Partnerségi munkacsoport-ülések E M L É K E Z T E T Ő január. A partnerségi munkacsoportok januári üléseinek főbb témai az alábbiak voltak:

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Partnerségi munkacsoport-ülések E M L É K E Z T E T Ő január. A partnerségi munkacsoportok januári üléseinek főbb témai az alábbiak voltak:"

Csilla Orosz
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Partnerségi munkacsoport-ülések E M L É K E Z T E T Ő január A partnerségi munkacsoportok januári üléseinek főbb témai az alábbiak voltak: - a Megyei Területfejlesztési Koncepció Közgyűlés által elfogadott Helyzetelemzés című részének A térség lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása című alfejezetének tovább bontása, részletezése - a tervezési folyamat állásának, valamint a következő időszak főbb lépéseinek, feladatainak ismertetése - felkészülés a közvetkező tervezési fázisra, célrendszer körvonalazása, inputok gyűjtése Az ülések első felében a szakértők felvázolták a megye lehetséges átfogó és stratégiai céljait. Ezután egy interaktív rész következett, ahol az ülések vezetői minden jelenlévő tag aktív részvételét és megnyilvánulást kérték. Az elhangzott javaslatok mindhárom munkacsoportülésen egy kivetített PPT táblázatba kerültek felvezetésre az adott átfogó illetve stratégia célhoz rendelve, így a jelenlévőknek lehetőségük volt figyelemmel kísérni a már elhangzott hozzászólásokat, s ezáltal a munkacsoport vezetők könnyebben tudták összegezni azokat az ülések végeztével. Civil és intézményi partnerségi munkacsoport vezető: Insticei Zoltán Jövedelmező területek, ágazatok fejlesztése Gyógyszeripar, vegyipar, logisztika/csomagolóipar Egészségturizmus A meglévő munkahelyek megőrzése Ne legyen a turizmus túldimenzionálva A meglévő munkahelyek megőrzése Társadalmi felzárkózás, területi felzárkóztatás Közmunka helyett közfoglalkoztatás Amíg nincs piacképes jövedelem, addig marad a közfoglalkoztatás 1

2 Társadalmi partnerség: Jól tud kapcsolódni a civil szféra (önkéntesség), konzorciális megközelítéssel a komplex megoldások érdekében Társadalmi befogadó szemlélet A fiatalok visszavonzása a megyébe Szemléletváltás a kistelepülések fejlesztésében, ne csak a látványos infrastruktúrát, hanem a szegregált területeket is fejlesszék A szociális gazdasággal tudunk egy szociális hálót kiépíteni Erős, marasztaló közösségben éljenek a fiatalok A felsőoktatásnak fontos szerepe van az imázsépítésben Az élelmiszergazdaság lehet a megyei mezőgazdaságban az a diverzifikáló tényező, amely növeli az élőmunka szükségletet és a magas jövedelmezőséget A megye nagy kincse a víz (Tisza, termálvíz) Egészséges életmód, egészséges életmódra nevelés, egy egészséges megye létrehozása Klaszteresedés a logisztikában, csomagolóiparban (csomópont vagyunk) Akadémiai és versenyszféra szoros együttműködése, párbeszéde (szektor semlegesen), a kutatás irányát a versenyszféra határozza meg Gazdasági célokkal harmonizáló felsőoktatás Oktatási, tudományos (K+F) szolgáltató park Élet és piacképes, problémaorientált felsőoktatás Önmagukat működtető vállalkozó parkok Környezet és utas barát mobilitás feltételeinek megteremtése a városok körül Közösségfejlesztés Élhető vidék nincs vonzó településközpontok és vonzó környezet nélkül Vállalkozó partnerségi munkacsoport - vezető: Rácz Mónika Szépészeti beavatkozások helyett munkahelyteremtő beruházások kellenek Egyszerre van jelen munkanélküliség és munkaerőhiány, megfelelő munkaerő biztosítására van szükség Erősebb, magabiztosabb KKV szektor kell A fiatalok merjenek vállalkozni Új érték, termék előállítását elősegítő gazdaságfejlesztés Önellátó megye megjelenése A meglévő ingatlanállomány hasznosítása 2

3 A befektetés-ösztönzést koncentráltan kell kezelni a decentrumokra és a centrumokra nézve Egységes közösségi marketing Olyan megye legyen, amelyet nem akarunk elhagyni, otthonosabb megye kell Élelmiszergazdaság agrárgazdaság helyett Mezőgazdasági termékek magasabb színvonalú előállítása (magasabb értékű mezőgazdasági termékek) Magasabb szintű munkahelyek létrehozása Belső piac jobb kihasználása Tartós munkahelyteremtés az agrárgazdaságra alapozva Határnyitás az agrárgazdaság számára Öntözési infrastruktúra fejlesztése (a víz kincs) a meglévő vízkészletre alapozva Megyei vízgazdálkodási politika felülvizsgálata Feldolgozó üzemek létrehozása A kutatóállomások aktívabb bevonása Erdő és fagazdálkodás (a legjobb fafajok itt vannak az országban) Faelgázosító üzem Környezettudatos fiatalság, környezeti nevelés Vizek kihasználása a gazdaságban (pl. öntözőtelepek) Zöldmegye koncepciójának alapja (ha itt valósulnak meg bizonyos pilot programok) Geotermikus erőművek Olcsó energiaforrásokkal ellátott ipari parkok Szociális gazdaságban fontos szerepet játszhat, alacsonyabb képzettségű embereket foglalkoztat a zöldgazdaság Tudatos települések (energetikai akciótervek) A Kárpát-medence hatványozottan veszíti el a vízkészletét, egyre több lesz a szárazság és egyre több lesz a fagykár. Ezt kezelni kell. Belvíz elvezetési rendszer újragondolása (szélsőséges csapadék) Megyei fenntartható energetikai akcióterv Megyei klímastratégia Professzionális humánerőforrással rendelkező ügynökség jellegű intézmények létrehozása a megye gazdaságfejlesztése érdekében A vállalkozásokat a piacra jutásig segítő nonprofit szervezeti hálózat létrehozása Fejlesztő intézménytípusok létrehozása, amely segíti a vállalkozásokat piachoz juttatni. Felkészülten kell várni a befektetőket. Fel kell ismerni előre a változó trendeket. Kormányzati segítség kell visszavinni a keleti piacokra a helyi vállalkozásokat 3

