Az új PTK hatása a csõdtörvényre

Átírás

1 IV. évfolyam, 3. szám november Az új PTK hatása a csõdtörvényre Gyulai Húskombinát felszámolása: hosszú ideje ingatag lábakon ÚJ PTK A Cstv. személyi hatályát érintõ változások A kezes felelõsége A zálogjogi szabályok módosulása A vezetõi felelõsség kérdései

2 KÖSZÖNTÕ Köszöntõ Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Credit Manager Kollégák! Szentirmay Péter, Magyar Credit Management Szövetség Rendhagyó módon, különszámmal jelenik meg most a Credit Management Magazin. Az apropót a 2014 tavaszán hatályba lépett új Ptk adja, amely számos jelentõs változást hozott. Az elmúlt hónapok során nyilvánvalóvá vált, hogy rengeteg a kérdés, bizonytalanság nem csak a credit managerek, hanem a gyakorló jogi szakemberek részérõl is. Mivel a változások számos jogszabályt érintenek, úgy gondoltuk, hogy érdemes egy teljes számot az új Ptk csõdtörvényre gyakorolt hatásának áttekintésére szentelni. Terjedelmi okokból természetesen itt és most nem vállalkozhatunk teljes körû elemzésre, de a célnak tökéletesen megfelel Dr. Csõke Andreának és dr. Juhász Lászlónak a témában közösen jegyzett írása, amely "Az új Ptk hatása a csõdtörvényre" címmel a Csõd, Felszámolás, Reorganizáció folyóiratban jelent meg nemrég. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a szerzõpárosnak, valamint Csilléry Alexandra fõszerkesztõnek, hogy hozzájárultak az írás magazinunkban történõ közléséhez. Kedves Kollegák, a Credit Management Magazin legfrissebb számához tartalmas idõtöltést kívánok. Szentirmay Péter Magyar Credit Management Szövetség 2 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

3 Dr. Csõke Andrea - Dr. Juhász László Az új Ptk. hatása a csõdtörvényre ÚJ PTK március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi V. törvény. (Továbbiakban Ptk.) Ez a törvény váltotta fel az évi IV. tv-t (továbbiakban rptk.), amely több, mint ötven évig szabályozta magánjogi viszonyainkat. Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csõdjog területe sem. A továbbiakban egy rövid bevezetõ után elemezzük azokat a legfontosabb csõdjogi kérdéseket, amelyekben az új Ptk. változásokat hozott. Nyilvánvalóan ez az írás csak néhány újdonság, probléma bemutatására vállalkozhat, elsõsorban azokra, amelyek alkalmazására rövidesen sor fog kerülni, vagy amelyek hamarosan gondot fognak okozni a gyakorlatban. I. Átmeneti rendelkezések A legfontosabb átmeneti rendelkezéseket a évi CLXXVII. tv. (Ptk-é) tartalmazza. Ezek az átmeneti rendelkezések jelzik, hogy még hosszú ideig egymás mellett fog élni a két polgári törvénykönyv. A legfontosabb szabályt mindjárt a Ptk-é 1. -a rögzíti, amikor kimondja: Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követõen a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Az indokolás kiemeli, hogy a törvény 1. -a a Jat. 15. (1) bekezdését a magánjogi jogviszonyok szempontjából értelmezi és fogalmazza újra. E nélkül a szabály nélkül nem volna ugyanis egyértelmû, hogy a magánjog szempontjából nem csak a jogviszonyoknak és a tényeknek van jelentõsége, hanem a jognyilatkozatoknak is. A jognyilatkozatok jelentõsége abban áll, hogy a magánjogi jogviszonyok keletkezése, módosulása és megszûnése tekintetében egyaránt szerepe lehet a tényeknek és a jognyilatkozatoknak. Ugyanakkor a Jat ában szereplõ "megkezdett eljárási cselekmények" fogalom a hatályos magánjogi jogszabályok és az új Ptk. alkalmazásának rendezése - tehát egy alapvetõen anyagi jogi jogviszonyok rendezésére irányuló, ezért anyagi jogi szemléletû átmeneti szabályozás - szempontjából nem értelmezhetõ. A Jat. 15. (1) bekezdésének b) pontja - a (2) bekezdés b) pontjával egyetemben - nem arra nézve ad iránymutatást, hogy egy új, illetve módosított anyagi jogi rendelkezés alkalmazására már egy folyamatban lévõ peres, illetve nemperes vagy más jellegû magánjogi jogvitát (is) rendezõ eljárásban sor kerüljön-e, hanem arra, hogy egy újonnan bevezetésre kerülõ, vagy egy módosított eljárásjogi normát fõszabály szerint - külön eltérõ jogszabályi rendelkezés hiányában - mikortól, mely eljárási cselekményekre vonatkozóan kell alkalmazni az adott eljárásjogi jogviszony keretében. A csõdtörvény személyi hatálya szempontjából fontos, hogy a már nyilvántartásba vett jogi személyekre mikortól vonatkoznak a Ptk. új szabályai. A Ptké. (2) bekezdése kimondja, hogy ha e törvény az egyes jogi személy típusok esetén eltérõen nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba már bejegyzett, valamint az (1) bekezdés szerint bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk. hatálybalépését követõ elsõ létesítõ okirat módosítással egyidejûleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbmûködésérõl dönteni, és az errõl szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó bírósághoz benyújtani. Az (5) bekezdés szerint a Ptk. hatálybalépésekor mûködõ, az rptk-ban nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 3

4 ÚJ PTK a leányvállalat a március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint mûködhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatóak. Az (5) bekezdésben adott szabályozás annyiban érdekes, hogy a leányvállalat kivételével már nem mûködõ jogi személyekre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, amelyek a Cstv-ben sem szerepelnek, illetve a hatályos Cstv. a vagyonnal kapcsolatban tartalmaz rájuk vonatkozóan rendelkezéseket. Mind a gazdálkodó szervezetek, mind az alapítványok, egyesületek határidõt kaptak arra, hogy a létestõ okiratuk a Ptk.-nak megfelelõ legyen. Ez a határidõ alapítvány, egyesület, rt., kft és egyesülés esetében ez a határidõ március 15., kkt. és bt. esetében március 15. Amennyiben tehát ezek a gazdálkodó szervezetek elõbb nem helyezik magukat a Ptk hatálya alá, úgy a megadott határidõ leteltéig a korábbi szabályok alapján mûködnek. Így a bt. és kkt. jogi személyiség nélküli társaság marad, míg az új Ptk. jogi személyiséget biztosított számukra. Ennek jelentõsége lehet például az illeték lerovásánál. Az Ít. 44. (1) bekezdése szerint a Cstv. 3. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke forint, csõdeljárásának illetéke forint, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke forint, a csõdeljárás illetéke forint. Mindaddig, amíg valamely bt., kkt. nem rendelkezik jogi személyiséggel, az alacsonyabb illetéket kell lerónia. Fontosnak tartjuk még itt megemlíteni, hogy a Ptk-é a a kötelmekkel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy ha a Ptk-é eltérõen nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követõen keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése elõtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A felek azonban megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése elõtt kötött szerzõdésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Az egyéb átmeneti rendelkezéseket a tárgyalt jogintézményeknél ismertetjük. II. A Cstv. személyi hatályát érintõ változások II.1 A pártok felszámolása A legfontosabb új szabályt a évi CCLII. tv a tartalmazza, amely a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvényt módosítva lehetõvé tette a pártok felszámolását. A pártra - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil szervezetek felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az Ectv. 11. (3), (6) és (7) bekezdésének a civil szervezetekre irányadó rendelkezését megfelelõen alkalmazni kell. Sem a Cstv-t, sem az Ectv-t nem módosították azonban. A Cstv. gazdálkodó szervezetek fogalma taxatív felsorolását nem bõvítették ki a párttal, és az Ectv.1. (2) bekezdése kizárja a pártra vonatkozóan a felszámolási eljárást is tartalmazó II. Fejezet alkalmazását. A párt ellen csõdeljárásnak, a párt megszûnése esetén egyszerûsített törlési eljárásnak, továbbá egyszerûsített felszámolásnak nincs helye. II.1.1 A pártok felszámolásának speciális szabályai A párttörvény rendelkezései szerint a párt fizetésképtelenségét nem lehet megállapítani a Cstv. 27. (2) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá az Ectv. 10. (3) bekezdése szerinti esetekben, azaz a szerzõdésen alapuló követelések kifizetésének elmulasztása miatt. A Cstv. 27. (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben is csak akkor lehet kezdeményezni a párt felszámolását, ha a tartozása eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot. Párt felszámolása esetében a Cstv. 26. (3) bekezdésének a 45 napos moratóriumra vonatkozó rendelkezései helyett az Ectv. 10. (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a bíróság által - a párt kérelmére, tartozásai kifizetésére - engedélyezett határidõ lejárta a választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyûlési képviselõk általános választása kampányidõszaka kezdetétõl az országgyûlési képviselõk általános választása eredményének jogerõs megállapításáig tartó idõszakra esik, a bíróság által engedélyezett fizetési haladék az országgyûlési képviselõk általános választása eredményének jogerõs megállapításáig meghosszabbodik. 4 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

5 A Civtv. 10. (5) bekezdése azt tartalmazza, hogy a Cstv. 27. (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a bíróság a civil szervezet kérelmére a Cstv. 26. (3) bekezdésének alkalmazása helyett legfeljebb kilencven napos fizetési haladékot adhat és egyben reorganizációs terv készítését rendeli el. A pártok esetében ez az idõtartam a választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyûlési képviselõk általános választása kampányidõszaka kezdetétõl az országgyûlési képviselõk általános választása eredményének jogerõs megállapításáig tartó idõszak alatt a párt felszámolása nem rendelhetõ el, a felszámolási eljárást elrendelõ végzés és az e végzést másodfokon elbíráló végzés meghozatalára a Cstv.-ben meghatározott határidõ ezen idõszak végéig kitolódik. Ennek a törvényi rendelkezésnek a következtében a megadott idõszakban az ügyiratot nyilvántartásba kell helyezni és az idõszak lejártát követõen lehet az eljárást folytatni, illetve a határozatot meghozni. A felszámolás körébe a párt felszámolásának elrendelésekor az általános szabályoknak megfelelõen a tulajdonában lévõ és a felszámolási eljárás alatt szerzett vagyon tartozik. II.1.2 Meghallgatás A párt felszámolás körébe tartozó vagyonának és kötelezettségállományának megállapítása érdekében a törvény elõírja, hogy a bíróság a felszámolás jogerõs elrendelését követõ 45 napon belül nyilvános meghallgatást tart. A meghallgatásra megidézi a párt felszámolása elrendelését megelõzõen 10 éven belüli vezetõ tisztségviselõit, a felszámolót, továbbá az ideiglenes vagyonfelügyelõt, ha ideiglenes vagyonfelügyelõ kirendelésére is sor került. Ezekbõl a rendelkezésekbõl következik, hogy a meghallgatás megtartása kötelezõ, annak indokát viszont nem lehet megállapítani, hogy az elmúlt 10 évben vezetõ tisztségviselõket miért kell megidézni, milyen fontos információt tudnak adni az ügy érdemében. A törvény elõírása szerint a korábbi vezetõ tisztségviselõk a bíróság kérésére nyilatkozatot tesznek a párt vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó, a vezetésük alatti idõszak adatairól. Ez az elõírás azért érthetetlen, mert a párt vagyona a felszámolás elrendelésekor meglévõ vagyon, 10 évre visszamenõleg a korábbi tisztségviselõk iratok hiányában nyilatkozni sem tudnak. A párt vezetõ tisztségviselõje a meghallgatáson tesz eleget a Cstv a szerinti iratátadási és nyilatkozattételi kötelezettségeknek és átadja a felszámolónak a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérlegre irányadó szabályok szerint elkészített záró beszámolót, az e törvény elõírásai szerint készített beszámolót, a törtévre vonatkozóan is. A párt vezetõ tisztségviselõjének igazolnia kell továbbá, hogy a párt eleget tett az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti záró adóbevallási kötelezettségének is. ÚJ PTK Mindenesetre a törvény kemény pénzbírsággal fenyegeti a vezetõket, amikor kimondja, hogy a bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a párt vezetõ tisztségviselõjére (korábbi vezetõ tisztségviselõjére) Ft-tól Ft-ig terjedõ összegû pénzbírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható. II.1.3 A vagyon értékesítése A felszámolási eljárásban a párt vagyonának értékesítése során nem szerezhet tulajdonjogot - a Cstv.-ben felsoroltakon kívül - a) a pártnak, a párt által alapított gazdasági társaságnak és a párt által létesített alapítványnak a vezetõ tisztségviselõje, b) a párt felszámolása elrendelését megelõzõen 10 éven belüli idõszakban vezetõ tisztségviselõ tisztséget betöltõ személy, c) a párt által ca) alapított gazdasági társaság, cb) a 9/A. alapján alapított alapítvány, d) az a)-b) pontban említett személyek Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója. A párt felszámolásának befejezõdését követõen fennmaradt vagyont a bíróság a pártalapítvány részére adja át. II.1.4 A vezetõi felelõsség Ha a párt jogutód nélkül megszûnik, a hitelezõk kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a párt vezetõ tisztségviselõivel szemben, a szerzõdésen kívül okozott károkért való felelõsség szabályai szerint, ha a párt vezetõ tisztségviselõje a párt fizetésképtelenségével fenyegetõ helyzet beállta után a hitelezõi érdekeket nem vette figyelembe. Ennél a rendelkezésnél értelemszerûen alkalmazni kell a Cstv. 33/A. elõírásait. Miután ezzel a késõbbiek során külön foglalkozunk, mellõzzük az ismeretek felidézését. Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 5

6 ÚJ PTK II.2 Az ügyvédi irodákra vonatkozó szabályok változása szeptember 1-tõl került be a gazdálkodó szervezetek körébe az ügyvédi iroda. Az ügyvédi iroda tekintetében az V. Novella indokolása az ügyvédekrõl szóló évi XI. tv. VII. fejezetét említi, mint amely megalapozta ezt a döntést. Az ügyvédi iroda jogi személy, a harmadik személyek felé az iroda a saját vagyonával felel, s ha az iroda vagyona a követelést nem fedezi, a kárt okozó ügyvéd a saját vagyonával korlátlanul felel. Az alapító okirat meghatározhatja, hogy a kárt okozó ügyvéd milyen esetekben és mértékben köteles az iroda által megfizetett kártérítést az iroda részére megtéríteni. A Bt.-hez hasonló szabályozás szerint a kárt okozó ügyvéd - mögöttes felelõsségének érintése nélkül - az ügyvédi irodával együtt is perelhetõ. Az ügyvédi irodák esetében a felszámolás elrendelése az iroda speciális rendeltetése és az ügyfelek érdeke miatt aggályos. Tény, hogy az iroda részt vehet a gazdasági forgalomban, szerzõdéseket köt, vásárol, eladósodhat, - különösen jelentõs összegû kártérítés fizetése miatt - mint egy más szervezet. Az Üt. 10. értelmében az ügyvéd a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel az általa okozott kárért, ha a megbízási szerzõdésben az ügyvédi iroda szerepel, értelemszerûen neki kell helytállni. Mindezek együttvéve sem indokolják ennek a szabályozásnak a fenntartását. A korábbi szabályozással az volt a gond, hogy a Cstv. nem gondoskodott a Ügyvédi Törvényben szabályozott megszûnés, a Magyar Ügyvédi Kamara 2/2009. (IV.27.) MÜK Szabályzata (az ügyvéd irodájának gondnoka jogkörérõl és eljárásáról) és a felszámolási szabályok közötti összhangról, a kamara által a megszûnt iroda részére kirendelt gondnok és a felszámoló jogköre sem volt, s igazán jelenleg sincs tisztázva. A legnagyobb gond azonban az ügyvédi titok megõrzésének kérdése volt a felszámolási eljárásban, ahol az eljárás nyilvánossága és az ügyfelek érdeke nem hozható közös nevezõre 1. Ezen a hiányosságon próbált enyhíteni a évi CCLII. tv., amikor kimondta, hogy nem tartozik az ügyvédi iroda vagyonába az ügyfelek által vagy az ügyfelek javára az irodánál letétbe helyezett, vagy az iroda által az ügyféltõl megõrzésre átvett pénz, értékpapír, egyéb vagyontárgy, illetve az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat az irodagondnoknak köteles átadni az iroda vezetõje, s nem a felszámolónak, errõl a felszámoló a Cstv. 31. b) pontja szerinti iratjegyzékben sem fog említést tenni. A legfontosabb gond ezzel megoldódott, azonban lehetségesek még olyan súrlódási pontok, amelyek megnehezítik a felszámoló eljárását. Az irodagondnoknak egyértelmûen az ügyfelek érdekeit kell nézni, a felszámolónak a hitelezõi érdeket kell képviselni. III. A kezes felelõssége III.1 Általános kérdések A kezességgel kapcsolatban az új Ptk. olyan szabályokat alkotott, amelyek nagyon érzékenyen érintik a csõd- és felszámolási eljárásokat. A kezesség lényege nem változott, kezességi szerzõdéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog teljesíteni. Kezesség változatlanul egy vagy több, fennálló vagy jövõbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegû pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhetõ értékkel rendelkezõ egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. A kezesség változatlanul járulékos kötelezettség, azonban a Ptk. lényeges módosítást vezetett be. Az 1/2007. PJE határozat a rptk. szabályait értelmezve kimondta, hogy ugyanazért a követelésért felel, mint a fõadós, a követelés jogcíme is ugyanaz, addig az új Ptk. szemléletében a kezesi kötelezettség jogcíme önálló jogcím: a kezességvállalás. Ennek a módosulásnak különös jelentõsége van mind az elévülés, mind a kezessel szembeni fellépés szempontjából. Az új Ptk. létrehoz egy új fajta kezességet is, amely a kezes számára a sortartó kezesnél kedvezõbb helyzetet teremt: a kártalanító kezességet (6:421. ). Kártalanító kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a jogosult nem bizonyítja, hogy végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. Az új rendelkezések szerint létrejött sortartó kezességi szerzõdés megtartja a sortartási kifogást (6:419. ), a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a fõkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerû idõn belül nem vezetett eredményre. A kötelezett és a kezes együttes perlése továbbra is megengedett. Az új rendelkezések csak közvetve utalnak a készfizetõ kezességre, amely a törvény diszpozitív szabályai szerint változatlanul kiköthetõ. Ami újdonság, az az egyszerû kezesség átalakulása bizonyos feltételek esetén készfizetõ kezességgé. A Ptk.6:420. ugyanis kimondja, hogy a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha 1. Kovács Kázmér, a MÜK elnökhelyettese ezzel a kérdéssel foglalkozik az Ügyvédek Lapja januári számában (26-29.old.). 6 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

7 a) a követelés kötelezettõl való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült; b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy c) a kötelezett csõdeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. A kötelezett a csõdeljárásban a kérelem beadását követõen egy munkanapon belül megkapja az automatikus moratóriumot. (Cstv. 9. (1) bek. ) Miután a Ptk. 6:420 nem tesz különbséget, a sortartó kezesség ekkor átalakul készfizetõ kezességgé, s nem csak a csõdeljárás elrendelése esetén (Cstv. 10. (1) bek.) következik be az átalakulás. Ez a kezesre nézve hátrányos, mert lehetséges, hogy a csõdeljárás valamely eljárási okból megszûnik, anélkül, hogy egyezséget kötöttek volna, vagy átalakult volna felszámolási eljárássá, ennek ellenére nem alakul vissza a készfizetõ kezesség sortartó kezességgé. További új rendelkezés - amellyel már a kezesség elvállalásakor tisztában kell lenni - az, hogy a kötelezett ellen indult csõdeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti - ami azt jelenti, hogy a moratórium nem hat ki rá, vele szemben a hitelezõ felléphet. A jogalkotó célja ugyanis pont az volt, hogy a fõkötelezett fizetõképességével kapcsolatos kockázatot a kezes viselje. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csõdeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelõzõen annak feltételeirõl tájékoztatta. A tájékoztatást követõen a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csõdeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre. Ez a megoldás ellentétes a járulékosság szabályával. A Ptk. 6:417. (3) bekezdése kimondja, hogy a bírósági eljárásban nem érvényesíthetõ követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. Amennyiben a hitelezõ nem jelenti be a csõdeljárásban a követelését, a Cstv. 20. (3) bek. értelmében a hitelezõ az egyezségkötésben nem vehet részt, az egyezség hatálya nem terjed ki rá. A bejelentési határidõ elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezõi igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti, azzal, hogy a 35. (2) bekezdés b) pontja szerinti késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírság jellegû követelést a felszámolási eljárásban sem lehet érvényesíteni. ÚJ PTK Ezzel kapcsolatban az merül fel kérdésként a két eljárás egybevetése alapján, hogy az a hitelezõ, aki az adós csõdeljárásban nem jelentkezik be, a kezessel szemben érvényesítheti-e a követelését vagy ezzel a lehetõséggel a Ptk. 6:417. (3) bek. alapján már nem élhet. Az tény, hogy abszolút jogvesztés nem következik be, különben a felszámolási eljárásban sem érvényesíthetõ a követelés. Számomra úgy tûnik, hogy a jogvesztés csak a késedelmi kamat, késedelmi pótlék, pótlék és bírság jellegû követeléseknél következik be, ezért az általános szabályok szerint a tõke követelés tekintetében az igény érvényesíthetõ. Miután ez a hitelezõ az egyezségben nem vesz részt, kérdés, hogy kell-e értesítenie a kezest. Bár a jogalkotó erre a helyzetre nem gondolt, azt hiszem értesítési kötelezettsége fennáll, s ha ennek nem tesz eleget, akkor a kezes kötelezettsége az egyezség alapján alakul. Itt azonban további gond, hogy pontosan megállapítható-e, hogy a hitelezõ bejelentkezése alapján milyen összegû kielégítést kapott volna. Ha igen, akkor eszerint fog alakulni a kezes kötelezettsége, ha nem, akkor problémás megállapítani a kötelezettség mértékét. Ezek az új rendelkezések a Ptk. hatályba lépése után kötött szerzõdések esetén fognak élni, de hamarosan számítani lehet arra, hogy csõd- és felszámolási eljárásokban felmerül, hogy mi a teendõje a hitelezõnek és a kezesnek. III.2 Eljárás csõdeljárás esetében Ilyen szabályozási háttér mellett kell megkísérelni választ adni arra a kérdésre, hogy mi a teendõje a hitelezõnek, illetve a kezesnek csõd- és felszámolási eljárás esetében. Meg kell különböztetni a kötelezettel szemben lejárt és nem lejárt követelést. III.2.1 Eljárás lejárt követelés esetében A kötelezettel szemben már lejárt követelés tekintetében a jogosult azonnal fordulhat a kezessel szemben, és az nem hivatkozhat arra, hogy elõször a kötelezettel szemben kell fellépni, hanem fizetnie kell. Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 7

8 ÚJ PTK - A jogosult megteheti az adóssal szemben lejárt követelés esetén, hogy a kötelezett csõdeljárásának kezdõ idõpontjától számított 30 napon belül lép fel a kezessel szemben - akkor neki magának nem kell hitelezõvé válnia a csõdeljárásban. - A jogosult megteheti azt is, hogy a csõdeljárásban bejelenti a hitelezõi igényét, s ilyen esetben a 6:417. (4) bekezdésének további rendelkezései szerint jár el. - Ha nem jelenti be 30 napon belül a követelését és az adós és bejelentkezett hitelezõi között bíróság által jóváhagyott egyezség jön létre, akkor a Cstv. 20. (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk.6:417. (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti a kezessel szemben sem a követelését, mert itt kimondja a törvény, hogy bírósági eljárásban nem érvényesíthetõ követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. III.2.2 Eljárás le nem járt követelések esetében A kérdés az, hogy mit kell tenni a kezességgel biztosított, le nem járt követelés csõdeljárásba történt bejelentése esetén? A 6:416. (1) bekezdése szerint kezességi szerzõdéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy a kötelezett is csak akkor köteles teljesíteni, ha a kötelezettsége esedékessé vált. Ha viszont az még nem esedékes, akkor a kezes fizetési kötelezettsége sem állhat be. A 6:417. (4) bekezdés már ismertetett további rendelkezései alapján lehet eljárni azon követelések tekintetében, amelyek még nem követelhetõk a kezestõl, mert nem jártak le a kötelezettel szemben sem. Ezek szerint a jogosultnak be kell jelentkeznie a kötelezett (adós) csõdeljárásában a le nem járt követelésével, és be kell fizetnie a nyilvántartásba vételi díjat, feltéve, hogy a kezes, a még nem esedékes tartozás teljesítésével, nem váltja ki a jogosultat. Ha a vagyonfelügyelõ a követelést vitatja, akkor kifogást nyújthat be a csõdeljárást lefolytató bírósághoz (vagy elfogadhatja a vitatottá nyilvánítást és azonnal pert indít az adós ellen), ám ha a kifogás elbírálását követõen is vitatott marad a követelése, akkor pert kell indítania az adóssal szemben ahhoz, hogy vitatott hitelezõként figyelembe vegyék a csõdeljárásban. Ha a csõdeljárásban az adós egyezségi javaslatot tesz, akkor a hitelezõnek a kezest mindenképpen tájékoztatnia kell az egyezségi javaslat feltételeirõl, akár lejárt már a követelése az adóssal szemben, akár nem. Ez még akkor is így van, ha a jogosult maga nem vehet részt a csõdegyezség létrehozásában, mert pl. vitatott a követelése. Ha azonban elmulasztja a kezes tájékoztatását, akkor elveszti a kezessel szembeni fellépés jogát, hogy a kötelezettség eredeti tartalma szerint követeljen helytállást a kezestõl. A kezes - még az adóssal szemben le nem járt követelés esetén is - kifizetheti a kötelezettséget a jogosultnak, és akkor a jogosult helyébe lép a csõdeljárásban. Ha van tájékoztatás, akkor a kezes az adós által az egyezségben ki nem fizetett összeggel felel az eredeti teljes kötelezettség erejéig, ha nincs tájékoztatás, akkor a kezes csak azért az összegért felel, amelynek kifizetésére a csõdegyezségben az adós kötelezettséget vállalt. Ha a jogosult nem válik hitelezõvé az adós csõdeljárásában, és az adós és bejelentkezett hitelezõi között bíróság által jóváhagyott egyezség jön létre, akkor a Cstv. 20. (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk.6:417. (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti a kezessel szemben sem a követelését, mert itt kimondja a törvény, hogy bírósági eljárásban nem érvényesíthetõ követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A Cstv. 20. (3) bekezdésének következményei tekintetében felmerül, hogy a Ptk. 6:417. (3) bekezdését, vagy a 6:426. rendelkezéseit kell figyelembe venni, mely szerint ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az õ hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentõsen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna. Álláspontunk szerint a 6:426. -ban a "követelés behajthatatlanná válik" kifejezés azt jelenti, hogy jogilag ugyan lehetõség lenne a behajtásra, de a jogosult hibája - mulasztása miatt - a kötelezett vagyonából erre már nincs lehetõség. (Késlekedett a jogosult és közben a kötelezett vagyona eltûnt.) Ilyen esetben a "megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna" kifejezést arra az idõpontra kell értelmezni, amikor a jogosultnak már lehetõsége lett volna fellépni a kötelezettel (vagy a kezessel) szemben, és akkor a kezes - teljesítése esetén - még kaphatott volna megtérítésként valamit az adós vagyonából. Nem szûnik meg tehát a kezes kötelezettsége, csak arra az összegre, amelyet - ha a jogosult szabályosan 8 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

9 jár el - megkaphatott volna a kezes (a jogosult helyébe lépve), a különbözetért azonban helyt kell állnia. Álláspontunk szerint azonban a csõdeljárásba való be nem jelentkezés jogkövetkezménye a kezes tekintetében nem ez, hanem ahogy az elõzõekben jeleztük, a Ptk.6:417. (3) bekezdése. III.2.3 A kezesség érvényesülésének modellezése Modellezzük a fent kifejtettek szerint az új Ptk. alapján azt az esetet, amikor "A" társaság a kötelezett, "B" társaság pedig a készfizetõ kezese (vagy azzá vált) az "A" társaság által felvett kölcsön visszafizetésének. 1) Ha csak "A" társaság kerül csõdeljárás hatálya alá, és már lejárt vele szemben a követelés, akkor a jogosult a) felléphet azonnal a kezessel szemben a csõdeljárás kezdõ idõpontjától számított 30 napon belül (6:420. c) pont); b) bejelentkezhet a csõdeljárásba hitelezõként és kifizetheti a nyilvántartásba vételi díjat. Az egyezségi feltételekrõl tájékoztatja a hitelezõt, és ebben az esetben, ha az adós az egyezségben a követelés 20 %-ának a kifizetését vállalja, akkor a jogosult a 20 %-ot az "A" társaságtól kapja meg, míg a maradék 80 % kifizetése érdekében felléphet a "B" társasággal szemben. (Az is lehetséges, hogy a kezes kifizeti a 100 %-ot és a jogosult-hitelezõ helyébe lép a csõdeljárásban. Ilyen esetben abban a pontban szavaz a kezes és annyi szavazattal, ahol és amennyivel a jogosult-hitelezõ szavazott vagy szavazott volna.) Ha hitelezõvé vált a jogosult, de nem tájékoztatja a kezest az egyezség feltételeirõl, akkor a kezes csak azért az összegért felel, amit az adós az egyezségben vállalt, azaz - amennyiben az adós nem fizeti meg - 20 %-ot köteles a "B" társaság kifizetni a jogosultnak. c) Ha azonban nem válik hitelezõvé az "A" társaság csõdeljárásában (nem jelentkezik be 30 napon belül és nem fizeti be a nyilvántartásba vételi díjat), akkor a 6:417. (3) bekezdése alapján a kezessel szemben sem léphet fel, és nemcsak a 20 % érvényesítésének, de az egész követelésnek az érvényesítési jogától van - egy ideig, vagy véglegesen - eltiltva nemcsak az adóssal, de a kezessel szemben is. Nyilvánvalóan, ha utóbb a felszámolás megindul a kötelezettel szemben, akkor a jogosult a kezessel szemben is felléphet, azonban álláspontunk szerint vele szemben is csak a Cstv. 20. (3) bekezdésében meghatározott korlátok között (késedelmi kamatigényét nem érvényesítheti). 2) Ha csak "A" társaság kerül csõdeljárás hatálya alá, de a követelés még nem járt le vele szemben, akkor a jogosult a) nem léphet fel a kezessel szemben, mert a követelés még nem esedékes, ÚJ PTK b) be kell azonban jelentenie a csõdeljárásba a követelést 30 napon belül, és amennyiben az adós egyezségi javaslatot tesz, azt közölnie kell a kezessel. A kezes dönthet úgy, hogy kifizeti a teljes összeget, és akkor a hitelezõ helyébe lép a csõdeljárásban, és dönthet úgy is, hogy megvárja a csõdeljárás végét, az adós vagyonából ki nem elégített összegért áll helyt. Ha nem közli a kezessel az egyezségi javaslatot, akkor csak azért az összegért felel a kezes, amelyet az adós az egyezségben vállalt megfizetni (a példa szerint 20 %-ért). c) Ha nem válik hitelezõvé az "A" csõdeljárásában, akkor azonos a helyzet az elõzõ pont (c) alpontjában írtakkal. 3) Ha mind a két társaság csõdeljárás hatálya alá kerül, és a követelés lejárt volt, akkor a jogosultnak mind a két társaságnál be kell jelentenie a hitelezõi igényét, mert a kezessel szemben is felléphet a 6:422. alapján. a.) Ha elõbb az "A"társaságnál születik csõdegyezség, akkor attól függõen kell a "B" társaság kötelezettségét számítani, hogy a jogosult az "A" társaság által elõadott egyezségi feltételeket közölte-e a kezessel. Itt nem lényeges az, hogy esetleg az "A" társaság és a "B" társaság ugyanazon cégcsoporthoz tartozik, vagy ugyanaz a személy a vezetõ tisztségviselõje, stb. - tehát elvileg tudnia kell a feltételekrõl -, mert a jogosultnak a formális kötelezettségét a Ptk. elõírta, ennek alapján a tájékoztatást meg kell adnia a kezesnek. Ha ez elmarad, akkor annak a következményeit viselnie kell. b.) Ha a "B" társaságnál születik meg elõbb az egyezség, az nem érinti a kötelezett kötelezettségét csak annyiban, hogy a kezes által kiegyenlített részre vonatkozóan a kezes állhat be a jogosult helyett hitelezõnek (6:417. (4) bekezdés). c.) Ha mind a két társaság csõdeljárás hatálya alá kerül, és a követelés a kötelezettel szemben még Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 9

10 ÚJ PTK nem járt le, akkor a "B" társaságnál a követelést ugyan nem kell a 30 napos határidõben bejelenteni, azonban az "A" eljárásában az adós által tett ajánlatot közölni kell a "B" társasággal. Azért nem kell bejelenteni, mert a kezesség helytállási kötelezettség vállalását jelenti és fizetési kötelezettsége akkor keletkezik a kezesnek, amikor a jogosult felszólította a kötelezettel szemben esedékessé vált követelés teljesítésére (6:422. ). Felszólítani pedig a kezest csak akkor tudja, ha a kötelezettel szemben már lejárttá vált a követelése. A 6:420. c) pontja csak készfizetõ kezességé teszi a kezességet a csõdeljárás megindításakor (ha korábban nem így kötötték ki a felek), de a készfizetõ kezességhez is az kell, hogy a kötelezettel szemben esedékessé váljon a követelés. Mit tehet ezzel a bejelentéssel a kezes a saját csõdeljárásában? Ez nyilvánvalóan nem hitelezõi igény, ezért nem kell utána befizetni a nyilvántartásba vételi díjat sem. (Csak akkor válhat hitelezõi igénnyé, ha az "A" eljárásban akkor kötik meg a csõdegyezséget, amikor a "B" elleni csõdeljárásban még nincs csõdegyezség, és ezért a jogosult a kezessel szemben a különbözet erejéig felléphet az akkor a kezessel szemben keletkezõ követelése alapján.) Ugyanakkor az adósnak és a hitelezõinek figyelembe kell venniük az egyezség megkötésekor a bejelentésben szereplõ összeget, hiszen a kötelezett csõdegyezségében vállalt kötelezettségen felüli összeg a kezest terheli, és ez a kezes csõdeljárásában a saját hitelezõinek felajánlható vagyon mértékét fogja csökkenteni. Ha ugyanis csõdegyezség jön létre az õ eljárásában is, és utóbb a kezessel szemben fellép a jogosult, akkor ezt az utóbb keletkezõ követelést a vagyonból ki kell fizetni, s lehet, hogy nem marad a hitelezõknek. A fentiekben kifejtetteknek az az alapja, hogy a kezes kötelezettsége akkor keletkezik, amikor kiderül, hogy a fõadós nem teljesít és a fizetésre õt a jogosult felszólítja [6:422. (1) bek.]. "A kezesség másodlagos, biztosítéki jellegébõl következik egyrészt az, hogy a kezes helytállási kötelezettsége csak a fõkötelezett mulasztása esetén áll be, másrészt pedig következik a hitelezõnek az a joga, hogy válasszon: a fõkötelezettséget érvényesíti a fõadóssal szemben, vagy pedig a rendelkezésére álló biztosítékot veszi igénybe."(gárdos István: A kezesség esedékessége és elévülése, Gazdaság és Jog, 2012/ o.) Ezért nem lehet bejelenteni a "B" társaság csõdeljárásában azt a követelést, amely még a fõadós "A" társasággal szemben nem járt le, hiszen a "B"-nek a helytállási kötelezettségébõl eredõ fizetési kötelezettsége akkor keletkezik - és válik esedékessé -, amikor a jogosult õt a teljesítésre felszólítja. Ebbõl következõen tehát, ha nem esedékes a fõadóssal szembeni követelés, akkor a kezessel szemben sem lehet fellépni, mert vele szemben még nincs is pénzben meghatározott követelés. Ugyanakkor "a fõadós kötelezettségének esedékessé válása automatikusan nem jár a kezes helytállási kötelezettségének esedékessé válásával. A Ptk. eloszlatja a kezes kötelezettségének esedékessé válásával kapcsolatos bizonytalanságot: a kezes akkor köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre."(a Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, szerk: Vékás Lajos, 888.o.) III.3 Eljárás felszámolási eljárásban Felszámolási eljárásban a lejárt-le nem járt probléma nem merül fel, mert a felszámolás kezdõ idõpontjában az adóssal szemben valamennyi követelés lejárttá válik, ezért a 6:420. alapján a jogosult azonnal fordulhat a kezessel szemben, mert a kezesség - ha addig nem volt az - készfizetõ kezességgé válik. Ha nem fordul a kezes ellen, akkor az adós felszámolási eljárásában be kell jelentkeznie hitelezõként. Ha ezt nem teszi meg - legalább a jogvesztõ határidõn belül -, akkor a 6:417. (1) bekezdése alapján a követelését elveszíti, ezért az azt biztosító kezesség is megszûnik, a kezes szabadul. Ha nem fordult egybõl a kezes ellen, akkor az adós által tett felszámolási egyezségi javaslatokat a felszámolási eljárásban is továbbítani kell a kezes részére, a tájékoztatás elmaradásának a következményei azonosak a csõdeljárásnál már kifejtettekkel. IV. A zálogjogi szabályok módosulása A március 15-tõl hatályos szabályozás: A Cstv. 4/A. és a 11. (1) bek. d) pontja együttes értelmezése adja meg a hatályos szabályozás tartalmát. Eszerint fõ szabályként a csõdeljárás kezdõ idõpontjától kezdve az adós vagyonával szemben zálogjog alapján - kivéve a törvényben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást - nem lehet kielégítést szerezni, továbbá az adóssal szemben a csõdeljárás kezdõ idõpontja elõtt kikötött biztosítékot nem lehet érvényesíteni. Ezt a szabályt szigorítja a 4/A., amikor kimondja, hogy a zálogjogosult a zálogjog érvényesítésével összefüggõ jogait a 10 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

11 zálogkötelezettel szemben csõdeljárás esetén a csõdeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstõl, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétõl nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csõdeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor. A Cstv. 9. (2) bek. értelmében a csõdeljárás kezdõ idõpontja a csõdeljárás elrendelésérõl szóló bírósági végzés közzétételének napja [10. (1) bekezdés]. A legtöbb zálogjogosult számlavezetõ pénzintézet, amelyet az adós a 8. (2) bek. i) pont alapján a csõdkérelem benyújtásáról köteles értesíteni, így elõbb szereznek tudomást a csõdeljárás megindításáról, mint a kezdõ idõpont, a korlátozás is korábban hatályosul az õ esetükben. Ez a korlátozás természetesen csak az adós zálogkötelezett vagyonára vonatkozik, amennyiben harmadik személy a zálogkötelezett, õ nem hivatkozhat erre a korlátozásra. A felszámolási eljárással kapcsolatos rendelkezések a 4/A. -ban tulajdonképpen semmilyen újdonságot nem hoztak, talán csak a 4/A. ba) pontja érdemel nagyobb figyelmet, hiszen a stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezeteknél a rendkívüli moratórium tartalma megegyezik e téren a csõdeljárás moratóriumáéval (bb) pont), s a felszámolás kezdõ idõpontjától a zálogjogosult sem élhet a jogával (bc) pont). A hivatkozott ba) pont azonban még a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt akasztja meg azt a zálogjogosultat a joga érvényesítésében, aki a felszámolási eljárást kezdeményezte. Ez azért egyértelmû, mert más nem tud a felszámolás elrendelése elõtt a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére határidõt engedélyezõ végzésrõl, fõleg nem a végzés kézhezvételének idõpontjáról, csak az, aki maga kezdeményezte az eljárást. IV.1 Biztosítéki célú vételi jog és engedményezés a csõdeljárásban Az új Ptk. lényegesen módosította a biztosítékokkal kapcsolatos szabályozást. A törvény visszaszorítja a zálogjogon kívüli dologi (fiduciárius) biztosítékok alkalmazását, ezért kikerült a biztosítékok körébõl a biztosítéki célú vételi jog. A Cstv. zálogjoggal kapcsolatos szabályai sem maradhattak változatlanok, s átmeneti szabályokat is kellett alkotni a bizonytalan helyzetek elkerülése érdekében. Ezért idéztük be a Cstv. új 83/I elõírásait. A március 15.-e után indult eljárásokban még a korábbi szabályokat kell alkalmazni, ha a biztosíték kikötésére március 15-e elõtt került sor. A biztosítéki célú vételi jog: A Cstv. 12. (3) bekezdése - a felszámolási eljárástól eltérõen - a csõdeljárásban biztosított követelésnek tekintette azokat a követeléseket, amelyek tekintetében a zálogjogon, óvadékon felül biztosítékú célú vételi jogot kötöttek ki. Ezt a ÚJ PTK lehetõséget az új Ptk. nemcsak megszüntette, hanem szankcionálja is. A Ptk. 6:99. kimondja, semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. (Ez a szabály nem érinti a tulajdonjog fenntartás, pénzügyi lízing, faktoring intézményét, amelyekben a biztosíték jelleg fennáll.) Ezért a Cstv. 12. (3) bekezdését módosítani kellett, s a jogalkotó kivette a biztosítéki célú vételi jogot a biztosított követelések körébõl. A március 15. elõtt kötött ilyen megállapodások alapján azonban a követelés biztosított lesz a március 15. után indult eljárásokban is, nem lehet az ilyen szerzõdéseket semmisnek tekinteni. A március 15-tõl hatályos szabályozás: A Cstv. 4/A. és a 11. (1) bek. d. pontja együttes értelmezése adja meg a hatályos szabályozás tartalmát. Eszerint fõ szabályként a kezdõ idõponttól kezdve az adós vagyonával szemben zálogjog alapján - kivéve a törvényben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást - nem lehet kielégítést szerezni, továbbá az adóssal szemben a csõdeljárás kezdõ idõpontja elõtt kikötött biztosítékot nem lehet érvényesíteni. Ezt a szabályt szigorítja a 4/A., amikor kimondja, hogy a zálogjogosult a zálogjog érvényesítésével összefüggõ jogait a zálogkötelezettel szemben csõdeljárás esetén a csõdeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstõl, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétõl nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csõdeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor. Az óvadék tekintetében különösen ellentmondásos a szabályozás, mivel a Cstv. 38. (5) bek. kimondja, hogy ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdõ idõpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti követelését, ezt követõen Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 11

12 ÚJ PTK köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelõ végzés közzétételétõl számított három hónapon belül nem él közvetlen kielégítési jogával, követelésének kielégítésére a 49/D. - ban foglaltak szerint zálogjogosultként tarthat igényt. Lehet esetleg úgy is értelmezni ezt a szabályt, hogy az megfelel mindkét elõírásnak, hiszen konkrét törvényi (és speciális) elõírás alapján elégíti ki magát az óvadék tárgyából. A Cstv. 9. (2) bek. értelmében a csõdeljárás kezdõ idõpontja a csõdeljárás elrendelésérõl szóló bírósági végzés közzétételének napja [10. (1) bekezdés]. A legtöbb zálogjogosult pénzintézet, amelyet az adós a 8. (2) bek. i) pont alapján a csõdkérelem benyújtásáról köteles értesíteni, így elõbb szerez tudomást a csõdeljárás megindításáról, mint a kezdõ idõpont, a korlátozás is korábban hatályosul az õ esetükben. Ez a korlátozás természetesen csak az adós zálogkötelezett vagyonára vonatkozik, amennyiben harmadik személy a zálogkötelezett, õ nem hivatkozhat erre a korlátozásra. IV.2 A zálogjog és a csõdjog IV.2.1 A polgári jogi szabályok változása A zálogjogi szabályok jelentõsen módosultak az új Ptk. hatályba lépésével. Egy általános - és Ptk. indokolására épülõ - tájékoztatás mellett azokat a jogintézményeket ismertetem röviden, amelyben változás történt. A évi V. tv. (Ptk.) indokolása hangsúlyozza, hogy a zálogjog a magyar magánjog régi intézménye, amelynek szabályai az elmúlt húsz esztendõben többször változtak. A Ptk. megalkotása során szerkezeti változást eszközöltek a módosítások hangsúlyozására, és a zálogjog szabályozására a Dologi Jogi Könyvben, a korlátolt dologi jogok körében került sor. A törvény fõ törekvése, hogy a zálogjog oly módon segítse a hitelfelvételt, hogy hatékony biztosítékot nyújt a hitelezõ számára, ugyanakkor megfelelõ védelemben részesíti a zálogkötelezett tulajdonosi érdekeit. A törvény célja az is, hogy visszaszorítsa a zálogjogon kívüli dologi (fiduciárius) biztosítékok alkalmazását, mert azok a gyakorlatban alapvetõen a kógens zálogjogi szabályok megkerülésére irányulnak. Ide tartozik a biztosíték célú vételi jog, engedményezés tiltása a 6:99. -ban. A Ptk. 6:99. a fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége kapcsán ugyanis kimondja, hogy semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. A zálogjog hatékonyságának egyik elemeként a törvény egyszerûsíti a zálogjog megalapítását. A zálogjog megalapítása két lépcsõben történik: szükséges hozzá a zálogszerzõdés és kézizálogjog esetén a zálogtárgy birtokának az átruházása, jelzálogjog esetén pedig a zálogjog bejegyzése. A zálogjog mint dologi jog tartalmát, a zálogjogosult és a zálogkötelezett jogait és kötelezettségeit a törvény alapvetõen eltérést nem engedõ módon szabályozza. A zálogszerzõdésnek csupán két kötelezõ tartalmi eleme van: a biztosított követelés és a zálogtárgy megjelölése. Mindkettõ történhet akár egyedileg, akár pedig körülírással, kivéve a fogyasztói zálogszerzõdéseket, amelyek esetében, a fogyasztó védelme érdekében, mindkét elemet konkrétabban kell meghatározni. Zálogszerzõdést érvényesen csak írásban lehet kötni, ezen túl azonban a törvény nem támaszt alaki követelményt. Kézizálogjog esetén a zálogjogosult kiállíthat olyan értékpapírt is, amely feljogosítja a birtokosát a zálogtárgy átvételére. A zálogszerzõdés nem jogcímet keletkeztetõ, kötelmi jogi szerzõdés, hanem sajátos dologi megállapodás. A zálogjog alapításának jogcíme rendszerint a hitelszerzõdésben elõírt kötelezettség vagy feltétel. Ezzel szemben a zálogszerzõdés a zálogjog megalapításának egy eleme, amely - a zálogtárgy és a biztosított követelés megjelölésével - kifejezi a birtokátruházás illetve bejegyzés mögötti ügyleti szándékot. A Ptk. megszüntette a vagyont terhelõ és az önálló zálogjog intézményét. Különösen a vagyont terhelõ zálogjog megszüntetése fog majd változást hozni a gyakorlatban, átmeneti ideig azonban a korábbi szabályok évekig élni fognak. A törvény zálogjog bejegyzésére vonatkozó szabályai eltérõek aszerint, hogy a bejegyzésre az ingatlannyilvántartásban, illetve egyéb lajstromban, vagy pedig a hitelbiztosítéki (korábban: zálogjogi) nyilvántartásban kerül-e sor. Az elõbbiekre vonatkozó szabályok alapvetõen a zálogjogi szabályozás körén kívül esnek, míg az utóbbit a törvény e körben szabályozza. A zálogjog nyilvánosságának teljes körûvé tétele érdekében, jogon és követelésen alapított zálogjogot is be kell jegyezni a nyilvántartásba. A zálogjog rugalmasságának fokozása 12 Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu

13 érdekében, a zálogjogosultak helyett javukra eljáró zálogjogosulti bizományos is bejegyezhetõ. A törvény kézizálogjog megalapítása kapcsán a birtokátruházás új szabályaira épít. A kézizálogjog megalapítása során is alkalmazhatók a birtokátruházás különféle módjai, ezek közül, a forgalom biztonságának érdekében, egyedül a constitutum possessorium alkalmazása kizárt. Fontos újítás, hogy a törvény az óvadékot integrálja a zálogjogba. Az óvadék legfõbb sajátossága a közvetlen kielégítési jog, amely tárgyának sajátos természetébõl következik. A törvény megoldást kíván nyújtani arra az esetre, amikor több zálogjogosult javára alapítanak zálogjogot, ráadásul úgy, hogy a zálogjog fennállása alatt a zálogjogosultak személye változhasson (szindikált hitelezés). A törvény ezért lehetõvé teszi azt, hogy a zálogjogosultak helyett egy javukra eljáró bizományos kerüljön bejegyzésre a megfelelõ nyilvántartásba. Ilyenkor a zálogjogosultakat nem szükséges feltüntetni, de a zálogjogosulti bizományost e minõségének feltüntetésével kell bejegyezni. A zálogjogosulti bizományos gyakorolja a zálogjogosultakat megilletõ jogokat, azonban, bizományosi jogállásának megfelelõen, az ennek során hozzá kerülõ vagyon nem képezi a saját vagyonát, arra a hitelezõi nem tarthatnak igényt. IV.2.2 A hitelbiztosítéki nyilvántartás A törvény lényegesen átalakítja a zálogjogi nyilvántartásra vonatkozó szabályokat, és megszünteti a hatályos Ptké.- ben lévõ külön szabályozást. A törvény a zálogjogi nyilvántartás helyett hitelbiztosítéki nyilvántartást szabályoz; az elnevezés változásának indoka az, hogy a lajstromok mellett e nyilvántartásba kerülnek bejegyzésre a zálogjogon kívül elismert dologi hitelbiztosítékok illetve ilyen biztosítékot magukban foglaló finanszírozási formák (tulajdonjog-fenntartás, lízing és faktoring) is. A hitelbiztosítéki nyilvántartásnak az ingatlannyilvántartástól eltérõ lényeges sajátossága, hogy nem reálfóliumokból áll, hanem a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket (perszonálfólium). A zálogjogi nyilvántartás tartalma bõvül: az említett hitelbiztosítékok és a nem lajstromozott ingó dolgokon alapított jelzálogjog mellett a jogokon és a követeléseken alapított jelzálogjogokat is ide kell bejegyezni. A másik alapvetõ változás, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás teljes mértékben internet alapú, elektronikus nyilvántartássá alakul át. Ez a zálogjog és a többi ide bejegyzendõ biztosítéki jog megalapítását egyszerûvé, gyorssá és olcsóvá teszi, valamint a zálogjog teljes nyilvánosságát szolgálja. Az új nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre az ellenérdekû fél hozzájárulásával, elektronikus formanyomtatvány megfelelõ kitöltése útján, emberi (hatósági) közremûködés nélkül, automatikusan, ÚJ PTK lényegében azonnal sor kerül. A hitelbiztosítéki nyilvántartás e sajátosságaiból következõen az nem tekinthetõ közhiteles nyilvántartásnak, ugyanakkor képes a zálogjog nyilvánosságának funkcióját betölteni, és jelentõs mértékben hozzá tud járulni a forgalom biztonságához. A hitelbiztosítéki nyilvántartás részletszabályait a évi CCXXI. törvény tartalmazza, amely kimondja, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) hitelesen tanúsítja, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevõ a nyilvántartásban rögzített idõpontban és a nyilvántartásban szereplõ tartalommal, a Polgári Törvénykönyv és az e törvényben foglaltak szerint hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett. (1. (1) bek.) A nyilvántartás ezen túlmenõen semmilyen jog, tény vagy szerzõdés fennállását nem tanúsítja vagy bizonyítja, a nyilvántartás adatát sérelmesnek tartó fél igényét bírósági úton az ellen érvényesítheti, aki a nyilvántartásban szereplõ tartalom feltüntetése érdekében a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tette. A perben a hitelbiztosítéki nyilatkozat valósággal egyezõségét és a nyilatkozatban szereplõ adatok helyességét annak kell bizonyítania, aki a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tette; a bíróság a perben soron kívül jár el. A fentiek alapján logikus az a törvényi szabály, miszerint az ellenkezõ bizonyításáig a nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatról (módosításról, törlésrõl) vélelmezni kell, hogy azt a nyilatkozatot tevõ tette a nyilvántartásban rögzített idõpontban és tartalommal és a hitelbiztosítéki nyilatkozat valósággal egyezõségéért, a nyilatkozatban szereplõ adatok helyességéért a nyilatkozattevõ felel. A hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételére, nyilvántartására és a nyilvántartásba történõ betekintésre szolgáló informatikai alkalmazást (a továbbiakban: hitelbiztosítéki rendszer) változatlanul a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara (a továbbiakban: MOKK) mûködteti, amely biztosítja, hogy a hitelbiztosítéki rendszer - az üzemszerû karbantartás idõszakát kivéve - minden munkanapon legalább 8 órától 20 óráig elérhetõ legyen. Magyar Credit Management Szövetség info@creditmanagementszovetseg.hu 13