PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

Átírás

1 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE ÉVI 6. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA december 8.

2 TARTALOMJEGYZÉK 6. SZÁM (2014. DECEMBER 8.) I. Személyi rész 54/2014. (11.28.) PMÖ határozat 55/2014. (11.28.) PMÖ határozat 56/2014. (11.28.) PMÖ határozat 57/2014. (11.28.) PMÖ határozat 58/2014. (11.28.) PMÖ határozat 59/2014. (11.28.) PMÖ határozat 60/2014. (11.28.) PMÖ határozat 61/2014. (11.28.) PMÖ határozat II. Közgyűlési rendeletek 12/2014. (XII.08.) önkormányzati rendelete 13/2014. (XII.08.) önkormányzati rendelete III. Határozatok 62/2014. (11.28.) PMÖ határozat 63/2014. (11.28.) PMÖ határozat 64/2014. (11.28.) PMÖ határozat 65/2014. (11.28.) PMÖ határozat 66/2014. (11.28.) PMÖ határozat 67/2014. (11.28.) PMÖ határozat 68/2014. (11.28.) PMÖ határozat 69/2014. (11.28.) PMÖ határozat 70/2014. (11.28.) PMÖ határozat IV. Egyebek MELLÉKLETEK Oldalszám Sportdíjak odaítélése 383 Sportdíjak odaítélése 384 Sportdíjak odaítélése 384 Sportdíjak odaítélése 385 Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács tagjának 385 megválasztása Duna-Tisza-közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács 386 tagjának megválasztása Régiók Bizottságába delegálás 386 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. felügyelő bizottság megválasztása évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II.25.) önkormányzati rendelet módosítása Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése és szervei szervezeti és működési szabályzatáról Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító 406 okiratának módosítása Temetési költségek viselése 406 Haszonkölcsön szerződés 406 Tulajdonosi döntések meghozatala (Pro Regio N 406 SLA szerződés jóváhagyása 407 Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Hivatásetikai Kódexe 407 Belső Ellenőrzési terv 408 Igazgatási szünet elrendelése évi munkaterv /2014. (XII.08.) Melléklet 409 önkormányzati rendelet 13/2014. (XII.08.) Melléklet 421

3 önkormányzati rendelete 62/2014. (11.28.) PMÖ Melléklet 429 határozat 64/2014. (11.28.) PMÖ Melléklet 441 határozat 66/2014. (11.28.) PMÖ Melléklet 444 határozat 67/2014. (11.28.) PMÖ Melléklet 482 határozat 68/2014. (11.28.) PMÖ Melléklet 486 határozat 70/2014. (11.28.) PMÖ Melléklet 490 határozat

4 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 383 I. SZEMÉLYI RÉSZ Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 54/2014. (11.28.) PMÖ határozat 1. az egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 9/2012. (IX.28.) önkormányzati rendelet 8. -a alapján évben Év Sportolója Díjat adományoz az alábbi kategóriákban: a) férfi felnőtt korosztály 1. Lőrincz Tamás Ceglédi Vasutas SE birkózás 2. Lőrincz Viktor Ceglédi Vasutas SE birkózás 3. Gémesi Csanád Gödöllői Egyetemi Atlétikai Club vívás b) női felnőtt korosztály 1. Csernák Edina Váci Vasutas SE kajak 2. Bontovics Babett Gödöllői Taekwon-do SE taekwon-do 3. Kaptur Éva Gödöllői Egyetemi Atlétikai Club atlétika/sprinter c) férfi utánpótlás korosztály 1. Grátz Benjámin Százhalombattai VUK SE úszás 2. Vigmond Richárd Szigetszentmiklós-Tököl SE kick-boksz 3. Havas Balázs Váci Vasutas SE kajak d) női utánpótlás korosztály 1. Lucz Noémi Regatta 2000 Dunakeszi Kajak kajak-kenu Klub 2. Répási Petra Gödöllői Egyetemi Atlétikai Club atlétika/gátfutás 3. Szabó Zita Albertirsai SE atlétika 3. Moravcsik Angéla Váci Reménység SE atlétika e) általános iskolai diáksportoló korosztály 1. Szegedi Dániel Ceglédi Vasutas SE judo 2. Vajkovics Ferenc Veresegyház Városi Sportkör triatlon, atlétika 3. Szegvári Benedek Váci Hajó SE mini kajak f) középiskolai diáksportoló korosztály 1. Boros Petra L.S.P. Team SE Mogyoród kick-boksz 2. Vigmond Richárd Szigetszentmiklós-Tököl SE kick-boksz 3. Osváth Artúr Százhalombattai VUK SE úszás g) testi, érzékszervi, értelmi vagy ás fogyatékos személyek 1. Keresztesi Erika Váci Reménység SE atlétika 2. Kálmán Krisztina Váci Reménység SE atlétika 3. Kanyó Zsolt Váci Reménység SE atlétika

5 384 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 2. felkéri elnökét, hogy a díj ünnepélyes átadásáról gondoskodjon. Határidő: évi Sportkarácsony ünnepség időpontja Felelős: Szabó István, a közgyűlés elnöke Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 55/2014. (11.28.) PMÖ határozat 1. az egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 9/2012. (IX.28.) önkormányzati rendelet 9. -a alapján évben az Év Legjobb Csapata Díjat adományoz az alábbi kategóriákban: a) felnőtt korosztály 1. Dabas Beach Boy z Dabasi Kézilabda Club Városi SE strandkézilabda b) utánpótlás korosztály 1. Ács Kristóf Vác Városi Evező Club evezés Bácskai Máté (kétpár evezős) 2. Váci Női Kézilabda SE ifjúsági Váci Női Kézilabda SE kézilabda csapata 3. Taksony Sportegyesület Taksony SE labdarúgás 2. felkéri elnökét, hogy a díj ünnepélyes átadásáról gondoskodjon. Határidő: Felelős: évi Sportkarácsony ünnepség időpontja Szabó István, a közgyűlés elnöke Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 56/2014. (11.28.) PMÖ határozat 1. az egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 9/2012. (IX.28.) önkormányzati rendelet 10. -a alapján évben az Év Edzője Díjat adományoz 1. Csank János Vác FC labdarúgás 1. Gnyálin István Szigetszentmiklós-Tököl SE kick-boksz 1. Vértesi Tamás Százhalombattai VUK SE úszás 2. felkéri elnökét, hogy a díj ünnepélyes átadásáról gondoskodjon. Határidő: Felelős: évi Sportkarácsony ünnepség időpontja Szabó István, a közgyűlés elnöke

6 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 385 Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 57/2014. (11.28.) PMÖ határozat 1. az egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 9/2012. (IX.28.) önkormányzati rendelet 11. -a alapján évben az Év Szabadidő és Sport Szervezete Díjat adományoz az alábbi kategóriákban: a) szabadidő és sportszervezetek 1. Dunai Sárkányok STE Dunai Sárkányok STE Vác sárkányhajó Vác 2. Sagaku sportklub Egyensúly SE mediball, kettlebell, atlétika, néptánc, Tai Chi, jóga, lovaglás 3. Gyáli Mazsorett Gyáli Baráti Kör Mazsorett mazsorett Csoport Szakosztály b) testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékosok szervezete 1. Váci Reménység SE Váci Reménység SE speciális atlétika 2. felkéri elnökét, hogy a díj ünnepélyes átadásáról gondoskodjon. Határidő: Felelős: évi Sportkarácsony ünnepség időpontja Szabó István, a közgyűlés elnöke Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 58/2014. (11.28.) PMÖ határozat 1. a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács tagjává a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 15. (8) bekezdés b) pontja alapján Vicsi László képviselőt választja meg; 2. felhatalmazza elnökét és választott képviselőjét, hogy a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedéseket tegyék meg, a Tanács ülésén a működést és a gazdálkodást szabályozó alapdokumentumok elfogadásáról a tagokkal együttműködve gondoskodjanak; 3. felkéri elnökét, hogy a Tanácsban a törvényes működés helyreállításáról hozott döntésekről a Tanács ülését követő közgyűlésen számoljon be. Határidő: Felelős: 1-2. pont vonatkozásában: azonnal 3. pont vonatkozásában: a Tanács ülését követő közgyűlésre 1 és 3. pont vonatkozásában: Szabó István, a közgyűlés elnöke 2. pont vonatkozásában: Szabó István, a közgyűlés elnöke és Vicsi László, képviselő

7 386 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 59/2014. (11.28.) PMÖ határozat a Duna-Tisza-közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács tagjává a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 15. (8) bekezdés b) pontja alapján Takáts László képviselőt választja meg. Határidő: Felelős: azonnal Szabó István, a közgyűlés elnöke Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 60/2014. (11.28.) PMÖ határozat támogatja a Közép-magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum jelöltjeként dr. Vántsa Botond delegálását a Régiók Bizottságába. Határidő: Felelős: azonnal Szabó István, a közgyűlés elnöke Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 61/2014. (11.28.) PMÖ határozat a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának tagjává november 28-i hatállyal Virág Róbertet választja meg április 1-ig. Határidő: Felelős: azonnal Szabó István, a közgyűlés elnöke

8 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 387 II. KÖZGYŰLÉSI RENDELETEK Pest Megye Közgyűlésének 12/2014. (XII.08.) önkormányzati rendelete Pest Megye Önkormányzata évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II.25.) önkormányzati rendeletének módosításáról Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1. (1) A Pest Megye Önkormányzata évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a követekező rendelkezés lép: a) bevételeit az 1. számú melléklet szerinti részletezésben és összesen ezer forintban, b) kiadásait a 3. számú melléklet szerinti részletezésben és összesen ezer forintban, (2) A Rendelet 3. (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: a) bevételeit a 2. számú melléklet szerinti részletezésben és összesen ezer forintban, b) kiadásait a 4. számú melléklet szerinti részletezésben és összesen ezer forintban, (3) A Rendelet 3. (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: a) létszámát 30 főben hagyja jóvá 2. (1) A Rendelet 9. helyébe a követekező rendelkezés lép: A Közgyűlés Pest Megye Önkormányzata általános tartalékát ezer forintban, céltartalékát ezer forintban állapítja meg. 3. (1) A Rendelet 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép. (2) A Rendelet 2. számú melléklete helyébe jelen rendelet 2. számú melléklete lép. (3) A Rendelet 3. számú melléklete helyébe jelen rendelet 3. számú melléklete lép. (4) A Rendelet 4. számú melléklete helyébe jelen rendelet 4. számú melléklete lép. (5) A Rendelet 5. számú melléklete helyébe jelen rendelet 5. számú melléklete lép. (6) A Rendelet 6. számú melléklete helyébe jelen rendelet 6. számú melléklete lép. (7) A Rendelet 7. számú melléklete helyébe jelen rendelet 7. számú melléklete lép. (8) A Rendelet 8. számú melléklete helyébe jelen rendelet 8. számú melléklete lép. (9) A Rendelet 9. számú melléklete helyébe jelen rendelet 9. számú melléklete lép. (10) A Rendelet 10. számú melléklete helyébe jelen rendelet 10. számú melléklete lép. (11) A Rendelet 12. számú melléklete helyébe jelen rendelet 11. számú melléklete lép. (12) A Rendelet 13. számú melléklete helyébe jelen rendelet 12. számú melléklete lép. 4. Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. dr. Szép Tibor s.k. Pest Megye Önkormányzatának jegyzője Szabó István s.k. Pest Megye Közgyűlésének elnöke

9 388 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám Pest Megye Közgyűlésének 13/2014. (XII.08.) önkormányzati rendelete Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése és szervei szervezeti és működési szabályzatáról Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjában foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 53. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése és szervei szervezeti és működési szabályzatáról a következő rendeletet alkotja: E L S Ő R É S Z Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s e k 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pest Megye Önkormányzata (a továbbiakban: megyei önkormányzat). (2) A megyei önkormányzat székhelye: 1052 Budapest V. Városház u (1) A megyei önkormányzat legfőbb szerve: Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) (2) A megyei önkormányzatot a közgyűlés elnöke (a továbbiakban: elnök) képviseli. (3) A közgyűlés szervei: a) az elnök, b) a közgyűlés bizottságai és c) Pest Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) és d) a jegyző. 3. A megyei önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során széles körű együttműködésre törekszik a Pest megye valamennyi települési önkormányzatával, a megyei önkormányzatokkal, a Fővárosi Önkormányzattal, a területi nemzetiségi önkormányzatokkal, az államigazgatási szervekkel, az érdekképviseleti szervekkel, a kamarákkal, egyházakkal és minden olyan tudományos, kulturális, állami, gazdálkodó vagy civil szervezettel ideértve a nemzetközi és regionális együttműködést is ami hozzájárul az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátásához. M Á S O D I K R É S Z A k ö z g y ű l é s I. Fejezet A közgyűlés feladatai és megalakulása 1. A közgyűlés feladat- és hatásköre, gazdasági programja, munkaterve 4. A közgyűlés ellátja a jogszabályokban meghatározott kötelező feladatait, továbbá a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül önként vállalhat feladatokat.

10 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE (1) A közgyűlés feladat- és hatáskörét a megbízatásának időtartamára szóló a megyei szakmai koncepciókban foglaltak megvalósítását tartalmazó gazdasági program, fejlesztési terv alapján látja el. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv tervezetének előkészítéséről és a közgyűlés elé terjesztéséről a közgyűlés alakuló ülését követő 6 hónapon belül az elnök gondoskodik. 6. (1) A közgyűlés éves munkaterv szerint végzi munkáját, amelyet minden évben legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig az elnök terjeszt elő. (2) A munkaterv a megyei önkormányzat jogszabályokban foglalt kötelezettségei és a javaslatok alapján készül. (3) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez az elnök javaslatot kér a) az alelnöktől, b) a képviselőktől, c) a bizottságoktól, d) a tanácsnoktól, e) a jegyzőtől és f) a területi nemzetiségi önkormányzatoktól. (4) A munkaterv tartalmazza: a) a közgyűlések tervezett időpontját és tervezett napirendjét, b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, c) a tervezett napirendi pont elkészítéséért felelős belső szervezeti egység megnevezését, d) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését, e) a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását és f) a közmeghallgatás időpontját. 7. (1) A közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását az elnökre, bizottságra, a jegyzőre, valamint a megyei önkormányzat részvételével működő társulására átruházhatja. (2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett intézkedéseiről, azok eredményéről a hatáskör-átruházásról szóló határozat vagy rendelet szerint beszámol a közgyűlésnek. (3) Az átruházott hatáskörök hatályos nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. 8. A megyei önkormányzat részvételével működő térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó rendelkezéseket e rendelet 1. melléklete tartalmazza. 2. A közgyűlés megalakulása 9. Az elnök személyére a képviselők tehetnek javaslatot. Elnökjelölt az lehet, akit a jelenlévő képviselők legalább egynegyede jelöltnek ajánl. A jelöléshez a javasolt személy elfogadó nyilatkozata szükséges. 10. A közgyűlés az elnök javaslatára alelnököt választ. A közgyűlés az elnök javaslata alapján dönt az alelnökök számáról, személyéről, valamint a tisztség főállásban vagy társadalmi megbízatásban történő ellátásáról. 11. (1) A közgyűlés az elnök és az alelnök (a továbbiakban együtt: tisztségviselő) megválasztására a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot hoz létre, amely a közgyűlés képviselőcsoportjai által delegált egy-egy tagból áll. (2) A szavazatszámláló bizottság maga választja meg tagjai közül a bizottság elnökét.

11 390 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám (3) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság tagjai összeszámlálják a szavazatokat, és szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti. 12. (1) Ha az elnökválasztás tekintetében a szavazás eredménytelen, megismételt szavazást kell tartani. A megismételt szavazás során ha a tisztségre több jelölt volt a két legtöbb szavazatot kapott elnökjelöltre lehet szavazni. (2) Ha az elnökválasztás tekintetében a megismételt szavazás is eredménytelen, a korelnök egyeztetésre hívja fel a képviselőcsoportok vezetőit, majd új jelölést és szavazást kell tartani. (3) Ha az alelnök választásról szóló szavazás eredménytelen, az elnök megismételt szavazást rendelhet el vagy új jelöltre tehet javaslatot. 13. Tisztségviselő megbízatásának megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az elnök választása esetén a korelnök teendőit a helyettesítésre kijelölt alelnök látja el. II. Fejezet A közgyűlés ülésezése 3. A közgyűlés üléseinek összehívása 14. (1) A közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. (2) Az ünnepi ülés rendjét és szabályait az elnök határozza meg. Az ünnepi ülésre e rendelet II. fejezetét nem kell alkalmazni. 15. (1) A közgyűlést az elnök, az elnöki tisztség betöltetlensége, vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnök által meghatározott sorrend szerint az alelnök, e tisztségek egyidejű betöltetlensége, valamint a tisztségviselők akadályoztatása esetén a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke írásban hívja össze. (2) A meghívó tartalmazza az ülés napját, helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és a napirendi pontok előterjesztőit. A meghívó mellékletét képezik a napirendi pontok előterjesztései. (3) E rendelet alkalmazásában a meghívó kézbesítésének minősül annak papír alapú postázása, elektronikus levélben, vagy digitális adathordozón való továbbítása, vagy elektronikus rendszeren történő hozzáférés biztosítása. (4) E rendelet alkalmazásában a meghívó elektronikus rendszeren történő kézbesítésének időpontja a meghívó megyei önkormányzat elektronikus rendszerébe történő elhelyezésének napja. (5) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell a képviselőknek kézbesíteni, hogy azt az ülés napját megelőzően ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik legalább 8 nappal kézhez kapják. 16. (1) Az a meghívóban szereplő napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés, amely előre nem látható okból nem készül el határidőre, azonban tárgyalását a megyei önkormányzat feladatainak ellátásával összefüggő lényeges ok indokolja, utólagosan kerül kézbesítésre. Az elnök mérlegelési jogkörében dönt az utólagos kézbesítés indokoltságáról. (2) A sürgősségi előterjesztést legkésőbb a közgyűlés napján az ülést megelőzően kell kézbesíteni.

12 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 391 (3) Rendeletalkotásra irányuló előterjesztést sürgősségi előterjesztés esetén is - legkésőbb a közgyűlés ülésének napját megelőző munkanapon 12 óráig kell kézbesíteni. 17. (1) A közgyűlés teljes napirendjéhez a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok kivételével tanácskozási joggal állandó meghívott: a) az alelnök, b) a képviselő, c) a bizottság nem képviselő tagja, d) a megyében egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő, e) a jegyző, f) az aljegyző, és h) a területi nemzetiségi önkormányzat elnöke. (2) Eseti jelleggel, a napirendi pontra szóló tanácskozási joggal lehet meghívni a napirenddel érintett, továbbá az előterjesztő, az elnök vagy a bizottság által javasolt természetes személyt vagy szervezetet. (3) Az állandó meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést meg kell küldeni, az eseti jelleggel meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni. (4) Azt az előterjesztést, amelynek tárgyalására a közgyűlés zárt ülésén kerül vagy kerülhet sor, kizárólag az (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában felsorolt személyek, továbbá a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő részére az előterjesztés jellegének megjelölésével és az adatvédelmi szabályokra való felhívással lehet megküldeni. 18. (1) Rendkívüli ülést a közgyűlésen történő bejelentéssel vagy telekommunikációs eszköz útján szóban az ülés összehívása indokának megjelölésével is össze lehet hívni. (2) A rendkívüli ülésre a rendes ülés szabályait kell alkalmazni a (3) bekezdésben foglalt kivétellel. (3) Rendkívüli ülés összehívása esetén e rendelet meghívóra, az előterjesztések bizottsági tárgyalására és a módosító javaslatok benyújtásának határidejére vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 4. Előterjesztések 19. (1) Az előterjesztés irányulhat a) rendeletalkotásra, b) határozathozatalra, c) valamely feladat elvégzéséről vagy szerv tevékenységéről szóló beszámoló elfogadására, d) tájékoztatás tudomásulvételére. (2) Előterjesztés benyújtására jogosultak: a) a tisztségviselő, b) a bizottság, c) képviselő vagy képviselőcsoport, d) a tanácsnok és e) a jegyző. (3) Az előterjesztést amennyiben az előterjesztő nem az elnök az elnökhöz írásban kell benyújtani.

13 392 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám (4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a) mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, amelyek az ügyben megalapozott döntés hozatalához szükségesek, b) a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira történő utalásokat, c) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket és a várható következményeket, d) egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket, valamint a végrehajtásért felelős személyt megjelölő határozati javaslatot, és e) minden olyan tartami és formai elemet, amelyet jogszabály előír. 20. (1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben a sürgősség indoklásával sürgősségi előterjesztés nyújtható be. (2) Sürgősségi előterjesztésnek minősül e rendelet alkalmazásában az az előterjesztés, amely a kézbesített meghívóban nem szerepel. (3) Ha a sürgősségi előterjesztés kézbesítése a bizottság ülésének időpontját megelőzően történik, az előterjesztést a tárgy szerint illetékes bizottság is tárgyalja. (4) Az előterjesztő a sürgősség okát a közgyűlés ülésén, a napirend elfogadása előtt, legfeljebb 2 perces hozzászólásban indokolhatja. (5) A közgyűlés a sürgősségi előterjesztés napirendre vételének kérdésében a napirend elfogadása előtt vita nélkül dönt. 21. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek nem felel meg, köteles erről az előterjesztőt és az elnököt tájékoztatni. 22. (1) Az előterjesztést a közgyűlés ülése előtt a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni. (2) Nem kell a bizottság elé terjeszteni az előterjesztést, ha az a bizottság ülése után utólagosan kerül kézbesítésre vagy sürgősségi előterjesztésként kerül benyújtásra. (3) Az előterjesztést tárgyaló bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőt. (4) A bizottság által indítványozott előterjesztést az elnök, míg a többi előterjesztésre jogosult által indítványozott előterjesztést a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezi. 5. Módosító javaslat 23. (1) Az előterjesztéshez módosító javaslatot tehet az, aki előterjesztés benyújtására jogosult. (2) Módosító javaslatot a (3) és (4) bekezdést és a bizottsági módosító indítványokat kivéve a közgyűlést megelőző második munkanapon óráig, írásban kell benyújtani az elnökhöz, aki gondoskodik a javaslat jegyző és a képviselők részére történő kézbesítéséről. (3) Az utólagosan kézbesített és a sürgősségi előterjesztésekhez a közgyűlésen a vita lezárásáig lehet módosító indítványt előterjeszteni. (4) Ha a napirendi pont vitája során elhangzott hozzászólások vagy egyéb ok miatt olyan új tény, információ merül fel, amely ismerete nélkül a módosító javaslat határidőre történő benyújtására nem volt lehetőség, a módosító javaslatot legkésőbb a napirendi pont vitájának lezárásáig lehet előterjeszteni.

14 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 393 (5) A közgyűlésen szóban előterjesztett módosító javaslatnak kizárólag az a közérthetően megfogalmazott indítvány tekinthető, amelyről a képviselők egyértelmű döntést tudnak hozni. 24. (1) A módosító javaslatokra alkalmazni kell az előterjesztések törvényességi ellenőrzésre vonatkozó szabályait azzal, hogy közgyűlés ülésén javasolt módosító indítványokra vonatkozó törvényességi észrevételről a jegyző a közgyűlést szóban tájékoztatja. (2) Nem bocsátható szavazásra az a módosító javaslat, amely nem felel meg az e rendeletben az előterjesztésre meghatározott követelményeknek. (3) Nem minősül módosító indítványnak, ha az előterjesztő saját előterjesztésének módosítását javasolja. (4) Az előterjesztő által befogadott módosító javaslatok az előterjesztés részét képezik, amelyről külön döntés meghozatalára nem kerül sor. (5) A módosító javaslat a szavazás elrendeléséig visszavonható. 25. A bizottság ülését megelőzően benyújtott és kézbesített módosító javaslatokat a módosító javaslattal érintett előterjesztést napirendre tűző bizottság tárgyalja. 6. Az ülés vezetése 26. (1) A közgyűlés ülését az elnök vezeti. (2) Az elnök távolléte, tartós akadályoztatása vagy az elnöki tisztség betöltetlensége esetén az alelnök, a közgyűlés tisztségviselőinek egyidejű akadályoztatása vagy a tisztségek betöltetlensége esetén a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke gyakorolja az ülés összehívására és vezetésére vonatkozó, az elnököt megillető hatásköröket. (3) Ahol e fejezet elnököt említ, az alatt a közgyűlés elnökét és az ülést vezető (2) bekezdés szerinti személyeket is érteni kell. 27. (1) Az elnök az ülés megnyitása előtt megállapítja a határozatképességet, és azt az egész ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 8 napon belüli időpontra újra összehívhatja. (2) Ha a közgyűlés az ülés közben válik határozatképtelenné, az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Ha a tárgyalás során a közgyűlés határozatképessé válik, az elnök dönt az elhalasztott határozathozatalra való visszatérésről. 7. Napirend előtti felszólalás 28. (1) Napirend előtt az elnök napirenden nem szereplő, közérdekű ügyben ülésenként egy alkalommal, legfeljebb három percben felszólalást engedélyezhet a képviselőcsoport vezetőjének vagy vezető-helyettesének, a képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselőnek, a jegyzőnek és az alelnöknek. (2) A felszólalási szándékot a felszólalás tárgyát és okát megjelölve az ülés megnyitása előtt legalább 1 órával írásban be kell jelenteni az elnöknek. (3) A napirend előtti felszólalásra az elnöknek, az alelnöknek, a jegyzőnek, vagy a személyében érintett képviselőnek lehetősége van 2 percben reagálni. A felszólalás tárgyában vitát nyitni nem lehet.

15 394 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 8. Napirend megtárgyalása 29. (1) A közgyűlés a sürgősségi előterjesztésekről, majd az elnök által előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül dönt. (2) A kézbesített meghívóban szereplő tárgyalási sorrend a napirend elfogadását megelőzően megváltoztatható. A napirendi pontokat a közgyűlés az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. 30. (1) Az előterjesztő az előterjesztésben foglalt döntési javaslat szavazásra bocsátásáig az előterjesztését visszavonhatja. (2) A napirendi pont elnapolását vagy napirendről való levételét legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának lezárásáig bármely előterjesztésre jogosult kérheti. A közgyűlés a kérdésben vita nélkül dönt. (3) Az elnapolt napirendi pontot a következő közgyűlés meghívójában a napirendi pontok között fel kell tüntetni. 31. Az elnök, az alelnök, a jegyző, a bizottság vagy a képviselő javaslatot tehet napirendi pontok együttes tárgyalására. A javaslatról a közgyűlés vita nélkül dönt. 9. A tanácskozás rendje 32. (1) Az elnök a) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, b) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a döntés eredményét, c) biztosítja a képviselők hozzászólási, kérdezési jogát. (2) Az elnök biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, vagy szándékosan akadályozza a közgyűlés munkáját. 33. (1) A tárgyalt napirendi ponthoz kapcsolódó vita időkerete 30 perc, amelynek túllépése esetén az elnök a vitát lezárhatja. (2) A napirendi pont tárgyalása az előterjesztő vagy az előterjesztő által kijelölt képviselő legfeljebb 5 perces szóbeli kiegészítésével kezdődhet, amely a sürgősségi előterjesztés kivételével nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. (3) A hozzászólások előtt a bizottság elnöke vagy a bizottság által kijelölt tag legfeljebb 3 percben ismertetheti a bizottság előterjesztéssel kapcsolatos állásfoglalását. (4) Ha a bizottsági vélemény kialakításával kapcsolatban kisebbségi vélemény fogalmazódott meg, a bizottsági vélemény ismertetése után a kisebbségi vélemény képviselője teheti meg legfeljebb 2 percben észrevételét. (5) A képviselő és a tanácskozási joggal meghívott (a továbbiakban együtt: hozzászólásra jogosult) a tárgyalt napirendi ponthoz való hozzászólási szándékát az elnöknek jelzi. A tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban a hozzászólásra jogosult legfeljebb 5 percben hozzászólást tehet. (6) Ha ugyanaz a hozzászólásra jogosult, ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, hozzászólását 2 percben teheti meg. Harmadik jelentkezésénél az elnök mérlegelési jogkörében dönt a hozzászólás lehetőségének biztosításáról és annak időkeretéről. (7) A képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal meghívottaknak az általa megállapított sorrendben adja meg a szót az elnök.

