá javasoljuk besorolni a mezőgazdasági intézkedéseket, beleértve az eddig V. prioritásban levő tájhasználattal kapcsolatos intézkedést is. Emellett a IV. prioritásban javasoljuk összevonni - szintén összefüggésük miatt- a termelési- értékesítési szövetkezésekre és egyéb együttműködésekre vonatkozó intézkedéseket (melléklet: Javasolt új célpiramis, a változásokat színnel jelöltük). Az adatlapok tartalmazzák a célpiramis rendszerébe illeszkedést mutató számot, az intézkedés címét, az intézkedés szintjén elérendő általános célokat, a szükségesség indoklását (utalva a helyzetelemzés megállapításaira és az intézkedés céljainak elérését szolgáló támogatható tevékenységekre), a támogatható tevékenységeket a támogatható tevékenység szinten meghatározható cikluson belüli ütemezést a projekt kiválasztási kritériumokat output-, eredmény- és hatás- monitoringmutatókat a közreműködő és a végrehajtásért felelős kedvezményezett szervezeteket, illetve célcsoportokat a támogatható tevékenységek érvényességi területét a forrásigényeket támogatható tevékenységenként a jelenleg látható forrásszerkezetet (további tájékoztatást tartalmaz: 1. melléklet: A megvalósítás pénzügyi háttere). Az intézkedések támogatható tevékenységei szintjén meghatározott tényezők mögött jelentős részben az összegyűjtött projektjavaslatok feldolgozása áll (ütemezés, érvényességi terület, forrásigény). Az egyeztetési időszak alatt és után, a meghozott kistérségi, régió és kormányzati döntések által, illetve az összegyűjtött projektjavaslatok további feldolgozásával, valamint a jelen programtól külön történő új akciótervezés előrehaladásával, iteráció során valószínűleg változni fog még az ütemezés és forrástérkép, és ezzel összefüggésben a forrásigény is. 30

31 I. PRIORITÁS: A HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE I.1. Specifikus cél: A közlekedési kapcsolatok fejlesztése 31

32 Sorszám, megnevezés I.1.1. Az interregionális kapcsolatrendszer fejlesztése Általános célok A kistérség elérhetőségének javítása. Gazdasági fejlődés elősegítése Megélhetés javítása Beszállítói kapcsolatok erősítése Kapcsolódás a nemzetközi, országos és regionális térhez Szükségességének indoklása Egy kistérség gazdasági, turisztikai fellendítésének alapvető feltétele a jó nagytérségi elérhetőség. Ez közúton a gyorsforgalmi és az ahhoz kapcsolódó főutakon történik. A Jászság már eddig is képes volt jól élni az M3 közelségével, gazdasági lehetőségeivel, hiányoznak azonban az M4, M8 gyorsforgalmi utak, valamint kapcsolat a régióközpont felé. A gyorsforgalmi utak tervezése, kiépítése és ezek ütemezése országos léptékű feladat, nem lehet egy kistérség programjára bízni, de a gyorsforgalmi utak alternatív, a kistérség számára előnyösebb nyomvonalának megkeresésére tanulmányterv készítését a kistérség is felvállalhatja. A gyorsforgalmi utakra a forgalmat ráhordó főutak a kistérség közvetlen elérését segítik, ezért azok megfelelő minőségének kialakítása és a településeket zavaró hatásának kiküszöbölése fontos feladat. A Tiszához közeli fekvésből adódóan az interregionális kapcsolatokban jelentős szerepe van a tiszai átkeléseknek is. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I M8 Jászságot érintő nyomvonalszakaszának megvalósíthatósági tervezése. I A 31. és 32.sz. főutak elkerülő szakaszainak megtervezése, kiépítése. I A 31. és 32.sz. főutak megerősítése 11,5 t tengelyterhelésre. I Jászság Kunság új Tisza- híddal rendelkező térségi jelentőségű mellékút megtervezése. Projekt kiválasztási kritériumok A projekt illeszkedik az országos közlekedési és területfejlesztési koncepcióhoz, A projekt hozzájárulásának mértéke a térség gazdasági és turisztikai felemelkedéséhez, A projekt megvalósítása helyi munkaerőt vesz igénybe. A természetes állapot és a környezet legkisebb mértékű zavarása és szennyezése, A 1107/2003. Kormányhatározat 4. pontja értelmében a VTT-vel érintett pályázatra jogosultak pályázatai prioritást élveznek 32

33 Monitoring mutatók Outputmutatók Elkészült M8 tanulmány terv (db) Elkészült tervek a főúti elkerülő utakra (db) Megépült főúti elkerülők (km) Megerősített főutak ( km) Elkészült tervek a Jászság Kunság térségi jelentőségű mellékútra (db) Eredmény mutatók A kistérség interregionális elérhetőségének javulása. Turisztika és gazdaság feltételeinek javulása.. Hatásmutatók Munkahelyek számának növekedése. Életminőség javulása. Közreműködő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, Megyei önkormányzatok, Települési önkormányzatok, Regionális Területfejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Magyar Közút Kht. Jász Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Kedvezményezettek köre Magyar Közút Kht. Jász Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Települési önkormányzatok Gazdasági társaságok, vállalkozások. Célcsoport Lakosság, Gazdasági társulások. Sorszám Támogatható tevékenységek I M8 Jászságot érintő nyomvonalszakaszának megvalósíthatósági tervezése. I A 31. és 32.sz. főutak elkerülő szakaszainak megtervezése, kiépítése. I I A 31. és 32.sz. főutak megerősítése 11,5 t tengelyterhelésre. Jászság Kunság új Tisza- híddal rendelkező térségi jelentőségű mellékút megtervezése. Működési, megvalósítási terület Jászladány, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér, Jászapáti, Jászivány Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti, Jásztelek, Alattyán, Jászalsószentgyörgy Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti, Jászszentandrás, Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jásztelek, Alattyán, Jánoshida Jászladány 33

34 Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt I M8 Jászságot érintő nyomvonalszakaszának 200* megvalósíthatósági tervezése. I A 31. és 32.sz. főutak elkerülő szakaszainak 2995* megtervezése, kiépítése. I A 31. és 32.sz. főutak megerősítése 11,5 t 9828* tengelyterhelésre. I Jászság Kunság új Tisza- híddal rendelkező 200* térségi jelentőségű mellékút megtervezése. Összesen 13223* Források ( ) megnevezése KOP * Nem a kistérség feladata, de infrastruktúrájának javításához fontos. 34

35 Sorszám, megnevezés I.1.2. A térszerkezet átformálását és a települések összeköttetését segítő közlekedésfejlesztés Általános célok Kistérségi kapcsolatok javítása. Életminőség javítása. Társadalmi, gazdasági kapcsolatok segítése. Beszállítói rendszer segítése. Belső kooperációk, együttműködések elősegítése. Munkába, egészségügyi intézményekbe jutás feltételeinek javítása. Szükségességének indoklása A kistérségi kapcsolatok és együttműködések segítése, a munkába-, iskolába- egészségügyi intézményekbe eljutás feltételeinek javítása és a turisztika fejlődése, valamint a többcélú együttműködések érdekében megfelelően kiépített mellékúthálózatra van szükség. A jelenlegi hálózat néhány kapcsolathiányán (Jászágó-Csány, Jászalsószentgyörgy Jászapáti, Jásztelek Jászkisér, Jászkisér Pély, Jászágó Jászberény) túl a kiépített utak állapota is gondot okoz, mely néhány kivételtől eltekintve rossz. A megfelelő mellékúthálózat kialakításával az autóbuszos közösségi közlekedés feltételei is javulnak, ami a vasúti közlekedés javításával és a közösségi közlekedési módok összehangolásával optimalizálhatja a munkába-, iskolába-, egészségügyi intézményekbe járás körülményeit. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Újszász Vámosgyörk vasúti mellékvonal felújítása, menetrendjének az igények szerinti korrekciója I Összekötő utak építése, fenntartása I Összekötő és bekötő utak felújítása I A közösségi közlekedés minőségének, elérhetőségek javítása, erre vonatkozó tanulmány készítése Projekt kiválasztási kritériumok A projekt elősegíti a belső együttműködések kialakulását A projekt illeszkedik az országos közlekedési és területfejlesztési koncepcióhoz, A projekt illeszkedik a külső hálózatokhoz, A projekt elősegíti a belső együttműködések kialakulását A projekt megvalósítása helyi munkaerőt vesz igénybe. A természetes állapot és a környezet legkisebb mértékű zavarása és szennyezése, A 1107/2003. Kormányhatározat 4. pontja értelmében a VTT-vel érintett pályázatra jogosultak pályázatai prioritást élveznek Monitoring mutatók Outputmutatók Jól használható vasút (db) Kiépített összekötő utak (km) Felújított összekötő utak (km) 35

36 Összehangolt közösségi közlekedés Eredmény mutatók A napi közlekedés feltételeinek javulása. Hatásmutatók Települések közötti együttműködések javulása. Közreműködő szervezetek MÁV Zrt. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, Megyei önkormányzatok, Települési önkormányzatok, Regionális Területfejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht.-k, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Magyar Közút Kht. Jász Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Kedvezményezettek köre Magyar Közút Kht. Jász Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Települési önkormányzatok Gazdasági társaságok, vállalkozások. Célcsoport Lakosság, Gazdasági társulások. Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I Újszász Vámosgyörk vasúti Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászapáti, mellékvonal felújítása, menetrendjének az igények szerinti korrekciója Jászkisér, Jászladány, Szászberek, Újszász I Összekötő utak építése, fenntartása Jászágó Jászberény, Jászladány Besenyszög Jászágó Csány, Jászalsószentgyörgy Jászapáti, Jászfényszaru Tóalmás, Jászkísér Jászivány, Tarnaörs Jászszentandrás, Jászkisér Pély, Boconád- Jászszentandrás I Összekötő és bekötő utak felújítása Jászberény, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Tápiógyörgye- Jánoshida, Jászalsószentgyörgy- Tiszasüly, Zsámbok-Jászfényszaru, Jászjákóhalma-Jásztelek, Pusztamonosto-Jászárokszállás, Szolnok-Jászkisér I A közösségi közlekedés minőségének, elérhetőségek javítása, erre vonatkozó tanulmány készítése A kistérség minden települése 36

37 Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt I Újszász Vámosgyörk vasúti mellékvonal 6700* felújítása, menetrendjének az igények szerinti korrekciója I Összekötő utak építése, fenntartása 6630 I Összekötő és bekötő utak felújítása 5343 I A közösségi közlekedés minőségének, 150 elérhetőségek javítása, erre vonatkozó tanulmány készítése Összesen Források ( ) megnevezése Észak- Alföldi ROP KMROP A vasútvonal felújítása nem a kistérség feladata, de fontos az elérhetőség javításában. 37

38 Sorszám, megnevezés I.1.3. A települési bel- és külterületi utak felújítása, kiépítése, kerékpárút kiépítése Általános célok A közlekedés minőségének és biztonságának javítása A kerékpáros turizmus fellendítése..a településkép javítása. Életminőség javítása. Szükségességének indoklása A települések bel- és külterületi utjai minőségének javítása a közvetlen megközelítésnek, a por- és zajszennyezés csökkentésének, a településkép javításának egyik eszköze. A kerékpárutak kiépítése mind a turizmus, mind a hivatásforgalom szempontjából jelentős, a biztonságos és egészséges kerékpározást támogató törekvés. A fent említett főleg önkormányzati kompetenciába tartozó úttipusok kiépítésén túl, azok karbantartása és üzemeltetése is jelentős feladat. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Bel- és külterületi, mezőgazdasági és önkormányzati utak burkolása I Bel- és külterületi, mezőgazdasági és önkormányzati utak felújítása I Kerékpárutak tervezése, építése és üzemeltetése Projekt kiválasztási kritériumok A projekt elősegíti a belső együttműködések kialakulását A projekt illeszkedik az országos közlekedési és területfejlesztési koncepcióhoz, A projekt hozzájárulásának mértéke a térség gazdasági és turisztikai felemelkedéséhez, A projekt illeszkedik a külső hálózatokhoz, A projekt elősegíti a belső együttműködések kialakulását A projekt megvalósítása helyi munkaerőt vesz igénybe. A természetes állapot és a környezet legkisebb mértékű zavarása és szennyezése, A 1107/2003. Kormányhatározat 4. pontja értelmében a VTT-vel érintett pályázatra jogosultak pályázatai prioritást élveznek Monitoring mutatók Outputmutatók Kerékpárút tervek (db) Kiépített kerékpárutak (km) Leburkolt nem állami kezelésben lévő utak (km) Felújított nem állami kezelésben lévő utak (km) Eredmény mutatók Településkép javulása Környezet minőség javulása Hatásmutatók Kerékpáros turizmus fellendülése Biztonságos kerékpározás 38

39 Közreműködő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, Megyei önkormányzatok, Települési önkormányzatok, Regionális Területfejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht.-k, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Magyar Közút Kht. Jász Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Kedvezményezettek köre Magyar Közút Kht. Jász Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Települési önkormányzatok Gazdasági társaságok, vállalkozások. Célcsoport Lakosság, Gazdasági társulások. Sorszám Támogatható tevékenységek I Bel- és külterületi, mezőgazdasági és önkormányzati utak burkolása I Bel- és külterületi, mezőgazdasági és önkormányzati utak felújítása I Kerékpárutak tervezése, építése és üzemeltetése. Működési, megvalósítási terület A kistérség minden települése. A kistérség minden települése. Zagyva töltésén, Jászság Tisza-tó, 31.sz. főút mentén Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt I Bel- és külterületi, mezőgazdasági és 6000 önkormányzati utak burkolása I Bel- és külterületi, mezőgazdasági és 1600 önkormányzati utak felújítása I Kerékpárutak tervezése, építése és 3200 üzemeltetése. Összesen Források ( ) megnevezése Észak- Alföldi ROP 39

40 I. PRIORITÁS: A HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE I.2. Specifikus cél: Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése 40

41 Sorszám, megnevezés I.2.1. Az ipari potenciál térségi fejlesztése Általános célok A térség gazdasági diverzifikációja Az ipari vállalkozások versenyképességének javítása, A korszerű ipar térségi szerepének erősítése, a gazdasági bázis erősítése, Foglalkoztatási helyzet javítása Szükségességének indoklása A Jászságból származik a megye ipari termelési volumenének egyharmada. A kistérség gazdasági potenciálját tekintve a megye második legfejlettebb területe, mely nagyrészt az ipar meghatározó szerepének köszönhető. A térség ipara jelentős részben exportra termel (Elektrolux Lehel Kft.; Samsung Electronics Magyar Rt.), meghatározó a jelentős beruházásokat végrehajtó tőkeerős iparvállalatok jelenléte (Elektrolux, Samsung, Aprítógépgyár). Ennek következtében magas az iparban foglalkoztatottak száma és jelentős a külföldi tőke jelenléte. A kistérségben 3 ipari park (Jászfényszarun, Jászapátiban és Jászárokszálláson), illetve a jászberényi ipari övezetek segítik az ipar további fejlődését, de ipari park kialakítását tervezik a térségközpontban, Jászberényben is. Az ipar területileg azonban koncentrált: a Jászberény-Jászfényszaru-Jászárokszállás háromszögbe koncentrálódik.. A térség ipara feldolgozóipar, ahol a gépgyártás és az elektronika a meghatározó, a kistérség agráradottságaihoz képest az élelmiszer-feldolgozás kisebb jelentőségű. A térség további fejlődésében a versenyképes ipari ipari potenciál kiemelt szerepet játszhat. Fejlesztése technológiaés termékfejlesztéssel (beruházások elősegítésével), valamint az ipari parkok meglévő infrastruktúrájának fejlesztésével, korszerűsítésével és szolgáltatásaik bővítésével lehetséges. Környezeti szempontok indokolják a környezetipar fejlesztését. A meglévő iparvállalatok beruházásainak támogatásán túl a kisebb helyi vállalkozások ipari tevékenységének támogatása is indokolt. Jövedelemtermelő és foglalkoztatási szerepe van a kézművességnek, kisiparnak (ahol az egyedi bútorok és műanyag termékek készítése mellett a jászsági Rokolya műhely egyre nagyobb hírnévre tesz szert hazánkban és külföldön egyaránt). Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Ipari vállalkozások technológia-, tevékenység- és termékfejlesztése a piacképes ágazatokban I Ipari parkok infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztése, betelepítésük, iparterületek hasznosítása I Kézmű- és kisipari vállalkozások támogatása, helyi speciális termékek előállítása I Környezetvédelmi, környezetgazdálkodási ipar támogatása 41

42 Projekt kiválasztási kritériumok Technológia, szolgáltatás, illetve termék korszerűsége, Vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatás, A fejlesztés innovativitása, korszerűsége, Környezetvédelmi szempontok érvényesülése, Foglalkoztatásra gyakorolt hatás, munkahelyteremtés. Monitoring mutatók Outputmutatók Ipari vállalkozásoknál végrehajtott technológiai fejlesztések, létrehozott új ipari termékek száma (db), Ipari parkokban elérhető szolgáltatások száma (db). Létrehozott új termékek, szolgáltatások száma a kézműves és kisiparban (db), Végrehajtott környezetvédelmi ipari beruházások száma (db). Eredmény mutatók Ipari vállalkozások száma (db), Ipari parkokban működő vállalkozások száma (db), Iparban foglalkoztatottak száma (fő), Korszerű technológiájú üzemek száma (db) A térség részesedése az ipar országos termelési értékéből (%). Hatásmutatók A foglalkoztatási helyzet javulása (%), Vállalkozási aktivitás növekedése (db/ezer fő), Az ipar arányának növekedése a vállalkozási szerkezetben (%), Az ipari vállalkozások nettó árbevételének növekedése (%), Az iparban alkalmazásban állók jövedelmének növekedése (%). Közreműködő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács. Kedvezményezettek köre Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ipari parkokat üzemeltető szervezetek, önkormányzatok Ipari vállalkozások, Célcsoport Ipari vállalkozások, Kézmű- és kisipari vállalkozások, Az ipari vállalkozásoknál alkalmazásban állók. Sorszám Támogatható tevékenységek I Ipari vállalkozások technológia-, tevékenység- és termékfejlesztése a piacképes ágazatokban Működési, megvalósítási terület I Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, potenicálisan a kistérség valamennyi települése. 42

43 I I I Ipari parkok infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztése, betelepítésük, iparterületek hasznosítása Kézmű- és kisipari vállalkozások támogatása, helyi speciális termékek előállítása Környezetvédelmi, környezetgazdálkodási ipar támogatása I Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, ipari területtel rendelkező települések. I a kistérség valamennyi települése. I a kistérség valamennyi települése. Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt I Ipari vállalkozások technológia-, tevékenység- és termékfejlesztése a piacképes ágazatokban I Ipari parkok infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztése, 300 betelepítésük, iparterületek hasznosítása I Kézmű- és kisipari vállalkozások támogatása, helyi speciális 600 termékek előállítása I Környezetvédelmi, környezetgazdálkodási ipar támogatása Összesen Források megnevezése ( ) Európai Uniós források: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), releváns támogatási terület: 1. K+F, innováció és vállalkozás ; Hazai (decentralizált) költségvetési források: Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat/regionális, Önkormányzati költségvetési források, kistérségi források Vállalkozói tőke 43

44 Sorszám, megnevezés I.2.2. Fejlett vállalkozói kultúrán alapuló tudásgazdaság és kapcsolódó hálózatos együttműködések fejlesztése Általános célok A vállalkozások közötti együttműködés, integráció növelése, Versenyképes, innovatív vállalkozások, korszerű gazdasági szerkezet kialakítása, A térség gazdasági bázisának megerősítése, Foglalkoztatási helyzet javítása Szükségességének indoklása A vállalkozói szektor döntő arányát a kistérségben (is) a mikro-, kis- és középvállalkozások teszik ki. Ugyan a termelés szempontjából a térségben működő nagyvállalatok a mérvadóak, foglalkoztatási, jövedelemtermelési szempontból nagyon jelentős a KKV-k szerepe; annak ellenére, hogy a vállalkozási aktivitás alacsonyabb az országos átlagnál (54 db/ezer fő). A nagyvállalatok jelenléte lehetővé teszi a gazdaság innovációra és hálózatosodásra alapuló fejlesztését. A jászsági kis- és középvállalkozói szektor, valamint a kistérség gazdaságában meghatározó nagyvállalatok egyaránt megkívánják a vállalkozói együttműködés különböző formáinak elősegítését (pl. beszállítói hálózat, ipari klaszter), ennek feltételeként a minőségbiztosítás gyakorlatának kiterjesztését. A nagy ipari vállalatok működésük során lehetővé tették a kisvállalkozói és középvállalati beszállítói körök létrejöttét, mely bővítette az ipari termelést és növelte az iparban foglalkoztatottak számát. A beszállítói hálózatok további kiépítése, bővítése, a (KKV) vállalkozói együttműködések támogatása, valamint a KKV-k technológia- és szolgáltatásfejlesztésének elősegítése (beruházásaik támogatása) a foglalkoztatás és a jövedelemviszonyok további javításához vezethet. A korszerű gazdaság térnyeréséhez az innovációs kapacitások növelése szükséges. A mikrovállalkozások és a KKV-k megerősítéséhez nélkülözhetetlen a tanácsadást nyújtó, képzéseket lebonyolító, technológiai transzfereket végrehajtó háttérintézmények kialakítása, támogatása. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, az innovatív fejlesztések, a technológiai korszerűsítések, a K + F tevékenységek támogatása és az elektronikus gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználása hozzájárulhat a helyi vállalkozások megerősítéséhez. Az innovativitás fokozásához a térségi tudásbázis (tudásalapú gazdaság) erősítése szükséges, mely nemcsak a közvetlen K + F tevékenységeket jelenti, hanem a szellemi tőke, tehát az egyes emberek birtokában lévő tudás és az intézményesült tudás összességét. 44

45 Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Térségi beszállítói hálózatok kiépítése, bővítése, KKV-k beszállítóvá válásának támogatása I Vállalkozói együttműködések, iparági, vállalati összefogások támogatása, klaszterek létrehozása, fejlesztése I Mikro-, kis- és középvállalkozások termék- és szolgáltatásfejlesztése, technológia korszerűsítése I Minőségbiztosítási rendszerek, védjegyek, tanúsítványok, bevezetése, eredet- és termékvédelem I Vállalkozások innovációs és K+F tevékenységének támogatása I Vállalkozásokat segítő háttérszervezetek támogatása (tanácsadás, képzés, promóció, inkubáció, technológia transzfer, tanulmányok), üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése I Elektronikus gazdaságban rejlő lehetőségek kibontakoztatása, feltételek megteremtése Projekt kiválasztási kritériumok Együttműködésben résztvevő, illetve szolgáltatásokkal elért vállalkozások száma, Vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatás, A fejlesztés innovativitása, korszerűsége, A helyi piac bővítésére gyakorolt hatás, Foglalkoztatásra gyakorolt hatás, munkahelyteremtés Monitoring mutatók Outputmutatók Létrejött beszállítói hálózatok, vállalkozási együttműködések, klaszterek, ebben résztvevő vállalkozások száma (db) Beszállítóvá vált vállalkozások száma (db), Mikro-, kis- és középvállalkozások által végrehajtott technológiai fejlesztések, beruházások száma (db), Végrehajtott innovációs technológiai fejlesztések, K+F projektek száma (db), Új vállalatirányítási, minőségbiztosítási rendszerek, bevezetett védjegyek száma (db) Létrehozott vállalkozásfejlesztési szolgáltatások és szervezetek száma, szolgáltatásokat igénybevevő vállalkozások száma (db), Elektronikus gazdaságba bekapcsolódott vállalkozások, kiépült rendszerek száma (db). Eredmény mutatók Vállalkozói szektorban, mikro-, kis- és középvállalkozások által foglalkoztatottak száma (db), Vállalkozások, mikro-, kis- és középvállalkozások száma (db), Beszállítói státussal rendelkező vállalkozások száma 45

46 (db) Tercier szektorban működő vállalkozások száma (db) Hatásmutatók A foglalkoztatási helyzet javulása (%) Vállalkozási aktivitás növekedése (db/ezer fő), Az innováció, a K+F tevékenységek arányának növekedése a vállalkozások termelési szerkezetében (%) Közreműködő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács. Kedvezményezettek köre Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Kistérségi és gazdaságszervezési szervezetek Vállalkozásokkal kapcsolatban álló felsőoktatási és K+F intézmények. Vállalkozási együttműködésekben gesztor vállalatok, vállalkozások Célcsoport A térségben működő vállalkozások A vállalkozásoknál alkalmazásban állók Sorszám Támogatható tevékenységek I Térségi beszállítói hálózatok kiépítése, bővítése, KKV-k beszállítóvá válásának támogatása Működési, megvalósítási terület A kistérség valamennyi települése I I I I I I Vállalkozói együttműködések, iparági, vállalati összefogások támogatása, klaszterek létrehozása, fejlesztése Mikro-, kis- és középvállalkozások termék- és szolgáltatásfejlesztése, technológia korszerűsítése Minőségbiztosítási rendszerek, védjegyek, tanúsítványok, bevezetése, eredet- és termékvédelem Vállalkozások innovációs és K+F tevékenységének támogatása Vállalkozásokat segítő háttérszervezetek támogatása (tanácsadás, képzés, promóció, inkubáció, technológia, transzfer, tanulmányok), üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Elektronikus gazdaságban rejlő lehetőségek kibontakoztatása, feltételek megteremtése A kistérség valamennyi települése A kistérség valamennyi települése A kistérség valamennyi települése A kistérség valamennyi települése A kistérség valamennyi települése A kistérség valamennyi települése. 46

47 Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt I Térségi beszállítói hálózatok kiépítése, bővítése, KKV-k 350 beszállítóvá válásának támogatása I Vállalkozói együttműködések, iparági, vállalati 300 összefogások támogatása, klaszterek létrehozása, fejlesztése I Mikro-, kis- és középvállalkozások termék- és szolgáltatásfejlesztése, technológia korszerűsítése I Minőségbiztosítási rendszerek, védjegyek, tanúsítványok, 250 bevezetése, eredet- és termékvédelem I Vállalkozások innovációs és K+F tevékenységének 300 támogatása I Vállalkozásokat segítő háttérszervezetek támogatása 600 (tanácsadás, képzés, promóció, inkubáció, technológia, transzfer, tanulmányok), üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése I Elektronikus gazdaságban rejlő lehetőségek 300 kibontakoztatása, feltételek megteremtése Összesen Források megnevezése Európai Uniós források: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), releváns támogatási terület: 1. K+F, innováció és vállalkozás ; Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA): mikrovállalkozások fejlesztése Hazai (decentralizált) költségvetési források: Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat/regionális, Önkormányzati költségvetési források, kistérségi források Vállalkozói tőke 47

