SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA ELŐADÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓI

Átírás

1

2

3 SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA ELŐADÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓI 2016

4 Szerkesztők: Erdélyi Viktor Farkas Csaba Tóth János Zsidai László Felelős kiadó: Lajos Mihály Szent István Egyetemi Kiadó 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. A szerkesztőhöz eljuttatott kari anyagokat változtatás nélkül közöltük. Az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk! ISBN Gödöllő, 2016

5 TARTALOMJEGYZÉK A GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TDT TANÁCSÁNAK TAGJAI... 6 PROGRAM... 7 SZEKCIÓK ÉS BIZOTTSÁGOK ÖSSZETÉTELE... 7 GYÁRTÁS, ANYAGTUDOMÁNY ÉS MECHATRONIKA SZEKCIÓ... 8 MECHANIKA ÉS ENERGETIKA SZEKCIÓ MŰSZAKI MENEDZSMENT SZEKCIÓ EGYOLDALAS ÖSSZEFOGLALÓK GYÁRTÁS, ANYAGTUDOMÁNY ÉS MECHATRONIKA SZEKCIÓ MECHANIKA ÉS ENERGETIKA SZEKCIÓ MŰSZAKI MENEDZSMENT SZEKCIÓ... 57

6 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Tanácsa Elnök: Dr. Zsidai László, egyetemi docens Gépipari Technológiai Intézet, Gépüzemfenntartás Tanszék Titkár: Farkas Csaba, egyetemi tanársegéd Folyamatmérnöki Intézet, Méréstechnika Tanszék Tagok: Bessenyei Kornél, egyetemi tanársegéd Folyamatmérnöki Intézet, Energetika Tanszék Dodog Zoltán, egyetemi tanársegéd Környezetipari Rendszerek Intézet, Épületgépészet Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék Erdélyi Viktor, PhD hallgató Gépipari Technológiai Intézet, Mechatronika Tanszék Dr. Kicsiny Richárd, egyetemi adjunktus Matematikai és Informatikai Intézet, Matematika Tanszék Dr. Korzenszky Péter, egyetemi docens Mechanikai és Géptani Intézet, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépek Tanszék Dr. Magó László, egyetemi adjunktus Műszaki Menedzsment Intézet, Anyagmozgatás és Logisztika Tanszék Dr. Oldal István, egyetemi docens Mechanikai és Géptani Intézet, Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszék Rezsabek Tamás, tanszéki mérnök Műszaki Menedzsment Intézet, Alkalmazott Menedzsment Tanszék Safranyik Ferenc, egyetemi tanársegéd Mechanikai és Géptani Intézet, Mechanikai és Műszaki Ábrzolás Tanszék Sleiszné Csábrági Anita, tanszéki mérnök Matematikai és Informatikai Intézet, Informatika Tanszék Dr. Szakál Zoltán, egyetemi adjunktus Gépipari Technológiai Intézet, Anyag és Gépgyártástechnológia Tanszék Tóth Réka, tanszéki mérnök Műszaki Menedzsment Intézet, Műszaki Gazdaságtan Tanszék Dr. Víg Piroska, egyetemi docens Környezetipari Rendszerek Intézet, Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 6

7 Program :30-8:45 Megnyitó (Helye: Tudástranszfer Központ 9. terem) 8:50-9:25 Regisztráció (Helye: Tudástranszfer Központ) 9:30-11:45 Gyártás, anyagtudomány és mechatronika szekció I. (Helye: Tudástranszfer Központ 10. terem) 9:30-11:45 Mechanikai és energetika szekció I. (Helye: Tudástranszfer Központ 11. terem) 9:30-11:45 Műszaki menedzsment szekció I. (Helye: Tudástranszfer Központ 12.) 12:00-12:40 Ebédszünet (Helye: Alma Mater étterem) 12:40-14:30 Gyártás, anyagtudomány és mechatronika szekció II. (Helye: Tudástranszfer Központ 10. terem) 12:40-14:30 Mechanikai és energetika szekció II. (Helye: Tudástranszfer Központ 11. terem) 12:40-14:30 Műszaki menedzsment szekció II. (Helye: Tudástranszfer Központ 12.) 16:00 Konferencia zárás, díjátadó (Helye: Tudástranszfer Központ 9. terem) 17:00 Fogadás (Helye: Tudástranszfer Központ) 7

8 GYÁRTÁS, ANYAGTUDOMÁNY ÉS MECHATRONIKA SZEKCIÓ Elnök: Bizottsági tagok: Titkár: Helyszín: Dr. Kiss Péter, egyetemi tanár Dr. Buzás János, egyetemi docens Dr. Géczy Attila, egyetemi adjunktus Dr. Pataki Tamás, egyetemi adjunktus Dr. Pék Lajos, professor emeritus dr. ing. RAVAI NAGY Sándor Dr. Szalay Kornél, kutatási osztályvezető, NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Erdélyi Viktor, PhD hallgató Tudástranszfer Központ 10. terem Időpont: WIRELESSLY CONTROLLED MOBILE CHASSIS Témavezetők: Bc. Marián Kišev Ing. Vladimír Cviklovič, PhD., Slovak University of Agriculture in Nitra (SUA) doc. Ing. Juraj Maga, Dr., Slovak University of Agriculture in Nitra (SUA) 2. MULTIFUNCTIONAL 3D PRINTER Bc. Patrik Kósa doc. Ing. Juraj Maga, Dr., Slovak University of Agriculture in Nitra 3. PNEUMATIC STAMPING MACHINE Bc. Patrik Kósa Ing. Martin Olejár, PhD., Slovak University of Agriculture in Nitra 8

9 4. MÉRŐRENDSZER FEJLESZTÉSE MOTORTARTÓ GUMIBAKOK KIFÁRADÁSÁNAK ELŐREJELZÉSÉHEZ Témavezetők: Gyarmati Péter, mechatronikai mérnöki szak, BSc IV. Farkas Csaba, egyetemi tanársegéd, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Méréstechnika Tanszék Mezei Tibor, mestertanár, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Járműtechnika Tanszék 5. LED-ES FEGYVERLÁMPA TERVEZÉSE (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Kis Bence, gépészmérnöki szak, BSc III. Bessenyei Kornél, egyetemi tanársegéd, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Energetika Tanszék 6. ADDITÍV GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBAN ALKALMAZOTT EGYES ANYAGOK SZILÁRDSÁGI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA A 3D NYOMTATÁSI PARAMÉTEREK FÜGGVÉNYÉBEN Lágymányosi Péter, gépészmérnöki szak, BSc IV. Dr. Kátai László, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Gépszerkezettan 7. POLIAMID FÉLKÉSZTERMÉK NEDVESSÉGFELVÉTELÉNEK HATÁSA A MÉRETEKRE (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Témavezetők: Mészáros János, gépészmérnöki szak, BSc III. Dr. Kalácska Gábor, egyetemi tanár, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet Dr. Szakál Zoltán, egyetemi adjunktus, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Anyag és Gépgyártástechnológia Tanszék 8. DRÓNOK ALKALMAZÁSA A MEZŐGAZDASÁGI TÉRINFORMATIKÁBAN Parragh Virág Anna, gépészmérnöki szak, BSc IV. Dr. Patay István, egyetemi tanár, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Energetika Tanszék 9

