Vetési Zoltán MAGYAR KINCSEK, EGYETEMES ÉRTÉKEK

Átírás

1 Vetési Zoltán I.1. Tesvérhagyomány válaszúton MAGYAR KINCSEK, EGYETEMES ÉRTÉKEK tudás nyelv erkölcsiség küldetés KOHÉZIÓ EGYESÜLET Temesvár

2 2 I. Bevezetés múltról és hagyományról Kiadja a Kohézió Egyesület Felelõs kiadó: Sipos Ilona Szerkesztette: M-Kiss András Szakmai véleményezõ: Kocsis István történész, író A borító a szerzõ ötlete alapján készült. A körkereszt a Magyar Szent Koronát ábrázolja, középpontjában a Teremtõ Atyával. A felvétel készítõje Szelényi Károly fotómûvész. Korrektúra: Lázár Ildikó ISBN Vetési Zoltán Készült az East West Print temesvári nyomdájában, 2012-ben, 1000 példányszámban, amelybõl 200 példány számozott, a szerzõ aláírásával. Minden közösséget hosszú távon csak a belsõ bizalom tart meg. Ennek alapja a helyes, igaz önismereten alapuló közös értékrend és erkölcs lehet.

3 I.1. Testvérhagyomány válaszúton 3 Vetési Zoltán MAGYAR KINCSEK, EGYETEMES ÉRTÉKEK TUDÁS NYELV ERKÖLCSISÉG KÜLDETÉS KOHÉZIÓ EGYESÜLET Temesvár 2012

4 4 I. Bevezetés múltról és hagyományról E könyv kiadója a temesvári Kohézió Egyesület, mely 2009-ben alakult a magyar közösségépítés fõ céljával. Igazi közösség belsõ bizalom nélkül nincs. A bizalom alapja viszont csak a helyes, igaz önismereten alapuló közös értékrend és erkölcs lehet. Lehet-e helyes, igaz, de ugyanakkor közös értékrendje is egy egész népnek? Hát egy egész világnak? A kezdetekben bizonyosan volt! A magyarság az emberiség kezdeteinek hagyományait nagy mértékben magában hordozza. Ne lepjen meg ezért, ha benne rálelünk azon értékeire is az emberiségnek, melyek segítenek az eligazodásban. Ezért szól a könyv, a címe által is, olyan magyar értékekrõl, melyek egyben az egész emberiségnek egyetemes értékei is. Egyesületünk, a közösségépítés segédkönyvének szánja e könyvet. Évekkel ezelõtt elõadás-sorozattal indult, és a hallgatóság igénylésére határoztuk el az anyag könyvformájú változatának elkészítését. Azzal a szándékkal bocsátjuk útjára, hogy a benne kifejtett eligazító gondolatok segítségül szolgálhassanak szétforgácsolódott társadalmunk közösségeinek szellemi-lelki megújulásához és általa anyagi újjáépüléséhez is. A Kohézió Egyesület védjegyének készítõje Dobolyi-Szekeres Tamás grafikus. Az egyesület elérhetõségei megtalálhatók a hátsó borító belsõ oldalán. A könyv lapjain többször találkozunk majd a mellékelt könyvajánló jelzéssel. Sok jó magyar nyelvû igazságkeresõ könyv jelenik meg manapság. Gondolkodtunk, melyik lehetne az a tíz, amit kiemelten ajánlhatnánk bárki számára a Családi Könyvtárba, segítve ezzel a gyors eligazodást múltról, jelenrõl és jövõrõl. A válogatás saját egyéni és pillanatnyi döntésünk szüleménye, az ajánlatot százával lehetne bármikor kiegészíteni. A könyvek sorrendje nem feltétlenül fontossági, mint inkább ismeretszerzési szempontokat kívánt figyelembe venni. Könyvajánlatunk összesítése, együtt a filmtár-ajánlatunkkal a könyv végén található.

5 I.1. Testvérhagyomány válaszúton 5 TARTALOMJEGYZÉK AJÁNLÁS GONDOLATOK A MEGMARADÁSRÓL I. BEVEZETÉS MÚLTRÓL ÉS HAGYOMÁNYRÓL I.1.TESTVÉRHAGYOMÁNY VÁLASZÚTON.... Megtartó testvérhagyomány.... Benedek Elek: A csodaszarvas (Olvasmány).. A magyarság származástudata. Pusztító testvérhagyomány. Romulus és Remus várost alapít (Monda)... Testvérkeresõben.... Madjarok.. Egy kis szófejtõ: kurultaj. Magyar íjászok csúcsteljesítményei (Hír)... Ujgurok Õsmagyarok a Kaukázusban.... Turáni népek találkozója, ma.. Újkori magyar szövetség. A szkíta-magyar erkölcsrõl (Gondolatok)... Lovas népek hordozható háza: a jurta. Lovas népek épített lakóháza I.2. ÚTJELZÕK A MAGYAR TÖRTÉNELMI KUTATÁSHOZ A magyar õstörténetrõl.... Az emberiség története... Jelek a múltból. A szkítákat mindig a legrégibb népnek tartották. Ókori írók a szkítákról. Kárpát-medencei azonosságunk.. Európai õstelepes népek.. Magyar folytonosság... Honfoglalás, a magyarok hazatérése... Magyar õstörténet a hazatérésrõl Az európai civilizáció elsõ leletei a Kárpát-medencében... Korai kereszténység jegyei a Kárpát-medencébõl.. Már a kövek is kiáltanak, külhoni tudósok a magyarságról... Sumér-magyar rokonság. Suméroktól a magyarokig... Magyar-etruszk nyelvrokonság... Egy titokzatos nép, az etruszk.. Elfelejtetett magyar népcsoport, a pártusok. Magyarságismereti tanulmánykötetek. Társasjátékos kalandozás a múltba (Játék) I.3. ÁTÖKÍTETT HAGYOMÁNYAINK KINCSESTÁRA Kiadványok jegyzéke

6 6 I. Bevezetés múltról és hagyományról Mesék Mondák..... Mondókák, versek, dalok Mese, mint a valóság lényege... A népmesék fontossága.... A mese szerkezete.... Mesék és mesepótlékok.... A mese idõszerûsége.... A mese szerepe..... A mesék gyógyító ereje.... Magyar népmesék társasjátéka (Játék)..... Népmese Múzeum és Park (Figyelemfelkeltõ) I.4. REJTETT, DE FELISMERHETÕ ÉRTÉKEINK II. TUDÁS ÉS NYELV II.1. TUDÁS A MAGYAR NYELVBEN..... Magyar nyelv, emberi szellem..... Õsszógyökök magyarul Õsszó-e a lábas szó? Õskori találmányok kövülete a nyelvben... Õskõkori szó... A magyar nyelvrõl... Magyarul érthetõ idegen szavak.. Nyelvi és képi teremtõ gyökök... Szavaink teste-lelke. Szógyökérbõl szóbokor, szerves magyar nyelv.. Feladatmegoldó magyar nyelv Szerves magyar nyelv a világ nyelvtengerében.. Szóbokor kutatás. Teremtõ gyökök más nyelvekben... Látszólag különbözõ, azonos tartalmú szavak... Gyökérkeresés elõítélet nélkül..... Magyarul is érthetõ karácsony... Õshit a nyelvben.. Játék a szavakkal. A mag szógyök fontossága a magyarság számára... Tömörkény István: A mag története (Olvasmány).. A magtól a gombig.. A hungár és mag(y)ar szó elemzése.... A magyar nyelv magyaráz... Õsszavak és újszavak különbözõ nyelvekben. Csángó nyelv, mint ónyelvi kövület.... A magyar nyelv õsisége... Gondolkodók a magyar nyelvrõl. Mit mondanak nyelvünk eredetérõl a kutatók?.. Ismétlõdõ nevek szerte a világban... A magyar nyelvészet eltitkolt kincse... Magyarság története a nyelvben (Olvasmány)

7 I.1. Testvérhagyomány válaszúton 7 Varga Csaba: A magyar ész (Olvasmány).. Természeti jelenségek a nyelvben Emberismeret a nyelvben... Észjárás a nyelvben..... Élõvilág a nyelvben. Gazdag szókincsünk... Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke... Humoros-nyelvtörõ magyar nyelv... Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk II.2. TUDÁS A JELBEN. A MAGYAR ROVÁSÍRÁS ÕSI BETÛSORA... Õsi ABC.. ABC-jelek képi értelmezése.... Magyar rovásjelek táblázata... A rovásírás oktatása Rovásírás (Játék). Õseink írása (Társasjáték)... Rovásírás a mindennapi életben - helységnévtáblák... A magyar rovásírás fõbb lelõhelyei A H jel leginkább magyarul érthetõ Szellem és Ige õsi jelei Hit kifejezése a jelben. A rovásírás jelenléte a világban.. Etruszkok és magyarok rovásírása.. Az etruszk írások megfejtésének kérdéseirõl.. Néhány etruszk írásemlék magyar nyelvû megfejtése Bolognai rovásemlék.. Az ugariti ábécé, egy rovás ábécé... Õsi magyar betûk a tatárlakai leleten.. Isten jele a magyar címerben.. Sumérok és magyarok õsi írása... Rovásbetûk európai piramisban II.3. TUDÁS A HAGYOMÁNYBAN.. Világmodell Világ világossága Magyar õsmesék. Õsmesék nyoma a világban Népmese és õsi tudás.. Világ és valóság mai szemmel Érzékelhetõ világ.. Anyag és fény II.4. TUDÁS A CSILLAGOKBAN.. Asztrozófia és asztrológia... Égi utak csillagüzenetei... Ajánlott csillagtérkép.. A csillagok világából érkezett ember küldetése.. Égi bölcsesség keresése... Égi tájékozódás

8 8 I. Bevezetés múltról és hagyományról Felsõ égbolt, szellemvilág... Alsó égbolt, lélekvilág.... Tejút, a felemelkedés és égi táplálkozás lehetõségei.. A beavatás két csillagképe.. Nimród, a szellemi beavatás csillagképe.... Kígyótartó, a lelki beavatás csillagképe.. Nyilas, a törvény hordozója..... Beszélõ csillagnevek... A magyar hagyomány csillag-, csillagkép- és bolygónevei.... A magyar csillagos ég térképe... Az õsmagyarok csillagos ege.. A magyar népi csillagnevek gyûjtés- és kutatás-történetébõl. Az õsmagyar csillagos égbolt felosztása.. Az égbolt kitüntetett irányai, csillagképei és csillagai. Várhegyi Péter: Tejút (Olvasmány)... A földi és emberi környezet vetülete az égbolton. Évszakok csillagképei. Vinczéné Tarr Judit: Csillagösvény (Olvasmány) III. ERKÖLCSISÉG ÉS KÜLDETÉS III.1. EGYETEMES ÉRTÉKREND, TEREMTÕ ISTENI REND. 269 Az ember életútja a Földön A jelen idejû én és az Idõtlen Én (Olvasmány I., 1. részlet) A küzdelem rejtélye (1. részlet folytatása). 275 Általánosan értékrendrõl és erkölcsrõl 276 A Teremtõ Isteni Rend szerinti minõség és viszonyulás A Teremtõ Isteni Rend minõség-mutatója: igazság, kegyelem és törvény Szellem-lélek-test egysége és egyensúlya A Teremtõ Isteni Rend viszonyulás-mutatója: hierarchia és testvériség A szent uralom rendje, hierarchia Isteni ERõ az égi-földi hierarchiában Emberi harmónia: hierarchia és testvériség Szellemi hierarchia Egyetemes és magyar erkölcsi útkeresés A Teremtõ Isteni Rend szerinti minõség a magyar hagyományban A magyar népmese erkölcsi eszmeisége A Teremtõ Isteni Rend minõség-mutatói a Magyar Szent Koronán A Teremtõ Isteni Rend minõség-mutatói a pártus hagyományban A Teremtõ Isteni Rend minõség-mutatói az egyiptomi hagyományban Kegyelem és önvédelem kifejezése a magyar hagyományban. 294 A Teremtõ Isteni Rend minõség egyetemessége A Teremtõ Isteni Rend minõség-mutatóinak oktatása Az önként vállalt áldozat sajátos kegyelme Az igazságos önvédelem sajátos törvénye A Teremtõ Isteni Rend szerinti viszonyulás a magyar hagyományban A Teremtõ Isteni Rend viszonyulás-mutatói a Szent Koronán. 300 A Teremtõ Isteni Rend viszonyulás-mutatói a Szent Korona-tanban A Teremtõ Isteni Rend viszonyulás-mutatói a magyar kiscímerben 301

9 I.1. Testvérhagyomány válaszúton III.2. AZ EMBER ERKÖLCSI MINÕSÉGE..... Mérce három szinten... A négyféle alapvetõ emberi magatartásforma és jelölésük..... Erények és vétkek... A három szintû JÓ és ROSSZ.... Jelölések: hatásra, változásra és minõségre.... Lehetõségek és szükségek, valósak és hamisak.. Szükségbõl lehetõségbe fejlõdni.... Hatások és változások: adakozás-megvonás, hatalmaskodás-kifosztás. A két alapvetõ emberi magatartásforma.... Küzdelem egymásért, a Hunor-Magyar életvitel.... Testvéri önfeláldozás... Testvér csak magyarul van.. Magyar testvérhagyomány... Barátság és szövetség szkíta módra.... A hát-társ... A szkíta erkölcs.... Magyar vérszerzõdés.... Hunyadi János és Kemény Simon testvérisége.... Névjegyzék a Kemény család Családi Lexikonából.... Lázár Ervin: Kemény Simon (Olvasmány)... Hunor-Magyar életvitel élõ közösségi hagyománya.... Hunor-Magyar útján (Játék).... Móra Ferenc: A három pillangó (Mese az összetartozásról).. Küzdelem egymás ellen, a Káin-Ábel életvitel.. Káin és Ábel (Példa).... Romulus és Remus (Példa). Testvérközösség elleni erõszak (Példa).. Ember, ne mérgelõdj (Játék)... Kétféle emberi viszonyulás (Olvasmány II., 1. rész).. Az Isten-Ember-Környezet viszony... Born Gergely: Istenismeret (Olvasmány).... Gyarmathy István: A természetvédelem szellemérõl (Tanulmány). A minõség felismerhetõsége.. Önvizsgálat és önjavítás. Vétkek elkövetésének folyamatai... A vétek elfojtása, leplezett hazugság... A vétek áthárítása, a kibillentett igazság. A vétek leleplezése, a helyreállított igazság.... A vétek vállalása és jóvátétele, megtisztulás... Móra Ferenc: A páprádi rab (Olvasmány). A világtörténelem talán legszebb oklevele. Szakrális királyság, szakrális király (Olvasmány I., 2. részlet).. A szükséghelyzet megigazuláshoz vezet. Jó és rossz, igazság és hamisság.... A jó és rossz hatása és visszahatása... Igazság látszatával álcázott hamisság.... Minõségelemzés beszéd és tett alapján... Jog és kötelesség egyensúlyának kényszere

10 10 I. Bevezetés múltról és hagyományról Minõségelemzés a jog és kötelesség mutatóival. Jog-kötelesség, történelmi példák... Nemes és nemtelen.. Ember által választható életutak.. A kisebbik rossz választása. Emberek az embertelenségben (Történet).... Értékteremtés és értékrombolás.. Makkai Sándor: Nem lehet (Olvasmány).... A rombolás formái: tönkretevés, megsemmisítés és megrontás Van-e megállás az erkölcsi lejtõn?. Kinél van az igazság?. A szeretet próbája az igazság. Fogjunk össze, de kivel?... Értékrendek keveredése. A gonosz felismerhetõsége. A magyar erkölcs iskolai oktatásának fontossága.. Az erkölcs iskolai oktatásának ajánlott magyar módszere. Az erkölcsi oktatás gyakorlati tapasztalatai III.3. A CSALÁD ERKÖLCSI MINÕSÉGE. A család.. Kötelességek a családban... A szülõi gondolkodás és gondoskodás... A jó nevelés: a képesség, kötelesség és jog összhangja. A jó mintájának átörökítése Szülõk a családi hierarchia csúcsán A rossz nevelés: jog és kötelesség összhangjának megbomlása. Jó és rossz sokszorozódása a családban.. Külsõ tényezõk hatása a családra A megmaradás alapértékei III.4. KÖZÖSSÉGEK ERKÖLCSI MINÕSÉGE.. Közösségrõl és önszervezõdésrõl... Egyénrõl és közösségrõl. A közösség választás elõtt: szerves társadalom vagy zsarnokság.. Kétféle társadalom szervezõdés: Zsarnokság (Olvasmány II., 2. rész)... Zsarnoki uralom (megbomlott rend)... A zsarnok. A nemtelen szolga A nemes... A zsarnokság térfoglalása A zsarnokság megoszt és uralkodik. A Gresham-törvény.. A korlátozatlan rossz mozgástere.. Közösségek erkölcsi önfelszámolódása... A közönyösek tábora a rosszat erõsíti.. A rossznak közösségi áthagyományozása... A közösségi rossz kezelése.. Népuralom

11 I.1. Testvérhagyomány válaszúton 11 Kinek az uralma a népuralom?.... Anyagiak fentrõl történõ elosztása Tömegesített általános választások... A demokratikus rendszer hibáinak következménye. Demokrácia és számonkérhetõség.... Levél a köztársasági elnökhöz.. Kétféle társadalom szervezõdés: Hierarchia (Olvasmány II., 3. rész) Szerves társadalom (egészséges rend).... A szakrális hierarchia (Olvasmány I., 3. részlet). A hûségrõl (3. részlet folytatása).. Hûség a hierarchiában.. A hierarchiát fenyegetõ veszély III.5. A MAGYAR SZENT KORONA ÉS ÉRTÉKRENDJE... A Magyar Szent Koronáról.. A Szent Korona misztériuma (Olvasmány I., 4.részlet).. A nemzetmegtartó Szent Korona (Olvasmány)... A Szent Koronáról felvetõdõ kérdések Révay Péter Szent Korona leírása 1613-ból (Olvasmány).. A Szent Korona képi rendszere... A Szent Korona és hatalomgyakorlás (Olvasmány II., 4.rész) A Magyar Szent Korona érték- és jogrendje... A rend általános és szerves volta. A Szent Korona tana (Olvasmány I., 5. részlet)... A Szent Korona misztériumának és tanának jelentõsége (5. részlet folytatása) A rend mûködtetését biztosító jogok... A magyar történelmi alkotmány alaptételei III.6. MAGYAR SORS ÉS KÜLDETÉS A TÖRTÉNELEM TÜKRÉBEN: MÚLT ÉS JELEN Az emberi és közösségi sorsot meghatározó igazság Az Igazság, mint isteni erõ (Olvasmány I., 6. részlet). 447 Küldetés az igazság szolgálatára, eszközök 448 A küldetéssel vállalt sors és történelem Az Atilla-kép átváltozásának ideje Igazság, küldetéstudat és Atilla (Olvasmány I., 7. részlet) Az Isteni Rendet felvállaló Atilla király Sors és küldetés Árpádtól Mátyás királyig Mátyás király és Európa (Olvasmány I., 8. részlet) Szembefordulás a magyar szakrális értékekkel (8. részlet folytatása). 458 Mátyás király szerepének méltatása (8. részlet folytatása) Mátyás királytól Trianonig, közjogi küzdelmek kora. 461 Küzdelem a törvényhozó és végrehajtó hatalom megosztásáért (Olvasmány I., 9. részlet) A Szent Korona-tannal megerõsített közjog (9. részlet folytatása) A Szent Korona-tan, a közjogtörténet csodája (9. részlet folytatása) A közjogi tanná válás útja (9. részlet folytatása) A Szent Korona-tan tövénycikkekbe foglalása (9. részlet folytatása)

12 12 I. Bevezetés múltról és hagyományról Trianon Trianon titkainak keresése (Olvasmány I., 10. részlet) A trianoni pszichózisok rejtélye (10. részlet folytatása).. Magyar- és világ-sors 1920-tól napjainkig. A Kárpát-medence jelene Magyarország, a nagyhatalom III.7. A VILÁG JÖVÕJE, A MAGYARSÁG KÜLDETÉSE A világ jelene, visszaélés a kegyelmi idõkkel. Drámai helyzetek szereplõi (Olvasmány I., 11. részlet).. A magyarság hagyományos önvédelmi mûködésrendje.. A népek önvédelmi lehetõsége Reménykeltõ magyar jövendõ (Olvasmány I., 12. részlet).. Atilla újraértékelésének ideje (12. részlet folytatása).. A világ, Európa és a magyar Szent Korona (Olvasmány II., 5.rész)... Két érdekes festmény (Olvasmány)..... A magyarság felelõssége Hívogató Reményik Sándor: Kegyelem FÜGGELÉK..... Gondolatok a pártdemokráciákról... A pártosodásról. Az önérdekû pártok célja a közösség megosztása A közérdekû párt célja a közösség összetartása... A pártok felismerésének fontossága. A pártdemokrácia választási rendszerének hibái. Háttérhatalom a párturalom fölött A közérdekû párt végcélja Gondolatok a közösségi önszervezõdésrõl.. Közösségi önszervezõdés az önkény ellen A hierarchikus rendszer gyógyítható, a demokratikus nem. Az alulról fölépülõ önigazgatás, szomszédsági közösségek Hogyan szervezzük meg a mai szomszédsági köröket?.. Közösségszervezõ kezdeményezés... Gondolatok a gazdasági rendrõl.. A természetes és jóléti gazdasági rend felé.. Az anyagiak elosztásáról.. Adózás és az emberi kapcsolatok megromlása HIVATKOZÁSOK AJÁNLOTT KÖNYVEK, AJÁNLOTT ELÕADÁSOK 537 IRODALOM KÉPMELLÉKLETEK

13 I.1. Testvérhagyomány válaszúton 13 Mottó: Gyerekeinknek tanulságul, mert rájuk marad a világ gyógyításának feladata: a rosszat jóvá változtatni! AJÁNLÁS Milyen értékekkel rendelkezik a magyarság? Mit adott a múltban, és van-e mondanivalója a jövõ számára? Magyar kultúra iránt érdeklõdõ idegen fordulhat ilyen kérdésekkel magyar ismerõsei felé, lényegretörõ válaszra várva. De válasz legtöbbször nem érkezik. És még hányszor nem érkezik, vagy ha érkezik, az is dadogó! Válaszkeresõ igénybõl született e könyv. Kezdetben összefoglalóként indult, kutatók, történészek, gondolkodók tanulmányaiból, elõadásaiból összeállított gyûjtemény formájában. Böngészésük közben döbbentem rá, hogy jóformán semmit nem tudunk azon értékeinkrõl, melyekrõl hivatalos oktatásunk is csak hallgat. Szabadidõnk viszont kevés van a hiányok pótlására. Éppen ezért igyekeztem tömören, érthetõen bemutatni azon rejtett, de mégis könnyen felismerhetõ magyar értékeinket, melyeknek kereséséhez sok-sok órát kellene eltöltenie az érdeklõdõnek. Felgyorsult korunk, amennyi idõt hagy még számunkra, azt érdemes rászánni, hogy mi magunk fedezhessünk fel régi-új csodás dolgokat. A természettudományok ismétlõdõ folyamatok összefüggéseinek leírásával igazolják egy-egy jelenség törvényszerûségét. Hasonló törvényszerûségeket fedezhetünk fel a magyar kultúra elemeiben is. Az olvasó gazdag kincsestárra talál. Ráébred olyan kapcsolódásokra, melyek további gondolkodásra serkenthetik, miközben önbecsülését, önjavulását is szolgálják. E kincsek a magyarság múltjából jönnek, de nem ósdiak. Ellenkezõleg: annyira örökérvényûek, hogy még a jövõre is megoldást adnak, és nem csak a magyarság jövõjére, de az emberiségére is. Nagy szavak ezek és kételkedni is lehet benne. A kételkedés a tovább gondolkodó erénye. Számára annyi tanácsolható, amennyit népmeséink is ajánlanak: aki nem hiszi, járjon utána, mert ez így van rendjén. Hálát érezvén a gondolatokat elindító forrásanyagok alkotói és közlõi iránt, tisztelettel ajánljom e szerény anyagot önkeresõ embertársaim számára, hogy közösen járulhassunk hozzá magunk és világunk sajgó kérdéseinek megfejtéséhez, bajainak orvoslásához. Ez küldetés mindannyiunk számára, még akkor is, ha a földi anyagiak homálya idõlegesen hálót vet szemünkre. Szeretettel és õszinte megbecsüléssel üdvözölve az Olvasót, Vetési Zoltán

14 14 I. Bevezetés múltról és hagyományról GONDOLATOK A MEGMARADÁSRÓL Korunk értékveszejtõ világában élesen tevõdik fel a következõ kérdés: Miként lehet önmagunkat felvértezni emberként, magyarként úgy, hogy erkölcsileg megmaradhassunk és megerõsödhessünk bármely néptengerben akár egyszál magunkban is, sõt küldetésként erõnk legyen ellátni akár romlott közösségek lelki gyógyító feladatát is? A kérdésre akkor van megoldásunk, ha elméletben és gyakorlatban is kivitelezhetõ választ tudunk rá adni! Szellem Értelem Az ember szellemi, lelki és testi lény, csak magyarul érthetõen: a teremtett ÉRTELEM, ÉRZELEM és ERÕ lénye. Következik mindebbõl, hogy megmaradni és gyógyítani is csak ésszel, szeretettel Ember és emberi tartással lehet: ésszel, vagyis szellemmel Lélek Test, Anyagi keresni az IGAZSÁGOT, de csakis szeretettel, Érzelem Erõ (tartás) vagyis lelkileg egészségesen. A megrontó gyûlöaz ember szellemi, lelki, testi lény, letet, a lélek betegségét az igazság keresése közben az értelem, érzelem, erõ lénye. le kell vetkõznünk. De ész és szeretet tartás nélkül semmivé lehet, a tartás adja az önvédelmet, ami külsõ megrontásunktól véd. Szellem, szeretet és emberi tartás, csak magyarul érthetõen, a MAGATARTÁS az, ami megtart és az ebben való fejlõdés. Minden a helyes önismerettel, vagyis a szellemmel keresett igazsággal kezdõdik. Amíg nem tárjuk fel a magyarság számára mindazt, ami a kincse: a rejtõzõ tudást múltjában-nyelvében, az erkölcsiséget, a hitet és az ezekbõl adódó felelõsségét küldetése felismerésében, addig öngyógyulására nem is számíthatunk. És addig nincs felfelé vezetõ út. Csak az összefüggéseket felismerve kezdõdhet el a mára már önmagának is szórványává vált, megosztott, hitét, hûségét és tartását vesztõ magyarságunknak gyógyulása. A folyamatban kialakítható egy egészséges, felelõsséget vállaló szerves közösségi építmény, ami egyedüli záloga lehet jövõnknek. De az emberiség jövõjének is, mert a gond, az egyetemes. És itt lép színre a magyar küldetés szerepe: mindezt a tudást megismertetni a világgal is. E tudás által a ma és a jövõ embere már nem egy tántorgó, félrevezethetõ alakja, hanem öntudatos alakítója és alkotója lehet rábízott világának. Más szóval: az EGYSÉGNEK az IGAZSÁGÁT boncolgatjuk. Érezzük: kell lennie egy õstitoknak, mely az emberiség közös nevezõje lehet. Feladatunk keresni ezt a szilárd pontot, mely a ma még önmagát pusztító magyarságnak, de az emberiségnek is jövõbeni megtartója lehet.

15 I.1. Testvérhagyomány válaszúton 15 I. BEVEZETÉS MÚLTRÓL ÉS HAGYOMÁNYRÓL

16 16 I. Bevezetés múltról és hagyományról Honfoglaló magyarok viselete [1.]

17 I.1. Testvérhagyomány válaszúton TESTVÉRHAGYOMÁNY VÁLASZÚTON 17

18 18 I. Bevezetés múltról és hagyományról I.1.TESTVÉRHAGYOMÁNY VÁLASZÚTON Megtartó testvérhagyomány..... Benedek Elek: A csodaszarvas (Olvasmány)... A magyarság származástudata... Pusztító testvérhagyomány... Romulus és Remus várost alapít (Monda)..... Testvérkeresõben Madjarok.... Egy kis szófejtõ: kurultaj... Magyar íjászok csúcsteljesítményei (Hír)..... Ujgurok.. Õsmagyarok a Kaukázusban..... Turáni népek találkozója, ma... Újkori magyar szövetség.. A szkíta-magyar erkölcsrõl (Gondolatok).... Lovas népek hordozható háza: a jurta.. Lovas népek épített lakóháza

19 I.1. Testvérhagyomány válaszúton 19 Megtartó testvérhagyomány Egy-egy nép testvérhagyománya mutat rá arra, hogy erkölcsiségében milyen mértékben áll az isteni rend szerinti szilárd alapokon. Mindez néphagyományából - meséibõl, legendáiból, mondáiból, dalaiból - nagymértékben megfejthetõ. A magyarság Hunor-Magyar legenda hagyománya, az egymást keresõ és segítõ, egymásért felelõs testvérpár példája által felbecsülhetetlen értékû erkölcsi eszmeiséget örökített az utókorra. Ez a testvérhagyomány, története során számtalanszor lehetett a magyarság megújulásának forrása. A segítõ testvéri hagyomány által, a nemzetségek anyagi, lelki, szellemi értékeiket még az idõszakos törések, romlások ellenére is sikerült átadniuk a jövõnek, mely a Teremtõ átörökítõ rendje szerint lehetõséget adhatott ezáltal mindenkor a magyar nemzet újjászületésére. Benedek Elek: A csodaszarvas (Olvasmány) Hol volt, hol nem volt, messze keleten volt, volt egy híres, hatalmas fejedelem. Tudom, hallottátok hírét, nevét: Nimród volt a neve. Ennek elõtte sok ezer esztendõvel élt ez a Nimród, de híre fennmaradt. Mert Nimród volt az apja Hunornak és Magyarnak, annak a két dali szép vitéznek, akiknek maradvái a hunok és magyarok. Tudjátok-e, mirõl volt híres Nimród A csodaszarvas (Szalai András rajza) fejedelem? Arról, hogy abban az idõben, de még azelõtt is, de még azután is, nem volt emberfia, aki úgy értse s úgy szeresse a vadászatot, mint õ. Így hallottam én a nagyapámtól, a nagyapám is a nagyapjától. Reggel, ha fölkelt, s eligazgatta országának mindenféle dolgát, nyakába vetette a nyilát, fölkapott a paripájára, vágtatott, mint a sebes szél, még annál is sebesebben, hegyeken-völgyeken, árkon-bokron keresztül, s lóhátról lõtte le a repülõ madarat. Amely madárra õ ráfogta a nyilát, nem énekelt, nem röpült az többé. Nimród egymagában szeretett vadászni, de amint a fiai egy kicsit fölcseperedtek, vitte ezeket is magával. Különösen a két idõsebb: Hunor és Magyar mindég ott nyargaltak az oldalán, s próbálgatták õk is röptében lelõni a madarakat. Hej, volt nagy örömben Nimród, mikor látta, hogy apja fia mind a kettõ: Hunor is, Magyar is. Nagy ritkán ha elhibáztak egy-egy madarat, s mondta is Nimród magában nemegyszer: még különb vadászok lesznek ezek a fiúk, ha embernyi emberré nevelkedtek.

20 20 I. Bevezetés múltról és hagyományról Örült ezen az öreg Nimród: hadd legyenek különbek a fiai, mint õ. Hadd menjen hírük hetedhét országon is túl. Telt-múlt az idõ, Hunor és Magyar nagy, erõs legényekké, deli szép vitézekké cseperedtek, hogy Nimródnak, ha rájuk tekintett, nevetett mind a két szeme a nagy szívbéli örömtõl. Gondolta magában Nimród: na, ezeket a fiúkat már a maguk szárnyára is ereszthetem. Hadd lakjanak külön sátorban, akkor menjenek vadászni, amikor kedvük tartja, s ott járjanak, ahová a szívük húzza. Mondta is a fiainak: - Édes gyermekeim, én már öreg ember vagyok, nem vihetlek mindig vadászatra, Õsmagyarok ruházata sírleletek alapján amikor nektek tetszenék, lakjatok ezentúl (László Gyula rajza) külön sátorban. Adok annyi földet, annyi erdõt, annyi lovat, ökröt s mindenféle jószágot, hogy élhettek gond nélkül, s ha majd behunyom a szememet, tiétek lesz az ország: osszátok meg a földjét, gondját egymás közt becsületesen. Megköszönték a fiúk édesapjuk nagy jóakaratját, másnap kiköltözködének a szülõi sátorból, s egy szép lankás dombnak a tetején, egymástól nem messze, két sátrat üttetének fel, s ottan megtelepedének cselédjeikkel. Eleinte csak a sátraktól nem messze jártak vadászni, de késõbb mind messzibb, messzibb elkalandozának. Hanem azért estére mindig hazakerekedtek, aztán beszóltak az édesapjukhoz, elmesélték: hol, merre jártak, hány vadat lõttek, hányat hibáztak el. De egy este, mikor éppen a lobogó tûz körül ültek, s falatoztak, megszólalt Hunor, és azt mondá az öccsének: - Te, Magyar, egyet mondok, kettõ lesz belõle. - Mondjad, Hunor bátyám, én örömest hallgatom, mert tõled még mindig csak jót hallottam. - Az a mondandóm, Magyar öcsém, Magyar jurta hogy holnap reggel induljunk hosszabb útra. Nézzük meg, mi van az országunk határán túl! Hátha ott még több a vad? Nagyobbak a folyók, s több a hal? Nézzük meg! - Már régen forgatom én is ezt a fejemben - mondá Magyar -, csak ajangottam elémondani. Itt már ismerünk minden bokrot, erdõnek, mezõnek minden zegét-

21 I.1. Testvérhagyomány válaszúton 21 zugát, talán azt is tudjuk, hány bölény, medve, szarvas, hány sas, sólyom s egyéb madár van az erdeinkben. - No, azt könnyen számon tarthatjuk, mert erõsen fogyatkoznak a vadak. Ami igaz, igaz: az édesapánk sok vadat lelõtt, de még mink is. Megegyeztek, hogy pitymallatkor indulnak, mégpedig nyugat felé. Magukkal visznek ötven-ötven legényt, a legerõsebbeket, a legbátrabbakat, s vissza sem jõnek, míg a hó le nem szakad. Pitymallatkor csakugyan fölkerekedtek, s útközben vadászgatván, mentek, mendegéltek elébb, elébb. Ahol az éjszaka meglepte õket, ott szállást vertek, megháltak, s reggel ismét továbbmentek. Már rég túl voltak az országuk határán, s minél tovább mentek, annál jobban tetszett erdõ-mezõ. Szemmel be nem lephetõ, végetlen nagy rónaságon vitt keresztül útjuk, s közbe-közbe rengeteg erdõségekbe jutottak, melyek tele voltak Hátrafelé nyilazó magyar lovas íjász vadakkal. Hej, ez kellett nekik! Itt aztán volt mire vadászni. Szerették volna, ha most itt volna az édesapjuk is, hadd látná, mi tenger vad van itt. Bizonyosan kedvet kapna megint a vadászatra. Meg is sokallották már, annyi volt a vad. Bölénybikák, szarvasok, õzek ott legelésztek a tisztásokon, nem bántották. Jobban esett, ha egyegy vadat külön vehettek üldözõbe. Az után elcsatangoltak reggeltõl estélig. Hanem egyszer láttak aztán egy olyan vadat, amilyet még soha. Egy szarvas volt, amilyen csodaszépet még emberi szem nem látott. A két ágas-bogas szarva össze volt fonódva, s lebegett a feje fölött, mint egy koszorú. A két szeme feketéllett, ragyogott, mint a fekete gyémánt. A dereka karcsú, hajlékony, mint a lengõ nádszál, a lába vékony, s szaladván nem látszott érinteni a földet. - Nézd, öcsém, Magyar, csodaszép egy szarvas! - kiáltott Hunor. - Csodaszép, csodaszép! - kiáltott Magyar is -, még nem láttam ehhez hasonlatost. - Utána! Szaladott a csodaszép szarvas, mint a sebes szélvész, utána Hunor és Magyar s velük száz deli legény. Tisztásról sûrûbe, sûrûbõl tisztásra, hegyeken föl, vizeken keresztül. Hol eltûnt, hol felbukkant a csodaszép szarvas: csalta, csalogatta Hunort és Magyart. Habba keveredtek a vitézek paripái, mind lassúbb, lassúbb lett a vágtatásuk, de Hunor és Magyar nem hagyták félbe az üldözést. Biztatták a lovukat: szaladj, szaladj, édes lovam! Reggeltõl alkonyatig ûzték a csodaszép szarvast. El akarták fogni elevenen, hogy hazavigyék édesapjuknak. Mert az idegen földön sem feledték az édes jó

22 22 I. Bevezetés múltról és hagyományról apát... De hiába. Leszállt a nap, alkonyodott, s a csodaszép szarvas eltûnt az ingoványos helyen, a sûrû nádas rejtekében. Ide már nem követhették: ott vesznének mindannyian. Bizonyosan ott veszett a csodaszép szarvas is. De ha a csodaszép szarvast meg sem is foghatták, elvezette õket ez olyan szép földre, amilyet még nem láttak. Egy szépséges szép sziget volt ez, körös-körül, ameddig a szemük elért, erdõk és folyóvizek. Övig gázoltak a fûben, virágban. Nagy terebélyes fák adtak pompás gyümölcsöt és enyhe árnyékot. A vizeknek színén kicsiny és nagy halaknak ezrei úszkáltak, s játszadoztak a nap verõfényében. - Be szeretnék itt maradni örökre! - mondá Hunor áradozó szívvel. - Hát te, öcsém, Magyar? - Én is, bátyám, én is! - De vajon mit szól majd az édesapánk? - Az igaz. Holnap visszamegyünk, s tanácsát kérjük. Másnap csakugyan felszedelõzködtek, s indultak vissza az édesapjuk országába. Visszatérõben csak annyi vadat ejtettek el, amennyire szükségük volt ebédre, vacsorára. Hét nap s hét éjjel tartott az útjok. Csak most látták, hogy milyen messze elkalandoztak hazulról. Az öreg Nimród sátrában feküdt, mikor beléptek. Szomorú volt, nagyon szomorú. Gyönge hangon kérdezte: - Hol voltatok? Kétszer hét napja s éje, hogy nem láttalak. Pedig érzem, hogy nem sokáig élek. Mondá Hunor: - Bocsáss meg, édes jó apám, vadászkedvünk messze vitt. De lásd, visszajöttünk elmondani, hogy találtunk egy szép, nagyon szép országot, ahol megtelepedni nagy kedvünk volna mindkettõnknek. - S az én országom nem kell tinéktek? - kérdé Nimród bánatosan. - Apám - szólt most Magyar -, van neked rajtunk kívül még több fiad is, hadd legyen ez az ország az övék. Add ránk áldásodat, s ereszd szabadjára két idõsebb fiadat. Nimród szeme könnyel telék meg, s remegõ hangon szólt: - Jertek hát, térdeljetek elém, hadd teszem fejetekre reszketõ kezemet. Letérdeltek a fiúk, s az öreg megáldá. - Eredjetek, az Isten vezéreljen! Áldás, szerencse kísérjen, amerre jártok! Ezt mondá Nimród, s homlokon csókolá Hunort és Magyart. Még egyszer megpihent rajtuk tekintete, aztán behunyta szemét, s Hunor és Magyar karjai közt nemes lelkét kilehelé. Meghalt Nimród, fiai eltemették nagy pompával. Hunor és Magyar a temetés után útra keltek, s testvéreiknek hagyván az országot, mentek, mendegéltek ama csodaszép sziget felé. Hét nap s hét éjjel tartott az út most is, s mikor megérkeztek, leborultak a földre, s hálát rebegtek az Istennek, áldották a csodaszarvast, mely e gyönyörû vidékre csalta, csalogatta õket.

23 I.1. Testvérhagyomány válaszúton 23 Már több napja voltak a szép szigeten, s csodálkoztak, hogy a maguk emberein kívül más embert nem látnak. Azt mondta Hunor: - Öcsém, nézzünk széjjel, hátha találunk valami lelkes állatra is! - Jól van, bátyám, menjünk. Fölkerekedtek a száz vitézzel, s sokáig kalandoztak, csatangoltak a nagy rónaságon. Hát egyszer mit látnak! Szemük-szájuk elállott a nagy csodálkozástól. Egy nagy csapat leány, egyik szebb a másnál, ott táncolt karikába-körbe egy csörgedezõ forrásnak a tövén. Szépen összefogództak, lehettek százan, ha nem többen, s úgy keringtek körbe, közepén pedig két leány lejtett, de olyan szép mind a kettõ, hogy a napra lehetett nézni, de rájuk nem. Hunor és Magyar összenéztek, a többi vitézek sem különben; nem szóltak semmit, de azért tudták, hogy egyet gondolnak mind. Egyszeribe közrefogták a táncoló leányokat, ki-ki egy leányt fölkapott a nyergébe, s azzal - uzsgyi neki, vesd el magad! - elvágtattak sebes szélnél sebesebben. Hunor és Magyar azt a két leányt kapták föl a nyergükbe, akik a kör közepén táncoltak. Mikor a sátrukhoz értek, ott szép gyöngén leemelték a leányokat a nyeregbõl, és bevitték a sátrukba. Aközben magukhoz tértek a leányok is. Reszkettek a félelemtõl, de Hunor és Magyar olyan szép szavakkal engesztelték, vigasztalták, hogy lassankint nekibátorodtak, s nem is bánták, hogy elrabolta õket ez a két deli szép fiú. De a többi leány sem bánta. Hunor és Magyar csak most tudták meg, hogy az a két leány, akit õk elraboltak: az alánok fejedelmének, Dulnak a leánya. Annál jobb! Fejedelmi vérbõl való feleségük lesz hát. De a leányok is örültek, mikor megtudták, hogy a világhíres Nimród fiai veszik õket feleségül. Mondta Hunor az õ párjának: - Te az enyém, én a tied, ásó, kapa válasszon el minket! Mondta Magyar is az õ választottjának: - Te az enyém, én a tied, ásó, kapa válasszon el minket! Visszamondták a lányok is ezt szóról szóra. Ez volt az õ esküjök. Még aznap nagy lakodalmat laktak. Egyszerre volt a lakodalma Hunornak és Magyarnak s száz vitézüknek. Az Isten megáldotta frigyüket, s szaporodtak ivadékról ivadékra. Idõk múltán már nem volt elég a szép sziget Hunor és Magyar nemzetségének. Tovább kellett vándorolniok. Új hazát, nagyobbat kellett keresniök, annyira elszaporodtak hunok és magyarok. Merre mentek, hová jutottak, elmondom nektek késõbb. [1.]

24 24 I. Bevezetés múltról és hagyományról A magyarság származástudata A sumér, szkíta (szittya) és hun származástudatunkat a Csodaszarvas monda õrizte meg napjainkig. A mondák valóságos történetek mesés elbeszélõi, melyekbõl rendszerint ki lehet bontani a történet magvát. A Csodaszarvas mondának három változata van. A legismertebb szerint Hunort és Magyart a csodaszarvas Meótisz mocsaras vidékére vezette, ahol Dul király lányait vették feleségül. Miután megszaporodtak, onnan jutottak el a hunok is, magyarok is Pannóniába, mely a Dunántúl neve volt a római korban. A monda második változatában Hunor és Magyar egy csodálatos színekben pompázó vadra talált, melyet nem tudtak elejteni, és e vad Perzsia vidékére vezette a testvérpárt. Onnan indultak Pannónia elfoglalására, ahol az õ nyelvüket beszélték. A harmadik változatban csak Hunor szerepel, akinek a csodálatos színekben pompázó vad jelzi, hogy el kell foglalnia Pannóniát. Hunor ugyan meghal, de az õt követõ Kattar (Kádár), teljesíti az égi parancsot. A szarvas ugyanis az Égi Fény, azaz a Nap földi jelképe, a Nap pedig az Istené. E szerint a csodálatos színekben pompázó vad, az Isten jelképe, a Nap volt, vagyis Hunort és Magyart az isteni gondviselés vezérelte vissza õseik földjére. [2.] A legendák kapcsán gondolkozzunk el egy kicsit: vajon milyen mélységig mehet vissza egy-egy történés közösségi emlékezete? Hány nemzedéken át öröklõdhet felejtés nélkül? Mai ésszel nehezen tudjuk felfogni õsi legendák és mondák esetleges valóságtartalmát, csak meséknek tekintjük õket. Nimród vára és környéke a Golánon Barabási László Az emberiség története címû könyve hivatkozik olyan ma is élõ tibeti népmondára, mely egykori természeti katasztrófára emlékezett, és amit

25 I.1. Testvérhagyomány válaszúton 25 korunk geológiai kutatásai is igazoltak. Igen ám, de ez az esemény körülbelül évvel ezelõtt történt. Hogy ez a tudás ma is élõ maradjon, ahhoz hozzávetõlegesen nemzedék áthagyományozására volt szükség. Ez mai ésszel elképzelhetelen. [3.] A fenti igazság viszont arra figyelmeztet, hogy eddigi elõítéleteinket sok tekintetben el kell kezdjük tudatosan leépíteni. Máskülönben megbocsáthatatlan vétket követhetünk el saját hagyományainkban, ebben az óriási magyar kincsestárban fellelhetõ igazságok ellen is, amit ma elég könnyelmûen kezelünk. Nem szabad lebecsülni a magyar nemzet emlékezetét. A nemzedékrõl-nemzedékre átadott történelmi forrás bizonyító értékû hagyományait nem szabad csak a mesék világába számûzni. Mert hallottunk már arról, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon, hogy összegyûjtött magyar népmesénk több van, mint a világ összes többi népmeséje együttvéve, és ez nem állt meg, mert napjainkban is születnek újak, hogy Európában nem ismernek olyan, számunkra szokványos mesefogalmakat, mint tündér, hetedhét ország, fanyûvõ, hétfejû sárkány, még nyelvtani szinten sem, mert nincs szavuk rá, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet jegyzékébe vette a magyar népdalt, amelybõl már megjelent nyomtatásban is, ugyanakkor van olyan 80 milliós európai nemzet, amelyik összesen 6000 népdalt tudott összegyûjteni. De az esetleges hallomástól az igazságkeresõ felelõs magatartásig még sok van. Váci Mihály szavaival élve: még sok a nem elég! Vegyük hát komolyan átörökített hagyományainkat, és keressük a benne rejlõ igazságokat! Ne legyintsünk, mikor a magyarság mondai eredettörténetét idézi valaki. Legalább kiinduló feltételezés szintjén fogadjuk el ennek valóságtartalmát. Hisz õsnépi emlékezetbõl ránkmaradt hagyományokról lehet szó! Pusztító testvérhagyomány A Hunor-Magyar igazi testvéri magatartással ellentétes magatartásformára Káin és Romulus példája mutat rá, kiket az irigységbõl fakadó gyûlölet gerjesztett testvérgyilkosságra. Az erõszakos megsemmisítés rombol és pusztít környezetenemberen, de terhe ugyanakkor visszaszáll a tettesre is. E teher számára is romlást hoz, és feloldozás hiányában, javulásra-megújulásra lehetõséget nem ad. Romulus és Remus várost alapít (Monda) Alba Longa lakossága egyre szaporodott, s lassanként már el sem fért a város falai között. Ez adta a gondolatot az ikertestvéreknek, hogy új várost alapítsanak. Elmentek tehát Numitorhoz. - Királyunk, nagyatyánk, a mi fegyverünk szerezte neked vissza jogos, õseidtõl örökölt királyságodat. Most, miután uralmadat veszedelem többé nem fenyegeti, és anyánk is visszanyerte szabadságát, nem szorulsz már tovább a mi

26 26 I. Bevezetés múltról és hagyományról támogatásunkra. Ezért az a szándékunk, hogy hû pásztortársainkkal együtt elhagyjuk ezt a várost, és azon a helyen, ahol mint tehetetlen kisdedeket a Tiberis sodra partra vetett bennünket, és ahol atyánk, Mars isten állatai, a farkas és a harkály tápláltak, új várost építsünk, új királyságot alapítsunk. Numitor megáldotta unokáit, és õk, miután anyjuktól is elbúcsúztak, társaikkal együtt elhagyták Alba Longát. A Tiberis partjára érve, megtelepedtek azon a helyen, ahol egykor teknõjük megrekedt, ahol a folyó kanyarulatánál hét enyhe hajlású domb emelkedik. A Palatium nevû dombon szándékoztak új várost alapítani. Mint az ikreknél mindig, most is egyszerre vetõdött fel bennük a gondolat: melyikük legyen az alapító, melyikük legyen a király? Ifjak voltak mindketten, bátrak és dicsõségre szomjasak, nem csoda, hogy egyformán kívánták az uralmat. De Romulus, akiben több volt az értelem, és a makacsság sem uralkodott úgy rajta, mint Remuson, így szólt: - Nincs ok a civakodásra, testvér. Mi magunk nem tudunk dönteni, bízzuk a döntést az istenekre. Menjünk ki holnap két különbözõ dombra, és amelyikünknek az istenek több madarat küldenek, annak legyen joga várost alapítani. Remus beleegyezett. Kora reggel elindultak a megbeszélt helyekre, ahonnan a madarak repülését jól megfigyelhették. Romulus a Palatium oldalát megmászva, a domb sziklás tetején foglalt helyet, míg Remus az Aventinust választotta. Itt várták, jönnek-e, honnan és hányan az isteni jósküldöttek. Remusnak meg is jelentek hamarosan. Kedvezõ irányból jöttek: hat szép, hatalmas, kiterjesztett szárnyú, vijjogó keselyû. Örült Remus, s hálát adván az isteneknek, ment Romulushoz, megvinni a hírt, hogy a halhatatlanok õt szemelték ki a város alapítására és a királyságra. - Halld, testvérem: az istenek engem szemeltek ki népünk urául. Ezt adták tudtomra azzal a hat szép saskeselyûvel, amit balom felõl láttam repülni. Nem kell már versengenünk. - De nem ám! - vágott vissza Romulus. - Az istenek valóban világosan beszéltek, mert nekem meg tizenkét sas jelent meg a kedvezõ irányból, s vijjogva húztak el fölöttem jobbra. A király tehát kétségtelenül én leszek!... Mit volt mit tenni? Remus belátta, hogy az istenek bátyjának kedveznek, és jobban teszi, ha legalábbis színleg megnyugszik ebben a döntésben. A pásztorok istennõjének, Palesnak ünnepére tûzte ki Romulus a város alapítását. A kötelezõ szertartások elvégzése után hófehér bikát és hófehér tehenet fogtak ekébe, hogy barázdát húzva, Romulus ezzel jelölje meg a városfal helyét. Romulus, mielõtt megindult volna, ekképp fohászkodott: - Jupiter, Mars atya és Vesta anya, segítsetek a város alapítójának! Legyen ez a város örökéletû, és uralkodjék a föld kerekén! Határairól soha ne bukjon éjszakába a nap! Így fohászkodott. Jupiter pedig jó szívvel hallgatta könyörgését: megdördült bal felõl az égbolt, és az istenek meg az emberek királya villámló nyilával adta beleegyezését.

27 I.1. Testvérhagyomány válaszúton 27 Ezután megindult az ekefogat hatalmas körben, mögötte mentek a pásztorok, s a kiszántott földet nyomban visszafordították a barázda körén belülre, hogy egy szemernyi se maradjon a barázdán kívül. Szent volt ez a barázda, a leendõ városfal helye. Ahová a kapukat szánta, ott kivette a földbõl Romulus az ekevasat, nem húzott barázdát. Így haladt tovább a középen felállított oltár körül, míg végül megvonta a hatalmas kört. Az új város leendõ polgárai örömmel és frissen fogtak a fal építéséhez. Romulus a munka vezetését, az építés irányítását egyik hû társára, Celerre bízta. - Legyen gondod arra, hogy ezt a falat senki át ne merészelje lépni vagy ugrani. Aki ezt megteszi, haljon meg! De Remus, aki nem tudta legyõzni irigységét, és nem tudott Romulus tilalmáról sem, oda állt, ahol legjobban égett a munka az emberek kezében, és fitymálva kiáltotta: - Gondoljátok, hogy ezekkel a falakkal véditek meg a mi népünket? - és feleletet nem is várva, nevetve átugrotta a földbõl még alig-alig kiemelkedõ falat. Celer nyomban ott termett, és ásójával halálos ütést mért rá. Remus holtan terült el az új város épülõ falánál. Mikor Romulus tudomást szerzett testvére haláláról, nem mutatta fájdalmát. Csak bensõjében könnyezett, sebe rejtve maradt az emberek elõtt, sõt még meg is dicsérte a bátor példát: - Így ugorja át minden ellenség az én falaimat! De mikor már állt a máglya, és rajta feküdt a szeretett halott, Romulus nem tudta tovább visszatartani sírását. Újra meg újra megcsókolta testvére tetemét, és könnyeivel öntözte. - Menj, szándékom ellenére elköltözött testvérem, menj! Isten veled! Vele siratta Faustulus és Acca Larentia is. Az épülõ város polgárai együtt gyászoltak velük. Végül meggyújtották a máglya tüzet. Magasra csapott a láng, körülölelte Remus tetemét, és lassan elhamvasztotta. Elhamvadt a szeretett fivér teste, Romulus könnyezve rejtette sírba a hamvakat, s Remus árnyának - jaj, miért is kellett oly elhamarkodottnak lennie! - szépen, illõen adta meg a végtisztességet. Ott állt mellette a szerencsétlen Faustulus meg Acca, a gyásztól megoldott, szétzilált hajával, s bõven ömlõ könnyük árjával öntözték az égett csontokat. Már alkonyodott, mikor szomorú, nehéz szívvel hajlékukba tértek, és álomra hajtották fejüket a vetetlen, kemény ágyon; mit törõdtek õk most kényelmükkel! De íme, alig szenderedtek el, mindketten egyazon álmot látták: Remus árnya jelent meg ágyuknál, vértõl szennyezett árnya, és suttogva megszólította az alvókat: - Ím, aki nemrég féltõ gondotok részese voltam, testvéremmel megosztott szeretetetek boldog birtokosa, nézzétek, mi lett belõlem! Pedig micsoda dalia voltam, és ha a madarak nekem ítélték volna az uralmat, most népem legelsõje lehetnék! És most csak tûz égette árny, üres képmás vagyok. Hát ez maradt a szép Remusból! Hol van Mars atyám?... Ha ugyan igazat szóltatok róla, s valóban õ

28 28 I. Bevezetés múltról és hagyományról rendelte táplálásunkra a farkas emlõit... Akit féltõn õrzött az anyafarkas, most vakmerõ polgár kezétõl veszett el. Ó, mennyivel szelídebb volt farkas anyám! Gonosz Celer, sebtõl pusztulj el te is, mint én, te kegyetlen, vértõl borítva juss a föld alá! Nem, bátyám nem akarta ezt: szeretett engem, kegyes és méltányos volt irántam. Meg is tett mindent, mi tõle tellett, könnyeivel áldozott lelkemnek. De én még kérek tõle valamit: menjetek, sírjatok elõtte, úgy kérjétek, hogy ünnepet állítson emlékezetemre. Megteszi nektek, hisz õt is úgy tápláltátok, akárcsak édes gyermeketeket. Menjetek, kérjétek! Faustulus és Acca még jól látták az árnyat, ölelték volna, karjukat nyújtották feléje, de kapkodó kezükbõl elillant a semmi-árny. Elillant, s magával vitte álmukat. Fölserkentek hát, azonnal a királyhoz indultak, s vitték, futva vitték testvére kérését. Romulus meghallgatta az üzenetet. A virradó napot testvére szellemének szentelte, és elnevezte Remuria ünnepének. (De milyen különös is az emberi nyelv: a szó elején álló kemény r hang az idõk folyamán a lágyabb l hanggá változott, és a rómaiak az ünnepet késõbb Lemuriának hívták, elköltözött szeretteik lelkeit pedig lemuroknak.) Így alapította meg Romulus Lemuria ünnepét, melynek napjain a római családfõk éjjelente engesztelõ áldozatot mutattak be elhunyt családtagjaik, õseik szellemének, a lemuroknak. [4.] Testvérkeresõben Honnan származik a magyarság állandó testvérkeresõ igénye? A magyar hagyományban elevenen él évszázadokon át az a származástudat, hogy a magyarok a szkíták utódai, és hogy elõzõ hazájuk Szkítia földje volt. Anonymus írja a Gesta Hungarorumban: Szcítia tehát igen nagy föld, melyet Dentü-mogyernak hívnak. Kelet felé határa az északi tájtól egészen a Fekete-tengerig terjed. Mögötte pedig ott van a Don nevû folyam nagy mocsaraival A szittya földnek széle-hossza igen nagy. Az embereket meg, akik rajta laknak, A tápiószentmártoni aranyszarvas közönségesen dentü-mogyeroknak nevezik (kb. Kr. e század) a mai napig, és soha semmiféle uralkodó hatalmának az igáját nem viselték. A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának elsõ királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király (Pais Dezsõ fordítása) [5.] Bizonyos, hogy szkíták és magyarok egyaránt a szarvas õsanya (szarvasünõ) népének tartották magukat és az is, hogy egyes Kárpát-medencei és dél-

29 I.1. Testvérhagyomány válaszúton 29 oroszországi sírleletek azonos mûvészeti nyomokat mutatnak. Ezen közös jeleket mutató kultúrák nyomai õsidõk óta kimutathatók. A Kárpát-medence õsnépe a több hullámban is bejövõ-visszatérõ, különbözõ névvel illetett testvérnépek, szarmaták, hunok, avarok, magyarok által erõsödött meg. Ezért a gyûjtõnévvel is számtalanszor szkítának nevezett Kárpát-medencei magyarság még évszázadok múltán is az egykori Szkítia hatalmas területén véli meglelni egykori tesvéreinek maradékait. Innen származik a minduntalan feléledõ testvérkeresés igénye. A legismertebb magyar testvérkeresõ, Julianus domokosrendi magyar szerzetes, aki 1235 tavaszán a keleti hazában maradt magyarok felkutatására indult, és az elszakadt néptöredéket meg is találta. Hazatérve beszámolt tapasztalatairól IV. Béla királynak. Olyan híreket szerzett, hogy a keleten lakó mongolok megtámadni készülnek Európát. Kodolányi János híres regénye, a Julianus barát örökíti meg történetét. Julianus barát A keleti testvérek létezésének tudata folyamatosan jelen volt a magyar néplélekben. Csak így történhetett meg, hogy közel hat évszázad után is Kõrösi Csoma Sándor, fiatalkori elhatározásától vezérelve, elindul a magyarság õshazáját megkeresni. Az erdélyi Kõrös községben született Csoma tanulmányait a nagyenyedi kollégiumban kezdte, majd 1814-ben Göttingenbe küldték, ahol keleti nyelveket tanult novemberében indult útnak Teheránt érintve, Afganisztánon át Indiába. Kelet-Turkesztánba, a feltételezett õshazába, a veszélyes út miatt nem jutott el. Közben a tibeti nyelvet tanulmányozva, három év alatt készítette el és jelentette meg 1834-ben a tibeti nyelvtant és a szavas tibeti-angol szótárt. E felbecsülhetetlen szolgálatot ismerte el Japán, amikor Kõrösi Csoma Sándor az erdélyi székely-magyart február 22-én szentté ( ) avatta. Mindmáig õ az elsõ és egyetlen európai, akit a buddhista világ szentnek, boddhiszatvának tart és tisztel ben Kõrösi Csoma ismét útnak indult. Tibeten átkelve, észak felé akarta megkeresni a magyarok õshazáját. Azt vallotta, hogy Tatárország Kína felé esõ belsõ zugai azok a helyek kétségkívül, ahol a magyar törzs bölcsõjét keresni kell: azt a népet, amely Magyarországnak a nevet adta, ugornak hívták. Az arab, a török és a perzsa mûvekben említés tétetik egy közép-ázsiai néprõl, amely sok tekintetben hasonló a kelet felõl Magyarországra jött néphez. Európának a szláv, saxon és germán nyelveiben azt, amelytõl a mai Hungária veszi eredetét,