Bevezetés a történelemtudományba. Borbély Zoltán

Átírás

1 Bevezetés a történelemtudományba Borbély Zoltán

2 Történelemtudomány - A történelem emberekről szóló tudomány, tárgya az emberiség története - Térben és időben zajló állandó változás Ha egy nép nem ismeri a múltját, akkor nem tudja, hogy mit akar a környező világban és azt sem tudja, mit akar a környező világ vele. A múlt megismerése tehát elemi szükséglet, történelmünk megismerése nem más, mint önmagunk megismerése. Széchenyi István

3 Történeti forrás A történelem megismerésének eszköze a forrás, vagy kútfő Minden olyan tárgyi emlék, írott forrás, íratlan szellemi hagyaték, ami emberi tevékenység során keletkezett és ránk maradt, amely hozzásegít minket a történelem megismeréséhez. Legfőbb jellemzője: információhordozó A történelmkutatás fontos mozzanata a forráskritika

4 Források csoportosítása I. Típus szerinti csoportosítás: I. 1. Tárgyi emlékek: - Munkaeszközök - Mindennapos használati eszközök: ruházat, étkezés, lakberendezés stb. - Fegyverek - Ékszerek - Pénzérmék - Címerek - Pecsétek - Templomok - Temetők

5 Források csoportosítása I. 2. Írott források: a, Elbeszélő források: - Évkönyv (annales) - Krónika - Gesta - Életrajz - Önéletrajz - Leírások - Tanító jellegű munkák: (királytükör, intelem) - Szónoki beszéd - Emlékiratok (memoár) - Naplók

6 Források csoportosítása I. 2. Írott források: b, Levéltári források: - Oklevelek - Okiratok - Levelek (missilisek) - Statisztikai kimutatások (összeírások) - Akták c, Jogforrások - Alkotmány - Törvények - Rendeletek - Kiváltság (adó -és vámmentességek) - Statutum (vármegyei vagy városi rendelet, helyi szintű jogalkotás)

7 Források csoportosítása I. 3. Informatív források: - Médiumok - Röplapok, plakátok, röpiratok - Elektronikus média

8 Források csoportosítása I. 4., Íratlan szellemi hagyaték - Regék, mondák - Szokások - Szólások, mondások - Zene, tánc játék, nyelvi örökség

9 Források csoportosítása II. Időrendje szerinti csoportosítás: II. 1. Elsődleges(primer): Egy időben vagy közel egy időben keletkeztek a megtörtént eseménnyel, közvetlen a tudósítás. II. 2. Másodlagos (szekunder) A forrás utólagosan vagy közvetve tudósít.

10 Források csoportosítása III. Forrásnak nem számító alkotások - Tanulmányok - Monográfiák - Történeti szintézis - Szépirodalmi alkotás - Források alapján készült feldolgozások

11 Forráskritika Cui prodest? Cui bono est? Forráskritika fajtái: 1. Külső kritika: A külső kritika a formai hitelesség megállapítására szolgál (eredeti vagy másolat). 2. Belső kritika: A tartalmi értéket vizsgálja. a. tudatos, megtévesztő szándékkal készült hamisítványról b. az önkéntelen ismerethiányból adódó téves tudósításról c. a tényeknek megfelelő leírásról (hitelesség).

12 I. Történelem segédtudományai 1. oklevéltan (diplomatika) 2. Írástan (paleográfia) 3. Kortan (kronológia) 4. pecséttan (szfragisztika) 5. felirattan (epigráfia) 6. Címertan (heraldika) 7. Pénztörténet (numizmatika) 8. Származástörténet, vagy származástan (genealógia) 9. Méréstan vagy mérésismeret (Metrológia) 10. Kormányzattörténet (hatóság és hivataltörténet) 11. Arhontológia 12. Insignológia:

13 I. Történelem segédtudományai 13. Irattan 14. Könyvtörténet 15. papirológia 16. Zászlótan (Vexiológia) 17. Filológia szöveg értelmezésével foglalkozik 18. Rendjeltan(Falerisztika): kitüntetések, rendjelek 19. Történeti földrajz 20. Történeti névtan 21. Történeti éghajlattan 22. Történeti ökológia 23. Történti ikonográfia 24. Térképészet

14 II. Történelem társtudományai 1. Múzeológia 2. Levéltártan 3. Könyvtártan

15 III. Rokon, vagy résztudományok 1. Régészet (archeológia) 2. Néprajz (etnográfia 3. Embertan (antropológia) 4. Nyelvészet, vagy nyelvtudomány (lingvisztika) 5. Irodalomtörténet 6. Lélektan (pszichológia) 7. Szociológia 8. Jogtörténet 9. Művészettörténet 10. Kultúrtörténet 11. Művelődéstörténet 12. Demográfia 13. Történeti statisztika 14. Földrajz

16 Forrásőrző intézmények 1. Múzeum Múzeum fogalma: Olyan tudományos intézmény, amelyik a művészet és a tudomány emlékeit megőrzés, tudományos feldolgozás és szemléltetés céljából gyűjti össze. A múzeumokban a tárgyi emlékeket és szellemi kultúra dokumentumait találjuk. A múzeumi munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel a muzeológia foglalkozik.

17 Forrásőrző intézmények 1. Múzeum Múzeumok csoportosítása: (gyűjtőkör szerint) a) történelmi, b) néprajzi, c) hadtörténeti, d) szépművészeti, e) iparművészeti, f) keresztény, g) közlekedési, h) mezőgazdasági, i) természettudományi, j) stb.

