A KÖZÉPKORI VILÁGI IRODALOM

Átírás

1 A KÖZÉPKORI VILÁGI IRODALOM (Arthur: Üdvözlöm. Arthur vagyok a britek királya. Kié az a vár? Asszony: Kinek a királya? Arthur: A briteké. Asszony: Kik azok a britek? Arthur: Mi vagyunk. Mindannyian. Asszony: Mit szólsz? Van királyunk. Azt hittem autonóm közösség vagyunk. Dennis: Ne áltasd magad asszony, diktatúra ez a javából. Abszolút autokrácia, ahol a munkásosztályt Asszony: Megint belehergeled magad ebbe az osztály micsodába! Arthur: Pillanat jó emberek. Abban a várban ott ki lakik? Asszony: Nem lakik senki. Arthur: Hát ki az uratok? Asszony: Nincs nekünk urunk. Arthur: Micsoda? Dennis: Mondtam már! Anarchoszindikalista közösség vagyunk, ahol hetenként felváltva más gyakorolja a hatalmat. De csak azoknak a döntései jogerősek, amit a 2 hetente összeülő tanács elfogad Arthur: Most már elég! Megparancsolom, hogy hallgass! Asszony: Nézzenek oda! Mit képzelsz magadról, ki vagy te? Arthur: A királyod vagyok! Asszony: Én ugyan nem szavaztam rád. Arthur: Királyra nem is szavaznak. Asszony: Akkor, hogy lett belőled király? Arthur: A tavak királynője nekem adta a szent szablyát, az Excaliburt, azzal, hogy én Arthur legyek annak őrizője. Ezért vagyok én a királyotok! Dennis: Na várj csak! Egy vízben hancúrozó, és karddal hadonászó menyecske nem dönthet az államforma felől. Hatalommal csak a tömegek ruházhatnak fel. Arthur: Elég! Tartsd a szád! Dennis: Ha elkezdeném mondogatni, hogy én vagyok a császár, mert egy elázott tyúk fejbe vágott egy buzogánnyal, hát rögtön kinyírnának! Arthur: Pofa be! Most már aztán, pofa be! Dennis: Mindenki láthatja, hogy ez egy erőszakrendszer! Elnyomnak!

2 KORAI KÖZÉPKOR A korai középkorban az európai műveltség már meglévő két eleméhez, az antik görög római és a keresztény kultúrkörhöz egy harmadik járult hozzá: a barbár törzsek ősi hagyományai. Az ő kereszténység előtti időkbe visszanyúló irodalmi hagyatékukat nevezzük hősi költészetnek. Erkölcsi eszményük a bátorság, erő, leleményesség, vendégszeretet. Tetteik indítéka a dicsőségvágy, harci kedv és bosszú.

3 HŐSMONDA A kor igazi kifejezési formája. Kiindulópontja: nagy történelmi esemény, kiemelkedő történelmi személy. Maga a monda önmagában még nem irodalom, csak anyag későbbi irodalmi művek számára.

4 KRÓNIKÁSÉNEK: CHANSON DE GESTE (sanzon dü zseszt) Dalnokok énekelték várakban, vásárokon, búcsújáró helyeken. Beowulf Edda-dalok Nibelung-ének Arthur-mondakör

5 A chanson de geste azonban még nem udvari irodalom. Olyan hősköltészet, amely mindenki, az egész társadalom előtt nyitva áll. A lovagi-udvari kultúra viszont arisztokratikus, csak a művelt kiválasztottaknak szól. Kialakulásához még hiányzik két fontos mozzanat. Az első szociológiai: az új rend találkozik a hatalom újfajta központjaival, a civilizálódó főnemesi udvarokkal, s ebben a találkozásban artikulálja magát és ezeket az udvarokat is. A másik ideológiai: a hűbérúr és Isten szolgálata mellé a kiválasztott nőnek való szolgálat. (Zemplényi Ferenc)

6 LOVAGI KULTÚRA A XI. század utolsó harmadától a középkori kultúra kolostori központjai mellett egyre nagyobb szerepet töltöttek be az uralkodói udvarok, a főúri kastélyok, amelyek kultúráját nagymértékben meghatározta a lovagok jelenléte. A lovagok egy-egy uralkodó, fejedelem vagy főnemes szolgálatában álló, katonáskodásra kötelezett, többnyire fiatal nemesek voltak. Később, a keresztes háborúk idején lovagrendekbe tömörültek, és a Szentföld meghódítására indultak ( athleta Christi Krisztus katonája).

7 Lovagi erények Egy XIII. századi szabálygyűjtemény szerint: a kereszténység védelmezése a hitetlenekkel szemben urának, a gyengéknek, nőknek, özvegyeknek és árváknak a védelme testedzés szarvas-, vaddisznó- és farkasvadászattal, valamint lovagi tornákon való részvétellel bíráskodás és munkafelügyelet (a felügyelők, tiszttartók a lovagok közül kerülnek ki) bátorság, bölcsesség, jótékonyság, hűség a büszkeség, káromkodás, lustaság, bujálkodás, árulás (feljebbvaló megölése, feleségének elcsábítása vagy várának feladása) megvetése udvariasság, nemes beszéd, jólöltözöttség, nagylelkűség, igazságosság, bátorság, bőkezűség, szerénység

8 LOVAGEPOSZOK A krónikásénekek írott változatai. A XII XIII. századi Franciaországban, Németalföldön és Németországban terjedtek el. Magasztos célokért vívott hősi harcokról szóló verses, énekelt, később olvasott lovagi elbeszélések.

9 LOVAGREGÉNYEK A XIV XV. században a lovageposzok szerepét a prózaformájú lovagregények veszik át, melyek kifejezetten olvasásra szánt, a nemesség és a polgárság körében is népszerű alkotások. Trisztán és Izolda

10 LOVAGI KÖLTÉSZET A lovagi irodalom körébe tartozó lírai művek összessége. A lovagi epika alkotásaival szemben elsősorban nem a lovagság vitézi helytállását, hősi erényeit magasztalja, hanem az érzelmek, mindenekelőtt a szerelem áll középpontjában. A világi zene első kivirágzása a trubadúrének. A trubadúrok, az eszményi udvari szerelmet és a lovagi erényeket megéneklő költők, követőik a német Minnesängerek

11 TRUBADÚRLÍRA A trubadúrlíra szülőhelye Dél-Franciaország volt. A trubadúr a szó szélesebb értelmében lovagköltőt jelent. Ekkor kezdték az eredetiséget és a formaművészetet a tartalommal egyenértékűnek tartani. Anyanyelvi költészet. Ez magyarázza meg, hogy a lovagköltők már nem maradtak névtelenségben, épp ellenkezőleg: büszkék voltak egyéni művészetükre, megelőlegezve ezzel a reneszánsz egyéniségkultuszát.

12

13 A TRUBADÚROK SZERELEMTANA FIN AMORS Ez a nőt ellenállhatatlan szépségnek, magasabb rendű lénynek láttatta. Az eszményítés lényegi vonása, hogy a trubadúr hölgyéhez fűződő kapcsolatát a hűbéres és a hűbérúr között létrejött viszonyként jelenítette meg: a szerelmi szolgálatot metaforikusan a hűbéri szolgálattal azonosította, és hölgyétől ugyanúgy viszonzást várt szolgálata fejében, akárcsak a valóságos hűbéresek hűbéruruktól. A hódoló szerelmet a távolság jellemezte, ami az imádott hölgytől való tényleges térbeli, de társadalmi vagy erkölcsi távolság is lehetett.

14 HŰBÉRI VISZONY A férfi-nő viszonyt a feudális függés és hűség formuláiban képzelte el. A lovag felajánlja szolgálatait, a Hölgy elfogadja, ennek jeléül esetleg egy csókot vagy gyűrűt ad, különféle feladatokat róhat a lovagra. A Hölgy nem szerelmes, légiesebb annál, már csak azért is, mert rendszerint férjes asszony. A róla festett kép konvencionális: fehér bőr, szőke haj, csupa érték, finomság. A lovag a hölgynek feltétlen hűséggel tartozik, a Hölgy a lovagnak nem tartozik semmivel, de ha akarja, megjutalmazhatja.

15 ÉGI SZERELEM

16 MINNESÄNG A trubadúrok német követői a Minnesängerek (német Minne szerelem). Itt a trubadúrlíránál nagyobb szerepet kaptak a konkrét testi utalások. A XIV. század végétől a költészetnek ezt a formáját iparosok, kereskedők és városi polgárok is művelték. Mesterdalnok-iskolákat hoztak létre a céhek mintájára, és évente dalnokversenyeket rendeztek. Esetükben az emelkedett lírai nyelv sokszor érintkezett a pajzán városi költészet szókimondásával.

17 WALTER VON DER VOGELWEIDE Pályájának első szakaszát Babenbergi Frigyes osztrák herceg bécsi udvarában töltötte. A herceg halála után mecénást keresve vándoréletet élt tól II. Frigyes mellé szegődött, és a császártól hűbérbirtokot kapott. A szabadszájú, csipkelődő, evéstivást magasztaló vágánsköltészet is hatott rá.

18 A HÁRSFAÁGAK CSENDES ÁRNYÁN A hársfaágak csendes árnyán, ahol kettőnknek ágya volt, ott láthatjátok a gyeppárnán, hogy fű és virág meghajolt. Fölöttünk az ág bogán Ejhajahujj! dalolt ám a csalogány! Vigan futottam ki a rétre és kedvesem már várt reám. Oly izgatottan jött elémbe! Mily boldogság volt, Máriám! Hogy megcsókolt-e? Meg biz ám! Ejhajahujj! Most is pirul belé a szám. S tréfás-kacagva hamar ágyat vetett szép pázsitos helyen Nevethet rajta s titkon vágyat érezhet aki arra jön, mert jól láthatja a nyomot Ejhajahujj! amit a fejem nyomott. Ha tudná más azt, hogy mi jártunk ott! ó hogy szégyelném magam! Nem sejti más azt, mit csináltunk, csak ő maga meg én magam, meg egy kis madár a fán Ejhajahujj! az nem árul el talán.

19 FÖLDI SZERELEM A férfi nő kapcsolat új koncepciója: két ember szerelmét kölcsönös örömforrásként mutatja be. A refrénszerűen visszatérő táncszó a beszélő boldogságérzetét hivatott kifejezni. A találka természetes környezete a népköltészetből is ismerős lehet.

20 VÁGÁNS IRODALOM A vallásos irodalom mellett és ellen született a jókedved árasztó, szabadszájú diákköltészet. a városok fejlődtek a polgárság megerősödött a kereskedelem előtérbe került a pénz szerepe nőtt Az egyetemes tudományokat (studium generale) oktató univerzitások önállósultak. Négy kart működtettek: filozófiai (alapozó), teológiai, jogi és orvosi. Az egyes karok élén a dékán áll, az egyetem vezetője pedig a rektor volt.

21

22 A XII XIII. századi világi líra egyik jelentős ága a feudális tekintélyelvűséggel szembehelyezkedő, lázadó hangú vágánsköltészet. Lázad: a hűbéri kötöttségek ellen, a pénz hatalma ellen, a születési kiváltságok ellen, az egyház ellen. A vágánsok tehát független szellemű lázadók.

23 A vágánsok külön rendet képeztek: egyházi iskolák és egyetemek tanulmányaikat soha be nem fejező vándordeákjai, az egyház kötelékébe nem lépő, vagy onnan kiugró klerikusok, szökött szerzetesek, más kétes elemek.

24 Iskolázottságukból fakadóan komoly teológiai, irodalmi és zenei képzettséggel rendelkeztek. Többnyire latin nyelven írták gunyoros és szatirikus műveiket. Az antik költők közül alkotásaikra leginkább Naso pápa (Ovidius) hatott, aki a szerelmi csábításról írt tankölteményt. Nyelvi kifejezésmódjukat a profán, szabadszájú stílus jellemezte. Verseiket zenei kísérettel adták elő, a leggyakrabban népszerű dallamokra írták őket. Miközben keserű indulattal ostorozzák a fennálló társadalmi rendet, a legfőbb témájuk továbbra is az életöröm hirdetése maradt, a tavasz, a bor és a szerelem dicsérete, az ifjúság magasztalása.

25 C ARMINA BURANA A Carmina Burana a középkorból fennmaradt vágánsdalok legjelentősebb gyűjteménye, mely több mint 200 verset tartalmaz. A szövegek frivol hangvétele, egyházkritikai éle és erotikus töltete miatt egészen 1803-ig nem hozták nyilvánosságra a kódexet.

26 C ARL ORFF FELDOLGOZÁSA Carl Orff német zeneszerző 1935-ben oratóriumot írt a Carmina Burana 24 dalának feldolgozásával. Ennek legismertebb darabja:

27 Félre, könyvek, doktrinák, hív az édes dáridó! kivirult az ifjuság, szűzi csokrát szedni jó, vénhez illik a komolyság, neki már csak az való! Ránk dohosul az idő könyvek börtönében, tréfa és csók, nóta, nő az igazi éden!

28 ANONYMUS: GESTA HUNGARORUM A MAGYARORSZÁGI UDVARI EPIKA KEZDETEI A gesztaíró nem mindig tart időrendet, fő célja, hogy legitimálja (törvényessé tegye, hitelesítse) az uralkodóház trónhoz való jogát, illetve egy nemzetség tiszteletet parancsoló származását igazolja. A leghíresebb gesztaíró Anonymus (Névtelen), akinek személyét nem tudjuk pontosan beazonosítani: ő magát P-nek mondott mesternek nevezi. Valószínűleg III. Béla király nagy műveltségű udvari krónikása volt. Elutasítja a meséket, regéket, mégis számot vet velük. Kézai Simon gesztája (Gesta Hungarorum) a 13. század végén, 1283 körül keletkezett. Művének újszerűsége, hogy a hun magyar rokonságot a két nép azonosságáig tágítja. Munkájának első, nagyobbik részében a hun históriát, Attila történetét meséli el, a honfoglalást pedig mint a hunok (magyarok) visszajövetelét írja le. A hun magyar azonosság elképzelését veszik át későbbi történetíróink is. Kálti Márk (14. század) gesztájának szövege az ún. Képes Krónikában, ebben a 41 miniatúrával és 95 iniciáléval díszített, gazdag aranyozású kódexben maradt fenn.

29 SZENT ISTVÁN INTELMEI IMRE HERCEGHEZ Fejezetek A katolikus hit megőrzéséről Az egyházi rend becsben tartásáról A főpapoknak járó tiszteletről A főemberek és vitézek tiszteletéről Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról A vendégek befogadásáról és gyámolításáról A tanács súlyáról A fiak kövessék az elődöket Az imádság megtartásáról A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi erényről

30 Szent István az első magyar író? A legenda szerint igen... Ha nem is ő írta, ő ad rá utasítást. Az atya az állam kormányzására ad tanácsokat és útmutatást fiának, akit örökösének szán. A királytükör vagy fejedelmi tükör olyan, az ókorban, majd a középkorban és a reneszánsz idején is divatos didaktikus (tanító) célú mű, irodalmi műfaj, mely a leendő uralkodó számára fogalmazza meg az eszményi államfő szerepét és kötelességeit, intelmek jellegét öltve ad tanácsokat az uralkodáshoz. Lásd még: Machiavelli: A fejedelem Olvasnivaló: Szent Imre-legenda (egyszerre egyházi irodalom is) ndex.php?file=055_059_imre_legenda

31 Így Szent Imre megelégedett kevés alvással. Minden éjjel, amikor a többiek már lefeküdtek, ő mint királyi sarjhoz illik maga előtt két gyertyával világított, Istennek zsoltárokat énekelve virrasztott, és mindegyik zsoltár végén szíve töredelmével kért bocsánatot. Ezt atyja óvatosan, sőt titokban a fal repedésén keresztül gyakran megfigyelte, de családjából senkinek se akarta tudomására hozni.

32 A KÖZÉPKORI VILÁGI IRODALOM KÖREI hősmondák/hősi énekek krónikás ének udvari/lovagi irodalom (trubadúrok, lovagregények...) vágáns költészet

33 KULCSSZAVAK világi, barbár, hősi költészet, hősmonda, krónikásének, lovageposz, lovagregény, trubadúr, minnesänger, szerelem, gesta, intelem, monda, líra, epika, hűbéri viszonyok, nőkép, lovagi erények, vágáns, deák, Anonymus, krónika...