48 Sorszám, megnevezés I.2.3. A logisztikai szolgáltatások fejlesztése Általános célok A vállalkozások versenyképességének javítása, A térség tőkevonzó képességének növelése, A térség gazdaságszervezési potenciáljának erősítése Szükségességének indoklása A kistérségben a szolgáltatások és a kereskedelem szerepe kisebb mértékű a megyei, illetve az országos átlaghoz viszonyítva. A kereskedelem és a szolgáltatások is éppúgy, mint az ipar jelentős mértékben a térségközpontban, Jászberényben koncentrálódnak. A kereskedelmi vállalkozások 47 %-a, a szolgáltató vállalkozások 52 %-a, a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások 57 %-a működik a városban. A kistérség négy városában működik a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások több mint 70 %-a. A szolgáltatások kialakulásában meghatározó volt, hogy az iparvállalatok köré egy szolgáltatói vállalkozói kör szerveződött (szállítmányozás, raktározás, csomagolás stb.) főként az Electrolux átalakulásához kapcsolódva. A termelő és ipari szolgáltató kis- és középvállalkozások munkalehetőséget biztosítanak a kistérség többi településének a lakosai számára is. A kistérségen belül a szállításban, raktározásban működő vállalkozások száma Jászberényben, Jászapátin és Jászárokszálláson a legnagyobb. Mivel várhatóan a térség iparának gazdasági súlya tovább növekszik, így az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások, kiemelten a logisztika fejlesztése fontos feladat a jövőben a térség gazdasági fejlődésének érdekében. A Jászság ipari termelésének fokozásához fontos feladat a logisztikai szolgáltatások fejlesztése, tehát a termelés és értékesítés támogatása, valamint a vevőkiszolgálás minél nagyobb színvonalra történő emelése. A logisztikai létesítmények kialakítása (komplex raktározási szolgáltatások fejlesztése, a szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése), ipari parkok megközelíthetőségének javítása szükséges az iparfejlesztés szempontjából, hozzájárulhat a térség fejlődéséhez. A 32-es számú főút egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bír az utóbbi években (hiszen a Hatvan-Jászberény-Szolnok gazdasági övezeteinek összeköttetését biztosítja), valamint a nemzetközi tranzit forgalom is jelentős ezen a szakaszon. Éppen ezért az utóbbi időszakban bekövetkezett állapotromlás, a megnövekedett közúti forgalom, ugyanakkor a logisztikai teljesítmény fokozása érdekében új (vasúti) szállítási lehetőségeket célszerű kialakítani. 48

49 Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Logisztikai létesítmények kialakítása, fejlesztése, ipari parkok logisztikai szerepének kialakítása I Logisztikai szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése I Logisztikai szolgáltatások fejlesztése I Vasúti szállítás feltételeinek megteremtése Projekt kiválasztási kritériumok Vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatás, Környezetvédelmi szempontok, A fejlesztés korszerűsége, szolgáltatások komplexitása, Költséghatékonyság, Foglalkoztatásra gyakorolt hatás, munkahelyteremtés Monitoring mutatók Outputmutatók Létesült logisztikai létesítmények, beszerzett eszközök száma (db) Bevezetett logisztikai szolgáltatások száma (db). Logisztikai szolgáltatásokat igénybevevő vállalatok, vállalkozások száma (db). Eredmény mutatók Szállítás üzletágban tevékenykedő vállalkozások száma (db) Vállalkozói szektorban foglalkoztatottak száma (fő) Hatásmutatók A foglalkoztatási helyzet javulása (%) Vállalkozási aktivitás növekedése (db/ezer fő), A térség áruforgalmának növekedése (%), Közreműködő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács. Kedvezményezettek köre Logisztikai szolgáltató vállalkozások, Települési önkormányzatok. Célcsoport A térségben működő vállalkozások, Működési, terület megvalósítási A vállalkozásoknál alkalmazásban állók. I : Jászberény, továbbá az ipari parkkal rendelkező városok (Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás) I : Jászberény, továbbá az ipari parkkal rendelkező városok (Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás) I : Jászberény, továbbá az ipari parkkal rendelkező városok (Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás) 49

50 Sorszám Támogatható tevékenységek I Logisztikai létesítmények kialakítása, fejlesztése, ipari parkok logisztikai szerepének kialakítása I Logisztikai szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése Működési, megvalósítási terület Jászberény, továbbá az ipari parkkal rendelkező városok (Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás) Jászberény, továbbá az ipari parkkal rendelkező városok (Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás) I Logisztikai szolgáltatások fejlesztése Jászberény, továbbá az ipari parkkal rendelkező városok (Jászapáti, Jászfényszaru, Jászárokszállás) I Vasúti szállítás feltételeinek megteremtése A Jászság 32-es főútját érintő városai, települései Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt I Logisztikai létesítmények kialakítása, fejlesztése, ipari 100 parkok logisztikai szerepének kialakítása I Logisztikai szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, 120 berendezések beszerzése I Logisztikai szolgáltatások fejlesztése 50 I Vasúti szállítás feltételeinek megteremtése 100 Összesen 370 Források megnevezése Európai Uniós források: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Hazai (decentralizált) költségvetési források: Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat/regionális, Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás/megyei, Önkormányzati költségvetési források, kistérségi források Vállalkozói tőke 50

51 Sorszám, megnevezés I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása Általános célok A turisztika társadalmi és gazdasági hatékonyságának javítása A térség turisztikai vonzerejének növelése A kistérség népességmegtartó erejének növelése A kulturális mintaadás Szükségességének indoklása Ismerve a Jászság turisztikai jellemzőit, leszögezhető, hogy a térség komoly turisztikai potenciállal bír. A természeti és táji értékei, a gazdag, kulturális hagyományokra épülő rendezvényei jelentős vonzerőt képviselnek. A Jászság erős történeti, kulturális, hagyományőrző identitása a nemzetközi trendekre alapozva sikeresen hasznosítható lesz a turisztika területén. Meg kell jegyezni, hogy abszolút vonzású, kiemelkedő értékű attrakciókban viszont szegény a térség. Szükséges tehát a sokféle, önmagában nem kimagasló erősségű vonzerő összekapcsolása, komplex, térségi jellegű kínálatok, terméktípusok kifejlesztése. Ez a települések értékeinek, vonzerőinek összekapcsolását, a térség városainak és falvainak összefogását jelenti. A kulturális tematikus utak fejlesztésének megkezdésével (INTERREG IIIB CADSES pályázat 2005.júl dec.) a kistérség megtette a termékfejlesztés első lépéseit: elkészült egy térségi adatbázis, felmérésre kerültek a térségbe érkező turisták szokásai, valamint kialakításra kerülnek a Jászság kultúrájára alapozott tematikus utak. A térség turizmusának élénkítése; a kerékpáros és vízi turizmus, a természetjárás térségeket összefűző hálózatának kialakítása, a csomópontokat jelentő falusi turizmus, a programok és rendezvények, a gasztronómia és a termálturizmus kínálatának bővítése reálisan kitűzhető cél. Szükséges a kínálat egyedi, Jászságra jellemző bővítésével, minőségi megújításával, a modern piacszervezési módszerek (marketing, információadás, PR) alkalmazásával konkurenciaként fellépni, és fogadóterületté válni. A térség városainak, falvainak összefogásával szükséges lenne a kerékpáros túraútvonalak fejlesztése, kialakítása, illetve bekapcsolódás az országos hálózatba (Jászság - Tisza-tó), amelyhez hátteret biztosítanak a különböző látnivalók, programok, étkezési, szállási, tájékoztatási lehetőségek. A vidéki élet értékeinek bemutatására a falusi turizmus feltételrendszerének fejlesztése, a kínálat programszerűségének javítása kínál lehetőséget. Az átmenő forgalom megállítására, az adottságok jobb kihasználására attraktív kulturális és gasztronómiai programkínálat, térségi hálózat kifejlesztése adhat választ. A turisztikai célú tájékoztatás is fejlesztésre szorul még a térségben, amely összehangolt módon, kistérségi szinten hatékonyabban és eredményesebben valósítható meg. Ugyancsak megvalósításra vár a települési információs és köszöntő táblák kivitelezése. Az egységes táblák megteremtik a 51

52 kistérség egyedi arculatát, lehetővé teszik a turisták tájékoztatását és egységként képviselik a térséget. Ezek a lehetőségek, célok komplex programokká alakítva egyedi turisztikai terméket képviselnek, amely a Jászság gazdaságának és humán erőforrásának fejlődését egyaránt szolgálják. (Kapcsolódó intézkedések: I.1. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése, I.2.5. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, II.1.1. Kulturális és tárgyi örökség, műemlékek és műemlék jellegű épületek védelme, új funkciók kialakítása, III.2.2. Lakhatási körülmények javítása, III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Turizmusfejlesztési kistérségi koncepció, program, hatás- és megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása I Víziturizmushoz szükséges létesítmények kiépítése, vizeink turisztikai hasznosítása I Falusi turizmus fejlesztése, ökoház kiépítése I Lovas turizmus fejlesztése hagyományokra épülve I Új horgásztavak kialakítása, horgász programok kínálatának bővítése I Kerékpáros turizmus kialakítása, fejlesztése I Információs rendszer működésének fejlesztése, információs szervezetek összehangolása I Tematikus utak kidolgozása, fejlesztése, fenntartása I Marketing tevékenység erősítése I Információs táblák megvalósítása, táblaprogram fejlesztése Projekt kiválasztási kritériumok Táji adottságokhoz illeszkedés, kínálatbővítés Munkahelyteremtés Fenntartható együttműködési szándék Népességmegtartó és identitásnövelő programok kialakítása Komplex turisztikai termékek kialakításához való hozzájárulás A kulturális mintaadás, egyediséget jelentő fejlesztés A jász hagyomány, életmód ismeretének fokozása, természetmegőrzés A helyi lakosság életminőségének javítása, fiatalok helyben tartása A fellendülőben lévő helyi turizmusfejlesztés országos, nemzetközi szintre való bővítése Monitoring mutatók Outputmutatók Új turisztikai programok, programcsomagok, tematikus utak száma (db) Új turisztikai szolgáltatások (lovas, horgász, kerékpáros) száma (db) Marketing termékek (kiadványok, brossúrák, térképek, 52

53 honlapok, leporellók) száma (db) Táborozásban, gyermekprogramokban résztvevő gyermekek száma (fő) A térségbe látogatók száma (fő) Eredmény mutatók A térségbe látogatók száma nő Új épített értékekkel, szolgáltatásokkal, programokkal gazdagodik a lakosság, kistérség Kialakul az egyedi Jászsági arculat Együttműködés a települések között Turisztikai vonzerő színesedik, növekszik A hagyományokat őrzők köre erősödik, bővül Hatásmutatók A kulturális tőke emelése Kreatív, együttműködő társadalmi közösség kialakulása A kistérség ismertsége nő A kistérség népességmegtartó képessége erősödése Az életminőség javulása Jövedelemszerzési lehetőségek köre bővül Kapcsolatok kialakítása, bővítése Közreműködő szervezetek megyei turisztikai szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Magyar Turizmus Rt. A térség önkormányzatai Kedvezményezettek köre Civil szervezetek, alapítványok Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Teleházak, Tájházak, Helytörténeti múzeumok Idegenforgalmi, turisztikai vállalkozók, szervezetek Egyházak Célcsoport A kistérség lakossága Belföldi és külföldi látogatók, vendégek Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület I Turizmusfejlesztési kistérségi koncepció, A kistérség minden települése program, hatás- és megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása I Víziturizmushoz szükséges létesítmények Zagyva és Tarna menti települések kiépítése, vizeink turisztikai hasznosítása I Falusi turizmus fejlesztése, ökoház A kistérség minden települése kiépítése I Lovas turizmus fejlesztése Jászszentandrás, Jászkisér, Jásztelek, hagyományokra épülve Jászberény, Jászfényszaru I Új horgásztavak kialakítása, horgász Alattyán, Jászberény, Jászkisér, Jásztelek, 53

54 I I I Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, programok kínálatának bővítése Kerékpáros turizmus kialakítása, fejlesztése Információs rendszer működésének fejlesztése, információs szervezetek összehangolása Tematikus utak kidolgozása, fejlesztése, fenntartása Jászdózsa, Jászszentandrás Jászapáti, Jánoshida, Jászberény, Jászárokszállás, Jászágó, Jászjákóhalma, Jászivány, Jászfényszaru, Jászdózsa, Jászszentandrás Jászberény, Jászfényszaru, Jászapáti, Jászárokszállás A kistérség minden települése I Marketing tevékenység erősítése A kistérség minden települése I Információs táblák megvalósítása, A kistérség minden települése táblaprogram fejlesztése Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt I Turizmusfejlesztési kistérségi koncepció, program, hatás- és 30 megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása I Víziturizmushoz szükséges létesítmények kiépítése, vizeink 250 turisztikai hasznosítása I Falusi turizmus fejlesztése, ökoház kiépítése 360 I Lovas turizmus fejlesztése hagyományokra épülve 150 I Új horgásztavak kialakítása, horgász programok kínálatának 150 bővítése I Kerékpáros turizmus kialakítása, fejlesztése I Információs rendszer működésének fejlesztése, információs 800 szervezetek összehangolása I Tematikus utak kidolgozása, fejlesztése, fenntartása 150 I Marketing tevékenység erősítése 30 I Információs táblák megvalósítása, táblaprogram fejlesztése 5 Összesen Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Központi költségvetési forrás Nemzeti Civil Alap, Nemzeti Kulturális Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek forrásai Saját erő Hitel 54

55 Sorszám, megnevezés I.2.5. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése Általános célok Vendégfogadási feltételek javítása Térségi jellegű kínálat fejlesztése A vendégforgalom bővítése A turizmus szezonalitásának csökkentése Szükségességének indoklása A turisztikai termékek nélkülözhetetlen része, a turistákat utazásra ösztönző vonzerők megléte, ám az idegenforgalmi termék csak az attrakciókat kiegészítő, fogyaszthatóvá tévő ellátás, szolgáltatás biztosításával válik teljessé. Az infrastrukturális háttér a fogadóképesség alapvető feltétele. A turisztikai infrastruktúrán belül kiemelkedő szereppel bírnak a szálláshelyek, amelyek éppen a turizmus helyhez kötését, tranzitforgalom helyett a társadalmi és gazdasági szempontból előnyösebb üdülési tevékenységek előtérbe kerülését teszik lehetővé, melyek minősége összefügg a vendégkör tartózkodási idejével, költésével és a turisztikai termékek hatékonyságával. Az üzleti turizmus, a konferenciaturizmus, a kulturális rendezvények, és számos más területe a turizmusnak amelyek fejlesztése a Jászság fejlődése szempontjából elengedhetetlen megköveteli a minőségi szállások kiépítését. A falusi vendégszobák gyarapítása és szolgáltatásainak fejlesztése is szükséges, továbbá a szálláshelyek számát növelni lehet a kollégiumok átalakításával, korszerűsítésével is. Nagy figyelmet kell fordítania a térségnek az éttermek, vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére. Minőségi és alacsonyabb ár kategóriájú vendéglátó egységekre is szükség van, hogy minden igényt ki tudjon elégíteni a kistérség. A minőség ezen a területen mindennek az alapja, hisz nemcsak a konferenciaturizmus szereplői igénylik a minőségi vendégfogadást és szolgáltatásait, hanem a falusi turizmus magánszállásainak is biztosítania kell a legjobb minőséget (a hazai és a külföldi vendégek is egyaránt megkövetelik a magas színvonalú, minőségi ellátást). Ezen túl a szórakozási lehetőségek bővítése is jelentős potenciállal bír, így szórakoztató központok, szabadidő centrumok létesítésére is szükség lenne. Az esztétikus, kulturált és a Jászságra jellemző településkép az idelátogató vendégek számára marasztaló tényező lehet. Ennek érdekében szükséges a településkép javítása, higiéniai létesítmények (nyilvános WC) kiépítése, parkolási feltételek biztosítása, pihenőparkok létesítése. Megvalósításra vár a települések egységes buszmegállóinak kialakítása, valamint a turisztikai létesítmények akadálymentes elérhetőségének biztosítása, az idegenforgalmi látványosságok, műemlékek, látnivalók kivilágítása, vonzóbbá tétele. Az infrastruktúra részét képezik a turisztikai szervezetek összefogása, új a fenntartást segítő szervezetek létrehozása, a regionális, interregionális kapcsolatok ápolása, valamint a vendégfogadási feltételeket javító közép- és felsőfokú, vagy 55

56 iskolai rendszeren kívüli képzések lebonyolítása. (Kapcsolódó intézkedések: I.1. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése, I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása, III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása, III.2.2. Lakhatási körülmények javítása, III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Differenciált, széles skálájú szálláshelyek kialakítása, korszerűsítése I Éttermek, vendéglátóhelyek építése, korszerűsítése és szolgáltatási hálózat minőségi javítása I Szabadidőközpontok, bemutatóhelyek kialakítása I Pihenőhelyek, buszmegállók felújítása I Rendezvény és konferenciaturizmus kialakítása, fejlesztése I Turisztikai létesítmények akadály-mentesítése I Turisztikai szervezetek összefogása, regionális, interregionális kapcsolatok, képzési programok Projekt kiválasztási kritériumok Illeszkedés az országos, regionális, megyei turizmust érintő tervezési dokumentumokhoz A kistérség településeinek és vállalkozásainak együttműködési hajlandósága A természeti-tájszerkezeti adottságokhoz igazodó szálláshelyek fejlesztése Komplex turisztikai termékek kialakításához való hozzájárulás Hagyományőrző, egyediséget jelentő fejlesztés Helyi lakosság életkörülményeit is pozitívan befolyásoló beruházás Monitoring mutatók Outputmutatók Szállásférőhelyek száma (db) Felújított, parkosított, kivilágított egységek száma, területe (db, ha) A térségbe látogatók száma (fő) Éttermek, vendéglátóhelyek száma (db) Új és felújított szolgáltató egységek, szolgáltatások száma (db) Közösségi létesítmények száma (db) Akadálymentesített turisztikai létesítmények (db) Rendezvény és konferenciatermek száma, alapterülete (db, m 2 ) Eredménymutatók Vendégforgalom növekedése (%) Vendégéjszakák számának növekedése (%) Új és minőségi szolgáltatásokkal, programokkal gazdagodik a kistérség Építészeti örökségek szerepe előtérbe kerül 56

57 A jászsági tudat erősödése Együttműködés a települések között Turisztikai vonzerő színesedik, növekszik A foglalkoztatás bővül Alternatív jövedelemszerzési lehetőség alakul ki Színvonalas településkép alakul ki Hatásmutatók A kistérség turisztikai versenyképességének javulása Kreatív, együttműködő társadalmi közösség kialakulása A kistérség ismertsége nő A kistérség népességmegtartó képessége erősödése Az életfeltételek javulása, élhető vidék kialakítása Jövedelemszerzési lehetőségek köre bővül Kapcsolatok kialakítása, bővítése Közreműködő szervezetek Országos, regionális és megyei turisztikai szervezetek Oktatási és Kulturális Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Regionális Idegenforgalmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Magyar Turizmus Rt. Kamarák, szakmai szervezetek, engedélyező- és szakhatóságok Civil szervezetek A térség önkormányzatai Kedvezményezettek köre Civil szervezetek, alapítványok Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Helyi, kistérségi fejlesztési szervezetek Idegenforgalmi, turisztikai vállalkozók, szervezetek Célcsoport A kistérség lakossága Belföldi és külföldi látogatók, vendégek Sorszám Támogatható tevékenységek I Differenciált, széles skálájú szálláshelyek kialakítása, korszerűsítése I Éttermek, vendéglátóhelyek építése, korszerűsítése és szolgáltatási hálózat minőségi javítása Szabadidőközpontok, bemutatóhelyek kialakítása Működési, megvalósítási terület Jászberény, Jászárokszállás, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jászalsószentgyörgy, Jánoshida, Alattyán, Jászboldogháza, Pusztamonostor, Jászágó, Jászdózsa Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Jászfényszaru I Alattyán, Jászapáti, Jászfényszaru, Jászboldogháza I Pihenőhelyek, buszmegállók felújítása Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, I Rendezvény és konferenciaturizmus kialakítása, fejlesztése Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma A kistérség minden települése 57

58 I I Turisztikai létesítmények akadálymentesítése Turisztikai szervezetek összefogása, regionális, interregionális kapcsolatok, képzési programok Jászberény, Jászárokszállás, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jászalsószentgyörgy, Jánoshida, Alattyán, Jászboldogháza, Pusztamonostor, Jászágó, Jászdózsa, Jásztelek A térség valamennyi települése, továbbá regionális és nemzetközi hatású Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt I Differenciált, széles skálájú szálláshelyek kialakítása, korszerűsítése I Éttermek, vendéglátóhelyek építése, korszerűsítése és szolgáltatási 900 hálózat minőségi javítása I Szabadidőközpontok, bemutatóhelyek kialakítása 250 I Pihenőhelyek, buszmegállók felújítása 200 I Rendezvény és konferenciaturizmus kialakítása, fejlesztése 30 I Turisztikai létesítmények akadály-mentesítése 400 I Turisztikai szervezetek összefogása, regionális, interregionális 150 kapcsolatok, képzési programok Összesen Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Központi költségvetési forrás Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek forrásai Hitel 58

59 I. PRIORITÁS: A HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE I.3. Specifikus cél: A tudásbázis erősítése 59

60 Sorszám, megnevezés I.3.1. A szak és átképzési struktúra megújítása, a szaktudás piacképességének és minőségének erősítése Általános célok A munkanélküliség csökkentése A térség népességmegtartó erejének növelése A gazdasági fejlődés képzettségi feltételeinek javítása A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának közelítése Szükségességének indoklása A Jászság munkaerőpiacán nem mindig találkozik a kereslet és a kínálat. A viszonylag magasabb foglalkoztatottsági átlag mellett a munkanélküliség strukturált. Megyei szinten 8%, a Jászságban 5%, Jászberényben pedig 4% a munkanélküliek aránya. A munkanélküliség strukturális problémája, hogy a tartós munkanélküliek aránya több településen (Jászladány, Jászkisér) igen magas, bár az átlag megfelel az országos és régiós értéknek. A pályakezdők, a Gyedről, Gyesről visszatérők, valamint az 50 év felettiek helyzete is nehéz. A közszféra átalakulása és a gyereklétszám csökkenése miatt a diplomások munkanélküliségével is számolni kell. A gazdaság fejlődését akadályozza ugyanakkor, hogy sok a hiányszakma (esztergályos, hegesztő), és kevés az utánpótlás, kevés az ipari parkokban lévő cégek és a kistérségi beszállítók számára használható képesítéssel rendelkező munkaerő. Lényeges tehát a térségi szereplők összefogása azzal a céllal, hogy összehangolják gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseiket, illetve foglalkoztatási paktum keretében megállapodjanak az egyes szférákban tervezett és szükséges lépésekről. Mindezek mellett fontos, hogy helyben elérhető legyen a foglalkoztatás és a (felnőtt) képzés is (gyakorlati helyek + képzőhelyek együttműködése). Az színvonalas oktatás mellett a gyakorlóhelyek fejlesztése, az EU-s modellek átvétele, a professzionális irányítás bevezetése és az élethosszig tartó tanulás attitűdjének elterjesztése is követendő fejlesztési irányt jelent. Ehhez szükséges a folyamatos tananyagreform és a felnőttoktatási professzió, amely a képzések bővítése és minőségének javítása által tudja a munkaerőpiac igényeit kielégíteni. Átfogó pályaválasztási orientációs és tanácsadó rendszer kiépítésével és fejlesztésével is elősegíthető az elhelyezkedés. Így a szakmaválasztás tudatosabb folyamattá alakul, amelyet a munkaerő-piaci kereslet is nagyban befolyásolhat. A modernizálódó gazdaságnak minőségi munkaerőre van szüksége. A piaci igényekhez illeszkedő képzéssel megkönnyíthető a vállalkozóvá válás, a munkaerőpiacra való bejutás, illetve a munkavállalók hatékonyabb munkavégzése. Az iskolázatlan, szakképzetlen munkanélküliek esetében a képzettségi szint növelésében, valamint a közösségi tevékenységben való részvételük ösztönzésében adódó 60

61 lehetőségeket szükséges kihasználni. (Kapcsolódó intézkedések: I.2. Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése, II.2.2. Oktatási és nevelési ellátórendszer fejlesztése) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Képzési, felnőttképzési stratégia elkészítése, aktualizálása I Képzési-foglalkoztatási paktumok kidolgozása I Képzőhelyek fejlesztése (tananyag, infrastruktúra, pályaválasztási tanácsadás, képzési hatékonyság nyomon követése) I Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása Projekt kiválasztási kritériumok Komplex átképzési programok A foglalkoztatottsági szint tartós emelése A munkaképes korú népesség szakmai és általános képzettségi szintjének emelése A paktum által lefedett terület nagysága és a foglalkoztatottak száma Monitoring mutatók Outputmutatók Stratégiák száma (db) Az átképzéseken résztvevők száma (fő) A képzési programok, tananyagok száma (db) Képzőhelyi innováció (m Ft) A foglalkoztatási paktumok száma (db) A képzési-foglalkoztatási együttműködések száma (db) Eredmény mutatók Mikro-körzeti szinten koordinált oktatási-nevelési programok (db) A komplex képzési-foglalkoztatási programokban résztvevők száma (fő) Az új tudásokkal rendelkezők száma (fő) A hiányszakmák csökkenése (db) A munkanélküliség csökkenése (%) Hatásmutatók A kulturális tőke emelése Kompetens, kreatív lokális társadalmi közösség erősödése A társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőség növekedése A kistérség népességmegtartó képességének emelése A leszakadó társadalmi csoportok integrációja Megújított szakképző intézmények térségi hatásának növekedése A foglalkoztatás bővülése A kistérség társadalmának kockázatvállaló képességének növekedése 61

