ERDÉLYI EV. REF. ANYASZENTEGYHÁZ TIZENNYOLCZADIKÉVFOLYAM. K O L O Z S Y ir T T. NYOM. p te IN jt. M. K, EGYET. NYOMD. A R E F. TANODA BETŰIVEL.

Átírás

1 N É V K Ö N Y V AZ ERDÉLYI EV. REF. ANYASZENTEGYHÁZ SZAMÁBA TIZENNYOLCZADIKÉVFOLYAM. K O L O Z S Y ir T T. NYOM. p te IN jt. M. K, EGYET. NYOMD. A R E F. TANODA BETŰIVEL ,

2 Rövidítések. a. e. zz anyaegyház. 1. e, zz léányegyház. ]. sz. = lelkek száma, t. k. zz tanköteles, t. sz. zz tanulók száma, 1. zz: lelkész, s. 1. zz segédlelkész. ny. 1. zz nyugalmazott lelkész. t. zz tanitó. f. t. zz fi tanitó. 1. t. zz léánytanitó. s. t. zz segédtanító, ny. t. zz nyugalmazott tanitó. u. p. utolsó posta. Az erdélyi ev. ref. egyházakban, kevés kivétellel, az is kolatanitók énekvezetők is. Hol az u. p. nincs kitéve, helyben van postaállomás.

3 A szilágy-szolnoki ev ref. egyházmegye 7 E r a i e l l é k i eg-ylaázak Közli 33iró Károly, (Folytatás.) Mielőtt az úgynevezett érmellóki egyházak történeti rövid ismertetését folytatnék, kötelességünknek tartjuk a tasnád-szarvadi egyháznak múlt évi névkönyvben foglalt történetéhez pótlásul a következőket csatolni: hogy a tasnád-szarvadi ref. egyház is egyike volt azon kevés egyházaknak, melyeket a 16-ik század vége felé e vidéken is erőt vevő unitárismus habár kevés időre is meghódított, világosan következtethető máig is meglévő egyik harangjának ezen határozottan unitárius szellemű feliratából: soli Deo glória ; de hogy mennyi ideig tartotta meg ez egyház ezen vallásos nézetét s mikor vette be határozottan a kalvin értelme szerint reformált vallást, azt adatok hiánya miatt meg nem határozhatjuk. A papi lak 1871-ben épült, különösen a hoszszabb életre méltó Kovács Gusztáv lelkész kezdeményezése és buzgólkodása folytán. Az iskola és tanitólak múlt 1873-ik évi novemberben roszakaratú gyújtás következtében leégvén,; a tűzbiztosítás által nyert kártérítési öszszeg, és a szilágy-szolnoki ev. ref. egyházmegye közgyűlésének azon hálás elismerést érdemlő határozata folytán, mely szerint az időközben megüresült papi állomásra választandó uj lelkész által az özvegy-árvái pénztár részére fizetni kellett felpapi fizetést az egyháznak iskolája felépítésére adományozta, a hívek buzgólkodása mellett már ke

4 4 vés hijján teljesen készen áll a diszes és czélszerü uj iskola és tanítói lak. A lelkész fizetése hivatalos felszámítás szerint 395 frt o. é., de a melyet a jelenleg folyó tagosítás alkalmával a nag-yobh birtokosság által adandó földbirtok (32 hold) haszonélvezete jelentékenyen megjavít. Magtár 61 köböl búza. Bortár 300 icze. Ezen kívül van az egyháznak 9 belső telke, melyek haszonbérbe advák. Ezeknek pótló megjegyzése után folytassuk az érmelléki egyházak történetét; következik: 119. A jelenleg 900-nál több lelket számláló népes és életerős szakácsi egyház is egyike e vidék legrégibb reformált anya-egyházainak, de hogy épen melyik évben és minő viszonyok között fogadta el a megtisztított vallást, azt mint legtöbb egyházainknál, úgy itt is adatok hiánya miatt meghatározni hozzávetőleg sem lehet. Eégi s talán a reformatióval -egyidős temploma a falán kívül egy domboldalban állott, azonban a 17-ik század végén nagyon hihetőleg a Nagyvárad alól e vidék elpusztítására k i küldött tatárok által felégettetvén és leromboltatván, úgy állott ott romjaiban elhagyottan egész a jelen század elejéig, a midőn ez előtt mintegy 50 évvel, az elpusztult templom helyét egyik szakácsi lakos megvévén a templom fundamentomának tégláiból magának lakóházat épitett. A jelenlegi templom 1760-ban épült az egyház fő pátronusa Bölöni Sándor és neje Török Krisztina segélyük és buzgólkodásuk következtében, a mint ezt a templom falán s ugyancsak a templomban látható következő feliratok bizonyítják : naltare sinceri cordis inquo. spect. ac gros: D. ALE- XAN I). BÖLÖNI. de Ead: haer: inkemer I. Gottus Szolnok mediocr : ord: V : Comes et Consors ejus CHRISTINA TÖRÖK Fundatores unacum ECCLESIA REFO R:SZA-

5 K A C S IE N B IS litant Templumque hoc = D E L Teropt: maxim : auxilio clementique Reginae M Á R IÁ É T H E R E b la E indultu Annis ah hinc tribus ex fundamento erigi coeptum : tandem anno 1760 die 9-a Novemhris S: S: Trinitati et individuae unitati dicant dedicant et in perpetuum custodiendum conservandum de voto corde commendant Ezek szerint az uj templom nevezett Bölöni Sándor és neje Török Krisztina buzgólkodásuk és tetemes anyagi segélyezésük mellett elkészülvén, az egyház hálából megengedte, hogy a nevezett buzgó lelkű pátronus családja számára a templom alá kriptát építhessen, s ezen kriptába temetkezik máig is a Bölöni család. Az igy felépült templom azonban a béke és nyugalmas hazai viszonyok folytán felszaporodott hívek befogadására szűk lévén, 1833-ban egy szárny épülettel megtoldatofct. / 1836-ban a község nagy részét elhamvasztó tűzvész az egyháznak is tetemes kárt okozott, mert mind papi lakja, mind iskolája és tanítói lakja elégett, bele égvén a papi lakba az egyháznak sok becses, s az egyház történetét illetőleg érdekes okmányai, és maga az anyakönyv is csak alig volt megmenthető. /Azonban a hívek buzgósága csak hamar mindkét elégett épületet felépité. A szakácsii egyház lelkészeinek névsora következő: Örsi István őrsi István ben 4 hónapig Bethleni János Kassai György Őrsi István ismét Bajomi János Sallai János Keresztes Mihály esperes Bene Mihály Szaklányi Dániel Pataki Károly segéd pap Benedek Pál tól Szentkirályi László. 5

6 6 TJrasztali készletei közül megemlitendők: a) a régibb aranyozott ezüst borosztó pohár, ezen felirattal: 1682-ben Görgei György a szakácsi ecclesianak." b) Egy abrosz ezen felirattal: Nagy Sára adta Eezer 7 száz 10 hatban." c) Keresztelő pohár: készíttette 1750-ben Bölöni Sándor és Török Susánna. Van az egyháznak két harangja, az egyik régi, melynek törtbetüjü feliratából csak enynyi olvasható tisztán Óra pro nobis ; a másik 1851-ben öntetett azoá harang helyébe, mely 1848-ban a honvédelmi magyar kormánynak ágyuöntés végett ajándékoz tatott oda. Az egyház vagyona 15 hold föld, egy száraz malom. Magtár 60 köböl ben eddigi vegyes iskolája mellé egy leány iskolát állított az egyház, melyre alapul szolgál a község által e czólra az egyháznak ajándékozott 2000 forint értékű államkölcsön. Legrégibb anyakönyve 1786-ban kezdődik. FV. Ákost. Ákos már a reformáczió előtt is jelentékeny, eredetét az Árpádok korában nyert, és nagyszámú nemes családok által lakott községe volt Középszolnok vármegyének, hol ezen megye gyakran tartotta is gyűléseit; igy például az Ákoson aug. 30-án tartott megyei közgyűlésen hirdettetett ki a nagy emlékű Bethlen Gábornak 1629 julius 13-ikáról keltezett azon diplomája, melynek erejénél fogva a szilágyi tractus papjai s azoknak mindkét nemen levő gyermekei a valóságos és kétségtelen nemesek közé felvétettek. Hogy a megtisztított vallást mindjárt a reformácziónak e vidéken kezdődő terjedése alkalmával bevette, azt habár positiv történeti ténynyel nem igazolhatjuk is, még is kétségtelennek kell tartanunk, mert fel sem lehet tenni, hogy a B é lt éktől, tehát a nagy buzgóságu reformátor Boldi Sebestyén és Erdődről a Drágfi Gáspár és Kopácsi István lakó

7 helyeiktől alig pár órányi távolságra fekvő tiszta magyar ajkú Ákos ezek fellépésük, hóditó befolyásuk előtt sziikkeblüleg elzárkózhatott volna, de ezen kívül maga azon tény, hogy a 1 5 ' dik században épült monumentális gothstylu kéttornyú gyönyörű temploma nem csak jelenleg is a reformált egyház birtokában van, de emlékezetet haladó idők óta is mindig a reformátusoké volt, tisztán mutatja, hogy a ma is alig nehány kivétellel tisztán magyar ajkú és ref. vallásu Ákos, Tasnáddal csaknem egyidőben vette be a reformált vallást. A mi ezen egyház XYI. XYII. XYIII. századbeli életét illeti, arról csak nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, annyit azonban biztosan állíthatunk, hogy mindazon szomorú pusztítások-, rablóbandajáratok, melyek e vidéken az említett három század alatt csaknem folytonosan dühöngtek, a melyeket Tasnád leírásában részletesen ismertettünk is, Ákos és a többi e vidékbeli ref. egyház felett is ép oly pusztítókig és rabolólag vonultak keresztül, mint a központot képező Tasnád felett. Hogy nevezetesen Ákos már a XVII-dik század elején is sok szenvedésen ment keresztül, a melyek alatt temploma is elpusztittatván, csak 1642-ben épülhetett fel újonnan, de a mely ujonnani felépülést ismét a lég siralmasabb és csaknem 90 évig tartó gyász és pusztítás követett, ennek bizonyságául idézzük a következő verset, mely az akkori pap Szentesi Keresztes Mihály által az egyház egyik jegyzőkönyvébe Íratott s a hol ma is olvasható: Sokrendbeli gyászos 'pusztulási után Ezerhatszáz-negyvenkettödikben osztán Vidulást mint phoenix hamvából újulván Vett vala e ház is, régi gyásza múlván, De ja j gonosz pogány ezt miként boszulá, Bosszúságát tűz által rajta ottan állá, Kilenez tizes számig e ház is gyászold Szörnyű ja jjá t 's kik közt ujulását várá: lm az ezerhétszáz harminczkettödikben Török János és Papp Kata Istenekben Bízván nagy örömmel a gyászt öle is félben Szakaszták s e tornyot ujiták csak kelten. 7

8 8 így teliát egy kegyes házaspár buzgólkodása folytán a 90 évig fedetlenül és elhagyottan álló templom és tornyai végre 1732-hen fedél alá kerülvén, kijavíttattak ban a torony elavult fedélzete megujitfcatott, újra zsendelyeztetett és mindenik torony 90 font nehézségű gombbal ókesittetett ben ugyanez történt a templom avult fedélzetével is, azonban még kívül belől meszelést takarítást vár ma is, a mit ezen építészeti tekintetben is nevezetes mü az egyház tagjaitól méltán meg is érdemelne. Tornyai közül az egyik üresen áll, a másikban van két harang. Az egyház lelkészeinek névsora a mint az 1701-ik éven kezdődőleg egyik jegyzőkönyven feljegyezve található a következő : 1. Körtvélyesi János. 2. Szombati Pál. 3. Nagyari Márton. 4. Pataki János. 5. Bánpataki János. 6. Enyedi András. V. Pesti Mihály. 8. Szentpéteri György. 9. Gödé Ferencz. 10. Szathmári János. 11. Ötvös Harsáuyi István. 12. Losonczi János. 13. Makódí Mihály esperes. 14. Szentesi Keresztes Mihály esperes. 15. Heczei Pál esperes. 16. Pávai István Sepsi-köröspataki Költő László Beke László Bányai István segéd pap. 20. Szól György S.-köröspataki Költő László Kelemen András 1847-től Urasztali készletei legnagyobb részt a XVIII-ik századból valók; legértékesebb:

9 1) Egy aranyozott ezüst borosztó pohár, szép mivíi czirádákkal felírás nélkül. 2) Egy czin kanna következő felirattal: Anno Domini 1710 die 22X-bris átkozott légyen a ki eltulajdonítja az urasztalától. Én Szekeresi Nagy István az ákosi szent ekklezsiának adtam. 3) Másik czin kanna, felírva rá Én Szo ni á d i I s t ván az Ákosi ekklezsiának adtam 1714 Eehr ) Egy térítőn ilyen felirat: Anno Domini 1711 die 23 máj. Sípos Jánosnó, Selymes Ilona adta az ákosiecclesia, hogy használja Isten dicsőségére. 5) Egy térítőn arany fonallal hímezve, a következő felirat: Ts. Ns. Nagy Bői. Bölöni Gáspár Ts. Ns. Telegdi Csanádi Anna 1778 eta 26 Juh 6) Ismét egy térítőn ilyen felirat: N s. K ö r e n d i N a gy SándornóNs. M. Veres Juliánná az anyaszentegyház iránt való szeret étből M. V. F Van két harang következő feliratokkal: 1) A nagyobb harangon: Azákosi reformatasz. ekklezsia öntette maga költségén 1800 öntött engem Lázár János Tasnádi harangöntő. 2. Akisebben: Azákosi reformata sz. ekklezsia maga költségén öntette Anno 1800 ; fennebb az oldalán öntette volt 1742-ben Veres Mihály feleség. Veres Katával 120 frt volt ismét más helyen F Ild it me Johannes Lázár. Papilak s különösen az iskola régi elavult épületek melyeknek felépitésökre az egyház kirovást készített. Az egyház fekvőségei 29 hold 960 öl szántó, 10 hold 1070 öl kaszáló, 5 hold 260 öl terméketlen; ezen fekvősógekből a pap használ 22 hold 760 ölet, a tanító 3 hold 480 ölet. Tőke pénze 928 frt 50 kr o. é. Anyakönyvei 1769-bőn kezdődnek, jegyzőkönyvei ben. Érdekes a jegyzőkönyvben egy 1772-ben hozott határozat az ur asztalához járulás rende felett. 9

10 10 V. K rasm a-m ihályfalva. Tősgyökeres magyar község, régi virágzó anyaegyház. A megtisztított vallás tudományt e vidókheli több egyházakkal együtt korán bevette ugyan, azonban adatunk a kraszna-mihályíalvi egyházat illetőleg csak 1624-ről van, a menynyiben máig is meglévő borosztó kelyhón ezen felirat á ll: Én Mihályfalvi Nagy Mihály csináltattam egy poharat Istennek tiszt, a templom hasz Korábbi történetei, mint szintén elpusztittatása és viszontagságai, melyeknek pedig a vidék beli többi egyházakkal együtt ezen egyház is kétségtelenül ki volt téve a múlt századok viharaiban, adatok hiánya miatt ki nem mutathatók; azonban habár nem tudunk is megragadó jeleneteket, fontos történeti mozzanatokat felmutatni a kraszna-mihályfalvi egyház múltjából, de van annak legközelebbi időszakában egy oly felemelő jelenet, mai anyagisághoz ragaszkodó korunkból anynyira kiemelkedő történet, melyet mint a vallásos buzgóság, a fellelkesült tetterős akarat és az egyház és ennek ügyei iránti szokatlan mérvű áldozatkészség fényes példáját nagy lelki örömmel szemléltet minden a Krisztu j anyaszentegyházának felvirágzását keblén hordozó protestáns. Ugyanis 1862 septemb. 22-ikén estve tűz ütött ki a községben, mely a dühöngő szól által élesztve több magán lakokkal együtt az Isten házát is tökéletesen elhamvasztá. Az alig 559 lelket számláló egyház tagjai öszszegyiiltek, hogy romba dőlt templomuk felépítésén tanácskozzanak; csak levertség és elcsiiggedós ült a templom nélkül maradt kr.-mihályfalviak arczain, mert hiszen egy uj templomnak felépítése a különben sem kedvező időjárás mellett oly nagy tehernek látszott előttük, melynek elhordozására képtelennek hitték m agukat; ezen általános levertség és elcsiiggedós közepette jelent meg közöttük Be r e cz ky György kr.-mihályfalvi földbirtokos és főgondnok, ki egyszersmind a sz.-szolnoki egyházmegyének is tevékeny lelkes gondnoka, evangéliumi lelkesültsóg szülte buzgó szavai, föllelkesítő példaadása által oda hangolá az egyházközség áldozatkészségét, hogy egyhangúlag határozattá lön, miszerint

11 1863-ik évtől kezdve mindaddig, mig 6 templom felépül, minden gazda kivétel nélkül a templom felépítésére fogja oda adni öszszes termésének huszad részét; és a fellelkesült kr.-mihályfalviak ezt az ősök áldozatkészége mellett bátran helyet foglalható önrovatai, nem csak megígérték, hanem valósággal mindig meg is adták; ezzel és igy lön lehetséges aztán az, hogy a templom alapzata'1863 septbr 23-án, tehát az égés után egy évre ünnepélyesen letétetett, maga a templom és torony pedig mely jelen teljes elkészültsógóben külső csin, belső czélszerü elrendezés és szilárdság tekintetébeu ritkitja párját a vidéken, disze és méltó büszkesége az egyháznak év folyamán annyira elkészült, hogy benne az isteni tisztelet ugyanazon év december 13-án megkezdethetett; majd a még hátra levő építkezések is befejeztetvén és 900 o. ó. forinton szerzett díszes uj orgona is benne felállíttatván, 1870 aug. 21-én nagy számú vidéki és helybeli közönség jelenlétében, főtisztelendő és méltóságos püspök Nagy Péter ur által ünnepélyesen felszenteltetett, ki szokott megragadó ékesszóllásával nem csak elmondá az öröm és lelkesültség két könycseppjét, de azt mindnyájunk szemébe valósággal oda is varázsolá. E templom a gyalog és szekeres napszámokon kívül, melyeket a hívek természetben és oly készséggel teljesítettek, hogy a munkásokban soha fogyatkozás nem volt, került 16,800 o. é. forint kész pénzbe, és ez ily kicsiny községhez mérten oly nagyszerű áldozatnak forrása nem más volt, mint a protestáns egyház örök értékű ólőtőkóje, a vallásos nép áldozatkészsége, mely egyes buzgó egyháztagok jó példája által lelkesítve, minden idegen segély és igénybevehető töke nélkül hozta létre a valódi protestáns áldozatkész buzgóság e megható emlékét. A nagyszerű szép templom felépítését a fentebb említett önrovatai megadásán kiviil jelentékenyebb áldozataik által segítők elő a következők: Néhai T. Tóth József 300 o., é. írttal, ki ezen kívül az iskola számára is 4 hold földet adott. Néhai Marosi László és testvére néhai Osváth Gtyörgyné született Marosi Anna Pesten öntetett öszhangzatos három haranggal és a főbejáratot diszitö veres márvány ajtófelekkel. 11

12 12 Bereczky György kr.-mihályfalvi fő és e. m. algondnok 60 ezer kész téglával és 900 o. é. forinttal; ugyan ő az iskola számára 3 hold földet adott. Azonban a templom felépítésével még nem volt bevégezve az áldozatok sora, még bátra volt a papi lak és iskola felépítése, és az a nép, mely már is oly sokat áldozott, termésének huszadát még tovább is egész 1875-ik évig ismét oda ajánlá és adá a fentebbi czélra. íme ily bámulatos eredményt képes felmutatni az erős akarat, vallásos lelkesültség és az elöljárók jó példája s tapintatos bánásmódja, Yalóban e megható tény lerajzolását mi sem zárhatnék be méltóbban, mint ha főtisztelendö püspökünk szavaival azt kívánjuk Kr.-Mihály falva áldázatkész népének, hogy az TJrháza iránt tanúsított buzgó szerelmük hozza meg lelki testi áldásait, hogy miként uj templomuk tornya meszszi ellátszik a rónán, úgy az ö kegyességüknek, isteni félelmüknek jó híre legyen ismeretes a vidéken, de legyen ismeretes annak szemeiben is, ki irgalmasságot cselekszik az ötét félőkkel ezeriziglen. Megemlítjük még, hogy a papi lak és iskola felépítésére begyült termény árából, akkor midőn hozzánk az egyházra vonatkozó adatok beküldettek, 1884 forint 99 kr készpénze volt az egyháznak. Lelkészek névsora következő: 1. Kardszagi Antal Izsák 1762-ig. 2. Szebeni András Újvárosi János Hajdú János Kovács Imre Bajomi János Naszályi János Obiskuti Ferencz Fekete József Regeczi Nagy Pál Költő László 1844-től. Ezen egyház is egyike azon érmellóki egyházaknak, melyeknek a nagy nevű Bethlen Gábor a fejedelmi dózma egy

13 részét papjai fizetéséül odaajándékozta, a melynek a valósított tőke utáni kamatját a jelenlegi pap is élvezi. VI. Mrassiaa-CEéfgésiy. Ezen kisded anya-eg yház fekszik a Kraszna folyó balpartján Kr.-Mihályfalváboz északra alig félóra járásnyira. Góth stylu temploma egyike a legrégibbeknek az érmelléki egyházak templomai között, azonban hogy mikor épült s maga az egyház is mikor alakult, vagy tért át a reformált vallásra, arról semmi bizonyost nem mondhatunk; hogy azonban a XVII-ik század elején már virágzó ref. egyház létezett Kr.- Czégénybén, azt bizonyítja azon történeti tény, mely szerint a kr.-czégényi papok részére is oda ajándékozza Bethlen Gábor a fejedelmi dézma egy részét. Ugyanezen század végén és a következő XYIII. század elején a vidéken dúló hadjáratok több egyházakkal együtt Kr.-Czégényt is végpusztulásra juttatták ugyanynyira, hogyj'lámpe azon egyházak között említi Czégónyt a melyek Török és tatár pusztításoknak kitétetve, népessógöktől megfosztatva, teljes elpusztultságra jutottak. Azonban kedvezőbb idő fordultával ismét megnépesedett a hely, életre ébredt az egyház is, habár oly életerős és virágzó, mint a pusztítás előtt volt, többé nem lehetett is. i Pusztában álló romladozó templomának falait, mint ez a legrégibb jegyzőkönyvben foglalt adatokból kitetszik, ben építtették fel. Majd készen lévén a templom kívül, azt belől is felszerelte, a menynyiben 1779-ben székeket, menynyezetes prédikáló széke.t, koronát készíttet és harangot is öntet. ;Ez egyház népességi tekintetben még ezen időkben is szegény volt, mert jegyzőkönyvi adatok szerint 1804, Febr. 7-én felszámoltatván- a Ns. ref. ecclósia nagytól fogva a kicsinyig, találtatott benne 138 lélek, kik közül a bérfizetők száma 22 volt, és ez évtől kezdve, mind a lélekszám, mind a bérfizetők száma folytonosan apadt anynyira, hogy ma!j67 lélek és csak 8 bórfizetővan és ezen 13

14 14 körülmény okozza azt, hogy ezen egyház mely eleitől fogva anyaegyház volt egész 1864-ig, ez időtől kezdve lelkészt a kevés fizetésre nem nyerhetvén, anyaegyház czime mellett is csak levitai-lelkész tanitói-állomás. / Ezen egyház papjai a jegyzőkönyvi adatok nyomán a következők voltak: 1. Cengeri István Porcsalmi József Telegdi János Porcsalmi József Madarasi Péter Örsi Istváu Lukács Ferencz Bátorkeszi Fekete József Yásárhelyi József Baranyi László Viski György Porcsalmi József , 3-ad izhen. 13. Vásárhelyi József , 2-od izhen. 14. Kónya György Téglási János Bajomi János Lakó János Téglási János , 2-od izhen. 19. Cseh Mózes Gál Zsigmond Domhi Sámuel Kellemesi Lakatos János Filep Mihály Csányi Dániel Gidai János Nagy Elek Széles Imre lévita, 28. Fekete János Pataki Sándor Ez időtől kezdve Költő László ki'.-mihályfalvi lelkész heszolgálása mellett lóviták:

15 ig Marosi József ig Kolumbán Sándor től Kómann József. Temploma csaknem fedél nélkül van s pár év múlva használhatatlanná válhatik. Yan két szép összhangzatos harangja, mindkettő a jelen században öntetett. Urasztali készletei között értékes 2 darab borosztó ezüst pohár, melyek kiméiésre méltó régiségek, de hogy ki által s mikor adományoztatok, feliratok hiányában, meg nem mondható. Vagyoni állása a következő: Van két belső telke, mind kettőn meglehetős jó karban tartott épületek, ezek közül az egyikben a lóvita lakik, a másik haszonbérbe szokott adatni. Külsőségben van 30 hold szántó és kaszálója melyek közül 18 hold a lóvita használatában van. Papi és tanitói fizetés együtt, bele számítva a dózma kárpótlási 124 forint kamatot is, 250 vagy legfeljnbb 300 írtra tehető. Legrégibb anyakönyve, 1783-ban kezdődik. V I I. Ér-Szentkirály. Az ór-szentkirályi ref. egyház múltjáról csak anynyit tudunk, hogy a X vli-ik század elején már létezett mint reformált anyaegyház, minek bizonysága az, hogy Ér-Szentkirály is megnyerte Bethlen Gábortól papjai fizetéséül a fejedelmi dózma egy részét. Hogy a XVII. század folyamában, különösen ennek végén és a XVIII. század elején, ezen egyház is sokat szenvedhetett többi társaival együtt az e vidéken pusztító és romboló török- és tatár csordáktól, és hogy e szenvedései, sőt talán elpusztittatásai után ezen egyház is csak a XVIII-dik század közepe táján erősödhetett meg ismét, ez nagyon hihető, de kétségtelen adatok hiányában, ki nem mutatható. Ez egyház történetét illetőleg, még a legújabb időből is igen kevés adattal rendelkezünk. A templom menynyezetón látható felírás mutatja, hogy a templom renováltatott 15

16 16 és a menynyezet készült 1844-l)eii az ér-szentkirályi ref. nemes szentegyház költségén, Kaizler Ádám fő- és Somtüi János algondnokságukban. A torony tetőzete és bádogozása készült 1728-ban, kiujittatatt 1832-ben, ismét megujittatott 1868-ban. A szószék zöld és piros posztóval bebuzatott m. kir. zilahi törvényszéki elnök nagyságos Kaizler Imre ur ajándékából ben a tagositás bevégeztetvén az ér-szentkirályi határon, a ref. iskola részére a következő buzgó lelkű egyháztagok ajándékoztak földbirtokot, u. m. T. Veres László 1000 C o l, T. Szentkirályi László 600 dől, T. Szentkirályi Adolf örökösei 300 ö l, T. Balázsi József és társai 600 Dől, T. Szentkirályi Imre és László 200 D ől, T. Kaizler Ignáoz 400 Dől, Gróf Degenfeld Pál 4 hold, T. Losonczi József 800 Qöl, T. Szunyogh István 250 T. Török Katalin 250 T. Szunyoghi Sámuelné 600 D ő l, B. Wesselényi Ferencz 1 hold, Nagys. Kaizler Imre 80 o. é. forintot, mint két köblös földnek pénzértékét. Az ér-szentkirályi egyház népessége a múlt század végén, valamint a jelen elején is lélek között volt, jelenleg pedig csak 600; fájdalom, hogy ezen elcsüggesztő apadását ref. híveinknek kivétel nélkül, minden egyházainkban constatálhatjuk, és fő okául az aránytalanul nagy mérvű halálozást kell tartanunk. Ez egyház lelkészeinek névsora következő: 1. Makódi Mihály, Hajdú János, Csák Sámuel, Kovács Imre, Bőd Péter,

17 6. Szöllősi József, Pataki Sándor, Makrai János, Kovács Károly, 1866-tól. Clenodiumai legnagyobb részt a múlt századból valók, említést érdemelnek : 1. Egy aranyozott ezüst borosztó pohár 1622-ből; 2. egy kék porczellán 5 kupás kanna 1729-ből. Asztalterítői és abroszai oly régiek, hogy a rajtok levő kivarrott felirat alig olvasható; ajándékozásuk ideje Újabban ajándékoztak: Tiszt. Makrai János úr egy virágos szőrabroszt az úrasztalára. Tiszt. Kovács Károly szintén az urasztalára egy kék virágú selyem kendőt 1871-ben. T. Kaizler László úr szintén arra egy piros virágú selyem kendőt 1871-ben. Yan szép hangú két harangja; a nagyobbik következő felírással: Az ér-szentkirályi ref, nemes szent ecclesia a m a ga költségén öntette 1832-ben. A kisebbiken: Az ér-szentkirályi reformáta szt. ecclesia a maya költségén öntette 1848-ban. Az ér-szentkirályi ref. egyház fekvősége: 33 hold és 13 Dől. Tőkepénze 1100 frt o. é. Legrégibb anyakönyve 1767-ben kezdődik. V i l i. iér-ulmlszent. Az ér-mindszenti ref. egyház alakulását illetőleg azt mondja a száj-hagyomány., hogy a mostani róni. kath. templomot hoszszu időn keresztül a reformátusok bírták, akkor, mikor az egész falu református volt, de a múlt század közepe táján a megkevesedett számú reformátusoktól az a róm. katholikusok által elvé tetett. Ezen száj-hagyomány hitelességét bizonyítja azon történeti értékű feljegyzés, mely a nagy-váradi róm. kath. püspöki megye 1871-dik évi névtárában Mindszent után van 2 17

18 18 téve a következőkben: Ér-Mindszent antiqua parochia, mentio ejus habetur in urbario Fiscali privilegiatum oppidum Zilah concernente de anno Desiit post eundem annum. Restauvata anno (Lásd Schematismus venerabilis eléri Dioecesis magni-varadiensis pro anno Domini MDCCCLXXI. pag.j - lö.j $Ezek szerint tehát világos, hogy Ér-Miudszenten a ref. egyház csak a XVII. század második felében alakult meg véglegesen, a midőn az egész község a megtisztított vallásra térvén á lta l, magának az eddig rém. kath. templomot is megtartotta, minek következtében ott a rém. kath. egyház teljesen meg is szűnt. Az igy megalakult és megerősödött ref. egyház eg'y századig békében és háborítatlanul bírta templomát; azonban a század lefolyta alatt annál többet szenvedett a folytonosan dúló háborúk pusztításai miatt, ugyannyira, hogy a X V III. század elején annyira kipusztult belőle a magyarság, hogy Lámpé által azon desolált egyházak közé soroztatik, melyeket igy jellemez: Hoc eodem in tractu sunt complures pagi olim a Reformatis inkabitati, séd jam ob injuriam temporum Valachis et Ruthenis colonis possessi tales sunt Mindszent ete. Az ezen század elején, de különösen e század közepén ezen vidéken is ismét megerősödni kezdő római catholieismus felhasználván az ér-mindszenti egyház ezen elpusztult állapotát, a templomot erővel elfoglalta ez ezen időszakban csaknem mindennapos szokás volt és a parochiát ismét felállította 1753-ban. Az ekként templom nélkül maradt kevés számú református hívek ekkor építették a jelenlegi papilak nyugati részén azon kis fa templomot, melyet egészén a jelen század elejéig, 1813-ig használtak. Jelenleg használatban levő kisded temploma 1811-től 1813-ig épült, a mikor egyúttal a mostani papilakot és iskolát is felépilék. Legrégibb jegyzőkönyve ez egyháznak 1776-ban kezdődik Pesti József lelkész- és Gryene Péter főgondnoksága alatt, s hogy ekkor minő csekély lehetett az egyház népessége, mutatja

19 az, hogy egy évre 1, vagy legfellebb 2, születés és halálozás van hejegyezve, de a mely gyorsan növekszik 1820-ig, itt azonban a népesedés növekedése megállt, nemcsak, hanem a legközelebbi években ezen egyház kebelében is folytonos apadás észlelhető. Lelkészei a feljegyzések szerint a következők voltak: 1. Pesti József, 1786-ig. 2. Örsi István, Sarkadi Nagy Mihály, Porcsalmi József, Lakatos János, Sómogyi Ferencz, Lukács Ferencz, Odor Imre, Naszályi János, Téglási János, Yárkonyi István, Pásztor Dániel, Csányi Dániel, Török Ferencz, 1867-től. Urasztali készletei értéktelen, minden felírás nélküli ónedények, kivétel nélkül a jelen századból valók. Alig egy mázsa nehézségit harangját hogy ki és mikor készíttette, nem tudható. A tagosítás előtt 5 vagy 6 boglyás réten kiviil az egyház más fekvőséggel nem birt, minek következtében a mindszenti ref. pap már a múlt század végén is az ér-girolti elpusztult ref. egyház földjét használta, mint használja ma isj Azonban az 1866-ban történt tagosítás alkalmával a ref. vallásu birtokosok saját földjeikből 52 cat. holdat adtak a mindszenti ref. egyháznak, melyből 20-at a pap, 10-et a tanító, a többit az egyház használ. Tőkepénze 472 frt o. é. 'Magtára 52 köböl s 2 véka, 19 2*

20 20 I X. É r - K & v & s. Adatok hiánya miatt nagyon kevés az, a mit ez egyház, múltjáról mondhatunk, annyi azonban bizonyos, hogy ez legújabb keletkezésű érmelléki egyházaink közt, ugyannyira, hogy róla a Lámpe históriájában hol pedig elpusztult régibb egyházaink is felemlitvók egy szó emlékezet sincs. Ér-Kávás eredetileg oláh község volt, és a legelső magyar család benne a most is virágzó Kávási család volt, de erről is csak ban van az első említés. Minden körülményeket összevetve, ezen egyház keletkezését nem tehetjük előbb a XVIII. század kezdeténél, a mikor a kevés számú magyar ajkú ref. lakosok egyházzá alakulván, az isteni tisztelet tartása végett maguknak egy kis fatemplomot építettek, mely kisded temploma jegyzőkönyvi feljegyzés szerint 1792-ben renováltatok. A mostani, torony nélküli egyszerű kis templom az egyház költségén az ér-girolti elpusztult egyház templomának e czélra megvásárolt tégláiból épült 1824-ben. Az egyház épületei közül a papilak 1864-ben épült, az iskola és tanítói lak jelenleg épül. Lelkészei a következők voltak: 1. Tasi István, Pesti József, Benkő Sámuel, Makódi József, Parlagi Pál, Böszörményi István, Újvárosi János, Csengeri P ál, Í Dóczi Ferencz, Parlagi Pál ismét. 11. Kónya György, Lakatos János, Kónya György, ismét. 14. Balázsi János, 1830.

21 15. Cseh Mózes, Dombi Sámuel, Parlagi E le k, Grál Zsigmond, Gidai János, Meszesi László, 1857-től 1874-ig. A meglevő clenodiumokat ór-kávási birtokos br. Bánffyós gr. Kemény családok ajándékozták a múlt század végén és a jelen elején. Több darab úrasztali edényt és terítéket ajándékoztak 1861-ben Kávássy Zsuzsánna és Dóczi Polixéna. A múlt évi bécsi közkiállitáson vettek az egyház részére egy ezüst poharat és egy ezüst tányért Kovács Mihály és neje Kabós Borbála ér-kávási buzgó lelkű birtokosok. Az egyház két harangja haranglábon a templom közelében áll, a nagyobbik mintegy 1V2 mázsás, öntetett az egyház költségén 1836-ban a régi meghasadt harang anyagjából; a másik egy 25 fontos csengő, hogy honnan került az egyház birtokába, nem tudható; a rajta levő felirat olvashatatlan ; a jegyzőkönyvek szerint, mikor a kis fatemplom megvolt, ezen csengettyű egy kétágú ákáczfán állott. Az egyház fekvősége 134 és V* vékás szántó, 10 hold és 1200 Dől kaszáló, 410 Dől terméketlen; ezekből a pap használ 94 vékás szántót, 6 hold és 200 Dől kaszálót, a tanító használ 267a vékás szántót, 4 hold 400 Dől kaszálót. Magtár 180 véka gabona. Legrégibb jegyzőkönyve 1786-ban kezdődik. X a Ér-JSzodoró. Az ér-szodorói ref. egyház keletkezése minden valószinüséggel azon időre esik, a mikor a reformácziót érmellóki legtöbb egyházaink is bevették, tehát mindjárt a reformácziónak e vidókeni elterjedése idejére; hogy az egyház már a XVIII-ik század elején fennállott, kétségtelen bizonyság reá dicső emlékű Bethlen Gábor fejedelemnek azon adománylevele, melyben az ér-szodori és tövisedi határok összes dézmájának 21

22 22 egy részét az ér-szodorói ref. lelkész fizetéséül adományozza, mely adománylevelet I. Kákóczi György fejedelem is megerősített 1633, májusában, A megtisztított vallás-tudományt Ér-Szodoróra nagyon hihetőleg az Ér-szodorói Szodoray és Véghváry családok vitték be, mint a kik akkor tájban az egész helységet bírták, mit bizonyít azon tény, hogy a helység két utczája közül az egyik Yéghvári, a másik Szó dórái utcza nevet viselt és visel ma is, birtokosai után. A Yéghvári családról korunkra semmi az egyházat érdeklő nevezetes esemény nem szállott át, anynyi azonban bizonyos, hogy az egyház régi temploma, mely téglából volt építve, és a papilak, mint szintén az iskola telke is, a Véghv á r i utczában volt, a miből következtetve, mind a reformáczió terjesztőjéül, mind a megalakult ref. egyház főpátronusaiul, mégis a Véghváriakat kell tartanunk. A fentebb említett templom- és egyházi telkek később a Szodorai család által kisebb terjedelmű helyiséggel cseréltetvén el, ezen helységre az erősebb anyagú templom helyett, egy kisded szerit fatemplom építtetett; hogy e csere mikör és melyik évben, minő feltételek alatt történt, azt biztos adatok hiányában ki nem mutathatjuk ugyan, azonban azt hiszszük, még sem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy mind ez nem történhetett máskor, mint a XVIl-ik század végén, azon szomorú korszakban, melyet ekként ir le Lampe az ő-egyháztörténetében :»Sunt etiam adhuc dum hódié multi loci in desolatione, qiáa haec pars Hungáriáé frequentioribus Turcorum Tatarorttmque exursionibus fuerit exposita, misere plebs in pagi constitida, gumentorum insta.1 in captivitatem est cibaeta, citque ita Ecclesiae et pagi incolis orbati in vastitatem abire hoc incensu p a g i sunt sequentes Szodorő etc. Ezen szomorú és fájdalmas korszak lezajlása után történhetett tehát az, hogy a lassanként népesedni kezdő, de általában mégis szegény és kevés tagból álló egyház, előbbi nagyobb terjedelmű helyiségeit puszta templomával együtt elcserélte a

23 Szodorai család által ajánlott kisebb helyiségekkel, kik hihetőleg a kisszerű fatemplom felépítését is magukra -vállalták. Biztos adatok hiánya miatt ugyanezen korra kell tennünk azon másképp megfoghatatlan tényt i s, hogy a ref. pap számára adott fejedelmi dézma egy része a román pap részére elfoglaltatott, melyet az valósággal ma is élvez. Alig heverte ki azonban az ér-szodorói egyház ezen végmegsemmisüléssel határos elpusztittatását, midőn a XVIII-dik század elején újabb csapás érte, a menynyiben tűzvész hamvasztá el templomát, papilakját..és minden többi egyházi épületeit beeses irományaival együtt, j A leégett fatemplom helyett ismét új fatemplom épült 1740-ben, nádfedélzettel, és ez a templom használtatott egész 1830-ig, a mikor a jelenlegi díszes templom a hívek buzgósága, több birtokos úri családok, különösen csász. kir. őrnagy Ér-szodorai Szodorai Károly áldozatkészsége folytán elkészülvén, az isteni tisztelet tartására felszenteltetett. Alig örülhettek azonban a szodorai buzgó hívek új templomuk felépülése felett, midőn 4 év múlva az új templomot is súlyos csapás érte az 1834-ik évi erős földingás által, ugyanis, anynyira megszaggattatott és öszszerepedezett a templom, hogy sok időre használhatatlan lett. Igazitgatták, erösitgettók ugyan több ízben ezt a hívek, de alapjában lévén megszakadva, tartós még sem lehetett; az isteni tisztelet benne csak életveszéllyel folytattathatott,/mig végre 1868-ban az egyháztagok áldozatkészsége folytán vasakkal foglaltatván körül, az egész templom alaposan kijavíttatott, csinos külsejű, bádogfedélzetü toronynyal kitoldatott, 1869 oct. havában ünnepélyesen felszenteltetett. Azon 2835 forint o. é., melybe e munkálat került, kevés kivétellel, az egyház buzgó tagjai áldozat-készségének gyümölcse. Az egyház régibb és újabb pátronusai közül hálás elismeréssel említhetők fel: Ér-szodorói Szodoray Károly, cs. kir. őrnagy, krj azonkívül, hogy az új templom építéséhez tetemes készpénzt ajándékozott, 1836-ban egy aranyozott ezüst tányért és aranyozott, ezüst poharat adott. Továbbá 1000 ezüst frtot tett le sz. kir. Debreczen város pénz 23

24 24 tárába alaptőkéül, 1839 aug. 1-jén, oly világos meghagyás mellett, hogy ezen 1000 ezüst forintot az ér-szodorói ref. egyháznak adja oly végből, hogy annak 5 %-li kamatjából 20 frt illeti az egyházat, 20 a papot, 10 a tanitót minden évben. Yégre halála után több becses könyvekkel és egy könyvtartó szekrényuyel ajándékozta meg az egyházat, m elyet, mint születése e helyét, egész életén keresztül kiválólag kegyelt és szeretett. Megemlítendő az 1862-ben elhunyt Kibódi Gergelyfi G-yörgynö sz. Nagy Zsuzsánna. ki 1850-ben egy anyakönyvet, egy kenyérvágó kést, az úrasztalára egy szőnyeget és egy igen szép finom selyem takarót, végre végrendeletig 200 o. ó. forintot adott az egyháznak. Yégre a számos kisebb-nagyobb értékű adományozások mellett felemlítjük ns Papi Yeress Sándort és nejét Bánn Teréziát, kik 1871-ben egy csinos kiilsejü és szép hangú harangot öntettek az egyház számára. Ezen egyház papjai közül a következők neveit találjuk feljegyezve : 1. Veszprémi István, Kardos Q-yörgy, Rákosi Márton, Gödé Ferencz, Bakó János, Makódi János, Téglási János, Csobot István, Debreczeni Pap Dániel, 1812 ' Makódi Márton, Arárkonyi István, Barcza Dániel, Gidai János, Fazékas Ferencz, 1844-től. Az egyház régi clenodiumai közül érdekesebbek egy borosztó czín kanna, melyet Tikos János ajándékozott 1740-ben; egy aranyozott ezüst pohár, melyet ugyancsak 1840-ben Szodorai Krisztina adott; de a melyet később a

25 tűz által minden clenodiumaitól megfosztott ó.-pályii ref. egyháznak adott a szodorai egyház; a többi úrasztali készletek mind a legújabb időkből valók. Az egyház legrégibb anyakönyve 1777-ben, legrégibb jegyzőkönyve pedig 1782-ben kezdődik. A lelkész fizetése újabb felszámitás szerint 297 frt 91 kr. Fekvősóge van az egyháznak a lelkész használatában: szántó 3 hold 655 Dől, kaszáló 11 hold 622 Dől, ennek harmadát a tanító használja. A tövissedi határon a legközelebbi tagosítás alkalmával az illető birtokos urak, az ér-szodorói ref. lelkész kérelme folytán, annak használatára 3 hold szántóföldet adományoztak. X I. Tasnád-Szántó már a reformácziót megelőző időkben nevezetes és városi szabadalmakkal bíró kiváltságos hely volt, melyet a magokat ugyan innen Tasnád-Szántaiaknak nevezett Becskyek bírtak a legrégibb időtől kezdve, a mely család az ország legnevezetesebb fő úri családaival, mint a Csákyak, Laczkok, leszármazási rokonságban állott. Maga a fenntebb idézett nagy-váradi Schematismus azt jegyzi meg T.-Szálltóról Tasnád Szántó oppidum parochia antiqua perhibente namque tabidaris T. Famíliáé, nobilkm Becsky de Tasnád-Szántó jani anno 1444 floruit. Tasnád-Szántó határozottan egyike volt azon egyházaknak, melyek e vidéken a reformált vallást leghamarább bevették, minek kétségtelen bizonysága azon történeti tény, hogy a római kát. egyház itt már 1544-ben teljesen megszűnt parochia anno 1544 desiit úgy mond a fenntebb említett Schematismus. Tasnád-Szántó reíormácziója történetét illetőleg érdekes eseményt őrzött meg a Becsky családban utódról utódra átszállóit következő száj-hagyomány, a melyet habár Írott okmányokkal igazolni nem áll is most hatalmunkban, de mivel a hagyomány a nevezett család kebelében firól fira híven megőrizve él, mivel ezt illetőleg a családi levéltárban okmány is található, s mivel végre a család egyik teljes hitelű tagjától hallottuk: hitelesnek kell tartanunk. 25

26 26 A családi hagyomány szerint Tasnád-Szántót azon időben, midőn a reformáczió e vidéken is terjedni kezdett, Tasnád- Szántai Becsky István Sebestyénnek és Szepessi Katának fiu k Közép-Szolnokmegye alispánja bírta (meghalt 1560.), ő megismerkedvén a megtisztított vallás-tudománynyal, arra nem csak maga tért által családjával, hanem egész községét is általtéritette, minek következtében a templomot is, mely eddig rém. katholikusoké volt, a megtisztított vallást követők számára el akarta foglalni, azonban ennek az akkori rém. kath. plebanus teljes erejével ellene szegült, minek következése a lön, hogy az ellenszegülés miatt felbőszült Becsky István a plebanust az oltár előtt saját kezeivel megölte és a templomot a reformátusoknak átadta. Természetes, hogy ezen merész tett nem maradhatott büntetés nélkül, a menynyiben ezen tettéért a Becsky család szántói jószágát elvesztette, és csak később, Istvánnak fia György nyerte azt viszsza, miután viszszatért a róm. kath. vallásra, de csakis a pápa közbenjárása által. Azonban Becsky István e határozott merész fellépésének mégis n rg le tt a reformácziót elősegítő azon fontos következménye, hogy ez időtől kezdve, egész Tasnád-Szántó kivétel nélkül, határozottan a megtisztított vallást követte. S mint ilyen, virágzó életerős ref. egyház volt egész a XVII. század utolsó negyedéig, a melytől kezdve azonban a gyakori török és tatár pusztítások miatt auynyira kipusztult és elnéptelenedett, hogy a benne lakó földbirtokosok, hogy földjeik parlagon ne heverjenek, kénytelenek voltak a kipusztult magyar családok helyére oláhokat telepíteni. Majd a Eákóczi-fóle szabadságharcz alatt ezek is nagy mérvben elpusztulván, a régi virágzó tiszta magyar ajkú népes város a múlt század közepe felé szegény és néptelen községgé olvadt le, hova később a népesség szaporítása végett svábok is telepíttetvén, ma megüti ugyan lakó sainak száma a 2000-et, de ezek közül csak 240 a magyar és református, a többi pedig legnagyobb része oláh, róm. kath. és izraelita. A svábok betelepítése után a róm. kath. egyház is újra felállittatott 1829-ben.;' (Lásd Schematismus.) A fennt említett háborús időkben, de különösen a Eákóczi-fóle hadjáratok alatt a helységgel együtt a régi templom is teljesen

27 elpusztulván, a kevés számra olvadt reformátusok egy kis patics-falu templomot építettek mindjárt a múlt század második tizedében, mely kisszerű templom egész 1864-ig fennállott és használtatott. Már 1853-ban lépéseket tett ugyan a tasnád-szántói egyház a végett, hogy az iskola telkén egy a kornak és a megszaporodott hívek számának megfelelő díszes templomot építsen, azonban az azon korban fennálló úgynevezett Bau-directio, mely a középületek terveinek átvizsgálására volt hivatva, s melynek jóváhagyása nélkül semmi középületet felállítani nem volt szabad, minő befolyás következtében, azt nem keressü k, -elég a hozzá, hogy az elébe felterjesztett tervet egész 1861-ig magánál tartotta, a mikor végre sok sürgetés és utánjárás után azt kiadván, a tasnádszántaiak csakugyan hozzá kezdettek templomuk építéséhez, a melyet ezen egyház kiváló buzgóságu kegyurai n. m. gróf Mikó Imre ő nagyméltósága és néhai báró Radák Istvánná sz. gróf R hódéi Klára ö nagysága tetemes segélyezésük és adományaikkal csakugyan felépítettek 1864-ben, a mely évben, daczára annak, hogy a templom belső felszerelésének még némi hiányai voltak, ünnepélyesen fel is szenteltek. Az új templom az iskola-telekre építtetvén, és ennek következtében az iskola és tanítói lak egy roncsolt patics-falu kis ház is lerontatván, az egyház kegyes szivü pátrónájához néhai Radák István bárónőhöz folyamodott ismét, ki az egyház kérését meghallgatván, a piaczi téren fekvő kát szoba és egy konyhából álló cselédlakát, a telekből hozzá szakított veteményes kerttel együtt, azonnal kegyesen oda is ajándékozta örökidőkre az egyháznak iskola és tanitólakul, melyről az adománylevól az egyház levéltárában, másolatban feltalálható. Az ezek szerint új templommal és iskolával ellátott egyház a templom belső felszerelésének s hiányai kiegészítéséhez volt fogandó, midőn a sokat szenvedett híveket újabb súlyos csapás érte, mert 1866 julius 6-kán délelőtt tűz ütött ki a helység közepén, a melynek 40 ház és melléképületein kivül a papilak is martaléka le tt, j s igy már ekkor mindenek előtt a papilak felépítéséről kellett gondoskodni az egyháznak, mi 27

28 28 a fenntebb nevezett kegyes lelkit pártfogók nagymérvű adományozásai folytán sikerült is anynyira, hogy még azon óv december havában a hajlók nélkül maradt és a tűz miatt csaknem mindenét elvesztett papi család az üj papilak egyik szobájába beköltözhetett, a következő 1868-ban báró R ád ált Ádám ö nagysága örökölvén a tasnád-szántai uradalmat, feledhetetlen emlékű jó édes anyja adományát azzal tetőzte, hogy az iskola és tanitói laknak adott kis egyszerű házat a kor és kívánalmainak megfelelő díszes iskolává alakította által, megnagyobbítván a telket is, édes anyja emlékére saját költségén. Ugyanekkor 50 frtot o. ó. tett le orgona-alapul; végre, mind a pap-, mind a tanító fizetését évenként írttal javította. A legközelebb lefolyt tagosítás alkalmával pedig ugyancsak a báró ő nagysága saját birtokából 12 hold földdel ajándékozta meg az egyházat oly móddal, hogy ebből 6 hold a pap-, 6 hold pedig a tanító által használtassák. Adjon isten sok ily kegyes szivü pártfogót szegény ref. egyházainkuak, a buzgó lelkű bárónak pedig hoszszu boldog életet! Lelkészei az egyháznak, miként azt a régibb nagyon hiányos anyakönyvből ki lehetett betűzni, a következők: Harsányi István, Rákosi Márton, Berekszászi Márton, Bodai János, Varga István, Benkö Sámuel, Jakab Izsák, Lukács Ferencz, Kónya György, Obis Ferencz, Balázsi János, Kónya György ismét Bajomi János, nem lehet tudni, Szarvas János, Jósa András, 1854-től Kovács Ferencz.

29 A tűzvész alkalmával az egyház ládája, benne több iratok és a használatban nem levő régibb liraszfcali teritök elégtek; azonban az újabb és használatban levő clenodiumok a templomban tartatván, megmaradtak; ezek legtöbbnyire a jelen századból valók és legnagyobb részt a boldog emlékű Radák báróné ajándékai; értékesebbek 2 aranyozott ezüst tányér és egy aranyozott borosztó pohár, a fennt tisztelt bárónő ajándékai. A szószék diszes szőnyegét készíttette hídvégi gr. Mikó Anna ő nagysága. Van két harangja, melyek, mivel a torony még nincsen bevógezve, csak falábakon állanak. A nagyobbikön következő felirat van: Fudit me Henricus H ornén M. Varadivá anno a T. Szántói sz. Ekklesia Isten dicsőségére saját költségén öntette, A kisebb inkább csengetyü, mint harang, rajta olvashatatlan felirat. Fekvősége van az egyháznak: d) a szántai határon 13 hold 823 Dől szántó és 9 hold 800 D ől kaszáló; b) a szilvási határon 18 hold szántóföld. Mindezeknek V8-át a pap, Vs-át pedig a tanító használja. Tőkepénze van 200 írt 42 kr. o. é. Temetőhelyül és faiskolául kiszakittatott a tagosítás alkalmával 1 1 hold. A papi fizetés írtra tehető. 29 XIL Ér-Körös. Ér-Kőrös a magát Ér-Kőrösről s még inkább Szilágyit ám s ónról írott Kérr esi (Körösi) családé volt, mely család a XV-ik században a nagyobb birtokos magyar családok közé tartozott, A reformácziónak e vidékem elterjedésére következő években a ref. vallási! Sámsoni Körösi János volt Középszolnokmegye alispánja. Ennek fijában 1600 elején a család férfi ága kihalván, az egész Kőröst már 1626-ban a leány ágoni utódok név szerint igen kis részben Körösi Gergely leánya Kata Antosnó, nagyobb részben

30 30 pedig Körösi Gergely özvegye Paxi Margit és ennek férjnél levő leányai Kata és Anna örökölték. Az emlitett Paxi Margit leányaival és vejeivel bizonyos egyességre lépett az örökösödés iránt 1626 február 4-kén. Ezen időben, a fentemlitett birtokos nők által adatott az ér-kőrösi ref. egyháznak a templom telke; ezen időben kellett épülni a még akkor igen kevés házból álló és igen kevés lakossal biró helységben azon kisszerű régi templomnak is, melynek szélessége 4 öl, hoszsza is 4 öl volt. Ezen idő előtt önálló egyház nem volt és nem is lehetett Ér-Kőrös, ezt bizonyltja a helységnek azon időben igen csekély kiterjedése, a lakosoknak különböző vallásfelekezetekhez tartozása, s bizonyltja végre az i s, hogy ezen időt megelőzőleg sem papjáról, sem jegyzőkönyveiről még csak emlékezet sincsen. /Az éledni és erősödni kezdő kisded reform, egyházat azonban nehéz csapások és szenvedések érték a XVII-dik század végén, de különösen a XYIII-ik század elején, melyeknek következtében az anynyira elpusztult, hogy Lámpe azon egyházak közé számlálja, melyek még az ő idejében is a török és tatár csordák által elnéptelenitve, mint desolata egyházak, pusztán állottak. A XVIII. század közepe után békésebb hangulatú idők állván be e sokat szenvedett szegény haza s benne e vidék népeire is, a szétzüllött, kipusztitott református magyarság e vidéken is újra szervezkedni, egyháza romjainak felépitéséhez hozzá fogni kezdett. így történt ez Ér-Kőrösön is, hol 1757-ben a régi parányi kis templom nemcsak ismét fedél alá vétetett, de jóval meg is nagyobbittatott, mint ez a menynyezet és fal öszszetoldásából, az ablakok különböző nagyságából és a menynyezéten olvasható következő feliratból is kitetszik: Felséges Mária Therésia Magyarország királynéja birodalmának nyugalma alatt épült ezen templom, ö felségéhez való hivségimkböl énekeljük Zsolt. L X I. 78. A király életének esztendejét szaporítsd meg, Lakozzék mind örökké az Isten előtt, készíts kegyelmességet és igazságot, melyek megőrizzék ötét A

31 Ez után három évvel 1760-ban kezdődik az eg yház legrégibb jegyzőkönyve ily felirattal: Er-Körösi Reformaía E g y ház Diáriuma, melyben fel vágynak írva : 1-ör az jecclesiának urasztalához váló edényei és egyéb portékái. 2-or a házasok ősszeesketésének ideje. 3 -szór a született csecsemők keresztelésének napja. 4-er a halottak meghalásának és eltemettetésének ideje. 5-ör az ecclésia jövedelmecskéi és kötvényi s kivált azoktól conferált beneficium, kik a múlt időkben kevés pénzzel a templom építését segítették. Kezdettek pedig az abban váló consignatiók annó 1163-ban Tiszteletes Rákosi Márton uram Predicátorságában és Hálmágyi Ferencz Főcurátorságában. Érdekes ezen jegyzőkönyvnek, vagy mint nevezve van diariumnak 2-ik lapja, melyen az urasztali készletek s azok kegyadományozóinak nevei vannak leírva s mint ilyet közöljük azt szóról szóra a következőkben: 1-ször. Egy lenekig öblös ezüst pohár felső széle aranyos K. T. betű rajta, melyet adott volt néhai idvezült Nagy Andrásné, Kéczi Anna aszszony. 2- or. Egy kisded ón kanna félmeszelyes, fedéllel, melyet néhai Bernáth Zsigmondnó, Dancs Éva conferált volt. 3- or. Egy iczés fedeles ón kanna, melyet Bernát Sára ajándékozott er. Egy óntányér, melyen az egész czipó szokott állani, ugyanakkor ajándékoztatok. 5- ör. Egy más óntányér a 12 apostolok képével, Bernát Anna adta. 6- or. Két kisded keresztelő kanna, melyeket vett néhai Hálmágyi Ferencz s a vételben pótolta Rácz Ádám uram is. Az egyik Hatvanban az eccléz úának adódott. 7- er. Egy szép sahos nagy abrosz, melyet említett Kéczi Anna aszszony adott volt. 8- or. Egy más sáhos abrosz nagy czikkelyekben fehér kötéssel, széle fehér csipkével kicsipkézve, készítette Bernáth Sára maga. 9- er. Egy szép aranynyal varrott patyolat keszkenő, körül arany csipke rajta, melyet Szentmihályi Pálné, Bernáth Éva aszszony adott, ki testvére volt Bernáth Sárának. 31

32 32 10-er. Egy szép aranynyal varrott keszkenő, néhai Bernátli Istvánná, Fráter Éva aszszony adott volt. 11. Egy fél selyem keszkenő, melyet Kövér G-áborné, Uszbai Borbála aszszony adott volt, ki Kövér Gábor ur édes anyja volt. 12. Egy közepén fehér csipkés sima vászon abrosz, melyről közönségesen az tar tátik, hogy néhai Dancs Éva 80 éves korában szőtte volna. Egy záros persely is van, néhai Diószegi Pálné Fáy Zsuzsánna ajándéka. Ezen specificatiót, mint szintén a 3-ik lapon látható szerződést is sajátkezüleg irta be a jegyzőkönyvbe Halmágyi Ferencz főcurátor és az egész beirás, aláírás tökéletesen egyezik is Halmágyi Ferencznek, mint Közép-Szolnokmegye alispánjának most is sok helyen feltalálható aláírásaival. Ebből és minden többi ide vonatkozó adatokból biztosan és határozottan állíthatjuk, hogy a nevezett Halmágyi Ferencz főcurátor volt nem csak a templom felépittetője, de magának az ér-körösi egyháznak is dósoláltságábóli kiemelője, újra megalakító ja. Ezen buzgólelkü főcurátorán kívül nevezetesebb főgondnokai voltak még az ujéletre kelt ér-kőrösi ref. egyháznak H almágyi László, Ferencznek fia, szintén Közép-Szolnokmegye alispánja később a tiszántúli kerületi táblának Debreczenben mint református első közbirája, Csűri László, később Dócsei László, kik e kis egyház megerősítésén, felvirágoztatásán tőlük kitelhetöleg buzgólkodtak. Jelenleg főgondnoka az ér-kőrösi ref. egyháznak t. Tóka Zsigmond e. m. ülnök, ki 1864-ben elvállalván a főgondnokságot, az 1757-ben épült és 1830-ban renovált templomot mindjárt hivataloskodása első évében újólag kijavíttatta, azután a fatornyot, melyet a felette emésztőleg átzügott egy század nagymértékben megrongált, elbontatván, a hívek buzgó közreműködése mellett 70 ezer téglát vettetett és 1869 tavaszán az épülendő torony alapját le is tétette, mely azóta anynyira felépült, hogy a kőrakásnak már alig egy ölnyi hija van, mi a kilátásba helyezett államsegély elnyerése folytán rövid időn felépittetni és teljesen elkészíttetni is fog.

33 Ezen egyház lelkészei közül a következők nevei jutottak tudómásunkra: Rákosi Miklós Somocli Ferencz Makódi János Bátorkeszi József Lakatos György rövid ideig. Tóth Mihály Sarbadi Mihály Yárközi István Naszályi János Csobod István Téglási János «Lakatos György Lakó János Molnár István Debreczeni Dániel Nagy István Nagy Elek Fogarasi Lászhj 1863-tól Tanítói közül megemlítjük Diószegi Istvánt, mint a ki nemcsak leghosszabb ideig tanitóskodott az egyházban, de mint a kinek tanítósága alatt az ór-kőrösi egyház iskolája valóságosan fel is virágozott. E különben kitűnő tanító magán életében valóságos különcz volt, igy például egész életén keresztül nőtlenül maradván folytonosan saját maga által sütött kovásztalan pogácsával ólt, disznót csak egyszer ölt, akkor is az iskola padjára rakván fel a füstölt húst a madarak télenáltal reájártak, mi azon határozatot érlelte meg benne, hogy többé nem öl a madarak részére disznót és ezen határozatához egész életén keresztül hű maradt. XIII. IPeér. Peór egyike legnépesebb és vagyonosabb községeinknek hogy mikor vette be a reformált hitet azt egész biztossággal meg nem mondhatjuk; azonban nagyon hihetőnek tartjuk, hogy 3 3 3

34 3 4 a többi órmellóki egyházaktól a teljesen magyarajku Peér séta maradhatott el, annyival inkáob nem mert Magyarország felöl Bihar vár megyének több oly tekintélyes és a reformatiót korán bevett nagy magyar községei által határozatik, a melyeknek pó'dája és hatasa még akkor is utánzásra szolgálhatott volna Peérnek, ha Tasnád, Tasnád-Szántó s a reformatiót be vett többi szomszéd érmelléki egyházak mi hatást sem gyakoroltak volna rá. Hogy a XVil-ik század elején már teljesen szervezett ref. egyház volt Pcór, azt bizonyítja legrégibb harangjának felirata, melyet a hírneves Ibrányi család egyik buzgó tagja Ibrányi Mihúly nagyváradi kapitány a H ajdúk és Magyarországi részek kormányzója öntetett 1646-bm. A peéri ref. egyháznak a XVIII. század közepéig terjedő története tökéletesen azonos a vidék többi egyházainak e korszakbeii történeteivel; a török és tatár gyakori pusztításainak rablásainak Peér is folytonosan alá volt vetve, melyeknek és az ezek után kővetkező Rákóczi szabadságharcz hadjáratainak következtében Peér is anynyira kipusztult, elnéptelenedett, hogy csak is a XVIII. száz. közepe után beállott békésebb idők alatt kezdett lassan szaparodni és népesedni, ekkor is úgy, hogy egy részről oláhok telepíttettek be az elhagyott telkekre, más részről pedig a Rákoezi-nadjáratok alkalmával teljesen elpusztitztt Ete" nevű szomszéd község és ref. egyház életben maradott lakosai is beköltöztek Peérbe. Temploma ez egyháznak három korszakban készült s mostani alakját 1820-ban nyerte, azelőtt mint a régi rom. cath. templomoknál ma is látható ablakai csak egy oldalon, ott is aprók és czélszerüetlenek voltak. A hagyomány szerint a reformatiót megelőzött időkben a mostani templom és azt környező épületek helyén az úgynevezett veres barátoknak nagy kiterjedésű klastroma állott; ezen hagyomány valódisága mellett szól azon körülmény, hogy a klastrom állítólagos helyein máig is egész falzatok alapjai találtatnak s ásatnak ki, melyeket az illető tulajdonosok valóságos tégla-bányául használnak. A templom alatt kripta van, mely régebben az Ibrányi család temetkezési helyéül szolgált.

35 Papi lakja, fiú- ős leány-iskolái jelen században épültek. A peéri egyháznál is fájdalommal észlelhető azon már több érmellóki ref. egyházainkról megjegyzett szomorú jelenség, hogy a népesség száma nagy mértékben fokozatosan apad, igy például 1820-ban még 1370 volt a peéri ref. egyházban a lelkek száma, 1837-ben már csak 1200, és ma alig üti meg az 1000-et. Az egész bérfizetők száma e század elején 140 volt, 1840-ben már csak 93 s ma nem több 50-nél, és ez is évről évre apad, mert a bérfizetés birtok aránylag történvén,..a ki bizonyos meghatározott mennyiségű földdel nembir ki esik az egész béresek közztil s lesz úgynevezett félbéres, tehát nem csak pusztul, hanem szegényedik i s ; valóban kétségbeejtő jelenség ref. egyházaink jövőjére tekintve./ Az egyház lelkészei közzül a következők nevei maradtak fenn: Szoboszlai Horváth György Bátori Gere János Sebes József Huszti György Héczei Dániel Szalai András Tóth Pál Héczei Pál , esperes. Szónási Hózső Sándor Szabó Pál Dómján Sándor Surányi Gyula 1870-től. Az egyház urasztali készletei legtöbbnyire a XYIII. század elejéről valók, említésre méltók a következők: 1. Egy ón kanna a peéri ref. ecclesiánák adta Szaklányi István 1092, 2. Egy ezüst talpas pohár, készült az ecclesia költségén Egy ezüst tányér aranyozva melyen egy oroszlán van metszve és csalmás török fejjel főiirat rajta ez: a Peéri ekklésiájé 1 óv nélkül. 4. Egy virágos kökorsó ónba foglalva Stephanus Lengyel cum Anna Ráa, ref. Peeriensi obtulit Anno 1720.a 3* 35

36 36 5. Eegy fehér keszkenő Anno Egy fehér, aranyba szegett és aranyvirágokkal hímzett kendő következő felírással; T. N. Iíéczi Tamásné Aszszonyom T N. Kis Erzsébet Aszszony ezen keszkenőt Istenéhez való buzqósáqból adta a Peéri ref. sz. Ekklesziának A n no Egy fehér tafota kendő szélein csipkével közepén arany kötéssel rá Írva K. E. néhai T. L, Z, özvegye Harangja van az egyháznak három, melyek közzül legnagyobb s legrégibb az mit már fentebb is említőnk, felirata következő : Michael Ibrányi de Vaja, v. Capitaneus, Juratusque Praesidens sedis Judicianae. Arcis et Praesidii Varadién sis ac universorum Liberómul militum Hajdinicalium in Partibus Hungáriáé Trans. Annexis, existentium Generális, hoc opus fieri fecit N u m : et Psalm : Rom: Anno Dei Durch Gottes H ilfe Pos. Mich. Hermanss Lieders Gentenar : 7. Libr. 6. A másiknak felirata ez : Peéri református E/cklezsia közönséges költségével öntetett Tamás Sindnech Kassa. A harmadik azon harang, melyet az etei egyház öntetett magának, de elpusztittatván a község ez megmaradt és Peórbe átköltözött eteiek magokkal által vitték, felirata: Ecclesia Reformata Etej me fieri fecit Anno 1709 Lua János, Po- Xsai András és Felföldi György idejében A peéri ref. egyház ezen harangot 1849-ben a honvédelmi magyarkormány felhívása következtében ágya anyagnak oda ajándékozván Zilabra be küldötte, de fel nem használtatván ismét vissza került és igy megmaradt ezen az etei ref. egyház létezését bizonyító egyedüli tárgy.,, Az egyház legrégibb jegyző- és anyakönyve 1733-ban kezdődik. Magtár 360 köböl. Papi fizetés 700 írtra tehető o. ó. Végül mögemlitjük, hogy ezen egyház kebelében született a Tiszántúli ref. egyházkerület nagynevű ás még nagyobb tudománya püspöke: Budai Ezsaiás.

37 37 XIV. ST.-Paezal. Hogy a n.-paczali vagy régibb névéi: m ag yar-paczali egyház a megtisztított vallás tudományt igen korán, mindjárt a reformaczió e vidékeni terjedésének kezdetén nem csak bevette, hanem a Kálvin féle bitnézetet is csak hamar elfogadta, ennek bebizonyítására a következő világos és határozó tt adataink szolgálnak. A múlt század hatvanas éveiben N.-Paczalon szolgáló if. Makódi Mihály ref. léikész a következő és a nagy-paczali ref. egyház keletkezése meghatározásában nagyfontosságu adatot másolta le gondos kezekkel egy az ő idejében még meg volt régi jegyzőkönyvből a n.-paczali egyháznak akkor egészen uj, most már legrégibb anyakönyve kemény fedelének belső lapján : Cs&heregi Mátyás paczali Pnm árius Compossesor építtette a templomot, Csehexegi Anna Kántor Barabás házastársa ajándékozott egy aranynyal kivart urasztau készületet E x vetustis protocullis regni Hungáriáé De ha szinte ezen adat homályosnak tetszenék, vagy kétség alá vehető volna is, a n.-paczali egyház korai és pedig a Kálvin szerinti reformaczió alapjáni létezését kétségtelenül bi-.zonyitja Lampenak azon feljegyzése, melyszsrint azon ref. papok névsoraiban, kik a N.-Váradon 1869 okt. 10-én Blandrata ellen tartott Zsinaton részt vettek, világosan olvasható : Michael Er-Adoni Pastor Ecclesiae Dei que est in Paczal. Azonban ezen az egyház korai keletkezését igazoló adatokkal ki is mentettük az egyháznak mind múlt, mind jelenlegi történetét, mert hogy mi történt aztán tovább az ily korán megalakult n.-paczali ref. egyházzal, minő viszontagságokon ás szenvedéseken ment keresztül, a Cseheregi Mátyás által felépített első templom elpusztult-él vagy nem? s a mostani templom annak alapján, vagy helyén áll-e? ezekről adatok hiánya miatt mit sem modhatunk, legfeljebb általánosságban kifejezést adhatunk azon meggyőződésünknek, hogy a XVII. és XVIII-ik században e vidéken folytonosan dúló török és tatár hadjáratok bizonyosan N.-Paczalt sem kerülték el, mint nem kerültek el egyetlen egy vidékbeli községet sem, de hogy

38 38 ezek pusztításai és rablásai után mikor? ki vagy kik által kelt a mindenesetre megnéptelenedett n.-paczali egyház uj életre, mostani templomát, papi lakját mikor s minő áldozatok árán építette? erről semmi adat kezeink közé nem jutott. Mindössze is annyit tudunk legközelebről. hogy 1871-ben azon régi orgonát, melyet 1780-ban ajándékozott a tasnádi reformata egyháznak Yay László ezredes, a tasnádi ref. egyháztól 100 írton o. é. megvevéu, azt az épen Tasnádon az uj orgona felállításán dolgozó orgona készítővel teljesen kiigazíthatván templomába be helyezte. A nagy paczali ref. egyház papjai közzül a következőket jegyezhetjük le l: 1. Karczagi uram (sic) Újvárosi János if. Székely Mihály Makódi Mihály Porcsalmi László Bátori Filep János Csengeri István Zabó Mihály három hóig. 9. Rákosi Márton Baksa György Becsei István Tóth Mihály Lakatos György 1797=^ Veres Zsigmond Sós János Tóth Gergely Vilhelm János 1832 lo Tóth Imre 1837 töl. Clenodiumai közzül legérdekesebb egy régi, azonban még ma is ép állapotban lévő urasztali fehér abrosz, melyen veres fejtövei a következő felírás van ki varva: A Magyar-Paczali ekkl. számára adta K api Anna Legrégibb anyakönyve kezdődik 1764-ben. Temploma, to r nya jó állapotban; a templom uj deszka kerítéssel keritve ; papi lak iskola kellően gondozvák.

39 Yau az egyháznak 50 hold gyönyörű növésű fiatal erdeje, egy száraz malma. 1 holdnyi szőllöje. Említést érdemlő pártfogói voltak a n.-paczali ref. egyháznak Gróf Tancsi Földvári FerenczésaGróf Gyulai család, melynek utolsó református fitagja néhai Gróf Gyulai Lajos papi és tanítói fizetés javítására úrbéri kötvényekben egy ezer forintos alapítványt tett 1865-ben, melynek kamatját valóban élvezik is az illető hivatalnokok. Ily nagylelkű pártfogók után valóban fájdalommal kell látnunk azon hideg közönyösséget, mely a legközelebbi tagosítás alatt az által nyilatkozott, mind az illető birtokosok, mind a ref. egyház tagjai részéről, hogy az egyház és iskola vagy lelkész és tanító számára egy talpalattnyi földet sem adományoztak. 39 Pele már a reformacziót megelőző időkben virágzó népes község és önálló római catholica parochia v olt; azonban a mint a reformaczió e vidéken is szét kezdé hinteni felfrissítő és megujitó világát a többi fent nevezett érmelléki egyházak példája és hatása nyomán a peleiek is azonnal elfogadták a megtisztított vallás élet adó tudományát még pedig éppen úgy, mint ezt a tasnádiak és szántóiak is cselekvők, nevezetesen az egész község térvén át a reformált hitre, magukkal az uj felekezet és egyház birtokába átvitték a templomot és minden egyházi készletet is; kétségtelen bizonysága ennek azon felirat, mely a pelei ref. egyház egyik legrégibb harangján volt látható, mindaddig, mig az 1821-ben újra nem öntetett; azóta pedig az egyház jegyzőkönyvében híven lemásolva őriztetik. A felirat igy hangzik: 1. N R. J. C. S. K. Rex venit in Pace Deus Homo Factus est E felirat tehát midőn egy részről kétségtelenné teszi, hogy ezen harang romai cath. templom számára öntetett ben, addig annak a legrégibb, emlékezetet haladó időktől a pelei ref. egyház használatában létele ismét kétségtelenül bizo-

40 40 nyitja, hogy e harang' a reform,, czió előtt itt létezett romai cath. égyházról szállott által az időközben reform, hitre tért pelei eg'yház birtokába. Hogy a reformacziót ily korán és a községi lakosok egyeteme által kivétel nélkül bevett Pelében már. a XVI. század végén s méginkább a XVII-ik század elején már életerős népes virágzó egyház létezett, határozottan bizonyltja azon megczáfolhatlan tény, hogy a pelei egyház is egyike azon érmelléki 8 egyházaknak^ melyek papjaik fizetéséül Bethlen Gábor illető határ dézmájának egy részét nyerték, a melynek kamatjait ma is báborithatlanul élvezi a ref. lelkész. A mi ezen egyháznak ezután kővetkező másfél százados életét illeti, e tekintetben itt is csak ismételnünk kell azokat, a miket fentebb e kort illetőleg csaknem minden egyházról már elmondtunk, hogy tudniillik a XVII. század folyamában szakadatlanul dúló török és tatár hadjáratok és a XVI I. század elején egy évtizedig tartott szabadság harcz miatt ezen egyház is temérdek szenvedéseken, nyomorgattatásokan, pusztításon ment keresztül, melyekben auynyira le apadt a népesség száma, hogy a Eákóczi forradalom elmúltával az újonnan szervezkedni kezdő ref. egyház nehány fenmaradott tagjai befogadására ama kisszerű kápolnához hasonló templomka is elég volt, melyet akkor építettek. Azonban a békésebb viszonyok beálltával ezen egyház is népesedni kezdett, mely kedvező szaporodást elősegítette azon körülmény is, hogy az igen közel fekvő N e m e s-k eszi községnek megmaradt lakossai Feléhez csatolván magukat a két községet egygyó olvasztották. Az igy nagyobbitott templom azonban csak e század végéig volt elég a hová-tovább népesedő ref. egyház lapjainak befogadására, de már az 1798-ik évben ismét nagyobbitani és bővíteni kellett, és ezen állapotában van jelenleg is azon különbséggel, hogy 1834-ben a templomhoz arányított csinos kőtorony építtetett hozzá. A legközelebbi években 300 köblöt meghaladó magtári tőkéje tartására közel a templomhoz igen czólszerü díszes és bádoggal fedett magtárt építtetett az egyház.

41 Ezen egyház lelkészei közül a következőknek nevei vannak feljegyezve: 1. Bányai Mihály Török István Pataki József Hajdú.János Lakatos János Sakai János Szokláuyi Zsigmond Tüdős Mihály , 9. Bányai István Hartraann Márton Kis Pál 1840-től. Uraszlali kézsletei közziil említésre méltók: 1) Egy ezüst pohár aranyuyal futtatva ily felírással: Ad dei glóriám et in usum Reform Ecclesia Peleiensi fieri Curavit Sigismundus Csomaköz de aadem Ugyan csak ő adott egy vadgalambszin habo j selyem asztalterítőt, rajta következő felirat: T, N, N. Csom<dcözi Zsigm. adta a Pelei rej. szent Ekfclesziának ) Ezüst tányér ily körülírással; Néhai T. Mészáros Sándor ur és hitvese T. Sugadi Juliánná aszszony által esztendőben a Pelei ref. szent Ekklézsiának ajándékozott csészéből a szent asztalra pótlással készíttette ezen tá nyért édes leányok Tresia T. Móricz Sámuelné Szigeten Már amar os 180 A. Anyakönyve kezdődik 1756-ban. A papilak 1765-ben építtetett s ma már elavult állapotban van. Az egyház fekvőségét képezi 3 hold szőllő és 5 hold 800 öl szántó föld. Magtár állása 300 köböl. A lolkész fizetése megközelíti az 500 frtot o. é. XVI. Sís flein tiei*. Sződemeter hajdan Zent vagy Szent Demeter egyike e vidék legrégibb községének már 1376-ban mint létező község emlittetik egy beiktatási levél következő szavaiban: 41

42 4 2 András mester Endrének fia Szolnokvármegyei Alispán és a Szolgabirák Szent-Demeterben öszszegyülekezve lévén bizonyítják, hogy nagyságos István Vajdát és Föispányokat a csak most reája háramlóit Csány (szomszédos hely ma is Szödemeternek) helységében a Vajda és Váradi káptalan embereivel az Alispanynak személyéhez beiktatták, mely úttal Csaholi János ellenmondást tett. Az oklevél 1346-ik esztendőben kelt. (Lásd tudományos gyűjtemény Januári fü ze t 52-ik lapján.) Ez egyház keletkezésé és régibb történeteiről adatok hiánya miatt nagyon keveset mondhatunk, aynnyit találunk feljegyezve Lámpánál, hogy Sződemeter is uzou egyházak közzé tartozott, a melyek a XVII. században folytonosan dúló háborús időkben református lakossaiból kipusztittatván oláhok és oroszokkal telepíttetett be.] Jelenlegi egyszerű kis templomát 1760-ban építtette Bydeskuthy Zsigmondné Péchy Juliánná. Ugyanő sajá t költségén 1774-ben egy harangot is öntetett. Példáját köveit Bydeskuthy Ferencz, ki 1774-ben szinte saját költségén a másik harangot öntette. Bölöni Imrénó, Bydeskuti Helena az egyház számára 400 frtot o. é. hagyományozott 1862-ben. Ezen egyház kevés népessége mellett is virágzó sőt fényes volt a múlt század végétől egészen a jelen század közepéig, mert benne igen sok nagy birtoku, tekintélyes hivatalokat viselő családok laktak folytonosan, mint a Bydeskuthyak, Draveczkyek, Kövérek, Ladányiak, Köles eiek stb. kik mind az egyházat, mind hivatalnokait vallásos buzgósággal gyámoliták és segitók. Azonban a legközelebbi években e családok részint kihalván, résziut elköltözvén vagy elszegényedvén a birtokok idegen s lég többnyire más felekezetű birtokosok kezére szállottak, kik birtok elődeiknek az egyház és hivatalnokai iránti áldozatkész buzgósággal nem bírván a 75 lélek számból álló szegény kis egyház már már a vég megsemmisülés szélén állott, midőn a szilágy-szolnoki ref. egyházmegye által pár évvel ezelőtt kiküldött bizottság a régi és több részben megcsonkított papi fizetést tisztázván, egyházi

43 fögondnok t. Toka Sámuel ur segélye és buzgósága folytán uj életet keltett a kihalni készülő egyház kebelében, melynek megerősítésére a nevezett főgondnok ur erélye és buzgósága biztos kilátást nyújt. j Lelkészei közül a következőket találjuk följegyezve: Makédi Mihály Paksi János Kardszagi Antal Izsák Dóczi Ferencz Makődi Mihály Tamási Sámuel Szaki András Fekete József Horváth János Kacsó Lajos Kacsé Albert 1872-től Urasztali készletei felirat nélküliek, legéétékesebb egy aranyozott ezüst kehely szinte felirat nélkül. Anyakönyve 1760-ban kezdődik. Végül felemlítjük, hogy ezen egyház kebelében született korunk egyik első rangú Írója és költője a nagy Kölesei Ferencz: született 1790 aug. 9-ón. X V I I. Már a XIV. században a Osaholyról nevevezett Chaholyi családé volt, melynek három jeles és vitéz tagja u. m. János, fljával Istvánnal és László annak megjutalmazásául, hogy a Bosnyák országban folytatott háború alkalmával török fogságba estek, Zsigmond királynak 1429-ben kelt adomány levele szerint Osaholynak birtokában Magiar Chaol név alatt újból megerősittettek (lásd. Szirmai A. Szatmárvármegye leírása II. darab 109 lap.j A magyar Csaholyi jelenleg 791 lélekből álló ref. egyház eredetét homály fedi, valószínűleg azonban ugyan azon időben keletkezett a többi érmelléki ref. egyházakkal, mit bizonyít azon tény, hogy a XVII. század elején a szomszédos 4 3

44 4 4 tasnádi, pelei stb. egyházakkal együtt ez is fejedelmi segélyben részesittetett Bethlen Grábor által, ki a Csaholyi határ bor és búza termés tizedének egy részét a magyar Csaholyi ref. lelkész fizetése pótlására adományozta. Lampe is úgy emlékezik meg róla, mint 1725-ben a középszolnokinak nevezett egyházmegyében kebelezett egyházról. Hogy mily kevés lelket számlálhatott kezdetben ezen egyház, következtethetni temploma régibb feléről, melynek belső világa csak 5(17 ölre terjedett; idő teltével azonban születés $ főleg betelepedés utján nagyobb népességre nevekedvén szükségessé lett a templom bővítése s meg is toldatott hoszszában 6 öl és 4 lábbal, a déli oldalon pedig egy 21 ölnyi területi! úgynevezett kis templommal, bevégeztetvén ezen mü ben. A régibb templom menyezetén 1837 van feljegyezve, mely óv szám azonban csak ujiitás idejét jelölheti. Előbbi 4 2k öl magos tornya a templomtól külön állólag, annak déli felében épült 1766 erős fából. Ebből hangzottak alá elsőbben az egyház költségén 1780-ban öntetett nagyobb s 1790-beli kissebb kellemes összhangzatu, ma is létező két harangjai az egyháznak júniusában a torony elbontatván, szilárd anyagból s vastag falakból rakott tornyának épitóse megkezdetett ugyanazon évben s befejeztetett június havában. Jövedelmi források: 1) A nagy és kis bajos nevii erdők, melyek részint fa eladás, részint legelő és makkoltatási haszonbér utján jövedelmeznek az egyház javára. Megjegyzendő, hogy a 436 holdnyi nagy bajost a kegyei és oláh-csaholyi g. cath. a 108 holdnyi k i s bajost pedig a kórneri ref. és oláh-csaholyi g. cath. egyházahkal közösen bírta és élvezte emberi emlékezeten túli idő óta a ni.-csaholyi ref. e. közönség. Miként jutottak nevezett egyházak ezen erdők birtokába? kinyomozni nem lehetett. Egy ap". 3-án kelt okmány, melyben ítima-széchy Szóchy Mária neviben a m.-csaholyi közönség megyei utón prohibeáltatik, hogy marháját a kegyei erdőn, melyet bajos 1 erdőnek hívnak ne tartsa, kerülőt hozzá ne eskessen, hanem ha hoz

45 zá valami közét prétendálja ország törvényei szerint sitis modis megtalálja, de a mely prohibitionak semmi eredménye nem lett, oda mutat, hogy a m.-csaholyi ref. egyházi közönség már 1643-ban jog élvezetében volt a nagy bajosnak Szirmai idézett müve 152-ik lapján Kegye községről szólván, megemlíti azt is, hegy van nagy kiterjedésű három és a papjoknak tartására különös bajos nevezetű erdeje mely nem más, mint a szóban forgó nagy bajos, mely valószínűleg Szirmai korában sem lehetett Kegyinek kirekesztő tulajdona. Ide vonatkozólag nem lesz érdektelen fölemlíteni azt is, rnikép a vidéki közbirtokosság több ízben elpróbálta illető egyházfikat a fenforgó erdők birtokából kiszorítani, mely czélból az egykori erdélyi kir. fökormányszék utján birói zár alá is tétette azokat. Ennek következtében a birtokos egyházak két hiteles esketést vitettek végbe 1823-ban, melyek által birói meggyőződésig igazoltatott, hogy a többször említett négy egyházak a nagy és kis bajos erdőknek, emberi emlékezet óta zavartalan birtokában s haszonélvezetében voltak azokat saját kerülőik által felvigyáztatták stb. Az esketések illető helyre felterjesztetvén, az erdők lezárolása feloldatott s az egyházak ellen azóta senki sem vett magának bátorságot birtok-háboritólag fellépni, A kis bajos fele része a kémesi ref. egyház részére 1859-ben kiszakittatván, a mai fél rósz a m.-csaholyi g. catli. egyházak közös birtokában maradt. Ezeken kiviil van még a magyar-csaholyi egyháznak, a magyar-csakolyi határban egy 22 hold 1130 ölnyi Sárgahegy nevű erdője, de ennek fája még kinőve nem lévén az egyháznak semmi jövedelmet nem hajt. 2. Másik jövedelmi forrásul szolgált a m.-csah. ref. egyháznak, óbester mltgs Y ay László, gr. T. Toldi Zsigmond és gr. Gyulai József urak, mint m.-csaholyi birtokosok által 1776, 1777 és 1778 években kelt adomány leveleikben, az egyház részére átadott, évenként változó menynyiségü bor tized és taksa jövedelem, mely az törvény értelmében megváltoztatván, az egyház 910 frtos államkötvénynek jött birtokába, mely tőkének 45 frt 50 ktra menő kamat 45

46 46 ját, félévi részletekben a tasnádi m. kir. adóhivataltól kapja ki a legpontosabban. Jövedelme van még az egyháznak 3 fordulós 16 koldnyi szántó földnek az egyháztagok általi mivelósóből s jelenleg 400 frtnyi töke 6 és részben 10 % kamatjából. Ezen jövedefem forrásból fedezte az egyház évenként előforduló tetemes költségeit, nevezetesen a torony építéskor fen maradt téglából a pap számára egy pinczét s fölébe gabouást épített; 1848-ban a haza szükségei fedezésére 100 ezüst frtot adományozott, aug. havában magyar bankjegyekbeni befizetések által 234 o. e. írt 29 krig károsíthatott az egyház pénztára; még is 1850-ben toronyórát szerzett; egy hat változatú orgonát készíttetett, a templomot, papi gebonást uj fedél alá vétette, 1863 bán zsindely fedél alá uj iskoloházat épített, a pap lakot is ugyanakkor zsindely tetővel látván el a torony fedelét megbádogoztatta ben templomát és tornyát kivül-belől kiujittatta s végre 1873-ban a toronyórát, mely két éven át pihenőben volt kiigazittatván járásnak indította; ezeken kívül fizeti évenként 81 o. é. frtot meghaladó adóját s tűzkár elleni biztosítási dijjul 22 frt 81 krokba, mindezeket a nélkül, hogy az egyházi tagok a fuvar és gyalog szolgálatokon kívül csak egy kr. rovotallal is terheltettek volna. A magtár az egyház tagoknál kiosztva 171 Va, véka búzát tartalmaz; iskola tőke igen parányi kezdetből jelenleg 47 frt 40 krból áll. Rógiségöknél fogva órdekessbb Clenodiumok: a) Egy fehér gyolcs kendő, a szögleteken veres selyemmel kivárva, ezen felirattal: Isten tisztességére a m.-csaholyi ecclezsiájához Tót Jánosné maga költségénvötte 1698.Nov. 11. b) Egy ón kanna rajta ez irat: Balázs Péter Anno és c) egy ezüst pohár: a m.-csaholyi reformata ekklezsia számára ajándékozta nemzetes Délczeg András Anno Papi jövedelem. 9 hold 940 ölnyi területű három fordulóban használt szántóföld és 3 hold 1380 ölnyi kaszáló, melyek termése s

47 az egyháztagoktól bejövő búza, bor, fa és pénz fizetés a eláznia kárpótlással együtt valami kevéssel meghaladja az 500 o. é. forintot. Tanítói jövedelem. 3 hold 1570 ölnyi szántóföld s 1 hold 1490 ölnyi kaszáló, melyből az egybáztagok által fizettetni kellető buza, bor, fa és kész pénz fizetésekből és tandíjból öszszes jövedelem 300 frt. Az anyakönyvek 1756-ban kezdődnek. Lelkészek, a mennyire kinyomozni lehetett, voltak a kö vetkezők: 1. Sasi István, emlittetik okt. 22-án kelt kebli egyházi rendszabályokban 2. Szebeni András az anyakönyvben 1756-ban találtatik először, szolgált 1763-ig. 3. Csengeri István Baxa György Bethlend János ekkor 6. Zalányi Sámuel, jött (jenesről Szathmármegyéböl; itt balt meg 68 éves korában okt. 8. Itt ürességben maradván a papi állomás, a papi teendőket végezte a tasnádi lelkész decem, 13-ig, innét Heczei Sámuel esperesi fakultacziöja mellett keresztelt stb. helybeni rector Szalai András apr. haváig. Azután 7. Makódi Mihály 1804-ig, jött Sződemeterről. 8. Makoldy József , mellette mint segéd papnak Elek Mihálynak hozatik fel a neve nov. 9-én rendes papnak. 9. Elek Mihály 1814-ben, meghalt helyben sept éves korában. 10 Hózső Sándor pécsi segéd-pap választatván helyébe, szolgált ig, a mikor viszszament Peérbe rendes papnak. 11. Kun Károly, kómeri rektor ig, a mikor az osztrák-érzelmű hallgatói által Urbán cs. ezredes elébe hurczolt s állomásáról lemondott Regéczi Pál helyébe vitetett Zsibóra. 47

48 Elek Károly ekkor Sármaságra szállíttatott. 13. Kózsa Károly jött t. Szajnádról jan. 18-án. í* * * Ezekben bevógezvón órmelléki ref. anyaegyházaink ismertetését, bátra van még, hogy néhány szót szóljunk azon régibb egyházainkról is, melyek a háborús idők viharai által elpusztittatva jelenleg csak mint leányegyházak valamelyik anyaegyházhoz csatolva, vagy pedig pusztán csak névben élnek; ilyenek a következők: I. M i s f a l u. A XVII. század közepén még virágzó anyaegyház, mely még a XYIII-ik század elején is létezett és. Lampe által a közép-szolnoki egyházmegyéhez tartozók között meg is neveztetik, azonban elébb a tatárok, majd a Bákóczi forradalom hadjáratai által teljesen elpusztíthatván s Később oláhokkal telepíttetvén ma már csak névben él. Ér-CHrolt. Ér-Griroltot Lampe is e vidékbeli egyházak között említi. Még 1820-ban önálló anyaegyház, jelenleg pedig alig 8 vagy 10 ref. lelket számláló filiaja Ér-Mind szentnek; hogy jól dotált egyház lehetett és jó pátronusokkal bírhatott, kitetszik onnan, hogy a tagosítás előtt is 18 hold földje volt az egyháznak, melyet a közelebb lefolyt tagosítás alkalmával 27. holdra pótoltak ki a méltóságos báró Wesselényiek. A papiház még most is lakható állapotban van s haszonbérbe adatik. Templomának telke és egy darab fala még ma is meg van, a falak többi részét az ér-kávási egyház vevén meg, belőle jelenlegi templomát épité. Kik voltak papjai s ki volt utolsó lelkésze, adatok hiányában ki nem mutathatjuk.

49 49 iér-hatvan. Az ér-hatvani egyház, mely még a múlt század közepén is önálló egyház volt, jelenleg azonban Ér-Szodoró filiája nagyon hihetőleg az Ér-Hatvani, Hatvani nemzs családnak, mely a helységet már a reformacziót megelőző időkben és azután is bírta' köszönheti keletkezését. Anyakönyve 1787-ben kezdődődik B. Szabó István papságában, ezen kivitl még ismeretes egy másik lelkészének Újvárosi Jánosnak neve is kinek utódai máig is Ér-Hatvanban laknak. Több lelkészéről nincs emlékezet. A mai tanitó-lak 1821-ben épült a P a p Salamon által ajándékozott helyiségen ban a hívek régi elavult kisszerű ía-templomjuk helyébe saját fillérjeikből felépítették ma is csinos ima-házukat ben Katra Mihály ur indítványára elhatározták az egyháztagok, hogy ezután mindaddig mig anyaegyházzá nőheti ki magát, az ér-szodorói ref. lelkész szolgálatát veszik igénybe és azóta folytonosan a nevezett lelkész szolgál be Ér- Hatvanba. Jelenleg meglevő urasztali készletei közzül említésre méltók egy kisded ezüst pohár és egy ezüst tányér, melyeket érhatvani birtokos Kengyel Gtábor készíttetett A lelkek száma jelenleg 128. Anyagi állása: Magtára áll 105 köböl búzából. Kamatozó töke : 60 frt o. é. Földbirtok: a) 24 hold 680 öl szántó. b) öl kaszáló. c) 2 16 öl legelő. dj öl ős belső telek. Nem tehetjük, hogy elismeréssel fel ne említsük azon erélylyel párosult buzgóságot, áldozatkészséget, melyet e kisded egyház kebelében minden égyházi ügyeket kiválólag pedig az iskolát illetőleg a többi egyházi tagok is ugyan, de különösen T. Elekes Károly birtokos és egyházmegyei képviselő ur ki fejtenek. Az a példás rend, az egyháznak és iskolá- 4

50 50 nali azon buzgó gondozása, mely jelenleg Ér-Hatvanban örömmel látható, biztos reményt nyújt nekünk az egyháznak mi hamarábbi megerősítésére. IV. Szllv&s Szilvás még 1612-ben önálló anyaegyház volt (papja Cson gort János,) de már e század közepén a tatárok s törökök által teljesen elpusztittatván, meg szűnt mint ref. egyház létezni. Később ismét fölépült ugyan az elpusztított község, de kivétel nélkül oláhok által telepíttetvén meg csak névleg élt; azonban a legközelebbi időben két református család költözvén bele Tasnád- Szántó filiája lett s mint ilyennek a tagosítás alkalmával 18 hold föld adományoztatott és szállíttatott ki. V. tej. Etej vagy régibb nevén Ethel, mint az egy ben kelt okiratban feltalálható, már Lampe által azon egyházak között emlittetik, melyek a háborús idők pusztításai miatt desoltált állapotra jutottak; azonban még a XVIII. század elején fenállott, mint ezt 1709-ben öntetett s ma a peóri egyház birtokában lévő harangjának felirata bizonyítja. Azonban a R á kóczi forradalom, a különben is elnéptelenedett falut és egyházat teljesen elpusztította s nehány megmaradt lakossá ban Peérbe költözvén végleg megszűnt. Az etei papi telek és templomhely a peéri pap által használtatott egészen a tagosításig, a mikor a két határ egygyó olvadván e helyett ugyananynyit a peéri határban nyert az illető lelkész. V I. Balázshátait. Hogy Balázsháza is ref egyház volt valamikor ezt csak a Lampe feljegyzései után tudjuk, ki ezt írja a 623-lapon Hoc eodern in Tmctu sunt Compluros pagi olim a Reformatis inhabitati, séd jam ob injuriam temporim a Vaachis et Ruthenis colonis possessi; tales sunt: Qiroth, Szántó, Sző demeter, Balázsháza,

51 Ma pusztuló félben lévő oláh község; a benne lakó pár magyar család, hol a tasnádi, hol a magyav-csaholyi réf. lelkész szolgálatát veszik igénybe. > * * * Ezekkel bevégezvón a sz.-szolnoki ey. ref. egyházmegye úgynevezett érmellóki egyházainak történeti és igen sok részben az adatok hiánya miatt csak változatos ismertetését, következik ugyanezen egyházmegye Kraszna-Berettyó-menti egyházainak ismertetése. (Folytatása következik.) 5 1 4*

52 FŐHIVATALNOKOK. ISgyliázkepnleti főgondnokok: B. Kemény Ferencz ő nagymaéltósága, a Lipótrend közép-keresztes vitéze, az erdélyi karolt és rendek elnöke, és volt erdélyi udvari korlátnok, stl). Gr. Miké Imre ő nagyméltósága, valóságos belső titkos tanácsos, a Lipót-rend nagy keresztes vitéze, a Medsidrend vitéze, az erdélyi muzeum-egylet elnöke, a magyar tudós akadémia tagja, a magyar történelmi társulat elnöke, stb. B. K emény Gábor országgülósi képviselő, és a Püspök. E g y h á z i fő h ivataln o kok t Püspök: Nagy Péter, királyi tanácsos. Közjegyző: Elekes Károly, gy.-fehérvári esperes és lelkész. Kózügyigazgató: Basa Mihály, n.-enyedi esperes és harasztosi lelkész. Igazg a tó tanácsi hivatalnokok: Tanácsosok: B en kő János, Gyarmathi Sámuel, Gyarmatin Miklós, Gyárfás Domokos, Incze.Mihály, Kerekes József, dr. Kolozsvári Sándor, dr. K o vács Ödön, Lószai Ferencz, Pogány Cyörgy, Szász Béla, Szász Gerő. Titkár: Bodor Antal. Pénztárnok: Sárkány Ferencz. Számvevő: Szabó Ádám. Ügyvéd: S chili ing Ottó. írnok: Koncz Sándor.

53 5 3 l Vajdahunyad'zarándi egyházmegye. Fekszik Iíunyad-, Zarándmegyékben és Szászváros-székben. Ez egyházmegyében van 25 anya-, 86 leányeg'ybáz; lelkek száma: 4 j 15. tankötelesek sz tanulók száma 439 Főgondnokok: m. Barcsay László, hunyadmegyei főispán, gr. K un Kocsárd. gr. T o 1 d a 1a g i Viktor, A1 gondnokok: Bágya Károly. Balog Sándor. Kirényi Lajos. B a 1 i a I g n á c z. Esperes: Dáné István, szászvárosi első pap. Jegyző: G á l Sámuel, v.-kunyadi lelkész. Aljegyző: Jakab Mózes, algyógyi lelkész. Közügyigazgató: Szegedi Miklós, körösbányai lelkész. S S fjy ltá za li: 1. Bácsi, 1. sz Jakab Dénes, isk. tanitói állomás üres; tankötelesek száma 30. iskolába járt 21. tanít a lelkész; u. p. Piski. 1. e. B a tiz, 1. sz Boldogfalva (öralya-j, 1. sz Fábri József; t. köteles 5. isk. jár 4. u. p. Hátszeg. 1. e. Petrosény, 1. sz. 200 körül; a gyermekek az ottani áll miskolában tanulnak. 3. Borbátviz, 1. sz Lukács Antal, t. k. 10. tanít a lelkész; u. p. Puj. 1. e. Puj, 1. sz. 45. Galacz, 1. sz. 6. Serély, 1. sz. 10. L ivádia, 1. sz. 5, Bár, 1. sz. 4. Ponor, 1. sz. 2.

54 54 4. Brád, 1. sz Zakariás Dániel; t. k. sz. 15. t. sz. 11. isk. tanítói állomás üres; u. p. Brád. 1. e. Ribicze, 1. sz. 4. Rudabánya, 1. sz Brettye (Oláh'), 1. sz Jánó A lbert, t. k. 2. t. sz. 2. tanít a lelkész; u. p. Rus. 1. e. Magyar Brettye, 1. sz. 10. R us, 1. sz. 12. Gonzága, 1. sz Déva, 1. sz Bárt ha Lajos, t. k. sz. 56. t. sz t. Herczeg Sándor ; a fiuk az államiskolába járnak. 1. e. M.-Némethi, 1. sz. 4. Pisid állomás, 1. sz. 40 körül. 7. Fejérviz, 1. sz. 11. lelkészi állomás üres; beszolgáf aborbátvizi lelkész; u. p. Puj. 1. e. Maczesd, 1. sz. 8. Csopea, 1. sz. 2. Rttsor, 1. sz. 2. Bajesd, 1. sz. 2. Felsö-Szálláspatalca, 1. sz 12; ide szolgál a boldogfalvi lelkész, több pártfogók által létrehozott, de államivá válandó iskolájában a románajku t. sz. 32. t. Tankó Ferencz. 8. Gyógy (A1-), 1. sz Jakab Mózes; t. k. 8. t. Szilágyi Zsigmond, 1. e. Bokaj, 1. sz. 21. Benczencz, 1. sz. 10. Gyalmár, 1. sz. 6. Csigmó, 1. sz Haró, 1. sz Albert Imre; t. k. sz, 46. t. sz. 37. t. Réthi János; u. p. Déva. 1. e. Berekszó, 1. sz Hátszeg, 1. sz. 70. ny. 1- Jakab Benjámin, s. lelkészi állomás üres; t. k. sz. 10. t. sz. 10. t. Demeter Móses; isk. létszám e. Nalácz, 1. sz. 6. Farkadin, 1. sz. 7. Totesd, 1. sz. 4. Reá, 1. sz. 7. Tustya, 1. sz. 8, Naláczvád, 1. sz. 1. Csida, 1. sz. 4. Alsó- és Felső Szilvás, 1. sz Hosdát, 1. sz Sármási Áron; t. k. sz. 27. t. sz. 22. t. Kelemen Pál; u. p. Yajda-Hunyad. 1. e. Alsó-Nádasd, 1. sz. 15. Zejkfalva, 1. sz. 6. Lindisin a, 1. sz Hunyad (Vajda-), 1. sz G á l Sámuel; t. k. sz. 22. t. sz. 20. iskolalétszám 71. t. B á n Lajos.

55 1. e. Telek, 1, &z. 4. Kaszabánya, 1. sz. 2. Csolnakos és B ú j túr, 1. gz Hlye (Maros-), 1. sz állomás üres, beszolgál a dévai lelkész. 1. e. Maros-Brettye, 1. sz. 3. Branyicska, 1. sz. 10. Lesnyek, 1. sz. 2. Dobra, 1. sz. 3. Abucsa, 1. sz. 13. Guraszáda, 1. sz. 7. Zám, 1. sz Kémend, 1. sz állomás üres; beszolgál a bárói lelkész; t. k. sz. 9. más iskolába jár 4. u. p. Déva. 1. e. Bánpataka, 1. sz Kitid, 1. sz állomás üres, beszolgál a brettyei lelkész; t. k. sz. 9. más iskolába jár 4. u. p. Rus. 1. e. Szentgyörgy Válya, 1. sz. 5. Szentgyörgg, 1. sz. 5. B aczalár, 1. sz Klopotiva Nagy-), 1. sz. 30, államás üres; beszolgál a pestényí lelkész; t, k. sz. 4. más iskolába jár 2. n. p. Hátszeg. 1. e. M alom viz, 1. sz. 10. Kernyesd, 1. sz. 5, 17. Kőrösbánya, 1. sz Szegedi Miklós; t. k. sz. 22. t. sz. 22. tanít a lelkész; isk. létszám volt e. N.-H alm ágy, 1. sz. 27. K is-h alm ágy, 1. sz. 3. Yácza, 1. sz. 4. L u n k a, 1. sz. 2. Toniesd, 1. sz. 3. Csúcs, 1. sz Kriscsor, 1. sz állomás üres; beszolgál a kőrösbányai lelkész; t. k. sz. 6. isk. jár Lozsád, 1 sz B e n kő György; t. k. sz. 80. t. sz. 59. t. Szilágyi József; u. p. Szászváros. 1. e. Pisid, 1. sz. 6. Tóti, 1. sz. 5. Martinesd, 1. sz. 3. K is-tóti, hallgatók nélkül. 20. Pestes (A1-), 1. sz Be de János; t. k. sz. 60. t. sz. 36. t. Jánosi József, u. p. Y.-Hányad. 1. e. Fel-Pestes, 1. sz. 6. K -A lm á s, 1. sz. 3. Cserna- Keresztvjr, 1. sz. 54. Nagy-Barcsa, 1. sz. 9. K.-B a r csa, 1. sz Pestény (Hagy-), 1. sz K is Mózes, t. k. sz. a filiákkal együtt 24. t. sz. 13. tanit a lelkész; u. p. Hátszeg. 55

56 56 ]. e. Demsus, 1. sz. 23. Brázova, 1. sz. 3. N.-0 sztr6, 1. sz. 4. Várhely, 1. sz. 10. Z ajkány, 1. sz. 7. Poklisa, 1. sz. 4. Uncsulcfalva, 1. sz. 4. Péterfalva, 1. sz R ákösd, 1. sz Koncza József; t. k. sz. 64. t. sz. 62. énekvezető Szijj Elek, a ki a helybeli államiskolában tanító; a tankötelesek oda jártak f e l; u. p. V.-Himyad. 1. e. Zalasd, 1. sz. 2. Boos, 1. sz Rápolt (Nagy-), 1. sz Péter Albert; t. k. sz. 33. t. sz. 25. t. Radó Mózes; u. p. Piski. 1. e. Arany, 1. sz. 31. Dédács, 1. sz. 4. Bábolna, 1. sz. 3. Folt, 1. sz. 4. Gyertyános, hallgatók nélkül. 24. Sólymos (Maros), 1. sz Bogdán Mózes; t. állomás nincs; t. k. sz. 10. tanul 5. u. p. Déva. 1. e. Kecskedága, 1. sz. 14. Szúliget, 1. sz TordöS, 1. sz Nagy Tamás; t. k. sz. 20. t. sz. 18. t. V én Mihály; u. p. Szászváros.!K Gyulafehérvári egyházmegye. Fekszik Alsófekénnegyében. Ez egyházmegyében 12 anya-, és 16 leáuyegyház van, lelkek száma 2923, tanulók száma 348. Főgondnok: b. Kemény István. Algondnok: B a r c s a y Ákos. Esperes: Elekes Károly, gy.-fehérvári lelkész. Egyházmegyei jegyző: Elekes György, m.-igeni lelkész. Törvényszéki jegyző: Tó kos Sándor, vajasdi lelkész. Közügyigazgató: Takács József, vingárdi lelkész.

57 57 E g y h a za it: 1. Abrudbánya, 1. sz Molnár Albert; t. sz. 50, t. 0 s e k m e József. 1. e. Verespatak, 1. sz Benedek, 1. sz Farkas András; t. sz. 2. a lelkész tanít; u. p. Tövis. 3. Borberek, 1. sz Tankó József; t. sz. 8. a lelkész tanít; u. p. Alvincz. 4. Fehérvár (Gyula-), 1. sz. 640, 1. Elekes Károly, t. sz. 80. a tanitóállombs ürességben lévén, a leánytanitó tanitja a flnnöveudékeket is; 1. t. Balogh Ferencz. 1. e, Alsó-M aros-váradja, 1. sz. 6, Borbánd, 1. sz. 2. Marospart, 1. sz. 8. Szászsebes, 1. sz Igen (Magyar-), 1. sz Elekes György; t. sz. 40. t. Török Ferencz. 1. e. B:-Bocsárd, 1. sz. 4. Czelna, 1. sz Krakkó, 1. sz. 16. l. Bodor Lőrincz; t. sz. 2. a lelkész tanít; u. p. M.-Igen. 1. e. Alsó- G á ld, 1. sz Sárd, 1. sz Veress Sándor; t. sz. 16. t. Botos Dénes ; u. p. Fehérvár. 8. Tövis, 1. sz G r ű z d a Domokos; t. sz. 30. t. Székely László. 1. e. D iód, 1. sz Zalathna, 1. sz Hadnagy Péter; t. sz. 24. a lelkész tanít. 10. Vincz (A1-), 1. sz Péter fi László; t. sz. 40. t. állomás ürességben van. 1. e. Csóra, 1. sz Vajasd, 1. sz Tókos Sándor; t. sz. 46. t. Jakab Sándor; u. p. Tövis. 1. e. M aros-szt.-im re, 1. sz. 4. Kozslárd, 1. sz Vingárd, 1. sz Takács József; t. sz. 10. t. Péter József; u, p. Szerdahely. 1. e. B erve, 1. sz. 6. Henningfalva, 1. sz. 6. Drassó, 1. sz. 3. Girbó, 1, sz. 3.

58 58 ISI. N.-Enyedi egyházmegye. Fekszik Al-sófehér-, Tordamegye- és Aranyosszékhen. Ez egyházmegyéken 32 anya-, 10 önálló és szórványosan 30 leányegyház van; 1. sz. 19,206, t. k. sz t. sz Főgondnokok: h. Kemény István. m. Tisza László, m. Pogány György. Álgondnokok: m. Szilágyi Pál. t. Gr á 1 f i István, ifj. gr. Toroczkai Miklós. Esperes: Basa Mihály, harasztosi lelkész. Jegyző: Hegedűs Lajos, gerendi lelkész.. Közügyigazgató: Sándor János, miriszlói lelkész. Pénztárnok: Tóth Mózes, felvinczi lelkész. Egyház-kerületi képviselők: id. gróf Toroczkai Miklós, m. Gáspár János, t. Szentpáli Ignácz, t. Szentkirályi Gáhor, s a tanítók részéről Székely Elek. E g y h á z a k : 1. Bágyon, 1. sz Darkó József, t. k. sz. 18. t. sz. 9. t. Bányai János; u. p. Torda. 1. e. A.-Ráhos, 1. sz. 24. Kövend, 1. sz. 8. Várfalva, 1. sz Bükkös (M.-), 1. sz Móré Károly, t. k. sz. 62, t. sz. 46. t. Zajzon József; u. p. M.-Ludas. 1. e. Lándor, 1. sz. 11.

59 31 Csán (M.-Nagy-), 1. sz nincs; t. k. sz. 25. t. ains. 1. e. F.-Detrehem, 1. sz. 16. A.-Detrehem, 1. sz. 40. M.-Kook, 1. sz Csekelaka, 1. sz Bárt a Elek; t. k. sz. 56. t. sz. 23. t. Balog Károly; u. p. M.-Ludas. 5. Csombord, 1. sz Téglás István; t. k. sz. 31. t. sz. 22. t. Molnáu Ferencz; u. p. N.-Enyed. 1. e. Bagó, 1. sz CSÚCS (M.-), 1. sz a községi iskolában tanulnak; u. p. M.-Ludas e. K oppánd, 1. sz t. nincs. A kettőben t. k. sz. 29. tanulnak a községi iskolában. Administrator 1. P a p Dávid. 7. Décse (M.-), 1. sz ny. 1. Vásárhelyi Mihály, r. 1. Horváth Sándor; t. k. sz. 60. t. sz. 42. t. Bányai Mózes; u. p. Felvincz. 1. e. Inalcjalva, 1. sz Egerbegy, 1. sz Barabás József; t. k sz t. sz f. t. Székely Dani, 1. t. Szabó Pál; u, p. Gyéres, 9. Enyed (Fel-), 1. sz Veres Kálmán; t. k. sz. 40. t sz. 29. t. Grál József; u. p. M.-Enyed. I e. T.-Szt.-György, 1. sz. 125, t. k. sz. 24. t. sz. 19. t. A n d r á d Ferencz. Toroczkó, 1. sz Földvár, (Sz.-) 1. sz s t.. nincs; t. k. sz. 15. t. sz. 0. u. p. Felvincz. 11. Gerend, 1. sz Hegedűs Lajos; t. k. sz. 46. t. sz. 34. t. Székely György; u. p. Gyéres. 1. e. S.-bzt.-M árton, 1. sz. 3. Ar.-L6na, 1. sz Gombás, 1. sz és t. nincs; t. k. sz. 25. u. p. H.-Enyed. 13. Gyéres, 1. sz Zatureczki Károly; t k. sz. 82. t. sz. 76. t. Miklós Sándor. 1. e. Szentkirály, 1. sz Hadrév, 1. sz Vájná Áron, t. k. sz. 15. t. sz. 11. tanit a lelkész; u. p. M.-Ludas.

60 60 1. e. Gezse, 1. sz. 63. Kecze, ]. sz H araszto s, 1. sz Basa Mihály; t. k. sz t. sz. 98. f. t. Szabó Ferencz, 1.1 Székely Elek; u. p. Felvincz. 16. Istvánháza, 1. sz Aszalós Gtyörg y; t. le. sz. 57. t. sz. 57. t. nincs; u. ]). M.-Ludas. 1. e. Czintos, 1. sz. 37. Ó-.Péterlaka, 1. sz. 2. Szt.-Jakab, 1. sz Kapud, 1. sz Benkő Mózes; t. k. sz. 15, t. sz. 14. a községi iskolában; u. p. Tövis. 18. Keresed, 1. sz Sebestyén Sándor, t. k. sz. 76. t. sz. 68. t. Horváth Samu; u. p. Felvincz. 19. Keresztur, 1. sz Gergelyfi Gtyörgy; t. k. sz. 80. t. sz. 0. t. nincs; u. p. M.-Ludas. 20. Kocsárd, 1. sz Sükösd Ferencz; t. k. sz t. sz f. t. Albert Márton, 1. t. Keresztes Lajos; u. p. Felvincz. 1. e. Vajdaszeg, 1. sz Lörinczréve, 1. sz ny. 1, Benedek Dénes, t. k. sz. 35. t. sz, 26. t. Benedek Gyula; beszolgál Málnási Károly; u. p. N.-Enyed. 1. e. Béld, 1. sz. 16, Megykerék, 1. sz. 3. Orbó, 1. sz Miriszló, 1. sz Sándor János; t. k. sz. 61. t. sz. 46. t. Molnár Samu; u. p. N.-Enyed. 1. e. 0,-Lapád, 1. sz Nagylak, 1. sz P a p Dávid; t. k. sz. 49. t. sz. 27. t Orbán József; u. p. Felvincz. 1. e. K áptalan, 1. sz. 12, Ispánlaka, 1. sz Ózd, 1. sz. 809, 1. Zajzon Károly; t. k. sz t. sz. 36. t. Török István, u, p. M.-Ludas. 25. Pólyán (Ar.-j, 1. sz Kövér András; t. k. sz. 33. t. sz. 25. t. Mátyás Mihály; u. p Torda. 26. Szentmihályfalva, 1. sz Miklósi József; t. le. sz. 68. t. sz. 40. t. Mibályfalvi Samu; u. p. Torda. 27. Torda (Ó-), 1, sz Fűzi Sándor, Kovács János; t. k. sz t. sz f. t. Kovács János, Molnár Márton; 1. t. Mezei András. 1. e. Szind, 1. sz. 7.

61 28. Toi'tla (Új-), 1. sz Kállai Sándor; t. k. sz t. sz f. t. Csákány Károly; 1. t. Fekete János. 29. Túr, 1. sz Kocsis Dénes; t. k. sz. 32. t. sz. 21. tanulnak a községi iskolában; u. p. Torda. 1. e. Bányabilkk, 1. sz. 21. Mikes, 1. sz. 2. Komjátszeg, 1. sz Újfalu, 1. sz, Málnási Károly; t. k. sz. 14. t. nincs; u. p. N.-Enyed. 1. e. Szentkirály, 1. sz t. k. sz. 29. t. sz. 21. t. Káli Béni. Topánháza, 1. sz Újvár (Maros-), 1. sz Szigeti István; t, k. sz. 61. t. nincs; tanulnak a községi iskolában. 1. e. Csongva, 1. sz. 19. Szilvás, 1, sz. 6. F.-JJjvár, 1. sz. 16. Cseszve, 1. sz ViílCZ (Fel-), 1. sz , Tóth Mózes; t. k. sz t. sz f. t. Sóra Elek, 1. t. Makkai Márton. 1. e. Vörösmart, 1. sz IV. Kolozsvári egyházmegye. Fekszik szab. kir, Kolozsvár városa és Kolozsmegye területén. Ez egyházmegyében 1 anya-, és 1 leányegyház van; lelkek száma: 8786, tanulók száma: 898. Főgondnok: Nagy Péter, püspök és kir. tanácsos. Egyház megyei főgondnok: Incze Mihály. Algondnok: Szász Gerő, első pap és esperes. Ügyvéd: Bodor P ál. Gazda-gondnok: Szentpéteri János. Esperes: Szász Gerő. Jegyző: Szász Domokos. Közügyigazgató: Baló Sándor.

62 62 U g y h á s a k : Kolozsvár, 1. sz t. sz az egyházi népiskolákban t. sz, 575. Lelkészek: Szász Gerő, Szász Domokos, Baló Sándor, Her epei Gergely. Énekvezetők: a belső templomban Szász Lajos; a külső templomban Tóth Tamás. 1. e. Szamosfalva, 1. sz t. sz. 15. t. Máthó József. Iskolák: a) BelVál'OSÍ leányiskola, t. SZ. 39. Vezórtanitónő: Vadas Zsuzsán n a; rendes tanítónő : Békés s i Lilla; helyettesített tanitónő : Seifert Mari. Iskolai felügyelő: Herepei Gergely Az iskolaszék szekcziójának tagjai, a felügyelő elnöklete alatt: Sárkány Ferencz, Jenei Viktor, Demeter Károly, Kozma József és a vezórtanitónő. b) KiilSŐkálltori leányiskola, t. sz. 44. t. Tóth Tamás. Munkatanitónő: Tóth Tamásáé, szül. Fechner Amália Iskolafelügyelő : Szász Gerő. Az iskolaszék szekcziójának tagjai: Deák József, Fazakas József, Fiedler Tamás, Katona András és a tanító. c) A kiilmagyarutczai vegyes-népiskola, t. sz tanítók: s z e n t - g yör gyi Lajos és Barabás Károly ; munkatanitónő: Szentgyörgyi Lajosné. Iskola-felügyelő: Szász Gerő. Az iskolaszék szekcziójának tagjai: Parádi Kálmán, Benedek Samu, Kilin Miklós, ifj. Tárkányi Márton és t. Szentgyörgyi Lajos. d) Hiflelvei vegyes népiskola, t. sz. 93. t. B e n e d e k József; munkatanitónő: Benedek Józsefnó. Isk. felügyelő: Baló Sándor. Az iskolaszék szekcziójának tagjai: Szász Béla, Felméri Lajos, Biró Mihály, Kömöcsi Márton és a tanító.

63 e) M e ly e i elemi iskola első osztálya, t. sz. 77. t. dózsí László. Isk. felügyelő: Baló Sándor. Az iskolaszék szekcziójának tagjai: Hegedűs István, Szabó Endre, Kilin Márton, Ilyés Márton és a tanitó. / ) M e ly i óyűíla és g y e r ilie t e t, vezér-tanítónő: Dézsi Lászlóné, szül. Péter Anna; t. sz. 48. Isk. felügyelő: Baló Sándor. Az iskolaszék szekcziójának tagjai azok, kik az e) alatti elemi iskolánál. g) A lllllzeilllhltczai gyermekiért, t. sz. 75. A gyermekkert vezetője: Szilágyi Károlina; segéd: Mezei Zsuzsámra. Isk. felügyelő: Szász Domokos. Az iskolaszék szekcziójának tagjai: Jancsó Lajos, Kis Sándor, Bartha János, L. Bányai Károly. Jegyzés. Az egyes iskoláknál működő szekcziók együtt alkotják a teljes iskolaszéket, melynek elnöke egyhm. főgondnok: Incz6 Mihály; alelnöke: Szász Gerő, esperes; jégyzői: Benedek Sámuel és Dézsi László. 63 V. Kolozs-kalotai egyházmegye. Fekszik Kolozs- és Tordamegye területén. Ez egyházmegyében 40 anya-, 19 leányegyház van ; lelkek száma: 21,989, t. száma: Főgondnokok: gr. Csáki György, m. Lószai Ferencz, m. Lészai Lajos. Algondnok: t. Szentiványi Ferencz. Esperes: Szakács István, sz.-lónai lelkész. Főjegyző: Benedek Pál, m.-bikali lelkész. Aljegyző: Tímár Lajos, mórai lelkész. Közügyigazgató: G i 1 y ó n János, körösfői lelkész.

64 64 JS g y S aásafe 1. Almás (Nagy-J, 1. sz Boci László; t. sz. mindennapos 54 ismétlő 1 6 = 7 0. t. Kozma István. 1. e. Bábony, 1. sz. 76. t. sz. 18. t. Dévai Mihály. Vármezö, 1. sz AjtOll, 1. sz Kolozsvári Antal; t. sz. 67. t. ifj. F á z a k a s István; u. p. Torda, 1. e. B6d, 1, sz. 27. t. Farkas Áron. 3. Bikái (Magyar-), 1. sz Benedek Pál; t. sz. 95. t. Tnlogdi István; u. p. B.-Hunyad. 4. Buda (B.-Ó.j Dióssal, 1. sz lelkészi állomás üres; t. sz. 37. t. Sárközi Károly; u. p. Kolozsvár. 1. e. Szempál, 1. sz Damos, 1. sz lelkészi állomás üres; t. sz. 39. t. Both István; u. p. B.-Hunyad. 1. e. Jákótelhe, 1. sz t. sz. 30. t. Viski József. 6. Dai ÓCZ és Bogártelke egyesült egyházak, 1. Biró Sándor; 1. sz. Daróczon 144. t. sz. 26. t. M á t y á s Boldizsár; B og á r te l k é n 1 sz t. sz, 71. t, Csákány Károly; n. p. Egeres. 7. E g e r e s, 1. sz Mátyás György; t. sz, 18. t. Kálmán István. 8. Farnas, 1. sz Fehér György; t. sz. 19. tanitói állomás üres; u. p. B.-Hunyad. 9. Fenes (Oláh-), 1. sz Sebestyén Ferencz; t. sz. 93. t. Kákái László: u. p. Gyalu. 10. Fejérd, 1. sz Bodola Dénes; t. sz. 40. ny. t. Kerekes Márton, r. t. Nagy Ferencz; u. p. Kolozsvár. 11. Gyalu, 1. sz Déésy Gyula; t. sz t. Szabó Mihály. 12. Györgyfalva, 1. sz Barabás Sámuel; t, sz. 85. t. Fazakas István; u. p. Kolozs. 13. Hunyad (Bánffy-), 1. sz Ignácz Károly; t. sz ismétlő 145. f. t. Nagy Benedek, s. t. Bács György, 1. t. C sorna Péter.

65 14. In a k telk e, l.sz Boros Lajos; t. sz. 73. ny. t. Nyirő Sámuel, t t. Nyirő Lajos; u p. Egeres. 15. Kapus (Nagy-), 1. sz Benedek Sándor; t. sz. 60. t. Jónás József; u. p. Gyalu. 1. e Kapus (Kis-), 1 sz t. sz 28. t. Tatai Ferencz. 16. Kajántó, 1. sz Dómján János; t. sz. 46. t. Nyirő József; u. p. Kolozsvár. 1. e. Kóród, 1. sz. 70. t. sz. 14. t. Bárt ha Károly. 17. Ketesd, 1. sz Almási László; t. sz. 73. t. Sarkadi Lajos; u. p. B.-Hunyad. 1. e. Füld, 1. sz Kolozs, 1. sz Borsos Sándor; t. sz t. Nagy Sámuel. 19. Körösfő, 1. sz Gilyón János; t, sz. 85. tanitói állomás üres ; u. p B.-Hunyad, 20. Középlak, 1. sz Józsa Sámuel; t. sz. 55. t. D ó ó z s i Lörincz; u, p. N.-Almás. 1. e. Tam ásfalva, 1. sz. 31. N yércze, 1. sz. 26, 21. Léta (Magyar-j, 1. sz Szakács János; t. sz. 38, t. Vitmájer Leopold; u. p. Al-Jára. 22. LÓna (Szász-), 1. sz Szakács István; t. sz, 105. t. Kelemen Ferencz; u. p. Gyalu, 23. Magyarókereke, I sz, Fazakas András; t. sz. 32. t Péter Pál; u. p. B.-Hunyad. 24. Mákó, 1. sz Yaller József; t. sz a helybeli községi iskolába járnak. Kántor Lörincz Ferencz; u. p. Egeres. 25. Méra, 1. sz Timár Lajos; t. sz t. T a m á s Dániel; u. p. M.-Nádas. 1. e. M agyar-n ádas, 1, sz Monostor (M.-Gyerő-), 1. sz Dobay Lajos; t. sz. 55. t. Véczy Dénes; u. p. B.-Hunyad. 27. Nyárszó, 1. sz Fazakas Lajos; t. sz. 50. t. Katona Károly; u. p. B.-Hunyad. 1. e. Bár vásár, 1. sz t. sz. 42. t. Yarju István. 28. Pata, 1. sz Szabó István; t. sz. 16, t. Dani Lörincz; u. p. Kolozs. 1, e. K a r a, 1. sz

66 Petri (Kis-), 1. sz Viski Sándor; t. sz. 43. t. Dóési Domokos ; u. p. N.-Almás. 30. P e tr i (Nagy-), 1. sz Sófalvi Miklós; t. sz. 36. t. Antal György; u. p. N.-Almás S z e n tk ir á ly (Kalota-) ós Z en te ik e egyesült egyházak; 1. sz. Szentkirályon 543, Zentelkón 572; 1. Viski Zsigmond; t. sz t. C so rn a Zsigmond; u. p. B.-Hunyad. 32. S z e n tlá s z ló, J. sz Doniján Ferencz; t. sz t. Balázs József; u. p. Gyalu. 33. S z tá n a, 1. sz Antal Domokos; t. sz. 34. t. B á 1 in t András, ny. t. K o 1 c s á r Lajos; u. p. B.-Hunyad. 34. S z u c s á k, 1. sz Kónya József; t. sz. 52. t. B o t h a József; u. p. Kolozsvár. 35. T űre, 1. sz Jónás Elek; t. sz. 35. t. állomás üres; u, p. M.-Nádas. 1. e. M.-Gorbó, L sz. 12. M.-Sdrd, 1. sz. 24. Somtelk e, 1. sz Z so b o k, 1. sz Mike Lajos; t. sz. 83. t. állomás üres; u. p. B.-Hunyad. 37. Jára (A1-), 1. sz Balázs István; t. sz. 12. t. a lelkész. 1. e. E rci-p ataha, 1. sz. 20. K is-bánya, 1. sz V alkó (Magyar-), 1. sz Mi hálóz Elek; t. sz. 90. a helybeli községi iskolában tanulnak; t. Bihari István ós Szentgyörgyi Lajos, ki egyszersmind Kántor is; u. p. B.-Hunyad. 1. e. Incsel, 1. sz V á s á r h e ly (Gyerö-j, 1. sz Ágoston György; t. sz. 26. t. Meszta Lajos; u. p. Egeres. 40. V ista, 1. sz Kónya János; t. sz. 93. t. ifj. Tamás Dániel; u. p. M.-Nádas.

67 67 VI. Szilágy-Szolnoki egyházmegye. Fekszik Közóp-Szolnok- és Krasznamegye területén. Ez egyházmegyében van: 70 anya- és 12 leányegyház; lólekszám: 44569; tanulók száma: Főgondnok : b. B á n f f y Albert. Algondnok : b. Yesselónyi Miklós, b. Győr fi Lajos és t. Bereczki György. Esperes: Szabó Pál, diósacli lelkész. Közügyigazgató Költő László, kr.-mihályfalvi lelkész. H. főjegyző: Biró Károly, tasnádi lelkész. Aljegyző: K is Albert, kómesi lelkész. Közpénztárnok: Molnár Miklós, menyői lelkész. Özvegy-árvái pónztárnok: Yiski Pál, zoványi lelkész. E gy h ázak. 1. Ákos, 1. sz Kelemen Endre, t. sz. 62. t..rákosi Sándor. 2. Ardó, 1. sz. 449, 1. Pataki Károly, t. sz. 28. t, H a- r i Ferencz; u. p. Sülelmed. 3. Bagos, 1. sz lelkószi állomás üres, t. sz. 80. f. t. Somogyi Sámuel, 1. t. Nagy Lajos; u. p. Sz.- Somlyó. 4. Bállá, 1. sz Faragó József, t. sz. 62. t. Bartha Lajos; u. p. Sz.-Somlyó. 5. Bogdánt!, 1. sz Dombi Lajos, t. sz t. ifj. Somogyi Károly; u. p. Hadad. 6. Borzás, 1. sz Nagy Zsigmond, t. sz. 33. t. id. Szőcs Károly; u. p. Sz.-Somlyó. 7. Böösháza, 1 sz Barabás György, t. sz. 13. t. A d i József; u. p. Sülelmed. 5 *

68 1. é. B m edekfalva, 1. sz Bülgezd, 1. sz Szilágyi Márton, t. sz. 64. t. P á l Domokos; u. p. Sz.-Somlyó. 9. Csaholy (M.), 1. sz Rózsa Károly, t. sz. 45. tanitó jelenleg nincs; u. p. Tasnád. 10. Cseh (Szilágy), 1. sz Fábián Dániel, t. sz. 63. f. t. Bányai József, 1. t. Bnttyán Gejza. 11. Czégény fk r.) 1. sz. 86. leik. állomás üres, t. sz. 9. t. Komán József; u. p. K.-Daróc. 12. Déésháza, 1. sz Szabó Lajos, t. sz. 31. t. B a lo g Dániel; u. p. Sz.-Cseh. 13. Diósad, 1. sz Szabó Pál, t. sz t. V e ress József; u. p. Zilah. 1.. e. M.-Baksa, 1. sz Dóba (Nagy) ós Dóba (Kis) egyesült egyházak, 1. sz. az elsőben 269. a másodikban 462, 1. Botka Károly, t. sz. az elsőben 25. a másodikban 59. t. az elsőben Bartha Dániel, a másodikban B á t ő ri György; u. p. Sz.-Szentkirály. 15. Egrespatak, 1. sz Löfi Pál, t. sz. 36. t. állomás üres; u. p. Zilah. 16. GOI OSZÍÓ (M.), 1. sz Tócsi József, t. sz. 58. i K is P á l Sámuel; u. p. Zilab. 17. Görcsön, 1. száma Aracs András, t. sz. 23. t. Nagy György u. p. Zilah. 18. Hadad, 1, sz Kondor Endre, t. sz. 90. t. Gocz Dénes. 19. Horváthi-Petenye, 1. sz Szilágyi Mihály, t. sz. 34. t. Horváth Endre; u. p. Kraszna. 20. Ilosva, 1. sz Galló József, t. sz. 51. t. E r szényes István, u. p. Sz.-Somlyó. 21. Ipp, 1. sz id. Török Eerencz, t. sz. 70. t. Bene Ambrus; n. p. Zovány. 22. Kávás (Ér.), 1. sz állomás üres, t. sz. 12. tanitó nincs. 23. Kecel (M.), 1. sz. 454, 1. Rácz Péter, t. sz. 54. t. Ant a l Ferencz; u. p. Kraszna.

69 24. Kémei', 1. sz K is Albert, t. sz f. t. községi, 1.1. és ónekvezór Marosi József; u. p.. Szépiák (Biharmegyóben.) 25. Keresztár (Szilágyfő), 1. sz Palánki Káróly, t. sz. 26. t. Bányai Félix; u. p. Zilali. 1. e. N yirsid, 1. sz Kőrös (Ér.) 1. sz Fogarasi László, t. sz, 32. tanít a lelkész; u. p. Tasnád. 27. K ö v esd (Szilágyi, ideiglenesen Sarinaságlioz csatolva, beszolgál a sarmasági lelkész, 1. sz. 81. t. sz. 8. t. Parlagi Elek; u. p. N.-Derzsida. 28. Kraszna, 1. sz Bakcsi Sándor, t. sz f. t. K is Lajos. 1. t. Balog Mihály. 29. K llsaly, 1. sz Szász Ferencz, t. sz. 34. t. id. Szöcs Károly; u. p. Hadad. 1. e, Erked, 1. sz t. sz. 43. t. Nagy Ferencz. 30. Lele, 1. sz Kovács Sándor, t. sz. 95. t. Kapronczai Benő; u. p. Hadad. 31. Lecsmér, 1. sz Fazakas Mihály, t. sz. 36. t Nagy Lajos; u. p. Széplak. (Biharmegye.) 32. Lompért, 1. sz állomás üres, t. sz. 59. t. Nyeszti Lajos; u. p. N.-Derzsida. 33. M enyő, 1. sz Molnár Miklós, t. sz. 50. t. Yaska János; u. p. Sz.-Oseh. 34. M ih á ly fa lv a, 1. sz Költő László, t. sz. 67. t. S é r a János, u. p. Ákos. 35. M in d szen t (Él--), 1. sz L Török Ferencz, t. sz. 23. t. állomás üres; u. p. Ér-Kávás. 1. e. Ér-Girolt, 1. sz Mocsolya, 1. sz id. Biró Károly, t. sz. 82. t. id. Szöcs Sámuel; u. p. Hadad. 37. Monó, 1. sz Soos Károly, t. sz. 48. t. K is József;^ u. p. Sülelmed. 1. e Egerhát, 1. sz. 47. t. sz. 16. t. lévita Tokai Sándor. 38. N á d a sd, 1. sz V a s Sámuel, t. sz t. Téc s i László; u. p. Hadad. 69

70 N a g y fa lu, (Szilágy-) 1. Sí? Pungur Gyula; t, sz 90. f. t. Jakab Zsigmond, 1. t. Bethlendi András; u. p. Sz.-Somlyó. 40. Nagymon, 1. sz S eb ess György, t. sz. 16. t. ifj. Parlagi Elek; u. p. Sz.-Szentkirály. 41. Paczal (Nagy- és kis-), 1. sz Tóth Imre, t. sz. 73. t. G á l Károly; u. p. Margila (Biharmegye.) 42. Pánit, 1. sz Dómján Sándor; t. sz. 28. tanitó uincs; u. p. Tasnád. 43. Pelekeszi, 1. sz K is Pál, t. sz. 48. t. Várkon y i László; u. p. Tasnád. 44. Peér, 1. sz Surányi Gyula, t. sz f.t. Szombati Károly 1. t. Orosz Miklós; u. p. Ér- Endród. 45. Perecsen, 1. sz Gáspár János, t. sz t. Papp György; n. p. Sz.-Somlyó, 46. Ráton, 1. sz V as Lajos, t. sz. 36. t. K ö v e n d i Károly; u. p, Kraszna. 47. Rácsé, 1. sz állomás üres, t. sz. 19. t. Bagosi Miklós; u. p. Varsolc. 48. Sámson, (Szil.-), 1. sz Konca Ferencz, t. sz* 56. t. Boros Ferencz; u. p. Hadad. 49. Sarmaság, 1. sz Elek Károly, t. sz. 56. t. G ál Elek; u. p. N.-Derzsida. 50. Somlyó (Szil.) 1. sz N a,gy László, t. sz. 191* községi iskolába járnék, kántor Péntek József. 51. Sülelmed, 1. sz Kiss Pál, t. sz. 10. tanít a. lelkész. 1. e. Cikó, 1. sz t. sz. 13. t. Püspöki József. 52. Szakácsi, 1. sz Szentkirályi László, t. sz. 60. t. V er e s t ói György; u. p. Tasnád. 53. Szántó, (Tasnád), 1. sz Kovács Ferencz, t. sz. 28. t. Kovács Sándor; u. p. Tasnád. 54. Szarvad (Tasnád), 1. sz Farkas Károly, t. sz. 30. t. Farkas Lajos; u. p. Tasnád. 55. Szentkirály (Ér-), 1. sz Kovács Károly, t. sz* 40. t. Bogdán Lajos; u. p. K.-Darocz (Szatm. megye.)

71 56. Szentkirály, (Szil.) 1. sz. 183, 1. állomás üres, t. sz. 15. t. nincs. 57. Széér, 1. sz. 700, 1. F a r Írás Antal, t. sz. 50. t. áll. üres; u. p. Hadad. 58. Szilágyszeg, 1. sz Ferenczi Gyula, t. sz. 14. t. Sarkadi Antal; u. p. Sz.-Oseh. 59. Szodoró (Ér.), 1. sz Fazakas Ferencz, t. sz. 32. t. Salánki Zsigmond; u. p. Tasnád. 1. e. Erhatvan, 1. sz t. sz. 24. t. Szabó Elek. 60. Sződemeter, 1. sz Kacsó Albert, t. sz. 9. tanit a lelkész; u, p. Tasnád. 61. Tasnád, 1. sz , Biró Károly, t. sz f. t. Vágó Sámuel, 2-ik f. t. P o r csal mi Soma, 1. t. és kántor id. Somogyi Károly. 62. Udvarhely (Szamos.) 1. sz állomás üres, t. sz. 12. t. nincs; u. p. Zsibó. 63. Ú jlak (Somlyó), 1. sz Baló József, t. sz. 40. t. nincs; u. p. Somlyó. 64. Zilah, 1. sz ny. 1. Fogarasi István, r. 1. Magyarósi István, Róvay Pál, t. sz ezek közül a nagyobb fi gyermekek a ref. tanodába, a leánygyermekek és kisebb fiuk a községi és állami iskolába tanulnak, kántor Nagy Mihály. 65. Zovány, 1. sz Viski Pál, t. sz. 82. f. t. Tötö s János, 1. t. Somogyi György. 66. Zsibó, 1. sz K u n Károly, t. sz. 93. t. K isp ál Miklós. 67. Valkó, 1. sz Nagy Ferencz, t. sz. 19. tanit a lekósz; u. p. S.-Somlyó. 68. Varsolcz, 1. sz Kemény István, t. sz. 82. t. Beksi József. 69. V érv ö lg y, 1. sz Székely István, t. sz. 65. t. P a p Sámuel; u. p. Sz.-Szentkirály. 70. Völcsök, 1. sz Osváth Lajos t. sz. 15. t. Sextin Antal; u. p. Sz-Cseh. 1. e. Szamos-Újlak, 1. sz. 40. t. sz. 6. tanit a lelkész* 71

72 72 VII. Deési egyházmegye. Fekszik Doboka- Belső-Szolnok-, Kolozsmegyók és Kővárvidóke területén. Ez egyházmegyében van: 28 anya-, 27 leányegyház; lelkek száma 8771; tanulók sz Főgondnokok: b. Wesselényi Ferencz, b. Bánffy Dániel. Algondnok: Biró Sándor. Esperes: Almási Sámuál, s. m.-berkeszi lelkész. Jegyző: Nagy Lajos, dobokai lelkész. Közügyigazgató Kovács Sámuel, deézsi lelkész. E g y h á z a k s 1. Babucz-Fodorháza, 1. sz Rigó Q-yörgy, t. sz. 5. a lelkész ta n ít; u. p. Pánczólcseh. 1. e. Solyomkö, 1. sz. 14; M.-Ujfalu, 1, sz Bádok, 1. sz Ferenczi József; u. p. Pánczólcseh. 3. BerkeSZ, 1. sz Almási Sámuel, t. sz. 35. t. Czira Endre; u. p. N.-Somkut. 1. e. N'.-Somkut, 1. sz. 42; Remete, 1. sz Borsa- 1. sz Agyagási Gfábor, t. sz. 25. kik a helybeli államiskolába járnak; u. p. Válaszút. 5. Csomafája, 1. sz 114. lelkószi állomás ürességben van, t. sz. 20. kik a borsai államiskolába járnak; u. p. Válaszút. 1. e. Gyula, ]. sz. 44.; Hoszszu-Macskás, 1.,oz. 65, 6. Déézs-akna, 1. sz Szabó Sándor, t. sz. 48. t. B a r t h a János; u. p. Déézs.

73 7. Doboka, 1. sz Nagy Lajos, u. p. Válaszút. 8. Domokos, L sz P a p István, t. sz. 57. t. F á bián Elek; u. p. M.-Lápos. 9. Esztény, 1. sz Bántó Mihály; u, p. Válaszút. 1. e. Szarvas-Kend, 1. sz. 81; Tötör, 1. sz. 2 0; Ónak, 1. sz. 11; K.-Szilvás, 1. sz. 9 ; Kecset 1. sz Hidalmás, 1. sz Kónya László, t. sz. 14. kik a helybeli állam-iskolába járnak; u. p. Hidalmás. 1. e. Drág, 1. sz. 28 -Jegyz. Az Egres ós Almás mentén szórványosan lakó ref. hívek is 195 lélek számmal ezen egyházhoz tartoznak. 11. Kaczkó, 1. sz Jónás Bálint; u. p. Dóézs. 1. e. Szelecske, 1. sz. 98. t. sz. 20. t. Tokos Bálint; Alör, 1. sz, 13; Galgó, 1. sz. 98; Blenke-Pólyán, 1. sz. 24; N.-Ilonda, 1. sz. 20; Soósmezö, 1. sz. 15; Gugő, 1. sz Keresztur (Ördög-), 1. sz Szász Gergely; u p. Berend-Pánczóleseh. 1. e. N.-Esküllö, 1. sz. 44; K.-Esküllö, 1. sz Kérő, 1. sz Dózsa Imre, t. sz. 15. t. F i le p Gáspár; u. Szamosujvár. 1. e. Dengeleg, 1. sz. 45. t. sz Kidé, 1. sz Gáspár Sámuel, t. sz. 32, u. p. Pánczólcseh. 15. Koitó, 1. sz Szabó Lajos, t. sz. 67. t. Nagy János; u. p. N.-Bánya. 1. e. Katalinfalva, 1. sz t. sz. 20; Hosszufalva, i. sz t. sz. 28. t. Rácz Sándor. 16. Kozárvár, 1. sz Nagy Dániel, t. sz. 20. t. Horváthy Domokos; u. p. Deézs. 17. Köblös (Magyar-) 1. sz A lelkészi állomás ürességben, t. sz. 14. t. Bárt ha András; u. p. Pánczólcseh. 18. Lápos (Hagymás), 1. sz A lelkészi állomás ürességben van, t. sz. 33. t. Debreczeni Károly; u. p. N.-Bánya. 73

74 Lápos (Magyar-J, 1. sz Mátyás Zsigmond, t. sz. 100, tik a helybeli állami elemi iskolába járnak, ének tanitó Nagy Ábel; u. p. M.-Lápos. Jegyz. A rohii, macskamezői, csernafalvi, kis-debreczeni, sztojkafalvi s l.-debreki hivek is 20. számmal ezen egyházhoz tartoznak. 20. Lóna (Kendi-) 1. sz Pánczél Ferencz, t. sz. 48. t. Szakács Miklós; u. p. Válaszút. 1. e. K.-Jenö, 1. sz Macskás (Magyar-) 1. sz A lelkószi állomás ürességben van; u. p. Kolozsvár. 22. Néma, 1. sz Veres Károly, t. sz. 15. t. Farkas Sámuel; u. p. Déézs. 23. Ormány, 1. sz- 71. A lelkészi állomás ürességben van; u. p. Szainosujvár. 1. e. Girolt, 1. sz Pánczélcseh. 1. sz A íelkészi állomás ürességben van, t. sz. 16. kik a helybeli állami elemi iskolát gyakorolják, u.,p. Pánczélcseh. 1. e. Magyar-Derzse 1. sz. 96.,t. sz. 10. t. Mihályi Sándor. Jegyz. A r.-keresztúri, völcsi, kecskeházi, vajdaházi hivek is, 60 lélekszámmal, ezen egyházhoz tartoznak. 25. S z in y e, 1. sz Márton András; u. p. Alparét. 1. e. M ánya, 1. sz, 13; Alparét, 1. sz. 4 ; M,-Bogáta\ 1. sz. 11; O.-Bogáta, 1. sz 2 8 ; Semesnye, 1. sz. 30. Csernek, 1. sz. 4 ; N.-Hagymás, 1. sz. 4 ; Osvaly 1. Sz TÖÖk (Felső-) 1. sz ifj. Almási Sámuel, t. sz. 10. A lelkész tanít; u. p. Pánczélcseh. 1. e. A.-Töök, 1. sz t. sz. 23. t. Czinege Mihály, 27. Zsombor (Magyar-Nagy-) 1. sz Püspöki Mihály, t. sz. 5. t. Bara Áron u. p. Zsombor. 1. e. Zutor, 1. sz. 7; Kendermái, 1. sz. 1 1 ; Dal, l.s z. 3; P.-Szt.-Mihály, 1. sz Válaszút, 1. sz Balázs János, t. sz. 40. t. Nagy György; u. p. válaszút.

75 75 Vili. Széki egyházmegye. Feliszik Kolozs-, Doboka- és Belsőszolnokmegyók területén. Ez egyházmegyében 50 anya- és 48 leányegyház van; lelkek sz. 20,516; tanulóké Főgondnokok: b. Bánffy Dániel. gr. Y áss Albert, mltgs Földvári József. Algondnokok: b. Inczédi Zsigmond és gr. Yass Ádám. Esperes : B á t h o r i Dániel, széki lelkész. Jegyző: Csűrös József, bethleni lelkész. Közügyigazgaték: Köblös István, rettegi, Lónárd Samu, szt.-margitai lelkész. Aljegyzők: Csiszár László, bálv.-várajjai-, Péter Antal, apanagyfalusi lelkész. E g y h á z a k : 1. Arpástó, 1. sz iíj. Balázs József; t. sz. 29. t. Brán József; u. p. Retteg. 2. Bacza, 1. sz I. Diószegi Lajos; t. sz. 23. t. Lónárd Károly; u. p. Retteg. 1, e. Csicsó-MihályfaIva, 1. sz 110. t. sz. 11. t. Szabó Albert. 3. Bethlen, 1. sz Csűrös József; t. sz. 45. t. Fekete Gergely. 1, e. Szészárma, 1. sz Bonczhida, 1. sz Nagy Elek; t. sz. 41. t. Ré- "terfi Ferencz; u. p. Válaszút. 5. Borzás fmagyar-^, 1. sz Csiszár Farkas; t. sz. 24. t. Székely János; u. p. Lekencze.

76 76 1. e, Bőd, 1 sz. 19. Dellö-Apáthi, 1. sz. 9. Kéthel, 1. sz Botháza, 1. sz Dózsa Elek; t. sz. 8. a lelkész taiiit; u. p. Mocs 1. e. Mocs, 1. sz t. sz. 22. t. Yeres Mihály. 7. Bréte (Szász-), 1. sz , Jakabházi Dániel; t. sz. 17. a lelkész tanit; u. p. Bethlen. 8. Búza, 1. sz Balázs József; t. sz. 41, t. Bota István; u. p. Sz.-Ujvár. 9. Czege, 1. sz a papi állomás üres, beszolgál a púlyoni pap. L e. Göcz, 1. sz. 63. t. sz. 7. t. Csömör János. Császári, 1. sz, 41. Vasas-Szt,-Ivány, 1. sz Décse (Magyar-), 1. sz Szentes István; t. sz t. B a r tu s György; u, p. Retteg. 11. Devecser (Nagy-), 1. sz. 95. a noszolyi pap felügyelete alatt; u. p. Sz,-TJjvár. 12. Egyed (Szent-), 1. sz Budai Lajos; t. sz. 6. a lelkész tanit; u. p. Szók. 13. Feketelak, 1. sz Székely József; t. sz. 53. t. Balázs István; u. p. Sz.-Ujvár. 14. Földvár (Meleg-), 1. sz Beregszászi Albert, t. sz. 31. t. Yincze Ferencz; u. p. Sz.-Ujvár. 15. Fráta (Magyar-), 1. sz Finta Sámuel; tanítói állomás üres; u. p Mocs. 1. e. BerJcenyes, 1. sz Mezö-Záh, 1. sz. 75. Mező- Méhes, 1. sz, 107. t. sz. 11. t. Lukács József, fogadott tanitó. Czikud, 1. sz. 14. Báld, 1. sz. 9. Szopor, 1. sz. 5. Szent-Jakab, 1. sz. 10. Tóhát, 1. sz Füzes (Ördöngös-), 1. sz Barabás Tamás; t. sz. 69. t. Egri István; u p. Sz.-Ujvár. 17. Füzkút, 1. sz Lakatos Károly; t. sz. 6. a lelkész tanit; u. p. Lekencze. 1. e. Szent-Mihály telke, 1. sz. 11. Bongárd, 1. sz. 4. Lompért, 1. sz Ilosva (Alsó-), 1. sz lelkészi állomás üres; beszolgál a fel-őri pap; u. p. Cs.-Keresztur. 19. Kamarás (Puszta-j, 1. sz. 223, 1. Szathmári János; t. sz. 13. t. Csia Lajos; u. p. Mocs.

77 L e. Nagy-Sármás, 1. sz. 5. K is-sárm ás, 1. sz. 3. K ö veiig, 1, sz. 3. Kis-Czég, 1. sz Kamarás fvajda-^, 1. sz. 52ő. 1. Pergő Márton; t. sz. 50. t. Yincze István; n. p. Mocs. 21. Katona, 1. sz Nagy Elek; t. sz. 5. a lelkész tanit; u. p. Mocs. 1. e. Nagy-Czég, 1. sz Kékes, 1. sz Sepsi Mihály; t. sz. 23. t. Veres Ferencz; u. p. Sz.-Újvár. 23. Keszii, 1. s z Salamon György; t. sz. 40. t. Horváth Dániel; n. p. Moes. 1. e. O-Gyéres, 1. sz Kudu, 1. sz, 240. I Szathmári Sárdor; t. sz. 15. a lelkész tanit; u. p. Cs -Keresztül Léyen (Magyar-), 1. sz Szbó József; t. sz. 5. a lelkész tanit u. p. Mocs. 1. e. N.-G yeke, 1. sz Málom, 1. sz id. Balázs József; t. sz. 48. t. Máthó Dániel; u. p. Bethlen. 27. Margita (Szent-), 1. sz Lónárd Sámuel; tanítói állomás üres; u. p. Retteg. 1. e. Mikeháza, 1. sz Nagyfalu (Apa-), 1 sz , Péter Antal; t. sz. 21. t. Tóth György; u. p. Bethlen. 29. Nemegye (Magyar-), 1. sz Csejdi István; t. sz. 57. t. állomás üres; u. p, Bethlen. 1. e. Virágos Berek, 1, sz 4. Köfcirka, 1. sz. 40, K ö zépfalva, 1. sz. 35. Ó -R adna, 1. sz Noszoly, 1. sz P a p Sámuel; t. sz. 15. a lelkész tanit; u. p. Sz.-Ujvár. 31. Nyires (Szász-), 1. sz Vass György, t. sz. 56. t. Sebestyén Péter; u. p. Dóós. 1. e. Ezt. Benedek, 1. sz Ör (Fel-_), 1. sz Veres Márton; t sz. 50. t, Márt ián Endre; u. p. Cs.-Keresztül- 1. e. Cs.-Keresztur, 1. sz. 12. Cs.-Hagymás, 1. sz. 5. N égerfalva, 1. sz. 18, N agy-d ebrek, 1. sz

78 Pálatka (Magyar-), 1. sz Mooré Albert; t. sz. 24. t. Póterfi Károly; u. p. Mocs, 34. Pujon, 1. sz Gullya János; t. sz. (?) t, állomás üres; u. p. Szók. 35. Retteg, 1. sz Köblös István; t. sz. 51. t. Nagy Károly; u. p. Retteg, 36. Sárvár, 1. sz Balog András; t. sz. 4. a lelkész tanit; u. p. Somkerék. 1. e. Szász-Fellak, 1 sz. 94. t. sz. 7. t. Békési Zsigmond; Sajó-Keresztur, 1. sz Somkerék, 1. sz, Kovácsi Mihály; t. sz. 37. t. Mózes József. 38. Szava, 1 sz. 90. a lelkószi állomás üres; u. p. Szók. 1. e. Ombuz, 1. sz Szt.-András (Sajó-J, 1. sz, Dohi Ferencz: t, sz. 16. a lelkész ta n it; u. p. Somkerék. 40. Szent-Márton (Szópkenyerü-j, 1. sz, Szabó József; t. sz. 41. t. Tamás Ferencz; u. p. Sz.-Ujvár. 1. e. O.-Vásárhely, 1. sz 56. Erdő-Szombattelke, 1. sz Szék, 1. sz. 2403, 1. Báthori Dániel és Somkereki Miklós; t. sz t. Dóósi Sámuel és Sipos József. 42. Szováth (Alsó-), 1. sz Gáspár Sámuel; t. sz. 39. t. állomás üres; u. p. Mocs. 1. e. M.-Kályán, 1. sz. 78. A ranyhct, 1. sz Szilvás fyiz-j, 1. sz. 43. a lelkószi állomás üres; u. p. Sz.-Ujvár. 1. e. N a g y-ikló d, 1. sz. 20. K is-ikló d, 1. sz. 75. t. sz. 8. t. Török Károly. 44. Udvarhely (Sajó-), 1. sz. 110, 1. állomás üres; a szentandrási pap felügyelete alatt van; u. p. Somkerék. 45. Újvár (Szamos-), 1. sz állomás üres; a várbeli pap felügyelete alatt van. 1. e. Sz.-Ujv.-Némethi, 1. sz. 87. t. sz. 8. t. Szentes Gyula. 46. Z som b or (Szász-), 1. sz, , Soós József; t. sz a lelkész tanit; u. p. Sz.-Ujvár. 47. Váralja (Bálványos-), 1. sz Csiszár László; t. állomás üres; u, p. Dóós.

79 48. Veresegyháza, 1. sz Újvári József; t. sz Lórin ez András; u. p. Sz-Újvár. 49. Vicze, 1. sz jelenleg az apanagyfalusi lelkész felügyelete alatt. 50 Visa, 1. sz Gáspár Lajos; a t. állomás üres; u. p. Szók. 79 IX. Nagy-sajói káptalan. Fekszik Kolozs-, Dobokamegye és Besztercze vidék területén. Ez egyházmegyében 9 anya- és 23 leányegyház van; lelkek száma 2389; tanköteles 230. Tanult: a) a kebli népiskolákban. 165 I b) más iskolákban 9 j Nem köteles tanuló: a) hitfelekezetünkböl 13 b) más hitfelekezefü 8 j = 174 = 21. összesen: := 195. Főgondnokok: id. gr. Bethlen Sándor és mltgs Cseré nyi Dániel. Algondnok: t. B ő d Károly. Dékán: V á 1 y i E lek; kentelki lelkész. Jegyző: Szász János, n.-sajói lelkész. Közügyigazgató: Varró István, sófalvi lelkész. E g y h á z a k : 1. B a lá z s fa lv a (Alsó-), 1. sz Szentkirályi Lajos; tk. sz. 2. u. p. Besztercze. 1. e. F-B alázsfalva, 1. sz. 12. K ajla, 1. sz. 6.

80 80 2. Besztercze, 1. sz állomás nincs betöltve; beszolgál Yályi Elek, kentelki lelkész; tk. sz. 5. más iskolába jár e. K.-Budák, 1. sz 50. beszolgál Yarró István, sófalvi lelkész; tk. sz. 7, felsőbb iskolába jár 1. t. állomás nincs betöltve. Sz.-Budák, 1. sz. 11. Galacz, 1. sz, 52. beszolgál Yarró István, sófalvi lelkész; tk. sz. 1, felsőbb iskolába jár 1. H a r in a, 1, sz Czegő (Szász-), 1. sz Musnai Károly; tk. sz. 41. tanult 37. felsőbb iskolában 1. t. állomás üres; u. p. Lekencze 1. e. Sz.-Szt.-Jakab, 1. sz Kentelke, 1. sz Yályi Elek; u. p. Somkerók. 1. e. A ro ka lja, 1. sz. 58. tk. 1. felsőbb iskolába jár 1. S.-M agyarós, 1. sz. 10. Kerlézs, 1. sz Máté (Szász-), 1. sz Nagy Mihály; tk. sz. 52, tanult 28 felsőbb iskolába 1. t, Fodor Dániel; u. p. Lekencze. 1. e. A.-Móricz, 1. sz. 19. Lekencze, 1. sz, 5. Sz.-U jfalu, 1. sz Sajó (Nagy-), 1. sz Szász János; tk. sz. 30. tanult 26. nem köteles kitsorsos 6. más kitü 3, tanítói állomás üres. Ide tartoznak még: Pászmos, Kusma, B ila k, Nyécz, M onor, K.-Sajó, Berlád, Vajola mintegy 60 lélekszámmal. 7. Sófalva, 1. sz Yarró István, tk. sz. 34. tanult 25. nem köteles hitsorsos 3. más bitü 1. t. K is József; u. p. Besztercze. 1. e. Sim ontelke, 1. sz Tacs, 1. sz Nagy Ábrahám; tk. sz. 26. tanult 23, nem köteles hitsorsos 4. más hitü 2. t. Péter István; u. p. Lekencze. 9. Uj - ŐS (Szász-), 1. sz Albert Dániel; tk. sz, 31, tanult 17. felsőbb iskolában 1. nem köteles más hitü 2. t. Barabás Dániel; u. p, Lekencze. 1. e, Budatelke, 1. sz. 13.

81 81 X. Görnénvi AnvházmpnvA. Fekszik Tonla- és Kolozsmegye területén. Ez egyházmegyében 33 anya- és 47 leányegyház van. Léiekszám: a) magyar 16845; b) czigány 1791 = 18,636-. Tanköteles gyermek: a) magyar 3451; 6) czigán 286 = Ebből tanult: a) Az egyházmygyei népiskolákban 1. magyar: 2304) 2. czigány: 12) = 2316 ó) Felsőbb iskolában h ma;,"var: Háznál tanult 1. magyar: Tanult összesen: d) Nem köteles magyar tanult 15 e) Más felekezefcbeli. 165 összesen: 2614, Fögondnokok, gr. Teleki Miklós, légid, gr. Teleki Domokos,, mltgs Gry«árfás Domokos. Algonduokok: br. K erné n y Kálmán, mltgs Horváth Mihály, mltgs Dóési Sándor, Esperes: B e n k ő János, m,-péterla,ki lelkész, Jegyző: Szabó József, felfalusi lelkész. Közügyigazgató : Zilinezki P ál, m.-fülpesi lelkész. Alje gyző: Elekes Kálmán, gernyeszegi lelkész, Közpénztárnok: Nagy Albert, beresztelki lelkész, Özvegy-árvái pónztárnok: Szász István, m.-régeni lelkész. 6

82 82 E g y h á z a k : 1. Abaf'ája, I. sz. 248, 1. Szabó Sámuel; tk. sz sz. 38 t. Bíró József, egyszersmind orgonista; n. p. Szász Régem 2. Beresztelköj i. sz ny. I, Nagy László; s. 1. Nagy Albert; tk. sz tanult az iskolában 80. felsőbb tanodában 2. háznál 1. összesen 83. rendkívüli 2. t. ós orgonista. Yajda Miklós; u. p, Szász-Régen. 3. Bölkény (Magyar-), 1. sz, Dénes József; tk. sz tanult az iskolában 75. háznál 4. összesen 79. más felekezetű 8. t. és orgonista Muzsnai Ferencz; u. p. Grörgény-Szt-Imre. 1. e. Héíbükk, 1. sz. 1. Alsó-K.öhér, 1. sz CsiftátS (Eidő-), 1. sz , Kertész József; tk. sz t. 86. felsőbb tanodában 4. háznál 2 = 92. t. és orgonista Füzesi Ferencz; u. p, Sáromberke. 1. e. Kis-Ilye, 1. sz tk. 38, t. 24. felsőbb tanodában 2 ~ 26. más felekezetit 9, t. Sípos József; Kis- Szedú-rjes, 1. sz Disznajó, 1. sz Osiki Károly; tk. sz t f t. Gr ás p á r Géza, 1. t. és orgonista Máthé E lek; u. p. Déda. 1. e. D éda, 1. sz. 43. Bisztra és Galonya, 1. sz Erese ('Nagy-), 1. sz Sárkány Dániel; tk. sz. 26. t. 10. felsőbb tanodában 1 = 11. tanit a lelkész; u. p. Mező-Örményes. 1. e. Unoka, 1, sz tk. sz. 32. t. 29. fels. tanodában 1 ~ 30, más felekezetű 2. t. Simon Lajos. Bala, 1. sz. 78, tk. sz. 19. t 17. rendkívüli hitsorsos 1. t. Nagy János. Kis-Nyulas, 1. sz. 36. tk. sz, 2. K irályfalva, 1. sz Felfalu, 1. sz Szabó József; tk. sz. 90. t. 60. rendkívüli 1. más felekezetű 8. t. és orgonista Muzsn a i A ntal; u. p. Sz.-Régen. 1. e. Alsó-Idecs, 1. sz, 42. tk. sz, 8.

83 8. FÜlpÖS (Kis-), >1. sz. 240, 1. Simon Elek; tk. sz. 46. lelkészi és tanitói állomás ürességben volt, s ezért az iskola szünetelt; tanít a lelkész; u, p. Szász-Régen. 9. FlilpÖS (Nagy-Magyar-), I, sz Zilinczki Pál; tk. sz. 76. t. 43. fel. tanod rendkívüli liitsorsos 1.1 és orgonista Mózes Mihály; u. p. Sz.-Régen. 10. Gernyeszeg, 1. sz Elekes Kálmán; tk. sz. 135; t felsőbb tanodában 3 110, rendkívüli hítsorsos 1. más L 6. t. és orgonista László Perencz; u. p. Sáromberke. 11. Holtmaros, 1. sz Bóka György; tk. sz. 96. t. 82. felsőbb tand. 2 = 84. t. és orgonista M át h é Albert; u. p. Déda. 12. Keresztur (Póka-), 1. sz Zöld János; tk. sz. 48. t, 44. felsőbb tanod. 1 = 45. más f. 4. ny. t. Czegő Perencz, t Biró András; u. p, Sáromberke. 1, e. Toldalag,\. sz tk. sz. 37. t. 21.felsőbb tanod. 2. háznál 1 14, másf, 10. t. és orgonista Simon József. 13. Komlód és O roezfája, egyesült egyházak; 1. sz. Komlódon 144. tk. sz. 38. tanító nem léte miatt az iskola szünetelt; ny. 1. K is Ádám; a s. 1. jelenleg Oroszfájáu lakik; Oroszfáján 1. sz tk. sz. 31. tanító nem léte miatt az iskola szünetelt; 1. K o r o n k a Gábor; u. p. Teke. 1. e. Szász-Erked, 1. sz. 81. tk. sz. 13. tanító nincs. N agy-n yúlás, 1, sz. 29. tk. sz. 9. tan. állomás nincs, 14. Köbölkút, 1. sz , Böjté János; tk. sz 81. tanult 65. rendkívüli hitsorsos 1.1. és orgonista Erzselc Sándor ; u. p. Mező-Örményes. 15. Körtefája, 1. sz K is Lajos; tk. sz t felsőbb tanodában 1 = 141. rendkívüli hitsorsos 2. másf. 2. t. és orgonista Erese János; u. p. Sz.-Régen. 1. e. Petele, 1. sz Magyaró, 1. sz, Albert János; tk. sz. 231,. tanult 152. fels. tanod. 5 = 157. másf. 1. f. t. ifj. Demeter Sámuel; 1. t. és orgonista K is József; u. p. Déda. 6* 83

84 84 1. e. Jod) ]. sz, 104. tk. sz. 23. t. 14. a tanítói állomás iires. Gödé-Mesterháza, 1. sz. 69. tk. sz. 12. Toplicza, 1. sz. 34. tk. sz. 5. tanult fels. tannocl Ölyves (Nagy-), 1. sz Szabó Elek; tk, sz. 68. t. 30. fels. tanod. 1 = 31. kiskorú 1. másféle 3. t. és orgonista Simon Károly; u. p. Mező-Örményes. 1. e. Mezö-Szt.-Márton, 1. sz. 33. tk. sz. 7. fels. tanodában tanult 2. Mező-Örményes, 1. sz. 43. tk. sz. 2. Mező-Szilvás) 1. sz. 73. tk. sz. 13. tanult fels. tanodában 4. háznál 1 = 5. Mezö-Sztr György, 1. sz. 4. Bücs, 1. sz. 27. tk. sz Péterlaka (Magyar-). 1. sz Benkő János; tk. sz tan. isk fels. tan. 2 = 106. más felekezetű 5. t. és orgonista idősb Demeter Sámuel; u. p. Szász-Régen. 1. e. Ó-Telek, 1. sz. 14. tk. sz. 1. háznál tanult Fóka, 1. sz lelkészi állomás jelenleg üres; tk. sz t. 98. fels. tanod. 4 = 102. rendk. hitsorsos 1. másf. 13. t. Gödri János; u. p. Sáromberke. 1. e. Mojos, 1. sz. 57. tk. sz. 17. tanult felsőbb tanod. 4. A lm ás, 1. sz. 17. tk. sz Radnótfája, 1. sz Gergely Lajos; tk.sz. 32. t. 32. másf. 6. t. és org. Szabó Miklós; u. p. Sz.-Rógen. 21. Régen (Magyar-), 1. sz Szász István; tk. sz. 73. t. 34. felsőbb tanod. 11 =45. rendk. hitsors. 2. másf. 16. t. és org. Szabó István; u. p. Sz.-Régen. 22. Régen (Szász-), 1. sz Bo c z Elek; tk. sz. 67. t. 37. fels. tanod. 8 = 45. másféle 8. t. Keresztes Miklós. 23. Sáromberke, 1. sz ny, 1. Garda Márton, s. 1. Zoltáni Imre, tk, sz t fels. tanodában 1 c= 119. inásf. 3. t. és orgonista Jakab Lajos. 1. e. E.-Szengyel, 1. sz tk. sz. 26. t. 21. felsőbb tanod. 2. háznál 1 = 24. másf. 4. t. Mózes István. 24. Sárpatak, 1. sz l. Szalma György; tk. sz t fels. tanod. 2. háznál 2 = 114. másfel. 17. t. és orgonista Zsigmond József; u. p. Sáromberke. 25. Szent Smre (Görgóny-). 1. sz, Székely Ferencz;

85 tk. sz. 72. t. 48. háznál 1 =r 49. másf. 4. t. és orgonista Ferenez Károly. 1. e. Üveg csűr, 1. sz tk. sz. 35. t. 32. fels. tanodában 1 = 33. másf Török Lörincz. Libánfa lv a, 1. sz. 9. Kázsva, 1. sz. 2. Orsova-Dosz, 1. sz Szentiván (Vajda-), 1. sz B ő d Sándor; tk. sz t. 97. fels. tanod. 1. háznál 1 = 99. másf. 8. t. és org. Erese Miklós; u. p. Szász-Régen. 27. Szentpéter (Uzdi-\ 1. sz Vályi János; tk. sz. 41. t. 10. háznál 4 = 14. t. Varró József; u. x>. M.-Örményes. 1. e. Tuson, 1. sz tk. sz. 20. t. 19. t, Muzsnai János. Pagocsa, 1. sz. 97. tk. sz. 21. tanult felsőbb tanod. 5. t. nincs. Veikét', 1. sz. 9. Domb, 1. sz Széplak (Dedrád-), 1. sz Molnár Ábel; tk. sz. 61. t. 55. t. és org. Katona Márton; u. p. Bátos. 1. e. Ludvég, 1. sz tk. sz. 26, t. 14. felsőbb tanodában másf. 4. t. ifj. Simon József. Bátos, 1. sz. 31. Dedrád, 1. sz Újfalu, 1. sz TailCS, 1. sz Csiki László; tk. sz t. 58. fels. tanod 1 = 59. rendkívüli hitsorsos 2. t. és org. K is Elek. u. p. Sz.-Régen. 1. e. Haragé, 1. sz. 13. tk. 1. háznál tanult 1. Szokol, 1. sz. 10. Bányicza, 1. sz. 2. Harasztos, 1. sz. 9. Kozmatelke, 1. sz Teke, 1. sz Varga Sámuel; tk. sz, 44. t. 21. fels. tanod. 6. háznál 5 31, rendkívüli hitsorsos 2. másf. 1. t. és org. Vajda Dénes. 1. e. N a g y-id a, 1. sz tk. sz. 32. t. állomás nincs. 31. Újlak (Mező-), 1. sz Lörinczi Miklós; tk. sz. 20. t. 4. tanít a lelkész; u. p. Mező-Örményes. 1. e. Septér, 1. sz. 37. tk. sz. 10. fels. tanodában Jára (Maros-), 1. sz Hentér Pál; tk. sz, 97. t. 75. másf. 25- t, és org, Bartos Elek; u. p.-sáromberke. 33. Vécs, 1. sz, 749, 1. Péter fi Ferenez; tk. sz t. 86. fels. tanod. 1. háznál t. és org. Kovács Ferenez; u. p. Déda. 1. e. Felsö-Idecs, 1. sz

86 86 XI. Marosi egyházmegye. Fekszik Torclameg ye, Maros- és Udvarkelyszók területén. Ez egyházmegyéken van: 63 anya- 30 leányeayház; lelkek száma: ; tanulók száma; Fögondnok : id. gr. Teleki Domokos, Nagy Sámuel. Algondnok: gr. T o 1 d a 1 a gi Viktor, B o t h o s Kálmán, B e- reczki Sándor. Esperes: Vályi Pál, nyárád-szent-benedeki lelkész. Törvényhozási jegyző: Rákosi Lajos, luka-ilenczfalvi lelkész. Közigazgatási jegyző: P a p Elek, lőrinczfalvi lelkész. Igazgatók: Lóri nézi János ernyei, id. Erdélyi Sámuel ny. karácsonfalvi lelkész. Pénztárnok: Madaras János, kövérdi lelkész. JEg-yliáíg&k: 1. Abod, 1. sz. 417, 1. Molnár Lajos, t. sz. 43, t. Török András; u. p. Makfalva. 2. Hflezö-Bánd, 1. száma 1200, 1. nincs, t. sz. 101, t. F e. kete Pál; u. p. M.-Bánd. 3. Bede, 1. sz. 229, 1. Zajzon Géza, t. sz. 18, tanít a lelkész; u. p. Ny.-Szereda, 1. e. Sz^Háromság, 1. sz. 174, t. sz. 20, t. K is Ferencz. 4. Bergenye, 1. sz. 552, 1. Mihály Gergely, t. sz. 71, t. K ád á ri Márton; u. p. M.-Vásárhely. 5. N.-Bodon, 1. sz K is Pál, t. sz. 29, t. id. Molnár András u. p. M.-Vásárhely. 6. Boa, 1. sz Nagy Domokos, t. sz. 10, fogadott tanító Jánosi Márton; u. p. Ny.-Szereda

87 1. e. Moson, 1. sz. 125, t. sz. 15, t. id. Simou József; u. p. Ny.-Szereda. 7. M.-Csávás, 1. sz. 540, 1. Nemes Károly, t. sz. 72,1 Gr odri János; n. p. M.-Vásárhely. 8. Cserefalva, 1. sz. 390, 1. Soltész Samu, 1 sz. 32,1 Debreczeni Áron; u. p. Ákosfalva. 9. Csejd, 1. sz. 276, 1. nincs, t. sz. 26, 1 Gyep esi I'V rencz; u. p. M.-Yásárhely. 10. Csikfalva, Jobbágy falva, Buzaháza, Vaclacl, Iszló-Ehed 1. sz, együtt 316, 1. Yeres Mózes, t. sz.? tanulnak az unitáriusoknál; u. p. Ny.-Szereda. 11. Csóka, 1. sz. 354, 1. nincs, t. sz. 28. t, Székely József; u. p. Ákosfalva. 12. Ernye, 1. sz. 530, 1. Lörinczi János, t. sz. 45, t, K á d á r János; u. p. Sáromberke. 13. Fele, 1. sz. 498, 1. Fábián Ferencz, t, sz. 60. t, Ó s2 Sándor; u, p, M.-Yásárhely. 14. Fintaháza, 1. sz. 390, 1. M a g y á ri Dani, t. sz. 21, 1 Berzsi Albert; u. p, Ákosfalva. 15. Galambod, 1. sz. 278, 1. Yeress József, 1 sz, 34, ny. t. Sebestyén József, t. Kelemen Antal; u. p. M.-Yásárhely. 16. Geges, 1. sz. 524, 1. Orbán Elek, t, sz. 44. t, K is Lajos; u, p, Makfalva. 17. Gyalakuta, 1. sz. 780, 1. B o g d á n József, t. sz. 81, 1 K is Mózses; u, p. Erdő-Sz.-György. 18. Haraczkerék, 1. sz Varga György, 1 sz Keresztesi Ferencz; u. p. Ákosfalva. 19. Havad, 1. sz. 420, 1. V as István, t, sz. 48. t. nincs; u. p. Ny.-Szereda. 1. e. N.-Adorján, 1. sz. 271, t. sz. 18. t. Bordi Károly; u p. Ny.-Szereda. Kis-Adorján, 1. sz. 29, 20. Ikland, 1. sz. 117, 1. Adorján János, t. sz. 20, unitáriusoknál tanulnak; u. M.-Yásárhely. 1. e. Kál, 1. sz. 131, t. sz. 5. t, nincs. 21. Rakasd, 1. sz. 343, 1. G á l Gábor, t. sz. 67, t. K á d á r József; u. p. M.-Vásárhely. 87

88 Nyárád-Karácsonfalva Folyfalvával, 1. sz. 640, l. id. Erdei Sámuel, t. sz. 95. t. Hadnagy Károly; u. p. Ákosfalva. 23. Kebele, 1. sz, 105, 1. Böjté Miklós, t. sz. 10. tanít a lelkész; u. p. M.-Vásárhely. 1. e. Boos, 1. sz. 213, t. sz. 20. t. K is Dániel, Szentivem, 1. sz. 4, Agárd, 1. sz * Kelementelke, 1. sz. 524, 1. Gönczi Lajos, t. sz. 88. t. Barabás Lajos; u. Erdő-Szentgyörgy. 25. Kendő, 1. sz. 259, 1. Málnási Ferencz, t. sz. 15, tanít a lelkész; u. p. Ny.-Nzereda. 26. B.-Keresőiül", 1. sz. 232, 1. Gergely Lajos, t. sz. 38. t. Bárt a Károly; u. p. Ny.-Szereda. 1. e. Bere, 4, sz. 337, t. sz. 35. t. ifj. G er g ely Lajos. 27. Kibéd, 1. sz. 1818, 1. Musnai Pál, t. sz. 128, t. Kusztos József; u. Makfalva. 28. Koronka, 1. sz. 469, 1. Gönczi János; t. sz. 36. t. Tusa György; u. p. M.-Vásárhely Kőlpény, 1. sz. 579, 1. Molnár Dániel, t. sz. 48. t. Gergely József; u. p. Mező-Bánd. 1. e. Szabód, 1. sz, 60; Bazéd, 1. sz M.-Kövesd, 1. sz. 421, 1. Ravasz János, t. sz. 62. ny. t. Vajda János, t. László János u. p. M,-Vásárhely. 31. M.-Kereszíur, 1. sz. 220, 1. Fábián Simon, t. sz. 36. ideigl. t. Kovák János; u. p. Nyárádtő. 1. e. Nyárá&tb, 1. sz. 78, t. sz. 7. t. Balázs Mihály. 32. Lőrinczfalva, 1. sz. 365, 1. P a p Elek, t. sz. 31. t. Barta Lajos; u. p. Nyárádtő. 33. Luka-llenczfalva, 1. sz. 1040, 1. R á k ő si Lajos, t. sz r. t. Gergely Samu, másod t. P o r sóit Ádám; u. p. Nyárádtő. 34. B.-^adaras, 1. sz. 634, 1. Losonczi József, t. sz. 65. t. A di László, u. p. Ákosfalva. 35. IVl.-iVIadai aas, 1. sz. 1168, 1. Szentkirályi Sándor, t. sz. 51. ny. t. Siikösd István, t. Osváth Mihbly; u. p. M.-Bánd.

89 36. Magyaros, 1. sz. 932, 1. Orbán Káróly, t. sz. 92. t. Pataki.Dénes; u. p.ny.-szereda. 37. Makfalva, 1. sz. 1324, 1. Szilveszter János, t. sz t. Pálosi Sándór, Tolvaj József és Felméri Mihály. (Wesselényi iskolába a két utolsó tanít.) 38. Márkod, 1. sz. 584, 1. Kovács Nándor, t. sz. 75. t. Kovács Mátyás; u. p. Ny.-Szereda. 39. Mája, 1. sz. 854, 1. Péterfy Lajos. t. sz. 40. t. id. Grál József; u, p. Ny.-Szereda. 40. M.-Panith, 1. sz. 1180, 1. Pető György, t. sz. 180, t. András Lajos; u. p. M.-'Vásárhely. 41. M.-Sámsod, 1. sz. 640, 1. Vizi György, t. sz. 55. t. Ősz József; u, p. M.-Bánd. 42. Székes. 1. sz. 452, 1. lfj. Erdei Samu, t. sz. 44. t. Szabó János; u. p. M.-Vásárhely. 43. Seiye, 1. sz. 542, 1. Kakasi Mihály, t. sz. 54. t. Parajdi Karoly; u. p. Ny.-Szereda. 44. Somosd, 1. sz. 861, 1. Szász Ferencz, t. s t. K is László; u. p. Ákosfalva. 45. Só-Várad, 1. sz. 1653, 1. Tóth Márton, t. sz t. Nagy Károly és Kádár István; 11. p. Makfalva. 46. Ny.-Szentanna, 1. sz. 291, 1. Tordai Sándor, t. sz. 17. t. Paizs László, u. p. Szereda. 1. e. Andrásfalva, 1. sz. 151, t. sz. 13. t. Madaras János; Süket-Demeter falva, 1. sz Ny. -Szení-Benedek, 1. sz. 254, 1. Vályi Pál, t. sz. 43. t. Nagy Ferencz; u. p. Ákosfalva. 1. e. Ákosfalva, 1. sz. 543, t. sz. 57. t. Varga János. 48. Szení-Gerlicze, 1. sz. 481, 1. Nagy Mózes, t. sz. 31. t. Musnai Dénes; u. p. Ny.-Szereda. 49. Ny. -Szt.-lmre, 1. sz. 416, 1. Pataki Lajos, t. sz, 40. t. Csog P ál; u. p. Ny.-Szereda. 1. e. Seprőd, 1. sz. 106, t. sz. 10 t. nincs. 50. Szent-istván, 1. sz. 502, 1. Nemes Sándor, t. sz. 48. t. Bende Ferencz; u. p. Makfalva. 1. e. Atosfalva,, 1. sz t. sz. 40. t. Demeter Mózes; u. p. Makfalva. Gsókfalva, 1. sz. 205, t. sz. 17. az unitáriusoknál tanulnak. 89

90 Szent-lván, 1. sz Varga Ferencz, t. sz. 87. t. Márton József; u. p. Szent-György. 1. e. Malomjálva, 1. sz Erdő-Szent-György, 1. sz. 567, 1. László Gergely, t. sz. 60. t. Szatmári Ábel; u. p. Szent-György. 1, e. Havadtö, 1, sz. 446, t, sz. 81. t. S z ál k a i József. 53. M.-Szentkirá!y-Náznán, 1. sz ,1. Ráduly Sámuel, t. sz. 18. t. Barabás István; u. p. M.-Vásárhely. 54. Szent-líklos Csibával, 1. sz. 650, 1. Dali János, t. sz. 61. t. Czegő Perencz; u. p. Ákosfalva. 55. Szent-Simon, 1. sz. 234, 1. K is János, t. sz. 47. t. id. Barabás János; u. p. Szereda. 1. e. Rigmány, 1. sz. 330, t. sz. 35. t. Péter István; u. p. Szereda. 56. Ny.-Szsreda, 1. sz. 423, 1. Szász Károly, t. sz. 57. t. Csinádi János és Szabó Lajos; u. p. Szereda. 57. Szövérd, 1. sz. 502, 1. Madaras János, t. sz. 56. t. K i s József; u. p. Ákosfalva. 58. Tompa, 1. sz. 202, 1. Jánosi György; t. sz. 20. t. id. Gedő István; u. p. Szereda. 59. Torboszló, 1. sz. 263, 1. nincs, t. sz. 38. t. Kelemen Pál; u. p. Szereda. 60. Udvarfalva, 1. sz. 334, 1. B it ai Mihály, t. sz. 45. t. Nagy János; u. p. M,-Vásárhely. 1. e. M.'bzt.-Anna, 1. sz. 156, t, sz. 15. t. Szabó Perencz; Várhegy, 1. sz. 82, t. sz. 12, t. M ák k a i Dávid. 61. Jedd, 1. sz, 576, 1. Sz ö li ő s i István, t. sz. 82. t. Benczódi Mózes; n. p, M.-Vásárhely. 62. Vadasd, 1. sz. 406, 1. Péteri! Jilek, t. sz. 34. t. Kováts János; u. p. E.-Szentgyörgy. 63. Vaja, 1. sz Lőrinczi Dénes, ny. 1, Albert János, t. sz. 92. t. Balog Sándor; u. p. Ákosfalva. i. e. Kis-Görgény, 1. sz, 392, t. sz. 68. t. Benedek József; Göcs, 1. sz. 233, t. sz. 34. t. Bartha Dénes.

91 91 XII. Kiiküllői egyházmegye. Fekszik Küküllő-, Torda, Alsó-fehér-, Felső-Fehér-megyék, Segesvár, és Medgyesszék területén. Ez egyházmegyében van 36 anya- és 55 leány-egyház, lelkek száma 15,655, t. k. 2181, tanulók száma 1393, ismétlő 787, tanuló ismétlő 208. Főgondnok: M. Földvári Ferencz, Szilvási Sándor. Algondnok : X i sp á 1 Lajos, Pallos István, T h ur o c z i Pál. Esperes; Benedek Ferencz. haranglábi lelkész. Jegyző; Tokaji János, m.-bogátki lelkész, Közügyigazgató; Bartalus Sámuel, sz.-henedeki lelkész. Aljegyző; Dali István, csávási lelkész. Pénztárnok: Erősdi Pál. E g y h á z a k : 1. Almás (Szász-) 1. sz. 204, 1. nincs, hószolgál a sz.-dányáni lelkész, t. Káli Bénjamin, tk. sz. 42. tanul 35. ebből ismétlő 7; u. p. Sz.-Medgyes. 1. e. Medgyes, 1. sz. 200, tk. sz. 26. tanul 18. ismétlő 9. t. Ferenczi Gyula. Pocstelke, 1. sz. 34, tk. sz. 12. t. nincs; Somogyom, 1. sz. 78, t. sz. 19. t. nincs; Balázstelke, 1. sz. 12. t. sz. 3. t. nincs; Darlatz, 1. sz Balavására, 1. sz. 380, 1. Orbán József, tk. sz. 53, ismétlő 16, iskolában jár tk. 50, ismétlő 14. Máshitüektől 13. t. Szalma József; u. p. N.-Kend. 3. Besenyő (Búzás-), 1. sz. 448, h Székely Sámuel, tk. sz, 51, ismétlő 19, iskolába jár tk 30, ismétlő 8. t. Kelemen Sándor; u. p. N.-Kend. 4. Botion (Mező-) 1. sz. 486, 1. Bitai Mátyás, tk. sz. 57,

92 92 ismétlő 23, iskolába jár tk. 43, ismétlő 13. t. Ú j városi Sándor; u. p. M.-Ludas. 1. e. Szengyel (M), 1. sz. 32; M.-Kapns, 1. sz. 22 ; Szakái, 1. sz. 11; M.-Sályi, 1. sz. 26; M.-Ikland, 1. sz. 28 ; Tóhát, 1. sz. 2 6; Keménytdke, 1. sz Bogáth. (Maros-) 1. sz Tokaji János, tk. sz* 136, ismétlő 72, iskolába jár t. k. 89, ismétlő 9. t. Pásztor Sándor; u. p. M.-Ludas. 1. e. M.-Ludas, L sz. 127, tk. sz. 25, tanulnak a közös iskolában. 6. Boldogfalva, 1. sz. 150, 1. K on ez György, tk. sz. 19. ebből iskolába jár 15. ismétlő 8. t. nincsen, a lelkész ta n it; u. p. Küküllővár. 1. e. Veszszös, 1. sz. 92. tk. sz. 15. t. nincsen. 7. Bonyha (Szász), 1. sz. 730, 1, Borosnyai Simon, tk. sz. 64. ismétlő 31. iskolába jár tk. 52. ismétlő 19. tanítónak most választották meg' moliai tanító F ü 1 ö p Ferenczet. 1. e. Bernád, 1. sz. 44, tk. sz. 12. tanul 8. t. Harkó Péter. 8. Csapó, 1. sz 163, 1. Kolozsvári Károly, tk. sz. 18. ismétlő 3. tanul tk. 15. ismétlő 3. t. Hegedűs Gergely] u. p, Radnótii. 1. e. Ő.-Sályi, 1. sz. 12. tk. sz Csávás ( Szász-) 720, 1. Dali István, tk. sz. 98. ismétlő 19. tanult t k. '61. ismétlő 16. t. Béllé József; u. p Bonyba. 10. Bányán (Szász-) 1. sz. 298, 1. K is Sámuel, tk. sz. 28. ismétlő 10. tanul tk. 14. ismétlő 0. t. Bölöni Domokos. 1. e. Jőve dics, 1. sz. 3; u. p. Bonyha. 11. Déllő (M agyar) 1. sz. 233, 1. nincsen, bé szolgál az ugrai, tk. sz. 42. ismétlő 18. tanul tk. 39. ismétlő 18. t. T ó t Jáűos; u. p. Radnótii. 1. e. O-Déllö, 1. sz tk. sz. 22, ismétlő 7. tanul tk. 19. ismétlő 7. t. Simon János; Hargita, 1. sz. 7 ; Újlak, 1. sz. 2; Sóspatak, 1. sz. 4 ; Pete, 1. sz. 7; K-Szt.-P ál, 1. sz. 30.

93 12. Egrestő, 1. sz. 280, 1. Újvárosi János, tk. sz. 29. ismétlő 8. tanul tk. 13. ismétlő 5. tanit a léikész; u. p. N.-Kend. 13. Erzsébethváros, 1. sz. 29G. 1. hincs, bészolgál a g.- váralyai lelkész, tk. sz. 34. ismétlő 13. tanul 23. ismétlő 0. t. nincs. 1. e. Sz.-Ernye, 1. sz. 52; Keresd, 1. sz. 4 9; Almakerék, 1. sz. 18; Bese, 1. sz. 13; Földszin, 1. sz. 17; Szt.-László, 1. sz. 7; Sáros, 1 sz. 3; Holdvilág, 1. sz. 3; Berethalom, 1. sz Gálfalva (Vámos-) 1. sz. 800, L Kovács Elek, tk. sz ismétlő 55. tanul tk. 7 4.ismétlő 39. t. Keszeg József; u. p. D.-Szt.-Márton. 1. e. Pocsfalva, 1..sz. 158, tk. sz. 14. ismétlő 16, jár fel tk. 10. ismétlő Goyáíiy, 1. sz. 196, 1. Eczken Sándor, tk. sz. 36. ismétlő 12. tanul tk. 18. ismétlő 0. t. K is János; u. p. Bonyha. 1. e. K und, 1. sz. 23; Sz. Sz.-Ivány, 1. sz Harangláb, 1. sz. 462, 1. Benedek Ferenez, tk. sz. 57. ismétlő 28, tanul tk. 52. ismétlő 18. t. Benedek Sándor; u. p. D.-Szt.-Márton. 1. e. Déésfalvci, 1. sz. 148, tk. sz. 15. ismétlő 5. tanul tk. 15, ismétlő 5, t. Be ne fi János. 17. Herepe, 1. sz. 72, 1. G-ocz Zsigmond, tk, sz. 5. ismétlő 5. tanul tk. 4. ismétlő 2. t. Kólóm bán Ferenez; u. p. D.-Szt.-Márton. 18. Héderfája, 1. sz. 820, 1. Szilágyi Kárólny. 1. Molnár György, tk. sz ismétlő 41. tanul tk. 41, ismétlő 0. t. Benedek Ádám; u, p. Bonylia. 1.e, N.-Cseryed, 1 sz Kend (Kis-) 1. sz. 257, 1. Zsigmond.Lajos, tk. sz. 32. ismétlő 9. tanul tk. 24. ismétlő 4. tanit a lelkész; u. p. Ti.-Kend. 20. Kend (Nagy-) 1. sz. 652, 1. Sámuel József, tk. sz. 62. ismétlő 22. tanul tk. 55. ism. 16. t. Nagy Károly. 1. e. Czikmántor. 1. sz. 16; Nádas, 1. s

94 Királyfalva, 1. sz Bátori János, tk. sz. 53. ismétlő 30. tamil tk. 44. isin. 6. t. Sebestyén József; u. p. D.-Szt.-Márton. 22. Kufyfalva 1 sz. 4i0, 1. Nagy Dzmokos. tk. sz. 62. ism. 19. tanul tk. 50. isin. 15. t. Olosz Domokos; u. p. M.-Ludas. 1. e, Ddtos, 1. sz Küküllővár, 1. sz. 243, 1. Székely Sándor, tk. sz. 15. ism. 4'. tanul tk. 15. ism. 0. t. Puskás János. 1. e. Bajom, 1. sz, M v é s, 1. sz. 450, 1. Incze Eerencz, tk. sz. 44. ism. 25. tanul tk. 38. ism. 17. t. Bordi János; u. p. Küküllővár. 25. FíSikefítSva, 1. sz. 358, 1. Ráduly Zsigmond, tk. sz, 40. ism. 12. tanul 18, ismétlő 0,; u. p. Bonylia. 1, e. Abosfalva, 1. sz. 36; Somostelke, ]. sz. 37. Fefoó - Kápolna, L sz Radnótii, 1. sz, 540, 1. Móré Domokos, tk. sz. 60, ism. 20, tanul 24. ismétlő 0. t. Szabó István. 1. e. M.-Lekencze, 1 sz. 34; Dég, 1. sz. 4 ; Szélkút, 1. sz Sövényfalva, 1. sz. 252, 1. Bartkos Dénes, tk. sz. 19, ism.^8. tanul tk. 13. ism. 0.; u. p.d.-szt.-márton. 1. e. Adámos, 1. sz 315. tk, sz. 40. ismétlő 27. tanul tk, 34. ismétlő Siilye (Magyar-) 1. sz. 248, 1. V as Ferencz, tk. sz. 24. ismétlő 18. tanul tk. 6. ism. 2. tanít a lelkész; u. u. p. Küküllővár. 29. Szf.-Benedek, 1. sz. 220, 1 Bartalus Sámuel, tk. sz. 34. ism. 12. tanul tk. 24. ism. 8. tanulnak a köziskolában. kántor Benefi Ferenez; u. p. M.-Újvár. 30. Szt.-Márton (Kórod-) 1. sz. 366, 1. nincs, bészolgál az Egrestői, tk. sz. 39. ism. 19. tanul tk. 28. ism. 7. t. Káli Béni; u. p. N.-Kend. 31. Szt.-Miklós (Bethlen-) 1. sz Kulcsár János, tk. sz. 44. ism. 25. tanul tk. 38. ism. 17. t. Mihály József; u. p. Küküllővár.

95 32. Szepiuk (Kükiillő-) 1. sz, 300, 1. Kovács József, tk. sz. 55. ism. 24. tanul tk. 24. ismétlő 0. tauitó nincs, tavat ingyen a nevelésügy iránti érdekeltségből Béllé Lajos gazdatiszt. 33. Szőkefalva, 1. sz. 216, 1, Fábián Miklós, tk. sz. 24. ism, 17. tanul tk. 12. ism. 0. t. nincs; u. p. D.- Szt.-Márton. 1. e. D, Szt-Márton, 1. sz. 216, tk. sz. 39. ism. 18. tanulnak az államiskolában, énekvezető Varga József; Osüdötelke, 1. sz, 80. tk. sz. 13. ism. 4. ezek is D.-S z t. -M á r t o n b a n tanulnak az állami iskolában ; M -Sáros, 1. sz. 65. tk. sz. 17. ism. 9, az unitar. isk. tanulnak; Borzás, 1. sz. 5. Bábahalma, 1. sz Terem! (Nagy-) 1. sz. 269, 1. Kakasi Márton, ny. 1. Béres Márton, tk. sz. 21. ism 16. tanul tk. 14. ism. 0. t. Nagy Sándor. 1. e. T.-Újfalu, 1, sz tk. sz. 68. ism. 19. tanul tk. 30. és 3 ism. t. Bartlius Sándor. 35. Ugra, 1. sz. 379, 1. Erősdi Pál, tk. sz. 47. ism. 20. tanul tk. 34, ism. 0. t. nincs, most van pályázatra köröztetve; u. p. Radnótii. 1. e. Ó-Kocsárd, 1. sz. 18; Gyulas, 1, sz Váralya (Gtogány-), 1. sz Musnai Sándor, tk, szí 45. ism. 31. tanul tk. 30. ism. 1, t. Nagy Ferencz; u. u. Sz.-Bonylia. 95 XIII. Nagyszebeni egyházmegye* Fekszik Alsó-Fehér-, Felső-Fehér-, Küküllőmegye, Medgyes-, és Szehenszók területén. Ezen egyházmegyében 11 anya-, és 2 0 leány egyház van; lelkek száma 5848, tanuló száma 563. Fögondnok: M. Zeyk Károly, br. Bánffy Jenő. Algondnok: T. K is Károly, t. Timár Károly.

96 96 Esperes; Ágoston Mózes, balázsfalvi lelkész. Jegyző; Sylveszter Domokos, vízaknai lelkész. Közügyigazgató : K o n c z a László, kis-enyedi lelkész. 1. AsszOíiyilépe. 1. sz. 91, 1. nincs t sz. 11. t. Járai Károly; u. p. N.-Eri)ed. 2. Alamor, 1. sz Kelecsényi Károly, t. sz. 14. a lelkész tanít; u. p. Vízakna. 3. Balázsfalva, 1. sz Ágoston Mózes, t. sz, 20. t. Nemes András. 1. e. Sosszuaszó, 1. sz 27. t. sz. 4. t. nincs, 4. Lénye (Magyar-), 1. sz nincs, t. sz. 12. t. Nagy Dániel; u. p. Balázsfalva. 5. B6CZ8 (Magyar-), 1. sz Solymosi Lajos, t. sz. 42. t. G-yörfi István; u. p. N.-Enyed. 1. e. Kis-Solymos, 1, sz t. sz. 17. községi oskola van. 6. Bocsásd (Bnzás-) 1. sz. 453, 1. Cseresznyés György, t. sz. 30. t,. Kosa Mihály; n. p. Balázsfalva. 1. e. Karácsonfalva 1. sz Bolya, 1. sz. 90. bészolgál a mihályfalvi lelkész, tk. sz 10. t. nincs; u. p. N.-Selyk. 1. e. Rovás, Sáldorf, Salkó. 1. sz BürkÖS, 1. sz, 148, 1. Horváth István, t. sz. 24, t. Lórin czi György, 1. e. O-Ivánfálva, 1. sz. 21. tk. sz Esiyed (Kis) 1. sz K on ez a László, t sz. 13. a lelkész tanít; u. p. Szerdahely. 1. e. Szerdahely, B űzd 1. sz. 23. t. sz, 13. t. nincs. 10. Han, 1. sz. 80. lelkészi állomás üres, t. sz. 12. t. S ü li ö s d Sándor; u. p. M.-Ujvár. 1. e. Fonó, 1. sz, Kövesd, 1. sz. 17. heszolgál a bürkösi lelkész, t. sz. 5 ; u. p. Bürkös.

97 12. Lapád (Magyar-) 1. sz László Simon, t. sz 98. t. Téglás György; u. p. N.-Enyed. 1. e. Fugád, 1. sz Mihályfalva, 1. sz. 58, 1. Lukács Ferencz, t. sz. 6. t. Musnai József; u. p. N.-Selyk. 1. e. Veszszöd. 1. sz. 40. Selyk, Hidegvíz 1. sz Mikeszásza, 1. száma Derzsi Dénes, t. sz. 20. t. Márk Antal. 15. Örményszékes, 1. sz. 52. beszolgál az alamori lelkész; u. p. Yizakna. 16. Péterfalva (Magyar-) 1. sz Nagy Elek, t. sz. 30. t. Sala Mózes; u. p. Balázsfalva. 1. e. Szancsal, 1. zz Pokafalva, 1. sz. 70. bészolgál a kisenyedi lelkész; u. p. Szerdahely. 1. e. Kis-Kerék, 0,-Bogát, Veresegyháza, Preszáka, 1. sz Szeben (Nagy-) 1. sz Bodrogi Sámuel, t. sz. 32. (a többiek a helybeli különböző oskolákba járnak) t. Horváth Miklós. 19. T ű r, 1. sz beszolgál a balázsfalvi lelkész, t. sz. 16. t. Bartók József; u. p. Balázsfalva. 20. Újfalu (Oláh-) 1. sz nincs, t. nincs u. p. Álsó-Ucsa. 1. e. Kercsesora, 1. sz Vízakna, 1. sz Sylvester Domokos; s. 1. Dabóczi Lajos, t. sz f. t, Takács Mózes és Márk Pál, 1. t, Újvári Sámuel. 97 XIV. Udvarhelyszéki egyházmegye. Fekszik Udvarhelyszók, Küküllő-. Felső-Fehórmegyék, Kőhalom- és segesvár-székek területén. 7

98 98 Van benne 52 anya- ós 39 leányegyház. Lelkek száma: Tankötelesek: aj rendes 3988 ;bjismétlő: 1551, öszszesen: Tanulók száma: a) rendes: 3042'; i s métlő: 830, öszszesen Tőgondnok; id. gr. Bethlen János, m. Gyárfás Domokos ós t. Nagy Lajos. Algondnolt: t. Ferenczi Pál és t. Mihály Pál. Esperes: Solymosi István, bögözi lelkész. Főjegyző: Dáné Mózes, al-sófalvi lelkész. Aljegyző: G-örög József, bethfalvi lelkész. Rendes igazgató: Kölönte József, peteki lelkész. Aligazgató: Demeter Lajos kis-solymosi lelkész. E g y h á z a k : 1. Agyagfalva, 1. sz K is Károly, tk feljárt 88. t. Kovács Mihály; u. p. Sz.-Udvarhely. 1. e. Magyaros, 1. sz tk. 25. tanul 4. lóvitai állomás üres. Dicsfalva, 1. sz Bágy, 1. sz Veres Ferencz, tk. 78. tanul 72. t. Sipos József; u. p. Sz.-Udvarhely. 3. Bethfalva, 1. sz G-örög József, tk. 67. tanul 57. t. Köles ár István; u. p. Szókely-Keresztur. 4. Bikafalva, 1. sz Fehér Ferencz, tk. 36. tanul 30. t. Bándi Mózes; u. p. Sz.-Udvarhely. 5. Bögöz, 1. sz Solymosi István, tk tanul 98. t. P á l fi Mózes; u. p. Sz.-Udvarhely; másod tanítóság körözés alatt áll. 6. Bözöd, 1. sz Sándor G-ergely, tk. 45. tanul 17. t. Székely István; u- p. Sz.-Keresztur. 1. e. Bözöd- Újfalu, 1. sz Boldogfalva (Felső-) 1. sz Szabó Sámuel, tk. 44. tanul 40. t. ifj. Szentgyörgyi József; u. p. Sz.-Udiarhely.

99 1. e. Árvátfalva, 1- sz tk. 40. tanul 40. t. Foszt ó Zsigmondi. 8. Bún (Nagy-), 1. sz Nagy Mózes, tk. 38. tanul 33. lelkész ta n ít; u. p. Hójjasfalva. 9. Csekefaiva, 1. sz Sándor József, tk. 21. tanítói állomás üres; u. p. Sz,-Keresztül. 1. e. G agy,\.bi.\q h.\k.l2.szt.-ábrahám.l. sz tk. 12 ; M,-András/alva, 1. sz. 52. tk. 10;agagyit. kötelesek a községi iskolában tanulnak; a két utolsóban szegődött tanító Álbu Dénes, tanított 12 gyermeket. 10. Dálya, 1. sz K is Sámuel, tk. 70. tanul 51. t. Káté József.; u. p. Sz.-Udvarhely. 11. Dobófalva, 1. sz Kállai István, tk. 3. tanul 3. tanít a lelkész; u, p. Sz.-Udvarkely. 1. e. Vágás, 1. sz. 18. B éta, 1. sz. 24, 12. Ege, 1. sz Kádár Domokos, tk. 26. tanú! 26. t. Derzsi Albert; u. p. Sz.-Udvarhely. 13. Etéd, 1. sz ifj. Karácson Mózes, tk tanul 112. t. Bakó Dániel; u. p. Parajd. Jegyzés.* a fiú gyermekek a községi iskolában tauulnak. 14. Farczád, 1. sz László Ignácz, tk. 46. tanul 46. t. Makai András; u. p. Sz.-Udvarhely. 15. Fejéregyház, 1. sz állomás üres, bészolgál a huni lelkész; u. p. Segesvár. 1. e. Sárpatak, 1. sz tk. 9. lóvita László Albert. Segesvár, 1. sz Fiátfalva, 1. sz Sós Farkas, tk. 39. tanul 33. t. Bokor János; u. p. Sz.-Keresztül. 17. Galambfalva (Kis-) 1. sz ]. Jakab Albert, tk. 66. tanul 59. t. Péter István; u. p. Sz.-Keresztur, 18. Galambfalva (Nagy-), 1. sz Kelemen János. tk tanul 101 t. Csömör Dénes u. p. Sz.-Keresztur. 19. Héjjasfalva, 1. sz Balázs Gergely, tk. 39. tanul 30. tanít a lelkész, a tanítói állomás körözés alatt áll; u. p. Hójjasfalva. 1. e. Sárd, 1. sz * 99

100 H évíz, 1. sz Petre Mózes, tk tanul 4 4. t. Fazakas István, ezen egyházban községi iskola vagyon épülő félben. Míg ez rendesen be állittatik, ideiglenesen tanít az énekvezér; u. p. Alsó-Rákos. 1. e. ])akk, 1. sz. 19. Oláh-Bogát, 1. sz. 14. Kucsuláta és Kőhalom, 1. sz H odgya, 1. sz Zágoni Mózes, tk 61. tanul 61. t. id. Bontz József; u. p. Sz.-Udvarhely. 22. Kányád-iásfalva, 1. sz uy. 1. Bodor Pál, 1. Bodor József, tk. 82. tanul 75. t. Miklósi János; u. p. Sz.-Udvarhely. 1. e. Derzs, 1. sz Kecset, 1. sz Menyhárd András, tk. 53. tanul 53. t. M án tó György; u. p. Sz.-Udvarhely. 1. e. Kisfalu, 1. sz tk. 18. mind feljárnak a községi iskolába. A kecseti lelkész gondozza szt,-mikályi, takácslaki s több ezen vidéken szétszórva levő hitfeleinket, kiknek összes számuk Sz.-Keresztur, 1. sz id. Karácson Mózes és Karácson István, tk, 180. tanul 108. t. Szentgyörgyi János. 25. Kóbor, 1. sz Nemes Sámuel, tk tanul 111. t. Nemes Jó-'sef egyszersmind segéd lelkész és Boér Mihály; u. p. Kóbor. 26. Kőrispatak, 1. sz P á l Balázs, tk, 88. feljár 81. t. Orbán Ferencz; u. p, Parajd, 27. Küsmotí, 1. sz Karácson Sámuel, tk, 48. feljár 43. t. állomás pályázat alatt vagyon; u. p, Parajd. 28. M á tisfa lv a, 1. sz Hegyi Elek, tk. 52. feljár 42. t. Bálint András; u. p. Sz.-Udvarhely. 29. Moha, 1. sz., Simon Endre, tk feljár 73, t. Fűlő p Ferencz; u. p. Kőhalom. 1. e. Czelina, 1. sz MllZSna, 1. sz. 636, 1. D árvái Lajos, tk. 65. tanul 62. t. Áros János; u. p. Sz.-Udvarhely. 31. Oczfalva, 1. sz B.enczédi János, tk. 22. tanul 22. lelkész tanít; u. p. Sz.-Udvarhely.

101 Parajd, 1. sz Csiszár Zsigmond, tk tanul 66. uj tanító K á tó Gábor. 33. Patakfalva, 1. sz Maksai Áron, tk. 59. tanul 51. t. Balázs Sámuel; u. p. Sz.-Udvarliely. 34. Petek, 1. sz Kölönte József, tk. 93. feljár 77. t. Nagy Sándor; u. p. Sz.-Udvarhely. 35. Rákos (Alsó-), 1. sz ifj. Nagy Sándor, tk tanul 102. t. Gápos Lajos. 36. Rugonfalva, 1. sz Maksai Gyula, tk tanul 79. t. állomás üres; u. p. Sz.-Keresztur. 37. Sándorfalva, 1. sz Sándor Károly, tk. 18. feljárt a lelkész eleibe 3. a szomszéd telekfalvi iskolába 4; u. p. Sz.-Udvarliely. 38. Siklód, 1. sz Beke Dénes. tk feljár 126. t. Kovács József; u. p. Parajd. 39. Siménfalva (Alsó-), 1. sz Baka János, a tanulók az unitárius atyafiak iskolájába járnak; u. p. Sz.- Keresztur. 1. e. Medesér, 1. sz, 146. Kede, 1. sz Szt.-Miklós, 1. sz Sófalva (Alsó-) 1. sz Dáné Mózes, tk feljár t. Bálint József, f. t. Ágyagási Sándor; u. p. Parajd. 41. Sófalva (Felső-) 1. sz G y őr ke János, tk. 256, feljár 158. t. Demeter Ákos; u. p. Parajd. 42. Sólymos (Kis-), 1. sz Demeter Lajos; tk. 26. feljár 21. t. Simó József; u. p. Sz.-Keresztur. 43. Sólymos (Nagy-) 1. sz Némethi Mihály, tk feljár 76. t. Biró János; u. p. Sz.-Keresztur. 1. e. M.-Uidegkut, 1. sz tk. 20. feljár 20. t, Horváth János. 44. SiikŐ, 1. sz lelkészi állomás üres, bészolgál a farczádi lelkész, tk. 35. följárt 28. t. Hodgyai Albert; u. p. Sz.-Udvarhely. 45. Szederjes, 1. sz Kovács Mózes, tk. 54. feljár 54. t. Deák Farkas; u. p. Sz.-Kresztur. 1. e. Zoltán, 1. sz. 127.

102 Szf,»Erzsébetit, 1. sz Borbáth Lajos, tk. 9?. feljár 8 7..t. Rákosi Bálint; u. p. Sz.-Keresztül. 47. Szt.-László, 1. sz Jakab Mózes, tk. 15. feljár 15. t. Molnár Dániel; u. p. Sz.-Udvarhely. 1. e. Miklósfalva, 1. szv 183. t. k. 26. feljár 26. lévita (lábos Ferencz. Abrahámfaloa, 1. sz Szt.-fiflárfon (Homorod-) 1. sz Bencze András, tk. 41. tanul 33. t. G á b r i Ferencz; u. p. tí.-oklánd. 1. e. Keményfalva. 1. sz. 56. Lokod-Kénos, 1. sz. 43. JB.-Szt.-Pál, Oklánd, Karácsonfalva, TJjjfalu, Városfa lva, Recsenyéddel együtt: 1. sz Szolokna, 1. sz Böjté Sándor, tk. 60. feljár 60. t. id. Szén tg y örgyi József; u. p. Parajd. 50. Telekfalva, 1. sz Kovács Sándor, tk. 42. feljár 42. t. Grábor Dénes; u, p. Sz.-Udvarhely, 51. Ujjszékel, 1. sz Kovács István, t. k. 42. feljár 31. a községi iskolába járnak. Énekvezér, ki egyszersmind tanitóképpen is szolgált az iskolában, D é- n e s József; u. p. Sz.-Keresztur. 1. e. Boldogfalva (Alsó-), 1. sz tk. 32. feljár 20. lóvita Kovács Dénes. 52. Voldorf, 1. sz Fazakas Sándor, tk. 19. feljár 16. a lelkész tanít; u. p. Fogaras. XV. Erdővidéki egyházmegye. Fekszik Udvarhely-, Három-, Miklósvárfiu-szók és F.-Fehérmegye területén. Ez egyházmegyében 15 anya- és 3 leányegyház van; lelkek száma 11,742; iskolakötelesek száma 1442; iskolába járók sz. 1239, be nem számitván az ismétlőket. Főgondnok: mltgs Székely Gergely és mltgs Lázár Mihály.

103 103 Algondnok: tks. Lányi Sándor és tks. Bartha Sándor. Esperes: Szász József, bibarczfalvi lelkész. Főjegyző: Zajzon Mihály, bardóczi lelkész. Aljegyző: Borbáth Márton, bodosi lelkész. Közügyigazgató: B e n k ő Gergely, sz.-aj tai lelkész. Özv. árv. gyámintézeti pénztárnok: Barabás Elek, nagybaczoni cantortanitó. 13»'ySsássak Ajta (Közép-), 1. sz Biró András; tk. sz. fiú 77. leány 64. öszv ezek közzül iskolába jár fiú 71. leány 60. öszvesen 131. f. t. Molnár Albert, 1. t. Darkó Mihály; u. p. Nagy-Ajta. 2. Ajta (Nagy-). 1. sz nincs; tk. sz. fiú 14. leány 16. öszv. 30. iskolába jár fiú 12. leány 8. öszv, 21. t. Pálfi Elek. 3. Ajta (Száraz-), 1. sz Benkő Gergely; tk. sz. fiú 112. leány 110. öszv iskolába jár fiú 97. leány 81. öszv f. t. Nagy János, idigl. leánytanitó Józsa Károly; u. p. Baróth. 4. Baczön (Kis-), 1. sz Barthos László; tk. sz. fiú 29. leány 31. öszv. 50. iskolába jár fiú 24. leány 20. öszv. 44. t. Benkő Sándor, nyug. t. Lörincz Gáspár; u. p. Baróth. 5. Baczon (Nagy-), 1. sz lelkész nincs; tk. sz. fiú 80 leány 94. öszv iskolába jár fiú 80. leány ho. öszv f. t. Barabás Elek, idiglenes leánytauitö Nagy Ferencz; u. p. Baróth. 6. Bardócz, 1. sz Zajzon Mihály; tk. sz. fiú 42. leány 43. öszv. 85. isk. jár fiú 34. leány 40. öszv. 74. t. G á s p á r íjászló ; nyug. t. Székely Mózes; u. p. Baróth.

104 B ib a r c z fa lv a, 1. sz Szász József; tk. sz. fiú 43. leány 49. öszv. 96. isk. jár fiú 45. leány 49. öszv. 94. t. Bártlia József; u. p. Baróth. 8. BodOS, 1. sz Borbáth Márton; tk. sz. fiú 23. leány 15. öszv. 38. isk. jár fiú 17. leány 9. öszv. 26. t. J ó z s a Izsák; u. p, Baróth. 9. B ölön, 1. sz Sebestyén Károly; tk. sz. fiú 14. leány 16. öszv. 30. isk. jár fiú 12. leány 9. öszv. 21. t. Jánó Sándor; n. p. N.-Ajta. 10. Füle, 1. sz Karácson György; tk. sz. fiú 79. leány 51. öszv isk. jár fiú 67. leány 42. öszv t. Jancsó István; u. p. Baróth. 11. Hermány (Magyar-), 1. sz Pető Mózes; tk. sz. fiú 81. leány 69. öszv isk. jár fiú 74. leány 52. öszv t. Fábián András; u. p. Baróth. 12. Köpecz, 1. sz Zsigmond Ferencz, tk. sz. fiú 56. leány 64. öszv tanul fiú 56, lóány 44, öszv t. Gáspár István; u. p. Baróth. 13. Miklósvár, 1 sz Incze Zsigmond, t. Gyenge András. 1. e. Ürmös, 1. sz. 30. Ezen két egyházban az iskolába járók száma 4. kik a helybeli más felekezetű népiskolában tanulnak, u. p. N.-Ajta. 14. O la szteíek, 1. sz t. Benedek József; tk. sz. fiú 43. leány 50. öszv. 93. isk. jár fiú 39. leány 43. öszv. 82. t. Bartalis József; n. p. Baróth, 1. e Baróth, 1 sz t. Boncz József; a kevés számból álló tanulók, részint a gazdasági intézettel megtoldott felsőbb, részint a katb. népiskolában tanulnak. 15. Száldobos, 1. sz Bárt ha Imre, nyugalm. leik. Bárt ha András; tk sz. fiú 46. leány 31. öszv. 77. iskolába jár fiú 39. leány 29. öszv. 68. t. Fábián Sámuel; u. p. Baróth. 1. e. Yargyas, 1. sz A kérés számból álló tanulók az unitar. iskolában tanulnak; u. p. Baróth.

105 105 XVI. Sepsi egyházmegye. Fekszik Háromszék-. Felsö-Fehérmegye- és Brassóvidéke területén. Ez egyházmegyében 35 anya- és 5 leányegyház van; lelkek szám: 21,610 tankötelesek sz, tanulók sz a rendes 6 12 éves iskolakötelezett korban. Főgondnok: mltgs Székely Gergely és mltgs Lázár Mihály. Algondnok; ni. Antos Ferencz és t. Újvári József. Esperes: Csiszár Gábor, egerpataki lelkész. Jegyző: K is an t á l Sámuel, rétyi lelkész. Aljegyző és gyámintózeti pénztárnok: Pünkösti Ferencz, úzoni lelkész. Közügyigazgató r Nagy Sándor, hidvégi lelkész. llisgy h á z a k : 1. Angyalos, 1. sz Bodor Mózes; tk. sz. 35. t. sz., 22. t. Go e z Gábor ; u. p. S.-Szt.-György. 2. Arapatak, 1. sz Csulak Zsigmond; tk. sz. 67., t, sz. 66. t. Bibó László; u. p. Földvár. 3. Árkos, 1. sz Kólcza Lajos; tk. sz. 36. t. sz. 29. t. Szöcs Dániel; u. p. S -Szt.-György. 4. Besenyő, 1. sz Nagy Áron, tk. sz. 57. t. sz. 50. tanítói bely ürességben van; u. p. Maksa. 5. Bikfalva, 1. sz Bong István; tk. sz. 91. t. sz, 77. fit. Barabás József, énekvezető és leányt. Zsigmond István nyugalomba lépvén, ezen hely ürességben van; u. p. Úzon.

106 Botiok, 1. sz Zajzon Farkas; tk. sz t. sz a fiák ós leányok külön községi iskolába járnak; énekvezető és tanitó Józsa Lajos; u. p. S.-Szt.- György. 7. Bodola, 1. sz Szabó Ferencz; tk. sz. 80. t. sz a tanulók községi iskolába járnak; énekvezető s a községi iskolában icleigl. tanitó B e n k e József; u. p. Prásmár. 1. e. HosszuJ-alu, m e. 95 lélekkel; de megszilárdulása ez újonnan alakult egyháznak még nem biztos. 8. Borosnyó (Kis-), 1. sz Albu Endre; tk. sz. 66. t. 60. a tanulók a községi két tanitó vezetése alatt álló iskolába járnak; énekvezető s id. köz&. iskola t. N agy Gergely; u. p. Nagy-Borosnyó. 9. Borosnyó (Nagy-), 1. sz Benedek Áron; tk. sz t. az fit. Nagy Sándor, ideigl. 1. t. B ak e si Domokos. 10. Brassó, 1. sz. rendes állandó változó a városban és környékén Molnár János; tk. sz t. sz. 70. t. Györbiró Dániel. 11. Doboly (Al.-), 1. sz Gáspár Albert; tk. sz. 53. t. sz. 53. t. Orbán István nyugalmaztatván, rendes tanítói állomás ürességben van; u. p. Ilyefalva. 12. Doboly (Fel-), 1. sz ny. 1. Bárt ha András, r. 1. Bartha Károly; tk. sz. 70. községi iskolába járnak; énekvezető és t. Mátyás Mihály; u. p. N.-Borosnyó. 13. Egerpatak, 1. sz Csiszár Gábor; tk. sz. 71, t. sz, 62. t. G á l Domokos; u. p. N.-Borosnyó. 14. ErOSZtevény, 1. sz Puskás Lajos; tk. sz. 41. t. sz. 32. kik községi iskolába járnak; vallást a leik. tanít; u. p. Maksa. 15. ErŐSd, 1. sz Pálfi János; tk. sz. 28. t. sz. 27. t. Balázs Ferencz; u. p. Földvár. 16. Étfalva-Zoltán testvóregyházak, 1. sz K is Lajos; tk. sz. 66. t. sz. 55 t. Nagy György; u. p. S.-Szt.- György.

107 Gidofalva, 1. sz Magyari Károly; tk. sz. 81. t. sz. 74., fit. és énekvezető ifj. V as Dénes, 1.1. N a g y Ferencz; u. p. S.-Szt.-Glyörgy. 18. Hidvég, 1. sz Nagy Sándor; tk. sz t. sz fit. és énekvezető Bútak József, leánytanitó a magyar községi isk.-ban Bedő Dénes; u. p. Földvár. 19. Káinok, 1. sz, 374, 1. Vitályos János; tk. sz sz. 21. t. Imre Zsigmond; u. p. S.-Szt.-G-yörgy. 1. e. Köröspatak, 1. sz tk. sz. 14. t, sz. 14. levita K á t ó András. 20. Kilyén, 1. sz id. V a s Dénes; tk. sz. 31. t. sz. 30. a tanulók a községi iskolába járnak; énekvezető Orbán László; u. p. S.-Szt.-Gryörgy. 21. Komoiló, 1. sz Rácz Albert; tk. sz 40. t. sz. 40. t. Béres János; u. p. Úzon. 1. e. Szentiván, 1. sz. 70. L a borfalva, 1. sz KŐkÖS, 1. sz Biró Áron; tk. sz. 30. t. sz. 30. t. Bárt ha László; u. p. Úzon. 23. Lisznyó, 1. sz Dénes Antal; tk. sz. 51. t. sz. 41. t. Lórin ez Sándor; u. p. Úzon. 24. Magyaros, 1. sz B ő d Mózes; tk. sz. 35. t. sz. 35. t. Pethő János; u. p. Úzon. 25. Martonos, 1. sz Bartha Lajos, tk. sz. 63. t. sz. 46. t. Csulak Károly; u. p. S.-Szt.-Gryörgy. 1. e. F otos, 1. sz Málnás, 1. sz Benkő János, tk. sz. 94. t. sz, 92. ny. t. Kátai Zsigmond, r. t. Teleki Sándor; u. p. S.-Szt.-Gryörgy. 27. Nyén, 1. sz. 1192, 1. Soós József; tk. sz t. sz t. L ö ri n c z Lajos; u. p. Prásmár. 28. Óltszem, 1. sz K i s János, tk. sz. 83. t, sz. 61. t. Márkó József; u. p. S.-Szt.-Gryörgy. 29. Réty, 1. sz Ivisantal Sámuel; tk. sz. 92. t. sz. 85. t. Szotyori József; u. p. Maksa. 30. Szacsva, 1. sz ny. 1. Albert Ferencz; r. 1. Bedő András; tk. sz. 54. t. sz. 37. t, Czintos Ferencz; u. p. N.-Borosnyó.

108 Szemerja, 1. sz Demes Peter, tk. sz. 81. t. sz. 59. t. Fejes Károly; ny. t. Bartlia Samu; u. p. S.-Szt.-György. 32. Szentkirály, 1. sz Ágoston Pál; tk. sz. 31. t. sz. 27. kika községi iskolába járnak; t. Kelemen Ferencz: u. p. Illyefalva. 33. Szotyor, 1. sz Kovács József; tk. sz. 31. t. sz. 31. ny. t. Ma gyári István, r. t. Veres Ferencz; u. p. Ilyefalva. 34. Ú Z O I), 1. sz ny. 1. Benedek Ignácz; r. 1. Pünkösti Ferencz; tk sz t. sz. 98. ny. t. Jánó János; fit. Mátyás Károly, 1. t. és ónekvezető Ő sz Salamon. 25. Zalán, 1. sz Szabó Dénes; tk. sz t. sz t. Kerestely Károly; u, p. S.-Szt.-György. XVII. Orbai egyházmegye. Fekszik Háromszék területén. Ez egyházmegyében 11 anya- és 6 leányegyház van, lelkek száma: tanulók száma: Főgondnok: m. Székely Gergely és m. Lázár Mihály. Algondnok : m. Donátli József. Esperes: Magyarósi Ferencz, teleki lelkész. Főjegyző: Csákány József, zabolai lelkész. Aljegyző: Péter Károly, szőrösei lelkész. Közügyigazgató: Fint a István, pávai lelkész.

109 109 ISgylaazak; 1. Barátos, 1. sz Vékás Lajos, ny. 1, Zaizon András; t. sz, 125. ónekvezető Kocsis Elek; községi isk. tanitók Kocsis Elek és Bitié József; u. p. Nagy- Borosnyó. 2. Czófalva, 1. sz Barthos Mihály; t. sz 32. énekvezető és közs. iskolatanitó B i r 6 Béla; u. p. Nagy- Borosnyó. 3. Kovászna, 1. sz Incze György, s. 1. és nagyobb fit. Márk Mihály; énekvezető és kisebb fitanitó T a ra ó Károly; a leánygyermekek az állam által alapított leányiskolában tanúin k ; t. sz Kőrös, 1. sz nincs; ny. 1. Nagy Pál; t. sz. 81. énekvezető és iskt. Gecse Béniám; u. p. Kovászna, 5. Páké, 1. sz Jancsó Elek, énekvezér Szabó Lajos, mindketten községi iskolatanitók is; t. sz. 92. u. p. Kovászna. 6. Papolcz, 1. sz P á l Sámuel, énekvezór Barabás Sámuel; közs. iskolatanitók: az énekvezór, Sándor Áron és Székely János; t. sz u. p. Kovászna. 7. Páva, 1. sz Finta István, énekvezór és községi isk. tanító B a r t h a István, leányt. Nagy Árpád; t. sz. 97. u. p Kovászna. 8. Szörcse, 1. sz Péter Károly; t. sz. 83. községi iskola t. és énekvezér Perdi Mihály; u. p. Kovászna. 1. e. Tamásfalva\ 1. sz, 368. levita és tanító Molnár Dániel; t. sz Telek, 1. sz Magyarósi Ferencz; t. sz. 57. községi t és énókvezér Molnár Rafael; u. p. Nagy- Borosnyó. 10. Zabola, 1. sz Csákány József; t. sz községi isk. t. és énekvezór Szabó János, községi iskolatanitók még Fülöp Péter, Mihályfalvi Károly és róm. kath. Héja József.

110 110 L e. Gélencze, 1. sz. 29. Haraly, 1. sz. 3. Imecsfalva, 1. sz. 6. Petö/alva, 1. sz. 4. H ilib, 1, sz. 1. Ezeknek lelkek száma be van számítva az anyaegykáz népességébe. 11. Zágon, 1. sz Demeter Sámuel; t. sz 351. énekvezér Tamo Lajos; hat osztályú fiú- és leány községi iskolájában tanitók: Szabó Károly, G ál Antal, Nagy Ferencz, Gáspár János, Tattiás Ferenoz, Y a d a s Ilka. XVIII. Kézdi egyházmegye. Feleszik Háromszék területén. Ez egyházmegyében 13 anya- és 6 leányegyház van; lelkek száma: tanulók száma: Főgondnok: m. Székely Gergely és m. Lázár Mihály. Algondnok: t. Kovács István és t. Bodor Zsigmond. Esperes: Szini János: k.-albisi lelkész. Főjegyző: Zaizon István, feltorjai lelkész. Aljegyző: Borbáth Pál, dálnoki lelkész. Közügyigazgató: Simó Sándor, k.-martonfalvi lelkész. D g y h á z a k : 1. Albis (Kézdi-), 1. sz Szini János; t. sz f. t. Bathó János, 1.1. községi; u, p. Alsó-Csernáton. 2. Bita, 1. sz Benedek Ignácz; ny. 1. Gagyi István; t. sz. 46. t. Sándor Mihály; u. p, Mabsa. 1. e. Várhegy, 1. sz. 76. az anyaegyházéval összeszámítva.

111 Csernáton (Alsó-), 1. sz, Kovács Károly; t. sz. 89. f. t. Bakcsi Boldizsár, 1. t. Bárt ha Pál. 4. Csernáton (Felső-), 1. sz Vitályos György; t. sz. 93. f. t. Bodor János, 1. t. Cseh Izrael; u. p. Alsó-Csernáton. 5. Dálnok, 1. sz Borbáth Pál, t. sz f. t. K é r este ly Dávid; 1. t. Cseh Mihály; u. p. Maksa. 6. Ikafalva, 1. sz nincs; t. sz. 55. t. Tusa János; u. p. Alsó-Csernáton. 1. e. Futásfalva, 1. sz. be van számitva az anyaegyházi lelkek száma közé. 7. Karatna 1. sz Szakács János; t. sz. 11. kik a községi iskolába járnak; ónekvezér Máthé Barabás, u. p. K.-Vásárhely. 8. Léczfalva, 1. sz Zoltáni Elek; t. sz. 98. fit. K is Sándor, 1. t Némethi Gergely; u. p. Maksa. 9. Maksa, 1. sz Jancsó Ferencz; t. sz. 79. fit. Albert László; a leányisk. községi. 10. Márkosfalva, 1. sz B ő d ó l a Sámuel, t. sz. 81. f. t. K é r e s t el y Lázár; a 1. isk. községi; u. p. Alsó- Csernáton. 11. Martonfalva (Kézdi-), 1. sz Simó Sándor; t. sz. 63. f. t. Mihályfalvi Ferencz, 1. t. Molnár Bonaventura; u. p. K.-Vásárhely. 1. e Hatojka, 1. sz. 16. beszámítva az anyaegyházi lelkek száma közé. 12. Mátisfalva (Kézdi-), 1. sz Csiszár Zsigmond; t. sz. 21. a lelkész tanít. u. p. Alsó-Csernáton. 13. Torja (Felső-), 1. sz Zaizon István, ez egyház három részből áll: u. m. Feltorja, Felvolál és Felkaratna; t. sz. 32. járnak a községi iskolába; énekvezér Szotyori István; u. p. K.-Vásárhely. 1. e. Altorja, 1. sz. 31. Fesehek, 1. sz. 6. Szárazpaták, 1. sz. 4. Ezek be vannak számitva az anyaegyházi lelkek száma közé.

112 112 Püspöki vizsgálat alatti egyházak. Lelkek száma: ; tanulók száma: DéÓZS, 1. sz Fögondnok: tlr. Szöcs Sámuel kir. tanácsos. Egyházi gondnok; Deózsi Károly, orszászágos ügyvéd. Lelkészek: Medgyes Lajos és Kovács Sámuel. Iskolák: a) Négyosztályu elemi fiú iskola, mely jelen iskolai óv kezdetével 6 osztályúvá alakíttatok. Tanitók: Iskola igazgató: Szentesi Áron, tanitja a 4-ik osztályt, Debreczeni István, egyszersmind egyházi jegyző, tanitja a 3-ik osztályt, Incze Ferencz, tauitja a 2-ik osztályt, Budai Elek, tanitja az 1-ső osztályt; tanulók száma a fiú iskolában 108. b) Leányiskola: Leány tanító és énekveéető Kolozsvári Miklós; munkatanitónö a délutáni órákon B a 1 o g Á m á- l i a kisasszony; tanulók száma 44. c) Kisdedóvoda: kisdedóvó T ú r bu ez Ferencz, egyszersmind egyházi és iskolai pénztárnok; tanulók száma vallás különbség nélkül Tankötelesek ; 490. Ezekből tamilnak Déózsen és Kolozsvárt magány iskolákban 286. Jelen óv októberében felállva a felsőbb polgári és felsőbb leány népiskola, a szülők és gyámok törvény értelmében gyermekeik iskoláztatására szőrittattak s remélhető, hpgy a tanköteles gyermekek mindnyájan nevelésben fognak részesülni. 2. Nagy-Enyed. Lelkek száma Főgondnok: Sándor Elek, gazdagondnok: Vájná István. Lelkészek, Szilágyi Farkas, Fülöp Gióza. Énekvezető: Málnási Lajos.

113 113 a) Fiuk a helybeli Bethlen főiskolába tanulnak, számuk 210. b) leányiskola (kebli) három elemi osztálylyal, tanulók száma ISO. Tanítók: Málnási Lajos és K is Elek. Iskola igazgatók; Gáspár János, tanfelügyelő ö méltósága és Szilágyi Farkas lelkész. c) Vasárnapi iskola, tanulók száma 45, tanít Fülöp Géza lelkész, d) Felsőbb leány növelde 2 osztálylyal, tanulók száma 40, tanítónők: Greil Eleonoro, Fekete Róza, rajzot és szépírást tanít Nagy Károly, főoskolai rajztanár. e) Kisdedóvoda, tanulók száma Kisdedóvó GróIlmán Károly, 3. Fogaras. 1. sz. 842, t. sz Főgondnok: légid, gr. Bethlen János, jogi gondnok: Könczei Gyula, gazdagondnok: id. Benedek Lajos. Lelkész: P á n ez él Károly, cegódlelkész: Imre István, énekvezető és orgonista : I n c z e Ferencz. а) Fitanoda hat osztálylyal, t. sz. 69. tanítók: Imre István, Pápai József, Téglás István. б) Léánytanoda ugyanannyi osztálylyal. t. sz. 69, tanító: I n c z e Ferencz. 4. Ilyefalva, 1. sz Lelkész: Róvay Lajos. Énekvezér és leánytanitó: B e n e Ferencz. Nyugalmazott énelcvezér és tanító; Imre Mihály. Tankötelesek száma (6 15 évesek, fiák leányok együtt) Jegyzés: a fiuk községi iskolába járnak. 5. Szászváros, lelkek száma 780. Lelkészek: Dáné István első pap és hunyadzarándi esperes és Incze János 2-ik pap. Főgondnok; Bocz Sámuel. Pónztárnok: P a p Ádárn. Lóánytanitó és énekvezető: Vitályos József. Női muakák tanítója: Vitályos Józsefné, Gombos K ata. 8

114 114 Fiutanitó Kövendi József, a ki a helybeli közóptanodában az első elemi osztály tanítója, de az egyház fizeti. Tankötelesek száma 41 fiú, 35 leány, összesen 76. Ezek közül iskolába járt 39 fiú, 31 leány, összesen 70. Leányiskola létszáma volt a vizsgakor 39. Leány egyházak: Felső- ós Alsó-Városvize, 1. sz. 6. Kudzsir, 1. sz Scpsl-SzSílt-GySrgy. Lelkek száma: lelkész: Grófi e Károly, segédlelkész: Orbán Antal, énekvezető: Beukő János, főgondnok: M. Dac zó János, megyebiró: Bikfalvi Ferencz, pénztárnok: Sorbán János, jegyző: S i k ó József, egyházi ügyvéd : Hegedűs Lajos, választáson felüli consistor van egy, választott consistorok száma: 18 A fiuk részint a középtanodában, részint a községi iskolában tanulnak; a ióánynövendékek a községi elemi iskolába járnak. Leánytanulók száma 135. Az egyházi énekeket az énekvezér, a vallást az elemi iskolában a lelkész, segédlelkész ós énekvezér fanitják. 7. Sz.-Udvarhely, 1, szí Ezen számba betudva vannak a leányegyházakban lévő reformátusok is. Lelkészek: Zajzon Ferencz, Tolvaly Zsigmond, kántor: Szentgyörgyi Mózes. Fiú iskola nincs, a fiuk a helybeli fötamodába s reáliskolába járnak. A lóányuöveldében a múlt évben a beirt tanulók száma volt s-re most folynak a beiratások. Vezér tanítónő: Madarász Veronika kisasszony. Rendes tanító a kántor, hetenként 10 órán s a ref. fő tanodából 1 segéd taninitó hetenkén 10 órán, vallást tanít az egyik pap. Szombatfalva, Bethlenfalva, Kadicsfalva, Tibód, Oláhfalu,, Lövéte, Fenyéd, Mátéfalva községekben, ha vagy egy református van, ide tartozik. 8} Kézdi-Vásárhely, 1. sz Székely János, segéd pap Kovács István, ónekvezér S z a c s v a János, gondnok P a p András.