Az Új Magyarország Fejlesztési Tervének várható hatása az utazási irodák eredményességére

Átírás

1 1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Az Új Magyarország Fejlesztési Tervének várható hatása az utazási irodák eredményességére Konzulens: Talabos István Adjunktus Kassai Dániel Turizmus vendéglátás szak Turizmus szálloda szakirány újabb diplomás képzés levelező tagozat 2010

2 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 I. Új Magyarország Fejlesztési Terv és a turizmus 3 I.1. ÚMFT stratégiai céljai és azok megvalósítása a magyar gazdaságban 7 I.2. ÚMFT programjainak turizmusra gyakorolt hatása (országos) 9 I.3. Az ÚMFT utazási irodákra gyakorolt hatásának mérése 12 I.4. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia és az ÚMFT összhangja 15 II. Magyarországi régiók 19 II.1. Az Operatív programok kapcsolódása a turizmushoz 23 II.2. Az Operatív programok és a Tercier szektor kapcsolata 27 II.3. A hét régió megvalósult pályázatainak hatása az utazási irodák eredményességére 33 II.4. A hét régió jelenleg futó pályázatainak várható hatása az utazási irodák eredményességére 44 III. Utazási irodák 47 III.1. Egy budapesti utazási iroda múltja, jelene, jövője 48 III.2. Mélyinterjú az utazási iroda idegenforgalmi ügyintézőjével 49 III.3. Közvetett és közvetlen haszon a programból 51 III.4. A fejlesztések hatása az utazási irodák véleményei alapján 54 III.5. Az ÚMFT értékelése az utazási irodák szemszögéből 57 IV. Jövőkép 58 Összefoglaló 59 Következtetés 60 Mellékletek 62 Felhasznált irodalmak és idézetek jegyzéke 71

3 2 Bevezetés Szakdolgozatom bevezetését, azzal kell kezdenem, hogy megindokoljam miért is választottam munkám témájául az Az Új Magyarország Fejlesztési Tervének várható hatása az utazási irodák eredményességére címet. Amikor II. évfolyamos hallgatóként elkezdtem témát keresni szakdolgozatomhoz olyan tanszéket akartam választani, ami a főiskolán eltöltött két év alatt a legközelebb került hozzám mind a tárgy mondanivalója, mind pedig az előadások sikeressége miatt. Számomra nagyon fontos, hogy az engem oktató az előadást úgy tartsa meg, hogy az lekösse figyelmemet, érdekes legyen (ne csupán szakszerű), mert ha ez sikerül, úgy a tárgy befogadása, tanulása, az anyag feldolgozása könnyebben és gyorsabban fog megtörténni. Egyszóval szeressem, amit tanulok. A Turizmus Intézeti Tanszék és annak oktatói voltak elsősorban azok, akik teljes mértékben le tudták kötni figyelmemet az előadásokon és egyben elérték azt, hogy nem csak, hogy megszerettem az általuk oktatottakat, hanem szakdolgozatom témáját is a tanszéken felkínált lehetőségek közül választottam ki. Olyan témát akartam választani, ami valamilyen szempontból közel áll hozzám, feldolgozása mégis kihívást jelent számomra. Első diplomámat a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi karán szerzetem. Már akkor nagy érdeklődést mutattam a turizmus iránt, ezért is szólt akkori szakdolgozatom Tihany idegenforgalmáról, turizmusáról. A sors fintora, hogy akkor inkább az idegenforgalom szemszögéből kellett megközelítenem egy település múltját jelenét, jövőjét, most pedig közigazgatási vonulatot is taglalok, hiszen az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban: ÚMFT) keretében benyújtott pályázatok kezelése, egy állami szerven, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül bonyolódik le. Születésem óta Budapesten élek, szeretem a várost minden gondjával, bajával együtt. A városban több utazási iroda is van, de kérdéseket egyaránt intézek a budapesti és a vidéki irodákhoz is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül sok mindenre lehet pályázni és ezek különböző elemzése, nem kis kihívást jelent a számomra, de remélem megbirkózom a feladattal. Szakdolgozatomban szeretném bemutatni az Új Magyarország Fejlesztési Terv hatásait a kezdetektől napjainkig, de mindig szem

4 3 előtt tartva a jövőt, az újabb pályázatok által is biztosított fejlődési lehetőségek kihasználásának fontosságát, nemcsak a főváros, hanem környéke, a régiók, az ország idegenforgalmának fellendülése miatt is. A tisztán látás érdekében először az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, a turizmus jelenlegi állását, majd később az ÚMFT turisztikai pályázatainak turizmusra gyakorolt hatását fogom ismertetni. Régiónként sorról-sorra átveszem azokat a pályázatokat, amik megvalósultak, majd elemzem, hogy ezek a programok milyen hatással vannak, vagy lehetnek a magyarországi utazási irodákra. A fejlesztések országos hatását is vizsgálom, összesítem, hogy mekkora az az összeg, amit országos szinten turisztikai beruházásokra fordítottak. Megpróbálom beleélni magam az utazási irodák gazdálkodásának mindennapjaiba: Mekkora szerepet játszik az ÚMFT az utazási irodák életében? Felfigyelnek-e a megvalósult fejlesztésekre az utazási irodák? Milyen pályázatok vannak hatással az utazási irodákra? Természetesen sok olyan kérdést fogok feltenni és igyekszem is majd azokat megválaszolni, amelyek a régiók, az ország idegenforgalmi fejlődését segítik elő, nemcsak a közeljövőt előtérbe helyezve, hanem távlati célokat is megfogalmazva. Dolgozatomat azzal az összefoglaló jövőképpel fogom zárni, hogy megválaszolom mi a teendője az utazási irodáknak, mi a teendője ezen belül a vezetésnek, mit kell tennie, csinálnia mindenkinek, hogy kihasználva a pályázati forrásokat, egy fejlettebb országot tudhassunk magunkénak és gazdaságunk idegenforgalmi szempontból újra a jó irányba haladjon. I. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a turizmus Magyarország május 1-én lépett be az Európai Unióba és ez a lépés azt is jelentette, hogy uniós támogatásokban részesülhetünk bizonyos feltételek teljesítése esetén. Országunk 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. 1 Természetesen ahhoz, hogy ez az összeg lehívható legyen, a különböző szervezeteknek, vállalkozásoknak sikeresen kell pályázniuk. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv két 1 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG, (2007).,Új Magyarország Fejlesztési Terv, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.i.

5 4 legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben sz. táblázat: Felhasználható fejlesztési források 265 Ft/euró, 2004-es árak Összesen Operatív programok milliárd forint Gazdaságfejlesztés OP (GOP) 690,0 Közlekedés OP (KÖZOP) 1703,2 Társadalmi megújulás OP (TÁMOP) 966,0 Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP) 538,9 Környezet és energia OP (KEOP) 1140,0 Nyugat-dunántúli OP (NYDOP) 128,3 Közép-dunántúli OP (KDOP) 140,5 Dél-dunántúli OP (DDOP) 195,0 Dél-alföldi OP (DAOP) 207,1 Észak-alföldi OP (ÉAOP) 269,6 Észak-magyarországi OP (ÉMOP) 249,9 Közép-magyarországi OP (KMOP) 419,0 Államreform OP (ÁROP) 40,9 Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) 99,8 Végrehajtás OP (VOP) 87,2 Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen: 6875,4 Európai területi együttműködés 106,8 Az én feladatom az, hogy a meghatározott fejlesztési területek operatív programjain belül megtaláljam azokat a megvalósult és a jövőben megvalósuló pályázatok által kiváltott hatásokat, amelyek az utazási irodákat is érintik, illetve érinthetik. A későbbiekben megpróbálom azt is meghatározni, hogy az egyes operatív programokon belül hozzávetőlegesen mekkora az az összeg, amit a magyarországi turizmusfejlesztésére fordítottak és fordítani fognak. Ez a táblázat, addig is egy kis ízelítő arról, hogy 15 %- os hazai nemzeti társfinanszírozással együtt Forrás: p.9. 2 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG, (2007).,Új Magyarország Fejlesztési Terv, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.1.

6 5 -milyen- források állhatnak rendelkezésre. 3 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljai természetesen összhangban vannak az operatív programok céljaival, amelyek az alábbiak: - a regionális gazdasági versenyképesség erősítése, - a régiók turisztikai vonzerejének növelése, - a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi környezeti állapot javítása, - az energiatakarékosság és hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, - települések átfogó, integrált fejlesztése, - a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése, - a társadalmi infrastruktúra fejlesztése. 4 Bízom abban, hogy Magyarországon a turizmusfejlesztés nagyobb szerepet fog kapni és nem csak egy leírt jól csengő szó, egy megvalósítható cél, hanem egy olyan mindenki számára fontos terv lesz, amelyből profitálhatunk. Országunkban annyi kiaknázatlan kincs van ( Magyarország területének 70 %-án nyerhető termálvíz 5 ), annyi az elhanyagolt terület (lepusztult vidéki kastélyok, felújítandó városközpontok). Annyi lehetőségünk lenne: felújítandó épületek (Pécsi toronyház), megvalósítandó befektetések (Balatonring). Folyóink jobb kihasználásával fellendíthetnénk folyami hajós turizmusunkat. Megannyi szépséggel rendelkezünk (világörökségi területeink). Ezek fejlesztésére, védelmére igenis fordítani kell időt, energiát, pályázati és saját pénzt és nem utolsó sorban mindezt együtt, egymásért, országunk boldogulásáért kell megvalósítani. Az Európai Unióba való belépésünk után óriási lehetőséget kaptunk ezeknek az álmoknak a megvalósítására. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nemcsak az uniós források 6 év alatt történő lehívásáról és annak strukturált programokon 3 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG, (2007).,Új Magyarország Fejlesztési Terv, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.9. 4 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG, (2007).,Új Magyarország Fejlesztési Terv, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.8. 5 Czeglédi J. and Imre J., (1989), Turizmus itthon és külföldön, Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, p.172.

7 6 keresztül való elköltéséről szól, hanem egy irányt mutat és, ha ennek a lényegét röviden kellene megfogalmazni azt mondanám: felzárkózás az Európai Unió fejlett országaihoz általános és specifikus fejlesztések által, önerőből és uniós források segítségével. A világon egyre nagyobb szerepet kap a környezetvédelem, ami az ÚMFT-ben is megjelenik. Ha ezen a téren is fel akarunk zárkózni a többi európai uniós országhoz, úgy kell fejlesztéseinket megvalósítani, hogy gondolkodásmódunkba és természetesen költségeinkbe is beleépítjük az adott esetben hosszú távon megtérülő környezetvédelmi és környezethasznosítási elemeket. A természet védelme üzletet is jelent, hiszen az utazó szeretne szép hegyeket, tavakat stb. látni, új, pozitív természet adta energiáért és élményért keresi fel országunkat és, ha ez nincs meg, mert tönkretettük, más helyet választ. Egy másik fontos szempont, a kommunikációnk. Ugyanis nem elég az ÚMFT pályázatain keresztül elnyert uniós és saját források infrastrukturális és egyéb fejlesztésekre fordítása, ha azok megvalósulásáról mit sem tud a külföldön élő turista. Fél évig külföldön dolgoztam, hogy szakmai tapasztalatot gyűjtsek és a tvben, a reklámokban több ország hirdette, miért is érdemes hozzájuk utazni. Sajnos magyar turizmust hirdető reklámmal alig találkoztam. Országunk népszerűsítéséért a Magyar Turizmus Zrt. sokat tesz, de az ország imázsára, úgy gondolom több pénzt kellene fordítani. A pénz pénzt generál és habár hosszú távon, de a turisztikai fejlesztések megtérülnek. A turizmusban az együttműködés, az összetartás, a globális és lokális gondolkodás egyaránt fontos. Országunkban a turisztikai fejlesztések elsősorban régióspecifikusan valósulnak meg, de a gazdaságfejlesztés programjai, így közvetve más operatív programok is kedvező hatásokat gyakorolnak rájuk (pl. közlekedési fejlesztések). 6 Erre a későbbiekben részletesen kitérek. Összefoglalva tehát, az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül a turizmusfejlesztés csak egy kis részét képezi az operatív programoknak, de ha 6 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG, (2007).,Új Magyarország Fejlesztési Terv, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.115.

8 7 nemcsak a közvetlen és közvetett turisztikai fejlesztéseket, hanem a gazdaság más, a turizmusra ható aspektusait is vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy azok a kerek egészhez szintén hozzátesznek. I.1. ÚMFT stratégiai céljai és azok megvalósítása a magyar gazdaságban Az ÚMFT 2006-ban előre felvázolt gazdasági céljai és az Európai Bizottság számára 2009-ben írt Nemzeti Startégiai Jelentés adatainak összehasonlításából kiderül, hogy 2006-ban túlzott optimizmussal tekintettünk a jövőbe, annak ellenére, hogy a világgazdasági válsággal nem számolhattunk. A következő két táblázatban a bruttó hazai termék növekedését összehasonlítva láthatjuk, hogy a GDP növekedés jelentősen túl lett becsülve és 2006-tól kezdve növekedés helyett folyamatos csökkenés figyelhető meg. A gazdasági teljesítmény 2009 egészében pedig közel 7 %-kal maradhat el a évi szinttől; 2010-ben már csak kismértékű visszaesés, 2011-től pedig remélhetőleg újfent lendületesebbé váló gazdasági növekedés várható sz. ábra: A z U M F T á lta l terv ez ett é s a Nemzeti Stratégiai Jelentés valós és tervezett számai a magyarországi GDP alakulásáról 6 Változás az előző évhez képest (%) UMFT N em ze ti Stratégiai Jelentés -8 Évek Forrás: p.19 és. p.19. A másik szembetűnő különbség az összehasonlításkor a magyarországi bruttó államadósság megbecsüléséből adódik ben a becsültnél kevesebb lett az 7 NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága, (2009), Nemzeti Stratégiai Jelentés n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.15.

9 8 államadósság mértéke, között (és ma már tudjuk, hogy 2010-ben is) viszont már meghaladta az előre prognosztizáltat. Az államháztartás hiánya ben várhatóan csak kismértékben emelkedik, 2010-ben pedig kismértékben már ismét csökkenhet annak ellenére, hogy a várható makrogazdasági folyamatok az adócentralizáció néhány tized- %pontos csökkenését eredményezik 8 2. sz. ábra: Az UMFT által tervezett és a Nemzeti Stratégiai Jelentés való és tervezett számai a magyarországi bruttó államadósságról 100 A GDP %-ában UMFT Nem zeti Stratégiai Jelentés Évek Forrás: p.19 és. p.19. Sajnos az elmúlt évek nem kifejezetten jó gazdaságpolitikája és a világgazdasági válság a turizmust is jelentősen visszavetette. Így 2009-ben: A szálláshely szolgáltatás/ vendéglátás ágazat a nemzetgazdaság 6 %-os GDP csökkenésénél valamelyest kevésbé 4,5 5 %-kal esett vissza. Beruházásokban 20 % volt a visszaesés 2009-ben az előző évhez képest. A fogyasztói árak növekedése a szálláshely szolgáltatások esetében az inflációnál alacsonyabb, 2 %, a vendéglátás esetében, annál lényegesen magasabb, 6 % volt. Az ágazatban alkalmazásban állók száma 9 %-kal csökkent, a havi bruttó átlagkereset 120 ezer forint volt, ami a nemzetgazdasági átlag 62 %-a. A nemzetközi utasforgalomban továbbra is nagy arányt képviselnek az egynapos utazók, közöttük az átutazók, akiknek értékelhető turisztikai fogyasztásuk nincs. 8 NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága, (2009), Nemzeti Stratégiai Jelentés n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.17.

10 9 Magyarországra látogató külföldiek száma és turisztikai fogyasztása 3. sz.ábra: 4. sz. ábra: Hazánkba érkező külföldi látogatók száma (millió fő) Látogatók Átutazók Egy napra látogatók Látogatók turisztikai motivációval Hazánkba érkező külföldi látogatók költése (milliárd HUF) Látogatók Egy napra látogatók Átutazók Látogatók turisztikai motivációval Forrás: A 820 milliárd forintos turisztikai fogyasztás folyó áron és árfolyamon 12 %-os növekmény ugyan, de figyelembe kell venni, hogy 20 %-kal gyengébb volt a forint és több, mint 4 %-os volt az infláció. A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron szenvedtek el 10 %-os veszteséget. Részesedésük tehát a turisztikai fogyasztásból csökkent. A lakosság alacsony, 31 %-os turisztikai aktivitása és fogyasztása (240 milliárd forint) 18 %-kal kevesebb volt mint egy éve. 9 Természetesen azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen, illetve mekkora hatása volt a magyarországi turizmusfejlesztésre az ÚMFT keretein belül a kiutalt turisztikai pályázati pénzeknek és az ezekből elindult vagy megvalósult beruházásoknak. I.2. ÚMFT programjainak turizmusra gyakorolt hatása (országos) Ha összehasonlítjuk a 4. oldalon lévő és az alábbi táblázat számadatait rögtön megtudhatjuk, hogy az operatív programok forrásaiból hány % az, amit turizmusfejlesztésre szánnak: 9 DR. BELYÓ PÁL, (2010)., Tájékoztató a Nemzeti Turisztikai Bizottság számára a KSH munkájáról, különös tekintettel a turisztikai adatokra, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.9.,11.,13.,15.,17-18.,21-22.,28.

11 10 2.sz. táblázat: Turizmusfejlesztéshez kapcsolódó operatív programok adatai Forrás: p sz. ábra: Operatív programokon belüli források megoszlása Teljes összeg Turizmusra szánt forrás + önerő KEOP + Régiók ÉAOP DDOP KDOP KEOP ,1 34,8 269,6 30,9 249,9 46, ,4 128, ,5 26,4 1, Milliárd forint Forrás: p.9. és p.47. Turizmusfejlesztésre szánt forrás + önerő %-os aránya az egészhez képest: KEOP: 0,12 % NYDOP: 23,69 % ÉAOP: 12,91 %, KMOP: 6,30 % DDOP: 23,64 % DAOP: 14 %. KDOP: 18,51 % ÉMOP: 12,36 %

12 11 A számokból kitűnik, hogy arányaiban a legkevesebbet a Környezet és energia OP programon belül, a legtöbbet pedig a Nyugat-dunántúli OP programon belül fordítanak turizmusfejlesztésre. A KEOP-nak és a Regionális Operatív Programoknak rendelkezésére álló forrásokból és a pályázók által vállalt önerőből átlagosan 8,2 % folyik a turizmusba. A turizmust segítik elő emellett az erdei iskolák és óvodák KEOP keretében történő fejlesztése (15 projekt), illetve a gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása (16 projekt). A ROP-ok keretében a turisztikai vonzerő növelését, illetve szálláshelyek fejlesztését támogatják. Az egyes régiók adottságaikhoz illeszkedve markánsan eltérő fejlesztési stratégiát követnek, ami a támogatási arányokban is kifejeződik. 10 Tekintettel arra, hogy a megítélt támogatás nem egyenlő a teljes összeg azonnali kifizetésével, mivel egy-egy projekt (pl.: szállodaépítés) akár több évig is elhúzódhat, ezért ez a 8,2 % sem tekinthető egy pontos számításnak, mivel a kifizetésekre a projekt megvalósítás előre haladtával gyakran több részletben kerül sor. Vagyis (az egyébként fontos) projekt ellenőrzések miatt és azért, hogy követhető legyen a kiutalt és felhasznált pénz útja, a vállalkozások csak lassan jutnak a forráshoz. Ez a szükséges rossz viszont nem segíti elő a gyors fejlesztéseket, gyorsan megvalósuló programokat és egy világgazdasági válság közepén kevés segítség a likviditási gondokkal küzdő vállalkozásoknak. A támogatásokból származó látható eredmény az előbbiek miatt így csak később realizálódik. Az ÚMFT támogatásai az előrejelzések szerint hosszú távon várhatóan 3 %-kal magasabb bruttó hazai összterméket eredményeznek a beavatkozások nélküli pályához képest NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága, (2009), Nemzeti Stratégiai Jelentés n.p., elérhetőség/hozzáférés: p NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága, (2009), Nemzeti Stratégiai Jelentés n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.110

13 12 I.3. Az ÚMFT utazási irodákra gyakorolt hatásának mérése Az előző fejezetben láthattuk, hogy mekkora az az összeg, amit a KEOP és a ROP pályázatokon keresztül turisztikai fejlesztésekre lehet fordítani. Ezekhez még nem vettük, hozzá a többi operatív programban szereplő már megvalósult, vagy a jövőben megvalósuló pályázatokat, amelyek közvetetten, a mikro, kis és középvállalkozásokon (továbbiakban: kkv) keresztül hatással lehetnek az utazási irodák eredményességére. A következőkben pontokba szedve felsorolom azokat a lehetőségeket, amelyek alapján az eredményességet mérni lehet. Ezek lehetnek ezen kívül különböző idegenforgalmi mutatószámok, statisztikai mutatók, programok stb. A Magyarországra látogató külföldi turisták és belföldön utazni vágyó lakosok számának, szokásainak stb. mérési módszerei sok tekintetben megegyeznek: Külföldi turisták Belföldi turisták Alapadatok Alapadatok érkezések száma érkezések száma turisták száma turisták száma kirándulók száma kirándulók száma közlekedés módja közlekedés módja érkezések havonkénti alakulása érkezések havonkénti alakulása állandó lakóhely szerinti küldő az utazás szervezésének módja ország életkor, nem életkor, nem a tartózkodási idő hossza a tartózkodási idő hossza igénybe vett szálláshely típusa, kategóriája, kapacitása igénybe vett szálláshely típusa, kategóriája, kapacitása kiadások nagysága, szerkezete kiadások nagysága, szerkezete az utazás módja az utazás módja az utazás célja az utazás célja Szálláshely-statisztikai módszer: Szálláshely-statisztikai módszer: szálláshelyeken regisztrált érkezések száma szálláshelyeken regisztrált érkezések száma szálláshelyeken regisztrált szálláshelyeken regisztrált

14 13 vendégéjszakák száma vendégéjszakák száma a havonkénti forgalom, területenkénti forgalom a havonkénti forgalom, területenkénti forgalom az adott szálláshely területi elhelyezkedése az adott szálláshely területi elhelyezkedése kapacitáskihasználtság kapacitáskihasználtság Megkérdezéses módszer: Megkérdezéses módszer: Turista kiadása= turista által Turista kiadása= turista által eltöltött éjszakák vagy érkezések száma X átlagköltés nagysága eltöltött éjszakák vagy érkezések száma X átlagköltés nagysága (utazási irodáktól kért (utazási irodáktól kért információk alapján becsléssel) információk alapján becsléssel) Kérdőív Kérdőív Mélyinterjú Mélyinterjú Egyéb módszerek: Egyéb módszerek: utazásszervezők és az utazási irodák szállodáktól, közlekedési vállalatoktól stb. kapott jutalékai utazásszervezők és az utazási irodák szállodáktól, közlekedési vállalatoktól stb. kapott jutalékai utazás szervezésének módja utazás szervezésének módja 12 bevételek bevételek kiadások kiadások célterület célterület utazási irodáknál történt valuta vétel utazási irodáknál történt valuta vétel állandó lakóhely országon belül A turizmusfejlesztéssel főleg regionális szinten foglalkoznak, vagyis a ROP-on keresztül bonyolódik a kimondottan turizmusfejlesztéssel foglalkozó, a turizmusfejlesztést célzó pályázatok legnagyobb része. Központi szinten ez nem mondható el. Természetesen jó lenne, ha még nagyobb hangsúlyt kapna a turizmus, 12 dr. Jandala, Cs., (1992), A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest, p

15 14 de ez a közeljövőben nem várható. A pályázatok hierarchiáját az alábbi ábrán láthatjuk. 6. sz. ábra: Hierarchia a források elosztásáról Közép-Mo. Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Kkv Kkv Kkv Kkv Kkv Kkv Kkv Utazási ir. Utazási ir. Utazási ir. Utazási ir. Utazási ir. Utazási ir. Utazási ir. Saját szerkesztés Ez az ábra azt szemlélteti, hogy az EU-s források először az ÚMFT-hez jutnak el, majd ezek a források kiegészülnek a magyar költségvetés által biztosított összeggel. Az összeget elosztják a különböző operatív programok között, majd az operatív programok pályázatain nyert mikro, kis és középvállalkozásokhoz jut el a támogatás. Ebből profitálnak az utazási irodák is. A vállalkozások turizmusfejlesztéssel kapcsolatos beruházásai között az utazási irodák eredményességére is ható beruházásokat úgy is el lehet képzelni, mintha egy mezőn magvakat szórnánk el, de nem egyszerre, és amikor a termés beérik, kiválogatjuk a legszebbeket (közvetlen hatás: pl.: hotelek). Ezután a nem olyan szépeket, de hibátlanokat is leszüreteljük (közvetett hatás: pl.: túra útvonal kiépítés), noha azokat

16 15 kevésbé érezzük fontosnak (pedig azok), valamint várjuk, hogy mikor érik be a később elvetett termés, amit elültettünk (jövőbeni hatás). Az is látható, hogy az ÚMFT a különböző kiírt pályázataival terelgeti ugyan a fejlesztések irányát, de van olyan hely, ahol nem kell fejleszteni, mert nincs már rá szükség, van olyan pályázó, akit az adott fejlesztés nem érdekel, és van olyan is, aki a szükséges önerőt nem tudja előteremteni. Ezek tehát nem fognak megvalósulni. Fontos megállapítani, hogy az ÚMFT nem kimondottan az utazási irodákkal foglalkozik. Az ÚMFT a mikro, kis és középvállalkozások szektorral foglalkozik, aminek részét képezik az utazási irodák. Pályázatai, támogatásai a gazdaságban részt vevő vállalkozásokra, mint szektorra irányulnak. Tehát az ÚMFT a szektoron keresztül csak közvetve van hatással az utazási irodákra, mint a gazdaság egyik ágazatára. Nem hatol le közvetlenül olyan mélységekig programjaival, ahol az utazási irodák találhatóak, nem célja közvetlenül az utazási irodák fejlesztése, nincsenek utazási irodákra kiírt pályázatok, hanem a kis- és középvállalatok, nonprofit szervezetek beruházásait támogatja célzottan. Befolyásolási és iránymutatási tényezői azok a pályázati címek és hozzá tartozó elvárások, amiket a pályázóknak, ha nyerni akarnak, teljesíteniük kell. Éppen ezért a turisztikai irányú pályázatok között válogatni kell, hogy melyek azok, amelyek közvetetten (pl.: kiállítások, rendezvények) és melyek azok, amelyek közvetlenül (pl.: szálloda felépítés) befolyásolják az utazási irodák kínálatát, s ezzel eredményességét. Az adatgyűjtés és a források elosztásának tisztázása után már csak egy fontos kérdés merülhet fel: az utazási irodák a piaci verseny miatt vajon mennyi adatot fognak szolgáltatni, vajon valós számadatokat árulnak-e majd el gazdálkodásukat illetően? Ez nyilvánvalóan a későbbiekben kiderül. I.4. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia és az ÚMFT összhangja A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia is igyekszik a turizmus egészét meghatározó környezetet és tényezőket bemutatni. Mindezek leírására 5 pillérből álló struktúrát alkalmaz, melyen belül az első, a turizmus versenyképességi, társadalmi és természeti környezetével foglalkozik, a 2. és 3. pillér a turizmust globálisan leíró 4A (attraction-vonzerő, accomodation-szállás, access-elérhetőség, attitude-szemlélet) tényezőt mutatják be. A 4. a turizmus emberi erőforrás helyzetét,

17 16 míg az 5. a turizmus fejlődését és versenyképességét biztosító intézményrendszer tárgyalásával foglalkozik. 13 Az Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (továbbiakban: NTS) 2005 augusztusában vált teljes formájában mindenki számára elérhetővé, ezért az még nem tartalmazhat a 2007-es Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó stratégiát, viszont figyelembe veszi az ÚMFT elődjének tekinthető, 2003-ban elkészült Nemzeti Fejlesztési Tervet (továbbiakban: NFT). Az NTS kifejti: 1. a turizmusfejlesztési stratégia és az NFT céljai egy irányba mutatnak ( ) 2. a turizmusfejlesztési stratégia a következő években már alapul szolgál a következő NFT, valamint az ország egészére vonatkozó Európa Terv elkészítése során 14 A cél, hogy az NTS és az ÚMFT között kapcsolódás legyen, már az NTS dokumentum elején megjelenik: Ahhoz, hogy az EU közötti tervezési ciklusára elkészítendő második NFT-vel az összhangot előre biztosítsuk, szükséges az EU társadalmi és gazdasági fejlesztési céljainak ismerete. 15 Tehát a két dokumentum kapcsolata abban rejlik, hogy mindkettő az Európai Unió irányelveihez próbál igazodni, egyrészt uniós tagságunk kötelezettségeként, másrészt a lehívható pénzügyi források szükségessége miatt. Az ÚMFT figyelembe vette az NFT tapasztalatait, megvizsgálta annak előnyeit, hiányosságait és a korábban az NFT-n belül főként a Regionális Operatív Programokban megjelenő turizmusfejlesztést beépítette, kiegészítette és áthelyezte saját programjába. Itt említhető meg kapcsolódási pontként, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 13 MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, (2003)., Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, n.p., elérhetőség/hozzáférés: le/nemzetiturizmusfejlesztesistrategia.pdf?openelement, p MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, (2003).,Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, n.p., elérhetőség/hozzáférés: le/nemzetiturizmusfejlesztesistrategia.pdf?openelement, p MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, (2003).,Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, n.p., elérhetőség/hozzáférés: le/nemzetiturizmusfejlesztesistrategia.pdf?openelement, p. 13.

18 17 Regionális Operatív Programjában részletezett célkitűzések szolgáltak leginkább hivatkozási alapként a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiához. 16 Szemléltetve a 3 terv kapcsolatát időrendi sorrendben: 7. sz. ábra: NFT-NTS-ÚMFT kapcsolata NFT NTS ÚMFT Saját szerkesztés Mind az NTS, mind az ÚMFT végighalad az országban általuk behatárolt régiók bemutatásán, s azok fejlesztési lehetőségein. Lássuk, hogy az időbeli különbségen túl mi a közös és mi nem egyezik a két dokumentum régiókról alkotott véleményében. Az uniós célok, iránymutatások mindkét dokumentumba beépülnek. Az ÚMFT jelzi, hogy többek között az NTS-t is figyelembe vette a kidolgozásakor, azonban a dokumentumban az NTS-ről más tekintetben nem tesz említést. Az NTS elemeinek beépítését még ha nem is írta le az ÚMFT, látható, hogy azokat a Regionális Operatív Programok turizmusfejlesztéssel kapcsolatos pályázatainál figyelembe vette. Az alábbi táblázat két fajta nézőpontból rendszerezi a magyarországi régiókat: Turisztikai régiók NUTS II régiók 1. Budapest Közép-Dunavidék 7. Balaton 1. Közép-Magyarország 2. Közép-Dunántúl 8. Tisza-tó Közép-Dunántúl 3. Nyugat-Dunántúl 3. Nyugat-Dunántúl 4. Dél-Dunántúl 4. Dél-Dunántúl 5. Észak-Magyarország 5. Észak-Magyarország 6. Észak-Alföld 6. Észak-Alföld 7. Dél-Alföld 7. Dél-Alföld MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, (2003).,Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, n.p., elérhetőség/hozzáférés: le/nemzetiturizmusfejlesztesistrategia.pdf?openelement, p MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, (2003).,Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, n.p., elérhetőség/hozzáférés: le/nemzetiturizmusfejlesztesistrategia.pdf?openelement, p

19 18 8. sz. ábra: Forrás: 9. sz. ábra: Nuts II-es régiók Forrás: %C3 %A1g_r %C3 %A9gi %C3 %B3i 18 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG, (2007).,Új Magyarország Fejlesztési Terv, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.20.

20 19 A turisztikai és a NUTS II-es régiókat összehasonlítva rögtön látható, hogy azok sem számszakilag, sem területileg nem egyeznek meg. Mivel az uniós források a legsikeresebben akkor hívhatók le, ha az európai uniós szabályoknak megfelelő régiókat hozunk létre, ezért szükséges lenne a turisztikai régiók átalakítása, ám ehhez politikai akarat és országgyűlési támogatás szükséges. Amíg ez hiányzik, addig is törekedni kell a több régiót átfedő területeknek egymás támogatására, mind az információcsere, mind a pályázatok közös benyújtásában. II. Magyarországi régiók A tervezés-statisztikai régiók közül Magyarország régiói a NUTS II-es kategóriába esnek. Az EU Strukturális Alapok területi szintjei az ötfokozatú Területi Statisztikai Régiók (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques - NUTS). A beosztás terület és lakosság számának arányában történik. a) NUTS I. makrorégió (tartomány). Terület: 68 ezer km 2, népesség: 4,2 millió fő b) NUTS II. régió. Terület 23 ezer km 2, népesség: 1,8 millió fő c) NUTS III. mikrorégió (megye). Terület 5400 km 2, népesség: 410 ezer fő d) NUTS IV. kistérségek e) NUTS V. önkormányzatok 19 Magyarország még 1999-ben hozta létre régióit, abban a tudatban, hogy csatlakozni fogunk az Európai Unióhoz. A csatlakozás május 1-én megtörtént és 10 ország (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország, Málta és Ciprus görögök lakta része) léphetett be abba az Unióba, amely új lehetőségeket teremt, új fejlődési irányt mutat és mindehhez kellő segítséget nyújt. A következő táblázatokban, röviden bemutatnám régióinkat az NTS és az ÚMFT elképzelései alapján. A két dokumentum tényszerű közléseit, javaslatait, fejlesztési iránymutatásait párosítom össze, ezáltal a közös pontokat, elképzeléseket szeretném felfedni, megmutatni. 19 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, (n.d.), A magyarországi régiók, n.p., elérhetőség/hozzáférés: