LXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 2. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

Átírás

1 LXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 2. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, február 29. Tartalom Utasítások oldal 3/2016. (II. 10.) LÜ utasítás a kegyeleti gondoskodásról /2016. (II. 15.) LÜ utasítás a VIII. Ügyészség fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról Személyi hírek Kinevezések Kinevezés módosítások Megbízások Kirendelések Kirendelések és megbízások Szolgálati viszony megszűnések Halálozások Igazolványok érvénytelenítése Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére Tájékoztató a lakásépítési alap évi felhasználásáról... 20

2 10 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám Utasítások A legfőbb ügyész 3/2016. (II. 10.) LÜ utasítása a kegyeleti gondoskodásról Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 8. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. (1) Az ügyészségi alkalmazottról és a nyugdíjas ügyészségi alkalmazottról (a továbbiakban együtt: ügyészségi alkalmazott) halálakor az ügyészi szervezetben kifejtett tevékenysége, teljesítménye által indokolt hivatali tiszteletadással kell megemlékezni. (2) Az ügyészségi alkalmazott halálakor a végtisztesség a) ha a közvetlen hozzátartozók egyetértésével találkozik, és az elhunyt végakaratával sem ellentétes, aa) az ügyészi szervezet, ab) a Legfőbb Ügyészség, ac) a fellebbviteli főügyészség, ad) a főügyészség vagy ae) az OKRI saját halottjaként történő eltemettetéssel, b) részvétnyilvánítással, c) a temetésre koszorú küldésével, d) a temetésen a munkáltató (szolgálati hely) képviseletével, e) a gyászlobogónak a hivatali épületre történő kifüggesztésével, f) ha az elhalálozásról az elektronikus vagy az írott sajtóban közlemény jelent meg, vagy a közvetlen hozzátartozók hozzájárulásukat adták, az ügyészség gyászközleményének az ügyészség hivatalos lapjában és belső honlapján való megjelentetésével, g) a temetés megszervezésében való szükséges mértékű közreműködéssel adható meg. (3) Az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti az elhunyt ügyészségi alkalmazottat, ha a) ügyészségi szolgálata teljesítése közben vagy az állam alkotmányos rendje vagy a közrend, közbiztonság védelmében vagy más jogszerű hivatali eljárása miatt ért támadás következtében vesztette életét, b) Kozma Sándor-díjban vagy Vargha Ferenc-díjban vagy a évet megelőzően Ügyészségért Díjban vagy kimagasló ügyészségi szolgálatáért az Országgyűlés által alapított kitüntetésben részesült, c) kiemelkedő szakmai teljesítményével hozzájárult az ügyészség eredményes működéséhez, és legalább huszonöt évig ügyészségi szolgálati viszonyban állt, vagy d) a legfőbb ügyész egyéni elbírálása szerint kiemelkedő szakmai teljesítménye alapján erre érdemes. (4) A legfőbb ügyészségi alkalmazottak esetében a legfőbb ügyész, az általa vezetett vagy irányított szervezeti egység alkalmazottai esetében a fellebbviteli főügyész, a főügyész, az OKRI igazgatója a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség, illetve az OKRI saját halottjának tekintheti az elhunyt ügyészségi alkalmazottat, ha a) Magyar István-díjban vagy Ügyészségi Emlékgyűrű elismerésben vagy a évet megelőzően Legfőbb Ügyészi Elismerő Oklevélben részesült, vagy b) kiemelkedő szakmai teljesítményével hozzájárult az ügyészség eredményes működéséhez, és legalább húsz évig ügyészségi szolgálati viszonyban állt. (5) A nyugdíjas ügyészségi alkalmazott saját halottként akkor temethető el, ha a (3) (4) bekezdésben foglaltakon túl a nyugdíjazását követő életszakaszát is tekintetbe véve e kiemelt végső tiszteletadásra érdemes. (6) Nem illeti meg hivatali tiszteletadás az elhunyt ügyészségi alkalmazottat, ha arra érdemtelenné vált, illetve ha ez a társadalmi közmegítéléssel ellenkezne. (7) Az ügyészi szervezet saját halottjaként történő eltemettetésre a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a (3) bekezdés a) c) pontjában meghatározott esetben a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya

3 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám 11 útján a legfőbb ügyészhez tehet indokolt előterjesztést. Egyéni elbírálásra nem tehető előterjesztés; az egyéni elbíráláshoz a munkáltatói jogkör gyakorlója a legfőbb ügyész, illetve nevében a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetőjének felhívására haladéktalanul véleményt ad. 2. (1) A saját halottnak nyilvánított ügyészségi alkalmazott eltemettetéséről, illetve a kegyeleti teendőkről a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők eltérő megállapodásának hiányában az elhunyt ügyészségi alkalmazott utolsó szolgálati helye szerint illetékes munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a Gazdasági Főigazgatósággal együttműködve intézkedik. A temetést a társadalmi és helyi szokásoknak megfelelő ünnepélyes gyászszertartással kell megtartani az elhunyt ügyészségi alkalmazott életében tett rendelkezésének és a közvetlen hozzátartozók kívánságának megfelelően. A temetésről az elhunyt ügyészségi alkalmazott tisztelőit megfelelő formában, a lehetőségekhez mérten kellő időben tájékoztatni kell. (2) A saját halottként történő temetés költségeire a) az 1. (3) bekezdésében meghatározott esetben az ügyészi illetményalap 100%-a, b) az 1. (4) bekezdésében meghatározott esetben az ügyészi illetményalap 25%-ától 50%-áig terjedő összeg használható fel; az ezt meghaladó költség külön legfőbb ügyészi engedéllyel fizethető ki. (3) A (2) bekezdésben meghatározott keretbe nem számít be a) a gyászértesítés közzétételének, b) az ügyészi szervezet vagy a Legfőbb Ügyészség (fellebbviteli főügyészség, főügyészség, OKRI) nevében elhelyezett koszorúnak és c) az elhunyt ügyészségi alkalmazottal közös háztartásban élőknek, ilyenek hiányában az intézkedésre jogosult hozzátartozónak a gyászszertartásra történő szállítási költsége. (4) A temetés költségeinek rendezése az 1. (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja esetében a Gazdasági Főigazgatóság, az 1. (2) bekezdés a) pont ac) ae) alpontja esetében a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség, illetve az OKRI gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egységének feladata. A felmerült, engedélyezett és az utasításnak megfelelő költségek kifizetése a szolgáltató által kiállított az 1. (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja esetében a Legfőbb Ügyészség, az 1. (2) bekezdés a) pont ac) ae) alpontja esetében a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség, illetve az OKRI nevére és címére szóló, az elhunyt ügyészségi alkalmazott nevét is tartalmazó számla alapján történhet. 3. Az utasítás alkalmazásában közvetlen hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként megjelölt személyt és az élettársat kell érteni. 4. Ez az utasítás a közzétételét követő második hónap első napján lép hatályba. 5. Az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről szóló 1/2015. (I. 21.) LÜ utasítás Elismerések alcíme a következő 2/A. -sal egészül ki: 2/A. Az ügyészségi alkalmazottról és a nyugdíjas ügyészségi alkalmazottról halálakor az ügyészi szervezetben kifejtett tevékenysége, teljesítménye által indokolt hivatali tiszteletadással kell megemlékezni a kegyeleti gondoskodásról szóló legfőbb ügyészi utasításban foglaltak szerint. 6. Hatályát veszti az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 41/A. -a és az azt megelőző alcím cím. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész

4 12 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám A legfőbb ügyész 4/2016. (II. 15.) LÜ utasítása a VIII. Ügyészség fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 23. (4) bekezdés e) pontja alapján a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következő utasítást adom ki: 1. Az utasítás hatálya a) a központi költségvetésről szóló törvénynek az Ügyészség fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra; b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az ügyészség költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára és c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján az Ügyészség fejezetben a költségvetési év során megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra terjed ki. 2. Az Ügyészség fejezetébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait a Melléklet tartalmazza. 3. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 4. Hatályát veszti a VIII. Ügyészség fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának évi rendjéről szóló 7/2015. (V. 11.) LÜ utasítás. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész

5 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám 13 Melléklet a 4/2016. (II. 15.) LÜ utasításhoz VIII. Ügyészség fejezet évi költségvetési kiadási előirányzatainak feladatterve A B C D E F G H I J K L M N O 1. Áht. azonosító Címnév Alcímnév Jogcímcsop.- név Jogcímnév Előirányzat célja Kifizetésben részesülők köre Támogatás biztosításának módja Támogatási előleg Rendelkezésre bocsátás módja Visszafizetés határideje Biztosíték Kezelő szerv Lebonyolító szerv Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete Fejezeti kezelésű előirányzatok Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata Az ügyészség ellen indított ügyészségi jogkörben okozott kártérítések, a bíróságok jogerős ítéletével megállapított kártérítési követelések pénzügyi fedezetét biztosítja. Magánszemélyek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók. Jogerős bírósági ítélet alapján Fejezeti tartalék A költségvetési törvényben jóváhagyott fejezeti tartalékképzési kötelezettségre nyújt fedezetet. Fejezetet irányító szerv vezetőjének jóváhagyása szerint. Előirányzatátcsoportosítás alapján

