NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének június havi helyzetéről július * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes adatai megtalálhatók a Magyar Államkincstár honlapján (

2 ÖSSZEFOGLALÁS Az államháztartás központi alrendszerének júniusi adatai június hónapjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 173,6 milliárd forintban alakult. Ezen belül a központi költségvetés 188,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közel 1 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 16,0 milliárd forintos szufficittel zártak június hónapjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 310,4 milliárd forint volt. Az államháztartás központi alrendszerének június végi hiánya így 517,7 milliárd forintra teljesült, június végén e deficit 1034,7 milliárd forint volt. Az egyszeri tételektől megtisztított, vagyis azonos bázisú évi és évi központi alrendszerű időarányos hiányok esetében az idei évi 58,8%-os mérték jóval kedvezőbb lett a tavalyi 79,5%-nál. Központi költségvetés Bevételek A központi költségvetés június havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 130,7 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A bevételek közül elsősorban az adóbevételek - a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevételek - haladták meg a tavalyi összeget. Emellett a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei és a kamatbevételek is magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Kiadások A központi költségvetés június havi kiadásai 38,7 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A kiadások esetében főként a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai (részben a bevételi többleteikkel összhangban), a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai (a korhatár előtti ellátások átkerülése miatt) és a kamatkiadások lettek nagyobbak a tavalyi év azonos hónapjánál. A központi költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában jelentős szerepet játszanak a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerült intézmények bevételei és kiadásai. Kamategyenleg A kamatkiadások 2012 júniusában 153,2 milliárd forintot tettek ki, 17,5 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 13,2 milliárd forintos szintet értek el, 3,1 milliárddal többet az előző évinél. A nettó

3 2 kamatkiadások (140,0 milliárd forint) összességében 14,4 milliárd forinttal lettek magasabbak, mint az előző évben. TB Alapok A társadalombiztosítási alapok június havi közel 1 milliárd forintos hiánya a Nyugdíjbiztosítási Alap 1,4 milliárd forintos deficitjéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 0,4 milliárd forintos szufficitjéből tevődik össze június hónapjában az Alapok együttes hiánya 34,9 milliárd forintot tett ki. A tavalyi évnél kedvezőbb egyenleg alakulásában kiemelt szerepet játszanak az Egészségbiztosítási Alap magasabb szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, mely összefügg az egyéni egészségbiztosítási járulék, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék mértékének emelkedésével. Növelte a bevételeket az a tény is, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyéb bevételei között számolták el a baleseti adóból és a népegészségügyi termékadóból származó bevételeket is. A két év összehasonlításánál meg kell még említeni, hogy idén június hónapban a Nyugdíjbiztosítási Alap mintegy 8,5 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült, míg 2011-ben nem kapott támogatást. A kieső költségvetési támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel pótolta 2011 második félévében. Elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalapok június havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok bevételei 3,7 milliárd forinttal, kiadásai pedig 14,5 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A bevételek közül elsősorban a Bethlen Gábor Alap bevételei lettek alacsonyabbak, tekintettel arra, hogy módosult a finanszírozási struktúra: tavaly júniusban a fejezeti kezelésű előirányzattól egyösszegű pénzeszközátvétel történt, ehelyett ez évben az Alap már költségvetési támogatásban részesül. Ezen felül a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap évi bevételeit növelte a költségvetési támogatás, amely támogatás nyújtására a szabályozás változásából adódóan idén már nem került sor. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap álláskeresési ellátások kiadásai és egyéb kiadásai, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai teljesültek alacsonyabb összegben az előző év azonos hónapjához képest.

4 3 Az államháztartás központi alrendszerének június végi főbb pénzforgalmi adatai a következők: milliárd forintban Index (%) milliárd forintban Index (%) évi előzetes tény (2) I-VI. hó tény (3) előzetes tény=100 (3/2) évi törvényi előirányzat (1) I-VI. hó tény (2) előirányzat= 100 (2/1) Központi költségvetés egyenlege ,3-907,4 52,8-593,8-592,3 99,7 bevétel: 8 329, ,4 45, , ,1 45,5 kiadás: , ,8 46, , ,4 48,7 Elkülönített állami pénzalapok egyenlege 67,2 61,5 91,5 52,9 77,9 147,3 bevétel: 426,6 220,1 51,6 438,4 235,5 53,7 kiadás: 359,4 158,6 44,1 385,5 157,6 40,9 Társadalombiztosítási alapok egyenlege -83,3-188,8 226,7-35,3-3,3 9,3 bevétel: 4 452, ,6 45, , ,8 50,4 kiadás: 4 535, ,4 49, , ,1 50,1 EGYENLEG ÖSSZESEN , ,7 59,7-576,2-517,7 89,8 bevétel: , ,1 45, , ,4 47,3 kiadás: , ,8 47, , ,1 48,9 Korrigált egyenleg összesen * , ,4 79,5-918,2-540,3 58,8 bevétel: , ,4 47, , ,8 48,3 kiadás: , ,8 50, , ,1 48,9 * A korrigált évi előzetes tényszámok és a évi előirányzat számok az összehasonlíthatóság érdekében kerülnek bemutatásra. A korrekciós tételek a következők: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó évi bevétel (459,0 milliárd forint), a pénzügyi szervezetek és egyes ágazatok különadói (2011. évben együttesen 358,0 milliárd forint, évben 342,0 milliárd forint), az Európai Bíróság döntése miatti áfa-visszatérítések 2011-ben (a bírósági ítélet időpontjában fennálló görgetési állomány visszafizetésének és a visszaigénylési szabályok megváltozásának együttes hatásaként a pénzforgalomban közel 250,0 milliárd forint, az uniós módszertan szerint 198,3 milliárd forint), továbbá a megyei önkormányzatok és a MÁV Zrt. adósságainak átvállalása 2011-ben (együttesen 246,0 milliárd forint), az MBF Zrt. eredeti terven felüli tőkeemelése 2011-ben (120,0 milliárd forint), valamint a MOL Nyrt. részvényeinek megvásárlása évben (498,6 milliárd forint). I. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATAINAK FŐBB JELLEMZŐI A. A BEVÉTELEK RÉSZLETES ÁTTEKINTÉSE 1. Június hónapban a központi költségvetésnek 17,7 milliárd forint bevétele származott a társasági adóból, amely a 31,7 milliárd forintos bruttó befizetés és

5 4 a 14,0 milliárd forint kiutalás különbsége. Ez a bevétel 4,0 milliárd forinttal (29%-kal) magasabb a év júniusi bevételnél. A növekedés elsősorban a kiutalások nagyobb mértékű csökkenésére vezethető vissza, a kiutalások ugyanis 9,7 milliárd forinttal (40,7%-kal) csökkentek. Másodsorban az adózók számottevő része dönthetett úgy, hogy a túlfizetéseiket nem igénylik vissza, hanem az előlegfizetési kötelezettségükhöz használják fel, mivel a befizetések 5,7 milliárd forinttal (15,2%-kal) csökkentek. A hitelintézeti járadék jogcímen a központi költségvetésben 3,1 millió forint bevétel realizálódott. Ez az összeg 10,6 millió forinttal haladja meg a június havi bevételt. (Az adózóknak ebben a hónapban nem volt előlegfizetési kötelezettségük.) A cégautóadóból június hónap során 80,4 millió forint kiutalás teljesült. Ez az összeg a 476,0 millió forint bruttó befizetés és az 556,4 millió forint kiutalásából adódott. Az energiaellátók jövedelemadója címén az év hatodik hónapjában a központi költségvetésben 112,8 millió forint kiutalása történt meg, mely a 116,9 millió forint befizetés és a 229,7 millió forint kiutalás különbözeteként képződött. A kiutalás a tavalyi év azonos időszakához képest 1354,9 millió forinttal volt kevesebb. Az idei évben még nem kezdődött meg az adóbevallásban szerepeltetett visszaigényelhető adó kiutalása. Az egyszerűsített vállalkozói adóból a tárgyhónapban 2,4 milliárd forint bevétel keletkezett. Az adózók június hónapjában 0,2 milliárd forinttal (8,4%-kal) kevesebb adót fizettek be, mint június hónapjában. A csökkenésben két hatás együttesen érvényesül, egyrészt csökkent az adóalanyi kör, másrészt január 1-jével az EVA kulcsa 30%-ról 37%-ra emelkedett. Az energiaadóból 1,2 milliárd forint folyt be a központi költségvetés számlájára, amely összeg 262,7 millió forinttal (18,3%-kal) alacsonyabb a június havi összegnél. A csökkenés hátterében a befizetések alacsonyabb (293,2 millió forint) teljesülése játszik szerepet. A környezetterhelési díj mérlegsoron - a jóváírások és terhelések egyenlegeként - 593,2 millió forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a 621,5 millió forint befizetés és a 28,3 millió forint kiutalásának különbségeként képződött. Bányajáradék címén júniusban 7,6 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A júniusi adathoz képest 0,9 milliárd forinttal, azaz 10,5%-kal volt alacsonyabb a bevétel. A csökkenést két tényező együtthatása eredményezte, egyrészt a forint erősödése az amerikai dollárral szemben, másrészt a kőolaj világpiaci árának csökkenése. Játékadóból az év hatodik hónapjában 4,5 milliárd forint bevétel keletkezett a központi költségvetésben, amely 0,3 milliárd forinttal (8,4%-kal) magasabb a évi azonos havi befizetésnél.

6 5 Az egyéb befizetések mérlegsoron június hónapban 2,3 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a tavaly májusi összegnek az 56,5%-a. Ezen a mérlegsoron a NAV által beszedett bírság- és pótlékbevételek szerepelnek. Az egyéb központosított bevételek mérlegsoron jelennek meg a költségvetési törvény 13. (1) bekezdésében meghatározott központosított bevételek. Június hónapban 5,6 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek, ezen összegnek 67,6%-át a bírságbevételek tették ki január 1-jétől hatályba lépett az új környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény, melynek következtében megváltoztak a díjtételek, szűkültek a kedvezmények és változott az adózói kör is. A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron júniusban 17,8 milliárd forint bevétel keletkezett. Az 53,4 milliárd forint befizetéshez 35,6 milliárd forint kiutalás tartozik. A magas kiutalás hátterében a évi LIX. törvény 4/A. 19. pontja alapján a bankok végtörlesztéshez kapcsolódó veszteségelszámolása áll. A kiutalás mértékéig a bankok állampapírt vettek át. A szintén 2010-ben bevezetett egyes ágazatokat terhelő különadóból ugyanezen időszakban 3,0 milliárd forint bevétel folyt be. Ez a bevétel a tavalyi év azonos időszakának csupán 37,6%-a. A befizetések döntő többsége (54,7%-a) az energiaellátó vállalkozásoktól származik. 2. Júniusban az általános forgalmi adóból 211,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbinál 82,7 milliárd forinttal, 64,5%-kal magasabb. A bruttó befizetés 354,3 milliárd forint (a bázishoz képest 34,5 milliárd forinttal több), a visszautalás pedig 143,3 milliárd forint (a bázishoz képest 48,2 milliárd forinttal kevesebb) volt. A bevétel 87,3%-a a belföldi áfabevételekből, 7,9%-a az importáfa-befizetésekből, míg 4,8%-a a dohánygyártmányok áfa-befizetéseiből származott. A jövedéki adóból realizált bevétel június hónapban 79,2 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételhez képest 5,3 milliárd forinttal, 6,2%-kal alacsonyabb volt. Az üzemanyagok esetében 42,9 milliárd forint jövedéki adóbevétel keletkezett, ami megegyezett a bázis havi bevétellel. A dohánygyártmányok jövedéki adója (28,4 milliárd forint) 6,2 milliárd forinttal volt alacsonyabb a június havi bevételnél (34,6 milliárd forint). Az elmaradás oka a 2011 évben várt, de végül elmaradt adóemeléshez köthető készletezés miatti kiugróan magas bázis. A szeszesitaloknál és egyéb termékeknél 7,9 milliárd forint összegű teljesítés történt, amely a bázisidőszaki összeget 0,9 milliárd forinttal haladta meg. A regisztrációs adóból az év hatodik hónapjában 1,3 milliárd forintos bevétele keletkezett a költségvetésnek, mely csupán 40,2%-a a tavalyi év azonos időszaki teljesítésének. A bázishoz képesti csökkenés a regisztrációs adótételek január 1-jétől hatályos 30-80%-os csökkenésének tulajdonítható. 3. A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele június hónapban 98,4 milliárd forint volt, amely a 127,1 milliárd forintos bruttó befizetés és a 28,7 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel

7 6 27,5 milliárd forinttal, 38,8%-kal magasabb az egy évvel korábbi összegnél júniusában az előző év azonos hónapjához képest a befizetések 21,2 milliárd forinttal (20,0%-kal) emelkedtek, míg a kiutalások 6,3 milliárd forinttal (18,0%-kal) csökkentek. A magasabb teljesülés hátterében több tényező együttes hatása érvényesült. Egyrészt a munkáltatói elszámolásokból adódóan kevesebb kiutalás történt, másrészt a magánszemélyek által visszaigényelt adó nem érte el a június havi értéket. Az adóbevétel növekedésében ebben a hónapban megmutatkozik a január 1-jével hatályos adószabályok hatása. Az illetékbefizetések júniusi - a tavalyi év hatodik havi bevételéhez viszonyítva 34,9%-kal, 2,3 milliárd forinttal magasabb összege 8,9 milliárd forintot tett ki. A növekedés jórészt a megyei önkormányzatok támogatási rendszerének változásával hozható összefüggésbe. A megyei önkormányzatok 2012 januárjától már nem részesülnek e jogcím bevételéből, helyette normatív támogatás érvényesül. A 2010 novemberétől fizetendő közteherből, a háztartási alkalmazottak utáni regisztrációs díjból ez év június hónapjában 0,7 millió forint bevétele származott a központi költségvetésnek. A magánszemélyek jogviszonyának megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmekre bevezetett 98%-os különadóból a központi költségvetésnek júniusban 87,0 millió forint bevétele keletkezett. 4. A központi költségvetési szervek bevételei júniusban 107,7 milliárd forintot tettek ki, amely közel másfélszerese az egy évvel korábbi bevételeknek. A 35,4 milliárd forintos eltérést számos tényező magyarázza, melyből kiemelhető, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által 2012 júniusában az intézményeknek utalt támogatás lényegesen, mintegy 20,4 milliárd forinttal magasabb volt, mint a év azonos időszakában. Idén júniusban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál a tűzvédelmi bírságokhoz kapcsolódóan mintegy 6,7 milliárd forint került jóváírásra, amely 6,0 milliárd forinttal több volt, mint egy évvel korábban. Az intézményi bevételeket növelte továbbá 2012-ben mintegy 4,0 milliárd forint összegű autópálya-matrica díj is, amely 2011-ben még az útpénztár fejezeti kezelésű előirányzaton jelent meg bevételként. Jelentős mértékű volt még e hónapban a kormányhatározatokban előírt maradványátvételek összege is. A két év azonos időszaka közti különbségben lényeges szerepet játszanak továbbá a január 1-jétől, valamint május 1-jétől a központi költségvetési szervként működő volt önkormányzati intézmények bevételei. Áttekintve a havi bevételeket, a közhatalmi és intézményi működési bevételek összesen 33,4 milliárd forintot tettek ki, a különféle működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök és támogatásértékű bevételek pedig összesen 66,0 milliárd forint körül alakultak. Előirányzat-maradvány átvételre mintegy 19,3 milliárd összegben került sor. E hónapban a nem azonosított, függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek halmozott forgalma csökkent. 5. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei címén júniusban 76,3 milliárd forint folyt be, ez az előző évi bevételnek 116,7%-a. A júniusi nem

8 7 uniós bevételek (6,2 milliárd forint) az előző év azonos időszakához képest mintegy 16,1 milliárd forinttal alacsonyabb szinten teljesültek. A különbséget alapvetően a évi júniusi bevételek alakulása okozta júniusban a bevételeket növelte, hogy 10,0 milliárd forint került átutalásra a Munkaerőpiaci Alapból (Nemzeti Foglalkoztatási Alapból) a BM közfoglalkoztatás támogatása előirányzatára, s az autópálya-matrica díj is tavaly fejezeti kezelésű előirányzaton (útpénztár, NFM) jelent meg. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei között az EU támogatás júniusban 70,1 milliárd forintot tett ki, mely 1,6-szorosan meghaladja az előző év azonos időszakának bevételét. A jelentősebb tételek a következők: a Nemzeti Stratégiai Referenciakereten (Új Széchenyi Terv) belül 59,9 milliárd forint, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (Darányi Ignác Vidékfejlesztési Program) és a Halászati Operatív Program keretében összesen 7,9 milliárd forint uniós forrás került felhasználásra. 6. A központi költségvetési szervektől származó befizetések júniusban mindössze 17,4 millió forintot tettek ki az elmúlt havi utalásrendezés következtében. Az idei júniusi befizetések döntően a Magyar Energia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a kormányhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet költségvetési törvényben előírt befizetéseiből tevődött össze. 7. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alaphoz történő hozzájárulás 2012-től új befizetési kötelezettséget jelent, melyet a Nyugdíjbiztosítási Alapnak kell teljesítenie ben létrehozták a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapot, amely tartalmazza a korhatár alatti ellátásokat is. Ezen ellátások január elseje előtt a Nyugdíjbiztosítási Alapból kerültek kifizetésre. A profiltisztítást követően a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapba került korhatár alatti ellátások finanszírozásához a Nyugdíjbiztosítási Alap havonta közel 1,5 milliárd forinttal járul hozzá. 8. A helyi önkormányzatok befizetései címen ebben a hónapban a teljesítés 447,7 millió forint volt. Ez a sor a tárgyévet megelőző évi önkormányzati elszámolások alapján, a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése során megállapított, jogtalanul igénybe vett és a tárgyévben a központi költségvetésbe visszafizetett hozzájárulások és támogatások összegeit tartalmazza, valamint ezek igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamatát. 9. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek júniusi összege 23,2 milliárd forint volt, amely alapvetően az osztalékbefizetésekből származott. A költségvetésbe 22,0 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett, amelyen belül az MVM Zrt. (10,0 milliárd forint) és a Szerencsejáték Zrt. (7,8 milliárd forint) befizetése volt a meghatározó. A tavaly júniusi 24,8 milliárd forint összegű bevétel nagyságrendjében és összetételében hasonló az ideihez. 10. A költségvetés kamatbevételei júniusban 13,2 milliárd forintot tettek ki. Ebből 4,5 milliárd forintot fizetett az MNB a Kincstári Egységes Számla (KESZ) után. A forint-államkötvények kamataként közel 8,5 milliárd forint összegű bevétel jelenik meg a költségvetésben. A devizában fennálló követelések után 0,2 milliárd forint bevétel származott júniusban. A júniusi bevételek összege több az egy évvel korábbinál (10,1 milliárd forint), ami alapvetően két

9 8 tényező eredője: a forintban fennálló követelések kamatbevétele duplája a tavalyinak, ugyanakkor a devizában fennálló követelések kamatbevétele lényegesen elmarad a 2011-es bevételtől. 11. Az egyéb bevételek júniusban 2,1 milliárd forintot tettek ki. Ebből kiemelendő a Világbankhoz kapcsolódó díjtúlfizetés visszautalása címén befolyt 1,5 milliárd forint. A tőkekövetelések visszatérülésén belül a külföld felé fennálló kormányhitelek visszafizetéseiből júniusban nem volt bevétele a költségvetésnek. 12. Az egyéb uniós bevételeken belül a vámhozzájárulás Magyarországot illető 25%-aként 809,8 millió forint folyt be a központi költségvetésbe. Az uniós támogatások utólagos megtérítése előirányzaton 4,5 millió forint bevétel keletkezett a Közlekedés Operatív Programba bevont, korábban hazai finanszírozású projektek elszámolása kapcsán. B. A KIADÁSOK JOGCÍMENKÉNT 1. Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások összege júniusban 11,4 milliárd forintot tett ki. Az összegből a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítésére 6,0 milliárd forint, a helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére 5,3 milliárd forint, a mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalására pedig 40,9 millió forint kifizetés történt. 2. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény 136. (4) bekezdése értelmében a Magyar Állam évente közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása jogcímen közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. Az Állam a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig fizeti meg az Alap pénzforgalmi számlájára. Ennek értelmében a közszolgálati hozzájárulás címről ebben a hónapban 5,2 milliárd forint kifizetés történt. 3. A fogyasztói árkiegészítésre fordított kiadások összege júniusban 7,2 milliárd forintot tett ki, amely összeg 18,8%-kal marad el az előző év azonos időszakában történt teljesítés értékétől. Az eltérés a bázishoz képest alacsonyabb mértékű szolgáltatói igénylésekből és az utazási kedvezményrendszer átalakításából származik. 4. A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások júniusban 3,0 milliárd forintot tettek ki, amely összeg az előző év azonos időszakában történt teljesítés értékének 16,6%-át jelenti. Az eltérés az egyes támogatási jogcímek folyósítási rendjének szabályozásából és abból adódik, hogy az egyes támogatási jogcímekre a bázishoz képest alacsonyabb összegű kifizetés történt. 5. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap a családi támogatások, a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások, valamint a különféle jogcímen adott térítések mellett már tartalmazza a korhatár alatti ellátásokat is. Ezen ellátások január elseje előtt a Nyugdíjbiztosítási

10 9 Alapból kerültek finanszírozásra. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból júniusban összesen 69,9 milliárd forintot fizettek ki, melyből a fentebb említett korhatár alatti ellátásokra mintegy 23,1 milliárd forintot fordítottak. Ebből a szolgálati járandóságok (fegyveres testületek szolgálati nyugdíjának átalakítását követően létrejött ellátás) 7,1 milliárd forintot, a korhatár előtti ellátások (különféle korhatár előtti öregségi nyugdíjak átalakítását követően létrejött ellátás) közel 16,0 milliárd forintot tettek ki. A családi támogatásokra júniusban összesen 37,0 milliárd forint került átutalásra a folyósítást végző szervek részére. Ezen családi támogatásokból családi pótlékra mintegy 29,4 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 5,4 milliárd forintot, gyermeknevelési támogatásra 1,0 milliárd forintot utaltak át. A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokra júniusban kifizetett összegek (7,4 milliárd forint) mindössze 54,7%-át tették ki az egy évvel korábbi kiadásoknak. A rokkantsággal, egészségkárosodással, megváltozott munkaképességgel összefüggő ellátások ugyanis 2012-től az Egészségbiztosítási Alapból folyósított rokkantsági, rehabilitációs ellátások részét képezik. E hónapban került viszont elszámolásra és megtérítésre a nyugdíjas bányászok szénjárandósága 2,4 milliárd forintos összegben. Júniusban fogyatékossági támogatásra és vakok személyi járadékára 2,5 milliárd forintot, politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítésekre 1,3 milliárd forintot fordítottak. A különféle jogcímen adott térítések esetében a júniusi folyósítás 2,4 milliárd forintot tett ki, melyből közgyógyellátásra 1,5 milliárd forintot, a gyermekgondozási díjban és terhességi gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjára mintegy 0,4 milliárd forintot fordítottak. 6. A költségvetési szervek kiadásai júniusban 241,2 milliárd forintot tettek ki, amely 16,7%-kal, 34,6 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi kiadásokat. Az eltérést okozó tényezők közül kiemelhető, hogy a bérjellegű függő tételekkel együtt számított személyi juttatásokra és szociális hozzájárulási adóra (munkaadókat terhelő járulékokra) fordított összegek (127,3 milliárd forint) 27,3 milliárd forinttal magasabban alakultak idén júniusban, mint tavaly. Ez elsősorban a január 1-jétől, illetve május 1-jétől központi költségvetési szervként működő megyei önkormányzati intézmények bérfizetéséből következett. Emellett a évi kiadásokat növelte még az ár- és belvízvédelmi projektek költsége (összesen 1,8 milliárd forint) az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál, illetve a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnál. A tárgyhavi kiadásokat emelte továbbá a évi kötelezettségvállalással nem terhelt és elvonásra kerülő maradványok utalása a fejezeti maradványszámlára. A két év kiadásai eltérésében továbbra is lényeges szerepet játszanak a január 1-jétől, illetve május 1-jétől központi költségvetési szervként működő volt önkormányzati intézmények kiadásai. A kiadásokat áttekintve az előbb említett személyi juttatásokon és szociális hozzájárulási adón túlmenően e hónapban dologi és egyéb folyó kiadásokra mintegy 85,3 milliárd forintot, intézményi beruházási kiadásokra 16,0 milliárd forintot fordítottak. A fennmaradó részt a különféle támogatásértékű kiadások és az államháztartáson kívülre irányuló pénzeszközátadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, maradvány-átadások, felújításokra fordított összegek tették ki. A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások halmozott forgalma e hónapban csökkent.

11 10 7. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai júniusi teljesítése 205,5 milliárd forint volt, amely az előző évi júniusi kiadás 113,8%-a. Ebből a nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások közel 91,5 milliárd forintot tettek ki, amely az előző évi júniusi kiadást 7,9 milliárd forinttal haladta meg. E többletben számos tényező játszott szerepet. Eltérést okoztak a mindkét évben jelentkező, de eltérő nagyságú, júniusban magasabb kiadások, például a Turisztikai célelőirányzatból (NFM) idén júniusban 6,8 milliárd forinttal többet fizettek ki, mint tavaly. A BM tűzvédelmi bírság és a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása törvényi soráról az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére átutalt összegek is 6,0 milliárd forinttal magasabbak voltak, mint a tavalyi évben. Idén júniusban autópálya rendelkezésre állási díj törvényi soron (NFM) 10,1 milliárd forintot fizettek ki, míg tavaly ugyanezen időszakban csak 7,7 milliárd forintot. Idén júniusban az egyházak részére mintegy 4,4 milliárd forintnyi kifizetés történt az átadásra nem került ingatlanok utáni járadék címén (KIM), míg tavaly e hónapban e célra nem történt utalás. (Természetesen 2011-ben is voltak olyan kiadások, melyek magasabban teljesültek mint idén, csökkentve a fenti eltérést.) Júniusban a következő törvényi sorokon voltak még kiemelkedő összegű kifizetések: közoktatási célú humánszolgáltatásokra 9,0 milliárd forint, szociális célú humánszolgáltatásokra összesen közel 7,0 milliárd forint, beruházás ösztönzési célelőirányzatból 2,2 milliárd forint, szociális intézményi foglalkoztatás támogatására 1,2 milliárd forint. Júniusban az uniós előirányzatokból a kedvezményezettek részére összesen 114,0 milliárd forintot fizettek ki, mely meghaladja a tavalyi év azonos időszakának kiadását. A strukturális támogatásokra fordított 95,2 milliárd forint döntő részét a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (Új Széchenyi Terv) programjai (89,5 milliárd forint) tették ki. Ezenkívül a Kohéziós Alapból finanszírozott, hosszabbítással érintett környezetvédelmi és közlekedési projektek esetében is történt kifizetés, 4,3 milliárd forint összegben. A vidékfejlesztési támogatások, ezen belül pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (Darányi Ignác Vidékfejlesztési Program) címen összesen 14,8 milliárd forint összegű kiadás történt, a Halászati Operatív Program előirányzatain a kiadás mindössze 209,5 millió forint volt. Az operatív programok kifizetéseinek erőteljes gyorsulása még mindig várat magára, amelyet a kiemelt projektek csúszása, a kivitelezések, a közbeszerzési eljárások elhúzódása, továbbá a kedvezményezetti oldalról elmaradó számlabenyújtás magyaráz. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (Darányi Ignác Vidékfejlesztési Program) kifizetései az elvárt szintnek megfelelően alakultak, köszönhetően a felhasználás gyorsítása pl. a kifizetés időtartamának meghosszabbítása érdekében tett intézkedéseknek. 8. Az elkülönített állami pénzalapok támogatása címen június hónapban 9,0 milliárd forint került átutalásra a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Bethlen Gábor Alap, valamint a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap részére. 9. A Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz előirányzat a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásából tevődik össze. E célra idén júniusban összesen 56,3 milliárd

12 11 forintot fordítottak, amely 5,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának a kifizetéseit június hónapban a Nyugdíjbiztosítási Alap az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz-átadás címen közel 8,5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült. A év ugyanezen időszakában viszont az Alap nem részesült költségvetési támogatásban, a kieső támogatást elsősorban a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel pótolta a év második félévében. Idén júniusban az Egészségbiztosítási Alap járulék címen átvett pénzeszközként 32,5 milliárd forint támogatásban részesült, amely 20,5 milliárd forinttal maradt el a tavalyi év azonos időszakában ilyen címen kapott támogatástól. Ebben a nemzeti kockázatközösség körébe tartozó személyek után fizetett havi, személyenkénti hozzájárulás összegének a csökkenése játszott szerepet. A 2012-től bekövetkezett szerkezeti változások, profiltisztítás következtében viszont júniusban is mintegy 15,3 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kapott az Alap a 2012-től hozzá átkerült korhatár alatti rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére. 10. A helyi önkormányzatok támogatása (állami támogatások, hozzájárulások és SZJA) ebben a hónapban összesen 91,0 milliárd forintban teljesült. Jelentősebb tételek: - a települési önkormányzatokat megillető, a településre kimutatott személyi jövedelemadó: 8,6 milliárd forint; - a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése: 7,0 milliárd forint; - normatív hozzájárulások: 35,5 milliárd forint; - a központosított előirányzatok címről: 12,3 milliárd forint; - a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása: 9,9 milliárd forint; - a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadóművészeti szervezetek támogatása: 1,4 milliárd forint; - normatív, kötött felhasználású támogatások: 12,8 milliárd forint; - a vis maior támogatás cím: 170,5 millió forint; - a megyei önkormányzatok működésének támogatása sorról: 371,7 millió forint; - a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjára: 2,9 milliárd forint kifizetés történt. Ebben a hónapban nem történt kifizetés a címzett és céltámogatások címen. 11. Kamatkiadásokra júniusban 153,2 milliárd forintot fordított a költségvetés. A kamatkiadások nagyobb része (128,7 milliárd forint) a forintban fennálló adósságot terhelte. Az államkötvények utáni közel 106 milliárd forint összegű kamatfizetés zömét a hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények terhei jelentették. A kincstárjegyek utáni 15,7 milliárd forintos kiadások nagyobb részét a diszkontkincstárjegyek kamatai (14,9 milliárd forint)

13 12 tették ki. További kiadást (közel 7 milliárd forint) az ún. forinthitelek kamata jelentett még. A devizaadósságot 24,5 milliárd forint kamatköltség terhelte júniusban. Ebből 21,6 milliárd forintot a devizakötvények, 2,9 milliárd forintot a devizahitelek kamatterheként fizetett a költségvetés. A kamatkiadások az egy évvel korábbi adatokhoz képest valamivel nagyobb kiadást jelentenek, mely arra vezethető vissza, hogy a kamatfizetések éven belüli lefutása évről évre számottevően eltér. 12. A társadalmi önszerveződések támogatása kiadási tétel magában foglalja a pártok és a pártalapítványok működésének támogatására átcsoportosítandó összegeket. Erről a mérlegsorról ebben a hónapban nem történt kifizetés. 13. A kormányzati rendkívüli kiadások mérlegsoron június hónapban 325,0 millió forint kiadás teljesült. Ezen belül pénzbeli kárpótlásra 179,0 millió forintot, az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlásra 139,0 millió forintot, mindezek folyósítási költségeire pedig 7,0 millió forintot fizettek ki. 14. Az állam által vállalt kezesség érvényesítése júniusban 0,9 milliárd forint kiadást jelentett, alapvetően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a kkv-szektor finanszírozását segítő állami viszontgaranciák és az ún. fészekrakó lakáskezességek beváltásának következtében. A júniusi kezességbeváltási kifizetések mértéke alacsonyabb a évi júniusi adatokhoz képest. Az összetétele azonban egyezést mutat a tavalyi adatokkal, továbbra is a kkvszektorhoz és a lakáskezességekhez köthető a beváltások döntő része. 15. Az egyéb kiadások összege június hónapban 2,9 milliárd forintot tett ki. Az egyéb kiadásokon belül a nemzetközi elszámolások kiadásaiként júniusban 1,4 milliárd forintot fizetett a költségvetés alapvetően a Világbank és a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) részére, alaptőke-emelés, illetve -hozzájárulás címén. Az adósságkezelés egyéb kiadásai 0,9 milliárd forint kiadást jelentettek júniusban. 16. Hozzájárulás az EU költségvetéséhez mérlegsoron a júniusban teljesített összeg mindössze 12,9 milliárd forint volt, mivel az Európai Bizottság (a továbbiakban: EB) által behívott összeg az EB mindenkori kifizetési terveihez igazodik. 17. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások júniusi összege 5,8 milliárd forint volt, amelynek meghatározó tételét az állam tulajdonosi felelősségéhez kapcsolódó, 4,6 milliárd forint összegű környezetvédelmi kifizetések jelentették. A további nagyobb tételeket a tulajdonosi joggyakorló társaságoknak folyósított 0,6 milliárd forint összegű működési támogatás és a járulékos jellegű (tanácsadói, eljárási díjak, ingatlanvagyon-felmérés költsége), 1,0 milliárd forint összegű költségek adták. A tavaly júniusi 5,0 milliárd forintos kiadás az ideivel szemben számos kisebb tételből adódott össze, amelyek az állami vagyonnal kapcsolatos kifizetések nagy részét érintették.

14 ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1. Az egyenleg alakulása 13 II. Az elkülönített állami pénzalapok június havi 16,0 milliárd forintos többlete a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 6,9 milliárd forintos, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 5,2 milliárd forintos, a Bethlen Gábor Alap 3,4 milliárd forintos, a Nemzeti Kulturális Alap 0,9 milliárd forintos többletéből, valamint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 0,4 milliárd forintos hiányából alakult ki. Az elkülönített állami pénzalapok június havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. 2. A bevételek alakulása Az alapok bevételei 3,7 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjának értékénél. A Bethlen Gábor Alap esetében a finanszírozási struktúra változott, tavaly júniusban fejezeti kezelésű előirányzattól egyösszegű pénzeszközátvétel történt, e helyett ez évben költségvetési támogatásban részesül az Alap. Továbbá a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tavalyi bevételeit növelte a költségvetési támogatás, amely támogatás nyújtására a szabályozás változásából adódóan az idén már nem kerül sor. 3. A kiadások alakulása Az alapok kiadásai 14,5 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjának értékénél. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap álláskeresési ellátások kiadásai és egyéb kiadásai, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai alacsonyabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjához képest. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK GAZDÁLKODÁSA 1. Az egyenleg alakulása III. Június hónapot a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja együttesen minimális nagyságú, közel 1 milliárd forint hiánnyal zárta, ami a Nyugdíjbiztosítási Alap 1,4 milliárd forint nagyságú deficitjének és az Egészségbiztosítási Alap 0,4 milliárd forint nagyságú többletének az összege. Egy évvel korábban a hiány 34,9 milliárd forint volt, ennek döntő része (31,6 milliárd forint) a Nyugdíjbiztosítási Alapban keletkezett, az Egészségbiztosítási Alap hiánya 3,3 milliárd forintot tett ki. 2. A bevételek alakulása A két pénzügyi alap összes bevétele 374,0 milliárd forintot tett ki, ami 33,9 milliárd forinttal több volt, mint a bázisidőszakban. A bevételek közel háromnegyed része (74,3%) szociális hozzájárulási adó- és járulékbevétel volt, ennek összege 277,9 milliárd forintot tett ki.

15 14 A bevételek másik nagy csoportját képező központi támogatások és térítések összege 56,7 milliárd forint volt, az összes bevételen belüli aránya 15,2%. A megelőző év ugyanezen hónapjában az ebből a forrásból származó bevételek összege 53,5 milliárd forint volt. 3. A kiadások alakulása A pénzügyi alapok június havi kiadásainak összege 375,0 milliárd forint volt, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel. A kiadások közel háromötöd része (57,7%) nyugellátási kiadás, a június havi teljesítés 216,4 milliárd forint volt. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (rokkantsági és rehabilitációs ellátások, GYED, táppénzkiadás stb.) felhasznált összeg 45,9 milliárd forintot tett ki. A természetbeni ellátásokra (gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás stb.) 93,8 milliárd forintot költött az egészségbiztosítás, ami 8,2 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A két alapkezelő működési kiadásainak együttes összege 1,7 milliárd forintot tett ki, ami közel 0,5 milliárd forinttal kevesebb volt, mint az összehasonlított időszakban. 1. Az egyenleg alakulása NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP Júniusban az Alap költségvetése 1,4 milliárd forint hiányt mutatott, egy évvel korábban a hiány ezt jelentősen meghaladva, 31,6 milliárd forintot tett ki. 2. A bevételek alakulása A kérdéses hónapban az Alap bevételeinek összege 231,1 milliárd forintot tett ki, ami 9,8 milliárd forinttal több volt, mint egy évvel korábban. A bevételek döntő részét, 93,8%-át a szociális hozzájárulási adó- és járulékbefizetés képezte, a 216,8 milliárd forint teljesítés 2,5 milliárd forinttal több, mint azonos hónapjában. A költségvetési támogatás és térítés összege közel 8,5 milliárd forintot tett ki, a tavalyi év azonos időszakában ezen a jogcímen nem volt bevétele az Alapnak. 3. A kiadások alakulása Az Alap kiadásainak összege 232,4 milliárd forint volt, ebből a meghatározó részt képviselő nyugellátási kiadások nagysága 216,4 milliárd forintot tett ki. Az egyéb kiadások 15,1 milliárd forintot tettek ki, ebből csak a meghatározó nagyságrendűeket említve: a rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetére az Egészségbiztosítási Alapnak 13,2 milliárd forint, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Alapnak átadott pénzeszköz összege közel 1,5 milliárd forint volt. Az alapkezelő működésére fordított kiadások mintegy 0,9 milliárd forintot tettek ki, ez mintegy 0,3 milliárd forinttal kevesebb volt, mint a bázisidőszakban.

16 1. Az egyenleg alakulása 15 EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Júniusban az Alap költségvetése csekély nagyságú, 0,4 milliárd forint többletet mutatott, 2011 júniusában 3,3 milliárd forint volt a hiány. 2. A bevételek alakulása Az Alap bevételeinek összege 142,9 milliárd forintot tett ki. Ez számottevően, 24,1 milliárd forinttal több volt, mint az összehasonlított időszakban. A bevételek 42,8%-a a szociális hozzájárulási adó- és járulékbefizetés, a 61,2 milliárd forint összegű teljesítés 10,3 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Egészségügyi hozzájárulás jogcímen 10,0 milliárd forint bevételhez jutott az Alap, ez az összeg mintegy kétszerese az egy évvel korábbi értéknek (5,0 milliárd forint). A bevételek mintegy egyharmad része (33,8%-a) költségvetési támogatás és térítés, a 48,3 milliárd forint nagyságú összeg 5,2 milliárd forinttal kevesebb a bázisidőszak értékénél. A rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetére a Nyugdíjbiztosítási Alapból átvett összeg 13,2 milliárd forint. Az egyéb bevételek nagysága 8,8 milliárd forint volt, a bázisidőszakhoz viszonyított növekmény 1,1 milliárd forintot tett ki. Az idetartozó bevételek közül a jelentősebbeket említve: a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetése 5,0 milliárd forintot, a népegészségügyi termékadó 1,6 milliárd forintot, a baleseti adó 0,7 milliárd forintot tett ki. 3. A kiadások alakulása Az Alap összes kiadása 142,5 milliárd forint volt, az egy évvel korábbi összeghez viszonyított alapvetően szerkezeti okok miatti jelentős nagyságú növekmény 20,4 milliárd forintot tett ki. Gyógyító-megelőző ellátásokra felhasznált összeg 62,4 milliárd forint volt, ez 1,1 milliárd forinttal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Gyógyszertámogatásra 25,8 milliárd forintot fordított az egészségbiztosítás, ami jelentősen, 6,8 milliárd forinttal kevesebb, mint 2011 júniusában. A pénzbeli ellátások körébe tartozó rokkantsági és rehabilitációs ellátások kiadásainak nagysága 29,9 milliárd forint volt. Gyermekgondozási díjra kifizetett összeg 7,4 milliárd forintot tett ki, ez 0,2 milliárd forinttal volt kevesebb a bázisidőszaki értéknél. A táppénzkiadások nagysága közel 4,7 milliárd forintot tett ki, ami 0,8 milliárd forinttal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az alapkezelő működésére felhasznált összeg mintegy 0,8 milliárd forint volt.

17 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI ALRENDSZERÉNEK FINANSZÍROZÁSA A. Állományi adatok 16 IV. Az előzetes adatok szerint június végén a központi költségvetés forint- és devizaadóssága az alábbi táblázat szerint alakult: Változás Mrd Ft % Mrd Ft % Mrd Ft százalékpont Deviza ,4 48, ,7 43, ,7-5,2 Állampapír 5 712,3 27, ,2 25,5-455,1-1,8 Hitel 4 458,1 21, ,5 17,8-780,6-3,4 Forint ,2 49, ,1 54,1 786,9 4,6 Állampapír 9 771,4 46, ,3 51,2 788,9 4,6 Hitel 590,8 2,8 588,8 2,9-2,0 0,0 Összesen ,6 98, ,8 97,4-448,8-0,6 Egyéb kötelezettségek 422,9 2,0 537,8 2,6 114,9 0,6 Mindösszesen ,5 100, ,6 100,0-333,9 0,0 A központi költségvetés devizaadóssága június végéig 1235,7 milliárd forinttal 8934,7 milliárd forintra csökkent. A devizaadósság törlesztése 486,3 milliárd forintot tett ki az időszak során. A devizaadósság az árfolyamváltozás következtében 749,4 milliárd forinttal csökkent és bruttó módon számítva a teljes adósság 43,3%-át tette ki június végén. A teljes adósság 25,5%-át kitevő devizakötvények esetében a teljes állomány forintértéke a 32,6 milliárd forint törlesztést és a 422,5 milliárd forintos árfolyamnyereséget is figyelembe véve 5257,2 milliárd forintot tett ki június végén, amely a év végéhez képest 455,1 milliárd forint csökkenést jelent. A közvetlen külföldi és belföldi devizahitelek amelyek a nemzetközi szervezetektől, illetve külföldi bankoktól felvett, továbbá a belföldről átvállalt hitelek állományából adódnak össze a teljes adósság 17,8%-át tették ki június végén. A vizsgált időszak alatt e külföldi és belföldi hitelek együttes állománya 453,7 milliárd forint törlesztés és 326,9 milliárd forint árfolyamnyereség következtében 780,6 milliárd forinttal csökkent és 3677,5 milliárd forintot tett ki a hónap végén. A költségvetés forintadóssága június végéig 786,9 milliárd forinttal nőtt és 11149,1 milliárd forintot ért el. A forinthitelek állománya a vizsgált időszakban 2,0 milliárd forint törlesztés következtében csökkent. Így a központi költségvetés forinthitel állománya június végén

18 17 540,8 milliárd forint értékű nemzetközi fejlesztési intézet felé és 48,0 milliárd forint hitelátvállalásból fennálló hiteltartozásból állt. Az összes adósság 51,2%-át kitevő, forintban kibocsátott állampapírok állománya 788,9 milliárd forinttal, ,3 milliárd forintra nőtt. Mindez a piaci államkötvények állományának 464,5 milliárd forintos, a diszkont kincstárjegyek 152,5 milliárd forintos és a lakossági állampapírok 172,7 milliárd forintos növekedésének következménye. A nem piaci államkötvények állománya 0,8 milliárd forint törlesztés következtében csökkent június végéig és 402,4 milliárd forintot tett ki. A lakossági állampapírokon belül a kamatozó kincstárjegyek állománya a vizsgált időszakban 117,5 milliárd forinttal nőtt, a június végi állomány 198,7 milliárd forint volt. A 2012 májusától értékesített féléves kincstárjegy állománya a júniusi 1,0 milliárd forintos állománynövekedés következtében 4,1 milliárd forintot tett ki június végén. Az 1 és 2 éves Kincstári Takarékjegyek együttes állománya összesen 23,3 milliárd forinttal 249,6 milliárd forintra nőtt a vizsgált időszakban. A lakossági ügyfelek által vásárolható, inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Államkötvény állománya június végén 27,7 milliárd forintos ez évi növekedés hatására 194,0 milliárd forintot tett ki. Június végén a lakossági állampapírok állománya 646,5 milliárd forintot tett ki, ami 172,7 milliárd forint növekedést jelent december vége óta. A külföldi befektetők állampapír állománya júniusban 24,1 milliárd forinttal csökkent. A hó végi 4252,5 milliárd forintos állampapír-állomány 455,7 milliárd forinttal volt magasabb a december végi állománynál. A külföldi állomány 7,8%-a, 333,2 milliárd forint diszkontkincstárjegy, 92,2%-a, 3919,3 milliárd forint államkötvény. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje június végén 4,11 év volt. A deviza államadósság kockázatainak csökkentése érdekében az ÁKK Zrt. swapműveleteket köt. A nemzetközi piaci szokványok alapján a swapműveletek miatt fennálló partnerkockázatok csökkentése érdekében a felek a swapok nettó értékének megfelelő fedezetet (betétet) helyeznek el egymásnál, amiből az adósságállomány részét képezik az ezen ügyletek után az ÁKK Zrt.-nél elhelyezésre került fedezeti összegek (az ún. mark-to-market betétek) az egyéb kötelezettségek soron. A vizsgált időszakban az egyéb kötelezettségek állománya összesen 114,9 milliárd forinttal nőtt. Az egyéb kötelezettségek állománya június végén 537,8 milliárd forintot tett ki. B. Kamatok, hozamok alakulása B/1. Elsődleges piac A diszkontkincstárjegyek júniusi aukcióin a havi átlagos fedezettség az előző havi 2,1-ről 2,2-re nőtt. A kötvényaukciókon a fedezettség az előző havi 2,8-ről 3,2-re emelkedett. A 3 hónapos diszkontkincstárjegy utolsó júniusi aukcióján az átlaghozam az egy hónappal korábbi aukcióhoz viszonyítva 7 bázisponttal csökkent és 7,10%-ot tett ki. A 12 hónapos kincstárjegy utolsó júniusi aukcióján a kialakult átlaghozam 7,39% lett, amely 19 bázisponttal alacsonyabb az utolsó májusi aukción kialakult átlaghozamnál. A 3 éves kötvényaukción a hozam 79 bázisponttal, 7,63%-ra mérséklődött az utolsó májusi aukción kialakult átlaghozamhoz képest, az 5 éves kötvény júniusi aukcióján az

19 3 hó 6 hó 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év 18 átlaghozam 7,83%-ot ért el, ami 77 bázispontos csökkenést jelent a májusi aukcióhoz képest, a 10 éves kötvény 8,50%-os átlaghozama 16 bázisponttal alacsonyabb a májusi aukción kialakult átlaghozamhoz viszonyítva. A 15 éves kötvény júniusi aukcióján kialakult 7,92%-os átlaghozam 90 bázisponttal alacsonyabb, mint a legutóbbi, áprilisi aukció átlaghozama. B/2. Másodlagos piac A másodlagos piacon az időszak egészét tekintve 3 hónapos lejáraton 2 bázisponttal, a 6 és 12 hónapos lejáratokon bázisponttal, az éven túli lejáratokon bázisponttal mérséklődtek a referenciahozamok. A jegybank Monetáris Tanácsa júniusban a jegybanki alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az éven belüli hozamoknál a 3 hónapos hozam 2 bázisponttal 7,08%-ra mérséklődött, a 6 hónapos 23 bázisponttal 7,05%-ra, a 12 hónapos hozam 27 bázisponttal 7,28%-ra csökkent. Az éven túli hozamoknál a 3 éves hozam 94 bázisponttal 7,55%-ra, az 5 éves hozam 85 bázisponttal 7,80%-ra, a 10 éves hozam 81 bázisponttal 7,90%-ra, a 15 éves hozam 76 bázisponttal 7,89%-ra esett. 10,0% Zéro-kupon hozamgörbe 10,0% Referencia hozamgörbe 9,5% 9,5% 9,0% 9,0% 8,5% 8,5% 8,0% dec ,5% máj jún ,0% ,0% 7,5% 7,0% dec máj jún. 29. Budapest, július