Országos családi könyvtári napok

Átírás

1 Országos családi könyvtári napok Könyvtárak összefogása a társadalomért Országos családi könyvtári napok október október 8., péntek, 14 óra Dr. Főzy István geológus / paleontológus A sárkányoktól a dinoszauruszokig című előadása Az előadás helye: Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára 3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 144. A program a TÁMOP / azonosítószámú pályázat keretében valósul meg. Kedvezményezett: Mezőkövesd Város Önkormányzata

2 2010. október 9., szombat, 10 óra Soósné Göböly Ildikó arcdiagnoszta és homeopata Immunstimuláció és immunrendszer erősítés homeopátiával című előadása Az előadás helye: Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára 3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 144. A program a TÁMOP / azonosítószámú pályázat keretében valósul meg. Kedvezményezett: Mezőkövesd Város Önkormányzata Előadás után ingyenes arcdiagnosztika!

3 Emberremény: Bogács a neved Hajdu Imre: Emberremény: Bogács a neved A könyvről Emberremény: Bogács a neved adtam a harmadik bogácsi antológia címéül. Mindenekelőtt azért, mert hiszem, hogy szülőfalum delejes hely, amely ahogy a múltban is, most és a jövőben is a legreménytelenebbnek hitt helyzetekben is táplálja a reményt, az energiát azokba, akiket a Teremtő arra választott ki, hogy akkumulátorok legyenek, s általuk fény kerüljön a fásultak lelkébe, forróság a megdermedt szívekbe. Mert csak így lesz esély az emberi, értelmes életre. Ez a kötetnyi vers és próza 2012 novemberében, Szent Márton napjára, Bogács temploma védőszentjének ünnepére jelent meg. Szent Márton palástja felét adta oda a hidegtől vacogónak. Mi, e kötet szerzői, a lelkeket szeretnénk melegíteni. Közelít a tél, túl kell élnünk! Emberremény, az én emberreményem, hogy az irodalom lélekdonor. Azoknak is sokan vannak, akik még nem tudják ezt. Hajdu Imre

4 Kutyahűség Cseh Károly: Kutyahűség A könyvről Megfogyatkozott föld, víz, fény ég, fű, fa az utóbbi félszázad nyugat-európai lírájában. A természethez való kötődés, hűség, német nyelv-területen is, már-már csak nyomokban lelhető fel a versekben, miközben mindenütt szertelenül ünnepli hanyatlását a nap. Cseh Károly Gesztenyék ideje

5 Cseh Károly: Gesztenyék ideje A könyvről Gesztenyék ideje címadó kifejezés nemcsak a nyár és az ősz közötti röpke átmenetet idézi, hanem, természetes jelképiséggel, a pillanatnyi életidőt is; (élet)korjelző tehát egyben. Megsejtetve, meg-jelenítve ugyanakkor a kinti és a benti közötti egylényegűséget. S ez a hasonlóságokon alapuló egyensúly a kötet egész menetére is jellemző. Napfordulótól napfordulóig ível és hanyatlik, de irányt is mutat: nyáriból télibe hajlik, s többnyire a mérlegidőt, a hulló gesztenyék idejét láttatja, s őszies jelzéseit hallatja. Cseh Károly Az újlublói és jakubjáni Probstnerek

6 Alena Kredatusová: Az újlublói és jakubjáni Probstnerek A könyvről A szász eredetű Probstner család az 1720-as évektől 1950-ig tevékenykedett a Szepességben, s egymást követő nemzedékei nyomot hagytak Lőcsén és környékén a táj történetében. Őket és korukat idézi meg Alena Kredatusová könyve. Fordította: Cseh Károly Csillagkép ablakomban Gennadij Ajgi: Csillagkép ablakomban A 75 éve született csuvas költő versei

7 Cseh Károly fordításában A könyvről Néztük hosszan a hídról az egymásba simuló két folyót: Tokajnál a Tiszába hömpölygő Bodrogot, majd lelkesülten odafordultam Ajgihoz: Gena, a te verseid ilyen fényes hullámzásúak! S tényleg, ezt az őserejű, világló lüktetést éreztem mindahányszor opusai fordításakor. Akkor és ott huszonegy éve, augusztus utolján láthatóláttató verssé emelkedett minden: a parti füzek zöld szüzekké ( íva gyeva játszottunk a szavakkal), a lépcsők betonhullámokká lényegültek, és a találkozás öröme ringatott, vitt az egymásra találás felé, melynek lírai létlelete e kötet. Címére utalva talán mondhatom azt is, könyvvé sorjázott félszáz verse: ott virrasztó csillagkép ablakomban. Tekintetemmel teremtőjét (meg titkát): a három esztendeje égivé ezüstösült őszfejű, arany lelkű csuvast fürkészem, aki még itt és már ott is van egyszerre. A költőt, aki soraiban csillagzik tovább. Cseh Károly Gennadij Ajgi olyasmit vitt véghez, mint Ajtmatov vagy García Márquez: saját népét, kultúráját remekművekben írta be a világirodalomba. Szerepelt a Nobel-díjra javasoltak között. Csak sajnálni lehet, hogy a belső köröknél elfogyott az őt támogatók ereje. A jeles csuvas lírikust méltán tüntették ki a Francia Akadémia Desfeuilles-díjával, hazánkban pedig Artisjus-díjjal. és Ady-emlékéremmel jutalmazták műfordítói munkásságát. A 75 esztendővel ezelőtt, augusztus 21-én született Gennadij Ajgi csodálatos szellemiség-lelkiségű verseit, a költő-műfordító Cseh Károly Ajgi-fordításait, a Csillagkép ablakomban című kötetet az olvasók értő figyelmébe

8 és szeretetébe ajánlom. Cs. Varga István Ki kicsoda Mezőkövesden? 2013 Ki kicsoda Mezőkövesden? 2013 A könyvről: A hely, ahol élsz, vagy éltél mint például Mezőkövesd léted formálója. Ez a dél-borsodi kisváros évszázadokon át ezreknek, tízezreknek volt ott-hona, illetve otthona ma is. Ez a kisváros évszázadok óta ezreket, tízezreket bocsátott, bocsát el országba világba. A pontos számuk nem ismert, s még inkább nem az egyes emberek neve. A temetők síremlékei, fejfái ugyan őrzik igaz korlátozott számban az egykor élt kövesdiek nevét, ám a kő is porlad, a fa is korhad, ráadásul az utódok emlékezete is megfakul. S egyszer csak eljön az a pillanat, hogy aki volt egykoron, mára már nincs is. Ne hagyjuk, hogy ez így legyen! Könyvünk, mely úttörő vállalkozás nemcsak Mezőkövesden, hanem egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, gát kíván lenni az elmúlás hömpölygő folyamával szemben. Egyelőre kis gát, amely néhány száz névből épült, amelyet néhány száz név tart össze. Ez a gát védi ezt a néhány száz nevet. Igazi értéke az, hogy felhívó, felkiáltó jel! Üzeni a mának, hogy vagyunk, a jövőnek, hogy voltunk! Üzeni, hogy idekötődünk, hogy idekötődtünk! Üzeni, hogy valamennyien egy-egy falevél vagyunk azon az ezeréves tölgy-fán, amely

9 nagyon mélyről gyökeredzik, s Matyó tölgyként ismer a világ. Hajdu Imre főszerkesztő Pető Margit könyvei Pető Margit: Rozmaring ága, virágnak virága Kedves vendég tiszteltessél, nálunk megvendégeltessél A két könyv egy kötetben A könyvről Nagy örömmel ajánlom a tisztelt Olvasók figyelmébe Pető Margit Rozmaring ága, virágnak virága és a Kedves vendég, tiszteltessél nálunk megvendégeltessél című könyveit egy kötetben. Ez a különleges kiadvány az I. Matyó Világtalálkozó alkalmából jelenik meg újra. A matyó népszokásokat, mindennapokat feldolgozó gyűjtemény nemcsak híres matyó kultúránkat őrzi meg, mutatja be az utókornak, hanem ezen hagyomány továbbörökítésében is óriási szerepet vállal néprajzi, irodalmi, és gasztronómiai téren egyaránt. A szerző Matyóföld szívében töltött gyermekkorára emlékezve szól az ételek elkészítéséről, és nem csak erről. Leírásait népi mondásokkal, dallamokkal, történetekkel színesíti, ezzel egyedülállóvá és

10 maradandóvá téve az alkotást. A könyvek eddigi sikerei önmagukért beszélnek, keresettségük sem véletlen. A kötet őseink bölcsességét tartalmazza, mely eszement világunk mindennapjaiban különösen hasznunkra válik, Kívánom, hogy a könyv lapjai az év minden napján adjanak útmutatást, ötleteket a konyhában, segítséget a hagyományok őrzésében és jó példát az élet mindennapjaiban. Dr. Fekete Zoltán Mezőkövesd Város polgármestere Jónás könyve Hajdu Imre: Jónás könyve Jónás könyve címmel jelent meg a bogácsi születésű író-újságíró legújabb, sorrendben 40. kötete. A mezőkövesdi Pető Nyomda kivitelezésében készült kötet az egykor Szentistvánon és Mezőkövesden katonáskodó, a Honvéd Trencsényi SE-ben futballozó Jónás Sándor, a későbbi sikeres üzletember-vállalkozó kalandoktól, sőt tragédiáktól sem mentes élettörténetét adja közre.

11 Matyó hagyományok nyomában Bán József: Matyó hagyományok nyomában 2. kiadás Hajdanvolt eleink nyomában Az emlékezés, múltunk és hagyományaink felidézése, megőrzése és gondozása elősegíti napjaink történéseinek megértését.. Az elképzelésbe jól illeszkedett az a kéziratgyűjtemény, mely városunk szülöttének, Bán József tanár úrnak, hosszú évek óta folyó értékmentő tevékenysége eredményeként készült el. Ebből a gazdag anyagból sikerült egy néprajzi tárgyú válogatást közreadni, tisztelegve vele a szerzőnek, s egyben ajándékként az olvasónak. Bán József tanár úr az első kiadás megjelenése után elhunyt. A második kiadás megjelenését családja engedélyezte, és Mezőkövesd Város Önkormányzata kiadásában jelent meg. A népi szokásokban erkölcsi szabály, íratlan törvény, előírások, tilalmak, cselekményekhez kötött tevékenység és viselkedésrend van jelen, de illemtan, költészet, mítosz és mágia is jelentkezik idézhetjük a szerzőt. Az írásos kordokumentumok és a múzeumban őrzött tárgyak mellett éppen olyan ékesen őrzik egy közösség napjainak eseményeit a szájhagyomány révén ránk maradt emlékek, az e kötet lapjain elfeledett ismerősökként ránk köszönő, egykor hétköznapi

12 öltözékként viselt ragadványnevek. Érdekes adalék a két világháború közötti időszakra a híres-hírhedt, a hagy korogjon, csak ragyogjon szemléletnek véget vető ragyogóégetés történetének felidézése. Az esztendő jeles napjainak, a hozzájuk fűződő hiedelmeknek elősorolása, a népi időjóslás, az évszázados megfigyelések összegyűjtése teljes képet nyújt arról a gondolkodásmódról, amellyel az élettel járó kockázatot akarták csökkenteni a természet jelenségeinek kifürkészésével és a maguk javára fordításával. Az idő a gazda, vagyis az regulázza a teendőket, szabályozza a paraszti lét folyását. Őseink kapcsolata a természettel létfontosságú, magától értetődő volt, ami napjainkra már nem mondható el. (Jövőnk talán azon múlik, hogy sikerül-e tudatos kapcsolatot teremteni újra a természettel. ) A szántóvető ember által gyakorolt ájtatosságok, imák, mint az előzőekből következik, szorosan kötődnek a földműves mindennapi tevékenységéhez, melynek sikerétől léte függött, ezért fohászai éppúgy nélkülözhetetlenek voltak, mint az időjárás figyelése. Ritka, a maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Az utókornak érdekesség, a néprajzosoknak igazi kincsesbánya a hosszú évek során lankadatlan szorgalommal, a kortárs tanúságtévő megörökítő szándékával papírra vetett írások fűzére. Jó szívvel ajánlom figyelmébe minden lokálpatriótának, városunk múltjában búvárkodó helytörténészeinknek, de az unokák nemzedékének is, akik, talán folytatói lehetnek ennek a nemes és hiánypótló feladatnak. Önbecsülésünk mércéje, hogy elődeink hagyatékát hogyan mentjük át utódainknak örökségül.