6 14 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám SZEMÉLYI HÍREK Kinevezések A legfőbb ügyész kinevezte dr. Szilágyiné dr. Gaál Judit mb. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyészségi csoportvezető ügyészt szolgálati helyén a Büntetőbírósági Ügyek Csoportja, dr. Szűcs Erika mb. Hajdú-Bihar megyei főügyészségi csoportvezető ügyészt szolgálati helyén a Titkársági Csoport csoportvezető ügyészévé; dr. Hajnal László Péter nagykátai járási ügyészségi alügyészt szolgálati helyén, dr. Imre Péter balassagyarmati járási ügyészségi alügyészt a Balassagyarmati Járási Ügyészséghez, valamint a Salgótarjáni Járási és Nyomozó Ügyészséghez, dr. Kovács Máté szombathelyi járási és nyomozó ügyészségi alügyészt a Szombathelyi Járási és Nyomozó Ügyészséghez, valamint a Körmendi Járási Ügyészséghez ügyésszé; dr. Babják Tamara, dr. Estók Flóra budapesti XIV. és XVI., dr. Báti Erika Zsuzsa, dr. Makó Zsófia budapesti V. és XIII., dr. Kálóczi Izabella, dr. Nebehaj Eszter budapesti I. és XII., dr. Keller Gabriella, dr. Komáromi Dóra budapesti X. és XVII., dr. Kökény Ferenc budapesti IV. és XV., dr. Németh Nelli Mária budapesti XI. és XXII., dr. Oszoliné dr. Herbert Bernadett budapesti IX., dr. Papp Katalin, dr. Zsoldi Kinga budapesti VI. és VII., dr. Rózsás Bianka Klaudia budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségi fogalmazókat, dr. Kun Zsolt budapesti nyomozó ügyészségi fogalmazót fővárosi kerületi ügyészséghez, dr. Farkas Helga salgótarjáni járási és nyomozó ügyészségi fogalmazót a Salgótarjáni Járási és Nyomozó Ügyészséghez, valamint a Pásztói Járási Ügyészséghez alügyésszé; dr. Tóth Juditot a Pest Megyei Főügyészséghez ügyészségi megbízottá.

7 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám 15 Kinevezés módosítások A legfőbb ügyész dr. Biró Viktor Zsolt mb. Jász-Nagykun-Szolnok megyei főügyészségi csoportvezető ügyész, szolnoki járási és nyomozó ügyészségi ügyészt áthelyezte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészséghez, és egyidejűleg kinevezte a Gazdasági Büntetőügyek Csoportja csoportvezető ügyészévé; dr. Pelyák János egri járási és nyomozó ügyészségi alügyészt áthelyezte a Budapesti Nyomozó Ügyészséghez, dr. Minorics Klaudia tapolcai járási ügyészségi fogalmazót áthelyezte a Győri Járási és Nyomozó Ügyészséghez; dr. Parti Katalin tudományos főmunkatárs, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezető-helyettesének kinevezését akként módosította, hogy szolgálati helyén tudományos főmunkatárs besorolású kutatói munkakörben teljesít szolgálatot. Megbízások A legfőbb ügyész megbízta dr. Zsilka László a Szolnoki Járási és Nyomozó Ügyészségen szolgálatot teljesítő főügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Nyomozó Csoportban a csoportvezető ügyészi, Stelczer Péter legfőbb ügyészségi osztályvezetőt szolgálati helyén a műszaki igazgatói, Reményi Zoltán szakmai tanácsadó, legfőbb ügyészségi tisztviselőt szolgálati helyén a Műszaki és Gépjármű Osztályon az osztályvezetői, Adamecz Ildikó legfőbb ügyészségi tisztviselőt szolgálati helyén a Költségvetési Csoportban a csoportvezetői feladatok ellátásával. Kirendelések A legfőbb ügyész kirendelte dr. Kökényesi-Bartos Attila Pest megyei főügyészségi csoportvezető ügyészt, dr. Kamarás Katalin Emília budapesti közérdekvédelmi ügyészségi ügyészt a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályához legfőbb ügyészségi ügyészi munkakörbe. Kirendelések és megbízások A legfőbb ügyész kirendelte dr. Szalárdi-Csibi Ferenc főügyészségi ügyész, dabasi járási vezető ügyészt a Gödöllői Járási Ügyészséghez, dr. Hegedűs Mónika Henriett kecskeméti járási és nyomozó ügyészségi ügyészt a Budapesti Nyomozó Ügyészséghez, dr. Nisóczi József Levente ráckevei járási ügyészségi ügyészt a Dabasi Járási Ügyészséghez, és egyidejűleg megbízta a vezető ügyészi,

