10152/15 (pu)/kz 1 DG C 2B

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Luxembourg, június 22. (OR. en) 10152/15 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Dátum: június 22. COHOM 66 CFSP/PESC 293 CSDP/PSDC 373 FREMP 142 INF 116 JAI 490 RELEX 504 Előző dok. sz.: 9593/15 COHOM 55 CFSP/PESC 211 CSDP/PSDC 319 FREMP 134 INF 108 JAI 425 RELEX COR 1 Tárgy: Az EU évi éves jelentése az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban Mellékelten továbbítjuk a delegációknak Az EU évi éves jelentése az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban című dokumentumot /15 (pu)/kz 1

2 MELLÉKLET Tartalomjegyzék Előszó Áttekintés Az uniós emberi jogi prioritások megvalósítása Emberi jogok az EU valamennyi külső politikájában Demokrácia és jogállamiság Az egyetemesség előmozdítása multilaterális és regionális szinten I. Az emberi jogok és a demokrácia az uniós politikában Az emberi jogok beépítése minden hatásvizsgálatba Partnerség a civil társadalommal (a gyülekezési és egyesülési szabadságra is kiterjedően) A végrehajtás rendszeres értékelése II. Az emberi jogok egyetemességének előmozdítása Egyetemes csatlakozás Az emberi jogok és a demokrácia kultúrája az EU külső tevékenységében III. Koherens szakpolitikai célok megvalósítása uniós és nemzetközi szinten A demokrácia hatékony támogatása Az emberi jogokat és a demokráciát szolgáló állandó kapacitás az Európai Unió Tanácsában Nagyobb mértékű szakpolitikai koherencia megvalósítása A gazdasági, szociális és kulturális jogok tiszteletben tartása IV. Az emberi jogok az EU külső politikáiban és eszközeiben Jogalapú megközelítés kialakítása a fejlesztési együttműködésben A kereskedelemnek az emberi jogok szolgálatába állítása Az emberi jogok megjelenítése a konfliktusmegelőző és válságkezelő tevékenységekben Az emberi jogok megerősítése a terrorizmus elleni tevékenységekben Annak biztosítása, hogy az emberi jogok alátámasszák a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos munka külső vetületét Az emberi jogok előmozdításának biztosítása a foglalkoztatás- és szociálpolitika külső dimenziójában /15 (pu)/kz 2

3 V. Az EU emberi jogokkal kapcsolatos prioritásainak megvalósítása A halálbüntetés eltörlése A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódok vagy büntetések felszámolása Az emberijog-védők hatékony támogatása A gyermekek jogainak előmozdítása és védelme A nők jogainak védelme és védelem a nemi alapú erőszak ellen A nemzetközi humanitárius jog betartása Az LMBTI személyek emberi jogai A vallás vagy meggyőződés szabadsága Az online és offline véleménynyilvánítás szabadsága Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló ENSZ-iránymutatás végrehajtása Igazságszolgáltatás Reagálás a jogsértésekre: az elszámoltathatóság biztosítása A kisebbségekhez tartozók jogai tiszteletben tartásának előmozdítása (ideértve a rasszizmus és az idegengyűlölet megakadályozását is) Az őslakos népekkel kapcsolatos szakpolitika megerősítése A fogyatékossággal élő személyek emberi jogai VI. Együttműködés a kétoldalú partnerekkel Helyben kifejtett hatás egyedi megközelítéssel Párbeszédeken keresztül kifejtett hatás Az uniós külső politika eszközeinek eredményes alkalmazása és szinergiája VII. A többoldalú intézmények révén végzett munka A tényleges többoldalúság előmozdítása Tényleges tehermegosztás az ENSZ keretében Az emberi jogokra vonatkozó megerősített regionális mechanizmusok VIII. Az Európai Parlament hozzájárulása az EU-nak Az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban című évi éves jelentéséhez Az EU emberi jogi politikájának Parlament általi ellenőrzése Az emberi jogok érvényesítése a parlamenti bizottságok munkájában Demokráciatámogatás A küldöttségi látogatások szerepe az emberi jogok és a demokráciatámogatás területén A gondolatszabadság védelméért járó Szaharov-díj és a Szaharov-díjasok hálózata /15 (pu)/kz 3

4 Az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdések I. Tagjelölt és potenciális tagjelölt országok Albánia Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Izland Koszovó* Montenegró Szerbia Törökország Több kedvezményezettre irányuló támogatás II. EGT/EFTA-tagországok Norvégia Svájc Andorra, Liechtenstein, Monaco, San Marino III. Európai szomszédságpolitika Örményország Azerbajdzsán Belarusz Grúzia Moldovai Köztársaság Ukrajna Egyiptom Izrael Palesztina* Jordánia Libanon Szíria Tunézia Algéria Marokkó Nyugat-Szahara Líbia /15 (pu)/kz 4

5 IV. Oroszország és Közép-Ázsia Oroszország Kazahsztán Kirgiz Köztársaság Tádzsikisztán Türkmenisztán Üzbegisztán V. Afrika Afrikai Unió EU Afrika közös stratégia Angola Benin Botswana Burkina Faso Burundi Kamerun Zöld-foki-szigetek Közép-afrikai Köztársaság Csád Comore-szigeteki Unió Kongói Köztársaság (Kongó Brazzaville) Elefántcsontpart Kongói Demokratikus Köztársaság Dzsibuti Egyenlítői-Guinea Eritrea Etiópia Gabon Gambia Ghána Guinea Bissau-Guinea Kenya Lesotho /15 (pu)/kz 5

6 Libéria Madagaszkár Malawi Mali Mauritánia Mauritiusi Köztársaság Mozambik Namíbia Niger Nigéria Ruanda São Tomé és Príncipe Szenegál Seychelle Köztársaság Sierra Leone Szomália Dél-Afrika Dél-Szudán Szudán Szváziföld Tanzánia Togó Uganda Zambia Zimbabwe VI. A Közel-Kelet és az Arab-félsziget Bahrein Irán Irak Kuvait Omán Katar /15 (pu)/kz 6

7 Szaúd-Arábia Egyesült Arab Emírségek Jemen VII. Ázsia Afganisztán Banglades Bhután Brunei Mianmar (Burma) Kambodzsa Kínai Népköztársaság Hongkong Tajvan Mongólia India Indonézia Japán Koreai Köztársaság Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) Laosz Malajzia Maldív-szigetek Nepál Pakisztán Fülöp-szigetek Szingapúr Srí Lanka Thaiföld Kelet-Timor Vietnam /15 (pu)/kz 7

8 VIII. Óceánia Ausztrália Fidzsi-szigetek Új-Zéland Pápua Új-Guinea Szamoa Csendes-óceáni kis szigetállamok Kiribati, Marshall-szigeteki Köztársaság, Mikronéziai Szövetségi Államok, Nauru, Palau, Tonga, Tuvalu, Cook-szigetek, Niue Salamon-szigetek Vanuatu IX. Az amerikai kontinens Kanada Amerikai Egyesült Államok (USA) X. Latin-Amerika és a Karib-térség Antigua és Barbuda Argentína Bahamák Barbados Belize Bolívia Brazília Chile Kolumbia Costa Rica Kuba Dominika Dominikai Köztársaság Ecuador Salvador Grenada Guatemala Guyana /15 (pu)/kz 8

9 Haiti Honduras Jamaica Mexikó Nicaragua Panama Paraguay Peru Saint Kitts és Nevis Saint Lucia Saint Vincent és Grenadine-szigetek Suriname Trinidad és Tobago Uruguay Venezuela /15 (pu)/kz 9

10 Tervezet Az EU évi éves jelentése az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban TEMATIKUS RÉSZ 10152/15 (pu)/kz 10

11 Előszó Áttekintés Az EU 2014-ben is elkötelezett maradt amellett, hogy az egész világon előmozdítsa az emberi jogok érvényesítését, valamint hogy szót emeljen a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásáért. Az Unió külső politikáival kapcsolatos munkájához továbbra is az e téren kifejtett tevékenység irányadó elveit és prioritásait meghatározó, 2012 júniusában elfogadott referenciadokumentumok szolgálnak iránymutatással. Ezek az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret, illetve cselekvési terv 1. E dokumentumok célja, hogy növeljék az EU emberi jogi politikájának hatékonyságát és következetességét, továbbá hogy az emberi jogok és a demokrácia kérdését az EU külpolitikájának és külső tevékenységének központi elemévé tegyék. A jelenleg érvényben lévő cselekvési terv 2014 végén járt le. A jelentéstételi időszak során az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) széleskörű konzultációs folyamatot indított el más uniós intézményekkel (a Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel), a tagállamokkal és további érdekelt felekkel (különösen civil társadalmi szervezetekkel és tudományos intézményekkel) annak érdekében, hogy értékelje a es cselekvési terv legfontosabb eredményeit és előkészítse a következő időszakra vonatkozó tervet. Az EKSZ és a Bizottság szolgálatainak belső értékelése megerősítette, hogy a es időszakra vonatkozó cselekvési terv kedvezően befolyásolta az uniós szereplők tevékenységét, valamint elősegítette azt, hogy az emberi jogok kérdése az EU külpolitikájának minden vonatkozásában központi elemmé váljon. Egyben arra ösztönözte az intézményeket és az érintetteket, hogy együttműködve módszeresebben közelítsék meg az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket és kihívásokat, valamint hozzájárult az EU láthatóságának és elszámoltathatóságának fokozásához is. A cselekvési terv keretében az EU egyszerűsítette eljárásait (például emberi jogi kapcsolattartókat nevezett ki az EU küldöttségekben), rögzítette a bevált gyakorlatokat és olyan innovatív eszközöket fejlesztett ki, mint az emberi jogi országstratégiák. 1 Ld.: az Európai Unió Tanácsa: Emberi jogok és demokrácia: uniós stratégiai keret és cselekvési terv, 11855/12 (2012. június 25.) /15 (pu)/kz 11

12 Emberi jogok az uniós politikában Az EU emberi jogi különleges képviselője (EUKK), Sztávrosz Lambrinídisz 2014-ben megbízatásának második évét teljesítette. Az EUKK a főképviselő/alelnök felügyelete, valamint a Tanács Politikai és Biztonsági Bizottságában (PBB) ülésező nagykövetek irányítása mellett végzi munkáját, együttműködve az EKSZ-szel, a Bizottság szolgálataival és az Európai Parlamenttel. Megbízatásában foglalt legfontosabb feladata, hogy fokozza az emberi jogok koherenciáját, hatékonyságát és láthatóságát az uniós külpolitikában. E célok elérése érdekében a különleges képviselő kiemelten foglalkozott a következőkkel: az emberi jogokkal kapcsolatos uniós tevékenység megerősítése az EU stratégiai partnereivel fenntartott kapcsolatok keretein belül, többek között az Egyesült Államokban, Brazíliában és Mexikóban tett látogatásai során; az átalakulóban lévő országokkal, valamint regionális partnerekkel így Mianmarral (Burmával), Pakisztánnal és Egyiptommal való kapcsolatépítés; az EU láthatóságának, valamint a multilaterális és regionális emberi jogi mechanizmusokkal való együttműködésének fokozása; a civil társadalommal folytatott együttműködés és a civil társadalom támogatása. Tevékenysége homlokterében álltak az EU emberi jogi iránymutatásaiban megjelenő prioritások, valamint egyéb olyan kérdések is, mint az online és offline véleménynyilvánítás szabadsága, a nők emberi jogai, a fejlesztés emberi jogi alapú megközelítése, a kínzás elleni küzdelem, a halálbüntetés eltörlése, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelőssége. Munkájával, így például az emberi jogokról többek között Kínában, Bahreinben, a KNDK-ban és Dél-Afrikában folytatott számos miniszteri szintű tárgyaláson, valamint a több száz kulcsszereplővel megrendezett találkozókon keresztül az EUKK az EU és a tagállamok meglévő emberi jogi struktúráin keresztül végzett fontos munka támogatására törekedett, és megteremtette annak feltételeit, hogy a világ valamennyi pontján további mélyreható párbeszéd és eredményorientált együttműködés alakuljon ki a külföldi kormányokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a civil társadalommal /15 (pu)/kz 12

13 Az EKSZ is belső mechanizmusai és eljárásai ésszerűsítésére törekedett annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye az emberi jogok területén kifejtett tevékenységét. Az uniós küldöttségek, a misszióvezetők, az uniós intézmények és a tagállamok összehangolt munkájának köszönhetően a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) 132 emberi jogi országstratégiát hagyott jóvá. Az emberi jogi országstratégiák végrehajtása nyomán intenzívebb együttműködés jött létre az uniós küldöttségek és a tagállami nagykövetségek között az emberi jogok területén, az emberi jogi párbeszéd pedig jobban strukturálttá és egységesebbé vált. Az EU 2014-ben 37 partnerországgal és regionális csoportosulással tartott hivatalos emberi jogi párbeszédet és konzultációt, köztük első alkalommal emberi jogi párbeszédet rendezett Mianmarral (Burmával). Emellett a Cotonoui Megállapodásban részes 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni állam közül is számos folytatott emberi jogi párbeszédet az EU-val. Negatívumként említendő, hogy az Oroszországgal folyamatban lévő emberi jogi párbeszédet felfüggesztették, az Azerbajdzsánnal folytatandó tárgyalásokat pedig elhalasztották. Az EU további erőfeszítéseket tett a párbeszédek hatásának és hatékonyságának növelése érdekében, többek között azáltal, hogy összekapcsolta azokat más szakpolitikai eszközökkel, nyomon követési mechanizmusokat dolgozott ki, a megbeszélések keretében pedig egyedi eseteket is napirendre tűzött. Az emberi jogi párbeszédek többségét megelőzően Brüsszelben és az érintett országban konzultációkra, a párbeszédeket követően pedig tájékoztatókra került sor. A főképviselő/alelnök vagy szóvivője által tett nyilatkozatok formájában az EU továbbra is hivatalosan állást foglalt emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban. Kényesebb esetekben bizalmas demarsok használatára is sor került az év folyamán /15 (pu)/kz 13

14 Az EKSZ rendszeresen tartott képzéseket az emberi jogok és a demokrácia témájában. A bevált gyakorlatok áttekintése és a lehetséges szinergiák felderítése érdekében elindult az egyes tagállamok által az emberi jogok témájában szervezett képzési programok feltérképezése is szeptemberében megállapodás született arról, hogy az uniós tagállamok létrehozzák az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos képzések informális kapcsolattartói hálózatát. Valamennyi uniós küldöttségben, illetve KBVP-misszióban és -műveletben emberi jogi és/vagy a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartókat jelöltek ki 2014 végéig annak érdekében, hogy az emberi jogi kérdések az uniós küldöttségek munkájának szerves részévé váljanak. Az Európai Unió külkapcsolatainak emberi jogi vonatkozásaiért felelős emberi jogi munkacsoport (COHOM) jóváhagyta az ENSZ emberi jogi fórumaira vonatkozó stratégiai prioritásokat, amelyek hozzájárultak az Unió által az ENSZ keretében végzett munka sikeréhez ben fokozott erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy tovább javuljon az EU külső és belső emberi jogi politikája közötti koherencia és konzisztencia. A Tanács júniusban elfogadott idevágó következtetései szerint a következetesség alapvető fontosságú nemcsak az EU külkapcsolatokban mutatott hitelessége szempontjából, hanem annak érdekében is, hogy az Unió jó példával járjon elöl az emberi jogok területén. Az Európai Bizottság 2014-ben is elkötelezett maradt amellett, hogy az Unió külső tevékenységére vonatkozó javaslatokhoz készített hatásvizsgálatokban megjelenjenek az emberi jogi vonatkozások is. E célból 2014-ben a kereskedelmi megállapodások emberi jogi hatásvizsgálatainak elemzésére vonatkozó konkrét iránymutatások kidolgozására került sor. Az uniós emberi jogi prioritások megvalósítása Az EU 2014 során elsősorban konkrét tematikus emberi jogi kihívásokra koncentrált a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok területén. Az EU tevékenyen támogatta az egyesülési jogot és a békés gyülekezés jogát nyilvános közleményeiben, a harmadik országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokban, valamint az emberi jogi párbeszédek, illetve a hasonlóan gondolkodó partnerekkel folytatott konzultációk keretében szeptemberében az EU rendezvényt szervezett az EBESZ-nek az emberi dimenzió megvalósításával foglalkozó találkozója alkalmából, azzal a céllal, hogy a civil társadalommal együtt megvizsgálja az EBESZ-térségben a békés gyülekezés szabadságának gyakorlatában mutatkozó tendenciákat /15 (pu)/kz 14

15 Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) ülésein és az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottságának októberi ülésén az EU hangsúlyozta a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők által végzett munka jelentőségét. Az Unió képviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy számos országban szűkül a civil társadalom mozgástere, hogy a nem kormányzati szervezeteket egyre több korlátozás terheli, valamint hogy az aktivistákat zaklatják és az emberi jogaikat súlyosan megsértik. A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze 2 (EIDHR) továbbra is az egyik legfontosabb pénzügyi eszköz az emberi jogi kérdések területén tevékeny civil társadalmi szervezetek, valamint az emberijog-védők, többek között az újságírók és bloggerek támogatásában májusában összhangban azzal, hogy az EU elkötelezett a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás online és offline szabadságának további támogatása mellett a Tanács emberi jogi iránymutatásokat fogadott el ebben a témában. A meglévő eszközökre és dokumentumokra épülő iránymutatások számba veszik a kulcsfontosságú alapelveket, valamint olyan, egyértelműen meghatározott prioritásokat és eszközöket tartalmaznak az EU küldöttségei, a tagállamok nagykövetségei, valamint az uniós parancsnokságok számára, amelyek e jog hatékonyabb érvényesítését és védelmét hivatottak elősegíteni. Az EU hivatalos nyilatkozatokban és a kétoldalú kapcsolatok keretében is több alkalommal elítélte az újságírókkal és bloggerekkel szembeni támadásokat szeptemberében az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által szervezett, az emberi dimenzió megvalósításával foglalkozó varsói találkozó alkalmából az EU kísérőrendezvényt szervezett a véleménynyilvánítás online szabadságának témájában decemberében az EU és a nem kormányzati szervezetek emberi jogokkal foglalkozó éves fórumának központi témája a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesítése és védelme volt. A rendezvényen a nem kormányzati szervezetek több mint 200, a világ minden tájáról érkezett képviselője vett részt, akik számos olyan ajánlást fogadtak el, amelyek az uniós tevékenység iránymutatásaként szolgálnak majd e döntő fontosságú területen. 2 Az Európai Parlament és a Tanács március 11-i 235/2014/EU rendelete a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., , 85. o.) /15 (pu)/kz 15

16 Az EU ismét kifejezésre juttatta, hogy elutasítja a halálbüntetést, és az idevágó uniós iránymutatásokkal összhangban minden rendelkezésére álló diplomáciai eszközt bevetett a halálbüntetés globális eltörlésének előmozdítása érdekében. Az EU kiterjedt lobbi- és tájékoztatási tevékenysége révén aktív szerepet vállalt az ENSZ-közgyűlés decemberben elfogadott határozatának népszerűsítésén munkálkodó, régiókon átívelő szövetségben. Az említett határozat újólag megerősítette a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumra irányuló felhívást. Az EU tájékoztató tevékenységének köszönhetően a 95 tagállam támogatásával benyújtott határozati javaslat minden eddiginél több, 117 igen szavazattal, 37 ellenszavazattal és 34 tartózkodás mellett került elfogadásra, ami jelentős javulást jelent az elmúlt években elfogadott hasonló határozatokhoz képest. Az EU 2014 decemberében egy Brüsszelben szervezett rendezvény keretében ünnepelte meg a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezmény létrejöttének harmincadik évfordulóját. Az EU minden országot ösztönzött, hogy ratifikálják és hajtsák végre az egyezményt és az ahhoz fűzött fakultatív jegyzőkönyvet, és aktívan támogatta független felügyeleti mechanizmusok létrehozását. Az Unió képviselői emellett a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és látogatások során rendszeresen felvetették a kínzás és a rossz bánásmód kérdését, valamint egyedi eseteket is. Ezzel párhuzamosan az EU folytatta a kínzásról és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódról vagy büntetésről szóló iránymutatások végrehajtását. Az EU továbbra is elkötelezetten támogatja az emberijog-védőket, akik központi szerepet játszanak az emberi jogok előmozdításában és védelmében. Az EU külügyminiszterei tanácsi következtetések formájában is megerősítették ez irányú elkötelezettségüket, amelyeket júniusban fogadtak el, az emberi jogok védelmezőiről szóló iránymutatás elfogadásának tizedik évfordulóján. A Tanács hangsúlyozta a női és a sebezhető és marginalizált csoportok tagjai közül kikerülő emberijog-védők különösen fontos szerepét. Májusban az EU küldöttségei részletes útmutatást kaptak az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatás végrehajtásával kapcsolatban, melyek bevált gyakorlatokat ismertettek egyes esetek kezelésére. Az év folyamán az EU küldöttségei tevékenyen részt vettek az olyan emberijog-védők oltalmazásában, akiknek a hatóságok és nem állami szereplők által gyakorolt fokozott nyomással kellett megküzdeniük. Az uniós diplomaták bírósági tárgyalásokat követtek nyomon, fogva tartott aktivistákat kerestek fel, és egyes esetekben nyilatkozatokat adtak ki /15 (pu)/kz 16

17 Az EU 2014-ben ünnepelte a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 25. évfordulóját. Az évforduló alkalmából, valamint az EU külső és belső szakpolitikáiban a gyermekekre vonatkozó vállalásokkal összhangban a Tanács decemberben következtetéseket fogadott el a gyermekek jogainak előmozdításáról és védelméről. Az EU aktívan támogatta az ENSZ a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kérdésével megbízott különleges képviselője és az UNICEF által indított Gyermekek, nem katonák elnevezésű kampányt, amelynek célja a gyermekkatonák kormányzati erők általi toborzásának és fegyveres konfliktusokban való bevetésének 2016-ig történő felszámolása. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 182. sz., a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló egyezményével összhangban az EU támogatta egy, a veszélyes munkákat tartalmazó jegyzék létrehozását 33 országban annak érdekében, hogy megvédjék a gyermekeket a veszélyes munkától a Szubszaharai-Afrikában és Európában/Közép-Ázsiában. Az egyes országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek során külön hangsúlyt kapott a gyermekmunka kérdése. A nők jogainak védelme és a nemi alapú erőszak elleni küzdelem továbbra is előkelő helyet foglalt el az Unió napirendjén. Ezeket a szempontokat következetesen érvényesítették az uniós programokban, és megjelentek a nyilvános közleményekben, valamint a kormányokkal, a regionális szervezetekkel és a civil társadalommal folytatott párbeszédek során is. A női emberijog-védőknek és a női szervezeteknek nyújtott támogatás szintén prioritás volt. Az EU legfőképpen továbbra is az ENSZ keretében igyekezett érvényesíteni a nemekkel kapcsolatos kérdésekhez kötődő stratégiai prioritásait. Az EU fontos szerepet játszott például azon tárgyalások során, amelyek eredményeként elfogadták az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának következtetéseit. Az EU és a UN Women folytatta a évi közös egyetértési megállapodásuk végrehajtását. Kulcsfontosságú eredmények születtek a kommunikáció, a szakpolitikai párbeszéd, a közös érdekképviselet, valamint a közös EU UN Women programok tervezése és az azokhoz kapcsolódó képzések terén. Ennek keretében rendezték meg 2014 novemberében Brüsszelben a Nők tavasza konferenciát is, amelyen az Európai Parlament és az arab régió parlamentjeinek női képviselői találkoztak. A konfliktusok során előforduló szexuális erőszakkal kapcsolatos munka keretében az EU tevékenyen részt vett a júniusi londoni globális csúcstalálkozón, és kötelezettséget vállalt aziránt, hogy gyakorlati intézkedéseket fog hozni az emberi jogok, a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés, a közvetítés és a humanitárius segítségnyújtás terén. A júliusi Girl Summit alkalmával az EU vállalta, hogy az elkövetkező hét évben több mint 100 millió eurót fog fordítani a nemek egyenlőségének biztosítására és a gyermekek védelmére, többek között olyan konkrét projektek formájában, amelyek a női nemi szervek megcsonkítása, illetve a gyermek-, korai és kényszerházasságok gyakorlatának felszámolását célozzák /15 (pu)/kz 17

18 A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogainak érvényesítése érdekében az EU párbeszédet kezdett több országgal és szükség esetén más diplomáciai lépéseket is tett, különösen Afrikában és Közép-Ázsiában, felkérve az egyes országokat, hogy vizsgálják felül és helyezzék hatályon kívül azokat a jogszabályokat, amelyek az LMBTI személyekkel szemben hátrányos megkülönböztetést eredményeznek, vagy megsértik a nemzetközileg elfogadott és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket. Ezen túlmenően az EU támogatta az LMBTI személyek jogainak kérdését az emberi jogi párbeszédek során, valamint a demokrácia és az emberi jogok európai finanszírozási eszközén keresztül támogatást nyújtott LMBTI emberijog-védőknek, illetve olyan nem kormányzati szervezeteknek, amelyek az LMBTI személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez kapcsolódó projekteket hajtottak végre. Az Unió aktívan közreműködött a megkülönböztetés többek között a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelmet célzó, főként az ENSZ keretei között tett multilaterális erőfeszítésekben. Szeptemberben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa genfi ülésszakán az EU aktívan és sikeresen járult hozzá az emberi jogokról, a szexuális irányultságról és a nemi identitásról szóló határozat elfogadásához. Egy évvel a vallás vagy meggyőződés szabadságáról szóló uniós iránymutatások elfogadása után az Unió továbbra is nagy hangsúlyt helyez ezen alapvető szabadság biztosítására, mely világszerte egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. Az EU többek között multilaterális szinten is fellépett a különösen szíriai és iraki vallási kisebbségekhez és veszélyeztetett csoportokhoz tartozó személyekkel szembeni erőszak és azok alapvető emberi jogainak megsértése ellen, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy megóvják ezen országok etnikai és vallási szempontból sokszínű jellegét. Az EU a vallás vagy meggyőződés szabadságával kapcsolatos határozatok megszilárdítására törekszik mind az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, mind a Közgyűlésben. Az EJT 2014 márciusában tartott ülésszakán ismét konszenzussal fogadták el az EU által a vallás vagy meggyőződés szabadságáról benyújtott határozatot /15 (pu)/kz 18

19 A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak előmozdítása és védelme érdekében az EU együttműködött az Egyesült Nemzetek Szervezetével és más nemzetközi és multilaterális szervezetekkel, így az EBESZ-szel és az Európa Tanáccsal szeptemberében került sor az ENSZ őslakos népekkel foglalkozó első világkonferenciájára New York-ban, a Közgyűlés magas szintű plenáris ülése formájában. Az EU aktívan hozzájárult a konferenciához egyrészt az őslakos népek részvételének támogatása, másrészt a konszenzuson alapuló záródokumentum elfogadása érdekében tett összehangolt lépések által. Az EU továbbá kísérőrendezvényt szervezett az őslakos népek jogainak nyomon követéséről. A konferencia eredményeire építve az EU az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervben foglaltak szellemében megkezdte egy az őslakos népekre vonatkozó részletes szakpolitika kidolgozását. Az EU a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény részes fele. Az egyezménnyel összhangban az EU elkötelezett amellett, hogy előmozdítsa a fogyatékossággal élők jogait mind belső, mind külső tevékenységeiben ben az Európai Bizottság elkészítette az ezen egyezmény értelmében az ENSZ-nek benyújtandó első uniós jelentést. A jelentés ismerteti, hogy az Unió miként hajtotta végre az egyezményt jogalkotási és szakpolitikai tevékenységében, illetve finanszírozási eszközeiben. Az emberi jogok egyetemes, oszthatatlan, egymástól függő és egymáshoz kapcsolódó jellegének szószólójaként az Unió úgy ítéli meg, hogy a gazdasági, szociális és kulturális jogok az EU külső emberi jogi politikájának szerves részét képezik. Az Unió az év folyamán kiemelt figyelmet fordított erre a területre a legfontosabb partnerországokkal folytatott emberi jogi párbeszédek során. AZ EU multilaterális szinten aktívan támogatta az ENSZ-nek ezekkel a jogokkal foglalkozó több különleges előadóját is és együttműködött velük /15 (pu)/kz 19

20 Az EU 2014-ben is folytatta az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó 2011-es ENSZ-iránymutatások előmozdítását és végrehajtását. A nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzétételéről szóló irányelv szeptemberi elfogadása jelentős lépés a felelős üzleti magatartásra ösztönző intézkedések támogatása terén. A szóban forgó vállalatok többek között információt szolgáltatnak majd az emberi jogokra vonatkozó szabályzataikról, az azzal kapcsolatos kockázatokról és eredményekről. Külső tevékenysége részeként az EU egyre több partnerországgal vitatta meg ezt a kérdést. Az Emberi Jogi Tanács júniusi ülésén az EU támogatta azt a határozatot, amely megújította az emberi jogokkal és transznacionális vállalatokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal foglalkozó munkacsoport megbízatását szeptemberében egy Addisz-Abebában rendezett közös szemináriumon az Afrikai Unió és az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy közösen fogják előmozdítani és végrehajtani a régióra vonatkozó az ENSZ-iránymutatásokat, és feltárják az együttműködés lehetséges területeit. Emberi jogok az EU valamennyi külső politikájában Az EU 2014-ben is elkötelezett maradt amellett, hogy valamennyi külső tevékenysége keretében előmozdítsa az emberi jogokat és a demokráciát. További lépések történtek annak érdekében, hogy a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatban alkalmazott, az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló megközelítés hatékonyabb legyen ben az EU folytatta a Rio+20 konferencia nyomon követésére, valamint a 2015 utáni fejlesztési menetrendre vonatkozó uniós álláspont és stratégia kialakítását. Az Unió a Tanács által jóváhagyott számos politikai nyilatkozatban hangoztatta, hogy az emberi jogok, a jogállamiság és a jó kormányzás kérdéseit szervesen be kell illeszteni a globális fejlesztési napirendbe. A legutóbbi decemberi következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a 2015 utáni menetrend az összes emberi jogot foglalja magában /15 (pu)/kz 20

21 Az EU továbbá arra törekedett, hogy olyan kereskedelempolitikát alakítson ki, amely teljes mértékben összeegyeztethető az emberi jogokkal. Ebben az összefüggésben a januárban hatályba lépett új GSP-rendelet 3 (általános vámkedvezmény-rendszer) 14 ország számára biztosít GSP+ preferenciákat (a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás). Az Unió emellett multilaterális szinten támogatta az emberi jogok megsértésére felhasználható megfigyelési technológiák exportjának ellenőrzését elején a Bizottság javaslatot nyújtott be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a halálbüntetés vagy kínzás céljára alkalmas áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK rendelet módosításáról során az EU további lépéseket tett annak érdekében, hogy érvényesítse az emberi jogokra és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikákat a KBVP-missziókban és -műveletekben. A 2013-as válságkezelési eljárással 4 összhangban az új missziók és műveletek tervezése során külön foglalkoztak az emberi jogokkal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos megfontolásokkal is. Az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség helyzete beépült a tervezési dokumentációba többek között az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója 5, illetve az EUFOR Közép-afrikai Köztársaság misszió 6 esetében is során az összes KBVP-misszióban és -műveletben emberi jogi és a nemek közötti egyenlőség kérdéseivel foglalkozó tanácsadót vagy kapcsolattartót neveztek ki. Feladatuk egyrészt az emberi jogi, illetve a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a misszió vagy művelet munkájában való érvényesítése, másrészt konkrét tevékenységek végrehajtása. A számos emberi jogi mutatót is magában foglaló, korai konfliktus-előrejelző rendszert (EWS) az év során fokozatosan globális szinten is használni kezdték. Az EU folytatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának számú, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatával kapcsolatos kötelezettségvállalásának teljesítését, mind az uniós tagállamok informális munkacsoportján, mind külső tevékenységein keresztül, nemzeti cselekvési tervek kidolgozására ösztönözve a harmadik országokat. A határozatok végrehajtására vonatkozó átfogó megközelítés uniós mutatóiról szóló jelentést 2014 januárjában tették közzé /15 (pu)/kz 21

22 Az emberi jogi kérdéseknek a terrorizmus elleni küzdelemben való érvényesítését célzó erőfeszítései részeként az EKSZ, más uniós intézményekkel együttműködve iránymutatásokat dolgozott ki a terrorizmus elleni tevékenységet támogató, harmadik országokkal végrehajtott projektek tervezéséhez és végrehajtásához. A tagállamok által novemberben jóváhagyott iránymutatások tekintetbe veszik a nemzetközi humanitárius jogot, valamint a nemzetközi menekültjogot is. Demokrácia és jogállamiság Az EU 2014-ben is a világ számos pontján támogatott választási folyamatokat, folytatva ezzel a demokratikus reformok és értékek előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseit. A Bizottság e célból választási megfigyelő missziókat és választási szakértői missziókat küldött ki. Az EU technikai és pénzügyi segítséget is nyújtott a választások lebonyolításáért felelős szerveknek és belföldi megfigyelőknek. Összesen nyolc választási megfigyelő misszió kiküldésére került sor, amelyek kilenc választáson teljesítettek szolgálatot. Annak ellenére, hogy az EU nem végez választási megfigyelést az EBESZ-térségben, az ukrajnai elnök- és parlamenti választások kapcsán szoros támogatást nyújtott az EBESZ-nek/a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának. Az EU általában is fokozta a demokrácia támogatásával kapcsolatos munkája intenzitását azzal a céllal, hogy növelje az uniós eszközök és az uniós tagállamok tevékenysége közötti koherenciát, illetve arra törekedett, hogy valamennyi érdekelt féllel, így a kormányzati és a civil társadalmi képviselőkkel kialakított megerősített partnerség segítségével közös elképzelést alakítson ki az adott térség viszonyairól. E munka részeként 2014 márciusában 12 uniós küldöttséget jelöltek ki a demokrácia támogatását szolgáló kísérleti projekt második generációjának elindítására; a munka júniusban kezdődött meg. A kísérleti projekt 2014-től a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze révén finanszírozásban is részesül /15 (pu)/kz 22

23 Az egyetemesség előmozdítása multilaterális és regionális szinten Az EU továbbra is különös figyelmet fordított az emberi jogok egyetemességének előmozdítására nyilatkozataiban, szavazatainak indoklásában, valamint különböző nyilvános eseményeken és konferenciákon, illetve kiadványaiban. Kétoldalú kapcsolataiban, így az emberi jogi párbeszédek keretében az EU képviselői rendszeresen arra ösztönözték a harmadik országokat, hogy erősítsék meg és hajtsák végre az ENSZ emberi jogi eszközeit, továbbá vizsgálják felül vagy vonják vissza fenntartásaikat. Közvetítő tevékenység, politikai párbeszéd, illetve KBVP-missziók segítségével az EU 2014 folyamán is tevékeny szerepet töltött be az átmeneti igazságszolgáltatás terén az átalakulóban lévő országokban. Az átmeneti igazságszolgáltatásra vonatkozó uniós politika kidolgozása folyamatban van, és várhatóan 2015 elején kerül elfogadásra. Ez hivatalos formába fogja önteni az EU elkötelezettségét az átmeneti igazságszolgáltatás terén, koherens és következetes uniós fellépést tesz majd lehetővé ezen a területen, és iránymutatásként fog szolgálni az EU és az uniós tagállamok azon dolgozói számára, akik az átmeneti igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak során az EU folytatta a nemzetközi humanitárius jogra vonatkozó iránymutatások végrehajtását és a nemzetközi humanitárius jog megismertetését a háborúban álló felekkel, többek között a nem állami fegyveres szervezetekkel is. Az EU a humanitárius segítségnyújtás keretében tovább erősítette a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása melletti fellépését. Az EU és tagállamai támogatták azt a Svájc és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) által indított kezdeményezést, amelynek célja a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának megerősítése. A IV. Genfi Egyezmény magas szerződő feleinek december 17-én megrendezett genfi konferenciáján való részvételével az Unió megerősítette az iránti elkötelezettségét is, hogy előmozdítsa a nemzetközi humanitárius jognak a konfliktushelyzetekben érintett országok, illetve nem állami szereplők általi tiszteletben tartását. A Bizottság további pénzügyi támogatást nyújtott ahhoz a projekthez, amely a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának kapacitását növelte az olyan, a nemzetközi humanitárius jogról tartott képzések és tájékoztatás tekintetében, amelyet a szervezet a konfliktus sújtotta országokban Irakban, Kolumbiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykedő katonai és biztonsági erők, valamint nem állami fegyveres szereplők tagjai számára biztosít /15 (pu)/kz 23

24 A Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) és az EU 2006-os együttműködési és segítségnyújtási megállapodása alapján létrejött az EU NBB kerekasztal, melynek célja a konzultáció és az olyan közös érdekű kérdésekről folytatott véleménycsere, mint az együttműködés, a komplementaritás, bizonyos kérdések diplomáciai támogatása és azok szempontjainak érvényesítése, valamint a nyilvánosság tájékoztatása és bevonása. Az EU folytatta erőfeszítéseit, illetve tájékoztatási tevékenységét annak érdekében, hogy minél több ország ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát. Az Unió továbbra is rendszeres demarsokkal támogatta a Nemzetközi Büntetőbíróságot, és továbbra is az NBB-re vonatkozó záradékot foglalt a harmadik országokkal kötött megállapodásokba. Hasonlóképpen a harmadik országokkal az emberi jogok terén folytatott kétoldalú uniós együttműködésnek is állandó elemévé vált az ENSZ mechanizmusaival és szerveivel (a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében, valamint a különleges előadókkal és az egyezmény alapján létrehozott szervekkel) való együttműködés és azok ajánlásainak végrehajtása. Kétoldalú kapcsolataiban az EU szisztematikusan ösztönzi a harmadik országokat, hogy adjanak állandó meghívást az ENSZ különleges előadóinak. Az EU továbbra is teljes körűen támogatja a többoldalú emberi jogi rendszert. Az uniós küldöttség az év során összehangolta az EU és a tagállamok által az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottságában, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ szakosodott szervezeteiben képviselt álláspontot az Emberi Jogi Tanács tevékeny éve volt. Az EU tevékenysége nagy mértékben járult hozzá ehhez a munkához, elsősorban az országspecifikus határozatok, illetve olyan tematikus kérdések terén, mint a vallás vagy meggyőződés szabadsága és a gyermekek jogai. További témákkal kapcsolatos párbeszédekben és tárgyalásokban is szerepet vállalt, és a legtöbb határozattal kapcsolatban egységes álláspontot képviselt. Az EU 2014-ben is szorosan együttműködött az Európa Tanáccsal. A évi egyetértési megállapodás rendelkezéseivel összhangban a két intézmény rendszeres politikai és munkakapcsolatot tart fenn egymással. Együttműködésük középpontjában az emberi jogokkal, a jogállamisággal és a demokratizálódással kapcsolatos kérdések állnak. Az EU 2014-ben is az EBESZ munkájának egyik fő támogatója és közreműködője volt. Az Unió továbbra is támogatja az EBESZ arra irányuló törekvéseit, hogy munkájának mindhárom dimenzióján vagyis a politikaikatonai, a gazdasági-környezetvédelmi és az emberi dimenzión keresztül kezelje a biztonsági kihívásokat az EBESZ-régióban /15 (pu)/kz 24

25 I. Az emberi jogok és a demokrácia az uniós politikában Az emberi jogok beépítése minden hatásvizsgálatba Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2012-es elfogadásakor az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy az emberi jogi szempontok szerves részét fogják képezni azoknak a hatásvizsgálatoknak, amelyek a jogalkotási és nem jogalkotási javaslatok, végrehajtási intézkedések, illetve a jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti hatással járó vagy jövőbeli politikákat meghatározó kereskedelmi megállapodások előkészítése során készülnek. Az e célból használt módszertan arra a bizottsági szolgálatok által kidolgozott iránymutatásra épít, amely az emberi jogoknak a Bizottság hatásvizsgálataiban való figyelembevételéről szól 7. A kereskedelmi és beruházási megállapodások esetében a hatásvizsgálatra még azelőtt kerül sor, hogy a Bizottság javasolja a tárgyalások megnyitását. A jelentősebb kereskedelmi tárgyalások alkalmával a tárgyalási folyamat során részletesebb fenntarthatósági hatásvizsgálatot (SIA) is végeznek óta a lehetséges emberi jogi hatások elemzése valamennyi kereskedelmi hatásvizsgálat és fenntarthatósági hatásvizsgálat részét képezi ben, az Egyiptommal és Jordániával kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások zárójelentéseiben helyet kapott a fenntarthatósági hatásvizsgálathoz a lehetséges emberi jogi hatásokról készült elemzés is. Folyamatban van az EU és Mexikó közötti szabadkereskedelmi megállapodás utólagos értékelése is, amely kiterjed az emberi jogokra gyakorolt hatásokra is. Ez a későbbiekben minden uniós kereskedelmi megállapodás utólagos értékelésének részét fogja képezni. Az Európai Bizottság 2014-ben specifikus iránymutatásokat dolgozott ki a kereskedelmi és befektetési tevékenységek emberi jogi hatásainak elemzéséhez annak érdekében, hogy ezen hatások felmérése egységessé váljon. 7 Operatív iránymutatás az emberi jogoknak a Bizottság hatásvizsgálataiban való figyelembevételéhez (SEC(2011) 567 végleges) /15 (pu)/kz 25

26 Az Európai Beruházási Bank (EBB) környezeti és társadalompolitikai elvekről és normákról szóló nyilatkozata értelmében az EBB a finanszírozást olyan projektekre korlátozza, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat. Az EBB környezeti és társadalompolitikai kézikönyvének átdolgozott, januári kiadása a stabil, az emberi jogokat tükröző átvilágítási folyamatok támogatására törekszik. A kézikönyv bemutatja, hogy az EBB milyen megközelítést alkalmaz az átvilágítási folyamatok során az egyes régiókban a teljes projektciklus alatt, és hogy ezekbe milyen módon épül be hatékonyan az emberi jogi szempont. Az átdolgozott normákat először 2014-ben alkalmazták folyamán a Bank a tervek szerint értékelni fogja, hogy ezek mennyire hatékonyak a az emberi jogi megfontolások alkalmazása terén a beruházások esetében. Partnerség a civil társadalommal (a gyülekezési és egyesülési szabadságra is kiterjedően) Az EU 2014-ben tovább erősítette együttműködését a civil társadalommal, amely egyrészt kulcsfontosságú konzultációs partner az uniós emberi jogi politika alakításában, másrészt a politikai és pénzügyi támogatás kitüntetett kedvezményezettje. Az emberi jogi párbeszédeket megelőzően az EU rendszeresen konzultációt tart a civil társadalommal Brüsszelben, illetve a partnerországokban 8, a párbeszédeket követően pedig tájékoztatókra kerül sor (ld. a 32. pontot). Konzultációra került sor a civil társadalommal az Unió központjában vagy az adott országban több szakpolitikai fejlemény kapcsán is, így többek között iránymutatások kidolgozása és felülvizsgálata, valamint az emberi jogi országstratégiák elkészítése során. A civil társadalom képviselői rendszeresen eszmét cserélnek a Tanács emberi jogi munkacsoportjával (COHOM) és szisztematikus tájékoztatást kapnak annak következtetéseiről. Végül a Bizottság októberében megrendezte a második globális fejlesztéspolitikai fórumot Brüsszelben, amelyen a civil társadalmi szervezetek, a helyi hatóságok, a tagállamok és az uniós intézmények több mint 140 képviselője vett részt. A napirenden szerepelt a civil társadalom részvételét lehetővé tevő keretrendszer is, és a résztvevők megállapították, hogy az ismeretek elmélyítésére és az elért eredmények nyomon követésére van szükség. A szakpolitikai fórumokat és párbeszédeket a civil társadalmi szervezetekkel folytatott szakértői szintű megbeszélések sora egészítette ki, amelyeken az EU az uniós tevékenységekkel és politikákkal kapcsolatos információkat osztott meg e szervezetekkel, valamint elősegítette azok támogatáshoz és finanszírozáshoz jutását. 8 Ezenkívül az emberi jogi párbeszédek keretében ad hoc civil társadalmi szervezeti szemináriumokra került sor Kolumbiában, Chilében, a Kirgiz Köztársaságban, Brazíliában, Mexikóban, a Moldovai Köztársaságban, Mianmarban (Burmában), Dél-Afrikában és Tádzsikisztánban /15 (pu)/kz 26

27 A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános uniós megközelítés, azaz az Unió külső migrációs és mobilitási szakpolitikájának átfogó kerete nagy szerepet szán a megvalósításban a civil társadalomnak. A civil társadalmi szervezetek szisztematikusan részt vesznek minden migrációval kapcsolatos párbeszédben, valamint a specifikus együttműködési keretekben és mobilitási partnerségekben, és szerepet kapnak a jövőbeli közös migrációs és mobilitási programokban is. Ehhez hasonlóan az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia ( ) is hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek szerepét, és ezen belül azt, hogy a civil társadalmi szervezetek részt vesznek a nemzeti és nemzetközi áldozatkezelési mechanizmusokban. Konkrétabban az uniós stratégia a civil társadalmi szervezetek és szolgáltatók olyan uniós platformjának a létrehozásáról rendelkezik, amely az emberkereskedelem áldozatainak védelmén és megsegítésén munkálkodik a tagállamokban és a kiválasztott harmadik országokban. A december 4 5-én megrendezett, az EU és a nem kormányzati szervezetek 16. éves emberi jogi fórumának középpontjában az online és offline véleménynyilvánítás szabadsága állt. A fórumnak, amelyet az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselője nyitott meg, több mint 200 résztvevője volt, köztük a világ minden részéről érkezett civil társadalmi aktivisták, nemzetközi és regionális emberi jogi mechanizmusok képviselői, valamint az uniós intézmények és tagállamok tisztviselői. A fórum remek alkalmat biztosított a civil társadalom képviselői számára az EU vonatkozó szakpolitikáinak megvitatására, illetve az azokhoz való hozzájárulásra az olyan terülteken, mint az Uniónak az iránymutatások hatékony végrehajtása érdekében tett erőfeszítései, az emberijog-védők uniós támogatása, az EU válasza az emberijog-védők egyre nehezebb helyzetére, valamint az egyre több országban a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó jogszabályok fokozottan korlátozó jellegére. [1] _2016_en.pdf 10152/15 (pu)/kz 27

28 Az EU emberi jogi különleges képviselője az év során többek között országlátogatások és emberi jogi párbeszédek keretében továbbra is hangsúlyozta, hogy az EU támogatja az erőteljes, virágzó civil társadalmat. Mivel 2014 az Európai Uniónak az emberi jogok védelmezőiről szóló iránymutatása kidolgozásának 10. évfordulója volt, az EUKK számos rendezvényen igyekezett a nagyközönséggel jobban megismertetni azokat, akik szerte a világon védelmezik az emberi jogokat, illetve azt a jelentős munkát, amit az EU küldöttségei és a tagállami nagykövetségek a helyszínen végeznek. Brüsszelben és hivatalos látogatásai során az EUKK ezen túlmenően nemzetközi és helyi nem kormányzati szervezetek képviselőinek százaival és emberijog-védőkkel is találkozott. Ismét többször foglalkozott az emberijog-védők elleni támadásokkal és a nem kormányzati szervezetekről szóló törvénytervezetekkel, és ezekről részletes megbeszéléseket folytatott kormánytisztviselőkkel, a civil társadalommal, parlamenti képviselőkkel és emberi jogi intézményekkel azokban az országokban, ahol az év során látogatást tett. Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretben vázolt kötelezettségvállalás szellemében 2014 folyamán továbbra is az egyesülés és a békés gyülekezés szabadsága volt az Unió emberi jogi végrehajtási prioritásainak egyike. Az EU több nyilvános nyilatkozatban is elítélte e jogok indokolatlan korlátozását (így például a szeptember 4-i bécsi EBESZ-ülés előtt, amikor az EU felszólította Oroszországot, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségvállalásait és a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságát). Az EU e kérdést a partnerországokkal folytatott kétoldalú emberi jogi párbeszédek során is többször felvetette /15 (pu)/kz 28