A Közbeszerzések Tanácsának Szervezeti és Működési Szabályzata 1

Átírás

1 A Közbeszerzések Tanácsának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya a Közbeszerzések Tanácsára, munkabizottságaira és tagjaira, valamint a Közbeszerzések Tanácsa Hivatali szervezetére terjed ki. I. FEJEZET A Közbeszerzések Tanácsa jogállása 1. A Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, székhelye Budapest. A Tanács a közbeszerzésekről szóló többször módosított évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkező, autonóm államigazgatási szerv. 2. A Tanács költségvetését az éves központi költségvetés elkülönítetten irányozza elő, előirányzatának terhére átcsoportosítás év közben az Országgyűlés jóváhagyásával hajtható végre. 3. A Tanács üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hozzájárulást semmilyen szervezettől vagy személytől el nem fogadhat, részükre vagyoni hozzájárulást nem nyújthat. II. FEJEZET A Közbeszerzések Tanácsa feladata 1. A Tanács feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését. 2. A Tanács A Tanács a Kbt ának (1)-(2) bekezdése szerinti hatáskörében figyelemmel az 1. pontban meghatározott alapfeladatára különösen 1 A Közbeszerzések Tanácsa 2010/15 (X.28. KT) határozatával fogadta el

2 2 a) figyelemmel kíséri a mindenkor hatályos Kbt. szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását; b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat; c) megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát; d) kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket; e) naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi ea) a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját, eb) a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és azok igazolási módjait, ec) a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét, ed) a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, amely lista tartalmazza az eltiltás idejét is; f) nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről; g) éves összesített statisztikai jelentést készít; h) gondoskodik a Közbeszerzési Értesítő a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) szerkesztéséről és elektronikus kiadásáról, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények közzétételéről, valamint ellenőrzéséről, továbbá a Kbt. által előírt egyéb adatok, információk honlapján, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről; i) honlapján közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem Kbt a (1) bekezdésének f) pontja szerinti adatait, a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát, továbbá a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát (határozatait); j) kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a döntőbizottsági és a bírósági határozatok elektronikusan, ingyenesen, teljes körűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetők legyenek; k) a közbeszerzésekért felelős minisztériummal egyeztetve a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítő útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatok alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról; az útmutatót honlapján, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi; l) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és tejesítését [Kbt (4) bekezdése]; m) elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek támogatását; n) a közbeszerzésekért felelős miniszterrel együttesen részt vesz a közbeszerzési eljárásban részt vevők oktatására vonatkozó feltételrendszer kialakításában; o) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel;

3 3 p) folyamatosan frissíti, karbantartja és honlapján közzéteszi az egyes ágazatokban szokásos vagy megállapított béreket és kapcsolódó közterheket; q) elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját; az irányító szerv jóváhagyásával saját hatáskörben dönt költségvetésének megváltoztatásáról a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint; r) ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat. 3. A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek tevékenységéről, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia a közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulására, a hazai ajánlattevők és ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetére vonatkozóan. A Tanács a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi. 4. A Tanács a kizárólagos hatáskörén kívül eljár és dönt mindazokban a Közbeszerzések Tanácsa általános hatáskörébe tartozó ügyekben, amelyeket az elnök vagy a Tanács ülésének napirendje tekintetében javaslattételre jogosult személy vagy szervezet a Tanács elé terjeszt, illetőleg amelyeket a Tanács a saját napirendjére felvesz. III. FEJEZET A Közbeszerzések Tanácsa és hivatali szervezete alapvető adatai 1. A Közbeszerzések Tanácsa székhelye: 1024 Budapest, Margit krt A Közbeszerzések Tanácsa törzskönyvi nyilvántartási száma (PIR-törzsszám): ; államháztartási azonosító száma: A Közbeszerzések Tanácsa november 6. napján kelt Alapító Okirata június 10. napján, február 18. napján, illetve október 28. napján módosult. 4. A Tanács által ellátott alaptevékenység megjelölése az államháztartási szakágazati rend szerint: Államhatalmi szervek tevékenysége. A Tanács által ellátott alaptevékenység megjelölése az államháztartási szakfeladat rend szerint: Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége. 5. A Közbeszerzések Tanácsa Hivatali Szervezete szervezeti felépítését, illetőleg a szervezet irányítási rendjét és engedélyezett létszámát a 1. számú melléklet tartalmazza. 6. A Közbeszerzések Tanácsa elnöke (a továbbiakban: elnök) irányítja a Közbeszerzések Tanácsa tevékenységét, ellátja mindazon feladatokat, melyet a törvény hatáskörébe utal.

4 4 7. A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Tanács Titkársága végzi. A Titkárságot a Főtitkár vezeti / Kbt 394. (1) /. MÁSODIK RÉSZ A TANÁCS SZERVEZETE 1. A Tanács tíz tagból álló testület. I. FEJEZET A Tanács tagjai 2. A Tanács tíz tagját a Kbt. alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése, továbbá a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek és ajánlattevőinek általános érdekképviselete érdekében egymás között egyenlő arányban jelölik az SZMSZ 2. számú mellékletében felsorolt szervezetek, illetve személyek. 3. A Tanács Elnöke (a továbbiakban: Elnök) a Tanács tagjává válik akkor is, ha nem a Tanács tagjai közül választották. Amennyiben a Tanács Elnökévé valamely tagját választja meg, helyébe az őt kijelölő szervezet (személy) újabb tagot jelölhet a Tanácsba, az Elnök pedig a továbbiakban nem képviseli az őt kijelölő szervezet (személy) szerinti általános célokat vagy érdekeket, és a kijelölő (kijelölők) pedig jogosult a Tanácsba új tagot kijelölni. A kijelölő (kijelölők) a Tanács Elnökével szemben nem élhet a Kbt (6) bekezdésének b) pontjában és (7) bekezdésében biztosított jogával. 4. Nem lehet a Tanács tagja (a továbbiakban: Tag), aki a) országgyűlési képviselő vagy b) büntetett előéletű személy. 5. A Tagok megbízatása legalább két évre szól. A Tagok kijelölésének és visszahívásának további szabályait a kijelölő szervezetek (személyek) állapítják meg. 6. A Tag megbízatását személyesen köteles ellátni, köteles továbbá évenként beszámolni az őt kijelölő szervezetnek (személynek) az általa érvényesítendő célok, illetőleg képviselendő általános érdekek, továbbá a Kbt. céljainak megvalósítása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről. 7. Nem vehet részt a Kbt a (2) bekezdésének d) pontja szerinti határozat előkészítésében és eldöntésében a Tanács azon tagja, aki az üggyel érintett személy Ptk c) pontja szerinti hozzátartozója.

