Családom, születésem, gyerekéveim

Átírás

1 1

2 Tartalomjegyzék Családom, születésem, gyerekéveim... 3 A Rákócziánumban az első elemi év ( ) Az Áldás utcai iskola ( ) A Marczibányi téri általános iskola ( ) A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium ( ) Budapesti Műszaki Egyetem ( ) A Vegyiműveket Szerelő Vállalat ( ) Az Olajterv ( ) Részt vételem a zsanai gázkitörés elfojtásában Kirándulás Irakba Vegyiműveket Tervező Vállalat ( ) Mikrotechnika Kft. ( ) Interauditor Neuner és Heinzl Tanácsadó Kft. ( ) Ernst & Young Kft. ( ) Procont Holding Rt. ( ) Szinergia Projekt- Működés- és Változás Menedzsment Kft. (2002) Qualiso Informatikai és Tanácsadó Kft. ( ) Politizálásom az úgynevezett rendszerváltás után Aláírásgyűjtés Gyurcsány lemondásáért, előrehozott választás kiírásáért Képviselői tevékenységem Az önkormányzati választásokon való részvételem Őrangyalom vigyázott rám egész életemben Befejező gondolat

3 Családom, születésem, gyerekéveim június 18.-án születtem Budapesten a Bethesda Kórházban. Édesanyám Lay Ilona, Olga, Hőlak-Trencsén Tepliczen született 1904-ben. A Lay család állítólag Skóciából származott, majd mivel nem akartak áttérni az anglikán hitre elüldözték őket, onnan kerültek Franciaországba, ahonnan a Hugenották üldözése miatt menekültek el, s végül a legtöbb Lay Rákosmező környékén telepedett le. Édesapám Nowotny Cornel gépészmérnök, születésemkor a Láng Gépgyár főmérnöke volt. Ő katolikus, míg édesanyám református családból származott. Édesanyám Így édesanyámnak reverzális után engedélyezték a Római Katolikus templomban való esküvőt édesapámmal. Elbeszélésük szerint az ő esküvőjük volt az első a nemrégen előtte felavatott Lehel téri templomban. (Árpád-házi Szent Margit-templom). 3

4 Édesapám felmenőivel és további családtagjaival én nem találkoztam, apai nagyapám 1935.ben halt meg, nagyanyám Crettier Henriett volt, akinek testvérére Crettier Rezső (Rudolf)-ra mindig nagyon büszke voltam, mert ő 1900-ban a Párizsi Olimpián súlylökésben és diszkoszvetésben is helyezett (4. és 5. hely) lett, s többszörös Magyar Bajnok volt. Sajnos vele már nem találkoztam, a II. Világháborúban meghalt, s apai nagyszüleim is a születésem előtt haltak meg. Édesapám testvére, Nowotny Aladár az orosz fronton halt meg a háborúban. 4

5 Anyai nagyszüleimmel még hosszabb ideig ismertük és szerettük egymást. Nagyapám nagyon rátermett, harcos alkatú ember volt, aki nagy súlyt helyezett a mindennapi testnevelési gyakorlatokra. Anyai nagyszüleim esküvői képe Nagyapám, Lay Lőrinc Nagyanyám, nagyapám, dédanyám, édesanyám és nagybátyám Nagyanyám Nagyapám vidám társasága, jobboldalt fekszik nagyapám 5

6 Nagyapám eredetileg Rákospalotán, a Pázmány utca 111.-ben lakott. Ő vasúti főtiszt volt annak idején Trencsénben, és mesélték róla, hogy ben úgy menekült meg a burzsujokat kiirtani akaró Szamuely és barátainak bandájától, hogy vasúti munkatársai egy hordóba bújtatták és fölrakták egy Pest felé tartó mozdony rakterébe. Így sikeresen megmenekült. Nem tudom, hogy visszatért-e Trencsénbe, mert Lenke nagynéném ban Budapesten járt iskolába, s édesanyám is itt végzett a főiskolán. Lehet, hogy akkor már itt maradt a családjával. Anyai Nagyanyám A következő képen szüleim esküvője utáni családi összejövetel fotója látható, ha jól tudom, ez még a Róbert Károly kőrúti lakásunkban készült. A képen az álló sorban: Lay Géza, édesanyám testvére, Nowotny Henrietta (édesapám testvére), Lay Lenke, édesanyám testvére férjével, nemes Fekésházi Fekésházy Lajossal, Zboray Emilia, férjével Nowotny Aladárral. Az ülő sor: id. Nowotny Cornel (apai nagyapám), Lay Lőrinc (anyai nagyapám), édesanyám és édesapám, Zwekanovits Irma (anyai nagyanyám) 6

7 Géza nagybátyám szeretett jól öltözködni, s amolyan dzsentri életet élt. Lenke nagynéném volt György bátyám keresztanyja, mivel az én keresztapám Szomolai Sándor nagyon hamar elmenekült Magyarországról, s felesége, Juci Kemi nem sokkal utána követte, én Lenke nagynénémet és Lajos nagybátyámat hívtam Keminek és Kepinek. Szomolai Sándor és Juci Kemi később Brazíliában, Sao Paolo egyik részén, Ciracicabában telepedtek le, s Sanyi Kepi híres építész lett ott. Lay Géza, édesanyám bátyja Kemi (Lay Lenke) férje Fekésházi Fekésházy Lajos, nemesi családból származott, ezért részben kitelepítésben volt részük, majd Budapestre visszakerülésük után, korábbi Királyi Főtanácsos létének ellenére éjjeliőri állást kaphatott csak egy fatelepen Lajos nagybátyám édesapjának arckép-festménye még mindig a falunkon díszeleg, szinte egy-az egyben úgy néz ki, mint ezen a korabeli fényképen. Sajnos a festmény párja, amely György bátyám lakásában volt, és dr. Fekésházy Gyula feleségét, Szilágyi Bertát ábrázolta, egy betörés áldozataként idegen kézbe került. Érdekes, hogy Kepiről is írtak káderjelentést, amihez valahogyan sikerült hozzájutnunk, s azon látszik rajta, hogy visszasírja a régi főúri életet bejegyzés volt. dr. Fekésházy Gyula Fekésházy Lajos György bátyám március 22.-én született, én már háborús gyerek voltam, június 18.-án születtem. 7

8 A keresztelőmet a Regnum Marianum templomban tartották, ez volt az a templom, amelyet később Rákosi Mátyás parancsára fölrobbantottak. Sajnos azóta sem sikerült elérni, hogy a templom eredeti formájában legyen újjáépítve. A keresztelési emléklap Bátyámmal A háború előtt a Róbert Károly körúton laktunk, (unokaöcsém, Tamás most derítette ki, hogy a os szám alatt.) A házunkat bombatalálat érte, ezért szüleim kis nyaralójába, Csillaghegyen a Kinizsi utca 50.-be kellett költöznünk. Ottani tartózkodásunkból már én is emlékeztem a bombázásokra, hogyan menekültünk át a velünk majdnem szemben lévő házba, amelynek legalább pincéje is volt. Azután egy nagy bombagránát landolt a kis házunk homokozójában. Az emlékezetem szerint egy ilyen bomba volt ott: 8

9 (A Róbert Károly körúti lakóház helyén azóta sem épült új, egy ideig a későbbi Nyírő Gyula kórház drog- és alkoholelvonó épületeinek barakkjai álltak ott, majd kissé parkosították a területet. Jelenleg bútoráruház és bemutató terem van az épületünk helyén.) Mivel tartani kellett attól, hogy a bomba esetleg fölrobban, édesanyám sürgős keresésbe kezdett, s fölfedezte, hogy a Bimbó út elején, a 3. számú házban van egy félig lebombázott lakás, amelynek lakói a háború elől Amerikába menekültek. Sikerült kiigényelnünk, s beköltöztünk a romos lakásba. Nagy szerencsével, ezzel a költözéssel megúsztuk az 1945-ös jeges árvizet, amely miatt a csillaghegyi nyaralóban majdnem mennyezetig ért a víz. sajnos eláztatva egy csomó értékes odamenekített bútort. Édesanyám a háború előtt Iparművészeti Főiskolát végzett, s az általa készített sok bőrkötéses könyv is szétázott. A Bimbó úton is sok időt töltöttünk az óvóhelyen, sokszor rohantunk le a harmadik emeletről a pincébe a robbanások közepette. Emlékszem, hogy egyik ilyen lerohanásnál olyan nagy robbanás volt, hogy a légnyomástól a bátyám füléből vér kezdett ömleni. A pincében elég zsúfoltan voltunk, én egy kopott kerti padot kaptam meg ágyamul. Amikor a közelünkben lévő Regent házat a németek által ott raktározott lőszerek, bombák, aknák valahogyan fölrobbantak, akkora dörrenés és rázkódás volt, hogy én ijedtemben be is pisiltem. A fölrobbantott Regent ház Szerencsénkre volt az udvaron egy vízcsap, amit a szomszéd, viszonylag épen maradt ház vezetékéről a mi házunk udvarába az akkori budapesti Főépítész, Kerekes Barna, átköttetett, s így a vízellátás, ha akadozott is, de nem szomjaztunk. Áram hol volt, hol nem, de melegvizet nem lehetett készíteni, így az udvaron sokszor hóolvadékból telt lavórban kellett édesanyámnak engem lefürdetnie. Azóta is irtózom a hideg víztől. Egyszer-kétszer orosz katonák is bejöttek a pincébe, majd magukkal vitték édesapám irhabundáját és karóráját. Cserébe a kezembe nyomtak egy törött kézitükröt, és egy szelet borzasztóan savanyú félszáraz kenyeret. 9

10 A második világháború után a szovjetek által megszállt országokból a Szovjetunió területére málenkij robot címén, a háború borzalmait átvészelt civileket, romeltakarításra való hivatkozással kényszermunkára elhurcoltak, és a hadifoglyok és külföldi internáltak részére a Szovjetunióban létrehozott táborrendszer valamelyik munkatáborába vitték őket. Édesapámat is összeszedték, de szerencséjére az orosz katonák elkezdték a foglyok karóráit összegyűjteni, s közben, egy óvatlan pillanatban édesapám egyik társával együtt sikerült bevetniük magukat egy bokorba, majd futva menekültek egészen a Vérmezőig, így sikerült megmenekülniük. A hidegben való futást édesapám tüdeje eléggé megsínylette. A háború végén összeismerkedtünk a ház lakóival, ott lakott Zágon István író, a fia Zágon Iván dzsessz zongorista, Eisemann Mihály zeneszerző, akinek egyik lányát dr. Kacsóh János, a híres Kacsóh Pongrácz zeneszerző fia vette feleségül, a már említett Kerekes Barna főépítész, dr. Török Zoltán törvényszéki bíró, aki evezős Európa bajnok és 19-szeres evezős Magyar Bajnok volt, és még sok jóravaló ember. Később költöztek a házunkba: Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc díjas, Kazinczy díjas, Érdemes Művész díjas, és számos egyéb díjjal kitüntetett énekes és zenetanár, s egy ideig az 5 év házasság után elvált férje, Pelsőczy László ismert színész és filmszínész. A fölöttünk lévő lakásban lakott Albert Zsuzsa (többek között A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, József Attila-díjjal és Magyar Örökség díjjal kitüntetett) író és költő, és férje Albert Gábor író, akit többek közt József Attiladíjjal, Arany János-díjjal, A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, a Haza Embere díjjal, A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével, Kossuth-díjjal, Berzsenyi Dániel-díjjal valamint Magyar Örökség díjjal tüntettek ki. 10

11 Érdekes, hogy a ház 5. számú lakásainak szárnya a Buday László utcára nézett, és közös fala volt a Buday László utca 2. számú házzal, amelyben volt egy úgynevezett konspirált lakás. Bár a mi szomszédunkban lévő lakásban szellemileg kissé sérült gyerekek is laktak, lehet, hogy e miatt valaki a fűtési cső mellett megbontotta a falat, hogy a résen keresztül leskelődni, és/vagy hallgatózni lehessen. Amikor fölfedeztem, begipszeltem a nyílást. Családunkra sajnos a háború után nehéz idők következtek, édesapámat mindenféle hamis vádak alapján osztályidegennek nyilvánították, sokáig nem kapott állást, csak egy ismerős jóakarójának a gépműhelyében tudott dolgozni, de végül tisztázta magát a vádak alól, s taníthatott a Budapesti Műszaki Egyetemen, szakértői állást, majd osztályvezetői beosztást kapott a Magyar Szabványügyi Hivatalban. Innen került a Vegyiműveket Tervező Vállalathoz, ahol a Vegyterv főkonstruktőre lett. Persze a vádak azért elkísérték, később kétszer is Kossuth díjra terjesztették föl, mindig fölülről elutasították, s nem hagyták jóvá a Tanszékvezető Egyetemi Tanár kinevezését sem ban mégis a Munka Érdemrend Ezüst fokozatával tüntették ki. 11

12 A Rákócziánumban az első elemi év ( ) Hogyan lett az érseki -ből Rákóczi? címmel írta Elekfi László az Új Ember című lapban: Ennek az iskolának szellemi atyja Prohászka Ottokár volt. Az ő eszméinek megvalósítására alakult meg a Regnum Marianum papi mozgalom (kongregáció), és létesült az egyetemi diákság részére a pesti és a budai Szent Imre Kollégium, a középiskolai ifjúság számára pedig 1898-ban a budai Mária Kongregáció, mely aztán megalapította 1903-ban a katolikus konviktust Sebők Imre vezetésével a II. kerületben, a Rókus-hegyi lépcsőnél, egy kis kápolnával. A budapesti Keleti Károly utcában álló Krisztus Király Templom, Árkay Aladár tervei szerint épült 1924-ben. Az intézmény 1907-ben Rákóczi Ferenc nevét vette fel a szabadságharcos fejedelem hamvainak Törökországból való hazahozatala után. Többszöri költözés után került sor a Keleti Károly utcai iskola és kollégium, majd a templom felépítésére. A konviktus neve Rákóczi Kollégium, az iskoláé Érseki Katolikus Gimnázium lett, az egész intézményé együtt Rákócziánum. Az esztergomi érsek csak felügyeletet gyakorolt fölötte, jogilag az iskola nem egyházi, hanem társulati intézmény volt. Felerészben papok, felerészben civilek tanítottak; a kollégiumi nevelők nagyobb része pap volt, és ők végezték a papi funkciókat a kollégiumhoz épült templomban is, melyet Krisztus királyságának tiszteletére szenteltek Rákóczi születésének 250. évfordulóján. A Rákócziánum hat éves koromban (1947-ben) még általános iskolai tagozattal is rendelkezett, ide írattak be szüleim az első elemibe. Az iskola szigorú elvek mellett vallásos nevelésben részesített minket, tanítóink apácák (osztályfőnökünk Mária nővér volt), akik néha rosszaságunkat a tenyérre ütött tolltartó-fedéllel díjazták. A Krisztus Király 12

13 Templomban volt az első áldozásom. Sok tanítóra, tanárra nem emlékszem, azt tudom, hogy az énekórákat Szentkúti Kornél tartotta, de ha jól emlékszem egy-kétszer Bárdos Kornél is odajött, hogy Szentkúti Kornélt segítse júniusának végén került sor az iskola államosítására, s egyben az általános iskolai tagozat megszüntetésére is. Azt tudom, hogy az államosítást Szávai Nándor tankerületi főigazgató irányította, ő később a Rákóczi Gimnáziumban igazgatóm is lett. Az államosítás után kerültem az Áldás utcai iskolába. Az Áldás utcai iskola ( ) Ide jártam elemibe egy ideig, míg 11 éves koromban ki nem rúgtak "politikai tüntetés szervezése" miatt. Az előzményekhez valószínűleg hozzá tartozott, hogy, - mivel elég jó tanuló voltam, - kineveztek az osztály úttörő őrsének vezetőjévé. Az Áldás utcai iskolában minden reggel ünnepélyes zászlófelvonás volt, s az őrsvezető feladata volt, hogy az akkori Szabad Népből egy fontos hírt ismertessen. Akkoriban volt a szovjet kínai határviszály, és a Szabad Nép mindig röviden megemlékezett erről is. Én kabarét csináltam a dologból, mert minden reggel olyat olvastam föl, hogy A Szovjetunió az 512. komoly figyelmeztetést küldte Kínának, másnap az 513., majd az 514. stb. jött. Ezen néhány tanár titokban mosolygott, de az igazgatónknak nagyon nem tetszett, hogy nem vettem komolyan a politikát. Ez után jött a kiebrudalásom története. Az történt, hogy 1952-ben volt egy osztályfőnökünk, Zolnay tanár úr, akit nagyon szerettünk, egyik napról a másikra eltűnt, s helyette egy másik osztályfőnököt kaptunk. Megbeszéltük az osztályban, hogy addig nem ülünk le a padokba, amíg meg nem mondják, hogy hova lett a Zolnay tanár úr. Az új osztályfőnök először elkezdett üvölteni, ekkor a fél osztály leült, majd kirohant, s behívta az igazgatót (egy véres szájú kommunistát, Német Istvánnak 13

14 hívták, jóval később a II. Rákóczi Ferenc gimnázium igazgatója lett), mire a többiek is leültek, én meg azt mondtam magamban, hogy ha megbeszéltük, hogy állva maradunk, akkor én nem ülök le. Erre azt mondták, hogy én szerveztem a tüntetést, és kirúgtak az iskolából. (Így lettem 11 éves koromban politikai tüntetőként nemkívánatos személy.) Később (talán most a 2000-es évek elején Lánszky Imre barátomtól) tudtam meg, hogy Zolnay tanár urat politikai okokból bebörtönözték, vagy deportálták. A padtársam Bibó Pista volt, (akkor még nem tudtam, hogy a híres filozófus, később állam-miniszter Bibó István fia, sőt azt sem tudtam, hogy ki is az a Bibó István.) aki sajnos a rendszerváltozásnak nevezett átalakulás után eleszdéeszesedett. (Pedig még az első olyan választáson, ahol már szabad volt ellenjelöltet állítani a hivatalos Hazafias Népfront jelölttel szemben, mi még együtt tüntettünk, hogy sok emberrel együtt kizártak minket a szavazóhelyiségből tűzvédelmi okokra hivatkozva. Akkor elkezdtem aláírásokat gyűjteni, hogy vigyék be a mi szavazatainkat is, ott ált egy Moszkvics autó, benne hivatalos személyek rádión beszóltak, hogy itt egy fickó aláírásokat gyűjt, bevigyük? Úgy látszik, hogy azt mondták, hogy nem, csak ne fogadják el az aláírásokat. Amikor láttam, hogy nem eredményes az akcióm, szóltam Bibó A Marczibányi téri általános iskola ( ) Az Áldás utcából való kikerülésem után a Marczibányi téren folytattam a tanulást. Nem tudtam, hogy a mellém ültetett osztálytárs csak véletlenül, vagy szándékosan lett padtársam, de hamar rájöttem, hogy ő, és szülei a Marczibányi tér és Ribáry utca sarkán lévő úgynevezett ÁVÓ-s házban laknak. Ettől függetlenül Fáber Andrással jóban lettünk, s bár akkor is elég szabadon beszéltem, soha nem lett belőle politikai hátrányom. Csak később mondta nekem valaki, (azóta sem tudom, hogy igaz-e, vagy sem,) hogy András édesapja volt az a hírhedt Ávós ezredes, dr. Fáber Viktor, aki sok 1956 utáni megtorló perben volt szakértő és a kivégzéseken résztvevő orvosszakértő, aki Mansfeld Péter kivégzésénél is az orvosi esküjét megtagadva hagyta a kötélen hosszú ideig szenvedni Mansfeld Pétert, mert szándékosan nem szorították meg a kötelet, hogy nehogy a halál az akasztáskor rögtön beálljon. Semmi adatot nem találtam, hogy igaz-e, hogy Andrásnak ő volt az édesapja. Andrással később is találkoztam néhányszor, de nem tartottam illendőnek nekiszegezni a kérdést. A tanárokra nem nagyon emlékszem, az osztályfőnökünk Ollé Mihályné volt. A biológia tanárnőnk, Czike Rózsika volt, akinek nagy lelkesedése néhányunkra ráragadt, Debreczy Zsolt barátom, osztálytársam talán neki köszönheti, hogy világhírű természettudóssá, dendrológussá vált. 14

15 Volt egy Révész nevű orosztanárunk, aki egy-két órával járt előttünk az orosz nyelv tanulásában, volt egy Pintérné nevű, ha jól emlékszem számtant tanító tanárnő, aki szintén abban a házban lakott, ahol Fáber András. Egy kalandomra a mai napig emlékszem, amikor valamelyik tanítónk megkérdezte, hogy miről nevezetes a december 21., mire többen jelentkeztek, hogy Sztálin elvtárs születésnapja. Mire én azt mondtam, hogy az év legsötétebb napja. Szerencsére nem lett belőle bajunk, nekem sem, de a családnak sem, mert tulajdonképpen ez igaz is volt. Akkoriban még elég nyápic gyerek voltam, s csak az bátorított föl, hogy egyszer az osztály legerősebbnek tartott gyereke megharagított, nekiestem, s letepertem. Ez megadta az önbizalmamat, s akkor kezdtem sportolni is ben egy barátom belelkesített, s lementem a Margit szigetre, hogy jelentkezzek kajakosnak. Néhány jó barátom és sok osztálytársam szintén felkerült a gimnáziumba. A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium ( ) 1955-ben felvételt nyertem a II. Rákóczi Ferenc gimnázium I./b osztályába. A padtársam itt is először Fáber András, majd később Bakó Laci barátom lett. A gimnázium igazgatója akkor az a Szávai Nándor volt, akinek neve összekötődött az iskola-államosítással, valamint a Cserkész Mozgalom felszámolásával. Ettől eltekintve egy nagyon művelt, rendes ember volt, Kossuthdíjas irodalomtörténész, műfordító volt. Szávai Nándor Többek között ő fordította magyarra II. Rákóczi Ferenc franciául megírt erkölcsi és politikai végrendeletét. Keveset mosolygott, mindig szigorú volt, ezért a Savanyú becenevet ragasztották rá. Azután jött az 1956-os forradalom. Bátyám osztálytársai fölvilágosítottak, hogy van a házunktól nem messze, a Rózsahegy utcában egy pince-helyiség, ahol a Petőfi Kör tagjai szoktak találkozni. Néhányszor én is elmentem meghallhatni a számomra teljesen új gondolatokat, míg október 23.-án egyszer csak a bátyám osztálytársa, Németh Béla szólt, hogy ma a Bem József téren tüntetés 15

16 lesz. Belelkesedtem elmentem. Végig hallgattam a szónokokat, Sinkovics Imre és Németh Béla szavalatait, majd kiadták a jelszót, hogy menjünk a Kossuth térre, a Parlamenthez. Hatalmas tömeggel együtt keltünk át a Margit hídon, s elértük a Kossuth teret, ahol már rajtunk kívül is sokan összegyűltek. A tömeg Nagy Imre nevét skandálta, mi azt sem tudtuk, hogy ki az a Nagy Imre, de együtt kiabáltunk a többiekkel. Egyszer csak megjelent a Parlament egyik erkélyén Nagy Imre, akit, úgy látszott, hogy a mögötte levők, köztük géppisztolyos Ávósok tuszkoltak ki az erkélyre. Nagy Imre elkezdte a beszédét úgy, hogy azt mondta elvtársak. Erre hatalmas füttykoncert következett. Valamiért rossz érzésem támadt, nem voltam egy nagyon bátor ember, de amikor megláttam, hogy az akkori Fölművelési Minisztérium tetején fegyveresek vannak, behúzódtam a Minisztérium árkádjai alá, gondolván, hogy lefelé úgysem fognak lőni, ha erre kapnak parancsot. Szerencsére aznap még nem volt Kossuth-téri sortűz. (Érdekes, hogy később egyetlen kortörténeti dokumentumban sem említették meg, hogy ott már akkor is géppisztolyos katonák voltak.) Azután valaki kihirdette, hogy a Rádió épületénél tűzharcok vannak, így én is elindultam a Bródy Sándor utca irányába. Már egészen közel voltam, erősen hallatszott a puskaropogás, amikor egy kétkerekű kocsin egy fiatal kislány vérző testét (holttestét?) láttam fölfektetve. Inkább visszatértem, és az Üllői úton a Nagy-körút irányába mentem. Az Üllői út József körút sarkán egy kisebb csoportosulás körülvett egy magasabb rangú katonatisztet, hogy adjon nekik fegyvert. Ez nagyon közel volt a későbbi Kilián-ról, majd még később Maléterről elnevezett laktanyához. A tiszt eleinte habozott, majd megszólalt, hogy jöjjenek utánam. Én 15 éves fejjel nem akartam, nem is mertem fegyvert fogni, így elindultam Budára, hazafelé. Én soha nem is vettem részt a fegyveres harcokban, de volt egy nálam 2-3 évvel fiatalabb nagyon jó barátom, akivel egy házban laktunk, ő később csatlakozott a Szabó bácsi féle Széna téri csoporthoz. Egyszer-kétszer láttam még hazajönni, géppisztollyal a vállán átvetett szíjon. Egy 13 éves gyerektől ez nagy hőstett volt. Később próbáltam kideríteni, hogy mi lett a Bángyörgyi Karcsi barátommal, elesett a harcokban, külföldre menekült, bebörtönözték, de soha nem tudtam a nyomára akadni. (Karcsiról még tudni kell, hogy, bár állítólag zsidó családból jött, együtt jártunk ministrálni a Margit kőrúti Ferences templomba. Én már abbahagytam a ministrálást, ő még mindig járt oda.) 16

17 1956-ban a II. Rákóczi Ferenc gimnáziumba is új igazgató jött, Temesi Alfréd, akit a kerek feje miatt Dinnyének becézett a diáksereg március 21.-én megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség, amelybe majdnem-hogy kötelező volt tagként belépni. A mi osztályunk azonban úgy döntött, hogy senki sem fog belépni a KISZ-be. Az osztályban: Herceg Pista, Fáber András, Szabó Ervin, Egerváry Attila, Bakó László, Novotny László Temesi Alfréd Egyedül Fáber András lépett be a KISZ-be, de, - mivel rosszul érezte magát a többiek ellenérzése miatt, - átment a párhuzamos osztályba. Abban az osztályban két munkásőr is volt, az egyik, Dobozy Imre, akinek édesapja később írószövetségi elnök is lett, a másik neve Galicza János. (Dobozi Imréről tudni kell, hogy kb ben egyszer ellátogatott Budakalászra, és fölhívott engem telefonon. Bemutatkozott, hogy Dobozy Imre vagyok, a II. Rákóczi Ferenc gimnáziumból ismerjük egymást. Erre rákérdeztem, hogy Ja, te voltál az a munkásőr? Igenlő válasza után furdalt a kíváncsiság, és megkérdeztem, hogy haszonból, vagy meggyőződésből lett munkásőr. Azt válaszolta, hogy meggyőződésből. Megrökönyödésemet érezve azt mondta, hogy azért, mert az édesapja fönn volt a halállistán. Mikor kérdeztem, hogy milyen halállistán, közölte, hogy az ellenforradalmárok halállistáján, mert az apja volt az Írószövetség elnöke. Utánanéztem, tény, hogy apja kiszolgálója volt a régi rendszernek, de írószövetségi elnök csak a forradalom után 1973-ban lett. Röviden befejeztük a beszélgetést, azóta nem jelentkezett.) Volt egy mozgalom, a Márciusban Újra Kezdjük (MUK) amely a forradalom leverését követő hónapok jelszava volt azok közt, akik abban reménykedtek, hogy a forradalom megismételhető. Ennek a mozgalomnak a tagjai általában Kossuth címeres kitűzőt viseltek. 17

18 Nekem is volt egy kitűzőm, az 1941 júliusában alakult Országos Magyar Kajak Szövetség jelvénye, amelyben középen egy Kossuth címer volt. Én azt viseltem. Egyszer csak szólt az osztályfőnökünk, hogy hívat az igazgató. Bementem az igazgatói irodába, ahol egyedül Temesi Alfréd igazgató fogadott. Rámutatott a jelvényemre, és azt mondta, hogy vegyem le. Mondtam neki, hogy nem veszem, mert ez az OMKSZ jelvénye. Erre azt mondta, hogy Ha azt akarod, hogy az ország összes középiskolájából eltávolítsanak, akkor csak viseld! Én levettem, de nagyon mérges voltam, bár később mondta valaki, hogy volt olyan jóakaróm, aki fölszólította az igazgatót, hogy rúgjanak ki engem. Temesi Alfréd, úgy tűnik, hogy jóindulatból vetette le velem a jelvényt. (Bakó Laci barátomat és osztálytársamat először átirányították a Petőfi Gimnáziumba, majd politikai okokból onnan is - ha jól tudom az ország összes középiskolájából - kirakták. Később neki sikerült elhagynia az országot, és Németországban nyitott egy magyar vendéglőt.) Érdekes tanári karunk volt, osztályfőnökünk Csete Zoltán volt, aki előzőleg a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián volt tanár. Az 1957 februárjában megalakult Egyesített Tisztiiskola tanárainak föl kellett esküdnie a Kádár kormányra, Csete tanár úr állítólag erre nem volt hajlandó, így lett belőle középiskolai tanár. Nagyon rendes ember volt, mindig kiállt mellettünk, sőt az egyetemi jelentkezéseinket is elősegítette. Csete Zoltán Volt még egy érdekes figura, a minket csak rövid ideig tanító földrajz tanárunk, Németh László tanár úr, aki sokszor benyitott az osztályokba óra közben, s gyorsan elmesélt egy politikai viccet, majd távozott. Hogy ez a bátorsága azért volt, mert nem vetette meg az italt, vagy azért ivott, mert nem bírta ki a helyzetet, soha nem tudtuk meg, de később azt hallottuk, hogy az ital pecsételte meg a sorsát. Németh László 18

19 Volt egy fura tanárunk, Tettamanti Béla fizika és matematika tanár. (A Tettás ) Egyszer azt mondta egy órán, hogy egy 4,5 voltos elemmel nem lehet megrázni senkit. Bennem dolgozott a kisördög, s egy ilyen elemre rákötöttem egy telefonrelét, amely bekapcsoláskor jó nagy feszültséget generált. Szóltam neki, hogy ezt fogja meg tanár úr! Az elem reléstül az osztály végéig repült, úgy megrázta Tettamantit. Tettamanti Béla (Egyszer édesanyám egy szülői értekezleten rákérdezett, hogy a szegedi Tettamanti, akit József Attila említett valahol, rokon-e. Tettamanti tanár úr büszkén válaszolt, hogy igen, még él, és betéve tudja a marxizmust.) Na, ez az elemes csínyem eredményezhette azt, hogy igaz, hogy az érettségire úgy mentem el, hogy fizikából biztos, hogy jelesem lesz, a többi tantárgy majdcsak lesz valahogy, mégis egyedül fizikából lett négyesem, az összes többi tantárgyból jelest kaptam. Az osztályunk Póka Endre tanár úr, aki oroszt és németet tanított. Hosszú orosz hadifogság után jött haza Magyarországra. A hadifogság eléggé tönkretette az egészségét, de erős, edzett emberként jól viselte az élet terheit. (Úgy hallottam, hogy egyszer már majdnem hazaengedték a fogságból, de egyike volt azoknak a foglyoknak, akikre Rákosi Mátyás azt mondta, hogy nincs szükségünk volt horthysta katonatisztekre!, így a határról visszairányították őket a hadifogolytáborba. 19

20 1959-ben sikerült jeles eredménnyel érettségiznem, s az osztály szinte valamennyi diákjának sikeres volt az érettségi vizsgája. Szerencsére még elég sokan élünk az akkori Rákóczi IV. B. osztálytársak közül, s 2019-ben a 60 éves érettségi találkozónkon is szép számmal jöttünk össze. Már 1955-ben elkezdtem kajakozni, (többszörös ifjúsági bajnok lettem, 1959-ben ifjúsági versenyző létemre meghívtak a felnőtt válogatott keretbe, később többszörös Magyar Bajnok voltam, Európa Bajnokságon második, negyedik helyet és hatodik helyezést is szereztem.) Kajak pályafutásom történetét az általam írt Fejezetek a Kajak-Kenu Sport Történetéből című könyvben meg lehet találni, így itt nem részletezem. 20

21 1956-ban a Margitszigeten, a csónakházunkhoz vezető út mentén két orosz harckocsi állt. Ez sem rettentett el attól, hogy naponta lemenjek edzésre. Első kajakedzőm egy Tálos Zoltán nevű nagyszerű ember volt, testnevelő tanárként a TF-en is tanított. Amikor az oroszok 1956-ban el akarták foglalni a TF pékségét, ahol a környék lakóinak megsegítésére sütöttek pékárukat, Zoli bácsi és diákjai kézigránátokkal riasztották el őket. A forradalom leverése után Zoli bácsi eltűnt. Sokáig kerestem, nem akadtam a nyomára. Egyszer megtudtam, hogy hol volt előzőleg a lakása, elmentem a szomszédoktól érdeklődni. Tálos Zoltán Ők eleinte kissé gyanakodva fogadtak, de később az egyik szomszéd elárulta, hogy börtönben van. Ez már biztató hír volt, mert megtudtam, hogy él, s néhány évvel később ki is szabadult. Sajnos az egyesületem vezetője, aki jó elvtárs volt, nem vette vissza edzősködni, így egy ideig segédmunkásként dolgozott egy Római-parti csónaképítőnél, majd Pannonhalmára került a Bencés Gimnáziumba testnevelő tanárként. Diákjai nagyon szerették, és tisztelték. A gimnázium vége felé döntenem kellett a továbbtanulásról. Én minden áron orvos szerettem volna lenni, de édesapám azzal az érvvel győzött meg engem, hogy ne menjek orvosira, hogy orvosi mellett majdnem biztos, hogy nem fogok tudni kajakozni, de ha a gépészmérnöki karra jelentkezem a Budapesti Műszaki Egyetemre, akkor ő, ha bármiben megakadok a tanulás során, tud nekem segíteni. Így lettem vegyipari gépészmérnök. Budapesti Műszaki Egyetem ( ) Az egyetemi évek alatt is tovább kajakoztam, így lettem többszörös ifjúsági bajnok, majd ifjúsági versenyző létemre a felnőtt válogatott tagja, majd több nemzetközi versenyen is sikerrel helyt álltam, többek között 1961-ben Magyar Bajnok, majd Európa Bajnokságon negyedik lettem kajak négyesben. Mivel sokszor kellett edzésre járnom, sőt néha edzőtáborok is közbejöttek, én szorgalmasan tanultam, még a villamoson az egyetemre utazás közben is az előző napi anyagokat néztem át. Volt egy hőerőgépek/hőtan tanárunk, Heller professzor úr, akinek föltűnt, hogy sokszor hiányoztam az óráról, ezért rákérdezett, hogy hol ez a Novotny?. 21

22 Mire a válasz jött a padsorokból, hogy kajak-edzőtáborban. Erre Heller azt mondta, hogy lehet, hogy a Novotny okleveles kajakos lesz, de okleveles mérnök az nem, azt garantálom. Legközelebb, amikor egy névsorolvasásnál ott voltam, az első padba ültetett. Hát ott nem lehetett linkeskedni, nem figyelni, szóval jól megtanultam az anyagot. Heller becsületére legyen mondva, hogy nála vizsgáztam, s végül jelest kaptam. Volt egy Bencze nevű elég ellenszenves tanársegédünk. Én akkoriban az újra induló Vicinális Dugóhúzó című egyetemi vicclapba készítettem karikatúrákat, s éppen akkor vettem észre, hogy egy tankörtársamról készített karikatúrát hol rontottam el, s pont akkor mosolyodtam el, amikor a Bencze azt magyarázta, hogy a folyadékok mechanikája a legfontosabb tudomány. Bencze észrevette, hogy mosolygok, s megkérdezte: Kolléga úr miért nevet, olyan nevetséges, amit én mondok? Én túl szemtelenül elkezdtem hátra nézni, mintha nem tudnám, hogy kit kérdez, mire azt mondta, hogy ne forogjon kolléga, önnek szóltam! S akkor jött az én valóban pofátlan megjegyzésem, hogy én nem nevetek, nekem ilyen az arcom. Na, ezzel a szemtelenséggel később kiérdemeltem egyetemi pályafutásom egyetlen utóvizsgáját, mert természetesen hozzá kerültem vizsgára. Itt kell még megjegyeznem, hogy akkoriban a Római Parton egy üdülőben volt a kajak válogatott edzőtábora, s én a reggeli, és délutáni edzést úgy tartottam meg, hogy leeveztem a BME-ig, ott bevittem a kajakomat az A épület aulájába, átöltöztem, bementem órákra. Délután ugyanez, csak visszafelé. Persze ez nem nagyon tetszett az edzőknek, mert a hülye egyetemistával mindig probléma van, mert félre kellett tenniük az ebéd- és vacsorajegyemet. Az egyetemre le- és visszaevezés ötlete nem tőlem származott, az általam nagyra becsült Európa- és Világbajnok, többszörös olimpiai érmes Hatlaczky Ferenctől lestem el. Az egyetemen tandíjat kellett fizetni, s hogy legyen miből, én úgynevezett társadalmi ösztöndíjszerződést kötöttem a Vegyiműveket Szerelő Vállalattal. Ebben a szerződésben olyan kikötés volt, hogy havi 500 forintot kapok, ha négyes a tanulmányi átlagom, s havi 650 Ft-ot, ha jeles. Ha netán a tanulmányi átlagom 3,5 alá süllyedt volna, az egész addig kapott pénzt vissza kellett volna fizetnem. Így lettem végig jeles rendű, mert a pénzre nagyon szükségünk volt. A kikötés az volt, hogy annyi ideig kellett a Vegyépszernél dolgoznom, ameddig kaptam az ösztöndíjat, tehát gyakorlatilag 3 évig. 22

