BÁCS-KISKUN MEGYEI TÖRTÉNELEMVERSENY II. FORDULÓ 2015/2016 JAVÍTÓKULCS

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI TÖRTÉNELEMVERSENY II. FORDULÓ 2015/2016 JAVÍTÓKULCS 1. feladat Válaszoljon az ókori görög történelemmel kapcsolatos kérdésekre! (Személy neve 1 pont, a többi elem 0,5-0,5 pont, összesen 6 pont) a) Midőn a belső viszály megszűnt, és a város politikai egysége megszilárdult ( ) kezébe ragadta az athéni és az athéniaktól függő ügyeket: az adóbérleteket, a hadsereget, a hajóhadat, a szigeteket, a tengert. ( ) Hatalmát helyesen használta a közjó érdekében, és a népet meggyőzéssel és felvilágosítással vezette, többnyire a nép kívánságainak megfelelően. ( ) És itt nemcsak rövid ideig tartó virágzásról volt szó. Nem kevesebb, mint 15 éven át megszakítás nélkül övé volt az uralom, és minden évben újra vezérnek választották. ( ) A pestis áldozata lett nővére is, s vele együtt elvesztette rokonait és legtöbb jó barátját (Plutarkhosz) Személy neve: Periklész Nevezze meg görög szakkifejezéssel az aláhúzott fogalmat! Mi a jelentősége az általa bevezetett napidíjnak? Sztrategosz. A szegények is részt vehettek a közügyekben. b) Amikor Gordion városát elfoglalta, megszemlélte azt a hírneves kocsit, amely somfaháncsból készült kötélcsomóval volt megkötve, s amelyről az a perzsák közt hitelesnek vélt? hír járta, hogy aki a köteléket megoldja, a végzet akaratából a lakott világ ura lesz. A legtöbben úgy beszélik el a dolgot, hogy a (gordiuszi) csomó két vége el volt rejtve, és sokszoros hurokkal voltak egymásba csomózva. ( ) Nem tudta kibontani a csomót, erre kardjával szelte ketté, ekkor előkerültek a széthasított csomó végei. (Plutarkhosz) Személy neve: Alexandrosz Apja mikor és hol verte meg az ellene szövetkezett görög poliszokat? Kr.e 338, Khaironeiánál c) Bevezette a polgárok vagyonbecslését. Az első csoportba sorolta azokat, akiknek szilárd termékből (gabona) és cseppfolyósból (olaj és bor) összesen ötszáz mérőjük terem, s ezeket 500 mérősöknek nevezte. Másodiknak azokat jelölte ki, akik lovat tudtak tartani, vagy legalább 300 mérőt termeltek. Ezeket lovasoknak nevezték. Ökörfogatosoknak nevezték a harmadik vagyoni csoporthoz tartozókat, akik a kétféle termékből összesen 200 mérőt termeltek. Valamennyi többi polgárt napszámosnak nevezte el, és semmilyen tisztséget nem bízott rájuk, csupán a népgyűlés és az ítélkezés útján vettek részt az államügyekben. (Plutarkhosz) Személy neve: Szolón Hány tagból állt az általa létrehozott tanács, és melyik athéni államférfi emelte ötszázra? 400, Kleiszthenész 1

2 2. feladat 2002 éve halt meg a római császárság megteremtője, Augustus. A következő kérdések az ő személyével kapcsolatosak. (9 pont) a) Igazak vagy hamisak az alábbi kijelentések? Karikázza be a betűjelét! (4 pont) A második triumvirátus három férfi titkos szövetsége volt Caesar gyilkosainak a I H megbüntetésére. Augustust kiváló hadvezéri képességei is segítették az egyeduralom I H kialakításában. Augustus azzal fordította szembe Antoniusszal a rómaiakat, hogy elhíresztelte, I H miszerint az Alexandrába akarja áthelyezni a fővárost. Augustus fontos jogköreit egy-egy nagyszabású pénzosztása után szerezte. I H b) Húzza alá, mely történetírók foglalkoztak Augustus tevékenységével! (2 pont) Plinius Sallustius Polübiosz Tacitus Suetonius c) Politikai végrendeletében Augustus összeszámolta, hogy a római polgárok között szétosztott pénzadománya 2700 tonna ezüstöt tett ki. Honnan származott ez a hatalmas összeg? (3 pont) 1. Caesartól örökölt vagyon. 2. Az egyiptomi hadizsákmány és az innen való adó. 3. A ráhagyott örökségek. (A proskribáltak elkobzott vagyona.) 2

