18. Melléklet. Referenciaviszonyok és a jó állapot a mintaterületen lév víztestekre, a víztestek jelenlegi állapotának jellemzése:

Átírás

1 18. Melléklet Referenciaviszonyok és a jó állapot a mintaterületen lév víztestekre, a víztestek jelenlegi állapotának jellemzése: I. Felszíni vizek biológiai állapota (Zárójelentés a 11. és 12. feladatokról) ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADI

2 Referenciaviszonyok és a jó állapot a mintaterületen lév víztestekre, a víztestek jelenlegi állapotának jellemzése: I. Felszíni vizek biológiai állapota (Zárójelentés a 11. és 12. feladatokról) 11. feladat: Referencia viszonyok és a jó állapot a mintaterületen lev víztestekre 12. feladat: A mintaterületen található víztestek jelenlegi állapotának jellemzése Készítette: BME Vízi Közm és Környezetmérnöki Tanszék zerzk ABC sorrendben: Clement Adrienne Ph.D. Juhász Péter Ph.D. Kiss Béla Ph.D. Müller Zoltán Ph.D. Nieuwenhius, Rob Padisák Judit D.c. Pomogyi Piroska a Biológiai Tudomány Kandidátusa zilágyi Ferenc Ph.D. Torenbeek, Reinder Budapest, október hó ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADI

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉ HÁTTÉR É CÉLKITZÉ A MINTATERÜLET A RENDELKEZÉRE ÁLLÓ ADATBÁZI FELADATMEGOZTÁ A TÉMABEZÁMOLÓ TAGOLÓDÁA ELVÉGZETT MUNKA AZ ADATÉRTÉKELÉ ALAPELVEI FELHAZNÁLT INFORMÁCIÓ Folyók Tavak Egyéb vizsgálatok VÍZTETEK É VÍZTÍPUOK, A TIPOLÓGIA IGAZOLÁA Víztest társítás Víztestek és víztípusok A tipológia igazolása BIOLÓGIAI MINÍT RENDZEREK É IGAZOLÁUK Referencia és jó állapot A kockázatosság becslése, kockázatos víztestek a mintaterületen FELZÍNI VÍZTETEK É TÍPUAIK A TEZT VÍZGYJTN VÍZTETEK É VÍZTÍPUOK Folyók Tavak A VÍZTET TÍPUOK BIOLÓGIAI IGAZOLÁA Igazolás a fitoplanktonnal Igazolás élbevonattal Igazolás makrofitonok használatával Igazolás makroszkópikus gerinctelenekkel Igazolás halak használatával MINÍT RENDZEREK É IGAZOLÁUK A MINTATERÜLETRE MINÍT RENDZEREK FITOPLANKTON BEVONATALGÁK MAKROFITA MAKROZKÓPIKU GERINCTELENEK HALAK KÖVETKEZTETÉ FELZÍNI VÍZTETEK JELLEMZÉE A TEZT VÍZGYJTN A FELZÍNI VIZEK COPORTOÍTÁÁNAK EREDMÉNYEI REFERENCIA É JÓ ÁLLAPOT Fitoplankton Bevonatalgák Makrofita Makroszkópikus gerinctelenek Halak A KOCKÁZATO VÍZTETEK AZ ECOURV MÓDZERREL VÉGZETT VIZGÁLATOK ALAPJÁN Az emberi tevékenység hatásaiból származó ökológiai szignifikancia meghatározása A fitoplankton minségi elemzésének eredményei Élbevonat eredmények Makrofita Makroszkópikus gerinctelenek Halak ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADI

4 5.4. ÖZEGZETT BIOLÓGIAI OZTÁLYOZÁ AZ ECOURV MINTÁJÚ VIZGÁLATOK EREDMÉNYEI ALAPJÁN A KIEGÉZÍT VIZGÁLATOK EREDMÉNYEI AZ EGY ROZ, MIND ROZ ELV É AZ ÁTLAGO ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT ÖZEHAONLÍTÁA BIZONYTALANÁGOK A HIDROMORFOLÓGIAI TÉNYEZK BIOLÓGIAI HATÁA KÖRNYEZETI CÉLKITZÉEK ÖZEFOGLALÁ IRODALOMJEGYZÉK ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADI

5 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: Mintaterület: a Tisza Kisköre feletti hazai vízgyjtterülete: a mintaterület ábra: A mintavízgyjtn lév víztestekbl az ECOURV-ben vett minták száma a hivatalos víztípusokkal összefüggésben. (Megjegyzés: néhány esetben több mint egy mintavétel történt ugyanazon a víztesten. A 0 típus az összes tó-típusra utal.) ábra: Víztestek vizsgálata a teszt vízgyjtn ábra: Folyó víztestek a teszt vízgyjtn (a sorszámok a víztípusok sorszámát jelentik (vö.: 3. táblázat) ábra: Tó víztestek a teszt vízgyjtn ábra: Az ECOURV módszertan alapján vizsgált víztestek minsítése a mintaterületen, fitoplankton ábra: Az ECOURV módszertan alapján vizsgált víztestek minsítése a mintaterületen, bevonatalgák ábra: Az ECOURV módszertan alapján vizsgált víztestek minsítése a mintaterületen, makrofita ábra: Az ECOURV módszertan alapján vizsgált víztestek minsítése a mintaterületen, makroszkópikus gerinctelenek ábra: Az ECOURV módszertan alapján vizsgált víztestek minsítése a mintaterületen, halak ábra: Összegz biológiai osztályozás minden osztályú helyre, növényi és makroszkópikus gerinctelen biológiai minségi elemek alapján az egy rossz, mind rossz elv az ECOURV típusú mérések adatai alapján ábra: Kockázatosság bemutatása a mintaterületen (kék: nem kockázatos; piros: kockázatos) ábra: A javasolt új állapot (zöld: természetes; barna: ersen módosított; lila: mesterséges) ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADI

6 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: Folyó víztestek vizsgálata a teszt vízgyjtn táblázat: Tó víztestek vizsgálata a teszt vízgyjtn táblázat: Folyó víztestek a teszt vízgyjtn táblázat: Tó víztestek a teszt vízgyjtn táblázat: A DIL alapján képzett kategóriák táblázat: A makrofiton referenciajellemzk táblázat: A folyó víztestek csoportosítása a mintavízgyjtn táblázat: A mintaterület kiváló és jó állapotú víztesteinek minsítése a fitoplankton alapján táblázat: A mintaterület kiváló és jó állapotú víztesteinek minsítése a bevonatalgák alapján táblázat: A mintaterület kiváló és jó állapotú víztesteinek minsítése a makrofita alapján táblázat: A mintaterület kiváló és jó állapotú víztesteinek minsítése a makroszkópikus gerinctelenek alapján táblázat: A mintaterület kiváló és jó állapotú víztesteinek minsítése a halfauna alapján táblázat: Folyóvizek minsítése fitoplanktonra táblázat: Kockázatos víztestek a fitoplankton alapján (AEC 2006b) táblázat: Kockázatos víztestek a bevonatalgák alapján (AEC 2006b) táblázat: DIL értékek és állapot a vizsgált tavakra (AEC 2006b) táblázat: Kockázatos víztestek az egyszersített makrofita minsítés szerint (AEC 2006b) táblázat: Kockázatos víztestek a makrogerinctelenek szerint (AEC 2006b) táblázat: Kockázatos víztestek a halfauna szerint (AEC 2006b) táblázat: Kiegészít vizsgálatok eredményei táblázat: A hidromorfológiai változások hatása az éllény együttesekre (AEC 2006b) táblázat: Az állapot-ábrázolás értékelésének megközelítése. A változásokat sárga szín jelzi ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADI

7 1. BEVEZETÉ 1.1. Háttér és célkitzés E jelentésben a mintaterületre koncentrálva két feladat elvégzésének végeredményét mutatjuk be: 11. feladat: A referencia viszonyok és a jó állapot kritériumai a mintaterületen található víztestekre. 12. feladat: A mintaterületen található víztestek jelenlegi állapotának jellemzése. E két feladat az alapja az esettanulmányokban részletezend intézkedési lehetségek kidolgozásának (14. feladat). A tárgyalt munkarészek célja a következ volt: A 11. feladat célja: Összefoglalás a felszíni vizek ökológiai állapota kiértékelésének feltételeirl. A felszíni vizek referencia feltételei és a jó állapota a mintaterületen. A 12. feladatban az alábbi célkitzések szerepeltek: A víztestek jelenlegi biológiai állapotának bemutatása. A kockázatos víztest állapotának értékelése biológiai szempontból. A mintaterületen található víztestek besorolása, osztályozása, és ezek ökológiai igazolása, amennyire ez lehetséges a rendelkezésre álló adatok alapján. A hidromorfológiai változások és a biológiai minségi elemek érzékenysége közötti összefüggés általános bemutatása. A környezeti célkitzések meghatározása a jelenleg lehetséges mértékig. Ezeket a feladatokat nagyrészt a teljes vizsgálati területre végeztük el (ahol nem ez történt, ott külön jelezzük). A cél a mintaterületen a vízterek ökológiai állapotának meghatározása, összefoglalása volt A mintaterület A mintaterület földrajzilag a Tisza Kisköre feletti vízgyjtje (1. ábra). A km 2 -es terület nyolc tervezési alegységet foglal magába. A mszaki elemzések azonban nem terjednek ki a teljes területre, csak annak az adott probléma vizsgálata szempontjából szükséges részterületére. A vizsgálati terület lehet egy-egy víztest, vagy annak része (pl. adott hidromorfológiai beavatkozások hatásainak vizsgálata esetében), illetve egy-egy kiválasztott részvízgyjt (pl. a szennyezanyag bevezetések szempontjából reprezentatív terület.) A részletes elemzések területei nem feltétlenül azonosak az összes intézkedéstípus szempontjából (Munkaindító Jelentés 2006). 1

8 1. ábra: Mintaterület: a Tisza Kisköre feletti hazai vízgyjtterülete: a mintaterület 1.3. A rendelkezésre álló adatbázis A fent említett eredeti célokat és feladatokat elvileg a tesztterület víztestjein, az adatok típus szerinti statisztikai értékelésével kellene elvégezni. A rendelkezésre álló biológiai adatok ezzel szemben nagyon korlátozottak voltak. Egy korábbi projekt (zilágyi et al. 2006) eredményei alapján már jeleztük, hogy a VKI összes biológiai minségi elemével kapcsolatban további adatok szükségesek megbízható statisztikai elemzések (referenciaállapot, minsít rendszerek osztályhatárai, stb.) elvégzése érdekében. A 11. és a 12. feladatban feltett kérdésekre statisztikailag is megbízható választ várni a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott mennyiség biológiai adat alapján nem reális. Mindazonáltal, ahogy azt ebben a jelentésben szemléltetjük, a közelmúltban jelents haladás történt elssorban a makroszkópikus gerinctelenek területén a zilágyi et al (2006) anyag elkészülte után (AEC, 2006). Ezt az elrelépést alkalmaztuk e projekt során. A többi biológiai minségi elemre meglév adatokat és szakérti becslést alkalmaztunk. E projekt indításakor az alábbi adatok álltak rendelkezésre: Az ECOURV Projekt adatai (AEC 2005). A Zagyva-Tarna Projekt adatai (Atkins-DHV 2005). A 2004-ben elvégzett terepbejárás minségi biológiai adatai (zilágyi et al. (2004a). A folyóreferencia helyek bejárásának és minségi vizsgálatának adatai (zilágyi et al. (2004b). A tóreferencia helyek összegyjtött adatai (zilágyi et al. 2004c). E projekt keretében az esettanulmányok területén gyjtött biológiai és kémiai adatok. Az NKFP Tisza Projekt adatbázisa. Egyéb, a Tisza vízrendszerét kutató szakemberek adatbázisában meglév biológiai adatok. 2

9 A projekt kidolgozása során a Tisza Projekt és más szakértk korábbi adatait nem tudtuk figyelembe venni részben a VKI-nak nem megfelel, és más célú adatgyjtés, részben az adatok hozzáférhetsége miatt. A többi adattal dolgoztunk e projekt keretében, de a projekt eredményei dönten az ECOURV adatainak feldolgozására alapulnak. Az ECOURV Projekt az Arcadis Euroconsult (AEC) által vezetett projekt volt, melynek során 2005-ben 375 felszíni víztest-szakaszt mértek fel a Víz Keretirányelvben (VKI) meghatározott szempontokra figyelemmel. A projekt f célkitzéseinek egyike a felszíni vizekre vonatkozó adatok gyjtése volt, ennél fogva nagy hangsúlyt fektettek a VKI által elírt öt biológiai minségi elemre (fitoplankton, élbevonat, makrofiton, vízi makroszkópikus gerinctelenek és halak). A projekt pénzügyi korlátainak következtében nem mind az öt csoportot mérték fel az összes mintavételi helyen, mindazonáltal az élbevonatot és a vízi makroszkópikus gerincteleneket mind a 375 helyen vizsgálták. Következésképpen a fent említett két csoporttal kapcsolatos adatok alkalmasak a hidromorfológiai alapon megalkotott víztest tipológia, továbbá a minsít rendszer biológiai igazolásához való felhasználásra (AEC 2006b). E vizsgálatok fbb jellemzi az alábbiak voltak: Ez volt az els olyan országos felmérés, amely a VKI-ban foglalt éllény együttesekre, egységes szemlélet szerint, történt meg. Tehát a fitoplankton, fitobentosz, makrofiton, makroszkópikus gerinctelenek és halak egyaránt a vizsgálat tárgyát képezték. A mintavétel, a vizsgálatok és az értékelés egységes szempontrendszer szerint történt. A projekt keretében a munka minden fázisára minségbiztosítást alkalmaztak, amely új elem a hazai vízi ökológiai gyakorlatban. A projekt keretében területenként egy alkalommal történtek vizsgálatok. Nem mindegyik éllény együttest vizsgálták mindegyik mintaterületen. A leggyakrabban vizsgált éllény együttes a makroszkópikus gerinctelenek és a fitobentosz volt, a többi éllény együttest lényegesen kevesebb helyen vizsgálták. A vizsgálatok a különböz éllény együttesekre nem egy idben történtek. Az adatok értékelése nem a jelenleg javasolt minsít rendszer szerint történt, mert akkor az még nem volt készen. A Zagyva-Tarna Vízgyjt-gazdálkodási Terv létrehozása (EuropeAid/117053/D/V/HU) cím projekt keretén belül az élbevonatot és a vízi makroszkopikus gerincteleneket mérték fel az ECOURV projekttel párhuzamosan további 19 mintavételi helyen 2005-ben (Atkins-DHV 2005). Mindkét projektben ugyanazokat a mintavételi módszereket használták, ami biztosította az eredmények maximális összehasonlíthatóságát. A két projekt során vizsgált, összesen 394 mintavételi hely közül 341 összpontosított a vízfolyásokra, míg 53 állóvizeket fedett le. Az állóvizek inkább alul-reprezentáltak voltak az ECOURV projektben, ezért viszonylag kevés adat állt rendelkezésre a hidromorfológiai alapon megalkotott hivatalos állóvíz tipológia biológiai igazolásához. A vízfolyások esetében az összegyjtött adatok azonban megfelel alapot szolgáltattak a tipológia biológiai igazolásához. Jelen projekt keretében az alábbi pótlólagos vizsgálatok történtek az esettanulmányokra kijelölt területeken: Az ECOURV Projekt módszertanával végzett minségi és mennyiségi felmérések a Hernád kilenc, a Vadász-patak négy, és a Bán-patak négy mintaterületén. Az Arcadis alvállalkozójaként a BioAquaPro Kft. által végzett felmérések ebben az évben ek, két alkalommal történtek, amikor is a makroszkópikus gerincteleneket és a makrofitont vizsgálták.. A makrofiton eredményeket Dr. Pomogyi Piroska értékelte. 3

10 Gyors ökológiai felmérések történtek makrofitonra, fitoplanktonra, és bevonatra ez évben egy alkalommal a Mátra alji kis dombvidéki tározók, Kállay-ffolyás, beregi csatornák (Csaronda, Dédai-Mitz, zipa), és a Túr vízrendszer több pontján (Túr mcsatorna, Alsó- Öreg-Túr, Öreg-túr) Feladatmegosztás A Konzorciumon belüli feladatmegosztásban a tesztterületen felmerül gyakorlati ökológiai feladatok megoldása elssorban az AEC feladata volt. Ezt a munkát Rob A. Nieuwenhuis és Reinder Torenbeek végezte el alvállalkozók bevonásával a BME VKKT szakmai közremködése és felügyelete mellett. A bevont alvállalkozók a következk voltak: BioAquaPro Kft (terepbejárás, helyszíni vizsgálatok, mintavételezés a Bán-patak, a Hernád és a Vadász-patak esettanulmányok területén, a mintavételi helyeken a makroszkópikus gerinctelenek mintázása és az adatok értékelése, továbbá a tesztterület viszonyainak értékelésében való részvétel.) Dr. Padisák Judit (fitobentosz elemzés a Bán-patak mintaterületén, a hazai bevonat minsítés alkalmazása a tesztterületen). Dr. Pomogyi Piroska (Vadász-patak esettanulmányban a makrofita adatok értékelése, minsítése, a magyar makrofiton minsítés alkalmazása a tesztterületen). A holland feladatok teljesítésérl, holland részrl háttérjelentés készült, mely alapja e részjelentésnek (AEC, 2006b). A BME irányításával a Mátra alji tározók, a Kállay ffolyás, a beregi csatornarendszer és a Túr vízrendszer bejárásával egyidejleg gyors helyszíni minségi és/vagy mennyiségi felmérések készültek a bevonat és a makrofita állapotáról. Az eredményeket részleteiben az esettanulmányokkal foglalkozó jelentés tárgyalja (BME 2006). Az AEC, (2006b) terjedelmes és részletes háttérjelentés felhasználásával a BME VKKT saját elemzései eredményeinek felhasználásával Dr. zilágyi Ferenc készítette el e munkabeszámolót. Az AEC háttérjelentésének kiválasztott részeit Gábor Tímea fordította magyarra, a fordítást Dr. zilágyi Ferenc ellenrizte A témabeszámoló tagolódása E beszámolóban csak a felszíni szárazföldi vizekkel foglalkozunk. A beszámoló felépítése a következ. A 2. fejezetben az elvégzett munkát ismertetjük. A következ fejezet (3. fejezet) a mintaterületen található víztesteket, azok típusait mutatja be, és az újabb információk tükrében a hivatalos folyó- és tótipológia igazolásával foglalkozunk. Ezután rátérünk az alkalmazott minsít rendszerek rövid bemutatására és azok biológiai igazolásával kapcsolatos eredményekre (4. fejezet). Ez a fejezet magában foglalja a referencia és a jó állapot kritériumait is. A következ fejezet (5. fejezet) a mintaterület víztesteinek jellemzésével foglalkozik. Ezen belül végezzük el a társítást azoknak a víztesteknek az esetében, amelyekre nincs biológiai információnk. Ezután a referencia és a jó állapotú víztesteket mutatjuk be. E víztestek esetében nem lesz szükség intézkedési programra. Ebben a fejezetben elemezzük hidromorfológiai szempontból a kockázatosság kritériumait is. Az emberi tevékenységek és azok ökológiai jelentségének elemzése után ismertetjük azokat a víztesteket a mintaterületeken, amelyek nem érik el a jó állapotot, vagy potenciált. Itt listát mutatunk be azokról a víztestekrl, ahol az állapotot/potenciált javítani kellene, és elemezzük a potenciális intézkedések várható ökológiai hatásait. A 7. fejezetben összefoglaljuk a részjelentés fontosabb következtetéseit. Az utolsó fejezet az irodalomjegyzék (8. fejezet). 4

11 A 11. és 12. munkatervi pontban rögzített feladatok elvégzése jelenti az alapot a mintaterületen belül kijelölt konkrét esettanulmányokon végzett munkának (14. feladat). Az egyes pontok keretében elvégzett munkát a vonatkozó fejezetekben ismertetjük részleteiben. 2. ELVÉGZETT MUNKA 2.1. Az adatértékelés alapelvei tatisztikailag jelents adatok elállítása érdekében a bevitt adatok számának (típusok és a biológiai minségi elem kombinációk) nagynak kell lennie. Általában minimálisan 10 eset szükséges a minimális megbízhatóság eléréséhez, amikor többváltozós elemzéseket használunk (személyes kommunikáció Magura Tibortól és Reinder Torenbeektl). A mintavízgyjtn elérhet adatkombinációk listáját a 2. ábra mutatja Mintaszám Típusok FITOPLANKTON FITOBENTON MAKROFITA MAKROGERINCTELENEK HALAK 2. ábra: A mintavízgyjtn lév víztestekbl az ECOURV-ben vett minták száma a hivatalos víztípusokkal összefüggésben. (Megjegyzés: néhány esetben több mint egy mintavétel történt ugyanazon a víztesten. A 0 típus az összes tó-típusra utal.) A fentrl lefelé való megközelítés (top-down) használatához (a jelenlegi hivatalos tipológiából kiindulva), a biológiai minségi elemek egyikére sem áll elég eset (adat) rendelkezésre (kevesebb, mint 10 eset az összes típusra, a tavakat is beleértve). A makro-gerinctelenekkel és élbevonattal kapcsolatban a helyzet jobb, mint a halak, makrofita és fitoplankton esetében. A következ legjobb opció az osztályhatárok javítására (a hivatalos magyar osztályozási rendszer) és a tipológia biológiai adatokkal való igazolására a szakérti becslés használata. A magyar minsít rendszer már javaslat szinten létezik számos éllény együttesre és vízkategóriára (zilágyi et al., 2006). Ebben a munkában az ECOURV adatait és további saját adatokat használtak a rendszer és az osztályhatárok kifejlesztésére. További, az ECOURV-höz hasonló módszerekkel gyjtött, kiegészít adatok nélkül fejlesztés nem valósítható meg a jelenlegi rendszerben. 5

12 Az ECOURV adatbázis Magyarország számára nagyon fontos elrelépés, de a kiegészít adatgyjtés szükséges ahhoz, hogy a minsít rendszer finomítását és igazolását javítani lehessen a következ néhány évben. E munka keretében a meglév minsít rendszereket alkalmaztuk a mintaterületre, és az igazolást is (tipológia és osztályozás) a mintaterület adataival végeztük el. A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy víztestenként milyen információ áll rendelkezésre Felhasznált információ Folyók A munka elvégzéséhez a következ forrásból származó információk álltak rendelkezésre: ECOURV adatbázis és ebbe integrálva a Zagyva-Tarna Projekt adatai (AEC, 2005; Atkins- DHV, 2005). Korábbi BME felmérések adatai és információi (zilágyi, 2004a; 2004b; 2004c). E projekt eredményei. Vízminségi adatbázis (VM) A három különböz forrás megoszlását tesztvízgyjtn folyók esetében az 1. táblázat, és a 3. ábra mutatja be. Tavakra ugyanezt az információt a 2. táblázat és a 3. ábra közli. A hivatkozott táblázatban az Ecosurv megjelölés egyértelm, a gyors helyszíni vizsgálat elssorban minségi, de esetenként mennyiségi egyszeri biológiai felmérésre utal, a helyszíni bejárás pedig számos eseten víztest szint, egyszeri szemrevételezést jelent. 1. táblázat: Folyó víztestek vizsgálata a teszt vízgyjtn Vízkémiai Biológiai Helyszíni Víztest kód Név mérés felmérés bejárás, vizsgálat gyors helyszíni AAA008_ _ Vadász-patak Ecosurv Ecosurv vizsgálat AAA036_ _ Vajai-(III.)ffolyás VM helyszíni bejárás VM, gyors helyszíni AAA036_ _ Vajai-(III.)ffolyás Ecosurv Ecosurv vizsgálat AAA041_ _ Dédai-Mitz-csatorna AAA091_ _ Kánya-patak Ecosurv Ecosurv AAA212_ _ Ostoros-patak Ecosurv Ecosurv AAA218_ _ zuha-patak AAA218_ _ zuha-patak 6 gyors helyszíni vizsgálat gyors helyszíni vizsgálat VM, Ecosurv Ecosurv helyszíni bejárás Projekt keretében végzett mérés vízkémia, makrofita, makrogerinctelen vízkémia, makrofita, fitoplankton, fitobentosz AAA317_ _ Nyugati-fcsatorna zipa-fcsatorna és AAA323_ _M kivezetje makrofita gyors helyszíni AAA349_ _ zerencs-patak VM vizsgálat AAA349_ _ zerencs-patak helyszíni bejárás gyors helyszíni AAA367_ _M Pilis-Piricsei-folyás Ecosurv Ecosurv vizsgálat VM, gyors helyszíni AAA381_ _ Jósva-patak Ecosurv Ecosurv vizsgálat AAA405_ _ Bán-patak VM, Ecosurv vízkémia, makrofita,

