TÁJÉKOZTATÓ. a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás jövőbeni biztosításának lehetőségeiről

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás jövőbeni biztosításának lehetőségeiről Előterjesztő: Előkészítésben részt vett: Drávucz Katalin, Társulás elnöke Baginé Gavaldik Lívia, intézményvezető JCSGYSZ I. Jelen tájékoztató indokoltságát az adja, hogy a közelmúltban módosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), melynek köszönhetően január 1-től átalakul a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának rendszere, ami érinti az önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségét is. A módosításokat az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXXXIII. törvény tartalmazza, mely a Magyar Közlöny évi 102. számában, július 13-án került kihirdetésre. A módosításokhoz tartozó végrehajtási rendeletek, ágazati jogszabályok még nem jelentek meg. II. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében az alábbiakban foglalom össze a jogszabályi változások lényegét: január 1-től megtörténik a két szolgáltatás integrálása, települési szintű család- és gyermekjóléti szolgálatokat és járási szintű család- és gyermekjóléti központokat kell kialakítani, módosul a feladat-ellátási kötelezettség szabálya: o polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles család- és gyermekjóléti szolgálatot működtetni; o a járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles család- és gyermekjóléti központot működtetni, melynek működési területe kiterjed a járáshoz tartozó valamennyi településre. A szolgáltatások integrációjának a gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megakadályozása a legfőbb indoka, a gyermekjóléti szolgáltatás megerősítése révén. A továbbiakban családsegítés csak a gyermekjóléti szolgáltatással integráltan egy szervezeti és szakmai egységben működhet, települési szinten a család- és gyermekjóléti szolgálat, járási szinten pedig család- és gyermekjóléti központ keretében. A családsegítés feladatait továbbra is az Szt., a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Gyvt. tartalmazza. Szakmai végrehajtási 1

2 rendeletben kerül szabályozásra a részletes szolgáltatástartalom, valamint a szolgáltatások tárgyi és személyi feltételei, ezek még nem ismeretesek. Az integrációból fakadó feladatok ellátása rendszeren belüli erőforrás átcsoportosítással történhet a kormányzati törekvés szerint. A települési szintű család- és gyermekjóléti szolgálatok feladatai: Az Szt. módosításának nyomán a családsegítés feladatai az alábbiak szerint alakulnak január 1-től (dőlt betűvel szedett az új feladat): 64. (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. (3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, g) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését, h) a járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat meghatározó, a szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra a jogosultsági feltételek fennállása esetén kötelező szociális diagnózis készítését azzal, hogy a feladat ellátásába bevonhatja a nem járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatót. i) a nagy létszámú intézmények átalakítását követően támogatott lakhatást igénybe vevők utánkövetését biztosító esetmenedzseri feladatokat. A Gyvt. módosításának nyomán a települési szintű gyermekjóléti szolgálatoknak az alábbi feladatai lesznek: 2

3 A gyermekjóléti szolgálat ellátja a Gyvt. 39. (1) és (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat: - A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. - A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében - a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, - a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, - a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, - a szabadidős programok szervezése, - a hivatalos ügyek intézésének segítése. - valamint a családsegítés Szt. 64. (4) bekezdése szerinti feladatait A gyermekjóléti szolgáltatás települési szolgáltatási körbe tartozó feladatai lecsökkennek, egyfajta alapellátást kell nyújtani, ugyanakkor a családsegítés körébe tartozó feladatok minimálisan bővülnek. A járási szintű család- és gyermekjóléti központok feladatai: A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatnak a Gyvt. 39., a 40. (2) bekezdése és az Szt. 64. (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl - a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít o utcai és ha a helyi viszonyok azt indokolják lakótelepi szociális munkát, o kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást, o ha a helyi viszonyok azt indokolják kórházi szociális munkát, o gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot, o jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást, o családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát; o óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet; - a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében o kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét, o javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak 3

4 megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére, o együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását, o a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, o utógondozást végez az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez, o védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási - nevelési tervet, családgondozást végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv) készít; - szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára. Elmondható tehát, hogy a jelenlegi gyermekjóléti szolgáltatási körbe tartozó feladatok jelentős része jellemzően a hatósági intézkedésekhez kapcsolódó szolgáltatás feladatok járási szintre kerülnek, valamint új, speciális szolgáltatáselemek is bevezetésre kerülnek a gyermekjóléti ellátásokon belül. A feladatellátások megszervezésének módja: A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgálatot - önálló intézményként, - egészségügyi vagy nevelési - oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, vagy - jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával működteti. Gyermekjóléti szolgálatot állami fenntartó, egyházi fenntartó és nem állami fenntartó is működtethet, akivel az önkormányzat ellátási szerződést köt. Család- és gyermekjóléti központnak az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik. A gyermekjóléti központ feladatainak ellátására a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet. A feladatellátást valamennyi járáshoz tartozó településre kiterjedően kell megszervezni. A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető, eddig az időpontig szükséges az új szabályok szerint a feladatellátási kötelezettséggel bíró önkormányzatoknak létrehozniuk az új intézményeket, vagy a szükséges átalakításokat elvégezniük. Ennek érdekében a települési önkormányzatoknak október 31-éig felül kell vizsgálniuk a családsegítés, illetve a gyermekjóléti 4

5 szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződést. Az ellátási szerződések vonatkozásában kiemelendő, hogy a Gyvt január 1-jétől már nem engedi a gyermekjóléti központ feladatainak egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján történő biztosítását, ezért erre a feladatellátás megszervezésekor figyelemmel kell lenni. Ugyanakkor továbbra is lehetséges a más települési önkormányzattal kötött ellátási szerződés, vagy társulás útján történő feladatellátás mind a szolgálat, mind a központ feladatai vonatkozásában. A szolgálat vonatkozásában társulásos feladatellátás esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy nem lehet a közös hivatalok egységét megbontani. A települési önkormányzatoknak november 30-áig kell dönteniük a feladatellátás új rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról, és ezen időpontig kérelmezniük kell a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását. Ha a fenntartó a kérelmet határidőben benyújtja, az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezett adatmódosítás jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. A szolgáltatások finanszírozásának kérdései: III. A szolgáltatások állami támogatásait Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvény szabályozza. A jogszabály 2. számú mellékletének III. 3. pontja vonatkozó részei: a) Család- és gyermekjóléti szolgálat FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/számított létszám/év A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a Szoctv.- ben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító települési önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével. A támogatásra az önálló polgármesteri hivatalt működtető, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat jogosult. Ez utóbbi esetben a támogatás igénylője a támogatásból a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi település feladat-ellátását biztosítja. Támogatás nyújtható a fentiek szerint meghatározott települési önkormányzatoknak a Gyvt. szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi rendelkezést, hogy - közös hivatalhoz tartozó település esetén - a közös hivatalhoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a szolgálatnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzatonként és közös hivatalonként külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult. E támogatásra nem jogosult az a települési önkormányzat, amelynek a lakosságszáma nulla. 5

6 aa) Számított szakmai létszám meghatározása Valamennyi, a támogatásra jogosult települési önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. E szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik. aaa) Számított alaplétszám meghatározása: ALsz = járásszékhely települési önkormányzatok esetében: L/8 000, fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: L/12 000, egyéb önkormányzatok esetében: L/5 000, de minimum 1 fő ahol: ALsz = az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesjegyre kerekítve, L = a település, fővárosi kerület lakosságszáma, közös önkormányzati hivatal esetén a hivatalhoz tartozó önkormányzatok együttes lakosságszáma. b) Család- és gyermekjóléti központ FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/számított létszám/év A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely települési önkormányzatoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, a Gyvt.-ben és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működtetett család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével. A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladat-ellátást. ba) A számított szakmai létszám meghatározása A számított szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik. baa) Számított alaplétszám meghatározása: JALsz = járásszékhely települési önkormányzatok esetében: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő, kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000, ahol: JALsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve, Lj = a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma, TELsz = a járáshoz tartozó települési önkormányzatok száma. bab) Számított kiegészítő létszám meghatározása A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások székhely települései esetében az alábbi számított kiegészítő létszám ismerhető el. Járás besorolása JKLsz (fő) <= Lj <= Lj < Lj > Kedvezményezett 1 + [(Lj-35 0,5 1 járás 000)/35 000] Fejlesztendő járás [(Lj-35 6

7 Komplex programmal fejlesztendő járás 1, )/35 000] 3 + [(Lj )/35 000] ahol: JKLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. Az alábbi táblázat a településenként igényelhető állami támogatásokat tartalmazza: Település Lakosságszám Számított alaplétszám Finanszírozás összege Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő+kigészítő létszám Jászberényi Központ ,2+1,5=7, L/8000 Jászberény Szolgálat , L/5000, de minimum 1 fő T = [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ Jászfelsőszentgyörgy ,5 = Jászágó Jászárokszállás ,58 = 1, Jásztelek ,66 = Jászboldogháza Jászfényszaru ,47 = 1, Pusztamonostor Jászjákóhalma ,6 = Összesen: ,7+9,4=17, = Jelenlegi társulás (és Jászágó) összesen: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő+kigészítő létszám Jászapáti Központ ,1+3=7, L/8000 Jászapáti Jászivány Szolgálat = ,17 = = L/5000, de minimum 1 fő T = [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ Alattyán ,41 = Jánoshida ,51 = Jászalsószentgyörgy ,72 = Jászdózsa ,43 = Jászkisér ,12 = Jászladány ,16 = Jászszentandrás ,49 = Jelenlegi társulás (és ,1+8=16, = 7

8 Jászágó) összesen: Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás: központ és a társuláshoz tartozó települések (és Jászágó és Jászivány) szolgálatai tekintetében: (2015-ben: eft volt) évben a feladatellátás finanszírozása (alap + társulási állami támogatás) Ft volt, tehát a évi finanszírozás alacsonyabb, ugyanakkor a feladatellátás bővül, mert valamennyi jászsági településen el kell látni a család és gyermekjóléti központi feladatokat, valamint a szolgálat feladatait két további kistelepülésen, Jászágón és Jásziványban. A feladatellátás állami finanszírozási oldala a fentiek szerint tervezhető, ellenben a várható kiadások nem, mert a Sztv. és a Gyvt. végrehajtási rendeletei, melyek a szakmai létszámelőírásokat tartalmazzák, még nem ismertek. IV. A szolgáltatások január 1-től történő biztosításának formái, lehetséges szervezeti keretei: A) A Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás fenntartásában működő Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézmény jelenleg a Jászság két járásához tartozó 13 településén biztosítja a szolgáltatásokat. Erre a továbbiakban is van lehetőség, amennyiben az önkormányzatok ellátási szerződést kötnek az intézménnyel, mint jelenlegi szolgáltatóval. Ebben az esetben az intézmény ellátási területét módosítani szükséges, mert a két járásszékhelyhez tartozó valamennyi településen biztosítani kell a gyermekjóléti központi szolgáltatásokat. Az új feladat-ellátási struktúrához igazodóan át kell alakítani az intézmény szervezeti felépítését, újra kell gondolni a jelenlegi szakmai központi struktúrát, erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha ismertek lesznek a szolgáltatások létszám-előírásai. Ebben az esetben módosítani szükséges az intézmény alapdokumentumait (alapító okirat, szakmai program, szabályzatok) és működési engedélyét. B) A szolgáltatásokat a települési önkormányzatok önállóan biztosítják. Ebben az esetben a Jászsági családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézmény megszüntetésre kerül. A két járási székhelytelepülés létrehoz egy-egy család- és gyermekjóléti központot, mely ellátja a járáshoz tartozó települések mindegyikén a család- és gyermekjóléti központ feladatait, valamint a székhelytelepüléseken a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatait. A többi települési önkormányzat szintén önállóan biztosítja a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatait. Ebben az esetben új intézményeket (vagy szakmai szempontból önálló intézményegységeket) szükséges alapítani Jászapátin és Jászberényben. A települési önkormányzatok pedig vagy önálló intézményként, vagy egészségügyi /nevelési - oktatási intézmény szervezeti és szakmai 8

9 tekintetben önálló intézményegységként, vagy jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával működtetik a szolgáltatásokat, illetve más szolgáltatóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatják azokat. Ebben az esetben a Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás jövőjét is újra kell gondolni. A települési önkormányzatoknak a jelenlegi jogszabályi előírásoknak megfelelően november 30-áig kell döntést hozniuk a feladatellátás új rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról, azonban megítélésem szerint esetünkben ezt a határidőt előbbre kell hozni, a társulás jövőjének átgondolása okán. Különösen indokolt ez Jászapáti és Jászberény városok tekintetében, mert elsősorban e két önkormányzat döntésétől függ a Jászság feladatellátásának szerkezete. Ezt a határidőt október 31-ben javaslom kitűzni. Kérem a Tisztelt Társulási Tanácsot, tárgyalja meg jelen tájékoztató anyagot, és tegyen javaslatot a feladatellátás átszervezésének ütemezésére! Kelt: Jászladány, szeptember 17. Drávucz Katalin Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás elnöke 9

10 Kivonat: Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás szeptember 22 -én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás társulási tanácsa 34/2015. (IX.22.) számú határozat Nyilatkozat kérés a évi családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatási feladatokról A Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás Társulási tanácsa elhatározza, hogy a Jászság valamennyi települési önkormányzatát felkéri, hogy október 31-ig határozatban rögzítsék: január 1-től az átalakuló családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatainak ellátását a Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás által működtetett Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézménnyel kívánják biztosítani. Határidő: október 31. Felelős: Drávucz Katalin a Társulás elnöke Baginé Gavaldik Lívia, intézményvezető Erről értesülnek: 1./ Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás tagjai székhelyükön 2./ Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Jászberény 3./ Jászárokszállás, Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászivány, Jászágó önkormányzata. Drávucz Katalin sk. Elnök Farkas Ferenc sk. Jegyzőkönyv hitelesítő Szarvák Imre sk. Jegyzőkönyv hitelesítő

11 Pályázati Felhívás - falugondnoki munkakör betöltésére Jászivány Község Önkormányzat Képviselő-testülete pályázati felhívást tesz közzé falugondnoki munkakör betöltésére. A kinevezés időtartama, jellege: A kinevezés határozatlan időre szól, melynek kezdő időpontja, egyben a munkába állás napja legkorábban: A próbaidő tartama három hónap. A meghirdetett munkakör ellátása teljes, 8 órás munkaidőben történik. A kinevezés feltételei: Legalább alapfokú iskolai végzettség és B kategóriás jogosítvány, büntetlen előélet, cselekvőképesség, magyar állampolgárság. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: A szociális területen szerzett képesítés, helyismeret, gépjárművezetői gyakorlat, jó kommunikációs készség, falugondnoki képesítés megléte. Amennyiben, nincs, a kinevezett közalkalmazottnak vállalnia kell a 81/2004.(IX.18) ESzCsM alapján a tanyagondnoki tanfolyam elvégzését, ezáltal a tanyagondnoki képesítés megszerzését. A munkavégzés helye: 5135 Jászivány Fő út 4. (a fenntartó székhelye), azonban a munkakör jellegéből adódóan a munkavégzés helye változó, tekintettel az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet értelmében Jászivány Község Önkormányzatának a falugondnoki szolgálatról szóló Szakmai Programjában foglalt feladatok ellátására. A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: Falugondnoki feladatok ellátása a vonatkozó jogszabályok és a munkaköri leírás alapján. A közalkalmazott díjazása (illetmény és egyéb juttatások): A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. (Kjt), valamint a végrehajtásáról szóló 150/1992.(XI.20.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. A pályázat tartalmi követelményei: a pályázó szakmai életrajza, Iskolai és szakmai végzettséget igazoló bizonyítványok, vezetői engedély másolata három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy kéri-e pályázatának zárt ülésen történő tárgyalását illetőleg hozzájárulása a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben történő kezeléséhez, pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a tanyagondnoki képesítés megszerzését vállalja A pályázat benyújtásának helye és határideje: A pályázatot Jászivány Községi Önkormányzat 5135 Jászivány Fő út 4. kell benyújtani, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) internetes oldalán megjelentek szerint, legkésőbb én ig.

12 A pályázat benyújtásának módja: A pályázatot zárt borítékban Jászivány Község Önkormányzat falugondnoki pályázat megnevezéssel 1 példányban, postai úton a Jászivány Községi Önkormányzat, 5135 Jászivány Fő út 4. címre, vagy személyesen a Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani. A benyújtási határidőn túli hiánypótlásra nincs lehetőség. A pályázat elbírálásnak rendje és határideje: A pályázatot a munkáltatói jogokat gyakorló szervként Jászivány Község Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője látja el. A pályázattal kapcsolatosan tájékoztatást Tari András, Jászivány Község Önkormányzatának polgármestere ad az alábbi elérhetőségen: 5135 Jászivány Fő út 4.., tel.: 06-57/ , e- mail: gmail.com A pályázat kiírója a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja. A pályázati kiírásnak nem megfelelő pályázatot a képviselő-testület érvénytelenné nyilvánítja. A pályázat elbírálásának határideje: A pályázati felhívás további közzétételének helye, ideje: Jászivány Község honlapja, Jászivány Önkormányzat hirdetőtáblája A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: Jászivány, Községi Önkormányzat

13 JÁSZIVÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK./2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Szervezeti - és működési szabályzatáról szóló 12/2013.(XI.19.) önkormányzati rendelet módosításáról Jászivány Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 143. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény 53. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet 22. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének és méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést az önkormányzat Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottsága vizsgálja ki. 2. Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Kelt: Jászivány Önkormányzata Képviselőtestületének október -ei ülésén. Tari András sk. polgármester Márkus Erika sk. jegyző Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetésre került Márkus Erika jegyző

14 MINTA HATÁROZAT../2015. (V.21.) sz. képviselő-testületi határozat Jászsági Önkormányzatok Szövetsége és az Alsó-Jászsági Gazdaságfejlesztési Önkormányzati Társulás részére fizetendő tagdíjakról 1.) Jánoshida Község Önkormányzatának képviselő-testülete e l f o g a d j a a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége ( 5100 Jászberény, Szabadság tér 16.) évi tagdíját az alábbiak szerint: A település lakosságszáma (2014 évi adat) alapján: 2565 fő x 10,-Ft/lakos = ,-Ft A település 1,2 lakosra jutó iparűzési adója: (2014 évben ,-Ft beszedett adóból ) ,-Ft kiegészítő tagdíj. A tagdíj összege összesen: ,-Ft A tagdíj átutalása az alábbi bankszámlaszámra szükséges: Jász-Takarékszövetkezet A évi tagdíj befizetésének határideje: június 30. Felelős: Eszes Béla polgármester Erről értesülnek: 1.) Eszes Béla polgármester, helyben 2.) Dr. Voller Angéla jegyző, helyben 3.) Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja, helyben 4.) Jászsági Önkormányzatok Szövetsége, Jászberény 5.) Alsó-Jászsági Gazdaságfejlesztési Önkormányzati Társulás, Jánoshida k. m. f. Eszes Béla s.k. polgármester Dr. Voller Angéla s.k. jegyző Kivonat hiteléül: Zámboriné Tóth Anikó

15

16 TOP sz. melléklet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program évi kereteinek felhasználása ÖNKORMÁNYZATI RÉSZLETES PROJEKT ADATLAP TOP intézkedés (turizmusfejlesztés) Projektgazda neve: Önkormányzat Projekt címe: Projekt bruttó összköltsége, Ft-ban: Érintett település/ek megnevezése: Projekt részletes szakmai kifejtése/ indokoltság bemutatása / és főbb jellemző műszaki paramétereinek megadása: A projekt helyszíne (utca, hrsz): * A projekt helyszínének tulajdoni viszonyai, arányai:* A pályázati felhívásban rögzített indikátorokhoz kapcsolódó projekt szintű hozzájárulás: A megvalósítás tervezett kezdete (év, hó, nap): A megvalósítás tervezett vége (év, hó, nap): A projekt műszaki előkészítettsége (a projekt engedélyköteles-e, tervdokumentáció előkészítettségi szintje, engedélyek): * Egyéb, a projekt megvalósítása szempontjából fontos további információk /kockázat, fenntarthatóság/: Megjegyzés: a * -al jelzett sorokat, ha a projekt több elemből áll, projekt elemenként is kérjük ki tölteni! Adatlapot kitöltő neve: Adatlapot kitöltő telefonszáma: Adatlapot kitöltő címe: Adatlap kitöltésének dátuma: október 1

17 3. számú melléklet FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP A támogatható tevékenységek állami támogatási szempontú besorolása... A Felhívás keretében támogatható tevékenységek a programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló rendeletalapján közösségi versenyjogi szempontból az alábbi jogcímeken, a következő támogatási kategóriákra vonatkozó előírások alapján valósíthatók meg: Támogatható tevékenység Támogatás jogcíme Támogatási kategória rendelet 5 20.kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás vagy A térségben jelentős kulturális és örökség helyszínek turisztikai fejlesztése A térségben jelentős kulturális és örökség helyszínek turisztikai fejlesztése Rendezvényhelyszínek fejlesztése rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés. - rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés. rendelet csekély összegű támogatás nem minősül állami támogatásnak* Amennyiben megfelel a Bizottság 651 / 2014/ EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló jogszabály (72) bekezdésében foglaltaknak rendelet 5 20.kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás vagy rendelet csekély összegű támogatás

18 Rendezvényhelyszínek fejlesztése - nem minősül állami támogatásnak Amennyiben megfelel a Bizottság 651 / 2014/ EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló jogszabály (72) bekezdésében foglaltaknak Kulturális vonzerőkön alapuló térségi hálózatok (tematikus utak) kialakítása, meglévők fejlesztése rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés. rendelet 5 20.kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás vagy rendelet csekély összegű támogatás Kulturális vonzerőkön alapuló térségi hálózatok (tematikus utak) kialakítása, meglévők fejlesztése - nem minősül állami támogatásnak Amennyiben megfelel a Bizottság 651 / 2014/ EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló jogszabály (72) bekezdésében foglaltaknak Ökoturisztikai fejlesztések bemutatóhelyek rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés. rendelet 5 20.kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás vagy rendelet csekély összegű támogatás Ökoturisztikai fejlesztések bemutatóhelyek - nem minősül állami támogatásnak Amennyiben megfelel a Bizottság 651 / 2014/ EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló jogszabály (72) bekezdésében foglaltaknak állatkertek és vadasparkok védett területen működő állatkertek és vadasparkok rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés rendelet 5 1. regionális beruházási támogatás vagy rendelet csekély összegű támogatás rendelet 5 20.kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás vagy rendelet csekély összegű támogatás 2

19 állatkertek és vadasparkok - nem minősül állami támogatásnak Amennyiben megfelel a Bizottság 651 / 2014/ EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló jogszabály (72) bekezdésében foglaltaknak Kisvasutak turisztikai fejlesztése rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés rendelet 5 20.kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás vagy rendelet csekély összegű támogatás Kisvasutak turisztikai fejlesztése - nem minősül állami támogatásnak Amennyiben megfelel a Bizottság 651 / 2014/ EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló jogszabály (72) bekezdésében foglaltaknak Kerékpáros turizmus fejlesztése - nem minősül állami támogatásnak Amennyiben megfelel a Bizottság 651 / 2014/ EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló jogszabály (72) bekezdésében foglaltaknak Természetes fürdőhelyek és mesterséges tavak turisztikai célú fejlesztése (belépős strandok) rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés rendelet 5 1. regionális beruházási támogatás vagy rendelet csekély összegű támogatás Ingyenes természetes fürdőhelyek fejlesztése - nem minősül állami támogatásnak Amennyiben megfelel a Bizottság 651 / 2014/ EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló jogszabály (72) bekezdésében foglaltaknak Üzleti marketing A fejlesztett turisztikai attrakcióhoz kapcsolódó vállalkozási célú vendéglátó és kereskedelmi egységek alapinfrastruktúra fejlesztésein túlmenő beruházása, mint pl:berendezés, rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés rendelet csekély összegű támogatás rendelet 5 1. regionális beruházási támogatás vagy 3

20 bútorzat, árubeszerzés. rendelet csekély összegű támogatás Műtárgyak restaurálása rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés rendelet 5 20.kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás vagy rendelet csekély összegű támogatás Szabadidőparkok, pihenőparkok, tematikus játszóterek létesítése, fejlesztése Attrakció közvetlen környezetének közterületen történő fejlesztése amennyiben nem kizárólag az attrakció céljára, az attrakciót igénybe vevők számára elérhető rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés igazodik a főtevékenység támogatási kategóriájához ( rendelet 5 20.kulturális célú támogatás/ 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 5 1. regionális beruházási támogatás/255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet de minimis/ állami támogatásnak nem minősülő támogatás) - nem minősül állami támogatásnak Amennyiben megfelel a Bizottság 651 / 2014/ EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló jogszabály (72) bekezdésében foglaltaknak Attrakció környezetének nem közterületen történő fejlesztése Parkoló fejlesztés amennyiben az attrakcióhoz közvetlenül kapcsolódik, annak előírás szerinti kiszolgálását szolgálja rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés rendelet 4 2. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés igazodik a főtevékenység támogatási kategóriájához ( rendelet kulturális célú támogatás/ r255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 5 1. regionális beruházási támogatás/255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 5 23.deminimis/ állami támogatásnak nem minősülő támogatás) igazodik a főtevékenység támogatási kategóriájához ( rendelet kulturális célú támogatás, 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 5 1. regionális beruházási támogatás, 255/2014. (X. 10.) 4

21 Korm. rendelet 5 23.deminimis támogatás, állami támogatásnak nem minősülő támogatás) Az önállóan támogatható tevékenységek elemeire épülő turisztikai termékcsomagok létrehozása esetén az egyes támogatható tevékenységekre vonatkozóan kell megvizsgálni a fenti táblázatban szereplő támogatási kategóriákat. * A projektgazda a projekt tartalmának, célcsoportjának ismeretében, a Bizottság 651/ 2014.EU rendelete (2014.június 17) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló jogszabály (72) bekezdésében foglaltak alapján sorolja be projektjét az állami támogatási kategóriák közé, vagy állami támogatásnak nem minősülő támogatás hatálya alá. 1 Felhívjuk a projektgazdák figyelmét arra, hogy a támogatási kérelmek értékelése során a projektgazda által adott besorolás felülvizsgálatra kerülhet, amennyiben a nem állami támogatásra vonatkozó besorolást szakmai szempontok nem támasztják alá (pl a projekt helyszínéből, tematikájából adódóan a külföldi látogatói célcsoport elvárható) Önállóan támogatható tevékenységek A) A térségben jelentős kulturális és örökségi helyszínek turisztikai fejlesztése A beruházásnak az épített és szellemi örökség értékeinek hasznosításával kell azokat fenntartható turisztikai attrakcióvá fejlesztenie, és ezen értékekhez illeszkedő látogatóbarát-, valamint élményelemekkel bővíteni. a) A térség kulturális adottságaira építő új vonzerők létrehozása, meglévők fejlesztése - Kulturális örökség turisztikai hasznosításához, bemutathatóvá tételéhez kapcsolódó építés, felújítás, bővítés, kiállító és bemutatóterek, többfunkciós helyiségek kialakítása, fejlesztése. 1 72) A kultúra és a kulturális örökség megőrzése terén hozott bizonyos tagállami intézkedések nem minősülnek támogatásnak, mivel nem felelnek meg a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételnek, például azért, mert a tevékenység nem gazdasági jellegű, vagy mert az intézkedés nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Amennyiben ezek az intézkedések mégis a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, a kulturális intézmények és projektek általában nem okoznak jelentős versenytorzulást, az eddigi ügyek vizsgálata alapján pedig arra lehet következtetni, hogy az ilyen támogatás csak korlátozott hatással van a kereskedelemre. A Szerződés 167. cikke elismeri, hogy a kultúra támogatása fontos az Unió és tagállamai számára, valamint rendelkezik arról, hogy az Unió a Szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során figyelembe vegye a kulturális szempontokat, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében. Mivel a természeti örökség gyakran kulcsfontosságú a művészeti és kulturális örökség alakítása szempontjából, az e rendelet értelmében vett örökségmegőrzést úgy kell érteni, hogy az a kulturális örökséghez kapcsolódó, illetve a tagállamok illetékes állami hatóságai által hivatalosan elismert természeti örökségre is vonatkozik. A kultúra kettős jellege (egyrészt a gazdasági javak körébe tartozik, és fontos eszköze a vagyon- és munkahelyteremtésnek, másrészt a társadalmainkat tükröző és formáló identitásokat, értékeket és jelentéseket közvetíti) miatt az állami támogatási szabályoknak figyelembe kell venniük a kultúra és az ahhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek sajátosságait. Meg kell állapítani a támogatható kulturális célok és tevékenységek jegyzékét, valamint az elszámolható költségek körét. A csoportmentességnek ki kell terjednie az adott határértéket meg nem haladó beruházási és működési támogatásra egyaránt, miközben ki kell zárni túlkompenzáció lehetőségét. A versenytorzulás nagyobb valószínűsége miatt általánosságban nem lehet mentesíteni olyan tevékenységeket, amelyek noha lehetnek kulturális szempontjaik túlnyomóan kereskedelmi jellegűek, így például az (írott és elektronikus) sajtótermékeket és magazinokat. A támogatható kulturális célok és tevékenységek jegyzéke nem tartalmazhat továbbá olyan kereskedelmi jellegű tevékenységeket, mint a divat, a tervezés vagy a videojátékok. 5

22 - Turistafogadás feltételeinek létrehozása, vendégfogadó terek kialakítása, látogatóbarát funkciók kialakítása, bővítése, a színvonalas turistafogadáshoz szükséges szolgáltatási háttér kialakítása. - Komplex turisztikai, információs és látogatómenedzsment szolgáltatások létrehozása. - Élményelemeket jelentő technikai fejlesztések, interaktív bemutatási formák kialakítása. - Időjárás független, illetve célcsoport specifikus kínálati (program) elemek létrehozása, fejlesztése. b) Rendezvények infrastrukturális hátterének fejlesztése A rendezvények szerepe a kulturális turizmus kínálatában meghatározó jelentőségű. A rendezvények infrastrukturális hátterének fejlesztése jelen felhívás keretében támogatható önálló vonzerőt jelentő rendezvényhez vagy más attrakcióhoz kapcsolódóan. - Turisztikai rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszínek alapvető infrastrukturális feltételeinek fejlesztése (pl.: színpad, nézőtér, kiszolgáló helyiségek kialakítása, szükséges infrastruktúra (pl.: elektromos áram, víz) kiépítése, korszerűsítése, rendezvényterek biztosítása, hang- és fénytechnikai fejlesztések, közbiztonsági elemek). - Színvonalemelést, lehetséges rendezvények körének bővítését lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztések. c) Kulturális vonzerőkön alapuló térségi hálózatok tematikus utak kialakítása, meglévők fejlesztése Megyén belüli turisztikai helyszíneket összekötő, egy tematikára épülő turisztikai élményutak kialakítása és fejlesztése. - A tematikus út egyes helyszínein található vonzerőkhöz kapcsolódó: építés, felújítás, bővítés, kiállító és bemutatóterek, többfunkciós helyiségek kialakítása, fejlesztése. - Turistafogadás feltételeinek létrehozása, vendégfogadó terek, látogatóbarát funkciók, a színvonalas turistafogadáshoz szükséges szolgáltatási háttér kialakítása, bővítése. - Élményelemeket jelentő technikai fejlesztések, interaktív bemutatási formák kialakítása. - Időjárás független, illetve célcsoport specifikus kínálati (program) elemek létrehozása, fejlesztése. B) Ökoturisztikai fejlesztések A természeti értékekben rejlő turisztikai potenciál hasznosítása, a térség természeti értékeire alapozott turisztikai vonzerők, helyszínek, látnivalók létesítésére, védelmére, megőrzésére és bemutatására irányuló fejlesztések támogatása. a) Természeti értékek bemutatására alkalmas helyszínek (Pl.: Natura 2000 területek, natúrparkok, vadasparkok, állatkertek, történeti és gyűjteményes növénykertek egyéb természeti területek) ökoturisztikai fejlesztései - Turisztikai hasznosításhoz szükséges fogadási feltételek kialakítása és fejlesztése: látogatóközpont, többfunkciós bemutatótér kialakítása, fejlesztése, kapcsolódó épületállomány turisztikai, kulturális célú fenntartható fejlesztése. - Komplex turisztikai, információs és látogatómenedzsment szolgáltatások. - Célcsoport specifikus turisztikai vonzerő elemek kialakítása, bővítése. - Élményelemeket jelentő technikai fejlesztések, interaktív bemutatási formák kialakítása. - Aktív természetjáró infrastruktúra megvalósítása, továbbfejlesztése. - Környezetbe illő kilátók, pihenőhelyek létesítése, ezek infrastrukturális feltételeinek megteremtése: vízvételi lehetőség, szelektív hulladékgyűjtés, főzőhelyek kialakítása, stb. 6

23 b) Kisvasutak, erdei vasutak (kizárólag keskeny nyomtávú) turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése - Turista fogadási feltételek kialakítása és fejlesztése; o Utasfogadó, utasforgalmi létesítmények építése, fejlesztése; o Szolgáltatási háttér infrastruktúra színvonalának emelése, kapacitások bővítése. - Turisztikai forgalomhoz kapcsolódó látogatóbarát funkciók bővítése, fejlesztése; - Vasúti pálya, gördülő állomány felújítása; - Legfeljebb 10 km szakaszon a vasúti szakasz meghosszabbítása, amennyiben ezáltal a kisvasút vonzereje alátámasztottan erősíthető; - Célcsoport specifikus vonzerőelemek kialakítása, bővítése; - Komplex turisztikai és információs látogatómenedzsment szolgáltatások kialakítása, fejlesztése; - Élményelemeket jelentő technikai fejlesztések, interaktív bemutatási formák kialakítása- C) Aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztések a) Kerékpáros turizmus fejlesztése Meglévő nemzetközi vagy országos kerékpáros-turisztikai hálózatokra (pl.: EuroVelo-hoz kapcsolódó) ráhordó vagy a turisztikai attrakcióhoz csatlakozó, illetve turisztikai vonzerőket összekötő turisztikai célú kerékpáros - turisztikai útvonalak kialakítása és fejlesztése. b) Természetes fürdőhelyek, mesterséges tavak - fürdőzési célra engedélyezett víz és a hozzá tartozó vízparti terület turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése - A fürdőhelyek komplex, egységes arculatú, építészeti fejlesztése, fürdőházak, strandkiegészítő létesítmények, rendezvényhelyszínek kialakítása. - Fogadási feltételek színvonalát növelő infrastrukturális fejlesztések: o A strandok higiénés, esztétikai, biztonsági, információs, környezeti állapotának, vízminőségének javítása; o A kijelölt strandi vízfelület és a hozzá kapcsolódó vízparti területek kapcsolódásának átalakítása, fejlesztése (strandi szemétzugok megszüntetése, partvédő művek átalakítása, lídós partszakaszok kialakítása, stb.), hatályos vízjogi engedély alapján; o Aktív sportos strandélet infrastrukturális feltételeinek a megteremtése. c) Vízi turizmusfejlesztése a térség természeti adottságaira épülő aktív turisztikai kínálatának bővítése érdekében - Vízi sporteszközök (kajak, kenu, csónak) számára kikötőhelyek létesítése. - Kikötők megközelítését biztosító fejlesztések, pl.: tóba, folyóba való bejutáshoz lejáratépítése; területrendezés, a tóhoz vezető út építése a megközelíthetőség biztosítására, parkolók kiépítése, stb. - Kulturált fürdőzés feltételeinek kialakítása. - Kapcsolódó kiszolgáló létesítmények létrehozása, fejlesztése: esőbeálló, pihenőhely, főzőhely, mosdók, zuhanyzók, sportpályák, szemetesek, stb. - Komplex vízitúra útvonalak kialakításához szükséges fejlesztések pl.: kitáblázás (folyamkilométer tábla, sajátos élővilágra vonatkozó ismertetőtáblák, szárazföldön kapcsolódó nevezetességekre vonatkozó tájékoztatás, stb.) hiányzó állomáshelyek kialakítása. - Vízitúra-útvonalak mentén sajátos élővilág bemutatásának biztosítása. - Potenciális célcsoport bővítését megalapozó fejlesztések. - Vízi mentéshez szükséges feltételek megteremtése. 7

24 D) Az önállóan támogatható tevékenységek (A-C) elemeire épülő turisztikai termékcsomagok létrehozása Több turisztikai szereplő együttműködésén alapuló területileg komplex fejlesztések létrehozása, amelyek biztosítják: - TOP-ban kiemelt célként megjelenő térségileg integrált fejlesztések megvalósítását; - rendelkezésre álló turisztikai források hatékony felhasználását (csökkentik a források elaprózódásának kockázatát); - a turisztikai együttműködések szélesítésének ösztönzését; - turisztikai vonzerők hálózatosodását; - hogy a kisebb turisztikai potenciállal rendelkező települések vonzerői egységes tematika alá rendezve egymást erősítsék; - tematikus térségek (desztinációk) létrehozásának megalapozását, ezáltal önálló turisztikai arculat kialakítását térségi, megyei szinten. E) Jelentős turisztikai attrakcióval rendelkező települések turisztikai infrastrukturális és szolgáltatói hiányosságainak felszámolása a komplex élményszerzés érdekében Számos, kiemelkedő turisztikai vonzerővel rendelkező településen szükség van a vendégek elégedettségét meghatározó infrastrukturális, szolgáltatási elemek fejlesztésére, amelyek hozzájárulnak a már meglévő turisztikai attrakciók korábbinál hatékonyabb hasznosításához, jobb települési integrációjához, ezáltal növelve az érdemi gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási hatást: - Tájékozódást, információszerzést biztosító kitáblázás. - Parkolók építése. - Attrakcióhoz vezető (séta)utak kialakítása. - Egységes települési tematika, arculat kialakítása (kapcsolódó egyedi tartalmi elemek fejlesztése, interpretációja). - Interpretációs elemek fejlesztése a település, illetve attrakcióinak jobb megismertetése érdekében. - Turisták által preferált helyeken (attrakció közelében, illetve településközponti helyeken) nyilvános mosdók kialakítása. - Pihenőhelyek létesítése. - Ivókutak elhelyezése. - Attrakcióhoz kapcsolódóan vendéglátóhely, ajándékbolt kialakítása. - Internet hozzáférési pontok biztosítása. - Szeméttárolók (szelektív) kihelyezése Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek A felhívás keretében önállóan nem, csak a fejezetben felsorolt tevékenységekkel együtt támogathatók az alábbi tevékenységek: a) Eszközbeszerzés. b) A kulturális vonzerő egyediségén alapuló versenyképes, innovatív turisztikai tematika kidolgozása, a létrejövő turisztikai termék arculatának megteremtése. c) Bárki által térítésmentesen látogatható kalandparki elemek, tematikus játszótér, pihenőpark, szabadidőpark kialakítása, fejlesztése valamely fejlesztett turisztikai attrakció kiegészítő elemeként. d) Az attrakciók közvetlen környezetének fejlesztése (parkosítás, információs táblák, pihenőhelyek, kiszolgáló utak, gépjárműparkolók, kerékpár parkolók, tárolók és támaszok, az attrakciók megközelítésének és parkolási helyzetének kezelése érdekében szükséges közlekedési kapcsolatok átszervezéséhez, közlekedésszervezési átalakításokhoz szükséges infrastrukturális 8