3 3. feladat Az alábbi kérdések a középkor személyes hűségen alapuló rendszeréhez, a hűbériséghez kapcsolódnak. (8 pont) a) Mi az oka, hogy a 8. századra emelkedett a vazallusok társadalmi rangja, és sokan maguk is vazallusokat tartottak? (1 pont) Az állandó belső harcok és külső támadások miatt szükség volt növelni a katonáskodó vazallusok számát. A birtokadományok révén emelkedett a társadalmi rangjuk, és a birtokukból ők is adományozhattak a saját vazallusaiknak. b) Milyen összefüggés található a hűbériség kiépülése és az egyházi tized (Nagy Károly általi) bevezetése között? (1 pont) Mivel Nagy Károly az egyháztól elvett földeket osztotta szét a vazallusok között, kárpótlásul bevezette az egyházi tizedet. c) A katonáskodás mellett melyik az a két terület, ami a hűbériség alapján működött? ((0,5-0,5 pont) A közigazgatás és az államközi (nemzetközi) kapcsolatok. d) A vazallusi rendszer kiépítése kezdetben erősítette az államhatalmat, de később éppen ez döntötte romba. Miért? (1 pont) A vazallust csak a hűbérurához kötötte eskü, annak a hűbérurához nem. Működött az én vazallusom vazallusa nem az én vazallusom elv, tehát a hűbéri lánc okozta a tartós anarchiát. e) Milyen szolgálattal tartozott a vazallus a hűbérúrnak, és a hűbérúr a vazallusnak? Soroljon föl hármat-hármat! (2 pont) Vazallus kötelezettségezi: katonai szolgálat, tanácsadás / a hűbérúr birtokának kezelése / a hűbérúr közigazgatási és bírói feladatiban való segítség / pénzbeli adomány a hűbérúr fogságból való kiváltására / az úr udvarában tartózkodás (udvarlás) stb. Hűbérúr kötelezettségei: csak szabad emberhez méltó szolgálatot kérhet / védelmet kell nyújtani a vazallusának / gondoskodni kell eltartásáról (pl. birtokadománnyal) /tanácsadással tartozik neki stb. f) Ha a vazallus több hűbérúrnak tett homagium-ot (a birtok reményében), melyiknek tartozott hűséggel? (1 pont) Akitől a legtöbb birtokot kapta /akinek jogilag a legerősebb homagiumot tette. 3

4 g) Marc Bloch szerint a feudális korban a tulajdon szó meg van fosztva minden jelentésétől. Írja a szám mögé a megfelelő betűjelet! (hibátlan megoldás esetén 1 pont) 1. hűbérúr a) haszonélvezeti jog 2. vazallus b) birtokjog 3. jobbágy c) elsődleges tulajdonjog 1. c 2. a 3. b 4. feladat A táblázat és a vaktérkép a középkori egyetemes történelemmel kapcsolatos Töltse ki az alábbi táblázatot, majd a sorszám beírásával jelölje a térképen a vonatkozó földrajzi nevet! (A helyszínt jelölje meg egy határozott ponttal, majd írja mellé a számot!) (Elemenként 0,5 pont, összesen 12 pont) Évszám Esemény Hely Nagy Károly császárrá koronázása Róma Gebel al Tarik arab vezér átkel Európába Gibraltár Nagy Károly unokái felosztják a frank Verdun államot (Verduni szerződés) A negyedik keresztes hadjárat Bizánc II. Ottokár veresége Habsburg Albert és Morvamező Kun László seregétől A pápák avignoni fogsága Avignon A wormsi konkordátum (pápa és a császár megegyezése az invesztitúráról) A lengyel-litván haderő legyőzte a Német Lovagrendet. Worms Grünwald 4

