Talajdegradációs folyamatok és a talaj szélsőséges vízgazdálkodása, mint környezeti problémák a Kárpát-medencében
|
|
- Aurél Jónás
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Talajdegradációs folyamatok és a talaj szélsőséges vízgazdálkodása, mint környezeti problémák a Kárpát-medencében Várallyay György MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest Az emberi élet minőségének kritériumait illetően a különböző társadalmak tagjainak véleménye, a természeti és gazdasági viszonyoktól, emberi karakterüktől, szociális körülményeiktől, lehetőségeiktől, történelmi hagyományaitól, befolyásoltságuktól, egyéni és csoportérdekeiktől függően nagymértékben különbözik, s időben is jelentősen változik. Három feltételt illetően azonban szinte teljes az egyetértés. Ezek a következők: megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges élelmiszer; jó minőségű víz; kellemes környezet. Mindhárom szoros és sokoldalú összefüggésben van a talajjal, valamint annak használatával. Ennek alapján fogalmaztuk meg évi Föld napi üzenetünkben: Talaj és vízkészleteink ésszerű és fenntartható használata, megóvása az életminőség javításának fontos feltétele, ezért össz-társadalmi érdek! (Várallyay, 2000a). A fenntartható fejlődés megkülönböztetett jelentőségű elemei a Kárpátmedencében talajkészleteink, illetve ökoszisztémáink (felszín közeli geológiai képződmények talaj víz élővilág felszín közeli atmoszféra kontinuum) ésszerű hasznosítása, védelme, állagának, kedvező minőségének megőrzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása, ami az egész társadalom részéről különös figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé (Várallyay, 2001, 2002b). 1. A talaj jelentősége és funkciói A Kárpát-medence, de különösen az egyéb természeti kincsekben szegény Magyarország, megkülönböztetett jelentőségű, feltételesen megújuló (megújítható) természeti erőforrását a talajkészletek képezik. A társadalom a Kárpát-medencében is egyre inkább és egyre sokoldalúbban veszi igénybe a talaj különböző funkcióit, amelyek közül legfontosabbak a következők (Várallyay, 1997, 2000a,c, 2002b): Feltételesen megújuló természeti erőforrás. A többi természeti erőforrás (sugárzó napenergia, légkör, felszíni és felszín alatti vízkészletek, biológiai erőforrások) hatásának integrátora, transzformátora, reaktora. Ily módon biztosít életteret a talajbani élettevékenységnek, termőhelyet a természetes növényzetnek és termesztett kultúráknak. A primér biomassza-termelés alapvető közege, a bioszféra primér tápanyagforrása. Hő, víz és növényi tápanyagok természetes raktározója. A talajt (és terresztris ökoszisztémákat) érő, természetes vagy emberi tevékenység hatására bekövetkező stresszhatások puffer közege. A természet hatalmas szűrő- és detoxikáló rendszere. A bioszféra jelentős gén-rezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme. Földtörténeti és történelmi örökségek hordozója. E funkciók fontossága, jelentősége, súlya térben és időben egyaránt változott és változik ma is. Hogy hol és mikor melyik funkciót hasznosítja az ember az adott szocioökonómiai körülményektől és politikai döntésektől, az ezek által megfogalmazott céloktól, elvárásoktól függ.
2 2. Talajkészletek a Kárpát-medencében A Kárpát-medence (elsősorban az alföldek) általában kedvező agroökológiai adottságokkal (klíma, talaj, vízkészletek) rendelkeznek, s jó lehetőséget nyújtanak élelmiszer-, takarmány-, ipari nyersanyag-, esetleg energia célú biomassza-termelésre. Ezek a kedvező adottságok azonban térben és időben egyaránt igen nagy változatosságot mutatnak, szélsőségekre hajlamosak, szeszélyesek, ezért nehezen előrejelezhetőek, s érzékenyen reagálnak természeti okok miatti, vagy az emberi tevékenységből adódó stressz-hatásokra (Láng et al., 1983; Várallyay, 2002c, Várallyay et al., 1979, 1980). A viszonylag kedvező adottságokat elsősorban az alábbi 3 talajtani tényező veszélyezteti: 1. Talajdegradációs folyamatok. 2. Talajtani okok miatti szélsőséges vízháztartási helyzetek. 3. Elemek (növényi tápelemek, szennyező anyagok) kedvezőtlen biogeokémiai körforgalma. Mindezek felmérése és sokoldalú hatásainak elemzése a kárpát-medencei országok regionális tudományos együttműködésének egyik vonzó feladata lehet. 3. Talajtermékenységet gátló tényezők A Kárpát-medence jelentős területén fordulnak elő különböző talajtermékenységet gátló tényezők, illetve hatnak a talaj sokoldalú funkcióinak zavartalanságát veszélyeztető talajdegradációs folyamatok. Ezeket mutatjuk be az 1. ábrán, a térkép területi adatait pedig az 1. táblázatban (Szabolcs & Várallyay, 1978). A bemutatott kép a Kárpát-medence többi részére vonatkozóan sem kedvezőbb, sőt ellenkezőleg! A fenntartható talajhasználat kétféleképpen reagálhat a korlátozó tényezőkre: vagy igazodik, alkalmazkodik az adott helyzethez megfelelő művelési ággal, vetésszerkezettel, agrotechnikával; vagy megváltoztatja e tényezőket talajjavítással, meliorációval (táblásítás, vízrendezés, talajjavítás, talajvédelem). 4. Talajdegradációs folyamatok Talajdegradációs folyamatok természeti okok miatt, vagy a sokoldalú emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett hatásaiként; tudatos vagy nem kívánt (ismert, kiszámítható vagy váratlan) következményeiként egyaránt bekövetkezhetnek. A talajdegradációs folyamatok a talaj anyagforgalmának számunkra kedvezőtlen irányban történő megváltozását jelentik, amelynek következményei: területveszteség és/vagy a terület értékcsökkenése; zavarok a talaj funkcióiban; a talaj termékenységének csökkenése; talajökológiai feltételek romlása ( gyengébb növényfejlődés kisebb biomasszahozam kisebb termés); kedvezőtlenebb körülmények az agrotechnikai műveletek időben és megfelelő minőségben történő energiatakarékos elvégzéséhez; nagyobb termelési ráfordítások (növekvő energia-, vízellátás és vízelvezetés-, valamint tápanyagigény stb.); káros környezeti mellékhatások (például árvíz- és belvízveszély fokozódása; felszíni és felszín alatti vízkészletek szennyezése; táj-rombolás stb.) A különböző emberi beavatkozások közvetlen vagy közvetett hatásaira bekövetkező talajdegradációs folyamatok általában nem szükségszerű és kivédhetetlen következményei az intenzív mezőgazdasági és ipari termelésnek, valamint az általános társadalmi fejlődésnek, hanem többnyire megelőzhetők, kiküszöbölhetők, de legalább bizonyos tűrési határig mérsékelhetők. A talajok degradációs folyamatokkal szembeni érzékenységének elemzése és értékelése e tűrési határ meghatározásához nyújt egzakt tudományos alapokat.
3 A Kárpát-medencében, s benne Magyarországon a legfontosabb talajdegradációs folyamatok a következők (Várallyay, 1989, 1999, 2000b): Víz és szél okozta erózió. Savanyodás. Sófelhalmozódás, szikesedés. Talajszerkezet leromlása, tömörödés. A talaj vízgazdálkodásának szélsőségessé válása. Biológiai degradáció: kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok, szerves-anyagkészlet csökkenése. A talaj tápanyagforgalmának kedvezőtlen irányú megváltozása. A talaj pufferképességének csökkenése, talajmérgezés, toxicitás. 1. ábra A talajok termékenységét gátló tényezők Magyarországon. 1. Nagy homoktartalom. 2. Savanyú kémhatás. 3. Szikesedés. 4. Szikesedés mélyebb talajrétegekben. 5. Nagy agyagtartalom. 6. Láposodás, mocsarasodás. 7. Erózió. 8. Felszín közeli tömör kőzet. 1. táblázat. A talaj termékenységét gátló tényezők Magyarországon (1: térkép területi adatai) A talaj termékenységét gátló főbb tényezők Terület 1000 hektárban Mező- és erdőgazdaságilag művelt területek %-ában Magyarország összterületének %-ában 1. Nagy homoktartalom 746 8,9 8,0 2. Savanyú kémhatás ,3 12,8 ebből erodált 348 4,2 3,7 felszín közeli tömör kőzet 67 0,8 0,7 3. Szikesedés 757 9,0 8,1 4. Szikesedés a mélyebb talajrétegekben 245 2,9 2,6 5. Nagy agyagtartalom 630 7,5 6,8 6. Láposodás, mocsarasodás 161 1,9 1,7 7. Erózió ,4 15,6 ebből savanyú kémhatású 348 4,2 3,7 8. Felszín közeli tömör kőzet 217 2,6 2,3 ebből savanyú kémhatású 67 0,8 0,7 Összesen 4996* 59,5* 53,5*
4 Az utóbbi években a térinformatika és a számítógép-technika robbanás-szerű fejlődése lehetőséget adott az elmúlt évtizedek eredményes talajfelvételezési/talajvizsgálati /talajtérképezési információ anyagának korszerű digitális adatbázisokba szervezésére. Az ezirányú nemzetközi programokba Magyarország is tevékenyen bekapcsolódott. Közép-keleteurópai koordinátorként vettünk részt a GLASOD (GLobal Assessment of SOil Degradation), SOTER (SOil and TERrain Digital Database) és SOVEUR (SOil Vulnerability of EURopean Soils) programok munkálataiban. A PHARE MERA (MARS/Monitoring Agriculture with Remote Sensing/and Environment Related Applications) Projekt Talajdegradációs Szubprojektjének (Szabó et al., 1998; Várallyay, 1999, 2002b) keretében például kidolgozásra került a talajdegradációs folyamatok regionális lehatárolásának, valamint osztályozásának módszertana, amelynek vázlatát a 2. ábrán mutatjuk be. 1. Országos adatbázis létrehozása INTEGRÁLT TALAJDEGRADÁCIÓS GIS - A meglevõ adatok összegyûjtése és a talajdegradációs folyamatok szempontjából releváns adatok rendszerbe foglalása 2. Talajdegradáció regionalizáció 5. Eredmények - A degradációs régiók lehatárolása - Reprezentatív mintaterületek kiválasztása a) b) Potenciális Degradáció Referencia Adatok - 1: térkép a potenciális és aktuális degradációs régiókról - Ûrfelvétel-térképek (1: ) a mintaterületekrõl a degradációs típusok szerinti osztályozással c) Osztályozott Degradáció 3. Referencia adatok gyûjtése d) Aktuális Degradáció - A mintaterületek részletes adatbázisának létrehozása 4. Ûrfelvételek feldolgozása - Az ûrfelvételek elõfeldolgozása - Az ûrfelvételek spektrális analízise - Az ûrfelvételek degradációs típusok szerinti osztályozása 2. ábra. A Phare MERA talajdegradáció térképezési projekt módszertana A kidolgozott módszer és az országban meglévő valamennyi talajtani információ felhasználásával elemeztük Magyarország talajainak környezeti érzékenységét az alábbi talajdegradációs folyamatokkal szemben: víz és/vagy szél okozta talajerózió; talajsavanyodás; sófelhalmozódás, szikesedés; fizikai degradáció (szerkezet-leromlás, tömörödés); felszín alatti vízkészlet tápanyagterhelése, -szennyezése. 5. Szélsőséges vízháztartási helyzetek A Kárpát-medence természeti adottságai között nagy biztonsággal előre-jelezhető, hogy az élelmiszer- és környezetbiztonságnak, a korszerű mezőgazdaság- és vidékfejlesztésnek, valamint a környezetvédelemnek egyaránt a víz lesz egyik meghatározó tényezője, a vízfelhasználás hatékonyságának növelése, ennek érdekében pedig a talaj vízháztartásszabályozása megkülönböztetett jelentőségű kulcsfeladata (Antal et al., 2000; Cselőtei & Harnos, 1994; Somlyódy, 2000; Várallyay, 2002a, 2004a, 2005a). Vízkészleteink ugyanis korlátozottak.
5 A lehulló csapadék a jövőben sem lesz több (sőt a prognosztizált globális felmelegedés következtében esetleg kevesebb) mint jelenleg, s nem fog csökkenni tér- és időbeni változékonysága sem. A Kárpát-medencében elsősorban annak alföldi területein pedig éppen ennek van megkülönböztetett jelentősége. Az átlagos 550 mm évi csapadékmennyiség ugyanis optimális eloszlásban a jelenleginél nagyobb biomasszahozamok előállításának vízigényét is fedezné. Az átlagos csapadékmennyiség azonban többnyire roppant szeszélyes időbeni és területi megoszlásban hull le, s gyakran csupán szerény hányada jut el a növényig. Ezért adódik gyakran zavar a növények vízellátásában, s van, vagy lenne szükség a hiányzó víz pótlására, illetve a káros víztöbblet eltávolítására esetleg ugyanabban az évben, ugyanazon a területen. A legfájdalmasabb példát erre a kilencvenes években egymást követő száraz évek utáni csapadékosabb periódus; illetve még szélsőségesebben a nagyon csapadékos évi őszt és évi tavaszt követő nyári koraőszi szinte csapadékmentes periódus szolgáltatta pusztító árvizeket, belvizeket, talaj-túlnedvesedést, majd súlyos aszályt és komoly aszálykárokat eredményezve (Várallyay, 2004a, 2005a,b). A Kárpát-medence vízháztartási szélsőségességét a szeszélyes csapadékviszonyok mellett két további tényező súlyosbítja: a makrodomborzat tekintetében sík Alföld heterogén mikrodomborzata (padkákkal, hátakkal, erekkel, laposokkal, semlyékekkel); és a térség talajviszonyainak igen nagy változatossága, helyenként mozaikos tarkasága, valamint a talajok jelentős hányadának kedvezőt-len fizikai vízgazdálkodási tulajdonságai. Felméréseink szerint Magyarország talajainak mintegy 43 %-a kedvezőtlen, 26 %-a közepes és csak 31 %-a kedvező vízháztartású (Várallyay, 1985, 2002a; Várallyay et al., 1980). Szemléletesen mutatja ezt a 3. ábra kördiagramja, amelyen a talaj kedvezőtlen, közepes vagy kedvező vízháztartásának fő okait is feltüntettük. Hasonló összeállítást mutatunk be megyékre vonatkozóan a 4. ábrán. A talaj szélsőséges vízháztartásának/nedvességforgalmának főbb okait és következményeit foglaltuk össze vázlatosan az 5. ábrán. Fenti okok gyakran eredményeznek szélsőséges vízháztartási helyzeteket (egyaránt nagy árvíz-, belvíz- és túlnedvesedési veszély, valamint az aszály-érzékenység) mindezek kedvezőtlen, sőt káros környezeti/ökológiai következményeivel (talajdegradációs folyamatok, felszíni és/vagy felszín alatti vízkészletek minőségének romlása, biomasszahozam és biodiverzitás csökkenése stb.) együtt. Márpedig a korszerű fenntartható talajhasználatban megkülönböztetett jelentősége van a termesztési kockázatok csökkentésének, a talajvédelemnek, a szélsőséges vízháztartási és ökológiai stressz-helyzetek megelőzésének, kiküszöbölésének, mérséklésének. Ez a Kárpát-medence alföldi területein kétirányú vízháztartásszabályozást tesz szükségessé (Várallyay, 2001, 2002a), amelynek alaptétele nem lehet más, mint a talaj felszínére jutó víz talajba szivárgásának, és a talajban történő hasznos (a növények számára felvehető formában történő) tározásának elősegítése, illetve a felesleges vizek talajból és területről történő eltávolítása. E célok lehetőségeit foglaltuk össze a 2. táblázatban, utalva arra, hogy a vízháztartásszabályozási beavatkozások túlnyomó része egyben hatékony környezetvédelmi intézkedés is (Várallyay, 2005a). A növekvő vízigények kielégítése a várhatóan nem növekvő (sőt esetleg csökkenő vízkészletekből, a várhatóan jelentős mértékben növekvő más irányú vízigények kielégítése mellett csak a vízfelhasználás hatásfokának növelésével képzelhető el és valósítható meg, amelynek egyik alapvető eleme a talaj vízháztartásának, nedvességforgalmának hatékony szabályozása. A talaj ugyanis hazánk legnagyobb kapacitású természetes víztározója (Várallyay, 2001, 2005c). Felső egy méteres rétege mintegy km³ víz befogadására és
6 3. ábra Kedvezőtlen, közepes és jó vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajok megoszlása Magyarországon Kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajok (43 %). A kedvezőtlen tulajdonságok oka: 1. Szélsőségesen nagy homoktartalom (10,5 %). 2. Szél- sőségesen nagy agyagtartalom (11 %). 3. Szikesedés (10 %). 4. Láposodás (3 %). 5. Sekély termőréteg (8,5%) Közepes vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajok (26 %). Oka: 6. Könnyű mechanikai összetétel (11 %). 7. Agyagfelhalmozódás a talajszelvényben (12 %). 8. Mérsékelt szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben (3 %). 9. Jó vízgazdálkodási tulajdon- ságokkal rendelkező talajok (31 %). A) Vízátnemeresztő réteg (kéreg) a talaj felszínén a) sókkal összecementált kéreg (nátriumsók, gipsz, mész) b) helytelen agrotechnikával összetömörített réteg túlművelés, nehéz erőgépek helytelen öntözés B) Sekély beázási réteg (kis vízraktározó képesség) 4. ábra Kedvezőtlen, közepes és jó vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajok megoszlása megyén- k ént Különböző okok miatt kedvezőtlen és közepes vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajok. A kedvezőtlen és közepes vízgazdálkodási tulajdonságok oka: 1. Nagy homoktartalom. 2. Nagy agyagtartalom. 3. Agyagfelhalmozódás a talajszelvény egyes rétegeiben. 4. Szikesedés. 5. Láposodás. 6. Sekély termőréteg. 7. Jó vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajok. a) szilárd kőzet b) tömör padok (vaskőfok), orstein mészkőfok, összecementált kavics stb.) + c) kicserélhető. Na, agyag, CaCO 3 vagy más anyagok által össze- d) helytelen művelés következtében loalakuló réteg ( eketalp- cementált réteg réteg ) Szélsőséges vízgazdálkodás [túlnedvesedés, aerációs problémák) belvízveszély [felszíni lefolyás, vízeróziós károk aszály- (szárazság) érzékenység 5. ábra A víz talajba szivárgását korlátozó tényezők 2. táblázat. A talajvízháztartás szabályozásának lehetősége, módszerei és környezeti hatásai
7 Lehetőségek Módszerek Környezeti hatások Felszíni lefolyás talajvédő gazdálkodás: beszivárgás időtartamának növelése 1,1a Meg- (lejtőszög mérséklése; állandó, zárt növénytakaró megtelepítése; talajművelés); beszivárgás lehetőségeinek javítása dályo- (talajművelés, mélylazítás) 5a, 8 aka- Felszíni párolgás zása beszivárgás gyorsítása (talajművelés mélylazítás); felszíni 2,4 vagy vizek összefolyásának megakadályozása Talajon keresztüli mér- talaj víztartó-képességének növelése; repedezés (duzzadás- 5b, 7 talajvíz-táplálás sék- zsugorodás) mérséklése Talajvízszint emelke- lése szivárgási veszteségek mérséklése; talajvízszint-szabályozás 2,3 dés szivattyúzás, drénezés) 5b,5c Talajba szivárgás elő- felszíni lefolyás csökkentése (lásd fent) 1,4,5a, 7 Talajban történő segí- talaj vízraktározó-képességének növelése (beszivárgás elő- 4,5b,7 hasznos tározás tése segítése, talaj víztartó-képességének növelése); megfelelő művelési ág és vetésszerkezet (növény megválasztás); talaj- javítás; talajkondicionálás Hiányzó víz pótlása (öntözés) öntözés 4,7,9,10 Felesleges és káros vizek 1,2,3,5c,6,7, felszíni felszíni 11 elvezetése vízrendezés (drénezés) felszín alatti felszín alatti Kedvező környezeti hatások Az alábbi káros környezeti mellékhatások megelőzése, megszüntetése vagy mérséklése 1. Víz okozta talajerózió; talajfolyás 2. Másodlagos szikesedés 3. Láposodás, vizenyősödés, belvízveszély 4. Aszályérzékenység, repedezés 5. Kijuttatott tápanyagok 5a. bemodósása ( felszíni vizek eutrofizáció) 5b. kilúgzódása ( felszín alatti vizek) 5c. immobilizációja 6. Fitotoxikus anyagok képződése 7. Biológiai degradáció 8. Árvízveszély a vízgyűjtőterületen Kedvezőtlen környezeti hatások 9. Túlnedvesedés (belvíz-érzékenység; elvizenyősödés, láposodás-mocsarasodás) 10. Tápanyag-kilúgzódás 11. Szárazság-érzékenység km³ víz raktározására képes. Ennek mintegy %-a a növény számára nem hozzá- férhető holtvíz, 40 45%-a pedig hasznosítható víz, amelyre vonatkozóan pontos területi adatok állnak rendelkezésünkre. Mindez azt jelenti, hogy a lehulló csapadék több mint fele (!) egyszerre beleférne a talajba, ha beszivárgását nem akadályozná a talaj víz tározására alkalmas pórusterének vízzel telítettsége ( tele palack effektus); felső rétegének átfagyása ( fagyott palack effektus ); felszínén, illetve felszín közeli rétegeiben kialakuló lassú víznyelésű réteg, amely megakadályozza vagy lassítja a talaj potenciális nedvességtározó terének feltöltését ( ledugaszolt palack effektus ) (5. ábra) (Várallyay, 2004a, 2005c, 2006). Ilyen területeken a talaj még a hosszabb rövidebb belvízborítás alatt sem ázik be mé- lyen, nem használja ki legalább a felső egy méteres réteg víztároló kapacitását. Ezért fordul elő azután egyre gyakrabban és egyre nagyobb területeken az a helyzet, hogy a belvizek természetes eltűnése vagy mesterséges eltüntetése után a csapadékszegény nyári időszakban a talaj viszonylag vékony rétegében tározott csekély vízmennyiség csak rövid ideig képes a növényzet vízigényét kielégíteni, s a tavasszal belvizes vagy túlnedvesedett területek tekinté-
8 lyes részén komoly aszálykárok jelentkeztek, ami sajnos jellemzője a Kárpát-medence alföldi területeinek. A kis víztartó képességű homoktalajokra jutó víz egy része csak átszalad a talajszelvényen, ott nem raktározódik, s teszi a talajt ugyancsak aszályérzékennyé ( lyukas palack effektus ). E tényezők által veszélyeztetett területeket mutatjuk be a 6. ábrán. 6. ábra A talaj vízraktározó képességét korlátozó tényezők 6. A korszerű talajtan kulcskérdése a talajfolyamatok szabályozása A talaj funkcióképességét, funkcióinak zavartalanságát, a talajtulajdonságok összhatása határozza meg, ami viszont a talajban végbemenő anyag- és energiaforgalmi, talajképződési és talajpusztulási folyamatok eredménye. A talajfolyamatok szabályozása a korszerű talajtan egyik legfontosabb feladata, amelyre egyre inkább van szükség, de egyre inkább van lehetőség is (Várallyay, 2000a, 2004a, 2005a). Bár az erősödő kedvezőtlen hatások kivédése, megelőzése egyre nehezebb, mégis ki lehet és kell mondani azt az alaptételt, hogy talajkészleteink minősége, funkcióképessége, termékenysége megőrizhető, fenntartható! Sem a különböző civilizációs ártalmak, sem a talajhasználat nem vezet szükségszerűen és kivédhetetlenül talajkészleteink állapotának romlásához: hisz a talaj megújuló természeti erőforrás. Ez a megújulás azonban nem megy végbe automatikusan, hanem állandó és tudatos tevékenységet követel (Várallyay, 2004b, 2002b). Mindez csak körültekintő és alapos hatáselemzések és reális prognózisok rendszerére alapozva lehet a kívánt mértékben céltudatos, eredményes és hatékony. Ezek ma a kutatások feltétlenül prioritásként kezelendő legfontosabb feladatai.
9 7. Zárókövetkeztetés A talajdegradációs folyamatok és szélsőséges vízháztartási helyzetek megelőzése, kivédése, megszüntetése, vagy bizonyos tűréshatárig történő mérséklése csak tudományosan sokoldalúan megalapozott, multidiszciplináris és nemzetközi összefogással az egész Kárpát-medencére kidolgozott és végrehajtott intézkedés/beavatkozás rendszerekkel lehet a kívánt mértékben hatékony és szolgálhatja eredményesen a fenntartható fejlődés mindkét elemének érvényesítését, megvalósítását. Irodalom Antal E., Járó Z., Somogyi S. & Várallyay Gy., A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítési földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon. MTA Földrajztud. Kut. Int. Budapest. 302 pp. Cselőtei L. & Harnos Zs. (Szerk.), Éghajlat, időjárás, aszály. I. MTA Aszálybizottság. Budapest. 129 pp. Láng I., Csete L. & Harnos Zs., A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Somlyódy L., A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. MTA Vízgazdálkodási Tudományos Kutatócsoportja, Budapest. 370 pp. Szabó, J., Pásztor, L., Suba, Zs. & Várallyay, Gy., Integration of remote sensing and GIS techniques in land degradation mapping. Agrokémia és Talajtan Szabó J., Várallyay Gy., Pásztor L. & Suba Zs., Talajdegradációs folyamatok térképezése országos és regionális szinten térinformatikai és távérzékelési módszerek integrálásával. Agrokémia és Talajtan Szabolcs I. & Várallyay Gy., A talajok termékenységét gátló tényezők Magyarországon. Agrokémia és Talajtan Várallyay Gy., Magyarország talajainak vízháztartási és anyagforgalmi típusai. Agrokémia és Talajtan Várallyay, Gy., Soil degradation processes and their control in Hungary. Land Degradation and Rehabilitation Várallyay Gy., A talaj és funkciói. Magyar Tudomány. XLII. (12) Várallyay Gy., Szikesedési folyamatok a Kárpát-medencében. Agrokémia és Talajtan. 48. (3 4) Várallyay Gy., 2000a. Talajfolyamatok szabályozásának tudományos megalapozása. Székfoglalók III. kötet Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. Várallyay, Gy., 2000b. Risk assessment and prevention of soil degradation processes in Hungary. In: Foresight and Precaution. (Eds.: Cottam, Harvey, Pape & Tait) Balkema. Rotterdam. Várallyay, G., 2000c. Soil quality in relation to the concepts of multifunctionality and sustainable development. In: Wilson, M. J., Maliszewska Kordybach, B.: Soil quality, Sustainable Agriculture and Environmental Security in Central and Eastern Europe. NATO Sci. Ser. 2. Env. Security. Vol Kluwer Acad. Publishers. Várallyay Gy., A talaj vízgazdálkodása és a környezet. Magyar Tudomány. XLVI. (7) Várallyay Gy., 2002a. A Tiszántúl talajainak kétarcú vízgazdálkodása és környezeti hatásai. JUTEKO 2002 Konferencia, Szarvas, aug Abstracts Várallyay, Gy., 2002b. A talaj multifunkcionalitásának szerepe a jövő fenntartható mezőgazdaságában. Acta Agronomica Suppl. (2002. XI. 19-i Jub. ülés), Martonvásár, Várallyay, Gy., 2002c. A talajok környezeti érzékenységének értékelése. Agrártudományi Közlemények, Debreceni Egyetem Várallyay Gy., 2004a. A talaj vízgazdálkodásának agroökológiai vonatkozásai. AGRO-21 Füzetek. 37. szám Várallyay Gy., 2004b. Control of extreme moisture events and soil degradation processes as priority tasks of soil conservation in the Carpathian Basin. In: Proc. 4th Intern. Congress of ESSC, May, Budapest Várallyay Gy., 2005a. A talaj vízgazdálkodása és a környezet. In: A talaj vízgazdálkodása és a környezet. (Szerk.: Németh T.) MTA TAKI. Budapest.
10 Várallyay, Gy., 2005b. Soil physical/hydrophysical characteristics and extreme moisture events in Hungary. In: Review of Current Problems in Agrophysics. (Eds.: Jozefaciuk, G., Slvinski, C., Walczak, R. T.) Institute of Agrophysics. P.A.N. Lublin. Várallyay, Gy., 2005c. Magyarország talajainak vízraktározó képessége. Agrokémia és Talajtan Várallyay, Gy., Soil degradation processes and extreme soil moisture regime as environmental problems in the Carpathian Basin. Agrokémia és Talajtan Várallyay Gy. & Láng I., A talaj kettős funkciója: természeti erőforrás és termőhely. Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények Várallyay, Gy., Szabó, J., Pásztor, L. & Michéli, E SOTER (Soil and Terrain Digital Database) 1: and its application in Hungary. Agrokémia és Talajtan Várallyay Gy., Szűcs L., Murányi A., Rajkai K. & Zilahy P Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1: méretarányú térképe. I. Agrokémia és Talajtan Várallyay Gy., Szűcs L., Murányi A., Rajkai K. & Zilahy P Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó tényezők 1: méretarányú térképe. II. Agrokémia és Talajtan Várallyay Gy., Szűcs L., Rajkai K., Zilahy P. & Murányi A., Magyarországi talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak kategória-rendszere és 1: méretarányú térképe. Agrokémia és Talajtan
Az éghajlatváltozás hatása a talajra, talajvízre
Az éghajlatváltozás hatása a talajra, talajvízre Várallyay György MTA rendes tagja, kutató professzor emeritus MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet (MTA ATK TAKI) Budapest
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A talajpusztulás formái, a talajdegradációs folyamatok globális és hazai jelentősége,
RészletesebbenSIVATAGOSODÁS ÉS ASZÁLY ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA 2016
SIVATAGOSODÁS ÉS ASZÁLY ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA 2016 Óvjuk a Földet. Állítsuk helyre a talajokat. Együtt. UNCCD egyezmény a talajok leromlásának megállítása érdekében tett együttműködésre +++++++++++++++++++++++++++++++
RészletesebbenA talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.
www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen
RészletesebbenPásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 1. Bevezetés, alapfogalmak
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 1. Bevezetés, alapfogalmak
RészletesebbenTalajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai
Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz
RészletesebbenTalaj víz kölcsönhatások a klímaváltozás tükrében. Összefoglalás. Summary
Talaj víz kölcsönhatások a klímaváltozás tükrében Várallyay György MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: g.varallyay@rissac.hu Összefoglalás A klímaváltozás előrejelzések szerint
RészletesebbenTalajvédelmi Stratégia az Európai Unióban és Magyarországon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 54 (2005) 1 2 203 216 Talajvédelmi Stratégia az Európai Unióban és Magyarországon Az életminőség javítása vonzó célkitűzés. Mindenki szeretne jól, nyugodtan és kellemes környezetben
RészletesebbenPásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe PhD kurzus
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
Részletesebben"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSOK VÁLASZOK. 2010. 62. szám A TARTALOMBÓL. Környezeti állapot és a talajdegradáció, valamint a vízháztartás
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSOK VÁLASZOK A TARTALOMBÓL Éghajlati kitettség, érzékenység, alkalmazkodóképesség és sérülékenység az aszály és szárazodás vonatkozásában Környezeti állapot és a talajdegradáció,
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenTDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós
TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése Dombos Miklós Célkitűzés: A Magyarországon jellemző mezőgazdasági gyakorlatok talajra gyakorolt degradációs hatását szeretnénk kimutatni. Arra vagyunk
RészletesebbenTalajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz
Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter Bakacsi Zsófia - Laborczi Annamária - Pásztor László
Részletesebben"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSOK VÁLASZOK. 2010. 59. szám. Őszi búza sugárzáshasznosulása megyei átlagokkal 1951-től 1990-ig
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSOK VÁLASZOK Őszi búza sugárzáshasznosulása megyei átlagokkal 1951-től 1990-ig A TARTALOMBÓL Talaj, mint víztározó Szárazodás és a növénytermelés Klímaváltozás és jövedeleminstabilitás
RészletesebbenA talaj, mint víztv talajszárazod. razodás. (MTA TAKI), Budapest. Az aszály. gon Konferencia
A talaj, mint víztv ztározó; talajszárazod razodás Prof. Dr. Várallyay György MTA Talajtani és s Agrokémiai Kutatóint intézet (MTA TAKI), Budapest Az aszály és szárazod razodás Magyarországon gon Konferencia
RészletesebbenA TALAJOK KÖRNYEZETI ÉRZÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE
Tájökológiai Lapok 1 (1): 45 62. (2003) 45 A TALAJOK KÖRNYEZETI ÉRZÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE VÁRALLYAY GYÖRGY MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. e-mail: g.varallyay@rissac.hu
RészletesebbenBevezetés a talajtanba Elıadás I.
Bevezetés a talajtanba Elıadás I. Javasolt irodalom Stefanovits Pál Filep György Füleky György: Talajtan (Mezıgazda Kiadó) Szendrei Géza: Talajtan (ELTE Eötvös Kiadó) Keveiné Farsang: Terep- és laboratóriumi
RészletesebbenVÁRALLYAY GYÖRGY MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet
Page 1 of 15 A TALAJ SZEREPE AZ IDİJÁRÁSI ÉS VÍZHÁZTARTÁSI SZÉLSİSÉGEK KÁROS HATÁSAINAK MÉRSÉKLÉSÉBEN VÁRALLYAY GYÖRGY MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Bevezetés Magyarország természeti adottságai
RészletesebbenALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A talajdegradációs folyamatok és azok javításának lehetőségei Talaj-degradációs folyamatok Fizikai leromlás
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A melioráció fogalma, összetevői, komplexitása. 23.lecke Melioráció A kultúrnövények
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
RészletesebbenTalajerőforrás gazdálkodás
Talajerőforrás gazdálkodás MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Bakacsi Zsófia Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály Az ENSZ Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem 2019. évi világnapja alkalmából
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
Az élőhely-térképezés talajtani támogatása (TalajMÉTA) Laborczi Annamária Szabó József Pásztor László Bakacsi Zsófia Dombos Miklós Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenPásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs
RészletesebbenA víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)
Tantárgy neve: Alkalmazott talajtan Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma:
RészletesebbenA talaj kettős funkciója: természeti erőforrás és termőhely
A talaj kettős funkciója: természeti erőforrás és termőhely Várallyay György Láng István (A Debreceni Egyetem Honoris Causa cím átadása alkalmából (Debrecen, 2000. május 2.) megtartott előadás) ÖSSZEFOGLALÁS
RészletesebbenGIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben
GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés
RészletesebbenPásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe PhD kurzus
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenTalajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006. augusztus 23-25. Talajtani Vándorgyűlés Sopron, 2006. augusztus 23 25.
Talajtani Vándorgyűlés Sopron, 2006. augusztus 23 25. 1 Talajvédelem különszám Talajtani Vándorgyűlés 2006 Talajvédelmi Alapítvány Budapest, 2007 2 Talajvédelem A Talajvédelmi Alapítvány kiadványa Különszám
RészletesebbenA precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
Részletesebben3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A természetes ökológiai tényezők és a talajtulajdonságok talajtermékenységre gyakorolt hatásai Természetes,
RészletesebbenA földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel
A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,
RészletesebbenFöldminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás
Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés
RészletesebbenVidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért
RészletesebbenGeoinformatikai rendszerek
Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó
RészletesebbenA D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága
A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI
Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI Bevezetés Robbanásszerű népességnövekedés Föld lakossága 7,5 Mrd. fő
RészletesebbenA MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS TALAJTANI ALAPJAI
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS TALAJTANI ALAPJAI Várallyay György Budapest 2002 BEVEZETÉS BEVEZETÉS Az életminőség javítása vonzó célkitűzés. Mindenki szeretne jól, nyugodtan és kellemes környezetben élni.
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenA 2015 Talajok Nemzetközi Éve c. rendezvénysorozat eredményei és a talajvédelem kihívásai
A 2015 Talajok Nemzetközi Éve c. rendezvénysorozat eredményei és a talajvédelem kihívásai Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály AGROmashExpo,
RészletesebbenTalajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon
Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g
Részletesebben7. A digitális talajtérképezés alapjai
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenDebreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Hagyományos talajművelési rendszerek, új talajművelési irányzatok www.agr.unideb.hu/~ratonyi Dr. Rátonyi Tamás egyetemi
RészletesebbenGyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenNagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél
Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél Pallagné Ruszkabányai Ágnes Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2010. szeptember 8. Agrárinformatikai Nyári Egyetem
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenHozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz
Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz Ungvári Gábor Táji örökségünk megőrzéséért 2015.12.02 A hozzászólásom főbb üzenetei 1. A vízháztartási jellemzők alkalmas
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenVajdasági vízhiány probléma
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom
RészletesebbenAGROÖKOLÓGIA TÁJÖKOLÓGIA
Tájökológiai Lapok 3 (1): 1 12. (2005) 1 AGROÖKOLÓGIA TÁJÖKOLÓGIA VÁRALLYAY GYÖRGY MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. e-mail: g.varallyay@rissac.hu Kulcsszavak:
RészletesebbenÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,
RészletesebbenTalajdegradációs folyamatok országos szintű regionalizálása. Összefoglalás. Summary. Bevezetés
Talajdegradációs folyamatok országos szintű regionalizálása Pásztor László Szabó József Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet E-mail: pasztor@rissac.hu Összefoglalás
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenVÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május
RészletesebbenAz öntözés társadalmi megítélése
Az öntözés társadalmi megítélése dr. Tóth Árpád MÖE közgyűlés 2018. 04. 25. Szarvas A víz a Földön - A magyarországi vízgazdálkodási beavatkozások nem befolyásolják a vízhiányos területek ellátottságát.
RészletesebbenA jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenA TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció
A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,
RészletesebbenA termőföld helye és szerepe
TALAJVÉDELEM I. Talajvédelem alapelvei Európai talaj charta Talajvédelem tízparancsolata Talaj degradáció fizikai, kémiai típusai Talajvédelem jogszabályi háttere A termőföld helye és szerepe A föld szilárd
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú
RészletesebbenNAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN
SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS
RészletesebbenVáltozó éghajlati kihívásokhoz alkalmazkodó talajművelés
NAIK MGI 2016. 11.09. Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok kutatása és alkalmazása Változó éghajlati kihívásokhoz alkalmazkodó talajművelés Dr. Birkás Márta MTA doktora
Részletesebben6. Kritériumok térképezése indikátor krigeléssel
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenA szikes talajok vízgazdálkodása
A szikes talajok vízgazdálkodása Prof. Dr. Várallyay György az MTA rendes tagja, az MTA ATK TAKI kutatóprofesszor emeritusa, Budapest Szikes talajok PhD tanfolyam, MTA ATK TAKI, Budapest, 2012. május 15.
RészletesebbenMagyarország 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképe
Magyarország :00 000 méretarányú agrotopográfiai térképe Magyarországon a gazdaság fejlődésének egyik meghatározó tényezője a mezőgazdaság. A mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségeit és korlátait elsősorban
Részletesebben-A talaj vízháztartás szabályozása -Melioráció -Belvíz -Vízhatás/Öntözés hatása a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira
-A talaj vízháztartás szabályozása -Melioráció -Belvíz -Vízhatás/Öntözés hatása a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira A talaj, mint vízraktározó Magyarországon a talaj felső egy méteres rétege mintegy
RészletesebbenAz aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben
Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,
Részletesebbenkutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport
A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenA FÖLDHASZNÁLAT OPTIMATIZÁLÁSÁBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK HAZÁNKBAN AZ EU-CSATLAKOZÁS KÜSZÖBÉN
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete Budapest, Herman Ottó út 15. Tel.: 356-3694 Fax: 355-1440 E-mail: gislab@rissac.hu * Web: www.taki.iif.hu NÉMETH Tamás, SZABÓ József,
RészletesebbenAz öntözés helyzete a Vajdaságban
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.
RészletesebbenA VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN
ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
RészletesebbenAszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
Részletesebben2. Hazai talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenGAZDÁLKODÁS. Természeti erőforrások fenntarthatósága. A jóllét magyarországi indikátorrendszere. Innováció a szakképzésben
Agrárökonómiai tudományos folyóirat 2015. 3. 59. évfolyam Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet GAZDÁLKODÁS www.nakvi.hu Scientific Journal on Agricultural Economics PÉLDÁK
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenA légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenMagyar Tudomány. A TALAJOK SOKFÉLESÉGE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBEN vendégszerkesztő: Németh Tamás
Magyar Tudomány A TALAJOK SOKFÉLESÉGE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBEN vendégszerkesztő: Németh Tamás Shakespeare titka Polányi Mihályra emlékezve 2016-ban A hatalomgyakorlás mint szaktudás 2016 10 511 A Magyar
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenDIGITÁLIS TALAJTÉRKÉPEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT INFORMÁCIÓK ÉS MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE AZ EREDMÉNYTÉRKÉPEK SZEMPONTJÁBÓL
Fiatal kutatók 2013. évi beszámolója, MTA ATK TAKI 2013. dec. 3. DIGITÁLIS TALAJTÉRKÉPEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT INFORMÁCIÓK ÉS MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE AZ EREDMÉNYTÉRKÉPEK SZEMPONTJÁBÓL Laborczi Annamária tudományos
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
RészletesebbenAlkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,
Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során Dr. Buzási Attila Miskolc, 2019.03.12. Száraz tények színes köntösben I. FORRÁS: BARTHOLY ET AL., 2007 Száraz tények színes köntösben II. FORRÁS:
RészletesebbenFöldhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén
Földhasználati kérdések a Velencei-tó vízgyűjtőjén Dr. Pálmai Ottó Csákvár, 2007. május 29. Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Velence Új kihívások a
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenKörnyezetkímélı technológiák
Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Részletesebben