23 A tanulmányi eredményem megbecsüléseképpen kétszer is második helyezettként kitüntetett voltam az egyetem Jó tanuló Jó sportoló versenyén. A Vegyipari Gépek Tanszék vezetője Szántay Balázs volt, aki jól ismerte édesapámat. Neki mesélte egyszer azt a történetet, hogy egyik éjjel úgy fél öt körül csöngetés a lakása ajtaján. Úgy pizsamában ment ki, hogy megnézze, ki az, hát két belügyi egyenruhában lévő alak volt. Ő majdnem bepisilt félelmében, hogy érte jött az ÁVH. Az idősebb tiszt átnyújtott neki egy borítékot, amelyre az volt írva: Személyes Napi Parancs Bizalmas. Remegő kézzel fölbontotta, s a borítékon belül a következő szöveg volt: A holnapi napon Önnél vizsgázik Tímár István elvtárs. Kérjük a vizsgáját megkülönböztetett figyelemmel kísérje!. Így jutott át Tímár István kajakos ezen a vizsgán, minden erőltetés nélkül. A rossznyelvek szerint Fábián László kajakos elvtárs volt az idősebb belügyes. Az egyetem elvégzése után kezdődtek a munkás hétköznapok. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat ( ) A gyár Rákospalotán volt, bár volt egy üzeme a Mázsa utcában is. Én mindig csak úgy tekintettem erre a gyárra, hogy ez nem gyár, csak egy nagyüzemi barkácsműhely. Mindenhol rendetlenség, fegyelmezetlenség fogadott, szóval nem nagyon szerettem a munkahelyemet, de az ösztöndíj-szerződésem odakötött. Először a Technológiai osztályon voltam gyártáselőkészítő technológus, majd itt csoportvezető is lettem. Most is emlékszem arra, hogy amikor egyszer lementem a műhelybe, és megláttam egy nagyon hibás, csúnya hegesztési varratot, megkérdeztem a hegesztőt, hogy mi ez a taknyolás? A hegesztő erre azt mondta, hogy ha olyan jól tudja a mérnök úr, hát mutassa meg, hogy hogyan kell. Pechjére nem sokkal előtte volt sok órás hegesztési gyakorlatunk az egyetemen, s az odahívott társai előtt megnőtt a tekintélyem, mert egy szép varratot készítettem. (Sajnos azóta már nem tudnék hegeszteni, teljesen kijöttem a gyakorlatból). Nekem a kajakválogatottól kikérőm volt, ami azt jelentette, hogy naponta nem 8 órát kell dolgoznom, hanem elég volt csak négy órát. Én ezt így nem akartam igénybe venni, így napi hat órát dolgoztam, de közben igyekeztem olyan teljesítményt nyújtani, mint a többiek 8 óra alatt. 23

24 Persze ez a kollégáimnak sem tetszett, mert így tőlük is joggal várhatták volna el a többletteljesítményt, szóval nem voltam túl népszerű a körükben. Én Snagovban a válogatott mezében Giczy Csaba Novotny László Az itt dolgozott évek alatt 1965-ben Európa Bajnokságon kajak kettesben méteren ezüstérmes lettem Giczy Csabával egy hajóban, majd 1966-ban újra Magyar Bajnokságot nyertem kajak négyesben. Munkatársaim tudták, hogy sportolok, s nagyot nevettem egyik kijelentésük miatt: akkoriban volt a sportriporternek, Novotny Zoltánnak az első futball közvetítése. Amikor másnap bementem dolgozni, a kollégák gratuláltak, mondták, hogy nagyon jó volt a közvetítésem, egyből megismerték a hangomat ben megnősültem, s bár eleinte a házasságom jól indult, 1968-ban teljesen elhidegültünk egymástól, majd 1969-ben el is váltunk. A Vegyépszerben volt egy műveletlen munkáskáder gyáregység-vezetőnk, a Venczák elvtárs. Egyszer, amikor a 6 óra elvégzett munka után összecsomagoltam, hogy induljak edzésre, összefutottam Venczák elvtárssal. Megkérdezte, hogy hova megy? Mondtam neki, hogy edzésre, mire az ő finom modorával azt mondta, hogy forduljon föl! Úgy látszik nagyon csúnyán nézhettem rá, mert rögtön javította a mondatát, arra, hogy boruljon föl a csónakja! Mivel a vége felé jártam már az ösztöndíj miatti odaláncolásomnak, elkezdtem munkát keresni. Volt egy alkoholista 160 kilós dagadt, hazudozó és dicsekvő főosztályvezetőnk, aki lehallgatta a telefon-beszélgetéseimet, és utánam nyúlt, hogy ne vegyék föl, mert ez az alak nem dolgozik, csak kajakozik. Így nem mehettem sem az Alutervbe, sem még egy másik ígéretes munkahelyre sem. 24

25 Az Olajterv ( ) Amikor az Olajtervbe jelentkeztem, kiderült, hogy oda is utánam telefonáltak. Aixinger István műszaki igazgató, aki egy nagyon rendes ember volt, azzal a kikötéssel vett föl, hogy le kellett mondanom a válogatottságról. Ezt én vállaltam, mert nem láttam más kiutat. Ezután még kb. két évig tagja voltam a válogatott keretnek, de nem vettem igénybe munkaidő-kedvezményt, s nem jártam edzőtáborokba. Kajakos körökben úgy is köszöntek nekem, hogy szia, amatőr, mert egyedül voltam a válogatottban, aki teljes munkaidőben és edzőtábori kikérők nélkül sportolt. Így kerültem végül az Olajtervbe, ami akkor még a Szamuely utcának hívott, most Lónyai utca volt Bizományi Áruház árverési csarnokaiból kialakított hatalmas termekben üzemelt. Az első idők számomra borzasztóak voltak, mert el kell képzelni egy fős termet, ahol a többség dohányzott. Minden nap passzív dohányosként nikotinmérgezéssel, fejfájással tértem haza. Úgy tűnik, hogy elég jól végeztem a dolgomat, mert tervezőből irányító tervező, majd szakosztály-vezető, később osztályvezető lettem. Ez utóbbi nem volt egyszerű, először csak megbízott osztályvezető voltam egy ideig, majd akkor, amikor lejárt a megbízási idő, azt meghosszabbították. Ezután újra meg akarták hosszabbítani, ami már törvényellenes is volt, ezért bementem a személyzetire Farkas elvtársnőhöz. Mondtam neki, hogy így nem játszhatnak velem, akkor inkább visszamegyek a tervezőasztalhoz. Rákérdeztem, hogy mi a bajuk velem, rosszul végzem a munkám? Mire Farkasné: Novotny elvtárs lehetne politikailag aktívabb. Én: Kötelező párttagnak lenni? Kisz-tagnak pedig már öreg vagyok. Ő: De mi utánanéztünk, ön soha nem is volt Kisz-tag!. Mondtam neki, hogy egy hetet adok, ha nem kapom meg a kinevezésemet, továbbiakban nem vállalom az osztály vezetését. Kis konfliktus alakult ki, de egy héten belül kineveztek. Későbbiekben először jutalmat ígértem mindenkinek, aki az osztályon abbahagyja a dohányzást. Ez után, amikor a többség már nem dohányzott, betiltottam a dohányzást azzal, hogy időnként biztosítok 10 perc folyosói cigarettaszünetet azoknak, akik nem tudtak lemondani a füstölésről. Mint 25

26 később kiderült, amikor a káderlapokhoz már betekintést kaptunk, hogy ott az szerepelt: Gyakran hoz általa demokratikusnak vélt intézkedéseket. Amikor a személyzeti vezetőt megkérdeztem, hogy ez mit jelent, kiderült, hogy részben a dohányzás betiltása volt az egyik ok, és a másik az, hogy rosszallottam, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok megválasztása nyílt szavazással történik. Kifejtettem, hogy senki sem mer így egy párttag ellen szavazni, mert fél a következményektől, ezért az osztályunkon úgy történt a választás, hogy először titkos szavazással szavaztunk, majd a megállapodás értelmében azt, akit így megválasztunk, már az ellenőrzött nyílt szavazáson meg fogjuk szavazni. Farkas elvtársnő szerint ez nem volt demokratikus, mert a szakszervezeti szabályzat nem titkos, hanem nyílt szavazást ír elő. A harmadik rovásomra írt dolog az volt, hogy amikor a főosztályvezetőnek levelet írtam, nem Turkovich elvtársnak, hanem Turkovich úrnak címeztem azt. Amikor a főosztályi titkárnőhöz került a levél legépelésre, ő ki akarta javítani az úrat elvtársra, mire azt mondtam, hogy elvtárs csak a párttagok között van, én nem vagyok az ő elvtársuk. Egyszer behívtak a Személyzeti Osztályra, s Farkas elvtársnő megkérdezte: Novotny elvtárs, meg tud-e tanulni egy év alatt franciául? Megkérdeztem, hogy miért kellene, mire ő közölte, hogy ha középfokú szintre eljutok, kiküldenek Párizsba egy ösztöndíjjal. Keményen elkezdtem a tanulást, majd amikor eljutottam a középfokú tudásig, akkor tudtam meg, hogy kiküldték helyettem a főosztály pártcsoport-bizalmiját, Pruzsinánét, hogy tanuljon kint nyelvet. Később egyszer odajött hozzám a főosztály egy pártfunkcionáriusa, Süveges Karcsi, s azt mondta, hogy Laci, te leszel az új főosztályvezető. Mondtam neki, hogy nem értem, itt van a Turkovich György, aki egy jó főosztályvezető, hogy jutott egyáltalán eszébe ez a gondolat? Azt mondta, hogy a Turkovichot elküldjük nyugdíjba, és téged jelöltünk. Kérdeztem, hogy mit kell nekem tennem, mert nekem ez egy kissé gyanús. Az volt a válasz, hogy á semmit, csak be kell lépned a pártba! Mondtam, hogy én soha semmilyen pártba sem kívánok belépni, szóval tegyenek le az én jelölésemről. Így nem lettem főosztályvezető, és így kezdődött el a büntetésem. Először átsoroltak főkonstruktőri rangba, ami elvileg egy előre lépést jelenthetett volna, de valójában így kerültem az elefánt-csont toronyba. 26

27 Ettől függetlenül sok pozitív oldala is volt az Olajtervben eltöltött időszaknak. Rengeteg jó ismerősre, sok jó barátra tettem szert, akik közül néhánnyal még most is néha kapcsolatot tartok. Csak néhány jó ismerőst és barátot említek: Beliczay Laci és felesége Lepsényi Edit, Bándy Kund, Bollók Gáspár és felesége Irén (Sutyi), Lengyák András, Németh Kati, Borvendég Gitta, Elekházy Éva, Fenyősi Zoli, Hikádéné Emese, Bagoly Éva, Szarvady Jenő, Lapisné Gérnyi Márta, Tóth László János, Szigeti Magdi, Petrányi Magdi, Poós János, Rácz Zoli, stb. és még néhányan, akik valahogy eltűntek, vagy meghaltak: Tóth Vince, Svastits Zoltán, Kardos Tóni ( ), Tóth András ( ), stb. Az itteni munkám alatt kétszer voltam Angliában az Imperial College-ban 3-3 hónapra és Pozsonyban 3-3 hónapra a Hegesztéskutató Intézetben. Az első alkalmak a Ph.D. (egyetemi doktori) cím megszerzéséhez végzett kísérletekhez az UNIDO által biztosított ösztöndíj keretében történtek 1976-ban. (Tudni kell, hogy az UNIDO ösztöndíj havi 100 angol font volt, ebből kellett a szállásutazási- és étkezési költségeimet fizetni. Akkoriban tilos volt valutát magunkkal vinni a külföldi utazásokra, így zugszállókban való lakhatás, rettenetes mennyiségű gyaloglás, és a reggelin kívül semmi evés volt a büntetésem. A 3 hónap alatt 6 és fél kilót lefogytam, de a gyomorpanaszaim viszont rendbejöttek.) A második alkalom a Magyar Tudományos Akadémia által biztosított aspiránsi ösztöndíj volt a Műszaki Tudományok Kandidátusa cím megszerzése érdekében folytatott posztdoktori tanulmányaim keretében ben. Az MTA ösztöndíj már jóval jobb volt, mint az UNIDO ösztöndíj, így még feleségem, Virág is meg tudott látogatni engem Londonban, s eltöltött ott kb. 10 napot. Így lettem 1976-ban Műszaki Doktor, majd 1982-ben a Műszaki Tudomány Kandidátusa cím tulajdonosa. Az angliai utaimon ismerkedtem meg a számítógéppel, a programozással és az úgynevezett végeselem-analízissel. Voltam egy tanulmányúton Svédországban az ESAB hegesztőgépgyárban, valamint meglátogattam a Volvo autógyárat is ben édesapám meghalt, pont azon a napon, amikor a jelenlegi feleségemmel, volt egyetemi évfolyamtársammal, Csentes Virággal az esküvőm is volt. Édesapám előtte már hosszasan betegeskedett, s bár egy időre leszokott a dohányzásról, újra visszatért a rossz szokása, s ez már (apai nagyapámhoz hasonlóan) a halálához vezetett. 27 Édesapám

28 A Központi Házasságkötő teremben tartott esküvőnk után Olajtervi munkám mellett a BME-n 1975-ben elvégeztem a Hegesztő Szakmérnök képzést, s kitüntetéses oklevéllel okl. hegesztő szakmérnök címet is szereztem, oroszból kandidátusi nyelvvizsgát tettem. A Testnevelési Főiskolán kajak-szakedzői képesítést is szereztem, bár soha nem voltam hivatalosan edző, két egyénnel kapcsolatban a válogatott egyik edzője azt mondta, hogy teljesen tehetségtelenek, mire azt mondtam, hogy fogadjunk, hogy egy éven belül, ha én edzem őket, bent lesznek a válogatott keretben. Sikerült is mindkét személy esetében a fogadásom, érdekes, hogy ezek a személyek nem értékelték később a rájuk fordított időt és energiát. Részt vételem a zsanai gázkitörés elfojtásában január 24-én, szerdán hajnalban Zsanán az északi II. fúrótorony fúrási munkái közben a kút kitört, s a keletkezett szikrától hatalmas fáklyává lobbant sugár világította be a környéket. A kút első oltási kísérletei kudarcot vallottak, mert az eredetileg eloltott fő lángcsóvát az oldalcsóvák újra és újra begyújtották. A kútfejet szabaddá kellett tenni, el kellett távolítani a megrongálódott kitörésgátlót. Fejlettebb módszer hiányában a fejet ágyúlövegekkel távolították el. A kútfej 15 becsapódott lövést kapott, s a 15. lövés után levált a kitörésgátló, s a gázcsóva már egy sugárban tört csak elő. 28

29 Ez lehetővé tette a ZIL járművek platójára szerelt turbinák által keltett erős légáramlás segítségével a tűz kioltását. A tűz eloltása után a hatalmas robajjal előtörő gázsugáron át föl kellett helyezni az új kettős kitörésgátlót a viszonylag sértetlen kútfej-karimára. Az óvatos felszerelés sikerrel járt, nem keletkezett szikra, nem gyulladt be újra a kút. A kútfejhez kúszott szerelőknek sikerült a szerelvény rögzítése is február 14-én újabb akadály merült fel: elzárható-e a kitörésgátló, nem fog-e még nagyobb zűrt okozni az, ha a kitörésgátló a megrongálódott kútfejről leszakad? Este fél 9-kor telefon-riasztás érkezett a Bimbó úti lakásunkra: le kell mennem Zsanára és meg kell állapítani, hogy mi az esélye az elzárás sikerének, ha van esélye, ki kell dolgozni a kút elzárásának gépészeti tervét. Arra a kérdésre, hogy miért pont engem kértek föl a feladatra, hiszen életemben nem vettem részt még ilyen feladatban, a válasz az volt, hogy senki nem meri vállalni a felelősséget a tervért, remélik, hogy majd én igen. Egy nagy Mercédesz autó állt meg 9 órakor a házunk előtt, s a sofőr egyenesen Zsanára hajtott velem. Helyszínre érkezve dr. Szabó Mátyással és Rácz Józseffel az NKFÜ (Nagyalföldi Kőolajkutató Fúrási Üzem) főleg gáztechnológiához, de a gépészethez kevésbé értő dolgozóival közösen hozzáfogtunk a gépészeti feladat megoldásához. Egész éjszaka folyamatosan számoltunk, s reggel 6-ra készen állt az általam javasolt elzárási taktika és terv. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója, Bán Ákos a lehetséges stratégiákat a reggeli értekezleten végighallgatta, majd kijelentette, hogy az általam javasolt módszer veszélyes, a kút újra ki fog törni. (Ez volt részéről a felelősség-áthárítási stratégia, hogy ha baj történik, akkor elmondhassa: én bezzeg megmondtam.) Végül mégis elfogadták az elzárási tervünket, s Bán Ákos kiadta a parancsot az eszerinti elzárás végrehajtására. A műszaki gárda felkészült arra a lehetőségre is, hogy a kútfej az elzárás után leszakadhat, s a kút ismét begyulladhat. A helyszínen tartózkodtak az Olajtervben dolgozó munkatársaim, Pető László és dr. Kiss Barnabás is, akiknek feladata az volt, hogy ha a baleset ezt szükségessé 29

30 teszi, a tűzsugárzás elleni védőpajzsot és a szükségessé váló szerelő-kezelőgödör kiépítést megtervezzék. Szerencsére, és az egész ország megkönnyebbülésére ez nem vált szükségessé, mert február 15-én 11 óra 50 perckor sikerült a gázkút elzárása, majd később a kút elfojtása is. Az addig veszendőbe ment gázmennyiség többmilliárdos kárt jelentett. A gázkitörésről adott első tudósitások még optimista szemlélettel közölték: egy rossz és egy jó hírünk van, mert igaz, hogy kitört a kút, de hát az ilyen kitörések elfojtása már rutinmunka, legalább a fúrás biztosan sikeres, hiszen van gáz. A kút körül foglalatoskodók már korántsem voltak ilyen optimisták. A fúrótorony podesztje a gázkútra omlott, s a kitörésgátló a mechanikus készülék és a lángcsóva hőhatása miatt működésképtelenné vált. A kútból a láng az oldalszerelvények letört csonkján és a kitörésgátlón keresztül több zónában tört elő. A zsanai gázkitörés sikeres elfojtása után az OKGT vezetői (akik valamennyien Moszkvában végeztek) egymás nyakába borulva ünnepelték egymást, tudomást sem véve az elfojtásban résztvevő szakemberekről, sem rólam, aki az elfojtás gépészeti tervét kidolgoztam. Hazaértem után az Olajterv Közlönyben megjelentettem egy szakcikket Zsana a Gépész Szemével címen. Ekkor jutott valakinek eszébe, hogy engem is kitüntessenek az OKGT érdemes (vagy kiváló?, már nem emlékszem) dolgozója címmel és kaptam egy kemény 3000 Ft-os jutalmat. Kirándulás Irakba Volt egy érdekes kiküldetésem Irakba, ahol Bagdadban a Budapesti Kőolajipari Gépgyár műszaki igazgatójával, Láng Tivadarral az iraki fél meghívására arról tárgyaltunk, hogy hogyan, mennyi idő alatt és mennyiért tudnánk egy kőolajipari gépgyárat fölépíteni Irakban. Sok tapasztalatot szereztem az iraki emberek hanyagságáról és nem-tárgyalóképességéről, de egy Irakban dolgozó ismerősöm segítségével eljutottunk olyan helyekre, amelyeket kevés magyar ér el: például a magyar (sumér) történelmi helyeknek tartott Úr és Kis városába, Babilonba, stb. 30

31 Tevegelésem Irakban 31 Láng Tivadarral Babilonban Sajnos, vagy szerencsére, de a gyárépítésből nem lett semmi, mert a Gépgyár és az Olajterv totojázása miatt az ajánlatunk elkésett, s amit küldtünk, azt nem fogadták el. Az út után viszont fölajánlották, hogy vállaljam el az iraki csővezeték-építés vezetőjének tisztségét. Ismerve az iraki fél munkamorálját, nemet mondtam, végül helyettem Subai Jóska ment ki, később (ha jól tudom, az Antall kormány kinevezésére) ő lett az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt új vezérigazgatója. Büszke voltam arra, hogy 1985-ben a Gép című folyóiratban megjelent cikkemért a Gépipari Tudományos egyesület Műszaki Irodalmi Díjjal tüntetett ki. Az Olajterv vezetésén kívül mindenki gratulált a díjhoz. Rossz pontot is szereztem, mert fölajánlották, hogy végezzem el a Marxizmus Leninizmus Esti Egyetem szakosító karát, de én ezt visszautasítottam azzal a nem túl diplomatikus szöveggel, hogy Én most a kandidátusi értekezésemen dolgozom, nincs időm ilyen felesleges

32 hülyeségekre!. Már alig értem vissza az Olajterv épületébe, az Olajterv párttitkára, Simon Tibor azzal fogadott, hogy hogy lehetsz te ilyen hülye, ezzel végképp elásod a további előrehaladásodat. Lehet, hogy ez is hozzájárult, de egyszer csak azt az értesítést kaptam, hogy Bálint Valér (az Olajterv moszkovita igazgatója) engem fog kinevezni annak a részlegnek a vezetőjévé, amelyik iparjog-védelemmel, újításokkal és hasonló fejlesztésekkel fog foglalkozni. Ezt én nagyon sérelmesnek éreztem, nem azért lettem elismert szakértője a nyomástartó edényeknek és csővezetékeknek, hogy egy ilyen, majdnem hogy adminisztratív beosztást kapjak. Bementem az igazgatói titkárságra, és kértem, hogy fogadjon engem az igazgató. Ő ki sem jött, csak kiüzent, hogy ezen a dolgon nincs mit megbeszélnünk, mert ő már ezt eldöntötte. Ekkor megkérdeztem Erzsikét, a titkárnőjét, hogy szabad-e az írógépe, majd ott helyben megírtam a felmondó levelemet. Utána már többen megkerestek a cég vezetésétől, hogy maradjak, de az elhatározásom végleges volt. Mivel ez alatt az idő alatt végeztem a Külkereskedelmi Főiskolán felsőfokú angol nyelvű külkereskedelmi tanfolyamot, ennek nagy része a felmondási időmre esett. Valahogy a cégvezetés elfelejtette visszavonni az erre az időre járó munkaidő-kedvezményemet, így nem sok időt töltöttem már az Olajtervben. A tanfolyamon is híre ment a felmondásomnak, mert egyszer csak közölték, hogy a minisztérium engem javasol a Medicor Nigéria vezérigazgatói posztjára. Egy-két hetes tusakodás után az állást visszautasítottam, mert megtudtam, hogy ott csak vesztegetéssel lehet üzletet kötni, sőt kényelmesen élni is csak úgy, ha lepénzelem a vámtisztet, és tőlem minden ilyen lelkileg is messze állt. Vegyiműveket Tervező Vállalat ( ) Barátossy Jenő, a Vegyterv főkonstruktőre hívott, hogy vállaljam el a cég gépész főszakértői állását, amire én rábólintottam. Nagyon kellemetlen helyzet volt az, hogy engem a szakmai körökben már majdnem mindenki ismert, s ők azt hitték, hogy én is mindenkit ismerek. Így gyakran előfordult, hogy egyik-másik munkatárs azzal fordult hozzám, hogy Légy szíves mond meg az XY.-nak, hogy., s nekem csak az arcuk volt ismerős, a nevük nem. Kínos lett volna minden egyes alkalommal rákérdezni, hogy ki is vagy te. 32

33 Volt konfliktusom is, mert nem fogadtam el a Vegyterv Informatikai stratégia című, a két fő informatikus által összeállított dokumentumot. Fő indokom az volt, hogy semmi lényeges stratégiai célkitűzés nem volt benne, csak olyan általánosságok, hogy Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy. Azt mondtam, hogy nem mindent, legalább egy tényleges célt, és a megvalósítandó lépéseket írják le. Ezt ők sértésnek vették. Szóval ebben a környezetben nem éreztem túl jól magam. Mikrotechnika Kft. ( ) Bimbó úton egy házban laktam a Mikrotechnika tulajdonosával, Fülöp Jóskával, aki hívott, hogy menjek oda dolgozni. Külkereskedelmi igazgatói posztot kaptam, a nehézség csak az volt, hogy a Kft.-nek egyáltalán nem volt külkereskedelme, a nagy fejlesztési tervek sikertelenek voltak. Így gyakorlatilag szoftverfejlesztéssel töltöttem a három ott dolgozott évet. Még a Londonban töltött évek alatt barátkoztam meg a számítógéppel, s elég jól belejöttem a programozásba. Nem is lett volna nagy baj, csak az egyik, az azonos programon velem dolgozó munkatársam finoman szólva is csalt az ő általa elkészített szoftvermodullal. Egy kompresszortelep rezgéseinek mérését kellett volna végeznie a moduljának, de, - mivel nem készült el határidőre,- belecsempészett egy olyan programrészt, amely úgy csinált, mintha mérne, közben a program generálta az adatokat. A telep vezetőjének a művezető jelentette, hogy leállt az egyik kompresszor, de a program továbbra is úgy csinált, mintha mérné a rezgéseket. Mondanom sem kell, hogy botrány lett az ügyből, s a telep vezetője elzavart minket, s nem fizette ki a munkánkat. Ez az incidens engem nagyon kiábrándított, s elfogadtam a Vegyterv volt műszaki igazgatójának csábítását, s átmentem az Interauditor Neuner és Heinzl Tanácsadó Kft.- be. Interauditor Neuner és Heinzl Tanácsadó Kft. ( ) Ebben a cégben a különböző közmű-cégek, olaj- és gázipari szolgáltatók, vízi közműszolgáltatók, Matáv, és néhány vegyipari cég privatizáció előtti vagyonértékelését kellett végeznem, ehhez szoftvert kellett fejlesztenem. Munkámhoz szükség volt a számviteli ismeretekre, ezért a Perfekt Rt.-nél elvégeztem a Mérlegképes Könyvelői képzést, és sikeres vizsgát tettem. 33

34 Viszonylag későn jöttem rá, hogy a privatizációs folyamatok mögött micsoda vagyon-átjátszások folynak, s amikor szóvá tettem ezeket, az Állami Vagyon Ügynökség vezetőinél feketelistára kerültem, s a cégünk is kapott rossz pontokat. A Kft. ügyvezetője nem nézte jó szemmel ezeket a megnyilvánulásaimat, a végén elegem lett az egészből, s új hely után néztem. Döntésemhez az is hozzájárult, hogy sokszor reggeltől éjfél utánig dolgoztam, sőt volt olyan nap, hogy le sem feküdtem aludni, úgy folytattam a munkát. Igaz, hogy a cég jól fizette a túlóráimat, s így vált lehetővé különböző kölcsönökkel, de új ház építése Budakalászon. Dacára a rettentő sok munkámnak, egyszer az Ügyvezető igazgató, Honti György azt a megjegyzést tette, hogy nem érdemled meg a nagy fizetést, mert neked mindig csak az építkezésen jár az eszed. Ennek alapja az volt, hogy 2-3 naponként nap közben fél- háromnegyed órára elkéredzkedtem, hogy kimenjek Budakalászra, hogy ellenőrizzem, hogy folynak a munkálatok. Ernst & Young Kft. ( ) Az E&Y-beli munkám sikeresnek mondható volt, jól is éreztem magam a cégnél. A munkanyelvünk angol volt, így a nyelvtudásomnak jó hasznát tudtam venni. Először menedzseri, majd senior menedzseri besorolást kaptam, a Vezetési Tanácsadási Igazgatóságon belül az Információtechnológiai és Üzleti Tanácsadás részlegnek lettem a vezetője. A Könyvvizsgálói Igazgatóság számos alkalommal fölkért különböző cégek, bankok, biztosító társaságok informatikai rendszerének ellenőrzésére (auditálására), végül elmentem az Informatikai Auditorok Nemzetközi Egyesülete (ISACA) által szervezett CISA (Certified Information System Auditor) Bejegyzett Informatikai Rendszer Auditor tanfolyamra, majd sikeres nemzetközi vizsgát tettem. Egyre többször fordultak hozzám auditálási feladatokkal, végül átcsábítottak a Könyvvizsgálói Igazgatóságra, s én lettem az Informatikai Auditor Részleg vezetője. Több nemzetközi tanfolyamon vettem részt Magyarországon és külföldön is, sikerrel elvégeztem a Bejegyzett Informatikai Katasztrófaterv-készítési Szakértő Tanfolyamot is Stuttgartban, Clevelandben pedig SAP telepítési szakértői képesítést is szereztem. Nagy probléma volt, hogy közben a Tanácsadási Igazgatóság gyakorlatilag megszűnt, 3 főre csökkent a 34

35 létszámuk. Az új Tanácsadási Igazgató asszony, Könczöl Erzsébet megkért, hogy menjek vissza a Tanácsadási Igazgatóságra, amit én el is fogadtam. A 3 főről a létszám rövid időn belül 22-re fejlődött, egyre több megbízást kaptunk, s csupa sikeres projektünk volt. Ehhez az is kellett, hogy pl. az egyik úgynevezett Phare projekt esetében, ahol kötelező volt bevonnunk a holland E&Y részleget, a részlegvezetőjük akadékoskodása miatt kirúgtam a hollandokat a projektből, s a végén saját erőből sikeresen, határidő előtt valósítottuk meg a munkát. Ehhez persze szükség volt a munkatársaim szorgalmára, szakértelmére, s az egyik helyettesem jó munkaszervezésére is. A nagy baj akkor következett be, amikor az E&Y amerikai vezérigazgatósága elhatározta, hogy a Tanácsadási Igazgatóságot el kell adni, mert egy cégen belül nem lehet audit és tanácsadás együtt. A részlegünkért két cég is jelentkezett, hogy megvásárolná. Az egyik a Humansoft Rt. volt, a másik a Procont Rt. Bár inkább mentem volna a Humansofthoz, de ott az E&Y-beli helyettesem lett volna a főnököm, s ezt nem vettem volna szívesen. Így kerültem a Proconthoz. Procont Holding Rt. ( ) A Procont egy jó nevű informatikai (főleg SAP telepítő) és üzleti tanácsadó cég volt, ahol Fejlesztés Igazgató beosztást kaptam. Hamar rájöttem, hogy a vezetés gyengesége miatt a munkatársak erkölcsi és emberi hozzáállása nagy hiányokat mutat. Az ügyfeleket a lépcsőház lépcsőjén ülve, dohányozva fogadták, majd sokszor az étkezőkonyhába vezették őket egy kávézásra, s a konyhában nagy halomban álltak az elmosatlan evőeszközök, edények, tányérok. A sok sikeres oktatási tevékenységemen kívül egy komoly sikerélményem volt, én voltam a projektvezetője egy a Remix céget megvásárolt német Beru nevű cégnél az SAP rendszer bevezetésének. A telepítést sikerrel megoldottuk. Egy hónappal a projekt lezárása után ki akartam menni a céghez ellenőrizni, hogy hogyan működik az SAP. Nagy megrökönyödésemre az eredeti épületből a Beru cég eltűnt. Megtudtam, hogy az egész privatizációs bevásárlásnak egyetlen célja volt, hogy az Európában egyedülálló hőálló kerámiára nyomtatott áramkörök gyártásához használt technológiához, és a gépekhez hozzájussanak, majd azt Németországba kiszállítsák. Sajnos ezt a rosszindulatú fölvásárlást az akkori kormány 35

36 büntetlenül hagyta. Bár a privatizáció még a Horn-kormány alatt történt, a kirablás már az első Orbán kormány alatt ment végbe. A konkurencia agresszív fellépése sajnos a Procontnak sem kedvezett, üzletileg is nehéz helyzetbe kerültek. A már az E&Y-ban is igazgatóként felettesem, Könczöl Erzsébet, átment egy másik cégbe, s engem is áthívott oda. Szinergia Projekt- Működés- és Változás Menedzsment Kft. (2002) A Szinergia egy ma is működő, sikeres projektvezető és oktató cég. Volt főnökasszonyom azt szerette volna, hogy az E&Y-hoz hasonlóan itt is szervezzem meg az üzleti tanácsadással foglalkozó részleget. Mondtam, hogy csak akkor, ha szabad kezet kapok az új munkatársak felvételéhez, ami, igaz, hogy eleinte pénzbefektetéssel jár, de ígértem, hogy 3 év alatt visszahozom a befektetett pénz 3-5-szörösét. Ő azt mondta, hogy előbb szerezzek munkákat, mire rákérdeztem, hogy hogyan lehet felelősséggel munkát vállalni, ha összesen egy üzleti tanácsadóval rendelkezünk. Ez olyan nézeteltéréshez vezetett, hogy még abban az évben fölmondtam, s elmentem a saját magam által még az E&Y-os évek alapított Qualiso Informatikai és Tanácsadó Kft.-mbe magánzónak. Qualiso Informatikai és Tanácsadó Kft. ( ) A cég először azért alakult, hogy az Ernst & Young csak úgy tudta megfizetni a vezető alkalmazottait, ha tulajdonképpen franchise -ként alapítunk kft.-t. Így kezdődött a Qualiso Kft., amit az E&Y által kijelölt könyvvizsgáló ellenőrzött, hogy nehogy az E&Y-n kívül máshonnan is elfogadjunk megbízást. Az E&Y-os munkaviszony megszűnése után ez a korlátozás megszűnt, így nagyon sok bank, biztosító társaság, egyéb pénzintézetek és ipavállalatok informatikai auditját, vagy üzleti tanácsadását végezhettem. Nagyon sok munkát úgy végeztem, hogy a BDO nevű nemzetközi könyvvizsgáló cég, vagy az IDS, vagy a Dialog Audit Kft. cég alvállalkozója voltam. 36

37 Egyszer a BDO Informatikai Igazgatója, Mérő Mátyás fölajánlotta, hogy ő elmegy a BDO-tól, vegyem át az ő helyét a cégnél. Én átgondoltam, s mivel tudtam, hogy a feladatom elsősorban üzletszerzés lenne, ahhoz pedig majdnem minden esetben a megbízónak pénzt kell visszajuttatni, nem vállaltam el. Pechemre a fölajánlott helyre egy olyan fickót vettek föl, aki az Ernst & Youngnál a beosztottam volt, de a megbízhatatlansága és áskálodós természete miatt eltanácsoltam a cégtől. Ezzel a lépéssel a BDO-tól több megbízást nem kaptam. (A BDO-nál hamar rájöttek a helyettem fölvett személy alkalmatlanságára, s hamar eltanácsolták.) Egyszer kaptam egy felkérést, hogy egy nagyon nagy és neves magyar cég egyik Kft-jénél a könyvvizsgáló valami gyanús dolgokat észlelt, nézzek utána. Természetesen nagyon szigorú titoktartási szerződéseket irattak velem alá, így a céget nem áll módomban most sem megnevezni, sőt feljelentést sem tehettem az általam fölfedezett visszásságokkal kapcsolatban. Az első napi látogatásom adatgyűjtéssel telt el, majd második napra már láttam, hogy az általam vizsgálandó időszak alatt kb. 150 millió forintot úgy úsztattak ki a kft-ből, hogy az internetről szabadon letölthető tanulmányok szerzőjét átírták, a címlapokat módosították, s így a tanulmányok költségeit elszámolták. Az általam nem vizsgálandó időszakra 300 millió forint hasonló sikkasztást állapítottam meg. Volt egy általam félreismert személy a vezetőségben, akiről azt hittem, hogy nincs benne a buliban, s kérdeztem tőle, hogy tehettek a főnökeid ilyent? Este az illető jelentkezett nálam, hogy szeretnének velem egy vacsora keretében elbeszélgetni. Tudtam, hogy mit jelent egy ilyen elbeszélgetés, ezért azt mondtam, hogy elmegyek, de csak akkor, ha a könyvvizsgálómat is magammal vihetem. A vacsora így természetesen elmaradt, de az általam félreismert személy másnap odajött hozzám, s azt mondta, hogy Tudod Laci, hogy több mint 10 millió forintról mondtál le ezzel!. Mondtam neki, sejtettem, de én holnap is szeretnék becsülettel a tükörbe nézni, s a becsületem nem megvásárolható. A jelentésem elment a cég felső vezetőségéhez, akik annyira beijedtek, hogy ez megakasztja a cég privatizációs folyamatát, hogy elsikálták az ügyet. Természetesen a cég egyik igazgatója, aki a felkérésemben benne volt, 37

38 előzőleg egy munkahelyen dolgoztunk, utána megszakította velem a kapcsolatot. A Dialog Kft. alvállalkozójaként lettem az Országos Betétbiztosítási Alap, és a CIG Biztosító informatikai biztonsági felelőse. Mind a két hely kedvező volt számomra. Érdekesség, hogy az OBA-hoz való belépésem után az OBA új ügyvezetője Fekete Győr András lett, a későbbi momentumos Fekete Győr András apukája. Az igazgatóval nem volt különösebb afférom, de föltünt nekem, hogy folyamatosan hajbókol a felettes szervek vezetői előtt, s például egy, a PM-bő való leszólás után eltávolította a velem jó viszonyban lévő, szakmailag kiváló informatikai vezetőt, s helyette a PM-ből ajánlott személyt vette föl, aki szakmailag sokkal gyengébb volt. Most, hogy a fia az ultraliberális, hazaáruló Momentum vezetője, vált világossá, hogy Fekete Győr miért támadta Dr. Kovács Leventét, a Bankszövetség főtitkárát, református presbitert, akinek édesapját 1956 után meghurcolták. Fekete Győr egyszer csak közölte, hogy én már idős vagyok a megnövekedett terhelések elviselésére, s megszüntette a munkaviszonyomat. A CIG-nél vezetőségváltás volt, az akkori főnökömet visszafokozták arra a helyre, ahol én voltam előzőleg, így ott is megszűnt a munkaviszonyom. Mivel úgy éreztem, hogy a Kftmnek a jövőben nem tudok elegendő munkát szerezni, 2017-ben a Qualiso-t végelszámolással megszüntettem. Most, a 80. évemben úgy érzem, hogy nem is baj, hogy egy nyugalmasabb életvitelbe kényszerültem. Nyugdíjas éveim alatt több, a kajakozás és kenuzás történelmével összefüggő könyvet írtam, ezeket saját kiadásban meg is jelentettem január 11.-én az a megtiszteltetés ért, hogy a Magyar Mérnökakadémia a tagjai közé választott, ahol azóta is aktív tag vagyok, és az MMA Ellenőrző Bizottságának tagjaként is tevékenykedem. 38

39 Politizálásom az úgynevezett rendszerváltás után Soha sem szerettem a magukat baloldaliként nevező, de a kommunisták utódaiként viselkedő szocialista pártokat. Még június 16.-án nagyon meghatódtunk mindannyian, amikor Nagy Imre újratemetésekor Orbán Viktor nagyon jó, lelkesítő beszéde keretében követelte az orosz csapatok azonnali kivonását Magyarországról. Az úgynevezett rendszerváltás után az angliai útjaimon összegyűjtött szamizdat kiadványok sokunkat megtévesztett, s azt hittük, hogy az SZDSZ a rendszerváltó párt. Hamar rá kellett jönnöm, hogy a kutyából nem lesz szalonna: az ÁVH-s utódok továbbra is nemzetellenesen viselkedtek, köztársasági elnöki székhez juttatták a társait besúgó Göncz Árpádot, szabadságharcosként ünnepelték a társait eláruló Mécs Imrét, mindkettőjükről még mindig hamis kép él a magyar polgárság egy részében. Szerencsére nem az SZDSZ nyert, hanem az MDF. Ez a kormány már rokonszenvesebb volt, de nagyon érződött Antall Józsefen is a megalkuvás, a Rózsadombi Paktum szellemében való politizálás, és az ország kiárusítása a privatizáció révén. Sajnos a következő választást 1994-ben a Horn Gyula pufajkás által vezetett MSZP nyerte, s bár voltak kormányzásuk alatt pozitívumok is (pl. a határon lévő vasfüggöny lebontása) a kommunista szellem, s az ország kiárusítása tovább folytatódott. Szerencsére 1998-ban a Fidesz nyerte a választást, az akkor 31 éves Orbán Viktor vezetésével, koalícióban a kisgazdákkal és az MDF-fel ben Orbán vereséget szenvedett, amit nem tudott feldolgozni. Nyolc évig ellenzéki szerepbe szorult. Ekkor hívta életre a polgári körök mozgalmát, a parlamentben pedig több mint három éven át nem szólalt fel, alig vett részt az országgyűlés munkájában. A Nemzeti Fórum Budakalászi Szervezete Kovács Attila vezetésével pezsgő hazafias hangulatú előadásokat tartott, megszerveztük Magyarországon talán egyedüliként az időközben mozgalommá szerveződött Polgári Körök bálját án, amelyen több neves személyiség is részt vett, többek között Dévai Nagy Kamilla énekes előadóművész, Gyurkovics Tibor író, Lang György az újraszerveződött KALOT egyik vezetője. Lang György fia az a budakalászi születésű híres orvos, aki a magyar orvosok közül elsőként hajtott végre tüdőátültetést, és azóta is a szakterület elismert szakembere. 39

40 Polgári körök bálja és vacsorabudakalászon Szíjjártó Péter, jelenlegi Külgazdasági és Külügyminiszter a meghívásunkra egy estére Budakalászra látogatott. Érdekes volt, hogy Péter megismert engem, mert (talán az előző évben?) a Győrben rendezett Kajak-Kenu Masters Maraton Világbajnokságon, ahol én is aranyérmet szereztem, ő adta át az érmeket a dobogósoknak. Szíjjártó Péter júniusában Makovecz Imre fölavatta a dunaparti 1956-os zászlót, ahol sokan ott voltunk, s végighallgattuk a lelkesítő beszédeket. 40

41 a: Makovecz- zászló avatása a Dunaparton: Makovecz Imre, Tarlós István, Wittner Mária 2002-es választáson az először kommunista ügynöki múlttal rendelkező Medgyesi Péter alakíthatott kormányt, 2004-ben a párton belül megpuccsolták Medgyesit, s Gyurcsány Ferenc lett a miniszterelnök. A kormánytöbbség a 2006-os választást megnyerő MSZP-ből és a vele szövetséges SZDSZ-ből jött létre. Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklat Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéde, amely néhány részletét szeptember 17-én azóta is ismeretlen személyek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták, majd az egész beszéd nyilvánosságra került. A beszéd több gondolata és fogalmazásmódja sokakban felháborodást keltett. Gyurcsány többek között ezt mondta: Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elk rtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Országosan tüntetések voltak Gyurcsány lemondását követelve. A Budai Várban tartott tüntetésen sok híres közéleti személyiség is megjelent: A felháborodás hatására országosan, de főleg Budapesten a Parlament épülete előtt hatalmas tüntetések alakultak ki, s követeltük Gyurcsány lemondását. 41

42 Tüntetés a Várban Morvai Krisztina Középen Wittner Mária és dr. Papp Lajos dr. Csókay András Melocco Miklós és Grosics Gyula 42

43 A Parlament épülete előtt tartott tömeggyűlések rendszeres résztvevője voltam, már naponta találkoztam ott néhány régi ismerőssel, leginkább a budakalászi kajakos társammal, Karpeta Jánossal. Én a Hír Tv adásában A Kossuth téri egyik tüntetés A naponta több órás tüntetéseken a derekam nagyon megfájdult, október 23- án délelőtt még én tartottam Budakalászon az Omszk-parkban lévő kopjafánál a megemlékező beszédet, de utána már csak feküdni tudtam, s ez mentett meg attól, hogy aznap délután az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján tartott ünnepségen nem lettem a rendőrtámadások áldozata. 43

44 A hazudozás ez után is folytatódott, például a Gyurcsány által a tüntetés leverése után kitüntetett Gergényi rendőrfőnök azt állította, hogy a rendőrökön azért nem volt azonosító szám, mert a támadásokban leesett róluk. Azt is állította, hogy nem alkalmaztak úgynevezett viperát a tüntetők ellen, holott erre is voltak fényképes és videó bizonyítékok. A október 23.-i megtorlás után már látszott, hogy Gyurcsány nem fog önként lemondani szeptember 20.-i fényképem egy Parlament előtti tüntetésen. Fritz Tamás és Kovács Attila Aláírásgyűjtés Gyurcsány lemondásáért, előrehozott választás kiírásáért. Kovács Attila a Nemzeti Fórum budakalászi szervezetének meghívására Fritz Tamás politológus ellátogatott Budakalászra, ahol felvetette, hogy szükség lenne egy aláírásgyűjtés megindítására Gyurcsány lemondása és előrehozott parlamenti választások kiírása érdekében. Mivel Attila egy állami cégnél dolgozott, nem merte az állását kockáztatni, így engem kértek meg az aláírásgyűjtés országos megszervezésére és lebonyolítására. Nagy lelkesedéssel kezdtem a munkához, többször szerepeltem a Hír TV-ben és az ECHO TV-ben, ahol megindokoltam, hogy miért szükséges az előrehozott választás. Készítettem honlapot, ahol az aláíróívet közzé tettem, majd felhívással fordultam a különböző társadalmi szervezetekhez, hogy csatlakozzanak a törekvésünkhöz. Az aláíróívek elindítására és a mozgalom megindítására szervezett rendezvényünket szeptember 12.-én tartottuk Budakalászon a Faluházban. A rendezvényen számos közéleti személyiség megjelent, s néhányan hivatalos elfoglaltságuk miatt nem tudtak eljönni. A megjelent díszvendégek (azóta az életutakban változások történtek, aki időközben már nem él, azt jellel jelöltem meg): 44

45 Dr. Bene Gábor, 56 éves jogász, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 és a Kossuth Tériek egyik vezetője. Blaskó Péter színművész. a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas, érdemes színművésze. A Kossuth díjat Gyurcsány Ferenc elleni tiltakozásul nem fogadta el. Aktívan részt vett a népszavazási kampányban. Boros Bánk Levente, politológus, 1996-tól a Magyar Politikatudományi Társaságnak, 1997-től kezdve az FKGP Jogi Kabinetjének tagja, a Ferencváros Szurkolók Szövetségének alelnöke. Dr. Csath Magdolna, közgazdász, egyetemi tanár. Öt évig az USA-ban, egy évig Nagy- Britanniában volt egyetemi tanár. A szociális piacgazdaság híve. Határozottan ellenzi a liberális, monetarista gazdaságpolitikát. Czakó Gábor író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Tagja volt Antall József tanácsadó testületének. Több regényt, színdarabot, tv sorozatot írt. Számos díj tulajdonosa (Arany János díj, Babits díj, Helikon szobrászati díj, stb.) Dörner György színész, Színpadi alakításai mellett számos moziés televíziós filmben szerepelt. Gonda László a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 vezetője, amely szervezet a 2006-os magyarországi tiltakozási hullámban résztvevő Kossuth tériek, illetve a hozzájuk csatlakozó egyéb szervezetek vezetője, a Kossuth téri demonstrációk főszervezője. Dr. Grespik László ügyvéd, a magyar ügy következetes képviselője, a tüntetési jog szabadságának élharcosa, több, a magyar állam ellen indított per sikeres ügyvédje. 45

46 Gyarmati Dezső vízilabdázó, Melbourne, Helsinki és Tokió olimpiai bajnok csapat tagja, számos európai és kontinensviadal győztese, a Magyar Vízilabda szövetség alelnöke és 1994 között a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országgyűlési képviselője volt ban a Fidesz kulturális tagozat. sportszekciójának elnökévé választották. Jókai Anna Kossuth és József Attila díjas író, népművelő és tanár. Munkásságáért számos kitüntetést kapott, többek között A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, A Magyar Kultúra Lovagja címet, Arany János Nagydíjat, József Attila-díjat, Kossuth-díjat, Magyar örökség és Príma Primissima díjat, stb. Kondor Katalin a Magyar Rádió volt elnöke. Következetesen kiállt azért, hogy a Magyar Rádió valóban magyar maradjon, ezért a balliberális oldal számos támadást indított ellene, majd eltávolították a Magyar Rádió éléről. Lang György a Szövetség a Nemzetért Társaság tagja, az os szabadságharc sebesültje. Tagja és aktivistája volt a Keresztény Ifjak Szervezetének és a Kalotnak. Budakalászi lakos. Lánszki Imre ökológus, az Orbán kormány alatt környezetvédelmi államtitkár, Budakalász és a magyarság múltjának kutatója, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. M. Szabó Imre, dokumentumfilm rendező, televíziós újságíró. Ismertebb művei A Magyar Holokauszt, Találkozás Teller Edével és a Magyarverés Délvidéken ban Cserni bíró feljelentése miatt koncepciós perben elítélik. Dr. Morvai Krisztina jogász, a Jobbik Európai Uniós választási listájának listavezetője. (Azóta erről a tisztségéről és Jobbik tagságáról lemondott) ban a Civil Jogász Bizottság társelnöke lett. majd február 19-én kilépett a Civil Jogász Bizottságból. Következetesen fellépett a október 46

47 23.-i rendőrség által elkövetett brutális támadás áldozatainak védelmében és harcol az emberi jogokért. Murányi Levente a Jobbik akkori elnökhelyettese után a harcokban való részvételéért bebörtönözték. Oberfrank Pál a Vígszínház színművésze volt, de 2008-tól szabadúszóként szerepel, rendező és filmszereplő. A Sacra Corona Géza királyaként mindenki megismerhette. Dr. Papp Lajos szívsebész professzor. A magyar orvostársadalom emblematikus, becsületes és következetesen magyar képviselője. Széchenyi-díjas, a Magyar Örökség díj, és a Príma Primissima díj tulajdonosa, 2008-ban pedig a Pro Cultura díj kitüntetettje ban az egészségügyben tapasztalható rombolás elleni tiltakozásaként saját kérésére nyugdíjazták, majd méltánytalanul meghurcolták. Simon János politológus, a politikatudomány doktora, az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos főmunkatársa, történész. Természetesen a z ötletgazda Fritz Tamás is itt volt. A gyűlés házigazdája és levezetője én voltam. A megkezdődött aláírásgyűjtéssel sok munkám (és költségem is) volt, már pontosan nem emlékszem, hogy hány aláírás gyűlt össze, de valahol 100 és 200 ezer között lehetett. Wittner Máriával úgy határoztunk, hogy személyesen bevisszük az összegyűjtött aláírásokat a Parlamentbe, és a Házelnöknek fogjuk átadni. (Ha jól emlékszem, akkor Szili Katalin volt a Házelnök). 47

48 Be is vittük, de nagy valószínűséggel soha nem is kerültek elő a fiókból, az Országgyűlés nem vette napirendre a kérdést. Bár nemsokára Gyurcsány ellen bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, Gyurcsány lemondott, de utódja, Bajnai Gordon sem volt jobb, a libatenyésztők pénzét lenyelte, több gazda is állítólag miatta lett öngyilkos ban több budakalászi polgár bíztatására képviselővé jelöltettem magam. Drukkoltunk az MDF-ből kivált Lezsák-féle csoportnak, akik Nemzeti Fórum néven egyesületet hoztak létre. Képviselői tevékenységem Több Nemzeti Fórum rendezvényen vettünk részt Lakitelken. A képem az egyik ilyen fórum-rendezvényen készült, jobbról Lezsák Sándor, mellette Orbán Viktor ban Budakalászon a Fidesz és a Nemzeti Fórum közös listával indult, és én Nemzeti Fórumos tagként Fidesz támogatással indultam. Aktív tevékenységemért emléklapot is kaptam szeptember 27.-én. A LAKITELKI TALÁLKOZÓ 20. évfordulója Az emléklap aláírói között ott volt Csurka István is, akit hosszabb ideig még a Fidesz sem tartott 48

49 szalonképesnek, azóta bebizonyosodott, hogy minden jövendölése bevált októberében meghívásomra özv. Horthy Istvánné (gróf Edelsheim- Gyulai Ilona) ellátogatott Budakalászra. Az ideiglenes budapesti lakásáról én hoztam el autóval őt, és a testőrét. Nagyon érdekes beszámolót tartott kalandos életéről és a Horthy család hányattatásairól. özv. Horthy Istvánné Budakalászon 49

50 2010. szeptember 9.-én Magyarországra látogatott a Dalai Láma, s Wittner Mária meghívására én is részt vehettem az őszentségét fogadó ünnepségen az Országházban. 2006: Az önkormányzati választásokon való részvételem A 3. számú választókörzet jelöltjeként a körzetben a választást magasan megnyertem: Ezzel egész Budakalászon a jelöltek között a legjobb eredményt értem el. A polgármesterünk, Parlagi Endre is Nemzeti Fórum/Fidesz színeiben magasan nyerte a választást. A második helyezett a Budakalászi Baráti Kör jelöltje lett. Erről a szervezetről tudni kell, hogy egy olyan gyűjtő egyesület, amelyik az MSZP, SZDSZ, és MDF támogatását tudta maga mögött. A Fidesz-tag Jármai Pál szeretett volna alpolgármester lenni, de sem felkészültsége, sem emberi viselkedése erre nem tette alkalmassá, így kétszer egymás után leszavaztuk a jelöltségét. Ez olyan háború kezdetét jelentette, 50

51 hogy a képviselő testületbe bejutott Fidesz tagok az MSZP és SZDSZ támogatással végül is 2007-ben megszavazták a testület önfeloszlatását, ezért ben időközi önkormányzati választásra került sor. Parlagit újra megválasztották polgármesternek: 2007: Én is megismételtem az előző választáson elért sikeremet és 7 jelölt közül megint kiemelkedően győztem, megint az összes képviselő között a legtöbb szavazatot én kaptam: Jellemző volt a lakosságnak a helyi Fidesszel szembeni ellenérzésére, hogy gyakorlatilag az összes választási körzetben a Nemzeti Fórum jelöltjei jutottak képviselői mandátumhoz. A Budakalászi Nemzeti Fórum és számos szimpatizánsának kerti találkozása a mi házunk kertjében, én: A meghívottak egy csoportja Parlagi Endre polgármester 51

52 Számos filmvetítést szerveztem a Kós Károly Központban Budakalászon. Ezek közül néhány: M. Szabó Imre ( ) A Gázai Vérengzés című dokumentumfilmje, Koltay Gábor több filmje: Adjátok Vissza a Hegyeimet Trianon (2004) Horthy A kormányzó A legnagyobb sikere volt án Jelenczki István Háború a Nemzet Ellen című 2 részes filmnek, amelyet a teltházas közönség délelőtt 10-től délután 5-ig végigült, majd ott maradtak a Kondor Katalin által moderált beszélgetésen is, amelyen számos jeles meghívott vett részt. Jelenczki István, Kondor Katalin, Dr. Bencze Izabella és Tóth Zoltán József ( ) Ángyán József és Jelenczki István 52

53 Kondor Katalin és Dr. Bencze Izabella Az önkormányzati intézkedéseink során biztos többségünk tudatában megkezdtük a helyi korrupciós lehetőségek felszámolását, a pénzkifolyatási csapok elzárását, és a korrupt jegyzőt is eltávolítottuk. Ez a tevékenységünk nemcsak a Fideszen kívül tevékenykedő pénznyelőknek nem tetszett, de a FIDESZ tagok között is korrupt képviselő(k) voltak, s azoktól is megkaptuk a támadásokat. Ellenem is több pert indítottak becsületsértés és rágalmazás ürügyével, mivel általában az érintettek ügyeit újságcikkben is megjelenttettem. Természetesen végül minden perben fölmentettek, minden ügyben be tudtam bizonyítani az igazamat, de az egészségemnek nem tett jót az állandó bíróságra járás. A legfőbb célpont maga a polgármester, Parlagi Endre volt. Az az alpolgármester, aki ellenem is 5 pert indított, beperelte Parlagit, mert egy újságcikkben azt írta, hogy az illető ellen egy telekspekulációs ügyben már rendőrségi eljárás is volt folyamatban, s mint kiderült nem eljárás, hanem vizsgálat volt folyamatban. Ez a téves szóhasználat a bíróság részére elég volt ahhoz, hogy Parlagit megrovásban részesítse. Ekkor elindult egy olyan aljas rágalomhadjárat Parlagi ellen, bűnözőnek nevezték, s a 2010-es önkormányzati választások előtti napokban szám nélküli telefonról majdnem minden budakalászi polgárt fölhívtak, azzal, hogy tudja-e, hogy Parlagi egy bűnöző, az önkormányzat kasszájából is hiányzik nagyon sok pénz, meg hasonlók. Sajnos a 53

54 választáson Parlagit nem választották meg, s egy csomó álfideszes nyerte a választást. Azért nevezem őket álfideszeseknek, mert előzőleg dörgölődztek az MDF, SZDSZ és MSZP helyi fedőszervezetéhez, a Budakalászi Baráti Körhöz. Azért nevezem fedőszervezetnek, mert ezek az emberek a Baráti Kör nevében elfogadták ezen pártok támogatását, csak akkor, amikor a FIDESZ országosan nyert, gyorsan átigazoltak a FIDESZ-be. 2010: Bár én biztosan bejutottam a választáson, de már nem én voltam a városban a legeredményesebb megválasztott. Parlagi Endre csak képviselőként jutott be, és csak kompenzációs listán, ő nem is vette át a mandátumát. A Parlagi elleni áskálódásnak az lett az eredménye, hogy ő súlyos, daganatos betegséget kapott. Végig próbált küzdeni az igazáért, de mindig falakba ütközött, végül bele is halt a küzdelembe. Temetésén az áskálódók, a helyi álfideszesek meg sem jelentek. Föntről biztosan látta az elégtételt, hogy egy helyi civil szervezet, a Egyesület nagy fölénnyel nyerte a legutolsó önkormányzati választásokat, s az álfideszesek közül csak kompenzációs listán kerültek be a testületbe képviselők. Az új Önkormányzat a megválasztott tagok egyhangú szavazatával, az álfideszesek tartózkodásával 2020-ban posztumusz díszpolgári címet adományozott Parlagi Endrének. Parlagi vezetése alatt lett város Budakalászból, szépen fejlődött. Az ellene való támadások egyik indoka volt, hogy alatta valósult meg a gyönyörű Trianon emlékmű, szobrot állítottunk gróf Klebelsberg Kunónak, majd Prohászka Ottokárnak. 54

55 Én, Horváth-Béres János, aki a szobrot faragta, Szcuka Attila, a talapzat és szoborfedél tervezője, Wittner Mária 1956-os szabadságharcos, Tőkés László református lelkész (volt püspök), az 1989-es romániai forradalom hőse, Varga István FIDESZ volt országgyűlési képviselője. Emlékműavatás A szobor Az új, - álfideszesek által irányított - képviselő testület a volt Településfejlesztési és Pénzügyi bizottságot összevonta, s bizottsági elnöknek kinevezett egy műveletlen alakot. Kérdeztem a polgármestert, hogy hogyan lehet a Kaltner Károlyt ilyen tisztséggel megbízni, ha nincs semmiféle képesítése. Kaltner azt állította, hogy van egy érettségim. Alaposabb kutatás után kiderült, hogy igaz, hogy esti gimnáziumban nekifutott az érettséginek, de matematikából megbukott, s soha nem érettségizett le. Amikor fölszólítottam, hogy akkor mondjon le a megbízatásáról, mert nyilvánosan hazudott. Erre ő nem volt hajlandó, s a polgármester azt mondta, hogy majd beletanul. Mivel valamennyi Nemzeti Fórum képviselőt kizártak a bizottsági tagságokból, arra az elhatározásra jutottunk, hogy későbbi felkérés esetén sem vállalunk ilyen tisztséget. Később az új polgármester rájött, hogy nincs elegendő bizottsági taguk önerőből, így újra fölajánlottak nekünk ilyen tisztségeket. Én ezt már nem vállaltam. Különben is a folyamatos stressz, és a magalázó helyzetek miatt egészségem megromlott, így ben képviselői mandátumomról lemondtam. Ezzel a politikai pályafutásom véget ért, de továbbra is elkötelezett híve vagyok a magyarság eszméjének, és támogatok minden ezt erősítő törekvést. Tudom, hogy az úgynevezett baloldal folyamatosan elárulja Magyarországot, a környezetemben működő fideszesek is csak hasonlesők voltak, de mégsem látok más lehetőséget, mint a FIDESZ-re szavazni a legközelebbi választáson. Ha nem a FIDESZ nyer, Magyarországnak befellegzett. Nagyra becsülöm Orbán 55

56 Viktor tevékenységét, Szijjártó Péter ügyes és egyenes külpolitikáját, Novák Katalin és Varga Judit intelligens politizálását, s a többiek okos hozzáállását is. Remélem, hogy a következő választáson újra 2/3-os győzelmet aratunk, de ha nem is lesz meg a 2/3, talán a Mi Hazánk Mozgalommal együtt lesznek olyan erősek, hogy a magyarok többségének akaratát a fontos kérdésekben keresztül tudják vinni. Őrangyalom vigyázott rám egész életemben Volt egy-két olyan helyzet, amikor komoly veszélybe kerültem. Sok közül néhány ilyen helyzetre nagyon emlékszem: 1. Az első ilyen a II. Világháború, amelyet szerencsére minden sérülés nélkül megúsztam. 2. Második emlékezetes eset volt, amikor Édesanyámmal HÉV-vel jöttünk haza Pomázról, ahonnan kecsketejet szoktunk vásárolni. A most H5 nevű szentendrei HÉV-nek akkor még a Margit hídnál a felszínen volt a végállomása. Egyszer csak a végállomásra való befutás előtt erős rázkódással a mi kocsink tengelytörés miatt az oldalára fordult. Szerencsénkre már a szerelvény lassult, és az előttünk és mögöttünk lévő kocsi nem engedte a teljes fölborulást. Sérülés nélkül megúsztam ben az Árpád híd alatt kajakoztam, amikor a hídról két gyermek játékból az akkor fölbontott kis-kockakőburkolatból egyet a fejemre dobott. Rögtön elájultam, és a vízbe fordultam, a szememet elárasztotta a fejsebemből ömlő vér. Szerencsémre az edzőm, Mohácsi Ferenc ott kajakozott mellettem, kihúzott, majd a mentők a Sportkórházba szállítottak. Ott összevarrták a sebemet. Az orvos azt mondta, hogy ha 3 cm.-re hátrébb talál el a kő, akkor már nem éltem volna túl. Így egy agyrázkódással, - és sajnos a poznani Európa Bajnokságon egyes kajakban való indulásomról való kényszerű lemondással megúsztam az ügyet. 4. Később az Öregfiúk csoportban (Masters) való edzésről (vagy versenyről?) való hazatérésemkor a külső Váci úton előttem egy féklámpa nélküli KAMAZ teherautó hirtelen megállt. Én még időben észrevettem, de a mögöttem lévő autódaru nem, nekem jött, s az autómat begyűrte a KAMAZ alá. Szerencsére a KAMAZ platója magas volt, az én Zastavám ülése kiszakadt és én hanyatt estem, a két böhöm jármű a fejem felett préselte össze a kocsimat. Éppen egy héttel előtte láttam az Erzsébet hídon egy két kamion által összepréselt kis Fiatot, 56

57 abban nem valószínű, hogy valaki is élve maradt, s az ütközés pillanatában az a látvány volt a szemem előtt. Végeredményben karcolás nélkül, egy kis üvegszilánk okozta vérző sebbel megúsztam. Befejező gondolat 57