Gyalogos zarándoklat a Városmajorból Máriaremetére a Szent Erzsébet Jubileumi Évben szeptember 15-én, szombaton

Átírás

1 Imádkozzatok a gyűlölet-katlan kialvásáért, az áldozatos szeretet föllobbanásáért (Mindszenty) Gyalogos zarándoklat a Városmajorból Máriaremetére a Szent Erzsébet Jubileumi Évben szeptember 15-én, szombaton Gyülekező: 7 órától a Városmajorban Indulás: 8 órakor A zarándoklatot dr. Udvardy György püspök, Bíró László püspök és Lambert Zoltán kanonok, plébános vezeti Szentmise: 12 órakor Máriaremetén A szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom budapesti érsek mutatja be Kérjük, hogy a zarándokok URH vételére alkalmas rádiót hozzanak magukkal, mert a Mária Rádión (FM 94,2) keresztül be tudnak kapcsolódni a közös énekbe és imába. Zarandokfuzet.indd :38:27

2 Zarandokfuzet.indd :38:28

3 ZARÁNDOKÚTRA INDULUNK szeptember 15-én, szombaton 8 órakor a városmajori és a máriaremetei egyházközségek kezdeményezésére és szervezésében a budapesti és vidéki egyházközségek, katolikus iskolák és egyesületek, lelkiségi mozgalmak elzarándokolnak Máriaremetére. A Városmajorból indulva gyalog teszik meg a mintegy 14 kilométeres utat. Ezzel egyrészt a hőslelkű-szentéletű nagy magyar főpapra, Mindszenty József bíboros hercegprímásra emlékezünk, aki először május 5-én vezette ugyanezen az útvonalon maga is köztük gyalogolva a hívek sokaságát a Városmajorból a remetei Szűzanya elé (ennek emlékét őrzi a városmajori templom előtt álló emlékmű). Másrészt a magyar vallásos lelkiségtörténet kimagasló eseményét, a Boldogasszony Évét idézzük fel, amelyre 60 évvel ezelőtt, 1947/1948-ban került sor. Harmadsorban pedig az ennek keretében megrendezett, Városmajor-Máriaremete közötti hármas nagy zarándoklatra tekintünk vissza, amely hat évtizeddel ezelőtt, 1947 szeptemberének három vasárnapján történt: külön-külön mintegy ezer ember vett részt rajtuk: első vasárnap a férfiak, másodikon a nők, asszonyok, harmadik vasárnap pedig az ifjúság. A férfiak élén ekkor is Mindszenty bíboros haladt, végig az egész úton. Mindhárom alkalommal a résztvevők imádságukkal, énekükkel, a gyaloglás fáradalmaival, a szeretet jócselekedeteivel engesztelve magyar egyházunk s hazánk jövőjéért fohászkodtak. Mára már megöregedett szüleink, nagyszüleink, dédszüleink járták akkor a zarándokutat, értünk, a mi sorsunkért aggódva, bennünket féltve. Az ő példájukat követve, az ő lépteik nyomában lépünk most, hat évtized elteltével, 2007 szeptemberében mi, maiak, változatlanul ugyanazokkal a kérésekkel fohászkodva magunkért, gyermekeinkért, unokáinkért a máriaremetei Szűzanyához, mint elődeink tették. Zarandokfuzet.indd :38:28

4 4 I. 60 évvel ezelőtt került sor a 20. század második felének legnagyobb hazai lelkiségi eseményére: a Boldogasszony Évére. Ezt Mindszenty bíboros javaslatára és ösztönzésére a magyar katolikus püspöki kar hirdette meg. A Boldogasszony Évének ima- és engesztelés-folyama augusztus 15-én megindult. Másfél éven át, december 8-ig az egész országot átpásztázta az imára, engesztelésre, tevékeny katolikus életre hívó lelkes mozgósítás. A katolikus hívek milliói vettek részt az ország minden részén az ünnepségeken, nagygyűléseken, előadásokon, különféle más máriás hitbuzgalmi és kulturális rendezvényeken; prédikációk, konferenciabeszédek, főpásztori körlevelek, könyvek, tanulmányok, újságcikkek sora fejtette ki az ünnepi év tartalmát, belső jelentését, üzenetét, tanítását. Sokrétű volt a Boldogasszony Éve lelkiségi programja: felébreszteni, felfokozni minden katolikusban a szívből fakadó hitet, az őszinte egyházhűséget, a tiszta hazaszeretetet, az ezekből ösztönzött önzetlen nemzetépítő-társadalomfejlesztő cselekvést; munkálva a mélyrehatoló lelki-erkölcsi megújulást, a keresztény emberhez méltó életforma kialakítását, szoros kapcsolatban fonódva a természetfölöttivel. A hívek sokasága vette körül országjárása során a bíborost és püspöktársait, akik a hívőtömegekkel együtt kérlelték Szűz Mária égi oltalmát, engesztelve saját és mások bűneiért, elkötelezve magukat hitük és magyarságuk mellett, egy új, a réginél tökéletesebb magyar társadalom építése mellett. A Boldogasszony Éve központi rendezvényei a zarándoklatok voltak. Másfél év alatt több millió hívő kereste fel szervezetten papjaik vezetésével a Mária-kegyhelyeket. Különösen kiemelkedtek azok a zarándoklatok, amelyeken részt vettek a püspöki kar tagjai, illetőleg Mindszenty bíboros, egy-egy történelmi jelentőségű szentély köré vonzva egy-egy nagyobb tájegység népét. Ez jól beleillett a magyar lelkiségtörténeti folyamatosságba, hiszen a zarándoklás, mint ősi magyar katolikus hagyomány és szokás, mélyen élt népünk vallásos életében. Sokan gyűltek össze a Boldogasszony Évében, 60 évvel ezelőtt ezekre az egy napos vagy több napos zarándoklatokra: több tízezren, számos esetben százezernél is többen; messzi távolságokból is, nehéz utazási körülmé- Zarandokfuzet.indd :38:28

5 nyek közepette, igen sok esetben hosszú utat gyalogolva, gyakran esős, szeles, viharos rossz időben. Az együvé tartozás, hitük közösségi élményének bensőséges örömét és hatalmas erejét érezték a résztvevők, akik áldozatos lélekkel vállalták a jelenlét tanúságtételét. (Minderről részletesen: Boldogasszony Éve 1947/1948 Mindszenty bíboros evangelizációs programja, Ecclesia Könyvkiadó, Budapest, 1994) II. Mindszenty József 1944 márciusában lett veszprémi püspök, majd október 7-én foglalta el esztergomi érseki székét december 26-án vetette fogságba az istentelen hatalom ben a második világháború végvonaglását élte-szenvedte az ország; ban egy materialista-ateista diktatúra építette előbb rejtve, majd nyíltan hadállásának alapjait hazánkban. Az közötti négy esztendő mindkét idő szakában a gyűlölet tombolt Európa e tájain: gyűlölet népek, népfajok, nemzetek, politikai mozgalmak, pártok, csoportok és egyes emberek között. S e gyűlölet ártó hatásaival - emberek millióit fertőzte meg, emberek millióinak életét keserítette meg, emberek életét tette tönkre, taszította az embertelenség mélységeibe, emberek millióit fosztotta meg puszta életétől is. Mindszenty bíboros megnyilatkozásaiban gyakran emelte fel szavát a mindent elárasztó, az embert lealacsonyító gyűlölet ellen december 23-án a nagy munkástelepülésen, Csepelen járt, a romjaiból ideiglenesen rendbetett templomban mutatta be a szentmisét. Prédikációjában nagy hangsúllyal említette: Ha Krisztust hirdetem, akkor nem a gyűlöletet, hanem a szeretetet hirdetem. A gyűlölet lávája elöntötte a világot, mi azonban csakis a szeretetet hirdetjük mindenkor. Akik gyűlölnek, azok nem Krisztuséi! A szeretet búzája fakadjon a lelkünkben, a gyűlölet konkolyát mint hozzánk méltatlant vessük el magunktól. De nem csak szavával hirdette Krisztus tanítását Mindszenty bíboros, hanem cselekedeteivel is megpecsételte azt: önfeláldozó hősiességgel véd- 5 Zarandokfuzet.indd :38:28

6 te a gyűlölet lángjaitól az üldözött zsidókat éppen úgy, mint a kommunista hatalom által igazságtalanul, törvénytelenül fogságba vetett, internált, deportált, meghurcolt ártatlan emberek tömegeit. Szentéletű bíborosunk az ősi krisztusi tanítást hirdette, ezt tették elődei is, az elmúlt évszázadok püspökei, papjai is. Vessetek el minden gyűlöletet, kivéve a bűn gyűlöletét; szeressétek Istent, a halhatatlan lelket és a felebarátot. Erre tanít az Egyház, valamint a hívek annyi imájától megszentelt, az idők mohájától belepett templomotok buzdította híveit, Tát falu templomában. De ez a jelen tanítása is, s a jövőé is. II. János Pál pápa és a későbbi XVI. Benedek pápa közös nagy műve, a magyarul 1994-ben megjelent A katolikus egyház katekizmusa mint az egyik nagy emberi szenvedélyt tárgyalja és fejti ki a gyűlölet mivoltát az pontokban. Majd a pontokban így fogalmaz: Urunk a szív békéjét kéri és elutasítja a harag és gyűlölet erkölcstelenségét. A szándékos gyűlölet ellenkezik a szeretettel. A felebarát gyűlölete bűn, amikor az ember szándékosan rosszat kíván neki. A felebarát gyűlölete súlyos bűn, ha szándékosan súlyos kárt kívánok neki. A harag a bosszú kívánsága. Ha a harag eljut a felebarát megölésének vagy súlyos megsebesítésének szándékos kívánságáig is, súlyosan vét a szeretet ellen: halálos bűn. Az Úr azt mondta: >Már azt állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart embertársával< (Mt. 5,22). A téma sajátos vonatkozására is kitér a katekizmus: Mindenki köteles embertársait kivétel nélkül úgy tekinteni, mint másik önmagát. Ugyanez a föladat kiterjed azokra is, akik másként gondolkoznak, vagy cselekszenek, mint mi. Krisztus tanítása egészen odáig megy, hogy megköveteli a sértések, támadások megbocsátását is. E tanítás kiterjeszti a szeretet parancsát amely az új törvény parancsa valamennyi ellenségre. De fontos megkülönböztetést is tesznek a kötet szerzői: Az evangélium szellemében történő felszabadítás összeférhetetlen az ellenség, mint személy gyűlöletével. Más a helyzet magának a rossznak a gyűlöletével, amelyet az ellenség, mint ellenség cselekszik. A keresztény ember tehát Krisztus az ószövetségi törvényt megújító és kiteljesítő szeretet-parancsa értelmében a vele szembenálló máskéntgondolkodókat, másként-cselekvőket tudomásul veszi, létezésüket elfogadja, teljes mértékben tolerálja ; ugyanakkor véleményüket, tetteiket el- 6 Zarandokfuzet.indd :38:28

7 utasítja, azokat kritizálja, azokkal vitatkozik és megcáfolásukra törekszik. De: viseljétek el egymást! A legújabb pápai dokumentum, A katolikus egyház katekizmusának kompendiuma, amely 2006-ban jelent meg, és 480. pontjaiban foglalja össze az e témára vonatkozó szükséges ismereteket. Ez utóbbi szövege: Az Úr aki azt hirdeti, hogy >boldogok a békességszerzők< (Mt 5,9) megkívánja a szív békéjét, s ezzel szemben kárhoztatja az erkölcstelen haragot, amely az elszenvedett bántás miatti bosszú vágya; és a gyűlölet, mely rosszat akar a másiknak. Ha e magatartások szándékosak, és jelentős tárgyuk van, súlyos bűnök a szeretet ellen őszén, 60 év elteltével ismét bejárjuk elődeink zarándokútját, modern, 21. századi körülmények közepette. De céljaink ugyanazok, szóról-szóra, mint az övék volt: felébreszteni, felfokozni magunkban a szívből fakadó hitet, az őszinte egyházhűséget, a tiszta hazaszeretetet, az ezekből ösztönzött önzetlen nemzetépítő-társadalomfejlesztő cselekvést; munkálva a mélyrehatoló lelki-erkölcsi megújulást, a keresztény emberhez méltó életforma kialakítását, szoros kapcsolatba fonódva a természetfölöttivel. S akárcsak az közötti Magyarországon, napjainkban is itt hullámzik körülöttünk a gyűlölet tengere. Vajon ma aktuálisak-e Mindszenty bíboros január 19-én, Szent Margit ünnepén mondott szavai? Milyen egyszerűek, természetesek a másik ember jogai, de a mindent elsodró durva önzés sötét szemellenzőként eltakarja azokat előlünk. Nincs megértés, és ennek hiányában félelmetesen kiterebélyesedik, egész életünket befuttatja a gyűlölet indája, az ártás szelleme. Szemet szemért, fogat fogért... A gyűlölet jelzője a magyar nyelvben: vak gyűlölet. Bizony, aki gyűlöl, az vak. Érdemes elgondolkodni a mai, 2007-beli gyűlölet különféle vonatkozásairól, irányairól. Vajon a világon hol él ma gyűlölet egyes országok, nemzetek, népcsoportok, kultúrák, ideológiák között? Gyűlölet emberek ellenvallásuk, etnikai hovatartozásuk, társadalmi helyzetük, pártállásuk, szokásaik s mások miatt? És szűkebbre vonva a kört: Magyarország melyik országgal van napjainkban, gyűlölködő viszonyban? S hazánk határain belül kik ellen irányul 7 Zarandokfuzet.indd :38:28

8 gyűlölet? Származás vagy faj miatt? Vallási felfogás miatt? Politikai hovatartozás miatt? S legyen legszűkebb a kör: vajon bennem, saját magamban él-e gyűlölet valaki vagy valakik ellen? Családon belül, rokonság köréből? Iskolában diáktársat vagy pedagógust érintően? Munkahelyen munkatárs vagy főnök iránt? Valamelyik politikai párt, valamelyik politikus személye iránt? Mindszenty bíboros ezt prédikálta Orosházán 1947 júniusában: Ne gyűlöljetek senkit, mert a gyűlölet lealjasít. És minden ember az Atya teremtettje. A mi Atyánk gyermekei ők is, egymásnak testvérei, felebarátai vagyunk. S nekünk is szól celldömölki felhívása 1948 szeptemberéből: Imádkozzatok a gyűlölet-katlan kialvásáért, az áldozatos szeretet fellobbanásáért, imádkozzatok annak megmaradásáért! A gyűlölet egyik legnagyobb kártevése, hogy a gyűlölködés célszemélyeiben akik ellen gyűlölködnek azokban is gyűlölet keletkezik, mégpedig ellenirányban. Tehát bennük is kialakul a másnak való ártás szelleme, a mások eltiprásának szándéka, a revánsvétel akarása, vagyis a gyűlölet azok iránt, akik minket gyűlölnek. Veszedelmes csapda a gyűlölet! Mert a gyűlölet lealjasítja, lealacsonyítja, embertelenségbe taszítja a gyűlölködőt. Mit tegyen a keresztény ember? Hogyan viszonozza a ráirányuló gyűlöletet? Jézus így tanított a Hegyi Beszédben: Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért! Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszakra is, esőt is ad igazaknak is, bűnösöknek is. Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi lesz a jutalmatok? (Mt. 5,43) Mindszenty bíboros éppen 60 éve, szeptember 14-én vezette százezres férfizarándoklatát a Városmajorból Máriaremetére. Ezen a napon ünnepli az Egyház minden évben ma is a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét. A bíboros érdekes történeti párhuzamot vetített prédikációjában hallgatósága, a hatalmas tömeg elé: A kereszt tövében ama nagypénteken három embercsoportot látunk. Az első volt Szent János, a hűséges tanítvány, a három Máriával: a Szűzanyával, va- 8 Zarandokfuzet.indd :38:28

9 lamint Kleofás anyjával és Mária Magdolnával. Ezek képviselik a világtörténelemben a kereszthez való hűség készséges csapatát. A második csoport élén a római százados és a jobb lator halad. Ők azok, akiknek a lelkében ébredezik a kegyelem. A harmadik embercsoport szintén ott táborozik a kereszt alatt, de ezeknek a lelke a másik latorral együtt izzó gyűlölettel van telítve Krisztus iránt. S a történelem mindegyik időszakában lényegében e három csoportra oszlanak az emberek, Krisztushoz való viszonyukat illetően ben is. (Tegyük hozzá: 2007-ben is.) S a szent kereszten elindul Jézus drága Vére folytatta a bíboros, amely beharmatozta az első csoportot, tökéletesítette a második csoportot, és elkezdte örökre égetni azt a harmadik csoportot. De ezzel nincs vége a történetnek, fontos, lényeges folytatása van: A Szűzanya ott van a kereszt alatt, melléje állunk és alázatos lélekkel kérjük, hogy a kereszten végigcsurgó szentséges Vér üdvözítse a napjainkban élő első és második csoportot. De kérjük azt is, hogy ne taszítsuk el a harmadikat sem. Tehát a bennünket gyűlölőkért is imádkoznunk kell, hogy világosítsa meg őket a minden embert szerető Úristen, hogy kevesebb rosszat és több jót tegyenek ellenségeink. Az imának, a szívből jövő őszinte imának, a folyamatos imának csodálatos hatása van az Úristennél tanítja a bíboros. Egy érdekes mozzanat, egyházunk ősidők óta a nagypénteki szertartás egyetemes könyörgéseiben minden évben felszólítja a hívőközösséget: imádkozzunk országunk világi vezetőiért! S ezt megtettük a Rákosi-korban éppen úgy, mint Kádár János országlása idején. Vajon volt-e hatása a többmilliós magyar katolikus hívőközösség értük mondott imájának? Érdemes ezt is tüzetesen végiggondolni. S meditálni lehet Mindszenty bíboros személyes példáján is. Amikor 1944 hideg karácsonyán papjaival együtt beterelték őket a sopronkőhidai fegyház piszkos-szennyes raktártermébe, leendő őrzési helyükre, Mindszenty legelső teendője ez volt: letérdeltek, hálát adtak Istennek sorsukért, és börtönbevetőikért is imádkoztak. Vagy november 18-án írt drámai búcsúlevelében ez is olvasható: Imádkozom az igazság és szeretet világáért; azokért is, akik Mesterem szava szerint nem tudják, mit cselekszenek. Szívből megbocsátok nekik. S nem sokkal később, 1948/49 telén az Andrássy út 60-ban levő börtöncellájában gyűrűs-rózsafüzérjén számlálva a tizedeket folyamatosan imádkozott fogvatartóiért. 9 Zarandokfuzet.indd :38:28

10 10 III. Mindez pontosan beleilleszkedett Mindszenty bíboros lelkipásztori-evangelizációs programjába, amelyet jól kifejezett püspöki-érseki jelmondatával: Pannonia Sacra. Vajon mit akart ezzel kifejezni? Azt, amely egykori és mai zarándoklatunk egyik legfőbb alapmotívuma, ösztönző ereje. A második világháború végső tombolásának idején, 1944 márciusában lett veszprémi püspök Mindszenty József. Címerébe az élete egy részét Veszprémben töltő, életét engesztelésül Magyarországért felajánló Árpádházi Szent Margit képét tette. Ekkor sűrítette apostoli programját a Pannonia Sacra kifejezésbe. Ezt a főpásztori jelmondatot esztergomi érsekként is megtartotta, s ezt hirdette élete végéig, haláláig. Ez volt a Boldogasszony Éve alapvető mottója. Mit jelent magyarul ez a kifejezés? Szótárral nem lehet lefordítani. Nem azt jelenti, hogy Szent Pannónia, vagy Szent Magyarország. Mindszenty bíboros beszédei, körlevelei, emlékiratai, levelei s más megnyilatkozásai alapján érdemes megkísérelni: milyen gondolatkört, milyen tanítást akart sugallni e szókapcsolattal? Itt, a Kárpát-medencében Mindszenty szerint létezik, jelen van egy sajátos provincia, tartomány. Ez a Pannonia Sacra, vagyis a szentül élni akaró magyarok közössége. Kik ennek a tartománynak a polgárai? Akik komolyan, tudatosan, egész mivoltukkal meg akarják élni katolikus hitüket, hiszen csakis így közelíthetnek a szentség egyre magasabb szintjeihez. S e folyamatos, állandó közelítésnek itt e földön soha sincs vége, állandó aktív lelki előrehaladásra serkent az előttünk álló ragyogó cél. Él, létezik, jelen van tehát itt, a Kárpát-medencében ez a lelki provincia; lakói igyekeznek hűségesen követni az Isten akaratát, úgy, ahogyan azt Szent Pál közvetítette számunkra. E sajátos közösségi életprogramot ugyanis pontosan leírja a thesszaloniki hívekhez írt első levelében: Megtanultátok tőlünk, hogyan kell Istennek tetsző életet élnetek. Éljetek hát így, s haladjatok egyre előbbre. Az az Isten akarta, hogy szentek legyetek Mindegyiktek szentül és tisztességesen éljen. Az Úr nem bűnös életre hívott bennünket, hanem szentségre. (1 Tesz 4,1-7.) De Mindszenty mindehhez valamiféle sajátos magyar színt is ötvözött. Zarandokfuzet.indd :38:28

11 Pannonia Sacra e kifejezésben ott van ősi Szent István-ének pontos helymeghatározása: híres Pannónia, amely virágos kert, s amelyet hűségesen gondoz a Szűzanya, vagyis e provincia a Magyarok Nagyasszonya oltalma alatt áll. Kik tartoznak tehát e szent Pannónia-tartományba? Akik a Magyarok Nagyasszonya oltalma alatt folyamatosan törekszenek tudatosan és következetesen szentté válni. S e folyamatban katolikus hitük és magyarságuk szorosan összefonódik, e két vonatkozás egymást segíti, erősíti, szilárdítja. És Mindszenty bíboros erősen hitte: ha a szentül élni akaró magyaroknak ez az egymilliós, kétmilliós, ki tudja hány tagú közössége, ez a Szent Provincia, ez a Katolikus Pannónia közössége eléggé erős a szentség megélésében, akkor ennek hatásai szertesugároznak a magyar nemzet más felfogású, más világnézetű, másként élő többi rétegébe, s ily módon jó irányba képes fordítani, alakítani, emelni a teljes magyarságot, az egész nemzetet, a Nagy Hungáriát. Ez a Katolikus Pannónia és a Nagy Hungária sajátos viszonya ezer év óta, a században is. Több mint negyedszázad telt el azóta, hogy Mindszenty bíboros meghalt. Életében személye, szava, tevékenysége széles körű tiszteletben részesült. Ez halálával sem szűnt meg, sőt azóta tovább növekedett, napjainkban is egyre növekszik. Tisztelőinek sokasága gyarapodik, határainkon belül és kívül. Ez a tény magától értetődik, egészen természetes: Mindszenty bíboros kiemelkedően nagy ember volt, méltó a tiszteletre. A 21. században is. Urunk, Istenünk, engedd, hogy egyre többen kövessük a hőslelkűszentéletű Mindszenty bíboros életpéldáját, hogy a magyarság körében egyre több legyen az imádságos ember; a szenvedéseivel is engesztelő ember; Istenhez, egyházhoz mindhalálig hűséges ember; a Magyarok Nagyasszonyát mint édesanyát szerető ember; magyar hazájához, anyanyelvéhez, szülőföldjéhez jóban-rosszban ragaszkodó ember; az egyház és a haza ellenségeivel bátran szembeszálló ember; a szabadságjogokat minden körülmények között védő és tisztelő ember; a tevékeny szeretetben Krisztus igazságát és szabadságát megélő ember, hogy ily módon gyarapodjon, erősödjön Pannonia Sacra, vagyis az Isten törvényei szerint élni akaró magyarok nagy családja, a szentül élni akaró magyarok határokat nem ismerő lelki közössége, hogy ily módon erősödjék az egész, teljes Magyarország, a Nagy Hungária. 11 Zarandokfuzet.indd :38:28

12 IV. Mindszenty bíboros esztergomi székfoglalója után, a következő vasárnapon, október 14-én mint az ország prímása, első főpapja bemutatkozott a magyar ifjúságnak egy tömeggyűlés keretében, a budapesti Szent István Bazilika előtti, zsúfolásig tömött téren. Egyik elődje se tett ilyet, a többi megyéspüspök sem. De ő ezt kiemelt fontosságúnak tartotta, éppen az egyház és a haza jövője szempontjából. Kedves beszédben szólt a fiatalokhoz, néhány legfontosabb jótanáccsal látva el őket. Beszédének egyik részlete kérdéssel kezdődik: Nehéz a hitvallás, nehéz hitünk megvallása az emberek előtt? Azt mondom, amit a Genezáret taván mondott az Úr: mit féltek, kicsinyhitűek? Bízzatok! Aki mellett jártok, akit követtek, az meggyőzte a világot! A gyűlölet kavargása lehet félelmetes, mint a kráterek világa, de hiszek a szeretet végső győzelmében! És hittel hirdetem: a mi eszményünk olyan Magyarország, amelynek alapja a valláserkölcs, támasza a nemzeti érzés; fiai és leányai, pedig hívők és magyarok! Tedd ezt, és élni fogsz, magyar ifjúság, és él a haza! Összeállította: dr. Mészáros István Imádkozzatok és böjtöljetek! 12 Zarandokfuzet.indd :38:28