5 5 8. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe, valamint a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe való felvételre, és az abból való törlésre irányuló eljárásban nem vehet részt a Tanács azon tagja, illetőleg annak előkészítésében nem vehet részt a Tanács azon alkalmazottja, akinek az eljárással érintetthez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. 9. A Tanács tagja az Elnöknek köteles bejelenteni az összeférhetetlenségi ok fennállását vagy keletkezését, a folyamatban lévő eljárásban pedig köteles azonnal megszüntetni részvételét. 10. A Tag ideértve az Elnököt és az alelnököt is megbízatása megszűnik: a) a megbízatás időtartamának lejártával; b) visszahívással; c) lemondással; d) a tagságot kizáró körülmény (4. pont) bekövetkezése esetén; e) ha a Tanács a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozatával - a kijelölő szervezet (személy) véleményének figyelembevételével - megállapítja, hogy a tag a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná vált; f) a Tag halálával; g) Összeférhetetlenség megállapításával. II. FEJEZET A Tanács tisztségviselői 1. A Tanács tisztségviselői: az Elnök és az Alelnök. 2. Az Elnök és az Alelnök személyére a Jelölő Bizottság tesz előterjesztést A Jelölő Bizottság megválasztása: A Jelölő Bizottság elnökből és két tagból áll. A Jelölő Bizottságban az ajánlattevői csoportot, a közérdeket képviselő csoportot, valamint az ajánlatkérők általános érdekeit képviselő csoportot egyaránt egy-egy tag képviseli. A Jelölő Bizottságot a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének előterjesztése alapján a Közbeszerzések Tanácsa választja meg a tisztújítás előtti tanácsülésen. A Jelölő Bizottság megbízatása az új tisztségviselő(k) megválasztásáig tart A Jelölő Bizottság feladata: a) előkészíti a tisztújító választásokat, melynek keretében a Jelölő Bizottsági tagok konzultációt folytatnak valamennyi tanácstaggal a jelöltek személyét illetően;

6 6 b) összesíti az elhangzó javaslatokat és elkészíti a jelölőlistát; a jelölőlistán a jelölteket ABC sorrendben kell feltüntetni; c) a jelölőlistát tartalmazó jelentést a tisztújító tanácsülés előtt 5 munkanappal a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságán keresztül elküldi a tanácstagok részére. 3. A tisztújító tanácsülésen bármely tanácstag újabb jelöltet állíthat. A jelölőlistán szereplő, illetve a tisztújító tanácsülésen megnevezett személy csak akkor válik jelöltté, ha a jelölést a tisztújító tanácsülésen személyesen is megerősíti és elfogadja, valamint a Tanács erre vonatkozó kérésére ismerteti addigi közbeszerzési gyakorlatát és szakmai ismereteit, illetve a saját tevékenységével és a Közbeszerzések Tanácsa jövőbeni működésével kapcsolatos elképzeléseit. 4. A tisztségviselő személyéről a Tanács titkos szavazással határoz. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a jelenlévő tagoktól a megválasztáshoz szükséges kétharmados többséget, a Tanács a szavazást annak eredményességéig szükség szerint megismétli. 1. Az Elnök 1. Cím Az Elnök a) ellátja az Országgyűlés költségvetési fejezet Közbeszerzések Tanácsa cím felügyeletét; gondoskodik az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv vezetőjének az államháztartás rendjéről szóló, valamint egyéb jogszabályokban előírt feladatai ellátásáról és gyakorolja az ez alapján őt megillető jogosítványokat [Áht évi XXXVIII. törvény 49., Ámr. 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet], jóváhagyja a cím éves költségvetési javaslatát és zárszámadását, amelyről a Tanács ülésén beszámol; b) kiadja a Közbeszerzések Tanácsa szervezeti egységeinek működését érintő belső szabályzatokat, így különösen: - a közszolgálati szabályzatot; - a munkaügyi szabályzatot; - a számviteli politikáról szóló szabályzatot; - a leltározási és leltárkészítési szabályzatot; - a selejtezési szabályzatot; - az értékelési szabályzatot; - a pénzkezelési szabályzatot; - a kötelezettségvállalás munkarendjét meghatározó szabályzatot; - a bizonylati rendet megállapító szabályzatot; - a számlarendet meghatározó szabályzatot; - a belső ellenőrzésről szóló szabályzatot; - a Közbeszerzések Tanácsa munkavállalóinak lakáscélú támogatási rendszeréről szóló szabályzatot;

7 7 - a hivatali vendéglátás finanszírozásáról szóló szabályzatot; - az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló szabályzatot; - az egyéb, a vonatkozó jogszabályokban kötelezően előírt és a működéshez szükséges szabályzatokat. c) képviseli a Tanácsot, képviseleti jogosultságát szabályzatban állandó jelleggel, illetve írásban esetenként a Tanáccsal közszolgálati viszonyban álló személyre átruházhatja [Kbt (1) bek. a) pont]; d) részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a Tanács éves beszámolóját [Kbt (1) bek. b) pont]; e) elnöki tájékoztatót ad ki a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról [Kbt (1) bek. c) pont]; f) javaslatot tesz állami elismerésekre, kitüntetésekre; javaslatot tehet a Tanácsnak szakmai elismerés, cím alapítására; g) kezdeményezi a Tanács rövid úton való szavazását (kivéve a személyi ügyekben) halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében [Kbt (1) bek. d) pont]; h) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Tanács Főtitkára (a továbbiakban: Főtitkár), a Főtitkár-helyettes, a Gazdasági Igazgató, a Humánpolitikai Vezető, a Belső Ellenőr valamint a Tanács Titkárságának alkalmazottai, és a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában; i) a Tanács elé terjeszti a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket, amennyiben a közbeszerzési biztos az összeférhetetlen helyzetet nem szünteti meg [Kbt (2) bek. d) pont]; j) a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével közvetlenül kapcsolatos tervezeteket a Tanács elé terjeszti, illetve kezdeményezi az illetékes munkabizottság összehívását [Kbt (2) bek. b) pont]; k) kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a Kbt ának (1) bekezdése szerinti esetben, azaz - ha az ajánlatkérő a Kbt. 16. (3) bekezdésében meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg a Közbeszerzések Tanácsának az éves statisztikai összegezést, továbbá - az éves statisztikai összegezés megküldését felhívás ellenére sem teljesítő ajánlatkérővel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezi [328. (1) bek. a) pont]; - a Kbt. 18. (5) bekezdése szerinti esetben, valamint - a Kbt (3) bekezdése szerinti esetben.

8 8 l) megküldi a felügyeleti és a külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek részére a közbeszerzési szerződés módosításáról, illetve teljesítéséről tájékoztató hirdetményt, ha abból valószínűsíthető, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a törvénybe ütköző módon módosították, illetőleg a szerződésszegés olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért valamelyik fél felel [307. (3) bek.]; m) a Közbeszerzések Tanácsa nevében határozatot hoz - a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvételről, illetve a névjegyzékből való törlésről, a bejegyzés megújításáról, a névjegyzékben szereplő adatok módosításáról, továbbá az e célból benyújtott kérelmek esetleges elutasításáról [Kbt (4)-(5) bek., 383. (1) bek., 383/A. (1) bek., 384., 380. (5) bek.,]; - a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételről, illetve a jegyzékéből való törlésről [Kbt (5) bek., 389. ]; n) ellátja a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvényben meghatározott feladatokat. 2. Az Elnök kinevezése öt évre szól, a kinevezés egyszer ismételhető. 3. A Tanács elnökére a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvényt valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény közigazgatási államtitkárra vonatkozó rendelkezéseit a közbeszerzésekről szóló CXXIX. törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. Az elnök a közigazgatási államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult. Az elnök felett a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja. 4. A Tanács az Elnökre vonatkozóan, a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény szerinti munkáltatói jogköre gyakorlásából eredő részjogosítványait és a célfeladat meghatározását a Főtitkárra delegálja. Nem vonatkozik jelen pont a Tanács Kbt-ben szabályozott jogköreire. 5. Az Elnök az összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentést a Tanácsnak köteles megtenni. 2. Cím Az Alelnök A Tanács a Tagok közül öt évre a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével hozott döntéssel Alelnököt választ. Az Alelnök megbízatása öt évre szól. Az Elnököt távolléte esetén az alelnök helyettesíti a törvényben meghatározottak szerint. Az Alelnök a hatályos Kbt. rendelkezései szerint nem áll közszolgálati jogviszonyban a Közbeszerzések Tanácsával, ezért a hivatali szervezet vonatkozásában kötelezettséget nem vállalhat.

9 9 III. FEJEZET A Tanács testületi eljárása 1. A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja; az ülések időpontját éves munkatervében kell előirányozni. 2. A tanács ülését az Elnök tűzi ki, a Főtitkár hívja össze. A Tanács ülését indokolt esetben a munkatervben előírtakon túl a tervezett ülések közötti időpontra is össze kell hívni. A Tanács ülésen kívül is hozhat testületi határozatot, ha az Elnök halasztást nem tűrő ügy eldöntése érdekében ülések közötti időszakban rövid úton (telefaxon vagy e- mailben) kezdeményez szavazást. 3. A Tanács ülését megelőzően a Tanács ülésének napirendjére, illetve szakértő vagy más személy meghívására az ülés tervezett időpontja előtti tízedik munkanapig javaslatot tehet a Tanács bármely tagja, a Főtitkár és a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke; a javasolt témát a Tanács napirendjére fel kell venni. A javaslatot indokolni kell, a napirendi javaslathoz két példányban mellékelni kell annak írásbeli előterjesztését a határozati javaslattal. A javaslattevő az előterjesztés elkészítéséhez igényelheti a Titkárság közreműködését az ülés tervezett időpontja előtti tizenötödik. munkanapig. A napirendet és a meghívottak személyét az Elnök hagyja jóvá. 4. A Tanács ülésére szóló meghívót és a napirenden szereplő előterjesztéseket és tájékoztatókat a Főtitkár küldi ki úgy, hogy a Tanács tagjai az ülést megelőző legkésőbb négy soron kívüli ülés esetén két munkanappal megkapják. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és idejét, a napirendet és az egyes napirendi pontok előadóit, továbbá a tagok felkészülését szolgáló esetleges további tájékoztatást. A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő előterjesztéseket és tájékoztatókat. 5. A Tanács ülését az Elnök vezeti. Az ülés megnyitása után az Elnök szavazásra bocsátja az ülés napirendjét, melyről a Tanács dönt. További napirendi javaslatot tehet a Tanács bármely tagja. A javaslatot az Elnök bocsátja szavazásra. 6. Az ülésen a Főtitkár a Főtitkár-helyettes, a és a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt. a Tanács üléseinek állandó meghívottja a Gazdasági Igazgató, a Humánpolitikai Vezető, az Elnöki Jogi Tanácsadó és a Főtitkári Jogi Tanácsadó. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökhelyettese, a Jogi Főosztály vezetője, a Nemzetközi és Oktatási Főosztály vezetője, a Közgazdasági Elemző főosztály vezetője, az Informatikai Főosztály vezetője, a Hirdetményellenőrzési Főosztály vezetője napirendi ponthoz kapcsolódóan, meghívás esetén vesz részt. Adott napirendi ponthoz kapcsolódóan, egyedi esetben a tanács tagjai, a Főtitkár és a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének javaslatára az Elnök szakértőt hívhat meg. 7. A Tanács akkor határozatképes, ha a Tagok kétharmada jelen van, illetve ha rövid úton kezdeményezett szavazás esetén a Tagok kétharmada szavaz. A Tanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az Elnök és az Alelnök, a Közbeszerzési

10 10 Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese megválasztását, valamint annak megállapítását, hogy a Tanács tagja a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná vált, amelyhez a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges. 8. A Tanács a tanácsülésen bármely tagjának kezdeményezése alapján napirendjére újabb témát is felvehet. Amennyiben a téma megtárgyalásához előkészítő anyag összeállítása szükséges, a témát a következő ülés napirendjére tűzi. 9. A Tanács üléséről a Főtitkár jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a megjelentek felsorolását, a napirendet és annak előadóit, a tanácskozás lényegét, továbbá a határozatokat. A jegyzőkönyvet az Elnök és a Főtitkár írja alá, a Tanács két tagja hitelesíti. A jegyzőkönyvet a Főtitkár küldi meg a Tanács tagjainak az ülést követő 15. napig. A Tanács ülésen kívül meghozott testületi határozatáról a Főtitkár emlékeztetőt készít, melyben fel kell tüntetni, hogy ki javasolta a Tanács döntését, mi volt az ülésen kívüli eljárás indoka, kik és milyen úton kapták meg a javaslatot és mi volt a szavazás eredménye. Az emlékeztetőt az Elnök és a Főtitkár írja alá, és a Főtitkár küldi meg a Tanács tagjai részére. 10. Az ülések és az ülésen kívüli határozatok iratainak megőrzéséről a Titkárság gondoskodik. 11. A Tanács tagja kezdeményezheti, hogy az Elnök hívja fel az ajánlatkérőt a Kbt.-ben meghatározott, a közbeszerzéssel kapcsolatos iratok megküldésére [Kbt. 5. (5) bek., 7. (3) bek., 93. (3) bek., 217. (3) bek.]. 12. A Tanács a közérdekű bejelentések és javaslatok elbírálása során az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló évi XXIX. törvény szabályai alapján jár el. A évi XXIX. törvény 142. (6) bekezdése alapján a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető. 13. A tanács ülésein a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökéhez és elnökhelyetteséhez konkrét jogorvoslati ügy kapcsán kérdés nem intézhető. A Tanács, illetve a Titkárság a Közbeszerzési Döntőbizottság adott ügyben született határozatával összefüggésben nem foglalhat állást. IV. FEJEZET A Tanács munkabizottságai 1. A Tanács állandó és eseti munkabizottságokat hozhat létre. A Tanács állandó munkabizottságot működtet különösen a személyügyi kérdésekben, a jogszabálymódosítás, joggyakorlat fejlesztés területén, a minősített ajánlattevők, illetve a hivatalos közbeszerzési tanácsadók listájának vezetésével összefüggésben, a Tanács oktatási tevékenységével kapcsolatosan, továbbá az informatikai fejlesztések és az elektronikus

11 11 közbeszerzés terén, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó közgazdasági elemzéseket illetően. Lehetőség van ezen ügykörök egy bizottságon belüli összevonására, csoportosítására is. 2. Az egyes munkabizottságok létszámát a Tanács állapítja meg azzal, hogy tagjainak száma legalább három fő. A munkabizottság tagjait a Tanács bízza meg. 3. A munkabizottság meghatározott feladat elvégzésére külső szakértőt is igénybe vehet, ennek esetleges költségét előzetesen egyezteti a Főtitkárral, véleménykülönbség esetén az Elnök dönt a szakértő foglalkoztatásáról. 4. A Tanács tagja bármely munkabizottságba jelentkezhet, illetve tanácskozási joggal bármelyik munkabizottság ülésén részt vehet. A bizottságok összetételére a Tanács tagjaival történt előzetes konzultációt követően a Főtitkár tesz javaslatot. 5. A munkabizottság tervezett ülésének helyéről, idejéről és napirendjéről a munkabizottság vezetője a Főtitkárral történt egyeztetés után dönt. Az ülésre a Főtitkár a munkabizottság tagjait meghívja, egyúttal a Tanács valamennyi tagját értesíti az ülésről. A munkabizottság ülésén részt vehetnek: a Főtitkár, a Főtitkár-helyettes, továbbá a Titkárság adott témában illetékes munkatársa(i). Az ülésen hozott döntésekről, javaslatokról szükség szerint tartalmi összefoglaló készül. 6. Az ülést a munkabizottság vezetője vezeti. 7. A munkabizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább a tagok fele jelen van. 8. A munkabizottság a meghozandó döntésekről szavaz, döntéseit a szavazattöbbség elve alapján hozza meg. A szavazás során a tagokat azonos szavazati jogok illetik meg. 9. A Tanács munkabizottsága általános hatáskörében: a) a Tanács, vagy az Elnök megbízása alapján részt vesz a Tanács hatáskörébe tartozó feladatok teljesítésében, a Tanács, illetőleg az Elnök döntésének előkészítésében; b) kezdeményezi a hatáskörébe tartozó ügynek a Tanács napirendjére tűzését; c) a Tanács elé terjeszti a közbeszerzésekkel kapcsolatos megállapításait, javaslatait. 10. A Tanács állandó munkabizottságait, valamint azok feladat- és hatásköreit a 3. sz. melléklet részletezi.

12 12 V. FEJEZET Közbeszerzési Döntőbizottság 1. A Tanács mellett Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) működik, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése. A Döntőbizottság hatékony működését a Tanács költségvetéséből kell biztosítani. 2. A Döntőbizottság a Tanács által meghatározott számú és a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló elnökből és közbeszerzési biztosokból áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel. 3. A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a Tanács a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával, öt évre választja meg. A Döntőbizottság elnökhelyettesét a Tanács a Döntőbizottság elnöke javaslatára, a közbeszerzési biztosok közül választja meg. A Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese újraválasztható. 4. A Döntőbizottság szervezeti és működési rendjét a Döntőbizottság Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. HARMADIK RÉSZ A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA MUNKASZERVEZETE I. FEJEZET Elnöki Titkárság és az Elnöki Jogi Tanácsadó, a Belső Ellenőr, a Humánpolitikai Vezető, és a Gazdaság Igazgató 1. Cím Elnöki Titkárság és az Elnöki Jogi Tanácsadó Az Elnöki Titkárság az Elnök irányítása és az Elnöki Jogi Tanácsadó közvetlen felügyelete alá tartozó önálló szervezeti egység. Az Elnöki Titkárság feladata: a) az Elnök munkájának segítése; b) az Elnök személyéhez kapcsolódó titkársági feladatok ellátása (az Elnöknek címzett ügyiratok, határidős feladatok elvégzésének figyelemmel kísérése, iratok kiadmányozásának technikai és szervezési teendői);

13 13 c) az Elnök programjainak szervezése, belföldi tárgyalásainak előkészítése, külföldi programjainak szervezése, nemzetközi konferenciákon való részvételének előkészítése. Az Elnöki Jogi Tanácsadó feladata: a) az elnöki munkát segítő háttér anyagok készítése, ezek szakmai egyeztetésének szervezése, figyelemmel kísérése; b) az Elnök közbeszerzésekkel kapcsolatos rendezvényeken, konferenciákon történő szereplésének előkészítése; c) a közbeszerzési vonatkozású sajtóhírek figyelemmel kísérése; d) az Országgyűlés és bizottságai tevékenységének figyelemmel kísérése, a plenáris és a bizottsági üléseken való elnöki részvétel támogatása. e) felelős azért, hogy a tanácstagok az ülések tárgyalási és tájékoztató anyagait a kialakított rendnek megfelelően időben megkapják; f) gondoskodik a tanácsülési jegyzőkönyvek szerkesztéséről, hitelesítéséről, illetőleg arról, hogy a hitelesített jegyzőkönyvet a Tanács tagjai megkapják; g) intézi az állandó és eseti az Országházba, illetve az Országgyűlés Irodaházába történő belépési engedélyeket, valamint a hivatali gépkocsik parkolási engedélyét; h) vezeti a tanácstagok nyilvántartását és az abban történt változásokról tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsa illetékes munkatársát, valamint a tanácstag visszavonása, illetve új tanácstag kinevezése során intézi a parlamenti belépők kiadásával és bevonásával kapcsolatos feladatokat, valamint gondoskodik a Tanácsot érintő változások honlapon történő átvezetéséről; i) részt vesz a protokoll rendezvények előkészítésében. j) közreműködik a sajtótájékoztatók előkészítésében; k) előkészíti a vezetői értekezleteket.

14 14 2. Cím Belső Ellenőr 1.) A Belső ellenőr az Elnök irányításával, az Elnöknek közvetlen alárendeltségben, munkaterv szerint végzi ellenőrzési feladatát, különösen az alábbiakat. A belső ellenőr feladatai: a) vizsgálja és értékeli a vezetői ellenőrzési rendszer kiépítését és működését, a működés jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; b) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; c) javaslatot tesz az ellenőrzési rendszerek javítása és továbbfejlesztése érdekében; d) ajánlásokat és javaslatokat tesz a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban; ezen belül ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket, értékeléseket készít a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek, a belső kontrollok javítása, továbbfejlesztése érdekében; e) figyelemmel kíséri az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. f) vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; g) ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében; h) tanácsadási tevékenységet lát el a költségvetési szerven belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint. 2. A belső ellenőr tevékenységét az Elnök által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint megbízási szerződés alapján végzi [193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 4. (2) és (5) bek., 6. (2) és (3) bek., 8. ]. A belső ellenőrzés részletes szabályairól külön szabályzat rendelkezik.

15 15 3. Cím Humánpolitikai Vezető A Humánpolitikai vezető az Elnök irányításával, az Elnök közvetlen alárendeltségében végzi tevékenységét. A humánpolitikai vezető feladatai: a) ellátja a Titkárság és a Döntőbizottság személyügyi feladatait, kezeli a személyi iratokat, gondoskodik előírt tárolásukról és megőrzésükről; b) közreműködik a munkatársak kiválasztásában, minősítésében; figyelemmel kíséri és előkészíti a munkatársak előresorolását, átsorolását és minősítését; c) felügyeli az illetményszámfejtést és a munkaügyi adminisztrációt; ellátja a létszámgazdálkodással és bérgazdálkodással összefüggő feladatokat; d) ellátja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben előírt adatszolgáltatási feladatokat; kapcsolatot tart a központi közszolgálati adatnyilvántartó szervezettel valamint a Kormányzati Személyügyi Központtal; e) segítséget nyújt a Tanács Elnökének munkáltatói jogköréből adódó feladatainak ellátásában; f) szervezi a közigazgatási vizsgákra való felkészülést; g) ellátja a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítása körébe tartozó feladatokat; h) részt vesz a munkáltatói kölcsön iránti kérelmek elbírálásában; i) felügyeli, folyamatosan karbantartja, aktualizálja a közszolgálati joggal és munkajoggal kapcsolatos belső szabályzatokat; j) ellátja a munkatársak üdültetésével összefüggő feladatokat, kapcsolatot tart a Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal; k) szervezi az apparátus belső oktatását és továbbképzését; l) ellátja a biztonsági megbízotti teendőket, kapcsolatot tart a Nemzetbiztonsági Hivatallal, továbbítja a nemzetbiztonsági vizsgálati indítványokat és az előírásoknak megfelelően tárolja az ezzel kapcsolatos iratokat; m) ellátja a Tanács tagjai, valamint a kijelölt munkatársak vagyonnyilatkozatainak elkészítésével kapcsolatos teendőket, kapcsolatot tart az Országgyűlés Hivatalának,

16 16 valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékes munkatársaival, az előírásoknak megfelelően tárolja a munkatársak vagyonnyilatkozatait. 4. Cím Gazdasági Igazgató A Tevékenységét érintő jogi szabályozásnak és munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően elsődlegesen: a) ellátja az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm rendelet (továbbiakban: Ámr.) 15. -ában meghatározott feladatokat; b) ellátja a gazdasági szervezet vezetőjének feladatait, az Ámr nak megfelelően javaslatot tesz a gazdálkodás rendjének szabályozására, gondoskodik a gazdálkodási szabályok betartásáról, betartatásáról; c) javaslatot tesz a gazdasági szervezet ügyrendi szabályozására. A Gazdasági Igazgatót távollétében a Gazdálkodási és Pénzügyi Főosztály vezetője teljes jogkörben helyettesíti. II. FEJEZET A Főtitkár és a Főtitkár-helyettes a) vezeti a Titkárságot [Kbt (1) bek.], melynek keretében - szervezi, irányítja és felügyeli a Titkárság főosztályainak, osztályainak, valamint a közvetlen irányítása alatt álló munkatársak tevékenységét; - gondoskodik a szervezet hatékony kialakításáról, gondoskodik a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeiről; - beszámoltatja a vezetőket feladataik elvégzéséről, a vezetésük alatt álló szervezeti egység munkájáról, meghatározza további feladataikat; - dönt a szervezeti egységek hatásköri ütközése esetén; b) feladatkörében képviseleti jogosultsággal rendelkezik, az Elnök meghatalmazása alapján bármely ügyben képviseli a Tanácsot; c) összeállítja a Tanács éves beszámolójának tervezetét és ellenőrzési tervét, azokat jóváhagyásra a Tanács Elnökéhez terjeszti; d) tanácskozási joggal részt vesz a Tanács ülésein;

17 17 e) javaslatot tesz a Tanács éves munkatervére, beszámol annak teljesítéséről; f) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel [Kbt (2) bek. o) pont], irányítja a nemzetközi együttműködésből eredő feladatok teljesítését; g) az Elnök által átruházott hatáskör mértékéig gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai vonatkozásában [Kbt (2) bek.]; h) felelős a Közbeszerzések Tanácsa költségvetési cím tervezéséért és zárszámadásának elkészítéséért; i) a Gazdasági Igazgató felügyeletével ellenőrzi a gazdasági szervezet feladatait, érvényesíti a gazdálkodás rendjét; javaslatot tesz a költségvetésben szereplő előirányzatok felhasználására, a költségvetés módosítására; közreműködik a bérgazdálkodási feladatok ellátásában, valamint közreműködik a gazdasági szervezet ügyrendi szabályozásában; j) intézkedik a közbeszerzési és tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság, és a bíróság határozatai kivételével egyéb közlemények, útmutatók, tájékoztatók közzétételéről a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa honlapján [Kbt. 12. (2) bek., 18., 19., 34. (2) bek., 178. (2) bek., 378. (1) bek. c) pontja, 379. (2) bek. h), k) pontjai]; k) kiadja a jegyzék szerinti igazolást a minősített ajánlattevő részére [Kbt. 13. (1) bek.]; l) közvetlenül, írásban tájékoztatja a minősített ajánlattevőket az ajánlattevők jegyzékbe vételének módosított szempontjairól és igazolási módjairól, egyben felhívja a minősített ajánlattevőt megfelelőségének igazolására [Kbt (1) bek., 390. (2) bek.]; m) gondoskodik az ajánlatkérők nyilvántartásának naprakész vezetéséről [Kbt. 18. ]; n) a közbeszerzési eljárás nyilvánossága érdekében felügyeli a Közbeszerzések Tanácsa számára a Kbt. 17/C. -ában előírt kötelezettségek teljesítését; o) gondoskodik a munkabizottsági ülésekkel kapcsolatos hivatali feladatok ellátásáról, a döntésekhez szükséges információk biztosításáról, előkészíti a munkabizottság ülésének napirendjéhez kapcsolódó előterjesztéseket; p) gondoskodik a tevékenységi körét illetően a Tanács működésére vonatkozó szabályzatok elkészítéséről; q) biztosítja és ellenőrzi az ügykezelési, adatkezelési, adat- és titokvédelmi előírások megtartását.

18 18 A Főtitkárt munkájában a munkaköri leírásának megfelelő jog- és hatáskörben a Főtitkárhelyettes segíti, tartós távolléte esetén teljes hatáskörrel helyettesíti. A Főtitkár-helyettes a.) A Tanács Elnöke és a Főtitkár által meghatározott jog- és hatáskörben részt vesz a Tanács Titkársága szervezeti egységei munkájának irányításában, ellenőrzésében. b.) Távollétében teljes jog- és hatáskörrel helyettesíti a Főtitkárt. III. FEJEZET A Közbeszerzések Tanácsa Titkársága 1. A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Tanács Titkársága végzi. A Titkárságot a Tanács közbeszerzési törvényben foglalt feladatainak ellátására, végrehajtására tekintettel saját jogkörében a Főtitkár irányítja és vezeti. 2. A Titkárság keretén belül főosztályok és osztályok működnek. 3. A Főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban, mely jogviszonyra a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni. A Főtitkár kizárólag a Tanács Elnöke által átruházott hatáskörben gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai vonatkozásában. A Főtitkár a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult. 4. A Titkárság működésének részletes szabályait a Főtitkár által külön utasításban megállapított ügyrend tartalmazza. 5. A Titkárság szervezeti egységei összeállítják és koordinálják a Tanács honlapjának saját feladatkörükbe tartozó tartalmát. IV. FEJEZET Főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető A Közbeszerzések Tanácsa Titkársága keretein belül működő főosztály, illetve osztály vezetését szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező vezető beosztású munkatárs látja el, aki a jogszabályok, a Tanács belső szabályzatai, felettese döntései, rendelkezései alapján vezeti, koordinálja, ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkavégzését. A főosztályvezetőt a kinevezett főosztályvezető-helyettes teljes jogkörrel helyettesítheti.

19 19 A főosztályvezető, osztályvezető feladatai: a) közreműködik az Közbeszerzések Tanácsa törvényi kötelezettségeinek megvalósításában, gondoskodik a főosztály, osztály feladatkörébe tartozó tevékenységek eredményes ellátásáról; b) a Tanácsot és szervezetét érintő jogszabály megjelenése esetén kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét; c) a Titkárságon belüli és azon kívüli munkakapcsolatban a Titkárság ügyrendjében meghatározott módon képviseli az általa vezetett szervezeti egységet; d) átruházott hatáskörben kiadmányozási jogokat gyakorol; e) belső munkaértekezletet tart; f) gondoskodik a szervezeti egységek közötti információ áramlásáról és az egyes szervezeti egységek együttműködéséről; g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a felettes vezetője megbízza. A Tanács Elnökét, alelnökét, tagjait és köztisztviselőit érintő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza. V. FEJEZET A köztisztviselők és ügykezelők 1. A főosztályok és osztályok munkatársai a szervezeti egységek vezetői megbízása, felhatalmazása alapján a Titkárság képviseletében eljárva végzik a feladatkörükbe tartozó ügyekben az ügyintézési, szervező, koordináló és külső kapcsolattartási feladatokat. A köztisztviselőknek ismerniük kell szakterületüket, az ügyintézés általános szabályait, a munkaterületükre vonatkozó hatályos jogszabályokat, a szervezeti egység munkáját érintő rendelkezéseket. A köztisztviselő részére közvetlen felettese adhat utasítást. Ha felsőbb vezető közvetlenül utasítja őt, akkor erről közvetlen felettesét utólag tájékoztatni kell. 2. A hivatali szerv vezetője a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.) 30/A. (1) bekezdése alapján szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a Ktv-ben foglalt feltételekkel rendelkező köztisztviselőnek. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a Közbeszerzések Tanácsa felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 20%-át. 3. A hivatali szerv vezetője továbbá a Ktv. 32. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján főtanácsadói és tanácsadói munkaköröket létesíthet. 4. Az ügykezelők, valamint a fizikai dolgozók a felettesük által meghatározott feladatokat kötelesek ellátni. Az ügykezelő a kapott utasítások és határidők, valamint a

20 20 munkakörére vonatkozó szabályzatok figyelembevételével ellátja a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat. 5. A Közbeszerzések Tanácsa köztisztviselőire, ügykezelőire és munkaviszonyban álló munkavállalóira vonatkozó részletes szabályokat külön szabályzat valamint a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága ügyrendje tartalmazza. A munkaköri leírásra vonatkozó szabályokat az 5. számú melléklet foglalja össze. VI. FEJEZET A Titkárság keretein belül működő szervezeti egységek 1. Cím Főtitkári Titkárság és a Főtitkári Jogi Tanácsadó A Főtitkári Titkárság a Főtitkár irányítása és a Főtitkári Jogi Tanácsadó közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egység. A Főtitkári Titkárság feladata a Főtitkár munkájának támogatása, a Főtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek programjainak szervezése, a titkársági teendők ellátása, valamint a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága eredményes működését elősegítő koordináció. A Főtitkári Titkárság a titkársági teendők körében: a) ellátja a központi, egységes rend szerinti iktatási feladatokat; b) figyelemmel kíséri a Tanács tagjainak, a Főtitkárnak címzett ügyiratok, határidős feladatok elvégzését; c) az iratok kiadmányozásának technikai és szervezési teendőinek ellátása körében rendszerezi és döntésre előkészíti a Főtitkárnak címzett ügyirat- és levélforgalmat, eljuttatja a Főtitkár által intézkedésre kiadott anyagokat a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez; d) az irattárazással kapcsolatos teendők körében ellátja az irattári elhelyezés és megőrzés feladatait, kapcsolatot tart a Magyar Országos Levéltárral, gondoskodik az iratok selejtezéséről, szervezi az iratok kézbesítését; e) ellátja a Főtitkár programjainak szervezésével, egyeztetésével, időbeli tervezésével, belföldi tárgyalásainak előkészítésével kapcsolatos feladatokat; a Nemzetközi és Oktatási Főosztállyal együttműködve közreműködik a Főtitkár külföldi programjainak szervezésével, valamint a nemzetközi konferenciákon való részvételének előkészítésével kapcsolatos feladatokban; f) közreműködik a sajtótájékoztatók előkészítésében;

21 21 g) előkészíti a Főtitkári értekezleteket; h) továbbítja a Főtitkár utasításait az egyes szervezeti egységekhez; i) vezeti a feladatkörébe tartozó nyilvántartásokat; j) központi ügyfélszolgálatot működtet; k) részt vesz a protokoll rendezvények előkészítésében; l) nyilvántartja és megőrzi az ajánlatkérő tájékoztatóját az ajánlatokról, melyeket azért nyilvánított érvénytelennek, mert nem tartotta elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az ajánlattevő indokolását a lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalás kapcsán [Kbt. 87. (4) bek.]. A Főtitkári jogi tanácsadó feladatai: a) részt vesz a Közbeszerzések Tanácsa éves országgyűlési beszámolójának elkészítésében; b) a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének vezetésével összefüggő feladatok ellátásának támogatása; c) az Informatikai Főosztály vezetőjének feladat- és hatáskörét nem érintve, közreműködés a Közbeszerzések Tanácsát érintő elektronikus közbeszerzésekkel összefüggő feladatok ellátásában (jogszabálytervezetek véleményezése, témában tartott hazai és nemzetközi fórumokon Közbeszerzések Tanácsa képviselete) d) feladatával összefüggő hazai és nemzetközi események figyelemmel kísérése, azokon történő részvétel, illetve a Közbeszerzések Tanácsának képviselete e területeken; e) előkészíti a Közbeszerzések Tanácsa alapító okiratát, a szervezeti és működési, illetve egyéb szabályzatát, és a jogszabályi környezet változásának megfelelően folyamatosan figyelemmel kíséri, aktualizálja azokat; f) vezeti a Főtitkári titkárságot; g) jogtanácsosként jár el a Közbeszerzések Tanácsa hivatali szervezetével kapcsolatos ügyekben; h) tanácsot ad a Közbeszerzések Tanácsa mindennapi, belső szervezeti működése szempontjából jelentős jogi kérdésekben; i) előkészíti a Főtitkár iránymutatása alapján a szükséges hivatalos leveleket;

22 22 j) véleményezi, illetve elkészíti a Tanács, illetve a Titkárság szerződés-tervezeteit; k) egyéb, a Közbeszerzések Tanácsa Főtitkára és az Elnök által meghatározott feladatok ellátása, az Elnöki Jogi Tanácsadó közreműködésével. A Jogi Főosztály feladatai: 2. Cím Jogi Főosztály a) véleményezi és az érintettekkel egyezteti a Tanács részére megküldött jogszabálytervezeteket, elkészíti a válasz tervezetét; b) figyelemmel kíséri a közbeszerzési szabályok alkalmazásának gyakorlatát, a tapasztalatok alapján egyeztetés kezdeményezésére tesz javaslatot az érintett szervezetekkel; c) a jogalkalmazási tapasztalatok alapján jogszabály-módosítási javaslatokat dolgoz ki [Kbt (2) bek. a) pont]; d) részt vesz a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabálytervezetek tárcák közötti egyeztetésében; e) figyelemmel kíséri a jogszabályok megjelenését; a Tanácsot és szervezetét érintő jogszabály megjelenése esetén kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét; f) a közbeszerzési jogszabályok gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait figyelembe véve, előkészíti az útmutató tervezetét a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatok alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról, intézkedik annak véleményezésre történő megküldéséről a közbeszerzésekért felelős minisztérium felé; intézkedik az útmutatónak a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről [Kbt (2) bek. k) pont]; g) részt vesz a jogalkalmazási tapasztalatok értékelése, feldolgozása alapján, a gyakorlati munkát segítő tájékoztatók, segédletek összeállításában; h) elkészíti a közbeszerzési törvény hatályos egységes szerkezetbe foglalt változatát, majd gondoskodik ennek honlapon történő közzétételéről; i) feladatkörében javaslatot tesz az elnöki tájékoztató kiadására, előkészíti az elnöki tájékoztatót, szakmai szervezetek kezdeményezésére történő elnöki tájékoztató kiadásánál lefolytatja az ennek érdekében szükséges egyeztetést, javaslatot tesz az elnöki tájékoztató szövegére; j) közreműködik a Tanács éves országgyűlési beszámolójának, és a feladatkörét érintő tanácsi előterjesztések előkészítésében;

23 23 k) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések módosításáról, illetve teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményeket abból a szempontból, hogy azok tartalma alapján valószínűsíthető-e a szerződések módosításra vonatkozó Kbt.-ben előírt szabályok sérelme, illetve történt-e szerződésszegés; l) szerződések módosításáról, illetve teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények vizsgálata alapján szükség esetén javaslatot tesz a Közbeszerzések Tanácsa Elnökénél a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás megindítására és előkészíti a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárások megindításához szükséges iratokat, dokumentumokat; m) állásfoglalás keretében felvilágosítást ad a közbeszerzéseket érintő általános megkeresésekre, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával összefüggésben azonban nem foglalhat állást; n) ún. help desk szolgáltatás keretében a Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétett ügyfélszolgálati időben rövid úton, telefonos tájékoztatás útján segítséget nyújt a közbeszerzési eljárások során felmerülő jogalkalmazási problémák megoldásában; o) részt vesz a Közbeszerzések Tanácsa közbeszerzési eljárásainak lebonyolításában; p) ellátja a közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal összefüggő ügyintézést, javaslatot tesz a szükséges változásokra; q) előkészíti a Közbeszerzések Tanácsa elnöke döntése alapján a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárások megindításához szükséges iratokat, dokumentumokat, összeállítja a kezdeményező irat tervezetét; r) gondoskodik az eltiltott/kizárt ajánlattevők listájának vezetéséről, intézkedik a lista aktualizálásáról és annak a honlapon való elérhetőségéről; s) intézkedik a Kbt. 86. (6) bekezdésében megjelölt információk egységes formába foglalásáról, valamint a Közbeszerzések Tanácsának honlapján történő közzétételéről [Kbt. 86. (10) bek.]; t) ellátja a jogi állásfoglalások adatbázisával kapcsolatos teendőket; u) tanácsot ad a Közbeszerzések Tanácsa szempontjából jelentős közbeszerzésekre vonatkozó kérdésekben; v) közreműködik a Közbeszerzések Tanácsa alapító okiratának, a szervezeti és működési szabályzatának elkészítésében, előkészíti a közbeszerzési szabályzatot a jogszabályi környezet változásának megfelelően;

24 24 z) képviselteti magát a feladatkörét érintő bizottságok munkájában; zs) jogalkalmazási kérdésekben az egységes álláspont kialakítása érdekében egyeztetést kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottsággal. 3. Cím Nemzetközi és Oktatási Főosztály A Nemzetközi és Oktatási Főosztály nemzetközi feladatai körében: a) közreműködik a Tanács éves országgyűlési beszámolójának elkészítésében; b) elkészíti a feladatkörébe tartozó tanácsülési előterjesztéseket és tájékoztatókat; c) indokolt esetben a feladatkörében elnöki tájékoztatók kiadására tesz javaslatot és elkészíti azok tervezetét, továbbá közreműködik a feladatkörébe tartozó tanácsi útmutatók elkészítésében; d) bekapcsolódik a magyar és az uniós jogszabálytervezetek, útmutatók, tájékoztatók és egyéb közlemények véleményezésébe, ideértve a magyar szaknyelvi terminológiával való összhang biztosítását; ennek során véleményezés céljából megkeresi a Tanács illetékes részlegeit, és azok állásfoglalásait beépítve véleményét megküldi az illetékes szerveknek; e) figyelemmel kíséri a közösségi joganyag megjelenését, erről tájékoztatja a Tanács egyes szervezeti egységeit, gondoskodik a Tanács honlapján történő közzétételről, indokolt esetben kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét, tájékoztatások kiadását a jogalkalmazók megfelelő tájékoztatása és felkészítése érdekében; f) figyelemmel kíséri a környezetvédelmi és szociális szempontok közbeszerzési eljárásokban történő érvényesítésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, útmutatókat, tájékoztatókat és egyéb közleményeket, továbbá részt vesz ezek véleményezésében, elérhetővé tételében; az e tárgykörrel kapcsolatos magyar, illetve nemzetközi rendezvényeken képviseli a Tanácsot; g) figyelemmel kíséri az Európai Közösségek Bírósága (Európai Bíróság) közbeszerzési tárgyú határozatainak megjelenését, erről tájékoztatja a Tanács egyes szervezeti egységeit, gondoskodik a Tanács honlapján történő közzétételről, továbbá amennyiben a határozat nem áll rendelkezésre magyar nyelven és azt a határozat tartalma indokolja, elkészítteti annak fordítását; h) elkészíti az Európai Unió többi tagállama és az Európai Bizottság tájékoztatását a belföldi illetékes szervezetekről, igazolásokról, nyilatkozatokról és nyilvántartásokról, amelyekkel az ajánlattevő, az alvállalkozó, továbbá az erőforrást