62 Közreműködő szervezetek Szociális és Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Önkormányzatok Kedvezményezettek köre Civil szervezetek, alapítványok Önkormányzati társulások Települési önkormányzatok oktatási-nevelési intézményei Munkaügyi Központ Kereskedelmi és Iparkamara Munkaadói és munkavállalói szervezetek Teleházak Képző intézmények Célcsoport A kistérség lakossága Sorszám Támogatható tevékenységek I Képzési, felnőttképzési stratégia elkészítése, aktualizálása I Képzési-foglalkoztatási paktumok kidolgozása I Képzőhelyek fejlesztése (tananyag, infrastruktúra, pályaválasztási tanácsadás, képzési hatékonyság nyomon követése) I Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása Működési, megvalósítási terület A kistérség valamennyi települése A kistérség valamennyi települése Kistérségi mikro-körzeti központok A térség valamennyi települése, kiemelten Jászberény Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt I Képzési, felnőttképzési stratégia elkészítése, 60 aktualizálása I Képzési-foglalkoztatási paktumok kidolgozása 180 I Képzőhelyek fejlesztése (tananyag, 560 infrastruktúra, pályaválasztási tanácsadás, képzési hatékonyság nyomon követése) I Térségi Integrált Szakképző Központ 960 létrehozása Összesen Források ( ) megnevezése Európai Szociális Alap EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmusok EEFOP, HIOP Minisztériumi céltámogatások Nemzeti Civil Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek forrásai 62

63 Sorszám, megnevezés I.3.2. A társadalmi innováció fejlesztése Általános célok A kistérségi tudásbázis erősítése A tudományos élet és a felsőfokú oktatás fejlesztése Info-kommunikációs infrastruktúrák fejlesztése Vállalkozói innováció ösztönzése, erősítése Szükségességének indoklása A telekommunikációs és információs hálózatok kiépítésének és fejlesztésének, az informatikai rendszerek kialakításának, illetve azok hátterében egységes adatbázisok létrehozásának többsíkú jelentősége van. Egyrészt az információk biztosítják a szellemi tőke befektetésének legelőnyösebb formájához való hozzájutást, másrészt olyan távlatokat képes megnyitni, mint a távmunka lehetősége, mellyel fizikai korlátozottság esetén is a szellemi tőke adta lehetőségeket ki lehet használni. Ennek hatására csökkenhet a munkanélküliség, elősegíti a munkavállaló versenyszférában való maradását, ugyanakkor az esélyegyenlőséget is erősíti. A versenyképességhez, a munkahelyek biztosításához elengedhetetlenül szükséges a magas színvonalú kiszolgáló infrastruktúra kialakítása. Ezt szolgálhatja egy oktatási- és gazdaságfejlesztési központ létrehozása, amely infrastruktúrájával, szolgáltatásaival állhat a vállalkozók rendelkezésére. A vállalkozói szférát érintő beszállítói ipar jelentős technikai és gazdasági átalakulása kapcsán megfogalmazódó új követelmények miatt a beszállítói iparban nagymértékben szükségessé vált egy tudományos kutatóbázis létrehozása. A beszállítói tudásközpont kialakítása Jászberényben történne meg, a volt huszárlaktanya épületegyüttesében. A program megvalósításában a SZIE karainak és további felsőoktatási intézményeknek, valamint multinacionális cégeknek az együttműködése látszik kézenfekvő megoldási alternatívának. A fentiek mellett a vállalkozásfejlesztés és élénkítés humán oldalának erősítése a vállalkozói képesség, a hozzá tartozó tárgyi tudás és ismeretek megszerzése a gazdaságszolgálati központon keresztül biztosítottá válik. A szolgáltatáshoz információnyújtás és szaktanácsadás, valamint komplex ügyintézés is társul. A hatékony gazdasági fejlődés érdekében egy egységes adatbázis létrehozása és folyamatos karbantartása is indokoltnak látszik. A felsoroltak nagymértékben előmozdítják a kistérség gazdasági fejlődését, melynek pozitív hatásait a kistérség lakossága életminőségében fogja megtapasztalni. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Beszállítói tudásközpont kialakítása, működtetése I SZIE JFK kihelyezett társadalomkutató központjának létesítése az Alsó- és Felső Jászságban I Gazdaságszolgálati központ létesítése, működtetése a kistérségben

64 I Partnerségi adatbázis kidolgozása, karbantartása I Távmunka lehetőségek támogatása I Vállalkozói innováció támogatása Projekt kiválasztási kritériumok Tudásbázis erősítése Vállalkozói innováció ösztönzése, erősítése Kommunikációs infrastruktúra fejlesztések Kutatások támogatása Monitoring mutatók Outputmutatók Távmunkába lehetőségek száma (db) Beszállítói tudásközpont létrejötte (1db) Társadalom kutató központok létrejötte (2 db) Vállalkozói szféra stabilitása, bővülése (db) Adatbázis létrejötte (db) Gazdaságszolgálati központ létrejötte (1db) Eredmény mutatók Távmunkában foglalkoztatottak száma (fő) Beszállítói tudásközpontban foglalkoztatottak száma, folyó kutatások száma, kutatásban résztvevő kutatók és cégek száma (db/fő) Társadalom kutató központokban foglalkoztatottak száma, kutatók száma (fő) Vállalkozásokban dolgozók száma (fő) Adatbázist használók száma (fő) Gazdaságszolgálati központot igénybe vevők száma (fő) Hatásmutatók Kistérségben folytatott tudományos-, társadalom kutatások Versenyszférában maradása az akadályoztatott munkavállalóknak Vállalkozói szféra stabilitása az innováció erősödésével Gazdaság fellendülése a kistérségben Kistérség lakosságmegtartó erejének erősödése Közreműködő szervezetek Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Oktatási Minisztérium Információs Társadalom Kht. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kedvezményezettek köre Kistérség vállalkozásai Kistérségi települési önkormányzatok SZIE JFK Célcsoport Kistérség lakossága Sorszám Támogatható tevékenységek I Beszállítói tudásközpont kialakítása, működtetése Működési, megvalósítási terület Jászberény 64

65 I SZIE JFK kihelyezett társadalomkutató Alsó- és Felső Jászsági települések központjának létesítése az Alsó- és Felső Jászságban. I Gazdaságszolgálati központ létesítése, Kistérségi település(ek) működtetése I Partnerségi adatbázis kidolgozása, Kistérségi település(ek) karbantartása I Távmunka lehetőségek támogatása Kistérségi települések I Vállalkozói innováció támogatása Kistérségi települések Sorszá Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt m I Beszállítói tudásközpont kialakítása, 5760 működtetése I SZIE JFK kihelyezett társadalomkutató 520 központjának létesítése az Alsó- és Felső Jászságban. I Gazdaságszolgálati központok létesítése, 117 működtetése I Partnerségi adatbázis kidolgozása, 40 karbantartása I Távmunka lehetőségek támogatása 100 I Vállalkozói innováció támogatása 300 Összesen 6837 Források ( ) megnevezése Strukturális Alap Vállalkozói tőke Önkormányzati források Minisztériumi céltámogatások HEFOP ROP 65

66 Sorszám, megnevezés I.3.3. Az információs társadalom feltételeinek biztosítása Általános célok Innovációs képességek fejlesztése Esélyegyenlőség javítása A modern tudásalapú társadalom és hatékony gazdaságfejlődés elősegítése Infrastrukturális feltételek megteremtése Az informatika társadalmasítása Szükségességének indoklása Az információ-technológiai alkalmazások alapjaikban formálják át a gazdaságot, a közigazgatást, az oktatást, a kultúrát. A kistérség általános fejlettségi szintjéhez hozzájárul az információs társadalom kialakulása és fejlődése. A kommunikációs infrastruktúrák fejlesztésének fő célja a korszerű információs technológiák alkalmazásával az egyre gyorsabb és mind nagyobb tömegű információ-előállítás és feldolgozás révén az életminőség javítása, a versenyképesség növelése. A kistérség telekommunikációs fejlesztésében érdekelt vállalkozók és a helyi önkormányzatok eddigi tevékenysége megteremtette az e-önkormányzás infrastrukturális alapjait. A lehetőségek a további fejlesztésekhez is meglennének, hiszen ez az a terület, amely minden embernek közös érdeke. Lépést kell tartanunk a nagyvárosok életvitelével, a gyermekkortól az idős korig szükség van informatikai kultúra biztosítására. Ha megfigyeljük, ma már az általános iskolás tanulók is szinte csak számítógépek segítségével tudnak elvégezni feladatokat, sőt egyre nagyobb a követelmény, elvárás az infokommunikáció területén. Természetesen meg kell tartanunk a vidéki élet nyugodtságát, szépségét, de az információs társadalom feltételeinek biztosítására szüksége van a vidéki, kisvárosi embereknek is. A lehetőségek adottak, csak együttműködve tovább kell vinni a fejlődés vonalát. A kommunikáció mindennek az alapja, elengedhetetlen feltétele az üzleti életnek, a hivatalos ügyintézésnek, a kapcsolatok kialakításában is rendkívül fontos szerepet játszik. A rugalmas munkavégzés, esetleges távmunka lehetőségét is megteremti, ami még nincs kihasználva a kistérségben. A mobiltelefon hálózatokhoz hasonlóan a kábel televíziós rendszerek is gyors fejlődést mutatnak a kistérség területén, bár a kisebb települések ezen a téren is fejlesztésekre szorulnak. Kábeltelevíziós rendszerek szükségesek a kistérségi, települési felzárkózáshoz és fejlődéshez, hogy a helyi közösségek rendelkezzenek az élenjáró technológiák termékeivel és információs szolgáltatások hozzáférésével. Teleházak, közösségi elérhetőségi helyek segítik a társadalmigazdasági egyenlőtlenségek mérséklését. A teleház mozgalomnak vannak már a térségben jól kiépült alapjai, 66

67 amelyeket magasabb színvonalra kellene kiépíteni (eszközparkjában, közösségi hozzáférés lehetőségeinek bővítésében), valamint a kistérség számos településen szükség lenne teleházak kialakítására. Tanfolyamokra, képzésekre lenne szükség a hátrányos helyzetű emberek segítésére, illetve a középosztály erősítése érdekében. Az információs társadalom kiépítésének sikeressége nem csak a hálózat és a berendezési ellátottságtól függ, hanem a helyi tájékoztató és képzési programok elindulásától is. Települési integrált programok, valamint informatikai alkalmazások (pl. elektronikus ügyintézés, távmunka, távdiagnosztika) bevezetésétől is. Ezért fontos, hogy a gazdaság igényeit követni tudják a települések is. Mindezek a fejlesztések, változások elősegítik az itt élők életminőségének javítását, a fiatalok helyben tartását, és szinte minden társadalmi réteg bevonását az informatikai tudás megszerzésébe. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés I Digitális település programok megvalósítása (szélessávú informatikai hálózatok létesítése, vezeték nélküli internet elérése wi-fi - rendszerének kiépítése, informatikai forradalom társadalmasítása, elektronikus ügyintézés, távdiagnosztikai projektek) I E-önkormányzati stratégia megvalósítása, folyamatos bevezetése I Teleházak, közösségi hozzáférési helyek létesítése, fejlesztése, működtetése I Tájékoztató és képzési programok kidolgozása, adaptálása, megvalósítása Projekt kiválasztási kritériumok A pályázat szakmai és pénzügyi megalapozottsága, a fejlesztés költség-hatékony megvalósítása, megtérülési idő A projekt hosszú távú fenntarthatósága Kistérségi együttműködés Társadalmi esélyegyenlőség biztosítása A digitális szakadék szűkítése Gazdasági tartalomszolgáltatás A lakosság érdeklődési hajlandósága Monitoring mutatók Outputmutatók Az informatikai beruházások összege (mft), A rendszerbe állított új számítógépek, wi-fi és hagyományos elérések száma (db). Internet hálózatra csatlakozott lakások száma (db) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Teleházak száma (db) A térségben távmunkában dolgozók száma (fő) Az új informatikai hálózatba kötött kkv-k száma (db), 67

68 Tanácsadások száma (db) Eredmény mutatók címmel és internet kapcsolattal rendelkező kkv-k száma (db) Működő gazdasági tartalomszolgáltató projektek száma (db) A települések honlap számai (db) Infrastrukturális feltételek megteremtése A tanácsadáson résztvett kkv-k száma (db) A kistérségben bejegyzett domain nevek száma (db) Hatásmutatók Csökken a digitális szakadék Társadalmi és területi esélyegyenlőség biztosítása A kistérség népességmegtartó képessége erősödik A foglalkoztatási szint bővül Lakossági képzettségi szint emelése A rendszeresen internetezők aránya növekszik Az e-ügyintézés és a e-gazdaság terjedése A XXI. század tudás társadalmának megfelelő munkahelyek meggyökeresítése Informatikai ismeretek, innovációs képességek fejlettségi szintje nő Az informatikai szektor bevételeinek növekedése Közreműködő szervezetek Szociális és Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Települések önkormányzatai Munkaügyi Központ Országos, regionális, helyi telekommunikációs szolgáltatók Kamarák Engedélyező-és szakhatóságok Civil szervezetek Kedvezményezettek köre Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kereskedelmi és Iparkamara Munkaadói és munkavállalói szervezetek Teleházak Kutatóintézetek Információs Társadalom Oktató Központ SZIE JFK Informatikai és média cégek Kis-és középvállalkozások Önkormányzatok Önkormányzati társulások Célcsoport A kistérség lakossága Kis-és középvállalkozások 68

69 Sorszám Támogatható tevékenységek I Digitális település programok megvalósítása (szélessávú informatikai hálózatok létesítése, vezeték nélküli internet elérése wi-fi - rendszerének kiépítése, informatikai forradalom társadalmasítása, elektronikus ügyintézés, távdiagnosztikai projektek) I E-önkormányzati stratégia megvalósítása, folyamatos bevezetése I Teleházak, közösségi hozzáférési helyek létesítése, fejlesztése, működtetése I Tájékoztató és képzési programok kidolgozása, adaptálása, megvalósítása Működési, megvalósítási terület A kistérségi települések A kistérségi települések A kistérségi települések A kistérségi települések Sorszám Támogatható tevékenységek I Digitális település programok megvalósítása (szélessávú informatikai hálózatok létesítése, vezeték nélküli internet elérése wi-fi - rendszerének kiépítése, informatikai forradalom társadalmasítása, elektronikus ügyintézés, távdiagnosztikai projektek) Forrásigény MFt 490 I E-önkormányzati stratégia megvalósítása, folyamatos bevezetése 110 I Teleházak, közösségi hozzáférési helyek létesítése, fejlesztése, 120 működtetése I Tájékoztató és képzési programok kidolgozása, adaptálása, 25 megvalósítása Összesen 745 Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Fejlesztési Alap Minisztériumi pályázatok Önkormányzati és regionális források Vállalkozói tőke Civil szervezetek Saját erő 69

70 II. PRIORITÁS: A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE II.1. Specifikus cél: A közösségi és térségi identitás fejlesztése 70

71 Sorszám, megnevezés II.1.1. A kulturális és tárgyi örökség, műemlékek és műemlék jellegű épületek védelme Általános célok Közösségi és térségi identitás fejlesztése A térség népességmegtartó erejének növelése, életminőségének javítása A jászok egyedi történelmi múltjának kutatása, kulturális hagyományainak ápolása Fenntartható együttműködés Szükségességének indoklása A Jászság kulturális öröksége igen gazdag: szellemi, kulturális, illetve épített és tárgyi emlékei egyaránt fontos alapját képezik a kistérség és lakói jelenlegi és jövőbeli életminőségének. A Jászság fontos érdeke a közösségi identitását jelentős részben meghatározó értékeinek, emlékeinek, történeteinek, példáinak feltárása, kutatása és megőrzése, kiadványokon, kiállításokon keresztüli továbbadása. A kistérségi és települési identitás tudatosodásában, fejlesztésében szerepet játszhat a hagyományos településszerkezet, az értéket képviselő népi, közösségi és egyházi építészeti elemek megőrzése, védelme és újra funkcióba állítása. A Jászság 86 országos védettségű műemléke mellett szükséges a helyi védelmet érdemlő épületek, tárgyak felmérése és a megőrzésükről való gondoskodás. A kistérség egyházi jellegű műemlékei jelentőségét védett értékek közötti számarányuk is jelzi. Jelentősek a római katolikus templomok és plébániák, amelyek minden településen megtalálhatók. A térség területén az utak mellett számos szoborral, kőképpel, kálváriával találkozhatunk. A vallási eredetű műemlékek rendszeres karbantartásáról szükséges gondoskodni, hiszen vallási ünnepek (búcsúk) alkalmával zarándokhelynek számítanak. További fontos kulturális értéket képviselnek a tradicionális, hagyományos életmód és gazdálkodás népi emlékei, néphagyományai, a népi kismesterségek, valamint a nagyrészt kihasználatlan kastélyok és kúriák, melyek hasznosítása ugyancsak kiaknázható lehetőséget jelentenek a jövőre nézve. A térség gazdag tájházakban, helytörténeti múzeumokban, történelmi, néprajzi emlékekben, ugyanakkor ezek fejlesztése csak néhány településen indulhatott meg. A tradicionális, hagyományőrző programok ma a Jászság legsikeresebb eseményei, nagy tömegeket vonzanak országhatáron túlról is (pl.: Jászok Világtalálkozója). A térség legfontosabb kulturális öröksége maga a jász -ság. A kistérségben ez az eredetileg tájhoz is kötődő etnikai/kulturális egység - térségi tudat - a kohézió és fejlődés meghatározó forrása. Ezért kiemelkedően fontos a hagyományőrzés, és a jász történelmi örökség tárgyi emlékeinek megőrzése. (Kapcsolódó intézkedések: I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása, II.1.2. Közösségfejlesztés, III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése) 71

72 Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II A Jászság szellemi, kulturális örökségének feltárása, kutatása, megőrzése, kapcsolódó rendezvények lebonyolítása II Új tájházak, faluházak, helytörténeti múzeumok kialakítása, meglévők felújítása, bővítése II Templom felújítás II Premontrei Rendház felújítása, múzeummá alakítása II Jász-Képtár kialakítása II Műemlékek, műemlék jellegű épületek, kulturális központok akadálymentesítése, felújítása Projekt kiválasztási kritériumok A Jászság identitástudata erősödik A társadalmi nyilvánosság szélesítése Fiatalok helyben tartását szolgálja Népességmegtartó és identitásnövelő programok kialakítása A kulturális, egyediséget jelentő fejlesztés A jász hagyomány, életmód ismeretének fokozása A helyi lakosság életminőségének javítása Monitoring mutatók Outputmutatók Kutatási tanulmányok száma (db) A térségbe látogatók száma (fő) Premontrei Rendház felújítása, múzeumi raktárépület kialakítása (m 2 ) Templom felújítás (db) Népszerűsítő kiadványok száma (db) Faluház felújítása, kialakítása (db) Akadálymentesített épületek száma (db) Eredmény mutatók A népesség kulturális tájékozottságának javítása A térségbe látogatók száma nő A térség kulturális vonzerejének növekedése Új épített értékekkel, szolgáltatásokkal, programokkal gazdagodik a lakosság, kistérség Kialakul az egyediség a Jászság egészére Együttműködés a települések között Turisztikai vonzerő színesedik, növekszik A hagyományokat őrzők köre erősödik, bővül Hatásmutatók A kulturális tőke emelése Kreatív, együttműködő társadalmi közösség kialakulása A kistérség ismertsége nő A kistérség népességmegtartó képességének erősödése Az életminőség javulása Fiatalok helyben tartása Közreműködő szervezetek megyei turisztikai szervezetek Oktatási és Kulturális Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 72

73 Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Magyar Turizmus Rt. A térség önkormányzatai Kedvezményezettek köre Civil szervezetek, alapítványok Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Tájházak, Helytörténeti múzeumok Egyházak Célcsoport A kistérség lakossága Belföldi és külföldi látogatók, vendégek Sorszám Támogatható tevékenységek II A Jászság szellemi, kulturális örökségének feltárása, kutatása, megőrzése, kapcsolódó rendezvények lebonyolítása II Új tájházak, faluházak, helytörténeti múzeumok kialakítása, meglévők felújítása, bővítése Működési, megvalósítási terület A kistérség valamennyi települése Pusztamonostor, Jászjákóhalma, Jánoshida; a valamint a meglévők települései II Templom felújítás Jászapáti, Jászalsószentgyörgy II Premontrei Rendház felújítása, múzeummá Jánoshida alakítása II Jász-Képtár kialakítása Jászberény II Műemlékek és műemlék jellegű épületek, A térség valamennyi települése kulturális központok akadály-mentesítése, felújítása Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt II A Jászság szellemi, kulturális örökségének feltárása, kutatása, 30 megőrzése, kapcsolódó rendezvények lebonyolítása II Új tájházak, faluházak, helytörténeti múzeumok kialakítása, 260 meglévők felújítása, bővítése II Templom felújítás 255 II Premontrei Rendház felújítása, múzeummá alakítása 400 II Jász-Képtár kialakítása 100 II Műemlékek és műemlék jellegű épületek, kulturális központok 200 akadály-mentesítése, felújítása Összesen Források megnevezése ( ) Európai Regionális Fejlesztési Alap Központi költségvetési forrás Nemzeti Civil Alap, Nemzeti Kulturális Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek forrásai Hitel 73

74 Sorszám, megnevezés II.1.2. Közösségfejlesztés Általános célok A jászsági kohézió és népességmegtartás erősítése A társadalmi és gazdasági modernizáció elősegítése Sikeres szocializációs utak Esélyegyenlőség, tehetséggondozás A kulturális örökség életben tartása, fejlesztése Szükségességének indoklása A közösségfejlesztés alapvető a Jászság jövője szempontjából, a lakossági kisközösségek, települések és a kistérség szintjén egyaránt. A közösség megtartóerejébe való befektetés a kistérség jövőjét határozza meg. A Jászság kohéziójának fejlődésében kulcselemként szükséges kiemelni a jászok élő egység- és öntudatát, összetartóerejét, és kötődését. A Jászság fejlődési lehetőségeit, életminőségét társadalmi oldalról, lelki, szellemi szinten meghatározza különösen erős közösségi identitásának öröksége, és ennek további sorsa. A jász öntudat megjelenik a kistérség tősgyökeres lakosságának mindennapi életében. Az elszármazott jászok kötődése is erős a hagyományok őrzésében, az értékek és a közösség megtartásában. A tárgyi és épített örökség védelme, a Jászok Világtalálkozója, a búcsúk és falunapok, jól tükrözik a kulturális örökség, a jász hagyományok és egység ápolásának igényét és tetteit. A jásztudat megőrzése, fejlesztése, és élő, hatóerőként való továbbadása, illetve az ezzel ellentétesen ható tényezők kivédése érdekében a Jászságnak a jelenben is erőfeszítéseket kell tennie: szükséges a jász múlt kutatása és köztudatba emelése, ezen belül a fiatalok beavatása is. A működő települési civil hagyományőrző társaságok mellett célszerű lenne a közösségi örökség átadását az oktatási intézmények keretein belül is biztosítani, honismereti és/vagy hagyományőrző szakkörökben, illetve tantervi órakeretben. A nevelés hátterét a Jász Múzeum, a Bedekovich Népfőiskola, a SZIE JFK művelődésszervező és tanító szakja, illetve a Jászladányban kidolgozott általános iskolás korosztálynak szóló tananyag képezheti. A Jászság kulturális örökségének megélésében a települések szintjén megjelenő hagyományőrzés és értékközvetítés nemcsak a kulturális rendezvények alakalmával kerül előtérbe, hanem tájházak, helytörténeti gyűjtemények létrehozásával, fenntartásával és a hozzájuk kapcsolódó kiállításokkal, programokkal is. A Világörökség Várományos Listán szereplő tájházak országos hálózata mellett rendszerbe fűzhetőek kistérségi szinten a helytörténeti gyűjtemények is, településenkénti együttműködés eredményeképpen. Mindemellett a meglévő tájházak bővítése, képtárgyűjtemények kialakítása, a helyi képzőművészek alkotásaiból rendezett időszakos kiállítások rendezése a helyi 74

75 közösség identitástudatát erősítené. Ezen túl majdnem minden településen találhatunk népdalkört is. A települések fontosnak tartják a kiadványokkal történő ismeretterjesztést településük múltjáról, jelenéről, melyeknek nemcsak papíralapú megjelenése fontos, hanem - a XXI. századdal lépést tartva - internetes elérhetősége is. Így lényegesen nagyobb körbe tudnának eljutni. Mind az önkormányzati, mind a civil szféra önállóan és közösen is próbálja a fent felsorolt eszközökkel fenntartani, köztudatban tartani, és továbbadni a Jászság kulturális örökségét, és emellett megjeleníteni a híradást jelenlegi közösségi életéről, kapcsolatteremtési szándékairól. A jász örökség közösség kovácsoló, közösségfejlesztő hatásaira egyre nagyobb szüksége van az embernek a mai rohanó, individuális társadalomban. Ez adja a Jászság területén a közös tudat, az összetartozás és összefogás alap dinamikáját, amely egyben mozgatórugója és mintája is a közös célok elérésének. Erre az összetartásra és annak fejlesztésére alapozva szükséges kistérségi szinten és valamennyi településen a helyi közösségek fejlesztése, hogy ne vesszen el ez a tenni akarásért kovácsolódott összefogás, melynek őseredetében rejlik az ereje: a Jász öntudatban. Kapcsolódó tevékenységek: II.1.1.; I.2.5. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II A jász identitástudat és hagyományok megjelenésének támogatása tantervi keretekben II Hagyományőrző rendezvények támogatása, a jász hagyományok, emlékek (fényképek, tárgyak, iratok, helytörténeti gyűjtemények stb.) digitalizálása II A társadalmi nyilvánosság szélesítése; a Jászsággal foglalkozó periodikák, települési, kistérségi lapok, internetes oldalak, rádiós és televíziós műsorok támogatása II Középiskolai tudományos diákkörök alakításának segítése II Tájházak, helytörténeti múzeumok, skanzen kialakítása, bővítése, szolgáltatások kialakítása (kiállítás, galéria, képtárgyűjtemény, stb.) II Művésztelep, alkotótábor kialakítása, működtetése, kapcsolódó szolgáltatások beindítása II Civil szervezetek, egyesületek működésének támogatása, közösségi projektjeik megvalósításának elősegítése Projekt kiválasztási kritériumok A társadalmi nyilvánosság szélesítése A közösségi tér komplex kihasználása Civil kezdeményezés, összefogás Helytörténeti, hagyományőrző tartalom 75

76 Monitoring mutatók Outputmutatók A bevont pedagógusok, kutatók, főiskolai, egyetemi oktatók, elszármazottak száma (fő) A tudományos diákkörök száma (db) A civil rendezvények száma, a digitalizált gyűjtemények száma (db) A Jászsággal foglalkozó periodikák, lapok, internetes oldalak száma (db) A Jászsággal foglalkozó tudományos munkák száma (db) Tájházak száma (db) Művésztelepek, alkotótáborok száma (db) Megóvott, felújított műemlékek száma (db) Restaurált emlékművek száma (db) Eredmény mutatók A civil közösségek, a civil hálózatok számának növekedése (fő) A iskolák hozzáadott értékének növekedése (%) A tudományos diákkörökben tevékenykedők és az általuk szervezett rendezvények száma (fő), Az új tudásokkal rendelkező személyek és gazdálkodási egységek és a modellprojektek száma (fő és db) Új szolgáltatások létrehozása, fejlesztése (db) Műemlékek értékének növekedése (%) Hatásmutatók A kulturális tőke emelése Kompetens, kreatív lokális társadalmi közösség kialakulása A társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőség növekedése, tehetséggondozás hatékonyságának javulása A kistérség népességmegtartó képessége erősödése, Az életminőség javulása A képzett szakemberek társadalmi megbecsülése növekedése, a humán diplomások elhelyezkedésének javulása Turizmus fejődése Közreműködő szervezetek Szociális és Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Civil szervezetek, egyesületek, alapítványok Kedvezményezettek köre Civil szervezetek, alapítványok (települési, kistérségi vagy megyei területi hatókörrel) Települési önkormányzatok oktatási-nevelési és közművelődési intézményei Tájházak Jász Múzeum 76

77 Egyházak Jászsági Többcélú Társulás Önkormányzatok Önkormányzati Társulások Célcsoport A kistérség lakossága Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II A jász identitástudat és hagyományok Közoktatási intézményekkel megjelenésének támogatása tantervi rendelkező települések keretekben II Hagyományőrző rendezvények támogatása, a Minden kistérségi település jász hagyományok, emlékek (fényképek, tárgyak, iratok, helytörténeti gyűjtemények stb.) digitalizálása II A társadalmi nyilvánosság szélesítése; a Minden kistérségi település, de Jászsággal foglalkozó periodikák, települési, megfelelő múlttal rendelkező kistérségi lapok, internetes oldalak, rádiós és periodika esetében nem televíziós műsorok támogatása szükséges az, hogy a felelős kiadó jászsági legyen II Középiskolai tudományos diákkörök Középiskolával rendelkező II alakításának segítése Tájházak, helytörténeti múzeumok, skanzen kialakítása, bővítése, szolgáltatások kialakítása (kiállítás, galéria, képtárgyűjtemény, stb.) II Művésztelep, alkotótábor kialakítása, működtetése, kapcsolódó szolgáltatások beindítása II Civil szervezetek, egyesületek működésének támogatása, közösségi projektjeik megvalósításának elősegítése települések A kistérség teleülései kiemelten: Jászszentandrás, Jászjákóhalma, Jánoshida, Jászárokszállás Jászdózsa, Alattyán, Jászberény A kistérség teleülései Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt II A jász identitástudat és hagyományok 70 megjelenésének támogatása tantervi keretekben II Hagyományőrző rendezvények támogatása, a jász 350 hagyományok, emlékek (fényképek, tárgyak, iratok, helytörténeti gyűjtemények stb.) digitalizálása II A társadalmi nyilvánosság szélesítése; a Jászsággal 280 foglalkozó periodikák, települési, kistérségi lapok, internetes oldalak, rádiós és televíziós műsorok támogatása II Középiskolai tudományos diákkörök alakításának 105 segítése II Tájházak, helytörténeti múzeumok, skanzen 100 kialakítása, bővítése, szolgáltatások kialakítása (kiállítás, galéria, képtárgyűjtemény, stb.) II Művésztelep, alkotótábor kialakítása, működtetése, 51 77

78 kapcsolódó szolgáltatások beindítása II Civil szervezetek, egyesületek működésének 40 támogatása, közösségi projektjeik megvalósításának elősegítése Összesen 996 Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Minisztériumi céltámogatások, pályázatok Önkormányzati források Civil szervezetek, Alapítványok, egyesületek forrásai Vállalkozói tőke 78

79 Sorszám, megnevezés II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése Általános célok A szerves társadalomfejlődés elősegítése A lakosság életminőségének javítása Tartalmi és szervezeti professzionalizáció A szektorok közötti partnerség erősítése A civil egyesülés az állampolgári szabadság, az Szükségességének indoklása önszerveződés kiteljesedésének útja. Olyan emberi értékek megtestesítője, mint a függetlenség, az egyéni kezdeményezés, a pluralizmus és a szolidaritás. Mással nem pótolható anyagi és szellemi erőforrás. Civil közösségeiben kifejeződik a Jászság nagyon karakteres, erős etnikai csoporttudata és jász eredetének ápolásához való ragaszkodása. A kistérség lakosságának mindennapjaiban jelentős szerepet játszik a civil élet, számos civil szervezet működik a Jászságban. Meghatározó szerepük lehet a helyi önkormányzatok és a térségi szervezetek kapcsolatkiépítésének ösztönzésében, segítésében. A térségi érdekek és értékek a regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, ez azonban elképzelhetetlen a helyi önkormányzatok, térségi szereplők, ezen belül a civil szervezetek együttműködése, közös érdekeik felismerése nélkül. Több településen is kezdeményezés van civil kerekasztalok létrehozására a civil élet összefogásának erősítése, érdekeik közös képviselete, az információáramlás biztosítása érdekében. Fontos az inaktív civilszféra működésének ösztönzése, beindítása. Jászberény székhellyel működik a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, amely az ifjúságsegítéssel foglalkozó szakembereket tömöríti. Ezért úgy gondoljuk, hogy a civil szervezeti pezsgés kereteit (civil stratégia, hálózatosodás, civil infrastruktúra, ifjúsági és roma célcsoportok, teleházak) kell középtávon biztosítani a kistérségben, hogy kiteljesedhessen az a társadalmi tőke, amely a nem kormányzati szervezetek működésében rejlik. Minél nagyobb számban jelennek meg civil közösségek, annál nagyobb teret kaphatnak az autonómia, az önkéntesség, az öntevékenység, az adományozás klasszikus jegyei, valamint annál nagyobb számban kapnak lehetőséget a polgárok egyéniségük kiteljesedéséhez. (Kapcsolódási pontok: I.3.2. A társadalmi innováció fejlesztése II.2.1. Beilleszkedést, befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése II.2.3. Szociális ellátórendszer fejlesztése III.1.2. Az egészséges életmód elterjesztése) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II Civil stratégiák kialakítása II Hagyományos és infó-kommunikációs fejlesztés, civil házak, faluházak létesítése, civil nyilvánosság II Közéleti és civil képzések

80 II A Jászberényben működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működésének kiterjesztése kistérségi szintre II Kapacitás és hálózatépítés Projekt kiválasztási kritériumok Együttműködések intenzitása Az integrált program megvalósításának elősegítése Monitoring mutatók Outputmutatók Kidolgozott civil stratégiák száma (db) Hálózatba szerveződött civil szervezetek száma (db) Infrastrukturális beruházások nagysága (Ft) Civil Házak száma Képzési programok száma (db), a képzéseken résztvevők száma (fő) Ifjúságsegítési, drogprevenciós programok, kiadványok száma (db) Eredmény mutatók Bevont többletforrások nagysága (Ft) Megvalósított projektek száma (db) Civil szervezetek által foglalkoztatottak száma (fő) Innováció, kreativitás, önkéntes munka Az ifjúsággal, drogmegelőzéssel foglalkozó rendezvényekre készült kiadványok száma (db) Hatásmutatók A település megtartó erejének növekedése Identitástudat erősödése A társadalmi szolidaritás növekedése A fiatalok civil tudatának erősítése Közreműködő szervezetek Oktatási és Kulturális Minisztérium Nemzeti Civil Alap Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Települési önkormányzatok Kedvezményezettek köre Alapítványok, egyesületek, klubok, körök Települési cigány kisebbségi önkormányzatok Települési önkormányzatok és intézményeik Diákönkormányzatok, hallgatói önkormányzat, főiskolai öntevékeny csoportok Egyházak Teleházak Célcsoport A kistérség lakossága, civil szervezetei, közösségei Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II Civil stratégiák kialakítása A kistérségi mikro-körzeti központok, illetve a kistérség minden települése II Hagyományos és infó-kommunikációs A kistérség minden települése különös fejlesztés, civil házak, faluházak tekintettel a mikro-körzeti központokra létesítése, civil nyilvánosság 80

81 II Közéleti és civil képzések A kistérségi mikro-körzeti központok, illetve a kistérség minden települése II A Jászberényben működő Kábítószerügyi A kistérség minden települése Egyeztető Fórum működésének kiterjesztése kistérségi szintre II Kapacitás és hálózatépítés A kistérség minden települése Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt II Civil stratégiák kialakítása 140 II Hagyományos és infó-kommunikációs fejlesztés, civil házak, 490 faluházak létesítése, civil nyilvánosság II Közéleti és civil képzések 210 II A Jászberényben működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 70 működésének kiterjesztése kistérségi szintre II Kapacitás és hálózatépítés 210 Összesen Források ( ) megnevezése Európai Szociális Alap EGT (a Európai Gazdasági Térség) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Alap Minisztériumi céltámogatások Nemzeti Civil Alap Önkormányzati források Civil szervezetek forrásai Vállalkozói tőke 81

82 II. PRIORITÁS: A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE II.2. Specifikus cél: Esélyteremtés és felzárkóztatás 82

83 Sorszám, megnevezés Általános célok Szükségességének indoklása (**) országos adat II.2.1. A beilleszkedést és befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése Társadalmi szolidaritás és tolerancia erősítése Az életminőség javítása Az esélyegyenlőség fokozása Rehabilitáció/habilitáció és prevenció A térségi foglalkoztatottsági arány bővítése A térségben a gazdasági fejlődés az elmúlt években oly sokszor emlegetett dinamikája csökkent, néhány kedvezőtlen hatást ez a kistérség sem tudott kivédeni.a munkanélküliségi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy területileg igen differenciáltan oszlik meg. Nagyobb arányú a regisztrált munkanélküliek száma az ipart nélkülöző alsójászsági településeken, mint a fejlettebb felső-jászsági területen. A térségben előforduló munkanélküliség típusát tekintve nem csak a társadalmi csoport szerinti megoszlást (pl.: pályakezdő, 45 év feletti) figyelhetjük meg, hanem strukturális szintűt is, épp ezért fontos lenne felnőtt képzéseket, illetve átképzéseket szervezni. A munkanélküliség az egyén számára nem csupán jövedelmének csökkenését jelenti, hanem egész életvitele megváltozik, pszichológiailag deprimáltá válhat. A kistérségben a regisztrált munkanélkülieknek kb. 30%-a tartós munkanélkülinek számít, akik közül nagyon nagy arányban jelenik meg a cigány kisebbséghez tartozók száma. A cigány közösségben a közhasznú munkavégzést tartják az egyik legjelentősebb legális foglalkoztatási lehetőségnek. A versenyszférában betanított vagy segédmunkára van ugyan bekerülési lehetőségük, de ezeken a területeken nagy a fluktuáció. Jelentős körükben a fekete munkavégzés. A férfiak nagy része az építőiparban szinte valamennyi településről Budapestre ingáznak. A másik nagy terület a mezőgazdasági munka, ahol már a nők is szép számmal jelen vannak. Az építő ipari segédmunkás és napszámos munkák egyik legfőbb problémája az őszi-téli időszak átvészelése, mert sokan még járadékra sem válnak jogosulttá. Gyakori, hogy az iskolából kimaradt 16 éven aluli gyerekeket is munkába állítja a család. Többek között a fentiek okán, illetve az általánosan alacsony iskolázottsági szint alapján kívánatos lenne olyan alternatív képzési lehetőségeket biztosítani számukra, mely munkahelyteremtéssel, illetve annak biztosításával egybekötött. Népszámlálási adatok, illetve becslések alapján a kistérségben a roma lakosok aránya egyes településen alig 1-2 %-ra tehető, vagy egyáltalán nem jellemző; azonban a települések egyharmadában eléri, vagy meghaladja a 25%-ot is. A cigány közösségek általánosan fiatal korstruktúrával rendelkeznek, kb 30%-os a 15 év alattiak száma (**). A cigánygyerekek hátrányát lényegében a tradicionális nevelés eredményének is tekinthetjük. Esetükben 83

84 a szocializációs probléma nem abban a formában jelentkezik, hogy a gyermek rosszul szocializálódik saját csoportjában, sokkal inkább abból, hogy az össztársadalmi szocializációs folyamat következményei mások, mint a cigányság saját etnikai csoportján belül. A cigány lakosság nyelvi helyzete nincs kellő képen feltárva. Nagyobb cigány populáció együttélése erősíti az etnikai identitást, tehát a cigány nyelv használatát is, melyből következően nyelvi nehézségek jelentkeznek. A cigánygyerekek számára az iskola nyelve, fogalmi rendszere sokszor érthetetlen, nehezen megtanulható. Épp ezért lenne fontos, hogy a kistérség nagyobb arányú roma népcsoport lakta településeken az óvodákba, iskolákba cigány származású dajkák, óvónők, tanítók és tanárok foglalkoztatására is sor kerüljön, ugyanakkor célszerű lenne a kistérségben található SZIE JFK tanító- és szociális munkás szakokon romológia képzést, akár szakirányt indítani. A roma társadalmi integráció egyik kulcsszereplője az iskola és óvoda. Az oktatás segítségével lépcsőzetesen történő beilleszkedés érhető el. Ugyanakkor az identitás vesztés kiküszöbölése érdekében, a társadalmi integrációt szem előtt tartva érdemes lenne a közoktatási intézményekbe a cigány kultúra és hagyományőrzés lehetőségét legalább szakkörszerűen biztosítani, kiegészítve a nyelvoktatás-tanulás lehetőségével. Olyan kulturális, szabadidős programokat kell szervezni, melyek keretében a roma tradíciókkal, kultúrával meg tud ismerkedni a többségi társadalomhoz tartozó lakosság. Valamint a települési CKÖ-k, illetve cigány civil szerveződések érdek-képviseletét, érdekérvényesítését erősíteni szükséges. Ez utóbbi javaslat a megváltozottmunkaképességűek, és fogyatékkal élők civil szerveződései vonatkozásában is érvényes, mert ezen társadalmi csoportokhoz tartozó személyek, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek még fokozottabban, kiszolgáltatott helyzetben vannak, és velük szemben sem mutat kellő toleranciát a társadalom, mely egyrészt az ismeretek hiányából fakad. Tehát feladatunk minél szélesebb körben elősegíteni az esélyegyenlőségi programok elkészítését és megvalósítását, annak érdekében, hogy megvalósulhasson a bizalomra és elfogadásra épülő társadalmon belüli harmonikus együttélés a kistérség egész területén. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II Társadalmi integrációt elősegítő programok kidolgozása, támogatása II Romológia szak, szakirány vagy posztszekunderi képzés indítása a főiskolán II Társadalmon belüli harmonikus együttélés elősegítése, bizalomépítő, elfogadást elősegítő programok indítása II A munkanélküliség csökkentése, munkaerő-piaci versenyképesség fokozása

85 II Közmunkaprogramok indítása a mentális szupervízió biztosításával II Felnőtt szakképzési és átképzési programok indítása munkábaállító-tréninggel egybekötve II Rehabilitációs munkalehetőségek bővítése Projekt kiválasztási kritériumok Integrált fejlesztési programok Kistérségi lefedettség Produktív szociálpolitikai kezdeményezés Monitoring mutatók Outputmutatók Szakértő segítők száma (fő) A produktív kezdeményezések száma (fő) Támogatott civil szervezetek száma (db) Komplex közmunka-programok száma (db) Roma pedellusok, dajkák, tanítók, tanárok száma (fő) Felnőttképzésbe, átképzésbe bevonhatók száma (fő) Kistérségi esélyegyenlőségi program (db) Romológia képzési irányra beiratkozottak száma (fő) Eredmény mutatók A képzéseken résztvevők száma (fő) A produktív szociálpolitikában kedvezményezettek száma (fő) A romológia szakot elvégzettek száma (fő) Közmunka-programokba bevontak száma (fő) Roma kulturális, szabadidős programok száma, azok látogatottsága (fő) Hatásmutatók A társadalmi szegregáció, konfliktus-szituációk csökkenése Integrációs folyamatok elindulása identitás vesztés veszélye nélkül Az integrációs folyamatok hatékonyságának emelkedése Társadalmi elfogadás erősödése Munkanélküliség csökkenése Közreműködő szervezetek Szociális és Munkaügyi Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, Kht-k Munkaügyi Központ Kedvezményezettek köre Települési- helyi és kisebbségi önkormányzat(ok) Jászsági Többcélú Társulás Önkormányzati Társulások Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, Kht-k Vállalkozások Egészségügyi- és oktatási intézmények Munkaügyi Központ Célcsoport A kistérség lakossága 85

86 Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II Társadalmi integrációt elősegítő programok A kistérség minden települése kidolgozása, támogatása II Romológia szak, szakirány vagy Jászberény (SZIE JFK) posztszekunderi képzés indítása a főiskolán II Társadalmon belüli harmonikus együttélés A kistérség minden települése elősegítése, bizalomépítő, elfogadást elősegítő programok indítása II A munkanélküliség csökkentése, munkaerőpiaci A kistérség minden települése versenyképesség fokozása II Közmunkaprogramok indítása a mentális A kistérség minden települése szupervízió biztosításával II Felnőtt szakképzési és átképzési programok A kistérség minden települése indítása munkábaállító-tréninggel egybekötve II Rehabilitációs munkalehetőségek bővítése A kistérség minden települése Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt II Társadalmi integrációt elősegítő programok 350 kidolgozása, támogatása II Romológia szak, szakirány vagy posztszekunderi 90 képzés indítása a főiskolán II Társadalmon belüli harmonikus együttélés 50 elősegítése, bizalomépítő, elfogadást elősegítő programok indítása II A munkanélküliség csökkentése, munkaerő-piaci 120 versenyképesség fokozása II Közmunkaprogramok indítása a mentális 210 szupervízió biztosításával II Felnőtt szakképzési és átképzési programok 250 indítása munkábaállító-tréninggel egybekötve II Rehabilitációs munkalehetőségek bővítése 100 Összesen 1170 Források ( ) megnevezése Minisztériumi céltámogatások, pályázatok NCA Európai Szociális Alap NCSSZI FOKA Mobilitas Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Kurt Lewin Alapítvány ROP HEFOP Önkormányzati források Vállalkozói tőke 86

87 Sorszám, megnevezés II.2.2. Az oktatási, nevelési ellátórendszer fejlesztése Általános célok Társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt hatékony ellátás A jövő nemzedékek egészséges fejlődésének biztosítása A felnövekvő társadalom kötődésének és felkészültségének javítása Értéktudatos nevelés, tudásátadás Esélyteremtő oktatási rendszer A közoktatási szakmai infrastruktúra fejlesztése Szükségességének indoklása A települési közösségek elemi érdeke a felnövekvő nemzedék megfelelő felkészítése az életre, arra, hogy felnövekedve közösségük hasznos tagjai legyenek. Az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik az alapfokú oktatás, nevelés biztosítása. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése. A Jász települések oktatási intézményei nagyrészt felújításra szorulnak. Az infrastrukturális fejlesztések mellett kiemelkedően fontos, hogy az intézmények megfelelő szakos ellátottsággal bírjanak. Sajnos térségünkben vannak olyan, főleg kistelepülések, amelyekben ez nem adott, így nem tudnak olyan oktatást nyújtani, amelyre szükség és igény van. Az országosan jellemző tendenciák térségünkben is jelentkeznek: Az utóbbi években jelentősen nőtt a kistelepülések hátránya az oktatás feltételrendszerének differenciáltsága miatt. E problémák kiküszöbölése érdekében intézményfenntartó mikro-társulások létrejöttét szorgalmazza és támogatja a kormányzat, illetve támogatásmegvonással sújtja a nem hatékonynak minősített iskolákat. A Társulási Megállapodás értelmében, a Jászsági Többcélú Társulás kötelezően felvállalt feladatai közé tartozik az oktatás-nevelés. Jelenleg a Jászságban két intézményfenntartó társulás működik. Az otthonuktól távolabb tanuló gyermekek esetén fontos elősegíteni a szülőfaluhoz, a Jászsághoz kötődés fejlődését és az identitás tudatosságának erősödését, és elismerni, kompenzálni a gyermekekre háruló nehézségeket. A közoktatási szakmai infrastruktúra fejlesztése (pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás, információs-, illetve mérés-értékelés rendszer) emeli az ellátás szakmai színvonalát. A pedagógiai szakszolgálati feladatokat jelenleg a jászberényi Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó látja el a térségben. A hatékonyabb működés érdekében és a kistérség optimális lefedettsége szempontjából decentrumok kialakítása lenne indokolt, hogy a rászoruló gyerekhez, tanulóhoz lehető legközelebb tudjuk vinni az ellátást. Már működnek az óvoda- és iskolavezetőkből álló munkaközösségek, valamint elkezdődött a kistérségi szakmai 87

88 munkaközösségek megalakulása is, ahol a térség szakemberei egyeztetni tudják céljaikat, elképzeléseiket. Ezen kívül a megfelelő információáramlás is elengedhetetlen feltétele a jó csapatmunkának, amelyre jó példa a már működő Tanügy-igazgatási infó-vonal. (Kapcsolódó intézkedések: I.3.1. A szak és átképzési struktúra megújítása, szaktudás piacképességének erősítése, III.1.1. Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése, III.2.2. Lakhatási körülmények javítása; III.2.3. Szociális ellátórendszer fejlesztése) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II Óvoda felújítás, bővítés, építés, akadálymentesítés II Iskola felújítás, bővítés, akadálymentesítés II A szakmai infrastruktúra fejlesztése (pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás, információs rendszer, mérés-értékelés rendszer) Projekt kiválasztási kritériumok Népességmegtartó erő Együttműködések intenzitása Kistérségi lefedettség Szakmai fejlődés Monitoring mutatók Outputmutatók 7 felújított, kibővített óvodaépület 1 kiépített óvodaépület 1 óvodacentrum 14 felújított, kibővített, akadálymentesített iskolai épület 2 tornaterem 1 felújított napközikonyha Taneszközfejlesztés (db) Korszerű játszóudvarok (db) Pedagógiai szakszolgálati decentrumok (db) Szakmai segédanyagok (db) Eredmény mutatók Tanulók számának növekedése (%) Szakmai fejlődés (%) Szakértők száma (fő) Korszerű intézmények (db) Akadálymentesített intézmények (db) Pedagógiai szakszolgálati decentrumok száma (db) Hatásmutatók A települési életminőség javulása A közoktatás színvonalának emelkedése A kistelepülések hátrányának kiegyenlítődése A biztos szakmai háttér megvalósulása A kistérség ellátásának lefedettsége A kistérség települési önkormányzatainak, intézményeinek összefogása 88

89 Közreműködő szervezetek Oktatási és Kulturális Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Közalapítványok Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Szociális és Munkaügyi Minisztérium Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Települési Önkormányzatok Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok és oktatási-nevelési intézményei Önkormányzati társulások Célcsoport A kistérség lakossága Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület II Óvoda felújítás, bővítés, építés Jánoshida, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászkisér II Iskola felújítás, bővítés, Alattyán, Jánoshida, Jászágó, akadálymentesítés Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, II A szakmai infrastruktúra fejlesztése (pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás, információs rendszer, mérésértékelés rendszer) Pusztamonostor A kistérségi közoktatási intézmények Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt II Óvoda felújítás, bővítés, építés 920 II Iskola felújítás, bővítés, akadálymentesítés II A szakmai infrastruktúra fejlesztése 4 (pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás, információs rendszer, mérésértékelés rendszer) Összesen Források ( ) megnevezése Európai Szociális Alap ROP Minisztériumi céltámogatások Önkormányzati és regionális források 89

90 Sorszám, megnevezés II.2.3. A szociális- és gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése Általános célok Kistérségi szociálpolitika kialakítása, szervezése Személyes gondoskodás körébe tartozó szociális- s gyermekvédelmi ellátások professzionalizálása Települési közszolgáltatások átszervezése Lakosság életminőségének javítása Szükségességének indoklása A Jászsági Többcélú Társulás Társulási Megállapodásában benne foglaltatik, hogy kistérségi szociálpolitikai kerekasztalt hív életre, melynek előkészületei már folyamatban vannak, annak érdekében, hogy az egységesen alakított térségi szociálpolitika hatására a lakossági szükségletekre alapozott intézkedések, programok, illetve fejlesztési javaslatok kerüljek kidolgozásra, majd megvalósításra. Többek között pl a szociális- és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése is szükségletekhez igazodva történjen meg. A kistérség településein már meglévő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások professzionalizálása is szükséges az új szolgáltatások létrehozása, illetve a meglévők valamennyi településen elérhetővé tétele mellett. A családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatások törvényi kötelezettség mellett a lakossági szükségletek miatt is fontos, hogy a térség valamennyi településén biztosítottá váljon, melynek legreálisabb megvalósíthatósági lehetősége a mikrotársulások létrehozása a feladatellátás érdekében. Erre vonatkozóan már elkészült a Társulás részéről egy háttéranyag, mely kiinduló pontot biztosít a települések részére. A gyermekek átmeneti otthonának létrehozása és működtetése, lakosságszám alapján, Jászberény Városnak lenne kötelező feladata, de más kistérségi településnek is megfogalmazódott ez irányú elképzelése. Az ellátás létrehozásához szükséges beruházási költségek nagyságrendje okán a kistérség egy települése se tudná az ellátás biztosítását megoldani, de annak szükségessége valamennyi település részéről megfogalmazódott első sorban a gyermekjóléti szolgáltatások szakemberein keresztül. A fenti okoknál fogva a Jászsági Többcélú Társulás, mint intézményfenntartó, által létrehozott és biztosított családok és/vagy gyermekek átmeneti otthonának elképzelése tűnik a legreálisabbnak. A Szociális Munkacsoport épp ezért javaslattal élt a Társulási tanács felé, hogy évben megvalósíthatósági tanulmánnyal alátámasztva készüljön el az ellátás létrehozására vonatkozó javaslat. A Jászság lakosságának korösszetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az idős lakosok száma az elmúlt években jelentős emelkedést mutat és ez a folyamat csak erősödik. Ezen oknál fogva az idős ellátás, gondozás elérhetőségét szélesíteni, illetve a meglévőket fejleszteni 90

