Joy Cameron - She is mine. Copyright 2014 by New York Times All rights reserved!

Átírás

1 ~ 1 ~

2 ~ 2 ~

3 Joy Cameron - She is mine Copyright 2014 by New York Times All rights reserved! Első kiadás Borítóterv: TOTOGRAPH ISBN Kiadja: New York Times Felelős vezető: Thomas Queen Nyomda: NYCT, Main Office Felelős vezető: Cameron, Forks Fordította: Fruzina Nadasdy ~ 3 ~

4 - Nem, nem és nem! üvöltöztem menetközben kifelé a reptérről. A magam után húzott bőrönd apró kereke csak úgy csikorgott ahogy kirántottam a forgóajtón. Szorosan mögöttem jött ez a hülye Terry is! - Ne csináld már, June! Most miért nem jössz? - Mert legutóbb mikor rávettél, hogy menjünk el ketten egy csúcs szuper helyre, a rendőrőrsön töltöttem az éjszakát! - Én mondtam, hogy fuss Megtorpantam. Terence, aki ugyanolyan apró bőröndöt húzott magával mint én, nekem jött. - Csak a bűnösök futnak az igazságszolgáltatás elől és én nem vagyok az! Terence felvonta szőke szemöldökét. - Mindenki sáros egy illegális pókerteremben, cica! Összeszorítottam a fogam Csakhogy velem elfelejtetted közölni, hogy illegális! - Hihetetlen, hogy nem esett le neked, amikor a kikötőben voltunk, egy raktárépület pincéjében és titkos jelszóval engedtek be a kapun... A kifelé toluló tömeg mögöttünk lesodort minket a járdaszegélyről. Megbotlottam és kis híján orra estem. ~ 4 ~

5 - Nehogy már rám kend az egészet! Azt mondtad, hogy egy magán klubba megyünk! - Nos vakarta az állát Magán is volt meg klub is. Csak éppen nem volt működési engedélye. Az égnek emeltem tekintetem és sarkon fordultam. - Taxi! Terence még mindig mögöttem volt. Levette egyenruha-zakóját és matrózsapkáját. Egész szexin mutatott a fehér ingjében, amelynek könyékig feltűrte az ujját. - Na jó, cica. Figyi! Fél évembe telt szerezni valakit, aki beajánl minket a rendezvényre, nem beszélve a jegyek áráról! Ha tudnád mennyit fizettem értük lemennél hídba. Tuti kis este lesz, hidd el nekem! - Akkor miért nem mész egyedül? Megállt mellettünk egy taxi, a sofőrje gyanús turbánt viselt. A turbánosok mindig őrülten vezettek. Megfordult a fejemben, hogy inkább várok egy másik autóra, csakhogy akkora volt a forgalom, hogy nem biztos, hogy egyhamar le tudtam volna inteni egyet. Beszálltam a hátsó ülésre. Terence bepattant mellém. - Kérdésedre válaszolva, azért nem megyek egyedül mert kísérő nélkül nem engednek be. - Miért nem viszed el Sallyt? - Úgy érted Sophit? - Azt a vörös bögyöst, akit a múlt héten dugtál. ~ 5 ~

6 - Ja-ja!Szopós Sophi! - kuncogott - Vele elég csúnya vége lett, kötve hiszem, hogy szóba állna még velem. A turbános sofőr élesen bekanyarodott balra. Kis híján kigurultunk az úttestre. Görcsösen kapaszkodtam a biztonsági övbe. - Mit is mondtál az előbb? - Semmit nyelt egyet Terence. Neki is sok volt a kanyar, amit most egy újabb követett. Te! Mondtad neki hová vigyen? A fejemet ráztam, közben a rosszulléttel küszködtem. Nem mertem megkockáztatni, hogy menet közben szóljak az ürgéhez. - Szóval jössz? Kérlek, June! Nagyon fontos nekem ez az egész! - Terence - kezdtem, közben visszanyeltem egy adag hányást. - Ne, ne is folytasd! Tudtam, hogy nem fog összejönni. Túl szép volt, hogy igaz legyen. Ez nem lehet igaz. Néztem a mellettem duzzogó unokabátyámat. Kezét és lábát kitámasztotta, hogy ne vágódjon neki az ajtónak. Homok szőke haja eltakarta vízkék szemét. Tudtam, hogy hónapok óta be akar jutni erre a gálára csak azt nem tudtam, hogy ugyan minek. Egy álarcosbál valóban jó móka a mai világban, hiszen elég ritka rendezvénynek számít. Engem is érdekelt, nagyon is, de tudtam, hogy Terence nem menne el egy sima, ~ 6 ~

7 hagyományos és hétköznapi buliba. Nem, hacsak nincs benne valami hihetetlenül illegális vagy perverz. - Hol a buktató? Terence nem felelt csak révetegen nézett kifelé az ablakon. - Exkluzív parti. Mindenki ott lesz, aki számít. Csupa fény és csillogás! De úgyis mindegy, mivel nem jössz. Kísérő nélkül meg nem engednek be. Néztem bánatos arcát és éreztem, hogy kezdem megsajnálni. - Mennyire exkluzív? Terence vállat vont Nagyon. Jó lett volna egyszer látni. Meg kaviárt is ettem volna és pezsgőt is ittam volna a legdrágább fajtából. No meg ismerkedtem volna. Egy kicsit engem is vonzott a dolog és kíváncsiságom egyre erősödött. Mióta távol voltam az otthonomtól, prioritást nyert életemben az ismerkedés. Terence mintha csak a gondolataimban olvasott volna, hozzátette: - Szinte csak facér férfiak lesznek. Ki tudja, lehet te is találsz magadnak egy rendes alakot. - Hogy-hogy mindenki facér, aki a turbános olyan jobb kanyart produkált, hogy Terence nekem csapódott. - Hogy az a Ember! Lassítson! Egyébként tudja, hová kell mennie? ordibált vele. A turbános bólintott. Szá-ló-dá! mondta tört angolsággal. ~ 7 ~

8 És valóban. Lehet a stewardess egyenruhánkról tudta, melyik szállodába vigyen minket. A Canada Airline minden dolgozója a Carter hotelben száll meg. - Tudod, June ha jönnél megvenném neked a ruhát. Féléve spórolok erre. Nagyon drága ruhát vennék neked! könyörgő tekintetét rám szegezte És cipőt is! És ékszert! Persze leginkább bizsut. Egy gyémántot azért még nem engedhetek meg magamnak vigyorgott. Tudtam, hogy végem van. Fáradt voltam a nyolc órás repülőút után, a lábam majd leszakadt és éhes is voltam,úgyhogy igent mondtam ennek a sármos, bambi szemű simlisnek. - Jaj, June! Annyira hálás vagyok! Már mindent kigondoltam! Lepakolunk a szállodában és irány a SOHO! Mellesleg, tudod ki az a Perszephoné? - Nem Hádész nője volt a görög mitológiában? ráncoltam a szemöldököm mert nem értettem, hogy jön ez ide. - De igen! Hádésznak annyira megtetszett, hogy elrabolta és örökre bezárta maga mellé az alvilágba. Hát nem dögös? mosolya fültől fülig ért. Ezt a karaktert foglaltam le neked. - Karaktert? Mi ez, valami anime szerepjáték? Ne már, Terence! - Nem-nem! Ez amolyan izé, gondolom hogy ne legyenek egyforma jelmezek. Tucatnyi birka pásztorlány meg ugyanennyi Zorró nem mutatna jól a bálon. A honlapukon vagy kétezer karakter közül lehetett ~ 8 ~

9 választani. És képzeld! Mindegyik karakternek van egy párja. Rómeónak Júlia, Királynak a Királynő, Piroskának a farkas. Hát nem tuti? - Te mi leszel? - Cowboy. - Szóval lesz valahol egy cowgirl? - Nagyon remélem! - Ezek szerint ott fogsz hagyni egy borjúbőrbe bújt luvnyáért? - Nagyon remélem - kuncogott Mármint, ne értsd félre! De az ember nem jár az unokahúgával. Akkor mi a fenének akart mégis velem menni? Na mindegy. Megérkeztünk a hotelhez. Úgy pattantunk ki a taxiból, mintha tűz égette volna a hátsónkat. Soha többé fogadkoztunk és elátkoztuk a volán mögötti turbánosokat. Becsekkoltunk és átöltöztünk városnéző ruhába. Kényelmes sportcipőt vettem fel mert valószínűleg sok boltot fogunk végigjárni. Meglepetésemre az első hely, ahová Terence behúzott, egy szépségszalon volt. Azt mondta megigazíttatja magát itt-ott. Terence mindig is kényes volt a szépségére. Úgy voltam vele, hogy megvárom kint de betuszkolt egy másik boxba és parancsba adta a kozmetikusnak, hogy kopasz legyek mindenhol. Időm sem volt tiltakozni, máris éreztem a forró gyantát a combomon. ~ 9 ~

10 Terence teljesen be volt sózva. Megcsináltatta a körmünket és bejelentett minket a fodrászhoz. Engem külön egy sminkelésre is befizetett, amit este közvetlenül a parti előtt eszközölnek rajtam. Te jó ég! A vásárlás kész rémálom volt. Az ő kosztümjét igen hamar összeállítottuk, szexi lesz benne és férfias. Az én ruhám már más tészta volt. Terence stílusa a glamour csillogás volt, az enyém pedig a visszafogott elegancia. Én inkább sejtetni szerettem volna, ő meg kipakolni. Ráadásul a ruha színében sem egyeztünk. - Perszephoné egy ártatlan lány volt, akit liliomszedés közben rabolt el Hádész. Fehér legyen a ruhád! rámutatott egy görög stílusú talpig érő estélyire. A tafota anyag gyönyörű esése valóban kiemelte a női alakot. Elől majdnem köldökig nyitva volt. Nem is volt ez annyira ártatlan. - Én inkább egy fekete darabra szavazok. Perszephoné leszek, csakhogy már Hádész feleségét fogom alakítani, az alvilág királynőjét. A fenébe is! Ha már elrángattál, egy kicsit vadulni akarok! Tudod, füstös szemek, vérvörös ajkak! Terence egyik lábáról a másikra állt. Szerintem akkor is maradnod kéne a másik verziónál. Nem kéne, hogy túl kívánatos légy. Tekintetében mintha némi zavart láttam volna. - Miért, a köldökig nyitott dekoltázs nem elég kívánatos? - hangomba némi gúny vegyült. ~ 10 ~

11 - Az a dekoltázs át lesz alakítva kevésbé nyitottá! - jelentette ki és vizsgálni kezdte a hófehér ruha szabásvonalait. - Itt és itt szépen összevarratom! - Megőrültél? Akkor nem hogy dekoltázsom nem lesz de fojtogatni fog a ruha! Kiválasztottam egy éjfekete selyemruhát. Bazi drága volt de Terence egy szót sem szólt. Tényleg fontos lehet neki ez a mai este. - És most? kérdeztem a mestertől kifelé jövet a SOHO bevásárlóközpontból Mit akarsz, hová menjünk? - Nekem kell valami vagány cowboy fülbevaló, neked pedig egy nyaklánc. Ezüstre gondoltam. Szerinted? - Az én elképzelésem kicsit más mondtam és megálltam az egyik utcai árus mellett, aki mindenféle made in china feliratú bizsukat árult. Azt kérném! - Biztos? kérdezte Terence. - Biztos! Elismerően bólintott. Fehér gyöngysor, fekete selyem, vérvörös ajkak és voila! Az alvilág királynője! Rávigyorogtam. Kezdett átragadni rám Terence lelkesedése. Az este hamar eljött. Lementünk a szépségszalonba, ahol elkészítették a sminkemet és a hajamat. Pont úgy néztem ki, ahogy elképzeltem. Sárgásbarna, unalmas szememet tökéletesen kiemelték feketével. Így kisminkelve már nem is tűnt annyira ~ 11 ~

12 átlagosnak, mint ahogy az ajkaim is teltebbnek hatottak a vörös rúzstól. Nem is rúzs volt tulajdonképpen, hanem valamilyen festék, ami nem kenődik el. Kíváncsi leszek, mikor fog ez lejönni rólam. Marha jó lesz ha meló közben a főnök elkap ezzel a vörössel a képemen. A hajamat fél-kontyba rendeztettem, bal vállamon előre hozva néhány loknit. Mikor felvettem hozzá a selyemruhát, Terence döbbenetében eltátotta a száját. A földig érő csillogó anyag tökéletesen simult az alakomra, hátul rövid uszályban végződött. Elől egy kifinomult V-alakú kivágás díszelgett, ami alig fedte fel mellem domborulatát, nem úgy mint a hátrésze, ami egészen fenékig nyitott volt. A gyöngysort megfordítottam, hogy a hátamra lógjon le. - June, nem hiszem hogy így kéne eljönnöd sertepertélt körülöttem Terence, aki elképesztően dögösen festett bőrnadrágjában. - Miért is? - Túl kívánatos vagy. - Nem inkább szexi? incselkedtem. - Nem. Kívánatos. Az erősebb. Nem tudom! Túl sokan fognak rád repülni beletúrt kócosra szárított hajába. Nem így képzeltem az egészet. - Csak nem vagy féltékeny? Csípőmmel meglöktem. - Mi? Dehogy! Csak hát neked észrevétlennek kéne lenned! Komolyan megsértődtem és ezt látta rajtam. ~ 12 ~

13 - Ne-ne! Cicuka, gyere csak vissza! elkapta a kezem Sajnálom, ne haragudj. Csak szeretnélek biztonságban tudni, ennyi az egész. - Ugyan mi veszélyes lehetne egy álarcos bulin? Terence vállat volt. - Gyanús vagy. Mit titkolsz? - Semmit. Induljunk! Már hívtam egy taxit. Sietősen felnyalábolta a táskánkat az ágyról és ellenőrizte a meghívókat. Itt vannak az irataid? - Itt. Karon fogott és kiráncigált az előtérbe. Egy aprócska hang azt suttogta nekem, hogy legyek óvatos. - Oké, Terence! Gyanúsan kifelé jövünk a városból! Ha megint valami raktárba cipelsz én esküszöm, hogy ezt a tűsarkút feldugom a - Nyugi-nyugi! védekezett kéz feltartva a taxi hátsó ülésén. Nem véletlenül exkluzív a parti. Egy kastélyszállóban kerül megrendezésre, amolyan rusztikus bájjal fűszerezve. Na, mit szólsz? - Hogy mit szólok? Hogy már másfél órája úton vagyunk. Hol van ez a kastély? - Egy magánbirtokon. ~ 13 ~

14 Artikulálatlan hangon felmordultam. - Jól kezdődik! - June! Ne rontsd el, légyszi! Az út hátralévő részét hangtalanul töltöttem. Izgatott voltam és egy kicsit féltem is. A pasizás mindig így hatott rám. Csak remélni tudtam, hogy ezúttal nem lesz semmi galiba. Már rég elhagytuk a lakóházakat, amikor befordultunk egy lámpásokkal megvilágított szűk útra. Limuzinok és kabriók előztek meg minket. - A franc! csapott bele Terence a tenyerébe. - Mi van? fordultam felé ijedten. - Limóra nem gondoltam. Manapság tök olcsó bérelni egyet. Mindegy. Mindjárt megérkezünk! Hogy festek? Megigazítottam egy kóbor hajtincset a homlokán. - Tökéletesen. - Remek! Tessék az álarcod! El is feledkeztem az álarcról, ami nélkül aligha álarcosbál az álarcosbál. Örültem, hogy Terence gondolt rám és egy fekete szatén félálarcot választott nekem, aminek megnagyobbított szemrése tökéletesen láttatni engedte nagyszerűen kisminkelt szememet. - És még valami Hajamba egyetlen szál fehér liliomot tűzött. Csakhogy Hádész felismerjen. Bár nem vagyok benne biztos, hogy akarom, hogy felismerjen. - Terence kezdtem fenyegetően. ~ 14 ~

15 - Nem! Figyelj! Én valószínűleg el leszek foglalva a tehenészlányommal, hiszen ezért jöttem. De te ígérd meg, hogy nem mész ki a táncteremből!senkivel és semmivel! - Oda megyek, ahová akarok! - June, tudod hogy szeretlek, igaz? Bólintottam. - Akkor ne sértődj meg, mikor azt mondom, hogy ez az én estém. Szívességből jöttél el, én pedig baromi sokat költöttem rád. Bűnbánóan összehúztam magam. Igaza volt. - Ezért szeretném, ha minden úgy alakulna, ahogy elterveztem. Igyál pezsgőt, egyél a büféasztalról, felőlem ismerkedhetsz is csak az isten szerelmére, ne hagyd el a termet senkivel! Rendben? - Rendben cuppogtam Marha jó buli lesz! Terence elmosolyodott és fél kézzel átölelt. Lassan megérkeztünk a szállóhoz. Valóban úgy festett mint egy több száz éves reneszánsz kastély. Az U-alakú épület impozáns homlokzata hófehérben pompázott. Az épület fakósága élénk ellentétben állt a kert buja zöldjével. Aranyeső fák szegélyezték a felhajtót, amin felhúztunk egészen a lépcsősorig, ami a bejárathoz vezetett. A vörös szőnyeget kissé túlzásnak éreztem egy egyszerű partihoz, de hát ez mégis csak New York. A libériás tökéletes pókerarccal nyitotta ki előttünk a taxi ajtaját. Mintha nem is furcsállta volna, hogy nem egy ~ 15 ~

16 limuzinból vagy minimum egy Porsche-ból libbenünk elő. Mindenesetre mindenki más megbámult minket. Felmentünk a lépcsőn, be a márványköves előtérbe. Vörös rózsa halmok díszítették az egész folyosót. - Mondd, bratyó súgtam Terence fülébe Mennyit is fizettünk a jegyekért? - Most akarsz infarktust kapni vagy később? Nagyot nyeltem. - Inkább később. Egy biztonsági őr ellenőrizte a meghívónkat, a személyinket és a jelmezünket is. Miután minden stimmelt tovább mehettünk. Elvették a telefonunkat majd átsétáltunk egy fémdetektoron is. Én simán átmentem de Terence-t megmotozták és kis híján elkobozták tőle a mű stukkerét. Alig tudta rádumálni a biztonságiakat, hogy megtarthassa. A bálterem döbbenetes volt. A táncparkett felett egy óriási kristálycsillár ragyogott. A felfüggesztett kristályok megtörték a fényt és ezüst fénypontokat festettek a plafonra. Úgy nézett ki mintha apró csillagok pislákoltak volna a mennyezeten. A tánctér óriási volt és ki is használták. Oldalt asztalok és székek rogyadoztak a földi javak súlya alatt. Ilyen gyönyörű ételkölteményeket életemben nem láttam még. Terence bevezetett a terembe. Olyan izgatott voltam, hogy kis híján tapsikolva ugráltam fel-le. Még sosem láttam ennyi dögös pasit és nőt egy helyen. No ~ 16 ~

17 meg ennyi szilikon mellet és férfi izmot kipakolva! Láttam hableányt, akire már rátalált a Triton király és egymás szájába gabalyodva hagyták el éppen a termet, de láttam egymással táncoló amazont és gladiátort, falatnyi kosztümökben, akik úgy mozogtak, hogy abba belepirultam. Don Quijote tetszett a legjobban, aki egy lófejet ragasztott a hasa alá. Járás közben folyton előre tolta a csípőjét, mintha ügetne. Igazából azért találtam viccesnek mert olyan volt mintha folyamatosan a levegőt dugná. Úgy tűnt ő még keresi a párját, aki minden bizonnyal Dulcinea lesz. Láttam össze nem illő kosztümöket is. Például Tarzan egy Orleáni szűzzel kokettált és láttam Viktória királynőt, amint egy zombival ölelkezett. Meglehetősen jóképű zombival. - Csukd be a szád, hugi! mosolygott Terence izgatottan. - Ne nézz prűdnek de ez a hely felháborító! Nézd meg Scarlett O Hara hogy belemászott Rhett Butler szájába! A fejemet csóváltam. Jesszusom! Szép a szerelem de nem ilyen helyen kéne Terence, figyelsz te rám? Tátott szájjal elbámult a fülem mellett. Megfordultam és abba az irányba néztem amerre ő. Egy hihetetlenül dögös kis cowgirl táncolt egy arab sejkkel. Bár a cowgirl leginkább strasszokkal volt felékesítve oldalpisztoly helyett. ~ 17 ~

18 - Mi is az egyetlen szabály, cicuka? kérdezte tőlem tekintetét folyamatosan a párján tartva. Kurva jó nő volt ez a cowgirl! - Nem megyek ki a teremből. Erre gondoltál? - Pontosan. Amúgy érezd jól magad! Rám kacsintott és már meg is indult a fehér velúrruhába öltözött nő felé. Az látszólag szívesen fogadta mert megragadta Terence karját és táncba hívta. Furcsa volt két tehénpásztort keringőzni látni. Egy pillanattal később Terence ledugta a nyelvét a nő torkán. Hirtelen fuldokló görcs tört rám. Na, ezt én nem nézem! Kihúztam magam és azon agyaltam, mi a fenét kezdjek most. Épp arra oldalgott egy pincér, tálcáján mindenféle színű itallal. Kiválasztottam egy aranyszínű löttyöt, azt is csak azért mert a kristálypohár szélét cukorba mártották. Imádom az édeset! Legalább a kezemet lefoglaltam de magammal mit kezdjek? Nem volt merszem csak úgy odaállítani egy-egy társasághoz, hogy helló, June vagyok mivel jelenleg nem önmagamnak öltöztem. Az meg mégis hülyén hangzott volna, hogy üdv, az alvilág királynője megérkezett! Tiszta béna. Aztán arra gondoltam megkeresem Hádészt. Vele biztosan tudnék néhány szót váltani, ha más nem, megdicsérjük egymás jelmezét. Több mint a semmi. Letettem az üres poharamat és igyekeztem kihúzni magam, mint egy igazi királynő. ~ 18 ~

19 Észrevettem, hogy több tekintet is rám szegeződik. Néhány hölgy gyilkos pillantást küldött felém. Elhessegettem ezt a butaságot, hiszen egy szót sem szóltam hozzájuk, ugyan mi bajuk lehetne? Vettem egy újabb italt, ezúttal valami áfonyás valamit. Nem voltam túlságosan otthon az italokban. Dúdoltam a zenével és lassan sétálva szemügyre vettem a jelenlévőket. Mintha egyre nagyobb lenne a szexuális túlfűtöttség a teremben. Júlia Rómeó ölében ült, aki a nyakát csókolgatta és a fenekét simogatta. Néhány pillanat múlva eltűntek egy vörös függöny mögött, ami az emeletre vezető lépcsőt rejtette. Szobára mentek? hüledeztem. És akkor még csak most kezdődött a buli. Véletlenül neki mentem egy római katonának. Ó, elnézést! A rövid tunikát viselő férfi, akinek mellesleg döbbenetesen izmos és szexi lábai voltak, hátra fordult. Szemérmetlenül végig mért majd megragadta a kezem és csókot nyomott a csuklóm fölé. - Nem történt semmi, gyönyörű éjkirálynőm! Örülök, hogy belém botlott. Hol van a párja, kedves? nézett szét a teremben. Vagy netán az éjkirály inkább napsütésre vágyott? Még mindig nem engedte el a kezem. Igaz, hogy nem bántam, hiszen jóképű pasi volt, akkor is ha csak a fél arcát láttam. - Egyedül vagyok feleltem Még. ~ 19 ~

20 Reméltem, hogy legalább néhány percre megtalálom Hádészt, csinálunk egy közös képet és táncolunk is a móka kedvéért. Épp fel akartam világosítani, hogy amúgy Perszephoné vagyok, de elkapta a derekam és magához vont. - Mi a protokollod, kedves? kérdezte fátyolos hangon. Nem igazán értettem, mi a franc folyik itt. - Az enyém? - BDSM megy? Úgy taszítottam el magamtól, mintha megégetett volna. - Látom inkább vanília vagy. Sebaj. Mutatott a terem másik vége felé A figyelmedbe ajánlanám Indiana Johnest. Majd még egy lemondó pillantást vetett rám. Ilyen az én szerencsém. Ha esetleg változna az ízlésed, legközelebb Robin Hood leszek. Rám kacsintott és visszafordult az angyalhoz, akivel eleve társalgott. Fortyogott bennem a harag. Megvilágosodtam!Úgy trappoltam végig a termen, mint egy dühös orrszarvú de Terence-t nem találtam sehol. Meg fogom fojtani. Megfogom-fojtani! üvöltöttem magamban, miközben bedobtam egy adag pezsgőt. Ezt nem hiszem el! Ez egy rohadt szexklub! Terence az utóbbi időben sokat beszélt róla, hogy ~ 20 ~

21 szexuális hiperaktivitását szívesen levezetné egy ilyen klubban de nem vettem őt komolyan! Szereztem konyakot. Felhörpintettem az utolsó kortyig majd beoldalogtam a női mosdóba. Két hölgy is a sminkjét igazgatta. Az egyik Hófehérkének a másik Afridotének öltözött. Nem foglalkoztam velük, elhúztam mögöttük és lehuppantam a tükör melletti vörös bársony díványra. Mit lehuppantan, egyenesen elterültem rajta, lerúgtam a cipőmet és feltettem a lábam. - Hú, valakinek nehéz napja van kuncogott Hófehérke Irigyellek! Csak zavartam mosolyogtam. - Új vagy még, igaz? Nem válaszoltam. Kapják be. - Nem kell szégyenlősködni, csak add önmagad! Elvégre ezért fizetünk! És nem kell aggódnod a diszkréció miatt. Nagyon jók a biztonsági intézkedések. - Köszi az infót A sszem kezdek szédülni az elfogyasztott italoktól... - Amúgy dögös a jelmezed! Csak nem éjkirálynő vagy? Már megint - Perszephoné vagyok. Afrodité keze, amellyel épp rúzst kent a szájára megdermedt a levegőben. Mellkasa dühösen emelkedett és süllyedt. Rám nézett összeszűkült szemekkel majd bedobta a táskájába a kellékeit és kiviharzott a mosdóból ~ 21 ~

22 egyetlen hang nélkül. Meg mertem volna rá esküdni, hogy kifelé menet azt mondta: Dögölj meg te kurva! - Talán valami rosszat mondtam? Hófehérke vállat vont. - Ő folyton ilyen. Kicsit féltékeny a fazonra, aki Hádésznek öltözött ma. Hónapok óta próbálja megközelíteni de eddig még nem jött össze neki. Oldalt fordultam és ránéztem. - Tehát Hádész itt van? - Én még nem láttam ugyan, de biztos itt van. Afrodité már vagy egy órája vadászik rá. - Nem értem miért fontos a jelmez. Ha ennyire akarja miért nem megy csak úgy oda hozzá? - Ez a játék lényege, hogy nem tudod kit szántak neked ma éjjel. Azért nézett rád úgy Nikki szája elé kapta a kezét Vagyis Afrodité mert abban bízott, hogy Hádésznek nem kellesz és ő rárepülhet. Aztán meglátott és rájött, hogy ennek kevés esélye van. Kurva jól nézel ki mellesleg! Elmosolyodtam. - Kösz, te sem vagy semmi böktem gyönyörű sárga-kék estélyi ruhája felé. Bár eddig azt hittem, Hófehérke haja fekete. Kuncogott A hercegem is így vélte. Aztán rávettem, hogy tetszem neki szőkén is. Csak mosolyogtam. El tudom képzelni, hogy vette rá. - Gyakran vannak ilyen bulik? ~ 22 ~

23 - Álarcosbálok? Nem túl gyakran. Évente kerülnek megrendezésre de elég nagy sikernek örvend. Izgató a gondolat, hogy olyannak teszed szét a lábad, akit előre kiszemeltek neked és a kiszemelt bármit megtehet veled. Bármit! - mosolygott. Megborzongtam. Ez egy kibaszott vicc. Terence hülye! - Amúgy szerencsés vagy. Hádész elég jól bírja az iramot! - Ismered? - Dehogy! Ne feledd, hogy nagyon fontos a névtelenség. A legtöbb amit tudunk egymásról az a keresztnév de sokszor az is hamis. Azt viszont tudom, hogy Hádész múltkor keresztes lovag volt, a barátnőm Angelica meg upsz, már megint szóval a barátnőm meg udvarhölgy. Úgy megdugta a fazon, hogy nem tudott vissza jönni táncolni. Erről az egészről egy futószalag jutott eszembe. A nők felugranak rá széttett lábbal és míg a szalag egyszer körbe ér, valaki sorban megdugja őket aztán kezdődik elölről az egész. Valahogy nem izgatott a gondolat. - Szóval több partnered is lehet akár? Hófehérke rám vigyorgott a tükörből. Egyszerre vagy akár egymás után is! kacsintott. Becsukta a púderes dobozát, ami ha jól láttam, igazi kristályokkal volt kirakva - Na, jó! Ha nem bánod levadászom Tritont! A hercegemmel már végeztem. ~ 23 ~

24 Ezzel kilibbent az ajtón de még mielőtt távozott volna, hátra szólt a válla fölött: - Sikeres vadászatot! Körülbelül félórát heverésztem még a pamlagon. Azon gondolkodtam, hogy haza menjek e Terence nélkül, hiszen ő remekül elvolt. Felültem és megdörgöltem az orrnyergem. Kissé becsiccsentettem. A tükörhöz mentem és szemügyre vettem magam. Nem voltam még soha ennyire kirittyentve, ki kellene használnom hát az alkalmat. Az otthoni bezártság jutott az eszembe. A rendszeres félelem. Mélyen beszívtam a levegőt. Nagyon messze vagyok az otthontól, most nem kell félnem. El kell kezdenem élni mielőtt elillan a fiatalságom. Elővettem a retikülömből a szájfényt és vörös ajkamra kentem. Megigazítottam a szemhéjamon a festéket és két csepp parfümöt kentem a mellem közé. Előrébb tűztem a hajamban a fehér liliomot, mely ékes bizonyítéka volt annak, hogy Perszephoné vagyok és nem Éjkirálynő. Ha valaki, hát Hádész ezt tudni fogja. Mert hogy le fogom vadászni, a fene egye meg, és táncolni is fogunk az tuti!megígértem Terence-nek hogy a termet nem hagyom el, de azt nem ígértem meg, hogy tánc nélkül megyek haza. Alig, hogy kiléptem a mosdóból szembe találtam magam egy pilótával. Milyen ironikus. Bár olyan érzésem volt, mintha várt volna rám. - Hölgyem meghajolt előttem majd a kezemért nyúlt és húzni kezdett maga után a táncparkett felé. ~ 24 ~

25 - Ööö most akkor táncolunk? kérdeztem bár elég szerencsétlen kérdés volt, mivel egyértelmű volt a dolog. A táncparkett egy eldugott sarkába vezetett, ahol alig lehetett kilátni. - Igazán gyönyörű vagy! Hogyan szólítsalak? - Perszephoné Nem adom meg neki azt a jogot, hogy a keresztnevemen szólítson. A férfi elvigyorodott. - Én John vagyok. Vagyis ezt sikítják alattam a nők az ágyban. Ezt a bunkót! - Biztosan azért mert a karórád beleakadt a hajukba. A pilóta sértődött pillantást küldött felém, de mintegy parancsszóra kisimult az arca és erőltetetten felnevetett. Mellettünk volt a lépcsőkorlát. Egy pillanatra felnézett rá és a szemével jelzett valakinek. Ez azt hiszi, nem látom? Oldalra fordultam és láss csodát, megpillantottam Afroditét. Egyébként is volt egy kis üldözési mániám, úgyhogy több se kellett, hogy összeesküvést gyanítsak. A nő felfelé tartott a lépcsőn. A galériában több bálozó is az alant elterülő táncolókat figyelte, de fentről nem lehetett lelátni oda, ahol én voltam. A bennem rejlő Agatha Christie azt súgta, hogy Afrodité épp Hádészra hajt, amíg engem likvidál egy berepülő pilótával. Egyre nagyobb volt bennem a kíváncsiság. Látni akartam Hádészt, ugyanakkor le kellett ráznom a pilótát, ~ 25 ~

26 aki valószínűleg magától sosem ment volna el. Mármint a lábán. Szóval Kezdett az agyamra menni a szex klub. Kibontakoztam a karjai közül és leültem a tőlünk nem messze lévő pamlagra. - Innék egy kis puncsot legyeztem magamat. Aztán megmutathatod, miért is sikoltoznak alattad a nők. Hátradőltem, és kidomborítottam. A dekoltázsomon a selyem lejjebb csúszott. A pilóta győzelemittasan elvigyorodott. Közelebb jött, tenyerét a combomra tette, miközben lehajolt hozzám. - A szobámban van pezsgő és eper is. Meleg lehelete az arcom körül gomolygott. Vonzó férfi volt, de valahogy túlságosan arrogáns. - Én puncsot szeretnék és aztán pezsgőt. Te jó isten, olyan erotikus hangon suttogtam a fülébe, hogy magamra sem ismertem. Nem kellett volna meginnom az utolsó konyakot. Megfogta a mellem. A tüdőmből meg kiszorult a levegő. Mekkora paraszt! - Hm izgalmas éjszakánk lesz, ezt megígérhetem. Várj itt! Mindjárt visszajövök! Ezzel átvágott a tömegen a büféasztal felé. Amint biztos távolságba ért felpattantam és felosontam a lépcsőn. Automatikusan Afroditét kerestem. Végig sétáltam az U-alakú galéria bal oldali szárnyán. Nem találtam meg őket így visszafordultam, ám közben fentről láttam a tömegben engem kereső pilótasapkát. Feltehetőleg alatta a pilótával. Elindult felfelé a lépcsőn. ~ 26 ~

27 Hát ez nagyszerű. A lépcső pont középen volt. Már nem érek át a másik oldalra mielőtt ő felérne. A bálterem másik peremén elterülő galériát figyeltem. Kikönyököltem a korlátra. Az ott ölelkező embereket néztem és kerestem Afroditét. Tekintetem véletlenül megakadt egy, a szemben lévő oszlopnak támaszkodó férfin. Oldaláról lelógó fekete kabátja félelmetes árnyékot adott alakjának, csakúgy mint éjfekete öltönye és nyakkendője. Volt valami fehér a mellkasára tűzve. Innen nem láttam, hogy micsoda, talán egy keszkenő. Sétapálcát tartott a kezében és kesztyűs kezén csillogó gyűrűt viselt. Mikor megláttam, hogy engem figyel, egészen lázba jöttem. Akció van! Magas volt és széles vállú, arcát matt-fekete álarc takarta. Hirtelen rájöttem, hogy egy szál fehér liliom van a mellkasára tűzve. Akaratlanul is megérintettem a hajamban a virágot. A férfi lassan bólintott a távolból. Hádész. Akaratlanul is Hófehérke szavai jutottak az eszembe. "Szex gép. Úgy megdugta, hogy nem tudott vissza jönni táncolni. Jó pasi" És felismert. De vajon mire vár? Miért nem jön ide hozzám? Nem mozdul, csakhogy én sem fogok. Neki illene ide jönnie énhozzám. Vagy nem? Kissé összezavarodtam. Lehet, hogy mégis nekem kellene mennem? De ha már így leadok a büszkeségemből, legalább megnehezítem neki a várakozást. Felegyenesedtem és lassú, ringatózó mozdulatokkal elindultam felé, közben végig őt néztem. Ujjaimat ~ 27 ~

28 finoman húztam a korláton, mintha csak őt simogatnám. A fekete selyem gyönyörűen hullámzott mögöttem és ezzel tisztában is voltam. Igyekeztem úgy fordulni, hogy lássa teljesen pucér hátamat és a fehér gyöngy nyakláncot. Mintha megmozdult volna a távolban. Sétapálcáját egyik kezéből a másikba rakta. - Hát itt vagy! majdnem beleütköztem a pilótába, aki megvető pillantással konstatálta, hogy nem vártam meg. - Hagyjuk a puncsot. Menjünk a szobámba! Megragadta a könyökömet és kifelé rángatott a galériából. Fejemben megszólalt a vészcsengő. Egyes szabály! - Ömm, Jack? - John, édesem. - Hát persze figyelj, ami azt a hálószobadolgot illeti meggondoltam magam. Mégsem megyek veled! Kirántottam kezemet az övéből és néhány lépést hátráltam. Már kint voltunk a folyosón, ami a hálók felé vezetett, de csupán néhány lépés választott el az emberektől nyüzsgő galériától. Megpróbáltam visszajutni de megint megragadott. - Lezavarunk egy gyors menetet és mehetsz is. Már kigombolta hamis kitüntetésektől hemzsegő zakóját és meglazította a nyakkendőjét. Ne ellenkezz! Hol a fenébe van ilyenkor Terence? - Engedj el! ~ 28 ~

29 - Nem ezt fogod mondani, amikor megtöltöm azt az édes kis puncidat magammal! Kezdett felfordulni a gyomrom. Nem bírtam elviselni az erőszak gondolatát sem. Megpróbáltam kiszabadulni de csak azt értem el, hogy még jobban szorította a csuklómat. Már-már azt hittem eltöri. - Engedj el te - azt akartam mondani, hogy te redvás köcsög amikor félbeszakítottak. - Nem hallotta a hölgyet? Mindketten hátra fordultunk ott volt ő. Erős volt, sötét és fenyegető. Hádész! Az álarca az ajka felső részéig takarta az arcát, alig láttam valamit belőle, mély baritonja mégis megborzongatta a lelkem. Édes istenem, köszönöm hogy nem hagytad, hogy előtte káromkodjak! - Ne avatkozz bele, haver. A hölgy velem van! tovább rántott magával. Érzékeltem, hogy egy fekete suhanás megelőz, majd egy halk puffanás, és a csuklóm körüli szorítás megszűnt. A pilótát meg felkenték a falra. - Ezért kirúgatlak a klubból! fröcsögte elcsukló hangon. Torkát még mindig szorította a fekete kesztyűs kéz. - Mert megvédtem egy hölgyet, akit erőszakkal hurcoltál magaddal? Gondold csak végig! - Kiderítem, hogy ki vagy és - És? szorítása erősödött a másik torkán. Jó pasi. Erős pasi. De ha kitörné a köcsög nyakát elég zűrös véget érne az estém. nem kéne, hogy ~ 29 ~

30 rendőrségi ügy legyen belőle. Bátorságot vettem magamon és megérintettem Hádesz vállát. Izmai megfeszültek az ujjaim alatt, éreztem a melegségét. - Kérem Rám nézett sötét szemeivel. Haja épp olyan fekete volt mint gyönyörű szempillái. Néhány pillanatig hezitált majd elengedte a másik nyakát. A pilóta a földre rogyott és a nyakát simogatva köhögött. - Ezt még megkeserülitek ti Meglepődött amikor leguggoltam mellé és a szemébe néztem. Hádész közvetlenül mögöttem állt, készen arra, hogy bármikor felszegezze a pilótát a tájkép mellé a falra. - Sajnálom, hogy félre vezettelek. Kivettem a hajamból a liliomot és óvatosan felcsatoltam a mellkasára. Fehér egyenruháján jelentéktelennek tűnt a szintén fehér virág. Jóképű férfi vagy, de sokkal inkább Afrodité az eseted, ha nem tévedek. Nagyot nyelt de nem válaszolt. A virágot babrálta a mellkasán. - Nem haragszom, ha te sem. Neked ő kell, nekem pedig ő felnéztem Hádészra. Még sosem láttam férfi tekintetében ennyi elfojtott vágyat. Megborzongtam. Felálltam és a kezemet nyújtottam a pilóta felé. Elfogadta de nem támaszkodott rá miközben felállt. - Kvittek vagyunk jelentette ki majd magunkra hagyott minket Hádésszel. ~ 30 ~

31 A férfi szemébe néztem, ami olyan leplezetlen éhséggel pásztázta végig az ajkamat, mintha az élete függne attól, hogy megcsókolom e. Csak néztük egymást mígnem felcsendült egy régi reneszánsz keringő a nagyteremben. Hádész az alkarját kínálta nekem, amit tétovázás nélkül elfogadtam. Visszavitt a bálterembe, le a lépcsőn a táncparkett felé majd szembefordított magával. Éreztem csupasz hátamon a kesztyűs kezét, amit a kelleténél kissé lejjebb csúsztatott, közvetlenül a fenekem felé. Szinte remegtem erős karjaiban és ezt ő is észrevette. Nem bírtam magammal. Közel hajoltam a nyakához, az egyetlen fedetlen bőrfelülethez a testén, és megérintettem az ajkammal. Hádész folytatta a táncot. Egy hirtelen ötlettől vezérelve az egyik forgás alkalmával eltávolodtam tőle. Balommal az ő jobb kezét fogtam és tánc közben kinyitottunk. Még egy lépést távolodtam tőle és egy ügyes mozdulattal lehúztam a kesztyűjét, majd gyorsan becsúsztattam a szoknyám redői között lévő rejtett zsebembe. Visszaforgatott maga mellé ám ezúttal kesztyűs kéz helyett egy csupasz meleg tenyér tapadt a hátamra. Éreztem, hogy ő is megremegett. Közelebb húzott, felemelt magához és megcsókolt. Elállt tőle a lélegzetem. Soha nem csókoltak még így. Mindenhol éreztem őt és hagyta, hogy én is felfedezzem szája rejtett puhaságát. Megragadta a tarkómat és szorosabban magához vont. ~ 31 ~

32 A zene és a táncosok örvénylettek körülöttünk de mi csak egyhelyben álltunk, egymásba fonódva. Halványan érzékeltem, hogy a karjába kapott és elindult velem kifelé. "Ígérd meg, hogy nem mész ki a teremből!" Nem is megyek. Visznek. Karomat a nyaka köré fontam és ízlelgettem a nyakszirtjét. Férfias illata körüllengett, még inkább felszította a vágyamat. Megérkeztünk a szobája elé. Letett, amíg előkereste a belépőkártyáját. - Ha most el akarnék menni kérdeztem elengednél? Keze megállt a levegőben. - Semmire sem kényszerítelek. De jól gondold meg, hogy belépsz e ezen az ajtón! Bentről már nincs visszaút. Lehúzta a kártyát és belépett. Az ajtót nyitva hagyta nekem. Szép kis csávába keveredtem. Új életet akartam társas kapcsolatokkal. Azt akartam, hogy egy új ablakom nyíljon az életre és tessék. Egy egész ajtóm van. Huszonhét éves voltam. Soha senkim nem volt. Bezárkóztam. Itt az ideje újra megnyílnom. Beléptem utána és becsuktam az ajtót. A szobában mindössze egy gyertya formájú lámpa világított, de még így is azonnal kiszúrtam a hatalmas reneszánszkorabeli ágyat, mély bordó baldachinnal mely a plafontól egészen a földig ért. Hádész az asztal mellett állt. Már letette a sétapálcáját és a kabátját, és épp bort töltött két kehelybe. ~ 32 ~

33 Az egyiket felém nyújtotta. Magamon éreztem perzselő tekintetét. Elfogadtam az italt és felhajtottam. - Mi a protokollod? kérdezte fátyolos hangon. Neki dőlt az asztalnak, szabad karját a combjára tette. Ideges voltam mint a fene. - M-mi a tiéd? Elmosolyodott. - Megmutatom Elvette tőlem a félig üres boros kelyhet és letette a magáéval együtt. Behúzott a lába közé és szenvedélyesen megcsókolt. Mindenhol éreztem az ajkát. A nyakamon, a fülemen az arcomon. Minden tőlem telhetőt megtettem, hogy viszonozzam nyelvcsapásait. A ruhám egyikpántja lecsúszott a vállamról, felfedve ezzel puha mellemet. Fájdalmasan feszülő mellbimbómat a szájába vette és addig szívta, amíg vonaglani kezdtem a karjában. A másik pántot is félretolta a vállamon. A fekete ruha selymes suhogással a földre omlott. Ott álltam egyetlen harisnyatartóban. Védtelennek és elképesztően szexinek éreztem magam. Új volt még nekem ez az érzés, mégis annyira élveztem mint még soha semmit. Hirtelen eltolt magától. - Hihetetlenül gyönyörű vagy, Perszephoné! Gyönyörű? Én? Éljen a jótékony sötétség! - Ra-rajtad meg túl sok a ruha Hádész - gagyogtam alig érthetően. A férfi rekedtes hangon felnevetett és visszahúzott a lába közé. Ez az, menni fog ez! ~ 33 ~

34 - Ezen könnyen segíthetünk. Lassan meglazította a nyakkendőjét és a földre dobta. Fájdalmas csigalassúsággal kigombolta az ingét közben végig a szemembe nézett. Mikor kitárta előttem szárnyait gyönyörű mellkasába temetkeztem. Belefúrtam arcom a mellszőrzetébe, végig csókoltam a kulcscsontját és amíg a nadrágja övével volt elfoglalva, kiszívtam a nyakát. Szerettem volna neki egy kis emléket hagyni, ami napok múlva is az eszébe juttat. Mert én míg élek emlékezni fogok rá. Még mielőtt letolta volna a nadrágját, felnyalábolt és az ágyra fektetett. Rám feküdt teljes egészében és kezével a combomat simogatta, míg szája mellemet becézgette. - Egy fehér ruhás, szőke Perszephonéra számítottam, aki arra vár, hogy elrabolják lehelte a bőrömre. - Csa-csalódtál? Úristen, ha nem emberelem meg magam azt fogja hinni hogy dadogok - Nem, királynőm. Felizgultam! Saját döntésed alapján partnerem vagy a sötétségben. És én ezt ki is fogom használni. Beleharapott az egyik mellbimbómba és én kéjesen felnyögtem. Lehúzta a gyöngynyakláncot a nyakamból. Nem is vettem észre, hogy még rajtam van. - Igaz gyöngyöket érdemelnél én Perszephoném, nem silány műanyagot. ~ 34 ~

35 Két csuklóm után nyúlt és a nyakláncommal odakötözött az ágy fejtámlájához. Egy idegen férfi lemeztelenített és mozgásképtelenné tett a hálójában, de különös módon nem féltem. Akartam őt. Életemben először annyira akartam valakit, hogy majd bele őrültem. - Attól félsz, hogy elfutok? Félmosolyra húzódott a szája. - Sosem hagynám, hogy elfuss előlem, királynőm. Megcsókolta a köldököm. Érdes, sikamlós nyelve simogatta a hasamon a bőrt majd lejjebb csúszott az alatta lévő érzékeny területre. A fekete szatén bugyi lecsúszott rólam, végig a combomon, át a térdemen. Teljesen védtelen voltam előtte. Éreztem a nyelvét a belső combomon. Hátamat ívbe feszítve vártam, hogy elérjen a csiklómig. Belém fúrta a nyelvét, én pedig levegőért kapkodtam. Sosem éreztem ehhez hasonlót. Apró csillagokat láttam, szédültem vele és miatta. Keze felnyúlt, marokra fogta a mellemet és masszírozta. Mikor éreztem, hogy mindjárt felrobbanok, megcsípte a mellbimbómat. Nem volt megállás. Darabokra estem a fehéren robbanó orgazmusomtól. Leeresztettem mint egy lufi. Rám feküdt, éreztem a hasamnak nyomódó erekcióját. Hatalmas volt. Kipattant a szemem és lenéztem. - Még mindig nem akarsz elfutni, királynőm? Hatalmas férfiassága volt. Nem csak vastag, de hosszú is. ~ 35 ~

36 - Ne félj, kicsim. Segítek majd. Lehúzta rólam a harisnyatartót. Lassan, végig simítva a lábam belsejét. Már csak a maszk volt rajtunk, semmi más. Én még mindig a kurva nagy farkát bámultam. Itt még bajok lesznek! Lehet szólnom kéne neki, hogy még szűz vagyok? Meg akartam érinteni őt, le akartam húzni az arcát fedő anyagot de a kezem még mindig hozzá volt kötve az ágyhoz. Felegyenesedett, a boráért nyúlt. Szájába szívott egy kortyot majd visszahajolt felém. Éreztem a mellemen a hűs cseppeket, amik lefolytak a hasamra, a köldökömbe. - Ne mozdulj! - Figyi... lesz egy kis gond... - Mondom, nyugalom! Próbáltam engedelmeskedni. Próbáltam de mikor nyelvével felszárította bortól nedves bőrömet az eszemet vesztettem. Ezt hagytam ki huszonhét évig? Mekkora hülye vagyok! Köldökömet körbe járta a nyelvével majd belehatolt. Éreztem az oldalamon lecsorduló folyadékot. - Olyan finom vagy nem bírom tovább. Térdemet behajlította és elhelyezkedett a combom között. Simogatta a csiklómat, másik kezében pedig saját magát tartotta. Műanyag csörgést hallottam, gumit húzott majd makkját a bejáratomhoz nyomta és egy hirtelen lökéssel valósággal felnyársalt. ~ 36 ~

37 Az éles fájdalom, ami szűzhártyám átszakadásával járt apró sikolyt csalt elő belőlem. Franc, ez kurvára fáj! A férfi megriadt és elkerekedett szemekkel figyelt. - Te még te - mintha nem hitt volna a szemének. Az nem lehet, hogy Elkezdett kihúzódni belőlem, de nem hagytam. Erősen átfogtam a derekát a combommal és még mélyebbre húztam magamba. Mindketten felnyögtünk. Ő a gyönyörtől, én a fájdalomtól. Ha most meghátrál a felismeréstől talán örökre vénlány maradok. - Akarlak suttogtam Ma éjjel. Szemembe nézett és hosszú pillanatok múlva szólalt csak meg. - Az enyém vagy lihegte és megmozdult bennem. Önszántadból! Mélyebbre lökte magát bennem én pedig nem tudtam hová lenni a feszítő fájdalomtól. Még egy lökés... és még egy. Talán már nem is a fájdalom volt az elsődleges. Nem is olyan rossz ez! Még nem volt egészen bennem, hiszen óriási volt. Idő kell amíg megszokom, de így is éreztem forróságát és erejét. Többet akartam, több kellett! - Az enyém vagy, amíg én akarom! lökései megmámorosították elmémet. Már nem tudtam gondolkodni. A fülem mögé nyúlt és kioldotta az álarcomat, majd kibújt a sajátjából is. Immáron teljesen meztelenek voltunk egymás előtt. Csak néztem gyönyörű arcélét, egyenes orrát és sötét szemeit. ~ 37 ~

38 - Csodálatos mormolta a számba És csak az enyém! Lökései elmélyültek, izzadtság gyöngyözött a homlokán. Olyan forró és érzéki volt, hogy majd bele őrültem amiért nem tudtam megérinteni. - A kezem ziháltam Oldozz el! Megtette, amire kértem és bár még az egyik csuklómra mindig rá volt gabalyodva a gyöngysor, a nyakába kapaszkodtam és magamhoz húztam. Ajkaim megtalálták az övét és néma párbajt vívtak egymással. - Megőrjítesz! A hátára löktem és felé kerekedtem. Jézusom, mi van velem? Azt, hogy honnan jött ez az önbizalomtól duzzadó énem, nem tudtam. Ugyanazt csináltam vele, amit ő velem. Játszottam a mellbimbójával, harapdáltam, kóstolgattam. Elsajátítottam a mozdulatait, hagytam hogy tanítson. Kettőnk közé nyúltam, és ahogy ő is tette a csiklómmal, megmasszíroztam súlyos heréit. Teljesen felszabadult voltam. Megrészegített az érintése. - Elég, királynő! Elkapta a kezem és felült velem az ölében. Szemben lovagoltam meg, közben beletúrtam a hajába, ő pedig a fenekemet fogta. Egészen bennem volt. Gyönyörömbe némi fájdalom is vegyült, ami még kéjesebbé tette az élményt. ~ 38 ~

39 Közeledett az orgazmusom és olyan erővel csapott le rám, hogy ívben megfeszült a hátam. Hádész lecsapott a mellbimbómra és még néhány kemény döfés után kieresztette magát. Ráborultam a vállára, lélegzetünk kapkodó volt, testünk izzadt. Hátra borultunk a puha párnákra. Rajta feküdtem, hozzá simulva, elernyedten. Kint már éppen hajnalodott. Úristen, meddig hemperegtem vele? Mikor kissé megnyugodtunk, az oldalamra fordított de nem engedett el. - Mi a neved? - Perszephoné. Megcsípte érzékeny mellbimbómat. - Aucs! - Mi az igazi neved? - Annak nem titokban kellene maradnia? Eleve az álarcot sem lett volna szabad levenned rólam. Felém gördült, két kezét a fejem két oldalán támasztotta meg. - Igen sok éjszakát fogunk még átizzadni közösen te meg én, és olyankor sem lesz rajtunk álarc. Nem tudtam, hogy mit válaszoljak. Csak ideiglenesen voltam New Yorkban, hamarosan új bázisra megyünk Terence-vel. Tudtam, hogy ez a valami kettőnk között nem jöhet létre, de nem akartam elrontani a pillanatot. Éhesen rontottam neki szájának, csókoltam, harapdáltam, ízlelgettem őt. Hamarosan éreztem kemény erekcióját a hasamon és újult erővel vetettük bele magunkat a kéj csodálatos világába. ~ 39 ~

40 Reggel alig bírtam feltápászkodni. Fájt a fejem a rengeteg elfogyasztott italtól és minden egyes tagom görcsben volt. Részegségem ellenére tisztán emlékeztem arra, hogy mit csináltam. Oldalra pillantottam, a mellettem alvó férfira. Csak most vettem észre hátán és két karján a tetoválást. Egy hatalmas főnixmadarat ábrázolt, amint izzó porából ujjá éled. A gerince mentén kúszott felfelé. Gyönyörű volt, ahogy maga a férfi is. Óvatosan lemásztam az ágyból és felöltöztem. A hideg selyem valósággal sértette érzékeny bőrömet. Összeszedtem a harisnyámat és betuszkoltam a retikülömbe. Nem akartam, hogy felébredjen míg öltözködöm. Siettem amennyire csak tudtam. A rejtett zsebben dudorodó kesztyűjét, amelyet tánc közben húztam le róla szintén meg akartam tartani. Ennyi emlék nekem is jár. Ittam egy korty bort, hogy eloszlassam a kellemetlen reggeli ízt a számban majd egy utolsó pillantást vetettem az előttem heverő Hádészra. Nem akartam őt itt hagyni. Ebben a pillanatban úgy éreztem, hogy hónapokig tudnám vele gyűrni a lepedőt. ~ 40 ~

41 Tekintetem egy apró vörös foltra csusszant az ágy közepén. Elmosolyodtam. Végre megszabadultam a félelmemtől. Ég veled tátogtam hangtalanul majd odalopakodtam az ajtóhoz. Kicsit tartottam attól, mi fog fogadni a folyosón. Kíváncsi tekintetek, rosszalló arckifejezések, de a világon senki sem vett rólam tudomást. Mi több, nem én voltam az egyetlen, aki a tegnapi jelmezében lépett ki valakinek a szobájából. Mindannyian kócosak voltunk és megviseltek. Elhaladtam egy falitükör mellett. Kirázott a hideg a látványtól. Katasztrofálisan néztem ki. A sminkem lefolyt, a hajam pedig szétbomlott. Be kellett mennem a báltermi mosdóba, hogy rendbe szedjem magam és legalább pisiltem is egyet. Észrevettem egy telefont a mosdókagyló mellett. Mivel az én készülékemet még nem kaptam vissza a biztonsági őröktől, úgy döntöttem ezt fogom használni. Hívtam egy taxit és külön kértem, hogy minél hamarabb érjen ide, mire közölte velem a diszpécser, hogy a szálloda előtt négy autó is várakozik a távozó vendégekre. Hát persze! Hiszen a szex klub nappal csak egy szálloda, ami előtt mindig várakozik pár autó. Sietős léptekkel megindultam a kijárat felé. A szívem különösen nehéz volt. Megcsipkedtem az arcomat, hogy némi színe legyen. ~ 41 ~

42 Visszakaptam a telefonomat. Tizenkét nem fogadott hívás Terence-től és három üzenet. Csak akkor nyitottam meg az első üzenetet, amikor elindult velem a taxi. Terry: 1 Hol a francban vagy? Terry: 2 Azonnal jelentkezz! Ez nem vicces, June! Aggódom! Terry: 3 Hívni fogom a rendőrséget! Hívj!!! Úgy látom nem viccelt, úgyhogy gyorsan visszahívtam. - June, hol a retekben vagy? üvöltözött velem Terence és lelki szemeim előtt láttam, ahogy fel-alá járkál a szobában és a haját tépi. - Helló bratyó! Nyugi, épp úton vagyok hazafelé. - Nincs semmi bajod? - Már hogy lenne? Ez csak egy exkluzív parti volt, tiszta fény és csillogás, kaviárral és pezsgővel. Mi bajom eshetett volna? Néma csönd a telefon végén. - Ugye tudod, hogy ezért még később megnyuvaszthatsz, de most szeretném tudni, hogy hová tűntél! Biztos, hogy nincs semmi bajod? ~ 42 ~

43 - Szavadon foglak és készülj, mert valóban kinyírlak. Egyébként meg végül úgy adódott, hogy én is élveztem az éjszakát. - Csak nem? - Majd otthon elmesélem. Megtennéd, hogy készítesz nekem egy forró fürdőt? - Hozatok kaját is hangjából kihallottam, hogy vigyorog. - Remek. Úgy másfél óra múlva otthon vagyok. Kiléptem a kádból és magamra vettem egy puha, fehér szállodai köntöst. Terence már a hálóban várt rám, törökülésben az ágyamon. Egy nyitott pizzás doboz felé hajolt és elkezdte leenni a tésztáról a feltétet. - Hé! Ez undorító, ne csináld! Abból még én is ennék! Rám vigyorgott és megpaskolta maga mellett a helyet. Már elmeséltem neki nagyjából a történteket, most azt várta, hogy kifejtsem. - Tényleg nem bánod, hogy levette a maszkodat? ~ 43 ~

44 - Abban a pillanatban nem ez járt a fejemben. Ráadásul annyira kisminkeltek, mintha egy második álarcom lett volna az első alatt. Még a hajam is feketének tűnt a rengeteg hajolajtól, amit rákentek. - Nem mintha akkora esélye lenne annak, hogy összefuttok Hádésszel az utcán. A pasas amúgy sem a mi körünkben mozog - Nagyot harapott egy pizza szeletbe. - Mindenesetre gratulálok szüzességed elvesztéséhez vihogta- Épp ideje volt már tovább lépned. Kicsit elszontyolodtam. - Ne haragudj, nem úgy gondoltam - Tudom, csak még most is bennem van, hogy bármikor kaphatok egy fenyegető levelet vagy névtelen telefonhívást. - De nem fogsz. Ez itt Amerika! Inkább azt magyarázd meg, miért nem maradtál még ott és húztad le a csávót egy villás reggelivel? Felkaptam a kezem ügyében lévő párnát és hozzá vágtam. - Mert nem vagyok luxus kurva! Amúgy meg már mondtam. Hirtelen megváltozott szex közben és többet akart. - Nem csodálom. - Ezt hogy érted? - Ránk férfiakra, úgy értem érett férfiakra, máshogy hat egy felnőtt nő szüzessége. Hülyeség ez a minél tapasztaltabb, annál kevesebbet kell tanítani dolog! Ne ~ 44 ~

45 nézz így, tök komolyan mondom! Gondolj csak bele! Az a pasi szex klubokban dug ribancokat, akik össze sem tudják számolni hány farok járt már bennük. Hádészka meg egyszer csak talált egy dugatlan gyémántot - ezen a ponton elgondolkodtam rajta, hogy pofán vágom - ha én találnék egy korombeli dugatlant, nem biztos hogy el tudnám engedni. Maga a gondolat, hogy csak az enyém és csakis én jártam még benne öregem, mentem megkeményedek! Nem akarnám, hogy mások rátegyék a kezüket arra, ami az enyém. Tanítanám úgy, ahogy nekem jó. - Szerintem ez hülyeség Egy pizza szeletért nyúltam. Már délután három óra volt és ez volt az első falat kajám aznap. - Nem az! És a nyakamat rá, hogy Hádészka is ezen zsongott be. Figyelj, kurva jól néztél ki, minden egészséges férfinak felállt rád, ez alól Hádész sem kivétel. - Honnan tudod, mikor ott sem voltál? fintorogtam. Jól elhúzott a luvnyával, engem meg le se szart. Ezért még mindig nehezteltem rá. - Mert ő is az egészséges kategóriához tartozik. Na, szóval, egy golyószaggató dugásra számított veled, aztán mikor kiderült hogy szűz vagy, beindult a fantáziája. Bekapcsolódott a birtoklási vágy. Szerintem tutira megpróbál majd megkeresni. Felkaptam a fejem. ~ 45 ~

46 - Ezt meg honnan veszed? - Én is keresném a kis tehenészlányomat, ha még szűz lett volna tegnap éjjel. De hidd el, nagyon rég volt már az, hogy ártatlan volt. A szája - Nem akarom hallani! még egy párnát hozzá vágtam, de ezúttal elkapta és jól fejbe vert vele. És azt sem akarom, hogy megkeressen! - És ugyan miért nem? Hátha megint kidumál a bugyidból. Már rég tapasztalt szexgépnek kéne lenned! Legalább egy kicsit gyakoroltat. Megettem a kezemben lévő pizzát és újabbért nyúltam. - Ugyan már! Az a pasas egy félisten, Terry! Ha meglát így, tutira kiábrándul belőlem. - Mit ugyanmározol? Nincs veled semmi baj! - Túlságosan átlagos vagyok egy ilyen fazonnak. Hidd el, nem kívánna meg. - Az átlagos jó, cicuka. Mert se nem ronda, se nem túlszéphogyigazlegyen. Nincs veletek annyi baj mint egy bombázóval, aki lépten-nyomon félre kefél. - Hát köszi szépen. - Jaj, tudod, hogy nem bántásból mondtam! Beszéljünk inkább a szabadságunkról. Te mihez fogsz kezdeni? - Úgy érted, mi mihez fogunk? Elvégre neked is ugyanaddig van kimenőd. Terry kisfiúsan elmosolyodott a pizzája mögött. ~ 46 ~