8 16 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám dr. Csanády Zsolt Lajos Hajdú-Bihar megyei főügyészségi ügyészt a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészséghez, és egyidejűleg megbízta a vezetőhelyettes ügyészi feladatok ellátásával. Szolgálati viszony megszűnések Szolgálati viszonya megszűnt, illetve megszűnik dr. Dautlik Mária legfőbb ügyészségi tanácsos, legfőbb ügyészségi ügyésznek évi március hó 11. napjával, dr. Kaszapné dr. Szolnoki Erzsébet győri fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyésznek évi április hó 23. napjával, dr. Bartal-Benkő Bernadett budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi ügyésznek évi február hó 15. napjával, dr. Kalasné dr. Árvay Judit címzetes főügyészségi ügyész, győri járási és nyomozó ügyészségi ügyésznek évi augusztus hó 31. napjával, dr. Prókai Ferenc mezőkövesdi járási ügyészségi alügyésznek évi február hó 5. napjával, Sári Alexandra budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi megbízottnak évi február hó 29. napjával, Bernhardt Veronika Réka legfőbb ügyészségi tisztviselőnek évi február hó 5. napjával, Kanász Lajos legfőbb ügyészségi gépjárművezetőnek évi szeptember hó 25. napjával. Halálozások Dr. Pásku György főügyészségi tanácsos, ny. Hajdú-Bihar megyei főügyészségi csoportvezető ügyész évi január hó 11. napján, életének 82. évében, dr. Miskolczi Mihály főügyészségi tanácsos, ny. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészségi ügyész évi február hó 2. napján, életének 86. évében, Lőrik László ny. legfőbb ügyészségi tisztviselő évi január hó 26. napján, életének 71. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet mindannyiukat saját halottjaként temettette el. Igazolványok érvénytelenítése Dr. Havas Sándor címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészségen szolgálatot teljesítő főügyészségi ügyész B 01605, dr. Vásárhelyi Dávid Balázs budapesti közérdekvédelmi ügyészségi ügyész C 00625, Huber Béláné tanácsos, ny. legfőbb ügyészségi tisztviselő D 00149, Muschitz Melinda Piroska legfőbb ügyészségi tisztviselő D 01124, Pál Imréné ny. legfőbb ügyészségi tisztviselő D 00157, Lajtár István Zoltán volt budapesti nyomozó ügyészségi fizikai alkalmazott E 00924, valamint Virághné Máhl Anita kecskeméti járási és nyomozó ügyészségi fizikai alkalmazott E sorszámú szolgálati igazolványát a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya érvénytelenítette.

