Mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása. Dr. Biczó Imre László Csiffáry Nóra, Szaniszló Réka Budapest,

Átírás

1 Mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása Dr. Biczó Imre László Csiffáry Nóra, Szaniszló Réka Budapest,

2 Bevezetés Európai Uniós új trendek Nemzetközi szabályozás - Esettanulmányok Hazai szabályozás Mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása

3 Európai Uniós új trendek Waste Package Tervezet Az Európai Unió gazdasága jelentős mennyiségű potenciális másodnyersanyagtól esik el a különböző hulladékáramokban Az Unió egyes tagállamai a szabályozás végrehajtás tekintetében nem egységesek a többi állam Nagy különbségek az egyes tagállamok hulladékgazdálkodási teljesítményében, ezeket sürgősen csökkenteni kell A hulladék erőforrásként való kezelése alapvető eszköze az erőforráshatékonyság növelésének és egy valóban körkörös gazdaság létrehozásának

4 Európai Uniós új trendek Körkörös Gazdasági Modell Forrás: A Körkörös Gazdasági Modell hozzájárul a fenntartható hulladékgazdálkodáshoz.

5 Nemzetközi jogszabályi háttér AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Közleménye: Tájékoztató közlemény a hulladékról és a melléktermékekről (Brüsszel, )

6 Esettanulmányok Készülő kormányrendelet tervezetekkel kapcsolatos nemzetközi kutatómunka, döntés-előkészítő tanulmányok, munkaanyagok készítése Cél: aktuális tagállami jogi szabályozás, legjobb gyakorlatok, egyéb ösztönzők felkutatása: o o o o o Termelési hulladékok Biohulladékok Roncsautók Építési-bontási hulladékok Melléktermékek

7 Finnország Esettanulmányok nincsen külön nemzeti szabályozás a melléktermékre vonatkozóan a melléktermékké válás kritériumai megegyeznek a hulladék irányelvben foglalt kritériumokkal az a hatóság - mely kiadja a környezetvédelmi engedélyeket - hoz döntést a melléktermékké minősítésről

8 Esettanulmányok Németország A német körkörös gazdaságról szóló törvény szabályozza a melléktermékké válás kritériumait Ennek értelmében, ha egy anyag vagy tárgy egy olyan termelési folyamat következtében keletkezik, melynek fő célja nem az ilyen anyagok termelése, akkor mellékterméknek, vagyis már nem hulladéknak tekinthető, amennyiben: biztos, hogy ez az anyag vagy tárgy további értékesítésre kerül, további, normál ipari folyamatra irányuló előkezelést nem igényel, az anyag vagy tárgy egy előállítási folyamat integrált részeként kerül előállításra, és jogszerű a további felhasználás; ez az az eset, amikor az anyag vagy tárgy mindenkori felhasználása során minden termék-, környezet- és egészségvédelmi követelményeknek megfelel és összességében nincs káros hatással az emberre és a környezetre. hulladékcsökkentési programban kiemelten foglalkozik a termelési folyamatok megtervezésével: már csökkenthető a keletkező hulladék mennyisége, ha azt melléktermékké nyilvánítják, amennyiben a törvényben megfogalmazott előírásoknak megfelel.

9 Írország Esettanulmányok A 2008/98/ EK hulladék irányelvnek a melléktermékre vonatkozó 5. cikkét a 2011/126. számú Törvényes Eszközök 27. cikke ültette át. Ez a cikk megismétli a melléktermékké válás kritériumait és meghatározza az eljárást, amely során a melléktermék előállításáért felelős gazdasági szereplő (továbbiakban bejelentő) köteles értesíteni az ír Környezetvédelmi Ügynökséget (továbbiakban: Ügynökség), ha bármely anyagot, vagy tárgyat mellékterméknek minősít, továbbá ennek indoklását. A Környezetvédelmi Ügynökség összeállított egy nyomtatványt, amelyen keresztül értesítik a gazdasági szereplők az Ügynökséget a döntésükről. A 20 oldalas nyomtatvány tartalmaz: iránymutatásokat magyarázza a folyamatot tartalmazza a 27. Cikk szövegét.

10 Írország Esettanulmányok A MELLÉKTERMÉK BEJELENTŐ ŰRLAP TÍPUSAI: A. űrlap: Gazdasági Szereplő Meghatározása B. űrlap: A bejelenteni kívánt melléktermék forrásának és természetének meghatározása C. űrlap: A bejelenteni kívánt melléktermék felhasználójának meghatározása D. űrlap: Talajjal és kővel kapcsolatos bejelentéshez szükséges kiegészítő információkat tartalmazó űrlap D1 űrlap: A talaj és a kő (vagy hasonló anyag) forrása D2 űrlap: Írja le az anyag forrását, hogy zöldmezős vagy barnamezős D3 űrlap: Állapítsa meg a kitermelt és lerakott talaj és kő mennyiségét D4 űrlap: Erősítse meg, hogy az anyag nem szennyezett D5 űrlap: Állapítsa meg a bejelenteni kívánt anyagról, hogy mire szándékozik felhasználni D6 űrlap: A forrás és a célterület elhelyezkedésének térképei D7 űrlap: Építési engedély D8 űrlap: Környezeti Hatás Vizsgálat D9 űrlap: Natura 2000 Hatásbecslés és Natura Hatástanulmány D10 űrlap: A felhasználni kívánt anyag alkalmassága E. űrlap: A melléktermék képződés részleteinek megadása

11 Írország Esettanulmányok A bejelentő űrlappal közölt információk pontosságát és törvényességét természetesnek veszik mindaddig, amíg nem merül fel kétség annak ellenkezőjére. Ezen információk alapján hozza meg döntését az Ügynökség, melyhez kikérheti az illetékes helyi hatóságok és egyéb szereplők által nyújtott véleményeket. A bejelentőnek nem kell megvárnia az ügynökség válaszát a bejelentő űrlap elfogadásáról és megkezdheti annak felhasználását. Azonban, ha fennáll a kockázat arra, hogy az adott anyagot mégis hulladéknak minősíti az Ügynökség, akkor érdemes a bejelentőnek megvárnia a választ - mivel a felelősség a bejelentőt terheli. Az Ügynökség a bejelentett anyagot hulladéknak fogja minősíteni, az alábbi esetekben: ha a bejelentés során bármilyen kötelezettségnek nem tesz eleget a bejelentő ha 27 cikk (1.) pontja szerinti döntését és a 27. cikk (2.) pontja szerinti bejelentését a földtől elrugaszkodva teszi a bejelentő ha a bejelentő által nyújtott információk hamisak vagy félrevezetőek, ebben az esetben az Ügynökség megkeresi a döntéshozatal előtt a bejelentőt, majd a döntést véglegesnek kell tekinteni. A melléktermékké nyilvánítás önkéntes és minden felelősség a bejelentőt terheli Az ügynökség eljárási rendje szerint a bejelentett melléktermékekről teljesen nyilvános adatbázist vezet, melyről elérhető a melléktermékek bejelentő űrlapja és a kapcsolódó dokumentumaik.

12 Hazai jogi szabályozás A melléktermékről szóló kormány rendelet-tervezet Előkészítése folyamatban van A tervezet széles körű szakmai egyeztetése augusztus NeKI koordináció Hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 8. Valamely anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő feltételek együttes teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek lehet tekinteni: a) további felhasználása biztosított, b) előállítását követően a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül közvetlenül felhasználható, c) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő, d) a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és e) további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak.

13 Mezőgazdasági, élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek Összes mennyiség (ezer tonna) Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék kezelése KSH, Újrafeldolgozással, komposztolással hasznosított Energiahasznosítással történő égetés Energiahasznosítás nélküli égetés 16 Dátum (év)

14 Mezőgazdasági, élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok összetétel szerinti megoszlás 2012-ben mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladéka hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladék 0,1% 2% 2% 02 03gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány cukorgyártási hulladék 26% 32% tejipari hulladék sütő- és cukrászipari hulladék 5% 33% alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladék Forrás: HIR, 2014

15 A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok esetében megfogalmazott környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási célok Továbbra is el kell téríteni a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékot a hulladéklerakóktól a hasznosítók felé. A mezőgazdasági és élelmiszeripari biológiailag lebomló hulladékból, melléktermékekből előállított komposztok mezőgazdasági felhasználásának elősegítése. A mezőgazdasági-, élelmiszeripari hulladék magas szintű kezelését biztosító infrastruktúra (kezelő létesítmények) kialakítása szükséges. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék biológiailag lebomló része a hulladékhierarchiának megfelelően elsősorban biológiai kezelésre kerüljön. (Forrás: OHT )

16 Mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek hasznosítási lehetőségei Energetikai felhasználás Pelletálás Biogáz előállítás Komposztálás Mezőgazdasági hasznosítás (takarmányozás, trágyázás) Ipari hasznosítás

17 Biogáz előállítására és komposztálásra egyaránt használható (konkurens vagy konszekutív!) mezőgazdasági melléktermékek szecskázott gabonaszalma kukorica szár, csutka napraforgó szár, tányér zöldborsó szár venyige érlelt, almos istállótrágya baromfitrágya hulladékká vált növényi szövetek fanyesedék faapríték fűrészpor stb.

18 Biogáz előállítására és komposztálásra egyaránt használható (konkurens vagy konszekutív!) élelmiszeripari melléktermékek borsótörmelék paradicsomtörköly paprika csuma és mag almatörköly burgonya- és kukoricatörköly kukoricalekvár gabonacsírák magtisztítási hulladékok gabonakorpa szőlőtörköly borseprő stb.

19 Biogáz előállítás anaerob rothasztás gáz halmazállapotú energiahordozó létrehozása természetes eredetű szerves anyagok trágya, (kommunális) szennyvíziszap, zöld növényi részek, háztartási hulladékok, élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, stb. ellenőrzött körülmények metanogén baktériumok szerves anyag metán + lebontási maradék Talajerő visszapótlás szempontjából kedvezőbb adottságokkal rendelkező lebontási maradék.

20 Komposztálás szerves anyag humuszszerű termék természetes eredetű szerves anyagok - víztelenített szennyvíziszap, kerti zöldhulladék, lombhulladék, mezőgazdasági és ipari hulladékok aerob folyamat a szerves eredetű hulladék keletkezésének helyéhez közel létesítendő

21 A komposzt felhasználása energiaültetvényen talajerő visszapótlására Ha a termőföld minőségében negatív változás nem következik be Gyengébb minőségű talajok esetében Engedélyhez kötött tevékenység Minőségi követelmények 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet Jogszabály szerinti feltételekkel Nitrát érzékenynek minősülő mezőgazdasági területre a komposzttal kijuttatott összes nitrogén mennyisége nem haladhatja meg évente a 170 kg/ha értéket. A talajok és a talajvíz minőségét folyamatosan ellenőrizni kell (Fás szárú ültetvény igénye: telepítés előtt szerves trágyázás, utána évente 200 kg komplex műtrágya hektáronként)

22 Optimalizált melléktermék felhasználás Biogáz üzem Komposztáló telep Szerves anyag Talajerő visszapótlás

23 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!