A vidékfejlesztési miniszter NPTF-172/4/2012 utasítása. A Nemzeti Parki Termék védjegy használatáról

Átírás

1 A vidékfejlesztési miniszter NPTF-172/4/2012 utasítása A Nemzeti Parki Termék védjegy használatáról A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 23. (2) bekezdése, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 113. (1) bekezdés w) pontja, továbbá a Vidékfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2010. (IX. 30.) VM utasítás (a továbbiakban: SzMSz) 65. (2) bekezdés c) pontja alapján az alábbi utasítást adom ki. A védjegy célja 1. (1) A Nemzeti Parki Termék védjegy (a továbbiakban: védjegy) alkalmazásának elsődleges célja a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken működő helyi vállalkozások, gazdálkodók, gazdálkodó szervezetek támogatása, az eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelése, piaci lehetőségeinek bővítése. (2) A védjegy alkalmazásának célja továbbá, a környezettudatosság növelése, a természetvédelem társadalmi megítélésének általános javítása, valamint a térségi, természetvédelmi, vidékfejlesztési és gazdasági együttműködések erősítése. A védjegy 2. (1) A védjegy színes ábráját (alapmintáját) jelen szabályzat 1. melléklete tartalmazza. (2) A védjegy neve: Nemzeti Parki Termék (3) A védjegy lajstromszáma: (4) A védjegy bejelentésének napja: március 25. (5) A védjegyoltalom lejárata: március 25. (6) A kiegészített védjegy elsősorban a termék származási helyét igazolja. Védjegyoltalom terjedelme 3. (1) A védjegyoltalom a 2. számú mellékletben felsorolt áruosztályokra terjed ki. Védjegyjogosult adatai 4. (1) A védjegyjogosult neve: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (2) A védjegyjogosult címe: 3304 Eger, Sánc u. 6. Védjegyjogosult jogai és kötelezettségei 5. (1) A védjegyjogosult védjegy-átengedési szerződés alapján térítésmentesen, határozatlan időre köteles biztosítani a védjegyhasználati jogosultságot, valamint a védjegyet valamennyi nemzeti park igazgatóság (továbbiakban: igazgatóság), mint védjegybirtokos számára. (2) A védjegyjogosult a védjegybirtokosok jelentései alapján egységes nyilvántartást vezet a védjegyhasználókról, amit évente megküld a központi koordinációt ellátó szervezet részére. 1

2 (3) A védjegyjogosult köteles az oltalmi idő lejárta előtt a védjegy megújításáról gondoskodni. (4) A védjegyjogosult köteles a internetes oldal fenntartásáról gondoskodni, a védjegybirtokosok által szolgáltatott adatok és információk felhasználásával. (5) A védjegyjogosult védjegy-fenntartási alapot működtet, amelyhez a védjegybirtokosok meghatározott mértékig hozzájárulnak. (6) A védjegyjogosult a védjegy-fenntartási alapba befizetett összegeket köteles a védjegyhasználati nyilvántartás működtetésére, a védjegyrendszerhez tartozó honlap ( üzemeltetésére, valamint a védjegy megújítására fordítani. (7) A Vidékfejlesztési Minisztérium a védjegy-fenntartási alaphoz támogatást nyújthat. (8) A védjegyjogosult joga kiterjed a védjegy-átengedési szerződés szerinti használat ellenőrzésére. (9) A védjegyjogosultra megfelelően alkalmazni kell a védjegybirtokosra vonatkozó szabályokat. A védjegybirtokos jogai és kötelezettségei 6. (1) Védjegybirtokosnak minősül az az igazgatóság, aki a védjegyjogosulttal kötött védjegy-átengedési szerződés alapján a védjegyhasználati jogosultságot és a nemzeti parki termék védjegy alapmintáját megkapja. (2) A védjegybirtokos jogosult a védjegy alapmintáját a saját, védjegyoltalom alatt álló emblémájával kiegészíteni (a továbbiakban: kiegészített védjegy). (3) A védjegybirtokos a védjegyjogosulttal kötött védjegy-átengedési szerződés alapján védjegyhasználónak is minősül. (4) A védjegybirtokos jogosult a kiegészített védjegy használatát harmadik személy számára (védjegyhasználó) visszterhes védjegyhasználati szerződésben átengedni, amennyiben tevékenységét a nemzeti park igazgatóság működési területén végzi. ( A szerződések kötelező elemeit az 1. számú függelék tartalmazza.) (5) Amennyiben a védjegybirtokos a védjegy használatát harmadik fél részére át kívánja adni, úgy köteles Nemzeti Parki Tanúsítványi Bizottságot (a továbbiakban: NPTB) létrehozni és működtetni, valamint a pályázati eljárás szabályait kialakítani. (6) A védjegybirtokos a védjegyhasználat harmadik fél számára történő átengedésről, a védjegyhasználati szerződés meghosszabbításáról, felmondásáról az NPTB javaslata alapján dönt. (7) A védjegybirtokos a (4) bekezdésben meghatározott védjegyhasználati szerződés alapján köteles átadni a védjegyhasználónak a kiegészített védjegyet felhasználásra. A védjegybirtokos nem köthet olyan védjegyhasználati szerződést, mely alapján a védjegyhasználó továbbadhatja a kiegészített védjegy használatát. (8) A kiegészített védjegy harmadik személy részére történő átengedéséből származó bevételek főszabályként a védjegybirtokost illetik meg, amelyet kizárólag a védjegyrendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására használhat fel (9) A védjegyhasználókról a védjegybirtokos nyilvántartást vezet, amelyet a védjegyátengedési szerződésben rögzített időközönként a védjegyjogosultnak megküld. (10) A védjegybirtokos az NPTB felkérésére a védjegyhasználati szerződésben foglaltaknak megfelelő védjegyhasználatot ellenőrizni köteles. 2

3 Nemzeti Parki Tanúsítványi Bizottság 7. (1) Az NPTB minimum 3, maximum 10 tagból áll, amelynek tagjait az érintett védjegybirtokos igazgatója (a továbbiakban: igazgató) kéri fel 3 éves időtartamra. (2) Az igazgató felkérheti NPTB tagnak helyi termelők és szolgáltatók, valamint helyi civil szervezetek képviselőit is. (3) Az NPTB elnöke az igazgató. (4) Az NPTB a saját maga által kialakított működési rendje alapján végzi munkáját. (5) Az NPTB: a) az értékelési alapelvek betartásával saját értékelési szempontrendszert alakít ki a kiegészített védjegy harmadik félnek történő átengedése tekintetében, b) az értékelési szempontrendszert elfogadás előtt jóváhagyásra felterjeszti a központi koordinációt végző szervezettel, c) összeállítja a kiegészített védjegy használatára vonatkozó pályázati anyagot, d) a beérkezett pályázatokat az elkészített értékelési szempontok szerint elbírálja és javaslatot tesz a kiegészítő védjegy felhasználási jogának átadásáról e) javaslatot tesz a védjegyhasználati szerződés meghosszabbítására, felmondására, a védjegyhasználat ellenőrzését követően. f) felkéri a védjegybirtokost a kiegészített védjegy rendeltetésszerű ellenőrzésére, különös tekintettel a beérkező panaszokra, g) elősegíti a védjegy rendszer népszerűsítését, a kiegészített védjegyet használó gazdálkodó szervezetek, azok termékeinek, szolgáltatásainak, elárusítóhelyeinek reklámozását, h) információkat és kommunikációs lehetőséget nyújt a védjegy használói és az új érdeklődők számára, Központi koordináció 8. (1) A központi koordinációt a Vidékfejlesztési Minisztérium természetvédelemért felelős szervezeti egysége végzi. (2) A központi koordinációt ellátó szervezet a védjegyjogosult bevonásával ellenőrizheti a védjegy rendeltetésszerű használatát. (3) A védjegyjogosult évente jelentést küld a központi koordinációt ellátó szervezetnek a védjegyhasználókról. (4) A védjegyrendszerrel kapcsolatos, és annak felhasználási alapelveit érintő kérdésekben a nemzeti park igazgatóságok igazgatói számára szervezett értekezleteken kell egyszerű szótöbbséggel döntést hozni. (5) Az igazgatói értekezleten kell dönteni különösen a védjegy megújításáról, a védjeggyel kapcsolatos költségek viseléséről, a védjeggyel kapcsolatos alapelvekről, a védjegy-fenntartási alaphoz történő hozzájárulásról. Értékelési alapelvek 9. (1) Az NPTB az értékelési szempontokat az alábbiak figyelembevételével köteles kialakítani: a) a termék, szolgáltatás előállítása az igazgatóság működési területén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen történik, 3

4 b) a termék túlnyomóan helyi nyersanyagokból készült, és nem tartalmazza tájidegen illetve termőhelyidegen növény származékát és/vagy tájidegen vadon élő állat származékát, c) a gyártó vagy a szolgáltató tevékenységének végzését a térség munkaerő-kínálatára alapozza, d) sem a termék, sem annak csomagolása nem szennyezi a környezetet és nem káros az egészségre, e) a termék a minőségével, megjelenésével vagy más kivételes tulajdonságával jól reprezentálja a térség természeti, táji és kulturális sajátosságait, f) a pályázó a tevékenységét, a helyi hagyományokra és helyi sajátosságokra alapozva végzi, g) a pályázó tevékenysége mintaértékű más termelők, szolgáltatók részére, h) a termék, szolgáltatás megfelel a hazai és európai uniós normáknak, szabályoknak, és az illeszkedik a fenntartható fejlődés elvéhez. (2) Az NPTB a fentieken túl kialakíthat egyéb értékelési szempontokat is a helyi sajátosságoknak megfelelően. Pályázati eljárás fő szabályai 10. (1) A védjegybirtokos a kiegészített védjegy használatát harmadik személy részére pályázati eljárás keretében engedi át. (2) A védjegybirtokos minden évben legalább egyszer pályázati felhívást tesz közzé a kiegészített védjegy használati jogának átengedésére vonatkozóan. (3) A pályázati felhívást a helyben szokásos módon, az igazgatóság honlapján, illetve a honlapon kell közzétenni. (4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázati feltételeket, b) a benyújtás módját, c) a benyújtás határidejét, d) a hiánypótlás módját, e) az értékelési alapelveket, f) a védjegyhasználat feltételeit. (5) A védjegybirtokos köteles kizárni a pályázatból azt a pályázót: a) akit az elmúlt 5 évben természetkárosítás, vagy környezetkárosítás miatt bíróság jogerősen elmarasztalt, b) akivel szemben jogerősen természetvédelmi bírságot szabtak ki, az azt követő 2 évig, c) aki felszámolási-, végelszámolási vagy csődeljárás alatt áll, d) akinek 60 napnál régebben lejárt köztartozása ill. a védjegybirtokossal szemben 60 napnál régebben lejárt tartozása áll fenn, e) akivel szemben a védjegyhasználati szerződést szerződésszegés miatt felmondták, az azt követő 1 évig, (6) A védjegybirtokos a beérkező pályázati kérelmek formai megfelelősségét vizsgálja. (7) A pályázatokat az NPTB az értékelési szempontok alapján minősíti. (8) A minősítést követően az NPTB javaslatot tesz a védjegybirtokosnak a döntésre. (9) A védjegybirtokos az NPTB javaslata alapján hozott döntését közli a pályázóval, a védjegyjogosulttal, valamint közzéteszi a helyben szokásos módon. 4

5 Védjegyhasználat díja 11. A védjegyhasználat díja az a védjegyhasználati szerződésben rögzített jelképes összeg, amelynek célja a védjegyrendszer fenntartásához való hozzájárulás. A védjegybirtokos a védjegyhasználó által évente előállítani kívánt termék és nyújtani kívánt szolgáltatás nettó értékének legfeljebb 1 %-át kérheti éves védjegyhasználati díjként. Adatvédelem 12. (1) A védjegybirtokos a pályázók, valamint a védjegyhasználók adatait kizárólag a pályázati eljárásban, illetve a védjegyhasználat időtartama alatt kezeli. (2) Az adatok harmadik személynek való továbbítására a védjegybirtokos nem jogosult. Védjegyhasználat ellenőrzése 13. (1) A védjegyhasználó által előállított termék és nyújtott szolgáltatás megjelenése nem csorbíthatja a nemzeti park igazgatóság jó hírnevét. (2) A védjegybirtokos az NPTB bevonásával jogosult ellenőrizni a kiegészített védjeggyel ellátott áruk, illetve a védjegy alatt nyújtott szolgáltatások minőségét, mennyiségét, ill. a szerződés- és rendeltetésszerű használatát. (3) Az ellenőrzés rendjét a védjegyhasználati szerződésben rögzíteni kell. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. (4) A védjegybirtokos a védjegyhasználati szerződés lejártakor köteles ellenőrizni, a védjegyhasználati szerződésben foglaltak betartását. Védjegyhasználati jog megsértése 14. (1) A védjegyhasználati szerződés megszegése esetén az abban foglalt szankciókat kell alkalmazni. Védjegyhasználati szerződés meghosszabbítása 15. (1) A védjegyhasználati szerződés lejártát megelőzően a védjegyhasználó a szerződésben foglaltak szerint kérheti annak meghosszabbítását a védjegybirtokostól. (2) A védjegybirtokos a szerződés meghosszabbításáról az NPTB javaslata alapján dönt. Védjegyhasználati jog megszűnése 16. (1) Védjegyhasználati szerződést legfeljebb 2 évre lehet kötni. (2) A védjegyhasználati szerződést az abban foglaltak szerint lehet rendes, illetve rendkívüli felmondással megszüntetni. (3) A védjegyhasználati szerződés rendes, illetve rendkívüli felmondásáról az NPTB javaslata alapján a védjegybirtokos dönt. Nemzeti parki termék honlap 17. (1) A honlapnak tartalmaznia kell: 5

6 a) a védjeggyel kapcsolatos valamennyi lényeges információt, b) a védjegybirtokosok pályázati felhívásait, c) a jogszerű védjegyhasználók nevét, és az általuk előállított termékek, szolgáltatások körét, d) azon személyek nevét, akikkel szemben a védjegyhasználati szerződés szerződésszegés miatt felmondásra került, e) a védjegyekkel kapcsolatos jogszabályokat, f) a védjegyhasználók bemutatását, g) a nemzeti parki termékhez kapcsolódó konferenciák, vásárok, bemutatók leírását. 18. Jelen utasítás az aláírását követő napon lép hatályba. 6

7 Mellékletek 1. melléklet a NPTF-172/4/2012 VM utasításhoz A Nemzeti Parki Termék védjegy mintája 7

8 2. melléklet a NPTF-172/4/2012 VM utasításhoz Árujegyzék 1. osztály Magyarországról származó ipari, tudományos, fényképészeti, mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti vegyi termékek; trágyák; élelmiszerek tartósítására szolgáló vegyi anyagok; cserzőanyagok. 4. osztály Magyarországról származó viaszgyertyák, gyertyabelek. 5. osztály Magyarországról származó gyógyszerészeti és állatgyógyászati készítmények; egészségügyi készítmények gyógyászati használatra; diétás anyagok gyógyászati használatra, bébiételek; fertőtlenítőszerek; kártékony állatok és növények irtására szolgáló készítmények; gombaölő szerek (fungicidek), gyomirtó szerek (herbicidek). 10. osztály Magyarországról származó állatgyógyászati készülékek és műszerek. 16. osztály Magyarországról származó papír, karton és ezen anyagokból készült termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; nyomdaipari termékek; könyvkötészeti anyagok; fényképek; papíripari cikkek, papíripari vagy háztartási ragasztóanyagok; anyagok művészek részére; ecsetek; írógépek és irodai cikkek (bútorok kivételével); tanítási és oktatási anyagok (készülékek kivételével); csomagolásra szolgáló műanyagok (amelyek nem tartoznak más osztályokba); nyomdabetűk; klisék. 18. osztály Magyarországról származó bőr és bőrutánzatok, ezen anyagokból készült olyan termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; állatbőrök és irhák; utazótáskák és bőröndök; esernyők, napernyők és sétapálcák; ostorok, hámok, nyergek és lószerszámok. 20. osztály Magyarországról származó bútorok, tükrök, keretek; fából, parafából, nádból, gyékényből, fűzfavesszőből, szaruból, csontból, elefántcsontból, halcsontból, kagylóhéjból, tajtékból és mindezek pótanyagaiból vagy műanyagokból készült termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba. 21. osztály Magyarországról származó eszközök, edények és tartályok háztartási és konyhai célokra; fésűk és szivacsok; kefék (az ecsetek kivételével); takarító eszközök; vasforgács; nyers vagy félig megmunkált üveg (kivéve az építéshez használt üveget); üveg-, porcelán- és fajanszáruk, amelyek nem tartoznak más osztályokba. 22. osztály Magyarországról származó kötelek, zsinegek, hálók, sátrak, ponyvák, vitorlavásznak, vitorlák, zsákok és táskák (amelyek nem tartoznak más osztályokba); párnázó és tömőanyagok (gumi és műanyagok kivételével); nyers textilrostok. 23. osztály Magyarországról származó fonalak és cérnák textilipari felhasználásra. 24. osztály Magyarországról származó textíliák és textiláruk, amelyek nem tartoznak más osztályokba; ágy- és asztalneműk. 25. osztály Magyarországról származó ruházati cikkek, cipők, kalapáruk. 26. osztály Magyarországról származó csipkék és hímzések, szalagok és zsinórok; gombok, ruhakapcsok és fűzőlyukak, gombostűk és tűk; művirágok. 27. osztály Magyarországról származó szőnyegek, lábtörlők (szalmából), gyékények és nádfonatok, nem textil falikárpitok. 28. osztály Magyarországról származó játékok, játékszerek; testnevelési és sportcikkek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; karácsonyfadíszek. 8

9 29. osztály Magyarországról származó hús, hal-, baromfi- és vadhús; húskivonatok; tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok; tojások, tej és tejtermékek; étkezési olajok és zsírok. 30. osztály Magyarországról származó tea, lisztek és más gabonakészítmények, kenyér, péksütemények és cukrászsütemények, fagylaltok; méz, élesztő, sütőporok; só, mustár; ecet, fűszeres mártások; fűszerek; jég. 31. osztály Magyarországról származó mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termékek és magok, amelyek nem tartoznak más osztályokba; élő állatok; friss gyümölcsök és zöldségek; vetőmagok, élő növények és virágok; tápanyagok állatok számára. 32. osztály Magyarországról származó sörök; ásványvizek és szénsavas vizek, egyéb alkoholmentes italok; gyümölcsitalok és gyümölcslevek; szörpök és más készítmények italokhoz. 33. osztály Magyarországról származó alkoholtartalmú italok (a sörök kivételével). 39. osztály Magyarországról származó szállítás; áruk csomagolása és raktározása; utazásszervezés. 41. osztály Magyarországról származó nevelés; szakmai képzés; szórakoztatás; sport- és kulturális tevékenységek. 43. osztály Magyarországról származó vendéglátási (élelmezési) szolgáltatások; ideiglenes szállásadás. 44. osztály Magyarországról származó állatgyógyászati szolgáltatások; higiéniai és szépségápolási szolgáltatások emberek és állatok részére; mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti szolgáltatások. 9