9 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám 17 Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. -ának (1) bekezdése és a 18. -ának (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész pályázatot hirdet a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályára legfőbb ügyészségi ügyészi, a Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályára legfőbb ügyészségi ügyészi, a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya Elvi Elemző és Értékelő Osztályára legfőbb ügyészségi ügyészi, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Közigazgatási Jogi, Szabálysértési Jogi és Környezetvédelmi Csoportjába főügyészségi csoportvezető ügyészi, a Pest Megyei Főügyészség Közérdekvédelmi Osztályának Közigazgatási Jogi Csoportjába főügyészségi csoportvezető ügyészi, a Budakörnyéki Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági vezetőhelyettes ügyészi, a Szentendrei Járási Ügyészségre büntetőjogi szakági vezetőhelyettes ügyészi, a Budakörnyéki Járási Ügyészségre és a Dabasi Járási Ügyészségre a Pest megyei főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre büntetőjogi szakági ügyészi, fővárosi kerületi ügyészségre a fővárosi főügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre hat büntetőjogi szakági ügyészi, a Veszprémi Járási és Nyomozó Ügyészségre büntetőjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt ai állapítják meg. A Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya legfőbb ügyészségi ügyészi, valamint a Budakörnyéki és a Szentendrei Járási Ügyészség vezetőhelyettes ügyészi álláshelye esetében a kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén az ellenőrzés eredménye ne zárja ki a kinevezést. A Legfőbb Ügyészség álláshelyei esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a határozatlan időre kinevezett pályázók legalább ötéves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzenek. A Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya legfőbb ügyészségi ügyészi álláshelye esetében a pályázat elbírálása során előnyt élveznek azok a jelöltek, akik gazdasági büntetőjogi szakjogász képzettséggel, a gazdasági és korrupciós ügyek intézésében szerzett gyakorlattal, továbbá angol nyelvből államilag elismert legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. A Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály legfőbb ügyészségi ügyészi álláshelye esetében a pályázat elbírálása során előnyt élveznek azok a jelöltek, akik jártasak vizsgálati jelentések, elemzések készítésében, továbbá a Btk. XVII. fejezetében foglalt bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyek intézésében többéves jogalkalmazói gyakorlattal rendelkeznek.

10 18 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség és a Pest Megyei Főügyészség főügyészségi csoportvezető ügyészi álláshelye esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázók legalább hároméves közjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzenek. A Budakörnyéki Járási Ügyészség és a Szentendrei Járási Ügyészség vezetőhelyettes ügyészi álláshelye esetében a kinevezés további, jogszabályban nem szereplő feltétele, hogy a pályázók legalább hároméves büntetőjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzenek. Az ügyész nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathat, nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A nem ügyész pályázót a legfőbb ügyész első alkalommal az Üjt ának (2) bekezdésében írt feltételektől függően három évre vagy határozatlan időre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az előírt képesítési követelményeknek és az Üjt a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges működés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottnak és a volt ügyészségi alkalmazottnak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetőleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellőzhető.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefaxszám stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, melyben kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelőlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közreműködő szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak az általa ellátott munkaköröktől függően egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, továbbá csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amelyben kijelenti, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá nem tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytat. Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt a (4) bekezdésének a) f) pontjaiban meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény 3. -a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ügyész az 5. (3) bekezdésében írt eset kivételével vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. -a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 6. (2) bekezdésében írt kivétellel külön felhívásra, kinevezését megelőzően köteles eleget tenni.

11 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám 19 A pályázat érdemben nem bírálható el, ha elkésett, a hiányos pályázat benyújtója a kitűzött rövid határidő alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek nem felel meg. (A hatósági erkölcsi bizonyítványt és a vagyonnyilatkozatot említettek szerint külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A pályázatoknak (egy példányban) a Legfőbb Ügyészség álláshelyei esetében a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályára (1055 Budapest, Markó u. 16.), a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség álláshelye esetében a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre (6000 Kecskemét, Rákóczi út 7.), a Pest Megyei Főügyészség, a Budakörnyéki Járási Ügyészség, a Szentendrei Járási Ügyészség, valamint a Budakörnyéki és a Dabasi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Pest Megyei Főügyészségre (1064 Budapest, Vörösmarty u. 34/A), fővárosi kerületi ügyészségi álláshelyek esetében a Fővárosi Főügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.), a Veszprémi Járási és Nyomozó Ügyészség álláshelye esetében a Veszprém Megyei Főügyészségre (8200 Veszprém, Brusznyai Árpád u. 4.) március 11-én 13 óráig kell beérkezniük. A pályázat eredményéről a jelentkezőket a pályázati határidő lejártát követő három hónapon belül írásban értesítjük. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály

12 20 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám Tájékoztató a lakásépítési alap évi felhasználásáról A Legfőbb Ügyészség Lakásbizottsága a évben 96 kamatmentes munkáltatói kölcsön iránti kérelmet bírált el, ezzel összesen Ft összegű hiteligényről döntött. A kérelmek közül 65-öt hagyott jóvá, ezzel összesen Ft folyósítását engedélyezte. A évben 30%-kal több kölcsönkérelmet nyújtottak be, mint az azt megelőző évben. A kérelmek közül 10 előzetes hitelbírálatra irányult. A hitelkérelmek közül 31-et kellett elutasítani. A Lakásbizottság által engedélyezett kérelmet az igénylők 8 esetben utólag visszavonták. Ennek megfelelően 57 hitelkérelemmel kapcsolatban kerülhet sor kifizetésre, Ft összegben. A évben 42 jóváhagyott hitelkérelem alapján történt kifizetés, Ft összegben. A fennmaradó 15 jóváhagyott munkáltatói kölcsön kifizetésére a év első felében kerül sor. A évben jóváhagyott egy főre jutó kölcsönösszeg az ingatlanpiaci árakhoz viszonyítottan alacsony, átlagosan Ft volt. Ez az összeg az előző évhez képest Ft növekedést mutat. A folyósítható összeg felső határa a évben nem emelkedett. A lakásépítési alap évi nyitó egyenlege Ft volt. A hivatal ezt 10 millió forinttal egészítette ki, míg törlesztésből Ft folyt be. Lakásbizottság

13 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám 21 A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette dr. Kondorosi Ferenc Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározzaanemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a nemzetek felett álló jognak, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció kulisszatitkaiba, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 400 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: /233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: , , megrendeles@mhk.hu) MEGRENDELÉS Megrendelem dr. Kondorosi Ferenc Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 400 forint áfával)... példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):.... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelõ (cég) adószáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt,a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: cégszerû aláírás

14 22 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám AMAGYAR KÖZLÖNY LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ megjelentette Hargitai József Jogi fogalomtár címû kiadványát A jogi fogalomtár a magyar jog szakmai fogalmainak gyûjteménye és részben magyarázata. Közel szócikkben, a jogforrásra hivatkozva, tartalmazza a magyar jogban használt fogalmakat, és ahol indokolt, magyarázza a fogalom jelentésének tartalmát. Átfogja valamennyi jogág, az európai jog, valamint a nemzetközi jog által használt fogalmakat is. Elemzi azokat a fogalmakat, amelyeket a jogágak, valamint az egyes jogágakon belül is, egymástól eltérõ tartalommal használnak (pl. alkalmatlan, elévülés, arányosság, elismerés), vagy azokat a fogalmakat, amelyekre nézve több eltérõ tartalmú legáldefiníció is létezik (pl. közeli hozzátartozó, engedélyes, lakóhely). Megmagyarázza azokat a mozaikszavakat, amelyek EU-csatlakozásunkkal kerültek a jogrendszerbe. ( DNS-profil, EMOGA, EUROPOL, FIFO-módszer, EINECS stb.) A könyv nemcsak a jogalkotóknak és jogalkalmazóknak, valamint a jogi pályára készülõknek hasznos kézikönyv, hanem azoknak is, akik a mindennapi életben szeretnének eligazodni egy szakmai nyelv dzsungelében. A kiadvány 1712 oldal terjedelmû. Ára: 1400 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: /233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: , , megrendeles@mhk.hu). MEGRENDELÉS Megrendeljük a Jogi fogalomtár címû kiadványt (ára: 1400 Ft áfával)... példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelõ (cég) adószáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: cégszerû aláírás

15 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám 23 címû kétkötetes kiadványt. A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait 2002-vel bezárólag teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. Amû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: /233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: , , megrendeles@mhk.hu) Megrendelem a címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt MEGRENDELÉS MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK (ára: 600 Ft áfával)... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelõ (cég) adószáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: cégszerû aláírás

16 24 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 2. szám A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû kötetét Az Elemi magyar közjog amely az elsõ magyar nyelvû közjogi összegzés 1846-ban látott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafusra tagozódó institúciók világos szerkezetben, kifejezõ fogalmakkal jelenítik meg az intézményrendszert. Azért is becses értékû e szintézis, mert a klasszikusan átmeneti, polgári átalakulás elõtti monarchiát mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond ( ), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szakirodalmi munkásságáért számos kitüntetésben részesült. E közjogi kuriózumot a magyar jogtörténet, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 800 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: /233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: , , megrendeles@mhk.hu) Megrendelem MEGRENDELÉS Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 Ft áfával)... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelõ (cég) adószáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállításkor postai utánvéttel egyenlítjük ki. Keltezés: cégszerû aláírás A szerkesztésért felelős: dr. Almási Eszter. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., A kiadásért felelős: Köves Béla ügyvezető. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, telefon: 1/ , fax: 1/ , 1/ , ugyfelszolgalat@mhk.hu). Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közreműködésével. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 1/ ) évi éves előfizetési díj: Ft, fél évre: 9450 Ft, negyedévre: 5040 Ft. HU ISSN Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizse