ÉRETTSÉGI MINTATÉTELEK kémiából 180 EMELT SZINTŰ TÉTEL

Átírás

1 ÉRETTSÉGI MINTATÉTELEK kémiából 180 EMELT SZINTŰ TÉTEL

2 A TÉTELEK ÁLTALÁNOS KÉMIA 11. tétel 11. tétel A kémiai egyensúly Mutassa be a kémiai egyensúlyok kialakulását és befolyásolásának lehetőségeit a 2 SO2 + O2 2 SO3 reakció példáján! A 2 SO2 + O2 2 SO3 folyamat egy gázfázisú (homogén) megfordítható reakció. Ha kén-dioxid és oxigéngázt összekeverünk, és megfelelő hőmérsékletre hevítjük, azt tapasztaljuk, hogy egy idő után a reakció leáll, a rendszerben mindhárom komponens jelen lesz, a koncentrációjuk nem változik. A reakció kezdetén csak kén-dioxid és oxigén van jelen, így a visszamol alakulás sebessége 0. dm3 s Ahogy a reakció előrehalad, fogynak a kiindulási anyagok, így az odaalakulás sebessége csökken. A kén-trioxid mennyiségének növekedésével a visszaalakulás sebessége folyamatosan nő. Amikor az oda- és visszaalakulás sebessége megegyezik egymással, dinamikus egyensúly áll be a rendszerben, ami azt jelenti, hogy látszólag nem történik változás, de a részecskék szintjén zajlanak folyamatok, csak azok kiegyenlítik egymást. Az egyensúlyi elegy összetételét az egyensúlyi állandóval jellemezzük. 2 SO. Erre a reakcióra K 23 SO2 O2 Az egyensúlyi elegy összetételét több tényező befolyásolja: Kiindulási anyagok hozzáadása az egyensúlyt a termékek irányába tolja. Ezt a módszert akkor érdemes használni, ha az egyik kiindulási anyag sokkal olcsóbb a többinél, ilyenkor azt célszerű feleslegben alkalmazni. Ebben a reakcióban ez nem áll fenn, így célszerű sztöchiometrikus arányú elegyből kiindulni. Termékek hozzáadása az egyensúlyt a kiindulási irányába tolja. Eszerint az egyensúlyt a termékek irányába lehet tolni a termékek elvonásával, de ebben a reakcióban erre nincs (gazdaságos) lehetőség. 22

3 A TÉTELEK ÁLTALÁNOS KÉMIA 12. tétel A nyomás növelése az egyensúlyi elegyet az anyagmennyiség csökkenésének irányába tolja. Mivel a kén-trioxid képződése anyagmennyiség csökkenéssel jár, így célszerű ezt a reakciót minél nagyobb nyomáson megvalósítani. A hőmérséklet növelésének hatására az egyensúly az endoterm irányba tolódik. kj mol A kén-trioxid képződése exoterm, tehát célszerű a reakciót minél alacsonyabb hőmérsékleten lejátszatni. rh 2 k H SO3 2 k H SO2 197, 8 Alacsony hőmérsékleten viszont nagyon lassú (esetleg be sem indul) a reakció, így célszerű katalizátort (pl. V2O5) alkalmazni. A katalizátor az egyensúlyi elegy összetételét nem befolyásolja. 20 pont 12. tétel Sav-bázis reakciók Ismertesse a Brønsted-féle sav-bázis elméletet, és mutassa be a sav-bázis reakciókat a sósav, a nátrium-hidroxid, az ecetsav, az ammónia és a foszforsav példáján! A Brønsted-féle sav-bázis elmélet szerint sav-bázis reakciónak tekintjük a protonátmenettel járó folyamatokat. A protont leadó részecske a sav, az azt felvevő a bázis. Az oldott anyagokat a vízzel szemben mutatott sav-bázis viselkedés alapján osztályozzuk. Azokat az anyagokat, amelyek vízzel szemben 100%-ban H+-okra dis szociálnak, erős savaknak nevezzük. Ilyen a sósav: HCl H2O Cl H3O Hasonlóan a víztől 100%-ban hidrogéniont átvevő anyagokat erős bázisoknak hívjuk. 23

4 A TÉTELEK ÁLTALÁNOS KÉMIA 12. tétel A nátrium-hidroxidot vízben oldva ionjaira disszociál: NaOH Na OH A OH H2O H2O OH reakciónak nincs kémiai értelme, így a nátrium-hidroxidot abban az értelemben tekinthetjük erős bázisnak, hogy a bemérési mennyiséggel azonos koncentrációban termel hidroxid ionokat. Azokat az anyagokat, amelyek a víznek csak részben adnak le protonokat, gyenge savaknak nevezzük. Ilyen az ecetsav: CH3COOH H2O CH3COO H3O Az oldatban beálló egyensúlyt a saverősségi állandóval jellemezzük: CH3COO H3O. Ks CH3COOH Ha egy oldott anyag részben H+-okat vesz fel a víztől, gyenge bázisnak nevezzük. Erre példa az ammónia: NH3 H2O NH4 OH. A gyenge bázisok protonfelvevő képességét a báziserősségi állandó NH4 OH. jellemzi: Kb NH3 A többértékű savak és bázisok fokozatosan disszociálnak, minden lépés külön állandóval jellemezhető. Erre példa a foszforsav: H3PO4 H2O H2PO4 H3O H2PO4 H3O. K s1 H3PO4 H2PO4 H2O HPO42 H3O HPO42 H3O. K s2 H2PO4 HPO42 H2O PO43 H3O PO43 H3O. Ks 3 HPO pont

5 A TÉTELEK ÁLTALÁNOS KÉMIA 13. tétel 13. tétel A kémhatás Mutassa be a víz öndisszociációjának egyensúlyát, a kémhatás és a ph fogalmát, a sav-bázis indikátorok működését, valamint a közömbösítés és semlegesítés viszonyát! A vízmolekulák ütközésekor lejátszódhat a molekulák disszociációja: 2 H2O H3O OH Az oxónium- és hidroxidiont a víz saját ionjainak nevezzük. Az egyensúlyt a vízionszorzattal jellemezzük: K v H3O OH A vízionszorzat értéke függ a hőmérséklettől, szobahőmérsékleten: 2 K v mol. 3 dm A desztillált vízben a víz saját ionjainak koncentrációja megegyezik. mol. Következésképpen szobahőmérsékleten: H3O 10 7 dm3 Az oldat kémhatását a saját ionjainak aránya okozza: ha H3O OH, akkor az oldat savas kémhatású, ha H3O OH, akkor az oldat lúgos kémhatású, ha H3O OH, akkor az oldat semleges kémhatású. Az előzőek alapján szobahőmérsékleten a savas oldatokban mol mol H3O 10 7, a lúgos oldatokban H3O 10 7, végül a 3 dm dm3 mol semleges oldatokban H3O dm3 Célszerű a koncentrációk helyett azok negatív logaritmusait használni, így kapjuk a ph fogalmát: ph lg H3O. Eszerint szobahőmérsékleten a semleges oldatok ph-ja 7, a savas oldatoké kisebb, a lúgosoké nagyobb 7-nél. (A reláció a negatív előjel miatt fordul meg.) 25

6 A TÉTELEK ÁLTALÁNOS KÉMIA 14. tétel Az oldatok kémhatását meghatározhatjuk ph-mérővel, ami tulajdonképpen egy H+-okra érzékeny elektródot tartalmazó cella, vagy jelezhetjük indikátorokkal. A sav-bázis indikátorok olyan anyagok, amelyek színükkel jelzik az oldat kémhatását. Ha sav- és lúgoldatokat sztöchiometrikus arányban öntünk össze, akkor a sav és a bázis közömbösítik egymást. A közömbösítés nem feltétlenül semlegesítés. A kettő akkor jár együtt, ha megegyező erősségű savat és bázist reagáltatunk egymással. Ez leggyakrabban akkor következik be, ha a sav és a bázis is erős. Pl.: HCl NaOH NaCl H2O Ha erős bázissal gyenge savat közömbösítünk, akkor lúgos kémhatású, ha erős savval gyenge bázist közömbösítünk, savas kémhatású oldatot kapunk. 20 pont 14. tétel Redoxireakciók Ismertesse a redoxi elméletek fejlődését (az égés fogalma, oxigénátmenet, elektronátmenet, oxidációs szám változás) példareakciókkal alátámasztva! A redoxireakciók fogalmának kialakulása az égés természetének megértésével kezdődött. Az égés oxigénnel való egyesülés. Az oxidálódó anyagok nemcsak az elemi oxigénnel egyesülhetnek, hanem egymástól is elvonhatják az oxigént. Ennek alapján redoxireakciónak nevezhetjük az oxigénátmenettel járó folyamatokat. Az oxigénfelvételt oxidációnak, az oxigénleadást redukciónak nevezzük. Példa erre a termitreakció: Fe2O3 2 Al 2 Fe Al 2O3 26

7 A TÉTELEK ÁLTALÁNOS KÉMIA 15. tétel A reakció során a vas(iii)-oxid redukálódik, az alumínium oxidálódik. A tapasztalatok alapján célszerű volt a redoxireakciók elméletét elvonatkoztatni az oxigéntől. Így alkották meg az új elméletet: a redoxireakciók elektronátmenettel járó változások. Az oxidáció elektronleadás, a redukció elektronfelvétel. Például a magnézium reakciója brómmal: Mg Br2 MgBr2 Mg Mg 2 2 e oxidálódik Br2 2 e 2 Br redukálódik Viszont így csak a teljes elektronátmenettel, azaz ionizációval járó reakciókat lehet értelmezni. Célszerű volt ezért kiterjeszteni az elméletet. Ehhez először is meg kellett alkotni az oxidációs szám fogalmát: olyan képzeletbeli töltésszám, melyet úgy kapunk, hogy a kötő elektronpárokat a nagyobb elektronegativitású atomhoz rendeljük. Így redoxireakciónak nevezzük az oxidációsszám-változással járó folyamatokat. Az oxidáció az oxidációs szám növekedés, a redukció az oxidációs szám csökkenése. Pl.: 2 MnO4 5 COOH 2 6 H 2 Mn2 10 CO2 8 H2O A mangán oxidációs száma +7-ről +2-re csökken, azaz redukálódik, a szén oxidációs száma +3-ról +4-re nő, tehát oxidálódik. 20 pont 15. tétel Elektrokémia Hasonlítsa össze a galvánelemek működését az elektrolízissel (a kémiai reakciók és az áram kapcsolata, az elektródok töltése, szerepe), és mutassa be egy cella kétféle szerepét az ólomakkumulátor példáján! Az ólomakkumulátorban áramtermeléskor lejátszódó reakció egyenlete: Pb PbO2 2 H2SO4 2 PbSO4 2 H2O. Írja fel áramtermeléskor az egyes elektródokon lejátszódó folyamatok egyenleteit! Milyen feltétel teljesülése esetén lehet egy galvánelem akkumulátor? Adja meg az ólomakkumulátorban töltéskor lejátszódó reakció egyenletét! Hol használják az ólomakkumulátort, és miért nem tudták kiszorítani a modernebb készülékek a mai napig sem? 27

8 B TÉTELEK Szervetlen KÉMIA 24. tétel SZERVETLEN KÉMIA 24. tétel Magnézium reakciója vízzel és sósavval Töltsön 1-1 kémcsőbe sósavat, illetve desztillált vizet! Cseppentsen a desztillált vízbe fenolftalein indikátort! Helyezzen mindkét kémcsőbe egy darabka magnéziumforgácsot! Értelmezze a látottakat! Adja meg a végbement reakció(k) egyenletét! Szükséges eszközök és anyagok: műanyag tálca kémcsőállvány magnézi mol desztillált víz fenolftalein umforgács 2 darab üres kémcső sósav 2 3 dm indikátor védőszemüveg gumikesztyű hulladékgyűjtő A kísérlet szakszerű elvégzése és a tapasztalatok helyes megadása: 5 PONT A kísérlet elvégzése. A sósavban intenzív gázfejlődés indul meg, színtelen, szagtalan gáz keletkezik. A desztillált vízben a gázfejlődés sokkal gyengébb, alig észlelhető, viszont (a magnézium felületén) a fenolftalein ciklámen színű lesz. A kísérlet tapasztalatainak értelmezése: 5 PONT A magnézium negatív standardpotenciálú fém, ezért a hidrogénionokat hidrogéngázzá redukálja: Mg 2 HCl MgCl 2 H2 Mivel Mg 2 Mg 2, 38 V 0, 83 V, ezért a magnézium a víz hidrogénjét is képes redukálni: Mg 2 H2O Mg OH 2 H2 A magnézium-hidroxid rosszul oldódik vízben, ezért az oldat csak kevéssé lesz lúgos. A lúgos kémhatást a fenolftalein ciklámen színnel jelzi. 10 pont 99

9 B TÉTELEK Szervetlen KÉMIA 25. tétel 25. tétel Alumínium korróziója A háztartásban használt alufólia egy szeletét HgCl2-oldatba mártjuk. Kives szük az oldatból, és szűrőpapírral leitatjuk róla a rajta maradt folyadékcseppeket. Tépjük ketté a kezelt alufóliát! Az egyiket hagyjuk a szűrőpapíron, a másikat tegyük egy kevés desztillált vízbe! Mit tapasztalunk? Magyarázza meg a látottakat! Írja fel végbement folyamatok reakcióegyenletét is! A kísérlet várható tapasztalatainak megadása: 3 PONT A levegőn álló alufólia darab felületén szürke hamuszerű bevonat képződik: A vízbe tett alufólia darab felületén buborékok jelennek meg. Az oldat zavaros lesz. A kísérlet tapasztalatainak értelmezése: 7 PONT Hg 2 Hg 0, 86 V Al 3 Al 1, 66 V, ezért az alumínium redukálja a Hg2+-ionokat: 2 Al 3 Hg 2 2 Al 3 3 Hg A higany amalgámot képez az alumíniummal, emiatt megbomlik az alumínium védő oxidrétege. A védő oxidréteg hiányában az alumínium folyamatosan oxidálódik: 2 Al 3 O Al 2O3, 2 2 illetve bontja a vizet: Al 3 H2O Al OH 3 3 H 2 2 Az oldat zavarosságát az alumínium-hidroxid rossz vízoldhatósága okozza pont

10 B TÉTELEK Szervetlen KÉMIA 26. tétel 26. tétel Különböző kémhatású folyadékok azonosítása 1 3. számozott kémcsövekben véletlenszerűen sósavat, desztillált vizet, illetve nátrium-hidroxid-oldatot öntöttünk. Az előkészített anyagok felhasználásával azonosítsa a folyadékokat! Szükséges eszközök és anyagok: műanyag tálca kémcsőállvány 3 darab, nátrium-hidroxid-oldatot, desztillált vizet, illetve sósavat tartalmazó, számozott mol mol desztillált víz sósav kémcső nátrium-hidroxid-oldat dm dm kalciumszemcsék fenolftalein indikátor védőszemüveg gumikesztyű hulladékgyűjtő A kísérlet szakszerű elvégzése és a tapasztalatok helyes megadása: 5 PONT Cseppentsünk mindhárom oldatba fenolftaleint! A fenolftalein hatására az egyik oldat ciklámen színű lesz, a másik kettő színtelen marad. Tegyünk a két színtelen oldatot tartalmazó kémcsőbe egy-egy kalciumdarabkát! A kalcium mindkét kémcsőben feloldódik, az egyikben gyorsan, az oldat színtelen marad. A másikban lassabban oldódik, az oldat ciklámen színű lesz. A kísérlet tapasztalatainak értelmezése: 5 PONT A nátrium-hidroxid-oldat lúgos kémhatását a fenolftalein ciklámen színnel jelzi. A kalcium negatív standardpotenciálú fém, ezért sósavban hevesen feloldódik hidrogéngáz fejlődése közben: Ca 2 HCl CaCl 2 H2 A vízben lassabban oldódik Ca2 Ca 2, 76 V 0, 83 V, közben az oldat lúgos kémhatású lesz, amit a fenolftalein ciklámen színnel jelez: Ca 2 H2O Ca OH 2 H2 10 pont 101

11 B TÉTELEK Szervetlen KÉMIA 27. tétel 27. tétel Sötét színű porok azonosítása 1 3. számozott porüvegekben, véletlenszerű sorrendben, sötét színű porok vannak: CuO, grafit, Zn. Az előkészített vegyszerek felhasználásával azonosítsa a porokat! Írja fel a lejátszódott folyamatok reakcióegyenletét is! Szükséges eszközök és anyagok: műanyag tálca 3 darab, réz(ii)-oxidot, grafitot, illetve cinket tartalmazó sorszámozott edény réz(ii)-oxid grafitpor cinkpor 3 darab üres kémcső 3 darab vegyszeres kanál kémcsőállvány 20%-os sósav desztillált víz borszeszégő vagy gázégő gyufa védőszemüveg gumikesztyű hulladékgyűjtő A kísérlet szakszerű elvégzése és a tapasztalatok helyes megadása: 5 PONT Szórjunk a három kémcsőbe vegyszereskanálnyit egy-egy porból! Öntsünk mindegyikre néhány cm3 sósavat! Az egyik esetben nem történik változás. A második fekete por feloldódik, miközben kék színű oldat keletkezik. A harmadik sötétszürke por is oldódik sósavban gázfejlődés közben. A kísérlet tapasztalatainak értelmezése: 5 PONT A grafit esetében nem történik változás. A réz(ii)-oxid feloldódik a sósavban, az oldat a réz(ii)-ionok miatt kék színű lesz. CuO 2 HCl CuCl 2 H2O A cink negatív standardpotenciálú fém, ezért a hidrogénionokat hidrogéngázzá redukálja: Zn 2 HCl ZnCl 2 H pont

12 C TÉTELEK Szervetlen KÉMIA 35. tétel 35. tétel Oxidok vizes oldatának kémhatása Milyen kémhatású a következő oxidok vizes oldata: SO3, NO2, Li2O, BaO? Adja meg a lejátszódó reakciók egyenletét! A kén-trioxid és a nitrogén-dioxid oldata savas. SO3 H2O H2SO4 H2SO4 2 H2O SO42 2 H3O 2 NO2 H2O HNO3 HNO2 HNO3 H2O NO3 H3O A lítium- és bárium-oxid vizes oldata lúgos. Li2O H2O 2 LiOH BaO H2O Ba OH 2 10 pont 36. tétel Porcukor reakciója híg és tömény kénsavval Porcukrot híg, illetve tömény kénsavoldattal reagáltatunk. Melyik esetben tapasztalunk szemmel látható változást és mi az? A másik esetben hogyan lehetne kimutatni, hogy történt kémiai változás? Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét! A tömény kénsav esetén látunk változást. A cukor elszenesedik. C 12H22O11 12 C 11 H2O A híg kénsav jelenlétében a cukor hidrolizál. C 12H22O11 H2O C 6H12O6 C 6H12O6 172

13 C TÉTELEK Szervetlen KÉMIA 37. tétel A keletkező monoszacharidok: a glükóz és a fruktóz pl. adják a Fehling-próbát. 3 PONT C 6H12O6 2 Cu2 4 OH C 6H12O7 Cu2O 2 H2O A vörös csapadék (Cu2O) megjelenése jelzi a monoszacharidok redukáló sajátságát. 10 pont 37. tétel A híg és tömény kénsav eltérő viselkedése Hasonlítsa össze a híg és tömény kénsav vassal, illetve rézzel szembeni viselkedését! Írja fel a folyamatok egyenletét, és értelmezze részecskeátmenet szerint! Mi okozza a különbségeket? A híg kénsav oldja a vasat, de a rezet nem. Fe H2SO4 FeSO4 H2 A vas negatív standardpotenciálú, így képes redukálni a H+-okat, míg a réz pozitív standardpotenciálja miatt nem. A tömény kénsavban fordított a helyzet: a vas nem oldódik, a réz oldódik. Cu 2 H2SO4 CuSO4 SO2 2 H2O A vas azért nem oldódik, mert passziválódik a tömény kénsavban. (A felületen kialakuló oxidréteg megakadályozza a reakciót.) A híg és tömény kénsav viselkedése közötti különbséget az okozza, hogy a híg oldatban a kénsavmolekulák disszociált állapotban vannak: H2SO4 2 H2O SO42 2 H3O A tömény kénsavban viszont nincs elég vízmolekula, így abban jórészt disszociálatlan kénsavmolekulákat találunk. (Néhány egzotikus részecske mellett.) 10 pont 173

14 C TÉTELEK Szervetlen KÉMIA 38. tétel 38. tétel Réz reakciói Rézreszelék kis részleteire 10, 30 és 65%-os salétromsavoldatokat, illetve ezüst-nitrát-oldatot öntünk. Mit tapasztalunk? Adja meg a reakciók egyenletét, ha nincs reakció, indokolja meg, hogy miért! A réz a 10%-os salétromsavoldattal nem reagál, mert pozitív standardpotenciálú fém, így nem képes redukálni a H -okat. A 30%-os salétromsavoldatban már feloldódik, színtelen gáz fejlődése közben. + 3 Cu 8 HNO3 3 Cu NO3 2 2 NO 4 H2O A fejlődő gáz a levegővel érintkezve bebarnul. 1 NO O2 NO2 2 A tömény salétromsavoldatban is oldódik, barna gáz fejlődése közben. Cu 4 HNO3 Cu NO3 2 2 NO2 2 H2O Az ezüst-nitrát oldat hatására a réz felületén szürke bevonat keletkezik. Cu 2 AgNO3 Cu NO3 2 2 Ag 10 pont 39. tétel Hogyan választ a választóvíz? 14 karátos aranyból, illetve sárgarézből készült tárgyakat akarunk megkülönböztetni. Ehhez a tárgyak kis mintáit tömény salétromsavba helyezzük. Milyen hasonlóságot és különbséget tapasztalunk? Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét! Mindkét mintánál barna gáz fejlődését tapasztaljuk. 10 részben más fémet tartalmaz, pl. ezüstöt. 24 Ag 2 HNO3 AgNO3 NO2 H2O A 14 karátos arany 174

15 C TÉTELEK Szervetlen KÉMIA 40. tétel A sárgaréz réz és cink ötvözete. Mindkét fém feloldódik tömény salétromsavban. Cu 4 HNO3 Cu NO3 2 2 NO2 2 H2O Zn 4 HNO3 Zn NO3 2 2 NO2 2 H2O A megkülönböztetést az teszi lehetővé, hogy az arany nem oldódik fel a tömény salétromsavban (választóvíz). 10 pont 40. tétel Miért barnul be a borvizes palack? Erdélyben több helyen is (pl. Borszék, Tusnádfürdő) feltör a mélyből vastartalmú, szénsavas ásványvíz, ún. borvíz. Ha a borvizet tartalmazó palackot hosszú ideig nyitva hagyjuk, akkor a palack fala bebarnul, mintha berozsdásodna. Mi lehet az oka a jelenségnek? Miért kell hosszabb időnek eltelnie? Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét! A borvízben a vas Fe2+-ionok formájában van jelen. Ezek halványzöld színűek, ilyen hígításban gyakorlatilag színtelenek. Állás közben a levegő oxigénje oxidálja a Fe2+-ionokat Fe3+-ionokká. 4 Fe2 O2 2 H2O 4 Fe3 4 OH Az oldat a folyamat során lúgosodik. Lúgos közegben kicsapódnak a vas(iii)-ionok. Fe3 3 OH Fe OH 3 A szén-dioxid szerepe kettős: akadályozza az oxigén bejutását, valamint savassá teszi az oldatot, így megakadályozza a csapadék leválását. CO2 2 H2O HCO 3 H3O 10 pont 175

16 TARTALOMJEGYZÉK Előszó Tanácsok a könyv használatához A tételek Általános kémia tétel: Az atom felépítése, elemi részecskék, radioaktivitás tétel: Az atomok elektronszerkezete tétel: A periódusos rendszer tétel: Molekulák tétel: Kémiai részecskék, kémiai kötések tétel: Rácstípusok tétel: Halmazállapotok tétel: Diszperz rendszerek tétel: A kémiai reakciók fogalma, csoportosítása, a reakcióegyenlet tétel: Reakciókinetika tétel: A kémiai egyensúly tétel: Sav-bázis reakciók tétel: A kémhatás tétel: Redoxireakciók tétel: Elektrokémia Szervetlen kémia tétel: A hidrogén tulajdonságai tétel: Halogének tétel: Halogenidek tétel: Kalkogének tétel: A hidrogén-peroxid és a kénhidrogén összehasonlítása tétel: Oxidok tétel: A kénsav tétel: Kénsav-, ammónia- és salétromsavgyártás tétel: A szén módosulatai tétel: A salétromsav és a foszforsav tétel: A szén oxidjai tétel: Karbonátok és nitrátok tétel: Természetes karbonátok tétel: Az s-mező fémei tétel: Átmenetifémek tétel: A fémek előállítása tétel: A rézcsoport tétel: Az alumínium Szerves kémia tétel: Izoméria tétel: A kőolaj és a földgáz

17 TARTALOMJEGYZÉK 36. tétel: A propén tétel: Az etén és az etin tétel: A butadién és a benzol tétel: Halogénszármazékok tétel: Az alkoholok kémiai tulajdonságai tétel: A fenol tétel: Oxovegyületek tétel: Karbonsavak és észterek tétel: Zsírok, olajok tétel: Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak tétel: Aminok tétel: Nitrogéntartalmú heteroaromás vegyületek tétel: Fehérjék tétel: Cukrok tétel: Poliszacharidok tétel: Műanyagok B tételek Általános kémia tétel: Az oldódást kísérő energiaváltozás tétel: Aceton, víz és benzin megkülönböztetése tétel: Folyadékok elegyedése tétel: Kálium-jodid és kálium-bromid megkülönböztetése tétel: Szerves oldószerek azonosítása tétel: Vegyületek azonosítása oldáshő alapján tétel: Ammóniaszökőkút tétel: Barnakő hatása a hidrogén-peroxidra tétel: Kémiai egyensúly eltolása tétel: Hidrogén-klorid, nátrium-klorid és salétromsav azonosítása tétel: Sóoldatok kémhatása tétel: Sósav, salétromsav- és nátrium-hidroxid-oldat azonosítása tétel: Ezüst-nitrát, nátrium-karbonát és nátrium-hidroxid azonosítása tétel: Nátrium-nitrát-, ezüst-nitrát-, és nátrium-karbonát azonosítása tétel: Egy fehér por azonosítása tétel: Nátrium-vegyületek azonosítása tétel: Reakciótípusok tétel: Ammónia és nátrium-hidroxid megkülönböztetése tétel: Réz(II)-szulfát reakciója ammóniával tétel: A fémek redukálósora tétel: Cink- és ólomlemez megkülönböztetése tétel: Konyhasóoldat elektrolízise tétel: Galvánelem pólusainak azonosítása

18 TARTALOMJEGYZÉK Szervetlen kémia tétel: Magnézium reakciója vízzel és sósavval tétel: Alumínium korróziója tétel: Különböző kémhatású folyadékok azonosítása tétel: Sötét színű porok azonosítása tétel: Réz(II)-oxid reakciója hidrogénnel tétel: Vizsgálatok brómos vízzel tétel: Hidrogén-klorid, nátrium-klorid és nátrium-hidroxid azonosítása tétel: Hidrogén-peroxid reakciója kálium-jodiddal tétel: Foszformódosulatok összehasonlító vizsgálata tétel: Savanyúsók tétel: Porkeverék vizsgálata tétel: Gázok reakciói egymással tétel: Fehér porok vízoldhatósága, kémhatása tétel: Sósav, salétromsavoldat és konyhasóoldat azonosítása tétel: Kísérletek vas(iii)-klorid-oldattal tétel: Kálium-permanganát és sósav reakciója tétel: Szappan habzása tétel: Nátrium-szulfit és sósav reakciótermékének vizsgálata tétel: Kén melegítése tétel: Három gáz összehasonlítása tétel: Vas(II)-szulfid és sósav reakciótermékének vizsgálata tétel: Aktív szén hatása egy gázra tétel: Nátrium és víz reakciója tétel: Magnézium-szulfát és alumínium-szulfát vizsgálata tétel: Tömény savak és nátrium-hidroxid-oldat reakciója rézporral tétel: Égetett mész és mészkőpor azonosítása tétel: Sárgás színű folyadékok azonosítása Szerves kémia tétel: Etanol és tömény kénsav reakciója tétel: Kalcium-karbid és víz termékének vizsgálata tétel: Szénhidrogének megkülönböztetése tétel: Etil-klorid vizsgálata tétel: Nátrium-acetát és nátrium-fenoxid összehasonlítása tétel: Ételecet és fenol összehasonlítása tétel: Alkoholok megkülönböztetése tétel: Szerves folyadékok reakciója nátriummal tétel: Aceton vagy formalin? tétel: Hétköznapi szilárd szerves anyagok azonosítása tétel: Benzin és hangyasav hatása brómos vízre tétel: Nátrium és etanol reakciója tétel: Tejsav, olajsav és glicerin azonosítása tétel: Szőlőcukor, karbamid és keményítő azonosítása

19 TARTALOMJEGYZÉK 65. tétel: Oldatok azonosítása tétel: Diszacharidok megkülönböztetése tétel: Szénhidrátoldatok azonosítása tétel: Kísérletek tojásfehérje-oldattal tétel: Tojásfehérje-oldat vizsgálata nátrium-kloriddal és tömény savakkal. 146 C tételek Általános kémia tétel: Elemek izotóp-összetétele tétel: Radioaktív izotópok tétel: Ionok képződése atomokból tétel: Az elektronszerkezet kapcsolata a periódusos rendszerrel tétel: Atomok és ionok méretének összehasonlítása tétel: Kémiai kötések tétel: A kötéstávolság tétel: A kötésszög tétel: Szén-szén kötések tétel: A molekulák alakja tétel: Az olvadáspont anyagszerkezeti okai tétel: Gázok azonosítása sűrűség alapján tétel: Az oldhatóság hőmérsékletfüggése tétel: Ipari robbanószer tétel: Reakciótípusok tétel: Egy gázegyensúly tétel: Savanyú-e a savanyúsó? tétel: Redoxi reakciók iránya tétel: Reakciók csoportosítása részecskeátmenet alapján tétel: Galvánelemek Szervetlen kémia tétel: Nomen est omen tétel: Alkotóelem tétel: Színes vegyületek tétel: Hidrogén reakciója halogénekkel tétel: A hidrogén mint oxidáló- és redukálószer tétel: Savas és bázikus hidridek tétel: Hidrogénvegyületek kémhatása tétel: A jód öt árnyalata tétel: Mivel töltsünk léghajót? tétel: Hogyan hűt a hűtőszekrény? tétel: Reakciók brómos vízzel tétel: Reakciók tömény sósavval tétel: A forráspont és a szerkezet kapcsolata

20 TARTALOMJEGYZÉK 34. tétel: Oxidok oldhatósága vízben tétel: Oxidok vizes oldatának kémhatása tétel: Porcukor reakciója híg és tömény kénsavval tétel: A híg és tömény kénsav eltérő viselkedése tétel: Réz reakciói tétel: Hogyan választ a választóvíz? tétel: Miért barnul be a borvizes palack? Szerves kémia tétel: Konstitúciós izomerek tétel: Monoklór származékok tétel: A kőolaj környezetszennyező hatása tétel: Alkének izomerei tétel: Kötéstávolságok az izoprénben tétel: A PVC előállítása régen és most tétel: 8 szénatomos aromás szénhidrogének tétel: Halogénszármazékok reakciói tétel: Az etilén néhány származéka tétel: Alkoholok elegye tétel: A vanillin funkciós csoportjai tétel: Egy királis molekula tétel: C4H8O2 izomerek tétel: Dikarbonsavak tétel: C2H4O2 izomerek tétel: Az ecet mint tisztítószer tétel: Mosószóda tétel: C3H9N izomerek tétel: Kevlár tétel: A glükóz N-tartalmú származékai Minta vizsgatételek