18 Forrásőrző intézmények 1. Múzeum Speciális múzeumok: Híres személyek életútját, illetve az utánuk maradt emlékeket mutatják be Helytörténeti múzeumok: a) tájmúzeumok, b) városi múzeumok, c) falumúzeumok

19 Forrásőrző intézmények 1. Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Ferenc november 25-én felajánlotta gyűjteményét a nemzetnek. Részei: a) nyomtatványokból, b) kéziratokból (kódexekből), c) térképekből, d) metszetekből, e) arcképekből, f) régiségekből, g) pénzérmekből, h) pecsétekből, i) címerekből.

20 Forrásőrző intézmények 2. Levéltár (archivum) Levéltár fogalma: A levéltár olyan tudományos intézmény, amelyik természetes és jogi személyek iratait gyűjti, őrzi, feldolgozza és a kutatás számára hozzáférhetővé teszi. Levéltárak működése a) alaptörvény: évi 66. tv. cikkely, b) módosításai: évi 140. tv. cikkely és évi 64. tv. cikkely.

21 Forrásőrző intézmények 2. Levéltár (archivum) Levéltár típusai: a) közlevéltár - általános levéltár (Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, megyei levéltárak), - állami szaklevéltár (Hadtörténeti Levéltár, Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, Vízügyi Levéltár), - települési önkormányzatok levéltárai (Egri Városi Levéltár), - köztestületek levéltárai (Magyar Tudományos Akadémia Levéltára), - közalapítványok levéltárai, - egyéb, közfeladatokat ellátó intézmények levéltárai

22 Forrásőrző intézmények 2. Levéltár (archivum) Levéltár típusai: b) magán levéltárak - egyházi levéltárak, - pártok levéltárai - Családi levéltárak

23 Forrásőrző intézmények 2. Levéltár (archivum) Iratok csoportosítása a)pertinencia elve: a XVIII. századtól a meglévő iratok rendszerén tartalmi vagy formai elvek, szempontok szerinti kiemeléssel csoportosítást végeztek. b)proveniencia elve: a történetileg létrejött iratanyag rendszerén nem szabad változtatni, azt eredeti összefüggésében kell megtartani.

24 Forrásőrző intézmények 3. Könyvtár (bibliotheca) Könyvtár fogalma: Olyan kulturális vagy közművelődési intézmény, amely mindenféle emberi tevékenységhez információt nyújt. Könyvtár fő feladata: A dokumentumok (főként könyvek) összegyűjtése, feltárása, rendszerezése és rendelkezésre bocsátása.

25 Forrásőrző intézmények 3. Könyvtár (bibliotheca) Könyvtárban található dokumentumok rendszerezése: a) betűrendes katalógus, b) tárgyi katalógus: A tárgyi katalógus a könyv fő azonosító adatait tartalmazza, szerző, cím, kiadás helye, kiadás éve (4 főazonosító). c, szakkatalógus alapja: az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO),

26 Forrásőrző intézmények 3. Könyvtár (bibliotheca) Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) - 0 általános művek, - 1 filozófia, pszichológia, - 2 vallás, vallástörténet, - 3 társadalomtudományok, - 4 betöltetlen, - 5 matematika, természettudományok, - 6 alkalmazott tudományok (orvosi, jog), - 7 művészet, sport, szórakozás, játék, - 8 nyelvészet, irodalom, - 9 földrajz, történelem.

27 Források, szakirodalom Forrás Mindig egykorú tudósítás. Valamilyen szándékkal lejegyzett írott emlék. Nem tudományos. Pl. Anonymus, jegyzőkönyv Szakirodalom Forrásokra támaszkodva elemző tudományos munka. Pl. jegyzet, monográfia.

28 Kutatás Országos Széchenyi Könyvtár: Első számú országos gyűjtemény. katalógus Debreceni Egyetem könyvtára: Második számú országos gyűjtemény jelzi, hogy melyik könyvtárban van a keresett könyv. Folyóiratok böngészése: Cikk, szerző, téma kereső Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára: Akadémia főépületében van. A különböző tudományterületek számára gyűjti az idegen szakirodalmat.

29 Levéltár Magyar Országos Levéltár XIX. század találmánya. Az írott forrásokat gyűjti. Oklevelek, ha 1526 előtt keletkezett után keletkezett nem szépirodalmi munkát iratnak nevezünk előttieket fényképmásolatokon lehet elolvasni. Különböző szekciókra vannak bontva: Diplomatikai levéltár es tételszám Diplomatikai fényképtár-anyaga folyamatosan bővül, most es tételszám Királyi könyvek: Királyi kancellária által kiadott okleveleket gyűjti. A középkori királyi kancellária könyvei 1526-ban megsemmisültek. Ami ebből a korból származik, az családi gyűjtemény

30 Levéltár Hiteleshelyi levéltárak: Azok a káptalanok, amelyek az uralkodótól jogot kaptak az intézetalapításra. Magánlevéltárak nagy része a második világháborúban megsemmisült. XX. század eleji forrásmunkák már megsemmisültek- A határon túli források megtalálhatóak a MOL-ban. Arcanum Kiadó gondozásában jelenik meg CD-ROM-on számos forrásanyag. Budapest Fővárosi Levéltár- Teve utca környékén Megyei levéltárak is kutathatóak folyamatosan. Egyházi levéltárak is megnyíltak a rendszerváltás után.

31 Kézikönyvek Bibliográfiák: A bibliográfia valamilyen témának valamilyen kutatására vonatkozó teljes gyűjtés. Pl. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történeti forrásaiba és irodalmába, Magyar történettudomány válogatott bibliográfiája. Repertóriumok

32 Szakfolyóiratok kifejezetten történettudománnyal foglalkoznak 1, Századok: 1867-ben adta ki először a Magyar Történelmi Társulat. Legrégebbi, legpatinásabb. Kéthavonta jelenik meg. Középkori, kora újkori és újkori számok. Általában tanulmányok szerepelnek benne. Valamely témában általános jellemzést adnak. A közlemények egy részletkérdést vizsgálnak. Ismeretek, recenziók könyvről, monográfiáról. Recenziót magyar nyelvű műről írnak. Kritikai ismertetés is van.

33 Szakfolyóiratok 2, Hadtörténeti Közlemények: 1887-ben alapították, MTA Hadtörténeti Intézete adja ki. Negyedéves megjelenésű. 3. Történelmi Szemle: MTA Történettudományi Intézete adja ki. A TI munkatársainak publikációt biztosít. Országos érdeklődésű. Negyedévente jelenik meg.

34 Egyéb folyóiratok Aetas-Szegeden jelenik meg, általános történelmi folyóirat, Fons-Levéltári kutatás publikációja Korall-Teleki Intézet adja ki, történetfilozófia, XIX-XX. Századi témákkal foglalkozik. A fiatalabb generációt képviselik Turull-1883-ban alapította a Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság ben beszüntették, 1983-ban indult újra.. História-havonta megjelenő, magyar történelemmel foglalkozó folyóirat Rubicon-havonta megjelenő, világtörténelemmel foglalkozó folyóira

35 Átfogó szintézisek Átfogó igénnyel készülő történeti munkák. Pl.: Horváth Mihály Hóman-Szekfű Magyarország története-10 kötetben tervezték. Romsics Ignác: 24 kötetben, más-más szerzőktől

36 Tudományos dolgozat Szakcikk jellemzője, hogy lábjegyzetek vannak benne. Szó szerinti idézetet idézőjelbe kell tenni. Tartalmi idézetnél lábjegyzetet kell készíteni. Legelterjedtebb hivatkozási szabályzat a Századok közlési szabályzata: - elérhető a Századok honlapjáról

37 Legfontosabb címadatok Szerző: cím; kiadás hely: év, lapszám Ha nincs lábjegyzet, plágiumnak minősíthető. Tanulmányból idézés: Szerző; cím; In: Tanulmánykötet címe, szerkesztő, kiadás helye, évszám, lapszám Folyóirat: Szerző, cím, In: folyóirat címe, kiadás éve, lapszám Internet: ugyanúgy kell vonatkozni, mint a nyomtatottan: honlapot, szerzőt, címet kell megjelölni. CD-ROM-ról is jelölni kell: CD-ROM címe, szerkesztő neve, kiadás helye, éve.

38 Történeti földrajz Földrajz: Természeti földrajz: (természettudomány) földfelszín, talajok, éghajlat vizek - Gazdaságföldrajz: (társadalomtudomány) népesség, mezőgazadság, ipar, kereskedelem, utak stb. - Településföldrajz: Térbelileg zárt, egymástól elhatárolt embercsoportok lakóhelyével foglalkozik; gazdasági-társadaémi szerveződés, művelődés A földrajz feladata a tájak magyarázata és interpretációja, amelyhez a megfigyelés módszerét alkalmazza

39 Tárgya: Történeti földrajz Teleki Pál (1917): egyes tájak és országok elmúlt időkben való földrajzi képét kell rekonstruálnia, mint ahogy a földrajznak a Föld mai állapotát. Ehhez több faktor bevonása szükséges Bulla Béla: A táj és a kultúrtáj korabeli leírása. Az egyes korok kultúrtájainak leírása, amely középpontjában a település áll. A kultúrtáj kifejezés az emberiség és természeti környezete közötti sokféle egymásra hatás manifesztációját jelenti. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. Budapest, (betűrendben tárgyalva megyék szerint) Egyes terület adott történeti korban fennállott természeti, gazdasági és társadalmi viszonyainak földrajzi szempontból rendszerezett leírása, történeti források alapján.

40 Történeti földrajz Bél Mátyás Notitia Hungariae novae historicogeographica I V. kötet ( ) Tomka-Szászky János Compendium Hungariae geographicum (1753) 1781: Introductio in geographiam 6 történeti térképpel Teleki József A Hunyadiak kora Magyarországon (csak 11 ÉNy-i vármegye)

41 UNESCO világörökségi helyszínek és kultúrtájak A világörökségi kultúrtájak három főkategóriába csoportosíthatók: 1)tervezett táj (a tájak tudatos tervezés eredményeképpen jöttek létre,pl. történeti kertek) 2) organikusan fejlődött táj a) fosszilis tájak (ahol a tájfejlődés megakadt és konzerválódott egy bizonyos állapotban), - b) folyamatosan fejlődő tájak (ahol a fejlődés folyamatosan tart napjainkban is) - 3) asszociatív táj (jelképes, szimbolikus tájak, amelyek történelmi, vallási, kultúrtörténeti eseményhez kapcsolódnak

42 UNESCO világörökségi helyszínek és kultúrtájak Magyarországon Magyarország 1985-ben csatlakozott az Egyezményhez. Jelenleg 8 világörökségi helyszín Köztük 3 kultúrtáj.

43 UNESCO világörökségi helyszínek és kultúrtájak Magyarországon Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999) Kultúrtáj A magyar Puszta egy pásztortársadalom által formált kultúrtáj kivételes fennmaradt példája. A Hortobágyi Nemzeti Parki táj a több ezer éves hagyományos tájhasználatok ép és látható nyomait tartja fenn, és az ember és természet közötti harmonikus kapcsolatot példázza.

44 UNESCO világörökségi helyszínek és kultúrtájak Magyarországon Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001) (határon átívelő helyszín) A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj nyolc évezrede különböző kultúrák találkozási pontja, ennek látványos bizonyítéka az ember és fizikai környezete közti kölcsönhatás folytonosan fejlődő és szimbiotikus folyamatának eredményeként létrejött változatos táj

45 UNESCO világörökségi helyszínek és kultúrtájak Magyarországon Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (2002) Kultúrtáj A Tokaji borvidék a világon egyedülálló, legalább ezer éves szőlészeti-borászati hagyományt testesít meg, amely a mai napig lényegét tekintve változatlan formájában maradt fenn. A teljes Tokaji borvidék, beleértve a szőlőbirtokokat, a nagy múltú településeket és a történelmi pincerendszereket, eleven formában jeleníti meg a hagyományos földhasználat egy különleges formáját.

46 Magyarország történeti földrajzának forrásai A történeti földrajz elsősorban történeti források alapján vizsgálja és próbálja interpretálni, magyarázni az egyes tájak jellemzőit földrajzi szempontból. I. Mohács előtti időszak történeti földrajzi forrásai: - Történelem rokontudományai (régészet, növénytan, talajtan) - Oklevelek ( határjárások, birtokadományok, perek) - Elbeszélő források - Összeírások: papi tizedjegyzék felíratok, kövek, pecsétek

47 Magyarország történeti földrajzának forrásai II. Humanizmus, reneszánsz és a török kor - Országos leírások: Brodarics István: ( De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz verissima historia ) Brodarics István históriája a mohácsi vészről. - Oláh Miklós:Hungária és Attila - Utazók leírása: Evlija Cselebi (magyarországi utazásai ) velencei, pápai követek leírásai, kalandorok

48 Magyarország történeti földrajzának forrásai II. Humanizmus, reneszánsz és a török kor Mindennapi életet szabályozó dokumentumok Adóösszeírások (dikajegyzékek) Dézsmajegyzékek Defeterjegyzékek (legfontosabb Halil bég deftere) Urbáriumok, contractusok

49 Magyarország történeti földrajzának forrásai III. Török kiűzésétől a polgárosodásig - Honismereti és államelméleti munkák (Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn) Bél Mátyás: Notitia (Notitia Hungariae novae historicogeographica, vagyis "Az új Magyarország történetiföldrajzi ismertetése" (Bécs, 1735, 1736, 1737, 1742, 1749?). -Magyarország egyes részeit bemutató munkák (Bánság, Erdély, Szlavónia, Szerémség) - Landesbeschreibung: Udvari Haditanács rendelésére

50 Magyarország történeti földrajzának forrásai III. Török kiűzésétől a polgárosodásig Központilag készült összeírások: - Úrbérrendezés Mária Terézia úrbéri pátense - II. József-féle népszámlálás - cigányösszeírások Egyházi összeírások: - dézsmajegyzékek - püspökségi egyházlátogatási jegyzőkönyvek (visitatio canonica)

51 Képi ábarázolások: - Térképek: - Lázár deák térképe Magyarország történeti földrajzának forrásai

52 Magyarország történeti földrajzának forrásai Képi ábarázolások: - Térképek: Angellini várépítész familia térképei a 16. század végéről

53 Képi ábarázolások: Magyarország történeti földrajzának forrásai - Térképek: - Makoviny Sámuel: Bél Mátyás Notitiájához készített térképei 1731-től

54 Képi ábarázolások: Térképek: -Vármegyei geometrák felmérései Magyarország történeti földrajzának forrásai -Arisztokraták, nagybirtokosok birtokairól készült felmérések a 18. század második feléből - Úrbéri és tagosítási térképek - Kataszteri téképek

55 Magyarország történeti földrajzának forrásai Katonai célból készült térképek:. Katonai felmérések eredményeként készült térképek: között első katonai felmérés második katonai felmérés harmadik katonai felmérés között Ferenc József-i felmérés, amely 20. század második feléig meghatározó maradt

56 Magyarország történeti földrajzának forrásai

57 Magyarország történeti földrajzának Képes ábrázolások forrásai

58 Eger ostroma (1596) Ortelius krónikájában

59 Magyarország történeti földrajzának forrásai Képes ábrázolások Egykorú török miniatúra ábrázolása Szigetvár 1566-os ostromáról.

60 Kronológia Időszámítás kezdetei - Empírikus naptárkészítés - Csillagászati megfigyelések alapján

61 Kronológia Nap: A Föld tengelyforgása. Hónap: A Hold Föld körüli keringése. Év: A Föld keringése a Nap körül Az emberi számításoktól teljes mértékben független elsődleges alapegység.

62 Kronológia A nap: Szoláris: A Nap pályájának megfigyelése esetén két egymást követő delelési pont, vagyis kulminációja a Nap szerinti mérés esetén, tehát egy szoláris nap hossza 24 óra. Sziderikus: tetszőleges csillag két kulminációját vesszük alapul

63 Kronológia Hónap: Holdnap Konjukció: A Föld és a Nap közé kerül, ez az újhold állapota. Oppozició: szemben a Nappal Lunáció, vagy szinodikus holdhónap: 29 nap, 12óra, 44 perc, 3 mp sziderikus lunáció: 27 nap, 7 óra, 34 perc

64 Kronológia Év: Ekliptikus pálya Tropikus napév: Nap delelési pontja egy adott földrajzi helyen ismét az égbolt ugyanazon pontjához tér vissza. hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46 mp A tropikus év számításának kezdete a tavaszi napéjegyenlőség: március 21.

65

66

67

68 Kronológia A naptári alapegységek egyeztetésének problémái Luniszoláris: a hónapot egyeztették a napévvel: babiloni, zsidó, görög és Caesar naptárreformja előtti római, valamint mindettől függetlenül a kínai Szoláris: kizárólag csak a Nap járása alapján határozták meg az időrendszert: Caesar naptárreformja után a római, majd fokozatosan átvették más népek és a mai naptárrendszer alapját ez alkotja Lunáris: csak a Hold járása alapján: mohamedán naptár

69 Kronológia Római naptár Caesar előtt: Az év márciusban kezdődött, Mars istenről martius. Venus istennő etruszk neve (Apru), április maius - idősek tisztelete június - ifjabbak kedvéért quintilis később Julius Caesar után sextilis- Augustus september october november december Numa Pompilius bővíti ki 2 hónappal az évet: januarius - Janus istenről kapta a nevét februarius - holtak szelleme

70 Kora újkori magyar hónapnevek: január - Boldogasszony február - böjtelő március - böjtmás április - Szent György május - pünkösd június - Szent Iván július - Szent Jakab augusztus - kisasszony szeptember - Szent Mihály október - Mindenszentek november - Szent András december - karácsony Kronológia

71 Kronológia Napatárreformok: - Julianus-naptár: Ie. 46-ban bízta meg Sziszogenészt - Gergely-naptár: reform bevezetése Magyarország Erdély Anglia Svédország Oroszország

72 Kronológia Éra rendszerek: 1. Olimpiai éra: ie ab urbe condita a város alapításától ie Nabú-Nászír éra: ie Szeleukida-éra 5. Zsidó éra: ie Keresztény világéra: alexandriai: ie.5493 aug. 29 Bizánci: ie. 5509

73 Kronológia Krisztus születése szerinti időszámítás polgári időszámítás Lukács és Máté evangéliumaiból következtettek Dionysius Exiguus: diocletianusi érából számolta ki (284) Az Úr megtestesülésétól számította ab incarnatione domini nostri Jesu Christi Beda Venerabilis angolszász tudós, VII. század 816 chelseai zsinat- minden keresztény püspök eszerint keltezze az okleveleit

74 Székely rovásírás emlékei a Kárpát-medencében

75 Szarvasi tűtartó Rovásemlékek

76 Rovásemlékek Nagyszentmiklósi kincs

77 Rovásemlékek Nagyszentmiklósi kincs

78 Rovásemlékek Nagyszentmiklósi kincs

79 Székely rovásemlékek Homorodkarácsonyfalvi templom

80 Székely rovásemlékek Székelyderzsi templom

81 Bögözi templom Székely rovásemlékek

82 Enlaki templom Székely rovásemlékek

83 Székely rovásemlékek Felsőszemerédi katolikus templom

84 Székely rovásemlékek Vargyasi keresztelőmedence

85 Székely rovásemlékek Székelydályi tempolom

86 Székely-magyar rovásemlékek Nikolsburgi abc

87

88 Székely rovásemlékek Bolognai (Marsigli-féle)rovásírásos naptár

89 Telegdi János: Rudamenta Priscae Hunnorum linguae (1598) Székely rovásemlékek

90 Székely-magyar rovásemlékek Bihar megyei anyakönyv 1786-ból

91 A magyar oklevelezési gyakorlat - Oklevélkiadás I. Szent István alatt indult meg a német császári oklevél szerkezetével mutat azonosságot (Heribert C) - István halála után a magyar oklevelezés megszakad pecsét nélküli oklevelek időszaka, szóbeli rendelkezések III. Béla elrendeli az írásbeliséget kancelláriai oklevélkiadás kezdetei

92

93 Kancellária írásbeliség elrendelése, a királyi kancellária felállítása Minthogy az emberi természet gyarlósága következtében s az idő előrehaladásával a letűnt dolgok emlékezetét könnyen elragadja a feledés, illő az írás erejével megerősíteni azt - XIV. század közepén (I. Lajos uralkodása) a kancellária differenciálódása: - Nagyobb vagy fő kancellária (Cancellaria maior) - Kisebb kancellária (Cancellaria minor) -XV. Századeleje Titkos Kancellária (Cancellaria Secreta) I. Hunyadi Mátyás kancellária reformja: -Egyesíti a fő és titkos kancelláriát (Summus et secretarius cancellarius)- ketten töltik be - kisebb kancellária élére királyi helytartó kerül

94 Kancellária szervezete vezetője a királyi kancellár (cancellarius regius), III. Béla idejében mindig prépost töltötte be a tisztséget, később valamelyik püspök, jegyzők (notarius), ők fogalmazták az okleveleket nem ők a tényleges készítők, írnokok (scriptor, scrila), ők írták az okleveleket.

95 Hiteles helyek (loca credibilia) - Működésüket az évi XXI. tc. szentesítette csak a megyés püspökök vagy a káptalan tanúbizonysága által (támogatva) kisebb ügyekben pedig a szomszédos konventek vagy kolostorok tanúbizonysága legyen érvényes. Hiteles hely: Olyan egyházi intézmények, amelyek meghatározott területre vonatkozóan közhitelű okleveleket állítottak ki. Ilyen egyházi testületek: - káptalanok (székes, társas) - konventek - A hiteles helyek 1874-ig működtek Magyarországon

96 Feladatai: Hiteles helyek (loca credibilia) magánjogi ügyek, adásvételi szerződések, kölcsönügyletek, végrendelkezés, birtokfelosztási ügyek. Tisztségviselők olvasó kanonok (lector): az oklevél tartalmáért felelt, őrkanonok (custos): a pecsételésért felelt, jegyzők (notarios): az oklevél megírása volt a feladata.

97 Diplomatika (Oklevéltan) Oklevél: Jogi jelentőségű tényről szóló, meghatározott szabályok szerint kiállított jogbiztosító irat Oklevél anyaga: -papirusz, -pergamen, -papír Íróeszközök: -lúdtoll (penna), -nád (calamus)

98 Diplomatika (Oklevéltan) Oklevelek csoportosítása: a, fennmaradásuk módja szerint : - Eredeti dokumentum (tihanyi alapítólevél) Speciális fajtája a chirographum

99

100 Diplomatika (Oklevéltan) Oklevelek csoportosítása: a, fennmaradásuk módja szerint : - Másolat: copia simplex (egyszerű vagy hitelesített másolat), transscriptum (átirat) Másolatgyüjtemények: - Chartulanium (pannonhalmi Vörös Könyv Liber Ruber) - Registrum (Váradi Regestum) - invertarium (levéltár) századi jezsuiták gyűjteményei (Hevenesi Gábor, Kaprinai István, Pray György)

101 Diplomatika (Oklevéltan) Oklevelek csoportosítása: b, Oklevelek fajtái hitelességük tekintetében - Hiteles (valódi) dokumentum - Hamis (hamisítvány) Hamisítás módszerei: interpoláció (betoldás), palimpszeszt (ledörzsölés), fiktív vagy soha nem létezett oklevél írása.

102 Diplomatika (Oklevéltan) Oklevelek csoportosítása: c, Oklevelek fajtái megpecsételés módja szerint - Ünnepélyes oklevél (litterae privilegiales)

103 Diplomatika (Oklevéltan) Oklevelek csoportosítása: c, Oklevelek fajtái megpecsételés módja szerint - Nyílt oklevél (litterae patentes) - Zárt oklevél (litterae clausae)

104 Diplomatika (Oklevéltan) Külső ismertetőjelek:

105

106 Diplomatika (Oklevéltan) Oklevél részei (oklevelek szerkesztése) I. Prothocollum (bevezetés) invocatio (fohászkodás, segélykérés) szóbeli: az Úr nevében, a Szentháromság nevében, jelképes: kereszt, vagy Krisztus jele, monogramja. intitulacio (címzés) az oklevéladó önelnevezése, kinek a nevében kelt és milyen címek illetik meg. insciptio/adresse az oklevélnyerő fél megnevezése (általában csak adományleveleknél és királyi parancsoknál használták). salutatio (üdvözlés) egy mondatban.

107 Diplomatika (Oklevéltan) II. Contextus (tárgyalás) arenga jelmondat, közhelyekből álló elvi kijelentés, általános bölcsesség, ami az oklevéltartalmával összefügg. promulgatio (kihirdetés, közzététel) mindenkihez szóló figyelemfelhívás, az oklevelet adó kinek a tudomására akarja hozni a tartalmát. Általános megfogalmazású, sokszor kimaradt. narratio (elbeszélés) elmondja azokat az előzményeket amelyek az oklevél létrejöttéhez vezettek. dispositio (rendelkezés) a legfontosabb elem, a jogi tényt vagy cselekményt rögzítő rendelkezés. clausula (záradék) az oklevél rendelkezéseinek betartására szólít fel. sanctio (büntetés) mi vár arra, aki a rendelkezéseket nem tartja be (lelki és anyagi büntetés). corroboratio (megerősítés) milyen módon hitelesítették az oklevelet.

108 Diplomatika (Oklevéltan) III. Eschatocollum (befejezés) subscriptiones (aláírások) középkor végétől. datatio (keltezés) datum: az oklevél kiállításának ideje, actum: az oklevél rendelkezésének létrejötte. apprecatio (zárófohász) általában egy szó (amen, felicite, stb.), ezt később már elhagyták.

109

110 Pecséttan (Szfragisztika) Pecsét: Valamilyen kemény anyagba vésett ábrának egy puha anyagba átvitt állapota. Egy szimbólum akkor pecsét, ha: - Titkosító funkciója van - Tulajdonjogot jelöl - Hitelesít, érvényesít - Azonosításra szolgál

111 Pecséttan (Szfragisztika) Pecsétnyomók: Ókori példák: keleti népek pecséthengere, rómaiak, görögök pecsétgyűrűi (Intagliók) Középkori pecsétnyomók: - Tiparium nyeles pecsétnyomó - Bulloterion- kétoldalú pecsétnyomó

112 Pecséttan (Szfragisztika)

113 Pecséttan (Szfragisztika)

114

115

116 a paleográfiáról Régi írások" = minden írott emlék beletartozik - a legrégibb időtől kezdve egészen az újkori írásfejlődés teljes kibontakozásáig. A modern történelemtudomány formálódása során azonban a régi írásokkal kapcsolatos részkutatások a 19. században különböző segédtudományokká differenciálódtak:

117 a paleográfiáról a kőbe, ércbe vagy más szilárd anyagba vésett írásemlékek a felirattan (epigráfia), az érmeken, pénzeken olvasható szövegek (legenda) az éremtan (numizmatika), a pecsétek erősen rövidített feliratai pedig a pecséttan (szfragisztika) érdeklődési körébe kerültek át.

118 a paleográfiáról A paleográfia önállóan ma már csak azokkal az emlékekkel foglalkozik, amelyeket íróvesszővel (stilus), írónáddal és írótollal (calamus vagy penna) viaszos vagy fatáblára, papiruszra, hártyából (pergamen) vagy papírból készített tekercsekre és kódex alakú könyvekbe, lapokra írtak. Természetesen a paleográfia közvetve felhasználja a felirattan, éremtan és pecséttan írástörténeti eredményeit is.

119 a paleográfiáról gyakorlati írásismeret, kézirattan vagy kodikológia, az írásosság (írásbeliség) története. a kutatás három ága:

120 a paleográfiáról A gyakorlati írásismeret az írásfejlődés korszakainak, az írástípusoknak, a betűformák és az írástechnika alakulásával, az írásemlékek megfejtésével, keltezésével, lokalizálásával foglalkozik.

121 a paleográfiáról a kodikológia A könyv alakú írásemlékek, a kézírásos könyvek előállításának gazdasági, társadalmi, technikai körülményeit vizsgálja a kódexekben használt írásfajtákkal, díszítési módokkal, kötésükkel foglalkozik - a könyvnyomtatás felfedezéséig.

122 a paleográfiáról az írásosság (írásbeliség) története Ez egy-egy konkrét történeti fejlődési egység (például Közép- Európa, egy ország, tartomány, város) teljes írásos kultúrájának összefoglaló megvilágítására törekszik.

123 a paleográfiáról a latin írás története egyetlen, szerves egészet alkot; a paleográfia a több mint kétezer esztendős fejlődést különböző periódusokra bontva vizsgálja; nincsenek merev válaszfalak, amelyek kizárnák az előző szakasz egyes írásainak továbbélését a következőben; a periódusok mégis elkülönülnek egymástól az írásaikat jellemző közös stíluselemek folytán. (Ezek alapján beszélhetünk pl. gótikus írásstílusról.)

124 a paleográfiáról Néhány fogalom: egy írásstílus kora=a latin írás egy-egy fejlődési periódusa; a korszakon belül az íráshasználat, illetve az írástechnika ágainak megfelelően, különböző írásfajták vagy írástípusok figyelhetők meg; írásfajták vagy írástípusok pl. a könyvek, az oklevelek vagy a mindennapi élet szükségleteire szolgáló írások az írásfajták nincsenek egyetlen periódushoz kötve, hanem megtalálhatók majdnem mindegyik írásstíluson belül. Ugyanazt az írásfajtát egyidejűleg eltérő módon is írhatták, ennek következtében különböző változatai jöhettek létre.

125 a paleográfiáról A változatok nagy gyakorlatú írásközpontokban vagy írásműhelyekben (scriptorium) jöttek létre, amelyek valóságos írásiskolát teremtettek a művelődési hatásuk alatt álló területeken. Az írásiskola elnevezés tehát nem az írásoktatással kapcsolatos, hanem az azonos írásfejlődésre kíván utalni. Ameddig egy, illetve azonos alapokon dolgozó több írásközpont vagy írásiskola formálja a fejlődést, azt írásterületnek vagy írástartománynak szokás nevezni. Az írásfajták, írásiskolák, írásterületek elhatárolása az írástechnika, a betűformák és a ductus megfigyelése alapján történik. ductus =az írásképet kialakító vonalvezetési mód.

126 a paleográfiáról Az írásfejlődés bemutatása során talán egyetlen fogalmat sem használunk olyan gyakran, mint a majuszkula - minuszkula, illetve a könyvírás - gyakorlati írás fogalompárokat. Az első kifejezéspárt kettős értelemben is használjuk. 1.) a majuszkula (maius=nagyobb) a NAGY-, a minuszkula (minus=kisebb) pedig a kisbetű megkülönböztetésére szolgál.

127 a paleográfiáról 2.) MAJUSZKULÁnak, azaz nagybetűs írásnak a paleográfus az olyan írásokat nevezi, amelynek összes betűi pontosan két vonal között, tehát az ún. kétvonalas rendszerben helyezkednek el. A minuszkula, azaz kisbetűs írás betűi viszont négy vonalból álló rendszerben helyezkednek el, mégpedig úgy, hogy a betűk teste a két közbülső (alap)vonal közé esik, egyes betűknek azonban már száruk van, amelyek felfelé vagy lefelé a két szélső vonalig kinyúlnak.

128 a paleográfiáról A könyvírás, illetve a gyakorlati (használati) írás közül az előbbi tekint vissza nagyobb múltra, viszont az utóbbi minősül jelentősebbnek. A könyvírások mindig a betűk szépségére, olvashatóságára helyezték a hangsúlyt, nem pedig a gyakorlati alkalmazhatóságra és a gyorsaságra. A könyvírások betűit egyenként valósággal rajzolták vagy festették.

129 a paleográfiáról A gyakorlati írásokat a társadalom mindennapi szükségletei hívták életre szintén még a római birodalomban. Ezek az írásfajták csupán annak az igénynek a kielégítésére törekedtek, hogy minél gyorsabban és minél kényelmesebben lehessen írni velük. Céljukat lendületes és könnyed tollvonásokkal kialakított kurzív, azaz folyó írásmóddal, illetve a betűk leegyszerűsítésével és összefűzésével (ligatura), valamint rövidítések fokozott alkalmazá-sával igyekeztek elérni.

130 Latin írástörténet korszakai 1. római írások kora (ie. VI isz. VI. sz.) 2. regionális írások kora ( VI-IX. sz.) 3. Karoling-íráskorszak 4. gótikus íráskorszak (XII-XV. sz.) 5. humanista íráskorszak (XV-XVI. sz.) 6. az újkori írásfejlődés (XVII. századtól)

131 Római kapitális

132 Unciális és félunciális (V. sz)

133 Folyóírások/kurzíva

134 Folyóírások/kurzíva

135 Regionális írások beneventói

136 Regionális írások insularis

137 Karoling íráskorszak (VIII. sz) Karoling reneszánsz terméke Főként Nagy Károly környezetében (Tours, Aachen) működő scriptoriumok 789. capitulare elrendeli az egyházi könyvek írásának és latin nyelvezetének felülvizsgálását

138 Karoling-írás Godescalc evangélium

139 A gótikus íráskorszak

140 A gótikus íráskorszak

141 Újkori német kurzíva

142

143 Humanista íráskorszak

144 Fogalmak Iniciálé:a mű, a fejezet vagy a paragrafus díszes, vagy díszített első betűje, amely általában nagyobb a szöveg többi karakterénél Miniatúra:kézzel írott kódexek díszes kezdőbetűinek egész oldalas vagy szövegbe illesztett kisebb képeinek vagy szövegkeret-díszítményének összefoglaló elnevezése Illuminálás:a kódexek kezdőbetűit festéssel kiemelő díszítés. Ált. mint egyszerűbb díszítéseket a szöveg írója vagy másolója készítette. - gazdag aranyozású, festésű könyvdíszítés. Készítője, az illuminátor

145 Szelepcsényi-kódex

146 12-13 század Codex Albensis Admonti-kódex Pray-kódex Gesta Hungarorum

147 14. század Magyar Anjou-Legendárium Képes Krónika Nekcsei Dömötör Bibliája

148 Képes Krónika Az Úr esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden kezdtem el ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb tetteiről, származásáról és gyarapodásáról, győzelméről és merészségéről; különféle régi krónikákból szedegettem össze, átvéve helyes megállapításaikat és teljesen megcáfolva tévedéseiket. Az Úr nevében. Ámen.

149 Kálti Márk 1593-ban Baranyai Decsi János történeti munkája Tőle vette Thuróczy írásának egész anyagát. a szöveg 5 kódexben maradt fent : -Képes Krónika - Teleki- kódex -Csepreghy- kódex -Béldi- kódex -Thuróczy-kódex

150 15. század A könyvkultúra kivirágzása A kódextermelés megnövekedése Anyanyelvű kódexirodalom Mátyás király könyvgyűjtő tevékenysége

151 Corvinák mai lelőhelyei Hiteles, fönnmaradt corvinák száma ma körülbelül 216. Ebből 194 Mátyás király könyve, 4-et ő készíttetett ajándékba, 9 Beatrix királyné tulajdona volt, 9 Ulászlóé. Ez a 216 kötet 16 ország 43 városának 47 könyvtárában található. Magyarországon a corvinák közül 52 lelhető meg

152

153 Genealógia A genealógia fogalma: A genealógia az emberek közötti leszármazáson alapuló rokonsági kapcsolatokkal foglalkozó klasszikus történeti segédtudomány. (Tárgya miatt magyarul származástannak vagy családtörténetnek nevezzük.)

154 Genealógia A genealógia tárgya: valamely személy leszármazásának kutatása valamely család történetének feltárása bizonyos személyek közötti rokonsági kapcsolatok megállapítása

155 Magyar genealógiai irodalom Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Turul folyóirat Kempelen Béla: Magyar nemes családok, 11 kötet ( ) Magyar Családtörténeti Szemle ( )

156 A genealógia forrásai: szájhagyomány: Különösen fontos a polgári, paraszti, munkás genealógia kutatásában. Általában csak a nagyszülőkig, esetleg dédszülőkig visszamenőleg terjed. írott forrásanyag: Nagyon sokrétű, az elbeszélő forrásoktól az önéletrajzon, egyházi anyakönyveken, családi feljegyzéseken át az orvosi, telekkönyvi iratokig terjed. nyomtatott források: Jellegzetesen modern kori forráscsoport, elsősorban az aprónyomtatványok tartoznak ide (pl. születési, keresztelési, házassági, gyászjelentések, meghívók, névjegyek) epigráfiai emlékek: Épületeken elhelyezett feliratok (pl. emléktáblák, domborművek, építési feljegyzések) funerális emlékek:síremlékek, sírkövek ikonográfiai emlékek:festmények, grafikák, portrék, fényképek

157 Genealógia fogalmai Ős (avus): Az a régen élt felmenő rokon, akitől valaki vagy valamely család származik. Nemzetség (gens): Az egy közös őstől származó, azonos nevű ivadékok sora. Korábban a közös anyától, később a közös apától való származás számított. A nemzetségbe a férfi és a nő tagok is beleszámítottak. Család (familia): Apából, anyából és gyermek(ek)ből álló társadalmi közösség, a társadalmak alapegységei. Nemzedék (generatio): Az egy időben élő, megközelítően azonos korú emberek közössége. Egy nemzedéknyi időtartamot általában 25 évnek számítanak. Agnáció (agnatio): Közös atyától leszármaztatott, férfi ágú vérrokonság, amelynek jelentős szerepe volt az öröklési jogban. Két alapvető típusa a primogenitura (az elsőszülött fiú megkülönböztetett helyzete) és a senioratus (az azonos leszármazási szinten lévő legidősebb fiú megkülönböztetése).

158 Genealógia alapfogalmai Őspróba: Az apai és az anyai ágon való nemesi leszármazás bizonyítása, amely négyes, nyolcas, tizenhatos stb. lehetett, vagyis a szülők, nagyszülők, dédszülők stb. szintjéig mehetett fel. Ősvesztés, ősazonosság (implex): Az egyedek ősei csak elméletileg kétszereződnek meg minden felmenő nemzedékben, mert egyre régebbre visszanyúlva egyre több közös ős személye azonos. A legújabb kutatások a teljes ma élő európai népességet (antropológiailag és genetikailag) nyolc személyre vezetik vissza. Az ősazonosság kutatása a belterjes leszármazási közösségek (pl. uralkodócsaládok, vallási közösségek, elzárt települések lakói stb.) esetében fontos. Ág: Leszármazási vonalat jelent (pl. apai, anyai, férfi, női stb.). Íz: A nemzedéken belül, ugyanazon leszármazási ágon szereplő nemzedék (pl. harmadíz, negyedíz). Felmenők: Az utódoktól az ősök felé vezető ág - természetes szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők, szépszülők stb. Lemenő: Az ősöktől az utódokig vezető ág

159

160 Leszármazási tábla