III. évfolyam 3. szám A RENDÕRSÉG BELSÕ SZAKMAI LAPJA március RENDÕR

Átírás

1 III. évfolyam 3. szám A SÉG BELSÕ SZAKMAI LAPJA március SEGÍTÕKÉSZEN

2 A TARTALOMBÓL: Fordul a tanker...3. Tûzszerészrobot és kutyatáp...4. Fókuszban a rendõrnõk...5. Kitüntetések, jutalmak, elõléptetések...6. A társadalom õrkutyája...7. Indul a tudásexport...8. Tisztelet és szeretet; A hosszútávfutó õszintesége...9. Nõnapi kérdések Az egymillió éjszaka városa Nagykorú a KERA Örülök, ha segíthetek! Férfimunka hölgyeknek MRTT-közgyûlés; Problémamegközelítés, -megoldás Könyv hirtelen felindulásból Nem jobban, csak élni! Elindult a pontvadászat Folytonos szakértelem A rendõrség belsõ szakmai lapja Felelõs kiadó: Dr. Bencze József altábornagy, országos rendõrfõkapitány Készíti a Zsaru magazin szerkesztõsége. Fõszerkesztõ: Cs. Csala Károly Felelõs szerkesztõ: dr. Deák József Tördelõ: Katona Edit, Szarka Judit, Varga Márta Szerkesztõségi titkár: Gaálné Szilágyi Olga Olvasószerkesztõ: Schalk Endre Korrektor: Szabó Attiláné Munkatársak: Takács István, Vezda László Szerkesztõség: VII., Király u. 71. Tel.: ; ; , rendorlap.orfk@orfk.police.hu; titkarsag@zsaru.hu CÍMLAP: VEZDA LÁSZLÓ ÚJSÁGOK Március 15-e a magyar sajtó napja is. Az idén ez alkalomból emlékeztünk meg a rendõrségi újságírás elmúlt 140 évérõl (írásunk az ünnepségrõl a 7. oldalon olvasható). A megemlékezésre kis kamarakiállítással készült a Rendõrség-történeti múzeum és könyvtár is. A történelmi rendõr és csendõr egyenruhák melletti vitrinekbõl az elsõ rendõrségi lap megjelenése óta született sajtótermékek köszöntek ránk. Az alábbiakban ezek segítségével készült válogatással idézzük fel, mit is vártak a rendõrségi lapoktól a kiadók és az olvasók. A Rendõr elsõ száma október 1-jén jelent meg. Beköszöntõjében olvashatjuk: célja a magyar rendõröknek a közbiztonsági szolgálatra oly teljes és tökéletes kiképzése, hogy ne csak a közösség hivatkozhassék büszkén a magyar rendõrre, hanem a magyar rendõr is felelõsségteljes hivatásának teljes tudatában büszkén hangoztathassa azt, hogy: Én rendõr vagyok! A Magyar Rendõr kiadói a friss békében megjelenõ sajtóorgánumtól a következõket várták: Legyen összekötõ kapocs a testület különbözõ egységei között. Kösse össze a falut a várossal szervezeti, kulturális, nevelési, oktatási és szakkérdések vonalán. Ezen keresztül kell hogy a testület tagjai lássák, hogyan él, fejlõdik, dolgozik az apparátus, amely a demokratikus magyar köztársaság belsõ rendjét hivatott õrizni. Szakszolgálati vonalán felmerülõ kérdésekben tanácsadó, nevelési ügyekben oktató, szolgálatmentes idõben szórakoztató legyen, és ápolja a testület bajtársi szellemét. Legyen minden rendõrnek jó pajtása ez az újság Szolgálja minden sorával a demokráciát! Egy mondatban ez az a feladat, amelynek megoldása a laptól várható. Legyen rendõrségünk demokratikus szellemének kialakítója, ápolója és fenntartója. Töltse meg megfelelõ lelki tartalommal az új szervezetet, hogy köztársaságunk rendjének öntudatos õreként a rendõr mind szolgálatban, mind magánéletében, a demokratikus szellem egy-egy sejtjeként közvéleményformáló, nevelõ eszköz is legyen A lap megjelenése nagy jelentõségû esemény a rendõrség életében. Kellõ irányítás és a rendõrtársadalom támogatása mellett fontos tényezõje lehet rendõrségünk továbbfejlesztésének. Lehetõséget ad tapasztalatok kicserélésére, szakmai kérdések nyilvános megvitatására, egy országosan egységes demokratikus testületi szellem megteremtésére Nagy lelkesedéssel és még nagyobb örömmel üdvözlöm a belügyminisztérium kiadásában megjelenõ lapot! Meggyõzõdésem, hogy a központi irányítás és akarat érvényre juttatásának szócsöve, a testületi szellem, a bajtársi összetartás az erkölcsi és elméleti nevelés kútforrása lesz minden rendõr számára. Az olvasók ezt várták a laptól: Feltétlenül helyet kell biztosítani a lapban a kitüntetett, megdicsért bajtársaknak. Fontosnak tartom az oktató cikkeket Csak úgy lehet tanulni, ha az ember szakcikkeket olvas, és megismeri az érdekes nyomozások lefolyását, mozzanatait. Természetesen szórakozást is várunk a laptól Mi nõk is rendõrök vagyunk, törõdjenek velünk is! Adjanak tanácsot hivatali dolgokról, de gyakorlatiakról is Szakcikkek, továbbképzés, fegyelemfejlesztés, gyakorlati jótanácsok képezzék a lap gerincét Kérjük a szerkesztõséget, ne feledkezzék el rólunk, vidékiekrõl. Ne csak pestieknek csinálják a lapot, hanem az egész ország rendõrségének! Gondoljanak csak arra, milyen örömmel várják a kis falusi õrsökön a lapot, mert tanulni akarnak belõle, iránymutatást várnak tõle és remélik, hogy szórakozást is találnak benne DEÁK Az idén április 22-én 13 órakor lesz az ORFK RIK elsõ emeleti imatermében a rendõrség egyházi Szent György-napi hagyományos megemlékezése, Prodán Gábor tb. esperes vezetésével, amelyre szeretettel várunk minden kedves érdeklõdõt. (szerk.) 2010/3. 2

3 Megvalósulhat az elképzelhetetlen FORDUL A TANKER Az ORFK Gazdasági Fõigazgatóság munkájáról, a korszerûsödõ szervezet logisztikai biztosításáról dr. Sipos Gyula vezérõrnagy, fõigazgatót kérdeztük. Az évtizedek során milyennek ismerte meg a rendõrséget? Túltagolt, de vannak lehetõségek az egyszerûsítésére. Eddig minden új feladathoz új szervezetet alkottunk, definiálva hozzá a technológiát, erõforrásokat. Ezek viszont a költségvetésben korlátozottak. A vezetõ felelõssége a meglévõvel megoldani a feladatot. Minden döntése egyben gazdasági döntés, a rossz pedig a jó elõl vesz el anyagi lehetõséget. Ez a felelõssége ma a rendõri vezetésnek a váltásparancsnoktól az országos fõkapitányig! Fontos tisztában lenni a hierarchiával, és a vezetõ szervezete belsõ viszonyait is igyekezzen mindig tisztán tartani. A rendõrségnél 2006-ig két vezetési módszer válik el élesen: Amit a vezetõ kimond, azt kell végrehajtani, bármi áron., illetve amit én is képviseltem; az jó a szervezetnek, nekem is, ha meg tudom nyerni az embereket, hisz szakterületükön sokkal nagyobb a tudásuk az enyémnél. Ehhez nélkülözhetetlen a bizalom irányukban. Ennek híján valahányszor át akartak valamit erõszakolni, az mindig keservesen megvalósítható és drágább volt, mint a közös szellemi szabadságban született megoldás. Fõigazgatóságunk aligha nyerné el a Családbarát munkahely címet, de kollégáim mára elfogadják; ha már az életünk nagyobbik részét itt töltjük el, akkor legyen jó itt lenni! Persze vannak követelmények, a hibákat felrójuk, csak másként, mint a szervezet régebbi kultúrája ezt elvárná. A jó légkörben sok munka fekszik... Sosem a sok, hanem az értelmetlen munkával van a baj! A döntéshozónak ezért fontos, jól körülhatárolható felelõssége a világos feladatszabás! Ne kelljen folyton megfejteni, mit is akarhatott. Jobbá lehet tenni a mai magyar rendõrséget, nagyon sok értéke van! A testület Magyarország legnagyobb, egy jogszabályrendszerrel, egy feladatellátásra képzett, egy rendszerbe szervezett reguláris, sok mindenre használható ereje, ezért nagyon vigyázni kell rá! Nekünk pedig dolgunk és felelõsségünk ezt az értéket a lehetõ leghatékonyabban mûködtetni. 2010/3. Ezért az állami szervezetek között egyedülállóként egy sor dologgal próbáltunk még jobban igazodni a pénzügyi-gazdasági folyamatokhoz. Elkezdtük a feladathoz igazított normásítást a források igazságos elosztásáért, amibe bevontuk Chikán Attila professzor úr vezetésével a Corvinus Egyetem vállalat-gazdaságtani tanszékét, immár intézetét. Három éve a rendõrség költségvetésének tervezése és megvalósítása így történik. Ezért a válságra sem haragszunk, mert egy nyugdíjas kollégám gondolata szerint A rendõrség érdemi, folyamatos változtatásához nagyon erõs szükség kell... Közel három éve ebbe az irányba indultunk el. De a nagy rendõrséget nem lehet csettintésre megfordítani. Mint egy tankhajó; hosszú kifutással, nagy íven fordul és túl is fordulhat! Mindig tudni, merni kell a pillanatnyilag elképzelhetetlent is, elõre gondolkodva, a források leghatékonyabb felhasználását szavatolva, igazolva megvalósítani! A piaci versenyben megrendelõk is vagyunk, és a lakosság által naponta megítélt teljesítõk. Mindeközben a források szûkébõl, a kényszerbõl a külvilág, a szolgálati oldal lehetõleg csak a megvalósítást, a pozitívumokat tapasztalja. Ezért a kiegyezés utáni magyar rendõrség, túl az integráción, az egyik legnagyobb szakmai kihívás elõtt áll, szemben a három világproblémával, mint: környezetszennyezés, terrorizmus és bûnözés. Az integráció erõsítette vagy gyengítette a korszerûsödést? Segíthette volna jobban is, de nem hiszem, hogy arról híresültem el, hogy valami tisztességtelen módon nyilvánulok meg ezekben a Dr. Sipos Gyula 1974 januárjában kezdte szolgálati idejét, 26 évet rendõrszakmai területen, tízet gazdaságin dolgozott. Szülõhelyén, Dunaújvárosban kezdett, bûnügyön: Király János fõtörzszászlós kmb., a sajnos azóta elhunyt Kovács Ferenc bûnügyi vizsgáló, valamint Balogh József urak parancsnoksága és tanítása alatt ban anyagi osztályvezetõ a megyénél, majd a rendszerváltáskor pályázat révén kapitány lett Dunaújvárosban, visszakerült a szakmához. Kifejlesztették a bûnügyi munka támogatására a Duna modul informatikai megoldást, valamint bevezették a bevetés-irányítási központ elõdjét, amire felfigyelt dr. Pintér Sándor akkori országos fõkapitány, így 1995-ben felkerült az ORFK-ra bõ egy évre, majd Fejér megyei fõkapitány lett, majd 2000-tõl gazdasági fõigazgató-helyettes, 2002-tõl fõigazgató. Annyiban volt szerencsém, hogy mindig jó fejû, többet akaró, tehetséges emberek dolgoztak körülöttem. kérdésekben. A magyar állam Európában egyedüli gesztusként, a határõrök kis csoportjának érdekeire tekintettel kétéves foglalkoztatási moratóriumot határozott meg, kicsit háttérbe helyezve a lakosság egyenlõ közbiztonsághoz fûzõdõ érdekét. Nem volna helyes, ha ez Románia schengeni csatlakozásakor is így lenne. Ugyanakkor jó pár felkészült, évtizedes tapasztalatú határõr szakember erõsíti a közös szervezetet, példa értékû teherviseléssel, szellemi tudással, és igen jó emberi hozzáállással. Persze nem volt könnyû szembesülni az érkezõ határõr kollégáknak azzal, hogy a templom egeréhez mentek. De a szolgálati ágaink közé betagozódott határrendészekkel kiteljesedve egy a sorsunk, a lehetõségünk, feladatrendszerünk. A RÉT egykori állandó elnökeként mi a véleménye a szakszervezetek érdekérvényesítésérõl? Nem kedvelnek, mert én jelenítem meg a nem -et. De ez a dolgom, védve a vezetés érdekeit is. A súrlódások ellenére az érdekegyeztetés mindig életben tartható volt. A rendõrség munkavállalói magas szinten szervezettek, de indokolatlanul sok érdekképviseletbe szervezõdtek, és éles a verseny a lelkekért.. Mi minden lehetséges megoldásban keressük a partnerséget, de a tõlem eredeztethetõ döntéseknek egy szigorú, az állami számvevõszéket is magában foglaló ellenõrzési mechanizmusban kell megfelelni. Ezért döntéseimben sosem embertelen vagyok, hanem a szabályok mellett kitartó. DEÁK 3

4 Tûzszerészrobot és kutyatáp GEI-ÉVÉRTÉKELÕ Évértékelõ értekezleten tekintette át munkáját az ORFK GF GEI. A RIK auditóriumában tartott rendezvényen a Gazdasági Ellátó Igazgatóság személyi állománya mellett megjelent dr. Sipos Gyula vezérõrnagy, gazdasági fõigazgató. Elsõként Papp Károly ny. ezredes, igazgató értékelte az igazgatóság, majd Németh Ferenc, logisztikai osztályvezetõ osztálya tevékenységét. 2010/3. A Gazdasági Ellátó Igazgatóság vezetõje, Papp Károly bevezetõjében a tavalyi évrõl elmondta, hogy az ORFK-n belül eddig önállóan gazdálkodó RRI és az NNI gazdasági szervei a GEI ellátási, gazdálkodási körébe kerültek. Ezzel együtt megtörtént az igazgatóság belsõ átszervezése is. Mint kiemelte, 2010-ben az igazgatóság szakmai tevékenységei között olyanok szerepeltek, mint az EULEX- Koszovó, EUFOR-Althea Bosznia, EUBAM-Ukrajna, valamint az afganisztáni rendõri missziók ellátása, vagy a Labanc utcai objektum teljes kiürítése, eszközeinek térítésmentes átadása. Tavaly november 1-jével áttértek a raktári készletek vonalkódozására. Bevételezték, nyilvántartásba vették és országosan kiosztották a Külsõ Határok Alap projekt keretében beérkezett eszközöket. Továbbra is végezték az egész országra kiterjedõen a központi fegyverjavítást, ellátták az ORFK központi szerveit, illetve személyi állományát. Folyamatos feladatot jelentett a fõvárosi rendõrségi ingatlanok karbantartása, felújítása. A kiemelkedõ munkavégzés elismeréseként tavaly 17-en vehettek át összesen Ft értékben jutalmat, valamint illetményemelésben 27-en részesültek. A 2009-ben lefolytatott közbeszerzési eljárások sokszínûségét jól érzékelteti, hogy ezek keretében egyebek közt beszereztek lövedékálló mellényeket és sisakokat az EULEXmissziónak, valamint lõszereket és az egész országra kiterjedõen nyomtatványokat, tûzszerész robotot, szállító gépjármûvet, továbbá egyenruházati termékeket. Budapesten a Róna u szám alatt ruházati raktárat alakítottak ki, szállodai szolgáltatást biztosítottak, valamint az ORFK GF GEI budapesti objektumainak õrzésvédelmét és takarítását. Két eljárásban speciális szolgálati egyenruházat szállítását intézték. Mindezek mellett felújíttatták a csopaki parancsnoki épületet, kutyatápot szereztek be az ORFK dunakeszi kutyakiképzõjébe. Az évi szokásos eljárásokon kívül most van folyamatban a Készenléti Rendõrség részére robbanóanyag, valamint nyomkutató és nyomrögzítõ anyagok beszerzése, az RRI részére étkezési szolgáltatás biztosítása, az NNI részére gépjármûvek és fegyverek vásárlása, Gyõr-Moson-Sopron megye illetékességi területén térfigyelõ rendszer kiépítése. Egyenruhát az E-boltból! Nemrégiben az ORFK GF GEI logisztikai osztályának ruházati és csomagküldõ alosztály vezetõje, Tóth Ferenc alezredes ismertette az egyenruházati utánpótlás gyorsítását célzó internetes vásárlásra kidolgozott terveit, várva a régiós GEI-k megjelent képviselõinek észrevételeit, javaslatait. Papp Károly ny. ezredes, a budapesti GEI igazgatója röviden felvázolta az elektronikus vásárlás elõnyeit, majd Tóth Ferenc alezredes alosztályvezetõ bemutatta az internetes egyenruhabolt mûködését. Ennek lényege, hogy az E-bolt honlapján, saját, police.hu végzõdésû címmel történt regisztrációt követõen megrendelhetõk a ruházati termékek, amelyeket hét napon belül kell fizetni utalással vagy csekken. Az összeg beérkezése után a kért termékeket csomagba rakják, majd a régiós GEI-k gondoskodnak a megrendelõhöz történõ eljuttatásáról. Az átvétel után lehetõség van minõségi reklamációra vagy méretcserére. D. J. A mûszaki osztály ellátási körébe bõ ezer gépjármû tartozik az ORFK-tól, az NNI-tõl, a regionális GEI-ktõl, illetve olyan más szervektõl, mint például az érdekképviseletek vagy a polgárõrség. Ezekkel a géprjármûvekkel tavaly mindössze 78 baleseti esemény történt az elõzõ évi 87-hez képest, de kárértékük 4,4 millió forint az elõzõ évi 1,6 millió forintjához képest. A központi fegyverjavító mûhelybe 1020 szolgálati fegyvert szállítottak be javításra.. Itt hitelesítették, javították a joghatással járó határozatok elkészítéséhez használt elektromos mérõmûszereket. A logisztikai osztály vezetõje, Németh Gyula alezredes fõként a ruházati csomagküldõ alosztály tavaly év eleji felállításának körülményeit, a szervezet kiépítését, mûködési rendjének kialakítását, elvégzett munkáját taglalta. A 2010-es év legfõbb feladatai között a GEI igazgatója kiemelte, továbbra is nagy súlyt kell helyezni a vezetõ, irányító, ellenõrzõ munka minõségi végzésére, a kezelésükben lévõ épületek állagmegóvására, a költségvetési irányzatok takarékos, hatékony felhasználására. Fokozni kell a társszervekkel az együttmûködés hatékonyságát, meg kell szüntetni az osztályok munkájában esetlegesen elõforduló átfedéseket, ellátni az új felszerelõ állományt egyenruházattal. Dr. Sipos Gyula vezérõrnagy, gazdasági fõigazgató rövid hozzászólásában, gratulálva az eredményekhez, mindenekelõtt megköszönte a GEI munkatársainak, a partnerszervezeteknek az elmúlt évi munkáját, hozzáállását a folyamatos belsõ átalakítás, tanulás közepette. Idén szintén egyre szûkülõ forrásból kell mind hatékonyabban kiszolgálni a rendõrség szakmai tevékenységét. De már nem lesz akkora horderejû átalakulás, mint amelynek eredményeként létrejött a nyolc gazdasági ellátó igazgatóság. Ezek régiós modellben szolgálják ki a rendõrségi igényeket. Végezetül az idei évre is kérte a GEI mintegy ötszáz munkatársának odaadását, elkötelezettségét, munkájukhoz sok sikert kívánt, hiszen a dolgok 2010-ben sem lesznek könnyebbek. DEÁK A SZERZÕ FELVÉTELE 4

5 a következõ évben létrejött Heves megyei tagszervezet. Utána mi alakultunk meg az ORFK-n, a szervezet vezetõje lettem. Késõbb, 2002-tõl átkereszteltük magunkat, a BRFK-s és Pest megyei, hozzánk hasonlóan aktív tagtársainkkal fõvárosi tagszervezetté. Csongrád megyében 2001-ben alakult meg a rendõrnõk szervezete, sokat tesznek a gyerekekért, az egészségmegõrzésért. Somogyban 2004-ben aktívan bekapcsolódtak a rendészeti szakközépiskolákban az oktatásba. Összesen mintegy kétszázan vagyunk, de manapság alig lehet mozgósítani az embere- FÓKUSZBAN A NÕK ket. A rendõrnapokon 2008-ig kint voltunk a gyermekekhez, nagy- Dr. Pelbárt Éva nyugállományú alezredes az igazgatásrendészeti fõosztály munkatársa, a Magyar Rendõrnõk Szervezetének alelnöke. A szervezet megalakulásáról, munkájáról kérdeztük. Dr. Pelbárt Éva 1975-ben tanulmányi szerzõdéssel elvégzett egyetem után a rendõrség központi közúti közlekedési osztálya szabálysértési elõadójaként kezdte. Szerette munkáját, és a nagyobb vállalatok gépkocsivezetõi elõtt tartott nyilvános tárgyalásokat. Öt évig szülési szabadságon nevelte két gyermekét, majd 1981-tõl dolgozott az ORFK igazgatásrendészeti fõosztályán, megismerve annak szinte minden szakterületét. Közel negyven év hivatásos szolgálati viszonnyal, tizenkét év vezetõi gyakorlattal ment nyugdíjba. Szinte a kezdetektõl dr. Kincses Ildikó volt a fõnöke, aki rengeteget segítette munkájában, fejlõdésében. A sokrétû rendészeti szakterület egyik országos szakirányítójaként nem éppen nõies tartalmú engedélyezéseket intézett. Továbbá felügyelte a fegyver- és a vagyonvédelmi, valamint a pirotechnikai, robbanóanyagokkal, illetve a kábítószer- és atomenergia-rendészettel kapcsolatos tevékenységek engedélyezését. Mikor, hogyan jött létre a Magyar Rendõrnõk Szervezete? A holland belügyminiszter asszony és az Európai Rendõrnõk Hálózatának elnöke javaslatára alapítottuk 1993-ban. Elnökünk, dr. Kincses Ildikó dandártábornok asszony ma is tagja az Európai Rendõrnõk Hálózata Általános Bizottságának. Máig nagyon aktív TÚL A TIZENÖTÖN A Magyar Rendõrnõk Szervezete tavaly június 18-án ünnepi konferencián emlékezett megalakulásának 15. évfordulójáról. Fõ céljuk továbbra is a jogszabályok garantálta esélyegyenlõségi gyakorlat megvalósítása. Tapasztalataik szerint a rendõrségen dolgozó nõk valamennyi szakterületen megállják a helyüket, de továbbra is szükségük van a tudatformálásra, bátorításra. A szervezet nem feledkezve el a nyugdíjasokról sem, szinte minden évben rendez fõként esélyegyenlõségi konferenciát, kötetlen beszélgetéseket. A szervezet képviselõi pedig részt vesznek az Európai Rendõrnõk Hálózatának esélyegyenlõségi, a nõk rendõrségen belüli helyzetének erõsítését, vezetõvé válását elõsegítõ konferenciáin. Itthon e rendezvényeken kívül közös kirándulások, összejövetelek során is minden alkalmat megragadnak a nõk egészséges életmódra nevelésére, szakmai elõmenetele segítésére. Míg 2008-ban a rendõrségnél dolgozó hivatásosok között a nõk aránya 20,47%. volt, az idén januárra arányuk majdnem 1%-kal nõtt, míg a közalkalmazotti és köztisztviselõi kategóriában 71%-os aránnyal a nõk vannak többségben. D. mamákhoz egyaránt szóló, ismeretterjesztõ, drogellenes, bûnmegelõzési és KRESZ-kérdéseket is tartalmazó totónkkal. Tavaly felvettük a kapcsolatot az Egészség Hídja Összefogás rákellenes egyesülettel, és részt vettünk a Lánchídi Sétán. A rákmegelõzõ szûrõvizsgálatok propagandáját a jövõben még erõteljesebben kívánjuk támogatni. Milyen programjaik vannak még a bûnmegelõzésen, az egészség-, illetve gyermekvédelmen kívül? Tagjai vagyunk a magyarországi civil nõszervezeteket összefogó Magyar Nõi Érdekérvényesítõ Szövetségnek (magyar nõi lobbi), amely tagja az unió hasonló intézményének. Levelezõlistájáról sok információhoz jutunk, és mi is rendszeresen tájékoztatjuk õket bûnmegelõzési kérdésekrõl, rendezvényekrõl. Évek óta heti másfél órás, ingyenes tai-chi tanfolyamunk zajlik lelkes oktatókkal. A hatékony stresszoldó mozgássorra nemcsak a tagjaink és a nõk járnak. Teadélutánokat is szerveztünk, elõször a névadó tisztító tea hatásával ismerkedtünk. Késõbb egy orvos a víz tisztaságáról beszélt, majd Aloe Vera termékbemutatót láthattunk. Voltunk kirándulni Somogysárdon, a lovastelepen, Dunakeszin pedig egy fantasztikus kutyabemutatót láttunk. Szakmai szervezésben meglátogattuk az elsõ magánberuházással épült börtönt Tiszalökön, utána megmártóztunk Miskolctapolca barlangfürdõjében. Emellett tagjainkat beiskolázzuk az Európai Rendõrnõk Hálózata által az utóbbi két alkalommal hazánkban szervezett karrierfejlesztési szemináriumra. Jó lenne megvalósítani itteni változatát is, mert hihetetlen jó a tréner, aki képes felébreszteni a nõkben is azt az önbizalmat, vágyat, hogy ugyanolyan karriert futhatnak be, mint a férfiak. DEÁK A SZERZÕ FELVÉTELE 2010/3. 5

6 KITÜNTETÉSEK, JUTALMAK, Az es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett állami és ORFK-ünnepségen a rendõrség sok aktív munkatársa és nyugdíjasa kinevezést, elõléptetést, egyéb elismerést vehetett át. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban ezekrõl olvashatnak. ELÕLÉPTETÉSEK 2010/3. Dr. Forgács Imre az ORFK ünnepségén Mergancz Sándor dandártábornok Sevcsik László dandártábornoki kinevezése pillanatában Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából a Magyar Köztársaság elnöke Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje katonai tagozat kitüntetést adományozott Szepesi István dandártábornok rendõrségi fõtanácsosnak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg MRFK vezetõjének; Csizmadia Gábor ezredes rendõrségi fõtanácsosnak, a Veszprém MRFK rendészeti igazgatójának; Sándor Miklós ezredes rendõrségi fõtanácsosnak, a KR rendészeti igazgatójának. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt katonai tagozat kitüntetést adományozott Hollósi Gábor ezredes rendõrségi fõtanácsosnak, a Vas MRFK Szombathelyi Rk. vezetõjének; Ruszkai József ezredes rendõrségi fõtanácsosnak, az ORFK Gazdasági Fõigazgatóság Észak-magyarországi GEI igazgatójának; dr. Fehér László alezredes rendõrségi fõtanácsosnak, a Baranya MRFK Ellenõrzési Szolgálat vezetõjének, Gelle Ferenc alezredes rendõrségi tanácsosnak, a Pest MRFK Dabasi Rk. Örkényi Rendõrõrs parancsnokának, Kiss József László ny. alezredesnek, a Gyõr-Moson-Sopron MRFK Csornai Rk. volt kapitányságvezetõjének. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adományozott Sarka Ferencnek, a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola tanárának. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt katonai tagozat kitüntetést adományozott dr. Kovács Zsuzsanna ny. alezredesnek, az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola tanárának, dr. Kövesdi József alezredes rendõrségi fõtanácsosnak, a Köztársasági Õrezred személyvédelmi fõosztály osztályvezetõjének, Kósa András alezredes rendõrségi tanácsosnak, a Csongrád MRFK Hivatala titkársági osztály vezetõjének, Kocsis Tünde alezredesnek, a Gyõr-Moson-Sopron MRFK Hivatala sajtószóvivõjének, Kovácsné Hajnal Erzsébet alezredesnek, a Heves MRFK Egri Rk. fõelõadójának, Vargáné Kelemen Mária alezredes rendõrségi fõtanácsosnak, a Vas MRFK Humánigazgatási Szolgálat vezetõjének. A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adományozott Szabó Károlynénak, a Hajdú-Bihar MRFK Berettyóújfalui Rk. titkárnõjének. A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt katonai tagozat kitüntetést adományozott Csányi István fõtörzszászlósnak, a Borsod-Abaúj-Zemplén MRFK Kazincbarcikai Rk. körzeti megbízottjának. A Magyar Köztársaság elnöke kinevezte dandártábornokká Mergancz Sándor ezredest, a Somogy MRFK vezetõjét, Sevcsik László ezredes rendõrségi fõtanácsost, a Köztársasági Õrezred objektumvédelmi fõosztály vezetõjét és nyugállományú vezérõrnaggyá dr. Balogh János ny. dandártábornokot, az ORFK fõkapitányi fõtanácsadóját. A Magyar Köztársaság igazságügyi és rendészeti minisztere soron kívül elõléptette ezredessé Csala Károly alezredes rendõrségi fõtanácsost, az ORFK Hivatal Szóvivõi Iroda Zsaru magazin fõszerkesztõjét; dr. Gömbös Sándor alezredes rendõrségi fõtanácsost, az ORFK Hivatal jogi fõosztályának vezetõjét; dr. Horpácsi Ferenc alezredes rendõrségi fõtanácsost, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat oktatásigazgatási és kiképzési fõosztályának vezetõjét; dr. Jánosik István alezredest, a BRFK központi ügyeleti fõosztály vezetõjét; dr. Kis Péter alezredest, a Békés MRFK bûnügyi igazgatóját; dr. Uzonyi Attila alezredest, a Hajdú-Bihar MRFK Debreceni Rk. vezetõjét, ezredessé Bedõk János alezredes rendõrségi fõtanácsost, a Készenléti Rendõrség bevetési fõosztály II. vezetõjét, Hankovszki István alezredest, az NNI Tanúvédelmi Szolgálat fõosztályvezetõjét, Plánk Róbert alezredest, a VIII. Kerületi Rk. vezetõjét, dr. Pándi Erik alezredes rendõrségi fõtanácsost, a ZMNE egyetemi docens tanszékvezetõjét. Szent László-érdemjelet adományozott Kovács István ezredes rendõrségi fõtanácsosnak, a Gazdasági Fõigazgatóság gazdasági fõosztálya vezetõjének, Tóth Zoltán alezredesnek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg MRFK Beregsurányi HRK vezetõjének. Szent György-érdemjelet adományozott Dobó Ferenc ezredes rendõrségi fõtanácsosnak, a Baranya MRFK rendészeti igazgatójának, Farkas Szabolcs törzszászlósnak, a Pest MRFK Nagykõrösi Rk. szolgálatparancsnokának, Zsombó Zoltán törzszászlósnak, a Csongrád MRFK Szentesi Rk. körzeti megbízottjának. Az ORFK vezetõje rendõrségi Aranytoll tárgyjutalomban részesítette dr. Trunkó Barnabást, a Zsaru magazin Fonák rovatának állandó szerzõjét, dr. Tuczakov Szilvána õrnagyot, a Csongrád MRFK titkársági osztály helyettes vezetõjét és Nagy Eszter Dórát, a Magyar Távirati Iroda bûnügyi tudósítóját. Dísztõr emléktárgyat adományozott dr. Strasser Tibornak a Zsaru magazint segítõ tevékenységéért. T. I. NÉMETH SZABOLCS FELVÉTELEI 6

7 A társadalom õrkutyája A magyar sajtó napja alkalmából a Rendõrségi Igazgatási Központban rövid ünnepségen emlékeztek meg a rendõrség elsõ sajtóterméke, a Közbiztonság 1869-es megjelenésérõl. 140 ÉVES A SÉGI SAJTÓ A VÉDÕK LELKE Új interjúkötettel jelentkezik Tátrai Miklós dandártábornok, akinek elõzõ könyve 2006-ban Szent György védelmében címmel jelent meg. Új könyvében a rendszerváltás fõkapitányait mutatja be. Riporteri babérokra pályázik? Korántsem, de foglalkoztat a kérdés: hogyan lehetne eredményesebb a rendõrség? Nem vitatom a tárgyi feltételrendszer fontosságát, de Gárdonyi Géza nyomán vallom, hogy a falak ereje nem a kõben van, hanem a védõk lelkében. A humán szakterület sokat tehet az elhivatottság, a pályán tartás, a testület egészének sikeréért. Úgy gondoltam, közel negyvenéves fegyveres szolgálat tapasztalatainak birtokában képes vagyok egy újabb könyv megírására, ami nemcsak a rendõrség történetének fontos epizódjait örökíti 2010/3. Asajtótörténeti dátum alkalmából rendezett ünnepségen elõször Cs. Csala Károly, a Zsaru rendõrségi magazin fõszerkesztõje idézte fel a múlt történelmi eseményeit és személyiségeit. Mint a kezdetekrõl elmondta, a Közbiztonság fõszerkesztõje az es forradalom és szabadságharc tüzértisztje, Forster József az ágyút tollra cserélte. A csendes eszköz mégis nagyobb riadalmat keltett, mint a harsány tûzvetõk. A Közbiztonságot követte a Rendõri Lapok, A Rendõr, a Detektív, A Rend, 1947-tõl a Magyar Rendõr, amely ben alakult át a mostani Zsaruvá, és az integrációval létrehozott, intranetre havonta készülõ elektronikus Rendõr. A meghívott nagy öregek között a szónok külön köszönthette Csongrádi Jánost, a Magyar Rendõr egykori fõszerkesztõ-helyettesét, valamint dr. Trunkó Barnabást, aki egykor a Magyar Rendõr belsõ munkatársa volt, ma pedig lapunk állandó szerzõjeként immár humoreszkekkel örvendezteti meg a Zsaru olvasóit. Az ünnepi alkalomból megjelenteket a múltat idézõ anekdotákkal, személyes élményekkel szórakoztatta. Az évfordulós rendezvényen beszédet mondott dr. Bencze József altábornagy, országos rendõrfõkapitány is. Elõször a világhírû Pulitzer Józsefet idézte: Azért kell újságot nyomtatni, mert pénzt nem szabad. Illetve a gondolatmenetet folytatva manapság nemcsak hajózni muszáj, de újságot készíteni is... meg, hanem hasznosítható olvasmány is azoknak, akik tenni akarnak a közös sikerért. Az új kötet címe: A rendszerváltás fõkapitányai. Igen, tudniillik ebben a könyvben tizenhét olyan rendõrfõkapitány szerepel, akik 1991-ben pályázat útján nyerték el a kinevezésüket. Életútjuk, munkásságuk, sikereik és csalódásaik igen tanulságosak. A könyvben nincsenek bulvárelemek, vádaskodások, és senki nem akar okos tanácsokat adni az aktuális problémák megoldására. Ugyanakkor megtudhatjuk, hogy az interjúalanyok miben látják a maguk és a rendõrség eredményeinek vagy éppen eredménytelenségének okait. ZS. M. Mint a fõkapitány hangsúlyozta: a rendõrségi sajtó mindig bizonyos küldetést teljesített, tájékoztatott, és nem volt idegen tõle a kritika sem. A sajtónak közéleti szerepe van, a társadalom õrkutyája, éberségével vigyázza azt. Érdekes, hogy a hierarchikus világban a rendõrségi sajtó is mindig megtartotta viszonylagos önállóságát, bár az egykori fõszerkesztõ, Marschall József mártírhalála, majd rehabilitálása ordas fejezete volt a történelemnek, de ez a világ is véget ért. A rendszerváltás után újítani kellett, megszületett a Zsaru, amely kiválóan megtalálta a helyét, forrásként említik. Megfelel a tájékoztatás követelményeinek, szakmai hangot üt meg, és a bulvárhírekre éhes nagyközönséget is kiszolgálja. A maga nemében piacvezetõ, és a szerkesztõség készíti a rendõrség belsõ, kifejezetten szakmai orgánumát, a Rendõrt is. Végezetül dr. Bencze József elismeréseket nyújtott át. Rendõrségi Aranytollat kapott dr. Trunkó Barnabás, dr. Tuczakov Szilvána õrnagy, a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtószóvivõje, valamint Nagy Eszter Dóra, az MTI bûnügyi tudósítója. A Zsaru magazint segítõ tevékenységéért az ORFK vezetõje dísztõrt adományozott dr. Strasser Tibor ügyvédnek. A program Kelemen Éva hadnagy, a Hajdú- Bihar Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtóreferensének és a Készenléti Rendõrség zenekarának mûsorával, valamit állófogadással zárult. DEÁK ILLISZ ATTILA FELVÉTELEI 7

8 FÓKUSZBAN TÖRÖKORSZÁG INDUL A TUDÁSEXPORT! Az Európai Unió közép- és hosszú távú stratégiai céljai között szerepel a Nyugat-Balkán országaihoz kapcsolódóan Törökország felzárkóztatása is az uniós normákhoz. Ehhez kapcsolódik az elmúlt években Törökországban is meghirdetett, most kivitelezõdõ projektsorozat. A magyar határõrség ban a spanyol csendõrség vezetésével junior partnerként részt vett a török határrendészeti képzés kialakításában. A projekt kedvezményezett országa már akkor megállapította, hogy a magyar szakértõk jelenléte és tevékenysége jelentõsen hozzájárult annak sikeréhez. Így Magyarország immár vezetõ országként pályázta meg a meghirdetett projektkiírást. Az Akcióterv az integrált határellenõrzési rendszer kialakítására elsõ fázis (Action Plan on Integrated Border Management Phase-1) törökországi projekt célja a schengeni elõírásoknak megfelelõ határellenõrzõ szervezet létrehozása és mûködtetése. Jelenleg az államhatárokat Törökországban öt szervezet, a rendõrség, a csendõrség, a hadsereg, a parti õrség és a vámõrség ellenõrzi. A rendészeti jelleg erõsítése mellett szükség lesz a határrendészeti feladatokra egy koordináló, integrált szervezet létrehozására. A projektcélok megvalósítására magyar vezetéssel konzorcium jött létre a jelentõs tengeri határszakasszal rendelkezõ Egyesült Királyság North Ireland Public Sector Ltd., valamint az International Centre for Migration Policy Development (ICMPD) néhány szakértõje részvételével. A tervek szerint március végén induló projektre 18 hónap áll a szakértõk rendelkezésére. A projekt nyolc fõ komponensében 31 tevékenységet kívánunk végrehajtani. A török projektvezetõ partner Adnan Özdemir irányításával szinte minden esetben kérte az egyes tevékenységek célját és a megvalósítás módját. A projekt tervét hosszas egyeztetés után elfogadták a megrendelõ mellett a brüsszeli hivatalok is. Az elõkészítésben jelentõs szerepet vállalt 2010/3. az ORFK Rendészeti Fõigazgatóság határrendészeti fõosztályának pályázatkezelõ osztálya és a Rendõrtiszti Fõiskola. A projekt vezetõje, prof. dr. Sándor Vilmos ny. dandártábornok koordinálta az elõkészítõ és kidolgozó munkát, amelybe bevonta a tervezett hazai és külföldi szakértõket is. A projekt komponensei közt szerepel a jelenlegi török határellenõrzési rendszer értékelése, az EU-modellek és a vonatkozó jogszabálygyûjtemény, az aquis elemzése. Áttekintjük az Integrált Határellenõrzési rendszer (IBM) gyakorlati mûködési modelljeit az EU területén. A török IBM-rendszert e modellekkel összevetve kiválasztjuk a megfelelõt. A török IBM összetevõi alapján akciótervet készítünk. A török és az EU Aquis, illetve a szervezeti kultúra legjobb gyakorlatainak elemzése alapján javaslatokat készítünk a török határellenõrzési szervezet jogi hátterének a megteremtéséhez. Ezt követi a török határellenõrzõ szerv képzési programjának fejlesztése és az IBM-képzés végrehajtása, majd a Schengen Katalógus adaptációja, végezetül a Nemzeti Akcióterv végrehajtási tervének elkészítése. Minden komponens több tevékenységbõl tevõdik össze. Eredményeik összegzése után a szakértõknek el kell készíteniük az elvárt eredményként meghatározott projektdokumentációkat. A nyolcadik, befejezõ komponens egy összefoglaló jelentés A török IBM megvalósítása címet viselõ kötetben fog megtestesülni. A 2010 elején tartott szakértõi megbeszélésen Samu István vezérõrnagy, rendészeti fõigazgató rámutatott a szakértõket munkájuk során terhelõ felelõsségre. A szakértõk kutatási feladatai például magukban foglalják az EU-s forrásanyagok tanulmányozását, összevetését a helyszínen talált dokumentumokkal, találkozókat a helyi szakemberekkel, workshopokat, tanulmányi látogatásokat, találkozókat a török szervezetek vezetõivel, SWOT-analízist. A hazai és külföldi szakemberek általában 5-15 napot töltenek majd Ankarában, és többek közt felkészítik a leendõ török határrendész szervezet állományát. A projekt keretében a török szakértõk három alkalommal érkeznek hazánkba, illetve egy-egy alkalommal az Egyesült Királyságba, Hollandiába, Spanyolországba, Lengyelországba és Svédországba. A konzultáció zárásaként a fõigazgató hangsúlyozta: Nehéz, de megtisztelõ feladatra vállalkozott a magyar rendõrség a projekttel. A résztvevõktõl kérem, hogy nyújtsák szakmai ismereteik legjavát, bizonyítva, hogy a Magyar Köztársaság rendõrsége kitûnõ, nemzetközi szinten is elismert szakemberekkel rendelkezik! A projekt sikeres megvalósítása pedig tovább öregbíti szervezetünk nemzetközi jó hírét. Szöveg és kép: DR. KOVÁCS GÁBOR a projekt hosszú távú szakértõje 8

9 Dr. Tuczakov Szilvána õrnagy, a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság szóvivõje a sajtónap alkalmából rendõrségi Aranytollat vehetett át dr. Bencze József altábornagytól, az ORFK vezetõjétõl. A jutalmazottat munkájáról kérdeztük. Mikor lettél rendõr? Immár 14. éve dolgozom a rendõrségen, 12. éve szóvivõként, akikkel együtt kezdtünk, alig maradtunk... Nagyon szeretem a munkámat, kollégáimat, fõnökeimet, akik a mai napig nagyon segítõkészek! De az eltöltött idõ is magáért beszél, a bõ évtized lelkes munkájához egyfajta szakma iránti tisztelet és szeretet is kell. A jogi egyetemen egy fakultációra járva, nyílt napon ismerkedhettünk meg behatóbban a rendõrségi dolgozókkal, munkájukkal. Nekem nagyon megtetszett elhivatottságuk, szakmaszeretetük, ahogyan beszéltek tevékenységükrõl, és bemutatták azt. Nõként kicsit félénken próbálkoztam a rendõrségre jelentkezéssel, mert úgy gondoltam, ide alapvetõen férfiakat várnak, de aztán próba szerencse alapon megpróbáltam, és sikerült. Elõször személyügyi osztályon dolgoztam másfél évig. Késõbb már sajtósként elvégezhettem az ORFK és a Rendõrtiszti Fõiskola szervezésében az egyéves sajtó- és PR-kurzust. Ezzel a rövid szakmai háttérrel, 1998-ban még egyedül kezdtem fõállásban ezt a munkát, aztán késõbb ketten lettünk, és most már 2008 óta az integrációval hárman csináljuk a munkát, napi 24 órában a sajtó rendelkezésére állva. Mi a szép ebben a munkában? Tetszik a változatosság, a felelõsség, sok emberrel találkozom. Persze vannak nehézségek is. Például elõfordult, hogy két óra alvás után felébresztve, azt sem tudtam, hol vagyok, de az embernek nyilván akkor is helyén kell, hogy legyen az 2010/3. Tisztelet és szeretet NEM CSAK FÉRFIAK KELLENEK! esze: nagyon oda kell figyelni arra, mit mond, kinek és hogyan. Vagy nagyon megvisel, amikor a helyszínen egyéni tragédiákkal találkozom, de így vannak ezzel a bûnügyi, közlekedési szakterületen dolgozók is. Neved nem szokványos Igen, viszont gyorsan megjegyzik! Édesapám szerb nemzetiségû. Zsobrák Péter százados, a Baranya Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtóreferense munkája során közvetve és közvetlenül is igyekszik befolyásolni a kommunikációs folyamatokat. Ennek eredménye a visszajelzéseken rögtön meglátszik. Mint mondja, a nyitottság és a partnerség kifizetõdõ, ebbõl alakulhat ki a rendõrséggel kapcsolatos újságírói szubjektív megítélés, bizalom. Ha õszintén beszélünk az újságíróval, jó esetben õ is õszinte lesz, és sajátos érdekszövetségben megosztja velünk bizalmas információit, esetleg szerkesztõje elõtt kiáll a rendõrségért. Ezért naponta kell ápolni a közös munkát segítõ kapcsolatot, sokat elnézve hibáikból. Hosszú távra gondolva, nem szabad kicsinyes retorzióval élni akkor sem, ha egy újságcikk vagy hatása nem a mi érdekeinket szolgálóra sikerül. A lakosság kritikus újságírót akar, aki tükröt mer tartani a rendõrség elé. Az újságíró a szakmájából adódóan minden egyes nap többet, újabbat szeretne írni a társainál. Ebbõl komoly elõnyöket lehet kihozni számunkra, ráadásul Magyarországon nincs még egy szervezet, amelyet naponta keresnének fel újságírók! Ezt ki kell használni! A hogyan már a szóvivõ felelõssége... Miként lettél sajtós? 1996-ban szereltem fel a rendõrséghez, a budapesti kétéves rendõr szakközépiskola elvégzése után. Fogda-, objektum-, illetve járõrként dolgoztam két éven át, majd nappalin elvégeztem az RTF bûnügyi szakát. Egy rendõrõrs nyomozója voltam több évig, majd a fõkapitányság ügyeletvezetõ-helyettese. Itt sokszor tapasztaltam, hogy kollégáim egy-egy ügyben milyen erõfeszítést Szabadidõdben mivel foglalkozol? Próbálok aktívan pihenni. Nagyon szeretek sportolni, túrázni, biciklizni, mint ahogy olvasni, filmet nézni is. Sõt, ha idõm engedi, akkor kézimunkázom, kötögetek vagy varrok, de arra már sokszor kevés az idõ. DEÁK ILLISZ ATTILA FELVÉTELE A hosszútávfutó õszintesége tettek, és némelyik sajtótermékben ennek pont az ellenkezõje jelent meg. Ez nagyon bosszantott. Három éve, amikor kiválasztottak szóvivõnek, ezen akartam változtatni. Tudom, nem szabad szolgalelkûen kiszolgálni a sajtót, de minden eszközzel a rendõrök munkáját kell népszerûsíteni. Rögtön jelentkeztem egy televíziós újságíró-képzésre. Azóta magabiztosabb lettem, és az újságírók is partner szakmabelinek tartanak. Az intranetre mi alapján választod a híreket? A napi jelentések és a fõkapitányi eligazítások alapján folyamatosan szûröm az információkat. Általában a közvélemény számára érdekes, fontos, jellemzõ, a rendõröknek is tanulságos szolgálati hírekbõl, intézkedésekbõl választok. Akkor jó a hír és szövegezése, ha elolvassák, megértik, és elgondolkodnak rajta. Így a rendõrség legfontosabb üzenete is eljut a lakossághoz. Hobbid? Hosszútávfutóként napi legalább km-t futok tizennegyedik éve. Régen versenyeztem, triatlonoztam, hosszútávúsztam, de most is jó érzés, hogy futás közben ki tudok kapcsolódni. DEÁK JÓZSEF 9

10 NÕNAPI KÉRDÉSEK ÉRDEKEGYEZTETÉS A március 8-i RÉT-ülés kezdetén a Rendészeti Védegylet kedves figyelmességgel, kis ajándékkal köszöntötte a megjelent nõket. Kovács István ezredes, a költségvetési fõosztály vezetõje a munkáltató nevében kifejezte jókívánságait, majd hozzáláttak a szakterületi válaszok áttekintéséhez és az aktuálisan felmerült egyéb kérdések megbeszéléséhez. Az alábbiakban a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének felvetéseit és a munkáltatói válaszokat olvashatják. Az ORFK pótolja-e a megszüntetett önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást? Ez bekerült a cafeteria-keretbe, amelybõl ki-ki kérhet önkéntes nyugdíjpénztára javára is, de ezen felüli támogatást a rendõrség nem tud biztosítani. Az ORFK mikor egységesíti álláspontját a magasabb beosztásba helyezett, de elõ nem léptetett hivatásos kollégák esetében? Jelenleg nincs olyan körülmény, amely az igények visszamenõleges és egységes rendezését tenné szükségessé. A megszületett, egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek nem alapozzák meg a munkáltatói gyakorlat visszamenõleges megváltoztatását. Viszont egy jelenleg is folyamatban lévõ peres eljárás végeztével a bíróság kérésünkre a Legfelsõbb Bíróság jogegységi döntését fogja kezdeményezni. Gyõr-Moson-Sopron megyében albérleti hozzájárulást csak az kap, aki magánszemélytõl bérel lakást, aki közülettõl vagy intézménytõl, azt elutasítják. Miért? A jogszabályok szerint az önálló lakással és nem a saját(!) lakással rendelkezõk nem jogosultak a hozzájárulásra. Milyen intézkedést tervez a munkáltató a közalkalmazotti bértábla változtatására a megemelt nyugdíjkorhatár miatt? A probléma kezelése munkajogi, gazdaságpolitikai, költségvetési kérdés, ezért a rendõrség átfogó intézkedést nem tud tenni. Az 50 ezer forint hûségpénz mikortól számít be a nyugdíjalapba, a levont járulékokat mikor fizetik vissza a munkavállalóknak? A Hszt. szerint a szolgálati nyugdíj öszszegét a szolgálati viszony megszûnését közvetlenül megelõzõ 365 nap (szökõévben 366) alatt a szolgálati viszony keretében elért, a kifizetés idõpontjában hatályos jogszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetménynek és illetmény jellegû juttatásoknak az elért jövedelembõl levont egészségbiztosítási, nyugdíj- és munkavállalói járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadóval csökkentett havi átlaga alapján kell megállapítani. E felsorolásban nem szerepel a hûségpénz. E jogszabály viszont nincs összhangban a járulékköteles kifizetéseket szabályozó, tb-ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvénnyel. Az IRM többször adott be módosító javaslatot a két törvény összehangolására, azonban ezeket elutasították. Ki fizeti a rendészeti szakközépiskolák állományának a évi béren kívüli juttatását? A rendõrség irányítása alá került szakközépiskolák önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Mivel az idei kereset-kiegészítésükre kormányhatározat a kifizetésig nem jelent meg, az ORFK megelõlegezte számukra a kért összeget. Hol tart a dobogókõi és balatonlellei üdülõk átvétele? Az ORFK most kezdeményezi az IRMen keresztül a két ingatlan vagyonkezelésbe vételét. RÉT-ÜLÉS DEÁK A SZERZÕ FELVÉTELE Cafeteria és nyugdíjpénztár Megkérdeztük a csaknem 67 ezer fõt számláló, több mint 85 milliárd forint vagyonnal rendelkezõ Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár marketingmenedzserét, dr. Hajós Dezsõt: mit kell tudniuk a rendõrségi dolgozók közül cafeteria-juttatásként a nyugdíjpénztári befizetést választóknak az idei változásokról? 2010-ben a korábbi 3%-os önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói támogatás beépült a Ft-os cafeteria-keretbe. Ha valaki ebbõl a béren felül biztosított keretébõl nyugdíjpénztári befizetést is választott, ily módon folytathatja a már megkezdett önkéntes nyugdíjcélú megtakarításainak gyarapítását. Tudni kell azonban, hogy a cafeteria-keretbõl teljesített utalások után nem jár az egyéni befizetésekhez kapcsolódó 30%-os adókedvezmény. Ezért célszerû megtartani az eddigi rendszeres, a jövedelembõl levont 2%-os egyéni befizetéseket. Ezek után továbbra is jár a 30%- os adókedvezmény, az életkortól függõen maximum 433 ezer vagy 333 ezer forint befizetéssel. A HONVÉD Nyugdíjpénztár önkéntes ágának minimum tagdíja a mindenkori minimálbér 5%-a, vagyis 2010-re 3675 Ft. Tagjainknak azt javasoljuk, hogy az egyéni befizetés és a cafeteriakeretbõl teljesített utalás együttes minimum összege ezt lehetõség szerint haladja meg. D. 2010/3. 10

11 ÖK PÓLÓBAN, RÖVIDNADRÁGBAN AZ EGYMILLIÓ ÉJSZAKA VÁROSA Emlékkép a németországi látogatásról HAJDÚSZOBOSZLÓ, KÖZÉP-EURÓPA LEGNAGYOBB GYÓGYFÜRDÕJE NEM CSAK HONFITÁRSAINKNAK JELENTI A GYÓGYVIZET, A REGENERÁLÓDÁST. A VÁROS KAPITÁNYA, DR. DOMJÁN SÁNDOR ALEZREDES ELÕSZÖR A MEGYÉRÕL, A KISTÉRSÉGRÕL SZÓLT. 2010/3. Nyolc rendõrkapitányság és három határrendészeti kirendeltség mûködik Hajdú- Biharban mondta dr. Domján alezredes. A megyén áthalad az M3-as és az M35-ös autópálya, a 4-es és a 33-as fõút, valamint a százas vasútvonal. Hajdúszoboszlónak egész évben jelentõs az idegenforgalma. Az idelátogatók egymillió vendégéjszakát töltenek el itt évente. Rajtunk is áll, hogy ezt nyugalomban tehessék, és messzire vigyék jó hírünket. A határ közelsége miatt igen sok a Romániából érkezõ turista. A nyári fõszezonban magyarul jól beszélõ román rendõröket fogadunk, honfitársaikkal könynyen szót értve hasznos járõrtársak. Tavaly a gyógyfürdõben, a román Bihor megye és Hajdú-Bihar rendõri vezetõivel tájékoztatót tartottunk. Elmondtuk, mit kérünk nyugalmuk érdekében a pihenõktõl, és tájékoztattuk õket rendõri munkánkról, elérhetõségünkrõl. Fõszezonban ugye strandrendõrök is õrködnek a fürdõben? Munkatársaink rendõrségi pólóban, rövidnadrágban jelenlétükkel is visszatartanak sok fürdõtolvajt. A nyáron már Slesswig- Holstein tartományból is delegálnak ide rendõröket. Burkhard Ham, tartományi rendõrfõnök meghívására Németországban járva állapodtunk meg errõl, hiszen mind több a német vendégünk, akik megörülnek az ismerõs egyenruha láttán! Évente ugyanis ezernél több az ismertté vált bûnesetek száma kapitányságunk illetékességi területén. Csökkentésében sokat köszönhetünk segítõinknek, a polgárõröknek. Nemrégiben munkatársam, Fehér Gyula százados hallotta a rádióforgalmazásban, hogy Mikepércsen Hajdúszoboszló rendõrkapitánya, dr. Domján Sándor alezredes 11

12 A rendõr polgárõr közös járõr megszokott és eredményes szolgálati forma egy ismeretlen fegyverrel akarta kirabolni a takarékszövetkezetet. Az ott dolgozó lélekjelenlétét megõrizve azt mondta, idõzáras a páncélszekrény, így csak az asztalon lévõ összeggel távozhatott a támadó. A menekülése útvonalába esõ körforgalomnál vártunk Kovács Sándor polgárõrrel kapcsolódott a beszélgetésbe Pásti Gyula törzszászlós. Fel Fehér Gyula százados hallotta meg a fegyveres bankrablást, majd irányította az elfogást is tûnt, de észlelve járõrautónkat, visszafordult. Bankrablónk üldözés közben a hepehupás úton zsákutcába, egy majorba hajtott, majd megfeneklett. Kiugorva, az erdõ felé futtában eldobta dupla csövû töltött vadászpuskáját. Miután a szántáson beértük, rendõr társaimmal és a polgárõr kollégával, Kovács Sándorral megbilincseltük a jó fizikumú, kigyúrt úriembert, és bevártuk a rendõr kollégákat, akik elõállították a kapitányságra. A százados Keserû Imre törzsõrmesterrel érkezett segíteni az elfogásban. TAKÁCS ISTVÁN A SZERZÕ FELVÉTELEI ÉS REPRÓJA NAGYKORÚ A KERA Tizennyolc évvel ezelõtt indult útjára a Közép-európai Rendõrakadémia elsõ kurzusa. A hagyományoknak megfelelõen az idei megnyitót is az osztrák belügyminisztériumban tartották. Hazánkat dr. Bencze József altábornagy, az ORFK vezetõje és Fehér Zoltán alezredes, a KERA vezetõje képviselte. Meghívottként részt vett az eseményen dr. Boda József dandártábornok, az IRM NOPVK vezetõje, valamint dr. Sárkány István ny. vezérõrnagy, a Rendõrtiszti Fõiskola rektora. Az eltelt évek tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a képzésben eddig részt vett több száz fõ kiválóan elsajátította a nyolc tagország jogi és taktikai eszköztárát, konkrét ügyek közös felderítése számos esetben bizonyította a KERA hatékonyságát és ezzel létjogosultságát. Rendszeresek a szakmai hospitálások, mivel az államok szuverén biztonsága még hangsúlyosabb kérdéssé vált. Megújult nyilvános internetes honlap áll a tanulni vágyók és érdeklõdõk rendelkezésére, a belsõ, zárt felhasználói kör számára pedig személyes kapcsolattartásra, információ- és tapasztalatcserére, kapcsolatkeresésre is van mód. Idén a BRFK bûnügyi informatikai fõosztálya, valamint az ORFK Nemzeti Nyomozó Iroda delegált tanulókat az iskolába, ahol a mostani tananyagban hangsúlyosan lesznek jelen a tulajdon elleni bûncselekmények és egyéb, a szervezett bûnözés körébe tartozó témák. Az esemény kiváló lehetõséget biztosított arra, hogy az osztrák belügyminisztérium biztonsági akadémiájának vezetõje és dr. Horpácsi Ferenc alezredes, az ORFK fõosztályvezetõje megbeszélést folytasson a két állam rendészeti továbbképzésérõl. ILLISZ ATTILA A SZERZÕ FELVÉTELE 2010/3. 12

13 BIHARI PÁLYAVÁLASZTÓK Rostás Ottó zászlós nagyon szeret elõadásokat tartani fiataloknak ÖRÜLÖK, HA SEGÍTHETEK! A berettyóújfalui cigány kisebbségi önkormányzat a helyi rendõrkapitánysággal karöltve szervezte meg nemrégiben a Pozitív példával a sikeres pályaválasztásért program nyitórendezvényét a Kabos Endre Városi Sportcsarnokban. A programsorozat ötletgazdája Papp István, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke bevezetõjében elmondta: a tervezett hat rendhagyó osztályfõnöki órán sarkallják továbbtanulásra a halmozottan hátrányos helyzetû, de nem csak roma származású, éves tanulókat. Az interaktív találkozókra a rendvédelem, a közigazgatás, a közélet, az oktatás, az egészségügy, az irodalom és a képzõmûvészet területén már nevet szerzett, vagy jelentõs eredményeket elért embereket hívnak. A rendezvény fõvédnöke Kállai Ernõ, a 2010/3. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, védnökei pedig Fekete Csaba dandártábornok, Hajdú-Bihar megyei rendõrfõkapitány és Szeifert Ferenc, a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás elnöke volt. Az elsõ alkalommal a bihari kistérség hét települése tíz általános iskolájának hetedikesei és három középiskola tanulói, tanárai, a települések polgármesterei jöttek el. A rendõri pályát bemutató programon Fekete dandártábornok üdvözölve a kezdeményezést, külön örömét fejezte ki, hogy a rendészeti pályával kezdik a programsort. A tábornok a Rendõr kérdésére válaszolva elmondta, a tavaly júniusban kötött együttmûködési megállapodás alapján is örömmel állt a kisebbségi önkormányzat ötletes, sokat ígérõ kezdeményezése mellé. A derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulóinak rendvédelmi bemutatója után Nagy József, az igazgató és Lövei László alezredes, a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola igazgatóhelyettese mutatta be tanintézetét, majd Lingvay Csaba alezredes, a berettyóújfalui kapitányság vezetõje és Makula György õrnagy, az ORFK sajtószóvivõje beszélt pályaválasztásáról. Bemutatkozott Gyöngyösi Tamás Ferenc is, Bihar leendõ elsõ roma rendõre, aki a Rákóczi rendvédelmi osztályában kezdve immár Miskolcon végzõs, és a kistérség elsõ roma származású rendõreként szülõfalujában, Konyáron szeretne dolgozni. Kérdésünkre elmondta: A rendõri pályát azért választottam, mert lakóhelyemen alig van munkalehetõség, valamint érdekes, izgalmas kihívásnak, szerteágazó tevékenységnek találom! Rostás Ottó zászlós, a BRFK bûnmegelõzési állományában dolgozik 12 éve. Hogyan lettél rendõr? A Vörösmarty gimnázium elvégzése után jelentkeztem a rendészeti szakközépiskolába, ami két év kemény kiképzés volt! 13

14 Mert hiszen az utcán nem mondhatja a rendõr az állampolgárnak: elnézést, én ezt nem tanultam meg. Akkor lesz valakibõl jó rendõr, ha tanul és képzi magát! Közterületen dolgozva majdnem nyolc évig megszerettem a szituációkat, amikor helyszínre érkezve látom az állampolgárok szemében; Végre megérkezett a rendõrség! Engem is jó érzéssel tölt el, amikor tudok segíteni. Ráadásul szeretem az egyenruhát is. Tényleg jó benne megjelenni hétvégi szolgálaton, rendezvényen! Mint állítja, az állampolgárok szemében a rendõr még mindig megbecsült szakma. Kedveli a helyzeteket, amikor teljes harci díszben megjelenve az állampolgárok kérdezgetik felszerelésének részeirõl. Felidéznél eseteket, amikor rendõrként tényleg nagyot tudtál segíteni? Sok ilyen volt, például közúti baleseteknél, amikor a sérülteken segíthettem, vagy rablás helyszínén a sértetteken. A legnagyobb élmény, amikor elfogjuk az elkövetõt! Ha ez rögtön nem sikerül, a sértettet tájékoztatjuk a jogorvoslatról, vagy ha a felderítés során megkerülnek az ellopott értéktárgyai. Lingvay Csaba alezredes, a berettyóújfalui kapitányság vezetõje és Makula György õrnagy, az ORFK sajtószóvivõje beszélt pályaválasztásáról Caramel kérésére Terveid? Szeretnél továbbtanulni? Igen, de egyelõre nagyon szeretem mostani beosztásomat. Iskolákba és rendezvényekre járunk, emellett mi is akciózunk gyermekotthonokból elszökött fiatalok fölkutatására. Annál nincs jobb, mint amikor az ember sivító rendõrautóval száguld végig a városon! Emellett nagyon szeretek elõadásokat tartani fiataloknak, felnõtteknek, elmondani, mire figyeljenek a rájuk leselkedõ bûncselekménytípusok kivédésénél, hogy orvosolhatják, ha áldozattá váltak. Horváth László törzsõrmester szintén a BRFK bûnmegelõzési osztályán dolgozik ban végezte a Rendõrtiszti Fõiskolát. Elõször Kispesten dolgozott vizsgálóként, majd az Encsi Rendõrkapitányság nyomozójaként került vissza a BRFK-ra. Gyermekkorom óta rendõrnyomozó akartam lenni, segíteni az embereken a nehéz helyzetükben. Roma származásúként szerettem volna fejleszteni magam, tanulni, stabil hátteret teremteni, szüleimet támogatni. Szerettem volna, hogy a romákra ne úgy tekintsenek, ahogy általában szoktak az emberek, hisz a romák többsége szeretne továbbtanulni, csak nem mindenki teheti meg. Az én továbbtanulásom is sok nehézségbe ütközött; szüleim kisnyugdíjasok mind a ketten, de folyamatosan támogattak tanulási elhatározásomban. Általános iskolába Encsen jártam, majd villamossági középiskolába Miskolcra. Gyöngyösi Ferenc Tamás szülõfalujába, Konyárra készül körzeti megbízottnak A rendezvény zárszavában Fórika László, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa hivatalának fõosztályvezetõje hangsúlyozta: Mai világunkban aki nem tanul, arra munkanélküliség vár! A program a nap arca, a törökszentmiklósi származású Molnár Ferenc Caramel, Megasztár-gyõztes koncertjével ért véget. DEÁK VEZDA LÁSZLÓ FELVÉTELEI 2010/3. 14

15 FÉRFIMUNKA HÖLGYEKNEK OBJEKTUMVÉDÕK A BRFK BEVETÉSI FÕOSZTÁLY KÜL- KÉPVISELETI ÉS OBJEKTUMVÉDELMI OSZTÁLYÁNAK (KOVO) 258 REND- ÕRÉBÕL MINDÖSSZE TÍZ LÁNY KÉP- VISELI A SZEBBIK NEMET. SZINTE CSODASZÁMBA MEGY, AMIKOR A FOLYOSÓN SOK RÖVID HAJÚ, EGYEN- RUHÁS FÉRFI KÖZÖTT FELBUKKAN EGY-EGY NÕ DÚSABB TIN- CSEIVEL, KEDVES MOSOLYÁVAL. A nemzetközi nõnap táján a többségben lévõ férfiak nevében is köszöntve a rendõrnõket, kétszeresen is a hölgyeké az elsõbbség! A KOVO Mosonyi utcai körletének parancsnoki irodájában beszélgettem velük is. Csurilla Linda törzsõrmester Putnokon járt rendészeti fakultációs középiskolába, majd a Miskolci Rendészeti Szakiskolába. Az elmúlt öt év legizgalmasabb szolgálati emléke, amikor meglátott három férfit, amint kocsijukba dobálják fegyvereiket, és elviharzottak. Az Opel rendszámát megjegyezte, jelentette a látottakat, és rendõr kollégái idejében a fegyveres rablók nyomára bukkantak. Alosztályvezetõbõl lettem megbízott osztályvezetõ-helyettes mondta immár Bak Erika õrnagy. A határõrség bevetési fõosztályán dolgoztam az integráció elõtt, akciókat szerveztem, tapasztalatokat gyûjtöttem, amelyeket most hasznosíthatok. Hogyan fogadják a férfi beosztottak, ha nõ az elöljárójuk? kérdeztem Szabó Antal alezredestõl, aki eddig udvariasan átengedte a beszélgetés kezdetét helyettesének. Tavaly augusztus óta vezetem a KOVO-t, azóta semmi különöset nem tapasztaltam ezzel kapcsolatban. Noha az objektumvédelem nem kimondottan rendõrnõi feladat, de ott is megállták a helyüket. Manapság inkább járõröznek a tiszthelyettes hölgyek. A 24 órás szolgálatban többnyire hatóránként váltják a külképviseleteknél felállított õröket. Minden óra meghatározott 15 percét tölthetik az õrbódéban vagy a gépkocsiban. Ha esik, ha fúj. Néhány külképviselet jelezte, hogy nem túl esztétikusak a nagykövetségeknél a régi, elavult, szürke õrbódék. Újabb típusúra kellene kicserélni õket. Hogy ne legyen monoton a felállított õrök szolgálata, váltásuk után 2010/3. Borsos Nelli százados és Kelemen Beáta törzsõrmester gépkocsizó járõrszolgálatot látnak el, majd újra õrködnek. Mennyire csendesek a szolgálatok a külképviseleteknél? néztem kérdõn a parancsnok helyettesére. Feladatunk közé tartozik felelte Bak Erika õrnagy, hogy biztosítsuk a diplomáciai épületekben élõk nyugalmát, munkájuk zavartalanságát. Elõfordult hivatalos személy elleni erõszak. Például a gyalogosforgalom elõl lezárt területre valaki bement, és a felszólításra sem távozott. Amikor az õr megfogta a karját, hogy kivezesse, még bele is harapott. Jogszerû testi kényszer alkalmazásával lehetett csak kitessékelni az illetõt. Kik határozzák meg a külképviseletek és a rezidenciák õrzését? A szükséges intézkedésekrõl a Tárcaközi Koordinációs Bizottság dönt mondta az alezredes. Meghatározzák a Magyar Köztársaság területén mûködõ, a nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvezõ diplomáciai és konzuli képviseletek jegyzékét. Több mint tíz objektumot õrzünk a nap 24 órájában, és majd kétszáz a fokozott, Fegyveres rablókat fedezett fel Csurilla Linda Szabó Antal alezredes, Bak Erika és Stájer Péter õrnagyok visszatérõ járõrözéssel ellenõrzött épületek száma. Az elmúlt esztendõben az alapvetõ feladatokon túl a KOVO állománya a BRFK más szerveivel közösen számos alkalommal közremûködött diplomáciai épületeknél rendezett demonstrációk, valamint külképviselet által szervezett rendezvények biztosításában. Járõrözéseik során a KOVO beosztottai nem mentek el szó nélkül intézkedést igénylõ közúti történések elõtt sem. Errõl az egyik nagykövetség õrzõjéhez való utazás közben gyõzõdtem meg. A táblázat szerint 2009-ben 1464 alkalommal szabtak ki helyszínbírságul több mint tízmillió forintot, és a statisztika nem tartja nyilván azt a sok-sok figyelmeztetést, amelynek pénzbüntetés még nem velejárója. A KOVO-sok több száz alkalommal értesítették a tûzszerészeket robbanószerrõl, és intézkedtek közúti baleseteknél, amíg a helyszínelõk megérkeztetek. De elõállításokról és bûnözõk elfogásáról is hírt adott a kimutatás. Közben Szabó alezredessel megérkeztünk a Kínai Népköztársaság nagykövetségéhez. Társaságunkban volt Borsos Nelli százados és Kelemen Beáta törzsõrmester. Amíg a diplomáciai kocsik számára fenntartott parkolóhelyek jogos használatát ellenõrizték, Szász Péter õrmesterrel váltottam néhány szót az õrbódénál. A tiszthelyettes tavaly szerelt fel, még a rendõri pálya elején tart, de hosszú távra tervez. Nemsokára fiúgyermekük születik. TAKÁCS ISTVÁN A SZERZÕ FELVÉTELEI 15

16 A Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) az ORFK székházában tartotta beszámoló, évindító közgyûlését, amelyen megjelent és köszöntõt mondott dr. Bencze József altábornagy, országos rendõrfõkapitány. MRTT-közgyûlés dr. Sallai János ny. ezredes átveszi az MRTT dr. Kertész Imre-díját Mint dr. Verhóczki János alezredestõl, az MRTT titkárától megtudtuk, a magyar EUelnökség civil oldalról történõ támogatására idei programjával is készülõ szervezetnek jelenleg 667 regisztrált tagja van. A bûnügyi, határrendészeti, katasztrófavédelmi, önkormányzati-rendészeti, vagyon- és személyvédelmi, humán, informatikai és statisztikai, polgárõr, társadalomtudományi, kommunikációs, biztonságpolitikai és migrációs tagozat mellé most szervezõdik az alakuló pénzügyi és gazdaságvédelmi tagozat. Az elmúlt évben a társaság 42 konferenciát, mûhelybeszélgetést, egyéb rendezvényt szervezett, és több pályázatot kiírt. Az MRTT dr. Kertész Imre-kuratóriuma eddigi munkájuk elismeréseként dr. Kertész Imre-díjat adományozott: dr. Ilonczai Attilának, dr. Irk Ferencnek és dr. Sallai Jánosnak. Emlékplakettet kaptak: dr. Balláné dr. Füszter Erzsébet, dr. Halmosi Zsolt, dr. Horváth József, dr. Kacziba Antal, dr. Kincses Ildikó, dr. Szepesi István, dr. Tiborc János, Vörösmarti Mihály. Az MRTT elnökségétõl ugyancsak a társaság érdekében végzett tevékenységük elismeréseként dicsérõ oklevelet vehetett át: dr. Anti Csaba, dr. Csányi Csaba, dr. Demény Ádám, dr. Dsupin Ottó, Horváth Zénó, Fialka György, Kaló József, Kenedli Tamás, dr. Kovács Sándor, dr. Kovács Tamás, dr. Lakatos János, Mogyoródi Gergely, Molnár Katalin, dr. Szakács Gábor, Szoldán Zsolt, dr. Teke András, Varjú Nóra, dr. Windt Szandra és Zán Krisztina. Szöveg és kép: DEÁK Problémamegközelítés, -megoldás A CÉL-E A CÉL? Probléma az, amit valamikor valakinek valahogy meg kell(ene) oldani. Ráadásul a probléma komplex megközelítése kizárja a látszatmegoldásokat, tartós eredményt ígér. Sok esetben újabb problémát szül az elvárás félreérthetõ megfogalmazása. Máskor egyetlen kiragadott elemet keresztelnek el problémának, de az se jobb, ha egy átláthatatlan halmazt. A problémamegközelítés logikus gondolkodás esetén is függ egyebek közt a nézõponttól, meghatározza az élettapasztalat, a motiváció. Sajnos gyakran az aktuálpolitikai megközelítés miatt nehezen készülhet reális és komplex helyzetértékelés, sõt rendszerint maga a problémafelvetés is aktuálpolitikai hátterû. Pedig a megközelítésen múlik a leendõ döntés eredményessége, a megvalósítás sikere; az, menynyire tud illeszkedni az állami, társadalmi, politikai, gazdasági szervezeti, szakmai, egyéni stb. célokhoz. Azaz mennyiben képes a meglévõ komplex rendszerhez illeszkedve, mûködését támogatva funkcionálni, hosszú távon problémamentessé téve a teljes rendszert. Tehát már a problémafelvetéskor alaposan meg kell vizsgálni a rendszer egészét; abban a kérdéses területet, a funkcionalitás, a folyamatok, a feladatok és szerepek, a termékek/szolgáltatások szempontjából. Meghatározott módszertani szabályrendszer követésével, a rendszerfunkciók egyértelmûsítésével világosan megfogalmazhatók a leendõ problémamegoldással kapcsolatos elvárások. A problémamegoldás esetében is meghatározó, milyen információs bázis áll rendelkezésre. A rendészetben, az igazgatásban, a törvényalkotásban, az egyes válságterületek kezelésében stb. elengedhetetlen a politikai konszenzussal, koncepcionálisan determinált ágazati együttmûködés, az illetékesség érvényesítése, az egyes intézmények reformjának, fejlesztésének összehangoltsága, az adott problémák interdiszciplináris, több tudomány- és szakterületet érintõ elméleti megalapozása. A rendészetben célszerû a biztonságot kiindulásnak tekinteni, amihez jön a horizontális, a partnerségi kapcsolatrendszer. A biztonsághoz, rendészethez kötõdõ döntés-elõkészítési és döntési folyamatnak minden esetben tartalmaznia kell a következmények felmérését is. A nem prognosztizálható következmények kezelése az igazi probléma, ezért ezeket már a megközelítésnél mérlegelni kell! A kierõszakolt eredmények esetén a következmények vizsgálata rendszerint mellékes. Pedig a látszatmegoldások, a statisztikai zsonglõrködés, az elnagyolt kivitelezés, a következményeket figyelmen kívül hagyó, nem valós helyzetértékelésre alapozott döntések nem szándékolt következményekkel, rendszerint járulékos mellékhatásokkal jelentkeznek, könnyen kaotikus hatásúak lehetnek. Mert a megoldást rendszerint a pillanatnyi elváráshoz igazítjuk A valós problémamegoldás viszont nem az egyetlen, hanem a jó megoldást keresi! Ha ezt elõre sugallják, akkor nem problémamegoldásról, hanem feladat-végrehajtásról van szó. A problémamegoldásra kötelezett kivárja a szükséges instrukciót. A problémamegközelítést és a -megoldást nehezíti, ha a helyzetfeltáró elemzési fázis vagy elmarad, vagy azonnal az eredményre (adott esetben az elvárás formális teljesítésére) koncentrál. Így aztán rendszerint nem az okot keresi, hanem sokszor az okozót, a felelõst. A kényszerhelyzetek kezelése rendszerint csak átmeneti, de újabb kérdéseket, problémákat felvetõ feszültségoldást jelent. Sokszor nem tudni, mi a megoldás, vagy nem is a probléma oldódott meg, ha az elsõ lépés, a problémamegközelítés nem megfelelõ. A globális környezet problémái hosszú távon kizárólag politikai konszenzuson alapuló szakmai koordináció és egyeztetett forrásbiztosítás eredményeként, hatékony módszertan alapján oldhatók meg. Semmilyen ad hoc, ötletszerû megoldással nem helyettesíthetõk. DR. TEKE ANDRÁS PhD. ny. ezredes 2010/3. 16

17 Könyv hirtelen felindulásból Dr. Tóth István ny. alezredes az NOPVK iránytisztje. Még Koszovóban beszélgettünk életútjáról, missziós munkájáról, megrázó élményt adó, igaz könyveirõl. DIADALMENET ÉS ÖNRABLÁS Miért választottál rendõri pályát? Rendõrcsaládból származom, édesapám bûnügyes volt. Már gyermekkoromban bûnügyi technikus is akartam lenni A rendõrtiszti után a Bûnügyi Szakértõi- és Kutatóintézet fegyverszakértõ tanonca lettem 78- ban, rá négy évre igazságügyi fegyverszakértõ. 91-ben meghívtak a BRFK bûnügyi technikai osztály vezetõjének. Nem tudtam elérni, hogy a bûnügyi munkában a krimináltechnikát és a tárgyi bizonyítást az õket megilletõ szinten kezeljék, ezért 1999-ben lemondtam a beosztásomról, ott maradva fegyverszakértõnek. Mivel 2007-tõl bûnügyekben nem szakérthet a nyomozó hatóság dolgozója, ezért kértem a nyugdíjazásomat. Hogyan kerültél kapcsolatba az NOPVK-val? BRFK-s idõszakomban ENSZ-missziókban voltam, Bosznia-Hercegovinában másfél, majd Koszovóban két évet húztam le. Még aktív fegyverszakértõ koromban invitált az oktatási központ igazgatója, bûnügyi laboruk vezetésére idejöttem. Pár hónap múltával részmunkaidõben helyettesítettem egy betegállományban lévõ, majd miszszióba kiküldött kollégát, aki itt ENSZ fõelõadói beosztást tölt be. Így a bûnügyi labor menedzselése lassan háttérbe szorult. Jelenleg fõként iránytiszti munkát végzek Koszovó, Grúzia, valamint a moldáv ukrán határon levõ határmegfigyelõ misszió felé, illetve elõfordul, hogy a más országban szolgáló kollégákat is segítem. Szabadidõd mivel töltöd? Hobbim a fegyverszakértés, és ez volt a munkám is. Ebbõl adódóan az a boldog rendõr voltam, akinek a pályája egy szál diadalmenet volt, még bûnügyi-technikai osztályvezetõként is. Viszont 1984 óta jóval több mint nyolc órát dolgozom, 92 óta pedig sokkal többet. Itt az NOPVK-n például tavaly, az év elejétõl már júliusra 44 napnyi túlmunkám volt, és a munkával töltött hétvégéim nem számítottam bele. Az alvásigényem 4,5-5 óra, a gyermekeim már felnõttek, a feleségem pedig nagyon toleráns. Mostanában 1,8 embernyi munkaidõt dolgozom. Nem ennyi bõrt húznak le rólam, pusztán ennyire nõtte ki a feladat magát, a feltételrendszert messze elhagyva. A munka mellett tanulás vagy a betegállomány luxusa nem engedtetik meg. Így éppen a saját dolgaimra nincs idõm. Látni vélem viszont az alagút végét, mivel várhatóan új kollégák érkeznek hozzánk, akik átveszik a jelenlegi feladatkörömet. Egy kicsit szeretnék többet élni magamnak, többet szakérteni, bûnügyi technikai vénájú tanfolyamokat szervezni, eleget tenni elõadás-meghívásaimnak ezekre alig tudok magamtól idõt rabolni. Mi a szép az iránytisztek munkájában? A kontraszt korábbi munkámhoz képest. Fegyverszakértõként tárgyakkal dolgoztam, ami fogható, mérhetõ, megállapítható, rekonstruálható. A tárgyak nem vitáznak. Emberekkel foglalkozni egészen más. Korábbi munkámban könnyebb volt a konkrét irányba evezõ munkatársaknak ritmust diktálni a partig. Itt a stabil pont a ritkább. A munka a pályázati felhívások kiadásától a kiválasztásokon át a felkészítésig és a missziókba telepítésig tart, de a kollégák munkáját és a velük kapcsolatos problémákat kintlétük közben is figyelemmel kísérjük, ha kell, idehaza családjukat segítjük a kapcsolattartásban, más egyébben... Az emberekkel való foglalkozásban rengeteg a felemelõ pillanat, a közös eredmény öröme. Nagyon jólesik, amikor a felkészített emberektõl olyan visszajelzések érkeznek a tereprõl, a misszióból, hogy tényleg hasznos, amit kaptak tõlünk! Ha pedig valami hiányzott, vagy változott, a pótlást õk szállítják, így a felkészítés mindig élõ, aktuális ismereteket ad. Nem minden jelölt alkalmas, de a kontingensbe jelentkezõk intellektuális, szellemi, pszichikai, fizikai képességei az átlagnál jobbak, legalább egy idegen nyelvet készség szinten használnak. A missziós csapat ezért kissé belterjes. Kontrasztként megemlítem, hogy jó részük itthon szürke munkaerõ. Magasabb pozícióba alig emelnek közülük valakit, hisz ki tudja, mikor pályáznak el újabb misszióba. Rendszeresen halljuk, az itthon maradottakra hárul a missziókban szolgálók munkája is. A kijutókat sokan irigylik, megfelelõ képességek, kitartás, szorgalom híján... Jól tudom jegyzeteket, könyveket is írtál? Elõször a Janus Pannonius Tudományegyetemnek egy fegyvertani ismertetõt, az RTF-nek egy igazságügyi ballisztikába szóló kis betekintést, illetve két könyvet a miszszióimról. Az elsõ hirtelen felindulásból született nyarán elutasították a boszniai hosszabbítási kérelmünket, mert az akkori belügyi államtitkár szerint Magyarországnak nagyon sokba kerültek a missziók! Noha havonta magyar missziósonként ezer dollárral kevesebb ENSZ-hozzájárulást kellett befizetnie a magyar államnak, aminek töredékébe került egy-egy kontingenstag. Hazaérkezésünkkor terjedt a Balkán-szindrómáról szóló rémhír, amibe minden Balkánon szolgáló belepusztul. (Az alapot pár újságcikk szolgáltatta talán holland és német katonák halálával kapcsolatban, akik korábban fél évet lehúztak Boszniában.) E hisztériára is hirtelen felindulásból megírtam A balkánon szolgáltunk és védtünk címû könyvem. Koszovóba indulva, már többen kérdezték, Ugye ezt is megírod? erre már készültem, így született meg az Üres sírok, az eltûnt személyek maradványai felkutatásának, azonosításának élményeibõl. Erre már többen mondták, hogy érdekfeszítõ. Egyébként a BM-kiadó is egyfajta missziót vállalt könyveim kiadásával, merthogy bevételünk nem volt belõle. Boszniai külszolgálatom idején egyszer horvátországi nyaralásba indulva családommal, pár napra útba ejtettük, bejártuk akkori missziós szolgálati helyemet. A körülmények, viszonyok láttán feleségem csak enynyit mondott: Minden elismerésem a tiétek, missziósoké! DEÁK A SZERZÕ FELVÉTELE 2010/3. 17

18 VESZTESEK VESZTESEI: A MIGRÁNSOK NEM JOBBAN, CSAK ÉLNI! Turó István, a Röszkei Polgárõregyesület elnöke késõ esti szolgálat közben két csoportban migránsokat látott. Nem hasonlítottak az európaiakhoz. Társaival, ifj. Fekete Tiborral és Bödecs Zoltánnal értesítették a rendõröket. Szabó László törzszászlós és Jónás Sándor õrmester Közel az államhatár idézte fel a történteket az elnök, tudjuk, sokan próbálkoznak illegálisan bejutni az unióba, mint ezúttal az albánok, akiket a határrendészek kísérték be a kirendeltségre. Segítõik, az embercsempészek a Mesés Nyugatra ígérték eljuttatni õket. (Vagy magukban egy erdõs területre, ahol azt mondhatják: Ez már Ausztria, Németország. Mehettek!). Szegeden Juhász Bóka László alezredest, a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság migrációs osztályának vezetõjét kérdeztem az egyéb módszerekrõl. Hihetetlen, de sokan nem a jobb megélhetésért, hanem az életben maradásért küzdve próbálnak más országokba eljutni mondta az alezredes. Görögországi táborokban több náció menekültjei gyûltek öszsze. A közelmúltban szétszéledve Magyarországra is vetõdtek többen. A pingpong játszma részesei velünk együtt. A határ túloldaláról átütik õket, mi vissza. Azután újra nálunk a fogadás Kik szervezik a határon való átjutást? Sokan válaszolta Juhász Bóka László. Szerencsére a túloldali szomszédunk is érdekelt az illegális migráció felszámolásában. Nem ritka, hogy csoportosan akarnak az EU-ba jutni (Képünk illusztráció) Tõlük tudjuk, hogy egy Bruce Lee becenevû embercsempész hol, milyen módszerekkel szervezte kuncsaftjait. Õt egy idõre kiiktatták, börtönben ül. De helyébe léptek mások. Néhány túloldali településen üzletszerûen szervezik, keresik a távoli országok szerencselovagjait. Kocsmákban várják a határon átkísérésre, útbaigazításra szoruló jelentkezõket. Akik õszülõ hajuk ellenére fiatalkorúnak vallják magukat abban reménykedve, hogy kedvezõbb befogadóállomásra kerülhetnek. Veszélyt nem ismerve próbálkoznak például a Tiszán is, ahol kész öngyilkosság az átkelés a lélekvesztõ csónakokon. Jóval több felnõttet, gyereket ültetnek be az embercsempészek, mint a ladik teherbíró képessége. Legutóbb tízegynéhányan vesztek a folyóba. Honnan, hova tartottak? Kideríthetõ-e?! * * * A tavasz ugyan beköszöntött, de a déli határ mentét még hó födte. Csípett a szél, mégis ködbe veszett egy túloldali mûködõ magasfigyelõ vasszerkezete. Szabó László törzszászlóssal és Jónás Sándor õrmesterrel álltunk egy vízfolyás mellett. Túloldalán az E504-es szürke határkõ alig tûnik ki a cserjésbõl. A MAFI irányában közel a vasút mutatja a törzszászlós. Mellette sokan átsétáltak már Szerbiából. Egyszer mi is felfedeztük lábnyomaikat, és Sütõ Ferenc õrmesterrel kilométereken át üldözve értük be õket. A mély árokban térdig érhet a jéghideg víz. A honi parton találtak már a határrendészek elszórt, csonttá fagyott ruhákat. Viselõik elõrelátóan vízhatlan szatyorban cipelték át váltás ruhájukat. Már ebben fogták el õket. Jónás õrmester is bekapcsolódott. Egy éjszaka friss nyomokat találva hõkamerával fedeztük fel a négy szõlõhegyen rejtõzõt. A járõrök a pontos hely ismeretében a határsértõk elé kerültek. Iratok nélküli albánok voltak. TAKÁCS A SZERZÕ FELVÉTELEI 2010/3. 18

19 ELINDULT A PONTVADÁSZAT MEGLEPÕEN NAGY ÉRDEKLÕDÉSNEK ÖRVENDÕ RENDEZVÉNNYEL KEZDÕD- TEK MEG A SÉGI PONTSZER- ZÕ VERSENYEK A KECSKEMÉTI OR- SZÁGOS DZSÚDÓBAJNOKSÁGGAL. Számos önkormányzati és rendõri vezetõ megjelenésével minõsítette a sportág jelentõségét. A fõvárosból dr. Dobozi József vezérõrnagy, a Köztársasági Õrezred parancsnoka, a megyétõl pedig Dávid Károly dandártábornok fõkapitány is megtekintette a versenyeket. Húsz rendõri szerv százhúsz versenyzõje küzdött a 17 bajnoki címért. A tavalyi gyõztesekbõl hatan védték meg bajnoki címüket: Aranyi Zoltán (BRFK), Dallos Konrád (Köztársasági Õrezred), Haskó János (Tolna MRFK), Dorfinger Eszter (BRFK), Sarkadi Mária (Hajdú-Bihar MRFK) és dr. Lombosi Melinda (BRFK). Új bajnokok: Ungvári Zoltán (Készenléti Rendõrség), Varsányi Márk (Készenléti R.), Szlezsák János (Készenléti R.). 35 év feletti korosztályból: Bati József (Tolna MRFK), Vass Imre (BRFK), Kósa Dénes (Veszprém MRFK) Szatmári Csaba (Készenléti Re.) Debreczeni Dénes (Csongrád MRFK), Szilágyi László (B.-A.-Z. MRFK), Oláh Orsolya (Hajdú-Bihar MRFK), Gurin Terézia (Komárom-Esztergom MRFK). Különdíjasok: Héjjas János és Horváth Linda, mint a Bács-Kiskun MRFK legeredményesebb versenyzõi. A legtechnikásabbak díját Ungvári Zoltán (Készenléti Re.) és Sarkadi Mária (Hajdú-Bihar MRFK) kapta. A legidõsebb versenyzõ, Labancz Gyula 69 évesen (BRFK), egyéni III. helyezett lett. Az összesített pontversenyben gyõztes a Készenléti Rendõrség 65 ponttal, II. a BRFK 63 ponttal, III. a Bács-Kiskun MRFK 44 ponttal (már harmadszor). A IV. helyezett a Csongrád MRFK 43 ponttal. Jó rendezéssel színvonalas, látványos versenyt láthattunk. Dicséret minden résztvevõnek, és gratulálunk a gyõzteseknek! M. Labancz Gyula, a legidõsebb versenyzõ A MISKOLCI TATAMIN Nemrégiben hét oktatási intézmény 103 versenyzõje küzdött Miskolcon, a 2009/2010. tanévi országos tanintézeti dzsúdóbajnokság 11 címéért és értékes helyezésekért. A több éve itt rendezett dzsúdóbajnokság a korábbi versenyekhez hasonlóan ezúttal is kiválóan sikerült, dicsérve a felkészítõ tanárok lelkiismeretes munkáját. Gyõztesek: Kirchner Adrienn (Adyligeti RSZKI), Czagány Nikoletta (Miskolci RSZKI), Rácz Ivett (RTF), Kosztelnik Fruzsina (RTF), Hegedûs Dóra (Miskolci RSZKI), Fejes Sándor (Miskolci RSZKI), Kelemen Csaba (Miskolci RSZKI), Támár Tibor (Miskolci RSZKI), Dobó Ádám (Szegedi RSZKI), Teszler András (Körmendi RSZKI), Kozsák György (Adyligeti RSZKI), Szlezsák János (Adyligeti RSZKI). Az összesített pontverseny gyõztese a Miskolci RSZKI (98 pont), második lett az Adyligeti RSZKI (87 pont), a harmadik a Szegedi RSZKI (76 pont), negyedik pedig az RTF (54 pont). Legtechnikásabbnak járó díjat kapott Kosztelnik Fruzsina (RTF) és Kelemen Csaba (Miskolc RSZKI) az RKA Alapítvány jóvoltából. MÁNDLI ELEK FITTEN HATVANON TÚL Gyalogstaféta-váltó Csapateredmény A BRSE Nyugdíjas Tömegsport Szakosztály és a Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány szervezésében hagyományteremtõ sportversenyre került sor március 13-án az ORFK RSZKK Vágóhíd utcai objektumában. A rendezvényre az egész országból csaknem 300-an érkeztek, és 209-en indultak a különbözõ versenyszámokban. Teremlabdarúgó-torna gyõztese a Veszprém MRFK; a mellúszásé Csanádi Jánosné és Varga Gyula (BV, Miskolc). Asztaliteniszben gyõztesek: Ábrahám Ferencné (Informatikai Hivatal) és Varga Gyula (BV, Miskolc). Gyalogstafétában (4x200 m váltó) 19 váltó, azaz 76 fõ közül a gyõztes Labancz Gyula (69), Zsitva József (61), Gál József (66), Mándli Elek (64) összetételû BRFK-csapat, amelynek tagjai az elmúlt 40 év alatt már többször szereztek bajnoki címeket. A vándorserleget ezúttal a legtöbb versenyszámban és versenyzõvel részt vevõ Veszprém MRFK érdemelte ki. A díjakat Császár Józsefné, az alapítvány elnöke, Simon Géza ezredes és Golyánné Dopita Judit alezredes adta át. M. E. MÁNDLI FELVÉTELEI 2010/3. 19

20 FOLYTONOS SZAKÉRTELEM NEMRÉGIBEN A TISZTI FÕIS- KOLÁN TETT LÁTOGATÁST DOROTHEE JANETZKE-WENZEL, A NÉMET SZÖ- VETSÉGI KÖZTÁRSASÁG MAGYAROR- SZÁGI NAGYKÖVETE, AKI ELÕADÁST TARTOTT HAZÁJA KÖZIGAZGATÁSI RENDSZERÉRÕL. Prof. dr. Sárkány István ny. vezérõrnagy, a fõiskola rektora a magas rangú vendéget köszöntve elmondta: az intézmény kiterjedt külkapcsolati rendszerében meghatározó szerepe van a német partnerintézményekkel fenntartottaknak. A hallgatói, oktatói cserék egyaránt jelentõsek. A német és a szaknyelv elsajátításán túl a hallgatók Németországból hasznos szakmai élményekkel, gyakorlattal térnek haza. Dorothee Janetzke-Wenzel nagykövet számára a rendõri munka azért is különösen fontos, mert annak sokrétûségét egy ideig a Német Külügyminisztérium Válságkezelõ Központjának munkatársaként tapasztalta. Hisz nemcsak elvégzik a munkát, annak mikéntje is jelentõséggel bír: máshogy kell fellépni egy bûnözõvel szemben, és másként kell közölni a családtaggal, hogy közeli hozzátartozója balesetben elhunyt mondta a nagykövet. Úgy véli, a Rendõrtiszti Fõiskola hallgatói közül Németországban megfordultaknak szélesedik a látókörük. Hazatérve látják, szükséges-e változtatni az itthoni módszereken. Mint megtudtuk, Németországban a közigazgatási rendszer a szövetségi, a tartományi és a települési önkormányzatok szintjébõl áll. Ehhez illeszkedik a negyedik, az uniós, vagyis az európai szint. Fontos szervezõ elv a szubszidiaritás: az állami feladatokat a lehetõ legalacsonyabb szinten kell ellátni. Németországban a szövetségi állam csak akkor avatkozik be, ha a feladatot a települési önkormányzat vagy a szövetségi tartomány nem képes ellátni. A szubszidiaritás az EUkompetenciát is korlátozza: ha egy feladatot meg lehet oldani alacsonyabb közigazgatási szinten, felesleges azt Brüsszelben megoldani. Közigazgatási feladataik a települési önkormányzatoknak és a szövetségi tartományoknak vannak. Települési feladat például az építkezések felügyelete vagy a veszélymegelõzés, klasszikus szövetségi szintû a külügyek intézése, a honvédelem és a hajózás. A jogalkotó a települési önkormányzatok feladatainak meghatározásánál abból indult ki, hogy a helyi adottságokat, problémákat helyben ismerik a leginkább, hozzájuk fordulnak az emberek is. Másrészt a településeken élnek azok a szakemberek, akik a közigazgatási feladatokat a legjobban el tudják látni. Németországban az egyetemek, a tartományi rendõrségekhez hasonlóan a tartományi szinthez tartoznak. Az állam az egyetemekre a közvetett állami közigazgatás keretében saját felelõsséggel elvégzendõ feladatokat ruház át, ezért ezek az intézmények messzemenõ önállósággal rendelkeznek. A tizenhat német tartomány ilyen szintû intézményeiben közszolga dolgozik a szövetségi és a települési önkormányzati szint nélkül. A köztisztviselõi és a közalkalmazotti életpálya politikai semlegességet és igazságosságot követelõ hivatás. Szakértelem és folyamatosság: ez jellemzi a német hivatalnokot. A kormányváltások alkalmával szükség szerint csupán a politikai köztisztviselõi pozíciók cserélõdnek. Ellentételezésként a köztisztviselõknek le kell mondaniuk például sztrájkjogukról. Lehet személyes politikai meggyõzõdésük, de ez a döntést, intézkedést nem befolyásolhatja. Szakértelem és folyamatosság jellemzi a német hivatalnokot. A folyamatosság motiválttá teszi a tisztviselõt, hatékonyabbá válik a munkája. Másrészt garanciát jelent, hogy az hozza meg a döntést, aki a legközelebb áll, és legjobban ért az ügyhöz. A hivatalon belül a referensek, szakügyintézõk önállóak. Saját jogkörben, saját névvel aláírhatják az adott ügy leveleit, döntéseit, határozatait. A német közigazgatási szervek jellemzõje, hogy már középszinten önálló döntési jogkörrel rendelkezik a tisztviselõ, aki kap egy megbízást, és önálló felelõsséggel dönt annak végrehajtásáról. Csak akkor egyeztet feljebbvalójával, ha a döntés hatásköre túlmutat a megbízás keretein. A folyamatosság motiválttá teszi a tisztviselõt, hatékonyabbá válik a munkája. Az önálló hatáskör pedig már középszinten garantálja, hogy az ügyhöz legközelebbi, leghozzáértõbb tisztviselõ hozza meg a döntést. BUDAHÁZI 2010/3. 20