10 9. POLIAMID ÉS PEEK KOMPOZITOK TRIBOLÓGIAI VIZSGÁLATA ABRÁZIÓS KISMINTA MODELL RENDSZERBEN Pistai Gergő, gépészmérnöki szak, BSc III. Dr. Zsidai László, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Gépüzemfenntartás Tanszék 10. ROZSDAMENTES (AUSZTENITES) ACÉLOK HEGESZTÉSI PARAMÉTEREINEK MEGHATÁROZÁSA PLAZMA ELJÁRÁSNÁL Témavezetők: Róthweil Miklós, mechatronikai mérnöki szak, BSc IV. Dr. Kári-Horváth Attila, egyetemi adjunktus, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Anyag ás Gépgyártástechnológia Tanszék Dr. Kalácska Gábor, egyetemi tanár, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet Bábel Sándor, hegesztő mérnök, Élber Kft. 11. ÖRVÉNYSZIVATTYÚ VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS MÉRŐPAD TOVÁBBFEJLESZTÉSE (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Sarkadi-Nagy Kristóf, mechatronikai mérnöki szak, BSc II. Dr. Török Sándor, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Környezetipari Rendszerek Intézet, Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék 12. OKOSTELEFON BELTÉRI HELYMEGHATÁROSZÁSI TECHNOLÓGIÁINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE Témavezetők: Simon Péter, mechatronikai mérnöki szak, BSc IV. Dr. Jánosi László, egyetemi tanár, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Mechatronika Tanszék Blahunka Zoltán, PhD hallgató, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépek Tanszék 10

11 13. AZ ISMÉTLÉSI PONTOSSÁG-, ÉS MÉRÉSI ELJÁRÁS JAVÍTÁSA, RÚDMIKROMÉTERES MÉRÉSEK ESETÉN Szabó Tamás Péter, gépészmérnöki szak, MSc II. Dr. Oldal István, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszék 14. SILÓBÓL KIFOLYÓ KOHÉZIÓS ANYAGOK TÖMEGÁRAMÁNAK MÉRÉSE Témavezetők: Szalontai Martin Márk, gépészmérnöki szak, MSc II. Dr. Oldal István, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszék Safranyik Ferenc, egyetemi tanársegéd, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszék 15. VILLANYMOTOR TERHELÉSES VIZSGÁLATI TECHNOLÓGIÁJÁNAK TERVEZÉSE (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Témavezetők: Tóth Sándor Dániel, gépészmérnöki szak, BSc IV. Dr. Bártfai Zoltán, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépek Tanszék Lágymányosi Attila, egyetemi adjunktus, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Gépszerkezettan Tanszék 16. A FOGSZABÁLYZÓ ÍVEK MECHANIKAI ÉS TRIBOLÓGIAI VIZSGÁLATA Veszeli Gergő, mechatronikai mérnöki szak, BSc IV. Dr. Zsidai László, egyetmi docens, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Gépüzemfenntartás Tanszék 11

12 MECHANIKA ÉS ENERGETIKA SZEKCIÓ Elnök: Bizottsági tagok: Titkár: Helyszín: Dr. Gelencsér Endre, egyetemi magántanár Dr. Géczi Gábor, egyetemi docens Gergely Zoltán, egyetemi tanársegéd Dr. Jánosi László, egyetemi tanár Doc. Dr. Ing. Juraj Maga Dr. Keppler István, egyetemi docens Sarankó Ádám, PhD hallgató Tudástranszfer Központ 11. terem Időpont: NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK FÜGGÉSE A FELÜLET TISZTASÁGÁTÓL Bagi Bence, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szak, BSc III. Dr. Víg Piroska, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Környezetipari Rendszerek Intézet, Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2. MESTERGÉGES NAPFÉNY (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Bijl Áron, gépészmérnöki szak, BSc II. Dr. Seres István, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Környezetipari Rendszerek Intézet, Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 3. PET-PALACKOK NEDVESSÉGTARTALMÁNAK HATÁSA AZ ÚJRAHASZNOSÍTÁSUKRA Boldizsár Krisztina, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szak, BSc II. Bessenyei Kornél, egyetemi tanársegéd, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Energetika Tanszék 12

13 4. ÉLŐ EMBERI TÉRDIZÜLET FLEXIO-EXTENSIO MOZGÁSÁNAK WARTENBERG-FÉLE TECHNKÁVAL VALÓ VIZSGÁLATA Témavezetők: Búza Dániel, mechatronikai mérnöki szak, BSc III. Dr. M. Csizmadia Béla, professor emeritus, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszék Dr. Katona Gábor, egyetemi adjunktus, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszék 5. STUDY THE BEHAVIOR OF THE INDUSTRIAL PLASTIC WHEN PROCESSING BY DRILLING IN CRYOGENIC CONDITIONS DENES Raimond RAVAI NAGY Sándor, Technical University of Cluj- Napoca, North University Center Baia Mare, Faculty of Engineering, IMTech Department 6. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR VESZTESÉGHŐJÉNEK CSÖKKENTÉSE (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Témavezetők: Fehér Róbert Gábor, gépészmérnöki szak, BSc III. Bessenyei Kornél, egyetemi tanársegéd, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Energetika Tanszék Mezei Tibor, mestertanár, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Járműtechnika Tanszék 7. HORGÁSZCSOMÓ OPTIMÁLÁSA A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ ZSINÓROKHOZ (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Góbor Krisztián, gépészmérnöki szak, BSc II. Dr. Szakál Zoltán, egyetemi adjunktus, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Anyag ás Gépgyártástechnológia Tanszék 13

14 8. DELUX DPSL 4530 TÍPUSÚ TERMÉNYSZÁRÍTÓ ENERGETIKAI VIZSGÁLATA Témavezetők: Kiss-Elek Balázs, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szak, BSc III. Bessenyei Kornél, egyetemi tanársegéd, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Energetika Tanszék Kurják Zoltán, mestertanár, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Energetika Tanszék 9. TÉRDPROTÉZIS FEJLESZTÉSE EVOLÚCIÓS ALGORITMUSSAL Témavezetők: Kopcsányi Gergő, gépészmérnöki szak, BSc IV. Dr. Oldal István, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszék Balassa Gábor Péter, PhD hallgató 10. HX-9151 HŐCSERÉLŐ HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTANI VISZONYAINAK NUMERIKUS ÉS KÍSÉRLETI ELEMZÉSE A TERMIKUS HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSA CÉLJÁBÓL Kovács Zoltán, gépészmérnöki szak, BSc IV. Dr. Zachár András, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszék 11. MŰSZAKI MŰANYAGOK FORGÁCSOLÁSÁNAK KUTATÁSA Kovács Róbert, gépészmérnöki szak, BSc III. Dr. Keresztes Róbert Zsolt, egyetemi adjunktus, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Gépüzemfenntartás Tanszék 12. LÉZERSZKENNERES MÉRÉSEK FOGLENYOMATOKON Lajtos Ágoston, gépészmérnöki szak, BSc IV. Dr. Zsidai László, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Gépüzemfenntartás Tanszék 14