16 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 395 (8) A vita során valamint indokolt esetben a vita lezárását követően a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni vagy hozzá a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban kérdés, észrevétel érkezik. (9) A hozzászólásra rendelkezésre álló időkeret túllépése esetén az elnök a szót megvonhatja. (10) Az elnök a hozzászólót figyelmezteti, ha hozzászólása eltér a tárgyalt napirendi ponttól, vagy ha ismétli a korábban már általa vagy más hozzászólók által a hozzászólás során elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén az elnök megvonhatja a szót. Ebben az esetben a hozzászólásra jogosult személyt a napirendi pont vitájában nem illeti meg újabb hozzászólás joga. (11) A hozzászólásokat követően az előterjesztő vagy az általa kijelölt személy legfeljebb 5 percben válaszolhat. (12) Ha a napirendi ponthoz nincs több hozzászólásra jelentkező, az elnök a vitát lezárja. (13) A napirendi pont vitáját az elnök foglalhatja össze, egyúttal reagálhat az elhangzott hozzászólásokra. (14) A hozzászólásra jogosult személyes érintettség okán a vita lezárása után, de a szavazás előtt legfeljebb 2 perces időtartamban hozzászólást tehet. A személyes kijelentésre az azt kiváltó hozzászólásra jogosult személy legfeljebb 2 percben viszontválasszal élhet. Ezt követően további hozzászólásnak helye nincs. 34. (1) Az elnök szót adhat a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban indokolt esetben, a hozzászólás okának és céljának megjelölésével egyéb természetes személynek vagy szervezet képviselőjének (a továbbiakban: egyéb hozzászóló) legfeljebb 2 perc időtartamban. (2) Különösen indokolt esetben lehetőséget kell biztosítani a hozzászólásra jogosult személynek kérdések feltevésére, amelyre az egyéb hozzászóló legfeljebb egy ízben, 5 percben reagálhat. 35. Ezen alcím vonatkozásában a kérdés feltevése hozzászólásnak számít. 10. Szavazás 36. (1) A közgyűlés döntéseit nyílt, informatikai rendszerrel támogatott szavazással hozza. A rendszer meghibásodása esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történik a szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik. (2) A szavazás igen, nem, tartózkodom döntési lehetőségekkel történik. (3) A közgyűlés először a módosító javaslatokról szavaz. (4) A határozati javaslat vagy rendelet-tervezet egészét az elnök az elfogadott módosító javaslatokkal együtt teszi fel végszavazásra. (5) Az elnök elrendeli a szavazás megismétlését a) saját hatáskörében vagy képviselői kérésre a szavazatszámláló rendszer hibája esetén, b) ha a szavazatok összeszámlálását követően kétség merült fel az összeszámlálás helyessége tekintetében, vagy c) törvényességi okból, a jegyző javaslatára. 37. (1) A jogszabály által előírt kötelezően elrendelendő eseteken túl a közgyűlés bármely képviselő vagy tisztségviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el. (2) Név szerinti szavazás informatikai rendszerrel támogatva, vagy a rendszer meghibásodása esetén szóbeli úton történhet, amelynek során a jegyző ABC

17 396 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám sorrendben felolvassa a képviselők névsorát és a képviselő válaszát igen -nel, nem -mel, vagy tartózkodom -mal adja meg. (3) A név szerinti szavazást tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. 38. (1) A közgyűlés bármely képviselő, tisztségviselő vagy a jegyző javaslatára titkos szavazást rendelhet el, ha jogszabály erre lehetőséget ad. Titkos szavazást kell tartani, ha ezt jogszabály kötelezővé teszi. (2) A titkos szavazás szavazólap, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményének megállapításáról az esetenként megválasztott szavazatszámláló bizottság gondoskodik, amely a közgyűlés képviselőcsoportjai által delegált egy-egy tagból áll. (3) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. 11. Ügyrendi javaslat 39. (1) Ügyrendi javaslatnak minősül a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére, a szavazás módjára, a vita lezárására, valamint a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, egyéb döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. (2) A napirend elfogadása előtt, valamint a tárgyalt napirendi pontot érintően a vita lezárásáig bármely hozzászólásra jogosult legfeljebb 1 percben szót kérhet és ügyrendi javaslatot tehet. A vita lezárását követően ügyrendi javaslatot csak a szavazás módjára vonatkozóan lehet tenni. A szavazás elrendelését követően ügyrendi javaslat nem terjeszthető elő. (3) Az elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének. (4) A közgyűlés az ügyrendi javaslatról vita nélkül dönt. (5) Ha az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a felszólalótól a szót megvonja. 12. Tárgyalási szünet 40. (1) Az elnök indokolt esetben a képviselőcsoport vezetőjének, vagy a bizottság elnökének kérésére, vagy saját jogkörében tárgyalási szünetet rendelhet el. (2) A tárgyalási szünet elrendelésének kezdeményezésére jogosult személy a napirend tárgyalása során ezen jogával csak egy alkalommal élhet. (3) A tárgyalási szünet időtartama legfeljebb 15 perc. 13. Az ülés félbeszakítása 41. Ha a közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. 14. Kizárás a döntéshozatalból 42. Ha jogszabályban meghatározott okból a közgyűlés a döntéshozatalból kizárja elnököt, az elnök köteles az ülés vezetését e rendeletben meghatározott helyettesítési rend szerint átadni. 43. (1) Ha a képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy forint bírsággal sújtható.

18 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 397 (2) A bírságot az elnök írásban szabja ki. A bírság összegét a kiszabó döntés kézhezvételét követő 8 napon belül kell befizetni Pest Megye Önkormányzata költségvetési elszámolási számlája javára. 15. Kérdés, bejelentés 44. (1) A képviselő a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez és a tanácsnokhoz önkormányzati feladatellátást érintő ügyekben, felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet. (2) A kérdés formái: a) közgyűlési kérdés, vagy b) közgyűlés ülésén kívüli kérdés. (3) A kérdésben egyértelműen meg kell jelölni a kérdés címzettjét, valamint a kérdés formáját. 45. (1) A közgyűlési kérdést írásban kell benyújtani, vagy szóban előadni a közgyűlés ülésén. A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni. (2) A megkérdezett a közgyűlési kérdésre a közgyűlés ülésén vagy ha a kérdés a közgyűlés ülésén tartalmánál vagy terjedelménél fogva azonnal nem válaszolható meg írásban harminc napon belül ad választ. A kérdést és az arra adott választ kivéve, ha az a közgyűlés ülésén szóban elhangzott valamennyi képviselő részére kézbesíteni kell. 46. A közgyűlés ülésén kívüli kérdést írásban kell benyújtani az elnökhöz, aki továbbítja a kérdezett részére. A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni. A kérdésre a kérdezett harminc napon belül írásban ad választ a kérdező részére. 47. A bejelentés valamely intézkedést nem igénylő tény, körülmény szóbeli megismertetése a közgyűléssel. Bejelentést a képviselő tárgyalt napirendi pontokat követően legfeljebb 2 percben tehet. 16. Nyilvánosság 48. (1) A közgyűlés ülése jogszabályban meghatározott kötelező és elrendelhető zárt ülések kivételével nyilvános. (2) Bármely előterjesztésre jogosult kérelmére a közgyűlés elrendelheti a zárt ülést, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. (3) A nyilvános ülésen a hallgatóság tartózkodni köteles a véleménynyilvánítás ülés rendjét megzavaró formájától. Az ülés rendjének megzavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja. 49. (1) A közgyűlés ülésének időpontjáról, napirendjéről és döntéseiről a megye lakosságát a megyei önkormányzat honlapján kell tájékoztatni. (2) A közgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei a a megyei önkormányzat honlapján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek. 50. (1) A megyei önkormányzat évente legalább egy alkalommal közmeghallgatáson biztosítja, hogy a megye lakossága és a megyében érdekelt szervezetek képviselői a megyei közügyeket érintő kérdést és javaslatot intézzenek a közgyűléshez. (2) A közmeghallgatás időpontját és helyét az esemény előtt legalább 15 nappal az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

19 398 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám (3) A közmeghallgatás során elhangzó felszólalások időtartama a 10 percet nem haladhatja meg. (4) A közmeghallgatást mindaddig folytatni kell, amíg a résztvevők bármelyike megyei közügyeket érintő kérdésben szót kér. (5) Az elhangzott javaslatra, kérdésre az elnök vagy az általa kijelölt személy a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb 15 napon belül válaszol. (6) A közmeghallgatáson a közgyűlés ülésvezetésére, tanácskozásának rendjére vonatkozó szabályokat az e -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. III. Fejezet A közgyűlés döntései és dokumentumai 17. A közgyűlés döntései 51. (1) A közgyűlés döntései: önkormányzati rendelet és közgyűlési határozat. (2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, minden naptári év elejétől újra kezdődő, folyamatos sorszámmal kell ellátni. (3) A közgyűlés rendeletének megjelölése: a) Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének, b) rendelet sorszáma arab számmal, c) a / jel, d) évszám, e) zárójelben a kihirdetés hónapja római és napja arab számmal, f) önkormányzati rendelete, g) a rendelet címe. (4) A közgyűlés határozatának megjelölése: a határozat sorszáma arab számmal/évszám (a meghozatal hónapja és napja arab számmal) PMÖ határozat. (5) A közgyűlés által elfogadott rendeletet és határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. 52. A közgyűlés jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt a) a napirend meghatározásáról, b) ügyrendi javaslatról, c) a módosító javaslatról, d) a sürgősség kérdésében, e) zárt ülés elrendeléséről, f) titkos szavazás elrendeléséről, g) előterjesztés visszavonásáról, elnapolásáról, h) valamely feladat elvégzéséről vagy szerv tevékenységéről szóló beszámolóról, i) a tájékoztató anyagról, j) minden olyan kérdésben, amelyben nincs alakszerű döntéshozatali kötelezettsége. 18. A rendelet és határozat kihirdetése 53. (1) A rendelet és határozat kihirdetéséről, nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. (2) A megyei önkormányzat hivatalos lapja Pest Megye Önkormányzatának Közlönye (a továbbiakban: megyei közlöny). A megyei közlöny elektronikus úton, a megyei önkormányzat hivatalos honlapján jelenik meg.

20 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 399 (3) A rendeletet és a határozatot a megyei közlönyben kell kihirdetni. (4) A hatályos rendeleteket a Hivatal egységes szerkezetbe foglalja, amelyet az önkormányzat honlapján hozzáférhetővé tesz. 19. A közgyűlés dokumentumai 54. (1) A közgyűlés üléséről hangfelvétel és két eredeti példányban jegyzőkönyv készül. (2) A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmazza: a) napirendi pontonként az előterjesztő nevét, b) napirendi pontonként a tárgy szerint illetékes bizottság véleményét. (3) A jegyzőkönyv mellékletei: a) a meghívó, b) a napirend szerinti előterjesztések, c) a döntések jegyzőkönyvi kivonatai és d) a jelenléti ív. (4) A közgyűlési jegyzőkönyvet a közgyűlés ülésétől számított 15 napon belül el kell készíteni és meg kell küldeni a kormányhivatalnak. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát meg kell küldeni a Pest Megyei Levéltárnak és a Pest Megyei Könyvtárnak. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti és másolati példányait az előbbiekben említett módon kell az ott felsoroltaknak a Pest Megyei Könyvtár kivételével megküldeni. 55. (1) A közgyűlés bármely képviselő, vagy a jegyző indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. (2) A zárt ülés hangfelvételébe és írásos dokumentumaiba a 17. (4) bekezdésében felsorolt, valamint a döntés végrehajtásában érintett vagy érdekelt személyek tekinthetnek be. (3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben rögzített a külön törvény szerinti közérdekű és közérdekből nyilvános adatról írásbeli kérelemre, személyi korlátozás nélkül információt kell adni. H A R M A D I K R É S Z A k é p v i s e l ő, a t a n á c s n o k é s a k é p v i s e l ő c s o p o r t IV. Fejezet A képviselő 56. A képviselő esküjének megfelelően Pest megye egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. 57. A képviselő köteles a) írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni az elnöknek vagy a bizottság elnökének, ha a közgyűlés vagy a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van, b) a képviselői megbízatásához méltó, a közgyűlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét megőrző magatartást tanúsítani, c) a képviselői tevékenység során tudomására jutott titkot a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint megőrizni,

21 400 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám d) személyi adatainak és elérhetőségének változása esetén az új adatokat a hivatal rendelkezésére bocsátani. 58. A képviselőket és a nem képviselő bizottsági tagokat megillető juttatásokat külön önkormányzati rendelet szabályozza. V. Fejezet A tanácsnok 59. (1) A közgyűlés tagjai sorából tanácsnokot választhat. (2) A tanácsnok feladat- és hatásköreit a közgyűlés határozatban állapítja meg. 60. A tanácsnok megbízatása megszűnik a) képviselői mandátuma megszűnésével, b) ha a tanácsnok számára megállapított feladatkört a közgyűlés megszünteti, c) a képviselőcsoportból történő kilépés vagy kizárás esetében, d) lemondással, vagy e) visszahívással. VI. Fejezet A képviselőcsoport 20. A képviselőcsoport megalakulása 61. (1) A közgyűlésben mandátumot szerzett pártok és társadalmi szervezetek tevékenységük összehangolására, a döntések kialakításához szükséges vélemények, javaslatok egyeztetése céljából képviselőcsoportot hozhatnak létre. Több párt vagy társadalmi szervezet közös képviselőcsoportot hozhat létre. (2) A képviselőcsoport elnevezéséről a képviselőcsoport önállóan dönt. (3) A képviselőcsoport létszáma legalább három fő. (4) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. (5) A képviselőcsoport alakításának joga kizárólag a közgyűlésben mandátumot szerzett pártokat és társadalmi szervezeteket illeti meg. Képviselőcsoport szétválással, kiválással vagy független képviselők által nem alakítható. 62. (1) A képviselőcsoport megalakulását a közgyűlés alakuló ülésén írásban kell bejelenteni. (2) A bejelentés tartalmazza a) a képviselőcsoport elnevezését, b) a megválasztott vezető, vezető-helyettes nevét, és c) a képviselőcsoportot alkotó képviselők névsorát. 63. (1) A képviselőcsoport tagjai közül vezetőt választ és helyettest választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén feladatait a képviselőcsoport vezetőjének helyettese látja el. (2) Két vezető-helyettese csak annak a képviselőcsoportnak lehet, amelynek létszáma meghaladja a 15 főt.

22 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE A képviselőcsoport megszűnése, kilépés, kizárás 64. (1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma három fő alá csökken. (2) A képviselőcsoport vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni az elnöknek. E határidő elmulasztása esetén az elnök a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja. 65. (1) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. (2) A képviselőcsoport a tagját kizárhatja. (3) A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. A független képviselő a kilépés vagy kizárás bejelentésétől számított 6 hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz annak egyetértésével csatlakozhat. (4) Ha a képviselőcsoport tagjaiban változás állt be, a változást és annak időpontját a képviselőcsoport vezetője a változástól számított 3 munkanapon belül írásban jelenti be az elnöknek. 22. A képviselőcsoport működése 66. (1) A képviselőcsoport működésének szabályait e rendelet keretei között önállóan határozza meg. (2) A képviselőcsoport működésének feltételeit a Hivatal biztosítja. (3) A megyei önkormányzat székhelyén a képiselőcsoportok részére külön irodahelyiséget kell biztosítani. N E G Y E D I K R É S Z A k ö z g y ű l é s s z e r v e i é s a f e l a d a t e l l á t á s b a n k ö z r e m ű k ö d ő s z e r v e z e t e k VII. Fejezet A tisztségviselők 23. Az elnök 67. (1) Az elnök a megyei önkormányzat vezető tisztségviselője, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. (2) Az elnök a) gondoskodik a megyei önkormányzat és szervei hatékony működéséről, b) segíti a képviselőcsoportok és a képviselők munkáját, c) rendszeres kapcsolatot épít ki és tart fenn a fővárosi és más megyei, valamint a megye területén működő települési önkormányzatokkal, külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel, d) átruházott hatáskörében közbeszerzési eljárásban gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit, e) átruházott hatáskörben elvégzi a jogszabály szerint a főépítészi véleményezési jogkörébe nem tartozó településrendezési és településfejlesztési eszközök véleményezését, amelyről a közgyűlésnek évente beszámol, f) gyakorolja a közgyűlés által rá átruházott egyéb hatásköröket.

23 402 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám (3) Az elnök tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat az illetmény és a költségtérítés megállapításának kivételével - a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság gyakorolja. (4) Ha a közgyűlés - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, az elnök a közgyűlés hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével - döntést hozhat azzal, hogy arról a közgyűlést a következő ülésen tájékoztatja. (5) A két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, közgyűlési hatáskörbe tartozó önkormányzati ügyekben a közgyűlés hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével - az elnök dönthet a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett. 24. A közgyűlés alelnöke 68. (1) Az elnök akadályoztatása, tartós távolléte vagy az elnöki tisztség betöltetlensége esetén a helyettesítéssel megbízott alelnök gyakorolja az elnököt megillető jogokat, és látja el a jogszabályban meghatározott kötelezettségeket. (2) Az alelnök feladatait az elnök határozza meg. VIII. Fejezet A közgyűlés bizottságai 25. A bizottságok létrehozása és tagjai 69. (1) A közgyűlés a döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságot, ideiglenes bizottságot és albizottságot (a továbbiakban együttesen: bizottság) hozhat létre. (2) A bizottságok elnevezését, általános feladat- és hatáskörét e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (3) A bizottságnak elnöke és alelnöke van. (4) A bizottság alelnöke a bizottság elnöke által rábízott feladatokat látja el, valamint a bizottság elnökének akadályoztatása esetén gyakorolja a bizottság elnökének hatásköreit. 70. (1) A közgyűlés az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely a meghatározott idő lejártát vagy a feladat elvégzését követően megszűnik. (2) Ideiglenes bizottság a) egyes közgyűlési döntések előkészítésének, felülvizsgálatának, végrehajtásának ellenőrzése, b) esetenként jelentkező, fokozott mérlegelést és különös körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése, c) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása, vagy d) egyes kiemelt megállapodások előkészítése céljából hozható létre. 71. (1) Albizottság valamely bizottság feladatkörébe tartozó, kiemelt feladat ellátására hozható létre. (2) Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottság létszámát.

24 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE Az ideiglenes bizottságra és az albizottságra a bizottságra vonatkozó szabályokat e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell. 73. (1) Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. Egy képviselő csak egy állandó bizottságban lehet elnök vagy alelnök. (2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. (3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak létszámát és felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza. 26. A bizottság működése 74. (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, a határozatképességre és határozathozatalára, a döntések végrehajtására, az előterjesztések formai és tartalmi követelményeire, a nyilvánosságra, a határozat kihirdetésére és a jegyzőkönyvre, a bizottság tagjának kizárására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy, az általa kijelölt tag írja alá. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kérdésekben e fejezet vonatkozásában a) közgyűlés helyett a bizottsági ülést, b) az elnök helyett a bizottság elnökét kell érteni. 75. (1) A bizottság ülését a bizottság elnökehívja össze. (2) A bizottságot össze kell hívni a közgyűlés határozata, a közgyűlés elnöke vagy a bizottsági tagok legalább felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. (3) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell a bizottság tagjainak kézbesíteni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően legalább 2 munkanappal kézhez kapják. (4) A bizottság ülésén a szavazás kézfelemeléssel történik. (5) A bizottsági ülések teljes napirendjéhez tanácskozási joggal állandó meghívottak: a) a tisztségviselők, b) a jegyző, c) az aljegyző, és d) a területi nemzetiségi önkormányzat elnöke. (6) Eseti jelleggel, a napirendi pontra szóló tanácskozási joggal meg kell hívni az előterjesztőt és meg lehet meghívni a 17. (2) bekezdésében felsoroltakat. (7) A bizottságok elnökei javaslatot tehetnek együttes ülés tartására. Együttes ülést akkor kell tartani, ha a javaslattal valamennyi érintett bizottság egyszerű szótöbbséggel, külön-külön egyetért. Nem tárgyalható együttes ülésen a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet. 76. (1) A bizottság tanácskozóképességéhez a bizottsági tagok több mint egyharmadának a jelenléte szükséges. A bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. (2) Ha a bizottság tanácskozóképes, a meghívóban szereplő napirendi pontokat a bizottság megtárgyalhatja, azonban döntést nem hozhat. 77. (1) A bizottság működésének további jogszabályokban és e rendeletben nem szabályozott szabályait, a megyei értéktár bizottság kivételével maga határozhatja meg.

25 404 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám (2) A bizottság működésére vonatkozó szabályok a megyei értéktár bizottság tekintetében a bizottság működési szabályzatában foglalt eltérésekkel alkalmazandók, amelyet e rendelet 4. melléklete tartalmaz. 27. A bizottság döntései és dokumentumai 78. (1) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során határozatot hoz. (2) A bizottság saját feladat- és hatáskörében javaslattételi, véleményezési jogot gyakorol, amelyet állásfoglalás formájában jelenít meg. (3) A bizottsági határozat és állásfoglalás jelölése: sorszáma arab számmal / évszám arab számmal (hónap arab számmal, nap arab számmal) a bizottság betűjele és határozat vagy állásfoglalás megnevezés. 79. (1) A bizottság üléséről hangfelvétel és ennek alapján jegyzőkönyv készül, amelyet az üléstől számított 8 nap alatt kell elkészíteni. Kivételesen a bizottság elnökének döntése alapján szószerinti jegyzőkönyv készül. (2) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvekre a közgyűlési jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. 80. A bizottság döntéseire és dokumentumaira vonatkozó szabályok a megyei értéktár bizottság tekintetében a bizottság működési szabályzatában foglalt eltérésekkel alkalmazandók, amelyet e rendelet 4. melléklete tartalmaz. IX. Fejezet A jegyző és a hivatal 28. A jegyző 81. (1) A jegyző ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály hatáskörébe utal. (2) A jegyző a) képviseli és vezeti a Hivatalt, b) jelzi azokat a jogszabályi előírásokat, határidőket, amelyekhez a közgyűlés vagy más szerv döntése szükséges, c) az elnök irányításával biztosítja a közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítését, d) kapcsolatot tart a megye településeinek jegyzőivel, a főváros és más megyék jegyzőivel, e) a hivatal tevékenységét érintő kérdésekben kapcsolatot tart az állami és más önkormányzati szervekkel, f) jelzi a közgyűlésnek, a közgyűlés szervének és az elnöknek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő, g) gyakorolja a közgyűlés által rá átruházott hatásköröket. 82. (1) A jegyzőt akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. (2) Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg. (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztég egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyző helyettesítését a jegyzői feladatok ellátásában közvetlenül közreműködő szervezeti egység vezetője látja el.

26 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE A hivatal 83. (1) A közgyűlés az önkormányzat működésével, valamint az elnök és a jegyző feladatés hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, munkájuk segítésére egységes hivatalt hoz létre. (2) A Hivatal elnevezése: Pest Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) (3) A Hivatal a) segíti a tisztségviselők, a bizottságok és a képviselők munkáját és tevékenységét, b) előkészíti, végrehajtja és ellenőrzi a jegyző és az elnök hatáskörébe tartozó ügyeket, és c) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal. (4) A Hivatal működésére, feladataira, irányítására és szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 30. A területi nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés 84. A megyei önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek megteremtése érdekében a székhelyén korlátlanul és ingyenesen biztosítja: a) a külön megállapodás szerinti, berendezett irodahelyiség használatát, b) a testületi működéshez szükséges helyiség használatát, és c) az önkormányzat működéséhez kapcsolódó postai, sokszorosítási feladatok ellátását. Ö T Ö D I K R É S Z Z á r ó r e n d e l k e z é s e k 85. (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 4/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete. dr. Szép Tibor s.k. Pest Megye Önkormányzatának jegyzője Szabó István s.k. Pest Megye Közgyűlésének elnöke

27 406 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése III. KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK 62/2014. (11.28.) PMÖ határozat jóváhagyja a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítását a határozat melléklete szerint, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. Határidő: Felelős: azonnal Szabó István, a közgyűlés elnöke Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 63/2014. (11.28.) PMÖ határozat 1. jóváhagyja a döntést, amely szerint Kocsi Jánost Pest Megye Önkormányzata a saját halottjának tekinti; 2. elfogadja a tájékoztatást, amely szerint a temetés költségeihez a hozzájárulás mértéke ,-Ft volt, amely összeg kifizetése Pest Megye Önkormányzata évi költségvetése terhére történt. Határidő: Felelős: azonnal Szabó István, a közgyűlés elnöke Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 64/2014. (11.28.) PMÖ határozat 1. az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 5. (2) bekezdése és a 11. (3) bekezdése alapján a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. (székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 7.) részére térítésmentesen biztosítja a Budapest, belterületi hrsz-ú, természetben 1052 Budapest, Városház u. 7. szám alatti ingatlan első emeletén található 107, 110, 111 és 112 számú, mindösszesen 128,15 m2 alapterületű irodahelyiségek használatát január 1. napjától december 31. napjáig, 2. felkéri elnökét a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-vel kötendő haszonkölcsön szerződés aláírására. Határidő: Felelős: döntést követő 1. munkanap Szabó István, a közgyűlés elnöke Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 65/2014. (11.28.) PMÖ határozat 1. a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Kft-vel kapcsolatban az alábbi tulajdonosi döntéseket hozza:

28 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE hozzájárul a társaság társasági szerződésének az előterjesztés 1. melléklete szerinti tartalommal történő módosításához; 1.2. hozzájárul a társaság szervezeti és működési szabályzatának az előterjesztés 2. melléklete szerinti tartalommal történő módosításához; 1.3. hozzájárul a társaság Felügyelőbizottsága ügyrendjének az előterjesztés 3. melléklete szerinti jóváhagyásához; 1.4. hozzájárul dr. Szabó Zsuzsanna felügyelőbizottsági elnökké választásához, azzal, hogy megbízatása a taggyűlési ülés nélküli tagi határozathozatal napját követő naptól a többi felügyelőbizottsági taggal azonos módon május 26. napjáig szól, díjazása: bruttó forint/hó; 1.5. hozzájárul a társaság javadalmazási szabályzatának az előterjesztés 4. melléklete szerinti tartalommal történő módosításához; 1.6. hozzájárul a társaság ügyvezetőjének, Varga Tamásnak munkaszerződésmódosításához, illetve munkaköri leírásának elfogadásához az előterjesztés 5. melléklete szerinti tartalommal; 2. felhatalmazza elnökét, hogy ő vagy az általa kijelölt személy, a Társaság taggyűlésén vagy taggyűlési ülés tartása nélküli határozathozatalában Pest Megye Önkormányzata képviseletében eljárjon és a fenti döntéseket kötött mandátummal képviselje. Határidő: Felelős: azonnal Szabó István, a közgyűlés elnöke Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 66/2014. (11.28.) PMÖ határozat elfogadja a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Miniszterelnökség és a Pro Regio Közép- Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Pest Megye Önkormányzata között létrejövő, közreműködő szervezeti feladatokat szabályozó ún. SLA megállapodás módosítását a határozat melléklete szerint, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. Határidő: Felelős: azonnal Szabó István, a közgyűlés elnöke 67/2014. (11.28.) PMÖ határozat Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Hivatásetikai Kódexét a melléklet szerint elfogadja. Határidő: döntést követő 1. munkanap Felelős: dr. Szép Tibor jegyző

29 408 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 68/2014. (11.28.) PMÖ határozat Pest Megye Önkormányzata évre vonatkozó belső ellenőrzési tervét a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja. Határidő: Felelős: azonnal dr. Szép Tibor jegyző Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 69/2014. (11.28.) PMÖ határozat 1. 5/2014. ( ) PMÖ határozat 1. b) pontját az alábbiak szerint módosítja: december 22. napjától december 31. napjáig, amely időszak alatt a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal zárva tart, foglalkoztatottak részére öt nap rendes szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni (téli igazgatási szünet); 2. felkéri jegyzőjét, hogy a téli igazgatási szünetre vonatkozóan a módosított határozatnak megfelelően gondoskodjon a szabadságok kiadásáról. Határidő: december 31. Felelős: dr. Szép Tibor jegyző 70/2014. (11.28.) PMÖ határozat Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a évi munkatervét a melléklet szerint elfogadja. Határidő: Felelős: folyamatos Szabó István, a közgyűlés elnöke

30 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 409 IV. EGYEBEK 12/2014. (XII.08.) önkormányzati rendeletei 1. sz. melléklet Pest Megye Önkormányzata évi tervezett bevételei M e g n e v e z é s Eredei előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki módosítás Módosított előirányzat Módosítás E Ft Módosított előirányzat MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK I. Működési célú támogatások Áht.-on belülről Önkormányzatok működési támogatásai Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Működési célú központosított előirányzatok 0 Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai Elvonások és befizetések bevételei Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről II. Közhatalmi bevételek Illetékek Járulékok Hozzájárulások Bírságok Díjak Más fizetési kötelezettségek III. Működési bevételek Áru- és készletértékesítés ellenértéke Szolgáltatások ellenértéke Közvetített szolgáltatások értéke Kiszámlázott általános forgalmi adó Általános forgalmi adó visszatérítése Kamatbevételek Egyéb működési bevételek IV. Működési célú átvett pénzeszközök Áht-on kívülről Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről Egyéb működési célú átvett pénzeszközök FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK V. Felhalmozási célú támogatások Áht.-on belülről Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei VI. államháztartáson Felhalmozási bevételek belülről Felhalmozási célú átvett pénzeszközök államháztartáson VII. kívülről Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről Felhalmozási célú visszatérítendı támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök MŰKÖDÉSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK Költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány Irányító szervi támogatásként folyósított támogatás fizetési számlán történő jóváírása FELHALMOZÁSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK Költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány Irányító szervi támogatásként folyósított támogatás fizetési számlán történő jóváírása M I N D Ö S S Z E S E N:

31 410 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 2. sz. melléklet Pest Megyei Önkormányzati Hivatal évi tervezett bevételei E Ft M e g n e v e z é s Eredeti előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki Módosított Módosítás előirányzat Módosítás Módosított előirányzat MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK I. Működési célú támogatások Áht.-on belülről Önkormányzatok Helyi önkormányzatok működési működésének támogatásai általános támogatása Működési célú központosított előirányzatok Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai Elvonások és befizetések bevételei Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről II. Közhatalmi bevételek Illetékek Járulékok Hozzájárulások Bírságok Díjak Más fizetési kötelezettségek III. Működési bevételek Áru- és készletértékesítés ellenértéke Szolgáltatások ellenértéke Közvetített szolgáltatások értéke Kiszámlázott általános forgalmi adó Általános forgalmi adó visszatérítése Kamatbevételek Egyéb működési bevételek IV. Működési célú átvett pénzeszközök Áht-on kívülről Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről Működési célú visszatérítendı támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről Egyéb működési célú átvett pénzeszközök FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK V. Felhalmozási célú támogatások Áht.-on belülről VI. Felhalmozási bevételek célú átvett pénzeszközök államháztartáson VII. kívülről Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről Felhalmozási célú visszatérítendı támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök MŰKÖDÉSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK Költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány Irányító szervi támogatásként folyósított támogatás fizetési számlán történő jóváírása FELHALMOZÁSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK Költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány Irányító szervi támogatásként folyósított támogatás fizetési számlán történő jóváírása M I N D Ö S S Z E S E N:

32 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE sz. melléklet Pest Megye Önkormányzata évi tervezett kiadásai E Ft Megnevezés Eredeti előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki Módosítás Módosított előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Költségvetési kiadások I. Személyi juttatás II. Munkaadókat terhelő járulékok III. Dologi kiadások IV. Felhalmozási kiadások ) Felújítási kiadások ) Beruházási kiadások V. Kiadások ) Működési célú kiadások ) Felhalmozási célú kiadások VI. Költségvetési támogatás VII. Munkáltatói kölcsön nyújtása VIII. Tartalékok ) Általános tartalék ) Működési célra ) Felhamozási célra ) Céltartalék ) Működési célra ) Felhamozási célra Összesen:

33 412 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 4. sz melléklet Pest Megyei Önkormányzati Hivatal évi tervezett kiadásai E Ft Megnevezés Eredeti előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki módosítás Módosított előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Költségvetési kiadások I. Személyi juttatás ) Rendszeres személyi juttatások ) Jutalom, jubileumi jutalom, céljuttatás ) Foglalkoztatottak juttatásai (költségtérítés, kafetéria, egyéb juttatások) ) Állományba nem tartozók juttatásai ) Reprezentáció II. Munkaadókat terhelő járulékok III. Dologi kiadások IV. Felhalmozási kiadások ) Felújítási kiadások ) Beruházási kiadások V. Kiadások ) Működési célú kiadások ) Felhalmozási célú kiadások VI. Költségvetési támogatás VII. Munkáltatói kölcsön nyújtása VIII. Tartalékok ) Általános tartalék ) Működési célra ) Felhamozási célra ) Céltartalék ) Működési célra ) Felhamozási célra Összesen:

34 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE sz. melléklet Pest Megye Önkormányzata és Pest Megyei Önkormányzati Hivatal évi tervezett bevételei és kiadásai ágazatonként, kötelező és önként vállalt feladatonként Pest Megye Önkormányzata E Ft Bevételek Működési célú támogatások Áht.-on belülről MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK Közhatalmi bevételek Működési bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Áht-on kívülről Felhalmozási célú támogatások Áht.-on belülről FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK Felhalmozási bevételek Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Áht-on kívülről MŰKÖDÉSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK FELHALMOZÁSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK Igazgatási ágazat Kötelező feladat Összesen: Összesen Kiadások Személyi juttatás Járulék Dologi kiadások Beruházás Egyéb működési célú kiadások Egyéb felhalmozási célú kiadások Költségvetési támogatás Működési kölcsön nyújtása Tartalékok Összesen Igazgatási ágazat Kötelező feladat Önként vállalt feladat Megyenap, Sportkarácsony, díjak Testvérmegyei, külügyi kapcsolatok Tagdíjak Működési célú támogatások célú támogatások Áht-n kívülre Elnöki keret Összesen: E Ft Bevételek Működési célú támogatások Áht.-on belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Pest Megyei Önkormányzati Hivatal MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK Működési célú átvett pénzeszközök Áht-on kívülről Felhalmozási célú támogatások Áht.-on belülről Felhalmozási bevételek Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Áht-on kívülről MŰKÖDÉSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK FELHALMOZÁSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK Igazgatási ágazat Kötelező feladat Összesen: Összesen E Ft Kiadások Személyi juttatás Járulék Dologi kiadások Beruházás Egyéb működési célú kiadások Egyéb felhalmozási célú kiadások Költségvetési támogatás Működési kölcsön nyújtása Tartalékok Összesen Igazgatási ágazat Kötelező feladat Összesen: E Ft

35 414 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 6. sz. melléklet Pest Megye Önkormányzata évi tervezett kiadásai felhalmozási feladatonként E Ft Megnevezés Eredeti előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki módosítás Módosított előirányzat Módosítás Módosított előirányzat I. Beruházás 1.) Immateriális javak beszerzése Honlapkészítés ( Területfejlesztési információs rendszer Pest Megye Környzetvédelmi program ) Ingatlanok vásárlása - létesítése ) Egyéb tárgyi eszközök beszerzése ÁROP-3.A.3/ pályázat eszköz beszerzés ) Informatikai eszközök beszerzése, létesítése Képviselői laptop (2 db), Képviselői mobil internet vevőegység I. Beruházás összesen: II. Felhalmozási célra átadott pénzeszköz II. Felhalmozási célra átadott pénzeszköz összesen: III. Felhalmozási tartalék III. Felhalmozási tartalék összesen IV. Mindösszesen (I.-II.-III.) Pest Megye Önkormányzata évi tervezett kiadásai felújítási célonként Megnevezés Eredeti előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki módosítás Módosított előirányzat Módosítás E Ft Módosított előirányzat I. Felújítás I. Felújítás összesen

36 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE sz. melléklet Pest Megyei Önkormányzati Hivatal évi tervezett kiadásai felhalmozási feladatonként Megnevezés Eredeti előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki módosítás Módosított előirányzat Módosítás E Ft Módosított előirányzat I. Beruházás 1.) Immateriális javak beszerzése Ingatlanközvetítői névjegyzék kezelő szoftver ) Ingatlanok vásárlása - létesítése ) Egyéb tárgyi eszközök beszerzése ) Informatikai eszközök beszerzése, létesítése Szerverek beszerzése (4db) I. Beruházás összesen: II. Felhalmozási célra átadott pénzeszköz II. Felhalmozási célra átadott pénzeszköz összesen: III. Felhalmozási tartalék III. Felhalmozási tartalék összesen IV. Mindösszesen (I.-II.-III.) Pest Megyei Önkormányzati Hivatal évi tervezett kiadásai felújítási célonként E Ft Megnevezés Eredeti előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki módosítás Módosított előirányzat Módosítás Módosított előirányzat I. Felújítás I. Felújítás összesen

37 416 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám Pest Megye Önkormányzata évi egyéb működési célú kiadások tervezett összege 8. sz. melléklet E Ft Megnevezés Eredeti előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki Módosított módosítás előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Egyéb működési célú kiadások 1.) Működési célú kiadások államháztartáson kívülre Homokhátság Fejlesztési Tanács működési támogatása Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány PMTN Kft. Támogatása Megyei tartalékkeretből támogatások Elnöki keret Nemzetközi tagdíj ) Működési célú kiadások államháztartáson kívülre összesen ) Működési célú kiadások államháztartáson belülre Elnöki keret ) Működési célú kiadások államháztartáson belülre összesen PM. Önk. Hiv. Végleges működési célú kiadások.(1-2) Mindösszesen (1-2.) Pest Megye Önkormányzata évi egyéb felhalmozási célú kiadások tervezett összege Megnevezés Eredeti előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki Módosított módosítás előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Egyéb felhalmozási célú kiadások 1.) Egyéb felhalmozási célú kiadások államháztartáson kívülre Elnöki keret ) Egyéb felhalmozási célú kiadások államháztartáson ) Egyéb felhalmozási célú kiadások államháztartáson belülre ) Felhalmozási célú pénzeszköz átadás államháztartáson belülre összesen PM. Önk. Hiv. Végleges felhalmozási célú kiadások (1-2) Mindösszesen (1-2.) Pest Megyei Önkormányzati Hivatal évi egyéb működési célú kiadások tervezett összege E Ft Megnevezés Eredeti előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki Módosított módosítás előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Egyéb működési célú kiadások 1.) Működési célú kiadások államháztartáson kívülre ) Működési célú kiadások államháztartáson kívülre összesen ) Működési célú kiadások államháztartáson belülre Munkahely védelmi akcióterv ) Működési célú kiadások államháztartáson belülre összesen PM. Önk. Hiv. Végleges működési célú kiadások.(1-2) Mindösszesen (1-2.)

38 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE sz. melléklet Pest Megye Önkormányzata évi költségvetésének mérlegszerű bemutatása Bevételek Működési mérleg Kiadások Működési célú támogatások Áht-on belülről Személyi jellegű kiadások Közhatalmi bevételek - Járulékok Működési bevételek Dologi kiadások Működési célú átvett pénzeszközök Áht-on kívülről Tartalékok Működési finanszírozási bevételek Egyéb működési célú kiadások Költségvetési támogatás E Ft Összesen: Összesen: Működési bevételek összesen: Működési kiadások összesen: Felhalmozási mérleg Felhalmozási célú támogatások Áht.-on belülről - Beruházások Felhalmozási bevételek 120 Felújítások - Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Áht-on kívülről Egyéb felhalmozási célú kiadások 150 Felhalmozási finanszírozási bevételek - Munkáltatói kölcsön nyújtása Felhalmozási tartalékok - Összesen: Összesen: Felhalmozási bevételek összesen: Felhalmozási kiadások összesen: Mindösszesen: Mindösszesen:

39 418 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 10. sz. melléklet Pest Megyei Önkormányzati Hivatal évi költségvetésének mérlegszerű kimutatása Bevételek Működési mérleg Kiadások Működési célú támogatások Áht-on belülről Személyi jellegű kiadások Közhatalmi bevételek 601 Járulékok Működési bevételek Dologi kiadások Működési célú átvett pénzeszközök Áhton kívülről - Tartalékok - Működési finanszírozási bevételek Egyéb működési célú kiadások 348 E Ft Munkáltatói kölcsön nyújtás - Összesen: Összesen: Működési bevételek összesen: Működési kiadások összesen: Felhalmozási mérleg Felhalmozási célú támogatások Áht.-on belülről - Beruházások Felhalmozási bevételek - Felújítások - Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Áht-on kívülről - Felhalmozási finanszírozási bevételek - Egyéb felhalmozási célú kiadások - Felhalmozási tartalékok - Összesen: - Összesen: Felhalmozási bevételek összesen: - Felhalmozási kiadások összesen: Mindösszesen: Mindösszesen:

40 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE sz. melléklet év költségvetés kiemelt feladatai E Ft Sorszám Feladat megnevezése Pest Megye Önkormányzata Eredeti előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki Módosítás módosítás Módosított Módosított előirányzat előirányzat.. 1. PR. és társadalmi feladatok Rendezvények Önkormányzati rendelet alapján kiadásra kerülő kitüntető díjak Reklám és propaganda Törvényben előírt kötelező megyei önkormányzati feladatok Pályázatok Területfejlesztési tervezés Pest megyében című ÁROP-3.A azonosító számú projekt MLEI-Solanova-IEE/13/765/S pályázat Külügyi feladatok Nemzetközi szervezetek tagdíjai Testvérmegyei, külügyi kapcsolatok Egyéb feladatok, támogatások Homokhátság Fejlesztési Tanács működési támogatása Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány PMTN Kft. Támogatása Megyei tartalékkeretből támogatások MÖOSZ tagdíj Elnöki keret Sorszám Feladat megnevezése Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Eredeti előirányzat Módosítás Módosított előirányzat Elnöki Módosítás módosítás Módosított Módosított előirányzat előirányzat.. 1. Igazgatási feladatok Kisértékű tárgyi eszköz beszerzés Irodaszer, nyomtatvány Újságok, közlönyök, könyvek Munka és tűzvédelmi szakértői díj Informatikai feladatok Egyéb információhordozó beszerzése Microsoft licenc frissítés Központi nyomtatók üzemeltetése OrganP könyvelési program Hivatali munkát segító szoftverek Iktatóprogram Nem adátátviteli célú távközlési díjak Ingatlanüzemeltetési feladatok CASCO és KGFB Ingatlanüzemeltetés Ellenőrzési feladatok Belső ellenőrzés Egyéb kiadások Mindösszesen

41 420 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 12. sz. melléklet Európai Uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei és kiadásai évben Projekt megnevezése kezdő A projekt összes költsége Saját forrás záró időpontja időpontja Területfejlesztési tervezés Pest megyében című ÁROP- 3.A azonosító számú projekt Projekt megvalósítás A projekt bevételeiből évi költségvetést érintő bevételek évi költségvetést érintő bevételek MLEI-Solanova- IEE/13/765/S pályázat euró euró ,4 euró

42 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE /2014. (XII.08.) önkormányzati rendelet mellékletei A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács 1. melléklet 1. Pest Megye Önkormányzata a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal és a Csongrád Megyei Önkormányzattal a Homokhátság vízutánpótlása, mint kiemelt térségfejlesztési feladat ellátása érdekében Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre, melynek keretében gondoskodik megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatairól. 2. A Tanács a) elnevezése: Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács b) székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér A Tanács munkaszervezeti feladatait a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala látja el. 4. A Tanács működési területe vonatkozásában - a térség kiemelt fejlesztési feladatainak ellátása érdekében, a megyei önkormányzatok területfejlesztéssel kapcsolatos feladatai figyelembe vételével - a következő feladatokat látja el, valamint a következő tevékenységet végzi: a) közreműködik a térségre vonatkozó fejlesztési koncepciók kidolgozásában, b) közreműködik a térségre vonatkozó területrendezési terv elkészítésében, c) közreműködik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Homokhátságra vonatkozó speciális programjának tervezésében, végrehajtásában, d) elősegíti a térségi fejlesztésben érdekelt állami, önkormányzati, vállalkozói és civil szereplők együttműködését, a fejlesztési feladatok összehangolását, e) együttműködik az érintett megyei közgyűlésekkel, a működési területén illetékes önkormányzatokkal, kistérségi önkormányzati társulásokkal, illetve a térség fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő központi és területi államigazgatási szervekkel, gazdasági kamarákkal és civil szervezetekkel, f) megállapodhat a megyei önkormányzatokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról, g) javaslatot tesz térsége tekintetében a megyei fejlesztési koncepciókra, h) dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról, i) kiemelt figyelmet fordít a térség gazdasági erőforrásainak, valamint környezetállapotának fejlesztésére, j) hozzájárul a térségében élők életfeltételeinek javításához, a humán erőforrások fejlesztéséhez, térségi identitás fenntartásához, k) kiemelt figyelmet fordít a térség fejlesztését lehetővé tevő nemzetközi és hazai erőforrások feltárására, a befektetések ösztönzésére, elősegítésére, l) összehangolja a térségre vonatkozó gazdasági és társadalomszervező döntéseket, m) biztosítja a térség egységes, komplex társadalmi-gazdasági kezelését. 5. A Tanács működéséhez Pest Megye Önkormányzata minden évben az éves költségvetésében meghatározott összeggel járul hozzá.

43 422 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 1. Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (GPB) A BIZOTTSÁGOK FELADATAI 2. melléklet A bizottság feladata Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének feladat- és hatáskörébe tartozó pénzügyi, gazdasági, vagyoni jellegű döntések előkészítése, véleményezése az alábbi körben: 1.1. a költségvetéssel, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámolóval, valamint a költségvetés módosításaival kapcsolatos előterjesztések véleményezése, 1.2. a gazdálkodás vonatkozásában jelentős ügyek véleményezése, 1.3. a megyei önkormányzat részesedésével, alapításával működő jogi személyekkel kapcsolatos gazdasági, pénzügyi ügyek véleményezése, 1.4. vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek véleményezése, 1.5. közbeszerzésekkel kapcsolatos előterjesztések véleményezése, 1.6. a gazdasági programmal, fejlesztési tervvel kapcsolatos előterjesztések véleményezése. 2. Jogi és Önkormányzati Bizottság (JÖB) A bizottság feladata Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének feladat- és hatáskörébe tartozó, a jogszabályok által kötelezően megállapított, valamint önként vállalt feladataival kapcsolatos döntések előkészítése, véleményezése különösen az alábbi körben: 2.1. önkormányzati rendelet-tervezetek, közgyűlés jóváhagyását igénylő szerződések véleményezése, 2.2. területi nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos előterjesztések véleményezése, 2.3. képviselői összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással kapcsolatos feladatok ellátása, 2.4. a tisztségviselők és a képviselők vagyonnyilatkozatának ellenőrzése, nyilvántartása, 2.5. sport ügyekkel kapcsolatos előterjesztések véleményezése, 2.6. külügyi, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő előterjesztések véleményezése, 2.7. a megyei rendőr-főkapitánysággal kapcsolatos előterjesztések véleményezése. 3. Területfejlesztési Bizottság (TFB) A bizottság feladata elsősorban a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő, Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének feladat- és hatáskörébe tartozó, a jogszabályok által kötelezően megállapított, valamint önként vállalt feladataival kapcsolatos döntések előkészítése, véleményezése különösen az alábbi körben: 3.1. a megyei területfejlesztési tervezéssel kapcsolatos döntések előkészítése, 3.2. országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciók és programok, térségi területfejlesztési koncepciók és nemzetközi fejlesztési programok közgyűlési véleményezésének előkészítése, 3.3. a Pest megyei települések településfejlesztési koncepcióinak, integrált településfejlesztési stratégiáinak véleményezéséről szóló beszámoló, 3.4. a területfejlesztési tervezés és a végrehajtás során a partnerség érvényesítésével összefüggő ügyek véleményezése, 3.5. a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési program végrehajtásának nyomon követésével és értékelésével összefüggő döntések előkészítése, véleményezése, 3.6. a Tftv.-ben a területfejlesztési koordináció keretében meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatos döntések előkészítése, véleményezése, 3.7. a Tftv.-ben a vidékfejlesztési feladatok körében meghatározott ügyekkel kapcsolatos döntések előkészítése, véleményezése, 3.8. a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt területfejlesztési pénzeszközök, források felhasználásával kapcsolatos döntések véleményezése, 3.9. a megyei integrált területi program végrehajtásával kapcsolatos döntések előkészítése, véleményezése,

44 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE átruházott hatáskörben dönt a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet szerint az irányító hatóság által megküldött felhívások véleményezéséről, a megye területrendezési tervének elfogadás előtti véleményezése, az ország területrendezési tervének és a megye területét érintő kiemelt térségi területrendezési tervek előzetes véleményezésének előkészítése, a főépítészi tevékenységről szóló beszámoló véleményezése, kutatás-fejlesztéssel és innovációval kapcsolatos ügyek előkészítése, véleményezése, a megye környezetvédelmi programjának elfogadás előtti és éves teljesüléséről szóló beszámoló véleményezése, a Pest megyei települések és Budapest Főváros környezetvédelmi programjaival kapcsolatos átruházott hatáskörökről szóló beszámoló véleményezése, egyéb környezetvédelemmel, és természetvédelemmel összefüggő rendeletekkel, programokkal, tervekkel kapcsolatos átruházott hatáskörökről szóló beszámoló véleményezése, a közlekedési fejlesztéssel kapcsolatos koncepciók, tervek közgyűlési véleményezésének előkészítése, hulladékgazdálkodással összefüggő előterjesztések közgyűlési véleményezésének előkészítése, a Pest megyei települések stratégiai zajtérképeivel és intézkedési terveivel kapcsolatos átruházott hatáskörökről szóló beszámoló véleményezése, a bányatelek alakításokkal és módosításokkal kapcsolatos átruházott hatáskörökről szóló beszámoló véleményezése, a térségi fejlesztési tanácsokkal kapcsolatos döntések előkészítése, véleményezése, a területfejlesztési tevékenységet végző, a megyei önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságban tulajdonosi jogokkal, alapítványban az alapítói jogok gyakorlásával, illetve más szervezetekben tagsági jogokkal összefüggő döntések előkészítése, véleményezése, a regionális és a megyei területfejlesztési konzultációs fórummal kapcsolatos döntések véleményezése, a megyei önkormányzat vagy a Hivatal részéről a területfejlesztési és területrendezési feladatokkal és a partnerség érvényesítésével összefüggő pályázatok benyújtásáról szóló döntések véleményezése. 4. Megyei Értéktár Bizottság (MÉB) A bizottság feladata a megyében fellelhető nemzeti értékek adatainak azonosítása és rendszerezése, a következő szakterületenkénti kategóriák szerint: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás.

45 424 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 3. melléklet A BIZOTTSÁGOK TAGJAI Gazdasági és Pénzügyi Bizottság 9 fő 1. Horváth Tamás elnök FIDESZ-KDNP 2. Gazdikné Kasa Csilla alelnök FIDESZ-KDNP 3. Bodnár András FIDESZ-KDNP 4. Géczy Krisztián FIDESZ-KDNP 5. Karácsony János Ádám FIDESZ-KDNP 6. Török István FIDESZ-KDNP 7. Szalontai Boldizsár Jobbik 8. Rónai Sándor DK 9. Krállné Malecz Julianna MSZP Jogi és Önkormányzati Bizottság 9 fő 1. dr. Vántsa Botond elnök FIDESZ-KDNP 2. Szabó Imre alelnök MSZP 3. Alattyányi István FIDESZ-KDNP 4. Bazan Tibor FIDESZ-KDNP 5. Bodnár András FIDESZ-KDNP 6. Zsebe Zsolt FIDESZ-KDNP 7. Ványi Lászlóné FIDESZ-KDNP 8. Csanádi Gábor Ferenc Jobbik 9. Varga Zoltán Péter Jobbik Területfejlesztési Bizottság 9 fő 1. Szabó József elnök FIDESZ-KDNP 2. Takáts László alelnök FIDESZ-KDNP 3. Edelman György FIDESZ-KDNP 4. Sosity Irén FIDESZ-KDNP 5. Bazan Tibor FIDESZ-KDNP 6. Vicsi László FIDESZ-KDNP 7. Császárné Kollár Tímea Annamária Jobbik 8. Oldal István MSZP 9. Földi Áron LMP Megyei Értéktár Bizottság 9 fő 1 Török István elnök FIDESZ-KDNP 2 Fehér Zsolt alelnök Jobbik 3 Harkai László FIDESZ-KDNP 4 Seltenreich József FIDESZ-KDNP 5 Tóth János FIDESZ-KDNP

46 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE dr. Zsámberger György FIDESZ-KDNP 7 Svisztné Kis Ildikó DK 8 Sepsei Gergely LMP 9 Sipos Richárd Jobbik

47 426 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 4. melléklet A MEGYEI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló évi XXX. törvény 4. (2) bekezdése alapján a megyei értékek azonosítása, a megyei értéktár létrehozása és gondozása céljából Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) létrehozta a Pest Megyei Értéktár Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). I. Általános szabályok 1. A Bizottság hivatalos elnevezése: Megyei Értéktár Bizottság. 2. A Bizottság rövidített neve: MÉB 3. A Bizottság levelezési címe: 1052 Budapest, Városház utca A Bizottság elektronikus levélcíme: [email protected] II. A Bizottság tevékenysége 1. A megyei értéktárban a következő szakterületenkénti kategóriák szerint azonosítja és rendszerezi a megyében fellelhető nemzeti értékek adatait: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás. 2. Javaslatot tesz a Hungarikum Bizottság részére valamely nemzeti értéknek a Magyar Értéktár elemeként nyilvántartásba vétele céljából. 3. Javaslatot tesz a Magyar Értéktárban nyilvántartott valamely nemzeti érték hungarikummá minősítése érdekében a Hungarikum Bizottság elnöke felé. 4. Félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámolót készít a munkájáról a közgyűlés részére. 1. A Bizottság létszáma 9 fő képviselő tag. III. A Bizottság összetétele 2. A Bizottság tagjait a közgyűlés választja meg, a közgyűlés bizottságainak tagjaira vonatkozó választási szabályok szerint. 3. A Bizottsági tagság megszűnik a képviselői mandátum lejártával. 4. A Bizottsági tagság megszűnik visszahívással, a visszahívásra a közgyűlés jogosult. A Bizottság tagja lemondhat tisztségéről. 5. A Bizottság elnöke: - szükség szerint, a vonatkozó jogszabályi határidők szem előtt tartásával, továbbá a Bizottság tagjai kétharmadának írásos kezdeményezésére összehívja a Bizottság üléseit, - levezeti a Bizottság üléseit a külön pontban meghatározottak szerint, - összegzi a szavazás alapján kialakított véleményeket és javaslatokat, - képviseli a Bizottság álláspontját a különböző szakmai fórumokon, - nyilatkozhat, vagy nyilatkozattételre más személyt meghatalmazhat a Bizottságot érintő bármely kérdésben, - jóváhagyja a Bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet. IV. A Bizottság eljárásrendje

48 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE A Bizottság munkáját a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Jegyzői Irodája (a továbbiakban: Titkárság) segíti. 2. A Bizottság tagjai a feladataik ellátása során tudomásukra jutott információkat kötelesek az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően megőrizni, illetve kezelni, különös tekintettel a polgári jog üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseire. 3. Zárt ülés 3.1. A Bizottság bármely tagjának kezdeményezésére a Bizottság a jelen működési szabály II. fejezet 1-3. pontjában meghatározott feladatainak ellátása során zárt ülésen jár el A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén az önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A Titkárság munkatársai a zárt ülésen külön meghívás nélkül is jogosultak részt venni. 4. A Bizottság összehívása 4.1. Az ülés idejét, helyét, a napirendjét és annak előadóit, a tanácskozási joggal meghívottak nevét tartalmazó meghívót, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat az ülést megelőzően legalább 5 nappal meg kell küldeni elektronikus úton a Bizottság tagjainak Az ülés írásos anyagát, amely tartalmazza a beszámolókat, tájékoztatókat, előterjesztéseket, határozati javaslatokat a meghívóval együtt, de legkésőbb az ülés előtt három nappal meg kell küldeni elektronikus úton a Bizottság tagjainak A Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van az ülésen. 5. A tanácskozás rendje 5.1. A Bizottság az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz A Bizottság elnöke az ülés vezetése során: a) megállapítja a határozatképességet, b) határozatképtelenség esetén kitűzi a következő ülés időpontját, c) ismerteti a napirendi javaslatot, d) előterjesztésenként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét, e) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, f) berekeszti az ülést A Bizottság elnöke a napirendek sorrendjében minden egyes előterjesztés felett különkülön nyit vitát A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a Bizottság elnöke soron kívüli felszólalást is engedélyezhet A Bizottság elnöke bármely bizottság tag javaslatára tárgyalási szünetet rendelhet el A napirend vitáját az elnök a döntéshozatal előtt összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. 6. A döntéshozatal 6.1. A Bizottság a döntéseit nyílt szavazással hozza meg, a tag a szavazatát nem köteles indokolni Titkos szavazás során fel kell tüntetni a szavazólapon, hogy melyik ülés, melyik napirendi pontjáról történik a titkos szavazás A jelen szabályzat II. pontjának, 1-3. alpontjaiban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó döntéshozatal során minősített többség szükséges.

49 428 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 6.4. Egyéb döntések meghozatalának a jelen lévő tagok többségének egyetértése szükséges. 7. A jegyzőkönyv 7.1. Az ülések menetéről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell írni. A Titkárság az ülésekről hangfelvételt készít, amelyeket a jegyzőkönyv elfogadásáig kell megőrizni. A jegyzőkönyvet az elnök jogosult elfogadni A jegyzőkönyv tartalmazza: a) az ülés helyét, idejét, b) a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, c) a távolmaradt bizottsági tagok nevét és a távollét okát, d) az elfogadott napirendet és előadóit, e) napirendi pontonként a tanácskozás lényegét, f) a szavazás számszerű eredményét, g) a hozott döntést A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és alelnöke írja alá A bizottsági tagok indítványára az ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. Erről a Bizottság vita nélkül, határozattal dönt Az ülésekről készült jegyzőkönyvet, az elnök jóváhagyását követően, a Titkárság a Bizottság tagjai részére megküldi elektronikus úton, legkésőbb az ülés időpontjától számított 15 napon belül. 8. A döntések nyilvántartása 8.1. A Bizottság határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a meghozatal dátumával (hónap és nap megjelölése arab számmal) kell ellátni a következő minta szerint: 8.2. MÉB sorszám / év (hónap, nap) számú határozata 9. Nyilvánosság: a Bizottság ülésén elhangzottakról, valamint a Bizottság működésével és az általa hozott döntésekkel kapcsolatban kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott személy nyilatkozhat.

50 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE /2014. ( ) PMÖ határozat melléklete ALAPÍTÓ OKIRAT Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozásáról, egységes szerkezetben a november 28-i módosítással amely létrejött a évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács 54/1998./12.14./PMTT határozata és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) rendelkezései alapján közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaság (továbbiakban: társaság) létrehozása céljából, az alábbiak szerint: 1. A TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA 1.1. A társaság alapítója: Pest Megye Önkormányzata székhely: 1052 Budapest, Városház u. 7. levelezési cím: 1364 Budapest, Pf Alapíttatott a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. tv. 12. (1) bekezdése szerint A társaság célja A társaság célja a jogállami keretek között működő piacgazdaság megerősítése, fejlődésének elősegítése, Pest megye gazdasági teljesítőképességének növelése, az egyes térségek fejlettségi különbségének mérséklése, az egységes területi tervezés megvalósítása során a döntés előkészítési, tervezési és operatív koordinációs feladatainak ellátása. A társaság közhasznú tevékenysége az alapító számára végzett szolgáltatás, mindemellett a Civil tv. 2. -ának 20. pontja szerinti alábbi tevékenységek: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, EU-Atlanti Integráció elősegítése. Az alapító munkájának segítését, egyes üléseinek előkészítését és egyes titkársági feladatait a társaság látja el A társaság cégneve: Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1.4. A társaság rövidített neve: Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft A társaság székhelye és telephelye: A társaság székhelye: 1052 Budapest, Városház u A társaság tevékenységi körei:

51 430 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám A társaság tevékenységi köre a társasági célok elérése érdekében és a TEAOR szerint az alábbi tevékenységeket foglalja magában kivéve a külön engedélyhez kötötteket: A/ Alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységek a Civil tv ának (1) bekezdése szerint: Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás (fő tevékenység) Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása PR, kommunikáció Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység M.n.s. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység B/ Gazdasági-vállalkozási tevékenység: Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység Piac-, közvélemény-kutatás Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás A társaság befektetési tevékenységet az alapítás időpontjában nem kíván végezni A társaság törzstőkéje: A társaság törzstőkéje ,-Ft, azaz hárommillió forint, amely ,-Ft pénzbetétből és ,-Ft nem pénzbeli betétből áll A törzstőke befizetése, ill. szolgáltatása A törzstőke befizetésre került, ill. az apport a társaság rendelkezésére áll Pótbefizetésre kötelezés: Az alapító az esetleges veszteségek fedezésére pótbefizetésre nem köteles A társaság időtartama: A társaság március 15-től határozatlan időtartamra jött létre Egyéb rendelkezések: a./ A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve kiegészítő jelleggel végez. b./ a társaság a gazdálkodás során elért eredményt nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja. c./ A közhasznú társaság politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

52 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 431 d./ A társaság a jelen alapító okirat szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. 2. A TÁRSASÁG SZERVEZETE 2.1. Az alapító Az alapító a társaság vezető szerve, amely a saját szervezeti-működési rendjére irányadó előírások szerint dönt a jogszabályok szerint az alapítói hatáskörbe tartozó kérdésekben. Az alapító a hatáskörébe tartozó döntés meghozatala előtt köteles megismerni az ügyvezető és a felügyelőbizottság írásos véleményét, kivéve a kinevezéssel, választással kapcsolatos döntéseket. Az alapító döntése előtt írásban felhívja az ügyvezetőt és a felügyelőbizottságot, hogy nyolc napon belül írásban közöljék a döntéssel érintett kérdésre vonatkozó véleményüket. Az alapító döntésének kizárólagos hatáskörébe tartozik: a./ a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az elért eredmény közhasznú célra történő felhasználására vonatkozó döntést. b./ az üzletrész felosztása, c./ A Ptk. 3:36. (3) bekezdésben foglalt kivétellel az ügyvezető kijelölése, visszahívása és díjazásának megállapítása. A Ptk. 3:112. (1) bekezdés értelmében az ügyvezető munkaviszony keretében látja el feladatkörét, tehát az alapító hatásköre a munkáltatói jogok gyakorlására terjed ki, azzal, hogy az ügyvezető jelen okiratban meghatározott hatáskörét nem vonhatja el, d./ a felügyelő bizottság tagjainak kijelölése, visszahívása, díjazásuk megállapítása, e./ könyvvizsgáló kinevezése, felmentése, visszahívása és tiszteletdíjának megállapítása, (A könyvvizsgáló személyére az ügyvezető tesz javaslatot a felügyelő bizottság egyetértésével. A javaslattételre az alapító hívja fel az ügyvezetőt, aki a felhívásnak hatvan napon belül a felügyelő bizottság jóváhagyásával tesz eleget.) f./ olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság az ügyvezetőjével vagy közeli hozzátartozójával (Ptk. 8:1. (1) bek. 1. pont) köt. g./ olyan szerződés megkötésének és módosításának a jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről, h./ a tisztségviselők ellen kártérítési igények érvényesítése, i./ a társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, j./ az alapító okirat módosítása, k./ a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása, l./ a közhasznúsági jelentés elfogadása,

53 432 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám m/ a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok és más általa meghatározott vezető beosztású munkavállalók javadalmazásának módját, mértékének főbb elveit, annak rendszerét meghatározó szabályzat megalkotása és módosítása, n./ mindazok az ügyek, amelyeket törvény vagy az alapító okirat az alapító kizárólagos hatáskörébe utal Az ügyvezető az alapító által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, és a bejegyzést az alapító tag hitelesíti. Az ügyvezető a jelen pontban foglalt kötelezettsége megszegéséből eredő kárért teljes felelősséggel tartozik. Az ügyvezető köteles vezetni külön könyvben az alapítónak a társaság tevékenységével összefüggő ülései jegyzőkönyvei alapján a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. Az alapító döntéseinek az érintettekkel való írásbeli közléséről az ügyvezető gondoskodik A g./ pont alapján kötött szerződések nyilvánosak, azokba bárki betekinthet A közhasznú társaság figyelemmel a Civil tv.37. -ában foglaltakra rögzíti. A társaság működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon /közzétételi kötelezettség/, másrészt a jelen alapító okiratban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. Amennyiben e szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy a társaság vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentetett közleményben teszi közzé ezeket az adatokat A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a./ a számviteli beszámolót, b./ a költségvetési támogatás felhasználását, c./ a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d./ a cél szerinti juttatások kimutatását, e./ a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f./ a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, ill. összegét, g./ a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmú beszámolót. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznú szervezet köteles a jelen pont szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni Az ügyvezető A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét az alapító által határozott időre kijelölt ügyvezető látja el. Az alapító úgy rendelkezik, hogy a társaságnak egy ügyvezetője van.

54 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE Az ügyvezető az alapító hozzájárulása nélkül a./ - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, b./ nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése lehetővé teszi, c./ az ügyvezető, ill. közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. (1) bek. 1. pont.), valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, d./ az ügyvezető, ill. közeli hozzátartozója, valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. A a-d. pontokba foglalt szabályok megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a társaság a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül érvényesítheti az ügyvezetővel szemben A társaság ügyvezetőjének megbízatása december 14. napjáig szól. Az ügyvezető Kuszák Miklós Az ügyvezető irányítja a társaság szervezetét. Az ügyvezető az alapító tájékoztatása mellett képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság dolgozóira átruházhatja. Az ügyvezető kijelentette, hogy a Ptk.-ban meghatározott kizáró körülmények egyike sem áll fel vele szemben, így a megbízatást a jogszabályok előírásainak megfelelően elfogadta. Az ügyvezető ismételten újraválasztható. Az ügyvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat az alapító képviselője elnöke gyakorolja Az ügyvezető kötelezettségei a./ ellátja a társaság ügyeinek intézését, törvényes képviseletét, irányítja a társaság munkáját a jogszabályoknak és az alapító határozatai által megszabott keretek között, b./ képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben a bíróságok, ill. a hatóságok előtt. Az ügyvezető a jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság dolgozóira átruházhatja, c./ a társaság tagjairól nyilvántartást (tagjegyzéket) vezet A tagjegyzéken fel kell tüntetni: a tag nevét (cégét), székhelyét és törzsbetétét, közös tulajdonban lévő üzletrész esetén az egyes tulajdonosok és a közös képviselő nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), valamint a törzsbetét mértékét, a törzstőke mértékét,

55 434 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám az alapító okiratnak (társasági szerződésnek) az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseit. d./ a tagok személyében vagy üzletrészeiben bekövetkezett minden változást, így az üzletrészek átruházását (átszállását), felosztását, a társaság tulajdonába kerülését vagy bevonását az ügyvezetőnek át kell vezetnie a tagjegyzéken, e./ a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani, f./ gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, g./ a társaság vagyonmérlegének, vagyonkimutatásának elkészítése és az alapító elé terjesztése, h./ gondoskodik az alapító döntés szükségessége esetén az alapító értesítéséről, a döntés megfelelő előkészítéséről, i./ az alapító kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást ad, lehetővé teszi az alapító részére a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést, j./ a gazdasági társaság alapítását, az alapító okirat módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogok, tények és adatok változását bejelenti a cégbíróságra Az ügyvezető díjazásáról az alapító dönt Az ügyvezető köteles az alapító által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya Az ügyvezető köteles az alapító által hozott olyan határozatot, amely az alapító részére vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, ill. harmadik személyt beleértve a hatóságokat is érinthet, a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. Amennyiben a határozat kézbesítése a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető szabályosnak, úgy köteles az ügyvezető ennek tudomására jutásától számított 8 napon belül azt közleményként valamely sajtó útján is nyilvánosságra hozni Az ügyvezető köteles gondoskodni a közhasznú társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, ill. azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt kérelmet írásban kell az ügyvezető részére megküldeni. Az ügyvezető köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által a kért irat betekintését haladéktalanul, egyéb esetekben az irat betekintését kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, ill. jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az ügyvezető köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, lakcíme, a kért irat megnevezése, a kérelem tárgya és teljesítésének ideje A felügyelőbizottság Közhasznú társaságnál a felügyelőbizottság létrehozása kötelező.

56 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE A társaságnál három tagú felügyelőbizottság működik. A felügyelőbizottság megbízatása április 1-től április 1-ig szól, tagjai: Majoros Emma Erzsébet Mihály Margit Virág Róbert A felügyelőbizottság a tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg A felügyelőbizottság ügyrendje lehetővé teheti, hogy a felügyelőbizottság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani A felügyelőbizottság feladata és hatásköre különösen: kezdeményezi az alapító döntését, ha megítélése szerint az ügyvezető tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, az alapító határozataiba ütközik vagy egyébként sérti a gazdasági társaság vagy az alapító érdekeit, köteles megvizsgálni a gazdasági társaság alapítójának valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentését, valamint minden olyan előterjesztést, amely a gazdasági társaság alapítója kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik, írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló évi C. tv. a továbbiakban számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról, azt az alapító részére előterjeszteni, kijelöli a társaságot képviselő személyt, ha az alapítói határozat bírósági felülvizsgálatát a gazdasági társaság vezető tisztségviselője kezdeményezi és a gazdasági társaságnak nincs olyan vezető tisztségviselője, aki a társaságot képviselhetné, ellenőrzi a közhasznú társaság működését és gazdálkodását, ellenőrzi a vagyonmérleg tervezeteket és a vagyonleltár tervezeteket, a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat, jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, ill. tájékoztatást vagy felvilágosítást a gazdasági társaság munkavállalóitól, megvizsgálhatja, ill. betekinthet a társaság könyveibe, irataiba. A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult alapítót tájékoztatni, és annak döntését kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a./ a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, ill. enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé,

57 436 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám b./ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. Ha a felügyelőbizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül - nem dönt az alapító, a határidő eredménytelen eltelte esetén köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet A felügyelőbizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, ill. az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottság felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést, más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységére is kiterjessze. A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért A felügyelőbizottság működése A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt választ A felügyelőbizottság határozatképes, ha mindhárom tag jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza A felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében nem lehet utasítani. A felügyelőbizottság tagjai a társaság legfőbb szervének ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását az ok és a cél megjelölésével a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelőbizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a felügyelőbizottság tagja maga jogosult az ülés összehívására A felügyelőbizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az alapító hagy jóvá Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja az alapító intézkedni köteles felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében Ha a felügyelőbizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul tájékoztatni az alapítót Az ügyvezetőre, a felügyelőbizottságra és a könyvvizsgálóra vonatkozó közös szabályok: A vezető tisztségviselőre és a felügyelőbizottság tagjaira vonatkozó a cégnyilvántartás részét képező jogok, tények és adatok nyilvánosak, azokat a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a Cégközlöny c. hivatalos lapban kell közzétenni A gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket és a felügyelő bizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapító jelöli ki. A könyvvizsgáló személyének változásához az alapító döntése szükséges.

58 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége figyelembevételével kötelesek eljárni. A jogszabályok, a társasági szerződés alapító okirat, alapszabály ill. a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, ill. ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás: a./ a megbízás időtartamának lejártával; b./ visszahívással; c./ törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével; d./ lemondással; e./ ha a tisztviselő meghal; f./ külön törvényben meghatározott esetben. A vezető tisztségviselő a tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működő képessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság alapítója az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, ill. az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni A vezető tisztségviselő jogviszonyára ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el, a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 6: ) megfelelően irányadók Összeférhetetlenségi szabályok Nem lehet a társaság ügyvezetője az alapító tagja, ill. nem lehet a közhasznú társasággal azonos tevékenységet folytató társaság vezető tisztségviselője Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, ill. könyvvizsgálója az a személy, aki a./ a társaság vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja, b./ a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c./ a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzeli szolgáltatásokat, és társadalmi szervezet tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, ill. d./ a a-c./ pontban meghatározott személyek hozzátartozója A társaság megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte (Civil tv. 39. (1) bek.).

59 438 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám A vezető tisztségviselő, ill. az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója /Ptk. 8:1. (1) bek. 1. pont/ ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója. Nem választható könyvvizsgálóvá a gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója /Ptk. 8:1. (1) bek. 1. pont/, élettársa továbbá a gazdasági társaság munkavállalója e jogviszonya, ill. minősége fennállása idején, valamint annak megszűnésétől számított 3 évig. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgáló tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet alapítójára vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a Ptk. 3:352. (1) bek. megjelölt szerződésben foglalt feladatait Külön törvény a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat. 3. A TÁRSASÁG KÉPVISELETE, CÉGJEGYZÉSE 3.1. A társaságot az ügyvezető önállóan képviseli A gazdasági társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosult ügyvezető az iratokat a gazdasági társaság cégneve alatt a hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően saját önálló névaláírásával látja el Az ügyvezető az ügyintézés körében önállóan jár el. 4. AZ ÜZLETRÉSZ Az alapító tag üzletrésze a törzsbetétéhez igazodik. Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés, valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel. 5. A TÖRZSTŐKE FELEMELÉSE ILL. LESZÁLLÍTÁSA 5.1. A törzstőke felemelése főszabály szerint új törzsbetétek befizetésével, szolgáltatásával történik. Az új törzsbetét kizárólag nem pénzeli betétből is állhat A törzstőke felemelésével létrejövő új törzsbetét megszerzéséhez közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat szükséges. A nyilatkozatban meg kell jelölni a vállalt mellékszolgáltatásokat is, ill. ki kell jelenteni, hogy a nyilatkozattevő az alapító okirat (társasági szerződés) rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el Az alapító a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti.

60 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE A törzsbetét legkisebb összegére, megfizetésének módjára, esedékességére, a késedelem jogkövetkezményeire, valamint a vagyoni hozzájárulás értékelésére és szolgáltatására, továbbá a vagyoni hozzájárulást szolgáltató tag felelősségére vonatkozó rendelkezéseket a törzstőke felemelése során is alkalmazni kell A törzstőke ,-Ft-nál azaz hárommillió forintnál alacsonyabb összegre nem szállítható le. A leszállítás a törzsbetétek hányadának visszafizetésével történik, a megmaradó törzsbetétek legkisebb összege nem lehet kevesebb ,-Ft-nál azaz százezer forintnál A törzstőke ,- Ft alá történő leszállításáról is határozhat a társaság (feltételes tőkeleszállítás). Ez esetben a törzstőke leszállítás hatályosulásának előfeltétele, hogy a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőke emelés megtörténjen és így a törzstőke legalább a ,- Ft-ot elérje. 6. ÜZLETI ÉV 6.1. Az üzleti év a naptári évvel azonos. A társaság első üzleti éve a társaság működése megkezdésének napján március 15-én kezdődött és november 31-ig tartott. Ezt követően a társaság üzleti éve a naptári évvel egyező. Minden év április 30-ig a megelőző év mérlegét az ügyvezető köteles az alapító elé terjeszteni A társaság működéséről a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az ügyvezető a társaság gazdálkodásáról az alapító számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. A közhasznú társaság köteles a cél szerinti tevékenységéből ill. a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányuló könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni Az elért eredmény közhasznú célra történő felhasználására az alapítónak az ügyvezető tesz javaslatot. 7. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE 7.1. A társaság megszűnik ha az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult, elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését, elhatározza a társaság jogutóddal történő megszűnését. - társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (átalakulás) útján történhet -, a cégbíróság a Ctv.-ben meghatározott okok miatt megszünteti, jogszabály így rendelkezik, 7.2. A társaság vagyonának felosztására csak a társaság törlését követően a közhasznú társaságra vonatkozó külön szabályok szerint kerülhet sor Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét A társaság jogutód nélkül megszűnéséről, valamint egyesüléséről más társasággal, ill. szétválásáról hozott döntés az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik.

61 440 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 7.5. Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, úgy a tartozások kiegyenlítése után a társaság tagjai részére csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont az alapító a Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének hatáskörébe utalja azzal, hogy az önkormányzat a hivatalán keresztül ezt a vagyont Pest megyei területfejlesztési célra használja fel. 8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 8.1. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre és a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg A társaság alapításával, a tag változásával vagy a törzstőkéjének megemelésével, ill. a társasági szerződés /alapító okirat, alapszabály/ bármilyen módosításával járó valamennyi költséget a társaság viseli Amennyiben a közhasznú szervezet közhasznú jogállása megszűnik, úgy köteles köztartozásait rendezni, ill. a közszolgáltatási szerződéseiből eredő feladatait időarányosan teljesíteni A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a Civil tv. szabályai az irányadók A társaság nyilvános hirdetményeit a jogszabályban kötelezően előírt eseteknél a Cégközlönyben kell közölni. A jelen, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat módosításai az okirat keltének napján, ettől eltérő esetben az okiratban foglalt eltérő napon lépnek hatályba. Az alapító képviselője a jelen alapító okiratot elolvasta, megértette, és mint akaratával mindenben megegyezőt, helybenhagyólag aláírta. Alapítva: Budapest, május 12. Módosítás kelte: november 28. napján. Pest Megye Önkormányzata Alapító képviseli: Szabó István elnök A jelen okirat ellenjegyzésével igazolom, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. A jelen alapító okiratot készítette, a módosítással egységes szerkezetbe foglalta és ellenjegyezte Budapesten, november 28. napján: dr. Szakál Róbert Ügyvédi Iroda, 1277 Budapest, Pf. 92., ügyintéző: dr. Szakál Róbert ügyvéd

62 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE /2014.( ) PMÖ határozat melléklete H A S Z O N K Ö L C S Ö N S Z E R Z Ő D É S amely létrejött egyrészről másrészről Pest Megye Önkormányzata (székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 7., statisztikai számjele: , adószáma: ), képviseli: Szabó István Pest Megye Közgyűlésének elnöke, mint haszonkölcsönadó (a továbbiakban: Kölcsönadó), a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. (székhelye: 1052 Budapest, Városház utca 7., cégjegyzék száma: Cg , statisztikai számjele: , adószáma: ) képviseli: Kuszák Miklós ügyvezető, mint haszonkölcsönvevő (a továbbiakban: Kölcsönvevő) (a továbbiakban: Szerződő Felek) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint. 1. Kölcsönadó résztulajdonát képezi a Budapest, belterületi helyrajzi számú, kivett tanácsház megjelölésű, 6611 m 2 alapterületű, természetben 1052 Budapest, Városház u. 7. szám alatti műemlék ingatlan. 2. Kölcsönadó ingyenesen Kölcsönvevő használatába adja az 1. pontban megjelölt ingatlan első emeletén található 107 (57,38 m 2 ), 110 (10,60 m 2 ) 111 (44,7 m 2 ) és 112 (15,47 m 2 ) szám alatti, mindösszesen: 128,15 m² alapterületű helyiségeket irodai tevékenység céljára. Kölcsönvevőt térítésmentesen megilleti az irodahelyiségekhez tartozó 17,40 m² alapterületű közlekedő használata is. 3. Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a /2014. (.) számú közgyűlési határozatával akként döntött, hogy a fenti helyiségek használatát térítésmentesen biztosítja, egyúttal felkérte Elnökét jelen haszonkölcsön szerződés aláírására. 4. Jelen haszonkölcsön szerződés január 4. napjától december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra jön létre. 5. Szerződő Felek rögzítik, hogy Kölcsönvevő január 2-tól a bérlemény birtokában van, ezért külön birtokbaadásra nincs szükség. 6. A 2. pontban körülírt és Kölcsönvevő használatába adott helyiségekkel összefüggésben felmerült közüzemi szolgáltatások (gáz-, energia-, víz és csatorna) díját, továbbá az irodahelyiséghez kapcsolódó szolgáltatások, így a portaszolgálat igénybevétele, a telefonhasználat (fő- és mellékvonalak használati díja, előfizetési díj, kapcsolási és automata forgalmi díj), a takarítás és a szemétszállítás díját Kölcsönadó viseli. 7. Kölcsönvevő köteles a helyiségekben általa elhelyezett vagyontárgyakra biztosítási szerződést kötni, illetve ennek hiányában a kárveszélyt viselni. Az épületbiztosítás költségeinek viselése Kölcsönadó kötelezettsége.

63 442 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 8. Kölcsönvevő a 2. pontban meghatározott helyiségeket kizárólag rendeltetésszerűen használhatja, azt harmadik személy használatába Kölcsönadó engedélye nélkül nem adhatja és egyéb tevékenységre, szolgáltatásnyújtásra nem használhatja. E kötelezettség megszegése Kölcsönadó azonnali hatályú felmondási jogát alapozza meg. 9. Jelen haszonkölcsön szerződés megszüntetését bármikor 30 napos felmondási idő mellett bármelyik fél írásban kezdeményezheti. 10. Kölcsönvevő felelős minden olyan kárért, mely rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. Kölcsönvevő köteles a jelen szerződést, illetve a 2. pontban megjelölt helyiségeket érintő bármely váratlan eseményről Kölcsönadót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a szerződés időtartama alatt köteles a helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges karbantartási feladatokat (javítás, pótlás és csere) saját költségén elvégezni. 11. Kölcsönvevő csak Kölcsönadóval kötött előzetes, írásbeli megállapodás alapján jogosult a kölcsönvett helyiségek korszerűsítésére, felújítására. Kölcsönadó az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a bérlemény rendeltetésszerű használatát akadályozó azonnali beavatkozást igénylő hibákat köteles haladéktalanul kijavítani. Kölcsönvevő csak abban az esetben követelheti igazolt költségeinek megtérítését Kölcsönadótól, amennyiben helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett vagy végeztetett el. 12. Kölcsönvevő jelen szerződés megszűnése esetén köteles a 2. pontban meghatározott helyiségeket épségben, rendeltetésszerű használatra alkalmas, ingóságaitól kiürített állapotban Kölcsönadónak visszaadni. Kölcsönvevő a haszonkölcsön megszűnése esetén az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat az állag sérelme nélkül elviheti. 13. Kölcsönadó előzetes értesítés mellett jogosult ellenőrizni a 2. pontban megjelölt helyiségek rendeltetésszerű használatát. Kölcsönadó jogosult a jelen szerződés tárgyát képező helyiségekbe előzetes értesítés, illetve egyeztetés nélkül is bemenni, ha az 1. pontban megjelölt ingatlanban, illetve a helyiségekben lévő személy- vagy eszközállománnyal kapcsolatosan olyan azonnal elhárítandó körülmény merül fel, amely az ingatlanban, illetve a helyiségekben a személyi-, illetve vagyonbiztonságot veszélyezteti. 14. Kölcsönvevő az 1. pontban megjelölt ingatlanba a Kölcsönvevőhöz előzetesen egyeztetett időpontban érkező személyekért felelősséget vállal jelen szerződés aláírásával. Kölcsönvevő az előzetesen nem egyeztetett időpontban érkező vendégeket a portaszolgálat jelzését követően köteles a bejárattól közvetlenül az irodáig kísérni, majd távozáskor a portára visszakísérni. 15. Jelen haszonkölcsön szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.), valamint Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.25.) önkormányzati rendeletében foglaltak az irányadóak. 16. Jelen haszonkölcsön szerződés 3 (három) számozott oldalból áll, egymással mindenben szó szerint megegyező 3 (három) eredeti példányban készült, amelyből Kölcsönadó 2 (kettő), Kölcsönvevő pedig 1 (egy) eredeti példányt kap. Szerződő Felek jelen haszonkölcsön szerződést, annak elolvasása és közös értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá.

64 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 443 Kelt Budapesten, Szabó István Pest Megye Közgyűlésének Elnöke Pest Megye Önkormányzata Kölcsönadó Kuszák Miklós Ügyvezető Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. Kölcsönvevő dr. Ratimovszky Tibor Pénzügyi ellenjegyző Pest Megye Önkormányzata

65 444 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 66/2014. PMÖ határozat melléklete Az eredeti Megállapodás száma: NFÜ 155/ /2007. Megállapodás a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Miniszterelnökség és a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint Pest Megye Önkormányzata között Jelen egységes szerkezetbe foglalt megállapodás száma: ME-JHSZ/J/ /2014. módosításokkal egységes szerkezetben (a módosítások vastag dőlt betűvel szedve)

66 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 445 JELEN MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MEGÁLLAPODÁS ELŐZMÉNYEI Felek rögzítik, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és a Pro Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Pro Régió Nonprofit Kft.) március 8. napján Megállapodást kötöttek az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Operatív Program egyes prioritásain belül 2007-től kezdődően elindult támogatási konstrukciók lebonyolítása tárgyában. A fentiekben hivatkozott megállapodás a létrejöttét követően több alkalommal módosításra került. Az utolsó egységes szerkezetbe foglalt módosítás NFÜ 155/10/2007. iktatószámon jött létre, amelyet követően az alábbi, a jelen módosítást indokoló változások történtek. a) A Kormány a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 475/2013. (XII. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) január 01. napjával történő megszüntetéséről döntött, és az NFÜ általános jogutódjaként a Korm. rendeletben meghatározott kivételekkel - a Miniszterelnökséget jelölte ki. A jogutódlásra tekintettel módosult a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28) Korm. rendelet (a továbbiakban: 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet), amelynek megfelelően a Miniszterelnökség mint központi koordinációs szerv feladata különösen (4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 5. hd) alpontja szerint) a közreműködő szervezetek finanszírozása, ellenőrzésük összehangolása. b) A Korm. rendelet 1. (3) bekezdése értelmében az NFÜ egyes irányító hatóságainak jogutódja az 1. és 2. melléklet szerinti minisztérium, illetve a Miniszterelnökség. A Korm. rendelet 1. melléklete alapján a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága tekintetében az Irányító Hatóság működtetéséért felelős szerv a Nemzetgazdasági Minisztérium. c) A közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által történő átvételéről szóló 96/2014. (III.25.) Korm. rendelet módosította a 4/2011. (I.28) Korm. rendeletet, melynek értelmében a -KMOP A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése - KMOP A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése intézkedés végrehajtásával kapcsolatos korábban a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztés Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MAG Zrt.), valamint az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban ESZA nkft.), mint kijelölt közreműködő szervezetek által ellátott - feladatok április 15. napjával átkerültek a MAG Zrt.-től és az ESZA nkft-től a Prorégió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasághoz. d) A Pro Régió Nonprofit Kft. tulajdonosai január 1. napjától a Budapest Főváros Önkormányzata és a Pest Megye Önkormányzata. Felek rögzítik, hogy a Pro Régió Nonprofit Kft. mint a KMOP programok végrehajtásában a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 3. melléklet és a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény 9. (5) bekezdés g) pontja alapján az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 7. (4) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységet ellátó közreműködő szervezet olyan közfeladatot lát

67 446 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám el, amelynek ellátására más piaci szereplő nem képes, ezért a jelen megállapodás nem tartozik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének hatálya alá.

68 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 447 I. általános RENDELKEZÉSEK I.1. Megállapodó Felek A Nemzetgazdasági Minisztérium (székhely: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.; képviseli: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter) (a továbbiakban: NGM), a Miniszterelnökség, mint a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés 16b. pontjában rögzített központi koordinációs szerv (székhely: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.; képviseli: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter)(a továbbiakban: Miniszterelnökség), valamint a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, mint a Közép-magyarországi Operatív Program (a továbbiakban: KMOP) lebonyolításában részt vevő Közreműködő Szervezet (székhely: 1146 Budapest, Hermina út 17. A. ép. 3. em.; képviseli: Varga Tamás ügyvezető; a továbbiakban: KSz) továbbá Budapest Főváros Önkormányzata (székhely: 1052 Budapest, Városház u ), mint a KSz tulajdonosa, és Pest Megye Önkormányzata (székhely: 1052 Budapest, Városház u. 7.), mint a KSz tulajdonosa (a Budapest Főváros Önkormányzata és a Pest Megye Önkormányzata a továbbiakban együttesen: Tulajdonos) (az NGM, a Miniszterelnökség, a KSz és a Tulajdonos a továbbiakban együttesen: Felek) az NFÜ és a KSz között június 22. napján NFÜ 155/2007. számon létrejött és azóta többször módosított Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) a mai napon - tekintettel az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EMK) 1. melléklet XXI. fejezetében foglaltakra is az alábbiak szerint módosítják és új egységes szerkezetbe foglalják. I.2. A Megállapodás célja és pénzügyi forrása A megállapodás általános célja, hogy a KMOP - 1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése (Helyi gazdaságfejlesztés intézkedés), - 2. A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése (A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése intézkedés, A közösségi közlekedés működési feltételeinek fejlesztése intézkedés, Az alternatív, környezetkímélő, közlekedési módok térnyerésének támogatása intézkedés) - 3. A régió vonzerejének fenntartható fejlesztése, - 4. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése (A munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése intézkedés, A felsőoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése intézkedés, Az egészségügyi intézmények infrastruktúra

69 448 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám fejlesztése intézkedés, A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése intézkedés, A lakosságközeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése intézkedés, A közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése intézkedés, Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése intézkedés) - 5. Városi és települési területek megújítása prioritástengelyben foglalt támogatási konstrukciók szabályszerűen, hatékonyan és eredményesen végrehajtásra kerüljenek, a feladat- és felelősségi körök megállapításra kerüljenek. A megállapodás specifikus célja, hogy a KSz teljesítményalapú finanszírozási rendszerét rögzítse. A megállapodás pénzügyi forrása: OP TA, melyet a NGM a Miniszterelnökség által kiadott külön támogatói okirat alapján biztosít, ezért a jelen megállapodás nem minősül az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 2. (1) bekezdés o) pontja szerinti kötelezettségvállalásnak. I.3. A Megállapodás tárgya A megállapodás tárgya az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) / Új Széchenyi Terv (ÚSZT) (ÚMFT és ÚSZT a továbbiakban együttesen: Nemzeti Stratégiai Referenciakeret NSRK) részét képező KMOP I.2 pontban felsorolt prioritásain belül 2007-től elindult támogatási konstrukciók lebonyolítása az Interaktív Működési Kézikönyvben (a továbbiakban: IMK) és EMK-ban, a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokban és a jelen megállapodásban foglaltak szerint, továbbá a KSz által ellátott feladatok finanszírozási rendszerének, valamint a Felek közötti együttműködés módjának meghatározása. I.4. A Megállapodás időbeli hatálya Felek a jelen Megállapodást határozott időre, december 31-ig kötik. Felek a közötti KSz feladat ellátásról legkésőbb június 30. napjáig egyeztetéseket kezdenek egymással. I.5. Általános értelmező rendelkezések A Megállapodásban használt fogalmak és kifejezések a következő jelentéssel bírnak: Alvállalkozó(k) a KSz-szel kötött Megállapodás alapján a Megállapodás tárgyához kapcsolódó, meghatározott részszolgáltatások elvégzésére vállal(nak) kötelezettséget. Irányító Hatóság a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés 10a. pontja szerinti szervezet. A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. (VI.3.) NGM utasítás 69/D. (1) bekezdése alapján a regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár irányítja a Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóságot (a továbbiakban: IH), ennek keretében ellátja többek között a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben az irányító hatóság, illetve az irányító hatóság vezetője számára előírt feladatokat. KSz az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1083/2006/EK tanácsi rendelet) 2. cikk 6. pontja szerint bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy az igazoló hatóság illetékessége alatt jár el vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában. KSz vezető a KSz első számú vezetője.

70 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 449 Vis maior esemény bármely olyan eseményt jelent, amely felett Feleknek nincs hatalmuk, amely Felek számára pillanatnyilag nem ismert és előre sem látható, ideértve különösen a háborút, harci eseményeket, idegen hatalom ellenséges cselekményeit, terrorcselekményeket, polgárháborút, lázadást, forradalmat, tüntetést, felvonulást, sztrájkot, munkahelyi rendbontást, zavargásokat, nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményeket, blokádot, harmadik személy energetikai szolgáltató szolgáltatásának kimaradását, tűzvészt, egyéb elemi kárt, elháríthatatlan nehézségeket a munkaerő, anyagok szállításának biztosításában.

71 450 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám II. FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI II.1. A Miniszterelnökség, az IH és a KSz jogai és kötelezettségei Felek jogaira és kötelezettségeire többek közt az IMK, az EMK, a 4/2011 (I.28.) Korm. rendelet, továbbá a február 9. előtt meghirdetett felhívások tekintetében - a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet), a időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet), a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 281/2006. (XII.23.) Korm. rendelet) rendelkezései, valamint mindezek tartalmának pontosítására szolgáló, az IH vezetője által kiadott állásfoglalások irányadóak. II.2. II.2.1. A Miniszterelnökség, az IH és a KSz speciális jogai és kötelezettségei A Miniszterelnökség és az IH speciális jogai és kötelezettségei 1. A Miniszterelnökség a jelen Megállapodás aláírásától elkülönült eljárás keretében jóváhagyja a KSz által összeállított Elkülönítési Szabályzatot (2. számú melléklet) és Árazási szabályzatot (3. számú melléklet). 2. Az IH értékeli és a Miniszterelnökség bevonásával jóváhagyja a KSz által összeállított Munkatervet (1. számú melléklet). 3. Az IH értékeli és a Miniszterelnökség bevonásával jóváhagyja a KSz által összeállított Éves bevételi és ráfordítás tervet (amely része az 1. számú mellékletben foglalt munkatervnek). 4. A Miniszterelnökség meghatározza a KSz által elszámolási időszakonként benyújtandó teljesítési jelentés formáját és kötelező tartalmát (4. számú melléklet). 5. A Miniszterelnökség joga, hogy a jelen Megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítését a helyszínen vagy dokumentumok bekérésével ellenőrizze. 6. A Miniszterelnökség joga, hogy a KSz-nél rendelkezésre álló dokumentumokba betekinthessen, személyesen vagy írásban kérdéseket tegyen fel. Jelen jogosultsága kiterjed a KSz működésével, valamint a KSz teljesítményeinek elszámolásával kapcsolatba hozható minden releváns dokumentumra és információra. A relevancia megítélése a Miniszterelnökség által megbízott ellenőr jogköre. 7. A Miniszterelnökség jogosult a KSz-nél szükség esetén akár előzetes jelzés nélkül is helyszíni vizsgálatot, illetve dokumentum alapú ellenőrzést tartani. 8. Az IH jogosult az intézményrendszert és az operatív programok végrehajtását érintő, valamint a projekt bírálati folyamat részét képző döntéshozatali eljárásokban a döntés előkészítő bizottságba tagként vagy szükség esetén akár előzetes jelzés nélkül is megfigyelőként részt venni.

72 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE A KSz jelen Megállapodás szerinti feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen és amennyiben az alvállalkozói tevékenység ellenszolgáltatásának becsült értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, úgy a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az IH előzetes egyetértésével vonhat be. Az IH joga a bevonni kívánt alvállalkozók tekintetében az alkalmassági követelmények és értékelési szempontok véleményezése, amely jogát belátása szerinti gyakorisággal és esetekben gyakorolja. Az IH köteles az alvállalkozó bevonására irányuló ajánlati felhívás és dokumentáció kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozni a jóváhagyást illetően. A KSz az értesítést minden esetben annak küldi, aki a joggyakorlás szándékáról az IH-n belül dönt. Ennek személye az érintett OP-k függvényében eltérhet. 10. Az IH a KSz felügyelő bizottságába 1 főt delegál. II.2.2. A KSz speciális jogai és kötelezettségei 1. A KSz a Miniszterelnökség vagy az IH által végzett és a Miniszterelnökség, vagy IH megbízásából indított ellenőrzésekhez, értékelésekhez adatot szolgáltat, amennyiben az szükséges saját telephelyén a személyi és technikai feltételeket a helyszíni vizsgálat lebonyolításához biztosítja. 2. A KSz összeállítja és következetesen alkalmazza a jelen Megállapodás 2. számú mellékletében szereplő Elkülönítési Szabályzatot, valamint a jelen Megállapodás 3. számú mellékletében szereplő Árazási Szabályzatot. Amennyiben az említett szabályzatok módosítása a KSz tevékenységének változása miatt szükségessé válna, úgy a módosítás bevezetése előtt annak tartalmáról, okairól és a tervezett változtatások szövegéről a Miniszterelnökséget tájékoztatja. A KSz kötelessége az említett szabályzatok módosítását előzetesen a Miniszterelnökséggel jóváhagyatni. 3. A KSz összeállítja és az IH-nak, és a Miniszterelnökségnek benyújtja a III. pontban foglalt dokumentumokat, az ott meghatározott formátumban, tartalommal és határidővel. 4. Amennyiben az IH, a Miniszterelnökség vagy külső ellenőrző szerv által lefolytatott vizsgálat eredményeképpen a KSz jelen Megállapodás alapján végzett tevékenységét illetően intézkedési terv összeállítására kerül sor, úgy a KSz köteles magát a tervet, illetve az abban foglaltak teljesüléséről (rész-teljesüléséről) szóló jelentéseket az eredeti címzettnek (amennyiben az nem az IH, vagy Miniszterelnökség) történő megküldést követő 7 napon belül megküldeni az IH részére. Amennyiben a rendszeres vagy eseti vizsgálatok során megállapítást nyer, hogy a KSz a fenti kötelezettségének, illetve az intézkedési tervben foglaltaknak nem tett eleget, úgy az IH a 6-7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően értékeli azt. II.3. II.3.1. A Miniszterelnökség egyes szervezeti egységeihez kapcsolódó speciális rendelkezések Fejlesztési Informatikai Főosztály 1. A KSz működése során köteles a jelen Megállapodásban foglalt jogszabályokon felül a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III.6.) Korm. rendelet, valamint a hatályos informatikai szabályzatok rendelkezéseit betartani. A mindenkor hatályos, a KSz-eket érintő, EMIR-re vonatkozó informatikai szabályzatokat (pl. EMIR fejlesztési szabályzat, EMIR IBSZ, EMIR jogosultságkezelési szabályzat) a KSz a Miniszterelnökség SSO oldalán ( az Informatikai szabályzatok mappában érheti el. A szabályzatok körének esetleges bővüléséről, illetve azok tartalmának módosításáról a rendszer automatikus értesítést küld a KSz részére. A KSz kijelenti, hogy ezen informatikai szabályzatok rendelkezéseit betartja, azokat magára nézve kötelezőnek ismeri el. 2. A KSz köteles a Miniszterelnökség által kialakított Ügyfélkezelési és Információszolgáltatási Kézikönyvnek megfelelően működni.

73 452 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 3. A KSz köteles tárgyév január 31-ig megküldeni a tárgyév IT stratégiáját és az IT beszerzési tervét a Fejlesztési Informatikai Főosztályvezetőjének jóváhagyásra. Ezen dokumentumok jóváhagyása a jelen Megállapodáson belül benyújtandó számlák befogadásának előfeltétele. II.3.2. Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztály 1. A KSz köteles a benyújtott éves kommunikációs terve alapján a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó tevékenységével a kommunikációs stratégiában meghatározott célok, indikátorok elérését elősegíteni. Ennek megvalósítása során, az egységes kommunikáció érdekében, a KSz köteles együttműködni a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztályával, a megadott határidőre adatokat, információt szolgáltatni, illetve a kommunikációs kampányok során köteles a többi közreműködő szervezettel és irányító hatósággal is együttműködni. 2. A KSz köteles a benyújtott kommunikációs tervben foglaltakat a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztálya által kiírt közbeszerzési eljárások során kiválasztott ügynökségeken keresztül (legfeljebb a kommunikációs tervben tevékenységtípusonként meghatározott keretösszeg erejéig) vagy pedig saját humán erőforrásainak igénybevételével (sajtóközlemények, sajtóval való kapcsolattartás, költséggel nem járó rendezvények esetén) megvalósítani. Az elfogadott kommunikációs tervben foglalt tevékenységek szakmai tartalmát a KSz köteles a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztályával előzetesen egyeztetni, továbbá ezen tevékenysége végrehajtása során köteles a megfelelő arculati elemeket használni, illetve a sajtóközlemények esetében a Miniszterelnökség által meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelni. 3. A KSz köteles a kommunikációs tervben foglaltak megvalósításáról legalább félévente beszámolót készíteni, valamint tárgy év végén az adott év kommunikációs tevékenységéről egy összefoglaló jelentést készíteni és azt az adott időszakot követő első hónap utolsó napjáig benyújtani a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációs Főosztálya számára. 4. A Miniszterelnökség jogosult bármikor a kommunikációs terv megvalósulásával kapcsolatban bármilyen információt kérni, a KSz pedig köteles azt legkésőbb 5 munkanapon belül megadni. 5. A Miniszterelnökség indokolt esetben indítványozhatja a kommunikációs terv módosítását. 6. A KSz a Miniszterelnökség által kiírt közbeszerzési kiírások során kiválasztott ügynökségek igénybevétele során köteles a jelen Megállapodás 8. számú mellékletét képező, Minőségi elvárások a közreműködő szervezetek kommunikációjában c. útmutatóban meghatározott eljárásrend és az abban meghatározott határidők betartására, valamint rendezvények esetében az útmutatóban meghatározott módon a rendezvény hatékonyságának mérésére. 7. A KSz köteles a BIR eseménynaptárba a projekteseményeket az esemény időpontja előtt legkésőbb 7 munkanappal feltölteni. II.3.3. Közbeszerzés Felügyeleti Főosztály és az Uniós Fejezeti Főosztály A KSz részben vagy egészében uniós forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárásainak szabályosságát a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (továbbiakban: KFF) ellenőrzi. Az ellenőrzés a mindenkor hatályos Technikai Segítségnyújtás Eljárásrend rendelkezéseivel összhangban történik azzal, hogy projektgazdán ebben az esetben a KSz-t kell érteni. Amennyiben az EMIR felületen elérhető a KSz közbeszerzéseinek ellenőrzésére kialakított modul, a KSz köteles ezen a felületen keresztül kezdeményezni az ellenőrzést, az ellenőrzést végzők pedig ugyancsak ezen modulon keresztül végzik el az ellenőrzést. Utóellenőrzés:

74 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 453 A közösségi értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárás során a KFF utóellenőrzést folytathat le. A KSz a közbeszerzési eljárás eredményéről, eredménytelenségéről, az ajánlattevő kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részteles indokáról hozott döntéséről a döntés meghozatalát követő napon, de legkésőbb az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldésével egyidejűleg értesíti a KFF-et, illetve Miniszterelnökség Uniós Fejezeti Főosztályát (a továbbiakban: UFF). A KSz az összegezés megküldését követő 3 napon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot - jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot is - a KFF és az UFF részére. A KFF a dokumentumokat közbeszerzési-jogi, az UFF támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontú utóellenőrzésnek veti alá a dokumentumok kézhezvételétől számított 7 napon belül, melynek eredményéről értesítik a KSz-t. A KFF az ellenőrzés eredményétől függően szabálytalansági eljárást, illetve jogorvoslati eljárást kezdeményezhet. A KSz részére kifizetés a KFF támogató tartalmú utóellenőrzési jelentésének birtokában, csak az IH vezető és a Miniszterelnökség által jóváhagyott, a nemzeti elszámolhatósági útmutatóval összhangban álló felmerülő költségekre folyósítható. Előzetes minőségbiztosítás/folyamatba épített ellenőrzés Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében a KFF az eljárás dokumentumait előzetesen minőségbiztosítja, az eljárás lebonyolítását folyamatba építetten ellenőrzi. A KSZ a közbeszerzési eljárás dokumentumait 40 nappal az eljárás megindítása előtt megküldi az UFF részére. Az UFF észrevételeket tesz a dokumentumok kézhezvételét követő 7 napon belül. A KSz az észrevételek birtokában javítja a dokumentációt, a javított dokumentációt az észrevételek kézhez vételétől számított 5 napon belül megküldi az UFF részére, aki támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki nyilatkozatát a javított dokumentáció kézhez vételétől számított 5 napon belül megküldi a KSz részére. A KSz az UFF nyilatkozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, a közbeszerzési dokumentumokat közbeszerzési-jogi minőségellenőrzés céljából megküldi a KFF részére. A KFF a közbeszerzési dokumentum beérkezésétől számított 7 napon belül elvégzi a közbeszerzési dokumentumok közbeszerzési-jogi minőségellenőrzését, és az erről készített közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési jelentését a KSz részére megküldi. A KFF a határidőt - az indokok megjelölésével egyidejűleg - legfeljebb 7 nappal meghosszabbíthatja. A KSz a közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési jelentés alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat - a közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési jelentésben foglaltakkal egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt - a közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési jelentés közlésétől számított 5 napon belül a KFF részére megküldi. A KFF a fenti bekezdésnek megfelelően módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő 5 napon belül közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki és erről tájékoztatja a KSz-t. A KSz a közbeszerzési dokumentumokat a közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítvány figyelembevételével véglegesíti.

75 454 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám A KSz a közbeszerzési eljárást abban az esetben indíthatja meg, ha a KFF a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte, és erről közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt állított ki. A KSz az eljárás megindításával egyidejűleg az eljárást megindító végleges dokumentumot a KFF részére megküldi és haladéktalanul tájékoztatja a KFF-et a végleges dokumentumokban történt esetleges változásokról. A KFF egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. A KSz a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti bontási eljárás időpontjáról legalább 10 nappal korábban tájékoztatja a KFF-et. A KFF a közbeszerzési eljárásba - a KSz tájékoztatása alapján - megfigyelőt jelöl, erről a KSz-t egyidejűleg értesíti. A megfigyelő az eljárásban a bíráló bizottsági üléseken való személyes részvétellel, illetve a közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálatával jogosult részt venni. A KSz a megfigyelőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során valamennyi eljárási cselekményről megfelelő időben írásban tájékoztatja, illetve az eljárás során keletkezett dokumentumokat, különösen a felvett jegyzőkönyveket, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben keletkezett dokumentumokat, valamint az ajánlatkérői döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó dokumentumokat a megfigyelő részére megfelelő időben megküldi. A KFF az összegezés megküldését megelőzően, több szakaszból álló eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásában az eljárás során keletkezett dokumentumok kézhezvételét követő 15 napon belül közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a KSz részére. A KSz a közbeszerzési eljárást lezáró döntését akkor hozhatja meg, ha a KFF az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését. A KSz az eljárás eredményének kihirdetésével egyidejűleg az írásbeli összegezést, valamint - eltérő vélemény esetén - a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját a KFF részére megküldi. A KFF egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. A KSz részére kifizetés a KFF támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítványának, támogató tartalmú szabályossági tanúsítványának, birtokában, csak az IH vezető és a Miniszterelnökség által jóváhagyott, a nemzeti elszámolhatósági útmutatóval összhangban álló felmerülő költségekre folyósítható. Szerződésmódosítás A KSz az uniós értékhatárt el nem érő, építés vagy építési koncesszió esetén a háromszáz millió forintot el nem érő szerződéshez kapcsolódó szerződés-módosítást, valamint a szerződés-módosítást alátámasztó valamennyi dokumentumot a szerződés-módosítást követő 7 napon belül utóellenőrzés céljából megküldi a KFF, valamint az UFF részére. Az UFF a dokumentumok beérkezését követő 15 napon belül elvégzi az elszámolhatósági szempontú ellenőrzést, a KFF a dokumentumok beérkezését követő 15 napon belül elvégzi a közbeszerzési-jogi szempontú ellenőrzést és ezek megtörténtéről tájékoztatja a KSz-t. A KSz a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításával kapcsolatban - a módosítást 45 nappal megelőzően az UFF, majd ezt követően a KFF írásbeli véleményét kéri. A KSz a szerződést, a módosítás tervezetét, a módosítás indokolását, az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot,

76 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 455 az UFF-nek a módosítással kapcsolatos előzetes támogathatóságra és elszámolhatóságra vonatkozó álláspontját, valamint a módosítás műszaki-szakmai szempontú indokoltságára vonatkozó nyilatkozatát tartalmazó dokumentumot a KFF részére egyidejűleg megküldi. A KFF a szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti. A KFF a szerződés módosítását közbeszerzési-jogi szempontból véleményezi. A KFF a szerződés módosításával kapcsolatos véleményét a szerződés módosításával kapcsolatban benyújtott kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi a KSz részére. A KSz a vélemény alapján módosított dokumentumokat - egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt - a vélemény kézhezvételét követő 7 napon belül megküldi a KFF részére. A KFF a további észrevételeiről a KSz válaszának beérkezésétől számított 7 napon belül tájékoztatja a KSz-t. A KSz a módosított szerződést a tájékoztatás kézhezvételét követő 5 napon belül megküldi a KFF részére. A KFF egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. A KSz részére kifizetés csak a KFF szerződés-módosításra vonatkozó támogató tartalmú véleménye megléte esetén folyósítható. II.4. II.4.1. Egyéb speciális rendelkezések Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága 1. A KSz megszervezi és lebonyolítja a Regionális Monitoring Albizottság üléseit, elvégzi a projektlátogatásokkal kapcsolatos teendőket (évente legalább 2 db projektlátogatás). 2. A KSz biztosítja a következő programozási időszakkal kapcsolatos tervezési feladatok ellátásához, a jelenlegi időszak értékeléséhez szükséges erőforrásokat. Ezen erőforrásokat az IH által meghatározott tervezési feladatok elvégzésére használja. Az erőforrások költségeit elkülönítetten tartja nyilván, azokat minden Teljesítési Jelentésében, annak szöveges részében bemutatja. Ezen erőforrások költségei egyébként az általános szabályok szerint, mint OP általános költség kerülnek elszámolásra. Az IH külön értékeli ezen erőforrások felhasználásának hatékonyságát. Szükség esetén az általános szabályok szerint tesz javaslatot a hatékonyságuk növelésére. II.5. A Tulajdonos jogai és kötelezettségei 1. A Tulajdonos a KSz vezető összes egyéb, jelen Megállapodás tartalmához nem kötődő juttatásának megállapítása tekintetében az IH és a Miniszterelnökség számára véleményezési jogot biztosít. 2. A Tulajdonos a KSz vezető kinevezése és felmentése tekintetében az IH és a Miniszterelnökség számára véleményezési jogot biztosít. 3. A Tulajdonos hozzájárul ahhoz, hogy az IH vagy a Miniszterelnökség a KSz könyvelésébe, dokumentumaiba és adatbázisaiba a jelen Megállapodás szempontjából releváns mértékig betekinthessen. A relevancia megítélése az IH vagy a Miniszterelnökség által delegált ellenőr jogköre. 4. A Tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen Megállapodással kapcsolatos teljesítmények esetében egyébként tulajdonosi jóváhagyáshoz kötött (jellemzően jutalom, bonusz, bármely más, ezzel egy tekintet alá eső juttatás, illetve a nem rendszeres jellegű személyi jellegű juttatások) tételek elszámolását és kifizetését a KSz éves beszámolójának tulajdonosi jóváhagyása előtti időpontban, és a KSz könyveiben ilyenként elhatárolt összegnél nagyobb összegben, a TA keretből finanszírozandó elszámolással nem engedélyezi. A Felek rögzítik, hogy az ezen pontban foglalt

77 456 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám korlátozás nem terjed ki a KSz ügyvezetők bérezési rendszerében alkalmazott, teljesítményhez kötött mozgóbér részre, amennyiben a Tulajdonos ilyet alkalmaz. Jelen kötelezettsége teljesítése során a Tulajdonos az ilyen jellegű kifizetések tekintetében előleg kifizetését nem engedélyezi, továbbá az éves beszámoló elfogadását megelőzően ezekről, (a jelen Megállapodás keretében elszámolható tételek tekintetében) az IH a Miniszterelnökség és a Tulajdonos egyeztetéseket folytatnak és a kifizetés maximális összegét közösen, mindegyik Fél által elfogadott módon határozzák meg. Az egyeztetések során az egyeztető Felek különösen tekintettel vannak a jelen Megállapodás III III pontjaiban foglalt szabályok betartására.

78 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 457 III. A tervezés és finanszírozás rendszere III.1. A tervezés rendje Az IH tárgyévet megelőző év december 31. napjáig összeállítja a tárgyévi pályázati felhívások tervezett ütemezését. A KSz legkésőbb február 1-ig köteles az IH és a Miniszterelnökség részére benyújtani a jelen Megállapodás 1. számú mellékletét képező éves munkatervet. A KSz köteles az éves üzleti tervét a Tulajdonos jóváhagyását követő 15 napon belül az IH részére benyújtani. Az IH által jóváhagyott éves bevételi és ráfordítás tervnél (amely része az 1. számú mellékletben foglalt munkatervnek) magasabb értékeket a KSz meghatározhat a Tulajdonosa felé benyújtott üzleti tervben, azonban az IH a KSz szolgáltatásaiért fizetendő ellenérték meghatározása során csak az általa jóváhagyott értékek nagyságáig fogja elismerni a ráfordításokat. A KSz negyedévente gördülő jelleggel elkészíti a tevékenységi tervét (TT). A benyújtott terveket az IH és a Miniszterelnökség legkésőbb a benyújtást (amelynek időpontja a jó minőségben, esetleges további hiánypótlást nem igénylő módon történő benyújtás időpontja) követő 30 napon belül értékeli és dönt azok jóváhagyásáról. A tevékenységi tervek értékelése és jóváhagyása a teljesítési jelentés többi részének jóváhagyásával egyidejűleg történik meg. Az értékelésnek részét képezi azok tartalmának vizsgálata, belső konzisztenciájának ellenőrzése. III.1.1. Tevékenységi terv A tevékenységi tervnek tartalmaznia kell az IH által megadott elszámolási egységenkénti bontásban a KSz által elvégzendő feladatokat (a tevékenységi terv mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza). A KSz a tevékenységi terveit gördülő jelleggel minden negyedévben az egyes elszámolási időszakhoz kapcsolódó teljesítési jelentés részeként, a III.2.4. pontban rögzítettek szerint frissíti és a 4. számú mellékletben foglalt formátumban, III.2.4. pontban foglalt határidőig azt az IH és a Miniszterelnökség részére a teljesítési jelentés részeként benyújtja. A frissített tevékenységi terv az adott időszaki teljesítmények elszámolásáról szóló teljesítési jelentés része, annak hiányában a teljesítési jelentés egésze formai hiányosság miatt visszautasításra kerül. A tevékenységi terv részeként a KSz megtervezi az alábbiakat. Az összes elvégezhető feladat mennyiségét. A tevékenységi terv egy évre előre, elszámolási időszaki bontásban tartalmazza a rendelkezésre álló információk alapján az összes elvégezhető feladat mennyiségét. A ténylegesen elvégezni tervezett feladatokat. Ennek keretében bemutatásra kerül, hogy az összes elvégezhető feladat milyen ütemezésben kerül végrehajtásra (az összes elvégezhető feladat nagyságához viszonyított arányt magyarázó szükséges indoklásokkal kiegészítve). A ténylegesen elvégezni kívánt feladatoknak a várható költségét. A várható költség számítása az elvégezni tervezett feladatok és az utolsó ismert díj (amely az adott elszámolási időszakban a jelen Megállapodás 3. számú melléklete szerinti Árazási Szabályzat alapján összeállított, a jelen Megállapodás 4. számú mellékletében foglalt teljesítési jelentésben bemutatott díj) szorzataként kerül meghatározásra. Amennyiben a tervezett költség meghaladja az utolsó ismert díj időszakának

79 458 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám (a tárgyidőszaknak) teljes költségét (amely gyakorlati jelentése a változatlan egységköltség mellett teljesített nagyobb mennyiségű elszámolási egység), úgy a KSz részletesen bemutatja, hogy mely költségelemek milyen mértékű növekedése okozza az eltérést (tehát milyen pótlólagos kapacitások kerülnek bevonásra a többlet teljesítmény elérése érdekében). Az IH és a Miniszterelnökség mérlegeli a többlet kapacitások bevonásának és az elérni tervezett többlet teljesítmények indokoltságát és dönt a terv elfogadásáról, illetve kezdeményezi annak átdolgozását. A feladatterv bontása és tervezési módszertana az összes elvégezhető feladat tervezéséhez illeszkedően, gördülő tervezéssel egy évre előre történik. A tevékenységi terv részeként történik meg továbbá egy negyedévre előre a következő időszaki különbözeti díj tervezése is a 3. számú mellékletben rögzített Árazási Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően. Rendkívüli esetben a KSz az IH és a Miniszterelnökség felé kezdeményezheti a tevékenységi terv elszámolási időszakon belüli módosítását. Ennek részeként írásban és elektronikus úton megküldi a módosított tevékenységi tervet, valamint a módosítás alapját képező indoklást. Az IH és a Miniszterelnökség a kért módosítást értékeli, majd a beérkezést követő 30 napon belül dönt annak jóváhagyásáról vagy elutasításáról, amelyről a KSz-t írásban értesíti. A KSz a fenti elbírálási határidőnél rövidebb határidővel a tevékenységi terv módosítását nem kezdeményezheti. Tekintettel arra, hogy az aktualizált tevékenységi terv az elszámolási időszakonként összeállítandó teljesítési jelentés része, így az elszámolási időszakról szóló teljesítésigazolás kiállítási feltétele annak IH és a Miniszterelnökség általi elfogadása. III.1.2. Éves bevételi és ráfordítási terv (ÉBRT) Az éves tevékenységi tervvel párhuzamosan a KSz OP-nkénti bontásban összeállítja a KSz éves bevételi és ráfordítási tervét (ÉBRT) is. Az ÉBRT formátumát, és kötelező tartalmát az 1. számú melléklet tartalmazza. III.1.3. Beruházási terv A beruházási terv (BT) (amely része az 1. számú mellékletet képező munkatervnek) keretében a KSz OP-nkénti bontásban részletesen bemutatja a tervidőszak beruházásait, megjelenítve a beszerzések nettó, illetve bruttó értékét, a beruházási költések tervezett ütemezését, valamint az azokhoz kapcsolódó beruházási díj tervezett fizetési ütemezését, a szükségességet bemutató indoklást. A KSz bemutatja továbbá a tervidőszakban várhatóan elszámolható értékcsökkenési leírás összegét (a tervidőszaki díjakban érvényesíteni kívánt teljes amortizáció értékét). III.2. III.2.1. A finanszírozás rendszere Az alkalmazható díjelemek A KSz-t jelen Megállapodás keretében elvégzett munkájáért díjazás illeti meg. A KSz a III III.2.6 pontban meghatározott szabályok szerint az alábbi díjakat számlázhatja az IH felé.

80 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 459 Teljesítménydíj (TD). A TD az elszámolási egységként definiált eredmények elérése érdekében, azokhoz közvetlenül kapcsolódó, indokolt költségekre fedezetet nyújtó díjelem. Rendkívüli esetektől eltekintve (lásd KD), a TD finanszírozza a KSz-nél felmerülő összes elszámolható költséget. A teljesítménydíjat elszámolási egységenként kell meghatározni (az elszámolási egységek meghatározását, azok elérésének kritériumait az 5. számú melléklet tartalmazza). Mértékegysége: Ft/elszámolási egység (Ft/db). Különbözeti díj (KD). A KD a KSz tevékenységének elvégzéséhez kapcsolódóan felmerült indokolt, az IH és a Miniszterelnökség által elismert egyszeri, ezért a TD-be be nem építendő költségek fedezésére szolgál. A KD meghatározása elszámolási időszakonként történik. Mértékegysége: Ft(/elszámolási időszak). Beruházási díj (BD). A beruházási díj éves díj, melynek célja, hogy fedezetet nyújtson a KSz indokolt beruházásainak megvalósítására. Mértékegysége Ft(/időszak). A Felek rögzítik, hogy amennyiben a Beruházási Díjból beszerzett beruházás hasznos élettartama hosszabb, mint a jelen megállapodásban foglalt feladatok elvégzésének időszaka, úgy a különbözet elszámolásáról egy záró elszámolás keretében intézkednek. III.2.2. Elszámolási időszakok A díjak meghatározása elszámolási időszakonként történik. Az elszámolási időszak három hónapos időintervallum, kezdő és végpontjai minden év január 1. - március 31., április 1. - június 30., július 1. - szeptember 30., illetve október 1. - december 31. III.2.3. A teljesítésigazolás, elszámolás rendje A KSz teljesítésének igazolása és a Felek közötti elszámolás rendje az alábbiak szerint történik. A KSz az elszámolási időszakban általa elvégzett feladatokról, az ehhez kapcsolódóan felmerült költségeiről, illetve a 3. számú mellékletben szerepeltetett Árazási Szabályzat alapján összeállított díjakról teljesítési jelentést készít (4. számú melléklet), amelyet az elszámolási időszak végét követő 30 napon belül elektronikus formában eljuttat az IH-nak és a Miniszterelnökségnek (feltölt az IH KSz kommunikációjára szolgáló felületre). Az IH és a Miniszterelnökség a teljesítési jelentés kézhezvételétől számított 40 napon belül elvégzi a lejelentett teljesítmények, az azokhoz kapcsolódó költségek, illetve az ezek bázisán kalkulált díjak ellenőrzését, amelynek alapján megállapítja az általa elfogadható teljesítmények, illetve az ezért kifizethető összeg nagyságát. Az elfogadott teljesítményről és ahhoz kapcsolódó elfogadott ellenértékről az EMK 1. melléklet 663. pontja szerint a Miniszterelnökség által meghatározott teljesítés-igazolható összeg alapján az IH szakmai teljesítésigazolást állít ki, amelyről az IH tájékoztatja a KSz-t, aki ennek birtokában kiállítja az elszámolási időszakra vonatkozó számláját. Az IH a számla kézhezvételétől számított 10 napon belül elkészíti a kifizetési kérelmet és megküldi a Miniszterelnökség részére, aki annak kézhezvételétől számított 20 napon belül a számla ellenértékét átutalja a KSz részére.

81 460 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám A fenti logikához kapcsolódó részletes szabályokat a III III.2.6. pontok foglalják össze. III.2.4. Teljesítési jelentés, díjkalkuláció A KSz által összeállítandó teljesítési jelentés (4. számú melléklet alapján) három egy gördülő eljárással aktualizált tevékenységi tervből, egy számszaki és egy szöveges részből áll. A teljesítési jelentés aktualizált tevékenységi terv részében a KSz bemutatja a rendelkezésére álló legfrissebb információk alapján az elkövetkezendő négy elszámolási időszakban (OP-nként, elszámolási egységenkénti bontásban) az összesen elvégezhető feladatok számának várható alakulását, továbbá az elvégezni tervezett feladatok azonos bontású és időhorizontú mennyiségét. A tevékenységi terv formája a jelen Megállapodás 1. számú mellékletében található. A teljesítési jelentés számszaki része a 4. számú mellékletben foglalt formanyomtatványoknak a mellékletben rögzített útmutató szerinti kitöltésével teljesül. A számszaki rész kiemelt eleme az elszámolási időszakra vonatkozó díjkalkuláció, melyet a KSz a jelen Megállapodás 3. számú mellékletében szerepeltetett a Miniszterelnökség által jóváhagyott Árazási Szabályzat rendelkezéseivel összhangban köteles összeállítani. A teljesítési jelentés szöveges részének elkészítésére az alábbi esetekben és tartalommal van szükség: - amennyiben a KSz különbözeti díjat számol el, minden esetben be kell mutatni a díj felszámításának indokát, valamint a jogosultság dokumentumait (amennyiben a díj felszámítására IH, vagy Miniszterelnökség általi jóváhagyás alapján került sor); - amennyiben bármely elszámolási egységre elszámolni kívánt teljesítménydíj tétel növekszik az előző időszakhoz képest, a KSz-nek indoklási kötelezettsége van. Az indoklásban be kell mutatni, hogy mely, a későbbiekben folyamatosan érvényesülő hatás eredményezte a díj növekedését; - a működési hatékonytalanság elhatárolható költségének megjelenése esetén a KSz-nek be kell mutatnia a hatékonytalanság okait; - az előző időszakot érintő, nem jelentős hibák korrekcióinak bemutatása (a nem jelentős hibák meghatározásáról lásd a III pontot); - amennyiben az IH új hatékonysági elvárásokat fogalmazott meg (ennek szabályait lásd a III.2.5.pontban), úgy annak bemutatása, hogy ezek elérése milyen fázisban van; - a frissített tevékenységi tervhez kapcsolódó szöveges indoklások, kiegészítések; - a KSz döntése alapján, egyéb esetekben. Minden év első elszámolási időszaki Teljesítési jelentésében a KSz, az előző év(ek)ben keletkezett, a díjképzésbe be nem vonható (de az elszámolhatósági szabályoknak megfelelő) költségtömeget, a III pontnak megfelelő összegben, mint a teljesítésigazolásra benyújtott költségek részét, az Elkülönítési Szabályzatban (2. számú melléklet), és az Árazási Szabályzatban (3. számú melléklet) az egyszeri, nem folyamatosan felmerülő költségek megtérítésére vonatkozó szabályok szerint elszámolhatja. III.2.5. A teljesítési jelentés ellenőrzése, a teljesítésigazolás kiállítása A jelentésben foglaltakat az IH és a Miniszterelnökség mind pénzügyi, mind szakmai szempontból ellenőrzi. A költségek és teljesítések tekintetében az ellenőrzési tevékenység a jelen Megállapodás érvényességének teljes időszakára kiterjedhet.

82 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 461 III Pénzügyi ellenőrzés A pénzügyi ellenőrzésnek két része van: a szabályszerűségi és dokumentációs ellenőrzés, valamint a működési hatékonyság vizsgálata. Szabályszerűségi és dokumentációs ellenőrzés A teljesítési dokumentációt a Miniszterelnökség az általa kialakított módszertan és munkaprogram szerint ellenőrzi. Az ellenőrzés keretében vizsgálja a KSz által jelentett teljesítmények és az azt alátámasztó adatbázisok, illetve egyéb dokumentumok egyezőségét és konzisztenciáját; a KSz által teljesítettnek jelentett munkafolyamatok dokumentációjának rendelkezésre állását; a KSz által meghatározott díjak és az ezen díjak meghatározása során kötelezően alkalmazandó szabályok, szabályzatok (kiemelten az Elkülönítési Szabályzat és az Árazási Szabályzat) érvényesülését; a díjak kiszámítása során felhasznált adatok és az EMIR, illetve a KSz belső rendszereiből nyert információk egyezőségét; az EMIR, illetve a KSz belső rendszereiben foglalt adatok és azok dokumentációjának egyezőségét és a dokumentumok szabályszerűségét. A teljesítési jelentés szabályszerűségi és dokumentációs vizsgálata során a Miniszterelnökség a feltárt eltéréseket értékeli (megtérítésükről dönt) az eltérés súlyának figyelembevételével (lásd lentebb), de függetlenül attól, hogy a feltárt eltérés az elszámolható díjat csökkenti vagy növeli. A teljesítési jelentés egészére vonatkozóan a feltárt hibák számszerűsített hatása összegzésre kerül. Amennyiben az összesített érték nem éri el az elszámolási időszakban a KSz által kiszámlázni kívánt díjak összegének 2 (kettő) %-át (nem jelentős hiba), úgy a Miniszterelnökség az egyéb feltételek fennállása esetén (lásd a III pontot) a teljesítési jelentésben foglaltakat pénzügyi szempontból elfogadottnak tekinti, azzal a feltétellel, hogy a KSz vállalja, hogy az eltéréseket a következő elszámolási időszaki elszámolásában korrigálja. Ebben az esetben az ilyen korrekciók bemutatása része az azzal érintett teljesítési jelentésnek (a következő időszaki teljesítési jelentés). A KSz dönthet úgy, hogy nem él a halasztott korrigálás lehetőségével és azonnal javítja a hibát. Erről nyilatkozik, majd összeállítja a korrigált teljesítési jelentést (lásd a III pontot; az összesítés során csak a szorosan összefüggő ellentételes irányú eltérések esetén alkalmazható kompenzáció, egyébként az eltérések abszolút értékének összesítése után állapítható meg, hogy a feltárt hibák elérik-e a jelentős hiba határát). A nem jelentős hiba fogalma az eltérő díjelemek közötti átsorolás esetében nem alkalmazható. A pénzügyi ellenőrzés keretében a Miniszterelnökség kijelölt ellenőrei a KSz központjában, illetve telephelyén helyszíni vizsgálatokat végeznek, az elszámolással kapcsolatos dokumentumokba betekintenek, szükség esetén másolatot készítenek, a KSz illetékes munkavállalóival interjúkat folytatnak le, kérdéseket tesznek fel. A KSz köteles az ellenőrzési tevékenységet a feltételek biztosításával, a dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, az interjúkon való részvétellel, illetve az ellenőrzés során felmerült kérdések (szükség szerint szóban és/vagy írásban történő) megválaszolásával segíteni. A pénzügyi ellenőrzés kiterjed minden olyan tételre, kimutatásra, jelentésre, dokumentumra, amely bármilyen módon érintett a KSz

83 462 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám által nyújtott szolgáltatások naturális mennyiségének, illetve ellenértékének megállapíthatóságára, illetve egyeztethetőségére. A működési hatékonyság vizsgálata Az IH és a Miniszterelnökség vizsgálja a KSz működésének hatékonyságát és annak változását. A vizsgálatokat a következő információk alapján végzi: a szabályszerűségi és dokumentációs vizsgálat során nyert információk; a KSz működésére vonatkozó historikus adatok; a többi KSz azonos típusú tevékenységeinek adatai; a KSz, illetve más szereplők által szolgáltatott egyéb információk. A vizsgálatok alapján az IH és a Miniszterelnökség meghatározza, illetve módosítja a KSz fajlagos költségszintjével, alkalmazott dokumentációs rendszerével, illetve annak biztonságával, az elvégzendő feladatok mennyiségével, stb. kapcsolatos elvárásait (követelményeit), azok elérésére határidőt, teljesítésük / nem teljesítésük esetére pedig következményt szab, amely lehet pozitív motiváció a cél elérése esetére, illetve szankció a késedelem, vagy a cél el nem érésének esetére. Az új hatékonysági elvárás megfogalmazható, mint motivációs cél, eléréséhez köthető egyszeri elismerhető költségtöbblet. Nem fogalmazható meg pozitív motivációs cél olyan feladat ellátására, illetve olyan minőségi szint elérésére, amelynek teljesítése szerződési kötelezettség (tipikusan nem köthető pozitív motiváció az egyes kampányszerűen jelentkező feladatok elvégzéséhez). A motivációs céllal kapcsolatban elszámolt többletköltségeknek minden esetben meg kell felelniük a KSz elkülönítési szabályzatának. Az új (hatékonysági) elvárás végleges kiadása előtt az IH és a Miniszterelnökség előzetes egyeztetést követően lehetőséget biztosít a KSz illetékes szakértőinek arra, hogy megismerjék és véleményezzék: az előkészítő szakmai anyagokat, a megfogalmazni kívánt követelményeket, valamint az esetlegesen rendelkezésre álló referencia (a követelményt már teljesítő) KSz-ek gyakorlatát. A KSz az elvárásokra vonatkozó véleményét, javaslatait, a tájékoztatást követően ésszerű, de 22 napnál nem hosszabb időn belül megküldi az IH és a Miniszterelnökség részére. A KSz javaslatait az IH és a Miniszterelnökség megfontolja, majd dönt az elvárás és a kapcsolódó egyéb feltételek ügyében. A KSz távolmaradása a tájékoztatótól, illetve késedelme a véleményezés során nem halasztó hatályú. Az IH és a Miniszterelnökség által meghatározott új hatékonysági elvárások teljesítésének ellenőrzése része az IH és a Miniszterelnökség vizsgálati tevékenységének. Ezen vizsgálat időben elkülönülhet a teljesítési jelentés vizsgálatától. A vizsgálatok ütemezéséről és várható időtartamáról az IH, a Miniszterelnökség és a KSz előzetesen egyeztetnek. Az új hatékonysági elvárásoknak való megfelelésről (illetve meg nem felelésről) a határidő lejártát követő 22 napon belül a KSz írásban tájékoztatja az IH-t és a Miniszterelnökséget. Az IH és a Miniszterelnökség a tájékoztatástól függetlenül a határidő lejártát követően ellenőrzi az elvárásban foglaltak teljesülését. Eltérés esetén intézkedik az elvárás megfogalmazásakor rögzített következmények beállásáról, amelyekről írásban értesíti a KSz vezetőjét. A működési hatékonytalanság elszámolása A jelen szerződésben rögzítetten az elszámolási egységek meghatározott teljesítmény díjainak tekintetében az IH elvárása, hogy azok kizárólag az IH által előzetesen jóváhagyott, tartósan a rendszerben maradó költségnövekedéssel arányosan növekedhetnek, és nem haladhatják meg a tárgy

84 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 463 elszámolási időszakot megelőző két elszámolási időszakban kiszámított díjak közül a KSz által kiválasztottat. Amennyiben az adott elszámolási egységre vonatkozóan teljesítmény a megelőző időszakban nem került elszámolásra, úgy az összehasonlító ár az alábbi szabályok szerint kerül meghatározásra: ha az eddigiekben még soha nem volt ilyen teljesítménye a KSz-nek akkor nem értelmezhető, így a tárgyidőszaki ár kerül elfogadásra, ha megelőzően már volt ilyen teljesítménye, akkor az utolsó két értékkel bíró negyedév árai közül választ a KSz, amennyiben csak egy ilyen árral rendelkezik, akkor az az ár az összehasonlító ár a tárgyidőszakban. III Szakmai ellenőrzés és szakmai értékelés Az IH és a Miniszterelnökség a KSz-re átruházott feladatok ellátásának szabályszerűségét és minőségét folyamatba épített módon, célvizsgálatokon, illetve külső ellenőrző szervek által készített jelentéseken keresztül ellenőrzi. Amennyiben az IH vagy a Miniszterelnökség a szakmai munka minősége alapján (tehát a dokumentumok hiánya, vagy szakmailag nem megfelelő minősége miatt) az alábbi vizsgálatok során, vagy egyéb módon tudomására jutott adatok, információk alapján levonást kíván érvényesíteni, úgy a levonás indokát és a mértékének megállapítási módját írásban indokolni köteles. Amennyiben a levonás jogosságát a KSz vitatja, úgy arra a kézhezvételtől számított 7 napon belül írásban észrevételt tesz. Az észrevételben foglaltakra is tekintettel az IH javaslatára a Miniszterelnökség vagy a Miniszterelnökség dönt a levonás végleges mértékéről és az első lehetséges teljesítésigazolásban érvényesíti azt. A minőségi ellenőrzések negyedévenként, illetve évenként történnek az alábbi tartalommal. A szakmai értékelések kiadására és a levonási összegeknek a KSz-szel való közlésére az IH-nak az értékelt időszak utolsó napját követően 60 nap áll rendelkezésére. Amennyiben ezen határidőn belül ilyen a KSz részére nem kerül megküldésre, úgy az adott időszak úgy tekintendő, hogy azzal kapcsolatban levonást az IH nem kíván érvényesíteni. Jelen szabály alól kivételt képeznek az automatikusan számított levonások. Ezek esetében a határidőig tartó IH értesítés elmaradása esetén a KSz a rendelkezésére álló adatok és az abszorpciós értékelőlapban foglalt szabályok és értékek felhasználásával maga számítja ki a levonások mértékét és küldi meg az IH-nak. Az IH-nak ezen dokumentumok beérkezését követően 7 nap áll rendelkezésére azzal kapcsolatban észrevételt tenni, egyeztetést kezdeményezni (írásban). A határidő elmulasztása a KSz által adott értékek elfogadását jelentik, abban az esetben, ha a KSz számításai az abszorpciós értékelőlapban foglalt módszerek és mértékek felhasználásával, számtanilag helyesen történt. A későbbiekben az IH a határidőn túl kizárólag a számtani hibák korrekcióját, illetve az abszorpciós értékelőlapban foglalt mértékek, vagy képletek (eljárások) helytelen alkalmazásából adódó hibák korrekcióját kérheti. Negyedéves ellenőrzések A KSz által negyedévente benyújtott teljesítési jelentésben minden elszámolni kívánt elszámolási egység tekintetében ellenőrzésre kerülnek az alábbiak: adott tevékenység elvégzését bizonyító alapdokumentumok (lásd: 5. sz. melléklet) megléte, adott tevékenység jogszabályban, illetve EMK-ban rögzített határidőn belüli teljesítése.

85 464 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám A pályázati kiírás elkészítése és a támogatási döntés tevékenységekkel kapcsolatban a fenti kritériumok teljesülésén kívül az IH az alábbi szempontok érvényesülését is figyelembe veszi. Pályázati kiírás elkészítése: Az IH az új kiírás, illetve tükör kiírás elkészítés vagy újbóli kiírás megjelentetése esetében az ahhoz kapcsolódó KSz által elvégzett feladatok minőségét értékeli. A nem megfelelő minőségű munka esetében az IH egyedi mérlegelés alapján, indokolt döntésével, szankcióként levonást érvényesíthet. Támogatási döntés: - Döntés előkészítés során felmerült KSz hibák - A projekt végrehajtás során a támogatási döntésre vonatkoztatható KSz hiba felmerülése. Fentiek alapján a nem megfelelő minőségű munka esetében az IH egyedi mérlegelés alapján, indokolt döntés mellett levonást érvényesíthet. A minőségi kritériumokat, illetve a levonás mértékének megállapítását a Megállapodás 6. számú melléklete tartalmazza. Az elszámolási egységeken kívül az IH, negyedéves értékelést készít a KSz alábbi tevékenységével kapcsolatban. EMIR menedzsment Kapcsolattartás: - IH, vagy Miniszterelnökség által szervezett fórumokon való részvétel (pl. EMIR menedzseri workshop) - Elérhetőség (rendelkezésre állás) - Telefonos/ es megkeresésekre való válaszadás (igen/nem), a válasz releváns időn belüli beérkezése, a válasz megalapozottsága (pl. nincs észrevételünk vs. részletes, konstruktív javaslat) Véleményezés: - EMIR-fejlesztési igények, e-learning tananyagok, tesztelésekben való részvétel Rendszeres és eseti feladatok elvégzése (igen/nem), elvégzett feladat minősége (elvégzett feladat után szükség van-e pontosításra, egyeztetésre) Szabálytalanság kezelés Jogszabályban, eljárásrendekben meghatározott határidőn belül folytatta-e le a szabálytalansági eljárást. Az EMIR modul megfelelő módon, határidőben feltöltésre került-e. A KSz a szabálytalansági eljárást a jogszabályoknak, eljárásrendeknek megfelelően végezte-e el. Amennyiben az IH által végzett ellenőrzés, vagy jogorvoslati eljárás során hiba kerül megállapításra, az IH indoklás mellett levonást érvényesíthet. Kifogás kezelés Jogszabályban, eljárásrendekben meghatározott határidőn belül folytatta-e le a kifogás kivizsgálását.

86 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 465 Az EMIR modul megfelelő módon, határidőben feltöltésre került-e. A KSz a kifogás kezelési tevékenységét a jogszabályoknak, eljárásrendeknek megfelelően végezte-e el. Amennyiben az IH ellenőrzése során hiba kerül megállapításra, az IH indokolt döntésével levonást érvényesíthet. Amennyiben egy kifogással kapcsolatban az IH helyt adó döntést hoz és a kifogás kivizsgálása során bizonyítást nyer, hogy az a KSz hibájából ítélhető jogosnak úgy a kifogással érintett elszámolási egységgel kapcsolatban az IH az elszámolási egység díjából levonást érvényesíthet. Egyéb adatszolgáltatás, illetve szakmai véleményezések, kapcsolódó feladatok, monitoring látogatás A KSz által rendszeresen készített (pl.: hitelesítési jelentés, havi jelentések, éves jelentés), illetve az IH, vagy a Miniszterelnökség által ad hoc jelleggel megrendelt adatszolgáltatások, jelentések, szakmai véleményezések (pl.: eljárásrendek véleményezése, projekt adatok bekérése, közös IH-KSz szakmai fórumokon való részvétel), monitoring látogatások határidőben és az IH, vagy a Miniszterelnökség által elvárt minőségben történő elkészítésével, végrehajtásával kapcsolatban az IH indoklás mellett levonást érvényesíthet. Abszorpciós tervszámok negyedéves ütemezésének teljesülése A KSz által vállalt és az IH által jóváhagyott kötelezettségvállalási, szerződéskötési, kifizetési tervszámok teljesülését az IH negyedévente értékeli. Az értékelés egy automatikusan alkalmazott algoritmus alapján történik, amelynek eredményéről az IH értesíti a KSz-t. Az értesítésben tájékoztatást nyújt az adott negyedévi tervteljesítésről, továbbá a tárgyévi összevont tervteljesítésről. Az értesítés tájékoztató jelleggel tartalmazza továbbá az eltelt időszaki tervteljesüléssel kapcsolatban az abszorpciós levonás pillanatnyi mértékét. A levonás érvényesítése évente egyszer, a negyedik negyedévről szóló TJ-ben történik, oly módon, hogy az abszorpciós levonás azonnal, mint díjképzésbe be nem vonható hatékonytalanság kerül elszámolásra (lásd még III pont). Kommunikációs tevékenység A Miniszterelnökség által írásban, egy munkanapnál (24 óra) hosszabb határidővel megfogalmazott adatszolgáltatásra, tájékoztatásra irányuló kéréseket a KSz határidőre teljesítette-e. A KSz a kedvezményezettek által beküldött, a projekthez kapcsolódó sajtónyilvános eseményekről tájékoztatja-e a Miniszterelnökséget, illetve az értesítést a megadott határidőn belül küldi-e meg. A Miniszterelnökség által hetente javasolt és a KSz által ténylegesen kiadott sajtóközlemények arányának vizsgálata. A Miniszterelnökség alapvető szakmai, formai és tartalmi elvárásainak megfelelnek-e a KSz által kiadott sajtóközlemények. Az arculati kézikönyvben foglaltakat a KSz betartja-e minden arculathordozó kommunikációs felületen (kiadványok, rendezvénydekoráció, szóróanyagok, kommunikációs felületek, stb.). A rendezvények hatékonyságának mérése. A fent felsorolt szempontok mérési módszertanát, illetve a szankció mértékének meghatározását jelen Megállapodás 8. számú melléklete ( Minőségi elvárások a közreműködő szervezetek kommunikációjában c. útmutató) tartalmazza. EMIR-hez kapcsolódó szempontok

87 466 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám A hatályos informatikai szabályzatoknak megfelelő működés. A KSz nem fejleszt és üzemeltet az EMIR-rel azonos célú rendszert a Miniszterelnökség előzetes jóváhagyása nélkül, illetve erről negyedévente nyilatkozik a 9. számú melléklet alapján Adott KSz esetén van-e kijelölt, a Miniszterelnökség által elérhető EMIR menedzser (EM), illetve a munkájával a Miniszterelnökség elégedett-e. EMIR felhasználó munkakör, illetve szervezet változás miatt leadandó jogosultsági igények időben történő leadása. Az EMIR Informatikai Biztonsági Szabályzatnak (IBSZ) megfelelő működés. Adatrögzítés időbelisége, pályázati kiírások lehetővé teszik-e az adatrögzítést EMIR-ben, adatrögzítés minősége. Történt-e olyan megállapítás külső vagy belső ellenőrzések során, hogy a KSz egy korábban tudomására jutott EMIR hibát vagy annak tűnő jelenséget nem jelentett be és úgy dolgozott tovább az általa hibásnak vélt funkcióval. A KSz által tett és kijavítás után át nem vett hibabejelentések száma. A KSz által leadott és elkészítés után át nem vett adatjavítások száma. Képzésre jelentkezett, de ott meg nem jelent KSz dolgozók száma. Ügyfélszolgálathoz kapcsolódó szempontok Az IMK Ügyfélszolgálat/Ügyfél-tájékoztatás pontja alatt található feladatok, illetve az Ügyfélkezelési és információszolgáltatási kézikönyv előírásainak teljesítése: - Válaszadási határidő betartása - Átkapcsolás sikeressége - Gyakran Ismételt Kérdések menüpont feltöltése és folyamatos karbantartása Éves ellenőrzések KSz tevékenység és működés ellenőrzése Az IH évente legalább egyszer célvizsgálat keretében ellenőrzi a KSz által ellátott tevékenységek szabályszerűségét, illetve minőségét. A célvizsgálat az IH által kidolgozott ellenőrzési módszertan alapján történik. A vizsgálat kiterjedhet a KSz által elvégzett bármely e Megállapodás szerinti tevékenységre. Az IH megbízásából lefolytatott célvizsgálatokon kívül, a KSz tevékenységét külső ellenőrző szervek is vizsgálhatják. Fent nevezett bármely ellenőrzés megállapításai alapján az IH javaslatára a Miniszterelnökség vagy a Miniszterelnökség az értékelt évben már korábban elfogadott és kiszámlázott díjak alapján levonással élhet, amelyeket a jelen megállapodásban foglalt szabályok szerint érvényesít. A minőségi kritériumokat, illetve a levonás mértékének megállapítását a Megállapodás 7. számú melléklete tartalmazza. Tervszámok teljesülése Az IH éves szinten méri és értékeli a KSz által vállalt alábbi tervszámok teljesülését:

88 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 467 kötelezettségvállalási tervszámok, szerződéskötési tervszámok, kifizetési tervszámok. A minőségi kritériumokat, illetve a levonás mértékének megállapítását a Megállapodás 7. számú melléklete tartalmazza. A Miniszterelnökség továbbá éves szinten ellenőrzi a széles közvélemény tájékozottságát a helyi és ágazati fejlesztésekről a jelen Megállapodás 8. számú mellékletét képező, Minőségi elvárások a közreműködő szervezetek kommunikációjában c. útmutatóban leírtak alapján. Amennyiben a KSz teljesítményének értékelése során a szankcionálás mértéke összességében, vagy negyedéves szinten eléri a kiszámlázott díj összegének 6%-át, úgy a KSz által vétett hibák, illetve rossz teljesítmény okairól az IH és/vagy a Miniszterelnökség, a KSz ügyvezető és a KSz Tulajdonos képviselője személyesen haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek, ahol döntenek az elhárításuk módjáról, ütemezéséről, valamint a szükséges konzekvenciákról. A fenti határ elérése esetén, amennyiben a KSz vezető személye nem változik, úgy az adott évre vonatkozóan az IH a vezetői bónusszal kapcsolatban felmerült költségeket az általa fizetett díjban nem ismeri el. III Az ellenőrzések során érvényesített levonások kezelése, a díjképzésbe be nem vonható, de az elszámolhatósági szabályoknak megfelelő költségtömeg elszámolása A jelen pontban szabályozott elszámolási módszer kiterjed minden, az elszámolhatósági körbe tartozó, de a minőségi és/vagy hatékonysági ellenőrzés megállapításainak következtében az adott elszámolási időszak teljesítményeivel kapcsolatban kiszámlázható költségeként el nem ismert költség és ráfordítás elemre. A minőségi ellenőrzések során a jelen Megállapodás alapján a KSz által kiszámlázható díjból az IH javaslatára a Miniszterelnökség vagy a Miniszterelnökség által érvényesített levonások összege (továbbiakban: minőségi levonások) az Elkülönítési szabályzatban (2. számú melléklet) és az Árazási Szabályzatban (3. számú melléklet) a hatékonytalansággal kapcsolatos elszámolási módszerrel megegyező módon, mint annak része határolandó el, majd vonható be ismét a díjképzési körbe. Az Elkülönítési Szabályzat (2. számú melléklet) és az Árazási Szabályzat (3. számú melléklet) alapján a díjképzési körbe már be nem vonható elhatárolt költségek és ráfordítások összegét csökkenti a KSz által elhatárolt, a Tulajdonos döntése alapján fizethető, a díjkalkuláció során figyelembe vehető költségek összege, illetve annak a díjkalkulációba be nem vonható elszámolható költségekkel megegyező része. Elsődlegesen, de nem kizárólag az elhatárolt jutalmak, bónuszok, vagy más a Tulajdonos döntésétől függő kifizetések összege (továbbiakban: elhatárolt bónusz, bónusz elhatárolás) csökkentendő a díjkalkulációba már nem bevonható költségek összegével. Tekintettel a II.5.4. pontra, a KSz vezető bérének az említett pontban foglalt célokkal összefüggő része nem értendő bele a díjképzési körbe be nem vonható elhatárolt költségek által csökkentendő elhatárolt bónusz fogalmába. Az elszámolás során a díjképzésbe be nem vonható költségekkel kapcsolatos elhatárolással szemben a már megképzett bónusz elhatárolást kell csökkenteni, mindaddig, amíg a díjképzésbe be nem vonható költségek elhatárolása nullára nem csökken (tehát akár több elszámolási időszakon keresztül is). A díjszámítás menete a fenti elszámolással nem változik. A KSz az ÉBRT-ben foglalt bónusz időarányosan elhatárolt összegével számolva képzi meg a díjait, majd az így megképzett elhatárolást csökkenti a fenti módon. Amennyiben a tárgyévi (T. év) bónusz elhatárolás teljes összege nem nyújt fedezetet a díjképzésbe be nem vonható költségek összegére, úgy a mérleg fordulónapján a fennmaradó összeget, mint kiszámlázható költséget kell elhatárolni. Ebben az esetben természetesen a tárgyévvel kapcsolatban bónusz vagy azzal egy tekintet alá eső egyéb juttatás a KSz-nél nem fizethető, hiszen az erre vonatkozó elhatárolás összege nulla. Az előző évről (T. év) áthozott a díjképzésbe be nem vonható költségek összege, a fentiek szerint csökkenti a következő naptári évre (T+1. év) az ÉBRT-ben elfogadott bónusz összegét. Ez oly módon

89 468 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám történik, hogy a KSz az általános szabályoknak megfelelő módon az ÉBRT-ben jelzi a tervezett bónusz összegét, amelyet az IH jóváhagy, majd az elszámolási időszakonkénti elhatárolás lekönyvelését követően, a fentiek szerint csökkenti a bónusz elhatárolását a díjképzésbe be nem vonható elszámolható költségek elhatárolásával szemben. Amennyiben a következő naptári évre (T+1. év) az ÉBRT-ben elfogadott bónusz teljes összege a (T. évről) áthozott díjképzésbe be nem vonható elszámolható költségek egészére nem nyújt fedezetet, úgy a fedezetlen részt a KSz a III.2.4 pont szerint elszámolhatja. Ebben az esetben természetesen a következő naptári évben (T+1. év) sem fizethetőek ki a bónusz elhatárolás körébe tartozó tételek, hanem azok a fentiekben meghatározott módszer szerint csökkentik a díjképzésbe be nem vonható költségek elhatárolását. A III.2.4 pont alapján az IH által megtérített díjképzésbe be nem vonható elszámolható költségek összege csökkenti az erre vonatkozó elhatárolás összegét. Az abszorpciós tervekkel kapcsolatos levonások és túlteljesítések elszámolása Tekintettel arra, hogy a Felek kiemelten fontosnak tartják az abszorpciós célok elérését, a -III pontban az Abszorpciós tervszámok negyedéves ütemezésének teljesülése részben írt negyedéves értékelések éves összesített értékének elszámolása eltér a megelőzőekben bemutatott elszámolási módtól. Felek rögzítik, hogy az abszorpciós értékelőlapon bemutatott számítási metódus alapján meghatározott értéket kizárólag a jelen címben foglalt esetben és módon módosítják és számolják el. Az abszorpciós korrekció értékének meghatározása az abszorpciós értékelőlapban foglalt képlet segítségével történik. Abban az esetben, ha az abszorpciós célokat a KSz nem éri el, úgy a rögzített képlet alapján meghatározott levonást a KSz a negyedik negyedévben mint díjképzésbe be nem vonható tételt számolja el, tehát azonnal csökkenti az elhatárolt T évi elhatárolt bónuszt, illetve amennyiben az nem elegendő a csökkentés elszámolására, úgy a következő évi elhatárolt bónuszt, az általános szabályok szerint. Amennyiben az abszorpciós célokat meghaladóan teljesít a KSz, úgy az abszorpciós értékelőlapban foglalt képlet alapján kiszámítható az abszorpciós jutalom elméleti maximum összege. A ténylegesen elszámolható abszorpciós jutalom értéke megegyezik a T évben a KSz által elszámolt díjképzésbe be nem vonható hatékonytalanságok összege, illetve az abszorpciós jutalom összege közül a kissebbel. Az abszorpciós jutalom elszámolása oly módon történik, hogy a KSz a fentiek szerint meghatározott jutalom összegével megnövelheti az elhatárolt bónusz összegét. Minden egyéb kérdésben az általános elszámolási szabályokat kell alkalmazni. III A KSz tájékoztatása az ellenőrzés eredményeiről, a teljesítésigazolás kiállítása A teljesítési jelentés leadását követő 40 napon belül az IH és a Miniszterelnökség tájékoztatja a KSz-t a szakmai és pénzügyi ellenőrzés eredményeiről, kiemelten az esetleges szabályszerűségi és dokumentációs hiányosságokról, eltérésekről, a szakmai ellenőrzés során feltárt esetleges hiányosságokról, az IH vagy a Miniszterelnökség által elfogadandó, illetve esetlegesen (részben) el nem fogadandó teljesítményekről, az IH vagy a Miniszterelnökség vagy egyéb külső ellenőrző szervek által az előző időszakokkal kapcsolatban feltárt eltérésekről, illetve az egyéb módon az IH vagy a Miniszterelnökség tudomására jutott eltérésekről, valamint az elfogadott teljesítésekhez kapcsolódóan elfogadandó ellenértékről.

90 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 469 A KSz a teljesítési jelentést tekintettel a nem jelentős hibára vonatkozó szabályozásra is módosíthatja és annak végleges változatát minden esetben írásos formában küldi meg az IH és a Miniszterelnökség részére (a módosítás átvezetésének elmaradása alapozza meg a később említett egyeztetési folyamat témaköreit). Az IH az EMK 1. melléklet 663. pontja szerint a Miniszterelnökség által meghatározott teljesítésigazolható összege alapján a végleges teljesítési jelentés beérkezését követő 5 napon belül kiállítja a szakmai teljesítésigazolást. A szakmai teljesítésigazolás aláírására jogosult személy az IH részéről: Huszár Richárd főosztályvezető - RFP Programvégrehajtási Főosztály. Az IH által nem elfogadott teljesítésekről az IH és a KSz szükség szerint, az alábbi eljárás keretei között egyeztet. Amennyiben az egyeztetés eredményeként az IH a szakmai teljesítésigazolás kiállítására jogosult vezetője a KSz észrevételeit részben vagy egészben elfogadja, úgy erről önálló teljesítésigazolás kerül kiállításra. III.2.6. Elszámolás Az IH által hitelesített szakmai teljesítésigazolás alapján a KSz számlát állít ki, amit megküld az IH részére. Amennyiben a KSz a jelen Megállapodásból kifolyólag, annak időtartama alatt bármikor, az I.3. pontban foglalt feladatok végrehajtásával kapcsolatos elszámolásokban nyereséget realizált (függetlenül attól, hogy ezt a saját könyveiben mint nyereség, elhatárolás, vagy mint céltartalék számolta el), a nyereség kumulált összegének (amely tartalmazza a jelen módon történő elszámolás időpontjáig realizált nyereségek kumulált összegét, illetve, amennyiben az ténylegesen december 31-e előtt megtörtént, ennek az I.3. pontban foglalt feladatok elvégzése során realizált veszteség kompenzálására visszavezetett részét) nagyságáig a teljesítésigazolás alapján számlát nem bocsáthat ki. A teljesítésigazolásban foglalt ellenérték nagyságáig a korábban realizált nyereséget számolja el mint bevételt, illetve annak már korábban megtörtént eredményként való elszámolása esetén a veszteség tárgyévi realizálásával az eredménytartalékát csökkenti. Az IH által kibocsátott szakmai teljesítésigazolás egyértelműen rögzíti, hogy a teljesítmények mely része számolandó el a felhalmozott nyereség terhére. Az előző időszaki nyereségek fenti módon történő elszámolása a július szeptember időszakáról szóló teljesítmények elszámolása során kezdődik meg és a felhalmozott eredmény teljes elszámolásáig tart. Különösen indokolt esetben a KSz írásos, indoklást is tartalmazó, az IH részére megküldött kérése alapján egyedi IH elbírálás értelmében, az IH kibocsáthat számlázásra jogosító szakmai teljesítésigazolást abban az esetben is, ha az előző időszakban keletkezett nyereségek teljes összege még nem került elszámolásra. A kiszámlázható rész ebben az esetben sem haladhatja meg a teljesítésigazolásban foglalt ellenérték 50%-át. Ilyen jellegű könnyítés egy alkalommal adható és feltétele, hogy a KSz tárgyévi költségei az IH által elfogadott a jelen megállapodás III.1.2. pontjában említett Éves Bevételi és Ráfordítási Terv időarányos részében meghatározott keretek között maradnak. A visszavezetendő nyereség összegének meghatározása során az esetlegesen azzal kapcsolatban megfizetett társasági adó nem csökkenti a visszavezetés összegét. Amennyiben a nyereség összege a már lezárt pénzügyi évekkel kapcsolatban lezajlott vagy későbbiekben lezajló vizsgálatok eredményei alapján módosul, úgy a módosított összeg az irányadó. Amennyiben a módosítás hatására a kumulált eredmény csökken és ennek a fenti módon történő elszámolása már megtörtént, úgy a KSz a korábbiakban a fenti módon elszámolt teljesítményeinek a csökkenés összegével megegyező összegű kiszámlázására jogosulttá válik.

91 470 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám A számla ellenértékét a Miniszterelnökség az IH által szabályszerűen elkészített kifizetési kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül köteles átutalni a KSz Magyar Államkincstárnál kezelt számú számlájára. Amennyiben a leigazolt teljesítés alapján hibátlanul és hiánytalanul kiállított számla a fenti határidőn belül nem kerül kifizetésre, a KSz a határidő lejártát követő naptól a Ptk. szerinti késedelmi kamatra jogosult. III.2.7. Előleg A KSz gazdálkodási stabilitásának biztosítása érdekében az IH előleget nyújt a KSz részére. Felek rögzítik, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. (9) bekezdésére tekintettel előlegvisszafizetési biztosíték nyújtására a KSz nem köteles. III Az előleggel mértékének meghatározása, kifizetése A finanszírozási előleg mértéke a KSz IH által elfogadott éves munkaterve alapján kerül meghatározásra; mértéke a KSz elfogadott tervezett éves költségeinek maximum 50%-a lehet. Az így meghatározott előleg összegét, minden körülmény figyelembevételével, az IH csökkentheti a III.2.6. pontban meghatározott előző időszakokban keletkezett többletek összegével. Ennek megfelelően az előleg összege az éves munkaterv elfogadásához illeszkedően évente korrigálásra kerül. Rendkívüli helyzetben a KSz írásos, indoklást is tartalmazó, az IH teljesítésigazolás aláírására kijelölt vezetője részére megküldött kérése alapján az előleg összege átmeneti időszakra (amelynek hossza nem érheti el a 3 teljes elszámolási időszakot, elszámolás legkésőbb a folyósítást követő 3. elszámolás során) növelhető (rendkívüli előleg). Az előleg megállapított/jóváhagyott összegéről az IH írásban tájékoztatja a KSz-t, aki ez alapján előlegbekérőt állít ki, amelynek alapján a Miniszterelnökség az IH által szabályszerűen elkészített szállítói előlegigénylés kifizetési kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül köteles átutalni az előleget a Magyar Államkincstárnál kezelt számú számlájára. A KSz az előleg beérkezését követő 5 napon belül kiállítja az előlegszámlát, melynek teljesítési időpontja az előleg jóváírásának napja. Az előlegszámlát a KSZ megküldi az IH részére, aki időközi kifizetési igénylés keretében benyújtja azt a Miniszterelnökségnek. III Az előleggel történő elszámolás A finanszírozási előleg összegét a Felek a tárgyév első két hónapjában felülvizsgálják és a KSz által leadott munkaterv alapján módosítják. A módosítás összegét a Felek a tárgyévi első elszámolási időszakra benyújtott számlával, illetve az első elszámolási időszakra benyújtott előleg számlával rendezik. A finanszírozási előleg elszámolása legkésőbb a Megállapodás hatályának lejártát megelőző két negyedévben történik. Az elszámolást Felek az utolsó két negyedéves elszámolási időszakra benyújtott számlával rendezik. A rendkívüli előleg rendezése oly módon történik, hogy az IH által meghatározott határidőt követő első elszámolási időszakról szóló teljesítésigazolás alapján kifizetendő ellenértékből kerül levonásra. A KSz köteles számláját a fentiek alapján kiállítani. Ennek elmaradása a számla IH általi elutasítását vonja maga után.

92 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 471 IV. Az IH, a miniszterelnökség és a KSz együttműködésének szabályozása IV.1. Az IH, a Miniszterelnökség és a KSz kapcsolattartása Az IH, a Miniszterelnökség és KSz a Megállapodás teljesítésének időtartamára az alábbi személyeket jelölik ki a folyamatos kapcsolattartásra: Kapcsolattartó az IH részéről Név: Oláh Gábor - Regionális Fejlesztési Programokért felelős helyettes államtitkár Telefon: Fax: [email protected] Kapcsolattartó a Miniszterelnökség részéről: Név: Dányi Gábor helyettes államtitkár Telefon: Fax: [email protected] Kapcsolattartó a KSz részéről Név: Varga Tamás Telefon: Fax: [email protected] A kapcsolattartók személyében bekövetkezett változásról kötelesek egymást haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 72 (hetvenkettő) órán belül írásban tájékoztatni. A Megállapodással kapcsolatos bármiféle közlés, kérés (együttesen: értesítés) írásban, személyes kézbesítés vagy postai úton tértivevényes, illetve ajánlott küldemény formájában a másik Fél fent megjelölt kapcsolattartójának címezve érvényes és hatályos. A jelen Megállapodás teljesítésével kapcsolatos dokumentumot akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha az átvételt a másik Fél átvételi elismervény aláírásával igazolja, illetve amikor a tértivevényes, ajánlott küldeményt átvették. A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, az iratot az ellenkező bizonyításáig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

93 472 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám Jelen Megállapodásban meghatározott határidők a kézbesítést követő napon kezdődnek. Az IH, a Miniszterelnökség és a KSz vállalják, hogy jelen Megállapodás lebonyolításával megbízott alkalmazottaik nevéről és telefonszámáról, valamint címéről kölcsönösen és folyamatosan tájékoztatják egymást. IV.2. Titoktartás, adatvédelem, bizalmas információk kezelése, összeférhetetlenség Felek a jelen Megállapodással kapcsolatban, továbbá az együttműködésük során akár szóbeli közlés, akár írásos dokumentum formájában tudomásukra jutott minden adatot, információt vagy birtokukba jutott dokumentumot kötelesek állami-, szolgálati-, üzleti titokként időbeli korlátozás nélkül kezelni és megőrizni. Ilyen információt Felek harmadik személy részére csak az érintett Fél (Felek) vagy egyéb érdekelt írásbeli előzetes hozzájárulásával jogosultak kiadni. Ezen rendelkezés nem vonatkozik a jogszabály alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségekre. A KSz kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a jelen Megállapodás III pontjában foglalt működési hatékonyság vizsgálata során az IH által elkészített dokumentumok tartalmát a többi KSz megismerhesse. A jelen Megállapodáshoz kapcsolódó feladatok ellátása során a pályázók döntésről történő hivatalos tájékoztatása időpontjáig a Feleket titoktartási kötelezettség terheli az értékeléssel, elbírálással és a döntéssel kapcsolatban. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a pályázó kizárólag a pályáztatási eljárásban történő előrehaladásáról való tájékoztatására. A titokvédelem nem vonatkozik azokra az információkra, adatokra, amelyeket a titok jogosultja nyilvánosságra hozott, vagy nem az e Megállapodásban foglalt rendelkezések megsértésével kerültek nyilvánosságra. A KSz kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen pontban meghatározott titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazottaival, alvállalkozóival és egyéb, a jelen Megállapodás teljesítésében résztvevő közreműködőivel is betartatja. A titoktartásra vonatkozó kötelezettségek a Megállapodás időbeli hatálya alatt, valamint a Megállapodás bármely okból történő megszűnését követően is fennmaradnak. Felek kötelesek az üzleti titok megsértéséből eredő, a másik Félnek, vagy harmadik személynek okozott valamennyi vagyoni és nem vagyoni kárt teljes mértékben megtéríteni. Felek tudomásul veszik, hogy a külön jogszabályokban meghatározott ellenőrzési szervek ellenőrzési jogosultságát nem tagadhatják meg. A KSz vállalja, hogy amennyiben vele szemben a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 14. -ában foglalt összeférhetetlenségi ok merülne fel, úgy köteles az ezen paragrafusban foglaltaknak megfelelően eljárni. IV.3. Egységes Monitoring Információs Rendszerrel kapcsolatos rendelkezések Az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) üzemeltetésével kapcsolatban a Miniszterelnökség jogai és kötelezettségei: 1. A Miniszterelnökség biztosítja a rendszer elérhetőségét munkanapokon 08:00 és 18:00 óra között, kivéve az előre nem látható szoftverhibák és hardverhibák elhárítására szükséges időt. Az EMIR rendszer munkaidőben történő rendelkezésre állása egy naptári éven belül 99%. A tervezett leállásokról a Miniszterelnökség a leállást megelőzően legalább 5 munkanappal értesíti a KSz-t. A nem tervezet leállásokról, amennyiben módjában áll, a Miniszterelnökség azonnal értesíti a KSz-t. 2. A Miniszterelnökség biztosítja a Helpdesk üzemeltetését, amelyhez történő bejelentéstől, illetve munkaidőn kívüli bejelentés esetén a következő munkaidő megkezdésétől számít a rendelkezésre

94 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 473 állás visszaállítása. A Helpdeskre 0-24 óra között lehet bejelentést tenni. A Helpdesk elérhető a Miniszterelnökség honlapján regisztrációt és jogosítást követően ( 3. A Miniszterelnökség biztosítja a kritikus rendszerhibák (rendszer elérhetetlenség) 4 órán belül történő elhárítását (kivéve a rendszer helyreállítását igénylő katasztrófahelyzeteket), a nem kritikus sürgős hibák 5 munkanapon belül, a nem sürgős hibák 8 munkanapon belül történő elhárítását. A hiba elhárítására rendelkezésre álló időtartam onnantól veszi kezdetét, hogy azt a felhasználó az EMIR Helpdesken bejelentette, azonban nem tartalmazza a tisztázó kérdésre rendelkezésre álló 1+2 munkanapot, illetve a javítás elkészítése és a következő engedélyezett verzióváltás közötti időtartamot. 4. A Miniszterelnökség napi rendszerességgel elvégzi a szerverek rendszerállapotának és a felhasználói fiókoknak a mentését, az adatbázis inkrementális mentését és hetente az adatbázis teljes mentését. Az adatbázis visszaállítását a Miniszterelnökség legfeljebb 24 órás határidővel biztosítja. A Miniszterelnökség ellátja a rendszerrel kapcsolatos adatvédelmi, valamint informatikai biztonsági feladatokat a Miniszterelnökség EMIR Informatikai Biztonsági Szabályzatának megfelelően. 5. A Miniszterelnökség biztosítja az EMIR technikai hátterét, a rendszer üzemeltetésének központi informatikai infrastruktúráját és egyes telepítendő kliens oldali szoftvereket. Ez nem vonatkozik az adott kliens megfelelő verziójú PC operációs rendszerére és irodai szoftvercsomagjára. 6. A Miniszterelnökség biztosítja az EMIR-ben kialakított adatkapcsolatok működtetését, az EMIR rendszerben a jogszabályok által kötelezően előírt adatkapcsolatokból származó adatok frissítését azon projektek esetében, ahol a küldést hiányos, illetve hibás adatok nem akadályozzák meg. 7. A Miniszterelnökség biztosítja a jogosultságok kiosztását és kezelését. A Miniszterelnökség biztosítja a vizsgához kötött jogosultságok megszerzéséhez szükséges e-vizsga infrastruktúrát. 8. A Miniszterelnökség biztosítja az EMIR rendszer paraméterezését a felhasználói modulok és az egyes támogatási konstrukciók esetében. Az EMIR rendszer azon moduljait, amelyek paraméterezést követően alkalmasak munkavégzésre a Miniszterelnökség abban az esetben tudja az adott feladat megkezdésének legkorábbi időpontjáig a KSz rendelkezésére bocsátani, amennyiben a KSz a paraméterezéssel kapcsolatos feladatait hiánytalanul és megfelelő időben teljesítette. 9. A Miniszterelnökség biztosítja az EMIR rendszer használatához szükséges oktatási anyagokat és az oktatói kapacitást a vonatkozó eljárások alapján. 10. A Miniszterelnökség az EMIR rendszerrel kapcsolatos problémák, kérdések megválaszolása vagy helyszíni kezelése érdekében az EMIR rendszer fejlesztőjével kötött szerződés terhére korlátozott szakértői kapacitást biztosít a KSz számára, amelyet a KSz a Helpdesken keresztül történt igénybejelentést követően, annak jóváhagyása esetén vehet igénybe. 11. A Miniszterelnökség gondoskodik a rendszer használatához szükséges informatikai kézikönyvek és útmutatók elkészítéséről. Az EMIR fejlesztésével kapcsolatban a Miniszterelnökség jogai és kötelezettségei: 1. A Miniszterelnökség gondoskodik az EMIR rendszer fejlesztéséről. A fejlesztési feladatokról és eredményekről a KSz-t az EMIR menedzseri megbeszéléseken tájékoztatja és az ezzel kapcsolatos információkat az EMIR Helpdeskben is elérhetővé teszi.

95 474 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 2. A Miniszterelnökség biztosítja a jogszabályi, intézményrendszeri, és egyéb a végrehajtási környezetben bekövetkezett változásokból, illetve szakmai indokból felmerült és jóváhagyott igényekből adódó továbbfejlesztési feladatok ellátását. A rendszer továbbfejlesztésére irányuló változtatási igények bejelentésére a Miniszterelnökség az EMIR Elektronikus Helpdesket működteti. A pályázatkezelés és projekt megvalósítás elektronikus támogatásával kapcsolatban a Miniszterelnökség jogai és kötelezettségei: A Miniszterelnökség az EMIR ÚMFT alrendszer tekintetében biztosítja a KSz számára a pályázatkitöltő programot KKV konstrukcióknál minden esetben, nem KKV konstrukcióknál legalább 70 db várható pályázat esetén. A Miniszterelnökség elektronikus úton biztosítja a mindenkor hatályos jogszabályok által előírt a tájékoztatási tevékenységhez szükséges információkat, illetve mindezen felül az elektronikus pályázói tájékoztatáshoz szükséges adatbázist. Az EMIR üzemeltetésével kapcsolatban a KSz jogai és kötelezettségei: A KSz biztosítja a Miniszterelnökség által meghatározott specifikációk szerint az EMIR használatához szükséges technikai hátteret, így különösen a munkaállomásokat (PC-ket) internet eléréssel, valamint az azokhoz szükséges szoftvereket. A KSz vezető feladata biztosítani, hogy a KSz rendelkezzen a Miniszterelnökség előírásainak megfelelő Informatikai Biztonsági Szabályzattal, illetve feladata biztosítani annak betartását. Minden KSz esetén a KSz kötelessége legalább egy főállású vagy két részmunkaidős (ebben az esetben első helyi felelős megjelölésével) EMIR menedzser alkalmazása. A KSz az igényeket, bejelentéseket a Miniszterelnökség honlapjáról elérhető EMIR Helpdesk szolgáltatáson keresztül juttatja el a Miniszterelnökség részére. A Helpdesken kívül, az EMIR rendszer fejlesztője vagy üzemeltetője részére közvetlenül eljuttatott bejelentéseket, igényeket a Miniszterelnökség az ezekkel kapcsolatos szerződéses kötelezettségek, határidők vagy elismerhető többletköltség megállapításakor figyelmen kívül hagyja, azokat a jelen Megállapodás szempontjából meg nem történtnek tekinti. A KSz az EMIR-rel kapcsolatos oktatási feladatai: Biztosítja a KSz munkatársainak részvételét a Miniszterelnökség által biztosított EMIR és eljárásrendi oktatásokon, valamint az oktatást lezáró vizsgán. 1. A KSz EMIR menedzser munkatársa ellátja a KSz felhasználók EMIR-rel kapcsolatos továbboktatását. A KSz EMIR menedzser munkatársa a Miniszterelnökség részére minden hónap 15. napjáig jelzi, hogy a KSz hány nap oktatást igényel a következő hónapra az EMIR rendszer fejlesztője által a Miniszterelnökség részére biztosított oktatási keretből, illetve kiket delegál a KSz oktatásra és gondoskodik a kijelölt résztvevők megjelenéséről. 2. A KSz meggyőződik az adatkapcsolatból származó adatok frissüléséről, annak elmaradása esetén a hibát késedelem nélkül bejelenti. A KSz biztosítja a jogszabályok által kötelezően előírt adatkapcsolatokhoz szükséges adatokat, illetve elvégzi az esetleges javításokat. A KSz részt vesz az EMIR és a támogatási konstrukciók paraméterezésében, a paraméterezési dokumentumokat a Miniszterelnökség számára a pályázati határidőkre és a paraméterezési tevékenység rögzített határidejére tekintettel, tartalmilag és formailag hibátlanul benyújtja. 3. A KSz jogosult az EMIR-ben általa rögzített adatokhoz hozzáférni és az általa rögzített adatok helyességéről meggyőződni.

96 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 475 Az EMIR fejlesztésével és egyéb EMIR szolgáltatási igényeivel kapcsolatban a KSz jogai és kötelezettségei: A KSz az igényeit az EMIR Helpdesken keresztül adja le. A KSz a Miniszterelnökség által jóváhagyott és végrehajtott Helpdesk igények esetében gondoskodik a tesztelésről, a teljesítés és a javítások ellenőrzéséről, majd a végrehajtott igény szakmai átvételéről. A KSz felkérés esetén részt vesz az EMIR rendszer továbbfejlesztésére irányuló projektekben, a specifikációk véleményezésében, a fejlesztő által átadott termék tesztelésében és a javítások ellenőrzésében, ideértve az EMIR rendszer segédalkalmazásait is.

97 476 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám V. A Megállapodás módosítása A Megállapodás módosítását bármely Fél a többi Félhez intézett írásbeli nyilatkozattal kezdeményezheti. A módosítás kezdeményezéséhez csatolni kell minden olyan releváns dokumentumot, amely a módosítás szükségességét alátámasztja, illetve a többi Felet a javasolt változtatás elbírálásában segíti. A Megállapodás és mellékleteinek bárminemű módosítása kizárólag írásban, a Felek kölcsönös egyetértése esetén a Felek részéről az arra feljogosított személyek által aláírva érvényes. Ezen szabály alól kivételt képeznek: a jelen Megállapodás mellékleteiként szereplő formanyomtatványok (és kitöltési útmutatójuk), az elszámolás mérési pontjai, ahol a Miniszterelnökség, az IH és a KSz véleményezési jogának biztosításával, de egyoldalúan, az értesítést követően kezdődő hatállyal módosíthatja azokat. V.1. Az Interaktív Működési Kézikönyv módosítása A Miniszterelnökség jogosult az IMK-t az abban foglaltaknak megfelelően bármikor módosítani. Az IMK tervezett változtatásáról a Miniszterelnökség írásban értesíti a KSz-t. A KSz köteles az IMK változásait saját ellenőrzési nyomvonalán átvezetni. A KSz javaslatot tehet az IMK módosítására. A Miniszterelnökség a javaslatok megalapozottsága esetén módosítja az IMK-t. Az IMK módosítása esetén azok rendelkezései a módosítás hatálybalépésének időpontjával automatikusan hatályba lépnek jelen Megállapodás vonatkozásában is. Az IMK KSz finanszírozást érintő részeinek módosítása jelen Megállapodás módosításával együtt történik. V.2. Adatok módosulása Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Megállapodásban rögzített bárminemű adatváltozás esetén a változást követő 10 (tíz) napon belül a jelen Megállapodásban rögzített kapcsolattartót írásban értesítik, kivéve a IV.1. pontban rögzített kapcsolattartó személyében bekövetkezett változást. V.3. A KSz jogutódlással történő megszűnése A KSz jogutódlással történő megszűnése esetén a Miniszterelnökség jogosult a Megállapodás módosítását kezdeményezni. A jogutód szervezet finanszírozása mindaddig nem kezdődhet meg, amíg a jogelőd KSz, az IH és a Miniszterelnökség közötti elszámolások nem kerültek maradéktalanul rendezésre. Amennyiben a jogutód szervezet nem alkalmas a Megállapodás teljesítésére, illetve nem felel meg az IH és a Miniszterelnökség által meghatározott minősítési követelményeknek, a Miniszterelnökség kezdeményezi a Megállapodás megszüntetését.

98 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 477 VI. Egyéb rendelkezések VI.1. Együttműködési kötelezettség A Megállapodás teljesítése során a Felek kötelesek kölcsönösen együttműködni. A Megállapodásban foglaltak teljesítését akadályozó vagy lehetetlenné tevő akadály felmerüléséről haladéktalanul, cégszerűen aláírt levélben kell értesíteni a többi Felet. Felek vállalják, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a feladat végrehajtás minél költséghatékonyabban valósuljon meg. VI.2. A Megállapodás megszüntetése, Megállapodás megszegése A jelen Megállapodás határozott időtartamú, amely a fenti I.4. pontban rögzített időtartam lejártával, közös megegyezéssel, illetve rendes és rendkívüli felmondással szűnik meg. Azok a jelen Megállapodás alapján fennálló jogok és kötelezettségek, amelyeknek természetüknél fogva továbbra is fenn kell maradniuk, különös tekintettel a titoktartási kötelezettségre vonatkozó rendelkezésekre, a jelen Megállapodás megszűnését követően is hatályban maradnak. Jelen Megállapodást a Felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. A jelen Megállapodást bármelyik Fél jogosult a másik két Fél számára írásban közölt, a kézhezvételtől számított 90 (kilencven) napos felmondási idővel, egyoldalúan, rendes felmondással megszüntetni (rendes felmondás). Felek jogosultak a Megállapodást a Megállapodás bármely másik Fél általi súlyos megszegése esetén azonnali hatállyal írásban felmondani. Ez utóbbira csak azt követően kerülhet sor, hogy a Megállapodást megszegő Fél a Megállapodás megszegésének részleteit tartalmazó, az orvoslásra írásban felszólító értesítés kézhezvételét követően az értesítésben meghatározott határidőn belül nem orvosolja a Megállapodás megszegését (rendkívüli felmondás). A KSz részéről különösen, de nem kizárólagosan a Megállapodás súlyos megszegésének minősül, ha 1. a KSz az írásbeli felszólítás ellenére a kötelezettségeit nem a jogszabályoknak vagy az EMK-nak (IMKnak) megfelelően végzi, 2. a KSz jelen Megállapodásban foglalt kötelezettségeit az írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, 3. az IH, a Miniszterelnökség vagy más, a KSz-nél ellenőrzés lefolytatására jogosult szerv ellenőrzése a KSz-nek felróható rendszerszintű szabálytalanságot tár fel a KSz-nél, 4. a KSz titoktartási kötelezettségét megszegi; ebben az esetben a Megállapodás felmondása nem zárja ki a titoktartási kötelezettség megszegésére irányadó egyéb polgári jogi vagy büntetőjogi szankciók alkalmazását, 5. a KSz megszegi az összeférhetetlenségi szabályokat és azokat az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítást követő legkésőbb 8 napon belül nem szünteti meg, 6. a KSz jelen Megállapodásban rögzített feladatainak végrehajtása során neki felróhatóan valótlan adatot vagy információt közöl. A Megállapodás bármely Fél általi rendes felmondása esetén a felmondási idő alatt teljesítendő kötelezettségeket, illetve a KSz jogutód nélküli megszűnése esetén az addig teljesített kötelezettségeket a Felek külön Megállapodásban rögzítik, amelyhez átadási tervet kell készíteni. Az átadási tervben rendelkezni kell különösen a dokumentumok átadásának módjáról, idejéről, a le nem zárt feladatok átadásának módjáról, idejéről. A KSz-nek a Felek megállapodása alapján - át kell adnia minden, a

99 478 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám projektekkel kapcsolatos dokumentumot az új KSz-nek/IH-nak az átadási tervben meghatározott határidőben. A Megállapodás bármely okból történő megszűnése esetén Felek az addig teljesített szolgáltatásokra vonatkozóan egymással elszámolnak. A Megállapodás azonnali hatályú megszűnése esetén a KSz a Megállapodás megszűnésétől számított 15 napon belül köteles az IH és a Miniszterelnökség részére visszaadni minden az IH és a Miniszterelnökség által a KSz számára átadott dokumentumot, adatot és azok másolatait stb., valamint az IH és a Miniszterelnökség számára a Megállapodás szerinti kötelezettségei teljesítése kapcsán készített anyagokat. Az átadás-átvételről Felek jegyzőkönyvet vesznek fel. A KSz tudomással bír arról, hogy a jelen Megállapodással kapcsolatos teljesítéseit, illetve a teljesítés időszakában végzett tevékenységét a vonatkozó Európai Uniós irányelveknek és jogszabályoknak megfelelően a Bizottság, illetve a Bizottság által megbízott szervezet a szabályzókban foglalt határidőn belül ellenőrizheti. A KSz, illetve a Tulajdonos vállalja, hogy a fenti ellenőrzésekhez szükséges minden dokumentumot (amelyek átadása egyébként a fentiek alapján nem történt meg) vagy hiánytalanul átad a jogutódnak vagy azok felelős őrzéséről és bármikor az ellenőrzési időszakon belüli bemutatásáról a Tulajdonos korlátlan anyagi felelősség vállalása mellett gondoskodik. VI.3. Az NSRK végrehajtására vonatkozó szabályok A KSz kijelenti, hogy az NSRK végrehajtásával kapcsolatos uniós és hazai jogszabályok, valamint az IMK és EMK tartalmát ismeri, az azokban foglalt kötelezettségek végrehajtásához szükséges feltételekkel rendelkezik és azokat a jelen Megállapodás hatályának teljes időtartamára biztosítja. A KSz tudomásul veszi, hogy a fenti jogszabályok módosulása esetén a Miniszterelnökség jelen Megállapodás módosítását kezdeményezheti.

100 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 479 VII. Záró rendelkezések 1. A KSz kijelenti, hogy egyetlen általa kötött szerződés alapján sem követett el olyan szerződésszegést, amelyből eredő követelések a jelen Megállapodásban vállalt kötelezettségét veszélyeztetnék. A KSz kijelenti továbbá, hogy nincs folyamatban ellene olyan bírósági vagy hatósági eljárás, amely befolyásolná a jelen Megállapodásban foglalt kötelezettségei teljesítését, továbbá, hogy legjobb tudomása szerint ilyen eljárás indítása nincs is kilátásban. 2. A KSz jelen Megállapodás aláírásával nyilatkozik arról, hogy a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. b) pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül, továbbá arra vonatkozóan, hogy az Áht. 41. (6) bekezdésére tekintettel tudomásul veszi, hogy átláthatóságának ellenőrzése céljából a Miniszterelnökség és az IH a jelen Megállapodásból eredő követelései elévüléséig az Áht. 54/A. -a szerint jogosult a KSz átláthatóságával összefüggő, az Áht. 54/A. -ában meghatározott adatokat kezelni. A KSz tudomásul veszi az Ávr. 50. (1a) bekezdésére tekintettel, hogy a fenti nyilatkozatában foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a Miniszterelnökséget és az IH-t tájékoztatni, továbbá azt, hogy amennyiben a jelen Megállapodás az IH valótlan tartalmú nyilatkozatán alapul, jelen Megállapodást a Miniszterelnökség vagy az IH azonnali hatállyal felmondja vagy ha teljesítésre még nem került sor a jelen Megállapodástól eláll. 3. Joghatóság: Felek megállapodnak abban, hogy a közöttük a jelen Megállapodásból adódó vitás kérdéseket tárgyalásos úton, peren kívül rendezik. Amennyiben a Felek ezen tárgyalása nem vezetne eredményre, úgy a helyi járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben kikötik a Budai Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét. 4. Alkalmazandó jog: Jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a 255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet, a 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 281/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet a Nemzeti Szabályozás az Elszámolható költségekről a programozási időszakra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Felek rögzítik, hogy a Megállapodás jelen módosítása a április 15. óta fennálló tényleges jogi helyzet írásban történő rendezése. A jelen Megállapodás 43 (negyvenhárom) oldalon 8 (nyolc) eredeti, egymással formailag és tartalmilag mindenben megegyező példányban készült, amelyet Felek az alulírott helyen és időben elolvasás és kölcsönös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írnak alá, melyből 3 példány a Miniszterelnökséget, 2 példány az IH-t, 1 példány a KSZ-t, és 1-1 példány a Tulajdonosokat illeti.

101 480 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám A Miniszterelnökség részéről: Budapest, A Pro Régió Nonprofit Kft. részéről:, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Varga Tamás ügyvezető A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről: Budapest, A Budapest Főváros Önkormányzata részéről:, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aláírás név (nyomtatott betűvel): beosztás (nyomtatott betűvel): Ellenjegyzés a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről: Szakmai ellenjegyző: Budapest, A Pest Megye Önkormányzata részéről:, Oláh Gábor Regionális Fejlesztési Programokért felelős helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium aláírás név (nyomtatott betűvel): beosztás (nyomtatott betűvel): Ellenjegyzések a Miniszterelnökség részéről: Pénzügyi ellenjegyzés: Budapest,

102 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 481 Elekes Katalin főosztályvezető Uniós Fejezeti Főosztály aláírás név (nyomtatott betűvel): beosztás (nyomtatott betűvel): Jogi ellenjegyzés: Budapest, dr. Soltész Adrienn főosztályvezető Jogi Szolgáltatási Főosztály

103 482 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 67/2014. (11.28.) PMÖ határozat melléklete A Pest Megyei Önkormányzati Hivatalban dolgozó köztisztviselők hivatásetikai kódexe Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény 231. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselőire vonatkozó hivatásetikai alapelvek részletes tartalmát, valamint az etikai eljárás szabályait az alábbiak szerint állapítja meg. 1. Általános rendelkezések 1.1. A kódex hatálya kiterjed a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőire és közszolgálati ügykezelőire (a továbbiakban együttesen: köztisztviselő) 1.2. A kódex 2. és 3. alcímében foglaltak hatálya kiterjed a Hivatal munkavállalóira is. 2. A köztisztviselőkkel szemben támasztott alapvető etikai értékek 2. Hűség és elkötelezettség: A köztisztviselő, esküjének megfelelően hazaszerető, és hűen szolgálja Magyarország érdekeit és céljait. A köztisztviselő érvényesíti az alkotmányos alapértékeket, tiszteletben tartja az alapjogi intézményeket, a jogszabályokat. A kormánytisztviselő hűsége Magyarországhoz az Alaptörvényben szabályozott demokratikus intézményrendszer keretei között kifejeződő közérdek iránti elkötelezettségen keresztül is megnyilvánul. Közszolgálati feladatainak ellátásán kívüli tevékenysége nem veszélyeztetheti a közigazgatási funkciók és feladatok ellátásának pártpolitika semlegességébe vetett közbizalmat. 3. Nemzeti érdekek előnyben részesítése: A köztisztviselő a nemzet érdekét és a közjót szolgálja. Ezeket a magánérdekkel, valamint a csoportérdekkel szemben előnyben részesíti. 4. Igazságos és méltányos jogszolgáltatás: A köztisztviselő úgy alkalmazza a jogszabályokat, hogy azok a jogszabályban meghatározott szempontok és az adott ügy egyedi sajátosságainak figyelembevételével megfeleljenek az általános jogelveknek, az alkalmazott jogszabályok rendeltetésének, valamint a méltányosság követelményének. Minden cselekedetében emberséges, védi az emberi méltóságot, tiszteletben tartja az emberi és a személyiségi jogokat. 5. Méltóság és tisztesség: A köztisztviselő magatartásával és megjelenésével erősíti a beosztása, az általa képviselt közigazgatási szerv, valamint a magyar közigazgatás iránti közbizalmat. A hivatali és magánéletében egyaránt hivatásához méltó, becsületes, tisztességes és példamutató magatartást kell tanúsítania. Szolgálaton kívüli életmódjával, életvezetésével közvetetten sem károsítja a köztisztviselőkbe vetett közbizalmat. Elutasítja a korrupciót, annak valamennyi formája ellen fellép, így elutasít minden, a tevékenységével összefüggő, nem jogszabályon alapuló előnyt. Pártatlanságának megőrzése érdekében nem kérhet, és nem fogadhat el harmadik féltől sem közvetve, sem közvetlenül olyan juttatást, ajándékot vagy egyéb előnyt, illetve annak ígéretét, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja pártatlanságát, ítélőképességét döntéseiben, feladatai tisztességes, törvényes és szakszerű ellátásában. A köztisztviselő kulturált megjelenésével erősíti munkahelye és az egész közszolgálat elismertségét, ezzel is kifejezi tiszteletét az állampolgárok és munkatársai iránt. Munkahelyén és munkahelyén kívül egyaránt kerüli a szélsőséges, kihívó, alkalomhoz nem illő viseletet, rendben és tisztán tartja környezetét. Az ügyek intézése során az eljárásában résztvevőkkel, az ügyfelekkel

104 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 483 szemben higgadtan, türelmesen és mértékletességgel jár el, tartózkodik a személyüket érintő észrevételeket, sértő minősítések megtételétől. 6. Előítéletektől való mentesség: A köztisztviselő tartózkodik minden olyan magatartástól, amely a nemzetiségen, a nemen, fajon, etnikai vagy társadalmi hovatartozáson, fogyatékosságon, nyelven, valláson vagy hiten, politikai vagy egyéb meggyőződésen, koron, szexuális beállítottságon, vagy vagyoni helyzeten alapuló indokolatlan megkülönböztetés látszatát kelti. 7. Pártatlanság: A köztisztviselő tevékenysége során nem lehet részrehajló, közhivatali tevékenysége és eljárása mindenkor elfogulatlan és pártatlan. Nem alkalmazhat sem negatív, sem pozitív megkülönböztetést egyetlen személlyel, vagy csoporttal szemben sem. 8. Felelősségtudat és szakszerűség: A köztisztviselő cselekvési kötelezettségét mindenkor késedelem nélkül látja el, a felelősséget másra alaptalanul nem hárítja át. Hibás döntései következményeit lehetőség szerint orvosolja. Mértékadó gondossággal kell biztosítania a felelősségi körébe tartozó közpénzek és közvagyon törvényes, célszerű és eredményes felhasználását, a munkájához igénybe vett pénzügyi és anyagi eszközöket rendeltetésüknek megfelelően kell használnia, kezelnie. A köztisztviselő kötelessége, hogy feladatait szakszerűen, a legjobb tudása és felkészültsége szerint végezze, a munkaidőt teljes mértékig kihasználja, az eljárási szabályok és határidők maradéktalan betartásával. A köztisztviselőnek életpályája során arra kell törekednie, hogy tudását, szakismereteit folyamatosan gyarapítsa. Ennek érdekében tudását és felkészültségét a jogszabályok maradéktalan ismerete, az eljárások tökéletesítése és az ügyviteli technikájának korszerűsítése terén folyamatosan fejlesztenie kell. 9. Együttműködés: A köztisztviselő hivatása gyakorlása során a vele kapcsolatban állók tekintetében együttműködésre, segítségnyújtásra, a kölcsönös tiszteleten alapuló udvarias, szolgálatkész és előzékeny kapcsolattartásra törekedik. A jogszabályok keretei között a hozzá fordulók részére megad minden rendelkezésre álló olyan információt, amely a hatáskörébe és illetékességébe nem tartozó ügy elindításához szükséges. Munkatársaival kulturáltan, a kölcsönös megbecsülés szellemében érintkezik. Önzetlen támogatást nyújt, a problémák megoldását elősegítő légkör kialakítására törekszik, tevékenységét a humánus magatartás jellemzi. 10. Intézkedések megtételére irányuló arányosság: A köztisztviselő jogalkalmazói feladatait a közjó érvényesítésével úgy látja el, hogy az általa javasolt, illetve tett intézkedések arányosak legyenek az elérni kívánt céllal, és a jogok korlátozására csak a szükséges mértékben vezessenek. Intézkedései során a köztisztviselő köteles tiszteletben tartani a magánszemélyek érdekei és az általános közérdek közötti egyensúlyt. 11. Védelem: A köztisztviselőt a törvényes és szakszerű munkavégzése közben pártatlan és pártpolitikasemleges magatartása, valamint szakszerű feladatellátása miatt semmilyen hátrány nem érheti. 3. A vezetőkkel szemben támasztott további etikai követelmények 12. Példamutatás: A vezető személyes példamutatással, ráhatással motiválja beosztottjait az általa vezetett szervezeti egységben előírt kötelezettségek teljesítésében, törekedjen a bizalmon alapuló, konstruktív, jó munkahelyi kapcsolatrendszer kialakításában. A vezető törekedjék arra, hogy növekedjék az általa vezetett szervezeti egység tekintélye, elismertsége, szakmai színvonala, ezzel együtt kerülje minden olyan megnyilvánulás vagy magatartás tanúsítását, mely más szervezeti egységet rossz színben tüntet fel. A vezető beosztottjaival szemben tegyen mindig korrekt, a jó modor és a kultúrált hangnem kereteit megtartva határozott, egyértelmű észrevételeket, kerülje a sértő és udvariatlan megnyilvánulásokat.

105 484 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám Legyen toleráns, megértő és segítőkész beosztottjai és munkatársai munkahelyi vagy magánéleti problémái iránt, azonban ne adjon teret az intrikus, rosszindulatú, kétes érdekből történő megnyilvánulásoknak. Védje meg beosztottjait az illetéktelen, oktalan támadásoktól és lejáratásoktól, kivéve, ha a dolgozó adott esetben valóban elmarasztalható. A vezető a számára biztosított utasítási joggal élve mindig legyen körültekintő és megfontolt, törekedjék beosztottjai tulajdonságainak és képességeinek széles körű megismerésére, konfliktust megelőző és kezelő képességével hárítsa el a munkahelyi együttműködést és jó kollegiális viszonyt veszélyeztető külső és belső hatásokat. A vezető valamely dolgozó anyagi és erkölcsi elismerésének kifejezésében kerülje a szubjektív, egyéni érzelmektől vezérelt elismerést vagy elmarasztalást, az objektív és tárgyilagos megítélést helyezze előtérbe. 13. Szakmai szempontok érvényesítése: A vezetőtől elvárható, hogy a közigazgatási szerv szakmailag magas színvonalú tevékenysége érdekében ösztönözze a dolgozók rendszeres továbbképzését és önképzését, emellett saját maga is törekedjen az új ismeretek elsajátítására. A vezetőnek kötelessége olyan egyértelmű, jól körülhatárolt és teljesíthető célokat kijelölni a beosztottjai számára, melyek számon kérhetőek és évenkénti teljesítményük értékelésekor mérvadóak. A vezetők legyenek egymással szemben szolidárisak, segítőkészek, egymás hatáskörének szigorú tiszteletben tartásával fokozottan ügyeljenek a konfliktusok elkerülésére vagy megoldására, kölcsönös együttműködésükkel segítsék a szervezet problémamentes és hatékony működését. 14. Számonkérési kötelezettség: A vezető csak a feladatok ésszerű, hatékony és eredményes végrehajtása érdekében, körültekintően éljen a számára biztosított utasítási joggal. Utasítás adási jogának gyakorlása során - beosztottjainak tulajdonságai ismeretében - lehetőleg kerülje el azt, hogy egy adott szolgálati utasítással a végrehajtásra kötelezett számára indokolatlan konfliktushelyzetet teremtsen. A vezető utasításainak számonkérése során is a szükséghez mérten erélyesen, de mindig igazságosan lépjen fel, tiszteletben tartva beosztottjai emberi méltóságát és személyiségi jogait. 4. Az Etikai Bizottság és az etikai eljárás A Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Etikai Bizottságát (a továbbiakban: Bizottság) első alkalommal a hivatal valamely köztisztviselőjével szemben felmerült etikai vétség kivizsgálásának szükségessége alkalmával kell létrehozni A Bizottság elnöke az aljegyző, a bizottság tagjai a Hivatal irodavezetői kivéve a pontban foglalt esetet A Bizottság valamennyi tag és az elnök jelenléte esetén határozatképes Az etikai eljárást a Bizottság elnöke rendeli el írásban benyújtott bejelentés alapján. A bejelentésnek tartalmaznia kell a benyújtó nevét és lakcímét, tartalmazhatja címét és telefonszámát Az eljárás megindításáról 8 napon belül a Bizottság elnöke tájékoztatja a hivatal vezetőjét és az eljárás alá vont köztisztviselőt Nem lehet etikai eljárást indítani, ha a feltételezett etikai vétség elkövetése óta egy év eltelt Nem vehet részt bizottsági tagként az etikai eljárásban a) az eljárás kezdeményezője, b) az eljárás alá vont köztisztviselő, c) az eljárás alá vont köztisztviselő hozzátartozója, d) akinek meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat.

106 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE Az összeférhetetlenné vált bizottsági tag helyett a jegyző új tagot jelöl ki a hivatal köztisztviselői közül Az etikai eljárást, a lefolytatott eljárási cselekményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni A Bizottság meghallgatja az eljárás alá volt köztisztviselőt, tanúkat hallgathat meg, helyszíni szemlét tarthat Az eljárás alá vont köztisztviselő részt vehet a Bizottság ülésein, joga van szóban vagy írásban nyilatkozatot tenni, képviselőt vehet igénybe A Bizottság elnöke indokolt esetben zárt tárgyalást rendelhet el Az etikai eljárás egy alkalommal legfeljebb 6 hónapra felfüggeszthető az eljárás alá vont köztisztviselő harminc napot meghaladó távolléte esetén Meg kell szüntetni az etikai eljárást, amennyiben annak tartama alatt megszűnik az eljárás alá vont személy köztisztviselői jogviszonya, Az etikai eljárás lefolytatásának határideje 30 nap, mely bizonyítékok beszerzésének szükségessége esetén 15 nappal meghosszabbítható A Bizottság az etikai eljárás lezárásaként határozatot hoz. a) Amennyiben bizonyítást nyer az etikai vétség megjelöli, hogy a vétség az Etikai Kódex mely pontjába ütközik, és szükség esetén figyelmeztetés vagy megrovás szankciót alkalmazhat. b) Amennyiben bebizonyosodik, hogy a köztisztviselő nem követte el az etikai vétséget, vagy az etikai vétség elkövetése nem bizonyítható be, vagy a cselekmény elévült az eljárás megszüntetéséről határoz Ha az etikai eljárás során fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja merül fel, a Bizottság köteles erről értesíteni a jegyzőt A határozatot a Bizottság elnöke 3 munkanapon belül megküldi az eljárás alá vont köztisztviselőnek, a Jegyzőnek, és az ügyben érintett személyeknek. 5. Záró rendelkezések 19. Hatályát veszti a Pest Megye Önkormányzata Hivatalának köztisztviselői részére január 4-én kiadott Etikai Kódex. dr. Szép Tibor s.k. Pest Megye Önkormányzatának jegyzője

107 486 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám ÉVI ELLENŐRZÉSI TERV 68/2014. ( ) PMÖ határozat melléklete Ellenőrzési tervet megalapozó elemzés címe, időpontja Stratégiai terv június Intézmények ellenőrzési időpontjainak nyilvántartása ig PMÖH szervezeti egységinek ellenőrzési időpontjainak nyilvántartása Ellenőrzési tervet megalapozó kockázat elemzés címe, időpontja A PMÖH belső kontrollrendszere PMÖH-ra elvégzett kockázatelemzés Ellenőrzendő folyamatok és szervezeti egységek Az ellenőrzésre vonatkozó stratégia (ellenőrzés célja, módszere, tárgya, terjedelme, ellenőrzött időszak) Azonosított kockázati tényezők (*) Az ellenőrzés típusa (**) Az ellenőrzés ütemezése (***) Erőforrás szükségletek (****) A költségvetési szervek számára kötelezően előírt szabályzatok Cél: szabályzatok aktualizálása, hiányzók feltárása Tárgya: az érvényben lévő pénzügyi, továbbá a jogszabályokban előirt szabályzatok megfelelősége, javaslattétel Terjedelme: alkalmazott szabályzatok Időszak: év Pénzügyi, eljárási kockázatok Lehetséges eljárási kockázatok Szabályszer űségi kockázatok Szabályszerűsé gi Pénzügyi év januárfebruár 30 ellenőri munkanap

108 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 487 Ellenőrzendő folyamatok és szervezeti egységek Az ellenőrzésre vonatkozó stratégia (ellenőrzés célja, módszere, tárgya, terjedelme, ellenőrzött időszak) Azonosított kockázati tényezők (*) Az ellenőrzés típusa (**) Az ellenőrzés ütemezése (***) Erőforrás szükségletek (****) Belső ellenőrzési stratégia felülvizsgálata Cél: gazdálkodást meghatározó tényezők belső ellenőrzési tervben való megjelenítése Tárgya: a hosszú távú működéssel kapcsolatos pirítások megjelenítés, éves ellenőrzési tervek megalapozottsága, Terjedelme: a szervezet hosszú távú feladatai Időszak: év Az önkormány zat elkövetkez ő ciklusra vonatkozó terveinek megvalósít ása Megbízhatósá gi, teljesítmény év 20 ellenőri munkanap Céljelleggel juttatott költségvetési támogatások Cél: alapító okiratban foglaltaknak való megfelelőség Tárgya: gazdaságosság, költségvetési juttatások megalapozottsága, elszámolása Terjedelme: célszervezet számára juttatott támogatások elszámolása Időszak: év Pénzügyi kockázat Nem ellenőrzött szervezet, időszak Szabályszerűsé gi Pénzügyi Teljesítmény év novemberdecember 40 ellenőri munkanap

109 488 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám Ellenőrzendő folyamatok és szervezeti egységek Az ellenőrzésre vonatkozó stratégia (ellenőrzés célja, módszere, tárgya, terjedelme, ellenőrzött időszak) Azonosított kockázati tényezők (*) Az ellenőrzés típusa (**) Az ellenőrzés ütemezése (***) Erőforrás szükségletek (****) Kockázatelemz ések aktualizálása, prioritási területek meghatározás a Cél: működés értékelése, költségvetési elszámolások rendjének megfelelőségi Tárgya: gazdálkodási folyamatok, elszámolások szabályossága, gazdálkodás jogszerűsége, teljesítmény ellenőrzés Terjedelme: gazdasági folyamatok egésze Időszak: év (vizsgálat kezdetéig) Gazdálkodá si szerkezeth ez való igazodás megfelelős ége, pénzügyi kockázata, kontrollren dszerek megfelelős ége Szabályszerűsé gi, Rendszer, megbízhatósá gi év április - május 35 ellenőri munkanap Nemzetiségi önkormányzat ok gazdálkodása, támogatási rendje Cél: költségvetési juttatások megalapozottsága Tárgya: pályázati rend megfelelősége, elszámolások szabályossága, Terjedelme: területi nemzetiségi önkormányzatok Időszak: év Eljárási kockázat pénzügyi kockázat nem ellenőrzött szervezet Szabályszerűsé gi, Megbízhatósá gi pénzügyi év szeptember - november 30 ellenőri munkanap Közbeszerzése k, beszerzések lebonyolítása Cél: törvényi előírásoknak való megfelelőség Tárgya: folyamatok szabályozottsága, előírt nyilvántartások, Terjedelme: közbeszerzések egésze, beszerzések mintavétel alapján Időszak: év Pénzügyi kockázat Eljárási kockázat Szabályszerűsé gi Megbízhatósá gi Rendszer év október - december 30 ellenőri nap

110 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 489 Az ellenőrzés 2015 éves munkatervébe időmeghatározás nélkül beletartozik a soron kívüli vizsgálatok elvégzése, melyek végrehajtására, valamint az éves munkaterv végrehajtására vonatkozó esetleges eltérések, közös álláspont kialakítása alapján hajthatók végre. * Csatolt alátámasztó dokumentumok: az ellenőrzési tervet megalapozó elemzések, különösen a kockázatelemzés dokumentumai. ** 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet alapján. Dátum:2014.november Készítette: Jóváhagyta: belső ellenőrzési vezető szervezet vezetője

111 490 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám 70/2014. (11.28.) PMÖ határozat melléklete január 30. Pest Megye Közgyűlésének évi munkaterve Előterjesztés Pest Megye Önkormányzatának évi költségvetéséről Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Gazdasági Iroda Véleményező: JÖB, GPB, TFB Előterjesztés Pest Megye Önkormányzata évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II. 25.) önk. rendelet módosításáról Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Gazdasági Iroda Véleményező: JÖB, GPB Előterjesztés a nemzetiségi önkormányzatokkal kötendő együttműködési megállapodásról Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Jegyzői Iroda Véleményező: JÖB Előterjesztés a Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány alapító okiratának módosításáról Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Jegyzői Iroda Véleményező: JÖB február 27. Előterjesztés a Pest Megyei Környezetvédelmi Program elfogadásáról Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda Véleményező: TFB Beszámoló a Megyei Értéktár Bizottság II. félévben végzett munkájáról Előterjesztő: Török István, a bizottság elnöke Felelős: Jegyzői Iroda Véleményező: MÉB Beszámoló a Duna-Tisza-közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács működéséről Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda Véleményező: TFB március 27. Beszámoló a Pest megyei Rendőr-főkapitányság évi munkájáról Meghívott: Pest Megye Rendőrfőkapitánya Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Jegyzői Iroda Véleményező: JÖB Beszámoló a Közgyűlés által delegált személyek tevékenységéről Felelős: Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda

112 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 491 Véleményező: JÖB, GPB, TFB Előterjesztés Pest Megye Önkormányzata évi közbeszerzési eljárásairól készített statisztikai összegezéséről Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda Véleményező: JÖB, GPB április 24. Előterjesztés a gazdasági program és fejlesztési terv elfogadásáról Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Gazdasági Iroda Véleményező: GPB Elterjesztés a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft évi üzleti tervének teljesüléséről, valamint a évi mérlegbeszámolójáról és a közhasznúsági mellékletről Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda Véleményező: GPB, TFB Előterjesztés a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft évi üzleti tervéről Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: PMT Kft. Véleményező: GPB Beszámoló a évi költségvetés teljesítéséről Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Gazdasági Iroda Véleményező: GPB Beszámoló a évben végzett belső ellenőrzési tevékenységről Előterjesztő: dr. Szép Tibor jegyző Felelős: Gazdasági Iroda, belső ellenőr Véleményező: GPB május 29. Előterjesztés az egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 9/2012. (IX.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Jegyzői Iroda Véleményező: JÖB Előterjesztés a Tápió-vidék Természeti Értékeikért Közalapítvány évi tevékenységéről Meghívott: Alapítvány elnöke Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Gazdasági Iroda Véleményező: GPB

113 492 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 6. szám június 26. Előterjesztés a évi költségvetési rendelet módosításáról Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Gazdasági Iroda Véleményező: GPB Előterjesztés a Pest Megyei Önkormányzati Hivatalban igazgatási szünet elrendeléséről Előterjesztő: dr. Szép Tibor jegyző Felelős: Jegyzői Iroda Véleményező: JÖB augusztus 28. Beszámoló a megyei főépítész rendezési tervekkel kapcsolatos tapasztalatairól Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda Véleményező: TFB Beszámoló a Megyei Értéktár Bizottság évi I. félévben végzett munkájáról Előterjesztő: Török István, a bizottság elnöke Felelős: Jegyzői Iroda Véleményező: MÉB szeptember 25. Beszámoló az egyes ágazati, települési programok és dokumentumok véleményezésével kapcsolatos átruházott hatáskörökben hozott döntésekről Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda Véleményező: TFB október 30. Előterjesztés Pest Megye Önkormányzata kitüntető díjainak odaítéléséről Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Jegyzői Iroda Véleményező: JÖB, GPB Előterjesztés Kulturált Települési Környezet Díj és Pest Megye Önkormányzatának Építészeti Nívódíja adományozásáról Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda Véleményező: JÖB

114 2014. évi 6. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 493 Előterjesztés Pest Megye Környezetvédelméért Díj adományozásáról Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda Véleményező: JÖB november 27. KÖZMEGHALLGATÁS Előterjesztés a évi költségvetési rendelet módosításáról Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Gazdasági Iroda Véleményező: GPB Előterjesztés Pest Megye Közgyűlésének évi munkatervéről Előterjesztő: Szabó István elnök Felelős: Jegyzői Iroda Véleményező: JÖB, GPB, TFB Előterjesztés Pest Megye Önkormányzata évi belső ellenőrzési tervéről Előterjesztő: dr. Szép Tibor jegyző Felelős: Gazdasági Iroda Véleményező: JÖB, GPB Előterjesztés a Pest Megyei Önkormányzati Hivatalban igazgatási szünet elrendeléséről Előterjesztő: dr. Szép Tibor jegyző Felelős: Jegyzői Iroda Véleményező: JÖB december Megyenap -Ünnepi közgyűlés

115 Felelős kiadó: Szabó István Felelős szerkesztő: dr. Szép Tibor ISSN Pest Megye Önkormányzata 2014/6.