Nagyharsány Községi Önkormányzat. 7/2014./XI.27./ önkormányzati rendelete. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Átírás

1 Nagyharsány Községi Önkormányzat 7/2014./XI.27./ önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról Nagyharsány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény. 13. (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény( továbbiakban: Szt.) 1. (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdés b.) pontjában, 32. (1) bek. b.) pontjában és (3) bekezdésében, 37. (1) bekezdés d.) pontjában, 37/A. (3) bekezdésében, 45. (1) bekezdésében, 46. (1) bekezdésében, 47. (2) bekezdésében, 48. (4) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében, 62. (2) bekezdés, 92. (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a 132. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: alapján kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. 2. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed:

2 Nagyharsány Község Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre és a hontalanokra. (2) Az Szt.6. -ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Nagyharsány község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte. (3) Az Szt. 7. -a szerint a települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az ellátást biztosító követelheti az átmeneti segély megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől. (4) Az Sztv. 3. (3) bekezdés a) pontja szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Sztv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B. ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. -a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Nagyharsány Község Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 3. Eljárási rendelkezések 3. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet írásban előterjeszteni.

3 (2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ vezetőjéhez lehet írásban előterjeszteni. (3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére. (4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. (5) A kérelmet ha törvény másként nem rendelkezik az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. 4 (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza: - az ellátást igénylő személynek az Szt ának a) c) h) pontjában szereplő adatait, - az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. (2) A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

4 Jövedelem igazolható: havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról. (3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. (4) A jogosultsági feltételek megállapításához e -ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások, és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra. (5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. -ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető. 5 (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-ig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

5 (2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja. 6. (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 7. (1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68. -a szerint védelembe vett gyermek él. (3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. 8. A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását ha a jogszabály másként nem rendelkezik az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét azaz a továbbfolyósíthatóságot az ügyiratban rögzíteni kell.

6 9. A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja. II. Fejezet 4. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 10. (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat jegyzője a Szt.- ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint a) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, b) rendszeres szociális segélyt c) lakásfenntartási támogatást

7 (2) a települési önkormányzat képviselőtestülete a Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint a) önkormányzati segélyt b) közgyógyellátást állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). 5. Aktív korúak ellátása 11. (1) Az aktív korúak ellátása jogosultságának meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő aktív korúak ellátása megállapítására a jegyző a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. (2) Az aktív korúak ellátásával kapcsolatos hatáskört Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője gyakorolja. (3) Aktív korúak ellátására jogosultak az Szt. 33. (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott személyek. (4) Az aktív korúak ellátását a kérelem benyújtásának napjától határozatlan időre kell megállapítani. (5) A támogatás összegét a hónap közben keletkezett jogosultság esetén naptári napokra számítva kell megállapítani.

8 6. Rendszeres szociális segély 12. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személynek a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként együttműködési kötelezettsége áll fenn. (2) Az önkormányzat és a Munkaügyi Központ között létrejött megállapodás tartalmazza a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek foglalkoztatása érdekében történő együttműködésre és információ-szolgáltatásra vonatkozó szabályokat. 7. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 13. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra az Szt. 35. (1) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak. 8. A hajléktalan személyekre vonatkozó rendelkezések 14. A hajléktalan személyekre vonatkozó Szt. 37/C. rendelkezéseit a képviselő-testület változtatás nélkül alkalmazza. 9.Önkormányzati segély 15. (1) Az ellátás feltételei: A képviselő-testület az alábbi három esetben folyósít önkormányzati segélyt: a) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszako-

9 san vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd (rendkívüli élethelyzet az elemi kár, a diagnosztizált, hosszantartó súlyos betegség, és ha a kérelmező tulajdonát képező lakásban betöréssel, lopással jelentős kárt okoztak) b) temetési költségek viseléséhez, c) gyermekvédelmi céllal. (2) Az önkormányzati segély megállapítható kérelemre és hivatalból, ha nevelési-, oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény kezdeményezi. 16. (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyben részesíti azt a 15. (1) bekezdés a) pontjának megfelelő személyt, akinek családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át. (2) Az önkormányzati segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Ugyanaz a személy egy naptári éven belül négy alkalommal részesülhet önkormányzati segélyben, az összege esetenként a Ft-nál kevesebb és Ft-nál több nem lehet. (3) Elemi kár esetén az önkormányzati segély összege Ft-nál kevesebb és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél több nem lehet. (4) A havi rendszerességgel folyósított önkormányzati segély időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg, a havi összege Ft-nál kevesebb és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ánál több nem lehet. 17. (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyt állapít meg a temetési költségek viseléséhez (15. b) ) annak, aki - elsősorban azt, aki az eltemettetést szerződésben vállalta,

10 - másodsorban azt, akit erre az elhunyt végrendelete kötelez, - harmadsorban végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársat, - negyedsorban az elhunyt egyéb közeli hozzátartozóját a törvényes öröklés sorrendje szerint, a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 350 %-át. (2) A kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. Mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségeiről szóló számlát és az egy családban élők jövedelem igazolását. (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. (4) A temetési költség viselésére nyújtott önkormányzati segély kifizetésének tényét az anyakönyvi kivonatra fel kell jegyezni. 18. (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyben részesíti gyermekvédelmi céllal (15. c) ): - a válsághelyzetben lévő várandós anyát gyermekének megtartásához, - gyermek fogadásának előkészítéséhez, - a gyermek családba történő visszakerülése elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz, - a gyermek hátrányos helyzete miatti anyagi segítség nyújtásának céljából, - gyermek betegsége miatt, - beiskolázáshoz.

11 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra nyújtható önkormányzati segély évente egy alkalommal adható. Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb Ft-nál, és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál. Beiskolázáshoz - azok részére akik normatív kedvezményben nem részesülnek - általános iskolába járók részére Ft, középfokú intézményben tanulók részére Ft, felsőoktatási intézmény hallgatói részére Ft. Középfokú intézményben tanulók és felsőoktatási intézmény hallgatói iskolalátogatási bizonyítványt, illetve hallgatói jogviszony igazolást kötelesek csatolni kérelmükhöz. (3) A gyermekvédelmi céllal folyósított önkormányzati segély pénzbeli és részben vagy egészében természetbeni formában is nyújtható. (4) A természetbeni ellátás különösen általános iskolás gyermekek tankönyv és tanszer ellátására, étkezési térítési díjra, kizárólag élelmiszer vásárlására bonus formájában, illetve egyéb, a gyermek szükségleteitől függő rendszeres kiadás kifizetéséhez nyújtható. III. Fejezet 10. Természetben nyújtott szociális ellátások 19. (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. (2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, illetve gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. (3) A Jegyző a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg: lakásfenntartási támogatás

12 (4) A Polgármester a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg: köztemetés (5) A képviselő-testület a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg: közgyógyellátás, szociális célú tűzifa támogatás 11. Lakásfenntartási támogatás 20. (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaikhoz nyújtott támogatás. (2) A lakásfenntartási támogatást a Jegyző az Szt alapján alkalmazza. (3) A Jegyző től a lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában biztosítja. A megállapított támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani,amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Erről a kérelmező a 63/2006./III.27./ sz. Kormányrendelet 12. sz. melléklet szerinti nyomtatványon nyilatkozik. (4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani évente kétszer. Minden év január 1. és március 31. valamint szeptember 1. és október 31. között. (5) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

13 (6) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, akinek közüzemi szerződése van, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától (7) Megszűnik a támogatás: a megállapított idő elteltével, a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával. 12. Méltányossági közgyógyellátás 21. (1) A Képviselő-testület közgyógyellátásban részesíti azt a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy külön jogszabályban meghatározottak szerint térítésmentesen jogosult a társadalombiztosításba befogadott járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is gyógyszerkerete erejéig. (3) A gyógyszerkeret és a.) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből b.) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből tevődik össze. (4) A (3) bekezdés alapján meghatározott egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, melyet a központi költségvetésről szóló törvény határoz meg minden évben. Az eseti gyógyszerkeret éves összegét is a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

14 22. Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek - a családjában egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, -továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri. 13. Speciális eljárási szabályok 23. A közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a családja jövedelemigazolását és a háziorvosi igazolást a gyógyító ellátásról. 14. Köztemetés 24. A polgármester a Szt rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. 15. Szociális célú tűzifa támogatás 25. (1) A szociális tűzifa támogatásra azok a személyek jogosultak, akik február hónapban lakásfenntartási támogatásban részesültek, kivéve az előre fizetős áram mérőórával rendelkezők. (2) A szociális tűzifa támogatás a február havi lakásfenntartási támogatás kimutatás alapján történik, kérelem benyújtása nem indokolt. (3) Az (1) bekezdésben jogosultak részére 1,03 erdei m3 tűzifa biztosított legkésőbb ig.

15 (4) A rászorulókhoz való kiszállításról az önkormányzat térítésmentesen gondoskodik. IV. Fejezet 16. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 26. Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó következő alapellátási formákat az önkormányzati intézmények útján, illetve től Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás útján. étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés 17. Étkeztetés 27. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a. koruk, b. egészségi állapotuk, c. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d. szenvedélybetegségük, vagy e. hajléktalanságuk miatt. (2) A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:

16 a) súlyos fogyatékosságról szóló szakvélemény, b) pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás, c) szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás, d) munkaképesség csökkentéséről szóló Bm. Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve orvosi véleménye, e) egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás. (3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz kell benyújtani. (4) Az önkormányzat az étkezést az Óvoda konyhájáról biztosítja úgy, hogy a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról. (5) Ingyenes ellátásban részesül az, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik. (6) A térítési díj 50%-át kell fizetni azoknak, akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (7) Megszűnik az étkeztetés, ha: a) arról a gondozott lemond, b) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn, c) a jogosult elhalálozik, d) ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget. 18. Házi segítségnyújtás

17 28. A képviselő-testület a házi segítségnyújtásról a től Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás útján gondoskodik az Szt ában meghatározottak szerint. 19. Családsegítés 29. Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait től Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás útján látja el. V. Fejezet 20. A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai 30. (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni. (2) A személyi térítési díjat a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett). (3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

18 (4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. 31. (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet, c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni. (2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem a) 30%-át étkeztetés, b) 25%-át házi segítségnyújtás, c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás, e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében. (3) Intézményi térítési díj: a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja a szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbözete. Szolgáltatási önköltség: a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások / a ráfordítások teljes köre Szt (2) bek., (9) bek./ egy szolgáltatási egységre számított értéke.

19 Személyi térítési díj: ellátási típustól függően az ellátott jövedelmének meghatározott része. Ezt kell ténylegesen fizetni az ellátásért. Összege nem lehet több, mint az intézményi térítési díj. (4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. (6) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény fenntartójától kell kérni. 21. A személyi térítési díjak megfizetése 32. (1) A személyi térítési díjat a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre, b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

20 (2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. (4) bekezdése szerint korrigálni kell. (3) A személyi térítési díjat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell megfizetni. (4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni a szolgáltatást biztosítónak: a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni; b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza. 22. A szolgáltatást biztosító és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás 33. (1) A szolgáltatást biztosító az ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. -ában foglaltakon túl az alábbiakra is: a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára; b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára; c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára; d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; e) az ellátás megkezdésének időpontjára f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre g) a döntések elleni jogorvoslat módjára. 23. Az intézményi jogviszony megszűnése

21 34. (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt és ában foglalt esetekben és módon. (2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ: a.) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni, b.) c.) a szolgáltatást 3 hónapon keresztül nem veszi igénybe, elhalálozik, d.) kéri az ellátás megszüntetését. (3) Az alapellátás megszüntetése a szolgáltatást biztosító hatásköre. Az ellátás megszűnéséről írásban kell értesíteni az ellátásban részesülőt. (4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg. (5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt ában foglaltak az irányadók. VI. Fejezet Záró rendelkezések 35. (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

22 (2) E rendelet 25. -a november 28. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg hatályát veszti a 8./2013./XII.06./sz. rendelet. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Nagyharsány, november 26. Beregszászi József Szarkándi Zita polgármester jegyzõ

23 Kihirdetve :2014. november 27. Szarkándi Zita jegyző 1. melléklet a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló a 7/2014./XI.27./ önkormányzati rendelethez A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díja 1. A szociális étkeztetés térítési díja: Az Szt. -92/B (1) a) pontja szerint az intézményi térítési díj meghatározása a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladata. Ennek értelmében az intézményi térítési díjat helyi önkormányzati intézmény esetén a képviselő-testület állapítja meg rendeletében. A fenntartó által meghatározott térítési díj az intézményi térítési díj, amelynek alapján az intézmény vezetője az ellátások igénybevétele, illetve az adható kedvezmények alapján határozza meg a személyi térítési díjat.

24 Az intézményi térítési díjat ellátási napra vetítve kell megállapítani. Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A szolgáltatási önköltség = ráfordítások szolgáltatási egység száma Ráfordítás: a ráfordítások teljes körét figyelembe véve határozhatja meg a fenntartó az Szt (2) bek. és (9) bek. értelmében. Szolgáltatási egység: ételadag A évi költségvetési beszámoló alapján évre: Össz. ráfordítás: Ft Ételadag: adag Szolgáltatási önköltség: / = 575,- Ft A szoc. étkeztetés normatíva egy napra jutó összege: /251 = 220,-Ft Intézményi térítési díj: = 355,- Ft, tíz forinra kerekítve: 350,- Ft-ra kellene megemelni, de a javaslat szerint a képviselő-testület nem emeli az étkezés térítési díját évre: 300,- Ft/ adag