15 13. DESIGN OF BENDING DEVICE FOR CARDBOARD PALLETS Témavezetők: MUNTEAN Mădălina RAVAI NAGY Sándor, Technical University of Cluj- Napoca, North University Center Baia Mare, Faculty of Engineering, IMTech Department BUTNAR Lucian, Technical University of Cluj- Napoca, North University Center Baia Mare, Faculty of Engineering, IMTech Department 14. TEJ HŐKEZELÉS ENERGETIKAI HATÁSFOKÁNAK NÖVELÉSE Meixner Richárd, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szak, BSc III. Dr. Korzenszky Péter, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépek Tanszék 15. BELÉPŐ LEVEGŐ PÁRATARTALMÁNAK HATÁSA A PROTONCSERE MEMBRÁNOS ÜZEMANYAG CELLA ÜZEMI JELLEMZŐIRE (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Papp Dominik, mechatronikai mérnöki szak, BSc II. Bessenyei Kornél, egyetemi tanársegéd, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Energetika Tanszék 16. KOMPOSZTKAZÁN ENERGETIKÁJA (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Soltész Ádám István, gépészmérnöki szak, BSc IV. Dr. Víg Piroska, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Környezetipari Rendszerek Intézet, Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 15

16 MŰSZAKI MENEDZSMENT SZEKCIÓ Elnök: Bizottsági tagok: Titkár: Helyszín: Dr. Peszeki Zoltán, egyetemi tanár Dr. Bártfai Zoltán, egyetemi docens Dr. Fenyvesi László, egyetemi tanár Dr. Kovács Imre, mestertanár Dr. Magó László, egyetemi adjunktus Pandúr Imre, ügyvezető igazgató, Megaglobal Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Dodog Zoltán, egyetemi tanársegéd Tudástranszfer Központ 12. terem Időpont: A MEZŐHAZDASÁGBAN HASZNÁLT GPS ALAPÚ ADATRÖGZÍTŐ RENDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ BEMUTATÁSA Seres Richárd, műszaki menedzser szak, BSc IV. Tóth Réka, egyetemi tanársegéd, Gépészmérnöki Kar, Műszaki Menedzsment Intézet, Műszaki Gazdaságtan Tanszék 2. EGY GYÁRTÓSOR CIKLUSIDŐ CSÖKKENTÉSE Balogh Luca, műszaki menedzser szak, BSc IV. Dr. Medina Viktor, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Műszaki Menedzsment Intézet, Műszaki Gazdaságtan Tanszék 3. SZERVEZETI STRUKTÚRA FEJLESZTÉS A FÉMALK ZRT.-NÉL Benkő Norbert, műszaki menedzser szak, MSc I. Dr. Daróczi Miklós, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Műszaki Menedzsment Intézet, Műszaki Gazdaságtan Tanszék 16

17 4. GÁZTURBINA ÁLLÓLAPÁT TELJESÍTMÉNYFOKOZÓ CSOMAG ALKALMAZÁSÁNAK ÉS SZÉRIAGYÁRTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE MINŐSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL Czeglédi Dóra, műszaki menedzser szak, BSc IV. Dr. Medina Viktor, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Műszaki Menedzsment Intézet, Műszaki Gazdaságtan Tanszék 5. BESZÁLLÍTÓI ÉS VEVŐI REKLAMÁCIÓ KEZELÉS EGY TERMELŐ VÁLLALATNÁL Furucz Martina, műszaki menedzser szak, BSc III. Dr. Medina Viktor, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Műszaki Menedzsment Intézet, Műszaki Gazdaságtan Tanszék 6. MŰSZAKI VIZUÁLIS TANANYAG FEJLESZTÉS VIZSGÁLT UP TO DATE SZEMLÉLETBEN (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Kaszab Gabriella, mechatronikai mérnöki, BSc III. Dr. Zsidai László, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Gépüzemfenntartás Tanszék 7. THE USAGE OF AN INTELLIGENT WIRELESS SYSTEM IN FUNCTION OF MONITORING SOIL MOISTURE, AIR TEMPERATURE AND LIGHT ENVIROMENT PARAMETERS FOR THE PURPOSE OF BUILDING DATABASE AS A PART OF CONTROL UNIT WHIC Szerzők: Milan Simeunovic, Stefan Masal, Miladin Tomic, Milan Josipovic, Business and Technical College of Applied Sciences Uzice, Serbia Mr Slobodan Petrovic, Business and Technical College of Applied Sciences Uzice, Serbia 17

18 8. A REVIEW FOR ENGINEERING EDUCTION PRACTICIES AT PALESTINIAN HIGHER EDUCTION INSTITUTIONS Témavezetők: Sami S.A. Sader, Szent István Univerity, Doctoral School of Engineering Dr. Husti István, egyetemi tanár, Gépészmérnöki Kar, Műszaki Menedzsment Intézet, Alkalmazott Menedzsment Tanszék Dr. Daróczi Miklós, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Műszaki Menedzsment Intézet 9. APPSIST - A PROJECT OF INDUSTRY 4.0 INTELLIGENT ASSISTANCE SYSTEM IN THE SMART PRODUCTION Sebastian Wilhelm Prof. Bernhard Lehnert, Brabant & Lehnert Werkzeug und Vorrichtungsbau GmbH, ASW-Berufsakademie Saarland e.v. University of Cooperative Education, Faculty of Engineering 10. INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA MEZŐGAZDASÁGI GÉPESÍTÉSRE GYAKOROLT HATÁSAI Molnár Csilla, műszaki menedzser szak, BSc III. Tóth Réka, egyetemi tanársegéd, Gépészmérnöki Kar, Műszaki Menedzsment Intézet, Műszaki Gazdaságtan Tanszék 11. SZIE-KART TEAM PROJEKTVEZETÉSÉNEK BEMUTATÁSA MŰSZAKI ÉS MENEDZSMENT SZEMPONTBÓL Tajti Anna Rebeka, műszaki menedzser szak, BSc IV. Dr. Husti István, egyetemi tanár, Gépészmérnöki Kar, Műszaki Menedzsment Intézet, Alkalmazott Menedzsment Tanszék 12. EGYEDI GYÁRTÁSRA SZAKOSODOTT FORGÁCSOLÓ MŰHELY TERMELÉKENYSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Tóth Dávid, műszaki menedzser szak, BSc IV. Dr. Husti István, egyetemi tanár, Gépészmérnöki Kar, Műszaki Menedzsment Intézet, Alkalmazott Menedzsment Tanszék 18

19 EGYOLDALAS ÖSSZEFOGLALÓK 19

20 20

21 GYÁRTÁS, ANYAGTUDOMÁNY ÉS MECHATRONIKA SZEKCIÓ Elnök: Bizottsági tagok: Titkár: Helyszín: Dr. Kiss Péter, egyetemi tanár Dr. Buzás János, egyetemi docens Dr. Géczy Attila, egyetemi adjunktus Dr. Pataki Tamás, egyetemi adjunktus Dr. Pék Lajos, professor emeritus dr. ing. RAVAI NAGY Sándor Dr. Szalay Kornél, kutatási osztályvezető, NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Erdélyi Viktor, PhD hallgató Tudástranszfer Központ 10. terem Időpont:

22 WIRELESSLY CONTROLLED MOBILE CHASSIS Témavezetők: Bc. Marián Kišev Ing. Vladimír Cviklovič, PhD., Slovak University of Agriculture in Nitra (SUA) doc. Ing. Juraj Maga, Dr., Slovak University of Agriculture in Nitra (SUA) Robotics are one of the fastest growing engineering fields of today. Nowadays, the vast majority of the inspection processes are performed manually by qualified operators. The process is subjective and the operators need to be faced very uncomfortable and even dangerous conditions such as dust environments, absence of light or toxic substance exposition among others. Robotic technology can overcome many of these disadvantages and provide quality inspections collecting different types of data. Robots are designed to remove the human factor from labour intensive or dangerous work. Their application are in industries, households, military purposes and others. The reason why I decided to design and build a mobile chassis is because I wanted to know the possibilities of managing different types of drives, expand my knowledge of communication buses, programming microcontrollers and programming visual applications. The aim of this work is not only to design the mechanical parts but also to design the control and power electronics. Any peripherals can by connected via integrated Ethernet, I2C and SPI bus. In most cases, the mobile chassis is used in conjunction with a camera or a suitable manipulator. Additional part of this work is to program microcontroller and application for the Windows operating system. These programs are used to control it. Because of impracticality of using digital input from keyboard we use analogue joystick to control the mobile chassis. Joystick is more precise and more user-friendly to do several types of movement. The heart of the chassis is a single-chip microcontroller that provides communication with remote devices, drive control and all the functions of protection against overheating and overloading. Power electronics process the signals from microcontroller, which are then amplified for drives. Mobile chassis use Li-Ion battery as a power supply because of its good qualities. The main advantages of this model are: compactness, easy to use, sufficient durability of the battery and low price. Mobile chassis can be used to survey the environment that could endanger human health or is for some reason inaccessible to man. The work obtains and explains the principles of functional hardware and software parts. 22

23 MULTIFUNCTIONAL 3D PRINTER Bc. Patrik Kósa doc. Ing. Juraj Maga, Dr., Slovak University of Agriculture in Nitra The technology of 3D printing is nowadays creating a new chapter in production technologies. This term also called rapid prototyping (RP) is used to describe a process for rapidly creating a system or part representation before its final release. The main emphasis is on creating something quickly and the output is a prototype from which further models and eventually the final product will be derived. The basic principle of this technology is that a model initially designed on the base of using a three-dimensional Computer-Aided Design (3D CAD) software can be manufactured directly without the need for process planning. However, it is not as simple as it may sound. The technology of RP certainly simplifies the process of producing 3D objects directly from CAD data. Other manufacturing processes require a careful and detailed analysis of part geometry to determine the order of different features, what tools and processes have to be used, and what fixtures may be required to finish the part. In contrast with that, the RP needs only basic dimensional details and a small amount of understanding how the 3D printer works and what materials are used for printing. The way how 3D printer works is that the parts are made by adding the material in layers. Each layer is a thin cross-section of the designed part from original CAD data. Obviously, each layer must have a finite thickness to it and then the printed part will be an approximation of the designed part. The aim of building an unconventional 3D printer is to simplify the construction of 3D printers and make it more available for the user community. After comparing contemporary types of 3D printers (Prusa, RepRap, Replicator, Rebel etc.), we found out that we would be able to build a simple construction that can be easily upgraded to a laser engraving or a mini CNC milling machine in the future. The reasons why we want to follow this way were firstly in their high purchase costs, the usage of printed plastic machine elements and chassis. The main advantage of our new design is that we used only metal materials and all the construction elements can be easily produced in non-industrial environment which helps to keep the production costs as low as possible. Therefore is this prototype even better than competing machines, because they can t solve the problem of universality and low purchasing costs. Finally, this project was designed especially for hobby purposes, because via this technology the user can learn how to design mechanical components. This allows him to design his own mechanisms and improve his career readiness by building persistence, creativity and critical thinking skills. Keywords: 3D printer, Rapid Prototyping, CAD, technology 23

24 PNEUMATIC STAMPING MACHINE Bc. Patrik Kósa Ing. Martin Olejár, PhD., Slovak University of Agriculture in Nitra The growing pressure on creating a successful cooperation between students and companies forces both parties to create more complicated and more complex final thesis projects, which can raise the knowledge and qualification of the students. This project was created because of the motivation of the next students generation and the employees of the company Muehlbauer technologies to raise their knowledge. Its main principle is based on stamping the name of the university and the company into a 10 mm high polyamide cylinder. The process of stamping runs on a fully automatic pneumatic machine, which is controlled by a programmable logic controller (PLC) from Bernecker & Rainer and its extending modules. To simplify the controlling of the machine a simple graphical interface was created on a 7 inch touch screen. On this screen, the user can easily control the speed of the conveyor belts and the parameters of the stepper motors. The automation was related to control and to process start, to control of pneumatic components and moreover to provide operating safeness. Since this project will be used by many strangers, there was a big challenge to make it resistant to most of interventions that can be caused by students. This was fixed by usage of many sensors, especially reed switches on the pneumatic cylinders, so the controlling software knows the position of every cylinder all the time. Since the stamping force is created by the pressure of compressed air, we had to find out several ways how to reduce the deforming force. One of the choices was to heat the aluminium stamping tool via resistive heating spiral and then measure its temperature via Pt100 temperature sensor. The temperature of the tool is easily adjustable via the touch screen and the user can easily get feedback of the current temperature on a graphical chart that shows the timedependence of the temperature. The next solution how to reduce the deforming force was based on designing the text on the stamping tool with 1mm thick fibres. These solutions provide not only low machining costs but also keep the concept of the machine simple. Finally, final theses like this one allow students to extend their knowledge within mechanical engineering, electronic engineering and automation. This allows them to improve their career readiness and motivation for creating their own, better projects. Keywords: stamping, PLC, technology, student support in education 24

25 MÉRŐRENDSZER FEJLESZTÉSE MOTORTARTÓ GUMIBAKOK KIFÁRADÁSÁNAK ELŐREJELZÉSÉHEZ Development of measurmenet system to predict the fatigue of engine rubber mounts Témavezetők: Gyarmati Péter, mechatronikai mérnöki szak, BSc IV. Farkas Csaba, egyetemi tanársegéd, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Méréstechnika Tanszék Mezei Tibor, mestertanár, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Járműtechnika Tanszék Dolgozatom elkészítéséhez a kiindulási pont a gyöngyösi Renault márkaszerviz vezetőjének, Tóth Józsefnek a problémafelvetése volt, miszerint nagyon gyakran fordulnak hozzájuk elszakadt motortartó gumibakok cseréjével, s a tönkrement gumibak annak cseréjéig meglehetősen kellemetlen vezetési élményben részesíti az autó tulajdonosát. A felvetés alapján kézenfekvő lenne megvizsgálni, hogy a gumibak tönkremenetele előre jelezhető-e valamilyen fedélzeti eszközzel, amely idejében értesíti a gépjármű felhasználóját az esetlegesen várható meghibásodásról. A dolgozatban kielemzem az idevágó külföldi és hazai szakirodalmi anyagokat, hogy bemutassam a gumibakok (vagy egyéb rezgéscsillapító elemek) tönkremenetelének folyamatát, annak fizikai előjeleit, tüneteit. Többen is kísérletet tettek arra, hogy még a gyártás előtt meghatározzák ezen alkatrész várható élettartamát, azonban ismereteim szerint még nem foglalkoztak azzal, hogy az üzemeltetés során vizsgálják ezeket az elemeket, s azok fizikai jellemzőinek megváltozásából következtessenek élettartamuk végső fázisára. A vizsgálat során megmérek egy Renault gyártmányú autót bontás nélkül egy, a motorra alkalmasan felszerelt gyorsulásmérő segítségével, még hibátlan állapotában. Ezután újabb mérési sorozatokat végzek egy tönkrement tartóelemmel. A két állapotot összehasonlítva kívánom meghatározni a tönkremenetelt előrejelző jellemzőket, az esetleges tendenciákat. A célom az, hogy a meglévő fedélzeti elektronika segítségével kellő bizonyossággal előre jelezhető legyen a tartóbakok meghibásodása, lehetővé téve, hogy például egy hosszabb útnak már ne induljanak el az autóvezetők a gépjárművükkel, ha várhatóan a motor tartóeleme meghibásodik, amely így a vezetést meglehetősen kényelmetlenné teszi. 25

26 LED-ES FEGYVERLÁMPA TERVEZÉSE (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) The development of weaponlight with LED Kis Bence, gépészmérnöki szak, BSc III. Bessenyei Kornél, egyetemi tanársegéd, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Energetika Tanszék Dolgozatom célja egy olyan fegyverlámpa kifejlesztése, ami a lehető legjobban megvilágítja a célt, a felhasználót nem vakítja el és kis energiaigényű. A választásom a LED (Light-Emitting Diode) technológiára esett. Ennek oka, hogy a fény spektruma infravöröstől egészen az ultraibolyáig terjedhet. Így könnyű lesz alkalmazható hullámhosszú fényt kiválasztani. Emellett nagy fényerősségű, mégis kis energiafelhasználású. Illetve nem elhanyagolható szempont az sem hogy környezetbarát. A tervezés során vizsgáljuk a kiválasztott hullámhosszú fényforrásból eredő fény visszaverődésének hatását az emberi szemre. Annak érdekében, hogy megtaláljuk melyik a legmegfelelőbb hullámhosszú fény a vadászatra. A LED technológiát használó fényforrásnak az izzóhoz képest kisebb a sugárzási kúpszöge. Ennek okán az optimális sugárzási szög meghatározása is célunk. Vizsgálatainkat éjszakai fényviszonyok között fogjuk végezni különböző tereptárgyakkal és megvilágítással. Ebben a dolgozatban egy vaddisznóvadászatra fogunk koncentrálni. A tervezés során szerzett ismeretek más területen is felhasználhatók, mint például a hadieszközök fejlesztése, vagy a járműipar. 26

27 ADDITÍV GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBAN ALKALMAZOTT EGYES ANYAGOK SZILÁRDSÁGI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA A 3D NYOMTATÁSI PARAMÉTEREK FÜGGVÉNYÉBEN Investigation of the materials strenght characteristics with Fused Deposition Modeling 3D Printing technology Lágymányosi Péter, gépészmérnöki szak, BSc IV. Dr. Kátai László, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Gépszerkezettan Tanszék A TDK dolgozatom célja, hogy a 3D nyomtatás technológiák közül az egyik legelterjedtebb és a hétköznapi felhasználók számára is elérhető technológiát közelebbről is megvizsgáljam. Az irodalomkutatás alapján kiválasztottam, a célnak megfelelő technológiát. Ez a technológia az FDM (Fused Deposition Modeling) technológia. Mivel prototípus gyártásban és kis darabszámú alkatrészgyártásban kisebb nagyobb cégeknél és egyéni vállalkozóknál is egyaránt nagy felhasználásnak örvend, úgy gondoltam érdemes foglalkozni a nyomtatások teherbíró képességével. Ez azért fontos, mert a nyomtató a testeket bizonyos mértékben esetenként akár teljesen üregesen is ki tudja nyomtatni, amely anyag megtakarítást eredményez. A részben üreges kitöltés esetén pedig a nyomtatásvezérlő program segítségével kiválaszthatjuk milyen kitöltési formával szeretnénk dolgozni. Ebből adódik egy kérdés, amely bennem is megfogalmazódott az előzetes nyomtatásaim során: melyik kitöltési formát válasszam, és mennyire vehetem le a térkitöltöttséget, hogy az még kellően erős legyen. Valamint, hogy egy tömör testhez képest mennyi anyagot lehet megtakarítani. Tehát el kell döntenünk mi az elsődleges cél a nyomtatatott alkatrész későbbi felhasználása során. Ezeket a vizsgálatokat különböző térkitöltöttségű és kitöltési mintájú szabványos próbatestek szakításvizsgálatával végeztem el, és a mérésekkel határozom meg a nyomtatások közötti eltéréseket. Kiértékelem a kapott eredményeket kitöltési mintánként és az azokon belüli térkitöltöttségi fokonként is. Majd ezeket az eredményeket különböző szempontok alapján megvizsgálom és összehasonlítom őket. Mint például: A térkitöltés függvényében a teherbírás változása (Erő-Megnyúlás), valóságos térkitöltöttségek, A valóságos anyagmegtakarításhoz tartozó teherbírás veszteség, ill. gazdaságossági mutatók. 27

28 POLIAMID FÉLKÉSZTERMÉK NEDVESSÉGFELVÉTELÉNEK HATÁSA A MÉRETEKRE (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Poliamide semi-finished products moisture absorption effect to dimensions Témavezetők: Mészáros János, gépészmérnöki szak, BSc III. Dr. Kalácska Gábor, egyetemi tanár, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet Dr. Szakál Zoltán, egyetemi adjunktus, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Anyag és Gépgyártástechnológia Tanszék A műszaki gyakorlatban kiemelkedően elterjedt a poliamid műanyag, használják például: csapágyak, fogaskerekek, vágólapok, tömítőgyűrűk, kalapácsfejek, stb. alapanyagaként. Jól megmunkálhatóak, forgácsolhatóak (esztergálás, fűrészelés, fúrás, marás stb.), továbbá a ragasztás és a hegesztés is megvalósítható. Említésre méltó tulajdonságai közé sorolhatók, hogy nagy szívóssággal, szilárdsággal rendelkeznek, emellett kemény anyagnak is számít. Jók a csúszási tulajdonságaik, jó kopásállóság jellemzi őket. Nem elfelejtendő elektromos szigetelési képességük sem, továbbá a vegyszerállóságuk. Több kutatásból ismert, hogy vízfelvételi képessége nagyon jó. Fontos felhívni ezen műanyagokat alkalmazó szakemberek figyelmét arra, hogy tűrések kialakításánál ezen tulajdonságát figyelembe kell venni! Beszerzett poliamid csapágyakat különböző hőmérsékleten, különböző páratartalmú, illetve vizes környezetben vizsgálom. Méretváltozást illetve mechanikai tulajdonságokat vizsgálom elsősorban. Kutatásom célja olyan táblázat, állandó, segédlet létrehozása, mely segíti a poliamid rendszerben foglalkozó mérnökök munkáját. Dolgozatomban először alapfogalmakat ismertetek, melyek nélkülözhetetlenek a probléma megismerése, és a kutatásomban résztvevő anyagtulajdonságok értelmezése érdekében, mindezt a szükséges szakirodalom alátámasztásával. Kiértékeléseim szöveges, diagram és vizuális formátumban történnek. 28

29 DRÓNOK ALKALMAZÁSA A MEZŐGAZDASÁGI TÉRINFORMATIKÁBAN Application of drones in agricultural geomatics Parragh Virág Anna, gépészmérnöki szak, BSc IV. Dr. Patay István, egyetemi tanár, Gépészmérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet, Energetika Tanszék Dolgozatom célja a drónok mezőgazdasági felhasználási lehetőségeinek vizsgálata volt elsősorban abból a célból, hogy javaslatokat tegyek a lehetséges alkalmazási területekre, a tapasztalatok összegyűjtésével segíteni az alkalmazók körének bővülését. Feladatom során egy DJI Phantom 2+ drónnal repültem, készítettem felvételeket, amely középkategóriás eszközként alkalmasnak látszott a célok eléréséhez. Ennek segítségével megismertem a quadrocopter típusú drónok szerkezetét, működését, elsajátítottam a reptetési és felvételezési technikát. A drónok felhasználásának egyik perspektivikus területe a mezőgazdaság. A precíziós növénytermesztés gyakori, gyors és pontos információt igényel a növénytermesztési térről. A drónok előnye, hogy megfelel e hármas kívánalomnak akkor is, ha nagy területek kontrolljáról van szó. Jelenlegi tapasztalatok szerint a drónok elsősorban a nagyobb területek, a 400 hektárt meghaladó méretű gazdaságok számára lehet hasznos információtechnológiai eszköz a növénytermesztésben. Az adat felvételezést először szántóföldön, majd majori létesítményeken végeztem, de végeztem vizsgálatokat vízgazdálkodás területén is öntöző és belvízcsatornák állapotfelmérésével. Azonban nemcsak a szántóföld lehet célterülete a drónok alkalmazásának a mezőgazdasági üzemekben. A nagyobb gazdaságok általában rendelkeznek a post harvest feladatokhoz tartozó létesítményekkel, amelyek gyakran magas építmények. A terményszárítók, toronysilók műszaki állapotának felmérése, működésük ellenőrzése is kiváló lehetőséget biztosíthat drónok bevetésére, amelyekkel a vizsgálatok gyorsan, könnyen és tetszőleges gyakorisággal elvégezhetők. Számos repüléssel felvételeket készítettem, amelyek értékelésével megállapításokat tettem az említett területeken a drónok alkalmazhatóságára vonatkozóan. Ebben a dolgozatban munkám legfontosabb eredményeit foglaltam össze. 29

30 POLIAMID ÉS PEEK KOMPOZITOK TRIBOLÓGIAI VIZSGÁLATA ABRÁZIÓS KISMINTA MODELL RENDSZERBEN Tribology research of polyamide and peek conposites in abrasion small-scale model system Pistai Gergő, gépészmérnöki szak, BSc III. Dr. Zsidai László, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Gépüzemfenntartás Tanszék A 2015 évben benyújtott TDK dolgozatomat kibővítve Poliamid, PEEK és egyéb kompozitok tribológiai vizsgálatát végeztem el eltérő mérési paraméterek mellett. Dolgozatomban elsősorban a Poliamid és PEEK polimer anyagokban található adalékanyagok negatív illetve pozitív hatásai kaptak szerepet a súrlódási és kopási értékeket figyelembe véve. A kiválasztott polimer kompozitok eredményeit összefoglalva és rendszerezve őket, átfogó képet kaphatunk az anyagok tulajdonságairól és viselkedésükről abrazív környezetben. Mivel a polimerek felhasználási területe és funkciója szerteágazó, a kopási és súrlódási tulajdonságaik meghatározása segítséget nyújthat a megfelelő anyag kiválasztása során. A mérések végrehajtásához szükséges tribotesztert a Szent István egyetem Gépgyártás és Javítástechnológia Tanszék bocsájtotta a rendelkezésemre, amivel a forgácsolással előállított próbatestek vizsgálatát sikeresen elvégezhettem különböző mérési tartományokat alkalmazva. 30

31 ROZSDAMENTES (AUSZTENITES) ACÉLOK HEGESZTÉSI PARAMÉTEREINEK MEGHATÁROZÁSA PLAZMA ELJÁRÁSNÁL Development of Stainles (austenitic) Steel s weldment parameter with Plasm Welding Témavezetők: Róthweil Miklós, mechatronikai mérnöki, BSc IV. Dr. Kári-Horváth Attila, egyetemi adjunktus, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Anyag ás Gépgyártástechnológia Tanszék Dr. Kalácska Gábor, egyetemi tanár, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet Bábel Sándor, hegesztő mérnök, Élber Kft. A mai felgyorsult világban egy terméket gyártó cégnek szinte elengedhetetlen, hogy ne automatizálja a gyártási folyamatát, vagy legalábbis félautomatizálja. Dolgozatom célja, hogy egy tartálygyártó cég fél automata plazma hegesztőgépén olyan hegesztési paramétereket találjak, amelyekkel rozsdamentes acélokat költség- és idő hatékonyan lehet hegeszteni, és olyan varratok létrehozása, amelyek a lehető legkevesebb utómunkálatot igénylik. Dolgozatom összeállítása során első körben át tekintettem a hegesztéshez tartozó szakirodalmat, részletesebben kitérve a plazmahegesztésre. Következő lépésben folytattam a tavalyi munkám. Ahogy a dolgozatomban is említettem, további hegesztéseket és méréseket végeztem a korábbi eredményeim biztosítása érdekében. Majd ezek el végeztével újabb paramétereket határoztam meg, de ez esetben eltérő vastagságú lemezek összehegesztéséhez. Az Élber Kft.-nél a cég tulajdonában lévő Mecome 3000 félautomata plazma hegesztőgépen adott lemezvastagságú rozsdamentes acél munkadarabokat (2-3 mm; 3-4 mm; 4-5 mm;) hegesztettem öt paraméter (Ívfeszültség, hegesztési sebesség, Hegesztő áram, Huzalsebesség, plazmagáz mennyiség) változtatása mellett. Mindezek után a varratok minőségét, helytállóságát vizsgáltam. Hegesztési varratokról elmondható, hogy a próbatestek hegesztései közben folyamatos változásokat tapasztaltam (ilyen például fújó hatás, szakadozott gyök valamint korona oldal). A paraméterek változtatásának hatására a korona illetve a gyök oldal folyamatosan változott. Valahol nem jött létre korona oldal, valahol sem gyök sem korona oldal, némely esetben pedig túlzott gyök és/vagy korona oldal alakult ki. A már optimalizál varratokat különböző vizsgálatok alá vetettem. Elvégeztem röntgenvizsgálatot, keménységmérést, és szakító vizsgálatot. A röntgenvizsgálatot a varrat belső szerkezetének vizsgálati céljából végeztem el (zárványok, idegen anyag, mint pl. wolfram, gázok, üreg jellegű hibák, kötéshibák). A röntgenvizsgálat alapján elmondható hogy az optimált hegesztési varratokon hibát nem látható. A varrat belső szerkezetében nem keletkezett kötéshiba, zárványok, idegen anyagok. Végül a hegesztési vizsgálatot szakító vizsgálattal fejeztem be. A vizsgálattal a célom az volt, hogy megbizonyosodjak a felől, hogy az általam létrehozott varratok szakítószilárdsága legalább annyi legyen, mint az alapanyagé. Összegezve elmondhatom, hogy sikerült meghatároznom olyan paramétereket, amelyekkel megfelelő varratokat lehet létrehozni, és kevés utómunkát igényelnek. 31

32 ÖRVÉNYSZIVATTYÚ VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS MÉRŐPAD TOVÁBBFEJLESZTÉSE (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Improvement of a vortex pump-testing bench Sarkadi-Nagy Kristóf, mechatronikai mérnöki szak, BSc II. Dr. Török Sándor, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Környezetipari Rendszerek Intézet, Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék TDK munkám során célul tűzöm ki, hogy a SZIE, Gépészmérnöki Kar, Környezetipari Rendszerek Intézet, Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszéken található - elsősorban oktatási célra szolgáló - örvényszivattyú vizsgálatára alkalmas mérőpadot továbbfejlesszem. A vizsgálópadot egy német cég, a G.U.N.T. (Hamburg) gyártja. A mérőpad Basic megnevezése arra utal, hogy egy olyan alap berendezésről van szó, amely az örvényszivattyú H = f(q) jelleggörbéjének felvételére alkalmas, amit a vízgépészek szállítási vagy fojtási jelleggörbének neveznek. A szállítási (fojtási) H = f(q) jelleggörbén kívül a katalógusokban szokásos megadni a szivattyú hatásfokát η = f(q) és felvett teljesítményét Pf = f(q) is. Így egy közös koordináta rendszerben található a szállítómagasság, a felvett teljesítmény és az összhatásfok a térfogatáram függvényében, állandó fordulatszám mellett. Ezeket méréssel, valamint számítással határozzák meg. A felsorolt üzemi jelleggörbéken kívül célszerű a kagylógörbéket is felvenni, amelyek az azonos hatásfokú pontokat összekötő görbék. A kagylódiagramból a térfogatáram, a szállítómagasság, a fordulatszám és az összhatásfok közötti összefüggés olvasható ki, amely a szivattyú kiválasztása és üzemeltetése során használható. Dolgozatomban a meglévő mérőpadot alkalmassá kívánom tenni a felsorolt jelleggörbék felvételére, mivel ezek mutatják az örvényszivattyú üzemi viselkedését. Ehhez mérési módszereket dolgozom ki. 32

33 OKOSTELEFON BELTÉRI HELYMEGHATÁROSZÁSI TECHNOLÓGIÁINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE Comparative analysis of smartphone s indoor positioning technologies Témavezetők: Simon Péter, mechatronikai mérnöki szak, BSc IV. Dr. Jánosi László, egyetemi tanár, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet, Mechatronika Tanszék Blahunka Zoltán, PhD hallgató, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépek Tanszék Dolgozatomban az okostelefonok által rendelkezésre álló, beltéri helymeghatározásra alkalmas technológiákat vizsgálom. Célom: megismerni ezen beltéri helymeghatározások alaptechnológiáit és az eddig használatos mérési módszereket, amivel mindezt megvalósítják. Mindezek után fontosnak tartom konkrétan összehasonlíthatóvá tenni ezen megoldások erősségeit és gyengeségeit. Ezt úgy oldom meg, hogy a kész kivitelek tulajdonságaihoz szempontokat rendelek és egy általam meghatározott skálán értékelem őket. A végső értékelés során a legjobb technológiát kiválasztom, amelyet részletekbe menően elemezek. Egy 21. századi modern épület infrastruktúrájának alapvető szükséglete a beltéri helymeghatározásra való alkalmasság. Elsősorban az akadálymentesítés terén a látássérülteket segíti az önálló közlekedésben, hogy ajtótól ajtóig tartó navigációhoz juthassanak. De ahogyan az épületek egyre nagyobbá és komplexebbé válnak, a hétköznapi felhasználók számára is igény támad arra, hogy metróállomások közt vagy repülőtéren időben megtalálják a megfelelő beléptető kapukat, tömegközlekedési eszközt. A tájékozódást az is megnehezítheti, ha nem a személy által ismert nyelven vannak feltüntetve az útbaigazító táblák. Olyan rendezvényeken, ahol nagy embertömeg akar be és kijutni minél gyorsabban, a fizetés, jegyellenőrzés és kapun való áthaladás egy lépésben megtörténhet. Vészhelyzetek pl.: tűz és katasztrófa helyzet esetén a rendszer megmutathatja a legközelebbi vészkijáratot az épület térképen, vagy ezt a nagyobb embertömeget folyamatosan monitorozva, vészkijáratokra elosztva navigálhatja. Bár a kutatások már évtizedek óta zajlanak, köznapi felhasználásba még csak néhány éve jelentek meg ilyen rendszerek (pl.: EXPO 2016 Antalya Törökország, 2014 San Francisco Giants stadion). Így leginkább csak több megoldással való kísérletezésről lehet beszélni. Mivel nem egyértelmű irányvonalakról beszélünk, hogy melyik módszer lenne a legmegfelelőbb egy ilyen alkalmazásra, a kutatásommal szeretném bemutatni a technológiák előnyeit és hátrányait. Dolgozatommal szeretnék hozzájárulni az egyszerűbb beltéri tájékozódáshoz, az emberek, különösen a fogyatékkal élők megkönnyített és kényelmesebb életviteléhez, és egy "Internet of Things" kompatibilis világ megalkotásához, ahol a felhasználó helyzetének ismeretében az őt körülvevő gépek az ő igényeinek megfelelően működnek. 33

34 AZ ISMÉTLÉSI PONTOSSÁG-, ÉS MÉRÉSI ELJÁRÁS JAVÍTÁSA, RÚDMIKROMÉTERES MÉRÉSEK ESETÉN Repeatability-, repair the measurement method, in the case of the use of rod micrometers Szabó Tamás Péter, gépészmérnöki szak, MSc II. Dr. Oldal István, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszék Munkám során teszek egy rövid történelmi kitekintést a mérési technikák fejlődését illetően, majd a hosszmérésre fókuszálva, a különféle ilyen jellegű mérőeszközök csoportosítása után, néhány jelentősebbet is bemutatok. Áttérve a rúdmikrométerekre, nagy vonalakban bemutatom ezeket az eszközöket, a rúdmikrométerek kalibrálásának menetét, mely magába foglalja az általános felhasználás jellegét, a mérőeszköz felbontását, az általános követelményeket az eszközzel szemben, az előkészületeket, az eszközök általános karbantartásához, illetve beállításához szükséges tudni valókat, valamint tenni szükséges lépéseket. Eddigi vizsgálataimat illetően bemutatom az eredményeimet, melyeket összehasonlító elemzésekkel, statisztikai számításokkal, több résztvevő személy bevonásával, több analóg szerkezettel, valamint egy digitális mérőeszköz bevonásával teszek teljessé. Az eredményeket nem csak egymással hasonlítom össze, hanem az eszközöknél körülbelül egy nagyságrenddel nagyobb, CMM mérőgép által mért eredményekkel is összevetem, így láthatóvá téve a mérésben résztvevő munkadarab esetleges hibáit, egyenetlenségeit is. A vizsgálatok és az eredmények kielemzését követően különféle koncepcionális javaslatokkal állok elő, melyeket elemzek és megállapításokat teszek a lehetséges műszaki megoldásokat illetően. A munkám során igyekszem bevonni a legmodernebb gyártástechnológiákat, mint a 3D nyomtatást és 3D scannelést, melyek lényegében a gyors prototípusgyártást lehetővé téve, nagyban lerövidíti az egyes lépések megtételéhez szükséges munkafolyamatokat és jóval több kísérletre adnak módot, melyek precízebben és sokkal olcsóbban kivitelezhetőbbek így, mintha hagyományos technológiák alkalmazásával dolgoznék. Ezek a műszaki megoldások egyrészt érinthetik a munkadarabokat is, mint kiegészítők a mérési folyamat során, másrészt a koncepciók részéről a manuális rúdmikrométerek mérési pontosságának, precizitásának javítására fognak szolgálni, melyekkel adott felhasználó számára az eredmények és megfigyeléseim tudatában, ezek összevetését és megvalósítását követően pontosabb, jobb mérést, precízebb felhasználást tesznek lehetővé. Az összefoglalás során az eredményeket és a megvalósult célokat összegezve következtetéseket vonok le, melyekkel munkámat jellemzem. 34

35 SILÓBÓL KIFOLYÓ KOHÉZIÓS ANYAGOK TÖMEGÁRAMÁNAK MÉRÉSE Mesaurement of mass flow of from silo effluence cohesive materials Témavezetők: Szalontai Martin Márk, gépészmérnöki szak, MSc II. Dr. Oldal István, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszék Safranyik Ferenc, egyetemi tanársegéd, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszék A szemcsés anyagok különböző módon viselkednek. Szemestermények esetén kohézió nem lép fel, ezért ezek tartályból, silóból történő gravitációs kifolyása könnyedén végbemegy. Vannak azonban olyan anyagok, (például: lisztek, cement, illetve egyéb por formájú anyagok) amelyek könnyedén összetömörödnek és összetapadnak. A kohéziós szemcsés halmazoknál előfordul, hogy az anyag megtartja önmagát, ekkor nemcsak boltozati hatás érvényesül, hanem stabil boltozat jön létre. Ezt befolyásolja a levegő nedvességtartalma, az anyagoszlop súlya és még sok más tényező. Ezek kifolyása azonban már problémát okozhat, mivel előfordul, hogy az anyag összetapad, stabil boltozat alakul ki és a kifolyás nem indul meg. A silóból való kifolyás tömegárama a technológiai berendezések tervezése, kiválasztása szempontjából fontos paraméter. A mezőgazdaságban számos esetben tárolnak őrleményeket kör keresztmetszetű silókban. Ezek a legtöbb esetben kohéziós szemcsés halmazok, amelyek silós tárolása során sokszor komoly problémák adódhatnak, mivel ezek boltozódásra hajlamosak. Az ilyen problémák elkerülésére a mezőgazdaságban legtöbbször vibrációs elven működő segédberendezéseket használnak, ám ezek tervezése, kiválasztása egyelőre tapasztalati úton történik. A Mechanika és Géptani Intézet laborjában, egy modell silón kifolyási kísérleteket végeztünk, különböző kohezív anyagokkal. Ezek az anyagok a következők voltak: - Halliszt - Lucerna granulátum őrlemény - Árpaliszt - Búzaliszt - Szójaliszt A kifolyási tömegáram mérése során, az ürítő garatra egy változtatható fordulatszámú elektromos motort, a garat átellenes oldalára pedig egy gyorsulásérzékelőt rögzítettünk. A tárolóedény alá, amibe az anyag kifolyt, pedig három erőmérő cellát helyeztünk. A kifolyási tömegáram mérésekor, egy anyagnál különböző félkúpszögű ürítő garatokat alkalmaztunk és minden garatnál változtattuk az amplitúdót, illetve a frekvenciát. Ezt mindegyik anyaggal elvégeztük. Az eredményeket rögzítettük, és ábrázoltuk az idő függvényében. 35

36 VILLANYMOTOR TERHELÉSES VIZSGÁLATI TECHNOLÓGIÁJÁNAK TERVEZÉSE (ÉVKÖZI BESZÁMOLÓ) Planning the measuring technology of a loaded electro-motor Témavezetők: Tóth Sándor Dániel, gépészmérnöki szak, BSc IV. Dr. Bártfai Zoltán, egyetemi docens, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépek Tanszék Lágymányosi Attila, egyetemi adjunktus, Gépészmérnöki Kar, Mechanikai és Géptani Intézet, Gépszerkezettan Tanszék A kutató munka célja: 27 kw-os villanymotor üzemi körülmények közötti fékpadi vizsgálhatóságának előkészítése. A feladat keretében elvégeztem a villanymotor fékpadra helyezését elősegítő tartószerkezet megtervezését, a szükséges műszaki dokumentációk előállítását. A motor tartószerkezetének méretezéséhez szimulációs vizsgálatokat végeztem a Solid Edge ST8 programon annak érdekében, hogy a tartószerkezet a 800 kg tömegű motor által képviselt terhelést mérés közben is el tudja viselni (nyomatékra és gravitációs terhelésre). A feladat keretében megterveztem a vizsgálatok lefolytatásához szükséges hajtásláncot. Egyedi alkatrészt terveztem annak érdekében, hogy a villanymotort csatlakoztatni lehessen a motorfékpadhoz. A hajtásátviteli rendszerben elhelyezkedő alkatrész funkciója, hogy a kardánhajtás és a villanymotor között a nyomatékátvitelhez szükséges kapcsolatot létrehozza. Az egyedi alkatrész egy kardán tengelyhez csatlakozik. A hajtáslánc egy bolygóműben folytatódik, amelynek kimenete egy kardántengelyen át a vizsgálathoz alkalmazandó fékpad főtengelyével létesít kapcsolatot így alkotva a teljes erőátviteli rendszert. A bolygóművet azért választottam mert az előzetes vizsgálati céloknak megfelelően a villanymotor fordulatszámát meg kellett növelnem olyan értékre, amely már közel van egy hagyományos diesel vagy benzin üzemű motor fordulatszámához A feladat keretében megterveztem a villanymotor vizsgálatához az előzetes vizsgálati céloknak megfelelő mérési technológiát. Meghatároztam a mérési módszert, a mérési eszközöket, a mérési vizsgálatok lefolyásának a menetét. A mérési paraméterek lehetnek: villamos paraméterek és mechanikai paraméterek A munkámmal előkészítettem a villanymotor laboratóriumi körélmenyek közötti vizsgálatát. 36