5 5. feladat Az alábbi kérdések a középkori város, ipar és kereskedelem témakörét érintik. (8 pont) a) Értelmezze ezt a mondást: A városi levegő szabaddá tesz. (1 pont) Ha egy szökött jobbágy eltöltött egy évet és egy napot egy (kiváltságos) városban, nem vihették vissza, szabad emberré vált. b) Említsen öt körülményt, amivel a céhszabályzat megakadályozta, hogy az egyik mester meggazdagodjon a többi rovására! (2 pont) Szigorúan előírták az alkalmazható technikai eljárásokat, megszabták a munkaidőt, az inasok számát, az árakat, a béreket, a szerszámok mennyiségét, tiltották a reklámot, a céh elöljárói bármikor ellenőrizhették a műhelyeket stb. c) Melyik az az exportra termelő iparág, ami a században már nem céhes alapon szerveződött, hanem tőkés vállalkozók működtettek? (1 pont) Textilipar/posztógyártás d) Nevezze meg azt a területet vagy várost, amelyre a meghatározás ráillik! (4 pont) - Európa két leginkább urbanizált vidéke. Észak-Itália és Flandria - Híres volt vásárairól, az itáliai kereskedők itt vették meg a flandriai posztót a században. Champagne 5

6 - A flandriai posztót ebben a toszkánai városban színezték, finomították. Európa egyik pénzügyi központja, egy bankárcsalád a város fölötti hatalmat is megszerezte. Firenze. - Lakossága elérte a százezret, Adria királynőjének is nevezték. Velence 6. feladat Válassza ketté az alábbi forrásokat és képeket aszerint, hogy a román vagy a gótikus stílusra vonatkoznak! Írja a betűjeleket a megfelelő helyre! (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont) a) Ha magasabbra akarjuk a boltozatot, az ívet hegyesebbre kell venni, sőt jobb, ha az nem is ív, hanem két összeillesztett körszelet. Legfőbb előnye az volt, hogy magasságát változtatni lehetett, laposabbra vagy hegyesebbre aszerint, ahogy az épület szerkezete kívánta. (E. H. Gombrich) b) Az egész templom kívül is, belül is masszív erőt áraszt. Dísz nem sok van, ablak is kevés. Az áttöretlen nagy falfelületek, tornyok a középkori várakra emlékeztetnek. (E. H. Gombrich) c) Félkörív az épület külsején és belsejében egyaránt előfordulhat, akár statikai, akár dekoratív feladatok megoldására. (F. Conti) d) Az üvegfestészet földöntúli fénye nagyban hozzájárult a célul kitűzött misztikus hatás kiváltásához. Ablakai kis színes üveglapocskákból állnak össze, melyeket ólomcsíkok kereteznek. (M. C. Gozzoli) e) f) Templom vázas szerkezete 6

7 A kölni dóm g) Templom keresztmetszete h) A jáki templom i) A csempeszkopácsi templom j) A párizsi Notre-Dame román: b, c, f, h, i, gótikus : a, d, e, g, j, 7. feladat A középkori szentek az országokon, népeken felülemelkedő kereszténység egységét és annak változó eszményeit példázzák. Mely magyar, vagy magyarországi szentté avatott személyekre ismer az alábbi megállapítások alapján? (Elemenként 1 pont, összesen 7 pont) Velencei szerzetes, a Szentföldre készülve egy ideig a Bakonyban remetéskedett. István csanádi püspökké nevezete ki, az első pogányfelkelés alkalmával halt mártírhalált. Szt. Gellért Ő kezdeményezte az első szentté avatásokat 1083-ban. (Őt pedig III. Béla avatta szentté.) Szt. László A legnépszerűbb magyar szent, a türingiai gróf felesége. IX. Gergely pápa személyesen avatta szentté. Hozzá fűződik a híres rózsacsoda. Szt. Erzsébet Két legendáját Hartvik püspök szerkesztette egybe. Vele első ízben avattak szentté egy olyan uralkodót, aki nem halt mártírhalált. Szt. István A róla készült legenda a cölibátus elrendelése melletti propagandának tekinthető. Eszerint házasságában önmegtartóztatóan élt. (A képen halálát siratják a szülei és felesége.) Szt. Imre 7

8 A Nyulak szigetén, egy számára épített domonkos kolostorban élt önsanyargató életet. Előtte kötött békét az egymással háborúzó apja és testvére 1266-ban. Ferences szerzetes, hívó szavára ezrek gyülekeztek a Nándorfehérvár felmentésére ben halt meg, sírjánál sok száz csoda történt. Kapisztrán János 8. feladat A magyar királyok dinasztikus érdekek miatt szinte mindig külföldi uralkodóházakból választottak feleséget. Ám nehéz időkben vagy rossz kormányzás esetén gyakran az idegen királynékat vélték minden baj forrásának. Az alábbi kérdések ezzel a bűnbakképző mechanizmussal foglalkoznak. (6 pont) a) István feleségét Gizellát a korabeli források kegyes, vallásos, térítő férjét segítő királynéként ábrázolják. Ám egy 11. század végi forrás neki rója fel Vazul megvakíttatását, és a népszerűtlen Orseoló Péter trónra ültetését. Melyik az a két körülmény, ami miatt Gizella ilyen cselszövő nőszeméllyé vált? (2 pont) Géza és László unokái voltak a megvakított Vazulnak, de Istvánt nem illett felelőssé tenni a szentté avatása kapcsán, így rákenték Gizellára. Másrészt a magyar királyság ekkor harcot vívott a Salamont támogató Német-római császársággal, és Gizella onnan származott. b) Melyik az a két királyné, akiket meggyilkoltak, mert felelősnek gondolták a zűrzavaros állapotokért? (0,5-0,5 pont) Gertrud (IV. Béla első felesége), Kotromanics Erzsébet (I. Lajos özvegye). c) Mivel vádolták a főurak az alábbi királynékat? (Elég egy körülményt megemlíteni. 3 pont) Cillei Borbálát, Zsigmond második feleségét Csak lányt tudott szülni / pénzt adott kölcsön férjének, és ezzel a markában tartja / akadályozta a trónöröklést / a Jagellók trónigényét támogatta. Beatrixot, Mátyás nápolyi feleségét Őt okolták az udvar fényűzése és költekezése miatt / az idegenek az egész országot elrabolták / Mátyás halála után akadályozta a trónöröklés Habsburg Máriát, a Mohácsnál meghalt II. Lajos feleségét A bányákat átjátszotta az idegen Fuggereknek / titokban támogatta a protestantizmust / romlik a pénz értéke 9. feladat A következő kérdések az Anjou és a Luxemburgi uralkodóházzal foglalkoznak. (14 pont) a) Az 1269-es kettős házassági szerződés alapján IV. Béla két unokája I Károly nápolyi király két gyermekével lépett frigyre. Árpád-házi Máriát II. Károly, Anjou Izabellát az 1272-ben trónra lépő IV. (Kun) László vette feleségül. A királynék uralkodása azonban nagyon eltérően alakult. Írja az állítások sorszámát az odaillő név alá! (3 pont) 8

9 1. 13 gyermeket szült. 2. Nem szült gyermeket, noha a főpapok ilyen célból összezárták a férjével. 3. Kegyes tevékenysége elterjesztette az Árpád-házi szentek kultuszát. 4. Férje egy ízben kolostorba záratta, és megfosztotta javaitól. 5. Csak tíz évvel a férje halála után tért haza. 6. Unokáját háromszor koronázták magyar királlyá. Mária Izabella 1, 3, 6, 2, 4, 5, b) Milyen céllal vitt Itáliába (1343-ban) Károly Róbert özvegye, Erzsébet annyi aranyat és ezüstöt, ami Magyarország többéves termelését tette ki? (1 pont) András fiának trónöröklését akarta elfogadtatni a nápolyiakkal. c) Ki az a történetíró, aki kétszer is járt Nápolyban, és megírta - többek között - András herceg meggyilkolásának történetét? (Nevének előtagját akkor kapta, amikor kinevezték egy erdélyi egyházmegye főesperesévé.) (1 pont) Küküllei János d) Nevezzen meg három okot, amiért I. Lajos lemondott a nápolyi trónigényéről! (1 pont) A nápolyiak nem álltak mellé / a hadjáratok nagyon költségesek voltak / Nápoly túl messze van, nem lehetett megtartani / a pápa Johanna trónigényét támogatta e) Kiről van szó? Apját kivégezték. Amikor elfoglalja a nápolyi trónt, megfojtatta Johannát, majd magyar királlyá koronázták, de pár héttel később I. Lajos özvegye meggyilkoltatja. Fia volt az utolsó nápolyi trónkövetelő. (1 pont) Durazzói Kis Károly (II. Károly) f) Milyen jogon szerezte meg a trónt Luxemburgi Zsigmond, és mi volt ennek az ára? (2 pont) Nagy Lajos idősebbik lányának, Máriának volt a férje. Az ára a királyi birtokok nagy részének eladományozása volt az őt támogató főurak között. g) Zsigmond és a Garaiak szövetsége sok előkelő érdekeit sértette, ezért az utolsó nápolyi trónkövetelőt (Lászlót) behívták az országba, és egy alkalmi koronával az esztergomi érsek meg is koronázta. Miért bukott el ez az összeesküvés? (2 pont) László körülményes és lassú volt / Zsigmondot nem támadta meg, noha hívei erre biztatták / Zsigmond zsoldosaival ellenőrizte a fontos várakat ás városokat / Zsigmond közkegyelmet hirdetett a hűségére visszatérőknek h) Milyen gyökeres külpolitika fordulat történt Magyarországgal Zsigmond uralkodásának kezdetén? (1 pont) Magyarország eddig állandóan támadta szomszédait (kivéve a tatárjárást), most azonban védekezni kényszerül a török ellen. i) Milyen akadályokat kellett Zsigmondnak elhárítani (illetve mely terveit beáldozni) az egyházszakadás felszámolása érdekében? (2 pont) Lemondatni a három pápát /egy asztal mellé ültetni a háborúzó angolokat és franciákat / biztosítani a spanyol főpapok részvételét, illetve beáldozni az egyházi reformot (és Husz Jánost) 9

10 10. feladat A magyarországi pénzverés és adózás sok érdekességet mutat. Ezekből áll itt néhány kérdés. (9 pont) a) Állítsa sorrendbe érték alapján a Mátyás-kori pénzeket! Kezdje a legnagyobbal! dénár garas obulus aranyforint (1 pont) 1. aranyforint 2. garas 3. dénár 4. obulus b) Igaz vagy hamis? Karikázza be a betűjelét! (4 pont) - Károly Róbert aranyforintja nem vett számottevően részt a hazai pénzforgalomban, jórészt külföldre került. I H - Az aranyforint egyik oldala Károly Róberttől Mátyásig Szt. Istvánt ábrázolja. I H - Mátyás pénzein nem szerepel évszám. I H - Nyugaton számtalan példa volt arra, hogy egy nagybirtokos megszerezte a pénzverés jogát, de Magyarországon nem tudunk ilyesmiről. I H c) Egészítse ki a szöveget a megadott kifejezésekből! A megoldást a szöveg utáni számokhoz írja be!(elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) szállásadó, csöböradó, kilenced, portális adó, mansio, immunitás, robot, kereszténypénz A földesúri népek számontartására szolgáló egység neve (1). Eleinte jelentette a lakhelyet és a háznépet, később pedig a jobbágygazdaság egészét. A 14. századra felváltja az azonos értelmű jobbágytelek kifejezés. A tizedet mindenki fizette, de a szegények csak jelképesen néhány dénárral adóztak, aminek a neve (2). A királyi adózás legrégebbi fajtája a (3) volt, ami alól pl. az Aranybulla felmentette a servienseket. A Károly Róbert által bevezetett (4) független volt a parasztgazdaság nagyságától, és az ott élők számától. Mivel sok birtokos megszerezte az (5) kiváltságát, Mátyás átkeresztelte királyi kincstár adója névre, amit minden jobbágytelek után behajtottak. Mivel a középkor végéig számottevő majorság nem létezett, ezért a (6) nem volt jelentős. Az 1351-ben törvénybe iktatott (7) a középkor végén sem vált általánossá. A szőlő után általában terményben adóztak, de ha pénzt is kértek mellé, annak (8) volt a neve. 1. mansio 2. kereszténypénz 3. szállásadó 4. portális adó 5. immunitás 6. robot 7. kilenced 8. csöböradó 11. feladat 10

11 Mutassa be a források és ismeretei alapján az oszmán birodalom katonai rendszerének jellemzőit és sajátos vonásait! Térjen ki a rendszer gazdasági és társadalmi vonatkozásaira! (16 pont) A Hadzsi Bektas pasa nevű vezír tanácsára ehhez a megoldáshoz folyamodtak. A hitetlenek gyermekeiből bátor harcosokat választanak ki, és megtisztelik őket az iszlám szentségével, hogy a hit és a világ megszerzésének és a pogány várak meghódításának eszközei legyenek. [ ] A nevük pedig janicsár lett. [ ] A kaszárnyákban és más helyeken a nevezett alakulat törvényei és szabályai azokat az előírásokat követik, amik szerint a Hadzsi Bektas-i Veli követői élnek. (Részlet a janicsárok törvénykönyvéből) A szpáhi birtok (tímár, a nagyobb értékű neve ziámet) tulajdonképpen nem más, mint feudális birtoknak álcázott, közvetett úton folyósított zsold, a török hűbérbirtokos pedig többnyire nem más, mint az állandó mozgó hadsereg decentralizáltan elhelyezett, mondhatni kaszárnyán kívül állomásozó egysége, akit éppúgy ide-oda dobálhat egyik napról másikra a birodalom érdeke, mintha garnizonból garnizonba tennék át. A XVI. századi török birodalom hallatlan katonai dinamizmusa, a kisebb egységek rendkívüli öntevékenysége, vállalkozó kedve jórészt e rendszer eredménye volt. (Részlet Szakály Ferenc A mohácsi csata című művéből) Aki a tímár-birtokosok közül nem tüntette ki magát, s a hadjáratról nem hozott fejet vagy nyelvet (foglyot): nem részesült előléptetésben. De aki kitüntette magát, s nyelvet és fejet hozott, annak jövedelme minden tíz akcse (török ezüstpénz, ötven ért egy aranyforintot) után egy akcsével fölemeltetett. Amelyik tímár-birtokos pedig a hadjáraton különösen kitüntette magát, s fejet vagy nyelvet hozott, az ziámetet kapott érdemeiért. (Részlet Kocsi bég emlékiratából Fiaim közül bármelyik a szultánságra kiválasztatik, kívánatos, hogy fivéreit a halálba küldje, így védelmezvén a világ rendjét. A legtöbb ulema (az iszlám jogtudósa) támogatja ezt. Cselekedjenek fiaim is ennek szellemében. (II. Mehmed törvénye) A születés itt senkit sem különböztet meg a másiktól. Mindenki annyi tiszteletben részesül, amennyi állásának és hivatalának kijár [ ] Az állásokat a szultán maga adományozza, s mit sem törődik ködös nemesi származással, tekintéllyel avagy a tömeg ítéletével. Csakis az érdemeket, az erkölcsöt, a tehetséget és az alkalmasságot veszi figyelembe. Mindenki az erényeinek megfelelően részesül kitüntetésben. (Részlet Busbecq törökországi leveleiből) 11

12 Szpáhi Janicsárok 11 Az Oszmán Birodalom katonai rendszere Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az Oszmán Birodalom katonai rendszerét mutatja be. A válasz lényegre törően elemzi az oszmán katonai szervezet felépítését és működését. Az elemzés feltárja a birodalom gazdasági és társadalmi jellemzői és a katonai felépítés közötti összefüggéseket (pl.: a despotikus rendszer és a szolgálati birtokok vagy a katonai felépítés és a hódítási kényszer összefüggéseit). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat von le. 0-8 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: rögzíti, hogy a Török Birodalom a XIV. század elején jött létre, 1350 után lépett a török haderő európai földre, 1453-ban foglalta el Bizáncot, és hogy az Oszmán Birodalom Anatóliában jön létre, a birodalom két részből Anatólia, Rumélia állt, két irányban tört előre. 0-4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. 12

13 T Használja az alábbi általános fogalmakat: birodalom, hódítás, gazdasági és társadalmi háttér, hadszervezet stb. T Szakszerűen használja a korszakra jellemző történelmi szókincset: szultán, szpáhi, janicsár, gyermekadó, szolgálati birtok (tímár), pasa, bég stb. 0-6 Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: bemutatja a birodalom haderejének két meghatározó részét a szpáhikat és a janicsárokat és megállapítja, hogy a kiképzés, a fegyvernemek aránya révén a török haderő a korszakban erős és modern hadseregnek számított. T Pl.: rögzíti a török hadsereg technikai (tüzérség, flotta, janicsárok fegyverzete stb.) jellemzőit, és megállapítja, hogy az oszmán haderő a XVI. században felszereltség tekintetében sem maradt el az európai hadseregtől. T Pl.: bemutatja a birodalomépítés fázisait, és megállapítja, hogy ebben a hadsereg felépítésének (szpáhi rendszer) meghatározó szerepe volt. T Pl.: bemutatja a török birodalom irányításának sajátos vonásait (erős centralizáció, a szultán korlátlan hatalma, rendezett adóügyek stb.), és megállapítja, hogy ez biztosította a hadsereg fenntartásának lehetőségét Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó esszéjében alapvetően a török birodalom katonai felépítését jellemzi, s feltárja ennek okait és következményeit. T Pl.: feltárja, hogy az Oszmán Birodalom kialakulásakor Bizánc már elvesztette nagyhatalmi állását, vagy hogy a balkáni és a kis-ázsiai államok pedig egymás ellen harcoltak, s megállapítja, hogy ez a kedvező geopolitikai helyzet jelentős mértékben hozzájárult a birodalom megerősödéséhez. T Pl.: rögzíti, hogy a török hadszervezet fegyelmezett és állandó hadseregével állt szemben a széttagolt vagy rendi jellegű államokkal, s megállapítja, hogy a despotikus rendszer aránytalanul kedvezőbb lehetőségeket teremtett az erőknek a hadsereg szolgálatába állítására. T Pl.: rögzíti, hogy az Oszmán Birodalom az iszlám talaján állt, s megállapítja, hogy a hadsereg szellemét jelentősen növelte a vallási küldetéstudat is vagy a hadsereg (pl. janicsárok) vallásos nevelése. T Pl.: feltárja, hogy az Oszmán Birodalomban a korlátlan hatalmú uralkodó a származástól függetlenül emelte fel a katonai vezetőréteget, s megállapítja, hogy így azok teljes mértékben tőle függtek, s feltétlenül végrehajtották utasításait. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. 0-8 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 48 OSZTÓSZÁM: 3 ELÉRHETŐ PONTSZÁM 16 A képek a Rubicon folyóirat illetve az internet képanyagából származnak. A kiadott irodalomból való kérdéseket én fogalmaztam meg, a többit kis változtatással az elmúlt évek emelt érettségi anyagából válogattam. (Kivételt képez a táblázat és a vaktérkép, melyek rendszeresen szerepelnek a megyei versenyeken.) Harmath Sándor 13

14 14