A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X. 04.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Átírás

1 Előterjesztő: Dr. Botka László polgármester Iktatószám: 01/9026-1/2015. Tárgy: A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X. 04.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata Készítette: Humán Közszolgáltatási Iroda Melléklet: 1 db rendelet-tervezet Véleményezésre megküldve: Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: február 2.

2 Tisztelt Közgyűlés! I. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere évben jelentősen átalakul. A kapcsolódó törvénymódosításokat a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. tv ai tartalmazzák. E törvényi szabályozás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényt (továbbiakban Sztv.) több ponton is módosította március 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély jegyzői hatáskörből a járási hivatal hatáskörébe kerül át. Ez a hatáskör módosítás 3215 szegedi családot érint. (2000 foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, 700 közfoglalkoztatott és 515 rendszeres szociális segélyezett.) A lakásfenntartási támogatásra, adósságkezelési szolgáltatásra, méltányossági közgyógyellátásra vonatkozó részeket a törvénymódosítás március 1-jétől hatályon kívül helyezte, ettől az időponttól e támogatási formák megszűnnek. A teljes megszüntetést megelőzően a három ellátásnál eltérő az átmeneti szabályozás. A lakásfenntartási támogatást a január 1-jén folyamatban lévő ügyekben, vagy a január és február hónapban benyújtott kérelmek esetén február végéig lehet megállapítani, a évben megállapított támogatás 2015-ben a jogosultság végéig folyósításra kerül. Az adósságkezelési szolgáltatás és a méltányossági közgyógyellátás esetén február végéig benyújtott kérelmeket évi hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően lehet megállapítani. A megszűnő ellátások közül a lakásfenntartási támogatás 2700 háztartást, adósságkezelési szolgáltatás 135 háztartást, a méltányossági közgyógyellátás 700 személyt érint. A Magyar Államkincstártól 90 %-át lehet havonta visszaigényelni a még ez évben folyósított lakásfenntartási támogatásnak és adósságcsökkentési támogatásnak, míg a méltányossági közgyógyellátásnál az önkormányzatnak a közgyógyellátási igazolványra feltöltött összeg 30%-át kell megfizetnie. A fennmaradó 70%-ot az OEP a közgyógyellátási igazolvány kiállításával egyidőben átvállalta. Sztv március 1-jétől hatályos módosítása szerint az önkormányzat települési támogatást biztosíthat különösen lakhatási támogatás (lakásfenntartási támogatás helyett) hátralékcsökkentési támogatás (adósságcsökkentési támogatás helyett) valamint gyógyszertámogatás (méltányossági közgyógyellátás helyett) formájában. Az új elnevezésű, a már eddig is ismert, törvényi szinten kezelt szociális problémák megsegítéséhez az államtól támogatást igényelni nem lehet. A fent részletezett törvénymódosítás nem érinti a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére kötelezően biztosítandó segélyt. A szociális ellátások biztosítására a költségvetési törvényben foglaltak alapján kapott forrás tovább csökkent (2014-ben) e Ft-ról (2015-ben) e Ft-ra, ugyanakkor a megszűnő ellátások helyett belépő rendszeres települési támogatásokra fordított kiadások egyre nagyobb mértékben az önkormányzatot terhelik. A évre biztosított állami támogatást alapvetően a szociális szakosított ellátásokra fordítjuk.

3 - 2 - A lakosság nagy részének egyre rosszabb szociális helyzetét látva a csökkenő források mellett is a megszűnő ellátásokat változatlan jogosultsági feltételekkel tovább szükséges biztosítani, elérve azt, hogy a legrászorulóbb családok továbbra is az ellátásban maradhassanak. A Sztv. 134/E. -a szerint A települési önkormányzat képviselő-testülete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb február 28-áig megalkotja. Szeged MJV. Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X. 04.) önkormányzati rendelete (továbbiakban R.) határozza meg a megszűnő rendszeres szociális segélyben részesülők körét és együttműködésük szabályait, a megszűnő méltányossági közgyógyellátás feltételeit, valamint az önkormányzati segélyekre való jogosultság feltételeit, a kifizetés, folyósítás, ellenőrzés szabályait. A jelentős változásokra tekintettel ennek átdolgozása szükséges. A bevezetésre kerülő új ellátásokat teljes részletességgel szükséges szabályozni, ezért célszerű a R. módosítása helyett a települési támogatásokra vonatkozóan új rendelet alkotása. Összegezve, a rendszeres települési támogatások csoportjába tartozik a lakhatási támogatás, hátralékcsökkentési támogatás, lakbértámogatás, gyógyszertámogatás; rendkívüli települési támogatások csoportjába tartozik az átmeneti segély, gyermekek átmeneti segélye, temetési segély. Gyermekjóléti támogatások: gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás, és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A rendelet-tervezet a fenti szociális és gyermekjóléti ellátások jogosultsági feltételeit és szabályozását tartalmazza. A rendszeres és rendkívüli települési támogatásokra, valamint a gyermekjóléti támogatásokra (segélyezésre) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata e Ft összegű önkormányzati forrást kíván biztosítani. II. Részletes indokolás: A rendelet-tervezet I. fejezetéhez: Az I. fejezet általános rendelkezéseket tartalmaz, azok a definíciók, fogalommeghatározások kerültek nevesítésre, melyeket magasabb szintű jogszabály nem tartalmaz. A rendelet-tervezet II. fejezetéhez: A Szociálpolitikai Kerekasztal kötelező feladata a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció véleményezése. A Kerekasztal a korábbival azonos létszámmal és összetétellel működik.

4 - 3 - A rendelet-tervezet III. fejezetéhez: A 4. -hoz: A rendszeres települési támogatás négyféle rendszeresen folyósított pénzbeli vagy természetbeni támogatást ölel fel, melyből a lakbértámogatást korábban is biztosította az önkormányzat önként vállalt feladatként. A lakhatási támogatás, a hátralékcsökkentési támogatás, valamint a gyógyszertámogatás az eddig jegyzői hatáskörben lévő, elsősorban a Sztv. és kormányrendeletek által szabályozott normatív lakásfenntartási támogatást, adósságkezelési szolgáltatást és méltányossági közgyógyellátást váltják fel. Az okhoz: A lakhatási támogatás szabályai a normatív lakásfenntartási támogatás ig hatályos jogosultsági feltételeivel azonosak. A rendszeres ellátás 12 hónapra állapítható meg, minimális összege havi 2.500,- Ft. A támogatást elsősorban természetben kell biztosítani, azon közüzemi szolgáltató vagy közös képviselő részére folyósítható, mellyel az önkormányzat megállapodást kötött. Megállapodás hiányában, illetve tüzelőanyag költségeihez, vagy bérleti/albérleti díjhoz a kérelmező lakcímére vagy folyószámlájára is utalható a támogatás. A okhoz: A hátralékcsökkentési támogatás jogosultsági feltételei megegyeznek az adósságkezelési szolgáltatás / adósságcsökkentési támogatás Sztv-ben és R-ben szabályozott ig hatályos rendelkezésekkel. Az adósságkezelési tanácsadást továbbra is a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény családsegítő szolgálatának szakemberei látják el. A kezelt hátralék nem haladhatja meg az ,- Ft-ot, a hátralékcsökkentési támogatás összege legfeljebb a hátralék 75 %-a lehet azzal, hogy nem haladhatja meg a ,- Ft-ot. Az adósságcsökkentési vagy hátralékcsökkentési támogatás lezárásától számított 24 hónapon belül a háztartás egyik tagja sem részesülhet ismételten hátralékcsökkentési támogatásban. Ez az időszak az együttműködési kötelezettség megszegése esetén 48 hónap. A okhoz: A szociális alapon bérbe adott lakások bérlői vehetik igénybe a lakbértámogatást, melynek feltételei nem változnak. A lakbértámogatást 12 hónapra kell megállapítani, egy havi összege a bérleti díj 33%-a vagy 22%-a a lakás nagyságától függően, azonban nem lehet kevesebb havi 2.500,- Ft-nál. A okhoz: A gyógyszertámogatás a méltányosságból biztosított közgyógyellátást váltja fel. A közgyógyellátás esetén a megállapított gyógyszerkeret a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szakhatósági állásfoglalásában foglaltakon alapul, azonban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény szerint az önkormányzati rendeletben szabályozott települési támogatásoknál más hatóság kötelező állásfoglalása nem írható elő. Ezért gyógyszertámogatás esetén a háziorvos/kezelőorvos által kiállított, és a gyógyszertár által beárazott, havi rendszeres gyógyszerköltségre vonatkozó igazolás a kérelem kötelező melléklete.

5 - 4 - A krónikus betegségre tekintettel felírt vényköteles gyógyszerek vehetők figyelembe a havi rendszeres gyógyszerköltség igazolásakor. A jövedelmi határérték (jelenleg ,- Ft/fő) változatlanul hagyása mellett a gyógyszertámogatás feltétele, hogy a kérelmező legalább 3.000,- Ft havi rendszeres gyógyszerköltséggel rendelkezzen. A tervezet az adható gyógyszertámogatás legmagasabb havi összegét jövedelemtől függően sávosan határozza meg, mely 4.000,- Ft-tól ,- Ft-ig terjedhet. Az egy családban élő személyek részére gyógyszertámogatás címén folyósított ellátás legfeljebb havi ,- Ft lehet. A okhoz: A rendkívüli települési támogatás három fajtája a R-ben önkormányzati segélyként szabályozott azonos nevű segélyezési formák szabályait veszi át. A köztemetés és a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások esetén a méltányosság gyakorlásának feltételei szintén a korábbival azonosak, ugyanígy az eljárási rendelkezések sem változnak. A okhoz: A gyermekjóléti támogatások közül a gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás esetén a korábbi - R-i feltételekhez képest az egy főre jutó jövedelmi határérték a nyugdíjminimum másfélszereséről (42.750,- Ft) kétszeresére (57.000,- Ft) nő, míg a támogatás mértéke (havi 3.000,- Ft vagy 1.500,- Ft) változatlan marad. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban továbbra is azok a gyermekek részesülnek, akik tárgyév május 1-jén rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. A 38. -hoz: A rendelet tervezet jétől lépne hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti a R. azzal, hogy a kifutó méltányossági közgyógyellátás, illetve adósságkezelési szolgáltatás ügyekben a február 28-án hatályos rendelkezések szerint kell eljárni. III. A rendelet-tervezet várható hatása: A rendszeres települési támogatások közül a lakhatási és a hátralékcsökkentési támogatás esetén mind a jogosultsági feltételeket, mind a támogatási összegeket változatlan mértékben szabályozza az önkormányzat, ezáltal a legrászorulóbb családok nem szenvednek hátrányt az állami forrás kivonását követően sem. A gyógyszertámogatás esetén a méltányossági közgyógyellátáshoz képest várhatóan többen jogosulttá válnak a támogatásra, mivel a támogatás megállapítása nem a szakhatósági állásfoglalás szerinti gyógyszerköltség, hanem a tényleges gyógyszerköltség figyelembevételével történik. A támogatási összegek jövedelemtől függően differenciáltak, azonban az átlagos támogatási összeg várhatóan nem változik. A gyermekintézményi térítési díj esetén a jövedelmi határérték növekedése az ellátotti létszám másfélszeresére történő emelkedését eredményezheti. A lakásfenntartási támogatást, adósságkezelési szolgáltatást, méltányossági közgyógyellátást felváltó helyi rendszeres települési támogatási formák biztosítása többlet költségvetési forrást igényel, mely az önkormányzat költségvetési rendelet tervezetébe beépítésre került. A rendelet-tervezet a jelenlegihez képest jelentős adminisztratív többlet terheket nem keletkeztet.

6 - 5 - A R. hatályos szövege letölthető: Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megtárgyalására és a rendelet-tervezet elfogadására. Szeged, február 2. Dr. Botka László

7 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének **/2015. (02.13.) önkormányzati rendelete a települési támogatásokról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban Közgyűlés) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény 1. (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdés b) pontjában, 26. -ában, 32. (3) bekezdésében, 45. (1) bekezdésében, 48. (4) bekezdésében, 58/B (2) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. tv. 34. (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 18. (2) bekezdésében, 131. (1) bekezdésében és a 151. (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. 13. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a települési támogatások helyi szabályairól a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RÉSZ I. Fejezet 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szociális ellátások tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 3. (3) bekezdése és a gyermekjóléti támogatások tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti személyekre, akik Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkeznek. (3) A rendelet hatálya az átmeneti segély tekintetében az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (4) A 31. és a 35. (2) bekezdés vonatkozásában a rendelet hatálya kiterjed a köztemetési költség, vagy jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére kötelezettekre, tekintet nélkül arra, hogy Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén rendelkeznek-e lakcímmel. (1) E rendelet alkalmazásában a) nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege; 2.

8 - 2 - b) környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57/B. -a szerinti helyszíni szemle, amelynek célja a kérelmező szociális, családi és vagyoni viszonyainak ellenőrzése, kötelezettségei teljesítésének vizsgálata. Készítésében a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény szociális munkás családgondozó szakemberei is részt vehetnek; c) elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény - különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás stb. hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár; d) gyermekintézmény: Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakiskola, középiskola és kollégium; e) díjhátralék: a vezetékes gáz, távhő-szolgáltatási, víz és csatornahasználati, szemétszállítási díjtartozás, közösköltség-hátralék, lakbérhátralék; f) adósságkezelési tanácsadó: a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény családsegítő szolgálata (továbbiakban Családsegítő Szolgálat) által kijelölt személy; g) lakbér: a lakásbérleti szerződés alapján a bérlő által fizetett bérleti díj és a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért fizetett díj együttes összege. (2) Ahol e rendelet jövedelmet, rendszeres pénzellátást, vagyont, családot vagy háztartást említ, - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel a Sztv. 4. -ában meghatározott fogalmakat kell használni. (3) A gyermekjóléti támogatások esetén család alatt a Gyvt. 19. (4)-(5) bekezdése szerinti család fogalmat kell érteni a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban Gyer.) 66. (1)-(3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (4) A gyermekjóléti támogatások esetén vagyon alatt a Gyvt. 19. (7) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni a Gyer. 65. (5)-(7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (5) Az e rendeletben szabályozott rendszeres települési támogatások közül a Szt. 45. (2) bekezdése szerint a lakhatási támogatást és a lakbértámogatást kell lakásfenntartási támogatásnak tekinteni, így a lakásfenntartási támogatáshoz kapcsolódó kedvezmények más jogszabály alkalmazásában ezekhez a támogatásokhoz is társulnak. KÜLÖNÖS RÉSZ II. Fejezet Szociálpolitikai Kerekasztal 3. (1) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, amelynek feladata a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció véleményezése.

9 - 3 - (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal létszáma 9 fő, tagjai: A Közgyűlés Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságának elnöke, A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szegedi Dr. Waltner Károly Otthon igazgatója, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi igazgatója, Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény főigazgatója, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Fogyatékkal Élők és Betegek Érdekvédelmi Szervezeteinek Fóruma képviselője, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Idősügyi Tanácsa képviselője, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Régió képviselője, Szegedi Ősz Idősotthon intézményvezetője, Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. (3) A Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke a Közgyűlés Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságának elnöke. (4) A Szociálpolitikai Kerekasztal legalább évente egy alkalommal ülést tart, tagjai határozzák meg működésének rendjét, az üléseket a Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke hívja össze. (5) A Szociálpolitikai Kerekasztal működése során az ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal szociális feladatokat ellátó irodája (továbbiakban: Iroda) látja el. III. Fejezet Rendszeres települési támogatás 4. A rendszeres települési támogatás fajtái: a) lakhatási támogatás, b) hátralékcsökkentési támogatás, c) lakbértámogatás d) gyógyszertámogatás. Lakhatási támogatás 5. (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez havi rendszerességgel nyújtott hozzájárulás, mely a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez adható. (2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

10 - 4 - (3) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (4) Ha a háztartás a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (6) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság 450-szerese. (7) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (8) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 50%-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra felfelé kerekítve kell meghatározni. (9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM=0,3-(J-0,5xNYM)x0,15/NYM ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig a nyugdíjminimumot jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

11 (1) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (2) A lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 12 hónapra kell megállapítani. Amennyiben a kérelmező lakhatási támogatásra való jogosultsága még fennáll, a jogosultság megállapítása iránti kérelem legkorábban a jogosultság lejáratának hónapjában adható be, és a lakhatási támogatást a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kell megállapítani. (3) A lakhatási támogatást a (4)-(5) bekezdésekben foglalt kivétellel - természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amelyet a kérelmező a kérelmében megjelöl. (4) Bérleti/albérleti jogviszony esetén a bérleti/albérleti díjhoz a kérelmező lakcímére vagy folyószámlájára is folyósítható a támogatás. (5) Ha a kérelmező által megjelölt rendszeres kiadáshoz a 7. (1) bekezdésben foglalt megállapodás hiánya miatt nem folyósítható a támogatás, vagy ha vegyes (szilárd) tüzelésű fűtési mód esetén a tüzelőanyag költségeihez kérik, azt a kérelmező lakcímére vagy folyószámlájára kell folyósítani. (6) A lakhatási támogatást tárgyhónap 30. napjáig kell utalni. 7. (1) A lakhatási támogatást azon közüzemi szolgáltató vagy közös képviselő (továbbiakban szolgáltató) részére lehet folyósítani, mellyel az Önkormányzat megállapodást kötött. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell: - azon adatok körét, melyek a kérelmezőnek, mint fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához, vagy a társasház azonosításához szükségesek, és amelyeket a lakhatási támogatást megállapító határozatában fel kell tüntetni, - az átutalt lakhatási támogatás szolgáltató általi jóváírásának módját és határidejét. (3) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakhatási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani. (4) Ha a lakhatási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában kerül biztosításra és a támogatás folyósításának időtartama alatt a támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik, vagy szolgáltatóváltás történik, a szolgáltató és a fogyasztó közti elszámolást követően fennmaradó összeget a szolgáltató a fogyasztónak 15 napon belül kifizeti.

12 - 6 - (5) A lakhatási támogatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező a) lakcíme megváltozott, b) a 36. (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a lakhatási támogatásra már nem jogosult, vagy a felülvizsgálatot elvégezni nem lehetett, c) elhunyt. (6) A lakhatási támogatást a lakcímváltozás, a felülvizsgálat, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával bezárólag kell megszüntetni. Hátralékcsökkentési támogatás 8. (1) A hátralékcsökkentési támogatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott ellátás, amely a kérelmező és háztartása által lakott helyiség lakhatásának megőrzését segíti elő. A hátralékcsökkentési támogatáshoz adósságkezelési tanácsadás is kapcsolódik. A támogatást tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a követelés jogosultjának kell folyósítani. (2) Hátralékcsökkentési támogatásban részesülhet az a kérelmező és annak háztartása, a) akinek díjhátraléka aa) eléri az ,-Ft-ot, de nem haladja meg az ,-Ft-ot, és ab) legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, ac) olyan szolgáltatónál áll fenn, mellyel az önkormányzat keretmegállapodást kötött, b) aki a legalább 25 %-os önrész megfizetését vállalja és ez a vállalás a rendelkezésre álló adatok alapján folyamatos fizetési kötelezettség mellett a háztartás jövedelmi viszonyait figyelembe véve teljesíthető, c) akinek háztartásában ca) egyszemélyes háztartás esetében az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum két és félszeresét, cb) kettő és több személyes háztartás esetében az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, és a háztartás legalább egy tagjának rendszeres pénzellátást, vagy árvaellátást folyósítanak, vagy rendszeres jövedelme keresőtevékenységből származik, valamint d) a háztartás tagjai nem rendelkeznek vagyonnal, és e) a lakhatás céljára szolgáló helyiség vagy helyiségcsoport alapterülete nem haladja meg az alábbi mértéket: Egy háztartásban lakó személyek száma Alapterület Egyszemélyes háztartás esetén 60 m 2 2 személyes háztartás esetén 70 m 2 3 személyes háztartás esetén 80 m 2 4 személyes háztartás esetén 90 m 2 5 személyes háztartás esetén 115 m 2 6 személyes háztartás esetén 125 m 2 Minden további személy után +10 m 2 -t. (3) Egy lakásból álló családi ház esetén az alapterület 20 m 2 -rel meghaladhatja az egy háztartásban lakó személyek létszáma szerinti (2) bekezdés e) pontjában meghatározott mértéket.

13 - 7 - (4) Több díjhátralék esetében legalább az egyik hátraléktípus tekintetében teljesülnie kell a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti feltételnek. (5) Az éves elszámoló számlában kimutatott díjhátralékot legalább hat havi elmaradásnak kell tekinteni. (6) A díjhátralékba beleértendő valamennyi szolgáltatónál fennálló tartozás, kivéve azokat, amelyek a hátralékcsökkentési támogatás keretében nem rendezhetőek, vagy az ügyfél nem kéri bevonásukat, feltéve, hogy rendezésük érdekében az ügyfél a szolgáltatóval megállapodást kötött. 9. (1) Ha az adós egyidejűleg többféle díjhátralék kezelését kéri, a hátralékcsökkentési támogatást a kezelt díjhátralékok arányának figyelembevételével kell meghatározni. (2) A hátralékcsökkentési támogatás mértéke legfeljebb a díjhátralék kezelés körébe bevont díjhátralék 75%-a, összege nem haladhatja meg a ,- Ft-ot. A támogatás egy összegben vagy legfeljebb 18 havi részletben nyújtható azzal, hogy a támogatás folyósításának időtartama megegyezik a (3) bekezdés alapján vállalt önrész megfizetésének időtartamával. (3) Az önrész megfizetése történhet a) egy összegben, vagy b) legfeljebb 18 havi részletben, az adós vállalásától függően. (4) Ha az adós az önrész befizetését egy összegben vállalja, nem kell megfelelnie annak a feltételnek, hogy a háztartás legalább egy tagjának rendszeres pénzellátást, árvaellátást folyósítanak, vagy keresőtevékenységet végez. (5) Ha az eredeti vállalástól eltérően a hátralékcsökkentési támogatás időtartama alatt az önrész egy összegben kifizetésre került, az önkormányzat által megállapított támogatás, vagy annak még fennálló része egy összegben is kiutalható. (6) A hátralékcsökkentési támogatásban részesülő személy nem kötelezhető azon díjhátralék típusba tartozó díj megfizetésére, amelyhez kapcsolódóan hátralékcsökkentési támogatásban nem részesül. (7) Az Önkormányzat a szolgáltatókkal keret-megállapodást köt. A keret-megállapodásnak tartalmaznia kell: - a szolgáltató szerv hozzájárulását a fizetés halasztásához, - a szolgáltató szerv által vállalt kedvezményeket (pld.: ingyenes óra visszakötés, járulékok, kamat elengedése, a végrehajtás felfüggesztése), - a szolgáltató szerv kötelezettségvállalását arról, hogy haladéktalanul értesíti az Önkormányzatot és az adósságkezelési tanácsadót, amennyiben a hátralékos a részletfizetési megállapodásnak nem tesz eleget. 10. (1) Az Önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadója útján biztosítja.

14 - 8 - (2) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a hátralékcsökkentési támogatásban részesülőnek az adósságkezelési tanácsadó tájékoztatást, javaslatot ad, tanácsadást biztosít; a hátralékos hozzájárulásával előgondozás keretében megvizsgálja a hátralékos háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz a hátralékcsökkentési támogatásba történő bevonásra; a díjhátralék rendezésének feltételeiről a jogosulttal írásos megállapodást köt; a támogatás időtartama alatt a hátralékossal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak betartását; a hátralékcsökkentési támogatás megállapítására és megszüntetésére vonatkozó javaslatot, és a jogosultságot érintő változást írásban jelzi az Iroda felé; szakmai fórumok szervezésével a tanácsadás hatékonyságát elősegíti. (3) A hátralékcsökkentési támogatás iránti kérelmet egy háztartáson belül bármelyik nagykorú személy benyújthatja. (4) A hátralékcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (5) A kérelem az arra rendszeresített formanyomtatványon a Családsegítő Szolgálatnál is benyújtható, melyet az adósságkezelési tanácsadónak az átvételt követő 3 munkanapon belül az Irodára el kell juttatnia. A kérelemhez csatolni kell a fizetési kapacitás vizsgálat eredményét, amely tartalmazza a háztartás havi bevételét és összes kiadását és az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező hátralékcsökkentési támogatásba való bevonására. 11. (1) Ha a kérelmező vagy háztartásának tagja már részesült hátralékcsökkentési támogatásban, a kérelem benyújtására legkorábban a 12. (6)-(7) bekezdésében foglalt időtartamok lejártát megelőző egy hónappal van lehetőség. A jogosultság a kérelem elbírálásának hónapjától, de legkorábban a 12. (6)-(7) bekezdésében foglalt időtartamok lejártát követő naptól állapítható meg. (2) A hátralékcsökkentési támogatásról szóló határozatban rendelkezni kell a támogatás összegéről, a részletfizetés időtartamáról, a szolgáltatóval történő részletfizetési megállapodás megkötésének határidejéről, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel kötelezettségéről. (3) A hátralékcsökkentési támogatásban részesülő személy a hátralékcsökkentési támogatás megállapításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a díjhátralékot kezelő szolgáltatóval részletfizetési megállapodást köteles kötni. (4) A hátralékcsökkentési támogatás folyósítása akkor rendelhető el, ha a jogosult a részletfizetési megállapodás megkötését igazolta. Legfeljebb 3 havi önrész vállalás esetén az előírt önrésznek vagy első részletének befizetését is igazolnia kell. (5) Ha a jogosult a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének az erre vonatkozó felszólítás közlésétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, akkor a hátralékcsökkentési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni.

15 - 9 - (6) A hátralékcsökkentési támogatást megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a támogatásban részesülő személy köteles felkeresni a Családsegítő Szolgálatot az adósságkezelési tanácsadás megkezdése érdekében. (7) A hátralékcsökkentési támogatásban részesülő személy a támogatás időtartama alatt köteles együttműködni az adósságkezelési tanácsadójával. Az együttműködés során a támogatásban részesülő köteles a) hozzájárulni a díjhátralékára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához, b) aktívan közreműködni a hátralékkezelési megállapodás kidolgozásában, c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az hátralékkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról. 12. (1) Ha a hátralékcsökkentési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, akkor a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a támogatást a változást követő hónap első napjától meg kell szüntetni. (2) Ha a jogosult meghal, a halálesetet követő 15 napon belül a jogosulttal elhalálozása előtt egy háztartásban élő személyek bármelyike nyilatkozhat arról, hogy a hátralékcsökkentési támogatás további folyósítását kéri. Ebben az esetben a hátralékcsökkentési támogatást a jogosultság határozatban megállapított időtartamáig változatlan összegben folyósítani kell, a továbbiakban a nyilatkozattevőt, mint jogosultat terhelik az előírt kötelezettségek. (3) A támogatást igénybe vevő kérésére, a megváltozott körülmények figyelembevételével és az adósságkezelési tanácsadó javaslatára a támogatás megszüntethető, illetve amennyiben a díjhátralék a támogatási időszak lejárta előtt a szolgáltató jelzése alapján kiegyenlítésre került, a hátralékcsökkentési támogatást meg kell szüntetni. (4) A hátralékcsökkentési támogatást meg kell szüntetni, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a) az általa vállalt önrész törlesztése során a fizetési határidő leteltétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt, és együttvéve három havi elmaradás keletkezik, vagy b) a hátralékcsökkentési támogatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének együttvéve három hónapig nem tesz eleget. (5) Ha a jogosult az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, és felhívásra nem igazolja, hogy önhibáján kívül eső okból nem tett eleget a kötelezettségének, a hátralékcsökkentési támogatást meg kell szüntetni, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni. (6) A hátralékcsökkentési támogatás a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. (7) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja a hátralékcsökkentési támogatás lezárásától - ide nem értve az (4)-(5) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül nem részesülhet hátralékcsökkentési támogatásban.

16 Lakbértámogatás 13. (1) Lakbértámogatásra jogosult az a szociális alapon bérbe adott lakás bérlője, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum két és félszeresét, és a háztartás nem rendelkezik vagyonnal - feltéve, hogy az általa bérelt lakás nagysága a (2) bekezdésben szabályozott, a háztartás létszáma szerinti elfogadható mértékét nem, vagy legfeljebb egy kategóriával haladja meg. Lakbértámogatás ugyanazon lakásban csak egy bérlőnek adható, függetlenül a bérlőtársak számától. (2) A bérlő által lakott lakás elfogadható nagyságának kategóriái: a) egyedül élő személy vagy kétszemélyes háztartás esetén legfeljebb 2 lakószoba, b) háromszemélyes háztartás esetén legfeljebb 2,5 lakószoba, c) 4-5 személyes háztartás esetén legfeljebb 3 lakószoba, d) ha 5 személynél több lakik a háztartásban, a c) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 0,5 lakószoba. (3) Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem számításánál a 5. (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni. 14. (1) A lakbértámogatás egy havi összege a) a bérleti díj 33 %-a, ha a jogosult által bérelt lakás nagysága a 13. (2) bekezdés szerinti mértéket nem haladja meg, b) a bérleti díj 22 %-a, ha a jogosult által bérelt lakás nagysága a 13. (2) bekezdés szerinti mértéket egy kategóriával meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2.500,- Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra felfelé kerekítve kell meghatározni. (2) A lakbértámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a lakásbérleti szerződés érvényességéig, de legfeljebb 12 hónapra kell megállapítani. (3) A jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt legkorábban annak megszűnését megelőző három hónapban adható be. Ebben az esetben a lakbértámogatást a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kell megállapítani. (4) A lakbértámogatást tárgyhónap 15-ig az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. számlájára kell utalni. 15. (1) Nem jogosult lakbértámogatásra az a bérlő, aki a (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével életvitelszerűen nem tartózkodik a lakásban, vagy aki a lakás hasznosításával jövedelemhez jut, vagy költségelvű, illetve piaci alapú lakbért fizet, továbbá aki a lakásába nem jogszerűen fogad be másik személyt.

17 (2) A lakbértámogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a bérlő azért van távol, mert a) gyógykezelésben részesül, b) katonai szolgálatot teljesít, c) a lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása, d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait, e) szabadságvesztés büntetését tölti, f) az épület vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni, g) üdül, vagy családi, illetve egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik, és ezt hitelt érdemlő módon bizonyítja. (3) A lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező a) lakcíme megváltozott, b) bérleti jogviszonya megszűnt, c) a 35. (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a lakbértámogatásra már nem jogosult, vagy a felülvizsgálatot elvégezni nem lehetett, d) elhunyt. (4) A lakbértámogatást a lakcímváltozás, a bérleti jogviszony megszűnése, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával bezárólag kell megszüntetni. Gyógyszertámogatás 16. (1) A jövedelmi viszonyai alapján gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, aki a krónikus betegségére tekintettel a járóbeteg-ellátás keretében rendelhető vényköteles gyógyszerek ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is költségét létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) Gyógyszertámogatásra jogosult az, a) akinek közgyógyellátásra való jogosultsága nem került megállapításra, és b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát, és c) gyógyszertár által beárazott, háziorvosa és/vagy kezelőorvosa által kiállított igazolás szerint a kérelem benyújtását megelőző három hónapban a krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó vényköteles gyógyszerköltségének havi átlaga (továbbiakban havi rendszeres gyógyszerköltség) meghaladta a 3.000,- Ft-ot.

18 (1) A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége 100 forintra felfelé kerekítve, de nem lehet magasabb az alábbi, jövedelemkategóriák szerinti összegeknél: Egy főre jutó jövedelem Havi, maximum összegek A nyugdíjminimum Egyedülélő Családban élő kétszereséig ,- Ft 8.000,- Ft kettő és félszereséig 8.000,- Ft 5.000,- Ft háromszorosáig 6.000,- Ft 4.000,- Ft (2) Az egy családban élő személyek részére gyógyszertámogatás címén folyósított ellátás együttesen havonta nem haladhatja meg a ,- Ft-ot. (3) Amennyiben a kérelmező gyógyszertámogatásban részesül, vagy közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, a kérelmet legkorábban a gyógyszertámogatás vagy közgyógyellátási igazolvány lejáratának hónapjában nyújthatja be. 18. (1) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtásának hónapjától kell megállapítani. Amennyiben a kérelmet a gyógyszertámogatás vagy közgyógyellátás lejáratának hónapjában nyújtotta be a kérelmező, a jogosultság a lejáratot követő hónaptól állapítható meg. (2) A gyógyszertámogatást 12 hónapra kell megállapítani és február, április, június, augusztus, október, december hónap (továbbiakban kifizetési hónapok) 30. napjáig két hónapra előre kell folyósítani. Az első összeg kiutalására a megállapító határozat meghozatalát követő legközelebbi kifizetési hónapban kerül sor. (3) A gyógyszertámogatás postai úton vagy folyószámlára történő átutalással fizethető. (4) A jogosult - a 35. (1) bekezdésében foglaltakon túl - 15 napon belül köteles bejelenteni, ha közgyógyellátásra való jogosultságát megállapították. (5) A gyógyszertámogatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező a) más településre költözött, b) a 35. (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a gyógyszertámogatásra már nem jogosult, vagy a felülvizsgálatot elvégezni nem lehetett, c) alanyi vagy normatív közgyógyellátásra jogosult, d) elhunyt. (6) A gyógyszertámogatást az (5) bekezdés a)-c) pontjai szerinti esetben a felülvizsgálat, illetve a változás hónapjának utolsó napjával, az (5) bekezdés d) pontja szerinti esetben annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre a támogatás már kiutalásra került.

19 A rendkívüli települési támogatás fajtái: a) átmeneti segély, b) gyermekek átmeneti segélye, c) temetési segély IV. fejezet Rendkívüli települési támogatás 19. Átmeneti segély 20. Kérelemre, pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában átmeneti segély állapítható meg: a) az egyedül élő személynek, amennyiben havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét, illetve a 21. (1) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben a nyugdíjminimum két és félszeresét, b) a családban élő személynek, ha az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum másfélszeresét, illetve a 21. (1) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben a nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, és az egyedül élő személy, illetve a családban élő személyek vagyonnal nem rendelkeznek. 21. (1) Átmeneti segély adható a) a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül bekövetkezett, előre láthatóan tartós jövedelemcsökkenés esetén; b) gyógyszerköltségek, gyógyászati segédeszközök támogatásaként, kórházi kezelés, vagy egyéb, egészségi állapot miatt jelentkező váratlan kiadás esetén; c) haláleset miatt bekövetkezett, a temetéssel kapcsolatos többletköltségek enyhítésére; d) szabadságvesztés büntetéséből egy hónapnál nem régebben szabadult személynek, ha börtönkeresményéből a szükséges kiadásai nem fedezhetők; e) ha lakásfenntartással összefüggő alkalmankénti jelentős kiadások következtében (pl. tüzelővásárlás, kimagaslóan magas fűtési számla, stb.) a kérelmező pénzbeli segítségre szorul, vagy közüzemi szolgáltatóknál, közös költség címén fennálló díjhátralékok rendezéséhez, előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez, illetve, ha közüzemi díjhátralék miatt adósságkezelési szolgáltatásra, vagy hátralékcsökkentési támogatásra jogosult, a megállapított önrész megfizetéséhez; f) Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek környezete felújításának támogatása című pályázatot nyert társasházban élő lakástulajdonos lakásának felújítási költségére, amennyiben a vállalt önerőt még nem fizette be; g) ha elemi kár következtében lakhatását biztosító ingatlan és ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti; h) egyéb súlyos krízishelyzet megoldásához.

20 (2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott, közüzemi szolgáltatóknál vagy közös költség címén fennálló díjhátralékokra nyújtott átmeneti segély abban az esetben állapítható meg, ha a díjhátralék a kérelmező vagy a kérelemben feltüntetett családtagja nevén szerepel. (3) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott átmeneti segély ugyanazon lakásra csak egy lakástulajdonosnak és egy nyertes pályázatra csak egy alkalommal állapítható meg, függetlenül a lakás tulajdonosainak számától és a tulajdonos személyének változásától, feltéve, hogy a kérelem a nyertes pályázatról szóló értesítést követően a vállalkozói szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül került benyújtásra. Kivételes méltánylást érdemlő esetben akkor is megállapítható, ha a kérelem a vállalkozói szerződés megkötésétől számított 6 hónapon túl került benyújtásra, de az önkormányzat és a társasház között megkötött támogatási szerződés megkötésétől vagy annak módosításától számított 6 hónap még nem telt el. (4) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott átmeneti segély ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg. (5) Árvíz vagy belvíz okozta károkra igényelt átmeneti segélyt akkor lehet az (1) bekezdés g) pontja szerint elbírálni, ha a kérelmet a kihirdetett árvíz- vagy belvíz-védekezési készültség ideje alatt és azt követő 60 napon belül nyújtották be. Egyéb elemi kár esetén a kérelem benyújtásának határideje a káresemény bekövetkeztét követő 60 nap. 22. (1) Az átmeneti segélyek összege a 21. (1) bekezdés f) és g) pontjában szabályozott eset kivételével egyedül élő kérelmezőnként, illetve családonként a gyermekek átmeneti segélyével együtt egy naptári évben legfeljebb ,- Ft lehet. (2) A 21. (1) bekezdés f) pontjában szabályozott esetben a segély összege legalább ,- Ft, legmagasabb összege az egyéb indokkal adott átmeneti segélyekkel (a gyermekek átmeneti segélyét is beleértve) együtt egyedül élő kérelmezőnként, illetve családonként egy naptári évben legfeljebb ,- Ft lehet, azonban nem lehet magasabb a vállalt és meg nem fizetett önerő összegénél. (3) A 21. (1) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben a segély összege legalább ,- Ft, legfeljebb ,- Ft, ugyanakkor nem lehet magasabb, mint a helyreállítási költség 90%-a és a biztosító által fizetett kártérítés különbsége. 23. (1) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti segélyt a kérelmező által megjelölt lakcímre vagy folyószámlára kell utalni. Krízishelyzet, továbbá hajléktalan személyek esetében pénztári kifizetést lehet alkalmazni. (2) A 21. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott, közüzemi szolgáltatóknál vagy közös költség címén fennálló díjhátralékokra nyújtott átmeneti segélyt a közüzemi szolgáltatóhoz, illetve a társasház közös képviselője által megadott számlaszámra kell utalni. (3) A 21. (1) bekezdés f) pontja szerint megállapított átmeneti segélyt - a kérelmező által bemutatott önerő megfizetésére vonatkozó megállapodás megkötését követően - a társasház közös képviselője által megadott számlaszámra kell utalni.

21 Gyermekek átmeneti segélye 24. A szülő, törvényes képviselő kérelmére, pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában gyermekek átmeneti segélye állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét és a családnak vagyona nincs. 25. (1) Gyermekek átmeneti segélye a) várandós anya gyermekének fogadására, gyermek beiskolázására, tandíjra, tankönyv és tanszervásárlás kiadásaira, tavaszi, téli ruhanemű pótlásához, a gyermek megnövekedett élelmezési költségére, illetve egyéb - a gyermeket érintő - nagyobb összegű, nem várt és indokolt kiadásokra; b) táplálékallergiája vagy más alapbetegsége miatt speciális diétára szoruló, vagy rendszeresen gyógyszert fogyasztó gyermek egészségi állapotához igazodó étkeztetése, gyógyszerköltségének csökkentése érdekében; c) a Gyámhivatal által nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartásra, a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülése érdekében a törvényes képviselőnek, a c) pontban foglalt esetben a kapcsolattartásra jogosult szülő részére adható. (2) A gyermekek átmeneti segélyének összege családonként a 21. (1) bekezdés a), b), c), d) e) és h) pontja alapján nyújtott átmeneti segélyekkel együtt egy naptári évben legfeljebb ,- Ft lehet. (3) A gyermekek átmeneti segélyét a kérelmező által megjelölt lakcímre vagy folyószámlára, a Nevelési-oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatához (továbbiakban: NGSZ), vagy a gyermekintézményhez kell utalni. Krízishelyzet esetén pénztári kifizetést lehet alkalmazni. Temetési segély 26. (1) Temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott (továbbiakban: eltemettető), és a kérelmet a temetést (hamvasztást) követő 2 hónapon belül terjesztette elő. (2) Az elhunyt eltemettetéséhez temetési segély csak egy alkalommal állapítható meg. (3) Temetési segélyre jogosult az az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg és vagyonnal a kérelmező, illetőleg családja nem rendelkezik.

22 (4) A temetési segély mértéke az alábbi jövedelemkategóriák szerint alakul: a nyugdíjminimum testtemetés hamvasztás másfélszereséig ,-Ft ,-Ft háromszorosáig ,-Ft ,-Ft (5) Nem állapítható meg temetési segély, ha az elhunyt temetése közköltségen történt. V. fejezet Gyermekjóléti támogatás 27. A gyermekjóléti támogatás fajtái: a) gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás, b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás 28. (1) A gyermekintézményben - napközbeni ellátás keretében biztosított étkeztetés térítési díjának megfizetésére a szülő, gyám (továbbiakban: törvényes képviselő) köteles. (2) Gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás (továbbiakban: térítési díj támogatás) állapítható meg, ha a család önhibáján kívül eső okból olyan rendkívüli szociális nehézséggel terhelt életkörülmények között él, mely miatt a gyermek(ek) megfelelő élelmezésének biztosítása veszélyben van. (3) Térítési díj támogatás adható, ha a) a törvényes képviselő saját háztartásában gyermekintézményi ellátást igénybe vevő kiskorú gyermeket vagy olyan fiatal felnőttet nevel, aki középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és b) a család ba) nem rendelkezik vagyonnal, és bb) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. (4) Nevelésbe vett kiskorú gyermekre tekintettel nem állapítható meg térítési díj támogatás. 29. (1) A térítési díj támogatásra jogosító időszak (továbbiakban: jogosultsági időszak) a) bölcsőde esetén legfeljebb egy év, b) köznevelési intézmény (óvoda, iskola) esetén legfeljebb tíz hónap (szeptember 1-től június 30-ig)