13 Víztest kód AAA405_ _M Vállalkozási szerzdés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elsegítésére II. fázis. Vízkémiai Biológiai Név mérés felmérés Ecosurv Bán-patak fels vízrendszere Ecosurv Ecosurv AAA416_ _ Batár-patak Ecosurv Ecosurv AAA457_ _ Makócsa-fcsatorna VM, AAA475_ _ Eger-patak Ecosurv Ecosurv AAA475_ _M AAA501_ _ Vasonca-patak Ecosurv Ecosurv Helyszíni bejárás, vizsgálat gyors helyszíni vizsgálat Eger-patak fels vízgyjtje VM helyszíni bejárás AAA505_ _ as-patak Ecosurv Ecosurv gyors helyszíni vizsgálat AAA506_ _ Tisza VM, Ecosurv Ecosurv helyszíni bejárás AAA506_ _ Tisza VM, Ecosurv Ecosurv helyszíni bejárás AAA506_ _ Tisza VM, Ecosurv Ecosurv helyszíni bejárás AAA506_ _ Tisza Ecosurv Ecosurv helyszíni bejárás AAA506_ _ Tisza VM, Ecosurv Ecosurv gyors helyszíni vizsgálat AAA532_ _ Hernád VM, Ecosurv Ecosurv VM, AAA532_ _ Hernád Ecosurv Ecosurv helyszíni bejárás gyors helyszíni AAA581_ _ Ménes-patak Ecosurv Ecosurv vizsgálat VM, gyors helyszíni AAA614_ _ Bodrog Ecosurv Ecosurv vizsgálat gyors helyszíni AAA646_ _ Bózsva-patak Ecosurv Ecosurv vizsgálat Bózsva-patak fels gyors helyszíni AAA646_ _M vízgyjtje Ecosurv Ecosurv vizsgálat VM, Ecosurv AAA692_ _ Ronyva-patak Ecosurv AAA716_ _ Garadna-patak VM, AAA732_ _ Hangony-patak Ecosurv Ecosurv Máriapócsi (IV. sz.) VM, AAA771_ _ ffolyás Ecosurv Ecosurv AAA772_ _ Keleti-övcsatorna Ecosurv Ecosurv Kácsi-patak vízrendszere Ecosurv Ecosurv AAA774_ _M AAA801_ _ Bódvaj-patak Jászsági-öntözfcsatorna AAA851_ _ AAA856_ _ zamos VM, Ecosurv VM, Ecosurv Ecosurv Ecosurv helyszíni bejárás helyszíni bejárás gyors helyszíni AAA870_ _ Aranyos-patak vizsgálat gyors helyszíni AAA870_ _ Aranyos-patak vizsgálat AAA875_ _ Keleti-fcsatorna VM helyszíni bejárás AAA887_ _ Nagyari-Túr ág Ecosurv Ecosurv AAA977_ _ Tolcsva-patak Ecosurv Ecosurv Projekt keretében végzett mérés makrogerinctelen vízkémia, makrofita, makrogerinctelen makrofita vízkémia, makrogerinctelen 7

14 Vízkémiai mérés 8 Biológiai felmérés Helyszíni bejárás, vizsgálat Víztest kód Név Tolcsva-patak fels AAA977_ _M vízrendszere helyszíni bejárás VM, AAA983_ _ Laskó-patak Ecosurv Ecosurv helyszíni bejárás AAA983_ _ Laskó-patak Ecosurv Ecosurv helyszíni bejárás AAA983_ _ Laskó-patak Ecosurv Ecosurv helyszíni bejárás Tisztaberki-árcsatorna AAA989_ _ Csincse-patak és Kis- AAB039_ _M Csincse Ecosurv Ecosurv AAB041_ _ Tardona-patak Ecosurv Ecosurv AAB055_ _M Gg-zenkefcsatorna és vízgyjtje Ecosurv Ecosurv AAB141_ _ Túr-Belvíz-fcsatorna VM, Ecosurv Ecosurv AAB336_ _M Alsó-Öreg Túr Kis-Hernád a Béluspatakkal AAB438_ _M Ecosurv Ecosurv AAB447_ _ Gönci-patak AAB447_ _ Gönci-patak Ecosurv Ecosurv AAB591_ _ Kállay (VII. sz.) ffolyás VM AAB591_ _ Kállay (VII. sz.) ffolyás VM, Ecosurv Ecosurv VM, AAB659_ _ ajó Ecosurv Ecosurv VM, AAB659_ _ ajó Ecosurv Ecosurv AAB701_ _ Keleméri-patak Ecosurv Ecosurv AAB712_ _ Rakaca-patak Ecosurv Ecosurv Rakaca- és Bátorpatakok AAB712_ _M AAB715_ _ Hej-patak Ecosurv Ecosurv AAB737_ _ Csaronda-fcsatorna Ecosurv Ecosurv AAB739_ _ Hanyi-belvízcsatorna Ecosurv Ecosurv gyors helyszíni vizsgálat gyors helyszíni vizsgálat gyors helyszíni vizsgálat gyors helyszíni vizsgálat gyors helyszíni vizsgálat gyors helyszíni vizsgálat gyors helyszíni vizsgálat VM, AAB755_ _ Bódva Ecosurv Ecosurv helyszíni bejárás AAB755_ _ Bódva VM helyszíni bejárás AAB763_ _ Túr VM, AAB763_ _ Túr Ecosurv Ecosurv AAB798_ _ Csörgs-patak AAW210_ _ Abodi-patak AAW609_ _ Bábony-patak VM, Ecosurv helyszíni bejárás helyszíni bejárás Projekt keretében végzett mérés vízkémia, makrofita, fitoplankton, fitobentosz makrofita, fitoplankton, fitobentosz vízkémia, makrofita, fitoplankton, fitobentosz vízkémia, makrofita, fitoplankton, fitobentosz vízkémia, makrofita, fitoplankton, fitobentosz vízkémia, makrofita, fitoplankton, fitobentosz

15 Víztest kód Vállalkozási szerzdés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elsegítésére II. fázis. Név ABH844_ _ Csenk-patak ABI588_ _ ABI589_ _ zinva-patak zóláti-patak Vízkémiai mérés Ecosurv VM, Ecosurv Biológiai felmérés Ecosurv ABI629_ _ Telekes-patak Ecosurv Ecosurv Boldogkváraljai- és AEC830_ _M Tekeres-patak Ecosurv Ecosurv Vadász-patak fels AEN961_ _M vízrendszere Tavak Helyszíni bejárás, vizsgálat helyszíni bejárás gyors helyszíni vizsgálat gyors helyszíni vizsgálat helyszíni bejárás Projekt keretében végzett mérés vízkémia, makrofita, fitoplankton, fitobentosz vízkémia, makrofita, makrogerinctelen Tavak vizsgálata csak az ECOURV keretében történt. A víztesteket és a mérési helyeket a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat: Tó víztestek vizsgálata a teszt vízgyjtn EU_CD NAME Vízkémiai mérés Biológiai felmérés HU_AAA578 Harangodi víztározó VM HU_ABK898 Leveleki víztározó VM HU_AAB104 Nagyréti víztározó VM HU_AAB059 Oláhréti víztározó VM HU_LK0079 zei víztározó VM HU_AAA213 Rétközi tó VM HU_LK0092 Rohodi víztározó VM VM HU_ABK907 Vajai tározó HU_LK0123 Cserközi Holt-Tisza Ecosurv Ecosurv HU_LK0166 Nagyvadas-tó Ecosurv Ecosurv HU_AAB124 zamossályi-tározó VM HU_LK0183 Tiszadobi Holt-Tisza Ecosurv Ecosurv VM, HU_ABK904 Tunyogmatolcsi-tározó Ecosurv Ecosurv Helyszíni bejárás helyszíni bejárás Projektben végzett felmérés vízkémia, makrofita, fitobentosz, fitoplankton 9

16 Tolcs va-patak Laposhad GE RGELY IUGORNYA Kraszna Tivad ar Vámosoroszi Nemesborzova Darnó onkád Komlódt ótfalu Kispalád Gar bolc Vállalkozási szerzdés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elsegítésére II. fázis. Felskéked Hidvégardó Kéked Pusztafalu Füzér Komjáti Holló háza Bódvalenke Pányok Bódvaszilas Abaújvár Tornaszentjakab Tornyosnémeti Füzérkomlós zögliget Tornaszentandr ás Kány Bód varákó Hidasnémeti Perecse Zsujta Nyíri Filkeh áza Vilyvitány N zin Dob ódél Tornabarakony Viszló Pamlény Lukóbánya Hernádszurdok Telkibánya Füzérrad vány Jó svaf zinpetri Büttös Hernádpetri Gönc Bózsva Pálháza Mikóh áza Perkupa Martonyi Krasznokvajda Pusz taradvány zemere Kovácsvágás Aggtelek Varbóc Rakaca Üdül-tp. Litka Kishuta Égerszög Göncruszka zalonna zéphalom zlsardó Csenyéte Hernádvécse Meszes Gag yb átor Nagyhuta Felsgagy Fulókércs Vágáshuta Zsurk Hejce ZÁHONY Kánó Fáj RUDABÁNYÁCKA W Trizs Vilmán y Imola Galvács Gar adna Abaújlak Gagyap áti zebenye ÁTORALJAÚJHELY Gyröcske zuhaf Felstelekes zendr Gad nazanticska Ragály Alsó gagy Novajidrány Tiszaszentmárton Fony Dámóc Abod Irota Regéc Vizsoly Zemplénagárd Tiszabezdéd zuhogy zalaszend Lácacséke Zádorfalva zakácsi Kor lát Mogyoróska Háromhuta-Óhuta Abaújszolnok KÁROLYFALVA Zubogy Rudabánya emjén Eperjeske Alsószuha Felsvadász Felsberecki Gömö rszls Baktakék Makkoshotyka Monyha ANDRÁTANYA Méra Felscéce Arka Tuzsér Alsóberecki Nagyrozvágy Felskelecsény Fancsal Kelemér Hernádc éce Lak Beret Komlóska Karos Pácin Révleányvár Lónya Dövény Abaújdevecser Ricse Mándok elyeb Boldogkváralja Hercegkút zendrlád Hegymeg Baskó Becsked Detek ENC ÁROPATAK Vajdácska Karcsa Benk Felsnyárád Ormosbán ya Tomor Kup a Forró Boldogk újfalu Erdh orváti Komoró Balajt GIBÁRT Damak Bod roghalom Kur ityán Fügöd BODROGHALÁZ Abaújkér zabolcsveresmart Endespuszta Mátyu s erényfalva Monaj Rásonysápberencs Izsó falva Hernádbd ima Aranyospuszta EDELÉNY Tolcsva Bodrogolaszi Rétközi tó Fényeslitke Tornyospálca Bánréve PUTNOK ajógalgóc Hangács Léh Ináncs Pere Tgyesszögtanya Döge ajókaza Homrogd Abaújszántó Tiszakerecseny zuhakálló Csobád Hét Dub icsány Cigánd Újkenéz Nyomár árazsadány Erdbénye Tiszakanyár Vadna Múcsony Kázsmárk Jéke Barabás UA ajónémeti ajóvelezd Vámo sújfalu Bor so dszirák Felsdobsza Nagyho mok KAZINCBARCIKA Ziliz Olaszliszka Királd Halmaj Tiszacsermely Tiszaadony CENTER Lászlótan ya Dombrád KIVÁRDA Pap URAJ Nagybarca Dusn okpuszta Alsó vadász Hernádkércs Golop Tállya Aranyosapáti Béketelep Kisbarca Kistiszahát Gelénes Beregdaróc Viss Hang onybol YOK Rétközberencs Nyírlöv Tiszavid Vámosatya Petfitelep Bánhorváti HERBOL YABÁNYA zentistvánbaksa zegilong Aszaló Tiszakarád AJÓZENTPÉT ERBoldva Rátka Györgytarló Monok Kenézl Újdombrád Tiszaszalka Kováktanya ÓZD Bor sodbóta Upp ony Tiszatelek Lövpetri Újbányatelep zegi ZIKZÓ Mád Ajak Anarcs Gyü re ajósenye Megyaszó OND Zalkod Pátroha Csaroda Beregsurány ajóecseg Kétérköz Bod rogkisfalud Nagyvarsány Bor sodszentgyörgy Kondó áta ajóvámos zabolcs Jalapár Gávavencsell Beszterec zabolcsbáka Tákos Domaháza FARKALYUK Alsó dobsza Márokpapi Dédestapolcsány Arló Parasznya ajóbábony Tiszab ercel Bajorhegy Kisvarsány Nekézseny Tardona ajókeresztúr ZERENC Bod rogkeresztúr Timár Varbó Gég ény Gyulaháza Gemzse Fejércse Csokvaomány óstófalva Paszab Bekecs Mez zombor VÁÁRONAMÉNY Hetefejércse Járdán háza Mályin ka zirmabeseny Ócs análos NAGYHALÁZ Lénárddaróc LYUKÓBÁNYA Ilk Jánd Tarpa Tiszakóród Tarcal IBRÁNY Csernely Újcsan álos Tiszar ád Tiszabecs Rakamaz Kék Demecser Nyírtass Nagyvisnyó Arnót Vasmegyer Onga TOKAJ VITKA PERECE Berkesz Nyírkarász Gulács zatmárcseke Bükkmogyorósd Csorbatelepi tó Túr Újharangod Taktaszad a Buj PETFITANYA Olcsva Uszka Bor so dnádasd zántóhalomtanya ALÓHÁMOR Felszsolca Gesztely Tiszan agyfalu Kecskés zilvásvárad MIKOLC Gyártelep LILLAFÜRED Balaton Taktaharkány Kengyel-tó Kemecsei halastavak Bor zsovatanya Nagyar Prügy Nyírmada Kisar Kölcse Marosliget Hernádkak Nagytanya Homoktanya Túristvándi Kemecse Nagydo bos Laskod Alsó zsolca Hernádnémeti zékely Petneháza Bekölce Nyírbogdány zamosszeg zeje BÜKKZENTLÁZLÓ Alsózsolca I. kavicsbánya Taktabáj Tiszaladány Virán yo s Botpalád GÖRÖ MBÖLY Kótaj Kömör Bükkszentmárton Bükkszentkereszt Varjúlapos Pallgpuszta Fülesd Taktakenéz zei zetanya víztározó Rohodi víztározó Ramocsaháza Fehérgyarmati halastó Tarnalelesz Bélapátfalva Csob aj Nyírjákó Rohod Váraszó Bcs Gyulatanya Nyírparasznya zamoskér Egercsehi Répáshuta Kisto kaj ajólád Bcs Tiszaeszlár Belegrád Libabo kor Tiszalúc Tiszad ada Jó kaitelep Nyíribron y Nyírkércs Nábrád Mánd Erdkövesd Mónosbél ajópetri Bashalom Tiszalök Nyírtelek Nyírtu ra Vaja Ópályi Fedémes Berzék Tiszaluci Bárányszeg Holt-Tisza óstófürd Nyírtét Mályi ény BAKTALÓRÁNTHÁZA Csaholc Egerbocs Mályi Újtelep Újtelep Púposhalom FEHÉRGYARMAT dpéterváára Papos Kisszekeres Túrricse Kishódos Kisgyr Tiszadob Hevesaranyos Ónodajóh ídvég Bedbokor FELPÁZIT Kabálás Nyírpazony r Tunyogmato lcs Jármi Nagyszekeres Tisztaberek ZORGALMATO Nyékládh áza Kisfástanya Leveleki víztározó Vajai tározó Pusztasándor Kisnamény Bátor Kör öm Levelek Bükkszék Bükkaranyos Rejetanya Kálvinháza VARGABOKOR Flóratanya Zsarolyán Kisfü zes ZARVAK Mocsolyástelep Nagycserkesz ZOMBORIBOKOR Apagy Emmamajor MÁTÉZAL KA Jánkmajtis Méhtelek TIZAVAVÁRI ORO Kocsord Felstárkány Harsány Nyékládháza kavicsbányák Girincs Kesznyéten Fülpö sdaróc Gacsály Terpes NYÍREG YHÁZA MagyFelserd Cégénydányád Dankótelep Nagycsécs Tiszavasvári I. halastó Tunyogmatolcsi-tározó Kántorjánosi Gyrtelek Bükkzsérc Hejkeresztúr Nádasibokor Nagycserkesz Kács Napkor Ófehértó Ököritófülp ös zajla Bor sodgeszt zamosújlak Császló ajószöged Zajta ály Tiszagyulaháza zamossályi-tározó zakáld ÚJTELEKBOKOR Hodász Nyírmeggyes rader ecske Cserépfalu Emd Csegöld FELNÉMET Noszvaj ÓVÁRO Nyírcsaho ly Recsk Egerbakta Józsefházi JÓZEFHÁZ Ahalastó Nagyszállás irok Tibolddaróc Vatta Újtikos Felssima Rozsrétszl Újszlskert Nyírderzs zamosmenti tározó TEDEJ Nyírgyulaj Porcsalma zamostatárfalva Hejbába Alsó badurbokor Harangodi víztározó Pócspetri Pátyod Csengersima Zászlótanya Bog ács Nagyecsed EGER Istvánmajo r Hejpapi Új-szl-út Halastó (Császárszállás) Zsírostanya Nyírcsászári zamosbecs NAGYKÁLLÓ Nyírkáta Tyukod Egerszólát zomolya Csincse Nemesbikk Tiszapalkonya Kálmánháza BUTYKA Nagygéc Kkú tpu szta Nagyréti víztározó Csentréti víztározó Bükkábrány CENGER Tard Oszlár POLGÁR Kállósemjén Fábiánháza Tarnaszentmária Egerszalók Igrici Petfi-tan ya Vadastan ya Nagyvadas-tó Ostoros Mez nyár ád NYÍRBÁTOR Eltelek Hejkürt Biri-Nagyréti víztározó Péter halom zalmaváros HAJDÚNÁNÁ Kisléta Ura Novaj Táncsicstelep árgaháza Kisnána Geleji víztározó Nyírvasvári Tiborszállás Csengerú jfalu Verpelét Andornaktálya Folyási halastó Tiszatarján Kálmánczhelyi tanya Perkedpuszta Nemeserd Nagyfenék Demjén Gelej Énekes-ér Görbeháza HAJDÚDOROG Biri Nyírbogát Terem Mezkeresztes MEZCÁT Érpatak Újfalurét Mérk az Domoszló Tinólaposi Folyás halastó Újfehértó Görénypuszta Nyírpilis Feldebr MEZKÖVED Vécs Nagytálya Mez nagymihály Nyíritag Istvántanya Vállaj Kerecsend Maklár Tiszakeszi Balkány Nyírgelse Piricse Bátorliget Ald ebr Bivalyhalmi halastó Béke zövetkezet halastava Geszteréd zakoly zalmad puszta Pilisújtan ya Tófalu zihalom zentistván Nagyecsér Gelei halastó Lovastanya Encsencs HAJDÚVID ugra Kápo lna PRÓD Nyírmihálydi Bagota FÜZEABONY Bökö ny Detk Mezszemer e Tuka BAKÓHÁT Béketelep zako lykert Cserhágó Kompolt Áro kt Újszentmargita Abapuszta TÉGLÁ Nyírbéltek Ömbö lykisömb öly dludas Kál Nagyút Dor mánd Meztárkány Egerfarmos Egerlöv Vajastanya Nyíradony Nyírlugo s Montaj-tó Pélyi-tó Dinnyés-lapos Négyes Tiszacsege Nagymogyorós Besenytelek Bor so divánka Tiszabábolna K-V-3 tározó HAJDÚHADHÁZ +-,/. " # $$ Tiszavalk Tiszad orogma HAJDÚBÖZÖRMÉNY Nagyfüged Tarnabod Erdtelek Aradványpuszta zabadságtelep Fels-Morotva zigetorr Tarnazsadány K-V-1 tározó Rákóczi kert Penészlek Bocskai kert 0% Nagymajor Hortobágyi öregtavak Tangazd aság Tarnaméra Bernáthegy Tenk Poroszló Telekháza Bodaszl Asszo nyrész Zarán k Boco nád Egyek Zelemér Nyíracsád Fülöp Újlrincfalva BALMAZÚJVÁRO Hajdúsámson Jó kaitelep 0% Kón ya HAJDÚZENTGYÖRGY Átány TIZAFÜRED JÓZ A Erk Félhalom Gyökérkúti halastó Kónyai halastó Nagyhát Nyírmártonfalva Bernátrész Köml TIZAÖRVÉNY Máta Apafa aörs HEVE arud Hor tob ág y NAGYMAC Buzita Egyek-Pusztakócsi-mocsarak ZIKIGYAKOR Martinka Jászszentandrás Borsósi halastó Nyíráb rány KIMAC Tiszanána Füred-Kócsi-tározó zásztelek CEREERD ) * Hevesvezekény TIZAZL Nagyhegyes Bud aábrány Kócsiújfalu ONDÓD DEBRECEN KONDORO HALÁP Vámo spércs Elepi halastó Tiszaigar DEBRECEN-TÉGLÁKERT Csárdapuszta Külsliget Tarnaszentmiklós Cserközi Holt-Tisza Angyalháza-Nagyrét Fancsika-I. tározó Jászivány Tiszaörs FANCIKA JÁZAPÁTI Tiszad erzs ámágyi halastó Kiskö re Tiszaszentimre Pély Nagyiván BÁNK Ebes ZEPE Liget Újléta Jászkiséri halastó Faluréti halastó Abádszalók Bagamér Nagy Zoltán halastava Mézeshegyi tó Pusztataskony Mihályhalma HAJDÚZOBOZLÓ Mikepércs Jászkisér Újszentgyörgy Tiszab ura Kunkápolnási-mocsarak Bocskai HTZ halastava I. tóegység Álmosd Tomajmonostora NÁDUDVAR Monostorpályi Kunmadaras Kokad án áránd Hosszúpályi Hajdúszovát Hajdúbagos Tilalmas Létavértes Tiszar off Hajdúszovát Tiszasülyi Tiszasü halastó ly Tiszag yenda Berekfürd Újtelep shida ószentgyö rgy Tiszasülyi Tiszahalker halastó KUNHEGYE Kaba DERECKE Jászladány Kunhegyesi halastó Gátrh áz Ktelki halastó óstó Cserekert Ktelek Tépe Kon yár PÜPÖKLADÁNY Tetétlen óskúti halastó KARCAG zászberek Hunyadfalva Tiszab Bánh alma Pocsaj KARCAG Báránd Földes Esztár Besenyszö g Újszász Alsószászberek Csataszög Nagykörü Kecskeri-tározó áp Hencida Kismarja Zagyvarékas Fegyvernek zentpéterszeg Gáborján Kenderes Fegyverneki Holt-Tisza árrétudvari ZAKÁLL A zerep Bihardancsháza BERETTYÓÚJFALU zapárfalu Demcsák halastó Bihartorda Biharnagybajom K-XI tározó Váncsod Hangony-patak fels és Hódos-patak Hangony-patak Mercse-patak vízrendszere Bán-patak Bán-patak fels vízrendszere Eger-patak fels vízgyjtje Laskó-patak zóláti-patak Eger-patak Hanyi-belvízcsatorna Laskó-patak Csörgs-patak zuha-patak Kánya-patak Ostoros-pa tak Rima Hór-patak ajkfoki-belvízcsatorna Jósva-patak Telekes-patak Ta rdona-patak Nyög-és Harica-patakok B ódv a Bábony-pata k Abodi-patak zinv a-patak fels vízrendszere Mirhó-Gyolcsi-belvízcsatorna Ménes-patak Kácsi-patak vízrendszere Kánya-patak Bódva Kulcsár-völgyi-patak Csincse-patak és Kis-Csincse Tiszavalki-fcsatorna Hej -patak Tiszafüredi öntöz-fcsatorna as-patak Nagyfoki- (I.) belvízcsatorna Rakaca- és B átor-patakok Vadász-patak fels vízrendszere Vad ász-patak Bársonyos-öntöz-fcsatorna Hej-fcsatorna Tisza V asonca-patak Harangod-ér vízrendszere Takta-övcsatorna ajó Kis-Hernád a Bélus-patakkal Garadna-patak Gilip-patak zerencs-patak zartos-patak Gönci-patak Aranyos-patak Király-ér és Tiszakeszi -fcsatorna Taktaközi-öntöz-fcsatorna Fennsíki-csatorna vízrendszere Nyugati-fcsatorna Csenk-patak zerencs-patak Boldogkváraljai-és Tekeres-patak Bé nyei-patak Bodrog Bózsva-patak fels vízgyjtje Hercegkúti-patak Tisza Bózsva-patak Ronyva-patak Bodrog Törökéri-fcsatorna Lónyai-fcsatorna imai(ix.s zámú) ffolyás Tiszakarádi-fcsatorna Érpatak(VIII.sz.) ffolyás Tisza Belf-cs atorna Káll ói(vii.sz.)ffolyás Érpatak(VIII.sz.) ffolyás Nagyhalász-Pátrohai-c satorna Kállói(VII.sz.)ffolyás Vajai-(III.)ffolyás Máriapócsi(IV.sz.) ffolyás Vajai-(III.)ffolyás Pilis-Piricsei-folyás Pilis-Piricsei-folyás Csaronda-fcsatorna Kraszna B odvaj-patak Északi-fcsatorna Károlyi-folyás Dédai-Mitz-csatorna zipa-fcsatorna és kivezetje Makócsa-fcsatorna Tisza Túr-Belvíz-fcsatorna Lápi-fcsatorna Gg-zenke-fcsatorna és vízgyjtje Csomata-csatorna Keleti-övcsatorna Lápi-mellékcsatorna Túr-Belvíz-fcsatorna Tapolnok-fcsatorna Tisza Palád-Csécsei-fcsatorna Tisztaberki-ár-csator na Batár-patak Alsó-Öreg Túr ár-éger-csatorna Túr Garand-Fels-csatorna! " # $ $ % # & ' ( &' E 3. ábra: Víztestek vizsgálata a teszt vízgyjtn Egyéb vizsgálatok Egyes víztesteken korábban is történtek gyorsfelmérés jelleg vizsgálatok (zilágyi et al. 2004a, 2004b) illetve meglév adatok gyjtése (zilágyi 2004c). A Bán-patak, a Hernád és a Vadász-patak több pontját jelen projekt keretében is vizsgálta a BioAquaPro Kft az ECOURV módszertana szerint. A vizsgálatok célja nem az állapot megállapítása, hanem az emberi hatások kiterjedésének vizsgálata volt, de az adatokból állapotbecslés is végezhet volt. E vizsgálatok eredményeit együtt értékeljük a korábbi ECOURV eredményekkel. A BME részérl az alábbi területeken volt terepbejárás és gyors biológiai állapotfelmérés: A Mátra alji kis tározók (zóláti-, Domoszlói- és Verpeléti-tározó). A Kállay ffolyás. Mesterséges csatornák a Beregben (Makócsa, zipa és Csaronda). A Túr-rendszer. E terepbejáráson és gyors biológiai felmérésen alvállalkozóként Dr. Padisák Judit (algológus szakért) és Dr. Pomogyi Piroska (makrofiton szakért) vett részt. A helyszínen makrofita felvételezés történt, egyes területeken pedig bevonat és fitoplankton mintákat vettek, ezekbl mennyiségi és minségi elemzés készült. A helyi vízügyes szakértk elkészítették a területek hidromorfológiai hátterének részletes leírását. A gyors felmérések eredményeit külön értékeljük, mert módszereik eltérek voltak az ECOURV protokoljától - nem vonhatók össze. 10

17 E vizsgálatokon kívül történtek a területen egyszer, szemrevételezéses víztest felmérések is biológiai adatgyjtés nélkül (vö.: 1. táblázat és 2. táblázat). E szakérti becslések információtartalma is felhasználható a jelentésben, jóllehet ezek bizonytalansága a legnagyobb. Éppen ezért csak ott vesszük ezt figyelembe, ahol más információ nem áll rendelkezésre Víztestek és víztípusok, a tipológia igazolása Víztest társítás zámos olyan víztest is volt a vízgyjtn, ahol nem történt ECOURV mérés. E víztestek esetében a hidromorfológiai hasonlóság alapján történt meg e víztestek összehasonlítása, csoportosítása (szennyezanyag terheléseket ebben az esetben nem vettünk figyelembe). E vizsgálatok célja az is volt, hogy feltárják, hogy ezek a hasonlósági csoportok milyen mértékben voltak homogének a hidromorfológiai értelemben. A csoportosításra és extrapolálásra használt eljárás részleteit illeten utalunk a háttéranyagra (AEC 2006). Az eredmények extrapolálását reális mértékben más, a mintaterületen lév víztestekre, az esettanulmányok keretében is végeztünk Víztestek és víztípusok Az ECOURV jelentések hasznos statisztikai információkat nyújtanak az összes biológiai minségi elem tekintetében. A tipológia fentrl lefelé történ igazolásához minden biológiai minségi elemre szakérti becslést alkalmaztunk. Élbevonatra, fitoplanktonra és makrofitára hasznos adatok állnak rendelkezésre tekintettel a tipológia és a biológia fentrl lefelé elemei közötti összefüggésekre tekintettel (tengerszint feletti magasság stb.). Megfigyeléseink szerint a makroszkópikus gerincteleneknél jelenik meg a legtöbb biotípus. Ezért van az, hogy a tanulmányozott országokban a makroszkópikus gerinctelenek fontos szerepet játszottak a tipológia igazolásában (AEC 2006a). A makroszkópikus gerinctelenekre új statisztikai elemzést végeztünk e projekt keretén belül. A BioAquaPro a közelmúltban bvítette ki azoknak a típusoknak a számát, amelyekre Q bap -ot (folyóvízi makroszkópikus gerincteleneket minsít index) lehet számolni (a BME részére júniusában készült el a jelentés). A makroszkópikus gerinctelenek tekintetében azokat a helyeket választottuk ki, amelyek a Q bap szerint kiváló, jó vagy közepes állapotúak, és statisztikai elemzést végeztek a tipológia igazolására. Erre az eljárásra a jelentés sok figyelmet fordít. zámos kiegészítést tettünk a típusra jellemz minsítési index (Q bap ) kalkulációkhoz. Az új eredményeket a tipológia biológiai adatokkal történ igazolására használtuk fel. A többváltozós elemzés eredményeit részletesen a háttérjelentés tartalmazza (AEC, 2006b), a fontosabb részeket a 3.2. fejezetben közöljük A tipológia igazolása A növénycsoportokra az ECOURV eredményeket használtuk. Nem végeztünk újabb statisztikai elemzést a fentiekben már indokolt okok miatt. Vitathatatlanul nem minden ilyen elemzésekbl nyert információ került megvitatásra az ECOURV jelentésekben vagy más jelentésekben ez idáig. Más szóval: a számítások nem újak, és ezért nem csak a jó helyekre korlátozódnak, de a korábbi elemzésekbl nyert információk is megtárgyalásra kerülnek itt, összpontosítva az elemzések új elemeire. A BioAquaPro az újonnan számított Q bap pontszámok alapján végezte el az igazolást az AEC-szal való külön alvállalkozói szerzdés alapján. A többi biológiai minségi elem alapján történ igazolást az AEC hajtotta végre meglév adatok alapján. A statisztikai megbízhatóság javítása 11

18 érdekében a folyóvízi makroszkópikus gerinctelenek minsít rendszerének javítására, kísérleti területen kívüli helyek is szerepelnek az elemzésben, és az eredményeket e típusok osztályhatárainak a finomítására használták a Q bap -on belül. Az új Q bap információt bele lehet foglalni a magyar elemzési módszerekbe elzetes minsítéssel, mint ahogy igaz ez az összes bejegyzésre abban a dokumentumban arra a tényre alapozva, hogy csupán egyetlen kísérlet történt a mintavétel során. A többi biológiai minségi elemmel kapcsolatban azokat a helyi szakértket kérték fel a mintaterület víztesteinek minsítésére, akik kifejlesztették a jelenleg javaslat szinten meglév minsít rendszereket (vö.: zilágyi et al. 2006) Biológiai minsít rendszerek és igazolásuk E munkarészben röviden bemutatjuk a zilágyi et al., (2006) munka keretében kidolgozott biológiai minsít eljárásokat, melyek javaslat szinten készen állnak a kipróbálásra. E módszereket azután a mintaterület víztestjeinek minsítésére és az osztályhatárok igazolására használtuk fel Referencia és jó állapot A víztest típusok kiváló és jó állapotának becslésére a mintaterületen lev 83 ECOURV hely eredményeit alkalmaztuk éllény együttesenként. (Megjegyzend, hogy a 83 ECOURV hely közül nincs mindegyik víztestként kijelölve.) A víztestek társítása révén extrapolációval azoknak a mintaterületeknek az állapotát is becsültük, amelyek esetében nem volt információnk. A tavak esetében kilencet vizsgáltak az ECOURV keretében, de ezek közül csak négy víztest. Néhány folyóvíztest tekintetében több mint egy ECOURV pontot vettek fel. Ez tovább csökkenti azon víztestek számát a mintaterületen, amelyekbl van ECOURV mérés. Az új magyar minsít rendszerek használatával az EQR-eket az adatkényszer lehetségei szerint számítottuk. Az összehasonlítható típusokból és terhelés kombinációkból egy listát generáltunk. Bár ezeket az eredményeket elvigyázatossággal kell alkalmazni, azok mégis a nem mintázott víztestek ökológiai állapotának egy els, elzetes becslését adják. Az ECOURV makroszkópikus gerinctelen adatait használva a Q bap -ot alkalmaztuk a mintaterületen lév helyekre, és többváltozós elemzést használtunk mind az 5 osztály osztályhatárainak meghatározására vagy igazolására. A többi biológiai minségi elem tekintetében az új magyar osztályozási rendszert elemeztük a tesztterület adataira. A mintaterületen lév víztestek jelenlegi állapotának meghatározásához az ECOURV eredményeket lehet használni a folyókban él élbevonat és a tavakban él fitoplankton esetében (az elemez rendszerekben nem történt módosítás). A tavi élbevonatok, valamint a folyóvízi fitoplankton és makrofitonok tekintetében a magyar szakértk új EQR-eket számítottak a magyar minsítési javaslat szerint (Padisák és Pomogyi). A halak minsít rendszere még nem készült el, ehelyett a meglév ECOURV adatokat használtuk, melyek minsítése a FAME rendszere szerint történt (FAME, 2002). A makroszkópikus gerinctelen számításhoz a következ pont ismétlése történt annak a biztosítására, hogy az ECOURV adatsorban jelentkez bármely tipológiai nehézség nem vezet rossz eredményhez e tevékenység során. Ezért néhány mintavételi helyet átminsítettek a helyes típusba vagy altípusba, az altalaj jellemzitl függen A kockázatosság becslése, kockázatos víztestek a mintaterületen Minden (természetes) víztestet, amely nem éri el a jó állapotot kockázatosnak tekintünk. Amennyiben a minsítés azt jelezte, hogy a víztest nem éri el a jó állapotot, akkor meg kellett vizsgálnunk, hogy ezt mi okozza: hidromorfológiai, vagy szennyezanyag terhelés. A mesterséges, és az eleve ersen módosított víztestek esetében a potenciáljuk alapján történik a kockázatosság értékelése. Ha e víztestek ökológiai potenciálja alatta marad a jónak, akkor azok kockázatosak. Az összehasonlítási alap a mesterséges, vagy az ersen módosított víztesthez legjobban hasonlító 12

19 természetes típus, mely esetében ökológiai engedmény csak az ersen módosított állapot hidromorfológiai okára (ersen módosított víztestek), illetve a vízhasználat céljára (mesterséges víztestek) tehet. A leginkább hasonló típus kiválasztása része a MEP/GEP viszonyok meghatározási folyamatának. A vízgyjtn lev összes olyan víztestet figyelembe vettük a jellemzés során, amelyek esetében rendelkezésre állt valamilyen információ. Amely víztestek esetében semmiféle adat nem állt rendelkezésre, ott a hidromorfológiai hasonlóság alapján történt a csoportosítás és jellemzés. A kémiai adatok figyelembe vétele elssorban adathiány miatt nem volt lehetséges. Az ECOURV vagy e projekt AEC által vizsgált esettanulmányai során megmintázott víztestek esetében a megfigyeléseket az új magyar elemzési rendszerrel elemeztük a lehet legnagyobb mértékig (zilágyi et al. 2006). Az elemzési rendszereket és azok osztályhatárait az eredményekkel foglalkozó fejezetben mutatjuk majd be (4. fejezet). Becsültük azoknak a víztesteknek is az állapotát, amelyek részei voltak a Mátra alji tározók, a beregi csatornák, és a Kállay ffolyás felmérésének. Ezekben az esetekben az állapotbecslés melléktermék volt, mert a felmérés igazi célja a hidromorfológiai változások által okozott ökológiai hatások térbeni kiterjedésének vizsgálata, valamint az intézkedési terve elkészítése volt (lásd: Munkaterv: 14. feladat). Élbevonatra és fitoplanktonra mind a folyókat, mind a tavakat lehetett elemezni a javasolt IP, DIL, és Q k indexekkel. A makrofitonok esetében szükséges volt az IMMI egyszersítése annak a ténynek a következtében, hogy néhány, a módszer által kért paramétert nem rögzítettek a mintavétel során. A növényzetre újonnan kifejlesztett elemzési rendszereket jelen fejezet röviden leírja. A makroszkópikus gerinctelenek tekintetében nem mindent típust sikerült elemezni (hat típusra még nincs kész a módszer). Ebben a jelentésben csak a Q bap eredmények kerülnek bemutatásra, annak elkerülése érdekében, hogy ezen a ponton különböz elemzési rendszerekkel kelljen dolgozni. A halak esetében csak az ECOURV eredményei (FAME-nek megfelel rendszerrel elemezve) állnak rendelkezésre, így ezeket használtuk (FAME 2002). (Megjegyzés: azokban az esetekben, ahol több mint egy mintát vettek a víztesten, az átlageredményt adták a víztestnek, mint egésznek ebben a jelentésben.) Az összegzett biológiai jellemzés négy biológiai minségi elemen alapult: A halakat nem vettük figyelembe. Mindazonáltal minden egyes hely esetében megtalálható a halak minsítési adatai a megfelel táblázatokban és a külön GI ábrákon is. A kettt összehasonlítva a relatív halfauna állapotát hasonlíthatjuk össze a többi biológiai minségi elemmel. 3. FELZÍNI VÍZTETEK É TÍPUAIK A TEZT VÍZGYJTN E munkarész keretében összefoglaltuk, hogy a Nemzeti Jelentés (2005) folyóvíz típusai közül a teszt területen melyek találhatók meg. Tavak esetében a nemzeti jelentés óta módosított tótipológiát kíséreltük meg alkalmazni. Meghatároztuk a területen elforduló víztípusokat, és elvégeztük a víztípusok biológiai igazolását. A vízgyjtn összesen 188 víztest található, melybl 135 vízfolyás víztest és 43 tó víztest. zámos vízfolyás és tó mesterséges Víztestek és víztípusok Folyók A hazai folyótípusokat a KvVM (2004) és a Nemzeti Jelentés (2005) alapján a 3. Melléklet mutatja. A 25 folyó víztest típus (ebbl három dunai) közül a tesztterületen összesen 17 típus fordul el: zilikátos típusú hegyvidéki patakok (1. típus 7 db.). 13