91 szükséges. Több önkormányzat szeretne idősek otthonát létrehozni, illetve a meglévők férőhely számát bővíteni, ellátásuk színvonalát fejleszteni. E mellett az idősek nappali ellátásának biztosítását célszerű lenne minden településen elérhetővé tenni. A házi segítségnyújtást fejleszteni, többek között gondozói létszám növeléssel. A kistérségi szinten biztosított jelzőrendszeres házi segítségnyújtás technikai feltételeit is bővíteni kell, mert jelentős lakossági igény van rá. A fogyatékkal élők számára jelenleg csak a támogató szolgáltatás áll rendelkezésre, de az valamennyi településen. Az ellátásukat első sorban nappali ellátással kellene bővíteni, mellyel kapcsolatban a jászberényi Fogódzkodó Egyesület már megkereste a Társulást. Az ellátásához kapcsolódóan rehabilitációs / habilitációs programok szervezése is szükséges, illetve foglalkoztatásukra vonatkozó igények is jelentkeztek. Hajléktalan ellátás jelenleg nincs a kistérség egyetlen településén sem. A hajléktalan ellátás megoldásához első sorban igényfelmérést lenne szükséges készíteni, főleg annak formájára vonatkozóan, melyet a Társulás vállalhatna fel. A települési közszolgálatokat első sorban a jobb elérhetőség érdekében, átszervezni, fejleszteni kell, mind infrastrukturálisan (pl: akadálymentesítés), mind szolgáltatás szempontból (pl: szakember foglalkoztatás). Összességében elmondhatjuk, hogy jelentős tennivaló van kistérségi szinten a szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése szempontjából annak érdekében, hogy a lakosság életminőségén javítani tudjunk. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés II Kistérségi szociálpolitikai kerekasztal létrehozása II Idősek otthonának létrehozása, bővítése, felújítása, fejlesztése II Gyermekek és/vagy családok átmeneti otthonának létrehozása II Fogyatékkal élők nappali ellátásának létrehozás II Idős ellátás bővítése, fejlesztése II Családsegítő- gyermekjóléti szolgálatok létrehozása, fejlesztése, működtetése II Közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése II Bölcsődék férőhelyének bővítése, felújítása, fejlesztése II Szociális- és gyermekvédelmi szolgáltatások működési támogatása Projekt kiválasztási kritériumok Szolgáltatás létrehozás, fejlesztés Kistérségi szintű elérhetőség Meglévő szakmai háttér 91

92 Esélyegyenlőség erősítése Lakosságmegtartó erő fokozása Monitoring mutatók Outputmutatók Idősek Otthonának száma (db) Idősek Otthonában férőhelyek száma (fő) Gyermekek és/vagy családok átmeneti otthonának száma (1db) Idősek nappali ellátása (db) Fogyatékkal élők nappali ellátása (db) Hajléktalan ellátások száma (db) Családsegítő-gyermekjóléti szolgálatok száma (db) Bölcsődei férőhelyek száma (db) Közszolgáltatások fejlesztéseinek száma (db) Akadálymentesített középületek száma (db) Eredmény mutatók Idősek Otthonában bentlakók száma (fő) Gyermekek és/vagy családok átmeneti otthonának férőhely száma (fő) Fogyatékkal élők nappali ellátásban ellátottak száma (fő) Ellátott hajléktalanok száma (fő) Bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma (fő) Foglalkoztatott szakemberek száma (fő) Ellátásokban részesülők száma (fő) Hatásmutatók Új szociális- és gyermekvédelmi ellátások létrejötte, elérhetősége Új munkahelyek / álláshelyek létrejötte Település megtartó erő fokozódása Életminőség javulása Közreműködő szervezetek Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek Egyházi szervezetek Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Regionális Területfejlesztési Ügynökség NCSSZI Munkaügyi Központ Esély Regionális Közalapítvány Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok Jászsági Többcélú Társulás Önkormányzati társulások Civil szervezetek, egyesületek, alapítványok Vállalkozások Célcsoport Kistérség lakossága 92

93 Sorszám Támogatható tevékenységek II Kistérségi szociálpolitikai kerekasztal létrehozása II Idősek otthonának létrehozása, bővítése, felújítása, fejlesztése Működési, megvalósítási terület Jászsági Többcélú Társulás Jászalsószentgyörgy, Jászfényszaru, Jászladány, Jászárokszállás, Jászkisér, Jánoshida, Jászfelsőszentgyörgy Jászsági Többcélú Társulás II Gyermekek és/vagy családok átmeneti otthonának létrehozása II Fogyatékkal élők nappali ellátásának Kistérségi települések, kiemeltképp. létrehozás Jászberény II Idős ellátás bővítése, fejlesztése Kistérségi települések II Családsegítő- gyermekjólét szolgálatok Kistérségi települések létrehozása, fejlesztése, működtetése II Közszolgáltatások infrastrukturális Kistérségi települések fejlesztése II Bölcsődék férőhelyének bővítése, Jászárokszállás, Jászkisér, Jászladány felújítása, fejlesztése II Szociális- és gyermekvédelmi Kistérségi települések szolgáltatások működési támogatása Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt II Kistérségi szociálpolitikai kerekasztal 3 létrehozása II Idősek otthonának létrehozása, bővítése, 2504 felújítása, fejlesztése II Gyermekek és/vagy családok átmeneti 67 otthonának létrehozása II Fogyatékkal élők nappali ellátásának létrehozás 58 II Idős ellátás bővítése, fejlesztése 50 II Családsegítő- gyermekjólét szolgálatok 50 létrehozása, fejlesztése, működtetése II Közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 45 II Bölcsődék férőhelyének bővítése, felújítása, 203 fejlesztése II Szociális- és gyermekvédelmi szolgáltatások 36 működési támogatása Összesen 3016 Források ( ) megnevezése Minisztériumi céltámogatások Önkormányzati források Vállalkozói tőke NCA FOKA ROP HEFOP 93

94 III. PRIORITÁS: A KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA III.1. Specifikus cél: Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása 94

95 Sorszám, megnevezés III.1.1. Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése Általános célok A kisvárosi és vidéki életminőség javítása Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása Településmegtartó erő fokozása Térséget átölelő általános egészségügyi állapot javítása Szükségességének indoklása A Jászságban az egészségügyi alapszolgáltatások minden településen megoldottak. A térség közel fős lakossága számára kiegészítő ellátást, járó és fekvőbeteg ellátást a Jászberényben található Erzsébet kórház biztosít, amely a vidéki lakosok számára mintegy 7-30 km utazással érhető el. Kiemelten fontos, hogy a városi kórház térségi szerepet töltsön be, és ellátásban való részvétele szinkronban legyen a többi kistérségi egészségügyi feladatellátással, hiszen a térségnek jelentős lemaradása van az egészségügyi ellátások terén. Jelenleg a születéskor várható átlagos élettartam alacsonyabb az országos átlagnál. A háziorvosi ellátás személyi feltételei majd mindenhol kielégítőek. Két háziorvosi körzetben tartósan betöltetlen a praxis, amit helyettesítéssel oldanak meg. A legjelentősebb problémát a szakma elöregedése jelenti. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a védőnői státuszok esetében is. Az alkalmazott védőnők 30 %-a közel áll a nyugdíj korhatárhoz, vagy nyugdíj mellett dolgozik. A háziorvosi praxis, valamint a védőnői státusz esetében szakemberhiány van, amely részben megoldhatóvá válhat szolgálati lakások kialakításával. A központi orvosi ügyelet kistérségi működése elindult, ugyanakkor uniós irányelv alapján a mentőszolgálattal közös diszpécserszolgálat működtetése várható el. Mentőállomás jelenleg 3 helyszínen van a kistérségben, a negyedik hamarosan kerül átadásra Jászárokszálláson. Az ügyeleti rendszer teljes körűvé alakítása, fejlesztése, komplex egészségügyi szolgáltató rendszer fejlesztése indokolt a térség közel fős lakossága számára. A fejlődéshez szükséges műszaki, technológiai fejlesztések elengedhetetlenek éppúgy, mint az intézmények átalakítása, az adott egészségügyi ellátáshoz történő megfeleltetése. Sajnos sok településen gondot jelent a tisztasági festés finanszírozása is. A fogorvosi-, gyógyszertári ügyelet kialakítása a lakossági panaszok és információk alapján fokozottan javasolt. A térségben több olyan település is található, ahol üres a fogorvosi praxis. Kistérségi szinten erősen javasolt a lélekszámra való tekintettel legalább egy fogorvosi ügyelet, valamint a gyógyszertári ügyelet kialakítása. A mozgó szakorvosi szolgálatot (MSZSZ) gyermekgyógyászokkal és nőgyógyászokkal jelenleg az 95

96 Erzsébet kórház működteti, de a működése számos feltétel hiánya miatt rendszertelennek tekinthető. A gyermekszakorvosi MSZSZ személyi feltételek hiánya miatt már egy éve szinte nem működik. A Jászság iskola-egészségügyi ellátása kifogásolható. Erősen javasolt a térség iskolaorvosi, iskola-fogorvosi és iskolavédőnői hálózat fejlesztése, valamint a házi gyermekorvosi praxis létrehozása. Mindezt alátámasztják a térség magas fiatalkorú halálozási mutatói is. A térség oktatási intézményeinek 14 %-a rendelkezik orvosi szobával, bár ezt biztosítani kell minden fenntartó intézménynél augusztusáig. (Kapcsolódó intézkedések: II.2.2. Oktatási és nevelési ellátórendszer fejlesztése, II.2.3. Szociális ellátórendszer fejlesztése, III.1.2. Az egészséges életmód elterjesztése, III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III Egészségügyi intézmények felújítása, bővítése, akadálymentesítése III Térségi ügyeletek és központi ügyeletek javítása, egészségügyi központok kiépítése, fejlesztése III Mentőállomás kialakítása, fejlesztése III Gyermekgyógyászati ellátás-, fogorvosi és házi gyermekorvosi praxisok számának növelése III Mozgó Szakorvosi Szolgálat fejlesztése III Orvosi szobák kialakítása oktatási intézményekben III Orvosi rendelő és szolgálati lakás kialakítása, felújítása III Kapcsolódó egészségügyi technikai és oktatási színvonal fejlesztése Projekt kiválasztási kritériumok Kistérséget, mikro-térséget felölelő fejlesztés Integrált, komplex fejlesztések Munkahelyteremtés Együttműködési projektek Monitoring mutatók Outputmutatók Új állomások, központok, ügyeletek száma (db) bővített, felújított, akadálymentesített orvosi rendelők-, egészségügyi intézmények (m2) eszközállomány növekedés (db) tájékoztató jellegű kiadványok (db) gyermekek átmeneti otthona, fogyatékkal élők nappali intézménye (db) Támogatásból létrehozott intézmények száma, területe (db, m2) Eredménymutatók Csökken az egy orvosra jutó esetszám Születési, halálozási mutatók javulása Javul az egészségügyi szolgáltatások és ellátás minősége Támogatásból létrehozott intézmények által érintett ellátottak száma (fő) 96

97 Hatásmutatók Élhetőbb települési környezet Települési megtartóerő növekedés Hatékonyabb egészségügyi ellátás Életmódváltás, szemléletformálás Esélyegyenlőség megteremtése hátrányos helyzetű gyermekek, felnőttek helyzetének javulása Közreműködő szervezetek Szakminisztériumok Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Települési önkormányzatok Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok és intézményeik Önkormányzati társulások Háziorvosok Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal Célcsoport A kistérség lakossága Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III Egészségügyi intézmények felújítása, bővítése, Minden kistérségi település akadálymentesítése III Térségi ügyeletek és központi ügyeletek javítása, egészségügyi központok kiépítése, fejlesztése Jánoshida, Jászfelsőszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Jászberény, Jászapáti III Mentőállomás kialakítása, fejlesztése Jászárokszállás, Jászberény, Jászapáti III Gyermekgyógyászati ellátás-, fogorvosi és házi Minden kistérségi település gyermekorvosi praxisok számának növelése III Mozgó Szakorvosi Szolgálat fejlesztése Minden kistérségi település III Orvosi szobák kialakítása oktatási Oktatási intézmények a III III intézményekben Orvosi rendelő és szolgálati lakás kialakítása, felújítása Kapcsolódó egészségügyi technikai és oktatási színvonal fejlesztése Jászságban Minden kistérségi település, különösen Jászladány, Jászberény, Jászszentandrás, Pusztamonostor Minden kistérségi település Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt III Egészségügyi intézmények felújítása, bővítése, 310 akadálymentesítése III Térségi ügyeletek és központi ügyeletek javítása, egészségügyi 130 központok kiépítése, fejlesztése III Mentőállomás kialakítása, fejlesztése 90 III Gyermekgyógyászati ellátás-, fogorvosi és házi gyermekorvosi 40 praxisok számának növelése III Mozgó Szakorvosi Szolgálat fejlesztése 10 III Orvosi szobák kialakítása oktatási intézményekben 70 97

98 III Orvosi rendelő és szolgálati lakás kialakítása, felújítása 210 III Kapcsolódó egészségügyi technikai és oktatási színvonal 40 fejlesztése Összesen 900 Források ( ) megnevezése Minisztériumi céltámogatások Európai Szociális alap Regionális Operatív Program Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Önkormányzati források Vállalkozói tőke 98

99 Sorszám, megnevezés III.1.2. Az egészséges életmód elterjesztése Általános célok A lakosság egészségi állapotának, közérzetének, munkavégző képességének javítása Kisvárosi és vidéki életminőség javítása Az egészségtudatos életmód széleskörű társadalmi népszerűsítése Lakosságmegtartó erő fokozása Szükségességének indoklása A térség lakói számára lehetővé kell tenni, hogy hosszú, egészséges, kiegyensúlyozott életet éljenek. Ezt részben a korszerű egészségügyi ellátórendszer hivatott nyújtani, másrészt szükség van arra, hogy az itt élő emberek hozzájussanak az egészséges életmódhoz szükséges információkhoz, tájékozódhassanak a rekreációs és szabadidősport lehetőségeiről. Fel kell hívni a figyelmet a megelőzés jelentőségére, ki kell alakítani az egészségtudattal rendelkező társadalmat, amihez környezettudat, elfogadottság és hasznosságtudat, és egészséges életvitelt támogató környezet szükséges. Lakosság közeli primer szekunder prevenciós tevékenységre van szükség. Ezt részben térinformatikai programok beszerzésével lehet javítani, ami szűrési lehetőségeket, ráktérkép elkészítését eredményezheti térségi szinten. Be kell vonni szakembereket az iskolai programokba, tantervekbe, az egészséges életmód terjesztésébe, az egészségnevelésbe. Oktató anyagot kell biztosítani (cd, brosúra, tájékoztató füzet) a térség lakosai, valamint az oktatási intézmények részére, és biztosítani kell az egyéni tanácsadások lehetőségét. Kiemelt figyelmet kell szentelni a sport elterjesztésére és jelentőségére. Általa mind a fizikális, mind mentális teljesítőképességünk fokozódik. Egészségtudatos magatartás alakul ki, ezáltal fokozódhat a térség gazdasági aktivitása. Fontos tehát a sportaktivitás növelése, a sportlétesítmények bővítése, fejlesztése, sportiskola létrehozása. Figyelembe kell venni, hogy a jövő a fiatal generációban rejlik, de hangsúlyozni kell, hogy a lakosság teljes körében is népszerűsíteni szükséges a tömegsportot. Tanuszoda építéssel és fejlesztéssel lehetőség nyílna arra, hogy az iskolások több időt tölthessenek vízi sporttal, valamint fejlesztené a fiatalok mozgáskultúráját és nem utolsósorban vízbiztonságát. Meg kell teremteni a gyógyúszás feltételeit, mert egyre több diák és felnőtt szorul ilyen jellegű mozgásra. A sportpályák és sportcsarnokok a tömegsport, valamint a diáksport színterei, amelyek felújításra, fejlesztésre szorulnak, mivel sok helyen nincs megfelelő infrastruktúra, öltöző. A nézőközönség számára lelátókat, korlátokat, szociális helységeket kell biztosítani. Támogatni kell azon akciókat, programokat, amelyek az egészségtudatot a jász hagyomány egészség elemeire alapozva hivatottak fejleszteni. 99

100 A térségben kiemelt jelentőséggel bírhat a lovas terápia megteremtése, ami jótékony hatásáról közismert. A lovas sport terjesztése térségünk adottsága, vidéki jellege, kultúrája és a lovat tartó emberek száma miatt is erősen indokolt. Mindezen programok kialakítása akkor válik valóban hatékonnyá, ha sikeresen társadalmasítjuk. Ehhez települési és kistérségi egészségtervre van szükség, valamint olyan felméréseket kell készíteni, amelyek aktuális, objektív képet nyújtanak a Jászság egészségi állapotáról. Térségünk elöregedést, és folyamatosan fogyó népességet mutat. Ennélfogva nagy jelentőséggel bír, hogy a vidék jó lakhatási körülményeket és egészséges környezetet tudjon biztosítani. (Kapcsolódó intézkedések: I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása, II.1.2. Közösségfejlesztés, II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése, III.1.1. Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése, III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III Térségi és Települési Egészségtervek kidolgozása III Tanuszoda építése, bővítése, felújítása III Sportcsarnok-, sportpálya építése, bővítése, felújítása III Sportiskola létesítése, Regionális sportcentrum fejlesztése III Lovas terápia és lovas sport fejlesztése, fürdőkultúra fejlesztése III Egészséges életmódhoz kapcsolódó programok, kiadványok készítése Projekt kiválasztási kritériumok Kistérségi, mikro-térségi hatás Esélyegyenlőség biztosítása Kistérségi modellkísérlet Kidolgozott információs adatbázisra alapozott fejlesztések Munkahelyteremtés Alternatív jövedelemszerzési lehetőség Monitoring mutatók Outputmutatók Települési egészségtervek száma (db) Prevenciós programok száma (db) A programokon, tájékoztatókon résztvevők száma (fő) Kiadványok, tájékoztató anyagok száma (db) Támogatásból létrehozott intézmények száma (db) Eredménymutatók Növekszik a tömegsportokban résztvevők száma Csökken az egy orvosra jutó betegszám Javul az életminőség kistérségi szinten Születési, halálozási mutatók javulása Kevesebb betegségtípus előfordulása Hatásmutatók Lakhatóbb kistérség Települési megtartóerő növekedés Életmódváltozás, szemléletformálás 100

101 Esélyegyenlőség Közreműködő szervezetek Egészségügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Civil szervezetek Vállalkozók Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok és intézményeik Önkormányzati társulások Civil szervezetek Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Célcsoport A kistérség lakossága Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III Térségi és Települési Egészségtervek A kistérség települései kidolgozása III Tanuszoda építése, bővítése, felújítása A kistérség települései, különösképp Jászladány, Jánoshida, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászkisér III Sportcsarnok-, sportpálya építése, bővítése, A kistérség települései felújítása III Sportiskola létesítése, Regionális sportcentrum Jászberény fejlesztése III Lovas terápia és lovas sport fejlesztése, fürdőkultúra fejlesztése Maci óvoda Jászberény, Lehel Huszárbandérium és III Egészséges életmódhoz kapcsolódó programok, kiadványok készítése Lovas Egyesület Jászberény A kistérség települései Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt III Térségi és Települési Egészségtervek kidolgozása 20 III Tanuszoda építése, bővítése, felújítása III Sportcsarnok-, sportpálya építése, bővítése, felújítása III Sportiskola létesítése, Regionális sportcentrum fejlesztése III Lovas terápia és lovas sport fejlesztése, fürdőkultúra fejlesztése 160 III Egészséges életmódhoz kapcsolódó programok, kiadványok 18 készítése Összesen Források ( ) megnevezése Minisztériumi céltámogatások Európai Szociális Alap Regionális Operatív Program Európai Regionális Fejlesztési Alap Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek 101

102 Sorszám, megnevezés III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása Általános célok Kisvárosi és vidéki életminőség javítása Az egészségügyi ellátottság javítása Az egészség-turisztikai vonzerő fokozása Az egészségtudatosság növelése A térség endogén erőforrásainak környezettudatos felhasználása Szükségességének indoklása A fürdőfejlesztések folyamatosnak tekinthetők, de figyelembe kell venni, hogy Európa szerte híres termálvíz készletünk - amely komoly nemzetközi elismerésnek örvend korántsem kiaknázott. Térségünk fejlődését korlátozza, ha a rendelkezésre álló erőforrásainkat nem használjuk ki teljes mértékben úgy, hogy szem előtt tartsuk a természet terhelhetőségét. Éppen ezért több település kíván élményfürdőt, egészségcentrumot létrehozni. A szabadtéri medencék téliesítésre szorulnak, vízforgató berendezéssel kell ellátni valamennyit; fejleszteni kell a termál- és gyógyfürdőket, az élményfürdőket, ezáltal az egészségturizmust, és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát és szolgáltatásokat. Javasolt az egészségügyi előnyök kidomborítása, és kívánatos az is, hogy mindezek mellett az egészségügyi fejlesztések is megtörténjenek. A térség lakosai, és a turisták egészségi állapotának javításához elengedhetetlen a képzett szakemberek jelenléte (gyógymasszőr, reumatológus). Mindez magával vonja az egészségiparhoz kötődő K+F tevékenység fejlesztését is. Némely terület a kozmetikai iparban, gyógyszer- és gyógytermék fejlesztés területén további lehetőségeket rejt. Fejleszteni lehet a biotermékeink piacát, népszerűsítve jótékony hatásukat. Támogatásra szorul a nemzetközi kutatási programokban való részvétel, a gyógyhatású készítmények piacra jutása, kozmetikumok gyártása. Ki kell alakítani olyan programokat, amelyben lehetőség van a gyógy-, termál- és wellness turizmushoz kapcsolódó gyógyászati szolgáltatásokat, kezeléseket, egészségügyi szűréseket igénybe venni. Hangsúlyozni kell, hogy az egészségügyi szolgáltatások mellett a turisztikai fejlesztések is fontosak. Figyelembe kell venni, hogy megfelelő fejlesztés esetén térségünk vezető turisztikai termékévé válhat a termálvízre alapuló egészségturizmus. (Kapcsolódó intézkedések: I.2.4. Turisztikai termékek tematikus fejlesztése, I.2.5. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, III.1.1. Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése, III.1.2. Az egészséges életmód elterjesztése, V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztése) 102

103 Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III Termálvíz-hasznosítási program kidolgozása III Gyógy- és élménycentrumok kialakítása III Medencék korszerűsítése, fürdőfejlesztés, új fürdők kialakítása III Szolgáltatások és kapcsolódó egészség-turisztikai termékek fejlesztése III Termál Klaszter fejlesztése Projekt kiválasztási kritériumok Munkahelyteremtés Komplex egészségügyi és turisztikai fejlesztések Megyei, regionális együttműködések Térségen túlmutató fejlesztések Környezettudatosság elterjesztése Monitoring mutatók Outputmutatók Kapcsolódó szolgáltatások növekménye (db) Reumás, mozgásszervi és egyéb kistérségben lakó betegek számának redukálása (fő) Támogatásból felújított, vízforgatóval ellátott, megépült, átalakított uszodák, medencék száma, területe (db, m2) Kistérségbe, településekre érkező turisták száma (fő) Egészség-turisztikai termékek száma (db) Népszerűsítő kiadványok száma (db) Eredménymutatók Létrehozott munkahelyek száma (db) A termál- és gyógyturizmus növekedése Termál- és gyógyfürdők színvonal emelkedése Javul az életminőség kistérségi szinten Hatásmutatók Turisztikailag vonzóbb szolgáltatásokat nyújtó kistérség Lakhatóbb települések Települési megtartóerő növekedés Életmódváltozás, szemléletformálás Esélyegyenlőség Közreműködő szervezetek Regionális és országos turisztikai szervezetek Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Egészségügyi Minisztérium Civil szervezetek Vállalkozók Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Turisztikai vállalkozások Termálfürdőkhöz kapcsolódó szolgáltatók Civil szervezetek Célcsoport A kistérség lakosai Kistérségbe látogató vendégek 103

104 Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III Termálvíz-hasznosítási program kidolgozása A kistérség települései III Gyógy- és élménycentrumok kialakítása Jászapáti III Medencék korszerűsítése, fürdőfejlesztés, új fürdők kialakítása Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás III Szolgáltatások és kapcsolódó egészség-turisztikai termékek fejlesztése Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás III Termál Klaszter fejlesztése Jászberény, Jászárokszállás Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt III Termálvíz-hasznosítási program kidolgozása 120 III Gyógy- és élménycentrumok kialakítása III Medencék korszerűsítése, fürdőfejlesztés, új fürdők kialakítása 470 III Szolgáltatások és kapcsolódó egészség-turisztikai termékek 230 fejlesztése III Termál Klaszter fejlesztése 70 Összesen Források ( ) megnevezése Minisztériumi céltámogatások Európai Regionális Fejlesztési Alap Regionális Operatív Program Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek 104

105 III. PRIORITÁS: A KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA III.2. Specifikus cél: Települési környezet javítása 105

106 Sorszám, megnevezés III.2.1. Az egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása Általános célok Életkörülmények, életminőség javítása A lakosság egészségi állapotának megőrzése A települési környezet javítása Szükségességének indoklása A Jászságban szolgáltatott ivóvíz minősége a települések többségében a kémiai paraméterek szempontjából kifogásolt. Az ivóvízminőség javító beruházások elvégzését az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szabályozza. A kistérségben kifogásolható vízminőségű települések: Jászapáti, Jászivány, Jászkisér és Pusztamonostor, elsősorban a víz arzéntartalma, valamint Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa és Jászladány a víz magas amóniumion tartalma miatt. E településeken december 25. ig szükséges az ivóvízminőség javító beruházást megvalósítani. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( ) szerint: Az ivóvízellátás területén legfontosabb feladat az EU normáknak és a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásainak megfelelő egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása. Az elavult, elöregedett és egészségre ártalmas azbeszt tartalmú vezetékhálózat nem felel meg a megfelelő minőségű és biztonságos vízellátás feltételeinek, ezért annak cseréje elengedhetetlen ig a jogszabályok szerint azokon a településeken kell a beavatkozásokat elvégezni, ahol az arzéntartalom magasabb 10 μg/l-nél és az ammóniumtartalom nagyobb a megengedettnél. Az összes többi településen 2009-ig kell biztosítani az egészséges ivóvízellátást. A december 31-ig befejeződő régiós projekt összköltsége mintegy 6,6 milliárd Ft. A II. ütemben a megye 65 településén és között az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által összefogott, Kohéziós Alapra benyújtott nagy projekt keretében valósulhatnak meg a fejlesztések. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III Vízműtelepek fejlesztése, tisztítási technológia fejlesztése, vízminőség javítása III Lakossági ivóvízvezeték-hálózat modernizálása, cseréje Projekt kiválasztási kritériumok Technológiai hatékonyság Monitoring mutatók Outputmutatók kiépített ivóvízvezeték hossza (km) korszerűsített vízmű (db) 106

107 felújított vízvezeték (km) Eredmény mutatók Ivóvízminőség javulása Hatásmutatók Életkörülmények javulása Lakosság egészségi állapotának javulása Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Jászsági Többcélú Társulás Kedvezményezettek köre Térségi és települési víz- és csatornaművek Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások Célcsoport Lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek III Vízműtelepek fejlesztése, tisztítási technológia fejlesztése, vízminőség javítása III Lakossági ivóvízvezeték-hálózat modernizálása, cseréje Működési, megvalósítási terület Jászapáti, Jászivány, Jászkisér és Pusztamonostor, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászladány A kistérség összes települése Sorszám Támogatható tevékenységek MFt III Vízműtelepek fejlesztése, tisztítási technológia fejlesztése, vízminőség javítása III Lakossági ivóvízvezeték-hálózat modernizálása, cseréje Összesen Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap, Önkormányzati források, Központi költségvetési forrás, Lakossági hozzájárulás. 107

108 Sorszám, megnevezés III Lakhatási körülmények javítása Általános célok A vidéki élet és a települési környezet minőségének javítása Az egészséges élet feltételeinek javítása Az esélyegyenlőség és integráció elősegítése Térségi összefogáson alapuló településfejlesztés Szükségességének indoklása A lakhatási körülmények problémái többfélék, és differenciált megoldást igényelnek az élhető kistérség, illetve település szempontjából. Szolgálati lakásokat, -házakat kell kialakítani, felújítani. Támogatott, infrastruktúrával rendelkező telkeket kell létrehozni, amik növelik a helyben történő érvényesülést, megteremtik az egészséges vidéki élet lehetőségét. Ezáltal változhat a kistérség elöregedési tendenciája és javítható a települések lakhatósága. Az országos tendenciának megfelelően a Jászságban is csökkenőben van a cigánytelepi lakások aránya. A folyamatot úgy kell segíteni, hogy az integráció sikeres legyen. A romák és nem romák lakhatási elkülönülése a telepfelszámolás ellenére nagymértékben nőtt. A romákkal nagyobb arányban együtt élő településekben szaporodnak a dominánsan romák lakta településrészek. A cigány családok jelentős része komfort nélküli lakáskörülmények között él. A lakóépületek rossz állagúak, félig készek. Legfontosabb fejlesztési cél itt a lakások állagmegóvása, illetve a fürdőszoba kialakítása. Ez utóbbinak előfeltétele az ivóvíz bevezetése, valamint a szennyvízcsatorna kiépítése. Ezen utcasorok, településrészek takarítása, a környéken jellemzően található illegális szemétlerakók felszámolása (pl. ingyen kukák kihelyezésével) további fontos feladat. A tisztább lakókörnyezet kialakításáért és fenntartásáért több olyan programra lenne szükség, mely motivációt nyújt az alapvető higiénés feltételek eléréséhez (pl.: Tiszta udvar rendes ház!, A falu virágos utcája ) Az energiafelhasználás tekintetében intézmények és lakások szorulnak fejlesztésre. Csökkenthetők a kiadások, ha a fűtési rendszereket fejlesztjük, a termálvíz adta lehetőségeket kihasználjuk, valamint ezzel párhuzamosan az épületek szigetelését, nyílászáróit is lecseréljük. Akár néhány év alatt is jelentős megtakarítás érhető el. Támogatni szükséges az alternatív energiaforrások felhasználását a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentése mellett. Szükség van olyan tömbházak kialakítására is, ahol korszerű, és takarékos szociális bérlakásokat tudnak biztosítani a lakosság részére. A fentieken túlmenően szükséges lenne új, közművel ellátott lakótelkek, kialakítására is, mely elősegítené a térségben történő letelepedést, családalapítást. A települések lakosságmegtartó erejének igen jelentős szegmense a közbiztonság kérdése. A hatékonyság érdekében 108

109 szükséges a civil kezdeményezések támogatása is, így a helyi Polgárőr Szervezetek tevékenysége, melynek fejlesztése során elsősorban technikai feltételek korszerűsítése, modernizációja indokolt. Térfigyelő rendszerek kialakításával, valamint a közvilágítás fejlesztésével növelhető a lakosság biztonságérzete. A Köztestületi Önkéntes Tűzoltóság hálózatfejlesztése során védelmi centrumokat kell kialakítani Jászárokszálláson és Jászalsószentgyörgyön, ami által minden kistérségi település - tűz, vagy egyéb katasztrófa helyzet esetén 10 percen belül segítségben részesülhet. Ehhez további épület-, és ingatlanfejlesztések szükségeltetnek a meglévő jászkiséri centrum esetében is. Szertárakat kell kialakítani, felszereléseket bővíteni, járműveket kell modernizálni, cserélni. Javítani kell e területen az oktatási-, képzési lehetőségeket egy speciális a kistérséget kiszolgáló képzési centrum kialakításával. Ugyanakkor a kistérség több településén működő SZEM mozgalom által elért eredmények alapján, annak bővítési lehetőségének megteremtése is célszerű lenne, melyre jelentős lakossági igény is mutatkozik. (Kapcsolódó intézkedések: I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása, I.2.5. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, II.2.3. Szociális ellátórendszer fejlesztése, III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése, V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztése) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III Lakópark és lakótelek kialakítás, közműépítés, tömbház építés, -rehabilitáció, közvilágítás építés, -fejlesztés III Polgárőrség eszközfejlesztése, működési támogatása, térfigyelő rendszer kiépítése III Köztestületi Önkéntes Tűzoltóság térségi szintű kialakítása, -fejlesztése III Energetikai korszerűsítés, -fejlesztés III A Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) fejlesztése Projekt kiválasztási kritériumok Kistérségi modellértékű projekt Kistérségi, mikro-térségi lefedettség Környezetterhelés csökkentését eredményezi Munkahelyteremtést szolgál Integrált fejlesztési projektek Monitoring mutatók Outputmutatók Támogatásból kialakított, fejlesztett tűzoltósági védelmi centrumok száma (db) Kistérség területén létrejött informatikai, hírhálózat fejlesztés, -bővítés Szociális bérlakások számának növekedése (db, m2) 109

110 Leromlott állapotú épületek felújítása (db) Lakótelkek (db) Felújított panellakások száma, területe (db. m 2 ) Közvilágítást szolgáló lámpák (db) Megtakarított energia (W) Eredménymutatók Javul az életminőség kistérségi szinten Közbiztonság növekedése Tűz és katasztrófavédelmi feladatok ellátási színvonalának emelése Hatásmutatók Lakhatóbb, élhetőbb települések Települési megtartóerő növekedés Életszínvonal emelkedés Az egészséges élet feltételei javulnak Közreműködő szervezetek Települési önkormányzatok Jászberény Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága, köztestületi tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek Jász-Nagykun-Szolnok megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ÖTM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Civil szervezetek Vállalkozók Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Szociális intézmények Tűzvédelmi szervek Polgárőr szervek Civil szervezetek Célcsoport A kistérség lakosai Leromlott településrészeken élők Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III Lakópark és lakótelek, ill. üdülőtelek kialakítás, A kistérségi települések, közmű építés, tömbház építés, -rehabilitáció, különösképp Jászfényszaru, közvilágítás építés, -fejlesztés Jánoshida, Jászárokszállás III Polgárőrség eszközfejlesztése, működési támogatása, térfigyelő rendszer kiépítése A kistérségi települések, különösképp Jánoshida, Jászdózsa, Jászboldogháza III Köztestületi Önkéntes Tűzoltóság térségi szintű kialakítása, -fejlesztése. A kistérségi települések, különösképp Jászárokszállás, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér, Jászberény III Energetikai korszerűsítés, -fejlesztés A kistérségi települések III A Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) fejlesztése A kistérségi települések 110

111 Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt III Lakópark és lakótelek, ill. üdülőtelek kialakítás, közmű építés, tömbház építés, -rehabilitáció, közvilágítás építés, - fejlesztés III Polgárőrség eszközfejlesztése, működési támogatása, 194 térfigyelő rendszer kiépítése III Köztestületi Önkéntes Tűzoltóság térségi szintű kialakítása, fejlesztése. III Energetikai korszerűsítés, -fejlesztés III A Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) fejlesztése 50 Összesen Források ( ) megnevezése Minisztériumi céltámogatások Európai Szociális Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Regionális Operatív Program Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek 111

112 Sorszám, megnevezés III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése Általános célok Az életminőség javítása A kistérség lakosságmegtartó erejének növelése Települési környezet javítása Kistérségi arculat kialakítása Szükségességének indoklása A közösségi terek fejlesztése fontos eszköze és egyben terepe a települési és jászsági társadalmi szerveződés előrevitelének. A közterületek, közparkok a közösség szimbólumai, meghatározó elemei a közéletnek. Emellett esztétikai, környezeti jelentőségük van, egyben vonzástényezők is a vendégfogadás számára. A kistérség települései viszonylag kevés forrást tudnak biztosítani a parkok, településközpontok rendezésére, gondozására, mégis jelentős erőfeszítéseket tesznek. Sajnos alacsony és az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a települési zöldfelületek aránya. Az EU szabályozás értelmében a játszóterek biztonsága érdekében jelentős átalakítás, fejlesztés szükséges. A piacteret, szolgáltatási és kereskedelmi célokra használható helyszíneket, épületeket meg kell őrizni, fel kell újítani, szükség szerint újakat kell kialakítani, hiszen ezek jelentős társadalmi színterei a vidéki életnek. A kisvárosokban újabb kereskedelmi egységek, szolgáltató és kereskedőház megjelenésével szükségessé válik a biztonságos elérhetőség, parkolási lehetőség kialakítása, amely mélygarázs építésével érhető el. Természetesen az akadálymentesítés, vagyis a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása sem maradhat el.a településközpontok jelentős szerepet töltöttek be a múltban egy település társadalmi és gazdasági életében, így ezen emlékek felelevenítése, megújítása, a településrészek új, központi szerepe lehetővé teszi a vidéki életminőség javítását. E közösségi terek közé tartoznak a Művelődési Házak, Ifjúsági Házak, egyéb közintézmények, a Polgármesteri Hivatalok, a könyvtárak, filmszínházak. A térség városi és vidéki területei sajátos arculattal rendelkeznek jelenleg is, így ennek az örökségnek a megőrzése, revitalizációja, és a települési, térségi értékekkel való harmonizálása fontos feladat. (Kapcsolódó intézkedések: I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása, I.2.5. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, I.3.3. Az információs társadalom feltételeinek biztosítása, II.1.1. Kulturális és tárgyi örökség, műemlékek és műemlék jellegű épületek védelme, II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése, II.2.3. Szociális ellátórendszer fejlesztése III.2.2. Lakhatási körülmények javítása) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés III Településrehabilitáció, utca-, tér-, települési központ átalakítás, zöldterület fejlesztés, utcabútor építés, játszótér- és park fejlesztés, körforgalom kialakítása 112

113 III Polgármesteri Hivatalok felújítása, akadálymentesítése, ravatalozó építése, -felújítása III Művelődési házak, Ifjúsági Ház, könyvtár, Filmszínház felújítása, közösségi ház építése III Szolgáltató és kereskedőház, mélygarázs építés, piactér fejlesztése, áthelyezése Projekt kiválasztási kritériumok Kistérségi, mikro-térségi lefedettség Integrált fejlesztések Társadalmi, gazdasági funkcióbővülést eredményező fejlesztés Esélyegyenlőséget segíti elő A vidék versenyképességét javítja Monitoring mutatók Outputmutatók új funkciók kialakítása (db) új zöldfelület (m 2 ) utcabútorok kihelyezése (db) tájékoztató táblák (db) parkolók, mélygarázs száma, területe (db, m 2 ) játszóterek (db) új közösségi terek (db, m 2 ) Eredménymutatók Kulturális szolgáltatások színvonalának javulása Kistérségi összefogás által megvalósított projektek növekedése Támogatások által létrejött közösségi kezdeményezések Települési szolgáltató jelleg növekedése Települési környezet javulása Hatásmutatók Vonzóbb településkép Esztétikusabb környezet Népességmegtartó erő növekedése Kiskereskedelem fejlődése Életszínvonal emelkedése Közreműködő szervezetek Települési önkormányzatok Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Non-profit szervezetek Vállalkozók Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Civil szervezetek Vállalkozók Célcsoport A kistérség lakosai Látogatók, vendégek 113

114 Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület III Településrehabilitáció, utca-, tér-, települési A kistérségi települések központ átalakítás, zöldterület fejlesztés, utcabútor építés, játszótér- és park fejlesztés, körforgalom kialakítása III Polgármesteri Hivatalok felújítása, A kistérségi települések akadálymentesítése, ravatalozó építése, -felújítása III Művelődési házak, Ifjúsági Ház, könyvtár, A kistérségi települések filmszínház felújítása, közösségi ház építése III Szolgáltató és kereskedőház, mélygarázs építés, piactér fejlesztése, áthelyezése A kistérségi települések Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt III Településrehabilitáció, utca-, tér-, települési központ átalakítás, zöldterület fejlesztés, utcabútor építés, játszótér- és park fejlesztés, körforgalom kialakítása III Polgármesteri Hivatalok felújítása, akadálymentesítése, ravatalozó építése, -felújítás III Művelődési házak, Ifjúsági Ház, könyvtár, Filmszínház felújítása, közösségi ház építése III Szolgáltató és kereskedőház, mélygarázs építés, piactér fejlesztése, áthelyezése Összesen Források ( ) megnevezése Önkormányzati források Vállalkozói tőke Civil szervezetek Szakminisztériumi támogatások Regionális Operatív Program Közösségi kezdeményezések 114

115 IV. PRIORITÁS: AZ AGRÁRIUM FEJLESZTÉSE IV.1. Specifikus cél: A versenyképes és fenntartható mezőgazdaság biztosítása 115

116 Sorszám, megnevezés IV.1.1. Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése Általános célok A mezőgazdasági versenyképesség helyreállítása és megerősítése A természeti erőforrások fenntartható használata Jövedelemtermelő képesség növelése Népességmegtartó erő növelése Szükségességének indoklása A Jászság jó termelőhelyi adottságú területein a versenyképesség növelése érdekében cél a piacképes termékszerkezet kialakítása, minőségi, növényi és állati termékek előállítása. Az optimális gazdálkodás és tájhasználat érdekében törekedni kell a birtok- és parcellahatárok, valamint az infrastrukturális elemek és a természetes földrajzi alakulatok, határok összehangolására. A környezet diffúz szennyezésének csökkenése céljából szükséges az integrált növénytermesztés területének jelentős növelése. Az integrált növénytermesztés átmenetet jelent az iparszerű (konvencionális) és az ökológiai mezőgazdasági stratégia között. Az integrált termesztés célrendszerében a mennyiségi árutermelés mellett fontos szerepet kap a minőségi szemlélet is. A stratégia feltételrendszere főként a növényvédelem által okozott környezetszennyezés csökkentését segíti elő. A minőségi termelés egyik alapfeltétele a magas színvonalú agrotechnika alkalmazása. A kistérségben működő mezőgazdasági gazdaságok többsége tőkehiány miatt nem tudja a versenyképes termelés műszaki technológiai hátterét biztosítani. A versenyképesség növelése nem képzelhető el a műszaki-technikai-technológiai megújulás nélkül. A mezőgazdasági alapanyag előállítás és a feldolgozás területén jelentős probléma az elavult géppark, korszerűtlen, környezetterhelő technológiák alkalmazása. A mezőgazdasági területek megműveléséhez, a betakarításhoz, szállításhoz és egyéb kiegészítő tevékenységekhez rendelkezésre álló gépek, traktorok, kombájnok, tehergépkocsik jelentős része még a privatizáció során magánkézbe került gépekből tevődik ki. Ezek átlagéletkora nagyon magas, így üzemeltetésük és fenntartásuk jelentős anyagi terhet ró a gazdaságokra. Ezentúl a gépek, berendezések száma és teljesítménye is messze elmarad a kívánalmaktól. A minőségi termelés alap feltétele a magas színvonalú agrotechnikák alkalmazása. Különös jelentőséggel bír a betakarítás utáni fázisok modernizációs igénye. A terményszárítók, takarmánykeverők, trágyatárolók és trágyakezelés technológiai berendezések, és az infrastrukturális létesítmények felújítására égető szükség van. Az alkalmazott agrotechnikákat és agrotechnológiákat a környezetvédelem és az energiatakarékosság szempontjából is feltétlenül meg 116

117 kell újítani. Bár a kistérség állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságai az elmúlt években jelentős technológiai beruházásokat hajtottak végre, mégis komoly elmaradás mutatkozik az EU környezetvédelmi, állatjóléti, minőségbiztosítási előírásainak, követelményeinek teljesítésében. Az állattartó épületek és a beépített technológiák átlagéletkora több mint 30 év. Az állattenyésztés technológiai színvonalának fejlesztésével tehető csak az ágazat eredményessé. A mezőgazdasági termelők számára kiemelt fontosságú a versenyképességüket elősegítő ismeretek szélesítése. Fontos feladat a tanácsadási szolgáltatások fejlesztése különösen a piaci lehetőségek felmérése, a pályázati lehetőségek kihasználása és az üzleti tervek kidolgozásának területén. A Jászsági Többcélú Társulás keretein belül célszerű lenne kialakítani egy szakmai csoportot, amely a szaktanácsadási, tájékoztatási és üzemviteli szolgáltatásokat ellátja. Célzott szakmai képzésekre van szükség elsősorban a korszerű üzemvezetési, az agrár-környezetgazdálkodási, a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos és a gazdasági-jogi ismeretek átadása vonatkozásában. A képzések szervezésében és lebonyolításában jelentős szerepet vállalhat a SZIE Jászberényi Főiskolai Kar és a JNSZM Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola. (Kapcsolódó intézkedések: IV.1.1. Öntözésfejlesztés, Jászság térségi többcélú vízgazdálkodási rendszer fejlesztése, IV.2.1. A termékpályás termelés-értékesítés fejlesztése) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés IV Ellenőrzött minőségű piacképes árutermelés feltételeinek javítása IV Integrált növénytermesztés területi kiterjedésének növelése IV Természetes, földrajzi tájelemek és a birtokhatárok összehangolása, parcella- és birtokrendezés IV Növénytermesztés technológiai korszerűsítése IV Állattartó telepek technológiai korszerűsítése IV Halászat, halgazdálkodás technológiai fejlesztése IV Szaktanácsadás, tájékoztatás és szakképzés kistérségi rendszerbe foglalása Projekt kiválasztási kritériumok Jászladányi Remény vöröshagyma termesztésének preferálása Integrált agrotechnika alkalmazása, diffúz szennyezés csökkentése Állattartó telepek környezetszennyezésének csökkentése Természetes és mesterséges táj- és birtokhatárok figyelembe vétele 117

118 Monitoring mutatók Outputmutatók Integrált növénytermesztési terület kiterjedése (ha) Modernizált, korszerű állattartó telepek (db) Géppark átlag életkora ( év) Modern tógazdaságok száma ( db) Eredménymutatók Értékesített termények, termékek mennyiségi növekedése (kg, t) Integrált növénytermesztés területi kiterjedésének növekedése (ha) Korszerű állattartó telepek számának növekedése (db) Géppark átlagéletkorának csökkenése (év) Minőségi halászattal foglalkozó vállalkozások eredmény mutatóinak javulása (t, db) Hatásmutatók Megélhetés javulása Hazai minőségi termékek növekvő piaci aránya Népességmegtartó erő növekedése A környezet terhelésének csökkenése Közreműködő szervezetek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal MAGOSZ MOSZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Kedvezményezettek köre Mezőgazdasági termelők, vállalkozások Mezőgazdasági szervezetek Települési önkormányzatok Önkormányzati társulások Célcsoport Mezőgazdasági termelők, vállalkozások illetve azok Szövetkezetei Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület IV Ellenőrzött minőségű piacképes árutermelés Jászberényi Kistérség feltételeinek javítása IV Integrált növénytermesztés területi Jászberényi Kistérség kiterjedésének növelése IV Természsetes, földrajzi tájelemek és a Jászberényi Kistérség birtokhatárok összehangolása, parcella- és birtokrendezés IV Növénytermesztés technológiai Jászberényi Kistérség korszerűsítése IV Állattartó telepek technológiai Jászberényi Kistérség korszerűsítése IV Halászat, halgazdálkodás technológiai Jászberényi Kistérség fejlesztése IV Szaktanácsadás, tájékoztatás és szakképzés Jászberényi Kistérség 118

119 kistérségi rendszerbe foglalása Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt IV Ellenőrzött minőségű piacképes árutermelés feltételeinek 400 javítása IV Integrált növénytermesztés területi kiterjedésének növelése 200 IV Természetes, földrajzi tájelemek és a birtokhatárok 200 összehangolása, parcella- és birtokrendezés IV Növénytermesztés technológiai korszerűsítése 500 IV Állattartó telepek technológiai korszerűsítése 500 IV Halászat, halgazdálkodás technológiai fejlesztése 200 IV Szaktanácsadás, tájékoztatás és szakképzés kistérségi 200 rendszerbe foglalása Összesen 2200 Források ( ) megnevezése Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Nemzeti társfinanszírozás Önkormányzati forrás Vállalkozói tőke 119

120 Sorszám, megnevezés IV.1.2.Az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása, fenntartása Általános célok Az egészséges tájműködés helyreállítása, agropotenciál és a turisztikai vonzerő növelése Természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodási rendszerek kialakítása. Biológiai és genetikai sokféleség növelése, megőrzése. Stratégiai vízkészletek megőrzése, ár- és belvízvédelem Szükségességének indoklása A Jászsági kistérséget az intenzív szántóművelés túlsúlya jellemzi, annak ellenére, hogy talajadottságai erre kisebb arányban alkalmasak. Területei között jelentős részben vannak gyenge termőképességűek, belvíz által veszélyeztetettek és szikesek, illetve a vízfolyások mentén elhelyezkedők árvízvédelmi célokat is szolgálnak. Az intenzív szántóművelés e területekre is kiterjed. Hiányoznak az erdő és a gyepsávok, és kevés tere van a vizeknek. A térség tájhasználata alig alkalmazkodik a természetes rendszerekhez. A szántóföldi növénytermesztésben csak nagymértékű ráfordítással, illetve környezetszennyező technológiával, műtrágyák, és növényvédő szerek használatával lehet csak megfelelő termelési eredményt elérni. A mezőgazdasági termelés környezetterhelése a kemikáliák mérsékelt felhasználásának köszönhetően jelentősen csökkent, de gazdálkodási szempontból a termésátlagok elmaradása jelentősen rontotta az agrárium jövedelmezőségi mutatóit. A kedvező környezeti állapot fenntartása csak a természeti adottságokhoz igazodó területhasználati szerkezet, mező- és erdőgazdálkodás megteremtésével, a gazdasági, táji, társadalmi környezeti szempontokat egyaránt maradéktalanul figyelembe vevő agrotechnika alkalmazásával valósulhat meg. Ez indokolttá teszi a gyenge termőképességű területek diverzifikálását, művelési ágának megváltoztatását, az extenzív, védelmi funkciókat elősegítő, környezettudatos gazdálkodás kialakítását, erdőtelepítéseket, az ökológiai gazdálkodás és legeltető állattartás alkalmazását. A gyenge adottságú mezőgazdasági területek alkalmasság szerinti erdősítése kedvezően hat a földhasználati struktúrára és az ökonómiai hasznán túl jelentős környezetvédelmi szerepet tölt be. Az erdők hozzájárulnak az üvegházhatás mérsékléséhez, a talajvédelemhez (erózió, defláció megfékezése), a biodiverzitás növeléséhez és a kistáji vízháztartás javulásához is. A szél által okozott talajpusztulás csökkentésének érdekében az erdőtelepítés mellett fontos a mezővédő erdősávok létesítése is. A kistérség agro-ökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat 120

121 kiterjesztése védi a természeti-táji erőforrásokat, javítja állapotukat. Szükséges, hogy az ökológiai és ökonómiai hatékonyságával egyre inkább elismertebb biogazdálkodáson belül az állattenyésztés és növénytermesztés aránya egyensúlyba kerüljék. Az ökológiai gazdálkodás képes teljesíteni a szigorodó élelmiszer-biztonsági követelményeket és megfelelni a fokozódó fogyasztói tudatosságnak. Népszerű, helyi specialitásként ismert a jászsági méztermelés- és vásár. Érdemes e hagyományt és a minőséget megőrizni, kiterjeszteni és a termelési feltételeket javítani. Ugyancsak igaz ez a jászsági hagyma vonatkozásában, amelynek esetében a minősítési eljárásokat követően a Remény elnevezésű új hagymafajta került kitermesztésre Jászladányon. A kistérség ritka, tájjellegű növényfajtája a Jászberényi köles, melynek genetikai állománya megőrzendő, így kisparcellás termesztése javasolt. Az árvízvédelmi funkciójú területeken a legsürgősebb a gazdálkodás átgondolása és alkalmazkodása az új szerephez. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés IV Gyenge adottságú- és környezetileg érzékeny szántóterületek extenzifikációja IV Erdőtelepítés-, ápolás a gyenge termőhelyi adottságú szántóterületeken, mezővédő erdősávok telepítése IV Gyeptelepítés és ápolás, füves mezsgyék kialakítása és fenntartása IV Külterjes, legeltető állattartás IV Ökológiai gazdálkodás területi növelése IV Minőségi méhészet és méztermelés termelési feltételeinek javítása IV Jászberényi köles génmegőrzési célú termesztése IV Vizes élőhelyek kialakítása és fenntartása Projekt kiválasztási kritériumok Biodiverzitás, a tájképi elemek sokszínűségének megőrzése, hagyományok újrahasznosítása. Környezeti állapot fenntartása. a VTT- és szükségtározók által érintett települések és pályázatra jogosultak prioritást élveznek Outputmutatók Monitoring mutatók intenzív művelésű szántóterület (ha) erdő- és gyepterület (ha) mezővédő erdősávok hossza (km) füves mezsgyék területe ( ha) vizes élőhelyek területe (ha) 121

122 Eredmény mutatók Hatásmutatók mézelő növények termőterülete (ha) ökológiai gazdálkodás területe (ha) extenzíven tartott állat létszám (db) Jászberényi köles vetésterülete (ha) intenzív hasznosítású szántóterület csökkenése (ha) erdő- és gyepterület növekedése (ha) mézelő növények termőterületének növekedése (ha) ökológiai gazdálkodás területének növekedése (ha) állatlétszám növekedése (db) foglalkoztatottak létszámának növekedése (fő) hazai, minőségi termékek növekvő piaci aránya termelési veszteségek csökkenése agro- biodiverzitás javulása népességmegtartó képesség növekedése kistérség kiegyenlítettebb fejlődése, alsó-jászság felzárkózása erdőterületek többcélú haszonvétele Közreműködő szervezetek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal MAGOSZ MOSZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Települési Önkormányzat Kedvezményezettek köre Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, társulások Célcsoport termelők, vállalkozások lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület IV Gyenge adottságú- és környezetileg Elsősorban a kistérség K-i, érzékeny szántóterületek DNy-i része extenzifikációja IV Erdőtelepítés-, ápolás a gyenge termőhelyi adottságú szántóterületeken, mezővédő erdősávok telepítése Elsősorban a kistérség DNy-irésze, Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Jászberény D-i területei, valamint Jászszentandrás É-i része IV Gyeptelepítés és ápolás, füves mezsgyék kialakítása és fenntartása Elsősorban a kistérség K-i része, Jászkisér, Jászladány, Jászivány, valamint Jászberény, Alattyán 122

123 települések területei IV Külterjes, legeltető állattartás Elsősorban a kistérség K-i, DK-i része IV Ökológiai gazdálkodás területi növelése Jászberényi kistérség IV Minőségi méhészet és méztermelés Jászberényi kistérség termelési feltételeinek javítása IV Jászberényi köles génmegőrzési célú Jászberényi kistérség IV termesztése Vizes élőhelyek kialakítása és fenntartása Elsősorban Jászkisér, Jászberény, Jászjákóhalma, Jásztelek Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt IV Gyenge adottságú- és környezetileg érzékeny 600 szántóterületek extenzifikációja IV Erdőtelepítés-, ápolás a gyenge termőhelyi 1000 adottságú szántóterületeken, mezővédő erdősávok telepítése IV Gyeptelepítés és ápolás, füves mezsgyék 250 kialakítása és fenntartása IV Külterjes, legeltető állattartás 200 IV Ökológiai gazdálkodás területi növelése 700 IV Minőségi méhészet és méztermelés termelési 80 feltételeinek javítása IV Jászberényi köles génmegőrzési célú 100 termesztése IV Vizes élőhelyek kialakítása és fenntartása 130 Összesen 3060 Források ( ) megnevezése Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Minisztériumi (FVM, KvVM) céltámogatás Önkormányzati forrás 123

124 Sorszám, megnevezés IV.1.3 A termékpályás termelés-értékesítés továbbfejlesztése Általános célok Versenyképesség és hatékonyság növelése Mezőgazdasági termékpályák újjászervezése Az előállított agrártermékek magasabb feldolgozottsági fokon történő értékesítése A piaci hálózat bővítése és erősítése Szükségességének indoklása A termékpályás szerveződések a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari versenyképesség alapvető elemei. A mezőgazdasági termékpályák piaci igényeknek megfelelő újjászervezésére feltétlen szükség van. Az importból származó, olcsó termékekkel szemben a helyi termelők nem versenyképesek. Az egyes vállalkozások önmagukban sokkal esélytelenebbek a piacra jutáshoz ill. piaci pozíciójuk megtartásához, mint a partnerségen alapuló, értékláncon belüli, termelői közösségi szervezetekre alapozott együttműködések. A helyi gazdálkodók szervezettsége alacsony szintű, a termelők, a feldolgozók, és a kereskedők között hiányzik egy harmonikus kapcsolatrendszer, amely egységes piaci fellépést eredményezne. A termelők önként vállalt, termelői és értékesítői tevékenységük összefogásával, szövetkezéseikkel kell kialakítani a termelési vertikumokat, amelyek sokkal versenyképesebb struktúrát eredményeznek. Termelői és beszerzői értékesítési szövetkezések működnek a kistérségben, Jászapátiban 2 TÉSZ és 2 BÉSZ a Jászapáti 2000 Mg. Rt. gesztorságában és ugyanitt gabonafélék termeltetési integrációja is folyik. Jászberényben és Jászfényszarun zöldség-gyümölcs értékesítő szövetkezet tevékenykedik, cukorrépa TÉSZ működik Jászárokszálláson és termelési együttműködés alakult Jászboldogházán is. A kistérségben a gazdálkodókat összefogó társulások létrehozását meg kell gyorsítani, mivel az integráción kívüli termelők és feldolgozók piaci pozíciója gyenge. Az előállított agrártermékek magasabb feldolgozottsági fokon történő értékesítéséhez elengedhetetlen a helyi feldolgozóipar kapacitásának növelése és technológiai fejlesztése. A hűtő-tároló, csomagoló üzemek fejlesztése is elkerülhetetlenné válik. A kistérség kiegyenlített fejlődése érdekében további helyi kisfeldolgozó üzemek létesítése is szükség van, amelyek a termékpályás szerveződések hatékonyságát nagymértékben javítják. Az előállított termékek minél magasabb feldolgozottságával és egyöntetű minőségként való megjelenése is növeli a termelők piaci esélyeit. Ezért a kistérség kedvező innovatív és logisztikai adottságait fel is kell felhasználni. Mind a kistérségen belül, mind pedig a kistérségek között széleskörű integrációk létrehozására és működtetésére van szükség. Segítségükkel a piaci hálózat bővíthető, amely hosszabb távon szolgálja a helyi termelők által előállított termékek újabb piacra jutását. 124

125 A fogyasztási volumen növelése, a fogyasztói igény fölkeltése, valamint az információcsere érdekében hatékony agrármarketing szükséges. (Kapcsolódó intézkedések: IV.1.1 Öntözésfejlesztés, a Jászság térségi többcélú vízgazdálkodási rendszer kiépítése, IV.1.2. Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés IV Jászsági méz- és hagymavertikum IV Termelési, értékesítési szövetkezések létrehozása, működtetése IV Integrációk kistérségek közötti, területi kiterjesztése IV Agrártermék-marketing továbbfejlesztése IV Hűtő-tároló, csomagolókapacitás növelése, fejlesztése IV Feldolgozó üzemek kapacitásbővítése, korszerűsítése, újak létesítése IV Piaci hálózat erősítése, fejlesztése Projekt kiválasztási kritériumok Termelők közvetlen támogatása Helyi kisfeldolgozók preferálása Jászladányi Remény vöröshagyma feldolgozási értékesítési hálózatának előnyben részesítése Monitoring mutatók Outputmutatók Hűtő, tároló, feldolgozó, csomagoló üzemek száma (db) Helyi piacok száma (db) Integrációk, szövetkezések száma (db) Minőségi méz- és hagyma termékek mennyisége (kg) Eredménymutatók Hűtő, tároló, feldolgozó, csomagoló üzemek kapacitásnövekedése Helyi piacokon értékesített termékek növekedése Integrációk, szövetkezések eredményessége Minőségi méz- és hagymaértékesítés volumenének növekedése Hatásmutatók Hazai, minőségi termékek fogyasztásának növekedése Növekvő hozzáadott érték Növekvő foglalkoztatottság Növekvő helyben termelt jövedelem Közreműködő szervezetek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal MAGOSZ MOSZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Kedvezményezettek köre Önkormányzatok 125

126 Önkormányzati társulások Mezőgazdasági termelők, vállalkozások Gazdasági szervezetek, társulások Célcsoport Termelők, vállalkozások Lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület IV Jászsági méz- és hagymavertikum kiépítése Jászberény, Jászapáti, Jászladány, Jászalsószentgyörgy IV Termelési, értékesítési szövetkezések Jászsági kistérség létrehozása, működtetése IV Integrációk kistérségek közötti, területi Kistérségek kiterjesztése IV Agrártermék-marketing továbbfejlesztése Jászsági kistérség IV Hűtő-tároló, csomagolókapacitás növelése, fejlesztése Jászárokszállás, Jászberény, Jászkisér IV Feldolgozó üzemek kapacitásbővítése, korszerűsítése, újak létesítése Jászszentandrás, Jászapáti, Jászberény, Jászladány, Jászdózsa IV Piaci hálózat erősítése, fejlesztése Jászsági kistérség Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt IV Jászsági méz- és hagymavertikum kiépítése 300 IV Termelési, értékesítési szövetkezések létrehozása, 400 működtetése IV Integrációk kistérségek közötti, területi kiterjesztése 200 IV Agrártermék-marketing továbbfejlesztése 2500 IV Hűtő-tároló, csomagolókapacitás növelése, fejlesztése 300 IV Feldolgozó üzemek kapacitásbővítése, korszerűsítése, újak 400 létesítése IV Piaci hálózat erősítése, fejlesztése 400 Összesen 4500 Források ( ) megnevezése Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Nemzeti társfinanszírozás Önkormányzati forrás Vállalkozói tőke 126

127 Sorszám, megnevezés IV.1.4. Öntözésfejlesztés, a Jászság térségi többcélú vízgazdálkodási rendszer kiépítése Általános célok Az agrárgazdálkodás feltételeinek javítása A térség ár- és belvízi biztonságának növelése A természeti értékek revitalizációjának segítése A térség vízgazdálkodási helyzetének javítása Szükségességének indoklása A globális klímaváltozás hatására a Jászság vízgazdálkodási viszonyai is jelentősen megváltoztak az elmúlt néhány évtizedben. A csapadékmennyiségek egyenetlen területi elosztása és mennyiségének szélsőségessége helyenként víztöbbletet, máskor viszont vízhiányt okoz. A térséget egyik évben árvíz- illetve belvízveszély fenyegette, míg más években az aszály okozott rendkívüli károkat, de volt rá példa, hogy egy éven belül mindkettő jelentkezett. A Jászság térségében gyakori az aszály. A térség vízkészlete abszolút értelemben is csökkent, növekedett a vízhiány, romlott a vízminőség, ami a vízpótlás és vízminőség javítása iránti fokozott igényt hozta. A Jászsági Főcsatorna meghosszabbítása lehetővé teszi a térség hosszú távú vízutánpótlását. Ehhez szükség van egy zagyvai és egy tarnai ág kiépítésére. A fejlesztés első ütemében a Zagyva vízpótlását kell elvégezni ha területen, míg a második ütem a Tarna folyó irányában további 6700 ha öntözhető területet érint. A rendszer ökológiai és frissítővizet juttat a Zagyva, Tarna, Tápió és mellékágaik (holtágaik) alsó szakaszában. Belvizes időszakban tehermentesíti a keresztező belvízcsatornákat, valamint vízátvezetéssel, vízelosztással a szomszédos belvízrendszereket. A Jászsági-főcsatorna és a Zagyva összekötésével nagy agroökológiai potenciállal bíró, jó mezőgazdasági területek jutnak vízhez. Az összeköttetés segítségével a Tiszán levonuló árhullám csökkenthető. A Jászsági Főcsatorna teljeskörű megvalósításával a Zagyva, a Tarna, valamint a Tápió folyók vízhozama és vízminősége is javul, továbbá a talajvízszint szabályozására is kedvező hatást gyakorol. (Kapcsolódó intézkedések: V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztése, V.1.2. Környezeti állapot javítása, V.1.3. Meglévő vízvédelmi rendszerek fejlesztése) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés IV Előkészítés, területbiztosítás IV I. ütem: Zagyvai ág főművi beruházás kialakítása IV II. ütem: Tarnai ág előkészítése Projekt kiválasztási kritériumok Megyei jelentőségű program Integrált, komplex fejlesztés 127

128 Monitoring mutatók Outputmutatók Jászsági Főcsatorna Zagyvai ág kiépítése: km szelvényben Jászsági Főcsatorna Tarnai ág kiépítése: km szelvényben A Zagyva és a Tarna folyók vízszállító kapacitásának (m 3 /s) növekedése Szivattyútelep, mederduzzasztó létesítmények és műtárgyak Eredménymutatók Öntözésbe bevont területek nagysága nő Az aszálytól mentesített területek növekednek Árvíz, belvíz által veszélyeztetett területek csökkennek Halastavak épülnek Vizes, fás élőhelyek száma növekszik A felszíni vizek minősége javul Hatásmutatók A talajvízszint csökkenés ütemének mérséklődése A térségben jelentkező aszálykár és belvízkár csökkenése Termésátlagok növekedésének mértéke az öntözött területeken Új termesztésű növényfajok száma nő Halastavak termelési mutatói javulnak Konzervipari feldolgozás mértékének növekedése Porszennyezés csökkenése Közreműködő szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kedvezményezettek köre JNSZ Megyei Önkormányzat Települési önkormányzatok Önkormányzati társulásokmezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, társulások Célcsoport Termelők, vállalkozások Lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület IV Előkészítés, területbiztosítás - IV I. ütem: Zagyvai ág főművi beruházás kialakítása Zagyvai ág kiépítése: km szelvényben IV II. ütem: Tarnai ág előkészítése Tarnai ág kiépítése: km szelvényben Sorszám Támogatható tevékenységek Forrásigény MFt 128

129 IV Előkészítés, területbiztosítás 864 IV I. ütem: Zagyvai ág főművi beruházás kialakítása IV II. ütem: Tarnai ág előkészítése 960 Összesen * Források ( ) megnevezése * A fejlesztés nem a kistérség feladata. Európai Regionális Fejlesztési Alap Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kohéziós Alap Vállalkozói forrás Önkormányzati forrás 129

130 V. PRIORITÁS: TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME, FENNTARTÁSA V.1. Specifikus cél: A térség környezeti állapotának megőrzése és fejlesztése 130

131 Sorszám, megnevezés V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztése Általános célok Életkörülmények javítása Környezetszennyezések csökkentése Külső erőforrásoktól való függőség csökkentése Szükségességének indoklása A Jászság 18 települése közül 2005-ig öt településen (Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru, Pusztamonostor), a lakások mindössze 22 % ában volt közcsatorna hálózat. A kistérségben a közelmúlt és folyamatban lévő beruházások eredményeként hálózatok kiépítésével és további 3 település (Jászkisér, Jászszentandrás és Jászalsószentgyörgy) bekapcsolásával a közműolló felgyorsulva záródik. A következőkben szükséges a meglévő rendszerek további fejlesztése, az eddig kimaradt települések ellátásának megoldása, és a lakossági rákötések gyarapítása. A szükséges tervek elkészítését Jász-Nagykun Szolnok Megye Önkormányzatának programja segíti. A szennyvízkezelés megoldására a 2000 fő alatti lélekszámú, szennyvíz elevezetési agglomerációba be nem sorolt településeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítményt kell alkalmazni, amely 1 25 lakosegyenértéknek megfelelő települési szennyvíztisztítást és/vagy végső elhelyezést, illetve átmeneti tárolást, gyűjtést szolgálja (173/2003 (X.28.) korm. rendelet). Ugyanakkor bizonyos településméret alatt az alternatív szennyvíztisztítási technológiák versenyképesek lehetnek a hagyományos módszerekkel összehasonlítva, hiszen mind telepítési, mind üzemelési költségei alacsonyabbak az eleveniszapos rendszerekhez képest. A környezeti terhelés csökkentése, az autonóm kistérség megteremtése érdekében javasolt a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése. A környezeti állapot megőrzése és javítása jobb életfeltételeket teremt a térségben, ugyanakkor a megújuló energiaforrások használata csökkenti a térség külső energiaforrásoktól való függőségét, növeli a gazdaság stabilitását. A megújuló energiafelhasználás elterjesztése elsősorban egyéni, közösségi és kistelepülési léptékben javasolt. Ennek indokai, hogy a nagyobb volumenű fejlesztés az alacsony érdekérvényesítő képességgel rendelkező közösségek számára kiszolgáltatott helyzetet teremthet, mivel a helyi energiaforrások a térségen kívül hasznosulnak, illetve csak a külső befektető számára válnak jövedelmezővé. A megújuló energiaforrások elterjesztésekor az adottságokat és a beruházás megtérülését figyelembe véve kell megkeresni a megfelelő módszert és léptéket. A kistérség területi adottságai az állattenyésztésnek kedveznek. A jelenlegi állatlétszámra ( szarvasmarha, sertés, juh) és az állattenyésztés további fejlesztésére alapozva valósítható meg egy biogáz üzem 131

132 létesítése a térségben. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei területfejlesztési terv konkrét javaslatot tesz egy jászapáti biogázüzem létesítésére. A kistérség gazdaságát segítheti a kedvező adottságoknak köszönhetően kialakítható geotermális energia felhasználási rendszerek fejlesztése, további bővítése. Ennél a fejlesztésnél természetesen szigorúan be kell tartatni a környezetvédelmi előírásokat, illetve pozitív vízmérleg megtartása szükséges. A jól kiépült regionális hulladékgazdálkodási rendszer további fejlesztése, illetve gazdasági előnnyé kovácsolása érdekében, javasolt a kistérség területén egy hulladék feldolgozó üzem kialakítása, amelynek versenyképességét a helyben keletkező nyersanyag biztosíthatja. Emellett fontos feladat a térségben keletkező állati hulladékok kezelése, ehhez a jásztelki hulladék-feldolgozó fejlesztése szükséges. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiegészítéseként a szerves hulladékok kezelésére további kisebb komposztáló üzemek létesítése javasolt. (A témához kapcsolódnak III.2. Települési környezet javítása specifikus cél intézkedései, illetve az V.1.2. Környezeti állapot javítása intézkedés.) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés V Szennyvízkezelés megoldása, meglévő rendszerek bővítése V Alternatív, kis léptékű szennyvízkezelő rendszer kialakítása V Épületek energiahatékonyságának növelése, intézmények energiafelhasználásának racionalizálása V Egyéni és közösségi léptékű, lakossági alternatív energia hasznosítás fejlesztése V Biogázüzem létesítése V Geotermikus energia hasznosítása, meglévő rendszerek technológiai fejlesztése V Térségi hulladék feldolgozó rendszer kialakítása a szelektív hulladékgyűjtésre alapozva V Állati hulladékfeldolgozó fejlesztése V Komposztálók építése, bővítése, iszapkezelés Projekt kiválasztási kritériumok Modell-értékű projekt, Környezetterhelés csökkentés hatékonysága, Munkahelyteremtő beruházás, A közműves szennyvízelvezető és tisztítóművel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjához (174/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet) való illeszkedés. A geotermikus energia felhasználásakor környezetvédelmi szempontból legbiztonságosabb 132

133 technikai megoldásokat kell alkalmazni. Monitoring mutatók Outputmutatók Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db), Tisztított szennyvíz mennyisége (m 3 ), Biológiailag tisztított szennyvízmennyiség (m 3 ), Egyedi szennyvíz-kezelő létesítmények száma (db), Felszerelt napkollektorok száma (db), Biomassza hasznosító kazánok, átmeneti tárolók (db), Szélkerék száma (db), Geotermikus energiát felhasználó rendszerek száma (db), Beépített megújuló új villamosenergia kapacitás (kwh), Hulladékfeldolgozó üzem száma (db). Eredmény mutatók Csatornába, illetve a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya nő a lakásállományon belül (%), Felszíni vizekbe kerülő N és P tartalom csökken (μg/l), Egyedi szennyvíz-kezelő létesítményekkel ellátott háztartások aránya növekszik (%). Megújuló energiahordozóval megtermelt/ megtermelhető hő- és villamos energia arányának növekedése (összesített hőértékben PJ/év vagy %.) Energiatakarékos beruházások térhódításával az energiatakrékosság-tudat nő, Közintézmények energiamegtakarításai a befektetések megtérülése után (Ft), Megújuló erőforrások részesedése az összes energiafelhasználásból (2013-re 7%), Hulladékfeldolgozó rendszer jövedelmezősége (Ft) Hatásmutatók Bel- és külterületek talajvizeinek, felszíni vízfolyásainak csökkenő elszennyeződése, Időszakos, szennyezett pangóvíz keletkezésének visszaszorulása, Vízbázisok ökológiai állapotának javulása, Közegészségügyi mutatók javulása, Környezet állapotának javulása, A hagyományos energiahordozóktól és energiaimporttól való függőség mérséklődése, Új jövedelemszerzési irányok kialakítása, A térség GDP növekedése. Közreműködő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Energia Központ Kht., Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyar Energia Hivatal, Energia Központ Kht. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 133

134 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Jászberényi Kistérség Többcélú Társulása Kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok, és azok társulásai, Közintézmények, Közhasznú társaságok, Civil szervezetek, Gazdasági vállalkozások, Lakosság. Célcsoport lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek V Szennyvízkezelés megoldása, meglévő rendszerek bővítése V Alternatív, kis léptékű szennyvízkezelő rendszer kialakítása V Épületek energiahatékonyságának növelése, intézmények energiafelhasználásának racionalizálása V Egyéni és közösségi léptékű, lakossági alternatív energia hasznosítás fejlesztése Működési, megvalósítási terület Alattyán, Jászjákóhalma, Jásztelek (csatlakozás Jászberényre), Jánoshida, Jászboldogháza, Jászladány, Jászalsószentgyörgy, (csatlakozás Szolnokra), Jászberény, Jászdózsa (csatlakozás Tarnaörshöz), Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászfelsőszentgyörgy (csatlakozás Szentlőrinckátához) 2000 LE alatti települések (Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány), településrészek, külterületi lakott helyek Kistérség minden települése (lakások, lakóközösségek, közintézmények) A kistérség minden települése (lakások, közintézmények), külterületi lakott helyek V Biogázüzem létesítése Jászapáti V Geotermikus energia hasznosítása, Meglévő termál kutakra alapozva meglévő rendszerek technológiai fejlesztése V Térségi hulladék feldolgozó rendszer kialakítása a szelektív hulladékgyűjtésre alapozva A kistérség minden települése V Állati hulladékfeldolgozó fejlesztése Jásztelek V Komposztálók építése, bővítése, A kistérség minden települése iszapkezelés Sorszám Támogatható tevékenységek MFt V Szennyvízkezelés megoldása, meglévő rendszerek bővítése V Alternatív, kis léptékű szennyvízkezelő rendszer 300 kialakítása V Épületek energiahatékonyságának növelése, intézmények energiafelhasználásának racionalizálása V Egyéni és közösségi léptékű, lakossági alternatív

135 energia hasznosítás fejlesztése V Biogázüzem létesítése V Geotermikus energia hasznosítása, meglévő rendszerek 700 technológiai fejlesztése V Térségi hulladék feldolgozó rendszer kialakítása a 500 szelektív hulladékgyűjtésre alapozva V Állati hulladékfeldolgozó fejlesztése 180 V Komposztálók építése, bővítése, iszapkezelés 140 Összesen Források ( ) megnevezése Európai Regionális Fejlesztési Alap, EMOGA, Önkormányzati források, Központi költségvetési forrás, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium célelőirányzatai, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium célelőirányzatai, Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok, Vállalkozói tőke, Lakossági hozzájárulás. 135

136 Sorszám, megnevezés V.1.2. A környezeti állapot javítása Általános célok Egészséges környezet megteremtése Élhető, értékekben gazdag települések kialakítása A lakosság egészségi állapotának javítása Szükségességének indoklása A kistérség környezeti állapotát elsősorban az ipari és mezőgazdasági telephelyekhez köthető emissziós pontforrások határozzák meg. Ezek technológiai korszerűsítésével az eddigi eredményeken túl tovább csökkenthető a levegőbe, élővizekbe és talajba kerülő szennyeződés. A kistérség levegőminőségét befolyásoló másik tényező a növekvő közlekedésből eredő kibocsátások és a nagytáblás területhasználat miatti jelentős porszennyezés. Az előbbi a településeket elkerülő főútvonalak, valamint a településen belüli forgalomszabályzó eszközök alkalmazásával csökkenthető. A porszennyezés mérséklésére az alkalmasságnak megfelelő területhasználat kialakítása mellett, a szélerősség csökkentés érdekébe a nagytáblás szántóterületeken mezővédő erdősávok, a települések mellett településvédő erdősávok kialakítása szükséges. Kapcsolódó intézkedés: V.2.2. Az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása, fenntartása A kistérségben jól megoldott a hulladékkezelés, a talaj illetve a talajvíz szennyezésének potenciális forrásai a felhagyott vagy illegális hulladéklerakók, amelyek felszámolása, rekultivációja komoly feladatként jelentkezik. (További talajállapot-javító intézkedés: IV.2.) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés V Káros anyag kibocsátó üzemek technológiai korszerűsítése V Elkerülő utak építése, forgalomszabályozási eszközök alkalmazása V Mezővédő erdősávok, településvédő erdők telepítése V Felhagyott hulladéklerakók, illegális szeméttelepek rekultivációja Projekt kiválasztási kritériumok A környezeti terhelés csökkentésének mértéke Tisztább technológia bevezetése Erdősávok, erdők telepítésénél őshonos fafajok alkalmazása előnyt jelent A hulladéklerakók rekultivációjánál a vízbázisvédelmi szempontból kritikus területek előnyt élveznek Monitoring mutatók Outputmutatók Korszerűsített üzemek száma (db) Elkerülő utak hossza (km) Forgalomszabályozó intézkedések száma (db) 136

137 Telepített erdősávok hossza (km) Településvédő erdőterülete (ha) Rekultivált hulladéklerakók száma (db) Eredmény mutatók Légszennyező anyagok kibocsátásának csökkenése Kibocsátott szennyvizek tisztítási foka nő Gyártási folyamat korszerűsödése Zajterhelés csökken Csökken a szélerősség (km/h) Környezeti kármentesített területek nagysága (ha). Hatásmutatók Levegő immissziós mutatóinak javulása, Felszíni és felszín alatti vizek minőségének javulása, Talajdegradációs folyamatok mérséklődése, Stratégiai vízkészletek megőrzése, Környezet egészségügyi feltételek javulnak. Közreműködő szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Jászsági Többcélú Társulás Kedvezményezettek köre o Gazdasági vállalkozások o Önkormányzatok és társulásai o Közintézmények o Közhasznú társaságok o Civil szervezetek Célcsoport Gazdálkodók Lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek V Káros anyag kibocsátó üzemek technológiai korszerűsítése V Elkerülő utak építése, forgalomszabályozási eszközök alkalmazása V Mezővédő erdősávok, településvédő erdők telepítése V Felhagyott hulladéklerakók, illegális szeméttelepek rekultivációja Működési, megvalósítási terület ipari üzemek, állattartó telepek, termálvíz kibocsátó üzemek Jászberény, Jászapáti, Jásztelek, Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jászfényszaru Kistérség minden települése Kistérség minden települése Sorszám Támogatható tevékenységek MFt V Káros anyag kibocsátó üzemek technológiai korszerűsítése V Elkerülő utak építése, forgalomszabályozási eszközök 130* alkalmazása V Mezővédő erdősávok, településvédő erdők telepítése 800 V Felhagyott hulladéklerakók, illegális szeméttelepek rekultivációja Összesen

138 Források ( ) megnevezése ERFA kockázat megelőzés, EMVA, Költségvetés célirányos támogatásai, Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok, Önkormányzatok forrásai, Vállalkozói tőke, Lakossági hozzájárulás. *Az elkerülő utak építésének költségeivel nem számolunk, mivel az nem kistérségi hatáskörben megoldandó fejlesztés, és az I támogatható tevékenység is tartalmazza a forrásigényt. 138

139 Sorszám, megnevezés V.1.3. A meglévő vízvédelmi rendszerek fejlesztése Általános célok Életkörülmények javítása Ár és belvízi biztonság növelése Szabályozott vízkivezetési, ökológiai állapotjavítási lehetőség a vízmentesített területekre Szükségességének indoklása Az árvízvédelmi művek kiépítése nyomán a települések és a mezőgazdálkodók a hajdani ártér területét is használatba vették, feltételezve a teljes árvízi biztonságot. A víz számára meghagyott keskeny hullámtér feltöltődése, a meder változása, valamint a vízjárás területhasználat- és éghajlatváltozással is összefüggő változásai, illetve a védelmi rendszerek költségvetési elhanyagolása következtében azonban a veszélyeztetettség folyamatosan nő. A probléma kezelésére paradigmaváltó komplex program kidolgozására került sor, először a Tisza esetében. A Vásárhelyi terv a hazai árvízvédelmi fejlesztésekbe illeszkedve, két területre koncentrálva tervezi javítani a Tisza mentén az árvízi biztonságot: egyrészt a nagyvízi meder (a hullámtér) vízszállító képességének javításával, másrészt vízkivezetéssel, a rendszer tehermentesítésével, árvízi tározók építésével a mentett ártéren. Utóbbi lehetőséget ad a víz hasznosítására is (a kedvezőbb körülmények közé kerülő ökológiai rendszerek működésére alapozott tájgazdálkodásban). A kistérség a programban a Hanyi- Tiszasülyi árapasztó tározó kiépülése kapcsán érintett. A beavatkozásokkal várhatóan változó talajvízszintek káros következményeinek kiküszöbölésére a tározókkal és ártéri tájgazdálkodással érintett települések belterületi vízrendezése a tározók kiépítésével egy időben kell megoldódjon. E mellett fontos a kistérség többi településén is a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer felújítása, kiépítése, valamint az előzetes állapotfelmérések és tervezési feladatok elvégzése. Az és év rendkívül csapadékos időjárása a Zagyva-Tarna vízgyűjtő területén is ráirányította a figyelmet a védekezés, a megelőzés fontosságára, a területi vízrendezés és a belterületi vízrendezés szerves kapcsolatának megteremtésére, a beavatkozások meghatározásának szükségességére. A Zagyva-Tarna árvízvédelmi műveinek jelenlegi védőképessége indokolttá teszi az árvízvédelmi rendszer egyes elemeinek fejlesztését, különös tekintettel az árvízvédelmi fővédvonalakra, a vízfolyások medrére és hullámterére, a tározási lehetőségekre, valamint a biztonságos üzemeltetéshez elengedhetetlen megfigyelő, riasztó és előrejelző rendszerre. Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés V Belterületi vízrendezés V Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó kiépítése

140 V Borsóhalmi szükségtározó kialakítása V Jászteleki szükségtározó fejlesztése V Zagyva, Tarna védővonal és tartozékai kiépítése V Zagyva, Tarna meder- és hullámtérrendezés Projekt kiválasztási kritériumok A VTT árvízi tározói és öblözeteik prioritást élveznek, A projekt biztosítja a vízjárás kiegyensúlyozottságát. Monitoring mutatók Outputmutatók Felújított csapadékvíz-elvezető rendszerek, Kiépített csapadékvíz-elvezető rendszerek, Kiépített árvízvédelmi védvonal hossza, Kiépített árapasztó tározó, Kiépített szükségtározó, Rendezett mederszakaszok. Eredmény mutatók Árvízszint csökkenése (cm), Tározott víz mennyisége, Belterületi belvízkárok csökkenése (Ft), Külterületi vízkárok csökkenése. Hatásmutatók Csökken az árvízveszély és a belterületi belvízveszély, Bel- és külterületek talajvizeinek, felszíni vízfolyásainak állapota javul, Időszakos, pangóvíz keletkezésének csökkenése, Vízbázisok ökológiai állapotának javulása, Életfeltételek javulása. Közreműködő szervezetek Környezetvédelmi és Vizügyi Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Jászsági Többcélú Társulás Települési önkormányzatok Kedvezményezettek köre Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi Vízügyi Főfelügyelőség Önkormányzatok, önkormányzati társulások Észak-Magyarországi- és a Közép Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok Víztársulatok Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek Célcsoport Lakosság Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület V Belterületi vízrendezés minden település V Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó Jászkísér (a tározótér csak egy része kiépítése érinti a kistérséget) V Borsóhalmi szükségtározó kialakítása Jászberény V Jászteleki szükségtározó fejlesztése Jászberény, Jásztelek 140

141 V Zagyva, Tarna védővonal és tartozékai kiépítése V Zagyva, Tarna meder- és hullámtérrendezés Zagyva és mellékvizeinek töltései Zagyva és mellékvizei Sorszám Támogatható tevékenységek MFt V Belterületi vízrendezés V Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó kiépítése * * V Borsóhalmi szükségtározó kialakítása 132 V Jászteleki szükségtározó fejlesztése 150 V Zagyva, Tarna védővonal és tartozékai kiépítése 1063 V Zagyva, Tarna meder- és hullámtérrendezés 231 Összesen Források ( ) megnevezése Kohéziós Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Központi költségvetés (KvVM) céltámogatás, Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok, Önkormányzati források. * Kb. egyharmada érinti a kistérséget, megépítésére nem a kistérség forrásaiból kerül sor, ezért nem számolunk vele. 141

142 V. PRIORITÁS: TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME, FENNTARTÁSA V.2. Specifikus cél: A táji, természeti értékek aktív védelme 142

143 Sorszám, megnevezés V.2.2. Táji adottságokhoz való alkalmazkodást szolgáló vízrendszerek kialakítása Általános célok Egészséges környezet megteremtése, Élhető, értékekben gazdag települések kialakítása Változatos élőhelyek kialakulásának elősegítése Szükségességének indoklása A felszíni vizek a Jászság területén már jelentősen elszennyeződtek, ezért a szennyvízkezelés mielőbbi megoldása mellett, az iszapban akkumulálódott szennyezések megszüntetése érdekében szükséges a belvízelvezető csatornák és holtágak kitisztítása, vízpótlásának biztosítása. (Kapcsolódó intézkedés: V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztés) A Jászságot érintő két nagyobb vízfolyás a Zagyva és a Tarna mentén szükséges a vizes élőhelyek visszaállítása, mellyel a biológiai sokféleség javítása mellett, a kialakuló növénytársulás a felszíni vizek minőségének helyreállításában is komoly szerepet játszhat. A kistérségben hét holtág található, amelyek nagy része feliszapolódott, antropogén hatásokkal erősen terhelt. Ezek rehabilitációjával a víztárolási lehetőségek szélesednek, illetve értékes élőhelyek alakulnak ki a térségben. A vizes élőhelyek a rehabilitáció által alapjai lehetnek a turisztikai termékfejlesztésnek is. (Kapcsolódó intézkedés:i.2..4.) Sorszám Támogatható tevékenységek Ütemezés V Belvízelvezető csatornák, kisvízfolyások tisztítása, élővízzé alakítása V Zagyva, Tarna menti vizes élőhelyek rehabilitációja V Holtágak rehabilitációja Projekt kiválasztási kritériumok Csatornák, holtágak rehabilitációjánál vizes élőhelyek létrehozása másodlagos célként megjelenik, Közösségi funkciójú holtágak előnyt élveznek Monitoring mutatók Outputmutatók Tisztított belvízelvezető csatornák hossza (km) Vizes élőhelyek terület (ha) Rehabilitált holtágak száma (ha) Eredmény mutatók Csatornák, holtágak vízminősége javul Biológiai sokféleség nő Tárolt vízmennyiség nő (m 3 ) Hatásmutatók Stratégiai vízkészletek megőrzése, Kistérség természetközeli területei nőnek, Környezet egészségügyi feltételek javulnak. 143

144 Közreműködő szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Jászsági Többcélú Társulás Társulási Tanács Kedvezményezettek köre Gazdasági vállalkozások Önkormányzatok és társulásai Közhasznú társaságok Civil szervezetek Célcsoport Gazdálkodók, Lakosság. Sorszám Támogatható tevékenységek Működési, megvalósítási terület V Belvízelvezető csatornák, kisvízfolyások Kistérség teljes területe tisztítása, élővízzé alakítása V Zagyva, Tarna menti vizes élőhelyek Zagyva, Tarna menti területek rehabilitációja V Holtágak rehabilitációja Jánoshida-Berki Holt-Zagyva, Jászberényi Városi Holt-Zagyva, Jászdózsai Holt-Tarna, Jásztelki Felső Holt-Zagyva, Mizsei Holt-Zagyva, Necsői Holt-Zagyva, Szászberki Holt- Zagyva Sorszám Támogatható tevékenységek MFt V Belvízelvezető csatornák, kisvízfolyások tisztítása, élővízzé 800 alakítása V Zagyva, Tarna menti vizes élőhelyek rehabilitációja 300 V Holtágak rehabilitációja 700 Összesen Források ( ) megnevezése ERFA, EMVA, Költségvetés célirányos támogatásai, Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok, Önkormányzatok forrásai, Vállalkozói tőke. 144

145 Mellékletek 1. A megvalósítás pénzügyi háttere 2. A megvalósítás és végrehajtás szereplői 3. Javasolt új célpiramis 145

146 1. Melléklet: A megvalósítás pénzügyi háttere A kistérségi területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott feladatok finanszírozása jelenleg keretjelleggel vázolható. Vagyis viszonylag szűk azoknak a fejlesztéseknek a köre, amelyek a kistérségi társulás közvetlen finanszírozásában valósulnak meg, a legtöbb fejlesztés pályázati forrásszerzéssel lehetséges, pályázatonként és pályázóként eltérő feltételrendszerben. A tervezést nehezíti, hogy jelen fázisban a közötti, az Európai Unió támogatásaira épülő fejlesztéspolitikának ágazati és régiós szinten is a fő sarokszámai vannak meg, és a hazai támogatások, önkormányzati, kistérségi források alakulása változhat. A kistérségi területfejlesztési program intézkedéseinek tervezett forrásait és a forráslehetőségeket az adatlapok tartalmazzák. A forráslehetőségeket a programkészítés jelenlegi fázisában csak keretjelleggel lehet meghatározni, mert a II. Nemzeti Fejlesztési terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv még nincs elfogadva, ennek megfelelően nincs részleteiben (intézkedés szinten, pályázati rendszerben) kidolgozva. a) Új Magyarország Program (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) horizontális forrásai A lehetséges fejlesztési források többsége ebbe a körbe tartozik. Ezek a programok a régiós programok kivételével horizontális, vagyis az egész országban azonos feltételekkel pályázható pályázatok formájában fognak megvalósulni. Közvetlen kistérségi allokáció nincs, egyedi pályázatok lesznek. A kistérségi társulás legfontosabb törekvése, hogy a térségbeli potenciális pályázók és projektek körét felmérje, forrásszerzésüket segítse. Valamennyi pályázatnál feltétel az önrész és az előfinanszírozás. Ez a mikro- és kisvállalkozásoknál, illetve az intézményi (pl. önkormányzat és intézményei) esetében nagy probléma. A II. NFT programjaira elsősorban a nagyobb, beruházási jellegű projekteknek van esélye. Rendkívül fontos a költséghatékonyság, az innovatitivitás és a fenntarthatóság. 1. Táblázat: A közötti források tervezett megosztása Operatív programok Min. % Max. % Minimum forrás, milliárd Ft Maxium forrás, milliárd Ft Gazdaságfejlesztés 8,5 12, Közlekedés 19, Emberi erőforrás fejlesztése 11,7 14, Közigazgatás megújítása 0,5 0, Közszolgáltatások korszerűsítése 0, Humán infrastruktúra 5,2 9, Környezet, energia 14,9 20, Közép-Magyarország 6 6, Regionális programok 16 17, Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen Európai Területi Együttműködéssel és Technikai Segítségnyúj-tással együtt mindösszesen 94,

147 Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv Foglakoztatás és Növekedés Második olvasat. b) Új Magyarország Program (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) régiós forrásai Az NFT II. forrásai egy részét a régiókon keresztül, az önálló regionális operatív programok alapján fogják szétosztani. A régiók közötti hangsúlyok megállapítása a régió fejlettsége elmaradottsága alapján történt. Ez alapján kedvező, hogy az Észak-Alföld rendelkezik a legtöbb megállapított forrással. A régió szintjén ugyanúgy történik a pályáztatás, ahogyan a horizontális operatív programoknál. Közvetlen kistérségi allokáció itt sincs, egyedi pályázatok lesznek. A kistérségi társulás legfontosabb törekvése, hogy a térségbeli potenciális pályázók és projektek körét felmérje, forrásszerzésüket segítse. E pályázatoknál is feltétel az önrész és az előfinanszírozás. Szintén nagyon fontos a költséghatékonyság, az innovatitivitás és a fenntarthatóság. 2. Táblázat: A regionális operatív programok tervezett forrásmegosztása, Regionális OP OP aránya, % Minimum forrás, milliárd Ft Maxium forrás, milliárd Ft Dél-alföldi ROP 17, Dél-Dunántúli ROP 15, Észak-alföldi ROP 22, Észak-magyarországi ROP 21, Közép-dunántúli ROP 11, Nyugat-dunántúli ROP 10, Összesen Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv Foglakoztatás és Növekedés Második olvasat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szeptember végi, a partnerségi folyamat eredményeképpen módosított és a Kormány elé terjesztett harmadik olvasatban közétett munkaverziója alapján az ÉAROP indikatív kerete az 1. célkitűzés szerinti ROP-okra allokált összeg 22,96%-a (256,593 Mrd Ft) a időszakban. A keretösszegek százalékos és összeg szerinti megosztása a következő: 3. Táblázat: Az Észak-alföldi régió operatív programjának tervezett forrásmegosztása, (265 Ft/euró) 2004-es árak Összesen ÉAROP prioritások Összesen (millió Ft) (%) 1. Prioritás: A gazdaság működési feltételeinek javítása 14, ,5 2. Prioritás: A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése 19, ,1 3. Prioritás: A turisztikai potenciál erősítése 28, ,0 4. Prioritás: Város- és térségfejlesztés 39, ,2 Összesen: 100, ,8 Forrás: Észak-alföldi régió Regionális Operatív Programja verzió

148 A Technikai Segítségnyújtás (TA) összegének levonása után (383,1 Millió Ft) fennmaradó összeg ( ,8 Millió Ft) kerül a 4 szakmai prioritás között a fenti táblázat szerint megosztásra. c) Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv forrásai Nem tartoznak a II. NFT alá, de szintén uniós támogatással valósulnak meg az agrár- és vidékfejlesztési intézkedések. Ez szintén országos program alapján fog megvalósulni, egyes vidékfejlesztési intézkedések megvalósításánál jön be a vidéki térség jogosultság mint területi szűkítés. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv jelenlegi tervezete szerint a közötti időszak támogatásainál a kistérség egésze vidéki térségnek számít, így jogosult a vidékfejlesztési támogatásokra; Jászberény azonban csak külterületével. A programnak az agrár, élelmiszeripari, agrár-környezetvédelmi, tájgazdálkodási projekteknél, továbbá a vidékfejlesztési (pl. mikrovállalkozások, falufejlesztés, falusi turizmus, LEADER) fejlesztéseknél van kiemelt jelentősége. Utóbbiaknál az NFT II. programjaihoz képest elsősorban a projektméret alapján történik a lehatárolás, vagyis a vidékfejlesztés által támogatott projektek inkább kisebbek (vállalkozás, költség), nagyobb szerepe van a helyi sajátosságokra való építkezésnek (pl. helyi termékek) és az integrációnak (együttműködésben valósuljon meg). 4. Táblázat: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv kalkulált költségvetése, Intézkedéscsoportok megnevezése I. intézkedéscsoport: A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti ágazat versenyképességének javítása II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék állapotának javítása III. intézkedéscsoport: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból származó források % Milliárd Ft* % 618, % 441, % 134,47 IV. intézkedéscsoport: LEADER 5-6 % 63,03 Technikai segítségnyújtás 4 % 40,34 Összesen 100 % 1297,67 * 1 euró=264 Ft. Társfinanszírozási arány: 75 % EU és 25 % hazai az I. és a III. intézkedéscsoport, 80 % EU és 20 % hazai a II. és a IV. intézkedéscsoport esetén. A Technikai Segítségnyújtás 100 %-ban EU által finanszírozott. Forrás: Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Nem tartoznak a Vidékfejlesztési Tervbe az agrárium ún. közvetlen támogatásai (ezekre várhatóan további 1500 milliárd Ft áll majd országosan rendelkezésre között). d) Decentralizált és ágazati források A megyei és regionális fejlesztési tanácsok keretében szétosztható területfejlesztési támogatások, valamint az egyes szakminisztériumok által biztosított ágazati források. Az intézményrendszer és a fejlesztéspolitika változásával ezek szerepe szűkül, de fontos az EU támogatások keretében nem támogatott tevékenységek finanszírozása miatt. e) Települési önkormányzati költségvetés forrásai 148

149 Ennek a fejlesztési források elérése szempontjából - mint önerőnek is - jelentősége van. A legtöbb feladat (közszolgáltatások, kistérségi szervezetrendszer működtetése) finanszírozása ebből történik. Ezért probléma az önkormányzatok növekvő forráshiánya a feladatok tartós alulfinanszírozása miatt. Ennek oldására törekszik a kormányzat egyes feladatok kistérségi szintre szervezésével (többcélú kistérségi társulások). Ennek szerepe várhatóan erősödni fog. f) Vállalkozó tőke A gazdasági célú pályázatoknál mint pályázói önrész kap szerepet a vállalkozói tőke, illetve az olyan beruházásoknál, amelyeket a vállalkozások, vállalatok pályázati forrás nélkül valósítanak meg. g) Hitel, egyéb A pályázatok által megkövetelt előfinanszírozást sok esetben a vállalkozók és intézmények hitelből képesek biztosítani. Hitel lehetséges egyéb, nem pályázatból megvalósuló fejlesztéseknél is. Az ipari parkokba való betelepülést az önkormányzatok adókedvezményekkel segítik, ami szintén támogatásként értelmezhető. 149

150 2. Melléklet: A megvalósítás és végrehajtás szereplői Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, Prioritások Közreműködő szervezetek Kedvezményezettek I. HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Oktatási és Kulturális Minisztérium VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉS Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Magyar Turizmus Rt., országos, regionális és megyei turisztikai szervezetek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Regionális Idegenforgalmi Bizottság Oktatási és Kulturális Minisztérium Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Szociális és Munkaügyi Minisztérium Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Magyar Közút Kht. Jász Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Kamarák, szakmai szervezetek, engedélyező- és szakhatóságok Engedélyező-és szakhatóságok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Országos, regionális és megyei turisztikai szervezetek Központ Felsőoktatási intézmények, Információs Társadalom Oktató Központ SZIE JFK, képző intézmények Országos, regionális, helyi telekommunikációs Kutatóintézetek, K + F intézmények szolgáltatók MÁV Zrt Egyházak Magyar Turizmus Rt. Ipari és logisztikai szolgáltató vállalkozások Információs Társadalom Kht. Vállalkozási együttműködésekben gesztor vállalatok, vállalkozások Kamarák, szakmai szervezetek, engedélyező- és Idegenforgalmi, turisztikai vállalkozók, szakhatóságok szervezetek Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Civil szervezetek, alapítványok 150

151 Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Munkaadói és munkavállalói szervezetek Észak-Alföldi Regionális Innovációs Önkormányzati társulások Ügynökség Regionális Területfejlesztési Tanács Települési önkormányzatok és azok oktatásinevelési intézményei Regionális Idegenforgalmi Bizottság Teleházak, tájházak, múzeumok, helytörténeti múzeumok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Informatikai és média cégek Területfejlesztési Tanács Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kereskedelmi Mikro-, kis-és középvállalkozások és Iparkamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet Magyar Közút Kht. Jász Nagykun-Szolnok megyei Igazgatósága Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht.-k Megyei turisztikai szervezetek A térség önkormányzatai Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Megyei önkormányzatok Települési önkormányzatok 151

152 II. A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE Egészségügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nemzeti Civil Alap Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, Kht-k Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Jászsági Többcélú Társulás, önkormányzati társulások Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Egészségügyi- és oktatási intézmények Önkormányzati társulások Települési önkormányzatok és intézményeik Települési cigány kisebbségi önkormányzatok Teleházak, tájházak, múzeumok, helytörténeti múzeumok Magyar Turizmus Rt Egyházak Munkaügyi Központ Civil szervezetek, alapítványok (települési, kistérségi vagy megyei területi hatókörrel), egyesületek, Kht-k Közalapítványok Egyházi szervezetek Regionális Területfejlesztési Ügynökség Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Esély Regionális Közalapítvány Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Megyei turisztikai szervezetek Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Települési önkormányzatok Diákönkormányzatok, hallgatói önkormányzat, főiskolai öntevékeny csoportok Vállalkozások 152

153 III. KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA Egészségügyi Minisztérium Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Oktatási és Kulturális Minisztérium Térségi és települési víz- és csatornaművek Szakminisztériumok Önkormányzati társulások ÖTM Országos Katasztrófavédelmi Települési önkormányzatok és intézményeik Főigazgatóság Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Turisztikai vállalkozások Regionális és országos turisztikai szervezetek Termálfürdőkhöz kapcsolódó szolgáltatók Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Szociális intézmények Bizottság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Civil szervezetek Jászsági Többcélú Társulás Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Polgárőr szervek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tűzvédelmi szervek Területfejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Vállalkozók Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Jászberény Város Önkormányzata Hivatásos Háziorvosok Tűzoltósága, köztestületi tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek Vállalkozók Civil szervezetek Non-profit szervezetek Települési önkormányzatok 153

154 IV. AZ AGRÁRIUM FEJLESZTÉSE V. TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME, FENNTARTÁSA Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal MAGOSZ MOSZ Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Észak-Aföldi Regionális Fejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Települési Önkormányzatok Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Magyar Energia Hivatal Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Energia Központ Kht., Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Jászsági Többcélú Társulás Társulási Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Jászberényi Kistérség Többcélú Társulása Települési önkormányzatok JNSZ Megyei Önkormányzat Önkormányzati társulások Települési önkormányzatok Mezőgazdasági szervezetek Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek, társulások Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi Vízügyi Főfelügyelőség Észak-Magyarországi- és a Közép Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok Jászsági Többcélú Társulás Víztársulatok Közhasznú társaságok Közintézmények Települési önkormányzatok és társulásai Civil szervezetek Gazdasági vállalkozások Mezőgazdasági termelők, vállalkozások, gazdasági szervezetek Lakosság 154

155 3. Melléklet: Javasolt új célpiramis JÖVŐKÉP Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, Jászsági hagyományokon és együttműködésen alapuló versenyképesség kistérsége ÁTFOGÓ CÉL A társadalmi-, gazdasági-, természeti környezet összhangjának elősegítése PRIORITÁSOK I. HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉS II. A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE III. KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA IV. AZ AGRÁRIUM FEJLESZTÉSE SPECIFIKUS CÉLOK I.1. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése I.2. Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése I.3. A tudásbázis erősítése II.1. A közösségi és térségi identitás fejlesztése II.2. Esélyteremtés és felzárkóztatás III.1. Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása III.2. Települési környezet javítása IV.1 Versenyképes és fenntartható mezőgazdaság biztosítása V. TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME, FENNTARTÁSA V.1. A térség környezeti állapotának megőrzése és fejlesztése V.2. A táji, természeti értékek aktív védelme INTÉZKEDÉSEK I.1.1. Az interregionális kapcsolatrendszer fejlesztése I.2.1. Az ipari potenciál térségi fejlesztése I.3.1. A szak és átképzési struktúra megújítása, szaktudás piacképességének erősítése II.1.1. A kulturális és tárgyi örökség, műemlékek védelme II.2.1. A beilleszkedést és befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése III.1.1. Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése III.2.1. Az egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása IV.1.1. Mező- és erdőgazdálkodási vállalkozások korszerűsítése V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztés V.2.1. A táji természeti környezet fejlesztése, bemutatása 155

156 I.1.2. A térszerkezet átformálását és a települések összeköttetését segítő közlekedésfejlesztés I.1.3. Bel és külterületi utak felújítása, kiépítése, kerékpárút kiépítése I.2.2. Fejlett vállalkozói kultúrán alapuló tudás-gazdaság és kapcsolódó hálózatos együttműködések fejlesztése I.2.3. A logisztikai szolgáltatások fejlesztése I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása I.2.5. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése I.3.2. A társadalmi innováció fejlesztése I.3.3. Az információs társadalom feltételeinek biztosítása II.1.2. Közösségfejlesztés II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése II.2.2. Az oktatási, nevelési ellátórendszer fejlesztése II.2.3. A szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése III.1.2. Az egészséges életmód elterjesztése III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészség-vertikum kialakítása III.2.2. A lakhatási körülmények javítása III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése IV.1.2. Az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása, fenntartása IV.1.3. A termékpályás termelésértékesítés továbbfejlesztése IV.1.4. Öntözés-fejlesztés, a Jászság térségi többcélú vízgazdálkodási rendszer kiépítése V.1.2. A környezeti állapot javítása V.1.3. A vízvédelmi rendszerek fejlesztése V.2.2. A táji adottságokhoz való alkalmazkodást szolgáló vízrendszerek kialakítása 156