4 Olyan szervezetre van szükség, amely kezeli a megye marketingjét, a megyei befektetés-ösztönzést és a vállalkozások piacra jutását Hátrányos helyzetű fiatalok szakképzése, továbbképzése, átképzése (jövőkép) Piaci igényeket kielégítő középfokú oktatás Jól felkészült vállalkozók: Vállalkozói ismeretek, vállalkozói kultúra fejlesztése, minőség és környezettudatos vállalkozások. Határon átnyúló vállalkozói ismeretek. Ez az előfeltétele, hogy bekapcsolódjanak a K+F tevékenységekbe. A külföldi piacok megszerzése és megtartása. Az új képzési típusok megyei szintű koordinációja Piaci orientáció a felsőoktatásban A megye gazdaságára reagáló szakképzés (mezőgazdasági szakképzés) A felsőoktatás és a kutató intézetek a piac érdekeit szolgálják A vállalkozó közoktatási intézményekkel történő erőteljesebb együttműködése A decentrumok elérhetőségének javítása közlekedésfejlesztéssel (pl. vasúti) a befektetők vonzása érdekében és a környező lakosság kiszolgálása érdekében Külön figyelmet kell koncentrálni azokra a térségekre, ahol gyengék decentrumok, ezeknek a városoknak a gazdaságfejlesztő szerepüket kell erősíteni Járási gazdasági centrumok kijelölése Könnyűipar fejlesztése Pontszerű fejlesztések helyett integrált programok, amely összekapcsolja a pontszerű fejlesztéseket A vállalkozói kultúra kiterjesztése a fiatalabb korosztályokra A falusi turizmust nem szabad túldimenzionálni, a meglévő szálláshelyeket kell fejleszteni Helyi közösségfejlesztő politikák gyakorlati alkalmazása Önkormányzati Partnerségi Munkacsoport - vezető: Lipők Sándor Állami beavatkozás nélkül a szociális problémák megoldása nem fog működni A szakképzéshez, oktatáshoz való hozzáférés segítése Értékteremtő szociális foglalkoztatás, aktív állami szerepvállalással A keleti piacok közelségének kihasználása, logisztikai centrum szerepkör (az országon belül ez egy stratégiai szerepkör). Meg kell találni azt a pontot, amely a keletre nyitást segítheti. Határmentiség erőteljesebb hangsúlyozása Vasúthálózat, autópálya fejlesztése a stratégiai pozíciók erősítése érdekében 4

5 Befektetői igényeket kiszolgáló üzleti infrastruktúra fejlesztése (pl. csarnokok) A határmenti üzleti infrastruktúra kiépítése Az üzleti infrastruktúra fejlesztéséhez pilot projektek indítása Gyakorlatorientált oktatás Szakképzett munkaerő növelése Gyakorlatban hasznosítható K+F tevékenység Egyedi kínálaton alapuló piacképes felsőoktatás, fókuszterületek pontos meghatározása a felsőoktatásban (tanárképzés, az agrárgazdaságot kiszolgáló felsőoktatás) Közszféra képzése (nincsenek szakemberek a közszférában) Helyi termékek Jól kell meghatározni a decentrumok fogalmát és a decentrumok körét A járásközpontoknak szerepet kell játszaniuk a munkaerő orientálásában, ehhez megfelelő bázisra van szükség, erősítni kell a járások funkcióját a szociális foglalkoztatásban A megye belső mobilitásának megteremtése (nem csak a megye megközelíthetőségére kell fókuszálni). Legyen egy preferált, támogatott közösségi közlekedés (a belső mobilitásban fontos szerepe van a közösségi közlekedésnek), amely munkahelyek elérhetőségét javítja. Konklúzió: Összességében elmondható, hogy a mindhárom munkacsoport ülésén elhangzott vélemények többek között a megye agrár (élelmiszer) gazdaságát, a megyei termékekre alapozott önellátó megye koncepcióját, a zöldgazdaságban rejlő potenciálok feltérképezését, megyei igényekhez igazított közép-és felsőfokú oktatást, valamint a megye belső mobilitásának javítását hangsúlyozzák a megyei fejlesztési koncepció célrendszerének meghatározásánál. 5

Hasonló dokumentumok

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok