A Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának ügyelosztási rendje április december 31.

Átírás

1 2020.EI.III.A.6/3. A Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának ügyelosztási rendje április december 31. A Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma április december 31. időszakra szóló ügyelosztási rendje a Bszi. 8. (1) (2) bekezdései alapján, a Bszi. 10. (1) bekezdése és a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás (a továbbiakban: Igazgatási Szabályzat) 13. számú melléklete szerinti tartalommal. 1. Alapadatok 1.1. Az ügyelosztási rendet a Bszi 9. (1) bekezdése és a Bszi (1) bekezdésének a) pontja szerint dr. Gerber Tamás, a Budapest Környéki Törvényszék (továbbiakban: BKT) Elnöke határozza meg. A BKT Közigazgatási Kollégiumában 1.2. Az ügyelosztási rend elkészítése, alkalmazása során a BKT Elnöke figyelembe vette az Igazgatási Szabályzat 115. (1) bekezdésében megjelölt elveket. 2. A BKT Közigazgatási Kollégiumában intézett ügycsoport A BKT Közigazgatási Kollégiuma keretében a közigazgatási ügyszakba tartozó ügycsoportok a bíróságok ügyviteli szabályzatáról szóló 14/2012. (VIII.1.) IM. rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 29. e) pontja közül: közigazgatási nemperes ügy, 2.3. egyéb közigazgatási bírósági eljárás 2.4. választási jogorvoslati ügy 2.5. népszavazási jogorvoslati ügy, 2.6. egyéb (vegyes) ügy, A BKT Közigazgatási Kollégiumában közigazgatási ügyekben eljáró bíró csak kijelölés alapján járhat el (Bjt. 30. (1) bekezdés).

2 2 3. Ügycsoportok szerinti kiosztás 3.1. Ügykiosztásra jogosultak megjelölése beleértve a helyettesítést is: Az ügykiosztásra dr. Króneisz Gábor igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíró és dr. Dávid Irén tanácselnök egymást is helyettesítve jogosult. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ügykiosztást az erre a feladatra kijelölt eseti helyettes bíró végzi Az általánosan alkalmazott ügykiosztási módszer meghatározása ügycsoportonként: Az ügykiosztás általános módszere az ügycsoportonkénti folyamatos és számítógépes program szerinti automatikus ügyelosztás (Büsz. 31. h) pont, Igazgatási Szabályzat 116. (1) bekezdés j) pont) Több ügyelosztási módszer együttes alkalmazásával kiosztandó ügyek kiosztásának szabályai (ügycsoportonként): Ügycsoportonkénti, érkezési sorrend alapján történő (Büsz. 31. f) pont, Igazgatási Szabályzat 116. (1) bekezdés i) pont), ezen belül a folyamatos és számcsoportok szerinti (BÜSZ. 31. b) pont, Igazgatási Szabályzat 116. (1) bekezdés b) pont) ügykiosztás. Az ügykiosztás során az arányos munkateher-megosztást is figyelembe kell venni (Igazgatási Szabályzat 116. (1) bekezdés k) pont). Az ügykiosztás általános rendje szerint az elsőfokú közigazgatási peres ügyeket, az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokat, a választási jogorvoslati ügyeket és a népszavazási jogorvoslati ügyeket a tanács elnökeire (bírákra) kell kiosztani. A közigazgatási nemperes ügyeket és az egyéb (vegyes) ügyeket a bírák, illetve a bírósági titkárok, bírósági ügyintézők intézik. Az ügyelosztási rendtől csak eljárási törvényben szabályozott esetekben, illetve igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni (Igazgatási Szabályzat 119. (1) bekezdés) Az általánosan alkalmazott ügykiosztási módszertől eltérés esetei meghatározása, amelyek különösen Eltérés az ügy tárgyához képest: Kiemelt ügy:

3 3 A kiemelt, nagy munkaigényű ügyek kiosztása során az ügykiosztásra jogosult az általános ügykiosztási rendtől eltérhet Perjogi helyzethez képest: Meghatározott törvényi határidőn belül intézendő ügy: A meghatározott határidőn belül intézendő ügyek kiosztása az általános ügykiosztási rend szerint történik A kiosztást megelőzően elrendelt soron kívüli ügyintézéssel érintettség: A soron kívüli ügyek kiosztása az általános ügykiosztási rend szerint történik Egyesítés, együttes elbírálás végett: Az egyesített ügyet arra a tanácsra (bíróra), bírósági titkárra, bírósági ügyintézőre kell kiosztani akié a korábbi érkezés. Az egymással összefüggő tényállású, azonos felek között indult ügyeket valamely az eljárásokban már eljáró tanácsra (bíróra), bírósági titkárra, bírósági ügyintézőre kell kiosztani Bíró kizárása miatt: Az eljárásjogi szabályok (a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 10. szerint) az ügy elintézéséből kizárt tanács (bíró) helyett a következő, azonos ügyszakban eljáró tanácsszámú tanács (bíró), bírósági titkár, bírósági ügyintéző jár el Egyenletes munkateher biztosítása végett: Ügyhátralék feldolgozása miatt: El lehet térni az általánosan alkalmazott ügykiosztási módszertől, ha az ügyhátralék feldolgozása indokolja. Ebben az esetben az ügyet/ügyeket az ügykiosztás technikája szerint azok között kell kiosztani, akiket az ügyhátralék feldolgozására kijelöltek Ügy munkaigényessége, terjedelme miatt: Az ügykiosztásra jogosult az ügy munkaigényessége, terjedelme miatt az általános ügykiosztási rendtől eltérhet.

4 Az ügyek érkezéséből adódó egyenlőtlenség kiküszöbölése érdekében: Az ügykiosztásra jogosult az ügyek érkezéséből adódó egyenlőtlenség kiküszöbölése érdekében az általános ügykiosztási rendtől eltérhet Egyéb körülményekhez képest: Az ügykiosztásra jogosult egyéb, igazgatási, anyagi vagy eljárásjogi szempontból kivételes esetben az általános ügykiosztási rendtől eltérhet Ítélkezési szünet tartama alatt vagy emiatt: Ha a soron kívüli, vagy rövid határidős ügyintézést igénylő ügy ítélkezési szünet alatt érkezik, ebben az esetben az ügykiosztás technikája szerint azon bírák, tanácsok között kell azt kiosztani, akik a szóban forgó időszakban ügyeletet teljesítenek Bíró távolléte miatt figyelemmel az ügy jellegére: A bíró nem tartós (30 napot meg nem haladó) távolléte esetén, amennyiben az ügy rövid határidőn belüli ügyintézést igényel, a távollévő bíró tanácsszámának kihagyásával a következő tanácsszámra történik a kiosztás Bíró szolgálati viszonyának megszűnése miatt: A bíró szolgálati viszonyának megszűnése esetén az ügykiosztásra jogosult a szolgálati viszony megszűnésének időpontját követően intézkedik az ügykiosztás módosításáról Az ügy előzményi eljárásával fennálló szoros összefüggés miatt: Az újrainduló ügyekben, illetve előzményi ügy esetén az ügyet az eredetileg kijelölt tanácsra (bíróra) kell kiosztani, kivéve, ha a Kúria úgy rendelkezett, hogy az eljárásban a bíróság másik tanácsa (bírája) járjon el Bíró tartós (30 napot meghaladó) távolléte miatt: Ebben az esetben az ügykiosztás technikája szerint azt azok között kell kiosztani, akik annak elintézésére jogosultak.

5 Egyéb tervezhető kivételek: A bíró kirendelése, vagy egyéb tárgyalási nap kedvezménye miatt Jogszabály vagy a törvényszék elnöke által biztosított tárgyalási nap kedvezmény, továbbá ítélkezési tevékenység részbeni megtartása mellett engedélyezett felsőbb bírósági kirendelés esetén az ügykiosztás csak a bíró tárgyalási tevékenységéhez igazodó mértékben történhet A vezetők által intézett ügyek kiosztásának módszere: A kollégiumvezető részére a mellékletben felsorolt ügyek az általános ügyelosztási módszerek alapulvételével kerülnek kiosztásra a vezetők tárgyalási tevékenységéhez igazodó csökkentett mértékben. A kollégiumvezető elnöki ügyekben is eljár. (Büsz pont) 3.6. Az ügykiosztás menete A kiosztandó ügy bemutatása az ügykiosztásra jogosultnak: A kezdőiratot és a kezdőiratként kezelendő iratot az esetleges előzményi iratokkal felszerelve a lajstromba történő bejegyzés napján, de legkésőbb az érkezést követő munkanapon az irodavezető bemutatja az ügyelosztásra jogosult vezetőnek. (Büsz. 30. ) Az ügyelosztásra jogosult az irat szignálásra bemutatását követően a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével az ügyet egyesbíróra vagy tanácsra szignálja. A Kp. 8. (4) bekezdésében foglalt esetben az egyesbíró a rá kiosztott ügy tárgyalásának megkezdése előtt, a tanácsban történő elbírálás érdekében az iratokat az ügykiosztásra jogosultnak beterjeszti, aki az ügyet arra a tanácsra szignálja, amelynek a bíró is tagja. A Kp. 8. (2) bekezdésében foglalt esetben a tanácselnök, vagy az igazgatási feladatokkal megbízott bíró köteles az ügyet az ügykiosztásra jogosultnak bemutatni, aki azt egyesbíróra szignálja. Az egyes tanácsokon belül a tanácselnök, illetve az igazgatási feladatokkal megbízott bíró feladata az ügyek szétosztása a tanács tagjai között az egyenletes munkateher biztosítása mellett.

6 Az irat útja, a közreműködők feladatai: A kijelölés után az iratot, a kijelölés napján vissza kell juttatni az irodának. Az ügycsoporton belüli ügyminőség statisztikai kódszámát, a munkateher méréséhez szükséges adatot, továbbá a kijelölést, annak módosítását és időpontját, illetve módosítás esetén annak okát az ügy iratborítékán az ügy kiosztására jogosult bírósági vezető aláírásával együtt fel kell tüntetni. A tanács (bíró), bírósági titkár, bírósági ügyintéző kijelölését követően az iroda az ügycsoporton belüli ügyminőség statisztikai kódszámát és a munkateher méréséhez szükséges adatot a lajstromba bejegyzi (Beisz. 86. (1) bekezdése). Az iroda a tanács (bíró), bírósági titkár, bírósági ügyintéző kijelölése után a lajstromba bejegyzi a tanács (bíró), bírósági titkár, bírósági ügyintéző sorszámát, majd a tanácsnak (bírónak), a bírósági titkárnak, bírósági ügyintézőnek a kijelölés napján, de legkésőbb a következő munkanapon az iroda közreműködésével a papír alapú ügyiratot bemutatja. Az iroda az elektronikus iratokat kinyomtatja és a papír alapú iratokra vonatkozó szabályok szerint mutatja be. Ha a jogszabályon alapuló soron kívüliség ténye nem kapcsolható pertárgyhoz vagy ügytárgyhoz a tanács (bíró), bírósági titkár, bírósági ügyintéző ad utasítást a soron kívüliség lajstromban történő rögzítésére és az iratborítékon való feltüntetésére (Beisz. 87. ) Az átosztás rendje Az átosztás esetei: Bíró kizárása Bíró kizárása esetén, amennyiben az igazgatási jogkörben eldönthető, az ügyet az ügykiosztásra jogosult más bíróra, vagy másik tanácsra szignálja Bíró tartós távolléte A bíró három havi vagy azt meghaladó távolléte esetén az ügykiosztásra jogosult megteszi az Igazgatási Szabályzat 106. (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerinti intézkedést Egyenletes munkateher biztosítása Az ügykiosztásra jogosult folyamatosan, de legalább félévente áttekinti a tanácsok (bírák), a bírósági titkárok, a bírósági ügyintézők munkaterhét, vizsgálja a kiosztásnak tanácsok (bírák), bírósági titkárok, bírósági ügyintézők közötti munkateher jelentős eltérését eredményező hatását és intézkedik az eltérés csökkentése iránt (Igazgatási Szabályzat 115. (1) bekezdés d) pont).

7 Ügyhátralék feldolgozása El lehet térni az általánosan alkalmazott ügykiosztási módszertől, ha az ügyhátralék feldolgozása indokolja. Ebben az esetben az ügyet/ügyeket az ügykiosztás technikája szerint azok között kell kiosztani, akiket az ügyhátralék feldolgozására kijelöltek Ügyek egyesítése, együttes elbírálás Az ügyek bírák, vagy tanácsok közötti egyesítése esetén az átszignálás az alacsonyabb számú ügyhöz történik Előzményi vagy mintaperre tekintettel A Kp a szerinti mintapernél az ügykiosztásra jogosult az ügyet arra a bíróra vagy tanácsra osztja át, amely az előzményi, vagy mintaperben jogerős döntést hozott Tanács elé utalás A Kp. 8. (4) bekezdésében foglalt esetben az egyesbíró a rá kiosztott ügy tárgyalásának megkezdése előtt, a tanácsban történő elbírálás érdekében az iratokat az ügykiosztásra jogosultnak beterjeszti, aki az ügyet arra a tanácsra szignálja, amelynek a bíró is tagja Egyesbíró elé utalás A Kp. 8. (2) bekezdésében foglalt esetben a tanácselnök, vagy az igazgatási feladatokkal megbízott bíró köteles az ügyet az ügykiosztásra jogosultnak bemutatni, aki azt a tanács egyik tagjára, mint egyesbíróra átosztja Eljárás az ügy átosztásakor: A kijelölés módosítása esetén az iroda az ügyirat bemutatásával értesíti mind a korábban, mind az újonnan kijelölt tanácsot (bírót). Ha az ügy jogszabály alapján soron kívül intézendő, akkor ennek tényét a pertárgy, illetve az ügytárgy alapján a BIR-O lajstromprogram rögzíti. A tanács (bíró), bírósági titkár, bírósági ügyintéző akadályoztatása vagy kizárása esetén ennek tényét az előbbiek vagy az iroda vezetője jelzi az ügy kiosztására jogosult felé A helyettesítés rendje:

8 Egyesbíró akadályoztatása Egyesbíró akadályoztatása esetén helyettesítésére nincs törvényes lehetőség. Ilyen esetben az Igazgatási Szabályzat ában foglalt intézkedések megtétele mellett végső esetben az ügykiosztásra jogosultnak az ügy átosztásáról kell gondoskodnia Tanács tagjának akadályoztatása Tanácsban történő eljárás esetén a tanács tagjának akadályoztatásakor négy vagy öt fős tanácsban a tanács negyedik vagy ötödik tagja lesz a tanácselnök, vagy az igazgatási feladatokkal megbízott bíró kijelölése alapján a helyettesítő. Amennyiben a helyettesítés ilyen módon nem oldható meg, az igazgatási vezető gondoskodik a tanács tagjának helyettesítéséről. Az ügy átosztására nincs szükség Az ügyelosztási rend mellékletei 1. melléklet a beosztott és a kijelölt bírók által intézett ügyek 2. melléklet a beosztott titkárok és bírósági ügyintézők által intézett ügyek A Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának ügyelosztási rendjét a mai napon jóváhagyom. Budapest, április hó 01. napján Dr. Gerber Tamás a Budapest Környéki Törvényszék elnöke

9 9 1. melléklet az ügyelosztási rendhez A tanácsok (bírák) által intézett ügyek: (A melléklet időbeli hatálya: április december 31.) Tanács (Bíró) 1.K. 1.Kpk. 2.K. 2.Kpk. 3.K. 3.Kpk. 4.K. 4.Kpk. 5.K. 5.Kpk. 6.K. 6.Kpk. Név dr. Szivák József dr. Minya Krisztián dr. Króneisz Gábor dr. Albert Zoltán dr. Kiss Georgina dr. Dvoracsek-Kutasi Dorottya Intézett ügycsoport elnöki ügyek, elsőfokú közigazgatási peres ügy,

10 10 7.K. 7.Kpk. 8.K. 8.Kpk. 9.K. 9.Kpk. 10.K. 10.Kpk. 11.K. 11.Kpk. 12.K. 12.Kpk. 14.K. 14.Kpk. 15.K. 15.Kpk. dr. Tergalecz Eszter (tartósan távol) dr. Bacsa Andrea dr. Sándor Valter Pál dr. Garáné dr. Horváth Diána dr. Dávid Irén dr. Cseicsner Éva dr. Szomszéd Éva (eredeti ítélkezési tevékenységének megtartása nélkül kirendelve a Kúriára) Jakabné dr. Sándor Nóra

11 11 16.K. 16.Kpk. 17.K. 17.Kpk. 20.K. 20.Kpk. 21.K. 21.Kpk. 22.K 22.Kpk. 23.K. 23.Kpk. dr. Nagy Gábor dr. Tóth Éva Rita dr. Horányi Cintia dr. Németh Zoltán dr. Maschl Ildikó dr. Szalayné dr. Kovalecz Tünde (eredeti ítélkezési tevékenységének megtartása nélkül kirendelve a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégium Büntetésvégrehajtási Csoporthoz)

12 12 24.K. 24.Kpk. 25.K. 25.Kpk. 101.K. 101.Kpk. 102.K. 102.Kpk. 103.K. 103.Kpk. 104.K. 104.Kpk. dr. Sághi Rita dr. Stumpf-Rádai Ágota Marietta dr. Dávid Irén dr. Szomszéd Éva Jakabné dr. Sándor Nóra dr. Nagy Gábor dr. Sághi Rita dr. Szivák József dr. Minya Krisztián dr. Garáné dr. Horváth Diána dr. Tóth Éva Rita dr. Albert Zoltán dr. Kiss Georgina dr. Dvoracsek-Kutasi Dorottya dr. Cseicsner Éva dr. Sándor Valter Pál dr. Króneisz Gábor dr. Horányi Cintia dr. Németh Zoltán dr. Tergalecz Eszter dr. Bacsa Andrea dr. Maschl Ildikó dr. Szalayné dr. Kovalecz Tünde dr. Stumpf-Rádai Ágota Marietta 2. melléklet az ügyelosztási rendhez

13 13 A beosztott titkárok és bírósági ügyintézőik által intézett ügyek: (A melléklet időbeli hatálya: április december 31.) Tanácsszám (ha van) 201.Kpk. 202.Kpk. 203.Kpk. Név dr. Molnár István bírósági titkár dr. Rozgonyi-Wurst Katalin bírósági titkár dr. Szincsák-Szászi Judit bírósági titkár (tartósan távol) Bíró Beáta bírósági ügyintéző Kövesdyné Szauer Krisztina bírósági ügyintéző Szentesné Bakos Éva bírósági ügyintéző Intézett ügycsoport a Kp. 11. (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott korlátozással ügy, egyéb (vegyes) ügy a Kp. 11. (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott korlátozással ügy, egyéb (vegyes) ügy a Kp. 11. (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott korlátozással ügy, egyéb (vegyes) ügy az 56/2008. (III.26.) Korm. rendeletben meghatározott ügyek intézése az 56/2008. (III.26.) Korm. rendeletben meghatározott ügyek intézése az 56/2008. (III.26.) Korm. rendeletben meghatározott ügyek intézése