2014/8. SZÁM TARTALOM. 21/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a. MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata...

Átírás

1 2014/8. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 19/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata /2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Környezetvédelmi Szabályzata /2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a Nemdohányzók Védelmének Szabályzata /2014. (II. 08. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Baleset- és kármegelőzési Jutalmazási Szabályzata

2 Utasítások ÉRTESÍTŐ 19/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A szabályzat célja MÁV-START Zrt. (továbbiakban: Társaság) tűzvédelemi tevékenységének szabályozása és az ehhez tartozó munkáltatói és munkavállalói feladatok, kötelességek, felelősségek és szempontok meghatározása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, b) a MÁV-START Zrt-vel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. szakmai gyakorlaton, képzésen részt vevő, tanulóviszonyban) álló, továbbá c) a Társaság utas- és ügyfélforgalom elől elzárt területére (a továbbiakban: üzemi terület) bármely célból a vonatkozó szabályok szerint belépő vagy engedéllyel ott tartózkodó más természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá a Társaság területén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző (szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat, stb.) személyére abban az esetben, ha részükre a szabályzat átadásra került, vagy annak tartalmáról tájékoztatást kaptak Az utasítás területi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. által üzemeltetett járművekre, b) a MÁV-START Zrt. által használt ingatlanok területére Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. Biztonság vezetője felelős FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Tűzvédelmi szolgáltató: a vasútüzem területén a tűzvédelmi tevékenységet is felügyelő, valamint a Társasággal kötött szolgáltatási szerződés alapján a tűzvédelemben közreműködő, feladatokat ellátó szervezet Ingatlan-üzemeltetési szolgáltató: az ingatlanok bérletével, üzemeltetésével kapcsolatosan, szerződésben foglaltak szerint eljárni jogosult szervezeti egység Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér Jármű: vasúti munkagép, vasúti személyszállító kocsi, motorvonat, vontató és vontatott vasúti, üzemi, illetve közúti jármű és gépjármű Közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, művelődési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, szociális és egészségügyi célú épület Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége Műtárgy: az épületnek nem minősülő építmény Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség beleértve a nyitott fedett színeket, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek.

3 3.11. Robbanásveszélyes állapot: az A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el Tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár Üzemeltető, fenntartó: az a szervet, amelynek feladata a létesítmény, építmény, épület, technológiai helyiség, gép, berendezés, jármű vagy egyéb vagyoni érték üzemeltetése, kezelése, karbantartása, ellenőrzése Használó: az a természetes személy, vagy szervezet, aki, vagy ami egy birtokot (ingatlant és ingóságot) rendeltetésszerűen, kizárólagosan használja, de az üzemeltetés, fenntartás, karbantartás nem feladata Tűz (tűzeset): az a nem irányított, nem szabályozott térben lezajló, lánggal vagy izzással járó égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, ill. azokban károsodást okoz. A vasút területén, vasúti létesítményekben, járművekben, egyéb vasúti tulajdonban, vagy a vasút kezelésére bízott javakban keletkezett, technológiától eltérő égés, vagy égési folyamat, függetlenül attól, hogy a dologi kár bekövetkezésével, vagy anélkül szüntették meg, vagy szűnt meg Tűzvizsgálat: azon szakmai tevékenység, amely a tűz keletkezési, helyének, idejének, okának, valamint az ezért esetlegesen felelős személyének felderítésére irányul Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze Zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren, illetve vasúti vontató és vontatott járműveken elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést önműködően végző berendezés Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren, illetve vasúti vontató és vontatott járműveken elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés Beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező füstnek és forró égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés Tűz elleni védekezés: (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések meg-tétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása Tűzvédelmi szakértő: a Biztonság szervezetének felsőfokú tűzvédelmi képesítésű munkavállalója.

4 3.28. Védelmi szakelőadó: a Társaság Biztonság középfokú tűzvédelmi képesítésű munkavállalója Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység: minden olyan végzési helyét tekintve nem üzemszerű technológia, eljárás, tevékenység, amely az adott környezetre nézve viszonylagos magas hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal potenciális tűzkeletkezési tényező, iniciáló gyújtóforrás lehet Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A Társaság tűzvédelmi szervezetének felépítése Általános rendelkezések A Társaság tűzvédelmi tevékenységének irányítását a Biztonság vezetője útján a Társaság vezérigazgatója látja el A Tűzvédelmi szolgáltatónak a Társaság területi szervezeti egységei, ill. létesítményei számára Helyi Tűzvédelmi Szabályzatot, és a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet 4. (1) bekezdésben meghatározott alapján Tűzriadó Tervet kell készíteni a jelen szabályzat 13. számú melléklete szerint A Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban az adott egységre vonatkozóan kell részletesen leírni: 1. a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, 2. a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat, 3. a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, 4. a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, 5. az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását, 4 6. a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket, 7. a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; 8. a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait, 9. a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a - kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt - megengedett maximális befogadóképességet, 10. valamint a 9. pont szerinti esetekben a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét. Amennyiben Tűzriadó Terv készítésére a területi szervezeti egység, ill. a létesítmény nem kötelezett, ki kell egészíteni: 1. a mentésre, kiürítésre, menekülésre vonatkozó általános szabályokkal, 2. a tűzjelzésre vonatkozó helyi szabályokkal, 3. a létesítmény helyszínrajzával, melyen megléte esetén fel kell tüntetni: a) a tűzvédelmi szempontból fontos berendezéseket, b) központi elzárókat, c) vízszerzési helyeket, d) tűzoltási felvonulásai utak, e) tűzszakasz határokat, f) kiürítési útvonalat, vészkijáratot, g) kézi tűzoltó készülékek helyét Felelősségre vonás kezdeményezése A szabályzatban foglaltak nem megfelelő végrehajtása, vagy be nem tartása a hatóság részéről helyszíni bírság kiszabását, szabálysértési vagy büntetőeljárást, a Társaság részéről pedig fegyelmi és kártérítési eljárást vonhat maga után.

5 4.2. A Társaság tűzvédelmi tevékenységében közreműködők feladatai A Tűzvédelmi szolgáltató feladatai A feladatokat, az azzal járó kötelezettségeket a Társaság és a szolgáltató között létrejött szolgáltatási szerződés részletesen tartalmazza A vezérigazgató feladatai 1. A jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények érvényesítése. 2. Tűzvédelmi szolgáltatási igények költségeinek a biztosítása. 3. A munkavállalók tűzvédelmi oktatási feltételeinek biztosítása. Rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett munkavállalók időszakos és újfelvételes oktatásának a biztosítása Vezérigazgató-helyettes feladatai 1. Együttműködés a Biztonsággal a tűzvédelmet érintő jogszabályok, nemzeti szabványok és belső utasítások szerinti működtetés, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartása, betartatása érdekében. 2. A munkavállalók tűzvédelmi oktatáson történő részvételének biztosítása. 3. Biztosítani a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 4. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről a kapcsolattartón keresztül értesíteni a Biztonságot és a Tűzvédelmi szolgáltatót. 5. A területén megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről tájékoztatni a Biztonságot. 6. Intézkedni a tűzbiztonság érdekében tett javaslatok végrehajtására. 7. Az üzemeltetett technológiában történt lényeges változás bejelentése - annak megkezdése előtt 15 nappal - a Biztonságnak és a Szolgáltatóknak Biztonság vezetőjének feladatai 1. Biztosítja a Tűzvédelmi szolgáltató részére a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 2. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről a kapcsolattartón keresztül értesíti a Szolgáltatót. 3. Az ellenőrzések során a szolgálati helyek használatával, tűzbiztonsági állapotával, felszereltségével kapcsolatos megállapításokról a 5 kapcsolattartón keresztül tájékoztatja a Szolgáltatót. 4. A Társaság területén megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről tájékoztatja a Szolgáltatót. 5. Meghatározza a tűzvédelmi szolgáltatási igényeket, megrendeli az időszakos tűzbiztonsági ellenőrzéseket, tervezi a tűzvédelmi feladatok költségeit. 6. Intézkedik az üzemeltetett létesítményre, építményre, épületre, gépre, berendezésre, technológiára előírt tűzvédelmi eszközök, készülékek, berendezések arányos biztosítására, fejlesztésére. 7. Megrendeli a Tűzvédelmi Szolgáltatótól a területén történő beruházások, létesítések, fejlesztések tervdokumentációinak társasági tűzvédelmi szakmai véleményezését. 8. A tűzvédelmi jogszabályok, nemzeti szabványok és belső utasítások szerinti működtetés, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartatása. 9. Intézkedik a tűzbiztonság érdekében tett javaslatok végrehajtására. 10. A munkavállalók tűzvédelmi oktatási feltételeinek biztosítása. Rendszeres szakmai oktatásra nem kötelezett munkavállalók időszakos és újfelvételes oktatásának a biztosítása. 11. Munkavállalók foglalkoztatása tűzvédelmi követelményeinek az érvényesítése, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység személyi és tárgyi feltételeinek a biztosítása. 12. Területén történt tűzesetek vizsgálataiban való közreműködés, tűzbiztonságot érintő adatszolgáltatás a Tűzvédelmi szolgáltató tűzvédelmi szervezete részére. 13. Tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések felülvizsgálatának, karbantartásának biztosítása. 14. Az üzemeltetett technológiában történt lényeges változás bejelentése - annak megkezdése előtt 15 nappal - a tűzvédelmi hatóság és a Szolgáltatók felé Az Üzemeltetés vezetőjének feladatai 1. Együttműködni a Biztonsággal a tűzvédelmet érintő jogszabályok, nemzeti és vállalati szabványok, belső utasítások szerinti működtetésben, belső szabályozások, technológiai utasítások kidolgozásában a tűzvédelmi szabályok betartása, betartatása érdekében.

6 2. Biztosítani a területükön a jogszabályokban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesülését, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartatását, szükség szerint intézkedéseket kezdeményezni a tűzvédelmi tevékenység végrehajtási szintjén. 3. Vezetői ellenőrzés útján rendszeresen és kimutathatóan ellenőrizni, ellenőriztetni a szolgálati helyek használatát, az állagba tartozó vasúti járművek tűzbiztonsági állapotát, felszereltségét. 4. Biztosítani a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 5. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről a kapcsolattartón keresztül értesíteni a Szolgáltatót és a Biztonságot. 6. A területükön megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről annak megkezdése előtt 15 nappal- tájékoztatni a Szolgáltatót és a Biztonságot. 7. Intézkedni a tűzbiztonság érdekében tett javaslatok végrehajtására Területi szervezeti egység vezetőjének tűzvédelmi feladatai 1. Köteles gondoskodni a Társasági és a helyi tűzvédelmi szabályzatban foglaltak végrehajtásáról és érvényesülésük rendszeres ellenőrzéséről. 2. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés útján rendszeresen és kimutathatóan ellenőrizni, ellenőriztetni a felügyeletük alatt működő szolgálati helyek használatát, az állagba tartozó vasúti és közúti járművek tűzbiztonsági állapotát, felszereltségét. 3. Biztosítani a munkavállalók tűzvédelmi oktatáson történő részvételének feltételeit. 4. Biztosítani a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 5. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről értesíteni a Szolgáltatót és a Biztonságot. 6. A területükön megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről annak megkezdése előtt 15 nappal - tájékoztatni a Szolgáltatót és a Biztonságot. 7. Részt venni a hatósági tűzvédelmi ellenőrzéseken. 8. A területén keletkezett tüzesetekről nyilvántartást vezetni, kárértékükre való tekintet nélkül minden esetben jelentést tenni a Biztonság vezetőjének, a Tűzvédelmi 6 szolgáltatónak, gondoskodni a jogszabályok által előírt értesítési kötelezettségről. 9. A helyi tűzvédelmi szabályzatban meghatározott kötelezettsége alapján biztosítani a munkavállalók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatását, biztosítani az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, az oktatáson, vizsgáztatáson való részvételt. 10. Negyedévente értékelő jelentést készíteni a tűzvédelmet érintő állapotról és eseményekről, és azt megküldeni a Társaság biztonsági igazgatójának Közvetlen munkahelyi vezető tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai 1. Köteles gondoskodni a Társasági és a helyi tűzvédelmi szabályzatban foglaltak végrehajtásáról és érvényesülésük rendszeres ellenőrzéséről. 2. Köteles az irányítása alá tartozó területen a munkát úgy megszervezni, hogy a tűzvédelmi előírás, utasítás mindenkor végrehajtást nyerjen. 3. Veszély esetén köteles a munkafolyamat leállításáról saját hatáskörben intézkedni. 4. Köteles a tűzvédelmet érintően a felettes vezetője felé jelezni: a) a tűzvédelmi hatóság intézkedésének (ellenőrzés, stb.) idejét, b) a tűzoltó készülékek hiányát, rendszeres ellenőrzési idejének lejártát, selejtezésének megtörténtét. 5. Köteles gondoskodni arról, hogy az új munkavállaló a munkába lépése előtt tűzvédelmi oktatásban részesüljön. 6. Biztosítja a munkavállalók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatáson, vizsgáztatáson való részvételét. 7. Gondoskodik arról, hogy a munkahelyen felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, azt rendeltetésszerűen, tűz oltására használják. 8. A munkát közvetlenül irányító vezető munkakezdéskor, befejezéskor, műszakonként legalább egy alkalommal köteles meggyőződni arról, hogy a helyi tűzvédelmi szabályzatban előírt feladatok a követelményeknek megfelelnek-e.

7 9. Köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételeit. 10. Felelős a hatáskörébe tartozó hiányosságok megszüntetéséért. 11. Működési területén meghatározza az alkalmi tűzveszélyes munka végzésének szabályait, szükség esetén saját munkavállalóiból felügyeleti szolgálatot biztosít. 12. Tűz esetén a tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a személyek eltávolítását, az éghető anyagok mentését. 13. Felelős az irányításuk alá tartozó területen: a) a munkahely rendjéért, tisztaságáért, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartásáért, a dohányzóhely kijelöléséért; b) azért, hogy a munkavégzés során a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltó felszerelésekhez vezető út szabad legyen; c) az éghető folyadékból a munkahelyen csak a szabályzatban engedélyezett mennyiség kerüljön tárolásra; d) a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért. e) a tűzvédelmi szabályzatok, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkor hozzáférhető helyen legyenek, és az ellenőrző személy kérésére azok átadásra kerüljenek; f) a tűzvédelemmel kapcsolatos (6. számú mellékletben felsoroltak) nyilvántartások, dokumentációk meglétéért Munkavállaló tűzvédelmi feladatai 1. Minden munkavállaló köteles a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatát és a helyi tűzvédelmi szabályzatot ismerni, a munkavégzéséhez szükséges tűzvédelmi előírásokat megismerni és azokat betartani, a tűzeseteket megelőzni. 2. A tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen a biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban megjelenni. 3. Munkakörének betöltéséhez szükséges, illetve azzal kapcsolatos tűzvédelmi oktatáson és szakvizsgán részt venni Munkavégzés során a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat betartani, a dohányzási tilalmat megtartani. 5. A rendelkezésre bocsátott járműveket, gépeket, berendezéseket, egyéb eszközöket és anyagokat munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni. 6. Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat. 7. Amennyiben tűz- vagy robbanásveszélyt észlel, köteles azt megszüntetni, közvetlen munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni. 8. A munkahelyen a tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket a szabályzatban foglaltak szerint használni, meglétét ellenőrizni, a hiányról felettesét a legrövidebb időn belül értesíteni. 9. A szabályzatban előírt időszakonként köteles részt venni az általános, munkahelyi, ismétlődő tűzvédelmi oktatáson, képzésen, vizsgán. A tűzvédelmi szakvizsgavizsga bizonyítványt köteles megőrizni, szükség esetén azt a munkavégzés során az ellenőrző szerv rendelkezésére bocsátani. 10. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, a gépekről, berendezésekről, eszközökről, készülékekről a munkavégzés során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésekor eltávolítani. 11. Az alkalomszerű tűz- és robbanásveszélyes munkavégzéshez engedélyt kérni, és azt a munkavégzés során magánál tartani. A munkavégzés során az engedélyben foglalt előírásokat köteles betartani. 12. Tűzveszélyes tevékenység végzésekor a tiltó táblát és anyagot a munkahelyen elhelyezni és a veszélyeztetett övezet határán belül tartani. 13. A kijelölt menekülési útvonalakat, ajtókat, átjárókat köteles folyamatosan használható állapotban tartani (eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad). 14. Munkahelyén az anyagtárolásra vonatkozó előírásokat köteles maradéktalanul betartani.

8 15. Minden munkavállaló, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles telefonon (a 105-ös, vagy 112-es segélykérő telefonszámon), vagy a helyben szokásos módon, a területileg illetékes katasztrófavédelmi szervezetet értesíteni, és a veszélyeztetett térben tartózkodókat távozásra felszólítani. Köteles továbbá a közvetlen munkahelyi vezetőjét azonnal értesíteni, és saját megítélése alapján, de kizárólag egészsége, testi épsége kockáztatása nélkül, a rendelkezésére álló tűzoltó eszközökkel ha még lehetséges, a kezdeti állapotú tüzet megfékezni Tűzvédelmi oktatás, vizsgáztatás A Társaság dolgozóinak tűzvédelmi oktatását a Baross Gábor Oktatási Központ végzi a szerződésben foglaltak szerint, a tűzvédelmi tevékenységben részt vevő vezetőkkel történő előzetes igényegyeztetés alapján. A Társaság területén minden munkahelyi vezető köteles biztosítani, hogy valamennyi munkavállaló a tevékenységi körével kapcsolatos tűzvédelmi ismeretet megszerezze, tűzvédelmet érintő feladatait - munkába állás előtt, majd az ismételt rendszeres oktatás keretén belül elsajátítsa, bővítse, korszerűsítse valamint a meghatározott időn belül a részére előírt tűzvédelmi szakvizsgát letegye. Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza Tűzvédelmi képesítési követelmények Tűzvédelmi előadók A Társaság tűzvédelmi előadóinak legalább középfokú, OKJ szerinti tűzvédelmi végzettséggel és legalább 3 éves vasúti gyakorlattal kell rendelkezniük. Feltétel hiány esetén, megbízástól számított kettő éven belül kell megszerezni a szükséges képesítést Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek 1. A tűzvédelmi jogszabályban meghatározott munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható, illetve szakvizsgával kell rendelkeznie a munkájukat irányító vezetőnek is. 2. A munkáltató azokat a munkavállalókat, akik a munkakörükhöz szükséges tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkeznek - annak megszerzéséig - az adott munkakörben nem foglalkoztathatja A tűzvédelmi szakvizsga képzésére vonatkozó előírásokat a tűzvédelmi jogszabály tartalmazza, a szakvizsgával rendelkező személynek ötévenként kötelező tűzvédelmi szakvizsgát tenni. 4. A területi szervezeti egységeknél a szakvizsgára kötelezettekről nyilvántartást kell vezetnie A munkavállalók tűzvédelmi oktatása 1. A Társaság üzemeltetésében, használatában lévő vagyontárgyak védelmének alapvető feltétele, hogy a munkavállalók megismerjék a tűzoltás szabályait, azokat a gyakorlatban is alkalmazni, valamint az eszközöket használni tudják. Ennek érdekében fontos, hogy a munkavállalók a munkakörükből, a létesítmény használatából, tűzveszélyes anyagok tárolásából eredő tűzveszélyre és az azzal összefüggő megelőzési, mentési feladatokra folyamatos felkészítés keretében oktatásban részesüljenek. 2. A Társaság minden munkavállalóját a munkakörének megfelelő általános, differenciált vagy speciális tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni Újfelvételes munkavállalók oktatása Munkába állítás előtt gondoskodni kell minden új munkavállaló tűzvédelmi oktatásáról. Ennek keretében biztosítani kell mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást. Az oktatás megtartásáért az illetékes munkahelyi vezető felelős. Az újfelvételesek megfelelő ismereteiről visszakérdezéssel kell meggyőződni Elméleti oktatás Az elméleti oktatásnak a következőkre kell kiterjedni: - a Táraság tűzvédelmi szabályzata, az ahhoz kapcsolódó jogszabályok, szabványok, utasítások munkavállalókra vonatkozó részeinek ismertetése, - a munkahely és munkafolyamat tűzveszélyességére, - a tűz esetén követendő magatartásra, a tűzjelzéssel, riasztással, mentéssel, tűzoltással, kiürítéssel kapcsolatos feladatokra, - a tűzvédelmi berendezések, eszközök használatára, kezelésére,

9 - a tűz- és robbanásveszély lehetséges okaira, - a dohányzási tilalom szabályának előírásaira, - a tűzvédelmi szabály, illetve előírás megszegésének jogkövetkezményeire. Az oktatás tekintetében újrafelvételesnek kell tekinteni és soron kívüli oktatásban kell részesíteni azokat a munkavállalókat is, akik: - tűzvédelmi ismeret hiányában a munkától eltiltást kaptak, - a szervezeten belül munkahelyet, vagy munkakört változtattak, - munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt, - ha a tűzvédelmi hatóság, vagy a tűzvédelmi vezető azt elrendeli, - hat hónapnál hosszabb távollét után lépnek ismét munkába Gyakorlati oktatás Ennek keretében a munkavállalót a következőkre kell kioktatni: - a munkahelyen és közelében lévő anyagok, eszközök tűzveszélyességére, - tűz- és robbanásveszély lehetséges okaira, azok megelőzését biztosító intézkedésekre, - a tűzjelzés módjának lehetőségére, a riasztás jelére, tűzoltó készülékek, berendezések elhelyezésének helyére, az eszközök kezelésének módjára, - a kijárat, vészkijárat helyére, a menekülési út és a kiürítési lehetőség biztosítására, - tűz esetén az ember- és anyag mentésére vonatkozó előírásokra, - az elektromos berendezések használatából eredő tűzveszélyre, működésük szabályaira, - a munkahelyen tartható éghető folyadék, gázpalack kijelölt helyére és tárolható mennyiségére, - az épületekben és járművekben elhelyezett hordozható tűzoltó készülékek használata és működése Ismétlődő oktatás Valamennyi munkavállalót a munkahely vagy a tevékenység tűzveszélyességi osztályától függően ( A-C Tűzveszélyességi Osztály esetén félévente 2 óra, D-E Tűzveszélyességi Osztály esetén félévente 1 óra) ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az 9 adminisztratív és ellenőrzésre nem kötelezett munkavállalókat évenként 1 óra kötelező oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő oktatások végrehajtásáért a munkahelyi vezetők a felelősök. Az ismétlődő oktatáshoz oktatási tervet kell készíteni. Az oktatási terv összeállításáért a Társaság biztonsági igazgatója a felelős. Az oktatási tematikát a 3. számú melléklet tartalmazza Az oktatás megtörténtének dokumentálása Valamennyi tűzvédelmi oktatás megtörténtét Tűzvédelmi Oktatási Naplóban kell dokumentálni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: - az oktatás helyét, időpontját, - az oktatásra kötelezettek számát, - az oktatáson megjelentek számát, - az oktató nevét, beosztását, - az oktatás jellegét (újrafelvételes, ismétlődő, rendkívüli oktatás), - az oktatás formáját (elméleti, gyakorlati), - az oktatás okát (tűzvédelmi szabályzat előírása szerint, egyszeri különleges munka, új anyag, gép, berendezés beszerzése, tűzeset utáni, stb.), - az oktatás tárgyát, tematikáját, - a visszakérdezés eredményét, - az oktatásban részesültek nevét, aláírását, - az oktató aláírását. A tűzvédelmi oktatást követően az oktatási naplót az oktatást végző köteles megőrizni, irattárazni. A Tűzvédelmi Oktatási Napló mintapéldányát a 4. számú melléklet tartalmazza Idegen kivitelezők, szolgáltatást végzők munkavégzésének tűzvédelmi szabályai A Társaság által bérelt területen, épületen, építményen, bármilyen átalakítási, felújítási munkát csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével lehet végezni. A kivitelezők, szolgáltatást végzők valamennyi, szükséges jogerős hatósági engedély birtokában végezhetik a munkájukat. Idegen kivitelező munkavállalói saját vezetőjük irányításával önállóan csak zárt építési, szerelési területté nyilvánított, a Társaság által írásban átadott munkaterületen végezhetik tevékenységüket.

10 Az építési, szerelési területté nyilvánítást a telephely vezetője, vagy az általa írásban megbízott személy határozza meg. Abban az esetben, ha a munkaterület nem választható le más területtől, akkor az idegen kivitelező munkavállalói saját vezetőjük irányítása mellett is csak a területileg illetékes munkahelyi vezető, vagy az általa kijelölt személy jelenléte és felelőssége mellett végezhetnek munkát. A kivitelező köteles a Társaságra vonatkozó előírásokat, a szerződésben meghatározottakat betartani. A szerződésben meg kell határozni: - kinek a feladata a munkavégzéshez előírt mennyiségű és minőségű tűzoltó készülék biztosítása, - az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait, - a helyi tűzvédelmi szabályzatban foglalt előírások megismertetésének módját az idegen kivitelező munkavállalói részére Létesítmények, anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolása A tűzvédelmi rendelkezés megállapítása és alkalmazása szempontjából az anyagot, tevékenységet, veszélyességi övezetet, épületet, létesítményt - a helyi tűzvédelmi szabályzatban - tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Az osztályba sorolásnál az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapul vételével a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyag tűzveszélyességi jellemzőit, illetve a rendeltetésszerű tevékenységet kell figyelembe venni. - fokozottan tűz- és robbanásveszélyes A" - tűz- és robbanásveszélyes "B" - tűzveszélyes "C" - mérsékelten tűzveszélyes "D" - nem tűzveszélyes "E" A tűzveszélyességi osztályba sorolást helyiségenként és szabadterenkénti bontásban, a tényleges körülményeket figyelembe véve a Tűzvédelmi szolgáltató készíti el. Új létesítmények, valamint a már meglévő létesítmények átalakítása után az osztályba sorolást módosítani kell Beruházás, felújítás, rekonstrukció során követendő eljárás Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz 10 szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése a beruházó feladata Idegen kivitelező esetén. A tervezőtől és a kivitelezőtől a tervdokumentáció készítése, illetve a kivitelezés végrehajtása során tűzvédelmi nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul betartották-e. Amennyiben eltért, annak mi volt az oka, és milyen engedélyek alapján tette Tűzeset vizsgálata A tűzvizsgálat célja Olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, melyek alkalmasak a megelőzési ismeretek bővítésére, a mentési, beavatkozási feltételek javítására, és hozzájárulnak a jogkövető magatartáshoz Tűzvizsgálat végrehajtása A Társaság tulajdonát érintő rendkívüli eseményeket (tűzeseteket) a hatósági vizsgálattól függetlenül vizsgálni kell, hogy a vizsgálat eredményeként, a javasolt intézkedések megtételével a hasonló esetek megelőzhetők legyenek. A tűzvizsgálat nem helyettesíti a hatósági vizsgálatot, az csak a Társaság szervezeteire kötelező érvényű. Ha a tűzvizsgálat megkezdése előtt vagy annak során bűncselekmény gyanúja merül fel, értesíteni kell a rendőrséget, valamint gondoskodni kell a helyszín biztosításáról, míg a rendőrség át nem veszi a vizsgálatot. (Megállapodás esetén közös vizsgálat is tartható.) A tűzesetek vizsgálatát a Tűzvédelmi szolgáltató által létrehozott tűzvizsgáló bizottság végzi, a Társaság tűzvédelmi szakértőjének bevonásával. A részletes vizsgálatot mielőbb meg kell kezdeni, és azt a legrövidebb idő alatt be kell fejezni. A károsultnak szóban és írásban nyilatkoznia kell a keletkezett kár értékéről Tűzvizsgáló bizottság összetétele A tűzvizsgáló bizottság vezetőből, bizottsági tagokból, szakértőből (szakértőkből) áll. A bizottság összetételét, feladatát a bizottság vezetője határozza meg. Feladata a Társaság területén keletkezett tűzesetek belső vizsgálata.

11 A tűzvizsgáló bizottság a tűzvizsgálat során jogosult: - az érintett szolgálati helyekre belépni, - a vizsgálathoz szükséges bizonylatokat, bizonyítékokat - írásbeli átvétel igazolás mellett- bevonni, valamint intézkedni annak megfelelő megőrzéséről, - a károsultat utasítani a hatósági bizonyítvány, vagy igazolás beszerzésére, - videó-, hang-, és fényképfelvételt készíteni, - azonnali helyszíni, valamint további jegyzőkönyvi meghallgatásra, - az illetékes tűzoltósággal a kapcsolatot felvenni, illetve tájékoztatást kérni A tűzvizsgáló bizottság feladata: - a tűz keletkezési helyének, idejének, terjedési körülményeinek ok-okozati összefüggéseinek egyértelmű lehetőleg bizonyított feltárása, az esetleges személyi felelősség megállapítása, - a vizsgálat során értékelni a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó előírások érvényesülését, a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét, ennek érdekében, ha szükséges, javaslatokat kidolgozni, - a körülmények tisztázása érdekében vizsgálatot tartani (szemle, tanúk meghallgatása, szakvélemény, fényképfelvétel, helyszínrajz készítése, a tűzeset megelőzésével kapcsolatos szabályozások tanulmányozása, stb.), - a tűzvizsgálatról összefoglaló jelentést kell készíteni (a Tűzeseti Összefoglaló Jelentés tartalmi követelményeit a 9. számú melléklet tartalmazza) A tűzvizsgáló bizottság vezetése A vizsgálat, a Tűzvédelmi szolgáltató megbízott képviselője vezetésével, a Társaság Biztonság tűzvédelmi szakértőjének, vagy a szervezet vezetője által megbízott személynek a bevonásával történik Tűz esetén a helyszíni vizsgálat egyéb szabályai Ha a tűzvizsgálatra jogosult személy nincs a helyszínen, akkor a helyszínen illetékes vezetőnek, területi vezetőnek, vagy az általa 11 megbízott személynek az alábbiak szerint kell eljárni. - Intézkedni kell a terület változatlan megőrzésére, szükség esetén lezárására. - Gondoskodni kell a bizonyítékok megőrzéséről. - Intézkedni kell a tanúk felkutatására, adatok rögzítésére. - Helyszínrajzot és szükség szerint fényképet kell készíteni. - Feljegyzésben rögzíteni kell a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat a 11. számú melléklet szerint. Ha nyílt vonalon lévő vonaton, tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel, vagy a tűzeset során haláleset történt, a vonatszemélyzet felelős vezetője köteles elvégezni azokat a tűzvizsgálatot biztosító cselekményeket, amelyek a vonatforgalom biztosítása miatt szükségesek, és később nem pótolhatók. Erről a tűzeset helye szerint illetékes hívatásos tűzoltóságot haladéktalanul értesíteni köteles Szemle A tűzeset keletkezési okának tisztázására helyszíni szemlét kell tartani. A szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni, az érdekeltekkel. A szemle során a helyszínt előbb teljes egészében, összefüggésében, majd az ismert összkép alapján részekre, elemekre bontottan kell megszemlélni. A tárgyvizsgálat, nyomrögzítés során arra kell törekedni, hogy az egyes vizsgálatok a feltárt elváltozásokat lehetőleg ne semmisítsék meg, hanem azok a teljes bizonyításig rendelkezésre álljanak. Ha ez nem érhető el, akkor az egyes részvizsgálatokat olyan mértékben kell dokumentálni, hogy a vizsgálati részeredményeknek legyen bizonyító ereje. A bizonyításra szolgáló dolgokat, tárgyakat szükség esetén le kell foglalni, és a megtalálás helyének, módjának és állapotának megfelelő rögzítése után biztonságba kell helyezni, hogy a rajtuk keletkezett elváltozások megfelelő módon megőrizhetők legyenek a későbbi szakértői vizsgálat számára is. A tűzeset helyszínén észleltek rögzítése történhet írásban, rajzon, fényképen, videón. A szemle során a tanú(k), szakértő(k) bevonásával tisztázni kell a tűzeset keletkezésére, kialakulására vonatkozó tényeket, körülményeket stb.

12 A helyszíni szemle befejezése után összegezni kell a szemle tapasztalatait, hogy azokat a tűzvizsgálati eljárásban megfelelően lehessen felhasználni Vizsgálat lezárása A vizsgálat befejezéseként a bizottságnak elemezni, illetve összegezni kell a tapasztaltakat, és közös álláspontot kell kialakítania a tűz keletkezési idejét, helyét, körülményeit, okát, a megelőzését, a tűzkár összegét és a felelősségre vonatkozó megállapításokat illetően. A közös álláspontot Tűzeseti Összefoglaló Jelentésben kell rögzíteni, melyet a vizsgálat vezetőjének meg kell küldeni a Biztonságon keresztül a Társaság Vezérigazgatójának Tűzkárstatisztika A területi szervezeti egység vezetője intézkedni köteles az illetékességi területükön bekövetkezett tűzeseményekkel, a keletkezett tűzkárokkal kapcsolatos nyilvántartás naprakész állapotban történő vezetésére. A vezetett adatokról negyedévente összesítést kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Társaság biztonsági igazgatója részére A tűzvédelmi berendezés létesítésére és használatára vonatkozó szabályok Tűzjelző berendezés A tűz észlelésére és jelzésére szolgáló - a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő - tűzjelző berendezést kell létesíteni az olyan helyiségben, építményben, épületben, vagy járműben ahol azt a személyek biztonsága, a tűz- vagy robbanásveszély, a különleges rendeltetés vagy érték indokolttá teszik, illetve ahol azt jogszabály, tűzvédelmi hatóság előírja. A tűzjelző berendezések fajtáját, elhelyezését a helyi tűzvédelmi szabályzatban kell feltüntetni. Új létesítmények, épületek, építmények, járművek tűzjelző berendezései létesítésére a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadók. A tűzjelző berendezések esetében a létesítményt, épületet, építményt, járművet üzemeltetőnek kell gondoskodni azok állandó üzemképes állapotáról, ellenőrzéséről, felügyeletéről, karbantartásáról Beépített tűzoltó berendezések A létesítményekben, épületekben, építményekben, járművekben beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni, ha azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. Beruházás esetén a tervező köteles megvizsgálni és előírni a beépített tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettségét. Beépített tűzoltó berendezéseket érintő változások, illetve új létesítése esetén az üzemeltető köteles a bérlőt és az illetékes tűzvédelmi hatóságot értesíteni Tűzoltó készülékek 1. Építményekben, szabad tereken, járműveken, az adott helyen keletkezhető tűz oltására alkalmas a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Csak az érvényben lévő hatályos szabványok és jogszabályok szerint gyártott tűzoltó készülék tartható készenlétben: a) az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m 2 alapterület után, b) a C tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett alapterület minden megkezdett 200 m 2 -e után, de legalább szintenként, c) a D tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett alapterület minden megkezdett 600 m 2 -e után, de legalább szintenként, d) az E tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint, e) a vasúti járműveken a MÁV Zrt. vállalati szabvány (MÁVSZ 2676, MÁVSZ , MÁVSZ ) szerint kell elhelyezni.

13 2. A tűzoltó-készülékek számát és típusát új létesítmények esetén a tervező határozza meg, bérelt létesítményben a változtatást a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével, bérbeadó egyetértésével a Biztonság vezetője engedélyezheti. 3. A tűzoltó technikai eszközt, felszerelést a vonatkozó jogszabályok szerint jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad. 4. A készenlétben tartó vagy képviselője az előírások szerint vizsgálja a tűzoltó készülékeket, melynek során ellenőrzi, hogy minden egyes tűzoltó készülék: a) a tervezett telepítési helyen van, b) a tűzoltó készülék látható, a használat nem ütközik akadályba és a tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható, c) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszer jelzése a működési zónában található, d) a tűzoltó készülék zárolása sértetlen és ép, hiánytalan szerelvényekkel ellátott. e) a tűzoltó készülék felülvizsgálata esedékes-e. 5. A vontató és személyszállító járműveket az oltás lehetséges módozatait figyelembe véve el kell látni: a) tűzoltó készülékkel, b) központi tűzoltó berendezéssel, c) tűzjelző berendezéssel. 6. A tűzoltó készülék a vasúti járművön állandóan hozzáférhető, vontatás esetén a vontató és vontatott jármű, valamint közelben lévő más jármű tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. 7. A fentieket alkalmazni kell a Társaság által használt közúti személygépjárművekre, tehergépjárművekre, munkagépekre is. 8. A tűzoltó-készülékek beszerzéséről, tárolásáról, nyilvántartásáról az üzemeltető szervezet, illetve a területi szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. 9. Az építményekben, helyiségekben, szabad téren elhelyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket a 28/2011. ( IX. 6. ) BM rendeletben meghatározottak szerint, a vasúti járműveken 13 elhelyezett tűzoltó készülékeket a MÁVSZ szerint is ellenőrizni kell. A hordozható tűzoltó-készülékekről nyilvántartást kell vezetni (12. sz. melléklet). A nyilvántartásért a területi szervezeti egység vezetők és az Üzemeltetés vezetője a felelős. A nyilvántartási naplóban a következőket kell feltüntetni: a) a karbantartó nevét, b) az ellenőrzést végző nevét, c) a hordozható tűzoltó-készülék elhelyezésének helyét, fajtáját, gyári számát, d) az ellenőrzések időpontját, a végzett munka rövid leírását, e) azt, hogy a Társaságnál a tűzoltókészülékek ellenőrzését, felülvizsgálatát, javítását, csak erre feljogosított, hatósági engedéllyel rendelkező személy, szervezet végezheti, f) azt, hogy a tűzoltó-készülékek megóvásáért, rendeltetésszerű használatáért és meglétéért, az ellenőrzés megtörténtéért, a tűzoltó-készülékek állagban tartásáért, cseréjéért, az új eszközök beszerzéséért a munkahelyi vezetők a felelősek. 10. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági - utánvilágító, vagy világítójellel kell megjelölni. 11. A biztonsági jeleket minden esetben, a tűzoltó berendezés, illetve készülék mellett/felett, jól látható módon kell elhelyezni. 12. A tűzoltó-készülékek használhatatlanná válása, illetve hiánya esetén gondoskodni kell azok mielőbbi cseréjéről, pótlásáról Tűzoltó vízforrások Az oltóvizet szolgáltató berendezések, víztárolók karbantartásáért, fagy elleni védelméért, a berendezések, felszerelések elhelyezéséért, a jogszabályban meghatározottak szerinti felülvizsgálatokért, az Ingatlan Üzemeltetési Szolgáltató, az ezekről történő nyilvántartások, jegyzőkönyvek, vagy másolataik meglétéért, a megközelíthetőség fenntartásáért, a tűzvédelmi tevékenységben részt vevő vezetők, és a munkahelyi vezetők a felelősek.

14 A tűzoltó vízforrásokat és a szerelvényeket a jogszabályban meghatározottak szerint, legalább félévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti A használat általános tűzvédelmi előírásai 1. A létesítmények, épületek, építmények, helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek, és az anyagok e szabályzatban külön nem részletezett használati szabályaira, a 28/2011 (IX.6.) BM rendelet előírásai, valamint a vonatkozó szabványok az irányadók. 2. A Társaság által bérelt területeken a részletes tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat az Ingatlan Üzemeltetési Szolgáltató a házirendben rögzíti. Az adott területre, az ebben foglaltak alapján helyi tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni. 3. Létesítményt, épületet, építményrészt (tűzszakaszt, helyiséget), csak a használati engedélyben rögzítetteknek, a megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. 4. A munkavégzés során bármilyen tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben, szabad folytatni. 5. Ha a használat során a tűzvédelmi helyzetre is kiható változás következik be, akkor egyéb megállapodás hiányában - a létesítmény, épület, építmény, gép, berendezés üzemeltetője haladéktalanul köteles azt jelezni az illetékes tűzvédelmi hatóságnak, az üzembentartónak és a Társaság biztonsági igazgatójának, aki azt továbbítja a Szolgáltatóknak. 6. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, gépről, berendezésről, az eszközről, készülékről és környezetükből a tevékenység során keletkezett éghető anyagot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetve a tevékenység befejezése után el kell távolítani. 7. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tartályok, berendezések, csővezetékek, gépek csatlakozási pontjainak, tömítéseinek a munkafolyamatba épített ellenőrzése, a csepegések, szivárgások megszüntetése. 8. Tűz esetén elsődleges teendő az emberélet mentése, az épületek, helyiségek, járművek, veszélyességi övezetek kiürítése, ezzel egyide- 14 jűleg a katasztrófavédelmi szerv értesítése a 105-ös, vagy a 112-es segélykérő telefonszámon. 9. A tűz továbbterjedését, a rendelkezésre álló tűzvédelmi felszereléssel, berendezéssel, tűzoltó készülékkel az utasok, vendégek, dolgozók testi épségének és egészségének kockáztatása nélkül, lehetőleg meg kell akadályozni. 10. A biztonsági és a tűzmegelőzési szabályok betartása, betartatása érdekében a helyiség, szükség szerint a létesítmény, épület, építmény bejáratánál és a helyiségekben jól látható helyen, a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. 11. A munkaterület elhagyásakor követendő szabályokat a helyi tűzvédelmi szabályzatban kell meghatározni. 12. Állandó és alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a vonatkozó szabályok és engedélyek betartásával, valamint a megfelelő tűzoltó eszköz, készülék, berendezés biztosításával lehet. 13. Közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a tűzjelző készüléket jól láthatóan meg kell jelölni. 14. Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csukó szerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan csukódó berendezéssel kell ellátni. 15. A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. 16. Az oltóvíz ellátását elsősorban föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Ezeket minden esetben megközelíthetően kell tartani. 17. A tűzcsapok és szerelvények ellenőrzéséről, karbantartásáról jogszabályok, szabványok alapján intézkedni kell. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti.

15 18. A létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályban meghatározottak szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. 19. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. 20. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. 21. A villamos berendezést, a jogszabályok szerint, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, amit hitelt érdemlően dokumentálni kell. 22. Villám elleni védelmet kell biztosítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály, nemzeti szabvány előírja. 23. A villámvédelmi berendezést jogszabály szerint kell létesíteni és tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, erről dokumentumot kell kiállítani. 24. A villamos berendezések és a villámvédelmi rendszerek felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek egy példányát a helyszínen kell tartani Egyéb rendelkezések Jelen szabályzattal el kell látni a Társaságnak a tűzvédelmi tevékenységében részt vevő vezetőit, és oktatás keretében biztosítani kell a munkavállalók részére annak megismerését. A Társaság területi szervezeti egységei, a Tűzvédelmi szolgáltató tűzvédelmi szervezete által, jelen szabályzat mellékleteként helyi tűzvédelmi szabályzatot kötelesek készíteni az adott szolgálati egységre vonatkozóan, a jelen szabályzat és a helyi házirend figyelembe vételével, annak tartalmát nem megismételve. Ezt az érintettek részére ki kell adni. A helyi tűzvédelmi szabályzatok elválaszthatatlan részét képezik a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatának HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 3. 44/2011. (XII.5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról 4. 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról 5. 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 6. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 7. 28/2011. ( IX. 6. ) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 8. 10/2008. (X.30.) ÖM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről /2011. (XII. 7.) Kormány-rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező életés balesetbiztosításáról /2012. (XII. 20.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról 11. MÁVSZ 2676 Általános irányelvek a vasúti járművek tűzvédelmére 12. MÁVSZ Vasúti dízel- és villamos vontató, valamint vontatási célokat szolgáló vontatott járművek tűzoltó készülékeinek elhelyezése 13. MÁVSZ Személyszállító vasúti kocsik tűzoltó készülékei és elhelyezése 14. MSZ EN Hordozható tűzoltó készülékek

16 15. E 1. sz. Utasítás a vontató jármű személyzet részére 16. E12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás 17. E101 sz. Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére 5.2. Hatályon kívül helyezés A szabályzat közzététele napján az 50/2008. (MÁV-START Ért. 17.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. tűzvédelmi szabályzatáról hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen szabályzat előírásait a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-nek és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.-nek a MÁV-START Zrt.-be történő beolvadása napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. 12. számú melléklet: Tűzeseti helyszíni szemlejegyzőkönyv számú melléklet: A tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása 14. számú melléklet: Tűzriadó terv 15. számú melléklet: Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezése Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: A tűzvédelemmel kapcsolatos a kiadáskor érvényes jogszabályok, szabványok, utasítások 2. számú melléklet: Használatra vonatkozó, speciális tűzvédelmi előírások 3. számú melléklet: Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás tartalmi követelményei 4. számú melléklet: Oktatási napló 5. számú melléklet: Nyilatkozat az új felvételes tűzvédelmi oktatásáról 6. számú melléklet: Tűzvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások 7. számú melléklet: Tűzveszélyességi osztályba sorolás 8. számú melléklet: Tűzesetek nyilvántartása 9. számú melléklet: Tűzeseti Összefoglaló Jelentés 10. számú melléklet: Meghallgatási jegyzőkönyv 11. számú melléklet: Tűzeseti helyszíni szemlejegyzőkönyv

17 17 1. számú melléklet A TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS, A KIADÁSKOR ÉRVÉNYES, JOGSZABÁLYOK, SZABVÁNYOK, UTASÍTÁSOK évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról. 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről. (OTÉK) évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről. 28/2011. ( IX. 6. ) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról. 10/2008. (X.30.) ÖM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről. 22/2009. (VII. 23.) ÖM r. a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól. 44/2011. (XII.5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról. 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról. 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről. Szabványok MSZ EN 3-3 Hordozható tűzoltó készülékek MSZ EN Gázpalackok színjelölése MSZ :1994 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. A villamos berendezés hőhatása elleni védelem MÁVSZ 2676 Általános irányelvek a vasúti járművek tűzvédelmére MÁVSZ Vasúti dízel- és villamos vontató, valamint vontatási célokat szolgáló vontatott járművek tűzoltó készülékeinek elhelyezése MÁVSZ Személyszállító vasúti kocsik tűzoltó készülékei és elhelyezése MÁV-ME UIC 642 A nemzetközi forgalomban közlekedő vontatójárművek és vezérlőkocsik különleges tűzmegelőzési és tűzbiztonsági előírásai MÁV-ME UIC Előírások a nemzetközi forgalomban közlekedő személyszállító vasúti járművek, ill. személykocsi jellegű járművek tűzvédelmére és a keletkezett tűz oltására Utasítások E 1. sz. Utasítás a vontató jármű személyzet részére E 12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás E 101 sz. Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére

18 18 2. számú melléklet HASZNÁLATRA VONATKOZÓ, SPECIÁLIS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Az itt felsorolt helyiségek használati szabályai iránymutatásként készültek. A területi szabályzat készítésénél az intézmény sajátosságait figyelembe véve kell meghatározni a használati szabályokat. Az alábbi példákban a leggyakrabban előforduló helyiségek szabályzásához kívánunk segítséget nyújtani. A területi szabályzatokba az e szabályzatban, valamint a 28/2011 (IX.6.) BM rendeletben megfogalmazott követelményekhez képest magasabb szintű követelményeket foglalni lehet, alacsonyabb szintű tűzvédelmi követelményeket támasztani határozottan tilos. 1. Általános előírások 1. Épületekben dohányozni tilos. 2. Az épületen kívül kijelölt dohányzóhelyen a dohánynemű részére nem éghető anyagú hamutartókat kell elhelyezni. A hamutartó tartalmát szemétkosárba üríteni tilos. 3. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak írásos engedély, és eseti tűzvédelmi utasítás birtokában végezhető. Az engedély nem helyettesíti az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges tűzvédelmi szakvizsga meglétét. 4. Minden munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani. A munkavégzés alatt keletkezett hulladékot szükség szerint, de legkésőbb a munkaidő végeztével az erre a célra kijelölt helyre kell üríteni. 5. A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag tetőtérben és talajszint alatti helyiségben nem tárolható. 6. Csak bevizsgált, kereskedelmi forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, a vonatkozó európai és/vagy magyar szabványnak megfelelő, sértetlen állapotú elektromos fogyasztó, eszköz, szerelvény, berendezés használható. 7. Elektromos berendezések csak felügyelet mellett használhatók. Elektromos fogyasztókat a hűtőszekrény, direkt kötéssel szerelt elektromos vízmelegítő, szünetmentes tápegység és szerver kivételével használat után, de legkésőbb a munkaidő végeztével, feszültségmentes állapotba kell hozni. 8. Elektromos berendezésekhez, a fali aljzaton túli hálózati elosztás, csak ellenőrző-lámpával felszerelt elosztóval végezhető. Elektromos elosztóba, hosszabbítóba további elosztó, illetve hosszabbító nem csatlakoztatható. 9. Hálózati áramszolgáltatás kimaradása esetén, szükségvilágításra csak elektromos berendezés használható. (Pl.: tartalék áramkör, akkumulátor, szárazelem táplálással) 10. A MÁV-START Zrt. üzemeltetése alatt álló területen nyílt lángú világítóeszköz (gyertya, fáklya, mécses, olajlámpa, stb.) sem épületen belül, sem épületen kívül nem használható. 11. Menekülési útvonal még ideiglenesen sem szűkíthető le, torlaszolható el. Menekülési útvonalon mindennemű tárolás és raktározás szigorúan tilos. 2. Irodák, személypénztárak tűzvédelmi előírásai 1. Irodákban, személypénztárakban dohányozni tilos. 2. A helyiségben alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezni csak az erre a célra kiadott írásos engedély birtokában szabad. 3. A helyiségben A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagokat, tárolni és felhasználni tilos. 4. A helyiségben a közlekedési utakat, a nyílászáró szerkezeteket, az elektromos kapcsolókat és a tűzoltó készülékeket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 5. A munkavégzés során keletkező hulladékot az erre a célra rendszeresített papírkosárban, edényben kell gyűjteni. A hulladékgyűjtő tartalmát szükség szerint, de legalább a munkaidő végén arra alkalmas helyen ki kell üríteni.

19 19 6. A munkavégzés befejezése után minden munkavállaló köteles a saját munkahelyén, íróasztalán, környezetében rendet hagyni és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tűz okozója lehet. 7. A helyiségben használt elektromos berendezések (főzőlap, kávéfőző, hősugárzó, stb.) közelében éghető anyagot elhelyezni tilos. 8. Munkaidő végén a helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy tűzveszélyes körülmény nem áll fenn, valamint a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések, készülékek szabadok, illetve hozzáférhetők. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul meg kell szüntetni. 3. Irattár tűzvédelmi előírásai. 1. Irattárban dohányozni tilos. 2. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel, és eseti tűzvédelmi előírás mellett végezhető. 3. Irattárban A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni tilos. 4. Az irattár kialakításakor a tárolóegységeket úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedő utak méreteit tekintve megfeleljenek a 28/2011 (IX.6.) BM rendelet 575. (1) a) d) pontjaiban előírtaknak. 5. Csak bevizsgált, kereskedelmi forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, a vonatkozó európai és/vagy magyar szabványnak megfelelő, sértetlen állapotú elektromos fogyasztó, eszköz, szerelvény, berendezés használható. 6. A helyiségben a közlekedési utakat és a tűzoltásra használt eszközöket eltorlaszolni még átmenetileg is tilos. 7. A raktárban keletkező éghető hulladékot azonnal el kell távolítani. 8. Az irattárat állandóan tisztán, rendezetten kell tartani. 9. A felesleges iratanyagot rendszeresen selejtezni kell. 10. A helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy tűzveszélyes körülmény nem áll fenn, valamint a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések, készülékek szabadok, illetve hozzáférhetők. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul meg kell szüntetni. 4. Öltöző, pihenő tűzvédelmi előírásai. 1. Az öltözőben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos. 2. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel, és eseti tűzvédelmi előírás mellett végezhető. 3. Az öltözőt raktározásra használni tilos. A közlekedési utakat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 4. Az öltözőben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni tilos. 5. A szekrénysorok között legalább 80 cm távolságot kell tartani. 6. Olajos, zsíros, éghető anyaggal szennyezett munkaruha csak nem éghető anyagú (fémlemez) szekrényben tárolható. 7. Az öltözőben rendet kell tartani, napi munkavégzés után a szemetet az arra kijelölt helyen kell üríteni. 8. A helyiségben az alapterülettől függően, de legalább 1 db tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 9. Villamos kávéfőző, hőfejlesztő berendezés (főzőlap) alá nem éghető anyagból készült tálcát kell elhelyezni. 10. Csak olyan kávéfőző használható, amelyiknél a bekapcsolt állapotot jelzőlámpa jelzi. 11. A helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy tűzveszélyes körülmény nem áll fenn, valamint a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések, készülékek szabadok, illetve hozzáférhetők. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul meg kell szüntetni.

20 20 5. Raktárak tűzvédelmi előírásai. 1. A raktárban dohányozni tilos. 2. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel, és eseti tűzvédelmi előírás mellett végezhető. 3. A raktár kialakításakor a tárolóegységeket úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedő utak méreteit tekintve megfeleljenek a 28/2011 (IX.6.) BM rendelet 575. (1) a) d) pontjaiban előírtaknak. 4. A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. 5. A raktározás során az anyagokat fajtánként elkülönítve lehet tárolni állványokon, polcokon vagy szekrényben. 6. A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a C és D tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek nem tárolható. 7. A raktározás, tárolás során az anyagok maximális tárolási mennyiségét és előírásokat a létesítmény tűzvédelmi szabályzatban meg kell határozni. 8. Raktár céljára a raktározni kívánt anyagok tűzveszélyességi osztályát figyelembe véve: a. A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolására I-II tűzállósági fokozatú, b. C tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolására I-III tűzállósági fokozatú, c. D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolására I-IV tűzállósági fokozatú, d. E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolására I-V tűzállósági fokozatú építmény vehető igénybe. 9. A raktárakban a födém, tetőszerkezet és a raktározott anyag között legalább 1 méter tűztávolságot kell biztosítani, kötényfal esetén a tárolás magassága nem érheti el a kötényfal aljától számított 1 métert. 10. Polcos raktározás esetén, csak nem éghető anyagú polcokat szabad alkalmazni. 11. Munkaidő végén a raktározásért felelős munkavállaló köteles a tűzveszély elhárítása érdekében minden szükséges óvintézkedést megtenni, így: a) valamennyi villamos berendezést feszültségmentes állapotba hozni, b) a tüzelő-fűtő berendezésekben az égést az előírásnak megfelelően megszüntetni, c) a raktár valamennyi nyílászáróját gondosan bezárni. 12. A kulcsok megtalálhatóságáról tájékoztató táblát kell az ajtóra elhelyezni. 13. A raktárban feltűnő helyen és valamennyi bejárati ajtón "Nyílt láng használata és dohányzás tilos!" feliratú táblát, és/vagy a - 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről által meghatározott - dohányzás és nyílt láng használatát tiltó piktogramot kell elhelyezni. 14. A tűzveszélyes árukat napfénytől és egyéb hőforrástól védett helyen kell tárolni, és biztosítani kell a megfelelő szellőzést. 15. Az olyan anyagokat, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony, vagy égést tápláló gázokat fejlesztenek, hatékonyan kell védeni a nedvességtől. Az ilyen anyagokat általában őrzött helyen, megfelelően rögzített, hibátlan ponyvával lefedve szabad tárolni, raktárépületbe bevinni csak elkerülhetetlen esetben, és hibátlan csomagolásban szabad. 16. A raktár közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. 17. A raktárban villamos berendezés kapcsolóját, közmű nyitó- és zárószerkezetét, tűzjelző kézi jelzésadóját, nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. 18. A raktárt folyamatosan tisztán, rendben kell tartani.