A CSEMBALÓ RENESZÁNSZA MAGYARORSZÁGON A 20. SZÁZAD KEZDETÉTŐL NAPJAINKIG

Átírás

1 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28-as számú művészet- és művelődéstörténeti besorolású doktori iskola A CSEMBALÓ RENESZÁNSZA MAGYARORSZÁGON A 20. SZÁZAD KEZDETÉTŐL NAPJAINKIG ELEK SZILVIA DOKTORI ÉRTEKEZÉS 2019

2 TARTALOMJEGYZÉK Köszönetnyilvánítás... iv Bevezetés... v ELSŐ RÉSZ: CSEMBALÓJÁTÉK ÉS HISTORIKUS ELŐADÓI GYAKORLAT 1. Előzmények Nyugat-Európában Régizene-játék és kutatás Nyugat-Európában a században Csembalók és csembalóépítők Nyugaton a 19. század végétől a II. világháborúig A modern csembaló Csembalóépítők Csembalóművészek a századfordulón és a századelőn A századforduló és a századelő csembalóra komponáló zeneszerzői Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Hangversenyek Összesítés a Budapesten 1900 és 1945 között fellépő legjelesebb külföldi csembalóművészekről és hangversenyeikről Összesítés a Budapesten 1900 és 1945 között fellépő legjelesebb külföldi régizenei együttesekről, további régihangszeres, valamint vokális előadókról és hangversenyeikről Összesítés a Budapesten 1900 és 1945 között csembalistaként fellépő legjelesebb hazai művészekről Régi zenét játszó együttesek a tárgyalt időszakban Nem csembalista régihangszeres előadók és hangversenyeik a tárgyalt időszakban A századelő legjelentősebb hazai személyiségeinek akik úttörő szerepet vállaltak a régizene-játék újrafelfedezésében részletes bemutatása Csembalók Magyarországon 1900 és 1945 között Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között Historikus hangszerek és korhű hangszerjáték Nyugat-Európában A kópiacsembaló A modern és a kópiacsembalók megszólaltatásának alapvető különbségei; a historikus csembalójáték újrafelfedezése Hangversenyek Összesítés a Budapesten 1945 és 1970 között fellépő legjelesebb külföldi csembalóművészekről és hangversenyeikről Összesítés a Budapesten 1945 és 1970 között fellépő legjelesebb külföldi régi zenét játszó együttesekről és hangversenyeikről Összesítés a Budapesten 1945 és 1970 között csembalistaként fellépő i

3 legjelesebb hazai művészekről és hangversenyeikről A tárgyalt időszak legjelentősebb a régizene-, valamint csembalójáték újraélesztésében úttörő szerepet vállaló hazai személyiségeinek részletes bemutatása Csembalók Magyarországon 1945 és 1970 között Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig Csembalóoktatás Felsőfokú csembalóoktatás Csembalóoktatás közép- és alapfokon Csembalisták és régizenei élet 1970 és 2000 között Csembalisták Magyarországon Hazai régizenei hangversenysorozatok, fesztiválok, kurzusok és zenei táborok az 1970-es évektől napjainkig a teljesség igénye nélkül A korszak legjelentősebb hazai csembalóművészeinek és művésztanárainak részletes bemutatása Csembalók 1970 és 2000 között Iskolák csembalói Csembalók magántulajdonban Csembalókészítők a mai Magyarországon Záró megjegyzések az ELSŐ RÉSZ-hez MÁSODIK RÉSZ: ÚJ MAGYAR CSEMBALÓMŰVEK 5. Bartók Béla és a csembaló Találkozása a hangszerrel A Mikrokozmosz és a csembaló Bartók kottaközreadásai régi korok műveiből századi magyar művek csembalóra Műelemzések Hermann Pál: Divertissement pour clavecin Arányi-Aschner György: 4 bizzarre Stücke für Cembalo oder Klavier Hollós Máté: Tre toccate per clavicembalo solo Egy revideált mű: Huszár Lajos: Szonáta csembalóra Záró megjegyzések a MÁSODIK RÉSZ-hez FÜGGELÉK I. 7. Régizenei hangversenyek Budapesten 1900 és 1945 között Csembaló szólóestek és kamarazenei hangversenyek csembalóval Historikus igényű zongorahangversenyek vagy zongorás kamarazenei hangversenyek ii

4 7. 3. Klavikordhangverseny, amely a koncertadatbázisban fellelhető adatok szerint egyedülálló esemény volt a megjelölt időszakban Hangverseny, amelyen csembalón előadott csembalóverseny szerepelt Nagy apparátust igénylő oratórium-, illetve egyéb vokális és zenekari estek Régizenei hangversenyek Budapesten 1945 és 1970 között Csembaló vagy klavikord szólóestek és kamarazenei hangversenyek csembalóval illetve klavikorddal Historikus igényű zongorahangversenyek vagy zongorás kamarazenei hangversenyek Zenekari hangverseny, amelyen csembalón előadott csembalóverseny szerepelt Nagy apparátust igénylő oratórium-, illetve egyéb vokális és zenekari estek Beszélgetések csembalóműveket komponáló zeneszerzőkkel Interjú Hollós Máté Erkel Ferenc- és Bartók Pásztory-díjas zeneszerzővel Interjú Györe Zoltán zeneszerzővel Interjú Maros Miklós zeneszerzővel Csembalószólamot tartalmazó századi magyar zeneművek kronologikus jegyzéke Szóló csembalódarabok Kamaraművek Csembalóversenyek, illetve versenymű jellegű darabok Zenekari- és kórusművek, amelyekben csembaló szerepel Könnyűzenei művek, amelyekben csembaló szerepel Csembalóra komponáló századi magyar szerzők és vonatkozó műveik alfabetikus jegyzéke FÜGGELÉK II. 12. Képek a műelemzésekhez Bibliográfia iii

5 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretném kinyilvánítani hálámat és köszönetemet elsősorban páromnak, Sziklavári Károlynak, aki munkámban is mindvégig társam volt, s aki fáradhatatlan türelemmel, szakértelemmel, szeretettel olvasta, javította írásaimat, ösztönözte kutatásaimat. Köszönettel tartozom még Horváth Anikónak áldozatos segítségéért, értékes tanácsaiért s a rendelkezésemre bocsájtott hasznos dokumentumokért és Dobozy Borbálának gondoskodó, bíztató támogatásért, előremutató kritikai megjegyzéseiért. Köszönöm Gombos Lászlónak, hogy megosztotta velem Hubay-kutatásai témámhoz kapcsolódó eredményeit, Kassai Istvánnak, hogy meghallgathattam Kemény Egon csembalóra komponált operettmelódiáit, Gát Annának, hogy megismerkedhettem Gát József hangszereivel, Fontana Eszternek pedig, hogy a modern csembalókkal és Gát József munkásságával kapcsolatosan új és fontos információikhoz juthattam. Köszönet illeti Maros Miklóst, Hollós Mátét és Györe Zoltánt a velük készített beszélgetésekért, Vikárius Lászlót a Bartók Archívumban kapott kutatási lehetőségért, Barna Pétert a hasznos adatokért, Dalos Annát és lányomat, Szűts Melindát dolgozatom formába öntéséhez nyújtott segítségéért. Elek Szilvia iv

6 Bevezetés A CSEMBALÓ RENESZÁNSZA MAGYARORSZÁGON A 20. SZÁZAD KEZDETÉTŐL NAPJAINKIG BEVEZETÉS A 19. században csírázó, majd a 20. közepére teljességgel kivirágzó historikus szellemű előadásmód 1 nyugati zenekultúránk elemi erejű, meghatározó irányzata. Friss levegője által művészi hagyományok alakultak át, újultak meg, szellemisége hatásaként korszakos változások mentek végbe. A régizenei 2 mozgalmakról számos tudományos és történeti munka készült már, ugyanakkor a hazai historikus szemléletmód megszületésével és napjainkig ívelő gyakorlatával még nem foglalkozott elemző tanulmány. E hiányt szeretném jelen dolgozatommal amelynek középpontjában az egyik legfontosabb historikus billentyűs hangszer, a csembaló áll pótolni. A csembaló múltját, jelenét tekintve egyike a legkülönösebb életpályát bejárt hangszereknek. Több száz évnyi magabiztos egyeduralkodása után a kalapácszongora térhódításakor a komponisták hangzásideálja és az általános zenei ízlés megváltozásával ez a pengő-zengő-zizegő instrumentum kiment a divatból, s hamarosan feledésbe merült. Majd mintegy száz év csipkerózsika-álom után a Nyugat-Európában és Amerikában felbukkant 1 A historikus szemlélet alatt a zeneművészet azon elméleti- és előadóművészeti irányzatát értem, amely a zeneművek előadását keletkezésük korának, stílusának és az akkori ízlésvilágnak megfelelő módon tartja ideálisnak. A hiteles előadás feltétele az adott kor, a zeneszerző és a mű alapos, elemző ismerete, az eredeti, illetve urtext kották használata, valamint a korhű (vagy ahhoz hasonló) hangszeren való játék. E szemlélet ellentéte az a hagyományos előadói felfogás, amely a zenemű előadását a mindenkori előadó saját korstílusában tartja megfelelőnek, s nem törekszik a korhűségre. 2 Disszertációm szövegében a régizene-játék, -mozgalom kifejezést a régi korok műveinek historikus igényű eredeti, kópia-, vagy modern, rekonstruált hangszerekkel történő előadására használom. Ezzel szemben a régi zene szókapcsolattal az általános szokás szerinti általában 19. század előtti zenei korszakokat jelölöm. v

7 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig historikus szemlélettel és előadói gyakorlattal együtt a régi korok hangszerei feléledtek, s így köztük a csembaló is újra megszólalhatott a hangversenytermekben. Igaz, hogy ez az újrafelfedezett hangszer főleg a kezdetekkor furcsa, s egyáltalán nem előnyére váló modernizálásokon esett át, amelyek következtében mintegy álruhában jó ideig csupán sejtethette régi, eredeti hangzásának szépségét. Szerencsére, a korhű kópiahangszerek elterjedésével a csembaló a 20. század második felétől már újra igazi pompájában tündökölhetett. Magyarországon némileg később indulhatott meg a régizene, s egyben a csembaló reneszánsza. Abból a folyamatból, amely Nyugat-Európában végbement, s amely szükségszerűen a historikus felfogású szemlélet kialakulásához vezetett, nálunk jóval kevesebb hullám volt érezhető, pontosabban a század eleji lendület ellankadt, és sajnos, az ismert történelmi okok miatt hosszú időre meg is szűnt. A csembalójáték 20. századi története ennek ellenére Magyarországon is izgalmas, és mindenképpen felfedezendő. Az évszázad derekára eső időszak egyik leghitelesebb tanúja s egyben aktív szereplője Sebestyén János csembaló- és orgonaművész professzor volt, akinek jómagam is csembalista tanítványa lehettem. Élvezetesen és lelkesen elmesélt történetei, a lakásában felhalmozott hatalmas újság- és lemezgyűjteménye, a Hangfelvétel-ismeret óráin közösen hallgatott század eleji felvételek és nem utolsó sorban személyes életútjának példái mind ösztönzően hatottak kutatásaimra. Ezért e munkámat az ő emlékének szeretném szentelni, soha nem feledve a hálát, hogy a tanítványai közé fogadott. Dolgozatom két nagy részből áll. Az első előadóművészeti szempontok szerint tárgyalja a csembalójáték és a historikus előadói gyakorlat történetét, míg a második a korszak új magyar csembalóműveinek vizsgálata által teszi teljessé a téma feldolgozását. Kutatásom egyik legfontosabb alappillére az MTA BTK Zenetudományi Intézetének Koncertadatbázisa, amely a Budapesten elhangzott hangversenyeket tartalmazza. 3 Disszertációm 2. és 3. fejezetének gerincét tehát az adatbázisban talált hangversenyek vizsgálata, elemzése alkotja. 3 Főváros-centrikus országunkban a témával kapcsolatos legjelentősebb kulturális események helyszíne elsősorban Budapest volt, ezért nem tartottam lényegesnek kutatásomat a vidéki hangversenyélet eseményeire is kiterjeszteni. vi

8 Előzmények Nyugat-Európában ELSŐ RÉSZ: CSEMBALÓJÁTÉK ÉS HISTORIKUS ELŐADÓI GYAKORLAT 1. Előzmények Nyugat-Európában Régizene-játék és kutatás Nyugat-Európában a században A nézet, amely a historikus mozgalom kezdeteit a Felix Mendelssohn-féle 1829-es Bach-Máté passió bemutatóhoz köti holott az minden szempontból a 19. század romantikus felfogását tükrözte, ma már szinte közhelynek mondható és teljességgel elfogadott. 1 Gyakran hangoztatott az a megállapítás is, hogy az elmúlt évszázadok során a muzsikusok kizárólag kortárs zenét játszottak, s csupán a Mendelssohn által újrafelfedezett Bach-mű előadásával vette kezdetét a régi korok zenéjének reneszánsza. E vélemények cáfolataként számos dokumentum áll rendelkezésünkre, amely azt támasztja alá, hogy már a korábbi évszázadokban is még ha a mai fogalmaink szerinti régizene-játékról nem is beszélhetünk Európa-szerte elhangzottak régi zenei előadások, s számos jeles komponista és zeneteoretikus foglalkozott a régebbi korok zeneműveivel is. Az egyik legkorábbi példa erre az 1741-ben, Londonban, John Immyns vezetésével megalakult, angol és itáliai madrigálokat előadó Madrigal Society 2 működése. Említhetjük Händel Messiás című oratóriumát is, amelyet az 1742-es bemutatótól kezdve folyamatosan műsoron tartottak Angliában, Írországban és Európa más országaiban, s amit W. A. Mozart még át is hangszerelt. Később, az 1800-as évek közepén Otto Kade 3 német orgonista, zenetudós és komponista gyakran játszott nyilvános koncertjein Palestrina, Schütz és más régi zeneszerzők darabjaiból. A zongoravirtuózként és Mendelssohn tanáraként ismert Ignaz 1 Meg kell jegyeznünk, hogy ez a fajta historikusság csupán a régi zene újbóli előadására irányult, és nem járt az előadott művek korából származó hangszerek használatával és a korhű előadásra való törekvés igényével sem. 2 David Nutter: Madrigal. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 15. kötet (London: Macmillan, 2001) (utolsó megtekintés: ). 1

9 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Moscheles 4 pedig 1837-től rendszeres csembalóhangversenyeket tartott Londonban egy Broadwood zongoragyár tulajdonában álló 1771-es Shudi csembalón. 5 Míg az egyházzenében a korai művek kezdve a gregoriánumtól liturgiába történő illesztése és előadása természetes, állandó gyakorlatként működött, a világi zenében ez ritkábban fordult elő. Azt biztosan tudjuk, hogy a mindenkori zeneszerzők tanulmányozás céljából forgatták, játszották régebbi korok mesterműveit, elég például J. S. Bach Palestrinatanulmányaira, 6 illetve Mozart 7 vagy Haydn 8 Bach-stúdiumaira gondolnunk. A 19. században is több jelentős kiadványban jelentek meg régebbi kompozíciók oktatási és előadási célból. 9 Liszt Ferenc nem csak Buxtehude két Preludiumát (1875), J. S. Bach és Pachelbel darabjait adta ki, hanem Palestrina művészetét is mélyrehatóan tanulmányozta. 10 J. Brahms jelentős gyűjteménnyel rendelkezett régi darabokból, sőt 1888-ban másodmagával közreadója volt Fr. Couperin Piéces de Clavecin-jének, 11 amely kiadás a korszakban szokatlan módon kifogástalan urtext kottaképpel jelent meg (ellentétben például C. Saint- Saëns 1895-ös Rameau-összkiadásával, 12 amelyben a közreadó kora gyakorlatának megfelelően modernizálta Rameau eredeti díszítéseit.) Érdemes még említést tennünk a század közepén megalapított Bach-Gesellschaft működéséről, amely J. S. Bach összes művének megjelentetését tűzte ki célul, s amelynek munkájában olyan személyiségek vettek részt, mint Robert Schumann és Liszt Ferenc. A Bach-Gesellschaft Ausgabe 1851-től 1900-ig működött, s ez idő alatt 46 kötetet adott ki. 13 A századi régi zenei előadások stílusáról, előadási gyakorlatáról kevés információ áll rendelkezésünkre, éppúgy, mint az ezeken használt billentyűs hangszerekről. Feltételezhetjük, hogy koncertek alkalmával a múzeumokba került hangszereket későbbi változataikkal vagy alternatív hangszerekkel pótolták. A 19. században csembaló helyett 4 Jerome Roche/Henry Roche: Moscheles. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 17. kötet (London: Macmillan, 2001) Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord. (Bloomington: Indiana Univesity Press, 2003) Christoph Wolff: A Bach-család. Stanley Sadie (szerk.): Grove monográfiák. (Budapest: Zeneműkiadó, 1989) Megemlíthetjük még a Bach kéziratok között nemrégiben előkerült Palestrina misét is. További forrás: Helmuth Rilling: Bach egyházzenéje. Jelentőség és jelentés. Bach-tanulmányok 5, (Magyar Bach Társaság, 1995) (utolsó megtekintés: ). 7 Stanley Sadie: Mozart. Stanley Sadie (szerk.): Grove monográfiák. (Budapest: Zeneműkiadó, 1987.) Karl Geiringer: Joseph Haydn. (Mainz: B. Schott s Söhne, 1959) Példaként: M. Clementi: Einleitung in die Kunst das Piano-Forte zu spielen, Op. 42. (1801) billentyűs iskolája Mozart, Händel, Rameau és más régi szerzők műveit tartalmazza, C. Czerny: Studio generale (cca. 1843) című kötetében pedig többek közt D. Scarlatti-szonáták, J. S. Bach- és Händel-tételek is szerepelnek. 10 Domokos Zsuzsanna: A római 19. századi Palestrina recepció hatása Liszt művészetére. PhD disszertáció, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, François Couperin: Complete Keyboard Works. Edited by Johannes Brahms and Friedrich Chrysander. (London: Augener Ltd., 1888). 12 J.-Ph. Rameau: Pièces de clavecin. Edited by Camille Saint-Saëns. (Paris: Durand et fils, 1895) (utolsó megtekintés: ). 2

10 Előzmények Nyugat-Európában bizonyára zongorán vagy időnként orgonán játszottak, Mivel az áttetsző hangzású barokk zenekart is nagyobb létszámú együttesre cserélték, ehhez jobban is illeszkedtek a tömörebben szóló billentyűs hangszerek. A zenekari szólamokat is gyakran áthangszerelték. Ennek a gyakorlatnak egy korai példája a már említett, Mozart által instrumentált Händel-Messiás, 14 ahol Mozart a partitúrába klarinétokat, kürtöket, fuvolákat, fagottokat és harsonákat is írt. Ha nyilvános hangversenyeken már nem is használták, a régi csembaló mégsem tűnt el teljesen a zenei gyakorlatból a zongora térnyerésével. Tudunk ugyanis néhány, saját barokk csembalóval rendelkező 19. századi zeneszerzőről is: Carl Friedrich Zelternek ( ) egy kétmanuálos Oesterlein csembalója volt, Gioacchino Rossini ( ) gyerekként tanára csembalóján, míg Giuseppe Verdi ( ) egy szülőfalujából származó, régi, sokszögletű virginálon gyakorolt. 15 A század áttekintése nyomán elmondhatjuk tehát, hogy a régi zene iránti érdeklődés amely inkább a művek megismerésére, mint az interpretáció hitelességére szorítkozott, mindig is általános volt, de különösen előtérbe került a valamennyi művészeti területen jellemző neo-stílusok megjelenésével. A romantika korában a régi zenedarabokat romantikus tradíciók szerint adták elő, vagyis a korhű előadásmódra még egyáltalán nem mutatkozott igény. Az előadási hagyományok gyökeres megváltoztatásának gyakorlata pontosabban a zeneművek lejegyzésének értelmezése és a korabeli előadásmódot alapul vevő hiteles játék, valamint a korhű hangszerek használata csak a 19. század végén, illetve a 20. század elején bontakozott ki és vált határozott irányzattá. 14 Mozart: Der Messias, K Editor: Salomon Jadassohn. (Leipzig: Peters, 1867). 15 Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord

11 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Csembalók és csembalóépítők Nyugaton a 19. század végétől a II. világháborúig Az 1889-es Párizsi Világkiállítás nemcsak technikai, ipari újításokkal, építészeti csodákkal, hanem a művészet terén is megjelenő, meglepő újdonságokkal szolgált. Noha a kiállításon eredeti, régi csembalókat 16 is bemutattak, igazán feltűnést a restaurátor Tomasini, valamint a két nagyhírű zongoraépítő cég, Pleyel és Érard szenzációs alkotásai; saját építésű csembalói keltettek. Tomasini saját csembalójához egy maga által restaurált 1769-es Taskin csembalót vett mintául. (A másik két cég tanulmányozás céljából kölcsön is kérte tőle e régi hangszert.) Tomasini hangszerének konstrukciója ezért még egészen közel állt egy 18. századi francia csembalóéhoz. 17 Viszont az Érard és Pleyel csembalókat készítőik korszerűbbnek, modernebbnek szánták a barokk csembalóknál, 18 s ezért jelentős változtatásokat eszközöltek hangszereik felépítésében, mechanikájában. Hamarosan német hangszerkészítők is előálltak a mai kutatók szerint tévesen elnevezett 19 Bach-csembalók építésével, sőt a Neupert cég 20 elsőként a világon szériák gyártásába is belekezdett. 21 Angliában a kiváló zenetudós, gyakorló muzsikus, tanár, hangszergyűjtő, építő, restaurátor és régizene-specialista Arnold Dolmetsch nevéhez (aki első csembalóját, a green harpsichord -ot 1896-ban építette), fűződik számos csembaló készítése 22 amelyek Edward L. Kottick megállapítása szerint jobban hasonlítottak a régi, barokk csembalókhoz francia és német gyártású társaiknál. A századfordulótól a csembaló annyira divatossá vált, hogy Európa-szerte egyre több zongoragyártó cég és kisebb manufaktúra érezte szükségesnek, hogy saját csembalókat 16 A kiállításon megtekinthető volt egy Chr. Zell csembaló 1728-ból, egy olasz csembaló 1678-ból és egy fortepiano is 1787-ből. Forrás: Howard Schott: The Harpsichord Revival. Bach-Flügel. Early Music. Volume 2, Issue 2 (1974. April): Tomasini rekonstruált csembalója lehetett az egyik legkorábbi kópiacsembaló. 18 David Rowland: Early Keyboard Instruments - A Practical Guide. (Cambridge: Cambridge University Press, 2001) Eszter Fontana: Musikinstrumente für Karl-Straube und die Interpretation von Bach'scher Musik. In: 800 Jahre Thomana, Glauben - Singen - Lernen. Festschrift zum Jubiläum von Thomaskirche, Thomanerchor und Thomasschule. (Wettin-Löbejün: OT. Dößel, 2012) , valamint Howard Schott: The Harpsichord Revival. Bach-Flügel. Early Music. Volume 2, Issue 2, (1974, April) Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord Egyes feltételezések szerint a Neupert cég tervezői Wanda Landowska egyik koncertje után lemérték és feljegyezték hangszerének, a Pleyel concert grand modèle -nek méreteit és egyéb sajátosságait, majd a cég saját hangszerét ez alapján készítette el. Erről a különös ipari kémkedésről Spányi Miklós szíves tájékoztatása nyomán szereztem tudomást. 22 Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord

12 Előzmények Nyugat-Európában készítsen. Amerikában pedig szintén Dolmetsch révén kezdődhetett meg a csembalóépítés a Chickering and Sons-nál, amely cégnek később nagyszámú követője akadt ugyanott A modern csembaló A II. világháború kirobbanásáig Nyugat-Európában és Amerikában számos olyan a 20. századi igényeknek szánt új csembaló 24 készült, amelyek megalkotásakor fontos szempont lehetett a zongorajátékhoz szokott előadó kényelme és a praktikum. Gondoljunk csak Wanda Landowskára vagy későbbi követőire akik szintén zongoristaként ültek a csembalókhoz, e művészek ugyanis gyakran adtak olyan koncertet, ahol zongorán és csembalón egyaránt játszottak. Érthető tehát, hogy a csembalóktól a zongoráéhoz hasonló billentést, súlyérzetet vártak el, s hogy az ideális csembaló számukra a billentyűk méretében, a billentés mélységében és a hangszer teljes robusztusságában sem mutatott jelentős eltérést a zongorához képest. E kívánalmaknak megfelelve születtek meg a modern csembalók, amelyek a nehéz húrozású, nagy, súlyos, sok fémmel épített hangszertest, valamint a zongorához hasonlatos billentés és billentyűméretek miatt az eredetitől ugyancsak eltérő jellegű instrumentumokká váltak. Mindazonáltal megállapíthatjuk, hogy e furcsa öszvérhangszer létrehozása amely a pengető- és ütőhangszer előnyeinek egyesítése nyomán született egyaránt lehetett a hangszerépítőket erre ösztönző művészek és az újfajta csembalókat megépítők bűne is. A modern csembalók készítői a billentyűzet méreteinek és súlyviszonyainak megváltoztatásán kívül a pedálok beiktatásának segítségével megoldást találtak a regiszterek ki- és bekapcsolásának megkönnyítésére. Ez a praktikusnak tűnő találmány azonban a manuál zongorásításával egyetemben számos olyan előadói megoldást sugallt, amelyekről mai, historikus tudásunk alapján azt állíthatjuk, hogy a régi zene előadói gyakorlatával ellentétes, hiteltelen eredményekre vezettek. 23 Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord E hangszereket angol nyelvterületen általában revival csembalóknak hívják, de gyakran találkozhatunk a németek által használt Serien csembaló elnevezéssel is, amely kezdetben és elsőként a Neupert cég által nagy szériában gyártott hangszerekre vonatkozott. Meghonosodott és ismert azonban a modern csembaló fogalma is, ezért dolgozatom folyamán e hangszereket a továbbiakban a historikus vagy kópiacsembalók ellentéteként így fogom hívni. 5

13 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig A kor modern csembalói között a pedálos csembalók legkülönbözőbb változataival találkozhatunk: építettek ugyanis öt, hat, hét és nyolc pedállal ellátott hangszereket is. Az egyik legismertebb Pleyel csembalótípus amelyet Landowska is használt hat pedálos volt. Az új csembalóféleségek kitalálása, továbbfejlesztése természetes része a korszak mindenre kiterjedő fejlődéselméleti ideáinak. Amint az ezredfordulón minden zenetörténész még Kovács Sándor, a magyar historikus szellemű gondolkodók egyik első képviselője is a zenéről, mint folyamatos fejlődés tárgyáról ír, a hangszerkészítők és művészek is hasonlóképp vélekedtek instrumentumaikkal kapcsolatban. Egyes hangszerek esetében a reformok valóban pozitív eredményeket hoztak: ide sorolhatjuk például Schunda Vencel József 25 cimbalomfejlesztői tevékenységét, valamint a tárogató 26 átalakítását, amely egyrészt szintén Schunda Vencel József, másrészt Stowasser János munkásságának köszönhető. Szükségszerűnek érezték tehát a régi és már jól bevált csembalók modernizálását is, annak ellenére, hogy a hangszerész mesterek nagyon is jól ismerték a historikus hangszereket. A Neupert cég például már megalakulásakor hatalmas gyűjteménnyel rendelkezett muzeális hangszerekből, és egy ideig ezek restaurálásával is foglalkozott. 27 Hanns Neupert 1966-ban megjelent könyvében, a Das Cembalo-ban pedig a régi instrumentumokat illetően lenyűgözően mély tudásáról ad bizonyosságot, ugyanakkor nagy büszkeséggel ír cége egyik akkor még divatos modelljének pedálok segítségével történő 29 regiszterváltási lehetőségéről. 28 E csembalóféleségek azonban nem csak megszólaltatásuk módját tekintve tértek el historikus elődeiktől. 29 A hangjuk is egészen más gyengébb, színtelenebb, kifejezéstelenebb lett. Ennek ellenére ezek az instrumentumok majd fél évszázadon keresztül uralták a régizenei előadások billentyűs szólamait, és sokakkal előadóművészekkel, hangszerépítőkkel, zenehallgatókkal hitették el azt, hogy ilyen volt a régi csembaló. 25 Schunda Vencel József ( ): (utolsó megtekintés: ) (utolsó megtekintés: ) (utolsó megtekintés: ). 28 Hanns Neupert: Das Cembalo. (Kassel und Basel: Bärenreiter, 1966) A modern és a kópiacsembalókon történő játék különbségeiről a 4. fejezetben írok részletesen. 6

14 Előzmények Nyugat-Európában Csembalóépítők Az alábbiakban a 20. század első felének legfontosabb csembalóépítő cégeit veszem számba, amelyek kezdetben valamennyien modern, azaz a régi, historikus hangszerektől igencsak távol álló csembalókat készítettek. 30 Ammer: alapítva 1927-ben Eisenbergben (később Kelet-Németország). A két testvér; Michael und Alois Ammer által létrehozott céget 1947-től Renate Ammer vette át és vezette 1972-ig től újraalakult és historikus modellek építésébe kezdett Jürgen Ammer irányításával egészen 2017-ig. A modern Ammer csembalók népszerűek voltak Magyarországon is. Challis: az amerikai hangszerész A. Dolmetsch-nél töltötte első szakmabeli éveit, majd 1930-ban létrehozta saját cégét. Egyik legnagyobb jelentőségű hangszerkészítő volt az akkor még kisszámú amerikai csembalóépítő között. Saját fejlesztésű technológiával dolgozott, egyre több fémet használva egészen az 1970-es évek közepéig. Goble: kezdetben a hangszerépítő Robert Goble Arnold Dolmetsh munkatársa volt 12 évig, mielőtt megalapította saját cégét Oxfordban 1937-ben. Európa-szerte ismert hangszereket készített. A cég napjainkban is működik, és historikus csembalókat gyárt. Goff: Thomas Goff 1933-ban klavikordok építésével kezdte működését Angliában, majd hamarosan a szigetország egyik legmeghatározóbb hangszerkészítőjévé vált. Hangszerein általában egyedül, vagy csak néhány emberrel dolgozott. Merzdorf: Walter Merzdorf 1926-ban építette első klavikordját, majd 1931-től kezdett csembalókat, spinéteket és virginálokat készíteni Markneukirchenben. Eckehart Merzdorf 1953-ban lépett apja nyomdokaiba és 1956-tól már mesterdiplomával dolgozott. A cég 1970 óta gyárt historikus hangszereket. 30 Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord , kiegészítve az újabb kutatások eredményeivel. 7

15 Neupert: Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig J. C. Neupert 1906-ban kezdte a csembalóépítést Bambergben, és a cég még ma is üzemel. Nagy szériákban gyártott hangszereket, az úgynevezett Bach-modell -jei 31 a világ számos helyén váltak ismertté. Ma már elsősorban historikus hangszereket készít, de találunk új hangszerei közt néhány modern típust is. Pleyel: a híres zongoragyártó cég a 19. század végén kezdett az elsők közt csembalókat gyártani. A Wanda Landowska és a cég közös fejlesztése eredményeképpen létrehozott hangszerük Európa-szerte általános koncerthangszerré vált. A Pleyel cég a század második felétől megmaradt a zongoragyártásnál, és 1994-ig működött nagy sikerrel A Bach-Modell a közhiedelem szerint egy Bachnak tulajdonított csembaló másolata. A Bach-Flügel J. H. Harras ( ) hangszerkészítő 2 manuálos, 16, 8, regiszteres csembalója, amely mai tudásunk szerint azonban nem Baché volt, és amelyet valószínűleg a 19. század közepén át is építettek. A hangszerről az első kópiát W. Hirl készítette 1899-ben, a későbbi ún. Bach-Modell azonban félrevezető elnevezés, hiszen egy pedálos, modern instrumentumot takar. Forrás: Eszter Fontana: Musikinstrumente für Karl-Straube und die Interpretation von Bach'scher Musik. In: 800 Jahre Thomana, Glauben - Singen - Lernen. Festschrift zum Jubiläum von Thomaskirche, Thomanerchor und Thomasschule. (Wettin-Löbejün: OT. Dößel, 2012) , valamint Howard Schott: The Harpsichord Revival. Bach-Flügel. Early Music. Volume 2, Issue 2, (1974. April) Margaret Cranmer: Pleyel. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 21. kötet (London: Macmillan, 2001)

16 Előzmények Nyugat-Európában Csembalóművészek a századfordulón és a századelőn A modern csembalók elterjedésével amely mellett más, régi hangszerek felfedezése és készítése is megindult Európa- és Amerika-szerte is egyre nagyobb teret kaptak a régizenei hangversenyek. Ezeken már gyakran használtak csembalókat, sőt hamarosan kialakultak olyan zenei centrumok is, ahol azok a zongoristák tanulhattak, akik a csembalójáték iránt különös vonzalmat éreztek. Így a 20. század elején már több művész is feltűnt a koncertpódiumokon, akiket professzionális csembalistáknak nevezhetünk. A következőkben a legjelesebb csembalóművészeket mutatom be közülük. Louis-Joseph Diémer ( ) francia zongora- és csembalóművész, 33 aki már 1860-as évek közepétől csembalókoncerteket adott egy 1769-es Taskin hangszeren, Párizsban. Arnold Dolmetsch ( ) francia származású zenetudós, 34 hangszerépítő, hangszerrestaurátor, hegedű- és zongora, valamint csembalójátékos, a régizene-kultusz egyik legelhivatottabb személyisége. Alice Ehlers ( ) bécsi születésű csembalóművész, 35 Wanda Landowska tanítványa, később maga is hangszerének professzora Berlinben, majd Los Angelesben. Elsőként ő játszott mozgófilmen csembalón. Ralph Kirkpatrick ( ) amerikai csembaló- klavikord- és zongoraművész, 36 zenetudós, aki főleg Scarlatti szonátáinak, 37 valamint Bach műveinek kutatása és kiadása révén lett igen ismert. Már az 1930-as évektől adott csembalókoncerteket. 33 Elisabeth Bernard/Charles Timbrell: Louis-Joseph Diémer. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 7. kötet (London: Macmillan, 2001) Margaret Campbell: Arnold Dolmetsch. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 7. kötet (London: Macmillan, 2001) Howard Schott: Alice Ehlers. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 8. kötet (London: Macmillan, 2001) Howard Schott: Ralph Kirkpatrick. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 13. kötet (London: Macmillan, 2001) Ralph Kirkpatrick: Domenico Scarlatti. (Princeton: Princeton University Press, 1953, Crowell, 1968), Ralph Kirkpatrick: Domenico Scarlatti. Complete keyboard works in facsimile from the manuscript and printed sources. (N.Y.: Johnson Reprint Corp., 1972). 9

17 Marcelle de Lacour ( ) francia csembalóművész 38 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig 1920-tól Párizsban W. Landowskától tanult csembalózni, de zongora és hárfa tanulmányokat is folytatott től a csembaló főtanszakká válásától 1967-ig a párizsi Conservatoire vezető professzoraként működött. Hetven külföldi és francia zeneszerző ajánlotta neki új kompozícióját, többek közt: Florent Schmitt, Bohuslav Martinů, Alexandre Tansman, Jean Langlais, Louis Saguer, Paul Ladmirault, Georges Migot és a magyar Hermann Pál is. Wanda Landowska ( ) lengyel származású, Franciaországban, majd Amerikában élő zongora- és csembalóművész, 39 akit a mai napig a modern európai csembalójáték egyik úttörőjének tartunk, s aki ösztönzőleg hatott a magyarországi régizenei- és csembalókultúra kialakulására is. Corradina Mola [?] olasz csembalóművésznő, 40 aki Magyarországon két alkalommal is fellépett a 20. század elején. Lewis Richards ( ) amerikai zongora- és csembalóművész. 41 Ő volt az első csembalista, aki amerikai zenekarral lépett fel csembalóverseny szólistájaként (Haydn: D-dúr csembalóverseny Hob. XVIII: 11.), valamint ő játszott elsőként csembalón a Fehér Házban az akkori elnök előtt, 1927-ben. Arthur Whiting ( ) amerikai csembalóművész, 42 aki már 1911-ben csembalóesteket adott, valamint az ő nevéhez fűződik az 1908-ban megjelent The Lesson of the Clavichord c. kötetet kiadása (utolsó megtekintés: ), valamint Rachelle Taylor, Hank Knox (szerk.): Perspectives on early keyboard music and revival in the twentieth century. (Abingdon: Routledge, 2017). p Lionel Salter: Wanda Landowska In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 14. kötet (London: Macmillan, 2001) Az olasz csembalóművésznő életrajzi adatai jelen pillanatban ismeretlenek. Az interneten látható 1933-as filmen Mola valószínűleg egy Scarlatti-szonátát játszik: Roma. La sig. Corradina Mola concertista di clavicembalo; l'antico, classico istrumento da cui; (utolsó megtekintés: ). 41 Owain Edwards: Lewis Richards. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 21. kötet (London: Macmillan, 2001) Charles H. Kaufman: Arthur Whiting. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 27. kötet (London: Macmillan, 2001)

18 Előzmények Nyugat-Európában Violet Gordon Woodhouse ( ) angol csembaló- és zongoraművész, 43 a korszak legjelentősebb csembalistája Landowska mellett. Bartók Bélának is játszott csembalón, s ő készítette az első hangfelvételt e hangszeren. 43 Lionel Salter: Violet Gordon Woodhouse. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 10. kötet (London: Macmillan, 2001)

19 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig A századforduló és a századelő csembalóra komponáló zeneszerzői A csembalógyártás elindulása és a csembalóoktatás intézményessé válása a korszak komponistáira is ösztönzőleg hatott a hangszer használatát illetően. Ezért a csembaló zenekari, kamarazenei hangszerként és szóló instrumentumként is gyakran szerepel a kor zeneműveiben. Álljon itt néhány a legismertebbek közül. Ferruccio Busoni ( ) 44 Die Brautwahl című operájában (1912) használ csembalót, de neki is volt saját csembalója 45 Hugo Distler ( ) 46 Konzert für Cembalo und Streichorchester című műve (op.14., 1935) csembalóra készült. 47 Richard Strauss ( ) 48 Die schweigsame Frau című operájában (1935) használ csembalót. Manuel de Falla ( ) 49 El retablo de Maese Pedro című (1923) báboperájában alkalmaz csembalót, majd megírja Concerto-ját csembalóra, fuvolára, oboára, klarinétra, hegedűre és gordonkára (1926) 50 Wanda Landowskának ajánlva, és hangfelvételt is készít belőle saját csembalószólójával 1930-ban. 51 Frank Martin ( ) 52 aki 1926-tól az általa alapított Société de Musique de Chambre tagjaként csembalistaként is működött, több művében is alkalmazott csembalót. Legkorábbi ilyen darabja: Cantate pour le temps de Noel ( ), énekes szólistákra, kórusra, vonószenekarra, két viola da gambára, csembalóra és orgonára. (A később komponált Petite symphonie concertante 44 N. N.: Ferruccio Busoni. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 1. kötet Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord Klaus L. Neumann: Hugo Distler. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 7. kötet (London: Macmillan, 2001) N. N.: Richard Strauss. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 3. köt N. N.: Manuel de Falla. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 1. köt Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord (utolsó megtekintés: ). 52 N. N.: Frank Martin. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 2. köt

20 Előzmények Nyugat-Európában csembalóra, hárfára, zongorára és zenekarra [1945] és a Csembalóverseny [1952] a zenekari kísérettel ellátott csembalóversenyek legjelentősebbjei közé tartozik.) Bohuslav Martinů ( ) 53 Deux Pièces pour Clavecin, H. 244 (1935), valamint Concerto for harpsichord and small orchestra H. 246 (1935) című műveit írta csembalóra, majd a későbbi évek termései közül a Harpsichord Sonata, H. 368 (1958) és Two Impromptus, H. 381 (1959) készült csembalóra. 54 Jules Massenet ( ) 55 Thérése című operája előadásához (1907) csembalószólamot írt elő. Darius Milhaud ( ) 56 Violin Sonata op. 257 hegedűre és csembalóra (1945) Gabriel Pierné ( ) 57 Cydalise című balettjében (1919) használ csembalót. Francis Poulenc ( ) 58 Concert champêtre (1929) című művének csembalószólama szintén Wanda Landowska számára készült. Florent Schmitt ( ) 59 francia zeneszerző Sonatine en trio, op. 85 ( ) című művét fuvolára, klarinétra és csembalóra komponálta. 53 N. N.: Bohuslav Martinů. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 2. kötet N. N.: Bohuslav Martinů. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 2. kötet Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord N. N.: Darius Milhaud. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 2. kötet Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord (utolsó megtekintés: ). 13

21 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig 2. Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Dolgozatomban a csembalójáték hazai, 20. századi történetét három, jól elhatárolható korszak eseményein keresztül szeretném bemutatni. Az első, hőskorszaknak is nevezhető időszak a század kezdetétől a második világháború végéig tart. Ezt követi az 1945-től 1970-ig, a Zeneakadémia csembaló tanszakának megszületéséig lezajló két és fél évtized. A harmadik szakasz pedig a csembalózás kibontakozó virágkoráról szól, az 1970-es évektől egészen napjainkig. Mivel a csembalózás a régizene-mozgalom egyik alappillére, ezért a csembalóművészet bemutatásával párhuzamosan a magyarországi régizene-játék kialakulását és fejlődését is tárgyalom Hangversenyek A hazai régizene- és csembalójáték kezdeteinek megismeréséhez elengedhetetlen a korszak hangversenyműsorainak tanulmányozása, amelyek nyomán képet kaphatunk a kor legfontosabb előadóművészeiről, az elhangzott zeneművekről és a megszólaltatott hangszerekről. E célból az MTA BTK Zenetudományi Intézetének Koncertadatbázisát végigböngészve először az 1900-as évektől 1945-ig tartó időszak budapesti koncertműsorait vizsgáltam meg. 2 A második világháború kezdetéig tartó, hihetetlenül élénk, gazdag, virágzó koncertéletben amely a kor legkiválóbb hazai és külföldi művészeit mutatta be a főváros közönségének nap mint nap meglepően gyakran találkozunk régi korok zenéjével, sőt régi hangszerekkel és csembalón játszó előadókkal. A régizenét művelők közül számos olyan külföldi művész is bemutatkozott Budapesten, akik nemzetközi téren a historikus billentyűsés régizene-játék élvonalbeli úttörőinek számítottak, s akik több ízben léptek fel hazai 1 Az egyes nyomtatott szövegeket korabeli helyesírással, illetve az esetleges hibákat eredetiben meghagyva, betű szerint idézem. 2 MTA BTK ZTI Koncertadatbázis: (utolsó megtekintés: ). A Koncertadatbázis dolgozatom szempontjából fontos adatait kategorizálva, válogatva és összegyűjtve a Függelékben közlöm. 14

22 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között előadókkal közösen. Neves muzsikusainkkal történő együttműködésük bizonyítéka annak, hogy az itthoni zenei világ kellően nyitott és befogadó volt az olyan új irányzatokkal szemben, mint a korai instrumentumokon való játék, és ez a közeg jó táptalajnak bizonyult a magyar régizenei kultúra fejlődéséhez is. Elsőként tehát következzék egy összegzés a külföldi előadók budapesti szerepléseiről Összesítés a Budapesten 1900 és 1945 között fellépő legjelesebb külföldi csembalóművészekről és hangversenyeikről Alice Ehlers ( ) osztrák születésű csembalóművész: én a Zeneakadémián lépett fel a Crescendo zenei folyóirat zenekari Bachestjén szólódarabokkal és egy versenymű szólistájaként (5. brandenburgi verseny), többek közt Országh Tivadar (hegedű), Hochstrasser Ferenc (fuvola) közreműködésével, Hammerschlag János vezényletével. 4 Íme, a hangversenyt beharangozó cikk a Crescendo című folyóiratból: A CRESCENDO BACH-ESTJE. Március 25-én, pénteken este 9 órakor tartjuk a Crescendo zenekari Bach-estjét, amelyen Alice Ehlers berlini cembaloművésznő, aki hangszerét is magával hozza, 5 S. Gervay Erzsi, Győri Pál dr., Waldbauer Imre, Hochstrasser (fuvola) és Damit (trombita) működnek közre. A kamaraegyüttes a Zeneművészeti Főiskola művésznövendékeiből áll, hangversenymestere Gel1ért Ferenc. A betanítás és vezetés munkáját Hammerschlag János végzi. A hangverseny műsoráról lapunk más helyén részletesen beszámolunk. Előfizetőink, amennyiben a második félévi dijat befizették, két darab féláru jegy váltására jogosító utalványt kaptak. Ugyanezt a kedvezményt nyújtjuk újonnan belépő előfizetőinknek is. Jegyek a Harmonia rt. pénztáránál: IV., Váci-utca 20, kaphatók. A hangverseny élénken érdekelni fog mindenkit, aki Bach műveivel foglalkozik, de különösen minden zongoristát, minthogy már 12 éve, hogy utoljára alkalom nyílott arra, hogy Bach műveit korhű előadásban, clavicembalon hallhassák. Tekintettel erre a körülményre, ajánljuk a jegyek mielőbbi biztosítását. Kedves kötelességünknek tartjuk megemlíteni, hogy hangversenyünk megtartását Krausz Ilonka és Weisshaus Imre nobilis eljárása tette lehetővé, amennyiben készséggel rendelkezésünkre bocsátották saját hangversenyük elhalasztásával a Zeneművészeti Főiskola 3 Howard Schott: Alice Ehlers. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 8. kötet (London: Macmillan, 2001). 17. valamint: (utolsó megtekintés: ). 4 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Fontos információt rejt e mellékmondat, ugyanis megtudhatjuk belőle, hogy a művésznő is mint ahogy a többi, hazánkba érkező vendégművész magával hozta saját hangszerét a koncertre. 15

23 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig nagytermét. E helyütt mondunk köszönetét Kun Imre urnak, a Koncert rt. igazgatójának is előzékenységéért. 6 A fenti cikk állítása, amely szerint a korabeli közönség 12 éve hallhatta Bach műveit korhű előadásban, clavicembalon valószínűleg csak reklámfogás, és nem fedi a valóságot, ugyanis a fennmaradt koncertprogramok szerint például W. Landowska 1917 februárjában, majd ugyanezen év novemberében is előadott Bach-műveket Budapesten, s az utóbbi esten többek között éppen J. S. Bach 5. brandenburgi versenyét játszotta. Az is elképzelhető, hogy más hangversenyeken is elhangzottak Bach-művek csembalón a fővárosi koncerttermekben. Alice Ehlers Wanda Landowska tanítványa volt, de vele kapcsolatosan fontos megemlítenünk egy magyar vonatkozást is; ő volt Láng Erzsébet a feltételezésünk szerinti első magyar csembalóművész csembalótanára Berlinben. Wanda Landowska ( ) lengyel csembaló- és zongoraművész: 7 öt alkalommal szerepelt a megjelölt időpontokban és helyszíneken: Lipótvárosi Kaszinó; zongora és csembaló szólóművekkel, Zeneakadémia; kamara- és szólóművek előadása Hubay Jenő hegedűművész, Paul Grümmer gordonkaművész és Hammerschlag János orgonaművész társaságában, Pesti Vigadó; kamara- és szólóművek előadása Bronisław Huberman hegedűművész és John Amans fuvolaművész társaságában, Zeneakadémia; szóló- és vokális művekkel, Sas-Szántó Lili énekművésszel, Zeneakadémia; szólóesten. 12 Wanda Landowska fellépései rendkívüli előadói egyénisége és csembalójátékának elementáris szuggesztivitása miatt korszakos jelentőségűnek mondhatók. Személyiségének, művészetének hazai muzsikusokat is ösztönző hatása megkérdőjelezhetetlen. A kezdetben zongoraművészként koncertező Landowska 1903-tól rendezett zongorahangversenyein csembalón játszott egyes darabokat. Egy év múlva pedig már Magyarországon is bemutatott egy zongora csembaló műsort. Minden bizonnyal ide is azt a Pleyel csembalót hozta magával, amelyen az idő tájt külföldön is koncertezett. (Arról nincsen adat, hogy e hangszer a 6 N. N.: A Crescendo Bach-estje. Crescendo, I. évfolyam. 8. szám (1927. március). 7 Lionel Salter: Wanda Landowska In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 14. kötet (London: Macmillan, 2001) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

24 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között sajátja volt-e, vagy pedig a cég kölcsönözte-e számára.) Ez a csembaló a Pleyel cég 1889-es párizsi világkiállításra készített hangszerének mása volt, 13 amelyet Landowska 1912-től egy újabb Pleyel csembalóra cserélt, ugyanis a korábbi években használt elődjével nem volt megelégedve. A Pleyel cég egy mérnökével közösen tervezték meg azt a csembalót, amelyet Pleyel Grand Modèle de Concert néven ismert meg a világ, és amelyen aztán Landowska élete végéig koncertezett. Ezt a csembalót szállíttatta pesti hangversenyeire is. Később, 1923-ban a Pleyel cég vasból készített kerettel látta el csembalóit, amitől ezek a hangszerek még robusztusabbá váltak, és hangzásukban még jobban eltávolodtak a régi csembalóktól. 14 Landowska hangversenyeiről a magyar kritikusok igen lelkes hangvétellel írtak. Így például első budapesti fellépéséről ( Lipótvárosi Kaszinó) a Magyarország című napilapban a következőket olvashatjuk: Megnyitóul Landowska Wanda, a lengyel születésű, de Párisban élő zongoraművésznő Bach, Scarlatti és Daquin klasszikus szerzeményeiből zongorázott. Ez azonban csak a kisebb része volt annak a sikernek, amelyet a művésznő szereplésével aratott, mert a közönsége tetszése csak később növekedett meg igazán, amikor ő clavecin-jén, a mai modern zongora anyahangszerén produkálta rendkívüli készségét. A kettős billentyüzetü, hat pedállal ellátott alkotmány, amely a régi módi spinettek formáját mutatja, különösen a zeneértő hallgatóban keltett érdeklődést. Persze a modern technikai vivmányok ezen a filigrán, finom alkotásu hangszeren egyáltalán nem érvényesülhetnek, ellenben bájos közvetlenséggel hatnak azon a Haendel, Chambonnières és Couperin klasszikus apróságai, amelyek annak idején erre a hangszerre irattak. 15 A Nyugat folyóirat hasábjain pedig az alábbi méltatást találhatjuk a következő hangversenyéről ( Zeneakadémia), amelynek különlegessége volt az is, hogy ezen a művésznő két magyar muzsikussal, Hubay Jenővel és Hammerschlag Jánossal is társult: Landowska Wanda intim barátságot tart hangszerével, a clavicembalóval. Mintha nem is hangszer mellett ülne, hanem eleven emberrel folytatna meghitt, szeretetteljes beszélgetést. Szokatlan elfeledkezéssel merül el hangszerébe, nem érzi a ráboruló térséget, az embereket. A kiröppenő régi melódiákat visszateregeti, körülövezi magát velük, szürcsöli, magába ömleszti azokat. Bizonyos, hogy fanatikus híve a hangszerének, mely számára egyben életcélt is 13 Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord Edward L. Kottick: A History of the Harpsichord N. N., C. N.: Magyarország, ( )

25 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig jelenthet. Händel Grobschmied -variációi, Purcell Ground című munkája üdén, sziporkázó fénnyel táncoltak a keményen pengő merev húrokon. 16 A pozitív kritikák mellett azért nem hallgathatjuk el a temesvári Zenei Szemle magát Szfinksz névvel illető zenekritikusának véleményét sem: Régi hangszereken csendültek fel a XVI. és XVII. század nevezetesebb kompozíciói azon a koncerten, amelyet Hammerschlag János kezdeményezésére Hubay, Landowska Wanda, Grümmer Pál rendeztek a zeneakadémiában. Hammerschlag néhány orgonaszámot adott elő Frescobaldi, Byrd, Lasso, Purcell, Le Begue és Bach művei közül, amelyeknek modern orgonán való eljátszása ellentétbe jött az est intencióival, noha szívesen vettük a preklasszikusok műsorba illesztését. Landowska Wanda lengyel zongorista klavicsembalón játszott kedves, régi ópuszt Händel, Purcell, Scarlatti és Bach remekeiből. A zongora őse: a csembaló, ma már bizony kellemetlen kis hangszer, nem is becsülhetjük többre, mint művészi célt. Hubay is modern hangszeren szerepelt, az előadott Leclair és Biber-szonáták persze tisztább élvezetet nyújtottak, mintha az akkori quinton-on hallottuk volna. Ezért maradt adósunk Grümmer gambajátékában azzal a nemesen szárnyaló tónussal, amelyet a gordonka mindörökre biztosít számunkra. Az est érdekes, mi több tanulságos volt, mert a régi művek mindegyike komoly művészi interpretátorra akadt, ám a cincogó klavicsembalóra és vérszegény viola di gambára [sic] sokáig, nagyon sokáig nem leszünk kíváncsiak. 17 Azt, hogy a fenti kritika írója hasonló véleményt formált volna-e akkor, ha Landowska egy kópiacsembalón játszik, vagy pedig alapvető idegenkedését fogalmazta meg a régi hangszerekkel szemben, nem tudhatjuk. Viszont az tény, hogy Landowskát és hangszerét nem csak Magyarországon nem fogadták el sokan, hanem Európa- illetve Amerika-szerte 18 sem. A század első felében őt ért negatív vélemények elsődleges oka nyilvánvalóan az igazi csembalóhangzást csak parodizáló modern csembaló volt. Azonban kedvelői, sőt követői igazán nagy számban akadtak külföldön éppúgy, mint hazánkban. Ezt mutatja az a kis cikk, amely a Népszavában jelent meg 1931-ben Wanda Landowska régi zene tanfolyamai címen: Wanda Landowska, a világhírű zongora- és csembalóművésznő már nálunk is hangversenyezett és a mi közönségünket is elragadta a régi és legrégibb klassszikus zeneirodalomnak páratlanul hozzáértő előadásával. Most arról 16 Bálint András: Régi mesterek régi hangszerek. Nyugat ( ), megtalálható: Zenei írások a Nyugatban, Breuer János (szerk.), (Budapest: Zeneműkiadó, 1978) Szfinksz: C. N., Zenei Szemle I / 2. (1917. április) A Pleyel csembaló gyenge és nem vállalható értékéről panaszkodott a Musical Courier kritikusa a lap i számának 20-ik oldalán Landowska Carnegie Hall-ban adott koncertje után., amelyre első amerikai turnéja során került sor. (Forrás: Edward L. Kottick A History of the Harpsichord, 429.). 18

26 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között értesíti szerkesztőségünket Wanda Landowska, hogy ezen a nyáron nyilvános és magántanfolyamokon tanítja majd a régi zene előadóművészetét Saint-Leu- La-Foret-ben, Páris mellett. Tanfolyamai julius 4-én veszik kezdetüket és nemcsak zongoristák és csembalisták vehetnek ezeken részt, hanem más hangszereken játszók, sőt énekesek is, akik itt majd bizonyára jól beleélhetik magukat a régi zeneirodalom szellemébe és előadási stílusába. 19 Corradina Mola (?) olasz csembalóművésznő én játszott a Zeneakadémián, az intézmény saját rendezésében. 20 Minden bizonnyal maga Hubay Jenő 21 az akkori a Zeneakadémia igazgatójaként szorgalmazta a fiatal olasz csembalóművésznő meghívását, ugyanis a koncertre szóló ingyenes jegyeket az igazgatóságon kellett igényelni. A koncertet pedig rögzítették, mert április 27-én 23 órakor a rádió azt részben leadta. (A Pesti Hírlap rádióműsorában nincs részletes műsor és nincs következő műsorszám sem feltüntetve, úgyhogy nem tudni, hogy a műsor mennyi ideig tartott, s az is feltételezhető, hogy csak a cigányzene-közvetítés szünetében hangzott el belőle némi részlet). 22 Mindenesetre a hangverseny jelentőségét bizonyítja, hogy számos kritikát közölt róla a korabeli sajtó. A koncert előtt két héttel jelent meg ez, a hangverseny beharangozását szolgáló cikk a Pesti Hírlapban: Haydn szerzeményei spinéten. A Pesti Hírlap olaszországi munkatársa irja: A Haydn-centenárium alkalmából a milánói Conservatorio Verdi -ben nagy sikert aratott Corradina Mola, a fiatal olasz művésznő, aki spinéten adta elő Haydn néhány szerzeményét, többek közt a Sonata, az Allegretto és a Trio kompozícióját. Corradina Mola, aki bájos fiatal jelenség, stilszerü krinolinban jelent meg az elmúlt évszázadok finom hangszere előtt a pódiumon. A spinét művésznője egyébként kitűnő zongoraművésznő és orgonista is, aki nemrégiben Párizsban is nagy sikert aratott. Amint értesülünk, még április első 19 Jemnitz Sándor közzététele. Népszava ( ). 20 A koncertről Gombos Lászlótól értesültem, aki Hubay-kutatásai nyomán számos adatot bocsátott rendelkezésemre. 21 Hubay Jenő ( ) hegedűművész, pedagógus és zeneszerző, a magyar hegedűiskola egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi szinten is kimagasló egyénisége és a Zeneakadémia igazgatója, majd főigazgatója volt. Bár előadóművészként nem tartozott a hazai régizene-reneszánsz képviselői közé, több olyan hangversenyszerepléséről is tudunk, amelyeken a csembalózás korabeli kiválóságaival lépett fel. Ilyen volt az i zeneakadémiai koncert, amelyen Wanda Landowska társaságában játszott. Gombos László szíves szóbeli közlése nyomán pedig egyik első brüsszeli koncertjéről is sikerült tudomást szereznem még 1882 januárjából, amelyet Mary Gemmával osztott meg, aki barokk műveket játszott csembalón (rajtuk kívül E. Jacobs, Hubay állandó kamarapartnere és tanár-kollégája gambázott), bár Hubay hegedűjátékát zongorán kísérték. Csembalistákkal való fellépései, illetve azokkal közös hangversenyei nyitottságról és rugalmasságról tanúskodnak, amelyet Corradina Mola meghívásaival kapcsolatban is elmondhatunk. 22 N. N., C. N. Pesti Hírlap ( )

27 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig felében a budapesti Zeneakadémián fog hangversenyezni Corradina Mola, a kitűnő olasz spinét-művésznő (B.) 23 A Budapesti Hírlap pedig ezt írta a koncert utáni napon: Clavicembalo-est. Vonzó és kedves jelenség Corradina Mola, a fiatal olasz clavicembalo-művésznő, aki hétfőn hangversenyt adott a Zeneakadémia nagytermében. Fejlett stilusérzékkel játszotta el értékes műsorát; a regiszterkezelés és pedálozás tekintetében is elismerésreméltó képzettségről tett tanúságot. A hangverseny zenetörténeti érdekességét fokozta Scholz János melegtónusú viola di gamba-játéka. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta a különleges hangszerek finom muzsikáját és melegen ünnepelte a két előadóművészt. 24 Míg a Pesti Hírlapban a következőt olvashatjuk: Hangverseny. Corradina Mola, fiatal olasz művésznő, mint a Zeneakadémia vendége, clavicembalo-estet rendezett hétfőn az intézet nagytermében. Corradina Mola jó iskolában tanulta meg, hogy más a zongora és más a clavicembalo. Ha utóbbit a zongora egyik ősének tekinti is a hangszertörténet, a clavicembalon zongorázni azért hiba volna. Corradina Mola ép és jó érzékkel domborítja ki e régies hangszernek sajátos jellegzetességeit. Ügyesen él azokkal a hatáseszközökkel, melyeket a hangszer kopulái tesznek lehetővé. Hangszinek és hangerőfokozatok élénk szembeállítása teszi színessé a játékát, de emellett a legerösebb hangszinek bekapcsolása esetén is gondosan ügyel arra, hogy a zugásra hajló, erősen zörgő hangok össze ne follyanak. Tiszta, értelmes játéka mindig világos és áttekinthető képet ad a műről. Ha még megjegyezzük, hogy játékában finom izlésű, rokonszenves muzsikus lelke nyilatkozik meg körülbelül a kellő mértékig értékeltük Corradina Mola művészetét. 25 Újabb méltató cikkeket találhatunk még a Magyarság 26 és a Pesti Napló 27 oldalain is. Corradina Mola újabb, 1936-os budapesti hangversenye előtt A Zene című folyóirat figyelemfelkeltésként a következőket írta a rövid hírek között: Hindemith Paul és Mola Corradina cembalóművésznő együttes hangversenyt adtak Turinban. Érdekes műsorukat a 17. századi régi olasz instrumentális komponisták eddig előadatlan műveiből válogatták össze. 28 Magáról a budapesti hangversenyről szintén sok beszámoló, kritika készült. Elsőként egy előzetes a Magyarságból: 23 N. N., ( írta: B. ): Haydn szerzeményei spinéten. Pesti Hírlap ( ) N. N.: Clavicembalo-est. Budapesti Hírlap, 91. szám ( ) Molnár Jenő Antal: Hangverseny. Pesti Hírlap, 91.szám ( ) N. N., C. N. Magyarság ( ) Tóth Aladár: C. N. Pesti Napló ( ) N. N., C. N. A Zene 17. évf ( )

28 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Pergolesi emlékhangverseny Pergolesi halálának 200. évfordulója alkalmából a Zeneművészeti Főiskolán hangverseny lesz Mola Corradina clavicembalomüvésznő közreműködésével. A hangverseny hétfőn este 8 órakor kezdődik. Műsoron Pergolesi és más régi olasz zeneköltők müvei szerepelnek. Molnár Antal, a Zeneművészeti Főiskola tanára bevezetésül emlékbeszédet mond az olasz zeneköltőről. Vendégeket szívesen látnak. 29 Majd a számos beszámoló közül (Magyarság, 30 Az Est, 31 8 Órai Ujság, 32 Pesti Hírlap) idézzünk egyet a Pesti Hírlapból: Cembaloest. Corradina Mola, milánói clavicembalo művésznő, akit Olaszország Halhatatlanjainak Király Akadémiája is kitüntetett, hétfőn a Zeneakadémia meghívására, a főiskola rendezésében, clavicembalo hangversenyt rendezett. A fiatal olasz művésznő a virtuozitásig fokozódó, gazdag és eleven technikával kezeli régi-régi hangszerét. Gyöngyöző futamainak, pergő trilláinak, kápráztató zenei ékítményeinek barokk pompája disziti játékát. Tökéletesen átéli az egykori játékstílust, ennek köszönheti, hogy művészete ennyire friss, meggyőző és mai. Corradina Mola hangversenye műsorának első felét Pergolesi műveinek szentelte. A kétszáz évvel ezelőtt fiatalon meghalt nápolyi zeneszerző kiadatlan egy tételes szonátáit, saját átdolgozásában mutatta be Corradina Mola, aki a szellemes ritmikáju, ötletes és dallamgazdag darabokat szinpompásan regisztrált előadásban juttatta érvényre. A hangverseny bevezetőjéül Isoz Kálmán, a főiskola tikára olvasta fel Molnár Antal tanárnak Pergolesiröl szóló megemlékezését. (mja.) 33 Feltételezhetjük, hogy Corradina Mola jó szakmai kapcsolatban állhatott Hubay Jenővel, s ennek köszönhette a koncertmeghívásokat (arról nincs tudomásunk, hogy együtt is játszottak volna, de nyilván ez sem kizárható). E viszonyról tanúskodik a világhírű magyar hegedűművész Corradina Molának ajánlott ceruzás arcképe is N. N.: Pergolesi emlékhangverseny. Magyarság ( ) N. N., C. N. Magyarság ( ) N. N., C. N. Az Est ( ) N. N., C. N. 8 Órai Újság ( ) Molnár Jenő Antal: Cembaloest. Pesti Hírlap ( ) (utolsó megtekintés: ). 21

29 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Összesítés a Budapesten 1900 és 1945 között fellépő legjelesebb külföldi régizenei együttesekről, a további régihangszeres, valamint vokális előadókról és hangversenyeikről Yvette Guilbert ( ) 35 francia énekesnő, színésznő, a párizsi mulatók, s francia filmek csillaga, aki régi dallamokat is gyakran énekelt, a pesti koncerttermek rendszeresen, évente visszatérő vendége volt (több alkalommal a Société de Concert d Instruments Anciens együttessel). 36 Günther Ramin ( ) 37 csembalóművész, a viola d amore-on játszó Reinhard Wolf és a viola da gambás Paul Grümmer, német művészek én szerepeltek a Pesti Vigadóban. 38 A Société de Concert d Instruments Anciens francia együttes négyszer lépett fel: és a Royal teremben, a Pesti Vigadóban, a Pesti Vigadóban. 42 Barna Péter Bartók és a csembaló Egy különös találkozás története című írásából megtudhatjuk, hogy az i koncert egy fennmaradt, korabeli műsorlapja szerint az együttes Párizsból szállított egy Pleyel csembalót budapesti hangversenyeire. 43 Son Henrik ( ) én ismeretlen helyszínen a Műbarátok Körének Rokokó zenetörténeti hangversenyén viola da gambán játszott Haják Ferenc (klarinét), 35 (utolsó megtekintés: ). 36 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_1657, MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ (utolsó megtekintés: ). 38 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Barna Péter: Bartók és a csembaló Egy különös találkozás története. Szemináriumi záródolgozat, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, (Kézirat). 5. Hivatkozás: OSZK, Kisnyomtatványtár, Matyéka Béla gyűjtése. 44 A koncertadatbázisban más helyütt Harry Son (a Brockhaus Riemann Zenei Lexikonban pedig Hary Són) néven található holland gordonkaművész Popper Dávid budapesti növendéke, majd a Budapest vonósnégyes alapító tagja volt. Adatok: N. N. : Budapest vonósnégyes. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 1. kötet

30 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Waldbauer Imre (brácsa), Varró-Pikker Margit (zongora és csembaló), valamint Marschalkó Rózsi (ének) társaságában. Részlet a Budapesti Hírlap cikkéből: Végül Son Henrik gordonkaművész játszott a térdhegedűn Corelli, Lotti és Händel apró műveiből. Stílszerű előadásáért ő is teljes dicséretet érdemel N. N., C. N. Budapesti Hírlap ( )

31 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Összesítés a Budapesten 1900 és 1945 között csembalistaként fellépő legjelesebb hazai művészekről Hammerschlag János ( ) 46 aki orgonaművészként, nagy hatású pedagógusként és dirigensként vált igazán ismertté, időnként csembalóhoz is ült. A tárgyalt időszakban az adatbázis szerint án Brodszky Ferenc viola da gamba hangversenyét kísérte a Zeneakadémián. 47 Kovács Sándor ( ) 48 zongoraművész, zenepedagógus, zenetörténész én ismeretlen helyszínen Varró Margit zongoraművész és Henrik [Harry] Son gordonkaművész társaságában játszott zongorán. 50 Az esten kamarazenei (A. Corelli-, G. Fr. Händel-, P. A. Locatelli-, N. Porpora-) művek előadásában működött közre én a Royal-teremben, 51 majd ugyanazzal a műsorral án az Újságkiadók Otthonában lépett fel Dr. Kovács Sándor zongoraestélye címmel meghirdetve. 52 Közreműködők: Hajós Erzsébet (ének), Balabán Imre (zongora). A hangversenyen szólódarabokat adott elő (P. D. Paradies: Zongoraszonáta, D-dúr, J.-Ph. Rameau: Les Niais variációk, J. S. Bach: Szonáta, a-moll, D. Scarlatti: Etűd [sic], Sarabande, Menüett, Capriccio, Toccata) Részlet a Budapesti Hírlap e hangversenyről szóló kritikájából: Kovács Sándor évek óta nagy lelkesedéssel és tudással foglalkozik a klasszikus muzsika régibb mestereivel. Ezeknek a kevéssé ismert kompozicióiból állította össze müsorát. Rameau, Paradisi, Paccini [sic], Bach, Pergolese [sic] és 46 Hammerschlag Jánossal a későbbiekben részletesen foglalkozom. 47 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_204. A hangversenyről még később említést teszek a Hammerschlag Jánosról szóló szakaszban. 48 N. N.: Kovács Sándor. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 2. kötet Kovács Sándor hangversenyeinek forrása nem kizárólagosan a Koncertadatbázis, hanem egyéb dokumentumok (például tanulmányok, újságcikkek) is. 50 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Molnár Antal Kovács Sándor Dr. hátrahagyott zenei írásai című gyűjteményének Előszavában i dátumú koncertet említ, szintén a Royal teremben. Nem tudjuk, hogy akkor is tartott-e Kovács egy hangversenyt, vagy Molnár Antal pontatlan időpontot közölt. Szintén Molnárnál olvashatjuk ugyanezen írásból, hogy Kovács én Párizsban, a Salle de Géographie-ban is adott egy zongoraestet, és erre a hangversenyre utal Bartók Béla Kovácsnak írott, én keltezett levele is. (Forrás: Demény János (szerk.): Bartók Béla levelei. Nr 205. (Budapest: Zeneműkiadó, 1976) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

32 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Scarlatti művei közül mutatott be néhányat. Kovács játékában elsőrangu dologbeli készség párosul erős intellektualitással. Belemélyed a művek szellemébe és stílusos fölfogásán mindig megérzik a kor levegője. 53 Ugyanerről a hangversenyről olvashatunk a Világ hasábjain Csáth Géza tollából is: án Kovács tudniillik kizárólag olyan dolgokat szervírozott, amelyekben a modern fül számára is különös érdekességek, finomságok rejlenek. Nem a virtuózok unott biztonságával játszott, hanem a zenei bibliophil eleven fantáziájával és lelkesedésével keltette életre a régi kottapapírosok hangsorozatait: hogy megmutassa nekünk megettük a poétát. Nem holmi történelmi rézkarc állt előttünk, amely egy merevarcú idegen, parókás urat ábrázol, mint egy más bolygó lakóját hanem maga az eleven ember, aki él, lát, szenved, örül és majdnem úgy érzi a hangokat, a zenét, mint mi. Kovács játékában legalább 100 évvel közelebb éreztük magunkhoz Scarlattit, mint például Godovszky ármányos, hideg interpretációjában. Mivel éri ezt el? Azzal, hogy rendkívül mélyen átértette és átérezte a régi mester zenéjét. Nem írta át a régi stimmet, nem komplikálta a dolgot. Egyszerűen, tiszta billentéssel játszik, kerül minden zongoraszerűtlen kemény kopogást (ami annyira ellenszenves). Megfelelő értelmi ritenutókat és accelerandókat alkalmaz. Ezzel beszélővé, élővé, közvetlenné teszi a frázisokat, a szimmetrikus matematikai formációkat. 54 valószínűleg 55 a Pesti Vigadóban megtartott Máté-passió előadáson csembaló-continuózott. Részlet Molnár Antal Kovács írásait tartalmazó könyvének előszavából: K. egyike a legelsőknek, kik a clavicembalo-játék fölélesztéséhez hozzájárultak; a Filharmóniai Társulat 1913-i oratórium estjén clavicembalot játszott a zenekarban. 56 Az adatbázisban található koncertek közt ez az első oratorikus hangverseny, amelyen a műsorlap szerint csembaló szerepel continuo-hangszerként. Kovács Sándor ugyanezen a hangversenyen való közreműködésére utalhat a Fodor Zeneiskola 1913/14-es évkönyvéből származó, következő részlet: Kovács Sándor dr. felolvasott Schumannról az intézet egyik házi hangversenyén. Clavicembalón játszott a Filharmóniai Társaság oratoriumestjén N. N., C. N.: Budapesti Hírlap ( ) Csáth Géza: Hangversenyek. Világ ( ). 15. Későbbi megjelenés Csáth Géza: Éjszakai esztetizálás. Demény János (szerk.), (Budapest: Zeneműkiadó, 1971) Kovács e valószínűsíthető fellépéséről nincs egyéb dokumentum (sem a Koncertadatbázisban, sem pedig a korabeli sajtóban), egyedül Molnár Antal tesz említést az általa szerkesztett, Kovács Sándor Dr. hátrahagyott zenei írásai (Budapest: Rózsavölgyi, 1926) című könyv előszavának lábjegyzetében, valamint a Fodor Zeneiskola 1913/14-es évkönyvének idézett, dátum nélküli megjegyzése utalhat ugyanarra a koncertre. 56 Molnár Antal (szerk.): Kovács Sándor Dr. hátrahagyott zenei írásai. (Budapest: Rózsavölgyi, 1926)

33 1913-ban 2 előadása volt a Fodor Zeneiskola Dísztermében 58 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig E két előadásáról hírt adott a Zeneközlöny című folyóirat április 15-i száma is, ahol többek közt ezt olvashatjuk: án A Renaissance zenéjéről. Dr. Kovács Sándor két felolvasást tartott a Fodorzeneiskola dísztermében. Orbán Erzsi megértéssel énekelt dalokat a XIV. és XV. századból, majd pedig Dr. Kovács Sándor adott elő clavicembalmon Shakespeare korabeli zongoradarabokat. 59 a MÁV Gépgyár Dísztermében tartott Demény Dezső által vezetett ismeretterjesztő előadáson a már korábbiakban a Zeneközlöny előző számából megismert kvartettet vezette és önállóan csembalózott is, amint ezt a következő, szintén a Zeneközlönyben megjelent kritika részletében olvashatjuk: Kovács Sándor dr., a kvartett [Orbán Erzsébet, Berg Lili, Tihanyi Zoltán, Berg Ottó] lelke, karmestere, egyike ama keveseknek Pesten, akiket erős lelki kapocs fűz a régi mesterekhez. Az est műsorán ő is szerepelt, clavecinen és clavicembalmon régi darabokat szólaltatott meg stilusosan és brilliáns készséggel. 60 Jótékonysági koncert a Zeneakadémián (Händel-, Bach-, Brahms-, Zilcher-, Kodály-, Bartók- művek előadásával), ezen csembaló-continuo szólamot játszott án a Pesti Vigadóban, a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenyén (vezényelt Lichtenberg Emil) többek közt elhangzott J. S. Bach 155. kantátája, s a hangversenyt beharangozó cikkben 62 a következőt olvashatjuk (a közreműködők névsorában): Cembalo: dr. Kovács Sándor, tanár. 57 N. N., C. N. Fodor Zeneiskola 1913/14-es évkönyve (1914) E két előadás dátumát sajnos nem sikerült az általam átnézett forrásokban megtalálnom. 59 N. N.: Hangversenyek. Zeneközlöny, XI./17. ( ) (Kovács A Renaissance zenéjéről című előadásának szövegét a Molnár Antal által szerkesztett Kovács Sándor Dr. hátrahagyott zenei írásai című gyűjtemény is tartalmazza. Itt az előadás dátumául viszont Molnár tévesen az 1912-es évet jelöli meg.) 60 Fodor Gyula: Beszámoló egy conféranceról. Zeneközlöny. XI. évf. 18. sz. ( ) A koncertadatbázis műsorlapja nem közli a csembalista nevét. Kovács Sándor szereplését Barna Péter is említi Vikárius László közlése nyomán: Bartók és a csembaló Egy különös találkozás története. Szemináriumi záródolgozat, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, (Kézirat) N. N., C. N. Zeneközlöny. XVI/1. (1918. január)

34 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Láng Erzsébet ( ), 63 akit az első magyar hivatásos csembalóművészként ismerünk, a budapesti koncertadatbázis adatai szerint 1931 és 1937 között számos alkalommal adott csembalón kamara- és szólókoncertet, valamint versenymű-szólistaként is fellépett. Koncertjei: Zeneakadémia, 64 műsorán J. S. Bach-csembalóversenyt 65 játszott, Zeneakadémia, 66 J. S. Bach Capriccio sopra la lontananza del suo fratello dilettissimo, BWV művét adta elő, Zeneakadémia, 67 Csuka Béla viola da gamba estjén szerepelt, Zeneakadémia, 68 J. S. Bach-esten Salgó Sándorral egy hegedűszonátát, Hütter Pállal egy gambaszonátát játszott, valamint a Kávékantáta előadásában működött közre, Pesti Vigadó, 69 szólóestet adott: J. S. Bach B-dúr Partitáját, D. Scarlatti D-dúr, a-moll szonátáját, Fr. Couperin Les Fastes de la grande et ancienne c. művét önállóan, valamint J. S. Bach g-moll gambaszonátáját Hütter Pállal és J.-Ph. Rameau Pièces de Concert no. 2. darabját Hütter Pál, viola da gamba és Eördögh János, fuvola közreműködésével játszotta. (Az i hangverseny pontos műsora nem szerepel az adatbázisban, ellenben a Népszava i, Jemnitz Sándor által írott kritikájában olvashatjuk, hogy a koncerten Láng Erzsébet működött közre csembalón.) Kecskemétiné Láng Erzsébetről később részletes bemutatást közlök. 64 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ A mű hangnemét nem tudjuk. 66 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Jemnitz Sándor, Népszava ( )

35 Reiner Frigyes ( ), 71 a később világhírűvé vált karmester én Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig a Lipótvárosi Kaszinóban egy XVI XVII. századi magyar zenetörténeti hangverseny -en csembalózott. A műsorban elhangzott Bakfark Bálint Fantáziája, valamint virágénekek, táncok és G. Picchi Ballo ongaro-ja. 72 (A bevezető előadást Csiky János tartotta, Szentmártony Ilona és Huszár Károly pedig énekelt.) Részlet a Budapesti Hírlap cikkéből: A kíséretet s az önálló hangszeres számokat Reiner Frigyes játszotta régi klavecinen, erős müvészi érzékkel, kiváló tudással. 73 Nem tudjuk, hogy Reiner Frigyes, aki zeneakadémiai éveiből kettőt Bartók Béla tanítványaként végzett az ugyancsak ekkor zeneakadémista, s később képzett csembalistaként feltűnő Láng Erzsébettel egyetemben, hol, milyen keretek közt találkozhatott csembalóval. Feltételezhetően hivatalosan nem tanulta sehol sem a hangszeren való játékot. Varró-Pikker Margit ( ), 74 aki magyar előadóként az első szóló-csembalójátékos fellépő volt, én egy ún. Rokokó zenetörténeti hangversenyen 75 játszott. A hangversenyről számos beszámoló született a korabeli sajtóban. Ezek közül a Budapesti Hírlapban megjelent cikkből következzék egy részlet: A Műbarátok Köré-ben, ahol újabban egymást érik az érdekesnél érdekesebb művészettörténeti és ismeretterjesztő előadások, ma történelmi hangversenyt rendeztek. A rokokó-világ kecses zenéje csendült meg régi hangszereken, a zongora ősén: a clavecin, vagy mint nálunk hívták, a virginia [sic] nevű hangszeren és a viola di gambán [sic], az ugynevezett térdhegedün N. N.: Reiner Frigyes In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 3. köt MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ N.N., C. N. Budapesti Hírlap ( ) Varró-Pikker Margitról később részletesen írok. 75 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ E hangversenyről már említést tettem a Son Henrikről szóló részben. 76 N. N., C. N. Budapesti Hírlap ( )

36 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Varró-Pikker Margit nevét mint csembaló-continuó játékosét későbbi hangversenyműsorokban is olvashatjuk. Több ízben játszott még különböző hangversenyeken csembalón: Pető Imre, Szécsi Pálné, Berg Ottó, Schuler (vagy Schuller) György, Herz Ottó, Ferencsik János, Gárdonyi Pálné és Kósa György, 77 valamint klavikordon 1935-ben Sinay János. 78 A Koncertadatbázisban egy helyütt olvashatjuk a következő neveket: Vidner Lili, Metykó Anna, Molnár Jenő, akik én a Zeneakadémián a Nemzeti Zenede ötödik zenetörténeti hangverseny -én a műsorlap szerint spinéten játszottak (C. Janequin-, Fr. Couperin-, J.-Ph. Rameau- és Eszterházy Pál-műveket). Ők valószínűleg a Nemzeti Zenede növendékei voltak Régi zenét játszó együttesek a tárgyalt időszakban Az évente számos alkalommal felhangzó oratórium- és passió-előadások, vagyis a legnépszerűbb régizenei hangversenyek létrehozása a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület nevéhez fűződik, amelynek vezetője, s legtöbbször irányító karmestere Lichtenberg Emil 80 volt, de fontos szerepet kapott e vokális művek előadásában a Palestrina Kórus is. Az es évektől pedig új együttesként Kresz Géza 81 kamarazenekara a hegedűművész és karmester Kresz Géza vezetésével szerepelt a koncertkínálatban, főleg kora- és későbarokk műsorokkal. 77 Kósa Györggyel és hangversenyeivel a későbbiekben részletesen foglalkozom. 78 Sinay Jánossal a későbbiekben részletesen foglalkozom. 79 Érdemes megjegyeznünk, hogy az ig tartó időszak budapesti koncertadatbázisában egyedül ezen a műsorlapon találkozhatunk a spinét hangszermegjelöléssel. Elképzelhető, hogy a Nemzeti Zenedének akkor valóban nagyméretű csembaló híján egy spinét állt rendelkezésére, de az elnevezés származhat elírásból is. (Általában elmondható, hogy a csembalónak e típusát nem szokás hangversenyek műsorlapján külön feltüntetni.) 80 Lichtenberg Emilről és együtteseiről később részletesen írok. 81 Kresz Gézáról később részletesen írok. 29

37 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Nem csembalista régihangszeres előadók és hangversenyeik a tárgyalt időszakban (Lodzia) Brodszky Ferenc ( ) 82 viola da gamba-előadóként lépett fel a Zeneakadémián, án, Hammarschlag János csembaló közreműködésével. 83 A hangversenyről és a hangversenyen megszólaltatott Neupert csembalóról amely Brodszky Ferenc tulajdona volt Jemnitz Sándor írt meleg hangú beszámolót. 84 Brodszky gambásként a későbbi évek folyamán több ízben szerepelt Hammerschlag Jánossal, nem csak hangversenyteremben, hanem rádióhangversenyeken is. Csuka Béla ( ) 85 viola da gamba-estjei án 86 (Ferencsik János csembaló közreműködésével), valamint án 87 (Láng Erzsébet csembalójátékával) voltak a Zeneakadémián. Hütter Pál viola da gambán működött közre Láng Erzsébet csembalóestjén én 88 a Pesti Vigadóban Scholcz János ( ) 89 szintén viola da gambázott én, a Zeneakadémián Corradina Mola csembalóestjén, amely eseményről a Pesti Hírlap beszámolójából is értesülhetünk: A hangverseny néhány száma cembalo-gamba kettős volt. Ez utóbbiakban a viola di gamba -t, [sic] ezt a sok huru, csellószerü, régi hangszert Scholz János szólaltatta meg, szeretettel és hozzáértéssel. (mja.) N. N.: Brodszky Ferenc. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 1. köt Lodzia Brodszky Ferencről a továbbiakban még részletesen írok. 83 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Lásd a Jemnitz Sándorról szóló részletes szakaszban. 85 N. N: Csuka Béla. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 1. köt Csuka Béláról később részletesen írok. 86 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Éder György: Magyar gordonkások a 20. században, DLA disszertáció, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Molnár Jenő Antal, Pesti Hírlap 91.szám ( )

38 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között A századelő legjelentősebb hazai személyiségeinek akik úttörő szerepet vállaltak a régizene-játék újrafelfedezésében részletes bemutatása Árokháty Béla ( ) orgonaművész, zeneszerző, egyházi karnagy 91 A sárospataki és budapesti református teológián végezte teológiai tanulmányait, majd a Zeneakadémián Kodály Zoltán és Antalffy-Zsiross Dezső tanítványaként zeneszerzés és orgona tanszakon tanult ban a budapesti református egyház hitoktatója, egyházi karnagya és a teológiai akadémia zenetanára, ben pedig Edinburghban orgonista és egyházi karnagy volt. Hazatérése után a Bach-kórus, a Goudimel-énekkar, majd a saját alapítású Korál Kamara Társaság (kamarakórus és zenekar) vezetőjeként működött, és számos jelentős, nagyszabású oratorikus hangverseny előadása fűződött nevéhez 1922 és 1941 között. Érdemei vitathatatlanok az egyházi zene, valamint az orgonatervezés terén; tervei szerint 35 orgona épült Magyarországon. Brodszky 92 Ferenc ( ) gordonkaművész, viola da gamba-művész, zenetörténész, zenepedagógus 93 A Zeneakadémián 1928-ban szerzett művészi oklevelet tól kezdve évtizedeken át hangversenyezett, s koncertjein főként a régi zene korhű előadását szorgalmazta és 1936 között az Újpesti Konzervatórium és két magán-zeneiskola tanára volt, egyúttal a székesfehérvári, a szombathelyi és a győri zeneiskolában is tanított gordonkát, zongorát, zeneelméletet és zenetörténetet. A veszprémi zeneiskola igazgatójaként ( ), a budapesti Fodor Zeneiskola titkáraként ( ) és a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet egyik alapítója- és szervezőjeként ( ) is tevékenykedett és 1966 között zenetanárként működött Budapesten. 91 N. N.: Árokháty Béla. Magyar Életrajzi Lexikon (utolsó megtekintés: ). 92 Brodszky Ferenc nevével helyenként Lodzia Brodszky Ferencként is találkozhatunk. 93 N. N.: Brodszky Ferenc. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 1. köt

39 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Magyarországon elsők között kezdeményezte a korhű hangszerek alkalmazását. Az 1920-as és 1930-as években elsajátította a régi hangszereken (viola da gamba, csembaló, illetve lant és gitár) való játékot; historikus igényű estjeit, pódium- és rádióhangversenyek keretében tanára, Hammerschlag János csembalókíséretével Régi zene régi hangszereken címmel adta (1931-től). Szintén a harmincas években vásárolt egy saját csembalót a Neupert cégtől. Ezt a hangszert Brodszky halála után a Nemzeti Múzeum vásárolta meg, jelenleg is a múzeum hangszerraktárában őrzik. 94 Kutatóként régizene- és hangszertörténettel, valamint Veszprém és környéke reformkori zenetörténetével foglalkozott. Nagy feltűnést keltettek gitártörténeti írásai: elsőként tagadta ugyanis a gitárnak a lantból való egyenes származását. Csuka Béla ( ) gordonka- és viola da gamba-művész 95 A Zeneakadémián Schiffer Adolf, majd Popper Dávid tanítványaként végzett. Már 14 esztendős korától hangversenyezett mint szólista és kamaramuzsikus; többek közt ban Telmányi Emillel és Zsigmondy Gáborral a Berlini Magyar Trió tagjaként ben az Operaház zenekarának tagja, 1917-től 1944-ig pedig magángordonkása volt ig, majd 1957-ben a szegedi operaegyüttes zenekarának magángordonkásaként működött. Kiváló kamaramuzsikus volt, külföldön is számos koncerten szerepelt. Viola da gamba játékosként gyakran találkozhatunk nevével hazai szóló- és kamarakoncerteken, valamint oratóriumesteken. Amint azt az alábbi idézetben olvashatjuk, a viola da gambán kívül más, különleges régi hangszereken is játszott: Csuka Béla elismerésre méltó igyekezettel mélyed el a hangszer technikájába: nem csupán egyes húrokon játszik, mint a megrögzött gordonkások, hanem igyekszik valamennyi húrt érvényre juttatni. Hangversenyén először szólaltatta meg a baryton (viola di bordone) nevű érdekes hangszert. 96 Különleges, régi hangszereket tartalmazó hangszergyűjteménye (viola da gamba, pochette stb.) a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába került. 94 A hangszer létezésére és hollétére Prof. Rovátkay Lajos hívta fel a figyelmemet, aki e csembalóról a Magyar Zene folyóiratban Hammerschlag János címen ( évf. 2. szám, ) megjelent tanulmányában részletesen beszámol. A hangszert a múzeum tudományos munkatársa, Dr. Radnóti Klára szíves segítségével jó magam is megtekinthettem és kipróbálhattam. 95 N. N.: Csuka Béla. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 1. kötet Jemnitz Sándor, Népszava. ( )

40 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Hammerschlag János ( ) orgonaművész és zenetörténész 97 A cembalon életre kel az egyébként feltámaszthatatlanul halott passage. A passage a zongorán: végnélküli számtani sor. A cembalón: csengetyük beláthatatlan sokaságának szindús csilingelése. Mintha fürge tündérek szüntelen öntenék ki karcsú zsákokból a simára csiszolt aranygolyócskákat, mik hol halomra gyűlnek, hol széjjel folynak s ismét felsorakozva csillogóan gurulnak fel s alá. És közölök színes fénytöréssel ragyog ki a sok kisebb-nagyobb drágakő, a moráani, a cadence, a trilla, a coulé: az ornamensek. Tanuló éveinkből annyi bosszúság forrásai akármennyit bíbelődtünk is velük, akárhogyan beosztottuk őket, csak nem akartak fényleni, mindig is pecsétek, pacnik maradtak a tiszta rajzon. S ha netán kíváncsian megkérdeztük tanárainktól, hogy vajjon a nagy mesterek miért éktelenítették el remekműveiket ennyi otromba diszszel", alighanem azt a választ nyertük, hogy erre azért volt szükség, mert a régi, primitív hangszereken még nem lehetett egy hangot zengően kitartani". (Hát az orgonán? vagy az énekben?) Mellesleg: bizonyos, hogy lehet azért antik ornamenseket modern zongorán is szépen játszani csak épen véletlenül még eddig nem hallottam. Az eredeti cembalot hallva, érthetjük csak meg, hogyan ejthette rabul a 17. ik századot a billentyűs hangszereken nagyranőtt passage olyannyira, hogy az emberi gégét is megtanította a koloraturára. 98 A Zeneakadémiát Koessler János és Antalffy-Zsiross Dezső tanítványaként végezte el től zenekritikusként többek közt között a Pester Lloyd-nál működött től rövidebb megszakításokkal haláláig a Nemzeti Zenede tanáraként zeneszerzést, zenetörténetet és karéneket oktatott között az intézet igazgatója volt ban kamarazene-együttest szervezett, majd 1923-ban növendékeiből megalapította a Budapesti Motett és Madrigáltársulatot. Karvezetői munkájával amely során elsősorban régi mesterek műveinek előadásával tűnt újítónak megelőzte Kodály Zoltán és Bárdos Lajos énekkari mozgalmait is től a Zeneakadémia zenetudományi tanszakán tartott előadásokat A zenei előadásmód története címmel. Különleges, egyedi módszereket alkalmazó tanári, előadói munkássága révén számos tanítványában gyökereztette meg az igényes régizene játék és a historikus előadói szemlélet iránti igényt. Kora szokásaival ellentétes módon tanítása során megkövetelte a művek elméleti, szerkesztésbeli ismerete mellett az artikuláció, a hangsúlyos és hangsúlytalan hangok érzékeltetését még az orgonán is. 97 N. N.: Hammerschlag János. Magyar Életrajzi Lexikon, (utolsó megtekintés: ). 98 Hammerschlag János: A cembalo lelke. Crescendo. II. / (1928. április május)

41 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Prof. Rovátkay Lajos aki Hammerschlag-tanítvány volt visszaemlékezésében oly alapos és elmélyült Bach-ismerőnek tartja egykori tanárát, akihez hasonlíthatóval még évtizedekkel később sem találkozott. 99 Miként is írt Hammerschlag Bachról? A következő idézet alapján amely a Cembalo lelke című cikkhez hasonlóan a lelkesedését cizellált, költői stílusba foglaló Hammerschlag ismeretterjesztő nyelvezetébe enged betekintést következtethetünk tanári habitusára, egyéniségére is. A másik nagy fúga-opuszt, a Wohltemperiertes Klavier-t még egészen bearanyozza az ifjúság déli napsugara. Szépségének sokszerűsége learatatlan. Egyike ama kisszámú dokumentumoknak, amelyek az emberiség örök kincseinek tárából valók, amelyekben egy felsőbbséges szellem örök érvényű igazságot hirdetett a világról. És éppen ezért egyike ama nagy könyveknek, amelyeket akármelyik lapon ütünk is fel, vigasztaló, fölemelő, megtisztító malasztot merítünk belőlük. 100 Hammerschlag több alkalommal is játszott egy másik tanítványa, Brodszky Ferenc csembalóján, sőt néhány hangversenyen és rádiókoncerten Brodszky gambajátékát kísérve fel is lépett csembalistaként. Az itt olvasható kritika-részlet, amely az i hangversenyről szól, a Népszavában jelent meg: Régóta nem kaptunk kézhez oly élvezetes és egyben tanulságos műsort, mint szerdán a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében megtartott Régi hangszerek hangversenyé n. Kizárólag e hangszerek művelői, tizenhetedik és tizennyolcadik századbeli mesterek szerzeményei szerepeltek és műveik érdekes összeválogatásán meglátszott, hogy a műsort Hammerschlag János orgonaművész, e korszak muzsikájának alapos ismerője szemelte ki. Hammerschlag János a nürnbergi Neupert zongoragyár egyik legújabb típusú csembaló-modelljét mutatta be. A Neupert-csembaló nem oly kifejezetten hangversenytípus, mint a párisi Pleyel-cég nemrég hallott, nagyobb és hangzatosabb készítménye, viszont árnyalatosabbnak tűnik annál, és finomabb, sőt valószínűleg korhűbb hangszíneket is produkál. Inkább szobahangszer, mint ilyen azonban hívebben érezteti meg velünk fénykorának bensőséges Hausmusik -kultúráját, többet örökölt a kor magánjellegű zeneművelésének hagyományaiból, mint a nála világiasabb Pleyel-csembaló, amely inkább a megváltozott mai igényeknek óhajt megfelelni. [ ] Hammerschlag János mellett Lodzia Brodszky Ferenc a viola da gamba nevű hathúrú, csellószerű 99 Prof. Rovátkay Lajos: Hammerschlag János. Magyar Zene. 42. évf. 2. szám (2004) Hammerschlag János: Bach művészete. Nyugat. 19. szám (1925). 34

42 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között hangszert, e korszak gordonkáját szólaltatta meg, amelyet nemrég Csuka Béla mutatott be a Máté-passió előadásában. [ ] 101 Álljon itt Hammerschlag későbbi jeles tanítványai közül még két név a már említetteké mellett: Lehotka Gábor, Sebestyén János. Haraszti Emil ( ) zenetörténész 102 Tanulmányait Farkas Ödönnél és Geiger Albertnél végezte től egyetemi magántanár, középiskolai tanár, 1915-től a Nemzeti Zenede tanára, ben pedig igazgatója. Számos nagyszabású könyv, tanulmány szerzője, amelyek közül több a barokk zenével, régi hangszerekkel, valamint a századi magyar zenetörténettel foglalkozik. Aktív szervezője, szerkesztője és gyakran közreműködője volt a különböző zenetörténeti hangversenyeknek, amelyeket elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaként rendezett. A múzeumi Zenei Gyűjtemény létrehozásának (amelyből később zenei könyvtár, valamint hangszergyűjtemény lett) kezdeményezője, és Lajtha László elődje a gyűjtemény élén. 103 Mindezekért a korai magyar historikus szellemiség egyik meghatározó személyiségének tarthatjuk től Párizsban élt, de a hazai zenei és tudományos élettel való kapcsolatát mindvégig megőrizte. 101 Jemnitz Sándor, Népszava. ( ). A cikkben Brodszky saját tulajdonú Neupert csembalójáról van szó, amely valóban némileg szolidabban modernizált, mint az 1912 utáni Pleyel csembalók. Spányi Miklós kutatása és szíves közlése alapján feltételezhető, hogy a Neupert cég mérnökei a század eleji, korai Pleyel csembalókat másolták le, s ezek alapján készítették el a Bach-modell előtt megjelenő hangszereiket, amelyek vastag, nehéz rezonánsukkal, a sok beépített fémmel, a láb-pedálokkal, s egész megjelenésükkel, hangjukkal bizony eléggé távol álltak a historikus hangszerektől. 102 N. N.: Haraszti Emil. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 2. kötet Gábry György: A Magyar Nemzeti Múzeum Zenei Gyűjteményének kialakulása. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve. (1971) , (utolsó megtekintés: ). 35

43 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Jemnitz Sándor ( ) zeneszerző, esztéta, zenekritikus 104 Koessler János zeneszerzés növendéke volt a Zeneakadémián, majd Németországban tanult Max Reger és Arthur Nikisch (zeneszerzés, karmesterség), valamint Hans Sitt (hegedű) és Karl Straube (orgona) tanítványaként. Későbbi régizenei elkötelezettségét valószínűleg a Hans Sittnél (aki korábban a Lipcsei Bach Egyesület vezetője és a Peters Zeneműkiadó régizenei kiadványainak közreadója volt) és a Karl Straubénél (a Tamás-templom orgonistájánál, majd karnagyánál, az 1908 körüli Bach-kultusz egyik vezető egyéniségénél) folytatott tanulmányainak köszönhette. Jemnitz kezdetben operatársulatoknál dolgozott korrepetitorként és karmesterként, majd Arnold Schönbergnél részesült zeneszerzői képzésben Berlinben között. Magyarországra való visszatérése után több lapnak is dolgozott (Független Szemle, Magyar Írás, Pesti Napló, Az Újság, Világ, Pester Lloyd stb.), de külföldi újságokban is megjelentek zenei írásai től 1950-ig a Népszava zenekritikusa volt. Számos ismeretterjesztő előadást tartott elsősorban munkáskörök számára és munkáskoncertek, munkás dalszövetségek szervezésével, vezetésével is foglalkozott től az Állami Zenegimnázium és Konzervatórium ének tanszakán tanított, valamint az Országos Filharmónia műsorfüzeteibe készített ismeretterjesztő írásokat. Zeneműveivel több külföldi pályadíjat is nyert. Zenekritikusként, esztétaként a két háború közti időszak Tóth Aladár mellett legjelentősebb alakja volt. Kritikáiban, írásaiban számtalan alkalommal nyilvánította ki a régizenei előadásokkal kapcsolatos akkoriban úttörő, ma viszont korszerűnek tűnő véleményét (barokk éneklés, billentyűs előadásmód, régi hangszerek használata stb.). A csembalójátékról is több alkalommal tett megjegyzést; első ilyen jelentős írása a Hammerschlag János által vezényelt februári 105 hangversenyről írt recenziója, amelyen a Budapesti Motett és Madrigal Társulat mellett Bálint Alice játszott zongorán barokk műveket: Ezeknél természetesen hiányzott az a hangszer, amelyre eredetileg íródtak: a csembaló. S minél jobb volt a mű, annál inkább hiányzott ez a hangszer. 104 N. N.: Jemnitz Sándor. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 2. kötet valamint Németh Zsombor: Jemnitz Sándor és a régizene. Az Évfordulók nyomában című zenetudományi konferencián, december 5-én, Budapesten elhangzott előadás szerkesztett változata, (utolsó megtekintés: ). 105 Ennek a hangversenynek nincsen dokumentációja a Koncertadatbázisban, és máshol sem sikerült rábukkannom. A koncertről készült kritika dátumának ( ) alapján feltételezhető, hogy azt két nappal korábban, azaz én tartották meg. 36

44 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Zeneművészeti Főiskolánk kötelessége volna, hogy ismeretterjesztő történelmi előadások számára ily csembalót beszerezzen s ezt az igényjogosultak rendelkezésére bocsássa! 106 Később Jemnitz a régi művek előadásánál a csembaló kizárólagos használatának szükségességére hívta fel a figyelmet, sőt talán elsőként tőle hallhattuk kinyilvánítva az igényt, amely csak sokkal később válhatott valóra már 1920-as évek végén a hivatalos csembalóoktatás bevezetésének hiányára hívta fel a figyelmet. 107 Nem sokkal később Wanda Landowska párizsi csembaló-mesterkurzusának felhívását tette közzé, 108 valamint megjelentek cikkei különböző, Budapesten elhangzott régihangszeres előadásokkal kapcsolatban is. Az április 8-i, Brodszky Ferenc és Hammerschlag János által adott Régi hangszerek hangversenyé -ről készült beszámolójában Jemnitz részletesen írt a Brodszky-féle csembalóról, 109 ugyanakkor érdekes fejtegetésbe kezdett a csembalójáték technikájával kapcsolatosan: Rendkívül érdekes következtetésekre jutunk, ha a csembaló kezelésmódját a zongoráéval összehasonlítjuk. Amíg a zongorajátéknál a lehető legnagyobb és legcéltudatosabb izomerőkifejtés vált szükségessé, addig a csembalónál épp a tulságos erőkifejtés gátolása, elnyomása mutatkozott ajánlatosnak. A zongora a súlytechnikát, a csembaló ennek ellentétét követelte meg: rögzítette, merevítette a kar-, kéz- és ujjizmokat, hogy tulságos energiát ne fejthessenek ki és ezzel áttörjék a hangszer természetes erőviszonyainak határait Jemnitz Sándor, Népszava ( ). E sorok azt igazolják, hogy ekkor a Zeneakadémia nem rendelkezett csembalóval. Hogy más, a Zeneakadémián rendezett régizenei hangversenyeken milyen csembalót használhattak, nem tudjuk. Valószínűleg magántulajdonban lévő hangszert kölcsönöztek ki ezekre az eseményekre. 107 Jemnitz Sándor, Népszava ( ). 108 A cikket a Wanda Landowskáról szóló bekezdésben közöltem. 109 A cikk egy másik részletét a Hammerschlag Jánosról szóló szakaszban idézem. 110 Jemnitz Sándor: Régi hangszerek hangversenye. Népszava ( ). 37

45 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Kecskemétiné Láng Erzsébet ( ) 111 csembalóművész Láng Erzsébet az első ismert magyar előadó, aki hivatalos csembalista képzésben részesült a budapesti Zeneakadémián Bartók Béla zongora-tanítványaként végzett 1911-ben. követni: Tanulmányait érdemes a Zeneakadémiai Évkönyvekben található adatokból nyomon Az es tanévben az akadémiai I. évfolyamos zongora osztályba (tanára: Bartók Béla), 112 az es tanévben az akadémiai III. évfolyamos zongora osztályba (tanára: Bartók Béla), 113 az es tanévben az akadémiai IV. évfolyamos zongora osztályba (tanára: Bartók Béla), valamint az I. évfolyamos zongora tanárképző osztályba (tanára: Chován Kálmán) és II. évfolyamos zeneszerző osztályba (tanára: Herzfeld Viktor) járt, 114 ahol az Évkönyv szerint Lajtha László csoporttársa volt. Az es tanévben a II. évfolyamos zongora tanárképzőben (tanára: Chován Kálmán), és a III. évfolyamos zeneszerző osztályban (tanára: Herzfeld Viktor) tanult. 115 Zeneakadémiai éveit illetően egy zongorahangversenyen való szerepléséről találunk bejegyzést, amely szerint án, a 2. házi hangversenyen L. van Beethoven: Eszdúr szonátájának I. tételét játszotta (Op. 81) Láng Erzsi, (tanára: Bartók Béla). 116 Majd még egy zongora vizsgálati hangversenyé -ről tudósít az Évkönyv, ez én volt a Zeneakadémia Nagytermében, ezen J. Brahms E-dúr Intermezzo-ját és g-moll Capriccio-ját játszotta. 117 Zongoratanári oklevelét az 1911/1912-es tanévben kapta. 118 Később Berlinben, Alice Ehlersnél tanult csembalózni ban Berlinben férjhez ment Kecskeméti Pál újságíróhoz, akivel hamarosan Párizsba, majd 1942-ben az USA-ba 111 N. N.: Magyar Életrajzi Lexikon, (utolsó megtekintés: ). 112 A Zeneakadémia Évkönyve az 1908/1909-es tanévről A Zeneakadémia Évkönyve az 1909/1910-es tanévről Az évkönyvből nem derül ki, hogy Láng Erzsébet osztályt ugrott vagy az előző tanévben két osztályt végzett-e el. 114 A Zeneakadémia Évkönyve az 1910/1911-es tanévről A Zeneakadémia Évkönyve az 1911/1912-es tanévről A Zeneakadémia Évkönyve az 1909/1910-es tanévről A Zeneakadémia Évkönyve az 1910/1911-es tanévről A Zeneakadémia Évkönyve az 1911/1912-es tanévről Berlini tanulmányaival kapcsolatban nem állnak rendelkezésünkre dokumentumok. 38

46 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között költözött. Ott valószínűleg már nem folytatott zenei tevékenységet, vagyis sem csembalistaként, sem zongoristaként nem szerepelt, illetve zenetanárként sem működött. 120 New Yorkban Bartók Béla szoros baráti köréhez tartozott (Bartókéknak például ő segített lakást szerezni), s ez a közeli, baráti, tanítványi viszony egészen Bartók haláláig tartott. 121 Erről a kapcsolatról ejtett szót Bartókné Pásztory Ditta egy interjú során, amelyet Somfai László készített vele: Mit jelentettek a barátok ebben a Bartók számára elég idegen környezetben? Örömet szerzett férjemnek Szigeti Józseffel és Reiner Frigyessel együtt lenni. Kecskeméti Pál és felesége, Láng Erzsébet csembalóművész jelentős szerepet vállaltak. Egy házban laktunk és közel kerültünk egymáshoz. A fölmerülő problémákról beszélgettünk, bármikor együtt lehettünk. Férjem zongoraórákat adott Láng Erzsébetnek. Nagyon értékelte őt. 122 Láng Erzsébet úttörőként a hazai koncertéletben 123 több szóló- és kamarahangversenyt adott csembalón, valamint csembaló-versenyművek szólistájaként is fellépett 1931 és 1937 között. 124 Ezeken a hangversenyeken minden bizonnyal saját Pleyelféle csembalóját használta, amelyet jóval külföldre települése után csak 1946-ban tudott Amerikába szállíttatni, 125 és amelynek későbbi sorsáról keveset tudunk. 126 Láng Erzsébet további itthoni szerepléseiről nincsenek dokumentumaink, kivéve arról, amelyről az alábbiakban a Fodor Zeneiskola Évkönyvében olvashatunk az Önképzőkör működését leíró résznél: 120 A művésznő amerikai éveiről Ferge Zsuzsa szociológus professzor asszonytól kaptam információt, akit rokoni szálak Láng Erzsébet férje, Kecskeméti Pál Ferge Zsuzsa nagybátyja volt fűztek Láng Erzsébethez. 121 Ezt támasztják alá Kecskemétiné Láng Erzsébet kiadatlan visszaemlékezései, amelyeket levelek formájában írt Aczél Gézánénak (1946), Szabolcsi Bencének (1950) és Szűcs Istvánnak (1956). Ezekbe a Bartók Archívumban találhatók dokumentumba Vikárius László szíves segítségével nyerhettem betekintést. 122 A tanulmány eredeti formája a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumában Somfai László 75. születésnapjára készült belső kiadványban olvasható. 123 Ne feledjük, a korábbi, csembalistaként fellépő hazai előadók (pl. Varró-Pikker Margit, Kovács Sándor) egyegy mű előadásának erejéig ültek csembalóhoz; teljes estét betöltő csembalóhangversenyeket nem adtak. 124 Láng Erzsébet csembalóhangversenyeiről részletesen a Hangversenyek című alfejezetben írok. 125 Megemlítve Barna Péter: Bartók és a csembaló Egy különös találkozás története. Szemináriumi záródolgozat, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, (Kézirat). 16. valamint Sebestyén János: A magyarországi csembalózás rövid története, (utolsó megtekintés: ). 126 Barna Péter szíves tájékoztatásából megtudtam, hogy Láng Erzsébet csembalója a 7 pedálos, nagy Pleyel csembaló a világháborút egy Tűzoltó utcai raktárban vészelte át még Amerikába szállítása előtt. Majd egy ideig Láng Erzsébeték lakásában volt New Yorkban, de használaton kívül. Később a hangszer Bretán Judit akkor már szintén Amerikában élő színésznőhöz került, és ő tárolta MacLean nevű településen található házában. A csembalót sajnos elhanyagolt állapotban tartották, s Bretán Judit 2017-ben bekövetkezett halála után egy alapítvány tulajdonába került. További sorsáról nincsen információnk. 39

47 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig A harmadik ülés január hó 25-én a következő tárgysorozattal folyt le: 1) Kálmán György tanár a Pleyel csembalót ismertette ) Láng Erzsébet zongoraművésznő Bach műveket játszott zongorán és csembalón. 3) Klein László elolvasást tartott Bach jelentőségéről 4) Reismann Anna, Neufeld Andor és Urai Vilmos előadták Bach Kettős versenyművét. 5) Klein Erzsébet a Bach-muzsika nevelő hatásáról beszélt. 6) Irsai Vera és Rumi Ágnes négykezes átiratban előadták Bach Orgona- Passacaglia-ját. 128 Kósa György ( ) zeneszerző, zongoraművész től Székely Arnoldnál tanult a Zeneakadémia előkészítő tagozatán, majd néhány évig Bartók Bélához járt. Zongoraművészi oklevelét már Dohnányi Ernő, a zeneszerzőit pedig Herzfeld Viktor tanítványaként szerezte meg től a Magyar Királyi Operaház korrepetitoraként dolgozott. Az I. világháború után Vecsey Ferenc hegedűművésszel dél-európai hangversenykörútra indult, majd ben Tripoliszban színházi karmesterként működött. Hazaérkezése után létrehozta a Modern Magyar Muzsikusok Társaságát. Külföldön és itthon is sikeresen működött zeneszerzőként, de emellett rendszeresen koncertezett zongoristaként, s különösen gyakran lépett fel J. S. Bach és korábbi komponisták műveiből összeállított programokkal. Continuo játékosként is találkozhatunk nevével án például J. S. Bach Máté-passiójának előadásán lépett fel csembalistaként a Budapesti Ének- és Zenekaregylet hangversenyén a Zeneakadémián, Lichtenberg Emil vezénylete mellett ben nevezték ki a Zeneművészeti Főiskola tanárává, ahol 1962-ig tanított. Nyugdíjba vonulása után még éveken át adott hangversenyeket (1955-ben és 1966-ban az Országos Filharmónia Kamaratermében végigjátszotta Bach Wohltemperiertes Clavier-jának mind a 48 darabját). 127 A Pleyel csembaló ismertetése programpontból arra következtethetünk, hogy Láng Erzsébet saját Pleyel csembalóját vitte magával erre az alkalomra is (úgy, mint a nyilvános koncertjeire is). Az is kiderül, hogy ekkor már Láng Erzsébet tulajdonában volt ez a hangszer (amelynek vásárlási dátumát nem tudjuk). 128 Fodor Ernő Zeneiskola Évkönyve. 28. évkönyv, az ik iskolai évből N. N.: Kósa György. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 2. kötet

48 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Kovács Sándor dr. ( ) zongoraművész, zenepedagógus, zenetörténész 130 Amit brilláns tételnek neveznek, Scarlattival születik meg, s még ugyancsak őnála oly fejlettségi fokra ér el, hogy bátran azt lehet mondani: nincs a modern zongoratechnikának része, mely csirájában nem lett volna feltalálható Scarlattinál. És ez annál csodálatosabb, mert a hangszer, melyen játszott, a clavicembalo, lényegesen különbözött a mai zongorától; a hang tömegével ép oly kevéssé volt képes hatni, mint a hangerősség fokozatos változtatásával: de éppen ezért a gondolat kristálytiszta beállítására, világos megszerkesztésére, érzelmesség helyett szellemes fordulatokra utalt. Csak dynamikai végleteket tudott produkálni, fényt és sötétet, félhomályt nem, ezért csábított ugyanannak a gondolatnak kétszeri beállítására: egyszer erősen, egyszer gyengén, vagy megfordítva. Hangja gyorsan elhalt s ezért gyors tempókat diktált; ennek másik ellenszerét, t. i. a hosszú értékeknek ékítésekkel való kitöltését Scarlatti alig alkalmazza, ezzel is tanusítva, mennyivel modernebbül gondolkozik francia kortársainál. 131 Az iménti idézet Kovács Sándor Scarlatti című, a Társadalomtudományi Társaság Szabad Iskoláján 1912-ben tartott előadásának írott változatából való, s azt bizonyítja, hogy szerzője egészen közelről ismerte a csembalót. Kovács, aki hangszeres játékosként és elméleti kutatóként is a 20. század kezdetének egyik legmeghatározóbb személyisége volt, Lichtenberghez hasonlóan zongoraművészi és zeneszerzői diplomáit Szendy Árpádnál és Koessler Jánosnál szerezte meg a Zeneakadémián, míg bölcsészdoktori disszertációját Magyarországon elsőként zenetörténetből írta től 1918-ban bekövetkezett tragikus haláláig a Fodor Zeneiskola tanára volt. 132 Már tanári pályafutása során is számos alkalommal bizonyította a régizene és a régi hangszerek iránti elkötelezettségét előadások, házikoncertek és egyéb, különleges ismeretterjesztő alkalmak szervezésével. Erről tanúskodik a Fodor Zeneiskola következő beszámolója is: Ekkor kezdi meg tanári működését dr. Kovács Sándor és azonnal nagy feltűnést keltő dolgot művel: a zenetörténeti osztályát elviszi a Nemzeti Múzeumba, hogy 130 N. N.: Kovács Sándor. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 2. kötet Molnár Antal (szerk.): Kovács Sándor Dr. hátrahagyott zenei írásai. (Budapest: Rózsavölgyi, 1926) valamint Balassa Péter (közr.): Kovács Sándor válogatott zenei írásai. (Budapest: Zeneműkiadó, 1976) N. N.: Kovács Sándor. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 2. kötet

49 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig a régi hangszerek kiállítását megnézzék. E mellett jeles muzsikusokat felkérve az ókor és középkor zenéjéből élő bemutatót tart az osztálynak. 133 Írásban is fennmaradt zenetörténeti, zeneesztétikai, zenepedagógiai művein kívül jelentősek régizenei témájú történeti előadásai és kottakiadásai. 134 Komponált is, és nagy figyelmet fordított a kortárs zenére. A Fodor Ernő Zeneiskola Évkönyvéből műveiről és kiadásairól is kapunk információt: Kovács Sándor dr. két zongorakompozíciója: Bourrée, Toccata, megjelent Párizsban Demets kiadásában. Kiadott hat, eddig ismeretlen kompozíciót régi mesterektől. (Scarlatti, Fanrnaby, ismeretlen szerző), E. Demets, Paris. Sajtó alá rendezte Rameau két szüittjét és Scarlatti egyik szonatináját. Ezek a kották Rózsavölgyi és Társa kiadásában jelentek meg. 135 Igen komoly francia kapcsolatokat ápolt, az Új Magyar Zene Egyesület titkáraként például az ő nevéhez fűződik az 1910-ben Párizsban megrendezett Festival Hongrois, amelyen Bartók zongoraestet adott március 12-én. 136 Bartókkal történő levelezéséből 137 azt is megtudhatjuk, hogy több francia zenetudós akik nem mellesleg Wanda Landowska pályakezdését is segítették, többek közt Henry Expert, Pierre Aubry, Jules Écorcheville, Émile Vuillermoz tartozott az ismeretségi körébe. A tanítás és kutatás mellett gyakran szerepelt aktív koncertező művészként elsősorban barokk művekből összeállított műsorokkal zongoristaként és csembalistaként 138 is. Korabeli feljegyzések, 139 kritikák, műsorlapok szerint Kovács több ízben is fellépett Lichtenberg Emil oratóriumestjein a csembaló continuo szólamának előadójaként. Saját zenetörténeti előadásait is gyakorta illusztrálta csembalójátékával. 133 Barth Márta, Ispánki Ferenc (szerk.): Az Iskola 100 évének története. A Fodor Zeneiskola ( ). In: 100 éves a Tóth Aladár Zeneiskola / /. A Fodor Zeneiskolától a Tóth Aladár Zeneiskoláig. Jubileumi emlékkönyv. (Budapest: Tóth Aladár Zeneiskola, 2003) Régi mesterek könnyű zongoradarabjai Rameau, Scarlatti, Bach művekből valamint Válogatott könnyű előadási darabok (Budapest: Rózsavölgyi, 1910), illetve Collection Sándor Kovács Scarlatti, Farnaby, Anon. (Paris: Demets, 1911). 135 A Fodor Ernő Zeneiskola Évkönyve az es tanévről N. N.: Bartók. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 1. kötet Demény János (szerk.): Bartók Béla levelei. (Budapest: Zeneműkiadó, 1976) Nr , ; összesen 7 idevonatkozó levél. 138 Kovács Sándor esetleges csembalótanulmányairól nem áll rendelkezésünkre dokumentum. Valószínűleg nem részesült csembaló-képzésben, bár az nem kizárt, hogy akár Wanda Landowskától vett csembalóórákat, vagy részt vett valamilyen kurzuson. 139 Molnár Antal (szerk.): Kovács Sándor Dr. hátrahagyott zenei írásai. (Budapest: Rózsavölgyi, 1926) valamint Balassa Péter (közr.): Kovács Sándor válogatott zenei írásai. (Budapest: Zeneműkiadó, 1976)

50 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Sajnos, e rendkívüli pálya korán megszakadt Kovács váratlanul bekövetkezett halálával. Élete tragikusan ért véget. Számos sikertelenség, a teljesség elérhetetlensége az elméletben, az előadóművészetben és a magánéletében, közvetlenül pedig idegbénulása, melynek következtében nem tudott zongorázni 1918 februárjának végén [28.] öngyilkosságba kergették. 140 Különleges, sugárzó egyéniségű muzsikus, szenvedélyes pedagógus és kivételesen szuggesztív előadó lehetett, akinek fájdalmasan korai távozásával sokat vesztett a magyar zenei élet. Kovács Sándor Lichtenberg Emilhez és Hammerschlag Jánoshoz hasonlóan az egyik legkorábbi historikus szemléletű hazai előadóművész volt, ezt tanúsítja például Csáth Géza már idézett cikke is, 141 amelyben az éles szemű kritikus a beszédszerűség, az értelmezés és egyszerűség mellett a régi szerzők maihoz hasonlatos érzelmeinek kihangsúlyozását emeli ki Kovács zongorajátékában. A korabeli dokumentumok, valamint fennmaradt írásai nyomán is azt kell gondolnunk, hogy Kovács Sándor rendelkezhetett saját csembalóval. Sajnos, erről a valószínűsíthető hangszerről egyáltalán nem állnak rendelkezésünkre adatok, ugyanakkor Kovács francia kapcsolatai, valamint Wanda Landowskával való nyilvánvaló találkozásai alapot adnak e feltételezésünkhöz. 140 Részlet Balassa Péter 1976-os válogatás-kötethez írott előszavából Csáth Géza: Hangversenyek. Világ ( ). 15., későbbi megjelenés Csáth Géza: Éjszakai esztetizálás. Demény János (szerk.), (Budapest: Zeneműkiadó, 1971)

51 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Kresz Géza ( ) hegedűművész 142 Budapesten Gobbi Alajosnál és Hubay Jenőnél tanult, majd Prágában Otakar Ševčik-nél és 1905 között Brüsszelben Eugène Ysaÿe, Párizsban pedig Albert Lavignac tanítványa volt ban adta első önálló hangversenyét Bécsben, majd 1907 nyarán az Ostende-i zenekar szólistájaként és hangversenymestereként, ban a bécsi Tonkünstler Orchester első koncertmestereként működött. Tanított még Bukarestben, Berlinben és Torontóban is től 1947-ig a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára, között a Nemzeti Zenede főigazgatója volt, s az ő nevéhez fűződik az iskola Zenei Gimnáziummá való átalakítása től ismét Torontóban élt, ahol 1956-ban bekövetkezett betegségéig koncertezett. Korának jeles hegedűművészeként és kamaramuzsikusaként, valamint fontos tanáregyéniségként jelentős szerepet vállalt a régi zene és egyúttal a kortárs zene népszerűsítésében. Az általa létrehozott kamarazenekarral gyakorta adtak elő Magyarországon addig ismeretlen, illetve ritkán játszott barokk műveket, s az ő nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermi hangversenyéletének újraindítása az 1940-es évektől. 143 Lajtha László ( ) zeneszerző, zongoraművész, zenetörténész 144 Zongoristaként kezdetben valószínűleg magánúton Szendy Árpádnál tanult, a Zeneakadémián pedig egy ideig Bartók Béla tanítványa volt. Zeneszerzői diplomáját Herzfeld Viktor növendékeként kapta meg 1913-ban, majd 1918-ban állam- és jogtudományi doktorátust is szerzett ben Lipcsében a Tamás-templom Bach-előadásait hallgatta, Genfben pedig a Liszt-tanítvány Bernhard Stavenhagennél tanult zongorázni. Az I. világháború kitöréséig évente 6 hónapot töltött Párizsban, ahol Vincent d Indy (aki a Schola Cantorum egyik alapítója volt) tanítványaként bekerülhetett a párizsi zenei életbe, s így a francia hatás egész 142 N. N.: Kresz Géza. Magyar Életrajzi Lexikon, (utolsó megtekintés: ). 143 Gábry György: A Magyar Nemzeti Múzeum Zenei Gyűjteményének kialakulása. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve (1971). 244, (utolsó megtekintés: ). 144 N. N.: Lajtha László. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 2. kötet. 379 valamint Breuer János: Fejezetek Lajtha Lászlóról. (Budapest: Editio Musica, 1992). 57, 52 54, és Solymosi Tari Emőke: Lajtha László, a nemzeti és nemzetközi mester. (utolsó megtekintés: ). 44

52 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között életének meghatározó irányvonala lett. Itt folytatott először elmélyült régizenei tanulmányokat elsősorban a Schola Cantorum jóvoltából, és ekkor szilárdult meg vonzalma is a régi korok zenéje iránt. A háborúban betöltött frontszolgálatai miatt le kellett mondania zongoraművészi karrierjéről, de zeneszerzői ambíciói amúgy is erősebbnek bizonyultak az előadóművészénél tól a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett a népzenei osztályon, 1922-től Haraszti Emil utódjaként a múzeum hangszergyűjteményét vezette, től pedig a Nemzeti Zenede tanára, majd a II. világháborút követően igazgatója is volt után a Rádió zeneigazgatójaként is működött. Népzenegyűjtői tevékenysége amelyet Erdélyi Zsuzsannával és Tóth Margittal éveken át tartó országjárásai során folytatott, s számos munkájában meg is örökített szintén kiemelkedő. Zeneszerzői munkásságát holott azt külföldön mindig is nagy becsben tartották itthon hosszú ideig nem méltányolták. A régi zene iránti elkötelezettségét sokoldalú pályája során számos alkalommal bizonyította. Elsőként a Nemzeti Múzeumban, ahol a régi hangszerekből még 1922-ben az első magyarországi historikus hangszerkiállítást megalkotva kiállítást szervezett, s a későbbiekben is minden fórumon e gyűjtemény bővítését és közkinccsé tételét szorgalmazta, sőt több publikációjában is foglalkozott historikus hangszerekkel. A Nemzeti Zenedében való működése alatt aktívan részt vett a Hammerschlag Jánossal közösen rendezett Zenetörténeti hangversenyek sorozatának létrehozásában, amelyeken főleg Bach előtti, addig ismeretlen, vagy ritkán játszott zeneszerzők műveit mutatták be. Kamarazene tanárként is fontosnak tartotta e korszakok zenéjének rendszeres oktatását és nyilvános előadását, jelentősen bővítve ezzel az akkoriban megszokott repertoárt. A Hammerschlag János által alapított Budapesti Motett és Madrigáltársulat ( ) ügyvezető igazgatójaként gyakran vezényelte is e kórust, de az ig működő, és elsősorban Bach-kantátákat, zsoltárokat és más egyházi műveket előadó Goudimel-kórust is számos fellépésen dirigálta. 145 Gábry György: A Magyar Nemzeti Múzeum Zenei Gyűjteményének kialakulása. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve. (1971). 243, valamint (utolsó megtekintés: ). Érdemes ehelyütt megjegyezni, hogy Gábry Görgy, aki maga Lajtha utóda volt a múzeum Zenei Gyűjteményének, illetve Hangszergyűjteményének élén, Lajtha nevét éppen csak érintőlegesen tünteti fel a gyűjtemény történetében, ezzel is szimbolizálva Lajtha mindenkori hazai mellőzöttségét. 45

53 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Rádiós vezetőként műsorszerkesztési szempontból mindenre nyitott és elsősorban értékeket felvonultató szemléletmódja miatt változtatott a korábbi és az elvárt műsorpolitikán is. A legemlékezetesebb, nevéhez fűződő régizenei rádiós hangverseny: Purcell emlékkoncert november 21-én, amelyen Brodszky Ferenc viola da gambázott és Hammerschlag János csembalózott. Lichtenberg Emil ( ) karmester 146 Ki törődik nálunk a nemes és nagyszerű vokálzenével, az oratórium fölségesen barokk művészetével? Ki akar itt a tömegnevelés súlyos és hálátlan munkájára vállalkozni? Azaz, hogy most már van embere mindennek, ez a csendes és nagyakaratú muzsikus, aki pár éve dolgozik azon, hogy megteremtsen Budapesten valamit, ami minden jobb német és francia városban magától értetődően van és dolgozik: oratórium-együttest. 147 olvashatjuk Lányi Viktor tollából, a Máté-passió január 13-i előadását 148 méltató cikkében. E passió-tolmácsolás már nem az első a Lichtenberg Emil által betanított és színre vitt számos nagyszabású oratórium-előadás sorában. Amint a korszak koncertadatbázisában is látható, az 1911-től egyre gyarapodó, nagyszámú előadót foglalkoztató oratorikus estek hamarosan rendszeresekké váltak, s legtöbbjük műsorlapján Lichtenberg Emil nevét olvashatjuk karmesterként, vagy ritkábban kórusvezetőként. Nemcsak a régi, nagy vokális művek, hanem egyéb zenekari, kamarazenei koncertek (barokk, barokk előtti, valamint romantikus és kortárs darabok) előadása is fűződik nevéhez, amelyeken gyakran egy-egy műfajt (például a Zongoraverseny fejlődése 149 című, 1920 és 1936 között megrendezett, 9 részből álló sorozat keretében, amelyeken Bachtól Dohnányiig versenyműveket), vagy korszakot (pl. a Collegium Musicum estek) 150 mutattak be, nemritkán zenetörténeti magyarázatokkal illusztrálva. A zeneművek megértésének ugyanis, 146 Szabolcsi Bence Tóth Aladár (szerk.): Zenei lexikon. Átdolgozott új kiadás. II. (Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1965). 450, valamint a Magyar Életrajzi Lexikon adatai: (utolsó megtekintés: ). 147 Lányi Viktor: A Máté-passió előadása. Nyugat. VI / 2. ( ) In: Breuer János (szerk.): Zenei írások a Nyugatban. (Budapest: Zeneműkiadó, 1978) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ 3776, ID_2453, ID_2492, ID_2550, ID_10271, ID_3734, ID_2637, ID_651, ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_6423, ID_371, ID_382, ID_

54 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között az ő szavai szerint igazi élmények útján kell történnie, mert a zeneirodalomban csak az él, ami az emberek lelkét valóban megragadja. 151 Lichtenberg Emil a Zeneakadémiát Szendy Árpád zongora szakos és Koessler János zeneszerző szakos tanítványaként végezte el, majd 1902-től az Operaház korrepetitora és között karmestere volt. Korábban már ahogy Németh Zsombor Lichtenberg Emil és együttesei című tanulmányában 152 említi Lichtenberg 1900 és 1901 között Berlinben, a Stadttheaterben operát, operettet és alkalmi műveket dirigált. Valószínűleg németországi tartózkodásai, az ottani hangversenyélményei ösztönözték arra, hogy itthon 1908-ban megalapítsa a műkedvelőkből álló Magyar Nők Karegyesületét, majd a Budapesti Karénekegyesületet (férfikar) és a Budapesti Ének- és Zenekaregyesületet (amely jan. 1-ével szűnt meg, illetve olvadt be a Budapesti Kórusba) abból a célból, hogy oratóriumelőadásokat hozzon létre Magyarországon. 153 Mivel a századfordulón az Operaház együttesén kívül nem működött hivatásos kórus, s a nem hivatásos dalárdák, zenei egyesületek pedig nem voltak alkalmasak ilyen magas művészi szintű előadásokra, ezért nyugati mintára, amatőrökből alapította meg kórusait, majd ezeket szintén műkedvelő zenekarral egészítette ki néhány professzionális muzsikus közreműködésével. Lichtenberg Emil hatalmas érdeme J. S. Bach kantátáinak, passióinak, versenyműveinek, Händel számos oratóriumának, Schütz és Monteverdi, valamint más barokk mesterek műveinek magyarországi bemutatása és műsoron tartása. (Ugyanekkor további, ritkaságszámba menő romantikus kompozíciók mint Schumann, Schubert, Bruckner, Verdi, Brahms, vagy Mahler darabjainak rendszeres előadása, sőt néhány Bartók- és Kodály-darab megszólaltatása is.) 151 Fischer Péter: Emlékezés Lichtenberg Emilre. Országos Filharmónia Műsorfüzete. 33. szám. (1957) Németh Zsombor: Lichtenberg Emil és együttesei. Magyar Zene, LII. évfolyam, 4. szám (2014. november) A Lichtenberg által létrehozott Budapesti Ének- és Zenekaregyesület alapításának időpontjáról a különböző források eltérő dátumokat közölnek. Ezért e helyütt valamennyit bemutatom: Budapest Főváros Levéltára adatai szerint: 1907 az alakulás és 1920 a bejegyzés éve; VUSSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIiNEQl9fRUdZRVNVTEVUSSJ9 (utolsó megtekintés: ), Németh Zsombor Lichtenberg Emil és együttesei című, már említett tanulmányában: 1919 az alakulás éve, Tóth Aladár A Budapesti Ének- és Zenekar egyesület jubileuma című cikkében az egyesület húszéves jubileumáról ír, vagyis ezek szerint 1908-ban alakult az együttes. Forrás: Zenei Szemle, XII. évfolyam, V VII. szám (1928. június augusztus) , A Magyar Életrajzi Lexikon ( (utolsó megtekintés: ) és az N. N.: Lichtenberg Emil. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 2. kötet szerint 1919-ben alakult meg az együttes, A Magyar Hírlap január 22-én keltezett kritikája harminc éves jubileumról szól, ez is az 1907-es alakulást támasztja alá, Az MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_5683 adatai pedig ös bemutatkozó koncertről tanúskodnak (utolsó megtekintés: ). 47

55 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Tóth Aladár sorai amelyeket a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület jubileumi koncertje alkalmából írt hitelesen, meggyőző erővel és lényegre törően festik le Lichtenberg és együtteseinek jelentőségét: Az oratórium-kultúra magyar elöharcosának valóságos polihisztornak kellett lennie. A művészi tehetségnek, hogy célt érhessen, itt párosulnia kellett kiváló szervező erővel, pompás financiális érzékkel, fáradságot nem ismerő munkabírással és mindenekelőtt azzal a gyújtó, őszinte lelkesedéssel, mely azonnal meggyőzi az embereket, hogy az az ügy, melyért így lehet lelkesedni, valóban megérdemli a legmesszebbmenő pártolást. A magyar oratórium-kultúra ezt a sokoldalú tehetségekkel megáldott vezérférfiút, ezt a komplett embert és lelkes művészt Lichtenberg Emilben, a Budapesti Ének- és Zenekar-Egyesület igazgató-karmesterében találta meg.[ ] Amit ez az egyesület cselekedett, azt mindig a legnagyobb művészet legönzetlenebb szolgálatában cselekedte. Ritka, nemes alázat ez, mely megérdemli, hogy a legőszintébb lelkesedéssel magasztaljuk. Mikor fognak elérkezni ehhez a magasztos önzetlenséghez, ehhez a tiszta művészi lelkiismerethez, ehhez az emelkedett költői szellemhez a többi nagy zenei testületeink, élükön az operaházzal és a filharmonikusokkal? Követendőbb példát a Budapesti Ének- és Zenekar-Egyesületnél egyet sem mutathatunk nekik! 154 És szinte a fenti sorok folytatásaként olvashatjuk egy 10 évvel később írott kritikában amely az együttes 30 éves jubileumi koncertje alkalmából készült az alábbiakat: Azt szokták mondani, hogy minden intézmény tulajdonképpen egy ember meghosszabított árnyéka. Az Ének-és Zenekaregyesület a köztudatban Lichtenberg Emillel azonos. És valójában nincsen semmi túlzás abban, ha megállapítjuk, hogy a 30 év és a 200 hangverseny felbecsülhetetlen érdeme a nagy magyar oratórium-karmesteré. Ő az alapító, a szervező, a tanító, a vezető. Propagátor, tudós és művész egy személyben. Meg nem alkuvó legmagasabb művészi célkitűzésekkel, törhetetlen akarattal, szüntelen munkával, apostoli lelkességgel, önzetlenül szolgálja ideáljait karmesteri pálcával, tollal, élőszóval. Ő nevelte százait legjobb karénekeseinknek, ő nevelte a legkiválóbb szólistákat és ő nevelte a hallgatóságot. Lichtenberg Emil ragyogó betűkkel írta nevét a magyar előadózene történetébe és az ő munkálkodását példaadónak kell tekinteni. 155 Lichtenberget a régizene-játék terén nem csak a korábban ismeretlen művek bemutatása, hanem az ezek során alkalmazott régi hangszerek miatt is újítónak tarthatjuk. Oratórium-, illetve kantáta-előadásain nagyméretű zenekarában az akkori lipcsei 154 Tóth Aladár: A Budapesti Ének- és Zenekar egyesület jubileuma. Zenei Szemle, XII. évfolyam, V VII. szám (1928. június augusztus) Péterfi István: A Budapesti Ének-és Zenekaregyesület jubiláris előadása. Magyar Hírlap. ( )

56 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Doppelcontinuo- gyakorlatnak megfelelően csembalót is használt az orgonacontinuo mellett. A koncertadatbázis műsorlapja szerint az első csembalócontinuóval kísért hangverseny án a Máté-passió 156 előadása volt, az az est, amelyen mint Molnár Antal már említett feljegyzésében olvashatjuk Kovács Sándor ült a csembalónál. 157 Lichtenberg passióelőadásain feltűnt a viola da gamba is. S bár időnként változtatásokat eszközölt az eredeti hangszerelésben (például a századelőn nem használatos oboa da cacciát angolkürtre cserélte), mégis, Lichtenberg úttörőnek számított a művekkel való elemző, alaposan értelmező s a szerzői szándékot kutató szemléletmódja miatt, s mindezekért felfogását a szó mai értelmében is historikusnak tarthatjuk. 158 Kantáta-előadásain már az 1. világháború utáni időszakban eredeti nyelven énekeltek (ami akkor még igen szokatlan és haladó elképzelés volt). Sajátos tempó- és karakterválasztással, árnyalt dinamikával, gazdag belső zenei tartalommal, kifejezésmóddal és változatos artikulációval pedig egy egészen különleges, korának előadói hagyományaival szembemenő, korszerű, sőt korhű előadásmódot alakított ki. Következzék egy részlet Lichtenberg négy Bach-kantáta elemzését tartalmazó tanulmánykötetéből: Ha azelőtt tisztelet és csodálat vezetett hozzá bennünket, úgy ma a nagy romantikus költőt látjuk, és szeretjük Bachban az embert, akinek lelkében oly mély vallásosság és erkölcsi tisztaság lakozott, akinek szenvedélyeken túl emelkedett nemes rezignációja egyformán hajlott a könnytelt fájdalom és a mosolygó humor felé, az embert, aki külső lefolyásában egyszerű és szegény, belsőleg azonban hihetetlenül gazdag életet élt. 159 Majd idézzük fel újra Tóth Aladárt, aki egy i oratórium-hangverseny 160 után így írt a Pesti Naplóban: 156 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Kovács Sándor e feltételezett csembalo-continuo szerepléséről bővebben a Kovács Sándorról szóló részben írok. 158 Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őrzött Máté-passió partitúra, amelyet Lichtenberg 12 hangversenyen használt jan. 13 és márc. 28 között, piros és fekete ceruzás bejegyzésekkel, dinamikai jelek sokaságával, karakter- és tempómegjelölésekkel, német nyelven írott előadási utasításokkal bizonyítja, hogy mennyire aprólékos, odaadó módon készítette elő a mű előadását. Nyomon követhetjük hangszerhasználatát (2 oboa d amore, viola da gamba), és meglepő artikulációs ötleteit, így például a csellócontinuo szólamban a vonó-vibrato alkalmazását, amely vonásnem a mai napig inkább leginkább a régizenei előadókra jellemző. Egyes recitativo tételek során pedig ceruzás beírások jelzik a csembaló- illetve orgonacontinuo használatát, de találkozhatunk más helyütt a zongora megjelöléssel is. Lichtenberg a partitúra utolsó kottalapját követő oldalon tollal feljegyezte valamennyi Máté-passió előadásának pontos dátumát és a szólisták nevét is. 159 Lichtenberg Emil: Bach-kantáták. Vokális Mesterművek Magyarázata. XV. füzet (Budapesti Ének- és Zenekaregyesület kiadása) én G. Fr. Händel Sámson című oratóriumát adták elő Lichtenberg együttesei a Zeneakadémián; forrás: MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

57 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Hogy oratórium-kultúránk ügye mégsem bukott el a kezdet kezdetén, annak egyedüli oka, hogy a Budapesti Ének- és Zenekar Egyesület élén olyan vezér állott, aki mélyen átérezte Bach, Händel, Haydn nagyságát, és aki ezt a nagyságot a közönséggel is meg tudta éreztetni.[ ] Jaj lett volna a magyar Bach-kultusznak, ha ügyét olyan ember karolja fel, aki Bach mélységeit stilisztikai és formális problémák homokjával tölti ki, vagy aki Bachban a zenetörténeti kuriózumot állítja előtérbe. 161 Sajnos, ezen előadások kottaanyaga, valamint Lichtenberg saját kottagyűjteménye is megsemmisült, szétszóródott a vészkorszakban. Hagyatékából kizárólag a már említett Mátépassió partitúra maradt meg. 162 Számos zenei írása, tanulmánya, könyve viszont ma is hozzáférhető. Lichtenberg Emil írásai: 163 Bach: Nagy mise (h-moll) tanulmány, a Budapesti Ének-és Zenekaregyesület kiadása Beethoven és a Missa Solemnis, May János Nyomdai Műintézet Rt. Budapest,1931. Beethoven kamarazenéje Händel: A messiás oratórium, a Budapesti Karénekegyesület Kiadása Bach élete és művei Schumann: A paradicsom és a Péri tanulmány, a Budapesti Ének-és Zenekaregyesület kiadása, Mozart élete és művei (bibliográfia, műjegyzékkel), Rózsavölgyi és Társa kiadása, Budapest, Beethoven zongoraszonátái Brahms: Requiem (Ein deutsches Requiem, op.45) Haydn: A teremtés oratórium, zene- és szövegmagyarázat Händel: Jefta oratórium, tanulmány Georg Friedrich Händel [Judás Makabeus c. oratóriumának ismertetése] Wagner Richárd: Parsifal, tanulmány Bach Máté passió, tanulmány Berlioz Hektor: Faust elkárhozása, zenei legenda, tanulmány Bach: Die Kunst der Fuge, tanulmány Bach: János passió, tanulmány 161 Tóth Aladár, Pesti Napló. ( ) OSZK Zeneműtár, Máté-passió partitúra, Eulenburg kiadás. 163 Forrás: OSZK Zeneműtár. 50

58 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Claudio Monteverdi: Orfeo, tanulmány Mendelssohn: Éliás oratórium, tanulmány A Nibelung gyűrűje: Wagnes Richard zenedrámájának esztétikai és zenei méltatása Heinrich Schütz Bach-kantáték, a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület kiadása (Vokális Mesterművek Magyarázata XV. füzet) Sinay/ Sinayberger János (?) zongora-, klavikord- és csembalóművész Sem tanulmányairól, sem pályájáról és életéről nem áll rendelkezésünkre megbízható adat. Az én, 164 a Zeneakadémia Kistermében tartott zongoraestjén kívül (amelyen Liszt és Chopin művei mellett J. S. Bach Olasz koncertjét, BWV 971 is előadta), egyedüli rendkívüli és figyelemfelkeltő dokumentum vele kapcsolatban az án 165 tartott klavikordhangversenye (műsora: J. S. Bach Das wohltemperierte Clavier: 2 prelúdium és fúga; Francia szvit, c-moll; G. Fr. Händel: Fantázia; J. Haydn: Variációk, f-moll, Hob. XVII: 6; W. A. Mozart: Zongoraszonáta, C-dúr, K. 330; L. van Beethoven: Zongoraszonáta, f-moll, op. 2/1), valamint egy korabeli fotó, 166 amelyen a művészt klavikordja mellett láthatjuk. Kutatásaim során a következő néhány, útbaigazítást jelentő információra bukkantam vele kapcsolatban: zongoratanára a kiváló pedagógus hírében álló Tauszky Jolán volt, aki a Zeneakadémián Keéri-Szántó Imre asszisztenseként és többek közt Cziffra György tanáraként is működött. 167 Sinayt az 1926/1927-es tanévben a Zeneakadémia növendékei közt találjuk a zongora tanszakon Laub István tanítványaként a II. évfolyamban 168 és az 1927/1928-as tanévben ugyanott III. évfolyamosként 169 (a megjegyzésben pedig az szerepel, hogy kimaradt ), majd pedig az 1928/1929-es tanévben IV. évfolyamosként mint Bartók Béla tanítványát. 170 Egyes, nem ellenőrizhető internetes oldalakon arról olvashatunk, hogy Sinay esetleg ben 164 MTA Zenetudományi Intézet I Koncertadatbázis D_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ (utolsó megtekintés: ). 167 Szirányi Gábor: Keéri Szántó Imre asszisztense: Tauszky Jolán ( ). Parlando, 2015/6. (utolsó megtekintés: ). 168 A Zeneakadémia Évkönyve az 1926/1927-es tanévről A Zeneakadémia Évkönyve az 1927/1928-as tanévről A Zeneakadémia Évkönyve az 1928/1929-es tanévről

59 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Párizsban járt, és 1932 nyarán Angliában tanult csembalózni. Hogy kinél, hol és miként tett szert klavikordra, ezt sem tudjuk. Varró Margit, Varróné Picker Margit ( ) 171 zongoraművész, korszakos jelentőségű zenepedagógus A Zeneakadémiát a Liszt-tanítvány Szendy Árpád növendékeként végezte el. Kezdetben magánúton, majd a Fodor Zeneiskolában és a Zeneakadémián is tanított. Egészen fiatalon jelentek meg első írásai, például 1908-ban egy 10 oldalas tanulmánya J. S. Bachról a Fodor Zeneiskola Évkönyvében, 172 majd 1909-ben Régi zene című cikke a csembalóról és Wanda Landowskáról, 173 amelyben Landowska játékát és a csembalót, mint régi-új hangszert is méltatja. Egyéb régizene-témájú írásai is fennmaradtak, amelyek arra utalnak, hogy behatóan foglalkozott a Bach előtti zenével és annak előadásmódjával, de a csembalójáték iránt is komolyan érdeklődött. Ez idő tájt szóló zongorahangversenyeket is adott, nevét egy i budapesti hangverseny 174 közreműködőjeként amelyen csembalistaként is fellépett, valamint egy én rendezett koncert műsorlapján is ahol pedig a korabeli műsor szerint zongorázott olvashatjuk. Az i fellépéséről szól a következő kritika: e művekkel nehéz az akadémikus szárazságot elkerülni, s ebben a szűk körben egyéniséget mutatni. Varró Margitnak ez ma este sikerült. [ ] Megfigyelhettük a művésznő rendkívül kifinomult stílusérzékét. Szinte különös kifejezésmódjai vannak a német elmélyedő sokszólamúságnak, a francia hajlékony táncformának, s az érzékien könnyed, régi olasz hangszeres stílus megszólaltatására 175 Szintén erről a hangversenyről írt az Egyetértés című lap tudósítója is, aki a művésznő méltatása mellett a koncerten hallott hangszert is minősítette: Varró Margit e műveket kiváló stílusérzékkel, és azzal a művészi önmegtagadással szólaltatta meg, mely akkor szükséges, ha valaki a 171 N. N.: Varró Margit. Magyar Életrajzi Lexikon, (utolsó megtekintés: ) valamint Dr. Ábrahám Marianne: A XX.. század nevelője: Varró Margit ( ). Parlando. (2003/5) Fodor Zeneiskola Évkönyve az 1907/08-as tanévről Varró Margit: Régi zene. Pester Lloyd (1909. nov. 9.) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_13938, erről a hangversenyről már a korábbiakban említést tettem. 175 N. N., C. N. Budapesti Hírlap ( )

60 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között hangversenyzongorához szokott fülnek egy régi kor zenéjét akarja annak tökéletlen eszközén híven bemutatni 176 A kritikus által használt annak tökéletlen eszköze kifejezés egyértelműen a csembalóra utal, amelyen Varró-Pikker Margit bizonyára kiválóan játszott, holott minden valószínűség szerint autodidaktaként ült a hangszerhez. Az viszont biztos, hogy hallotta Wanda Landowska játékát (talán több ízben is), és abból inspirációt meríthetett. Sajnos, nincs semmiféle adatunk azzal kapcsolatosan, hogy milyen hangszeren játszhatott ezen a hangversenyen, mint ahogy a tárgyalt időszak későbbi magyar előadói által előadott csembalókoncertek hangszereiről sincsen (kivéve Láng Erzsébet és Brodszky Ferenc hangszereit). J. S. Bach-, Händel-, Rameau-, Couperin-, Muffat- és Scarlatti-művekből összeállított zongorahangversenyének műsora olyan nagy feltűnést keltett, hogy több napilap kritikusát is írásra ösztönözte. 177 Varró-Pikker Margit keze alól több neves magyar zongoraművész került ki. Zenepedagógiai műveiben a zongorajáték metodikáját saját didaktikai elveivel gazdagította, s munkássága a mai napig is fontos részét alkotja a magyar zongoraoktatásnak. Számos cikke jelent meg a Zenei Szemlében, a Crescendóban és egyéb folyóiratokban ben a párizsi nemzetközi zeneoktatói értekezleten előadást tartott A zenét hallgató gyermek. A zenei élmény fejlődése címmel tól az USA-ban élt, s Chicagóban a Roosevelt Egyetemen tanított. Magánoktatói tevékenységét csak egy évvel a halála előtt hagyta abba. Zalánfy Aladár ( ) 178 orgonaművész A budapesti Zeneakadémián Koessler Jánostól tanult zeneszerzést és orgonajátékot, majd Lipcsében, Karl Sraube professzor növendékeként folytatta tanulmányait és itt ismerkedett meg mélyebben J. S. Bach művészetével is. Lipcsei tanulmányai végeztével egy évet Párizsban töltött. 176 N. N., C. N. Egyetértés ( ). 177 A Független Magyarország, Magyarország, Magyar Hírlap, Alkotmány, Budapest, Pesti Napló és Pesti Hírlap hasábjain is megjelentek lelkes hangú beszámolók Varró Margit zongoraestjéről. 178 Herényi István: 110 éves a Lutheránia (Budapest: Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Egyházközség 2014.). 53

61 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Hazatérte után 1913-tól a Nemzeti Zenede tanára és 1914-től a Szent István bazilika orgonistája volt től nyugdíjba vonulásáig a Zeneakadémián orgonatanárként (később professzorként), valamint az egyházzenei tanszak tanáraként működött től elhagyva a római katolikus egyházat a Deák-téri Evangélikus templom főorgonása lett. A Bach-interpretáció terén rendkívüli tudásra tett szert, s a kortársak jellemzése alapján orgonajátékát a különleges precizitás mellett a hangsúlyok agogikával; az egyes hangok értékeinek megnyújtásával történő érzékeltetése jellemezte. Pedagógiai munkássága nyomán számos kiváló tanítvány került ki keze alól, de historikus szempontból haladónak tekinthető szemléletű orgonaiskolái és kottakiadásai is jelentősek. Az orgonatervezésben is kiemelkedő eredményeket mutatott fel, elsősorban az orgona-reformmozgalom követőjeként. Zalánfy Aladárt a budapesti zenei élet egyik legkomolyabb hatású személyiségének; a hazai Bach-kultúra megteremtőjének, a bach-i oratorikus művek megismertetőjének és szorgalmazójának is tartjuk, aki Lichtenberg Emillel karöltve annak legfontosabb munkatársaként e nagyszabású előadások szellemi vezetője volt. Közös munkájuk fontos részét képezte még a kantáták és oratóriumok continuo-szólamainak kidolgozása is. A Budapesti Ének-és Karegyesület 1948-ban történt feloszlatását követően Zalánfy vette át az oratorikus és kantáta-előadások bemutatását, ezzel megteremtve a Lutheránia Deák-téri kantáta-sorozatainak azóta is tartó hagyományát. 54

62 Régizene- és csembalójáték Magyarországon a 20. század elején 1900 és 1945 között Csembalók Magyarországon 1900 és 1945 között Sajnálatosan kevés információ áll rendelkezésünkre a tárgyalt időszak hangversenyeken, valamint az oktatásban használt csembalóiról. A Zenetudományi Intézet Koncertadatbázisának nyilvántartása is a fent jelzett korszakra vonatkozóan több helyütt hiányos. Gyakran pontatlanok a mű-megjelölések, illetve a régizenei előadások során használt billentyűs hangszerekkel kapcsolatos adatok. Helyenként több ízben a cont. vagy continuo elnevezésekkel találkozunk, de ténylegesen nem derül ki, hogy e meghatározás milyen hangszert takar. A nyomtatott hangversenyműsorokon arról sem kapunk tájékoztatást, hogy az adott koncerteken az előadók milyen csembalón játszottak, és hogy az a hangszer honnan származott. Abban biztosak lehetünk, hogy nagy zenei közintézményeink (Zeneakadémia, Magyar Királyi Operaház, Pesti Vigadó stb.) nem rendelkeztek ekkor még csembalókkal. A nyilvános hangversenyekre valószínűleg a művészek maguk vittek csembalót. A külföldiek saját, vagy külföldön bérelt hangszereken, a hazaiak pedig magánkézben lévő csembalókon játszhattak, amelyeket nyilván bérbevettek. Két magántulajdonú csembaló biztosan szerepelhetett a kor koncertjein: Láng Erzsébet nagy Pleyel csembalója (a hangszer Sebestyén János szerint a Landowska-féle újításokkal ellátott csembaló volt beszerzésének idejét nem tudjuk, amelyet Láng Erzsébet a 2. világháború kitörése után Amerikába szállíttatott), 179 valamint Brodszky Ferenc 1930-as években vásárolt Neupert márkájú hangszere, 180 amelyről a korábbiakban már sok szó esett, és amelyet jelenleg a Nemzeti Múzeum hangszerraktárában őriznek. Elképzelhető, hogy Kovács Sándornak is volt saját csembalója, s ez feltételezhetően Párizsból származott, ugyancsak a Pleyel cégtől, hiszen Kovács kiterjedt francia kapcsolatokkal rendelkezett. Az sem kizárt, hogy ez a hangszer nem nagy, kétmanuálos csembaló volt, hanem egy egyszerűbb, egyetlen manuállal ellátott spinét, hiszen Kovács nem adott önálló csembalóhangversenyeket, inkább színesítette előadásait és kamarakoncerteket gazdagított csembaló- illetve continuo-játékával. Sajnos, e hangszer hollétéről semmiféle információnk nincsen. Elgondolkodtató viszont az én, a Zeneakadémián megrendezett A Nemzeti Zenede ötödik zenetörténeti hangversenye című est műsorlapja, amelyen a 179 E hangszerről a Láng Erzsébetről szóló szakaszban írtam részletesen. 180 Lásd a Brodszky Ferencről szóló részben. 55

63 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig növendékek egy spinét -ként megnevezett hangszeren játszottak. Talán Kovács Sándor ismeretlen hangszere halála után a Nemzeti Zenedében talált otthonra? Tehát két biztosan ismert és egy feltételezett csembalóról van tudomásunk, de vajon milyen hangszert, hangszereket használtak, ha nem Láng Erzsébet, Brodszky Ferenc, vagy Kovács Sándor csembalói szólaltak meg az adott koncerten? Érdekes megvizsgálnunk a koncertadatbázisban fellelhető oratorikus előadásokat continuo-hangszer szempontjából. A nagy apparátust megmozgató estek első csembalócontinuós előadására igen korán az adatbázis adatai szerint már 1913-ban sor került, és egészen 1930-ig gyakorta olvashatjuk a csembaló megjelölést e hangversenyek műsorlapjain. Innentől aztán jó ideig, 1943-ig nem találkozunk a csembalóval, mint contiuno-hangszerrel (elképzelhető ugyanakkor, hogy ebben az időszakban is játszottak csembalón a zenekarokban, csak a hangszer elnevezése egyszerűen lemaradt a műsorlapokról) ban viszont egy Máté-passió előadás közreműködői között 181 szokatlan módon két csembalista is szerepelt: Zalánfy Aladár (csembaló) és Kósa György (csembaló). 182 Maguk a csembalók az akkori európai gyakorlatnak megfelelően századelőn épített, modern instrumentumok 183 voltak, amelyek gyenge, színtelen, tompa hangjukkal Európa- és Amerika-szerte némileg tévútra vezették a régizene odaadó előadóit és hallgatóit. Ennek ellenére a régizene-játék reneszánsza Magyarországon is útjára indult. Az 1900-tól 1945-ig tartó budapesti hangversenyélet áttekintése alapján megállapítható, hogy fővárosunk régizenei hangversenykínálata gazdag és színes volt. Igaz, hogy a koncerteken amelyek gyakoriságuk, számuk és színvonaluk tekintetében semmivel sem maradtak el az európai mértéktől, nagyobbrészt bécsi klasszikus, romantikus és akkori kortárs művek szólaltak meg, de ezek mellett gyakran csendültek fel a régebbi korok alkotásai is. A korhű instrumentumokhoz hasonlító billentyűs hangszerek vagyis a zongorát kiváltó csembaló alkalmazására vonatkozó igény is megjelent hazánkban már a század kezdetén. Csembalóhangversenyeket gyakorta hallhatott a közönség magyar művészek tolmácsolásában éppúgy, mint a korszak legkiemelkedőbb külföldi előadóinak közreműködésével. 181 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ A műsorlapok pontosságában sem lehetünk egészen biztosak, vagyis az is elképzelhető, hogy hibásan tüntették fel a műsorban szereplő continuo-hangszereket, hiszen Zalánfy Aladár elsősorban orgonista volt. 183 A modern csembalóról az 1. fejezetben írok. 56

64 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között 3. Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között Dolgozatom harmadik fejezetében a második világháború végétől az 1970-ig tartó időszakkal foglalkozom. E huszonöt év bizonyos szempontból megtorpanást, sőt sajnálatos módon visszalépést is eredményezett Magyarországon a század első felének dinamikusan fejlődő régizenei életével szemben. Ekkor következett be az a törés, amelynek nyűgjeit a mai napig is érezhetjük, amint megpróbáljuk összevetni hazánk régizene-kultúráját a nyugati világéval, noha ez a kor is bővelkedett azokban a nagy egyéniségekben, akik munkássága e területen világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket hozott. De mi is történt ez idő tájt Nyugaton? Nem más, mint a csembalóról, s ezzel együtt a régizene-játékról alkotott szemlélet átalakulása. Mondhatjuk akár, hogy nagykorúvá, s végre azzá vált ez a hangszer, ami valaha volt; csillogó, erős, átható hangú, szólisztikus egyéniséggé, köszönhetően azoknak a hangszerépítőknek, akik felismerték a korábbi modernizálások tévedéseit Historikus hangszerek és korhű hangszerjáték Nyugat-Európában A kópiacsembaló A háború utáni évek gazdasági fellendülési hulláma a művészetek terén is megnyilvánult, s a tömegtermelés iránti igény a hangszerkészítésben éppúgy megjelent, mint a koncertéletben vagy a hanglemezfelvételek világában. Azonban mindezekkel párhuzamosan előtérbe került a régi zene is, amely szintén egyre nagyobb befogadó közegre előadókra és hallgatóságra talált. A hangszergyártó cégek száma folyamatosan nőtt, s közülük többen nagyobbakká, manufaktúrákból gyárakká alakultak. Egyes cégek már a háború utáni években nekikezdtek a historikus kópiahangszerek készítésének, mások valamivel később. Ugyanakkor a legtöbb úgynevezett Serien hangszer gyártója inkább korábbi, modern hangszereinek eladását gyorsította fel, mintsem hogy változtasson csembalói előállításának technológiáján. 57

65 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig A kópiahangszerek feltűnése Nyugat-Európában és Amerikában volt jellemző, míg a kelet-európai cégek megmaradtak a modern csembalók gyártásánál. 1 Mindenesetre az újonnan és nagy számban megjelenő historikus csembalók 2 sebesen terjedtek el Európa- és Amerikaszerte, és velük együtt egy újdonságnak számító előadói irányzat is szárnyat bontott mindenfelé. Nyugaton hamarosan szinte valamennyi jelentősebb felsőfokú képzést nyújtó zenei intézményben elindultak a régihangszeres képzések, s ezeken belül a csembalóoktatás is. A hangversenydobogókon pedig általánossá vált a csembaló jelenléte a zenekari produkciókban ugyanúgy, mint a szóló koncerteken. Mit is jelent a historikus kópiacsembaló fogalma? Belátást és tisztelgést a régiek tudása, bölcsen kiérlelt és tökéletesített alkotásai iránt. Visszatekintést a múltba, elfogadván azt, hogy nem feltétlenül tudjuk felülmúlni elődeink eredményeit. A kópiacsembalók készítői ugyanis felismerték, mennyire fontos a hangszerkészítés mozzanatainak szigorú betartása s a régi mesterek metódusainak körültekintő lemásolása. Nem mindegy a felhasznált faanyag fajtája, kora és megmunkálási technológiája. Fontos a rezonáns milliméternyi vékonyságúra történő gyalulása, hiszen ezen múlik a hangzás teltsége, vivőereje, szépsége. 3 Mivel a billentyűk borítása kor és nemzet szerint eltérő, 4 a különféle faanyagok alkalmazása miatt ezek kiegyensúlyozása is rendkívül kényes munka. Elengedhetetlen a gerendázat, a stégek, a billentyűk elhelyezésének betartása s ugyanígy a pengetők méretének, formájának pontos, szakszerű leutánzása, de fontos a húrok fémötvözetének, valamint a festéknek és lakknak kiválasztása is. Amint a múltbeli hangszerészek minden egyes alkotásukat generációk tapasztalatai alapján kézi munkával, sok idő ráfordításával hozták létre, ugyanúgy a 20. századi utódoknak is el kellett sajátítaniuk ezt a szemléletet és tudást. A jelentős kézműves szakértelmet, válogatott faanyagot, gondos, finom, türelmes munkát, hosszas intonálást igénylő kópiacsembalók készítésével szemben a gyári modern csembalók építésekor a faanyagok nem gondosan válogatott, nem jól rezonáló fákból kerültek 1 Nyugaton is megmaradt néhány olyan cég, amelyek modern csembalót készítettek; ilyen például az angol Robert Goble (csembalóinak nagy kedvelője volt például George Malcolm), vagy a szintén angol Thomas Goff, vagy a német J. C. Neupert, utóbbi néhány évtizeddel később már kópiákat is gyártott. 2 A csembalók mellett természetesen a többi régi hangszer (vonósok, fúvósok és egyéb billentyűsök) készítése is fellendült. 3 A flamand és francia hangszerek rezonánsai a diszkantban elvékonyítottak. A rezonáns vastagsága ugyanakkor együtt a stégek tömegével hatással van a struktúrára, az intenzitás arányaira. A vastagabb rezonáns megemeli a felhangok intenzitását. 4 Példaképpen: az olasz csembalóknál a billentyű borítása puszpángból készül. 58

66 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között ki, és a húrok anyagáról is ugyanezt mondhatjuk el. A modern hangszerek nyitott alja ugyancsak a zengés, rezgés csillapítását okozta, vagyis éppen az ellenétét az elvártnak. A pedálok beépítésével pedig e látszólag praktikus megoldás inkább számos előadói furcsaság előidézőjévé semmint a játékos segítőjévé vált A modern és a kópiacsembalók megszólaltatásának alapvető különbségei; a historikus csembalójáték újrafelfedezése Egy pillanat erejére tekintsünk vissza néhány száz évvel korábbra, arra az időszakra, amikor a csembaló virágkorát élte. Nyomtatásban megjelent iskolák, tankönyvek, értekezések, kottakiadványok előszavai tanúsítják, hogy e 16. században már népszerű hangszer megszólaltatásának milyen komoly metodikai háttere volt. Számos korszakos komponista hagyott ránk jelentős pedagógiai művet a csembalójáték technikai problémáit boncolgatva, amelyekből a mai napig hasznos útmutatókra találhatunk saját játékunk fejlesztésére is. A gyakran kíméletlenül precíz előírások tanulmányozása során amelyek a kéztartás, könyöktartás, csuklómozgás, ülés, lábtartás, fejtartás szabályait taglalják 5 arra a következtetésre jutunk, hogy a csembalón történő muzsikálás évszázadok alatt kialakult hagyományai szigorú és tökéletes magából a hangszerből kiinduló rendszert alkottak. A kalapácszongora forradalma következtében azonban ez a technika magával a hangszerrel együtt feledésbe merült. A csembaló újraélesztésekor már senki sem emlékezhetett a régi metódusra, és miután akkor még zongorista előképzettségű előadók szólaltatták meg a hangszert, nem csodálkozhatunk azon, hogy ezt a zongorán megszokott billentéssel, ujjtechnikával és karsúllyal tették. S noha a századforduló művészei bizonyára találkozhattak eredeti, historikus csembalókkal, az újonnan konstruált csembalók divatja felülmúlta a régi iránt érzett tiszteletet. A századelő zongoristáiból feltételezhetően korai billentyűs hangszereket érintő tanulmányok híján (hiszen sem képzés, sem hiteles mester nem állt akkor még rendelkezésre) kellő gyakorlás után könnyedén válhatott modern csembalót megszólaltató csembalista. S ne feledjük, ezeknek az úttörő csembalistáknak nemcsak koruk hangszereinek előnytelen 5 Gondolhatunk például Saint Lambert (1702), Fr. Couperin ( ), J.-Ph. Rameau (1724, ca.1728), C. Ph. E. Bach (1753, 1762) vagy más szerzők pedagógiai műveire. 59

67 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig tulajdonságaival, hanem a régi előadói praxis ismeretének hiányával is szembe kellett nézniük. Egyelőre azonban térjünk vissza a 20. század eleji modern csembalókhoz, amelyek megszólaltatásakor az előadót a billentyűk hosszúsága, szélessége, megütésének nehézsége nem késztette a sajátos, régi billentyűs zenében alkalmazott speciális ujjrendek, mellétevések 6 alkalmazására, sőt, a legalapvetőbb gyakorlati interpretációs eszköz, a barokk artikuláció használatára sem. E hangszereken a zongorán megszokott legato, staccato és non legato játék tűnt a legésszerűbbnek, holott a régi csembalókon számtalan más billentésmód is ismeretes. Gondoljunk csak a legato különféle árnyalataira, a non legato sokféle lehetőségére, vagy az egyes hangok hosszabb-rövidebb letartásának, felengedésének, vagy egymáshoz képest késleltetett leütésének változatosságaira. Ez a billentési kultúra amelynek kialakulása természetes folyamat volt a régi hangszeren történő játék során nem jöhetett létre a modern csembalókon játszó művészek keze alatt, hiszen hangszerük nem segítette elő ezen elvárásokat. A pedálok 7 használata amelyek segítségével viszonylag egyszerű és gyors regiszterváltásokat tudtak kivitelezni arra vezetett, hogy az előadott művek során gyakran és sűrűn váltogatták a regisztereket. Ez szintén antihistorikus jelenség, hiszen a régi csembalókon a regiszterváltók körülményesebb használata ilyet nem tett lehetővé. A nehézkesebb regiszterváltás tehát más eszközök használatát igényli akkor, ha dinamikai változatosságot szeretnénk elérni. A modern csembalón játszók ugyanakkor kikerülték ezt a problémát, s a dinamikai, karakterbeli színeket nem a hangszer eredeti adottságaiból merítvén, hanem a pedálos regiszterváltókkal hozták létre. Nikolaus Harnoncourt szavait idézve: A zongoraépítés tapasztalatait kísérelték meg átvinni a csembalóra, amikor az eredetileg hegedű-szerűen, doboz módjára zárt hangszert a zongorához hasonlóan építették meg [ ] Így hiányzott a hangot megnemesítő és egybeolvasztó, zárt légtér. [ ] A csembalójáték és -hangzás alapelveinek teljes félreértéséből adódóan, a regisztereket olyan különbözővé tették, amennyire csak lehetséges, a regiszter-kapcsolást pedig pedálokra helyezték át, ezáltal a csembalista játék közbeni, gyakori regiszterváltásokkal egy áldinamikát hozhat létre. Ez valószínűleg szükséges is ezen a hangszeren azért, hogy a változatos regisztrálás elterelje a figyelmet a silány minőségű hangzásról. 8 6 Historikus csembalókon játszva gyakran alkalmazzuk éppen a billentyűk rövid mérete miatt is az alá- és fölétevéseket mellőző ujjrendeket, valamint szomszédos hangok azonos ujjakkal történő billentését. 7 A pedálos modern csembalók között is különböző típusok lelhetők fel. Erről korábban az 1.2. fejezetben írtam. Természetesen nem minden modern csembalónak van pedálja, készítettek például kézi regiszterváltóval ellátott, egy- vagy két-manuálos modern csembalókat is. 8 Nikolaus Harnoncourt: A beszédszerű zene. Utak egy új zeneértés felé. Fordította: Péteri Judit. (Budapest: Editio Musica,1988)

68 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között Harnoncourt gondolatmenetét folytatva, egy hangszer megítélésében fontos szempont annak hangszíne és hangereje is. A modern csembalók ebben a kategóriában különösen nem jártak élen, ezért többen próbálkoztak a csembaló hangjának művi erősítésével is. 9 Ma már tudjuk, hogy ezek a kísérletek egyáltalán nem vezettek eredményre, és a kópiacsembalók megjelenésével már nem is volt szükség rájuk. Egyértelműen leszögezhetjük és több évtizednyi tapasztalataim is ezt támasztják alá hogy a kópiacsembalók hangja általában sokkal erőteljesebb, nemesebb, átütőbb és szebb, mint modern társaiké. Mindent összevetve elmondható, hogy amikor a huszadik századi csembalójáték korai időszakában a csembalózás még újdonságnak számított hiszen sem a játékosok, sem a zenekedvelők nem ismerték igazán az eredeti, régi csembalók hangzását és interpretációs lehetőségeit, olyannak fogadták el az akkori hangszereket, amilyenek voltak, valamennyi gyengeségükkel együtt. 10 Ugyanakkor annak, aki a század csembalójátékának elemzésébe szeretne belefogni, komoly problémákkal kell szembenéznie. Ugyanis a század eleji úttörő művészek teljesítményét napjaink leghaladóbbnak tartott, minden elméleti tudással felvértezett korhű produkcióival igen nehéz összevetni. Beszélhetünk-e itt fejlődésről? Korszerűségről? Mi volt előbbre való, a hangszer, vagy a rajta játszó művész személyisége? Hiszen a modern csembalók szolid hangján gyakran mégis átsütött a rendkívüli előadói attitűd. Tárgyilagosan fogalmazva viszont akár azt is kinyilváníthatnánk, hogy a 20. századi modern csembaló létrejöttének eredeti szándékai ellenére szerkezeti adottságainak következtében a régi zene autentikus előadásának gátjaként is felfogható. Ez az állítás azonban így semmiképpen nem állja meg a helyét. Ugyanis számos olyan kiváló művészt találunk ebben a korban külföldön és hazánkban egyaránt akik kizárólag ilyen hangszereken játszhattak, ennek ellenére a régi zene értő előadóivá, sőt, akár tudós kutatóivá váltak Gát József hangerősítési szabadalmáról a 3. fejezetben még részletesen írok. Ez az erősítési módszer noha saját korában nagy sikert aratott nem vált szélesebb körben ismertté, s Gát József halála után nem is volt használatos. 10 Természetesen a 20. század elején újból divatba jött csembalózás nem mindenhol aratott osztatlan sikert, s amint erről már a 2. fejezetben írtam, Landowska is kapott számos elmarasztaló kritikát hangszere miatt. 11 Utalnék itt újból Gát József munkásságára, hiszen ő az egyik legkiemeltebb példája ennek a jelenségnek. Hasonlóképpen gondolhatunk a huszadik század első feléből Hammerschlag Jánosra is, aki annak ellenére, hogy kipróbálhatott eredeti, régi csembalókat is, mégsem ismerte fel azok kétségtelenül pozitívabb tulajdonságait a modern csembalókéval szemben. 61

69 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig A modern csembalókat érintő számtalan eddigi negatív kritika mellett azonban álljon itt ellensúlyként némi pozitívum is. A pedálos, modern instrumentumok saját koruk zenéjének, sőt, a kortárs művek előadása során is jó szolgálatot tehetnek. Ezt a hangszert tekintette csembalónak a 20. század elején alkotó valamennyi zeneszerző, tehát ennek lehetőségeit vették figyelembe műveik megalkotásakor. Példaképp: Francis Poulenc, Bohuslav Martinů, Manuel de Falla vagy Frank Martin darabjait nyilvánvalóan ilyen csembalókon lehet ideálisan megszólaltatni, de egyes mai művek esetében is jobb választásnak tűnhet a modern csembaló egy kópiahangszernél. Az eredeti, régi csembalókat többé-kevésbé korhűen lemásoló kópiacsembalók feltűnésekor a korábban csembalónak tartott modern hangszerek megítélése jelentősen megváltozott. Számos művész azonnal átpártolt a kópiahangszerekhez, míg mások kitartottak az utóbbiak mellett. Így jöhetett létre a két bizonyos területeken időnként ellentétes felfogást tükröző előadói tábor; a nem historikus módon, vagyis hagyományos szemlélettel játszók, valamint a historikus, korhű felfogású csembalóművészek köre. 12 A korhű interpretációnak azonban alapvető feltétele azon elméleti ismeretanyag elsajátítása, amely a korabeli játéktechnikai kérdések mellett az adott korszak előadói szabályrendszerével és ízlésvilágával is megismerteti az érdeklődőt. A kópiahangszerek térnyerésével párhuzamosan tehát a historikus előadói praxis mint elméleti és gyakorlati irányzat is előtérbe került. Mi is ez valójában? Egy olyan elv, amely a tolmácsoláskor az értelmezést és a megértést tartja az egyik legfontosabb tényezőnek. Vagyis a régi iskolák, konvenciók megismerése alapján alakítja ki az előadóban azt a fajta stílusérzéket, amely feltételezéseink és legjobb tudásunk szerint a lehető legközelebb áll a korabeli zene ízlésvilágához. A régi zene alapos felfedezése tehát nem könnyű feladat, hiszen az időbeli távolság gyakran a források kutatásának nehézségeivel is együtt jár. A különböző korok és nemzetek szabályrendszerei közt is komoly különbségek, sőt ellentmondások találhatók, ezért igen sok akadályt kell legyőznie annak, aki szeretné kialakítani saját meggyőző előadói elképzeléseit. előadásról? Melyek tehát azok az elemek, amelyek tisztázása nélkül nem beszélhetünk korhű 12 A kétféle előadói felfogás tábora más hangszereseknél is megfigyelhető, de ez a jelenség a csembalisták esetében különösen érdekes. 62

70 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között Például a hangnemek, hangközök és dallamirányok esztétikai kérdései, a konszonanciák és disszonanciák kifejezésbeli jelentősége, a ritmus, a tempó változásai, a hierarchia működése az ütemnem, a harmóniák és ritmusok terén, az artikuláció módozatai, a műfajok és azok összefüggéseinek ismerete és még hosszasan folytathatnánk a sort. A historikus előadások célja ugyanakkor: a hitelességre törekvés. Ez az irányzat hódította meg Nyugat-Európát a század közepére, és ennek vált egyre több jelentős követője nemzetközi szinten is elismertté. Gustav Leonhardt, Huguette Dreyfus, Christopher Hogwood, Alan Curtis vagy Trevor Pinnock; csak néhány név a világklasszis csembalisták közül, akiknek karrierje ekkortájt indult el. De említhetjük Nikolaus Harnoncourt-t is, aki nem messze tőlünk, Bécsben már az ötvenes években életre hívta a Concentus Musicus Wien-t, s akiben életművét tekintve még ma is a historikus előadói tradíciók egyik legmeghatározóbb személyiségét tisztelhetjük. Magyarországra a vasfüggöny miatt sem a kópiahangszerek, sem pedig a historikus szellemű gondolkodás nem juthatott be. Szerencsére azonban akadt jó néhány rendkívüli muzsikusunk, aki a bezártság és elszigeteltség ellenére megküzdött a talán védekezésképp kialakult negatív előítéletekkel és ellenérzésekkel, s aki igyekezett magáévá tenni a régi zene nyelvét, valamint az autentikus igényű szemléletet, és ennek szellemében alakította ki előadói gyakorlatát. Az itt következő fejezetben tárgyalt korszak záró évszáma 1970, mivel ebben az évben alakult meg Sebestyén János professzor úr vezetésével a budapesti Zeneakadémia csembaló tanszaka. Innentől ugyanis új időszámítás kezdődhetett a magyar csembalózás és régizenei élet történetében. 63

71 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Hangversenyek Általánosságban elmondható, hogy a század eleji hőskorszak valójában aranykor volt. A hazai régizenei élet eseményei szinte párhuzamosan követték a Nyugaton zajló folyamatokat. A második világháború és az azt követő elnyomás azonban tönkretette az addig kialakult értékes táptalajt s ezzel együtt a lehetőségeket is, így a régizene-játék mint minden más nyugati -nak tartott, és nem a szocialista kultúreszményhez sorolható elem háttérbe szorult. A koncertműsorok áttekintése alkalmával azonnal szembeötlő, hogy az ötvenes években szinte alig találkozunk egy-egy kivétellel régihangszeres programmal, de még a régi szerzők műveinek előadása is ritkaságszámba vehető. 13 Lassanként aztán azon komponisták darabjai, amelyeket még a szovjet kultúrpolitikából sem lehetett kizárni (például J. S. Bach-, G. Fr. Händel-, D. Scarlatti-, G. Fr. Telemann-művek) megszólalhattak, de a kimondottan szakrális zene előadásáról (passiók, egyéb egyházi darabok) le kellett mondania a kor hazai művészeinek. 14 A hatvanas évektől elindult enyhülés következtében azok a megszállott muzsikusok, akik számára fontos volt a régi zene, felléphettek ezen a területen, sőt úgymond régi hangszerekkel is. Csakhogy ezek a régi hangszerek (és itt most kizárólag a csembalókra utalok) valójában mind a 20. század közepétől elterjedt modern hangszerek voltak, azok, amelyek kezdetben elindítói, de később gátjai is lettek a historikus szemlélet terjedésének. Érdekes, sőt különös, hogy a hatvanas, hetvenes években felléphetett nálunk néhány nyugati csembalista, illetve régi zenét játszó együttes (pl. George Malcolm vagy az I Musici di Roma kamarazenekar), de mindannyian kizárólag olyanok, akik megmaradtak a nem korhű, azaz a nem historikus előadási tradícióknál. Vagyis régi zenét játszottak, de modern hangszereken, megszokott előadói tradíciókat követve, ügyet sem vetve a világban eközben lejátszódó historikus változásokra. Ugyanez mondható el a kelet-európai blokkból érkező vendégművészekről. Feltételezhető, hogy a külföldi vendégművészek szűrésében része lehetett Sebestyén Jánosnak is, aki a historikus irányzatok közismert ellenzőjeként egy ideig nyilvánvaló 13 További forrás: Tallián Tibor: Magyarországi hangversenyélet (Budapest, MTA Zenetudományi Intézet,1991). 14 Kivételként említhetők a Deák-téri evangélikus templomban megrendezett (és napjainkig is folyamatosan zajló) kantáta előadások, amelyek liturgikus használatra hivatkozva jöhettek létre, elsősorban Zalánfy Aladár érdemeként. 64

72 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között befolyással bírt a nálunk megforduló művészek személyére nézve. Ugyanakkor Sebestyén elévülhetetlen érdeme, hogy csembalisták és régi zenét játszók akiknek száma a hatvanas évektől egyre nőtt egyáltalán megjelenhettek a hazai koncertpódiumokon. Sajnálatos módon a hazai csembalók helyzete megegyezett az előadóművészekével; a bezártság miatt kizárólag modern csembalók kerültek Magyarországra. Kezdetben az akkori NDK-ban készült Lindholm, Ammer és Thierbach, majd a Nyugatról érkező Sperrhake és Neupert hangszerek képviselték a régizene játékban a billentyűs instrumentumot, vagyis a csembalót, amelyek hallatán a muzsikusok és zenekedvelők is gyakran elriadtak: ilyen lenne ez a hangszer? Érdekes ellentmondás, hogy olyan nagy formátumú egyéniségek, mint például Zuzana Růžičková vagy Sebestyén János akik ezek mellett a színtelen, jellegtelen hangú hangszerek mellett is kitartottak e repertoár műsorra tűzésénél, sőt bővítésénél rendszeresen nagyhatású, sikeres koncerteket tartottak. Az alábbiak során az MTA BTK Zenetudományi Intézet Koncertadatbázisában található budapesti hangversenyekből ezúttal a dolgozatom 3. fejezetének témájához leginkább kapcsolódó, legfontosabb eseményeket válogattam ki, s azokat a 2. fejezethez hasonlóan gyűjtöttem külön kategóriákba. 65

73 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Összesítés a Budapesten 1945 és 1970 között fellépő legjelesebb külföldi csembalóművészekről és hangversenyeikről Maria Teresa Garatti [?] 15 olasz csembalóművész és az I Musici di Roma hangversenye én 16 volt a Zeneakadémián, amelyen G. Paisiello C-dúr csembalóversenyét és zenekari művek continuo szólamát játszotta. Wolfram Gehring (1928) 17 német orgonaművész a Rheinisches Kammerorchester-rel, Thomas Baldner vezénylete alatt J. S. Bach 5. brandenburgi versenyét játszotta Hans Jürgen Möhring (fuvola) és Kocsis Albert (hegedű) társaságában én 18 a Zeneakadémián. 19 George Malcolm ( ) 20 angol csembaló-, zongora- és orgonaművész, karmester, több alkalommal is szerepelt: én 22 a Zeneakadémián, szólókoncerttel, én 23 a Zeneakadémián, szólókoncerttel, én 25 a Zeneakadémián, a Magyar Állami Hangversenyzenekar közreműködésével, saját vezényletével, J. S. Bach d-moll versenyművének előadásával és szólódarabokkal, 26 valamint án 27 a Zeneakadémián, szólókoncerttel. Hans Pischner ( ) 28 német csembalóművész, zenetörténész, operaigazgató és szocialista politikus (az akkori NDK-ban) szólóhangversenyt adott án, 29 a Zeneakadémia Kistermében, valamint az Erdélyi Miklós által dirigált MÁV Szimfonikusok 15 A művészről nem áll rendelkezésre életrajzi adat. 16 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ (utolsó megtekintés: ). 18 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Homolya István, Filharmónia műsorfüzet 10. ( ) Howard Schott: George Malcolm. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 15. kötet (London: Macmillan, 2001) George Malcolm valamennyi budapesti fellépésén Gát József saját erősítésű Neupert csembalóján játszott, erről maga George Malcolm számolt be Gát halálának évfordulójára írott emlékcikkében, amelyről még a későbbiekben is említést teszek. Forrás: George Malcolm: Gát Józsefről. Parlando, 10. XIX. évfolyam (1977) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Kecskeméti István, Filharmónia műsorfüzet 3. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Bónis Ferenc, Filharmónia műsorfüzet 22. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ (utolsó megtekintés: ). 29 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

74 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között közreműködésével B. Martinů Versenymű csembalóra és kis zenekarra című darabját (H. 246) játszotta én 30 a Zeneakadémián. Elzbieta Stefanska-Lukowicz (1943 ) 31 lengyel csembalóművész án 32 az Országos Filharmónia Kamaratermében és én 33 Zeneakadémia Kistermében szerepelt szóló műsorral. 34 Zuzana Růžičková ( ) cseh csembalóművész án 36 a Zeneakadémián J. S. Bach két csembalós c-moll concertóját adta elő Sebestyén János társaságában, a Magyar Kamarazenekar kíséretével (a hangversenymester Tátrai Vilmos volt), majd án 37 a Zeneakadémia Kistermében lépett fel Budapesten, amikor J. S. Bach Goldberg-variációit játszotta. 38 Ladislav Vachulka ( ) 39 kőszegi születésű cseh csembaló- és orgonaművész én, 40 a Pro Arte Antiqua Kamaraegyüttes (Prága) tagjaként kamarazenei előadással lépett fel a Zeneakadémián, műsorukon Josquin des Prez, F. Landini, G. P. da Palestrina, H. Purcell, J. S. Bach, A. Vivaldi, J.-B. Lully és J.-Ph. Rameau műveivel. 30 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ (utolsó megtekintés: ). 32 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Sz. Farkas Márta, Filharmónia műsorfüzet 45. ( ) Pályájáról: Lionel Salter: Zuzana Růžičková. In: Stanley Sadie and John Tyrrell (szerk.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Second Edition. 22. kötet (London: Macmillan, 2001) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 43. ( ) (utolsó megtekintés: ). 40 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

75 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Összesítés a Budapesten 1945 és 1970 között fellépő legjelesebb külföldi régi zenét játszó együttesekről és hangversenyeikről A Pro Arte Antiqua Kamaraegyüttes (Prága), Ladislav Vachulka közreműködésével én 41 lépett fel a Zeneakadémián. A Musica Antiqua együttes (Bécs) René Clemencic vezetésével án 42 a Zeneakadémián játszott. Különleges esemény lehetett a historikus szemlélettől elzárt Magyarországon az első külföldi valódi, vagyis historikus hangszereken játszó régihangszeres együttes fellépése. Az I Musici di Roma Maria Teresa Garatti közreműködésével én 43 szerepelt a Zeneakadémián. Az ötvenes években alakult együttes a mai napig is működő kamarazenekar, amelyre hosszú időn át egyáltalán nem hatottak a historikus előadói irányzatok. A szólista Maria Teresa Garatti az együttes alapító tagja volt, és modern csembalón játszott. A Rheinisches Kammerorchester Thomas Baldner vezényletével, Wolfram Gehring, Hans Jürgen Möhring és Kocsis Albert közreműködésével én 44 adott koncertet a Zeneakadémián. 45 Az 1957-ben alakult Rheinisches Kammerorchester a többi meghívott külföldi együtteshez hasonlóan a hagyományos előadói stílust képviselte, szólistájukkal, az elsősorban orgonistaként ismert Wolfram Gehringgel együtt. A kamarazenekar napjainkban Neues Rheinisches Kammerorchester néven modern hangszereken, de historikus módon játszik. 41 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Homolya István, Filharmónia műsorfüzet 10. ( )

76 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között Összesítés a Budapesten 1945 és 1970 között csembalistaként fellépő legjelesebb hazai művészekről és hangversenyeikről Benedikt Klára (?) 46 zongoraművész az adatbázis közölt adatai szerint egy alkalommal, án 47 a Bartók-teremben a Magyar Kamarazene-Együttes hangversenyén csembalózott szólistaként, amikor is M. de Falla Concerto per clavicembalo, flauto, oboe, clarinetto, violino e violoncello c. művét játszotta Kovács Imre (fuvola), Kostyál János (oboa), Kovács Béla (klarinét), Liebner János (gordonka) és Dőry Zoltán (hegedű) társaságában. Brodszky Ferenc ( ): 48 akit a század első felében elsősorban viola da gamba játékosként ismertünk meg, 49 maga is csembalózott; saját Neupert hangszerén kamarazenét és szólóműveket egyaránt játszott. A tárgyalt korszak adatbázisában csembalistaként egy koncerten találkozhatunk a nevével: én 50 a Zeneakadémián Szilvássy László (gordonka), Keresztessy-Kreutz Hédi (ének) és Tarjáni Tóth Ida (cimbalom) társaságában Fr. Couperin, D. Scarlatti, J. S. Bach, C. Ph. E. Bach, C. Ph. E. Bach és H. Purcell műveit adta elő. Gát József ( ): 51 egyes adatok szerint már 1952-től, 52 Sebestyén János visszaemlékezése szerint viszont től 53 koncertezett saját tulajdonában álló hangszerein. Jelen adatbázisban az 1957-es évtől kezdődően 1966-ig találhatók hangversenyei. Csembalón és klavikordon is játszott, kizárólag régi zenét. Úttörő kottakiadói, valamint oktatásszervezői és pedagógiai munkát végzett, s rendkívül nyitott, kutató, elemző, felfedező személyisége, szokatlanul haladó gondolkozása révén méltán tarthatjuk őt a korai, historikus elveket valló személyiségek egyik legjelesebbjének idehaza (utolsó megtekintés: ). 47 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ /brodszky-ferenc-74E07 (utolsó megtekintés: ). 49 Brodszky Ferenc munkásságáról és csembalójáról már a 2. fejezetben olvashattunk. 50 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Gát Józsefről és munkásságáról a későbbiek folyamán részletesen írok. 52 Malina János: Nyitott szellem egy zárt országban. 100 éve született Gát József. Muzsika (2014. január), (utolsó megtekintés: ). 53 Sebestyén János: A magyarországi csembalózás rövid története, (utolsó megtekintés: ). 69

77 Budapesti hangversenyei a koncertadatbázis adatai szerint: 54 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig án 55 a Zeneakadémián szóló-klavikord hangversenyt adott A. C. Destouches, J. Ch. de Chambonnières, Fr. Couperin és J. S. Bach művekből. Ez a hangverseny lehetett Gát József régihangszeres bemutatkozó koncertje méghozzá a ritkaságnak számító klavikordon amelyen monumentális műsort adott elő a művész. 56 (A műsorban szereplő Goldberg variációkat Gát József a későbbi évek során csembalón is eljátszotta.) án 57 a Zeneakadémián csembalóestet tartott Mező László (gordonka) és Szebenyi János (fuvola) közreműködésével J. S. Bach, Fr. Couperin és L.-C. Daquin művekből én 58 az Országos Filharmónia Kamaratermében klavikord- és csembalóestet adott K. Paumann, J. Kuhnau, J. S. Bach, W. Byrd, G. Farnaby, C. Seixas, S. Carvalho művekből án 60 az Országos Filharmónia Kamaratermében a Kamarazene'' című sorozatban csembalóestet adott Bitzerhadi Anina (ének) közreműködésével J. S. Bach és G. Fr. Händel művekből én 62 az Országos Filharmónia Kamaratermében a Kamarazene'' c. sorozatban fellépett a Bartók vonósnégyes 63 (Komlós Péter hegedű, Devich Sándor hegedű, Németh Géza brácsa, Botvay Károly gordonka) tagjaival C. Ph. E. Bach F-dúr csembalóversenyének előadásában én 65 a Zeneakadémián csembaló- és klavikord-hangversenyt adott a Zeneművészeti Főiskola Kamaraegyüttesével (vezényelt: Sándor Frigyes) J. S. Bach művekből A koncertek részletes műsorát a Függelékben közlöm. 55 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Molnár Jenő Antal, Filharmónia Műsorfüzet 35. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Kecskeméti István. Filharmónia Műsorfüzet 7. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Breuer János. Filharmónia műsorfüzet 15. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ A cédulán az együttes még Komlós vonósnégyesként szerepel. 64 Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 15. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 8. ( )

78 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között én 67 az Egyetemi Színpadon a Zeneművészeti Főiskola Kamarazenekarának estjén (vezényelt: Sándor Frigyes) működött közre csembalón C. Ph. E. Bach F-dúr csembalóversenyének 68 előadásával én 70 a Zeneakadémián a Gát József hangversenye régi hangszereken című koncerten lépett fel J. S. Bach, C. Ph. E. Bach, J.-Fr. Dandrieu, T. Morley, J. Bull, M. Peerson és Fr. Couperin művekkel spinettinón, klavikordon és csembalón. 71 Az adatbázis szerint ez lehetett Gát József első olyan hangversenye, ahol mindhárom hangszerén, csembalón, klavikordon és spinettinón (vagyis a Neupert cég kisméretű spinétjén) egyaránt játszott án 72 a Zeneakadémián a Béres Ferenc hangversenye öt évszázad magyar dalaiból c. koncerten klavikordon működött közre, előadva Bengráf József Magyar táncok klávikordiumra valók c. művéből én 73 a Zeneakadémia Kistermében klavikord- és csembalóestet tartott Lukács Pál (brácsa), Mezey Erzsébet (viola da gamba), Szeszler Tibor (oboa) és Hara László (fagott) közreműködésével J. S. Bach, C. Ph. E. Bach és Fr. Couperin műveiből csembalón és klavikordon én 74 az Országos Filharmónia kamaratermében a Régi hangszerek barokk és rokokó muzsika c. esten játszott Lukács Pál (viola da braccio), Mezey Erzsébet (viola da gamba), Török Erzsébet (ének), Kapolnyai Brigitta (csembaló), Szeszler Tibor (oboa) és Hara László (fagott) társaságában J.-Ph. Rameau, P.-A. Monsigny, A.-E.-M. Grétry, N. Roze, Fr. Couperin, J.-M. Leclair és András Béla műveiből. 75 Feltételezhetően ez volt Gát József utolsó teljes estét betöltő hangversenye.. Katona Ágnes (1931 ) 76 zongoraművész én 77 az Egyetemi Színpadon a Bach, Beethoven és a XX. század kamarazenéje című hangversenyen M. de Falla Concerto per 67 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ A kritika szerint a g-moll csembalóverseny hangzott el. 69 Visszhang: Breuer János, Filharmónia műsorfüzet 9. Versenyművek-sorozat 3. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Várnai Péter, Filharmónia műsorfüzet 11. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Várnai Péter, Filharmónia műsorfüzet 5. ( ) (utolsó megtekintés: ). 77 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

79 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig clavicembalo, flauto, oboe, clarinetto, violino e violoncello c. darabját játszotta Szeszler Tibor (oboa), Meizl Ferenc (klarinét), Jeney Zoltán (fuvola), Szász József (hegedű) és Szász Árpád (gordonka) társaságában. Kapolnyai Brigitta (?) egy hangversenyen lépett fel én 78 az Országos Filharmónia kamaratermében csembalistaként Gát József társaságában, nevével ezen kívül sehol máshol nem találkoztam, s egyéb adatot sem sikerült találnom róla. Lehotka Gábor ( ) 79 nevét az én 80 a Zeneakadémia Kistermében rendezett dalesten olvashatjuk, amelyen a fiatal orgonista ezúttal csembalózott. Érdekesség, hogy a hangversenyen a dalok kíséretében egyáltalán nem vett részt, viszont több szóló csembalóművet is eljátszott a hangszeren. (Fr. Couperin: Pièces de clavecin 3.: Soeur Monique, L.- Cl. Daquin: Le Coucou, G. Fr. Händel: E-dúr variációk.) 81 Margittay Sándor ( ): 82 főleg orgonistaként és zenetörténészként működött, de az 1956-os 72 orgonahangverseny sorozatban három ízben is szerepelt csembalistaként (szóló és kamarazenei darabokkal) a következő alkalmakkor: én 83 a Zeneakadémián a J. S. Bach összes orgonaműve c. sorozat koncertjén (ez volt az első csembalista fellépése), majd játszott én 84 a Zeneakadémián Az orgonamuzsika története: A barokk francia és olasz muzsikája c. sorozat estjén és én, 85 a Zeneakadémián Az orgonamuzsika története: J. S. Bach I. hangversenyén én 86 a Zeneakadémián saját orgonakoncertjén Pavlánszky Edina (ének) közreműködése mellett szintén csembalózott. 87 Érdekesség, hogy az elsősorban orgonaművész Margittay Sándor ezen az esten a hazai gyakorlatban addig egyedülálló módon egymaga vállalkozott orgona- és csembalójátékra. (Sebestyén János első ízben csak jóval később, án adott hasonló orgona csembaló hangversenyt.) 78 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ (utolsó megtekintés: ). 80 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Molnár Jenő Antal, Filharmónia műsorfüzet 23. ( ) Margittay Sándorról a későbbiek folyamán részletesen írok. 83 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Szenthegyi István. Filharmónia műsorfüzet 20. ( ). 32.

80 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között Csembaló continuo-játékosként pedig én 88 a Károlyi-kertben a Budapesti Kórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenyén Händel Messiás című oratóriumában lépett fel. 89 Mura Péter ( ) 90 karmester: án 91 az Operaházban a Filharmónia Társaság hangversenyén Fricsay Ferenc vezénylete mellett, Rékai Miklós (hárfa) és Petri Endre (zongora) közreműködésével F. Martin Petite symphonie concertante c. művének csembalószólamát adta elő. 92 Nagy Olivér ( ) 93 zeneszerző, egyházkarnagy, zenepedagógus: én 94 a Zeneakadémián Az orgonamuzsika története. I. sorozat: J. S. Bach II. esten lépett fel kamarazenei produkcióban csembalistaként, és később több régizenei koncertet is vezetett dirigensként. Pertis Zsuzsa ( ) 95 a hetvenes évek kimagasló csembalóművésze volt, nevét első alkalommal én 96 a Zeneakadémián rendezett Évszázadok muzsikája Johann Sebastian Bach és fiai c. koncert közreműködői között olvashatjuk, amelyen a Zeneművészeti Főiskola kamarazenekara mellett (vezényelt: Sándor Frigyes) a csembaló-continuo szólamot játszotta. További hangversenyei: én 98 a Zeneakadémián az Évszázadok muzsikája c. koncerten a Zeneművészeti Főiskola kamarazenekara (vezényelt: Sándor Frigyes) mellett csembaló-continuo szólamot játszott MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ márciusa, a János-passió előadása óta nem szerepelt egyházi, oratorikus mű a budapesti koncertműsorokban (kivéve Händel Sámson oratóriumát 1955-ben). A műsorlapon szereplő jegyzet szerint: A szöveget fordította: Szabó Miklós, vagyis az oratórium magyar nyelven hangzott el, ami a század első felében már igen gyakori eredeti nyelvű előadásokhoz, valamint a nemzetközi gyakorlathoz viszonyítva visszalépést jelentett (utolsó megtekintés: ). 91 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ A korszakra jellemzően zongoristák (csembalista képzettség híján) igen gyakran játszottak 20. századi csembalóversenyeket csembalón. Példaképp: a szintén század eleji Manuel de Falla Csembalóversenyének hangfelvétele 1930-ból, saját csembalójátékával ma is hallható. (utolsó megtekintés: ) (utolsó megtekintés: ). 94 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ (utolsó megtekintés: ). Pertis Zsuzsáról és munkásságáról a IV. fejezetben írok részletesen, bár a hetvenes évekig tartó időszakban elhangzott koncertjeit az adatbázisban szereplő módon itt közlöm. 96 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Pertis Zsuzsa hangversenyeinek részletes műsora a Függelékben található. 73

81 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig én 100 és én 101 a Zeneakadémián a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenyén (vezényelt: Sándor Frigyes) már csembalista szólistaként lépett fel Sebestyén Jánossal együtt J. S. Bach műveinek előadójaként én 102 a Zeneakadémián a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén Lehotka Gábor (orgona) mellett continuózott án 103 és én 104 a Zeneakadémián a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén (vezényelt: Lehel György) Lehotka Gábor (orgona) mellett continuózott én 105 az Országos Filharmónia Kamaratermében valószínűleg első önálló fellépéseként kamarazenei és szóló csembalóestet adott G. Fr. Händel, J.- Ph. Rameau, D. Scarlatti és J. S. Bach műveiből Rolla János (hegedű) partnereként án 106 a Kiscelli Múzeumban, a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertjén (vezényelt: Fejér György) J. S. Bach E-dúr csembalóversenyét (BWV. 1053) játszotta. 107 Pertis Zsuzsa később szólistaként és a Liszt Ferenc Kamarazenekar continuo- játékosaként is elismert s a régizenei hangversenyek rendszeres közreműködőjeként fellépő csembalóművész volt. Sebestyén János ( ) 108 orgona- és csembalóművész 1957-től szerepelt csembalóművészként a budapesti hangversenyéletben. Noha első szereplésén egy versenyművet tolmácsolt, nevével kezdetben inkább kamaraművek és kortárs szólódarabok játékosaként találkozhatunk. Szólókoncerteket 1965-től adott. Gyakran lépett pódiumra egyszerre orgona- és csembalóművészként, és rendszeresen játszott zenekarral kísért koncerteken. Önálló estjein szívesen mutatott be kortárs darabokat, ezért számos komponista ajánlotta neki csembalóművét. Első nyilvános csembalóművészi hangversenyfellépése valószínűleg 1957-ben volt, amikor Frank Martin Petite Symphonie 98 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Az egy hónap múlva már Liszt Ferenc Kamarazenekar néven fellépő, és azóta is töretlen népszerűségű, kiváló együttes egyik bemutatkozó koncertje lehetett ez az est, amelyen az zenekar későbbi állandó continuojátékosaként és gyakran szólistájaként is közreműködő Pertis Zsuzsa csembalózott. 100 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Molnár Jenő Antal, Filharmónia műsorfüzet 29. ( ) Sebestyén János életútjáról később részletesen írok. 74

82 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között Concertante című versenyművének szólóját játszotta a Magyar Állami Operaház új Pleyel csembalóján. 109 Budapesti hangversenyei a tárgyalt időszakban a koncertadatbázis szerint: én 111 a Bartók-teremben a Beethoven összes vonósnégyesei című esten Jeney Zoltán (fuvola), Kármán Vera (hegedű) és Kertész Ottó (gordonka) társaságában J. S. Bach Musikalisches Opfer, BWV 1079 művének triószonátáját játszotta. Ezen a hangversenyen olvashatjuk először Sebestyén János nevét csembalista előadóként én 113 a Zeneakadémián Decsényi János Divertimento csembalóra és kamarazenekarra című darabját mutatta be a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertjén, Sulyok Tamás vezénylete mellett án 115 az Országos Filharmónia Kamaratermében a Korunk Kamarazenéje sorozat hangversenyén M. de Falla csembalóversenyét játszotta Szebenyi János (fuvola), Eisenbacher Mihály (oboa), Meizl Ferenc (klarinét), Hidi Péter (hegedű) és Liebner János (gordonka) kamarapartnereként én 117 a Zeneakadémián Virág Endre orgonaestjén G. Ph. Telemann e-moll szonáta viola de gambára és csembalóra c. darabját játszotta Liebner János (baryton) társaságában én 118 az Országos Filharmónia Kamaratermében Kemény Klió (ének) és Liebner János (baryton) hangversenyén L. de Caix d Hervelois, D. Ruyneman, F. Martin és L. van Beethoven műveket adott elő án 119 az Országos Filharmónia Kamaratermében a Kamarazene c. sorozat koncertjén C. D. von Dittersdorf A-dúr csembalóversenyét játszotta Tátrai Vilmos (hegedű), Szűcs Mihály (hegedű) és Banda Ede (gordonka) kíséretével. 109 Erről a koncertről amelyről az MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázisában nincsen dokumentum Sebestyén János saját beszámolójából értesülhetünk. ( (utolsó megtekintés: ). Feltehetőleg ez volt az a hangverseny, amelyen Sebestyén Margittay Sándor helyett beugróként játszott. 110 Sebestyén János hangversenyeinek részletes műsorát a Függelékben közlöm. 111 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Breuer János, Filharmónia műsorfüzet 16. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Jemnitz Sándor, Filharmónia műsorfüzet 43. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 14. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

83 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig án 120 az Egyetemi Színpadon a Tíz bérleti hangverseny sorozatban Petrovics Emil Négy önarckép álarcban, op. 8. c. darabját játszotta (komp.1958) án 122 a Zeneakadémián a Magyar Kamarazenekar estjén (hangversenymester: Tátrai Vilmos) J. S. Bach c-moll concerto két csembalóra (BWV 1060) c. művét adta elő Zuzana Růžičková partnereként én 123 az Országos Filharmónia Kamaratermében Liebner János baryton hangversenyén lépett fel Szendrey-Karper László (gitár) társaságában G. Ph. Telemann, J. S. Bach, E. Chr. Hesse, J. B. Loeillet, J. H. Fiocco, Farkas Ferenc, B. de Laserna, J. Achron, Bartók Béla és H. Ferguson művekkel én 124 az Országos Filharmónia Kamaratermében a J. S. Bach fuvolaszonátái sorozat I. estjén szerepelt Jeney Zoltán (fuvola), Réti József (tenor), Fülemile Tibor (fagott) és Sepsei József (hegedű) közreműködésével én 126 az Országos Filharmónia Kamaratermében a J. S. Bach fuvolaszonátái c. sorozat II. estjén Jeney Zoltán (fuvola), Mező László (gordonka), Sándor Judit (ének), Sepsey József (hegedű) és Pongrácz Péter (oboa d'amore) társaságában játszott án 128 az Országos Filharmónia Kamaratermében a Korunk Kamarazenéje c. sorozat hangversenyén G. Petrassi Serenata c. művét adta elő magyarországi bemutatóként Lajos Attila (fuvola), Németh Géza (brácsa), Tibay Zoltán (nagybőgő), Petz Ferenc (ütőhangszerek) közreműködése mellett án 129 a Zeneakadémia Kistermében Jeney Zoltán Händel összes fuvolaszonátája I. c. estjén Szőnyi Olga (mezzoszoprán) és Dénes Erzsébet (zongora) mellett lépett fel én 131 a Zeneakadémia Kistermében Jeney Zoltán Händel összes fuvolaszonátája II. estjén Bende Zsolt (bariton) és Dénes Erzsébet (zongora) társaságában lépett fel. 120 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Petrovics Emil Négy önarckép álarcban című darabját a szakirodalom általánosságban (de maga, Sebestyén János is) az első 20. századi magyar csembalóműként tartotta számon. Dolgozatom 6. fejezetéből azonban kiderül, hogy ez téves megállapítás volt. 122 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 6. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Breuer János. Filharmónia műsorfüzet 7. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Érdekes a koncert műsorának szerkesztése; elég gyakran látjuk a korszak hangversenyein, hogy a napi gyakorlatban használt hangszerek és ezzel együtt a viszonylagos korhűségre való törekvés tekintetében még nincsen koncepció, ugyanis zongora és csembaló egyaránt szerepel az esten. 76

84 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között én 132 a Zeneakadémia Kistermében adta első csembaló-szólóestjét Lajos Attila (fuvola) közreműködésével A. Vivaldi J. S. Bach, G. Fr. Händel, D. Scarlatti, Bozay Attila, Rózsa Miklós és J. S. Bach művekből. 133 A hangverseny különlegessége, hogy Sebestyén János amint ezt pályafutása során később is tette 20. századi műveket is játszott a régi darabokkal vegyítve én 134 az Országos Filharmónia Kamaratermében csembaló-szólóestet adott Tátrai Vilmos (hegedű), Szűcs Mihály (hegedű) és Banda Ede (gordonka) közreműködésével G. Ph. Telemann, J. Chr. Bach W. A. Mozart, J. Haydn, Rózsa Miklós, B. Marcello J. S. Bach és A. Vivaldi J. S. Bach művekből én 136 a Zeneakadémián a Magyar Kamarazenekar estjén (hangversenymester: Tátrai Vilmos) működött közre W. Fr. Bach c-moll csembalóversenyének előadásával án 138 az Országos Filharmónia Kamaratermében csembalóestet adott a Tátrai vonósnégyes közreműködésével (Tátrai Vilmos hegedű, Szűcs Mihály hegedű, Konrád György brácsa, Banda Ede gordonka) G. Ph. Telemann J. S. Bach, D. Buxtehude, J. S. Bach, J. Chr. Bach W. A. Mozart, J. Françaix és A. Vivaldi J. S. Bach művekből án 139 a Zeneakadémián a Budapesti Kamarazenekar estjén F. Martin Petite symphonie concertante c. művét játszotta Lubik Hédi (hárfa) és Solymos Péter (zongora) közreműködésével án 141 a Zeneakadémia Kistermében a J. S. Bach triószonátái hangversenyen Tátrai Vilmos (hegedű), Santora András (hegedű), Jeney Zoltán (fuvola) és Fasang Zoltán (fuvola) partnereként lépett fel. 131 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Kecskeméti István, Filharmónia műsorfüzet 13. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Kecskeméti István, Filharmónia műsorfüzet 13. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Szekeres Kálmán, Filharmónia műsorfüzet 22. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 7. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

85 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig én 142 ismeretlen helyszínen a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertjén (vezényelt: Lukács Ervin) a Bachtól Bartókig sorozat 5. estjén J. S. Bach 5. brandenburgi versenyét (BWV 1050) játszotta Kovács Lóránt (fuvola) és Dőry Zoltán (hegedű) közreműködésével án 144 a Zeneakadémia Kistermében csembaló-szólóestet adott Tátrai Vilmos (hegedű), Szűcs Mihály (hegedű) és Banda Ede (gordonka) közreműködésével G. Fr. Händel, M. G. Monn, J. Chr. Bach Mozart és J. S. Bach művekből én 145 a Zeneakadémián Kovács Dénes hegedűestjén működött közre Frank Mária (gordonka) társaságában A. Vivaldi művei tolmácsolójaként án 147 és én 148 a Zeneakadémián a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén (vezényelt: Sándor Frigyes) J. S. Bach műveket játszott orgonán és csembalón Pertis Zsuzsa (csembaló) közreműködésével én 149 az Országos Filharmónia Kamaratermében a Kamaraest fiatal magyar szerzők műveiből c. esten lépett fel többek között Sziklay Erika (szoprán), Sepsey József (hegedű) és Mező László (gordonka) társaságában Vidovszky László Horatius dalok c. művének bemutatásával án 151 a Zeneakadémián csembaló-szólóestet adott G. Ph. Telemann J. G. Walther, J. Ernst von Sachsen J. S. Bach, A. Vivaldi J. S. Bach, W. A. Mozart és Petrovics Emil műveiből én 152 a Zeneakadémia Kistermében csembaló-szólóestet adott Kovács Lóránt (fuvola) és Mező László (gordonka) közreműködésével A. Soler, C. Fr. Hurlebusch, D. Cimarosa, J.-Ph. Rameau és J. S. Bach műveiből én 154 az Országos Filharmónia Kamaratermében Liebner János vonósbaryton hangversenyén lépett fel VIII. Henrik, Bakfark Bálint Farkas Ferenc, M. Mascitti, C. Fr. Abel, J. Purksteiner J. Haydn, H. Tomasi és J. H. Fiocco művekkel MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 27. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 20. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 24. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Juhász Előd, Filharmónia műsorfüzet 5. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

86 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között én 156 a Zeneakadémián csembaló orgonaestet adott A. Vivaldi J. S. Bach műveiből én 158 a Zeneakadémia Kistermében csembaló-szólóestet tartott Kóté László (hegedű,) Perényi Eszter (hegedű) és Mező László (gordonka) közreműködésével J. Kuhnau, B. Marcello, G. B. Pergolesi és J. S. Bach műveiből. 159 Zenekari hangversenyek continuo-játékosaiként alkalmanként felléptek még: Rózsa György, Reiner Károly és Kerecsényi László. 155 Különlegesség a baryton feltűnése hazai hangversenyen, valószínűleg legalábbis az adatbázis szerint első alkalommal hangzott el nyilvános baryton koncert Budapesten. 156 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Bónis Ferenc, Filharmónia műsorfüzet 17. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 2. ( )

87 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig A tárgyalt időszak legjelentősebb a régizene, valamint a csembalójáték újraélesztésében úttörő szerepet vállaló hazai személyiségeinek részletes bemutatása Gát József ( ) zongora-, csembaló- és klavikordművész, főiskolai tanár től a Zeneakadémia harsona szakára iratkozott be párhuzamosan a zeneszerzés előkészítő szakkal (Kodály Zoltánnál), de tüdőbaja miatt azt hamarosan abba kellett hagynia. Helyette a zongora tanszakon folytatta tanulmányait Bartók Bélánál, amit később Stefániai Imre és Székely Arnold növendékeként végzett el ben és 1938-ban szerezte meg zeneszerzői és zenetanári okleveleit, de származása miatt már nem tudott elhelyezkedni, s így magán-zongoratanításból és jazz-harsonázásból tartotta fenn magát. Rendkívüli szerteágazó érdeklődése már egészen fiatal korában megnyilvánult; ben például megbízást kapott a Tudományos Akadémiától egy népdalkiadvány elkészítésére. A már házas Gát József a háborút munkaszolgálatosként élte végig, s bár a deportálástól szerencsésen megmenekült, feleségét, szüleit és testvéreit elvesztette. A háború után újból talpraállt, s pedagógusként és előadóművészként egyaránt kiteljesedhetett különlegesen színes egyénisége. Pedagógiai munkásságágának egyik fontos eredménye a zeneiskolai hangszer nélküli előképzés rendszerének kidolgozása és létrehozása 1945-ben. 161 Módszereit előadásokon, továbbképzéseken, tanároknak, növendékeknek szóló bemutatókon ismertette meg és 1949 között a Nemzeti Zenedében zongorát, 1949-től haláláig a Zeneművészeti Főiskolán zongoramódszertant, a karvezetés tanszak vezetésével egyetemben karvezetést, szolfézst és élete utolsó évtizedében zongorát tanított. Karnagyként is aktívan tevékenykedett; 1952-ig irányította a Vándor-kórust, 1948-ban kórusvezetőként századosi rangban kulturális szervező munkát végzett a rendőrségen belül, majd 1949-től a Belügyminisztérium kórusának létrehozásával és vezetésével is megbízták. Különleges kutatói vénájának köszönhetően már fiatalon alapos tudásra tett szert a régi korok zenéjében, hosszasan tanulmányozva a kompozíciós és előadói stílusokat, 160 Források: N. N.: Gát József. Magyar Életrajzi Lexikon, (utolsó megtekintés: ), és Malina János: Nyitott szellem egy zárt országban, 100 éve született Gát József. Muzsika. (2014. január), (utolsó megtekintés: ), valamint a Fontana (Gát) Eszter szíves közlése alapján rendelkezésre bocsátott adatok. 161 Fonó Erzsébet: Gát József öröksége. Parlando, 10. XIX. évf. (1977)

88 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között módszereket (pl. díszítéseket), egyedülálló ismereteit pedig kotta- és hangszergyűjteményével is gyarapította. Egyes életrajzok 1952-re, mások 1955-re datálják első régihangszeres koncertjét, bár az általam használt budapesti koncertadatbázis szerint első estje 1957-ben volt. Különleges módon egyaránt játszott klavikordon és csembalón hangversenyein, orgonán és zongorán viszont nem. Hangszergyűjteménye amely több csembalóból, klavikordból, spinétből és természetesen egy zongorából állt, s amelynek egyes darabjait nyilvános koncertjein is használta egyedülálló volt. Érdekes találmánya amelyet Ambrus László mérnökkel közösen kísérletezett ki egy hangerősítő szerkezet, amelyet az otthonában tartott Neupert csembalójába építettek be. Ennek az elektromágnesekkel működő szerkezetnek bemutatását megtalálhatjuk George Malcolm angol csembaló- és zongoraművész 1975-ben írott visszaemlékezésében: [ ] Az egész világ muzsikusai tudják, milyen kitűnően értett Gát József a zongoratechnika problémáihoz, s milyen kiemelkedő helyet foglal el korunk legnagyobb zongoratanárai között. Azt is sokan tudják, hogy a zongoratanárok többségétől eltérően roppantul érdekelte a csembaló és a csembalóművészet, melynek kitűnő megszólaltatója és tudós szöveg-kiadója is volt. Arról azonban aránylag kevesen tudnak, hogy felfedezte és tökéletesítette a csembaló erősítésének eddig ismert legjobb módszerét. (Határtalannak tűnt, hogy mennyi minden érdekelte, és mennyi mindenhez értett, nemegyszer mesteri fokon!) [ ] Gát József felfedezett egy új, igen érzékeny rendszert, melynek lényege, hogy erősítők sorozatát építette be magába a hangszerbe; ezek minden regiszteren külön-külön működnek, és nem a technikus vezérli őket a színfalak mögött, hanem maga az előadóművész. A végeredmény messze a legkielégítőbb csembaló-erősítés, ami létezik. Talán legnagyobb erénye, hogy a hangminőség tiszta, torzítatlan marad. [ ] Azonnal nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ez hozta meg a csembaló-erősítés végső megoldását. [ ] Azon az eredeti hangszeren, amelyen akkor játszottam, azóta is sokszor csembalóztam zeneakadémiai koncertjeimen. 162 Amint azt George Malcolm írásának folytatásából megtudhatjuk, a szerkezet annyira jól működött, hogy azt a Neupert és később a Wittmayer cég is adaptálta további hangszereire. A különös erősítő a mai napig is ezen a hangszeren 163 található, azonban korabeli jelentősége és George Malcolm jóslatai ellenére sem futott be jelentős karriert a hangversenyéletben. 162 Georg Malcolm: Gát Józsefről, In: Parlando, 10. XIX. évfolyam (1977) Gát Anna szívességének köszönhetően jómagam is megtekinthettem ezt a hangszert, sőt, több alkalommal gyakorolhattam is rajta. A csembalón az erősítés kábelei és további tartozékai ma is megtalálhatók, de jelenleg nem működnek. 81

89 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Annak ellenére, hogy ez a találmány mára már teljesen feledésbe merült, érdemes méltányolnunk Gát József erőfeszítéseit. Az ugyanis, hogy nem volt elégedett a modern csembaló hangjával, arra enged következtetnünk, hogy noha valószínűleg nem találkozott eredeti-, vagy a kópiacsembalókkal nagyon is jól érzékelte a modern hangszerek hiányosságait. Ezért szinte biztosan állíthatjuk, hogyha Gát József valaha megismerkedett volna egy kópiacsembalóval, később biztos csak olyan hangszeren játszik. Gát József az adatbázisból már ismert hangversenyein kívül gyakran lépett fel gyermekeknek rendezett ismeretterjesztő koncerteken is. Rádiófelvételeket és hanglemezeket is készített, többek között Johann Sebastian és Carl Philipp Emanuel Bach, François Couperin és régi angol szerzők műveiből. Lemezre vette a Goldberg-variációkat, és 1966-ban, a halála előtti évben Fr. Couperin csembalódarabjai első kötetének 1 2. ordre-ját. 164 Folyamatosan gyarapított, elmélyült háttértudása s tudományos kutatói munkássága alapján kijelenthetjük, hogy Gát a historikus szemléletű hazai előadóművész-típus egyik korai, és Kovácsot, Lichtenberget és Hammerschlagot követően legjelentősebb képviselője. Korszerű, a mai fogalmak szerint is haladó gondolkozása mentén a régizenét számtalan aspektusból (kottakiadás, hangszerhasználat, korabeli szövegek ismerete) elemezte, vizsgálta, s ezért hangszerei tekintetében sem állapodott meg egynél. (Például a többféle billentyűs hangszeren való játékot annyira fontosnak tartotta, hogy szerette volna meghonosítani a klavikord használatát a zeneiskolai oktatásban.) Kutatta a zongorajáték-technika fejlesztésének lehetőségeit is; eredményeit több, külföldön is megjelent könyvében foglalta össze, ugyanakkor A zongorajáték technikája (Budapest, 1954; német, angol, francia, orosz, japán, svéd, olasz és spanyol nyelven is), Zongorametodika (Budapest, 1964), A zongora története (Budapest, 1964) című munkáiban több oldalon keresztül írt a csembalóról és a billentyűs hangszerek fejlődéséről. A régizene játékhoz kapcsolódó fontos publikációja még az 1962-ben megjelent Néhány megjegyzés Ph. E. Bach díszítéseinek játékához 165 című cikke a Magyar Zene hasábjain, amelyben Ph. E. Bach Gát véleménye szerint sokak által félreértelmezett egyedi, átkötött díszítését klavikordon történő interpretáció alapján értelmezi, magyarázza. Közreadóként is jelentős munkát végzett. J. S. Bach Kétszólamú invencióit urtext igényű kiadásban, O. Lassus 24 motettáját, Carl Philipp Emanuel Bach négy billentyűs 164 A Hungaroton mindkét lemezfelvételt közreadta CD-n 1999-ben az Echo sorozat részeként: HRC 1001 (Bach), HRC 1013 (Couperin). 165 Gát József: Néhány megjegyzés Ph. E. Bach díszítéseinek játékához. Magyar Zene 3. évfolyam, 2. szám (1962)

90 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között fantáziájának urtext kiadását, valamint Fr. Couperin összes csembalóművét adta közre négy kötetben, az eredeti kiadásból ízelítőt adó fakszimile oldalakkal kiegészítve. Tanítványai voltak többek közt: Joó Árpád, Szervánszky Valéria, Balázsfay Attila, Schober Ágota, Balla György, Jorge Gomez Labrana, Ungár Imre, Prunyi Ilona és Vásáry Tamás. Magántanítványként pedig csembalistaként Pertis Zsuzsát is tanította. Gát József önálló kiadványai: Kottaolvasás lapról játszás, Budapest, Kéztorna, Budapest, Kottaolvasás, Budapest, 1947, Kottaolvasás, hallásfejlesztés, Kottaolvasás gyakorlófüzet, 1949-től több kiadásban is. A zongorajáték technikája, Budapest, (1954, 1964, 1978), német nyelven: 1956, 1965, 1973, 1983, angol nyelven: 1958, 1965,1980, francia, orosz nyelven: 1958, 1959, 1961, 1973, japán nyelven: A zongora története, Budapest, (1964). Lassus: 24 kétszólamú motetta 1954-től húsz kiadásban jelent meg. J. S. Bach: Kétszólamú invenciók, (1959). François Couperin: Válogatott zongoraművek, Budapest, (1968) François Couperin (le Grand): Pièces de Clavecin, Edited by Gát József (I IV.) Mendelssohn: Két népdal vegyeskarra, Közreadó: Gát József, szöveg: Nádas Katalin, Budapest, (1955, 1978). 83

91 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Margittay Sándor ( ) orgonaművész, karnagy, zenetörténész 166 Már gyermekkorában kántorkodott. A Nemzeti Zenedében, majd a Zeneakadémián tanult, ahol 1950-ben diplomázott orgona és karvezetés szakon tól a hazai hangversenyélet állandó szereplője volt. Orgonistaként ezernél több hangversenyt adott szerte az országban, csembaló-játékosként pedig elsősorban oratorikus estek continuo-szólamát tolmácsolta között a Budapesti Kórus karnagyaként működött. Számos oratóriumot tanított be és vezényelt (többek közt: Händel: Saul, Sámson, Judás Makkabeus, Izrael Egyiptomban; Liszt: Krisztus) ben agyvérzést kapott és haláláig beszédképtelenül, bénán élt. Ismeretterjesztő írásai a Filharmóniai Füzetek ismertetőiben jelentek meg, de egyéb kottakiadásai is jelentősek: Liszt orgonaművei 1 4, Bp., 1970, Historia Organoediae Nyolc évszázad orgonazenéje, Bp., Tizennyolc kötetes orgonaiskolája befejezetlen maradt. Rádiófelvételei, lemezfelvételei (köztük Liszt összes orgonaművével ) őrzik játékát. Rovátkay Lajos (1933 ) csembalóművész, orgonaművész, zenekutató, egyetemi tanár től Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte orgona tanulmányait Hammerschlag Jánosnál és 1956 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Pécsi Sebestyén orgona szakos, valamint Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos és Gárdonyi Zoltán zenetudomány szakos növendéke volt, s már ebben az időszakban megmutatkozott fokozott érdeklődése a régi korok zenéje iránt; például a Collegium Musicum hangszeres- és vokális együttes tagjaként századi, ritkán játszott vagy ismeretlen művekkel foglalkozott ban a forradalom kitörése idején eltávozott Magyarországról, és később egy ösztöndíj segítségével Németországban folytatta tanulmányait, ahol a Frankfurt am Main-i Zeneakadémián Helmut Walchánál orgona és csembaló szakon végzett 1959-ben től 1998-ig Hannover zeneművészeti főiskolájának docense, majd professzora volt orgona és csembaló szakon, valamint az ottani Régizenei Stúdió vezetője (utolsó megtekintés: ) (utolsó megtekintés: ). 84

92 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között Jelentős szerepet játszott a németországi historikus előadási gyakorlat meghonosításában éppúgy, mint a csembaló eredeti, historikus formájának elterjesztésében, de elsők között végzett kutatói és előadói munkát a korai olasz barokk vokális és instrumentális zene művelése terén. Emellett másik fontos szakterülete a bécsi későbarokk egyházi zene, valamint Agostino Steffani zenéjének népszerűsítése. Nemzetközileg elismert hangversenyező művész, aki számos hanglemezt is készített szólistaként és kamaramuzsikusként egyaránt ben megalapította a Capella Agostino Steffani régizene együttest, amelynek csembalistája és vezetője is volt, és amely együttes nevéhez korszakos bemutató operaelőadások, hangversenyek és CD-felvételek fűződnek. Sokirányú, szerteágazó zenei tevékenységének gerincét azonban a mai napig is J. S. Bach munkássága adja. Saját bevallása szerint e rajongás gyökerei még a budapesti tanulóévekig nyúlnak vissza, s ezért mindig nagy szeretettel és hálával emlékszik vissza egykori tanárára, Hammerschlag Jánosra, akiről a Magyar Zene 2004/ számában egy rendkívül tartalmas tanulmánnyal emlékezett meg. Rovátkay Lajos az alsó-szászországi Zenei Nagydíj kitüntetettje. Személyében korosztályának azon ritka magyar csembaló- és orgonaművészét tisztelhetjük, aki a régizene historikus előadási gyakorlatának művelője, sőt alakítója, formálója, s nemzetközileg is elismert szakértője. Tudását, tapasztalatait a mai napig éves gyakorisággal ismétlődő zeneakadémiai kurzusain adja át a hazai fiatal csembalistáknak és zenetudósoknak. 168 Prof. Rovátkay Lajos: Hammerschlag János. Magyar Zene 42. évf. 2. szám (2004) A cikkről már részletesebben írtam dolgozatom 2. fejezetében. 85

93 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Sebestyén János ( ) Liszt Ferenc-, Erkel Ferenc- és Érdemes művész díjjal kitüntetett csembaló- és orgonaművész, egyetemi tanár és 1951 között a Nemzeti Zenedében Antal Istvánnál tanult zongorát, Hammerschlag Jánosnál orgonát, Major Ervinnél pedig zeneszerzést. Már 1950-től a Magyar Rádióban dolgozott, amelynek majd ötven éven át munkatársa volt. A Zeneakadémiát 1952-től Gergely Ferenc orgona- és Szabó Ferenc zeneszerzéstanítványaként végezte, majd 1955-ben szerezte meg diplomáját. Kezdetben orgonistaként próbált előadói lehetőségekhez jutni, de ez abban az időben egyáltalán nem volt egyszerű a hangszer szakrális arculata miatt. Sebestyén János visszaemlékezése szerint 1957-ben egy váratlan koncertfelkérésnek eleget téve a Magyar Állami Operaházban rendezett és Lehel György által dirigált koncerten ült először csembalóhoz Frank Martin Petite Symphonie Concertante c. művének előadásával, s ettől kezdve fordult érdeklődése a csembaló irányába. 170 Sajnos, e hangverseny dokumentációját nem sikerült megtalálnom, de azt gondolom, hogy a történet valódiságát nem érdemes kétkedéssel fogadnunk. A budapesti adatbázis műsorlapjai között elsőként 1961-ben találhatunk rá arra a programra, amelyben nevét csembalista közreműködőként olvashatjuk. Ekkor néhány éven át szinte kizárólag kamarazenei produkciók közreműködőjeként játszott régi zenét, viszont kortárs szerzők csembalóműveinek előadásával már szólistaként is fellépett ban készítette el első hanglemezét J. S. Bach, Prokofjev, Frank Martin művekből, Petrovics Emil új szólódarabjával (Négy önarckép álarcban) egyetemben től kezdve önálló szólóhangversenyeket is tartott, mindvégig ragaszkodva műsorai sokszínűségéhez és stílusbeli változatosságához. Számos átiratot készített olyan zongoradarabokból, amelyek csembalón is meggyőzően szóltak, s nagyszámú kortárs csembalómű köztük új magyar alkotások bemutatására, előadására is vállalkozott. Sebestyén Jánost amellett, hogy a csembalójáték nagy jelentőségű képviselőjeként tisztelhetjük a hazai csembalóoktatás meghonosítójának is tartjuk. A kezdeményezésére 169 Pályájáról: N. N.: Sebestyén János. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 3. kötet Sebestyén János: A magyarországi csembalózás rövid története. (utolsó megtekintés: ). 86

94 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között 1970-ben elindított zeneakadémiai csembalótanszakot 2009-ig vezette, és számos növendéket bocsátott a csembalóművészi és tanári pályára. Rádiós szerkesztőként, műsorvezetőként, riporterként a Magyar Rádió, majd a Katolikus Rádió és a Magyar Televízió állandó műsorkészítője volt; kultúrtörténeti, történelmi, zenei események fáradhatatlan kutatója, elemzője, s kiváló zenei műsorok kitalálója, létrehozója. Sebestyén János intézmény volt, megkerülhetetlen a régizene világában; nyitott, érdeklődő, segítőkész és támogató személyisége még azokra is pozitív hatással bírt, akik előadóművészként az övétől eltérő értékrendet képviseltek. Annak ellenére, hogy sokáig ellenezte a historikus előadói gyakorlatot ő maga soha sem mélyedt el ebben, s koncertjei során is szívesebben játszott modern csembalókon, mégis tolerálta a historikus szellemben felnövő új generáció művészi stílusát, s tanítványait engedte saját útjukon járni. A kortárs zeneszerzők közül sokakat ösztönzött új művek írására, így nevéhez több csembalódarab bemutatója kötődik. A Sebestyén János által bemutatott, illetve hangfelvételre rögzített kortárs magyar művek: Bozay Attila: Toccata és fughetta op. 4/a (bemutató:1965) 171 Decsényi János: Divertimento csembalóra és kamarazenekarra, Szonatina zongorára vagy csembalóra, Durkó Zsolt: Ikonográfia No. 1 két viola da gamba, csembaló, Bozay Attila e műve sajnos, nem található meg sem a szerző által opusz számmal ellátott műjegyzékben, sem az opusz szám jelölés nélküli művei között, és a mű kottaanyaga sem lelhető fel, ezért a VI. fejezet műjegyzékében nem szerepeltetem. Bemutató: Visszhang: Jemnitz Sándor, Filharmónia műsorfüzet 43. ( ) Bemutató: Magyar Rádió, Sebestyén János; hangfelvétel: Magyar Rádió, 1962, Magyarországi bemutató, rádiófelvétel: Banda Ede, Mező László, Sebestyén János csembaló, 1982; forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). Hanglemezfelvétel: 1972, (Hungaroton). 87

95 Farkas Ferenc: Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig All' antica for viola da gambára vagy gordonkára és csembalóra vagy zongorára, 1962 Concertino csembalóra és vonószenekarra, Régi magyar táncok a XVII. századból zongorára, Geszler György: Két gépetűd: Búgócsiga 177 Szonáta fuvolára és zongorára 178 Kadosa Pál: Szonatina 179 Patachich Iván: Szonatina, Petrovics Emil: Négy önarckép álarcban, Poldini Ede: Lullaby 182 Ránki György: Ének a városról Cantus urbis Oratórium Déry Tibor szövegére énekhangokra, orgonára, csembalóra, kórusra és kamarazenekarra, A mű első verziója zongorára készült 1947-ben. A két évvel későbbi csembaló-változatot Silvia Kind berlini csembalóművész számára írta át a szerző. A darabot Magyarországon Sebestyén János mutatta be a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának. Kamarazenekarával, Lehel György vezényletével ben. Forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). 176 Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. A művet csembalón Sebestyén János vette fel 1969 körül. 177 Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. A művet Sebestyén János vette fel 1971-ben a Magyar Rádióban. 178 Szonáta fuvolára és csembalóra címen valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. Rádiófelvétel: 1973, Kovács Lóránt, Sebestyén János csembaló. 179 Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. A művet Sebestyén János vette fel 1970-ben a Magyar Rádióban. 180 Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. A művet Sebestyén János vette fel 1970-ben a Magyar Rádióban. 181 Bemutató, rádiófelvétel: 1960, 1971, Magyar Rádió, Sebestyén János. Forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár. (utolsó megtekintés: ). K: Editio Musica Budapest,1967.Hanglemezfelvétel: Qualiton. Petrovics darabja barokkos jellegét tekintve egyedülálló a szerző művei közt. A mű, amely Sebestyén János ösztönzésére született, a 2000-ben megtartott Első Budapesti Nemzetközi Csembalóverseny egyik kötelezően előírt darabja volt. 182 Előadói átirat. Elhangzott és rádiófelvétel: 1983, Magyar Rádió, Sebestyén János. Forrás: (utolsó megtekintés: ). 88

96 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között Rózsa Miklós: Kaleidoscope Suite ( Hat kis darab Juliette-nek és Nicholasnak ) 184 Bagatellek zongorára, op. 12. V., Sárközy István: Júlia énekek Lírikus kamarakantáta 7 tételben tenor szólóra, vegyeskarra, 2 fuvolára, hárfára és csembalóra 186 Szokolay Sándor: Szonatina zongorára, op.10, Takács Jenő: Toccata zongorára, op Vidovszky László: Horatius dalok, Hanglemezfelvétel: 1973, csembalón Sebestyén János játszott. 184 Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. A művet Sebestyén János vette fel 1964-ben. 185 Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. A művet Sebestyén János vette fel 1983-ban. 186 Hanglemezfelvétel: Hungaroton, 1968, csembalón Sebestyén János játszott. K.: Editio Musica Budapest, Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. Rádiófelvétel: 1970, Sebestyén János. 188 Sebestyén János csembalórepertoárjában szerepelt a mű, feltételezhetően a szerző jóváhagyásával előadói átdolgozásban. 189 Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 24. ( )

97 3. 4. Csembalók Magyarországon 1945 és 1970 között Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig A 2. világháború utáni évektől minden elszigeteltség ellenére, s elsősorban Gát József és Sebestyén János jóvoltából számos csembaló került be az országba magán- és állami tulajdonba. A korábbi Pleyel-modelleket felváltották az Ammer, Lindholm és Thierbach csembalók. Sebestyén Jánosnak jutott az a feladat, hogy az országba érkező általában Ammer hangszereket pár hónapig saját lakásában őrizze, kipróbálja és bejátssza tól pedig egyik bécsi hangszerész ismerőse révén aki a Steinway és Sperrhake helyi képviseletét látta el Sperrhake-modellek 190 érkeztek Magyarországra. Ezekből a hangszerekből több is eljutott a nagyobb zenei közintézményekhez. Az alábbi lista a tárgyalt korszak jelenleg ismert csembalóit ismerteti. Csembalók magántulajdonban: Brodszky Ferenc csembalója: Neupert (modern) csembaló az 1930-as évekből 191 jelenleg a Nemzeti Múzeum hangszerraktárában található Gát József hangszerei: Ammer (modern) csembaló Gát József saját hangszere volt, jelenleg ismeretlen tulajdonban van Neupert (modern) csembaló Gát József ezt kísérleti hangszerként kapta a gyártól, ma a Gát család tulajdonában van (Bach-modell, 2 manuálos) spinét (vagy spinettino) típusa nem ismert, jelenleg ismeretlen tulajdonban van Ammer klavikord a Gát család tulajdonában van klavikord (valószínűleg Ammer) feltételezhetően a Gát család egy ismerősénél található 190 Kurt Sperrhake zongoraépítőként és Ammer csembalók forgalmazójaként kezdte pályáját, majd 1948-ban létrehozta saját cégét, amely hamarosan korának legnagyobb csembalóépítő cégévé vált. Kizárólag modern csembalókat készített. Magyarországra is számos példány került e hangszerekből. 191 Brodszky Ferenc Neupert csembalójáról és jelenlegi fellelhetőségéről a 2. fejezetben már részletesen írtam. 90

98 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1945 és 1970 között Sebestyén János csembalója: Sperrhake (modern) csembaló a vásárlás éve 1968 (Bach-modell, 2 manuálos, lent: 16, 8, fent 8,4, öt pedállal, 3 lantregiszterrel) a hangszer jelenleg Spányi Miklós tulajdonában van 192 Csembalók állami tulajdonban: től a Magyar Állami Operaház tulajdonában volt (feltételezett hangszer, típusát, jelenlegi fellelhetőségét nem ismerjük) Magyar Rádió (típusát nem ismerjük) : Pleyel Magyar Állami Operaház : Ammer 5 pedál, Bach modell Nemzeti Filharmónia, majd Magyar Rádió és a Hungaroton tulajdonában is 1967: Sperrhake Magyar Rádió és Nemzeti Filharmónia 1969: Sperrhake Zeneakadémia valamint [?]: Neupert Hungaroton [?]: Ammer Magyar Állami Operaház Spányi Miklós szíves közlése és hozzájárulása nyomán. 193 Használatuk kezdetének évét jelöltem. 194 Sebestyén János: A magyarországi csembalózás rövid története. (utolsó megtekintés: ). 195 Kemény Egon Hatvani diákjai című rádió-daljátéka 1955-ben hangzott el a Magyar Rádióban, s ebben több csembalószóló is szerepet kapott. Feltételezhetően egy akkor új csembalót használtak a felvételen, amely a Magyar Rádió tulajdona lehetett. Sajnos, a hangszerről nincsen további információnk. E felvételen tudomásom szerint Gát József játszott volna, de ez betegsége miatt meghiúsult, és végül valószínűleg Sebestyén János csembalózott. 196 Sebestyén János visszaemlékezése szerint ezen a hangszeren játszotta ő Frank Martin's Petite Symphonie Concertante című darabjának csembaló szólóját a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarával, Lehel György vezényletével 1957-ban a Magyar Állami Operaházban. Forrás: Sebestyén János: A magyarországi csembalózás rövid története. (utolsó megtekintés: ). 197 Az utóbbiakról Horváth Anikótól és Spányi Miklóstól kaptam információkat. 91

99 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig 4. Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig Az időszak kezdetét a többnyire nehezen átléphető országhatárok jellemezték, és a nyugat szellemi áramlatai sem mindig juthattak át könnyen az éberen őrködő cenzúrán, ám a művészvilág annál erőteljesebben igényelte az újító változásokat. Így ekkorra zenei életünkben is szükségszerűen felbukkantak azok az irányzatok, amelyek Nyugat-Európában már jó néhány évtizede ismertek voltak. Ezekhez sorolhatjuk a közfelfogás szerint egyértelműen nyugati hagyományokat tükröző régizenei törekvéseket, amelyeknek szerves része az ehhez szükséges hangszerek és azok oktatásának biztosítása. Nem véletlen, hogy ez az időszak volt az, melyben a csembalóoktatás intézményes keretek közt történő elindítása elodázhatatlanná vált Csembalóoktatás Felsőfokú csembalóoktatás A budapesti Zeneakadémia csembaló tanszakának megalakulása és kezdeti évtizedei Mérföldkőnek tarthatjuk a Zeneakadémia csembaló tanszakának megalapítását 1970-ben. Előzményként érdemes pillantást vetni a koncertadatbázisra, ahol a korábbi évek során szembetűnő a csembalóhangversenyek egyre gyarapodó száma. Tehát köszönhetően azon néhány hazai professzionális csembalistának (bár közülük eddig egyedül csak Pertis Zsuzsa részesült hivatalos csembalista képzésben külföldön), 1 akik által rendszeressé váltak a csembalóhangversenyek a koncertlátogatók körében is kezdett ismertté válni e hangszer. Sőt, az akkori komponisták is felismerték a csembalóban rejlő új hangzásbeli lehetőségeket, így sorra születtek meg kortárs csembalóművek ahogy szerte a világban Magyarországon is. 1 Rovátkay Lajost például külföldre történő távozása miatt nem sorolom közéjük. 92

100 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig A szükségszerű esemény ideje tehát Sebestyén János indítványára, az akkori rektor, Kovács Dénes professzor támogatásával 2 egy Bécsből érkezett Sperrhake csembalónak köszönhetően elérkezett, és végre elkezdődhetett a Zeneakadémia falai közt a csembalóoktatás. A csembaló szakot kezdetben csak zongora, orgona, karvezetés és zenetudomány szakosok vehették fel a 4. évfolyamban fakultatív tárgyként. Sebestyén János első növendéke a zongora tanszakos Horváth Anikó, az orgonista Ella István és a karvezető szakos Mészáros Mária volt. A tanszak már a harmadik évében óriási sikert mondhatott magáénak: Horváth Anikó 1973-ban a Párizsi Nemzetközi Csembalóverseny 2. díját nyerte el. S bár végül nem a Zeneakadémián diplomázott, Sebestyén János csembalóóráit még két éven át látogatta szakközépiskolás növendékként, rektori engedéllyel Dobozy Borbála is, aki jelenleg e tanszak csoportvezető tanára. A csembaló szakra ekkor járó hallgatók egy része tanulmányai kiegészítéseképpen, egy magasabb szintű műismeret és alapvető hangszerismeret elsajátítása érdekében csembalózott, ugyanakkor számos növendék döntött úgy, hogy a későbbiek folyamán a csembalójátékot választja fő tevékenységének. Noha ekkor a Zeneakadémián éppúgy, mint a nyilvános koncerthelyszíneken még modern csembalókon játszottak, egyre több fiatal muzsikus találkozott nyugat-európai útjai 3 során kópiahangszerekkel és historikus szemléletű előadásmóddal. A hetvenes évektől ugyanis a magyar régizenészek körében is ismertté váltak azok a fontos külföldi centrumok, 4 ahol a rövidebb-hosszabb kurzusok, tanulmányutak ideje alatt elméleti és gyakorlati tudásra is szert tehettek. Ez idő tájt jelentek meg azok a sokak számára revelációként ható publikációk, amelyek gyakran muzsikusaink épp ilyen jellegű külföldi élményeinek összegzéseként születtek. A Muzsika című folyóiratban írt cikket például 1978-ban Kenneth Gilbert antwerpeni csembalókurzusáról Péteri Judit, 5 aki a kurzus aktív részvevőjeként az akkor még újdonságot jelentő historikus csembalójátékról és a szebbnél szebb eredeti- és kópiacsembalókról számolt be igen lelkes hangon. 2 Sebestyén János élményszerű részletességgel mesélte el a tanszak elindulásának regényes történetét a 2000-ben megrendezett Budapesti Nemzetközi Csembalóverseny megnyitóján, amelynek írott változata megtalálható: Sebestyén János: A magyarországi csembalózás rövid története. (utolsó megtekintés: ). 3 Ebben az időszakban a fiatal művészek már lehetőséget kaphattak nyugat-európai zenei versenyeken és mesterkurzusokon való részvételre, így egyre többen ismerkedhettek meg a nyugati művészeti irányzatokkal is. 4 A legfontosabb régizene központok a teljesség igénye nélkül: Belgium (Antwerpen, Brugge), Hollandia (Amsterdam, Hága), Franciaország (Párizs), Svájc (Basel). 5 Péteri Judit: Ismét a régi zene előadásáról Egy csembalókurzus ürügyén. Muzsika, 21. évf. 2. szám ( )

101 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Ugyanebben az évben adta ki a Zeneműkiadó magyarul Robert Donington A barokk zene előadásmódja című könyvét Karasszon Dezső fordításában, s nem sokkal később, ben a Régi Zene, majd 1987-ben a Régi Zene 2. köteteket Péteri Judit szerkesztésében. Nikolaus Harnoncourt könyve, A beszédszerű zene pedig magyarul Péteri Judit fordításában 1988-ban látott napvilágot. 6 Mindezek mellett ne feledkezzünk meg a külföldi hanglemezgyártó cégek magyarországi tevékenységéről sem, aminek következtében már nálunk is hozzá lehetett férni a legkiválóbb autentikus zenei produkciókhoz a világ bármely részéből. Megállapíthatjuk tehát, hogy a hetvenes nyolcvanas években a zenésztársadalmon belül nem kevés ellenállással szembenézve 7 a historikus elméletek és eredmények már hazánkban is komoly népszerűségnek örvendtek. A régizene korhű előadásának nemzetközi és hazai elterjedése következtében a Zeneakadémia is újabb lépésekre kényszerült, mivel egyértelműnek tűnt, hogy a melléktárgyként (kiegészítő szakon) és modern hangszeren történő csembalóoktatás kezdeti szerepét betöltve meg kellett, hogy újuljon, sőt, szükségesnek látszott immár további hangszerek tanítása és elméleti képzések bevezetése is. Ezt a felismerést tükrözte az az előterjesztés is, amely az Egyetemi Tanács december 15-i ülésén hangzott el, s ami a Zenetudományi Tanszék javaslatára alakult, és a régi zene előadói gyakorlatával foglalkozó, Kroó György által vezetett bizottság véleményét foglalta össze: A régi zene előadói gyakorlata világszerte átalakulóban van. Könyvtárnyi friss szakirodalom foglalkozik az úgynevezett korhű interpretáció problémáival, speciális szakfolyóiratok jelennek meg az érintett témakörökben, amelyek megvitatására reneszánsz, barokk szakemberek éppúgy, mint Haydn vagy Beethoven-kutatók külön nemzetközi szemináriumokat szerveznek. Szaporodnak azok az együttesek, amelyek egyetlen zenetörténeti korszak irodalmának megszólaltatását tartják feladatuknak. [ ] A mozgalom hullámai hozzánk is elértek. Nemcsak a külföldi együttesek vendégszereplései hívják fel figyelmünket a probléma aktualizálására, hanem több magyar Camerata és Consort születése is jelzi a muzsikus- és közönség-körökben egyaránt növekvő érdeklődést és igényt, amellyel az előadóművészek nevelésével foglalkozó intézeteknek szembe kell 6 Nikolaus Harnoncourt következő, Zene, mint párbeszéd című kötete 2002-ben, Dolinszky Miklós fordításában jelent meg. 7 A historikus irányzatoknak a világ minden pontján akadt számos ellenzője, így Magyarországon is. Ez az ellenségesség sokféle módon nyilvánult meg, akár az általános zeneoktatás, akár a múzeumi munka, akár a hangversenyszervezés területeit vesszük figyelembe. A jelenség oka gyakran tudatlanságból, rugalmatlanságból, vagy egyszerűen csak előítéletekből származtatható. Ez az elzárkózás sajnos még napjainkra sem tűnt el teljességgel a hazai zenei életből. 94

102 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig nézniök. Első dolgunk a tájékozódás, a tanulás, a lehetőségek megismerése, rendelkezésünkre álló források felmérése. 8 Az elhangzottakat a továbbiakban egy kilencpontos javaslat-lista egészítette ki, amely magában foglalta az ajánló bibliográfia készítésétől a legfontosabb folyóiratok előfizetésén, a tananyag kiegészítésén s egy kópiacsembaló vásárlásán keresztül a külföldi vendégtanárok meghívásáig mindazt, amit a bizottság fontosnak tartott. Úgy tűnik azonban, hogy az elkövetkező évek során a fenti pontok megfogalmazásán túl nem igazán történt érdemi változás a zeneakadémiai oktatásban. Az es tanévben ugyanakkor újból felszínre került ez a téma bár más aspektusban a Zongora Tanszék egyik értekezletén. Ekkor a tanárok vitája nyomán a következő vélemény született: [ ] Ezzel szemben még mindig sok olyan ismeretet kellene közölni hallgatóinkkal, amelyeknek ezidőszerint nincs helye a tantervben. Nevezetesen: a) a lapról játék gyakorlása b) a zongorakíséretre és vele kapcsolatosan a korrepetícióra való felkészülés c) a csembaló (és fortepiano) játéka, a hozzá tartozó barokk, illetve korai bécsi klasszicizmus stílusismeretével; ehhez kapcsolódva d) a continuo-játék művészete [ ] Ilyenformán javaslatunk a következő: [ ] 6.) A cembalo-oktatás a III. évfolyamban heti 1 órában volna kívánatos. Ha a tárgy a művészképző-, illetve a kamaraművész-tagozaton lenne kötelező, óratöbblet nem jönne létre, minthogy ők a metodika elméleti alapjainak II. évfolyambeli lehallgatása után a didaktika-tárgy, valamint a gyakorlati tanítás alól mentesülnének. 7.) A continuo-játék magasabb igényű ismeretei feltehetőleg beilleszthetők a cembalo-oktatás kereteibe. Az ide vonatkozó tervek kimunkálását kívánatos volna Horváth Anikó, Pertis Zsuzsa és Sebestyén János tanárokra bízni. 9 A Zeneakadémia as tanévében pedig az Egyetemi Tanács ülésén Zempléni Kornél zongora tanszékvezető a következőket mondta beszámolójában: Eljött az ideje annak is, hogy a csembalóoktatás főtárgyi rangot kapjon a Zongora Tanszék keretein belül. Érdeklődés is van iránta a hallgatók részéről. Amennyiben Sebestyén János tanár úrnak túlságosan soknak bizonyulna, házon belül is meg lehet oldani: Pertis Zsuzsa, Horváth Anikó és Gál Márta tanárnők itt dolgoznak a házban Gádor Ágnes, Szirányi Gábor (szerk.): A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Évkönyve az as tanévről. (Budapest: Zeneakadémia) Gádor Ágnes, Szirányi Gábor (szerk.): Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Évkönyve az es tanévről. (Budapest: Zeneakadémia) Gádor Ágnes, Szirányi Gábor (szerk.): Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Évkönyve az 1982/83-as tanévről. (Budapest: Zeneakadémia). 95

103 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Jól látható, hogy a csembalóoktatás megújításával és a régi zene előadási gyakorlatának bevezetésével kapcsolatosan különböző tervek és szándékok felmerültek ugyan, de a tényleges változásig még hosszú időnek kellett eltelnie. A nyolcvanas évek végén a csembaló tanszakot kiegészítő szaknak nevezték, kötelező melléktárgyakkal (barokk kamarazene, basso continuo, hangolási ismeretek, hangszerismeret, hangfelvétel-ismeret), tanmenettel és vizsgakötelezettséggel működött, és a többi hangszeres szakkal egyenértékű művészi és tanári diplomát nyújtott. Az es években jellemző új kultúrpolitikai irány amely a nyugat felé történő nyitással, a nyugatról érkező vendégművészek rendszeres meghívásával, a diákok és a magyar művészek külföldre utazásának problémamentes lehetővé tételével ekkor már egészen más levegőt teremtett a művészetoktatásban, a régizenei életben különös jelentőséggel bírt. A korábbi bezártság után a Zeneakadémia csembaló szakos hallgatói számára is elérhetővé váltak a külföldi tanulmányok, a mesterkurzusok (például Jos van Immerseel-hez, Jacques Ogg-hoz, Bob van Asperen-hez és más művésztanárokhoz), s a legnevesebb művészeket is meghallgathatták akár hazai, akár külföldi pódiumokon. Ugyanakkor a Zeneakadémia és a hivatalos hangversenyrendezők és hangfelvétel-készítők 11 hangszerparkja is bővült, és fokozatosan több, jó minőségű kópiacsembaló került az ország oktatási intézményeihez, zenekaraihoz és a koncerttermekbe. A Zeneakadémiára a nyolcvanas évek közepén érkezett meg az első kópiahangszer egy francia típusú csembaló William Dowd hangszerkészítő párizsi műhelyéből. E hangszer birtokbavételével a csembaló tanszakon forradalmi átalakulások mentek végbe, hiszen valamennyi csembalistának át kellett értékelnie az addig tanultakat hangszerjáték (billentés, artikuláció, tempóválasztások, regisztráció), hangzáskultúra, hangszer- és műismeret szempontjából is. A kópiacsembalók megjelenése és elterjedése ily módon hozzájárult ahhoz a szemléletmódbeli változáshoz, amely ekkor már az oktatás terén éppúgy jellemző volt, mint a régizenével foglalkozók köreiben. 12 Időközben a csembaló tanszak tanárainak száma is bővült; Sebestyén János tanszakvezető mellett 1991-től csembaló-főtárgyat oktatott már Horváth Anikó is. A tanszak élete megújult, felfrissült. Az évente több alkalommal megrendezett zeneakadémiai 11 Említhetjük itt példaképp az Országos Filharmónia és a Hungaroton újonnan vásárolt Dowd csembalóit. 12 A modern és kópiacsembalók interpretációs különbségeiről a későbbiekben még részletesen írok a alfejezetben. 96

104 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig mesterkurzusok amelyeket külföldi csembalisták és régizene-specialisták tartottak komoly lépcsőfokot jelentettek a hallgatók művészi fejlődésében. Budapesten ekkor járt és tanított például Johann Sonnleitner, Kenneth Gilbert, Zuzana Růžičková és Huguette Dreyfus. Ezen évek alatt is jól képzett csembalóművészek kerültek ki a tanszakról; köztük találjuk Péteri Juditot, Alföldy-Boruss Csillát, Spányi Miklóst, Szepes Andrást, Matuz Csillát, Várallyay Ágnest, Papp Ritát, Dallos Erikát, Ratkó Ágnest, Csizmadia Angelikát, s e sorok íróját, akik közül többen azóta is aktív csembalistaként tevékenykednek. A csembaló tanszak teljes átalakítására végül 1996-ban került sor, ekkor lett ugyanis a tanszak hivatalosan is önálló a zongora tanszék keretein belül. Ebben a tanévben lett a tanszak tanára a csembaló főtárgyat oktató Várallyay Ágnes is. A lelkes, elméleti háttérrel is rendelkező a tanárok folyamatosan megújuló saját tapasztalataira, rendszeres kutatásaira, pedagógiai és művészi célkitűzéseire épülő oktatás eredményeként a hallgatók egyre magasabb szintű képzést kaptak. A tanszakra hamarosan újabb, különböző építésű kópiahangszerek kerültek, amelyek mellett a hallgatók különféle stílusok és korok csembalózenéjének speciális billentési követelményeit is megismerhették. Így ez az időszak már a hangszerjáték technikájában, valamint az elméleti és a csembalójátékhoz szorosan kötődő egyéb ismeretek terén is a historikus alapokon nyugvó, professzionális csembalóművészet megteremtéséről szólt. Mit is tanulhattak a csembalószakos hallgatók ekkoriban a Zeneakadémián? 13 Elsősorban sokszínű, korszaktól, stílustól, sőt, hangszertípustól is függő billentéstechnikákat. Beszédszerű, értelmesen artikulált, tudatosan tagolt, éneklő, ugyanakkor virtuóz, pergő játékmódot. A különböző korok és nemzetek billentyűs irodalmán keresztül stílusismeretet, korhű előadást. Külön kiemelt módon a francia clavecin-zene műfajainak, díszítéseinek és artikulációs szabályainak megismerését. Korabarokk olasz, németalföldi polifon és táncos műveket, D. Scarlatti szonátáit, angol virginálmuzsikát és természetesen J. S. Bach és fiainak darabjait. A külföldről is megrendelhető, de hamarosan már itthon is beszerezhető urtext kottáknak köszönhetően szinte a teljes, csembalón játszható billentyűs irodalom tárháza nyílt meg a növendékek számára. Emellett pedig 20. századi és kortárs művek is gyakran színesítették a hallgatók repertoárját. Egyre nagyobb szerepet kapott a barokk és a kora klasszikus kamarazene játék, a retorika, a continuo és a régi táncok tanulása, valamint a 13 Forrás: Horváth Anikó: Habilitációs pályázat. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest, (Kézirat). 97

105 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig hangolási és a hangszerismeret elmélyítése. A képzésben jelentős helyet foglalt el az egyes módszertani elemek megismerése is, egyrészt a régi iskolák például Fr. Couperin, J.-Ph. Rameau, C. Ph. E. Bach, J. Quantz írásai, másrészt kortársak M. Boxall, M. Halford, I. Ahlgrimm munkái alapján. A fiatal csembalisták a Zeneakadémián tanuló más hangszeresekhez hasonlóan számtalan nyilvános szóló- és kamarazenei növendékhangversenyen léphettek fel, sőt zenekarral kísért versenyművek előadására is lehetőséget kaphattak. E széles körű tanulmányok elsajátítása után a hallgatók zeneakadémiai művész és egyúttal művésztanári diploma birtokosaivá váltak. Régizene-játék és csembalóoktatás főiskolai szinten Szegeden és Budapesten 1993-ban, a zeneakadémiai képzéssel párhuzamosan, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Tanárképző Intézetéből alakult, rövid ideig Szegedi Konzervatórium néven működő intézmény falai közt elindult egy négyéves képzést nyújtó Régi zeneelmélet-szolfézs kiegészítő szak. Ezzel egy régizenei tanszék alapjait rakták le, ahol az oktatás megfelelő szakmai hátterének biztosítása mellett csembalista hallgatók is diplomázhattak. (Az iskolában csembalón kívül még furulya, barokk ének, hegedű és viola da gamba tanulására is lehetőség volt.) Ebben az intézményben tanított csembalót 1995-ig Dobozy Borbála, őt pedig Ratkó Ágnes követte, aki 1995 és 2013 között csembaló főtárgyat, continuót, kamarazenét, historikus hangolásokat, historikus források ismeretét, improvizációt, régizenei előadásmódokat, barokk billentyűs anyagismeretet, szakmódszertant és hangszermetodikát oktatott. Itt szerzett csembalótanári diplomát többek között Bereczki Julianna, Kirják Katinka, Szabó Anikó és Nagy Nóra. A régizene-játék főiskolai tanulmányok keretei közé való beemelését célozta meg a kilencvenes évek derekán az a kezdeményezés is, amelynek nyomán a Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetében a zongorista hallgatók egy éven át szabadon választott tantárgyként billentyűs régizenei előadási gyakorlaton vehettek részt. A tárgyat e sorok írója tanította 1996 és 1999 között, majd később sajnos ez a lehetőség amely a jövő zeneiskolai zongoratanárai számára nyújtott értékes ismereteket megszűnt. 98

106 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig Az I. Budapesti Nemzetközi Csembalóverseny Méltóbb ünneplésben nem is lehetett volna része az immár önállóan és szervezetten működő, éppen harmincadik születésnapját ünneplő zeneakadémiai csembalótanszaknak, ugyanis a Zeneakadémia és az Interart Festivalcenter rendezésében szeptember 19-én (J. S. Bach halálának 250-ik évfordulójának évében) kezdetét vette az I. Budapesti Nemzetközi Csembalóverseny. A tíz napon át tartó, háromfordulós rendezvényen tizenkilenc versenyző (köztük hat magyar) vett részt. 14 Ez a megmérettetés valóban egyedülálló és felbecsülhetetlen értékű, hiszen ilyen fontos eseményre sem korábban, sem pedig azóta nem került sor a hazai csembalójáték történetében. A versenyen a versenyzőknek kötelező műként el kellett játszaniuk többek közt Bakfark Bálint egy lantfantáziáját, Bartók Mikrokozmoszának több tételét, Petrovics Négy önarckép álarcban című művét, valamint Szokolay Sándor erre az alkalomra komponált 2000 Hang (Tételpár csembalóra) Notturno e Giubiloso per clavicembalo (Op.150) című darabját. A nemzetközi zsűri amelynek tagjai Sebestyén János (elnök), Lantos István, Hollós Máté, Horváth Anikó (Magyarország), Spányi Miklós (Finnország), Jacques Ogg (Hollandia), Ketil Haugsand (Norvégia), Elzbieta Stefanska (Lengyelország) voltak döntése alapján magyar siker született: a versenyen megosztott második díjat nyert Cseh Dalma és Balog Zsolt (első díjat nem adtak ki), s megosztott harmadik helyezett lett Szepes András, a kínai Tien Yang és az olasz Alessandro Pianu. Szokolay Sándor e versenyre komponált művének legjobb tolmácsolásáért pedig különdíjat kapott Balog Zsolt és a spanyol Yago Mahugo-Carles. A rendezvény jelentősége, hogy a fiatal magyar csembalisták sikeres szereplésén túl a zsűriben helyet foglaló nemzetközi hírű művészek és a külföldi versenyzők révén a hazai régizenei kultúra és a magyar kortárs csembalóirodalom is reflektorfénybe kerülhetett. 14 Sebestyén János: A magyarországi csembalózás rövid története. (utolsó megtekintés: ) valamint Horváth Anikó: Mindenki győzött. Csembalóverseny Budapesten. Muzsika 43. évf. 11. szám (2000. november). (utolsó megtekintés: ). 99

107 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Felsőfokú csembalóoktatás napjainkban A 2000-ben megrendezett nemzetközi csembalóversenyt sajnos, nem követte újabb hazai verseny. A Zeneakadémia csembaló tanszakának élete ugyanakkor stabilizálódott. A tanári karban 2003-tól helyet kapott Ratkó Ágnes kezdetben, mint continuo-játék tanár, később, mint csembaló főtárgy tanár, 2009-től pedig főtárgy tanárként Dobozy Borbála és Spányi Miklós. A tanszak tananyagában korábban nem oktatott kötelező tantárgyak is bevezetésre kerültek, például historikus előadói gyakorlat, historikus táncok, historikus hangolási ismeretek. Pozitív változásnak tekinthető az a hallgatók számára biztosított lehetőség is, amely az Erasmus ösztöndíj segítségével külföldi egyetemeken is lehetővé teszi a fiatal művészek fejlődéséhez szükséges további tanulmányokat. A Zeneakadémia pedig állandó rendszerességgel hívja meg mesterkurzusok előadóiként azokat a külföldi csembalista és régizene specialista professzorokat, akik mind előadóművészként, mint tanárként szakterületük kiválóságai. Így például kurzusokat tartottak többek közt Kenneth Gilbert (Párizs, Salzburg), Huguette Dreyfus (Párizs), Christine Schornsheim (München), Jacques Ogg (Hága), Menno van Delft (Amszterdam), Johann Sonnleitner (Zürich), Pierre Hantai (Párizs), Davitt Moronnay (Párizs), John Toll (London), Rovátkay Lajos (Hannover), Gordon Murray (Bécs), Bernhard Klapprot (Weimar) és Andreas Staier (Basel). Fontos említést tennünk még a csembalistaképzés eredményességének is köszönhető általános szemléletváltásról, amely számos, nem csembalista hallgató régizenei ismereteinek gazdagítását is elősegíti. Ilyen kezdeményezés volt már 1995-ben a Vashegyi György által oktatott barokk előadói gyakorlat a Zenetudományi szakon, majd később szintén Vashegyi ösztönzésére egy tervezett régizenei tanszak megalapozásaként a különféle autentikus régihangszeres képzések, például barokk hegedű, barokk fuvola, barokk oboa, régizene csembaló és fortepiano elindítása. Szintén új fejleményként üdvözölhető a es tanévtől bevezetett zongora főtanszakosok számára előírt csembaló-kötelező tárgy tanulása is. Mivel a csembaló a zeneiskolai tanárképzés korábbi gyakorlatában nem szerepelt választható szakként, 15 nem is kerülhettek ki a tanárképző intézetekből diplomás zeneiskolai csembalótanárok. Így a mai napig több csembalóművész-diplomával rendelkező kolléga is 15 Kivételt képez a Szegedi Konzervatórium csembalótanári képzése, amely azonban csak egy évtizedig működött igazán hatékonyan. 100

108 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig tanít alapfokon csembalót. Ez a furcsa helyzet a bolognai rendszer életbelépésével sem változott, s csupán az utóbbi évektől lehetséges a Zeneakadémián a tanárképző MA-szak elvégzése, amely viszont nem az alapfokon, hanem a középfokon való tanításra készíti fel a hallgatókat. Sajnos, a szegedi csembalóoktatás a későbbiek folyamán SZTE Zeneművészeti Kara elnevezést nyert intézetben sokat vesztett kezdeti lendületéből, és napjainkban bár Bereczki Julianna személyében egy képzett tanár is rendelkezésre állna már nem működik. Az intézményben csembalózni ma zongoristák és orgonisták tanulhatnak szabadon választható tantárgyként, a furulya szakosok pedig kötelező continuo-játék óráikon találkozhatnak e hangszerrel Csembalóoktatás közép- és alapfokon Középfok Nyilvánvaló, hogy a hangszert oktató, képzett tanárok hiánya miatt a szervezett közép- és alapfokú csembalóoktatásra a zeneakadémia csembalószak megszületéséhez képest csak évtizedek múltán kerülhetett sor. Erre a kilencvenes években végzett generáció lehetett csak alkalmas, ezért nem véletlen, hogy a közülük kikerülő művésztanárokat találjuk az első a csembalótanításban úttörőként megjelenő közép- és alapfokú intézményekben. Az első csembalóoktatást nyújtó zeneiskola a budapesti Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola volt, ahol néhány kivételtől eltekintve elsősorban a szakközépiskolai csembaló szakra jelentkeztek tanulók ban itt kapott megbízást e sorok írója Klembala Géza akkori igazgatótól a középfokú és alapfokú oktatás létrehozására. Ezzel párhuzamosan az iskola egy új, kétmanuálos kópiacsembalót is vásárolt hazai hangszerkészítőktől. A növendékek részéről történt örömtelien nagy érdeklődés hatására az oktatási tárca felkérésére 1998-ra el is készülhetett a csembaló alap- és középfokú oktatásának hivatalos tanterve. Az alapfokú tanterv kidolgozója Csizmadia Angelika és Elek Szilvia, a középfokú tantervé Elek Szilvia volt, a lektori feladatokat pedig Horváth Anikó végezte. Ekkorra már a Szegedi Konzervatórium falai közt is lehetőség nyílt középfokon a csembalótanulásra és a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola is megindította alapfokú csembalóképzését től a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában is tanulhatnak csembalózni a hangszer iránt érdeklődő középiskolások, napjainkban pedig a 101

109 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig budapesti Szent István Zeneművészeti Szakközépiskolában, a Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnáziumban, valamint a váci, győri, kecskeméti és szegedi szakgimnáziumokban is. A hivatalosan is főtárgyként elismert csembaló szakon tanuló növendékek számának gyarapodásához hozzájárul a szakgimnáziumi zongora főtárgyas diákok számára előírt csembaló-kötelező tantárgy bevezetése is. E tantárgy oktatása természetesen csak azokban az intézményekben teljesíthető, ahol rendelkezésre áll képzett csembalótanár. Ugyanakkor az egyes iskolák saját egyéni tanrendje szerint állapítható meg az, hogy melyik évfolyamban, milyen óraszámban végezhetik el e tantárgyat a tanulók. Sok esetben ezeken a csembaló- kötelező órákon találkoznak először a zongorista növendékek a csembalóval, és ennek hatására választják a csembalójátékot később hivatásukként. Az ezredfordulótól a csembaló a rendszeresen megrendezendő országos közép- és alapfokú művészeti versenyek palettájára is felkerült, s így ez mindkét szakfeladat számára ösztönző s a tanulni vágyók számát továbbá növelő tényező lett. Csembaló főtárgyat oktató szakgimnáziumok Magyarországon, napjainkban: Budapest: Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium, tanár: Elek Szilvia Weiner Leó Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI Szent István Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI, tanár: Alföldy-Boruss Csilla, Tegyei Zoltán Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium, tanár: Takács Szilvia (korábban: Konta Noémi) Győr: Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium, Általános Iskola és AMI, tanár: Takács Szilvia Vác: Bartók Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI, tanár: Tegyei Zoltán, (korábban Vilmányi Alexandra, majd Kovács Katalin) Kecskemét: Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI, tanár: Gerhátné Papp Rita Szeged: Szegedi Tudományegyetem Vántus István Zeneművészeti Szakgimnázium, tanár: Szabó Anikó 102

110 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig Alapfok A zeneiskolákban történő csembalóoktatás egyelőre még nem vált általánossá Magyarországon. Ez egyrészt a megfelelő hangszerek és az alapfokon szívesen tanító tanárok hiányával, másrészt a hangszerrel szemben kialakult téves szemléletmóddal magyarázható. Arról, hogy hány éves korban érdemes elkezdeni e hangszer tanulását, sőt lehet-e megelőző zongoratanulmányok híján csembalózni, megoszlanak a vélemények. 16 Tapasztalataim szerint azonban az utóbbi évek során a zeneiskolákban is természetessé vált a csembaló jelenléte, s ha még csak igen kevesen tanulják is azt főtárgyi szinten, continuohangszerként elsősorban a furulya és ének kíséretéhez általánosan elfogadottnak tekinthetjük. A zeneiskolai csembalóoktatás fellendüléséhez éppúgy, ahogy a már említett középfokon is jelentősen hozzájárult a zeneiskolai országos versenyek néhány évenkénti megrendezése is. Érdekes itt említést tennünk a 2003-as legelső országos zeneiskolai csembalóversenyről, amelyen összesen öt résztvevő indult; egy a versenyt rendező Rácz Aladár Zeneiskolából, egy az egri Farkas Ferenc Zeneiskolából és három a szentendrei Vujicsics Zeneiskolából. 17 Azóta már öt verseny is lezajlott, és ugyanezt mondhatjuk el az szakgimnáziumokról is. 18 Sajnos, a többi hangszeres megmérettetéshez képest a csembalóversenyek mindig viszonylagosan kisszámú érdeklődőt vonzottak, ezért a negyedik alkalom után azok sorában az Oktatási Hivatal kifogásai miatt hosszabb kihagyás következett. Végül a legutóbbi, 2017-ben megtartott versenyt a középfok és alapfok növendékeinek összevonásával sikerült megszervezni, igen jelentős számú és tehetséges résztvevővel. Megállapíthatjuk tehát, hogy országos viszonylatban ha nem is nagy számban, de elszórtan találhatók olyan zeneiskolák, ahol biztosított a csembalótanulás lehetősége. Budapesten viszont mindösszesen öt olyan zeneiskola van, ahol jelentkezők esetén csembalót is oktatnak. 16 Egyes nyugati országokban pl. Franciaországban, ahol a csembalójáték több száz éves hagyománya a mai napig nem veszett ki, zongoratanulás nélkül is lehet kisgyermekeket csembalózni tanítani. Magyarországon kevesen osztják e nézet helyességét. A magam részéről én is fontosnak tartom, hogy a növendékek tanulják meg a helyes zongoratechnikát és ismerjék meg a zongorairodalmat, mielőtt csembalózással kezdenek foglalkozni. 17 Péter Miklós: I. Országos Zeneiskolai Csembalóverseny, március (utolsó megtekintés ). 18 Országos csembalóversenyek alap- és középfokon: a) zeneiskolai versenyek: 2003, 2006, 2009, 2012, 2017; b) szakgimnáziumi versenyek: 2002, 2006, 2008, 2011,

111 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Csembalót állandó jelleggel, vagy alkalmanként oktató, illetve korrepetícióhoz csembalót használó zeneiskolák Magyarországon, napjainkban: Budapest: 19 II. kerület: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és AMI, tanár: Herdliczka Márta melléktárgyként van csembalóoktatás, valamint a furulya szak korrepetíciója is csembalón történik VII. kerület: Tóth Aladár Zeneiskola, tanár: Edőcs Fanni, korábban Soltész Anikó IX. kerület: Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola, AMI, tanár: Tóth Ildikó (alkalmanként csembaló főtárgyat, melléktárgyat tanít) X. kerület: Kroó György Zene- és Képzőművészeti Kőbányai Alapfokú Művészeti Iskola, tanár: Csizmadia Angelika XI. kerület: Weiner Leó Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI Vidék: Hatvan: Kocsis Albert Zeneiskola, tanár: Csonka Fruzsina Felsőtárkány: Általános Iskola és AMI, tanár: Petró-Nagy Nóra Eger: Farkas Ferenc Zeneiskola, tanár: Petró-Nagy Nóra, korábban: Matuz Csilla Szentendre: 19 A felsorolás a jelenlegi állapotot tükrözi. Néhány évvel ezelőtt a fentieken kívül még a következő iskolákban lehetett csembalót tanulni: - II. kerületi Járdányi Pál Zeneiskola AMI: csembaló és barokk zenei gyakorlat oktatása működött (tanár: Balog Zsolt), jelenleg ez az oktatási forma adminisztrációs okokból megszűnt. - V. kerületi Szabolcsi Bence Zeneiskola, (korábbi tanár: Schön Károlyné Tódy Ilona Éva), jelenleg nincs tanár. - XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola, (korábbi tanár: Popovics Karolina és Fehér Nóra), jelenleg nincs tanár. 104

112 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig Vujicsics Tihamér Zeneiskola, tanár: Csizmadia Angelika Budakalász: Kalász Művészeti Iskola, tanár: Csizmadia Angelika Szeged: Király-König Péter Zenei AMI, tanár: Iglódi Éva Esztergom: Zsolt Nándor AMI, tanár: Lukács Lívia Kecskemét: Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI, tanár: Gerhátné Papp Rita, Heibl Anna Békéscsaba: Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI, tanár: Bereczki Julianna Pomáz: Teleki-Wattay Művészeti Iskola, AMI, tanár: Okabe Atsuko Győr: Harmónia AMI, tanár: Takács Szilvia 105

113 4. 2. Csembalisták 20 és régizenei élet 1970 és 2000 között Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Sok szó esett már a korábbi fejezetekben arról a kétféle hangszertípusról, amelyekhez nem csak korszakok, hanem bizonyos szemlélet- és előadásmódbeli különbözőségek is köthetők. A magyarországi csembalójáték története során ez a kérdéskör különös hangsúllyal bír. Amint azt a megelőző fejezetben már tárgyaltuk, a második világháború utáni évtizedek nyugaton lezajló gyors változásait a hazai zenei élet nem tudta követni; vagyis sem a kópiahangszerek, sem a historikus előadói gyakorlat elméletei nem tudtak hozzánk eljutni, ezért a régizene világában több mint három évtizednyi lemaradásunk halmozódott fel. Mindezek ellenére nagyszerű művészek működtek Magyarországon, s csembalistáink legtöbbször a modern, pedálos hangszereken is maradandó művészi teljesítményt nyújtottak. Az ezredfordulóhoz közeledve azonban a historizmus lassanként megjelent hazánkban is, ezzel együtt természetesen az irányzat ellenzőinek köre is gyarapodott. Majd a nemzetközi hangversenyélet és az oktatás szemléletének alakulása, valamint a hanglemezipar irányvonalai egyértelműen választottak a korábbi két tábor közül. Napjainkban a régi zene elfogadott és népszerű előadásmódja a korhű hangszerek megszólaltatása által létrehozott, historikus alapokon nyugvó interpretáció. Így ma csembalójáték alatt olyan kivételes esetektől eltekintve, mint például 20. századi vagy kortárs művek tolmácsolása elsősorban a kópiahangszereken (illetve ritkább esetekben régi csembalókon) történő csembalózást értjük Csembalisták Magyarországon Míg a hetvenes évekig külföldről hozzánk érkező, régi zenét játszó vendégművészek elsősorban nem a korhű, hanem korábbi előadói hagyományokat követők közül kerültek ki, később már egyre több olyan muzsikus fordult meg nálunk, akik a historikus irányzathoz sorolhatók. Ugyanakkor egyes művészek hovatartozását csupán játékuk alapján nem is olyan könnyű egyértelműen meghatározni. Példaképp említhető Zuzana Růžičková, aki, bár gyakran játszott kópiacsembalókon is, játékstílusát tekintve Sebestyén Jánoshoz hasonlóan mégis a modern csembalóknál érezhette otthonosabban magát. Ennek ellenére tanítványai közül többen váltak a korhű előadásmód képviselőivé. 20 E helyütt elsősorban azokat a művészeket említem, akikről az előző fejezetben még nem írtam részletesen. 106

114 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig A kétségtelenül historikus szemléletű művészek viszont akiknek száma az elkövetkező évtizedekben tovább nőtt egyre gyakrabban léptek fel a nyolcvanas évek magyarországi koncerttermeiben is. Mindannyiukat szinte lehetetlen felsorolni, de néhányukról a teljesség igénye nélkül érdemes említést tenni. Hangversenyt adott nálunk többek közt Ketil Haugsand, Gustav Leonhardt, Kenneth Gilbert, Pierre Hantai, az együttesek közül pedig a La Petite Band és a Concentus Musicus Nikolaus Harnoncourt vezetésével. A régi zenét játszó hazai művészek esetében könnyebb a dolgunk. Visszatérve a csembalóhoz, a hetvenes évektől kezdődően Sebestyén János 21 számított a leggyakrabban fellépő és legnépszerűbb csembalóművésznek. 22 (A más hangszeren játszó művészek között fontos megemlítenünk még Czidra László nevét, aki a furulya- és consortjáték újrateremtésével vált a magyar régizenei kultúra egyik ikonjává, és akinek számos tanítványa és követője ma is aktív részese zenei életünknek.) 23 Az elkövetkező évtizedekben két fiatal művész tűnt fel a hazai és nemcsak a hazai pódiumokon: a már többnyire kópiacsembalókon játszó Pertis Zsuzsa, majd Horváth Anikó. Pertis Zsuzsa, aki elsőként tanult külföldön csembalózni, s aki az első komoly nemzetközi díjat is elnyerte, már széles körű elméleti tudással indult el pályáján. Az őt nemzetközi versenysikerben is követő Horváth Anikó csembalójátékában pedig már egyértelmű a régi korok előadói hagyományainak tökéletes ismerete, s a korhűségre való tudatos törekvés. Mindkét művész nemzetközi hírnévre tett szert, de Horváth Anikó emellett a magyar csembalóoktatásban is fontos szerepet játszott, hiszen több évtizednyi zeneakadémiai tanári munkássága eredményeként számos csembalista került ki tanítványai közül. Egy újabb generáció jeles csembalóművésze a Prágában, majd Salzburgban diplomázó Dobozy Borbála, valamint az Amerikában tanult és ott hírnévre szert tett Salánki Hédi. Később a budapesti Zeneakadémián végzett, de külföldön is folytatott további tanulmányokat Spányi Miklós, aki korosztályának rangos művészegyéniségeként, orgona-, fortepiano-, klavikordjátékosként, régihangszeres zenekarok alapítójaként is ismert, valamint a régizenei életben szintén meghatározó szerepet betöltő Várallyay Ágnes és Ratkó Ágnes. A nyolcvanas évek hazai régizenei mozgalma más hangszerek terén is nagy egyéniségeket bocsátott a hangversenypódiumokra, ugyanakkor elméleti szakembereink is jelentős eredményeket értek el régizenei kutatásaik során. Komlós Katalin a fortepiano- 21 Sebestyén János művészi pályafutásáról már a 3. fejezetben írtam részletesen. 22. Az akkori Nyugat-Németországban sikeressé váló csembaló- és orgonaművész, zenetudós Rovátkay Lajos munkásságáról és pályafutásáról a 3. fejezetben írtam részletesen. 23 A hagyományteremtő és évtizedeken át működő Camerata Hungarica együttest 1961-ben hozta létre Czidra László. 107

115 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig játékban és legfőbb tudományos területén, a 18. századi zongorák és a kor előadói stílusának tanulmányozásában, 24 Somfai László Haydn billentyűs darabjainak vizsgálatában, 25 míg Kertész István a barokk hegedülésben. Zádori Mária énekművész, Csalog Benedek barokk fuvolás, Máté Balázs barokk gordonkás, Szűts Péter barokk hegedűs, a Capella Savaria együttes Németh Pál karmester és barokk fuvolás vezetésével, Kalló Zsolt barokk hegedűs, az Ars Renata szólóének-együttes Virágh Lászlóval az élén, Bali János furulyás, a Concerto Armonico együttes Szűts Péter és Spányi Miklós irányításával, a Festetics Vonósnégyes, a Cristofori Trió, Andrejszki Judit énekművész és billentyűs játékos, majd az Orfeo Kamarazenekar és Purcell Kórus Vashegyi György karmester vezetésével, az Aura Musicale és a Tomasini Vonósnégyes, Szászvárosi Sándor viola da gamba művész valamennyien azt bizonyították, hogy a világszínvonalú produkciókat nyújtó magyar muzsikusok megállják helyüket a régizene világában. Magyar csembalóművészek nemzetközi versenydíjai 26 Pertis Zsuzsa: Nemzetközi Csembalóverseny, Brugge II. díj Szilvássy Gyöngyvér: Nemzetközi Bach verseny, Lipcse, III. díj Nemzetközi Régizene Verseny, Brugge, I. díj (a Collegium Musicum Együttes tagjaként) Horváth Anikó: Nemzetközi Csembalóverseny, Párizs II. díj Dobozy Borbála: Nemzetközi Csembalóverseny, Brugge, V. helyezés Spányi Miklós: Nemzetközi Csembalóverseny, Nantes, I. díj, Nemzetközi Csembalóverseny, Párizs, I. díj 24 Komlós Katalin ma már alapműnek tekinthető könyve: K. Komlós: Fortepianos and Their Music: Germany,Austria and England. (Oxford University Press, 1995) illetve magyar fordításban: Fortepianók és zenéjük. Németország, Ausztria és Anglia, (Budapest: Gondolat, 2005). 25 Somfai László: Joseph Haydn zongoraszonátái (Budapest: Zeneműkiadó, 1979). 26 Horváth Anikó: Csipkék, csatornák, csembalók, Musica Antiqua Fesztivál - Bruges, Muzsika (2004), (utolsó megtekintés: ). 108

116 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig Elek Szilvia (a Cristofori Trió tagjaként): Nemzetközi Kamarazene Verseny, Brugge, Különdíj Nemzetközi Régi Zene Verseny, Utrecht, I. díj Soltész Anikó: Nemzetközi Bach verseny, Lipcse, III. díj Papp Rita: Nemzetközi Csembalóverseny, Brugge, Különdíj Nemzetközi Bach-verseny, Párizs, I. díj és Közönségdíj Szepes András: Nemzetközi Csembalóverseny, Prága I. díj I. Budapesti Nemzetközi Csembalóverseny, megosztott III. díj Cseh Dalma: I. Budapesti Nemzetközi Csembalóverseny, megosztott II. díj Balog Zsolt: I. Budapesti Nemzetközi Csembalóverseny, megosztott II. díj és Különdíj Nemzetközi Fortepiano Verseny, Brugge, Különdíj Hazai régizenei hangversenysorozatok, fesztiválok, kurzusok és zenei táborok az 1980-as évektől napjainkig a teljesség igénye nélkül Budapesti Bach-hét 1989-től a Magyar Bach Társaság, a magyarországi evangélikus egyház és a Deák téri evangélikus templom szervezése Budapesti Barokk Fesztivál a Belvárosi Szent Mihály templomban 2005-től Budapesti Régi Zene Fórum 1989-től 2006-ig, 27 zeneakadémiai hallgatók magánkezdeményezésére létrehozott fesztivál, később a Nemzeti Filharmónia, majd Filharmónia Magyarország sorozata Cembalissimo Nemzetközi Csembalófesztivál és Találkozó, I. 2008, Budapest Fehérvárcsurgó Szentendre Győr, A Budapesti Régi Zene Fórum kitalálója és főszervezője e dolgozat írója. Még zeneakadémistaként, Péteri Judit és Szűts Péter közreműködésével szerveztük a hangversenyeket, amelyeknek rendezését, további létrehozását 1992-től átadtam a Nemzeti Filharmóniának. 109

117 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Cembalissimo Nemzetközi Csembalófesztivál és Találkozó, II Fehérvárcsurgó Budapest Szentendre a Clavicembalo Alapítvány és Horváth Anikó művészeti vezető szervezésében Eszterházy vigasságok 2013-tól Rácz Márton művészeti vezetésével a Fertődi Eszterházy kastély szervezésében Győri Reneszánsz és Barokk Hét 2008-tól a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola rendezése Holland Magyar Régizene Fesztivál, 1998 óta, 2002-től a Nemzetközi Régizene Hetek nevet viseli Rácz Márton szervezése Kelenföldi Barokk Esték 1999-től a kelenföldi református egyház és Alföldy-Boruss Csilla szervezése Miskolci Bach Hét 2010-től Miskolc város és Flach Antal szervezése Miszla Régi Zene Nyári Akadémia, 2010-től Miszla Art Kulturális Központ és Alkotóház szervezése Régizene Fesztivál MÜPA 2016-tól Régi Zenei Napok Sopron (1984-től), később Régi Zenei Napok Fertőd Eszterháza néven, ma Vácott kezdetben az Interart Fesztiválközpont, majd a Nemzeti Filharmónia, később Filharmónia Magyarország sorozata Régi Zene Nyári Egyetem Tokaj, Tokaj város szervezésében Egy, a csembalójáték oktatását és megismertetését népszerűsítő szervezet: A Clavicembalo Zeneművészeti-Zenepedagógiai-Zenetudományi Alapítványt Horváth Anikó és Dobozy Borbála hozta létre 2004-ben, és Horváth Anikó elnökségével működött 2018-ig. Az alapítvány hiánypótló hangversenyek, kurzusok, fesztiválok rendezésével, valamint díjak, versenyek megszervezésével óriási feladatot vállalt magára, s ezt a munkát rendkívül nagy sikerrel folytatta. Az alapítvány nevéhez fűződik többek közt a Cembalissimo Fesztivál 28 Az 5 napos, rendkívül gazdag fesztivál, amelyen a legnevesebb külföldi előadók mellett hazai kiválóságok, sőt csembalista növendékek is felléptek, kimondottan a csembaló (majd a fortepiano) s a régi billentyűs hangszerek és előadók rendezvénye volt. Sajnos, csak két alkalommal kerülhetett megrendezésre. 110

118 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig megrendezése (2008, 2011), CD- és rádiófelvételek létrejöttének elősegítése és a 2005-ben meghirdetett Zeneszerző Verseny A korszak legjelentősebb hazai csembalóművészeinek és művésztanárainak részletes bemutatása Dobozy Borbála csembalóművész 30 A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában zongora főtanszakosként érettségizett, de eközben két éven át látogatta Sebestyén János csembalóóráit a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Felsőfokú csembalótanulmányait Zuzana Růžičková vezetésével a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán kezdte, majd a prágai Zeneakadémián folytatta ugyancsak nála, ahol kitüntetéssel diplomázott. A következő években a historikus előadói gyakorlatot tanulmányozta: először a salzburgi Mozarteumban Liselotte Brändle, Nikolaus Harnoncourt és Johann Sonnleitner irányításával, ahol második ugyancsak kitüntetéses diplomáját is megszerezte, majd még egy éven át a zürichi Zeneakadémián, Johann Sonnleitner tanítványaként. Részt vett Kenneth Gilbert mesterkurzusain (1981 Antwerpen, 1983 Salzburg) és ban díjat nyert a bruggei Nemzetközi Csembalóversenyen. Rendszeresen koncertező művész itthon és külföldön egyaránt, és 2009 óta mint csembaló főtárgyat oktató tanár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, től pedig egyetemi docense ben Liszt-díjas lett, majd 2013-ban DLA doktori fokozatot szerzett. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Dobozy Borbála a hazai régizenei élet kiemelkedő szereplője. Számos nemzetközi kurzus előadója, versenyek zsűritagja. Előadóművészetének középpontjában J. S. Bach művei állnak, amelyeket koncerteken és CD felvételeken is gyakran játszik. A Magyar Bach Társaság alapító tagja és a Budapesti Bach-hét állandó közreműködője, amelyen eljátszotta már J. S. Bach csembalóra szánt legtöbb művét. Komoly elismerést aratott G. T. Muffat műveit tartalmazó albumával, amellyel ben elnyerte a Hamburgi Német Lemezkritikusok Díját. További, J. A. Benda, Chr. Schaffrath 29 A Clavicembalo Alapítvány 2005-ben új csembalóművek komponálásra írt ki pályázatot fiatal zeneszerzők számára. A verseny eredményéről a 6. fejezetben írok részletesebben (utolsó megtekintés: ). 111

119 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig és J. S. Bach műveket tartalmazó hanglemezei szintén sikeresek. Legújabb CD felvételén J. S. Bach Das Wohltemperierte Klavier-ját szólaltatja meg. Több kortárs magyar szerző ajánlott számára új műveket, amelyeket ő is mutatott be. Számos további huszadik századi csembalódarab kimagasló előadása fűződik nevéhez. A Dobozy Borbálának ajánlott, illetve az általa bemutatott kortárs magyar csembalóművek: Arányi-Aschner György valamennyi 1989-től született csembalódarabja: Allegra Barbara csembalóra (una toccata per il cembalo), 1989 Aus der Tiefe... /A mélységből De profundis... csembalóra, 2006 Dankbarkeit (Eine Zugabestück f. Cembalo), 2013 Disperazion,Verzweiflung / Kétségbeesés csembalóra, 2008 Mia ultima composizione per cembalo: Variazioni fantastice Mein letztes Cembalostück: Fantastische Variationen / Életem utolsó csembalódarabja: Fantasztikus változatok, 2009 Preludietto és fughetta csembalóra, 1989 Rezitativo, Fughetta, Aria e Reministenza (quasi una suita) Dedicato per Barbara (évszám nélkül) Ricordo (un pezzo per cembalo) Andenken (ein Cembalostück) / Emlék (egy csembalódarab), 2010 (Dobozy Borbálának szeretettel) Scherzo concertante per cembalo / Hangversenytréfa csembalóra (Borinak nagyrabecsüléssel) Tritonus-Fantasie per il Cembalo, 2012 Un solo concertante per un cembalo d'un manuale csembalóra, 2009 Übermässige-Quart -Fantasie Bővített-kvart -fantázia, 2007 Vallomás csembalóra, 2007 Balázs Árpád: Elvarázsolt dimenziók. Hét összekacsintás R. Törley Mária szobraival, 1994 Balassa Sándor: Művész utca 11/ a tételek csembalóra op.101, 2007 Hidas Frigyes: Concerto csembalóra és vonószenekarra,

120 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig Horváth Anikó csembaló- és zongoraművész ben született Győrött től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zongora szakára járt, majd 1967-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakos hallgatója volt Antal István növendékeként. IV. éves zongoristaként kezdett csembalózni Sebestyén János irányításával az akkor induló csembaló-tanszakon ben szerezte meg zongora diplomáját, majd 1973-ban elnyerte a Párizsi Nemzetközi Csembalóverseny II. díját. Ezt követően a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán folytatta csembaló-tanulmányait Zuzana Růžičková osztályában től 2 évig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tanárképzőjében korrepetitorként, majd között a Győri Tanárképzőben zongoratanárként működött től az Országos Filharmónia szólistájaként is koncertezett, rádió-, TV- és hanglemezfelvételeket készített, valamint tanított a Zeneakadémián. Egyetemi adjunktus kinevezését 1991-ben kapta meg, 2001-ben pedig DLA doktori fokozatot szerzett. Docensi rangban tanított csembaló főtárgyat, kamarazenét és módszertant 2012-ig. Művészi munkásságáért Liszt Ferenc-díjjal és Artisjus-díjjal is kitüntették. Horváth Anikó hatalmas repertoárú csembalóművész, aki nem csak régizenei pályafutása révén, hanem a kortárs csembalózene kiemelkedő előadójaként is elévülhetetlen érdemeket szerzett, ugyanis számos kortárs magyar komponista ösztönzőjeként új magyar csembalóművek bemutatója és rendszeres előadása fűződik nevéhez. Működése elméleti téren szintén jelentős. Elmélyült tudományos munkát folytatott például a francia clavecin-isták művészetével kapcsolatosan, 32 de úttörő jellegű kutatást végzett a 19. századi magyar billentyűs irodalom újrafelfedezése és népszerűsítése érdekében is. Publikációs és egyéb ismeretterjesztői tevékenységeivel, mesterkurzusaival, versenyeken vállalt zsűritagságaival, valamint a Clavicembalo Alapítvány elnökeként két nemzetközi csembalófesztivál (Cembalissimo 2008 és 2011) létrehozásával rendkívül sokat tett a csembaló magyarországi megismertetéséért. Fortepiano játékosként is elismert. Hanglemezfelvételein többek között S. Scheidt, S. Albero, J. Kuhnau műveit csembalón, Fusz János, Fáy István darabjait, valamint a Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből c. gyűjtemény verbunkosait pedig fortepianón adja elő. 31 Horváth Anikó: Habilitációs pályázata. Önéletrajz, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (kézirat). 32 Horváth Anikó 2001-ben született DLA disszertációjának témája : A csembaló virágkora Franciaországban ( század) valamint ő az EMB Kiadónál 2019-ben A billentyűs zene régi századai korabeli hangszerekre és mai zongorára címen megjelenő kottasorozat francia köteteinek is szerkesztője. 113

121 A Horváth Anikó által bemutatott kortárs magyar csembalóművek: Arányi-Aschner György: Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Hommage à Bach Szvit fuvolára, csembalóra és gordonkára, 1982 Borsody László: Tüskék csembalóra Durkó Zsolt: Andromeda csembalóra vagy orgonára, 1980 Elek Szilvia: Prelude és pavane egy ismeretlen arckép emlékére,1999 Farkas Ferenc: Omaggio a Scarlatti per clavicembalo solo, 1984 Hajdú Lóránt: Toccata, 1972 Rögtönzések fuvolára, gordonkára és csembalóra, 1982 [?] Huszár Lajos: Szonáta csembalóra, op.11, Láng István: Ist es möglich ohne B-A-C-H? Fantasie für Cembalo, 2000 Maros Miklós: Csembalóverseny, 1978 Cricket music csembalóra négy kézre, vagy 2 csembalóra, Patachich Iván: Ionosfera Pertre fuvolára, csellóra és csembalóra és magnószalagra, 1981 Karakterek, 1976 Ribáry Antal: Kis szonáta, Magyarországi bemutató és rádiófelvétel: Horváth Anikó és Csizmadia Angelika. 114

122 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig Rékai Iván: Szárnyak, op. 13 hárfára és csembalóra, 1979 [?] Szokolay Sándor: Bagatellek csembalóra és hárfára, op. 147, 1978 Polimorfia hegedűre, gordonkára és csembalóra (vagy zongorára) op.164, 1980 Pertis Zsuzsa ( ) csembalóművész, főiskolai tanár 34 Zongoratanulmányait Kadosa Pálnál végezte a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd a Bécsi Zeneakadémián Isolde Ahlgrimm osztályában szerzett csembalóművészi diplomát. Férjével, a csellista Kelemen Pállal együtt a Liszt Ferenc Kamarazenekar alapítói, amely együttesnek Pertis Zsuzsa 1965 óta állandó csembalójátékosa és szólistája volt ban megnyerte a bruggei (Belgium) Nemzetközi Csembalóverseny II. díját, s ekkortól indult el koncertező pályafutása. A koncertadatbázis adatai szerint első budapesti szólóhangversenyére 1969-ben került sor, s ettől kezdve számos szóló- és kamarazenei hangversenyt adott. 35 Öt szóló hanglemezfelvétele jelent meg a Hungaroton kiadónál óta zongora kötelező tárgyat tanított a Zeneakadémián. Pertis Zsuzsa iskolázottsága okán igen komoly ismeretekre tett szert a historikus előadási gyakorlatban. Nemzetközi elismertsége is ezt bizonyítja. Ennek ellenére játékstílusában, billentéskultúrájában inkább a Růžičková-féle irányzatot képviselte. Gyakran játszott kópiahangszereken, de a modern csembalókat sem utasította el. Rendkívüli virtuozitásával, könnyed játékával igen nagy népszerűségnek örvendett, s néhány kortárs zeneszerzőt is komponálásra ihletett. A Pertis Zsuzsa által bemutatott kortárs magyar művek: Jeney Zoltán: Round zongorára, hárfára és csembalóra, Pályájáról: N. N.: Pertis Zsuzsa In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 3. kötet Pertis Zsuzsa a koncertadatbázis által említett budapesti hangversenyeinek adatait a 3. fejezetben közlöm. 36 Rádiófelvétel: 1983, Schmidt Nóra, Bognár Margit, Pertis Zsuzsa csembaló; forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). Hangfelvétel: 1973, Hungaroton. 115

123 Szokolay Sándor: Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Concertino fuvolára, altfuvolára, piccolóra, csembalóra és vonószenekarra, op.172, Szőllősy András: Concerto per clavicembalo, Ratkó Ágnes (1966 ) csembalóművész 39 A budapesti Zeneakadémián zongora és ének-korrepetitor szakot, majd Horváth Anikó irányításával csembaló szakot végzett. Később a bécsi Hochschule für Musik und Darstellende Kunst hallgatójaként Gordon Murray-nél tanult ben elnyerte a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat és Finnországban folytatott klavikord tanulmányokat Spányi Miklós vezetésével. A 2010-ben Summa cum laude minősítéssel szerzett DLA disszertációjának témája a historikus hangolások megközelítése előadóművészi szempontból és 2013 között a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának tanára volt, 2003-tól pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít és mesterkurzuson is oktat. Az Orfeo és a Savaria Barokk zenekarok continuo-játékosaként Európa több országában is turnézott és állandó szereplője volt a Budapesti Kamaraopera előadásainak. Rendszeresen koncertező művész, aki gyakran lép fel kamarazenei és szóló hangversenyek előadójaként. Ratkó Ágnes sokat tett a klavikord magyarországi népszerűsítéséért is: csembalókurzusai mellett a tokaji Régi Zene Egyetemen klavikord-kurzust indított, és rendszeresen ad klavikord-esteket. Az első ízben 2010-ben megrendezett Budapesti Klavikord Napok egyik alapítója, művészeti vezetője és szólistája is ban jelent meg szóló CD felvétele, amelyen korai billentyűs mesterek műveit szólaltatja meg (Early keyboard masters, Klanglogo), valamint a Music of Hungarian Parlours sorozatban Fusz János és Johann B. Spech négykezes műveit vette föl fortepianón Horváth Anikóval. 37 CD felvétel: Hungaroton, 1982, Szokolay Ádám, Pertis Zsuzsa csembaló, Liszt Ferenc Kamarazenekar. 38 Bemutató: 1979, Budapest, Pertis Zsuzsa csembaló, Liszt Ferenc Kamarazenekar, vez. Mario di Bonaventura. K.: Editio Musica Budapest (utolsó megtekintés: ). 116

124 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig Spányi Miklós (1962 ) csembaló- és orgonaművész 40 A budapesti Zeneakadémián orgona és csembaló szakon diplomázott Gergely Ferenc és Sebestyén János irányítása alatt, majd további tanulmányait Antwerpenben a Koninklijk Vlaams Muziekconservatoriumban Jos van Immerseel-nél és Münchenben Hedwig Bilgramnál folytatta ben elnyerte a nantesi Nemzetközi Csembalóverseny első díját, és 1987-ben a párizsi Nemzetközi Csembalóverseny első helyezettje lett. Európa számos országában lép fel rendszeresen különböző billentyűs hangszerek művészeként; csembaló-, fortepiano-, klavikord-, orgona- és tangenszongora-játékosként. Az 1983-ban alakult hazai Concerto Armonico barokk kamarazenekar egyik alapítója és művészeti vezetője, valamint 2006 és 2009 között az Ensemble OpusX finn régihangszeres együttes irányítója. Munkásságának egyik legfontosabb területe C. Ph. E. Bach műveinek kutatása, tanulmányozása, előadása. A svéd BIS hanglemezcég gondozásában megjelent C. Ph. E. Bach-billentyűsversenyek összkiadásával, valamint az általa közreadott C. Ph. E. Bachbillentyűs szólóművek kottaköteteivel (a Könemann Music Budapest kiadónál) komoly nemzetközi érdeklődést és sikert váltott ki től 2012-ig az Oulu Konzervatórium és a Sibelius Akadémia tanára volt, jelenleg a mannheimi Zeneművészeti Főiskolán, az amsterdami Konzervatóriumban és a budapesti Zeneakadémián is tanít. Nemzetközi karrierjének jelentős állomásai rendszeres mesterkurzusai is, többek közt Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Portugáliában, Finnországban és Magyarországon (utolsó megtekintés: ). 117

125 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Csembalók 1970 és 2000 között A zeneakadémiai csembaló tanszak megalakulása jelentősen hozzájárult a hazai historikus előadási gyakorlat eszméinek széleskörű megszilárdításához. Az intézménynek azonban az előadói tradíciók ez irányú változásait később hangszerparkjának bővítéseként historikus kópiacsembalók beszerzésével is követnie kellett. Sajnos azonban a csembalókészítésnek nincsenek hagyományai hazánkban. A nyugati minták ellenére magyarországi hangszerkészítő műhelyekből 1990 előtt nem kerültek ki csembalók. Így e hangszerek beszerzésére egyedüli lehetőségként a külföldi cégektől történő megrendelés mutatkozott Iskolák csembalói Az alábbi lista a Zeneakadémia csembalóvásárlásait ismerteti az 1970-től napjainkig : Ammer (modern csembaló) 1974: Sperrhake (modern csembaló) 1977: Ammer (modern csembaló) 1982: Sperrhake (modern csembaló) 1986: Thierbach (modern csembaló) ca.1985: Dowd (Párizsban készült francia kópia, 1980) 1990-es évektől: 1 manuálos spinét (Serdült kópia, amely a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében lett elhelyezve) 1998: Vyhnálek (Ruckers, flamand építésű kópia, 1998) 2000: Sassmann (német építésű kópia) 2000: William de Blaise, London 2003: Titus Crijnen (Blanchet, francia építésű kópia) 2009: kétmanuálos, orgonapedálos felújított csembaló (modern csembaló, Maendler- Schramm, München, 1939, Lady Susi Jeans hangszere) 2016: Merzdorf (Dulcken, flamand építésű kópia, 2015) 41 Dr. Szabó Balázs a Zeneakadémia Hangszerjavító Műhelyének és Hangszertárának osztályvezetője szíves közlése és engedélye nyomán. 118

126 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig A Zeneakadémia egyéb csembalói: (?) 42 Tokkata (a Zeneakadémia műhelyében Zuckermann kit-ből összeállított kópia) (?) 43 Sassmann (kópia) 44 (?) 45 Zahl (kópia) 46 (?) 47 Lindholm (modern kis csembaló) 48 A zeneakadémiai fejlesztésekkel párhuzamosan az ország számos zenei közintézménye vásárolt csembalókat, s a kópiahangszerek is egyre nagyobb számban jelentek meg a hangversenyrendező intézményekben 49 éppúgy, mint a közép- és felsőfokú iskolákban. Áttekintve az iskolák hangszerparkját, megállapítható, hogy napjainkban számos zeneiskolában is található így a budapesti zeneiskolák több mint felében csembaló, s ezek közt a kópiahangszerek aránya éppen ötven százalékos. Azt is láthatjuk a jelenlegi felmérésből, hogy azokban az iskolákban találunk szakképzett csembalótanárt és csembalószakra jelentkező növendékeket, ahol kópia hangszerek állnak rendelkezésre. 50 A budapesti zeneiskolákban található csembalók ma: 51 II. kerület: Járdányi Pál Zeneiskola, AMI: Lindholm, 1 manuálos, kis méretű csembaló, 8+4+ lant 52 II. kerület: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és AMI: Kovács Szabó flamand kópia, 1 manuálos, kisméretű csembaló, 8+4 +lant 53 V. kerület: Szabolcsi Bence Zeneiskola: Lindholm, 1 manuálos spinét, Beszerzési éve ismeretlen. 43 Beszerzési éve ismeretlen. 44 A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban található. 45 Beszerzési éve ismeretlen. 46 A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban található. 47 Beszerzési éve ismeretlen. 48 A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban található. 49 Budapesten többek közt a MÜPA, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Filharmónia, a Pesti Vigadó, a Magyar Rádió, a Hungaroton, vidéken pedig a legtöbb nagyváros hangversenyterme és felsőfokú oktatási intézménye rendelkezik ma már kópiacsembalóval. 50 Az összefüggés természetesen fordított sorrendben is értelmezhető. Nyilvánvalóan egyes iskolák éppen azért vásároltak kópiacsembalót, mert ösztönzést kaptak erre az iskolában egyébként korábban csak zongorát tanító, de csembalista képzettséggel is rendelkező tanáraiktól. 51 Az összesítéshez szükséges felmérést 2018 tavaszától 2018 őszéig készítettem, tehát annak eredménye ezt az időszakot tükrözi. 52 A csembalót jelenleg nem használják, alkalmas terem, hely problémák és hangolási nehézségek miatt. 53 Alkalmankénti melléktárgyként felvett oktatásra és korrepetícióra használják. 54 Jelenleg nem használják, korábbi években Schön Károlyné Tódy Ilona Éva gyakran játszott rajta korrepetitorként, valamint zongoraoktatás során alkalmazta. 119

127 VII. kerület: Tóth Aladár Zeneiskola: Kovács Szabó olasz kópia, 1 manuálos, egy 8 regiszterrel 55 VIII. kerület: Józsefvárosi Zeneiskola: Lindholm, 2 manuálos csembaló, IX. kerület: Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola, AMI: Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig flamand kópiacsembaló, 1 manuálos (a származása bizonytalan, feltételezhetően Kovács Szabó hangszer) 57 X. kerület: Kroó György Zene- és Képzőművészeti Kőbányai Alapfokú Művészeti Iskola: Vyhnalek, francia kópiacsembaló, 2 manuálos, lant XI. kerület: Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium: Serdült, fél-flamand kópiacsembaló,1 manuálos, 8+8 XIII. kerület: Fischer Annie Zeneiskola: Lindholm, 1 manuálos, 8+4 XIV. kerület: Szent István Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI: Walker, francia (Blanchet) kópiacsembaló, 2 manuálos, XV. kerület: Hubay Jenő Zeneiskola és AMI: felirat nélküli (talán eredetileg Lindholm?) felújított spinét, nem saját, hanem más típusú lábbal, 1 regiszteres XVI. kerület: Rácz Aladár Zeneiskola: Kovács Szabó-féle olasz kópia,1 manuálos, kis csembaló XX. kerület: Lajtha László AMI: Neupert, 1 manuálos, kis csembaló 60 XXII. kerület: Budafok-Tétényi Nádasdy Kálmán AMI: Lindholm, 1 manuálos pici csembaló, az átlagosnál rövidebb billentyűkkel, a hangszer teteje sötét (valószínűleg átfestett), 8+4+lant 61 Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium: Karel van Otterloo, flamand,1 manuálos, 8'+8'+lant, 1985-ös építésű, valamint Sperrhake, 1 manuálos, 8'+4'+osztott lant, bőr pengetőkkel 55 Hivatalos csembalóoktatásra használják a hangszert. 56 Jelenleg nem használják. 57 A csembalót a hangversenyteremben tartják, ott időnként korrepetícióra, valamint alkalmanként ha adódik növendék főtárgyi oktatásra is használják. 58 A hangszert inkább a szakgimnáziumi oktatásban használják, zeneiskolában ritkábban. 59 A hangszert zongoratanárok használják a régi darabok zongoraórákon történő kipróbálására. 60 A csembalót nem használják, jelenleg láb nélkül fekszik az oldalán, ezért nem tudtam belülről megnézni. 61 A hangszert korrepetícióra használják. 120

128 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig Csembalók magántulajdonban A magyarországi csembalózás és a csembalóoktatás elterjedésével egyre több muzsikus vásárolt saját csembalót magának. Általánosságban elmondható, hogy ennek köszönhetően nőtt az utóbbi évek során magánkézben lévő, jó minőségű kópiahangszerek száma Magyarországon. E hangszerek többsége külföldi készítőktől származik, ugyanakkor sok helyen találkozhatunk az ezredvégen hazánkban egyedüli hangszerépítő cégként feltűnt Kovács Szabó manufaktúra csembalóival. S bár manapság a modern hangszerek nem számítanak igazán keresettnek, az irántuk való érdeklődés mégis újból fellendült néhány modern csembalót is gyártó cég jóvoltából Csembalókészítők a mai Magyarországon Claviaton Bt.: az 1990-ben alakult vállalkozást Kovács Balázs és Szabó Zsolt hangszerész mesterek hozták létre. Megrendelésre különböző kópiahangszereket készítenek. Számos hangszerük található oktatási intézményekben, például a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti AMI-ban, a Tóth Aladár Zeneiskolában, valamint a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán is. Romanek Tihamér: aranykoszorús hangszerkészítő mester, aki két egyedülálló, saját tervezésű lantcsembalót készített a 2000-es évek elején. Az első általa épített lantcsembalót egy theorba csembaló követte. Hangszerei jelenleg inkább kuriózum-számba vehetők, s ritkán használatosak a zenei gyakorlatban. 121

129 4. 5. Záró megjegyzések az ELSŐ RÉSZ-hez Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Végigtekintve a csembaló és a csembalójáték 20. századi magyarországi történetén, kijelenthetjük, hogy mindkettő semmilyen egyéb hangszerhez sem hasonlítható egyedi utat járt be. Míg ez a gazdag múltú és irodalmú, több száz éven át kedvelt, tökéletes mechanikájúvá fejlesztett, gyönyörű hangszer a 19. századi Európából szinte teljesen eltűnt a nagyobb hangú és az újabb zeneszerzői kihívásoknak jobban megfelelő zongora kedvévért, játéktechnikája is feledésbe merült majdnem egy évszázadnyi időtartamra. A század fordulóján azonban a csembaló noha egészen más jellegű, újonnan épített formában újból feléledt, s hamarosan újra a régi zeneművek tolmácsolójává vált, külföldön éppúgy, mint hazánkban. Az elfelejtett csembalótechnikát a századelő művészei zongoratechnikával helyettesítették. Kutatásaim nyomán megállapítható, hogy Magyarországot a második világháború kitöréséig rendkívül élénk kulturális élet jellemezte, s ugyanez mondható el a régizene-játék világáról is. Hazánkban ekkor kiváló csembalóművészeket és egyéb régihangszeres előadókat, karmestereket s régizene-specialistákat találunk, akik többsége budapesti zeneakadémiai tanulmánya végeztével külföldön is képezte magát, hogy majd hazatérve a legmagasabb szintű nemzetközi mércének is megfelelő művészi teljesítményt nyújthassa. A század első felének csembalóművészei az európai gyakorlatnak megfelelően az ekkor népszerű és mindenhol használatos modern csembalókon játszottak. A korszak hangversenyeit tanulmányozva számos csembalóhangversennyel és ismeretlen csembalóval kapcsolatos dokumentumokra bukkantam. Mindezeket egybevéve állíthatom, hogy a hazai régizene-játék minősége és népszerűsége semmiben sem maradt el a nyugat-európai és amerikai színvonaltól, s hazánk haladó szellemű zenetörténészeink és tudós művészeink munkája nyomán éppúgy készen állt a historikus előadói irányzat befogadására, mint más országok után Magyarországon a virágzó régizene-játék gyakorlata egy időre lelankadt, hogy az időközben már kópiahangszereket használó és historikus szellemben zenélő nyugattal szemben sok évtizednyi hátrányt produkálva még hosszú éveken át megmaradjon a modern csembalókon és egyéb modern hangszereken történő, minden korhűséget mellőző előadásmódnál. 122

130 Régizene- és csembalójáték Magyarországon 1970-től napjainkig Az 1970-ben létrejött budapesti zeneakadémiai csembalótanszak megszületésének, majd a fokozatos politikai nyitásnak köszönhetően a nyolcvanas évektől is nálunk megjelentek a kópiacsembalók és a további régi hangszerek, valamint ekkortól váltak hozzáférhetővé a historikus praxis elméleti és gyakorlati tanai. Ettől az időszaktól kezdve a hazai csembalójáték gyakorlatát már az autenticitás igénye határozta meg. Lemaradásunkat behoztuk. 123

131 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig MÁSODIK RÉSZ: ÚJ MAGYAR CSEMBALÓMŰVEK 5. Bartók Béla és a csembaló A csembaló magyarországi reneszánszának tárgyalásakor kihagyhatatlan a mindenkori kortárs kompozíciók számbavétele, hiszen e hangszer historikus eredete ellenére a 20. század kezdetétől hazánkban is ösztönzően hatott a zeneszerzők fantáziájára. S bár Nyugat-Európa legtermékenyebb táptalajának Franciaország bizonyult e téren (ebben az országban született ugyanis a legtöbb csembalómű a századelőn), a magyar komponisták is igen korán felfedezték a hangszer egyedülálló és újdonságként ható lehetőségeit. Az első 20. századi magyar zeneszerző, aki zongorára írott egyes tételeinek 1 csembalón történő előadását alternatívaként felvetette, Bartók Béla volt Találkozása a hangszerrel És ha már átiratokról van szó, azt is megemlíthetjük, hogy egynémelyik darab így pl. a könnyebbek közül a 76., 77., 78., 79., 92., 104/b számú, a nehezebbek közül a 117., 118., 123., 145. számú clavicembalora is alkalmas. Ezen a hangszeren az oktáv kettőzéseket regiszterek végzik. 2 Bár Bartók soha nem komponált csembalóművet, a Mikrokozmosz Előszavában írott imént idézett ajánlása, amelyben gyűjteménye néhány darabját csembalón való megszólaltatásra is javasolja, további vizsgálódásra készteti a téma tanulmányozóját. E kérdéssel kapcsolatban viszont nemrégiben már zajlottak le jelentős eredményű kutatások, ezért a következőkben 1 Bartók erre irányuló javaslata a Mikrokozmosz sorozat Előszavában olvasható. A témával részletesen a következő szakaszban foglalkozom. 2 Bartók Béla: Mikrokozmosz, zongoramuzsika a kezdet kezdetétől, javított kiadás I VI. (Budapest, Editio Musica, 1987) (Első megjelenése a Boosey & Hawkes cég gondozásában 1940-ben kiadott füzetekben volt). 124

132 Bartók Béla és a csembaló Barna Péter mindenre kiterjedő és számos újdonságot tartalmazó írására, 3 valamint a Parlando folyóiratban közölt, Váradi Helga és Barna Péter nevével fémjelzett cikkre is támaszkodom. 4 Elsőként arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon Bartók a Mikrokozmosz megjelenésének idején ismerte-e a csembalót. Erre a következőkben felsorolt, Bartóktól származó, időrendben megjelenő idézetekből egyértelmű feleletet kaphatunk január 5. Zeneközlöny: Más valaki megint azt kívánhatná, játszuk [sic] a régi fugákat állandóan nyitott pedállal, mert a clavecin, hangtompító hijján [sic], ilyesformán hangzott. 5 A fenti idézetből egyértelműnek tűnik, hogy Bartók ekkor még nem találkozott csembalóval, hiszen a hangszerrel kapcsolatos állításai tévesek. (A csembalóknak ugyanis van tompítójuk, és a csembalóhangzás egyáltalán nem hasonlítható a zongorapedál folyamatos lenyomásával létrehozott egybemosott hangzáshoz.) XVII XVIII. századi billentyűs művek zongorára, közreadó: Bartók Béla, részlet az Előszóból (Carl Fischernél, New York): Közreadói megjegyzések: Az eredetileg orgonára és csembalóra komponált művek átírásakor csupán az oktávok kettőzésére (időnként háromszorozására) volt szükség. Az eredeti szöveg ilyen változtatását mind az orgona, mind a csembaló konstrukciója indokolja, hiszen a művek ezekre a hangszerekre íródtak. E hangszerek egy mechanikus szerkezet segítségével az oktávkettőzés különböző módjait tették lehetővé, melyek megválasztását rendszerint az előadó ízlésére és tetszésére bízták. 6 Ez a szöveg arról tanúskodik, hogy Bartók ekkor már ismerte a csembaló hangzását és annak mechanikáját is, bár közreadói ötlete, amely szerint az eredetileg csembalóra írott műveket az oktávkettőzés, -háromszorozás lehetősége miatt a zongorán is oktávokban kellene játszani, nyilvánvalóan előadási tévút. 3 Barna Péter: Bartók és a csembaló Egy különös találkozás története. Szemináriumi záródolgozat, Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, (Kézirat). 4 Váradi Helga, Barna Péter: Bartók & Baroque, (utolsó megtekintés: ). 5 Bartók Béla: A clavecinre írt művek előadása. Zeneközlöny X/7. ( ) , megtalálható még Szöllősy András (közr.): Bartók Béla összegyűjtött írásai I. Zenetörténeti kérdésekről, kortársakról (Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1966) (52. számú írás). 6 Magyar fordítás az Editio Musica fakszimile kiadásából. 125

133 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Ideillő továbbá a már idézett Mikrokozmosz Előszó egy korábbi bekezdésében olvasható mondata tíz évvel későbbről, amely ugyancsak bizonyítja Bartók hangszerismereti jártasságát a csembalóval kapcsolatban (bár ugyanarra az átirat-készítési megoldásra utal, amelyről az előző szöveg szól): április Sőt az I. és II. füzet arra alkalmas darabjainak átírásával is meg lehet próbálkozni; persze, csak egészen szigorú átírásra gondolunk, olyanra, amelyben legnagyobbrészt cembalo-regiszterszerű oktávkettőzéseknek jut szerep. 7 Bartók Svédországban, a stockholmi Zenetörténeti Múzeumban járt, ahol dr. Tobias Norlind igazgatóval beszélgetett, s ez az interjú írott formában (egy filmhíradóbeli tudósítással egyetemben) fennmaradt július 15. A régi hangszerek is érdekelték a professzor urat? Igen, amennyire az időmből tellett. A régi hangszerek egyébként mostanában reneszánszukat élik a kontinensen, s ez különösen érvényes a csembalóra. Én magam nem játszom ezen a hangszeren, de kitűnő kamarahangszer azok számára, akik szeretik a régi klasszikusokat. Couperin és Bach valóban csembalón hangzik a legjobban; a tónusok jobban érvényesíthetők, és megvalósíthatók a megfelelő intim effektusok. Ezzel szemben a koncertpódiumon meglehetősen sápadt benyomást kelt, különösen Bach műveiben, de otthoni muzsikáláshoz a csembaló valóban megérdemli a reneszánszot. 8 Bartók levele Zürichbe, Geyer Stefi hegedűművésznő férjének, Walter Schulthessnek, részlet: Július 31-én este, vagy augusztus 2-án délelőtt szándékozom Saanen-ba érkezni; a zongora ennek megfelelően aug. 1-én (bármikor), vagy aug. 2-án délután kell, hogy megérkezzék. [ ] Ha lehetséges, szeretnék Zürich-ben (vagy Bern-ben) egy clavicembalo-n gyakorolni (aug. 1-én 5 6 órát). Már amennyiben létezne ott egy ilyen hangszer 2 manuállal, kopulával, 16-, 8- és 4- lábas regiszterrel, és hozzáférhető lenne. Tudom, hogy Maga most nagyon elfoglalt, és nagyon kérem, csak akkor foglalkozzék ezzel a kéréssel, ha az nem sok fáradságot igényel. Stefi azt mondja, hogy a zürichi Conservatorium-nak van egy ilyenje, 7 Bartók Béla: Mikrokozmosz, zongoramuzsika a kezdet kezdetétől, javított kiadás I VI. (Budapest: Editio Musica, 1987) Wilheim András: Beszélgetések Bartókkal Interjúk, nyilatkozatok (Budapest: Kijárat, 2000)

134 Bartók Béla és a csembaló de hogy az vajon pont ilyen méretű lenne? Természetesen nem baj, ha a hangszer nincs tökéletesen behangolva. 9 A két utóbbi idézetből kiderül, hogy a harmincas években Bartók már teljesen tisztában volt a csembaló működésével, egész biztosan játszott már rajta, sőt további tapasztalatokra szeretett volna szert tenni a hangszerrel kapcsolatosan. A szabadsága idején való csembalógyakorlás kezdeményezésének oka akár az is lehetett, hogy éppen a Mikrokozmosz általa megjelölt, csembalón is játszható darabjait szerette volna egy 2 manuálos, Bach-modell jellegű csembalón kipróbálni. Ez a csembalógyakorlás azonban nem jött létre végül, ugyanis Bartók egy héttel későbbi levelében 10 azt írja Schulthessnak, hogy inkább lemond a csembalótúráról a túl körülményesnek tűnő odautazás miatt. Tehát, a Bartóktól származó szövegek azt bizonyítják, hogy a Mikrokozmosz írása ( ) idején Bartók már találkozott csembalóval. De vajon hol és mikor? Az 1900-as évek elejétől kezdődő időszak budapesti hangversenyéletének tanulmányozása során láthattuk, hogy Bartók számos alkalommal hallhatott a fővárosban csembalóhangversenyt, csembalót. Érdekesség, hogy három zongorista-tanítványáról is tudunk, akikből később professzionális csembalista lett (Kecskemétiné Láng Erzsébet, Sinay János és Gát József). 11 A Budapesten akkoriban fellelhető csembalók bármelyikével is találkozhatott, akár Kovács Sándor, akár Láng Erzsébet vagy Brodszky Ferenc hangszereire gondolunk. Ahogy Váradi Helga és Barna Péter cikkében olvashatjuk: Bartók Péter 2017 februárjában Váradi Helgával folytatott beszélgetése során visszaemlékezett rá, amint Édesapja egy nap Budapesten elvitte őt Láng Erzsébethez, hogy megismertesse a csembalóval. Mindkettőjüket kíváncsivá tette a hangszer, különösen a billentyűsorok összekapcsolásának lehetősége. 12 Amint Bartók Péter visszaemlékezéséből kiderül, Bartók volt tanítványánál, Láng Erzsébetnél alaposan megismerkedhetett a csembalóval. Sőt: Láng Erzsébet játékát akár budapesti hangversenyein is élvezhette. 9 Bartók korábban nem publikált levele Barna Péter fordításában; Surlej, július 15, közölve Barna Péter Bartók és a csembaló Egy különös találkozás története c. hivatkozott tanulmányában, 14. valamint Váradi Helga, Barna Péter: Bartók & Baroque, (utolsó megtekintés: ). 10 Ez a szintén nem publikált levél Surlejben, július 23-án íródott. Közölve Barna Péter Bartók és a csembaló Egy különös találkozás története c. hivatkozott tanulmányában, 14. (forrás: Bartók Archívum adattára). 11 Kecskemétiné Láng Erzsébetről és Sinay Jánosról a 2. fejezetben, míg Gát Józsefről a 3. fejezetben írtam részletesen. 12 Váradi Helga, Barna Péter: Bartók & Baroque Bach.htm (utolsó megtekintés: ). 127

135 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig A következő visszaemlékezés-részlet viszont gyökeresen más megvilágításba helyezi minden eddigi feltételezésünket. Míg a Bartók Péter által elmeséltekből azt tudtuk meg, hogy Bartók Láng Erzsébet csembalóját is tanulmányozta, Comensoli Mária 13 elbeszélése nyomán arra is fény derül, hogy Bartók még zeneakadémiai tanítása során is felhasználta a csembalót, sőt egy bizonyos csembalóról is tudomást szerzünk, amely egy ideig Bartók tantermében állt: A Bach-prelúdiumokat és fúgákat teljes egészében előjátszotta nekünk, a részletezés ezután következett. Egyszer egy szép clavicembalo állt a tanteremben; csodálkozásomra ehhez a hangszerhez ültetett, és az órára hozott Bach-műveket ezen kellett játszanom. Célja bizonyára az volt, hogy felidézzük a Bach korabeli hangzást, és megkíséreljük a pedálmentes, tiszta szólamjátékot. 14 Bartók, mint külföldön gyakorta koncertező művész, természetesen utazásai során is hallhatott és kipróbálhatott csembalókat ben, első londoni útján több ízben is játszott az Arányi-nővérekkel, akik mint ahogy a korabeli angol koncertadatbázisokban olvasható közeli kapcsolatban álltak Violet Gordon Woodhouse-sal, a kiváló angol csembalistával. Azzal a művésszel, aki Láng Erzsébet mellett valószínűleg a másik kulcsszereplője lehetett Bartók csembaló iránti érdeklődésének és a hangszerrel való közeli találkozásának. Mivel olyan hangversenyre is bukkantam, amelyen Adila Fachiri, azaz Arányi Adila együtt játszott Violet Gordon Woodhouse-sal: Wednesday 29 June [1921], 40 Berkeley Square, London: Monsieur Louis Fleury (flute) with Mrs Gordon-Woodhouse (harpsichord), Adila Fachiri (violin), Rebecca Clarke (viola) and Charles A. Souper (flute). 15 felmerült bennem a kérdés: talán az Arányi-nővéreknek köszönhette Bartók a Violet Gordon Woodhouse-sal való megismerkedést? Violet Gordon Woodhouse ( ) 16 angol csembalóművész, a 20. század eleji régizene reneszánsz Landowska melletti legjelesebb előadó-egyénisége volt. Nemcsak csembalón, hanem klavichordon is játszott, s művészetével, személyiségének különös vonzerejével komoly rajongói tábort gyűjtött maga köré. Olyanok lelkesedtek érte, mint Thomas Beecham, Aldous Huxley, T. S. Eliot, Auguste Roden, George Bernard Shaw, Pablo 13 Comensoli Mária Bartók zongoratanítványa volt. 14 Bónis Ferenc (szerk.): Így láttuk Bartókot Harminchat emlékezés. (Budapest: Zeneműkiadó, 1981) (utolsó megtekintés: ). 16 Violet Gordon Woodhouse-ról dolgozatom 1. fejezetében írtam. 128

136 Bartók Béla és a csembaló Picasso, Rudyard Kipling, Virginia Woolf, T. E. Lawrence ( Lawrence of Arabia ), John Gielgud, Szergej Rahmanyinov, Igor Sztravinszkij, Manuel de Falla, Bruno Walter, 17 és amint látni fogjuk, Bartók Béla is. Woodhouse készítette az első hangfelvételeket csembalón 1920-ban, amelyet több is követett (virginálon is), egészen 1928-ig. 18 Eredeti hangszereken és Arnold Dolmetsch ( ) által készített rekonstrukciókon játszott, melyek hangzása igencsak eltért a Landowska- (s Láng Erzsébet-) féle Pleyel hangszerekétől. Hogy az Arányi-nővérek közvetítésével jutott-e el Bartók első londoni útján, március 21-én Violet Gordon Woodhouse csembalókoncertjére az Aeolian Hall-ba, vagy Philip Heseltine angol komponista, zenekritikus segítségével, akivel Bartók kollegiális viszonyt ápolt, és aki maga is Violet jó barátja lehetett: nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy Philip Heseltine több levélváltás során tájékoztatta Bartókot arról, hogy Woodhouse Bartók- műveket szándékszik csembalón játszani. Woodhouse-nak pedig arról írt, hogy Bartók miként vélekedik az ő közelgő csembalóhangversenyéről, amelynek műsorát századi művekből állította össze (köztük angol népzenével): [Bartók] nagyon türelmetlenül várja, hogy hallhassa Önt angol népzenét játszani csembalón, mielőtt elhagyja Angliát. 19 Bartók valóban meghallgatta Woodhouse hangversenyét, majd a koncert után megbeszéltek egy privát találkozót, ahol a művésznő néhány eredeti, régi csembalómű mellett Bartók-darabokat is játszott Bartóknak. Erről az élményről maga Bartók Béla számolt be Tóth Aladárnak egy interjú keretében, amely Bartók 1922-es európai turnéjáról készült: Bartók Angliában ismerkedett meg közelebbről [Violet] Gordon-Woodhouse zongoraművésznő révén a csembalóval és a harpsichorddal. 20 Gordon- Woodhouse-t méltán nevezhetjük az angol Landowska Wandának, a művésznő szinte eszményi stílustökéletességgel, amellett azonban rendkívül egyénien játszotta el Bartók előtt Bach B-dúr partitáját, majd Scarlatti- és Couperindarabokat. Bartóknak, mint folkloristának különösen lekötötte a figyelmét egy rendkívül eredeti szerkezetű, mixolyd hangnemben mozgó ó-angol paraszttánc, mely ügyes feldolgozásban igen jól hangzott a csembalón. A tónusban 17 Jessica Dougles Home: Violet. The Life and Loves of Violet Gordon Woodhouse. (London: The Harvill Press, 1996) Jessica Dougles Home: Violet. The Life and Loves of Violet Gordon Woodhouse. (London: The Harvill Press, 1996) Jessica Dougles Home: Violet. The Life and Loves of Violet Gordon Woodhouse. (London, The Harvill Press, 1996) Elek Szilvia fordítása. 20 Valószínűleg elírás történt, hiszen e két hangszernév azonos hangszert jelent. Feltehetően a csembaló francia elnevezéséhez (clavecin) hasonlóan írott angol clavichord szó amely rövidítve clav. okozta a hibát, ugyanis Woodhouse klavikord, azaz clavichord játékos is volt. 129

137 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig bámulatosan gazdag és változatos hangszeren rendkívül finoman keltek életre a szerzemények rejtettebb színárnyalatai is. Kedves meglepetés volt, mikor Gordon-Woodhouse Bartók gyermekdarabjaiból adott elő néhányat harpsichordon. 21 Ebből az interjúból megtudhatjuk, hogy nyilvánvalóan az angol csembalóművésznőnek jutott eszébe Bartók gyermekdarabjait (feltehetőleg a Gyermekeknek című sorozatból, vagy esetleg a Kezdők zongoramuzsikájából) csembalón előadni. Talán Bartók későbbi ötlete, amely a Mikrokozmosz egyes tételeinek csembalón történő előadására vonatkozik, a fenti esemény nyomán született, vagyis Violet Gordon-Woodhouse-nak köszönhetjük Bartók csembalóra is alkalmazható Mikrokozmosz darabjait? Biztos választ nem adhatunk erre a kérdésre. Sajnálatos, hogy Bartók később nem komponált eredeti csembalóművet, de azt bátran állíthatjuk, hogy komoly érdeklődődéssel fordult e hangszer irányába. 21 Wilheim András: Beszélgetések Bartókkal Interjúk, nyilatkozatok (Budapest: Kijárat, 2000). 28. Első közlés: Nyugat XV/12 (1922. június 16.) , utánközlés: Demény János: Bartók Béla művészi kibontakozásának évei. Bartók megjelenése az európai zeneéletben, In Szabolcsi Bence és Bartha Dénes (szerk.): Zenetudományi Tanulmányok VII. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959)

138 Bartók Béla és a csembaló A Mikrokozmosz és a csembaló 22 Most pedig térjünk vissza a Mikrokozmosz Bartók által megjelölt darabjaihoz. 23 Vizsgáljuk meg e tételeket, vajon miért is tartotta ezeket Bartók csembalón is előadhatónak? Először vegyük számba a könnyebb műveket. 24 III. kötet 76. Három szólamban Polifon, egyszerű szövetű anyag, végig változatlan dinamikával, egyidejűleg különböző hanghosszúságú és artikulációjú hangokkal (pl. legato és staccato egyszerre). 77. Kis etűd Majdnem végig unisono, két szólam általában izoritmikus mozgásával, kevés dinamikai változatossággal. 78. Öt hangú skála Polifon, kétszólamú anyag, eltérő artikulációkkal az egyes szólamokban 79. Hommage à J. S. B. Imitációs szerkesztésű, komplementer ritmusú, végig kétszólamú anyag, amely nem csak címében utal a barokk hagyományra, hanem anyagkezelésében is barokkos jellegű. A Frank Oszkár által említett jellemzői miatt is: Bach-prelúdiumokra jellemző egyenletes mozgás, valamint Az első és második negyedre jutó hangsúly a felső szólam 1 8. ütemének a sarabande-ra emlékeztető lüktetést ad 25 érthető, miért adta e darabnak Bartók a Hommage à J. S. B. címet. A tételben dinamikai jelölések is találhatók. 22 További források: Tallián Tibor: Bartók Béla szemtől szembe. (Budapest: Gondolat Kiadó, 1981) , valamint Frank Oszkár: Bevezető Bartók Mikrokozmoszának világába. (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994) Bartók a Mikrokozmosz Előszavában példakánt javasolja a felsorolt darabokat, tehát nem kizárólagos megjelölést alkalmaz. 24 Bartók maga különbözteti meg az említett Előszóban megjelölt darabokat ily módon: a könnyebbek illetve a nehezebbek közül valók. 25 Frank Oszkár Bevezető Bartók Mikrokozmoszának világába. (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)

139 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig 92. Kromatikus invenció 2. A címében is a barokk korszakra, s egyben J. S. Bachra utaló műben hiszen a Kromatikus invenció 1.-hez fűzött megjegyzése szerint Bartók a darabot Bach invenciói mintájára írta 26 az egy darabig unisono szerkesztésű anyag imitációssá válik. A szerző itt is számos helyen eltérő artikulációt használ egyszerre, míg a darab dinamikája meglehetősen egységes. IV. kötet 104. b. Vándorlás egyik hangnemből a másikba A népdalszerű dallammal párhuzamosan halad végig egy másik szólam, a darab utolsó 8 ütemét kivéve mindvégig terc távolságban. A mű dinamikája éppúgy, mint a szólamok artikulációja, egységes. Talán ez a darab a legkevésbé barokk jellegű. Ami mégis ezt a stílust juttathatja eszünkbe, az a rövid, 1-2 ütemen átívelő, de egymástól elválasztott legato szakaszokra való artikulációs tagolás. A nehezebbek közül: 117. Bourrée A darab címe, amint Couperinnél is, a ritmusból ered. 27 Polifon (vagyis nemcsak a mű címe, de szerkesztése is barokkos), kettő négyszólamú anyag. Árnyalt, sőt szélsőséges dinamikát alkalmaz Bartók, helyenként sf jelölésekkel Triolák 9/8-ban Az unisono és polifon anyagok váltakozásából felépülő darab barokkos ritmikájú, nagyjából egységes dinamikával. 26 Bartók valamennyi Mikrokozmosz tételhez fűzött megjegyzéseket 1944-ben Ann Chenee zongoratanárnő kérésére New Yorkban, amelyek sokáig kiadatlanok maradtak, majd Benjamin Suchoff Guide to the Mikrokozmos of Béla Bartók című könyvében jelentek meg. (Silver Spring, 1958) Bartók megjegyzése; Benjamin Suchoff: Guide to the Mikrokozmos of Béla Bartók. (Silver Spring, 1958)

140 Bartók Béla és a csembaló V. kötet 123. Staccato és legato Polifon mű, amelyben az imitációk során egyidőben megjelenő hangok különböző artikulációkkal szólalnak meg (legato staccatóval és számos elválasztással). VI. kötet 145. Kromatikus invenció 3. Polifon, barokkos jellegű mű formailag és anyagkezelésében is, sok dinamikával. Ha összehasonlítjuk a Bartók által megjelölt, csembalón is játszható műveket, azt láthatjuk, hogy elsősorban a polifon szerkesztésűeket tartotta erre alkalmasnak. Saját megjegyzéseit is figyelembe véve mintái általában J. S. Bach, Fr. Couperin és D. Scarlatti billentyűs kompozíciói lehettek. Sok tételben találkozhatunk gazdag artikulációs jelölésekkel (gyakran egyidejűleg különbözőekkel a két kézben), amelyek szintén a barokk előadási gyakorlatra utalhatnak. S bár tisztában vagyunk azzal, hogy a barokk műveket a huszadik század elején még egészen más a mai régizenei előadásmódtól igencsak eltérő stílusban játszották, a bartóki, rendkívül aprólékos artikulációs rendszer Bartók saját szerzeményeiben mégis gyakran barokkos hangzásélményt eredményez. Dinamikai szempontból némileg kevesebb szélsőséges előírást találunk ezekben a művekben, mint a többiben. Egyértelmű, hogy Bartók hatalmas régi szerzők billentyűs kompozíciói irányában tanúsított tapasztalata, tudása 28 hozzájárult saját zeneszerzői technikáinak kialakításához, s a csembalón is játszható művei általában barokk előképekre tekintenek vissza. A szerzői megoldásokon kívül gyakran ezt bizonyítják Bartók címei is, például Bourrée, Kromatikus invenció stb. 29 Bartók saját megjegyzését idézve: az utóbbi években a Bach előtti zenével is sokat foglalkoztam, s úgy hiszem, hogy ennek nyomait például a Zongoraverseny és a Kilenc kis zongoradarab is elárulja[ ]úgy hiszem, következetesen és egy irányba fejlődtem, legalábbis úgy 1926-tól kezdve, amióta műveim jóval kontrapunktikusabbak és egészében véve egyszerűbbek lettek Bartók rendszeresen játszotta régi korok zenéjét hangversenyein 1911-től kezdődően, amikor feltehetőleg első alkalommal adott elő D. Scarlatti-szonátát zongoraestjén. Ezt követően Scarlatti műveit több mint hatvan alkalommal szólaltatta meg. Forrás: (utolsó megtekintés: ). 29 Érdemes megjegyezni, hogy az 1926-tól kezdődő időszaktól Bartók életművében számos egyéb darab esetében is meghatározó a barokk minta; ilyen például a Szabadban című zongoraciklus (1926) több tétele, vagy az I., illetve a II. zongoraverseny is (1926, ). 30 Részlet egy Bartók nyilatkozatból, forrás: Tallián Tibor: Bartók Béla szemtől szembe. (Budapest: Gondolat Kiadó, 1981)

141 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Megállapíthatjuk viszont azt is, hogy a Mikrokozmosz egészét tekintve e sorozatból sokkal több darabot is kiválaszthatnánk csembalón való előadásra, nem csak azokat, amelyeket maga a szerző ajánl Bartók kottaközreadásai régi korok műveiből 31 Bartók különös figyelemmel és odaadással fordult a régi zene, s ezen belül is elsősorban a francia és olasz billentyűs irodalom felé. Nemcsak koncertjein játszotta, hanem kottaközreadóként is tanulmányozta e műveket; ezt a század első felében megjelent, s azóta több kiadást is megélt instruktív kiadványai is bizonyítják. Pedagógusi elkötelezettséggel fordult tanári működésének első éveitől 32 a közreadói feladatok felé, amelyre a budapesti Rozsnyai és Rózsavölgyi kiadóktól kapott megbízást. Ennek eredményeképp kerülhetett ki Bartók keze alól számos billentyűs mű előadási javaslatokkal, magyarázatokkal és ujjrendekkel ellátott kottakiadása több mint kétezer kottaoldalnyi terjedelemben, ugyanúgy, mint jelentős mennyiségű átdolgozása barokk szerzők darabjaiból. Bartók rendkívül aprólékos igényességgel kimunkált jelölései, előadási utasításai e kiadványokban természetesen korának általános előadói ízlését tükrözik. Így ezek tanulmányozása által betekintést nyerhetünk a régi zene 20. század eleji interpretációs hagyományaiba; a különböző artikulációs jelek az eredetiektől eltérő jelentésű használatába, a dallami, ritmikai s harmóniai elemek sajátságos értelmezésébe, valamint a dinamikai lehetőségek igen drasztikus kiaknázásába. Azt is láthatjuk, hogy a zenetudomány ekkor még nem tette mindenki számára hozzáférhetővé azokat az általános ismereteket, amelyek a régi zene autenticitást célzó előadásmódját elősegíthették volna, de erre bizonyára igény sem jelentkezett még akkoriban. Úgy látszik azonban, hogy egyes kortárs kritikusok, mint például Jemnitz Sándor amint ez a következő újságcikk-részletből kiderül már ekkor megkérdőjelezték a Bartók zongora-átiratok létjogosultságát, egyúttal rámutatva a csembaló, mint eredeti hangszer hiányának problémáira: 31 Tallián Tibor: Bartók Béla. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 1. kötet valamint (utolsó megtekintés: ). 32 Bartók 1907 és 1934 között volt a Zeneakadémia zongoratanára. 134

142 Bartók Béla és a csembaló Bartók Béla saját átiratában játszotta el Michelangelo Rossi ódon erejű toccátáját. A cembalo-irodalom problémája még megoldatlan, s bevalljuk, hogy nézetünk szerint ezt a problémát átírások, zongorára való átültetések által megoldani nem lehet. A cembalo irodalmát csakis magának a cembalonak a feltámasztása keltheti friss életre! Az átirat jósága még nem csökkenti az átiratok elvi problematikusságát. Noha kétségtelen, hogy bármit, amibe Bartók Béla elmélyed, kulturnyereségnek számíthatunk, mégis, csak az ő egyéniségének érdekes megnyilatkozását látjuk ezekben az átiratokban, amelyeket ő szubjektíve gyönyörűen megvilágít ugyan, de amelyeknek más hangszerre való elképzeltségén objektíve még ő sem segíthet. 33 Bartók Béla közreadásában megjelent pedagógiai kiadványok 34 Az elemi zongorajáték gyakorlati tananyaga 12 könnyű zongoradarab Válogatás a Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach című gyűjtemény műveiből Megjelenés éve: 1916, kiadó: Rózsavölgyi Johann Sebastian Bach: 13 könnyű kis zongoradarab a Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach c. gyűjteményből Kezdő zongorázók számára előadási jelekkel, ujjrenddel és jegyzetekkel ellátta Bartók Béla Megjelenés éve: 1923, kiadó: Rózsavölgyi ( Az elemi zongorajáték gyakorlati tananyaga sorozatban 1916-ban kiadott 12 darabból álló kötet 1923-ban megjelent, 1 darabbal kiegészített változata az eredeti, 1725-ben készült második füzet 13 darabját tartalmazza.) Johann Sebastian Bach: Das Wohltemperierte Klavier 1 2 Johann Sebastian Bach: Das Wohltemperierte Klavier 3 4 Fokozatos összeállításban, ujjrenddel, előadási jelekkel és jegyzetekkel ellátta Bartók Béla Megjelenés éve: , kiadó: Rozsnyai, rev. (1 2): 1913, Rozsnyai Mozart, Wolfgang Amadeus: Szonáták 1 Közreadta Bartók Béla Első megjelenés: Jemnitz Sándor: Bartók Béla zongoraestje. Crescendo, ( ) Forrás: (utolsó megtekintés: ), valamint Tallián Tibor: Bartók Béla. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 1. kötet

143 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Domenico Scarlatti: Válogatott zongoradarabok Válogatta, valamint előadási jelekkel, ujjrenddel és jegyzetekkel ellátta Bartók Béla Megjelenés éve: 1920 (?), kiadó: Rozsnyai Francois Couperin: Pièces de clavecin, válogatás Megjelenés éve: 1924 [Wien], kiadó: Universal Edition Bartók eredetileg hét füzetnyi barokk billentyűs mű közreadásáról kötött megállapodást a budapesti Rozsnyai kiadóval 1920-ban (D. Scarlatti-, J. Ph. Rameau- és Fr. Couperinművekből). Végül két-két kötetnyi anyag készült el D. Scarlatti és Fr. Couperin darabjaiból, amelyekből a Scarlatti-kötetek jelentek meg Magyarországon, míg a Fr. Couperin-anyag a bécsi Universal Editionnál látott napvilágot. J. Haydn: Sonates pour piano à deux mains Vol. No.1 10, kiadó: Rozsnyai Mozart: Fantaisie sol mineur, pour piano, K. 396 (385. f.), kiadó: Rozsnyai Bartók Béla: Cembalotól a zongoráig II. előadási darabok progresszív sorrendben, 1960 Átdolgozások századi olasz szerzők billentyűs műveinek hangverseny-átiratai zongorára, (I-XI: B. Marcello, M. Rossi, A. B. della Ciaia, G. Frescobaldi, D. Zipoli), ; Fischer, New York J. S. Bach: VI. orgonaszonáta (BWV 530), átirat zongorára, Rózsavölgyi H. Purcell: 2 Preludium, átirat zongorára, Delkas D. Zipoli: Szvit (átdolgozás 2 zongorára) 35 Tallián Tibor: Bartók Béla. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 1. kötet valamint (utolsó megtekintés: ). 136

144 századi magyar művek csembalóra századi magyar művek csembalóra Komponistaként saját tapasztalataim alapján állíthatom, hogy igen nehéz feladat csembalózenét írni. Ennek ellenére zeneszerzőink jelentős számú csembalóművet komponáltak a század során. 1 Ezek a legváltozatosabb műfajokba sorolhatók; találunk köztük szólócsembaló- és kamarazenei darabot éppúgy, mint versenyművet. Az alkotások stiláris értelemben is rendkívül sokfélék, a huszadik század eleji, kodályi hangtól az avantgárdon át, az expresszionista hangvételtől az elektronikus művekig valamennyi irányzat képviselői megtalálhatók a csembalóra író komponisták között. Kutatásaim számos újdonságot is felszínre hoztak. Ilyen például a legelső magyar csembalódarabot illető felfedezés; az eddig nyilvántartott adatokkal szemben amelyek szerint Petrovics Emil Négy önarckép álarcban című szerzeménye tekinthető az első magyar csembalóműnek 1958-ból a legkorábbi csembalóra készült kompozíció ugyanis Hermann Pál Divertissement pour clavecin-je 1938-ból. 2 Majd 1956-ban született Kocsár Miklós Szonatinája, 1958-ban pedig még két mű: Soproni József Partitája csembalóra és Decsényi János Szonatina című darabja. Meglepő érdekességgel szolgálnak a legkorábbi rádiós csembalófelvételek is ben Kemény Egon alkalmazta első ízben e hangszert Hatvani diákjai című daljátékában, 3 ezt követte egy könnyűzenei felvétel szintén a Magyar Rádió stúdiójából: Balassa P. Tamás Cembalo boogie-ja (1958). A csembaló népszerűségére a művek születésének időpontjaiból is következtethetünk. A legtöbb szólódarabot az 1970-es és 1980-as években írták, míg számuk az 1990-es években csökkent, majd a 2000-es évektől ismét emelkedett. Hasonló képet mutat a csembalós kamaradarabok összesítése is, ezek legnagyobb számban az 1970-es, 1980-as években, valamint az új évezredben készültek. Érdemes megjegyeznünk, hogy találkozhatunk néhány kimondottan csembalókedvelő zeneszerzővel is. Ők azok, akiket szinte megbabonázott ez a hangszer, és nem kevés művet írtak rá. 1 A magyar szerzők általam összegyűjtött századi csembalóműveinek listája a Függelékben található. 2 Hermann Pál különleges darabjának felfedezését Sziklavári Károlynak köszönhetem. 3 E meghökkentő információra Kassai István hívta fel figyelmemet, akitől Kemény Egon Hatvani diákjai című daljátékának eredeti felvételét is megkaptam. 137

145 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig A legtöbb csembalódarab szerzője Arányi-Aschner György volt, akinek 32 alkotását tartalmazza a Függelékben található műjegyzék. Maros Miklós szintén csembaló-komponistának számít, ugyanakkor az ő csembalóhangja egészen eredeti és egyedi is, hiszen a hangszert nem a múltból örökölt, hagyományos módon szólaltatja meg. Jelentős mennyiségű csembalódarabjának születéséről, a hangszer általa felfedezett, új játéklehetőségeiről, a hangzás és a kompozíció szabadságáról a vele készített interjúban mesélt, amelyet a Függelékben helyeztem el. Teljesen ellentétes szerzői felfogás jellemzi Györe Zoltánt, aki két csembalóverseny, két versenymű-jellegű csembalómű és számos egyéb csembalódarab alkotója. Ő éppen hogy a régi idők billentyűs zenéjéből merít, ennek ellenére mégis mai stílusban szólaltatja meg a csembalót. Második csembalóversenyét én mutattam be, ennek apropójából őt is kérdeztem a hangszerhez fűződő viszonyáról és csembalóműveiről. 4 A komponisták kilencvenes évekbeli alkotói elkedvetlenedéséhez feltehetően hozzájárult a modern csembaló negatív megítélése is. A kópiahangszerek elterjedése ugyanakkor némi bizalmatlanságot is kiválthatott a zeneszerzőkből. Nyilvánvalóan időre volt szükségük az új hangszer megismerésére, ezért következhetett be a művek számának látványos csökkenése, amelyet a műjegyzékben is nyomon követhetünk. Azonban az ezredfordulótól a zeneszerzők megint csak bátrabban fordultak a csembaló irányába, s ebben nyilvánvalóan része lehetett a fiatal zeneszerzőkre ösztönzőleg ható, ben meghirdetett zeneszerzőversenynek. A Clavicembalo Alapítvány által kiírt felhívás kimondottan csembalóra komponált új művekre szólt. A verseny I. díját Mauricio Pauly Forebe Aneba című műve, a II. helyezést Siska Ádám Praeludium et Fuga in a című darabja, a III. helyezést pedig Varga Judit Prelúdium és korál csembalóra című alkotása kapta. E fontos esemény érezhetően hozzájárult a csembaló felívelő közkedveltségéhez és az újabb komponisták érdeklődésének felkeltéséhez. Az alábbiakban a magyar csembalóirodalom néhány különböző korszakokat és kompozíciós stílusokat reprezentáló szólódarabját elemzem csembalista szemszögből. 4 A Györe Zoltánnal készült interjú is a Függelékben olvasható. 138

146 századi magyar művek csembalóra Műelemzések Hermann Pál: Divertissement pour clavecin (Toccata Interludio Gigue), 1938 a 20. század első magyar csembalódarabja Csembalista körökben a mai napig Petrovics Emil ikonikus művét 5 tartjuk a huszadik század első magyar csembalókompozíciójának, ezért számít meglepő felfedezésnek az a húsz évvel korábbi darab, amely kéziratos formában maradt csak fenn, és a mai napig kiadatlan. A kompozíció szerzője, a kiváló csellista Hermann Pál 6 aki budapesti zeneakadémiai évei alatt zeneszerzést is tanult, magasra ívelő szólista pályafutása mellett komponált is. Több kamarazenei műve mellett egy gordonkaversenye és további szólóhangszeres darabjai is fennmaradtak hagyatékában. A Párizsban töltött évei alatt született Divertissement pour clavecin igen különlegesnek mondható, hiszen nem tudunk alkotójának bárminemű billentyűs hangszerhez (s különösen nem a csembalóhoz) fűződő kapcsolatáról. Azt azonban láthatjuk kompozícióinak összesített listájából, hogy Hermann vonzódhatott a régi zenéhez, hiszen szólófurulyára és furulyás kamaraegyüttesre több művet is írt. A korábbi évszázadok zenéje iránti érdeklődése mellett valószínűleg megtermékenyítőleg hatott rá a korabeli Párizs ebben az időben már hihetetlenül gazdag csembalókultúrája, mivel a város koncerttermeiben számos csembalóművészt és új csembalóművet hallhatott. A háromtételes mű címe, a Divertissement, azaz divertimento a 17. század közepétől divatos műfajra utal, noha azt általában több hangszerre írott darabok esetében alkalmazták (lásd: Függelék II. 1. kottapélda, Hermann, Divertissement pour clavecin, címoldal, kézirat). A régi korok divertimentóihoz képest amelyek gyakran tánctételekből állnak, itt csupán az utolsó tétel tánctétel. Miért is ezt a címet adta művének a szerző? A múlt felé fordulás jeleként? Hiszen a darab egészére kivéve talán az utolsó tételt nem jellemző a könnyed, szórakoztató hangvétel. Mindenesetre az egyes tételek is műfaj- (és részben karakter-) jelölő címeket kaptak, vagyis itt minden bizonnyal régi korok mintáiból merítő zenével állunk szemben. Ám a század elején amikor a csembaló éppen, hogy újra felbukkant Közép- Európa, s így a magyar hangversenytermek dobogóin, sőt még Franciaországban is viszonylagos újdonságnak számított, miféle muzsikát álmodhatott e hangszerre egy fiatal magyar zeneszerző, aki elsősorban Kodály, Bartók és Weiner hangját szívta magába? 5 A már többször említett 1958-ban készült Négy önarckép álarcban című kompozícióról van szó. 6 Hermann Pál vázlatos életrajzát a Függelék I-ben található 8. fejezetben közlöm (Csembalóra komponáló századi magyar szerzők és vonatkozó műveik alfabetikus jegyzéke). 139

147 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Nyilvánvaló, hogy a formálás és a műfaji keretek tekintetében a régi mesterek hagyományaihoz nyúlt, ez nem is történhetett volna másképpen. Ugyanakkor a kor francia zenéjének neoklasszikus, neobarokk törekvései és a már említett magyar komponisták harmónia- és színvilága is jelentősen hathattak rá. Az 1. (Toccata) tétel már első pillantásra is magyarázatot ad címére; mérsékelten gyors tempójú, de kimondottan virtuóz, csupa tizenhatodmozgásból álló, pergő zenét hallunk. Ez a hang a lendületes toccaták, a gyors improvizációk világát idézi, rendkívül jól játszható, hangszerszerű faktúrában (lásd: Függelék II. 2. kottapélda, Hermann, Divertissement pour clavecin, I. tétel, ütem, kézirat). A magas technikai tudást igénylő, szinte Scarlatti-jellegű anyag amely a korhű csembalójáték során oly gyakran alkalmazott gyors fél-non-legato billentéssel szólhat legoptimálisabban a két manuál közötti ügyes szinkronizálásban, a kézkeresztezésekben, a repetáló akkordikus szakaszok tökéletes lejátszhatóságot még éppen lehetővé tevő használatában, a harmóniafelbontások kézre álló alkalmazásában akár egy csembalistazeneszerző tollából is kikerülhetett volna. Nehéz is elhinnünk, hogy Hermann Pál nem volt képzett billentyűs játékos, bár egészen biztosan nagyszerűen játszott zongorán, és afelől sem lehet kétségünk, hogy jól ismerte a csembalót is. 7 A mindvégig egy lendülettel, tizenhatodokban végigszaladó zene pillanatnyi megállást sem hagy az előadó számára. Az e-fríg alapú hangsorban induló és záruló tétel harmóniai szempontból és dallamformálásában Kodály hangvételét juttatja eszünkbe, vagyis azt, a nagy mester által egyénivé gyúrt magyaros-franciás stílust, amelyet Hermann anyanyelvi szinten beszélhetett. 8 Az Interludio című 2. tétel karaktere mindenben ellentéte az 1. tétel játékosságának, virtuóz változatosságának. Az a-moll, Andante tempójú, majdnem végig szigorúan négy szólamban szinte korálszerű egyszerűséggel lejegyzett zenei anyag pár ütem erejéig válik csak hatszólamúvá, de negyedelő és nyolcadoló mozgását végig megtartja. A szikár dallamot, amely főleg szekundonként néha egy-egy tercet is megengedve lépeget, hasonlóképpen szekundonként lefelé haladó puritán kíséret látja el. A kodályi Epigrammák melankóliát 7 Ez a csembaló ott Párizsban feltételezhetően egy a már sokat említett Pleyel modell lehetett, vagyis a század eleji gyári hangszerek egyike. 8 Érdemes említést tenni Hermann Gordonkaversenyének egyetlen teljes mértékben fennmaradt tételéről is, amely a kodályi gordonkahang és irodalom (pl. Szólószonáta) egyenes folytatásának tűnik. Nem véletlen ez, hiszen Hermann maga mutatta be elsőként külföldön Kodály gordonkára írt Szólószonátáját. Forrás: (utolsó megtekintés: ). 140

148 századi magyar művek csembalóra árasztó hangját hallhatjuk ebből a szép zenéből, és persze ha az első tétel során még nem történt volna meg egyik ámulatból a másikba eshetünk, hiszen ki gondolhatna arra, hogy ez a zenei világ csembalón is megszólalhat? A 3. (Gigue) tétel már inkább a francia szerzők modorában íródott. A komponista megtartja a címben feltüntetett tánc jellemzőit, vagyis itt valóban gigue lüktetésű és felrakású zenét komponált, az első tételhez hasonlóan e-központú hangnemben. Az előzményekhez képest lazább szövésű anyag igazán gyors tempót kíván, meghagyva az alaphangulat könnyedségét. Játékosság, sodrás, virtuozitás, s mindeközben mindkét manuál és a teljes hangterjedelem birtokba vétele jellemzik a tételt (lásd Függelék II. 3. kottapélda, Hermann, Divertissement pour clavecin, III. tétel, ütem). A teljes darab során ritkán jelennek meg dinamikai utasítások; az 1. tételben egyáltalán nem szerepel ilyen, míg a másik kettőben is csupán néhány helyen találunk piano vagy forte jelölést. Crescendo, decrescendo jeleket egyáltalán nem használ a szerző. Artikulációs jelzésekben viszont igen gazdag a mű harmadik tétele, ahol többszólamú, párhuzamosan mozgó anyagokat a gyors tempó ellenére különböző artikulációval látott el. Mindezek szintén a komponista alapos hangszerismeretét bizonyítják. Szerzője Marcelle de Lacour 9 francia csembalóművésznőnek ajánlotta a művet, de arról, hogy ő azt előadta-e valaha, nincs adatunk. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy Hermann Pál csembalóműve igazi kuriózum, amely amellett, hogy remek előadási darab, izgalmas példája a 30-as évek különféle áramlatainak ötvözésére: a magyaros és franciás stílus, valamint a régi zenei hagyományok egybeforrasztására. 9 Marcelle de Lacour, a komoly nemzetközi hírnévnek örvendő csembalóművésznő 1920-ban, zongora- és hárfatanulmányai végeztével érkezett Párizsba, hogy Wanda Landowskától tanuljon csembalózni. Hamarosan az egyik legismertebb csembalistává vált, aki pályafutása során nem csak régi zenét, hanem jelentős számú kortárs művet is bemutatott. Életrajzírói szerint 70 hazai és külföldi zeneszerző, közöttük például Florent Schmitt, Bohuslav Martinů, Francis Poulenc Alexandre Tansman, Jean Langlais, Louis Saguer, Paul Ladmirault és Georges Migot darabjait tartotta műsorán. Kiváló tanár is volt; 1955-től 1967-ig a párizsi Conservatoire akkortól hivatalos tanszakká minősített csembaló tanszakát vezette. Források: (utolsó megtekintés: ) valamint Olivier Baumont: The harpsichord class at the Paris Conservatoire: an administrative history. In: Rachelle Taylor, Hank Knox (szerk.): Perspectives on early keyboard music and revival in the twentieth century, Perspectives on Early Keyboard Music and Revival in the Twentieth Century. (Routledge, 2017)

149 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Arányi-Aschner György: 4 bizzarre Stücke für Cembalo oder Klavier / 4 bizarr darab csembalóra vagy zongorára (4 miniatür Bagatellen, quasi Präludia für das elektr. Cembalo), a legtöbb csembalóművet komponáló magyar zeneszerző egyik műve (1. Der Querulant / A zavargó; 2. Ein kleinre Spaß / Egy kis vicc; 3. Resignation /Beletörődés; 4. Selbsthohn / Önirónia) Arányi-Aschner György első csembalóművét, Szvit csembalóra címen a szerzői műjegyzék tanúsága szerint 1965-ben komponálta, majd tíz éven át nem találkozhatunk művei között csembalódarabbal től viszont nagyszámú, összesen mintegy 32 kompozíciója született erre a hangszerre, köztük kamaraművek éppúgy, mint szólócsembaló- darabok. A zeneszerző feltehetőleg nem bízott teljesen e műveinek hagyományos csembalón történő előadásában, ezért például a 4 bizarr darab alcímében még elektromos csembaló megjelölés is szerepel. Talán maga a szerző is ilyen hangszerrel rendelkezhetett? Vagy csupán nem akart semmiféle akadályt gördíteni a művét tolmácsolni szándékozó előadók elé (lásd: Függelék II. 4. kottapélda, Arányi-Aschner György: 4 bizzarre Stücke für Cembalo oder Klavier, címoldal, 1. oldal, kézirat)? A négy rövidke tétel mindegyike más-más karakterű és másfajta faktúrájú. A címekből ítélve akár önarcképeknek is szánhatta ezeket a zeneszerző. Arányi-Aschner saját Mikrokozmosza e négy pillanatkép, amelyek egyike sem akar régi korok zenéjét felidéző, stilizáló alkotás lenni. A szinte csak néhány gesztusból álló 1. tétel valamennyi arpeggióját jól kiegészítik a különböző artikulációjú és ritmusú, apró értékű hangok, amelyek az indító ütemek megnyugtató harmóniáit megbontva egyre türelmetlenebbé és sürgetőbbé válnak. De amint észleljük ezt az ellentétet, már véget is ér a kis tétel. A szerző aprólékos lejegyzése nyomán minden kötés, minden rövid, hosszú, félhosszú (stb.) hang, sőt az akkordok iránya is meghatározott. Dinamikai jelzés következetesen csak a tételek elején áll, kivéve a harmadikat, ahol ez teljesen hiányzik a kottából. A 2. tételben a szerző végig legato játékmódot ír elő, de a tétel elején Allegro e scherzando utasítás olvasható. Talán a darab tréfás karakteréhez ez az ellentmondásos és 10 Az alcímadás a szerzői kéziratban. 142

150 századi magyar művek csembalóra nehezen megvalósítható ötlet is hozzájárul? Ugyanis az éppen hogy komolykodó, két- vagy háromszólamú, időnként komplementer mozgású, kígyózó anyag csupán az utolsó két ütemben alakul át staccato akkordokká, ami ebben a pillanatban váratlan csattanóként éri a hallgatót (lásd: Függelék II. 5. kottapélda, Arányi-Aschner György: 4 bizzarre Stücke für Cembalo oder Klavier, 2. oldal, kézirat). A 3. tétel lassú, legato dallama mintha az előző tételből származna, s itt ez már szomorkás hangulatot áraszt. Kijózanítók viszont a kíséret rövid, disszonáns akkordjai, amelyek a nyugodt dallami folyamat kontrasztjaként erőteljes érzelmi kitöréshez, majd megtorpanáshoz vezetnek, előkészítve ezzel a végső belenyugvás lankadó harmóniáit és lefele játszandó arpeggióit. A Lento e rubato jelzés és az egyszerre megütött akkordok a hangzás érdessége ellenére az olasz barokk concerto tempo rubato tételeit juttatják eszünkbe. A 4. tétel ironikus, cinikus feloldozást ad a korábbiakra, csipkelődő, aszimmetrikusan ritmikus, sok kromatikát és disszonáns hangzásokat felvonultató humoreszkjében. Tenyerestalpas egyáltalán nem csembalószerű, azonkívül táncos-barokkos ritmikai elemek, valamint kromatikus akkordmenetek váltakoznak a tételben, amelyek mintha a vulgáris és a kifinomult ellentétét akarnák hangsúlyozni. A versenyben végül az előbbi győzedelmeskedik. Arányi-Aschner csembalódarabja korának általánosan modern nyelvezetét használja, 11 s nem akar semmilyen módon visszanyúlni a hangszer valamikori hangzásvilágához, az alkalmazott játékmódok viszont igen hangszerszerűek, ezért a mű jól előadható csembalón. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy a darab zongorán való eljátszása is hasonlóképpen meggyőző lehet, tehát ebben az esetben nem kizárólag csembalón megszólaltatható műről van szó. 11 A darab nyelvi fordulataiban egyaránt fellelhetők a keleties és nyugatias hatások nyomai éppúgy, mint Bartók Mikrokozmoszának esetében, amely nyilvánvaló mintaként szolgált a szerző számára. 143

151 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Hollós Máté: Tre toccate per clavicembalo solo, 2003 egy általam bemutatott csembalómű Már a műcím is jelzi, hogy szerzője számára fontos a múltba történő visszatekintés, a hagyományokhoz való kötődés. Vagyis a címadás azt sugallja, hogy e kompozícióban bizonyára felismerhetjük formájában, kompozíciós technikájában, anyagkezelésében, hangzásában vagy játéktechnikájában a régi mesterek évszázados, jól bevált zeneszerzői módszereit. S valóban, a kompozíció további elemzése igazolja e feltevésünket; Hollós Máté nem akar elrugaszkodni a múlttól, darabja nem szándékszik mindenáron korszerű, nagyot mondó, netán sokkoló lenni. Ellenkezőleg: megmaradva a csembalójáték megszokott szerepkörénél, annak hagyományos gyökereiből hajtatja ki mai hangzásokkal és finom újszerűségekkel gazdagított saját csembalóstílusát. 12 Mielőtt a darab részletes tárgyalásába bocsátkoznánk, idézzük fel, mi is a toccata; milyen ez a már a kései reneszánsztól kezdve ismert, majd századokon át rendkívüli népszerűségnek örvendő tételtípus, amely még a mai, kortárs komponista számára is izgalmas, kiaknázható lehetőségeket kínál. Elég, ha először a legmeghatározóbb billentyűs szerzők közül Sweelinck, Frescobaldi vagy Froberger ezzel a címmel megjelölt darabjaira gondolunk. Náluk a toccata leggyakrabban több, egymástól elkülöníthető, különböző anyagú szakaszból álló, fantáziaszövésű anyag, amelynek szabadon játszandó (időnként egyenesen a francia szabad prèludehöz hasonló) részeit hol erőteljesebben, hol csak hatásukban polifon jellegű ütemek követik, nemritkán különféle táncokat idéző lejtéssel, s mindezen anyagok váltakozása egyre gyorsabb, virtuózabb hangvételt eredményez a mű folyamatában. Általánosságban elmondható az is, hogy a toccaták felépítésében a gyorsulás, fokozás, sűrűsödés elve a meghatározó, a jó interpretációhoz pedig nélkülözhetetlen a játékos kellő technikai ügyessége, fantáziája, rögtönzési képessége és szuggesztivitása. Nincs ez másképp J. S. Bach toccatái esetében sem. Hisz mit is jelent a toccata szó eredetije, a toccare? Az érinteni kifejezést rejti magában, titkos vagy inkább mindenki által nagyon is jól ismert hívószóként, amely a mindenkori komponistát a virtuóz improvizációk lejegyzésére ösztönzi. Szemléletében és hangzásideálban tehát Hollós Máté sem állt másképpen saját toccatáihoz. 12 Hollós Máté zeneszerzői hitvallásáról, kompozíciós elveiről a vele készített interjúban vall, amely a Függelékben található. 144

152 századi magyar művek csembalóra Habár a szerző három önálló tételként alkotta meg, a Tre toccate amennyiben a tételek között a lehető legrövidebb szünetet várjuk ki három nagy szakaszból álló, egyetlen toccataként is értelmezhető, amelynek részei a korábbi hagyományokkal szemben gyors lassú gyors egységekre oszthatók fel. Viszont a szereposztás itt némileg eltérő: a szerző az improvizatív elemeket a középső szakaszra hagyja, míg az első kezdése in medias res jellegű, s ezzel a mű dramaturgiája máris új utakat jár be a régi toccatákhoz képest. Mondhatjuk, hogy a komponista mintegy a hagyományos megoldásokra való reflexióként már nem igényli azt, a korábbi mesterek által mindannyiszor alapul vett folyamatívet, amely a lassútól, az improvizatívtól a fokozatos gyorsulásig vezet? Mai szerzőről lévén szó, természetesen ez az újítás megengedhető, sőt örömteli a játékos számára! Az 1. tétel, a Toccata cromatica tehát minden kertelés nélküli tömör unisonóval, forte jelzésű gyors, sőt türelmetlen kromatikus tizenhatodokkal robban be (lásd: Függelék II. 6. kottapélda, Hollós Máté, Tre toccate per clavicembalo solo, I. tétel, kézirat). Az igen szűkszavúan, de célszerűen adagolt dinamikai utasítások ebben a tételben az utolsó előtti akkordot leszámítva végig hangos játékot kívánnak az előadótól. Nem is szükségesek további, hangerőt érintő előírások, hiszen a szerzői szándék jól követhető a szólamok számának növekedéséből s a ritmus feszessége nyomán kialakult fokozásból. A tétel elejének unisono anyaga három sor izgatottság után kétszólamúvá válik, és a beírt, valamint a dallamvonal által kiadott hangsúlyoknak köszönhetően ez az idegesség és folyamatos feszültség kiterjed a hangszer teljes billentyűzetére, térben és hangterjedelemben egyaránt. Igazi barokk elem a komplementer villódzás, amely egyenes irányban vezet ahhoz a ritmikai játékhoz, amely megelőlegezi a beékelt, makacs lüktetésű ütemeket. Rendkívül jól szólnak a gyakran alkalmazott átkötött hangok, akár azok, amelyek körül legato tizenhatodok cikáznak, de azok is, amelyek játékos, izgatott staccato ritmusú hangismétléseket, illetve szekundlépésekből álló hangokat támasztanak meg basszusként. A zeneszerző változatosan használja ki a csembalójáték fontos eszközeit, a különböző artikulációs lehetőségeket. A tétel során a régi komponistákhoz hasonlóan Hollós Máté sem ír különösen hosszú legato íveket, mint ahogy a második és harmadik tételben is igen takarékosan bánik ezzel, az inkább már kalapácszongorán bevált játékmóddal. Annál több helyütt találkozhatunk azonban non legato, staccato, valamint páros kötés jelzésekkel, amelyek pontos megszólaltatás esetén mindig a hangszer lelkéből fakadó hangzást eredményeznek. 145

153 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig A Toccata tripartita címet viselő 2. tétel első szakasza a 17. századi francia clavecinisták szabad prèlude-jeinek hangzásvilágát idézi fel átkötött basszusú harmóniáival, amelyek noha ezt a szerző nem jelöli külön szabad, mintegy improvizatív módon játszva mutatják meg szépségüket igazán. Ezt a játékmódot támasztja alá az előírt lassú tempó is. Az újabb, gyorsabb metrumú rész egyszerű kíséretű dallama sorszerkezetében és ritmusában magyar népdalszerű, de a rubato előadást éppúgy igényli, mint az előző szakasz. A háromütemnyi lassításba torkolló harmóniafelbontást egy hosszabb, a népdalszerű anyag transzformációjából és a szabad prèlude-jellegű ütemek ötvözéséből nyert, szaggatott hatású, s a hallgatót még polifon pillanatokkal is megajándékozó egység követi, majd a tételt a nyitó taktusokra történő egyértelmű visszautalás, visszatekintés, a szabad felbontások lassuló elmélkedése zárja. Ebben a tételben a szerző némileg több dinamikát használ az első tételhez képest, így mezzoforte, piano, forte, sőt crescendo, valamint sforzato jelzés is megjelenik a kottában. Bármily furcsa is, a csembalista egyáltalán nem botránkozik meg a komponista dinamikai jelzésein, hiszen ezek által pontosabban megismerhetjük a szerző elképzeléseit. A hangszer ilyen irányú, viszonylag szűkös lehetőségeit saját kreativitásunkkal bővíthetjük, s például a crescendo hatást elérhetjük bizonyos hangok késleltetésével, akkordok törésével, sőt manuálváltásokkal, ill. az egyes manuálok közötti kézcserékkel is. A 3.,Toccata con canzone popolare elnevezésű tétel az első tételhez hasonló sodró lendülettel indul, s ugyanúgy nem nélkülözi a kromatikus lépéseket. Az egyszólamú anyag és az akkordikus, tömbszerű, ritmikus szinkópálás játékos váltakozása adja meg a tétel arculatát. Az oktávok, akkordok virtuóz, szinte Scarlatti-jellegű villódzása közepette csempészi be a szerző az 1. tétel reminiszcenciáját, amikor is felismerjük, hogy tételünk alapanyaga tulajdonképpen onnan származtatható. Pár ütemmel később pedig már szószerinti idézetet hallunk az 1. tételből, amelyet aztán követ a meglepetés: egy igazi népdal, méghozzá a Szegény legény vagyok én négy sorának megszólalása és polifon feldolgozása. A népdal aztán megszakad, és a tételkezdő motívumokból, az akkordikus ritmusjátékból, valamint az 1. tétel kromatikus unisonójából szőtt szellemes, gazdag ritmusú, pergő stretta zárja a művet. Érdekes módon e tételben a szerző egyáltalán nem használ dinamikai utasítást, s talán azért nem, mert a szólamok felrakása és az egyes szakaszok tömörsége vagy szikársága önmagukban is elárulja, milyen hangerőt igényel az adott anyag. S ez a tétel engedi meg a legtöbb manuálváltást, ezáltal az egyes részek közti legnagyobb hangerőkülönbséget is. 146

154 századi magyar művek csembalóra Artikuláció szempontjából rendkívül változatos a finálé, de a beírt jelzések a csembalón használatos és ideálisan elvárt keretek között maradnak. Hollós Máté Tre toccate per clavicembalo solo című műve minden szempontból csembalószerű, jól játszható, remekül hangzó, a hangszer valamennyi adott lehetőségét jól kiaknázó és mindezek mellett virtuóz, lehengerlő hatású csembalódarab. 147

155 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Egy revideált mű: Huszár Lajos: Szonáta csembalóra, Op. 11, , rev Huszár Lajos e nagy lélegzetű darabja a szerző jelen pillanatban egyetlen csembalóműve. Létrejöttének és átalakulásának története szemléletesen példázza a csembalóra történő komponálás problematikáját, azaz a hangszer ideális megszólaltatása körüli nehézségeket. 13 A mű első változata 1985-ben készült el Horváth Anikó biztatására, s ő is mutatta be még abban az évben. Elhangzása után azonban az egyébként kiváló előadás ellenére a zeneszerző saját művével szemben csalódottságot és elégedetlenséget érzett, s ennek okát a zongoráétól jelentősen eltérő csembalóhangzásnak elsősorban az ezzel eléggé nem számoló szerzői megoldásoknak tudta be, amelyek különösen a lassú tételekben mást eredményeztek, mint amire a szerző számított. Huszár Lajos szavait idézve: A csembaló különösen a lassú tempóknál és az expresszivitásnál mutatja meg, mennyire különbözik a zongorától. Dinamikai lehetőségei igen behatároltak, és nincs pedálja sem: csak az a hang szól, amin az ember az ujját rajta tartja, ráadásul a hangok is jóval hamarabb elhalnak, mint a zongorán. 14 Hosszú évek elteltével többek közt e sorok írójának ösztönzésére a komponista nekifogott a mű átdolgozásának. Korábbi kifogásai nyomán a két lassú tételt összevonta, a szerinte felesleges, üresjáratoknak tartott szakaszokat kihagyta és a Scherzo tétel befejező 15 ütemét újraírta. A Csembalószonáta 2018-ra nyerte el új formáját, és még ez év során bemutatásra is kerülhetett. 15 A négytételessé átalakított szonáta az egyes tételcímek alapján hagyományhű szerkesztésmódot ígér. A Preludio címet viselő 1. tétel felépítését az akár leírt improvizációnak is tekinthető végig forte dinamikájú, tizenhatodmozgású, különböző permutációjú akkordfelbontásokból illetve az ezekből származó kisebb motívumokból létrejövő ritmikai elemek váratlan, szabálytalan lüktetése és az egyszerre megütött, tömbszerű akkordok ismétlései határozzák meg (lásd: Függelék II. 7. kottapélda, Huszár Lajos, Szonáta csembalóra, I. tétel, kézirat). Funkcióját tekintve a tétel valóban brutálisan nyers hangvételű 13 A komponálás, illetve az átdolgozás során felmerült problémákról maga a szerző is ír az újrakomponált változat kéziratának Előszavában. 14 Részlet a mű Előszavából. 15 Bemutató: november, Régi Zeneakadémia Kamaraterem, Elek Szilvia. 148

156 századi magyar művek csembalóra bevezetésként hat. Harmóniavilágát éppúgy, mint a teljes darabét egy tizenkéthangú, tükörszimmetrikus akkord határozza meg, amelynek hangközei egy központi tiszta kvint köré rendeződnek. Bár az előírt rendkívül gyors tempóban a pergő tizenhatodokból összecsengő, bontott akkordstruktúrákat önmagukban nehéz meghatározni, a gyakori ismétlődések mégis segítik ezek felismerését. A tétel utolsó harmadában a sorsszerű kegyetlenséggel ismételt staccato akkordfürtök a szerkezeti módosulások nyomán hatalmas fokozást és fel nem oldható feszültséget eredményeznek. Mindez az utolsó ütemekig érvényben marad. Az éles, sforzatóval ellátott akkordokat nem megnyugvásnak, nem befejezésnek, hanem kemény, metsző felkiáltásnak érezzük. Az anyagkezelésben a régi technikák használata mint például a legato ív alatt lejegyzett és minél több hang letartásával játszandó, föl-le cikázó tizenhatodok, az átkötött akkordok, az apró kötőívek és egyéb változatos artikulációs jelek alkalmazása jól interpretálhatóvá és hangszerszerűvé teszik e hatásában már első pillanatra is erőteljesen meghökkentő, s a megszokott csembalóhangzástól idegen zenét. A 2. tétel (Scherzo) gyors hármas lüktetésével, sok rövid hangjával, a kisebb staccato és legato motívumok folyamatos váltakozásával, a gyakori komplementer szövésmóddal igazi scherzo karakterű zene, ám a helyenként mindent felborító aszimmetrikus ütemek és hosszabb lélegzetű, kromatikus legato szakaszok nem hagyják kilépni a hallgatót az első tétel tragikus alaphangulatából. Igen sok technikai nehézséget tartogat e tétel, ugyanis a bejegyzett dinamikai utasítások szerint az előadónak gyakran kell váltogatnia a manuálokat, s a felső billentyűzeten különösen megterhelő pontosan, melléütés nélkül gyors tempóban staccatókat játszani. Az optimálisan kivitelezett előadás során azonban ez remek hatású; a jelölt tempóban fergetegesen szól a staccatók és a rövidebb-hosszabb legatók villódzása. A néhány ütemtől eltekintve végig kétszólamú anyag felrakása és kezelése alapvetően nem csembalószerű, de a zeneszerző leleményességének köszönhetően mégis kitűnően hangzik. A Lento feliratot viselő, több rövidebb szakaszra tagolt 3. tétel Parlando feliratú kezdete a nyitó Preludio szövetének erősen augmentált reminiszcenciájaként hat (lásd: Függelék II. 8. kottapélda, Huszár Lajos, Szonáta csembalóra, III. tétel, kézirat). A hosszan letartott hangokból felépülő, szabad prèlude módján viselkedő akkordok amelyek szintén a már 1. tételben megismert hangkészletből születnek szomorúságot, vágyakozást keltenek. Ez az anyag több alkalommal is visszatér, és a tétel reménytelenséget kifejező lezárását is ebből szőtte a szerző. A kettősvonallal határolt újabb szakaszokban pedig talán a magány érzékeltetését szolgáló két távoli pásztorsíp 16 hangja csendül fel két szólamban, a 16 Szerzői utasítás a kottában: mint két pásztorsíp. 149

157 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig komponista valószínűleg egyedi találmányaként az önmagában megszólaltatott négylábas regiszteren. Igazán különleges és megkapó ez a zeneszerzői ötlet, ezért hangsúlyoznom kell, hogy még sehol máshol nem találkoztam ilyen regisztrációs utasítással. A szokatlan hangvételt még fokozza a különböző hosszúságú és ritmusú hangok letartásának szigorú előírása is, amely a parlando szakaszokat idézi vissza, és amelyben a letartások révén létrejött fürtszerű akkordok máris többszólamúvá változtatják a két szólamban indult anyagot. Fontos kiemelnünk magát a pásztorsípokat megidéző, magyaros ritmikájú dallamot, amely mindkét szólamban megjelenik komplementer imitációként. E szakasz másodszori felhangzása tovább fejleszti, bővíti a pásztorsíp motívumot, elősegítve ezzel azt az érzelmi felfokozottságot, amely majd az egész tétel csúcspontjához is elvezet. A 4. tétel (Toccata) egy rendkívül gyors, olasz gigue típusú zene, ahol a pergő ritmika, a non legato és legato játékmódok gyors váltakozása által jön létre az a zaklatottság, amely az eddig elhangzott három tétel hangulati kiegészítéseként szolgál (lásd: Függelék II. 9. kottapélda, Huszár Lajos, Szonáta csembalóra, IV. tétel, kézirat). A. A skálamenetekből mindkét kéz szólamában nóna hangközök nyílnak szét, majd az ezekből továbbszőtt teljes akkordok felkiáltásai és a kígyózó legato skálákból kialakuló, trillaszerű anyag nyílegyenesen sodródik bele a hatalmas akkordtömbökbe, amelyek tetőpontként éppúgy, mint az 1. tételben makacs ismétlődésükkel a megváltoztathatatlan, kegyetlen valóságot érzékeltetik. A visszatérés néhány üteme után közelgő tételvég újból a legato skálák mozgása és azok trillává transzformálása útján egy utolsó gyorsítással és fokozással rohan a végső nagy akkordkulminációba. Huszár Lajos e művében újszerű eszközeivel, neoexpresszionista stílusával egy egészen különleges és rendkívüli hatású csembalónyelvezetet teremtett meg, amely méltán minősíthető úttörőnek a hangszer repertoárjában. Tolmácsolása viszont előadói szemszögből a már említett játéktechnikai nehézségeken kívül igen sok problémát vet fel a megszólaltató hangszerrel kapcsolatban. Tapasztalataim szerint ugyanis az egyes kópiacsembalók eltérő, mechanikát érintő típustulajdonságai miatt nem minden két manuálos, regiszterrel ellátott hangszeren lehet e művet eljátszani. Ezért egy hangverseny előtt igen körültekintően kell megválasztani azt a csembalót, amelyen a játékos ezt a darabot előadja. 150

158 századi magyar művek csembalóra Záró megjegyzések a MÁSODIK RÉSZ-hez Dolgozatom második részében a csembaló új, nem szokványos arcát szerettem volna bemutatni, ugyanis e hangszerről ezúttal nem mint a régi korok zenéjének tolmácsolójáról, hanem mint a század hangjának markáns megjelenítőjéről írtam. A modern csembalók feltűnésével párhuzamosan ami nem csak a régi zene kedvelőit hozta lázba, hanem a komponisták fantáziáját is alaposan megmozgatta nagy számban születtek kortárs csembalódarabok is, vagyis a csembaló közkedvelt instrumentummá vált a magyar zeneszerzők körében. Bartók Béla különös érdeklődésének ténye a csembaló iránt zeneszerzőként és pedagógusként is valószínűleg sokak számára újdonságként hat, éppúgy, mint Hermann Pál 1938-ban írott csembalóműve. Az a hatalmas mennyiségű magyar csembalódarab pedig, amelynek listáit a Függelékben teszem közzé, bizonyítja e régi hangszer sokoldalúságát és megújulásra való képességét. Tapasztalatok szerint a zeneszerző dilemmája ugyanis a következő, ha erre a hangszerre komponál: a hagyományhűség, vagy az újító szellem vezérelje-e elsődlegesen? Az első út tipikus példája Hollós Máté Tre toccate per clavicembelo solo című darabja, a másodiké Maros Miklós Bogen című alkotása. Előbbi a csembaló eredeti hangzásvilágát és megszólaltatását rekonstruálja mai nyelvezetbe építve, utóbbi pedig teljesen új hangzásképet és a régitől elrugaszkodott játékmódot hoz létre. A szerzőnek el kell döntenie, mennyire hat idegenül a régi csembalózenéhez szokott fül számára a kortárs hangzás; egyáltalán, maga a hangszer milyen stílusú muzsikát visel el. A komponálás technikai részletei sem elhanyagolhatók. Például rendkívüli nehézséget okoz a dinamikai árnyalatok igen szűkös spektruma akkor, ha a csembalót a zongorához hasonló módon, dallam- és kísérethangszerként kezeljük. A csembaló hangerőbeli adottságait más hangszerekkel történő együttjáték esetén is figyelembe kell vennünk. A zeneszerzőnek tehát rendkívül jól kell ismernie a csembalón használható valamennyi játékmódot, a két manuál működését, a regiszterek által létrehozható különféle hangszíneket, a repetíció maximális sebességét, a két kéz keresztezésének és a manuálok váltogatásának lehetőségeit. 151

159 Elek Szilvia: A csembaló reneszánsza Magyarországon a 20. század kezdetétől napjainkig Komponistáink szerencsére vállalják e bonyolult feladatot, és a mind a mai napig készülnek új csembalóművek, amelyek akár kópia-, akár modern csembalón is eljátszhatók. Ezáltal válik a hangszer életútja teljessé. 152

160 FÜGGELÉK I. 7. Régizenei hangversenyek Budapesten 1900 és 1945 között Az alábbiakban az MTA BTK Zenetudományi Intézet Koncertadatbázisában szereplő, 1900 és 1945 közötti időszak alatt elhangzott valamennyi jelentős budapesti régizenei hangverseny legfontosabb adatait közlöm. Válogatásomban kizárólag azon koncertek szerepelnek, ahol csembalón, illetve más régi hangszeren játszottak, valamint, ha a műsorlap annak ellenére, hogy nem kimondottan régihangszeres előadásról volt szó a műsorválasztás különlegessége és az előadók személye miatt mégis historikus szellemiségű hangversenyről tanúskodott. Az adatbázisban különböző módon szereplő hangszerelnevezéseket egységesítettem ma használatos, magyar szavakkal; cembalo, csembalo, cembaló: csembaló, clavichord, clavicord: klavikord. A hangversenyeket a következő szempontok szerint osztályoztam külön kategóriákba: Csembaló szólóestek és kamarazenei hangversenyek csembalóval Historikus igényű zongorahangversenyek vagy zongorás kamarazenei hangversenyek Klavikordhangverseny Hangverseny, amelynek műsorán csembalón előadott csembalóverseny szerepelt Nagy apparátust igénylő oratórium-, illetve egyéb vokális és zenekari estek 153

161 7. 1. Csembaló szólóestek és kamarazenei hangversenyek csembalóval Lipótvárosi Kaszinó Első művészest Wanda Landowska zongorán, illetve csembalón játszott, Wollzogen Ernő zenetörténeti előadást tartott, felesége, Laura Wollzogen énekelt. Műsoron: J. S. Bach-, D. Scarlatti-, L.-C. Daquin-, J. C. de Chambonnières-, [Fr.?] Couperin-, G. Fr. Händel-művek Royal-terem Yvette Guilbert Chansons Pompadour estélye Közreműködők: Renée Dellerba (quinton [öthúros, régi fajtájú hegedű]), Henri Casadesus (viola d'amore), Marguerite Delcourt (csembaló), Marcel Casadesus (viola da gamba), Édouard Nanny (nagybőgő) Műsoron: J.-J. Mouret: Divertissement, J. S. Bach: Prelúdium, menüett és gavotte, [Ismeretlen szerző:] Le roi a fait battre tambour, Le curé de Pomponne, Le Jaloux et la Menteuse, Les Belles Maniéres Borghi, B.Giovanni: Szonáta, A. B. Bruni: Szimfónia, G-dúr, J.-P. E. Martini: Plaisir d'amour, Tambourin Colinette, Le retourdu marin, La mére, Bontemps, La Peureuse Royal-terem Yvette Guilbert Chanson Pompadour (XVII XVIII. század) búcsú-estélye, valamint asociété de Concert des Instruments Anciens hangversenye Közreműködők: Renée Dellerba (quinton), Henri Casadesus (viola d'amore), Marguerite Delcourt (csembaló), Marcel Casadesus (viola da gamba,) Édouard Nanny (nagybőgő), Műsoron többek közt: 1 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

162 M. P. de Montéclair-, M. Marais-művek, valamint W. A. Mozart: Hegedűverseny, D-dúr, B. Marcello: Szonatina nagybőgőre Pesti Vigadó a Párisi Société de Concert d'instruments Anciens hangversenye Az együttesben Alfredo Casella csembalózott Műsoron: J.-F. Rebel: Les Plaisirs Champêtres, J. S. Bach: Gavotte, W. A. Mozart: Zongoraszonáta, A-dúr, K. 331: 3. tétel (Alla turca), J. S. Bach: Kantáta (Der Streit zwischen Phoebus und Pan: Geschwinde, ihr wirbelnden Winde), BWV 201: Momus áriája, Jardin d'amour, B. Lorenziti: Suite en quatre parties, J.-Fr. Le Sueur: Une Fête à la Cour des Miracles (Divertissement) Pesti Vigadó a Société de Concert d'instruments Anciens hangversenye Az együttesben Alfredo Casella csembalózott Műsoron: M. P. de Montéclair: Ballet divertissement, J.-B. Lully,: Thésée: Vénusz áriája, A. Scarlatti: Se Florindo è fedele, J. A. Hasse: 2. quartetto, B. Lorenziti: La chasse, 15. század: L'Amour de moi, 18. század: Tambourin, A. B. Bruni: 2. szimfónia 5 3 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

163 Ismeretlen helyszín a Műbarátok Körének ''Rokokó'' zenetörténeti hangversenye Közreműködők: Haják Ferenc (klarinét), Waldbauer Imre (brácsa), Varró-Pikker Margit (zongora és csembaló), valamint Marschalkó Rózsi (ének), Harry Son (viola da gamba) Műsoron: W. A. Mozart-, J. Ph. Rameau-, Fr. Couperin-, J. S. Bach-, G. Muffat-, A. Corelli-, A. Lotti-, G. Fr. Händel-művek Lipótvárosi Kaszinó XVI XVII. századi magyar zenetörténeti hangverseny Bevezető előadást tartott Csiky János, Reiner Frigyes játszott csembalón, Szentmártony Ilona és Huszár Károly énekelt Műsoron: Bakfark Bálint: Fantázia, valamint virágénekek, táncok és G. Picchi: Ballo ongaro Zeneakadémia Régi mesterek művei eredeti hangszereken Hammerschlag János (orgona), Wanda Landowska (csembaló), Hubay Jenő (hegedű), Paul Grümmer (viola da gamba) Műsoron: G. A. Frescobaldi: Prelúdium és fuga, g-moll, G. A. Frescobaldi: Passacaglia, J.- M. Leclair: Szonáta, G. Fr. Händel: Grobschmiedt-variációk, HWV 430, H. Purcell: Ground, D. Scarlatti: Csembalószonáta, H. I. Fr. von Biber: Rózsafüzér-szonáták: Mária mennybevétele, W. Byrd: Pastorale, O. de Lassus: Ricercare, H. Purcell: Voluntary, N. Lebègue: Noël, J. S. Bach: Prelúdium és fuga, e-moll, 6 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

164 J. S. Bach: Szonáta viola da gambára és csembalóra, D-dúr, BWV 1028, J. S. Bach: Clavier-Übung 2: Olasz koncert, BWV 971, J. - Ph. Rameau: Trió Pesti Vigadó Bach-estély Közreműködők: Bronisław Huberman, (hegedű), Wanda Landowska (csembaló), John Amans (fuvola) (Közreműködött továbbá egy hét tagú vonószenekar) Műsoron: J. S. Bach: Szonáta hegedűre és csembalóra, E-dúr, BWV 1016, Partita szólóhegedűre, d- moll, BWV 1004: Ciaccona, Capriccio sopra la lontananza del suo fratello dilettissimo, BWV 992, 5. Brandenburgi verseny, D-dúr, BWV Zeneakadémia Wanda Landowska (zongora, csembaló) és Sas-Szántó Lili (ének) hangversenye Műsoron: G. Fr. Händel: Alcina, HWV 34: Verdi prati, J. S. Bach, Johann Sebastian: Karácsonyi oratórium: ária, W. A. Mozart: Zongoraszonáta, D-dúr, G. R. Caccini: Amarilli, B. Marcello, Benedetto: Il mio bel foco (Quella fiamma), G. B. Pergolesi: Se tu m'ami, G. Fr. Händel: Passacaglia, J.- Ph. Rameau: Le rappel des oiseaux, J.-PH. Rameau: Le poule, D. Scarlatti: Sonate für gekreuzte Klaviaturen, Ch. W. Gluck: Mekkai zarándokok: ária, W. A. Mozart: Warnung, K. 433, Szerző nélkül: Su..., Su svéd pásztordal 10 8 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

165 Zeneakadémia a Nemzeti Zenede ötödik zenetörténeti hangversenye Műsoron: G. A. Frescobaldi: Passacaglia: Herbst Margit (orgona), Régi mesterek a mai közönség előtt : Haraszti Emil bevezetője, C. Janequin: La guerre, Fr. Couperin: Párizsi karnevál: Vidner Lili (spinét) [J.?] Krieger: Neue Arien, Ferter Miklós (ének,) C. Monteverdi: Poppea megkoronázása: Octavian búcsúja: Szathmáry Kálmánné (ének), Láng Jolán (ének), J.-Ph. Rameau: Pieces de Concert no. 3., Pieces de Concert no. 4: Zöldesi Gyula (fuvola), Spitzer Tamás (gordonka), Metykó Anna (spinét), Esterházy Pál: Dalok; virágénekek: Csertán László (ének), Molnár Jenő (spinét), O. de Lassus: Je l aime bien, G. P. da Palestrina: I vaghi fiori, Le Jeune, J.- B. Lully: Noktürn a brunellette violette reflorit [sic.], O. de Lassus: Matona mia cara, J.- B. Lully: Introduzione, Noktürn[ sic. ], Menüett, Prelúdium: Nemzeti Zenede Zenekara Zeneakadémia a "Crescendo" zenei folyóirat zenekari Bach-estje Közreműködők: Gervay Erzsébet (ének), Győri Pál (ének,) Országh Tivadar (hegedű), Gellért Ferenc (hegedű), Hochstrasser Ferenc (fuvola), Türr István (fuvola), Heinz Hugó (oboa), Alice Ehlers (csembaló) Vezényelt: Hammerschlag János Műsoron: J. S. Bach: 2. Brandenburgi verseny, F-dúr, BWV 1047, 11 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

166 Clavier-Übung 2: Olasz koncert, BWV 971, Parasztkantáta, BWV 212, Szvit, h-moll, BWV 1067, 5. Brandenburgi verseny, D-dúr, BWV Zeneakadémia Lodzia Brodszky Ferenc viola da gamba-estje Közreműködők: Hammerschlag János (csembaló) Kreszné Sztojanovits Lily (ének) Bárány Sziszy (hegedű) Műsoron: J. Schenk: Scherzi musicali, Szvit; H. Purcell: Billentyűs zene, J. S. Bach: Prelúdium és fuga, g-moll, J. S. Bach: Csembaló fúga, c-moll, G. Muffat: Componimenti musicali, J. S. Bach: Prelúdium, Cisz-dúr, G. Fr. Händel: Cembalo obligato col viola da gamba, A. Cesti: I cesti amori: Silandra recitativója, J. S. Bach: Willst du dein Herz mir schenken, BWV 518, G. Fr. Telemann: Concerto grosso, E-dúr Zeneakadémia Csuka Béla viola da gamba estje Közreműködők: Ferencsik János (csembaló), Montag Vilmos (hegedű), Nógrády Ilona Mária (ének), Schwáb Nándor (oboa d amore) Műsoron: D. Buxtehude: Duószonáta, F-dúr, op. 1/1, A. Kühnel: Duószonáta, no.7, J. S. Bach: 76. kantáta: Sinfonia, Liebt ihr Christen, J. S. Bach: János-passió, BWV 245: Es ist vollbracht, J. S. Bach: Szonáta, G-dúr MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

167 Zeneakadémia Bach ifjúsága, első est Közreműködők: Báthy Anna (ének), Zalánfy Aladár (orgona), Láng Erzsébet (csembaló) Műsoron: J. S. Bach: Liebster Herr Jesu, Ich steh an deiner Krippen, Komm, süsser Tod, BWV 478, Gib dich zufrieden, Jehova dir vill ich singen, Eine Vorstellung, Capriccio sopra la lontananza del suo fratello dilettissimo, BWV 992: Arioso, Ist eine Schmeichelung der Freunde, Ein allgemeines Lamento, Die Freunde nehmen Abschied, Aria di Postiglione Zeneakadémia Csuka Béla viola da gamba-estje 16 Megjegyzés: Több adat nem szerepel az adatbázisban, ellenben a Népszava i, Jemnitz Sándor által írott kritikájában olvashatjuk, hogy a koncerten Láng Erzsébet működött közre csembalón Zeneakadémia Corradina Mola csembalóhangversenye Közreműködők: Jeney Zoltán (fuvola), Bruszt György (klarinét) Műsoron: G. B. Pergolesi: Csembalószonáta, D-dúr, C-dúr, G-dúr, Andante maestoso, Scherzo, J. S. Bach: Sarabande és Gigue, L.- C. Daquin: A kakukk, P. D. Paradies: Toccata, D. Scarlatti: 3 Csembalószonáta, U. Giordano: Idillio, F. Schmitt: Sonatine en trio, op MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Jemnitz Sándor kritikája a hangversenyről: Népszava ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

168 Zeneakadémia a Bach-Collegium második estje Láng Erzsébet (csembaló), Salgó Sándor (hegedű,) Hütter Pál (egyéb) [sic.], Komáromy Pál (ének), Halász Gitta (ének), Imre Vince (ének) Műsoron: J. S. Bach: Szonáta hegedűre és csembalóra, Szonáta viola da gambára és csembalóra, Kávékantáta (Schweigt stille, plaudert nicht), BWV Zeneakadémia Wanda Landowska csembalóestje Műsoron: Fr. Couperin: Passacaglia, J. S. Bach: Clavier-Übung 2.: Olasz koncert, BWV 971, W. A. Mozart: Zongoraszonáta, A-dúr, J.-Ph. Rameau: Musette en Rondeau, Tambourin, Le rappel des oiseaux, Rigaudons, D.Scarlatti: Csembalószonáták: Cortége, Barcarolla, D. Scarlatti: Csembalószonáták: La Chause, Jota Pesti Vigadó Régi zene, régi hangszereken Közreműködők: Günther Ramin (csembaló), Reinhard Wolf (viola d amore), Paul Grümmer (viola da gamba) Műsoron: Fr. Couperin: Concert Royal, A. Ariosti: Szonáta, A-dúr, G. Fr. Händel: Chaconne, G-dúr, J. S. Bach: Kromatikus fantázia és fúga, BWV 903, Mikus-Csák István: Duó Wolf, [?] Pungert: Angol szvit, D. Buxtehude: Trió, A-dúr MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

169 Pesti Vigadó Láng Erzsébet csembalóestje Közreműködők: Hütter Pál (viola da gamba), Eördögh János (fuvola) Műsoron: J. S. Bach: Partita, B-dúr, J. S. Bach: Szonáta, g-moll, D. Scarlatti: Zongoraszonáta, D-dúr, D. Scarlatti: Zongoraszonáta, a-moll, J.-Ph. Rameau: Pieces de Concert no. 2, Fr. Couperin: Les Fastes de la grande et ancienne Historikus igényű zongorahangversenyek vagy zongorás kamarazenei hangversenyek Ismeretlen helyszín Varró Margit (zongora) és Henrik [Harry] Son (gordonka) hangversenye, közreműködött Kovács Sándor (zongora) Műsoron: A. Corelli: Szonáta: Harry Son (gordonka) és [feltehetőleg] Kovács Sándor (zongora), J. S. Bach: Partita, B-dúr, BWV 825, Prelúdium és fúga, esz-moll: Varró-Pikker Margit (zongora), G. Fr. Händel: Siciliano: Harry Son (gordonka), Kovács Sándor (zongora), P. A. Locatelli: Cantabile: Harry Son (gordonka), Kovács Sándor (zongora), G. Fr. Händel: Bourrée: Harry Son (gordonka), Kovács Sándor (zongora), J.-Ph. Rameau: Sarabande, Fr. Couperin: Pièces de clavecin 2. 8e ordre: 2. Allemande, 'L'Ausoniène; G. Muffat: Menüett; J. S. Bach: Induló, Musette: Varró-Pikker Margit (zongora,) N. Porpora: Szonáta: Harry Son (gordonka), Kovács Sándor (zongora), D. Scarlatti: 3 Szonáta: Varró-Pikker Margit (zongora) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

170 Royal-terem, valamint Újságkiadók Otthona Első est: Dr. Kovács Sándor zongoraestélye Közreműködők: Hajós Erzsébet (ének), Balabán Imre (zongora) Műsoron: P. D. Paradies: Zongoraszonáta, D-dúr: Kovács Sándor (zongora), J.- Ph. Rameau: Les Niais variációk: Kovács Sándor (zongora), N. Piccinni: O notte, G. B. Pergolesi: La serva padrona, Stizzoso, mio stizzoso: Hajós Erzsébet (ének), Balabán Imre (zongora), J. S. Bach: Szonáta, a-moll: Kovács Sándor (zongora), C. Monteverdi: Lamento d'arianna, A. Vivaldi: L'Olimpiade, RV 725: Un certo non so che, S. de Luca: Non posso disperar: Hajós Erzsébet (ének), Balabán Imre (zongora,) D. Scarlatti: Etűd [sic], Sarabande, Menüett, Capriccio, Toccata: Kovács Sándor (zongora) Zeneakadémia Madrigál-est Közreműködők: Meisel Gusztáv (fuvola), Zsigmondné Kabos Ilonka (zongora), a Magyar Madrigál-Együttes Hammerschlag János vezényletével, valamint Haraszti Emil Műsoron: G. Fr. Händel: Szonáta: Meisel Gusztáv (fuvola), Haraszti Emil bevezető előadása, C. Le Jeune: La brunellette violette reflorit, O. de Lassus: Je l aime bien, Sauter danser, Matona mia cara: Magyar Madrigál-Együttes (vez. Hammerschlag János), J.-Ph. Rameau: Pièces de clavecin op. 1/1: La Villageoise; D. Scarlatti: Gigue, Pastorale, Capriccio: Zsigmondné Kabos Ilonka (zongora), G. P. da Palestrina: I vaghi fiori, O. de Lassus: Si je suis brun, A. Scandelli: Canzone Napolitana: Magyar Madrigál-Együttes (vez. Hammerschlag János) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet I Koncertadatbázis D_

171 Zeneakadémia Kisterem Sinayberger János zongoraestje Műsoron többek közt: J. S. Bach: Clavier-Übung 2.: Olasz koncert, BWV Zeneakadémia Bach-Collegium a Főiskolán Közreműködők: Budapesti Ének- és Zenekaregyesület, vezényelt: Lichtenberg Emil, B. Nagy Béla és Sándor György (zongora) Műsoron többek közt: J. S. Bach: Concerto két csembalóra Zeneakadémia Lichtenberg Emil és együttese hangversenye Közreműködők: Fischer Annie (zongora), Lambros Demetrios Callimahos (fuvola), Országh Tivadar (hegedű), Műsoron: J. S. Bach: Szonáta fuvolára és csembalóra, h-moll, BWV 1030, J. S. Bach: 4. Brandenburgi verseny, G-dúr, BWV Skót Misszió Kósa György Bach-estje Műsoron: J. S. Bach: Das wohltemperirte Clavier: részletek, J. S. Bach: Kantáta (Vergnügte Ruh', beliebte Seenlust), BWV 170: Vergnügte Ruh (több adat nincsen) MTA Zenetudományi Intézet I Koncertadatbázis D_ MTA Zenetudományi Intézet I Koncertadatbázis D_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

172 7. 3. Klavikordhangverseny, amely a koncertadatbázisban fellelhető adatok szerint egyedülálló esemény volt a megjelölt időszakban Zeneakadémia Kisterem Sinay János clavichord-estje Műsoron: J. S. Bach: Das wohltemperirte Clavier: 2 prelúdium és fúga, J. S. Bach: Francia szvit, c-moll, G. Fr. Händel: Fantázia, J. Haydn: Variációk, f-moll, Hob. XVII:6, W. A. Mozart: Zongoraszonáta, C-dúr, K. 330, L. van Beethoven: Zongoraszonáta, f-moll, op. 2/ Hangverseny, amelyen csembalón előadott csembalóverseny szerepelt Zeneakadémia a Budapesti Hangversenyzenekar Bach-estje Közreműködők: Láng Erzsébet (csembaló), Gervay Erzsébet (ének), Hannover György és Koromzay Dénes (hegedű), vezényelt: Zsolt Nándor Műsoron: J. S. Bach: Ouverture [?], [?] Csembalóverseny: Láng Erzsébet (csembaló), Kantáta (Selig ist der Mann), BWV 57, Kantáta (Ich hatte viel Bekümmernis), BWV 21: ária, Kantáta (Nimm, was dein ist, und gehe hin), BWV 144: ária: Gervay Erzsébet (ének), [d-moll] Kettősverseny: Hannover György, Koromzay Dénes (hegedű), [?]Brandenburgi verseny MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

173 7. 5. Nagy apparátust igénylő oratórium-, illetve egyéb vokális és zenekari estek Zeneakadémia a Magyar Nők Kamaraegyesületének hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Budapesti Karénekegyesület, Gertrude Förstel (szoprán), Felix Senius (tenor), Braun Károly (basszus), Műsoron: J. Haydn: A teremtés, Hob. XXI:2 32 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Pesti Vigadó a Filharmóniai Társaság hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Magyar Nők Karének Egyesülete, Budapesti Karénekegyesület, Érsek utcai Elemi Iskola Énekkara, Sándor Erzsébet (szoprán), Durigo Ilona (alt), Ney Bernát (bariton), Szemere Árpád (bariton), Venczell Béla (basszus,) Antalffy-Zsiross Dezső (orgona), Zalánfy Aladár (orgona), [valamint feltehetően Molnár Antal feljegyzésére 33 hivatkozva közreműködött még Kovács Sándor (csembaló)] Műsoron: J. S. Bach: Máté-passió, BWV MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Molnár Antal (szerk.): Kovács Sándor hátrahagyott zenei írásai, In Balassa Péter (szerk.): Kovács Sándor válogatott zenei írásai. (Budapest: Zeneműkiadó, 1976) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

174 Zeneakadémia Magyar Nők Karegyesülete és a Budapestei Ének- és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt Lichtenberg Emil Közreműködők: Medek Anna (szoprán), Szende Ferenc (basszus), Hajducska Ella (ének), Antalffy-Zsiross Dezső (orgona), [Kovács Sándor csembaló] Műsoron többek közt: G. Fr. Händel: Orgonaverseny, B-dúr, J. S. Bach: Kantáta (Nun komm der Heiden Heiland), BWV Pesti Vigadó a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt Lichtenberg Emil Műsoron többek közt: J. S. Bach: 155. kantáta 36 Megjegyzés: Nincs több adat erről a koncertről Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye [Nincs a karmester neve feltüntetve, valószínűleg Lichtenberg Emil vezényelt] Közreműködők: Durigo Ilona (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Szemere Árpád (ének), Kálmán Oszkár (ének) Műsoron: J. S. Bach: János-passió, BWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve. 35 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

175 Pesti Vigadó a Budapesti Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők Budapesti Karénekegyesület, Magyar Nők Karegyesülete, Durigó Ilona (ének), Szemere Árpád (ének), Kálmán Oszkár (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Sztojanovits Lili (ének), Somogyi Dezső (ének), Antalffy-Zsiross Dezső (orgona), Pető Imre (csembaló), Csuka Béla (gordonka, viola da gamba) Műsoron: J. S. Bach: János-passió, BWV Zeneakadémia a Budapesti Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Medek Anna (ének), Basilides Mária (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Kálmán Oszkár (ének), Karácsony István (orgona) Műsoron: J. S. Bach: Négy egyházi dal: Dir Jehovah, Jesulein süss, Gib dich zufrieden, Komm, süsser Tod, BWV 478, W. A. Mozart: Requiem 39 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve. 38 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

176 Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Sámson Mária (ének), Basilides Mária (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Kálmán Oszkár (ének), Karácsonyi János (orgona) Műsoron: G. Fr. Händel W. A. Mozart: Messiás, HWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve és Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Budapesti Hangverseny Zenekar, I. kerületi Leánygimnázium Énekkara (vez. Kunwald Pál), Medek Anna (szoprán), Basilides Mária (alt), Székelyhidy Ferenc (tenor), Szemere Árpád (bariton), Kálmán Oszkár (basszus), Sztojanovits Adrienne (alt), Sztojanovits Lili (szoprán), Dömötör Lajos (fuvola,) Rozgonyi Ágnes (hegedű), Szécsi Pálné (csembaló), Karácsonyi János (orgona) Műsoron: J. S. Bach: Máté-passió, BWV MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

177 és Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Medek Anna (szoprán), Székelyhidy Ferenc (tenor), Venczell Béla (basszus,) Basilides Mária (alt), Karácsonyi István (orgona) Műsoron többek közt: G. Fr. Händel: Messiás, HWV. 56: 1. rész 42 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve és Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: az I. kerületi leánygimnázium énekkara (tanár: Böhm Gyuláné), Hardorff Anna (szoprán), Basilides Mária (alt), Székelyhidi Ferenc (tenor), Szemere Árpád (bariton), Kálmán Oszkár (basszus), Marciss Árpádné (ének), Böhm Gyuláné (ének), Dömötör Lajos (fuvola), Rozgonyi Ágnes (hegedű), Szécsi Pálné (csembaló), Karácsonyi János (orgona) Műsoron: J. S. Bach: Máté-passió, BWV MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

178 Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Műsoron többek közt: J. S. Bach: 161. kantáta, 44 Megjegyzés: Nincsen több adat a koncertről Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Medek Anna (Ifis) (ének), Basilides Mária (ének), Budanovits Mária (angyal) (ének), Székelyhidy Ferenc (Jephta) (ének), Farkas Sándor (Hámor) (ének), Berg Ottó (csembaló), Zalánfy Aladár (orgona) Műsoron G. Fr. Händel: Jephta Zeneakadémia a Budapesti Ének és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil 46 Közreműködők: Medek Anna (szoprán), Basilides Mária (alt), Székelyhidy Ferenc (tenor), Palló Imre (bariton), Kálmán Oszkár (basszus), Zalánfy Aladár (orgona), Berg Ottó (csembaló), 44 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ én a Zeneakadémián már elhangzott ugyanez az előadás, azonos fellépőkkel, de ez a koncert nem szerepel az adatbázis gyűjteményében. Forrás: Herényi István: 110 éves a Lutheránia (Budapest: Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Egyházközség, 2014.). 171

179 Zsámboki Miklós (gordonka) Műsoron: J. S. Bach: János-passió, BWV Zeneakadémia a Budapesti Ének és Zenekaregyesület hangversenye Műsoron: J. S. Bach: Máté-passió, BWV Megjegyzés: Nincs több adat a koncertről Zeneakadémia 49 és Pesti Vigadó 50 a Budapesti Ének és Zenekaregyesület 122. hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Tihanyi Vilma (szoprán), Gáthy Ilona (szoprán), Basilides Mária (alt), Székelyhidy Ferenc (tenor), Kálmán Oszkár (basszus), Danziger Antal (hegedű), Dömötör Lajos (fuvola), Kruyswyk, Walter (oboa), Juhász Antal (angolkürt), Papp Zakariás (fagott), Száder István (kürt), Romagnoli Ferenc (kürt), Sammer Miksa (trombita), Münich Jakab (trombita), Neuner Vilmos (trombita), Zalánfy Aladár (orgona), Berg Ottó (zongora) Műsoron: 47 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

180 J. S. Bach: Mise, h-moll, BWV 232 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve, a műsorlap szerint Berg Ottó zongorán játszott Zeneakadémia a Budapesti Ének és Zenekaregyesület karácsonyi hangversenye Vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Medek Anna (ének), Marschalkó Rózsi (ének), Palló Imre (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Kálmán Oszkár (ének) Műsoron: H. Schütz: Karácsonyi oratórium L. L. Perosi: Lázár feltámasztása 51 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia a Budapesti Ének és Zenekaregyesület 125. hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Medek Anna (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Marschalkó Rózsi (ének), Palló Imre (ének), Kálmán Oszkár (ének), Berg Ottó (continuo), Danziger Antal (hegedű) Műsoron: H. Schütz: Karácsonyi oratórium L. L. Perosi: Lázár feltámasztása MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

181 Zeneakadémia a Budapesti Ének és Zenekaregyesület 127. hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Basilides Mária (ének), Helge Lindberg (ének), Pálffy-Waniek Kamilla (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Komáromy Pál (ének), Marciss Árpádné (ének), Krauss Imre (ének), Kárpáthy Sándor (gordonka), Zalánfy Aladár (orgona), Berg Ottó (csembaló v. zongora) [sic] Műsoron: J. S. Bach: János-passió, BWV Zeneakadémia Bach-est Zeneművészeti Főiskola Zenekara, Palestrina Kórus, vezényelt Edwin Fischer Műsoron: 6. kantáta, km. Conrad Hansen (continuo), 169. kantáta, km. Basilides Mária (ének), Conrad Hansen (continuo), Hármasverseny, km. Braun Paula (zongora), Conrad Hansen (continuo, zongora) [sic], Edwin Fischer (zongora), 50. kantáta, km. Conrad Hansen (continuo) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_3186, a közreműködőket nem listázva, hanem az eredeti műsorlap szerint, az egyes, előadott művek mellett jeleztem. 174

182 Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület 133. hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Sándor Erzsébet (szoprán), Basilides Mária (alt), Székelyhidy Ferenc (tenor), Kálmán Oszkár (basszus), Zalánfy Aladár (orgona), Schuler György (csembaló), Münich Jakab (trombita) Műsoron: G. Fr. Händel: Sámson, HWV Zeneakadémia Filharmóniai Társaság Zenekara, Palestrina Kórus, vezényelt Dohnányi Ernő Közreműködők: Medek Anna (ének), Basilides Mária (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Szende Ferenc (ének), Berg Ottó (csembaló), Riegler Ernő (orgona), Műsoron: J. S. Bach: János-passió, BWV MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

183 Zeneakadémia Budapesti Ének- és Zenekaregyesület 135. hangversenye, vezényelt: Siegfred Ochs Közreműködők: Wesselényi Utcai Polgári Fiúiskola énekkara (karig. Borus Endre), Sándor Erzsébet (szoprán), Basilides Mária (alt), Székelyhidy Ferenc (tenor), Kálmán Oszkár (basszus), Zalánfy Aladár (orgona), Schuller György (csembaló) Műsoron: G. Fr. Händel: Júdás Makkabeus, HWV Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület 136. hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Sándor Erzsébet (szoprán), Basilides Mária (alt), Székelyhidy Ferenc (tenor), Kálmán Oszkár (basszus), Zalánfy Aladár (orgona), Schuler György (csembaló), Münich Jakab (trombita) Műsoron: G. Fr. Händel: Sámson, HWV Zeneakadémia a Bp-i Ének- és Zenekaregyesület 138. hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Wesselényi Utcai Polgári Fiúiskola énekkara (vez. Borus Endre), Medek Anna (ének), Basilides Mária (ének), 57 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intéze Koncertadatbázis ID_

184 Székelyhidy Ferenc (ének), Kálmán Oszkár (ének), Acél Márta (ének), Sándor Frigyes (hegedű), Meszlényi Perina (hegedű), Dömötör Lajos (fuvola), Heinz Hugó (oboa), Münich Jakab (trombita), Zalánfy Aladár (solo continuo), [sic] Riegler Ernő (kar-continuo) [sic] Műsoron: J. S. Bach: Karácsonyi oratórium Zeneakadémia 60 és Fasori Református Templom 61 a Budapesti Ének és Zenekaregyesület 143. hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Műsoron: J. S. Bach: Kantáta (Sehet, wir gehn hinauf gen Jerusalem), BWV 159, Kantáta (Ich will den Kreuzstab gerne tragen), BWV 56: Gott soll allein mein Herze, Kantáta (Ich will den Kreuzstab gerne tragen), BWV 56: Úr Jézus! Égen s földön úr Megjegyzés: Nincs több adat a koncertről Kálvin téri Református Templom a Goudimel-énekkar Bach-estje, vezényelt: Árokháty Béla Közreműködők: Budanovits Mária (ének), Erdőssy Vilmosné (ének), Micsey Józsa (ének), Jakoby Antal (ének), Laurisin Lajos (ének), Molnár Imre (ének), Szórád Ferenc (ének), 59 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

185 Herz Ottó (zongora), Ákom Lajos (orgona), Szimfonikus zenekar [sic] Műsoron: J. S. Bach: Kantáta "Krisztus, te vagy mindenem"; Korálelőjátékok és korálok; Fantázia és fúga orgonára; Ó menjünk csak gyorsan 62 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve, a műsorlap szerint Herz Ottó zongorán játszott Zeneakadémia a Goudimel-énekkar ünnepi hangversenye a református nagy-gyűlés alkalmából vezényelt: Árokháty Béla Közreműködők: Városi Színház Zenekara, Budanovits Mária (ének), Vinkovich László (ének), Molnár Imre (ének), Szórád Ferenc (ének), Erdőssy Vilmosné (ének), Paulovits István (ének), Herz Ottó (zongora), Ákom Lajos (orgona) Műsoron: J. S. Bach: Oh Krisztus,Te vagy az életem; Toccata és fúga; Jer, menjünk csak gyorsan 63 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve, a műsorlap szerint Herz Ottó zongorán játszott. 62 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

186 Zeneakadémia a Palestrina-kórus rendkívüli jótékonysági hangversenye, vezényelt Georg Schumann Közreműködők: [?] Zenekar Műsoron: J. S. Bach: 169. kantáta: km. Kreszné Sztojanovits Lily (ének), Szende Ferenc (ének), 5. Brandenburgi verseny, D-dúr, BWV 1050: km. Dömötör Lajos (fuvola), Baré Emil (hegedű), [?] csembaló, vagy zongora, Magnificat: km.fuchs-fayer Rózsi (ének), Kreszné Sztojanovits Lily (ének), Basilides Mária (ének), Somló József (ének), Szende Ferenc (ének,) Riegler Ernő (orgona), Herz Ottó (continuo) Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekar Egyesület 154. hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Budapesti Hangverseny Zenekar, Medek Anna (ének), Budanovits Mária (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Győri Pál (ének), Osváth Júlia (ének), Kraus Imre (ének), Zalánfi Aladár (continuo), Ferencsik János (continuo), Kárpáthy Sándor (gordonka) Műsoron: J. S. Bach: János-passió, BWV MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

187 Pesti Vigadó a Palestrina Kórus Nagypénteki hangversenye, vezényelt Berg Ottó Műsoron többek közt: J. S. Bach: Máté-passió, BWV 244: 2 korál, J. des Prez: De profundis, G. P. da Palestrina: Jeremiás siralmai, G. Allegri: Miserere 66 Megjegyzés: Nincs több adat a koncertről Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület 155-ik hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Basilides Mária (ének), Sándor Erzsébet (ének), Ekker Szidónia (ének), Sztojanovits Lili (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Székely Mihály (ének), Győri Pál (ének), Gárdonyi Pálné (ének), Zalánfy Aladár (orgona) Műsoron: C. Monteverdi V. d Indy: Orfeo -budapesti bemutató, G. Fr. Händel Fr. Chrysander: Acis és Galatea, HWV 49: Pastorale budapesti bemutató 67 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve. 65 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

188 Pesti Vigadó a Filharmóniai Társaság Zenekara és a Palestrina-kórus Bach-Mozart estje, vezényelt: Edwin Fischer Közreműködők: Kathleen Arkandy (ének), Kreszné Sztojanovits Lily (ének), Basilides Mária (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Győri Pál (ének), Endre Béla (continuo) Műsoron: J. S. Bach: Magnificat, BWV 243, W. A. Mozart: Davidde penitente (Bp-i bem.) Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület 159. hangversenye, vezényelt Ádám Jenő Közreműködők: Gárdonyi Pálné (csembaló), Riegler Ernő (orgona), Kárpáthy Sándor (gordonka), Báthy Anna (ének), Basilides Mária /Dávid/ (alt), Ekker Szidónia /Boszorkány/ (ének), Székelyhidy Ferenc /Jonathan/ (tenor), Győri Pál /Saul/ (ének), Virágh Lajos /Sámuel szelleme/ (ének), Ligeti Dezső /Főpap/ (ének), Kraus Imre /Hírnök/ (ének) Műsoron: G. Fr. Händel: Saul MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

189 Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Győri Pál énekkara, Wesselényi utcai Fiúiskola énekkara, Medek Anna (ének), Basilides Mária (ének), Laurisin Lajos (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Szende Ferenc (ének), Kálmán Oszkár (ének) Műsoron: J. S. Bach: Máté-passió (teljes terj. Bp-en 1.) 70 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt: Ádám Jenő Közreműködők: Herz Ottó (csembaló), Riegler Ernő (orgona), Kárpáthy Sándor (gordonka), Báthy Anna (ének), Ekker Szidónia /David/ (ének), Moizer Margit /Boszorkány/ (ének), Székelyhidy Ferenc /Jonathan/ (tenor), Győri Pál /Saul/ (ének), Virágh Lajos /Sámuel próféta szerelmese/ (ének), Ligeti Dezső /Főpap/ (ének), Kraus Imre /Hírnök/ (ének) Műsoron: G. Fr. Händel: Saul MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

190 Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület 162. hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Báthy Anna (ének), Basilides Mária (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Győri Pál (ének), Zalánfy Aladár (orgona), Pongrácz László [?] Műsoron többek közt: J. S. Bach: 3 kantáta 72 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület 163. hangversenye, vezényelt Lichtenberg Emil Műsoron: [A műsor a korál kivételével nyilvánvalóan a Die Kunst der Fugéból való] J. S. Bach: Három egyszerű fuga vonós hangszerekre; Három ellenfuga kamarazenekarra, Négy kettős és hármas fuga; Két kánon csembalóra; Két tükörfuga 2 csembalóra és vonószenekarra, Négy témás fuga, Korális 73 Megjegyzés: Nincs több adat a koncertről Zeneakadémia a Budapesti Ének és Zenekaregylet hangversenye, vezényelt Ádám Jenő Közreműködők: Sándor Erzsébet /Eszter/ (ének), Basilides Mária /anya/ (ének), Székelyhidy Ferenc /Mardakái/ (ének), Laurisin Lajos (ének), Kálmán Oszkár (ének) Műsoron: G. Fr. Händel: Esther, HWV MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

191 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia Bach Weimarban és Cönthben, második előadás Közreműködők: Budapesti Ének- és Zenekaregyesület, Basilides Mária (ének), Závodszky Miklós (ének), Kármán Gizi (ének), Győri Pál (ének), Zalánfy Aladár (orgona), Sándor Frigyes (hegedű), Eördögh János (fuvola), [Sándor Erzsébet (ének)] 75 Műsoron: J. S. Bach: Prelúdium és fuga; Kantáta (Komm, du süsse Todesstunde), BWV 161, 5. Brandenburgi verseny, D-dúr, BWV Zeneakadémia Kisterem Collegium Musicum 1. bérleti estje, vezényelt: Várady László Közreműködők: Basilides Mária (ének), Mende Erzsi (ének), Markó Eta (ének), Radó Jolán (ének), Rösler Endre (ének), Matuska Miklós (ének) Műsoron: C. Monteverdi: Lamento d'arianna, H. Purcell: Dido és Aeneas: recitativo és ária, J.-B. Lully,: Armide: ária, 75 A műsorban elhangzott 5. brandenburgi verseny csembalistája nem szerepel a műsorlapon. Feltételezhető, hogy hibás a lista, és az énekes neve helyett talán helyesen Láng Erzsébet (csembaló) - megjelölésnek kellett volna állnia. 76 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

192 J.-Ph. Rameau: Les Indes: kvartett, G. Fr. Händel: Scipione, HWV 20: duett, L. Leo: Zenobia: recitativo és ária, R. Keiser: Jodelet: jelenet, G. B. Pergolesi: La serva padrona: duett, A.-E.-M.- Grétry: Oroszlánszívű Richárd: Parasztdal, C.W. Gluck: Orfeusz: jelenet, W. A. Mozart: Don Giovanni, K. 527: kvartett 77 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület Kantátaestje, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Budapesti Hangversenyzenekar, Győri Pál (ének), Závodszky Zoltán (ének), Sztojanovits Lili (ének), Műsoron többek közt: J. S. Bach: Kantáta (Weichet nur, betrübte Schatten), BWV 202; Kantáta (Aus der Tiefen rufe ich, Herr, zu dir), BWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia Székesfővárosi Zene- és Énekkar, vezényelt: Hans Weisbach Közreműködők: Tihanyi Vilma (ének), Rösler Endre (ének), Basilides Mária (ének), Kálmán Oszkár (ének), Hannover György (heg.), 77 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

193 Kopeczky Alajos (orgona), Műsoron: J. S. Bach: János-passió, BWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia a Korál-Kamara Társaság oratórium estje, vezényelt: Árokháty Béla Közreműködők: Réthy Eszter (ének), Blank Hilda (ének), Rácz Tilda (ének), Székelyhidy Ferenc (ének), Matuska Miklós (ének), Szabó Lajos (ének), Zalánfy Aladár (orgona) Műsoron: D. Buxtehude: Örvendjetek ti, szent hívek, H. Schütz: Karácsonyi oratórium, J. S. Bach: Magnificat 80 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia Händel ünnepség a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Budapesti Ének- és Zenekaregyesület, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Sándor Erzsébet (ének), Tibor Zoltán (ének), Gergely Ilona (ének), Zalánfy Aladár (ének), Káldi László (ének), Galambos János (ének) Műsoron: 79 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

194 G. Fr. Händel: Joshua 81 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia A Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Budapesti Hangverseny Zenekar, Bolyai Főreáliskola Fiúkórusa, Báthy Anna (ének), Basilides Mária (ének), Rösler Ferenc (ének), Kálmán Oszkár (ének), Tibor Zoltán (ének), Győri Pál (ének), Farkas Alice (ének), Kiss Erzsébet (ének) Műsoron: J. S. Bach: Máté-passió, BWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia Heinrich Schütz műveinek bemutatója Közreműködők: Budapesti Ének- és Zenekaregyesület, vezényelt: Lichtenberg Emil Réthy Eszter (ének), Basilides Mária (ének), Rösler Endre (ének), Kálmán Oszkár (ének) 83 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve és nincs több adat. 81 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

195 Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület 195. hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Sándor Erzsébet (ének), Fehér Pál (ének), Alváry Lőrinc (ének), Zalánfy Aladár (orgona) Műsoron többek közt: G. Fr. Händel: Acis és Galatea, HWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia Oratóriumi est a Zeneakadémián Budapesti Ének- és Zenekaregyesület, vezényelt Lichtenberg Emil Közreműködők: Báthy Anna (ének), Basilides Mária (ének), Rösler Endre (ének), Kálmán Oszkár (ének) Műsoron: J. S. Bach: János-passió, BWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület estje, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Báthy Anna (ének), Basilides Mária (ének), Rösler Endre (ének), Kálmán Oszkár (ének), Tibor Zoltán (ének), Győri Pál (ének) 84 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

196 Műsoron: J. S. Bach: János-passió, BWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt Lichtenberg Emil Közreműködők: Basilides Mária (ének), Réthy Eszter (ének), Rösler Endre (ének), Gergely Ilona (ének), Győri Pál (ének) Műsoron: G. Fr. Händel: Jephta 87 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia Kisterem Bach-kollégium 3. előadás Műsoron: J. S. Bach: Kantáta (Nun komm der Heiden Heiland), BWV 61, Kantáta (Ein feste Burg ist unser Gott), BWV Megjegyzés: Nincs több adat a koncertről Zeneakadémia Kisterem III. Bach kollégium, vezényelt Lichtenberg Emil Műsoron: J. S. Bach: Mély, vak éjböl, Izrael pásztora, halljad, Kantáta (Wachet auf, ruft uns die Stimme), BWV Megjegyzés: Nincs több adat a koncertről. 86 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet I Koncertadatbázis D_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

197 Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület 207. hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Magyar Szimfonikus Zenekar, Flesch Ella (ének), Basilides Mária (ének), Rösler Endre (ének), Kálmán Oszkár (ének), Hámory Imre (ének), Littasy György (ének), Zalánfalvy Aladár (orgona) Műsoron: G. Fr. Händel: Belsazar, HWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület estje, vezényelt Lichtenberg Emil Közreműködők Budapesti Hangversenyzenekar, Báthy Anna (ének), Basilides Mária (ének), Rösler Endre (ének), Kálmán Oszkár (ének), Breznay Judit (ének), Tibor Zoltán (ének), Győri Pál (ének) Műsoron: J. S. Bach: Máté-passió, BWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve. 90 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

198 Zeneakadémia Budapesti Hangverseny Zenekar, Budapesti Ének- és Zenekaregyesület, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Skót Leányiskola kórusa, Eyssen Irén (ének), Basilides Mária (ének), Pataky Kálmán (ének) Műsoron: J. S. Bach: Máté-passió, BWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve és nincs több adat Zeneakadémia Budapesti Ének- és Zenekaregyesület, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Réthy Eszter (ének), Basilides Mária (ének), Rösler Endre (ének), Kálmán Oszkár (ének), Zalánfy Aladár (orgona) Műsoron: G. Fr. Händel: Messiás, HWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Vörösmarty u. 51. [Budapesti Skót Misszió?] a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Kálmán Oszkár (ének), Örs Ernőné (ének), Fellner Ferenc (ének), Hajós Elemérné (ének) Műsoron: G. Fr. Händel: Messiás, HWV. 56, 92 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

199 J. Haydn: A teremtés, Hob. XXI:2 94 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia Kresz Géza kamarazenekarának hangversenye Közreműködők: Kresz Géza (hegedű), Böszörményi Nagy Béla (zongora), B. Falaky Márta (zongora), Szegedi Ernő (zongora), Vásárhelyi Magda (zongora) Műsoron: A.Vivaldi: Concerto két hegedűre, A-dúr, RV 552, "Eco in lontano", J. S. Bach: Hegedűverseny, E-dúr, A. Vivaldi J. S. Bach: Concerto négy csembalóra, a-moll, BWV 1065 (RV 580), Fr. Schubert: Német táncok, L. van Beethoven: 6 menüett, G. Fr. Händel: Concerto grosso, d-moll Zeneakadémia Kisterem IV. Bach Kollégium Első Estje, Kantáták, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Eyssen Irén (ének), Basilides Mária (ének), Nagypál László (ének), Győri Pál (ének), Zalánfy Aladár (continuo) Műsoron: J. S. Bach: Dazu ist erschienen der Sohn Gottes, Kantáta (Ein feste Burg ist unser Gott), BWV 80, Kantáta (Komm, du süsse Todesstunde), BWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve. 94 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

200 Zeneakadémia a Budapesti Ének és Zenekaregyesület 220. hangversenye, vezényelt Lichtenberg Emil Közreműködők: Budapesti Hangversenyzenekar, Tamás Ilonka (szoprán), Rösler Endre (tenor), Kálmán Oszkár (basszus) Műsoron: J. Haydn: A teremtés, Hob. XXI:2 97 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Budapesti Skót Misszió A Budapesti Ének- és Zenekaregylet hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Basilides Mária (alt), Káldi László (zongora) Műsoron: J. S. Bach: Mise, h-moll, BWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve, viszont zongora szerepel continuo hangszerként Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregylet hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Budapesti Hangversenyzenekar, a Budapesti Énekegyesület énekkara, Báthy Anna (szoprán), Basilides Mária (alt), Rösler Endre (tenor), Kálmán Oszkár (basszus) Műsoron: J. S. Bach: János-passió, BWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve. 97 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

201 Zeneakadémia Egyházzenei ünnepély, vezényelt Árokháty Béla Közreműködők: Korál Kamaratársaság, Peschkó Zoltán (orgona), Csokonay Énekkar, Nagykőrösi Tanítóképző Énekkara Műsoron: G. Fr. Händel: Orgonaverseny, F-dúr, H. Schütz: Énekkari koncert [sic] múzeum [?] 101 II. Múzeumi Matiné Közreműködők: Kresz Géza kamarazenekara, vezényelt: Kresz Géza, Szervánszky Péter (hegedű) Műsoron: A. Vivaldi: Concerto grosso, d-moll op. 3, E. Dall Abaco: Concerto da chiesa, B-dúr, M. E. Bossi: Intermezzi Goldiniani, G. Tartini: Hegedűverseny, d-moll 102 Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregylet hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Basilides Mária (ének), Rösler Endre (ének), Jámbor László (ének), Eyssen Irén (ének), Hegedűs Tibor (hegedű), Zalánfy Aladár (orgona) 100 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ A koncert helyszíne valószínűleg a Nemzeti Múzeum volt. 102 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

202 Műsoron többek közt: H. Schütz: 47. zsoltár, J. S. Bach: Kantáta (Wachet auf, ruft uns die Stimme), BWV Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve Zeneakadémia a Budapesti Ének- és Zenekaregylet hangversenye, vezényelt: Lichtenberg Emil Közreműködők: Báthy Anna (szoprán), Basilides Mária (alt), Pataky Kálmán (tenor), Tibor Zoltán (basszus), Kálmán Oszkár (basszus), Örs Anna (szoprán), Zalánfy Aladár (csembaló), Kósa György (csembaló) Műsoron: J. S. Bach: Máté-passió, BWV Nemzeti Múzeum Kresz Géza kamarazenekarának II. matinéja Közreműködők: Durigó Ilona (ének), Szegedi Ernő és Vásárhelyi Magda (zongora) Műsoron: C. Monteverdi: Orfeo: Nyitány és közjáték, Ariadné panasza, J. S. Bach: Concerto két csembalóra, C-dúr, BWV 1061, G. Fr. Händel: Concerto grosso, no Megjegyzés: Nincs csembaló feltüntetve. 103 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

203 8. Régizenei hangversenyek Budapesten 1945 és 1970 között Az alábbiakban az MTA BTK Zenetudományi Intézet Koncertadatbázisában szereplő, 1945 és 1970 közötti időszak alatt elhangzott valamennyi jelentős régizenei hangverseny legfontosabb adatait közlöm. A Koncertadatbázis az évvel zárul Csembaló vagy klavikord szólóestek és kamarazenei hangversenyek csembalóval illetve klavikorddal (Itt a megjelölt időszakban lezajlott valamennyi, az adatbázis fellelhető koncert szerepel) Historikus igényű zongorahangversenyek vagy zongorás kamarazenei hangversenyek (Válogatás) Zenekari hangverseny, amelyen csembalón előadott csembalóverseny szerepelt (Válogatás) Nagy apparátust igénylő oratórium-, illetve egyéb vokális és zenekari estek. (Válogatás) Az adatbázisban különböző módon szereplő hangszerelnevezéseket az előző fejezetben megjelentekhez hasonlóan egységesítettem ma használatos, magyar szavakkal; cembalo, csembalo, cembaló: csembaló, clavichord, clavicord: klavikord. 196

204 8. 1. Csembaló vagy klavikord szólóestek és kamarazenei hangversenyek csembalóval illetve klavikorddal Zeneakadémia Szilvássy László (gordonka), Keresztessy-Kreutz Hédi (ének), Tarjáni Tóth Ida (cimbalom), Brodszky Ferenc (csembaló) hangversenye Műsoron: A. Stradella: Pietà Signore, A. Lotti: Pur dicesti, o bocca bella, C. W. Gluck: Pastorale, Menuetto, Marcia Gavotta, Ballo, G. B. Pergolesi: Nina, C.W. Gluck: O del mio dolce, G. Torelli: Ária cimbalommal és csellóval, Fr. Couperin: Prelude, Siciliane, La Tromba, Plainte, Air de Diable, La chemise blanche, D. Scarlatti: Andante, J. M. Leclair: Tambourin, J. S. Bach: Clavierbüchlein für Anna Magdalena Bach: Bist du bei mir, BWV 508, G. Fr. Händel: Ch'io mai vi posa, Ária csellóval, C. Ph. E. Bach: Allegro con brio, W. A. Mozart: Zongoraszonáta, A-dúr, K. 331: 3. tétel (Alla turca), H. Eccles: Prelude, Courante, Sarabande, Gigue, H. Purcell: Boree, Air, Hornpipe, Sarabande, W. Babell: Boree, Old dance, 3 virágének 106 Megjegyzés: Brodszky Ferenc, aki korábban elsősorban viola da gamba játékosként szerepelt régizenei hangversenyeken, ezúttal szóló billentyűs művek előadására is vállalkozott, s bizonyára saját Neupert csembalóján játszott. 106 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

205 Zeneakadémia Európai zenetörténet: régi mesterek Műsoron többek közt: Karakterdarabok csembalóra, valamint dalok énekhangra és csembalóra Megjegyzés: Sem a pontos műsor, sem az előadók nem ismertek Zeneakadémia J. S. Bach összes orgonaműve Közreműködők: Gergely Ferenc (orgona), Werner Mária (szoprán), Jeney Zoltán (fuvola), Margittay Sándor (csembaló) Műsoron: J. S. Bach: Komm, Gott, Schöpfer, heiliger Geist - korálelőjáték, BWV 667, Vor deinen Thron tret' ich korálelőjáték, BWV 668, Prelúdium és fúga, C-dúr, BWV 547, Triószonáta orgonára, c-moll, BWV 526, Steh ich bei meinem Gott, BWV 503, Kommt, Seelen, dieser Tag, BWV 479, Kávé-kantáta (Schweigt stille, plaudert nicht), BWV 211: ária, Prelúdium és fúga, A-dúr, BWV 536, Fantázia és fúga, a-moll, BWV Megjegyzés: A koncertadatbázis adatai szerint Margittay Sándor orgonaművész ekkor lépett fel először a csembaló mellett, majd a későbbiekben gyakran láthatjuk nevét csembalós continuojátékosként. 107 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

206 Zeneakadémia J. S. Bach összes orgonaműve Előadók: Sebestyén János (orgona), Littasy György (basszus), Kósa György (zongora) Műsoron: J. S. Bach: Prelúdium és fúga, G-dúr, BWV 541, Triószonáta orgonára, G-dúr, BWV 530, Kantáta (Ich habe genug), BWV 82: recitativo és ária, Fantázia és fúga, c-moll, BWV 537, Trió, d-moll, BWV 583, Concerto orgonára, d-moll, BWV 596 (RV 565) 109 Megjegyzés: Az 5 hangversenyből álló J. S. Bach összes orgonaműve című koncertsorozat további estjein Halász Béla, Peskó Zoltán, valamint Kopeczky Alajos játszottak orgonán. Valamennyi hangversenyen megszólalt a csembaló is Margittay Sándor keze alatt, aki maga is elsősorban orgonaművész volt. Kivételt képezett Sebestyén János orgonahangversenye, ahol csembaló egyáltalán nem szerepelt, viszont zongora igen, Kósa György jóvoltából Zeneakadémia Az orgonamuzsika története. I. sorozat: A barokk francia és olasz muzsikája Közreműködők: Gergely Ferenc (orgona), Kovács Imre (fuvola), Virizlay Mihály (gordonka), Margittay Sándor (csembaló) Műsoron:P. Dumage: Grand Jeu, J. Titelouze: Veni Creator, L.-N. Clérambault: Capriccio, J.- F. Dandrieu: Muzète, Basse et Dessus de Trompète, L.-C. Daquin: Noël, F. Couperin: Les Carillons de Paris, J.-M.Leclair: Triószonáta, op. 2/8, G. A. Frescobaldi: Toccata, D. Zipoli: Pastorale, B. Pasquini: Toccata con lo scherzo del cuccu, A.Vivaldi J. S. Bach: Concerto orgonára, d-moll, BWV 596 (RV 565) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

207 Zeneakadémia Az orgonamuzsika története. I. sorozat: J. S. Bach I. Közreműködők: Dálnok Lajos (orgona), Virizlay Mihály (gordonka), Margittay Sándor (csembaló) Műsoron: J. S. Bach: Prelúdium és fúga, BWV 531, In dulci jubilo - korálelőjáték, BWV 751, Concerto orgonára, a-moll, BWV 593, Szonáta viola da gambára és csembalóra, D-dúr, BWV 1028, Sei gegrüsset, Jesu gütig - korálpartita, BWV 768, Clavier-Übung 3.: Prelúdium és fúga, Esz-dúr, BWV 552, "Szt. Anna" Zeneakadémia Az orgonamuzsika története. I. sorozat: J. S. Bach II. Közreműködők: Klinda István (orgona,) Vadas Ágnes (hegedű), Nagy Olivér (csembaló) Műsoron: G. Fr. Händel: Fúga, J. S. Bach: Herzlich tut mich verlangen - korálelőjáték, BWV 72; Orgel- Büchlein: Der Tag, der ist so freudenreich - korálelőjáték, BWV 605; Clavier-Übung 3.: Allein Gott in der Höhsei Ehr - korálelőjáték, BWV 675; Prelúdium és fúga, h-moll, BWV 544; Szonáta hegedűre és csembalóra, h-moll, BWV 1014; Pasztorál, F-dúr, BWV 590; Fantázia és fúga, g-moll, BWV Megjegyzés: Némileg meglepő, hogy egyazon évben bemutatott orgona-sorozat után megint orgona-sorozat következett. Az újabb széria esetleg lehetett az előzőnek akár folytatása is, csak ez esetben nem érthető, hogy miért új címmel látták el? De lehetséges az is, hogy a hazánkban ekkor lezajlott események miatt a koncertszervezők a legegyszerűbb és éppen legkézenfekvőbb megoldásokat választották a lerombolt fővárosban. 111 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

208 Zeneakadémia Gát József klavikord hangversenye Műsoron: A. C. Destouches: Dardanus-szvit: Sarabande, g-moll, J. Ch. de Chambonnières: Les pièces de clavessin 2.: 35. Gigue, "La Verdinguette, Fr. Couperin: Pièces de clavecin 3., 13e ordre: 4. Les folies françoises, ou Les dominos, J. S. Bach: Clavier-Übung 4.: Goldberg-variációk, BWV Megjegyzés: Az adatbázis adatai szerint ez a hangverseny lehetett Gát József régihangszeres bemutatkozó koncertje, méghozzá klavikordon, amelyen monumentális műsort adott elő a művész. (A Goldberg variációkat Gát József a későbbi évek során csembalón is eljátszotta.) Bartók-terem ''Beethoven összes vonósnégyesei'' Közreműködők többek között: Jeney Zoltán (fuvola), Kármán Vera (hegedű), Kertész Ottó (gordonka,) Sebestyén János (csembaló) Műsoron többek között: J. S. Bach: Musikalisches Opfer, BWV 1079: Triószonáta 114 Megjegyzés: Ezen a hangversenyen olvashatjuk először Sebestyén János nevét csembalista közreműködőként Zeneakadémia Margittay Sándor orgonaestje Közreműködött: Pavlánszky Edina (ének) és Margittay Sándor (csembaló) Műsoron többek között: G. Carissimi: Vittoria, mio core, B. Pasquini: Quanto è folle quell' amante, A. Fr. Tenaglia: Begl' occhi, mercèm, A. Scarlatti: Chi vuole innamorarsi, 113 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Breuer János, Filharmónia műsorfüzet 16. ( )

209 G. Paisiello: I zingari in fiera: Chi vuol la zingarella 116 Megjegyzés: Érdekesség, hogy az orgonista Margittay Sándor ezen az esten eddig, legalábbis a hazai gyakorlatban egyedülálló módon egymaga vállalkozott orgona- és csembalójátékra. Sebestyén János csak jóval később, án adott orgona csembalóhangversenyt Zeneakadémia Gát József csembalóestje Közreműködők: Mező László (gordonka), Szebenyi János (fuvola) Műsoron: J. S. Bach: Szonáta viola da gambára és csembalóra, D-dúr, BWV 1028, Clavier-Übung 2.: Ouvertüre (Partita) nach Französischer Art, h-moll, BWV 831, Szonáta fuvolára és csembalóra, Esz-dúr, BWV 1031, Fr. Couperin: Pièces de clavecin 1.: 3. ordre, c-moll: La lugubre, sarabande, Gavotte, Menuet, Les pélerines, L'Espagnolète, Les regrets, Les matelotes provençales, La favorite chaconne; La lutine, L.-C. Daquin: Pièces de Clavecin: 3. suite: Le Coucou Országos Filharmónia Kamaraterme Gát József clavichord- és csembalóestje Műsoron: K. Paumann: "Elend, du hast umfangen mich", J. Kuhnau: 1. Biblikus szonáta, C-dúr, "Dávid és Góliát harca, J. S. Bach: Clavier-Übung 1.: Partita csembalóra, c-moll, BWV 826, W. Byrd: Fitzwilliam Virginal Book: The Maydens Song, Fitzwilliam Virginal Book: The irishe dumpe, Watkins Ale, W. Byrd: Fitzwilliam Virginal Book: A Gigg, G. Farnaby: Fitzwilliam Virginal Book: Farnabye's conceit, Giles, Farnaby's dreame, His rest, His humour, R. Farnaby: Fitzwilliam Virginal Book: Fayne would I wedd, Nobody's Gigge, 116 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Szenthegyi István, Filharmónia műsorfüzet 20. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

210 J. Bull: Fitzwilliam Virginal Book: A Gigge, C. Seixas: 2 toccata, S. Carvalho: Toccata Zeneakadémia Virág Endre orgonaestje Közreműködők: Liebner János (baryton), Sebestyén János (csembaló) Műsoron többek között: G. Ph. Telemann: Szonáta viola de gambára és csembalóra, e-moll Országos Filharmónia Kamaraterme Kemény Klió (ének) és Liebner János (baryton) hangversenye Közreműködő: Sebestyén János (csembaló) Műsoron többek között: L. de Caix d Hervelois: Szonáta, A-dúr, W. de Fesch: Szvit, D-dúr, D. Ruyneman: Fantázia Bakfark Bálint témáira, bemutató, F. Martin: Chaconne, L. van Beethoven: Szonatina mandolinra és csembalóra, WoO 43a [Liebner János (baryton) és Sebestyén János (csembaló)] Országos Filharmónia Kamaraterme ''Kamarazene'' Közreműködők többek között: Sebestyén János (csembaló), Tátrai Vilmos (hegedű), Szűcs Mihály (hegedű), Banda Ede (gordonka) Műsoron többek között: C. D. von Dittersdorf: Csembalóverseny, A-dúr MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Kecskeméti István, Filharmónia Műsorfüzet 7. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

211 Országos Filharmónia Kamaraterme ''Kamarazene'' - Gát József csembalóestje Közreműködő: Bitzerhadi Anina (ének) Műsoron: J. S. Bach: Bist du bei mir, BWV 508, O Jesulein süss, o Jesulein mild, BWV 493, Jesu, Jesu du bist mein, BWV 470, János-passió, BWV 245: Es ist vollbracht, G. Fr. Händel: Csembalószvit, f-moll, HWV 433, Serse, HWV 40: ária, Rinaldo, HWV 7: ária, J. S. Bach: Clavier-Übung 4.: Goldberg-variációk, BWV Országos Filharmónia Kamaraterme ''Kamarazene'' Közreműködők: Gát József (csembaló), Bartók vonósnégyes (Komlós Péter - hegedű, Devich Sándor - hegedű, Németh Géza - brácsa, Botvay Károly - gordonka) Műsoron többek közt: C. Ph. E. Bach: Csembalóverseny, F-dúr 124 Megjegyzés: A cédulán az együttes még Komlós vonósnégyesként szerepel Egyetemi Színpad ''Tíz bérleti hangverseny'' Közreműködő többek között: Sebestyén János (csembaló) Műsoron többek között: Petrovics Emil: Négy önarckép álarcban, op. 8. [Sebestyén János (csembaló)] MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Breuer János, Filharmónia műsorfüzet 15. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 15. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Ez volt a mű ősbemutatója. 204

212 Országos Filharmónia Kamaraterme Liebner János baryton hangversenye Közreműködők: Sebestyén János (csembaló), Szendrey-Karper László (gitár) Műsoron: G. Ph. Telemann: Triószonáta, a-moll, TWV 42: a4, J. S. Bach: Kromatikus fantázia és fúga, BWV 903, Szonáta viola da gambára és csembalóra, G-dúr, BWV 1027, E. Chr. Hesse: Duó barytonra és gitárra, J. B. Loeillet: Triószonáta, B-dúr, op. 1/1: Adagio, J. H. Fiocco: Allegro, Farkas Ferenc: All' antica, B. de Laserna: Tonadillas, D-dúr, J. Achron: Fragment mystique, op. 43, Bartók Béla - Székely Zoltán: Mikrokozmosz 2. BB 105: 50. Minuetto, H. Ferguson: Régi ír népdalok és táncok, J. S. Bach: Clavier-Übung 2.: Olasz koncert, F-dúr, BWV Országos Filharmónia Kamaraterme J. S. Bach fuvolaszonátái I. est Közreműködők: Jeney Zoltán (fuvola), Sebestyén János (csembaló), Réti József (tenor), Fülemile Tibor (fagott), Sepsei József (hegedű) Műsoron: J. S. Bach: Szonáta fuvolára és csembalóra, h-moll, BWV 1030, Kantáta (Ich weiss, dass mein Erlöser lebt), BWV 160, Szonáta fuvolára és csembalóra, Esz-dúr, BWV 1031, Szonáta fuvolára és csembalóra, A-dúr, BWV 1032: 1, 2. tétel MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

213 Országos Filharmónia Kamaraterme J. S. Bach fuvolaszonátái II. rész Közreműködők: Jeney Zoltán (fuvola), Sebestyén János (csembaló), Mező László (gordonka), Sándor Judit (ének), Sepsey József (hegedű), Pongrácz Péter (oboa d'amore) Műsoron: J. S. Bach: Fuvolaszonáta, C-dúr, BWV 1033, Ach, dass nicht die letzte Stunde, BWV 439, O Jesulein süss, o Jesulein mild, BWV 493, Gib dich zufrieden und sei stille, BWV 460, Jesus, unser Trost und Leben, BWV 475, Fuvolaszonáta, e-moll, BWV 1034, Fuvolaszonáta, E-dúr, BWV 1035, Kantáta (Nimm, was dein ist, und gehe hin), BWV 144: Genügsamkeit ist ein schatz, Kantáta (Gott, wie dein Name, so ist auch dein Ruhm), BWV 171: Jesus soll mein erstes Wor, Szonáta fuvolára és csembalóra, g-moll, BWV Zeneakadémia Gát József csembaló- és clavichord hangversenye Közreműködők: a Zeneművészeti Főiskola Kamaraegyüttese: Lovas György (hegedű), Rolla János (hegedű), Pongrácz Gábor (brácsa), Mezei Erzsébet (cselló), Som László (nagybőgő,) Szabó Mária (fuvola), Párkányi László (oboa), Lencsés Lajos (angolkürt), 127 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 6. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_14999, Visszhang: Breuer János, Filharmónia műsorfüzet 7. ( )

214 Hara László, ifj. (fagott), vezényelt: Sándor Frigyes Műsoron: J. S. Bach: Clavier-Übung 2.: Olasz koncert, BWV 971 (csembaló), Clavier-Übung 1.: Partita csembalóra, B-dúr, BWV 825 (klavikord), Clavier-Übung 2.: Ouverture (Partita) nach französischer Art, h-moll, BWV 831 (csembaló), Musikalisches Opfer, BWV 1079 (csembaló) Zeneakadémia Pro Arte Antiqua Kamaraegyüttes (Prága) Közreműködők: Břetislav Ludvík (diszkantviola), Jaroslav Horák (szopránviola), Jaroslav Horák (blockflöte,) Jiří Baxa (altviola), Vladimir Nedbálek (tenorviola da gamba), Jan Šimon (basszusviola da gamba), Ladislav Vachulka (csembaló) Műsoron többek közt: Josquin des Prez: Kánon, F. Landini: Madrigál, G. P. da Palestrina: 2 ricercare, H. Purcell: Fantázia egy hangra, Z. 745, J. S. Bach: Die Kunst der Fuge, BWV 1080: Contrapunctus 6, "In stile Francese, A. Vivaldi: Sinfonia al Santo Sepolcro, RV 169b, J.-B. Lully: Intermèdes de Xerxes, J. J. Fux: Ouverture, Anonymus Pragensis: Gótikus tánc, J.-Ph. Rameau: Pieces de clavecin en concerts: részlet Országos Filharmónia Kamaraterme ''Korunk Kamarazenéje'' Közreműködők többek között: Lajos Attila (fuvola), Németh Géza (brácsa), Tibay Zoltán (nagybőgő), Sebestyén János (csembaló), Petz Ferenc (ütőhangszerek) 129 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_15091, Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 8. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

215 Műsoron többek között: G. Petrassi: Serenata magyarországi bemutató Zeneakadémia Négy évszázad muzsikája - George Malcolm csembalóestje J. S. Bach: Kromatikus fantázia és fúga, BWV 903, G. Fr. Händel: Csembalószvit, G-dúr, HWV 441, J. Haydn: Zongoraszonáta, D-dúr, Hob. XVI:37, J. S. Bach: Angol szvit, a-moll, BWV 807, J.- Ph. Rameau: Premier livre de pieces de clavecin, D. Scarlatti: Zongoraszonáta, D-dúr, Zongoraszonáta, Esz-dúr, Zongoraszonáta, Asz-dúr, Zongoraszonáta, e-moll, Zongoraszonáta, A-dúr, Zongoraszonáta, c-moll Zeneakadémia Kisterem Jeney Zoltán fuvolaestje Händel összes fuvolaszonátája Közreműködők: Sebestyén János (csembaló), Szőnyi Olga (mezzoszoprán), Dénes Erzsébet (zongora) Műsoron: G. Fr. Händel: Fuvolaszonáta, e-moll, op. 1/1, HWV 359, Fuvolaszonáta, g-moll, op. 1/2, HWV 360, J. S. Bach: Kantáta (Schlage doch, gewünschte Stunde), BWV 53, G. Fr. Händel: Fuvolaszonáta, a-moll, op. 1/4, HWV 362, Fuvolaszonáta, G-dúr, op. 1/5, HWV 363, Rodelinda: ária; Fuvolaszonáta, C-dúr, op. 1/7, HWV Megjegyzés: Érdekes a koncert műsorának szerkesztése; elég gyakran látjuk a korszak hangversenyein, hogy a napi gyakorlatban használt hangszerek, és ezzel együtt a viszonylagos korhűségre való törekvés tekintetében még nincsen koncepció, ugyanis zongora és csembaló egyaránt szerepel az esten. 131 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

216 Zeneakadémia Kisterem Jeney Zoltán Händel-estje Közreműködők: Sebestyén János (csembaló), Bende Zsolt (bariton), Dénes Erzsébet (zongora) Műsoron: G. Fr. Händel: Fuvolaszonáta, h-moll, op. 1/9, HWV 367, Belsazar, HWV 61: ária, Fuvolaszonáta, F-dúr, op. 1/11, HWV 369, Fuvolaszonáta, a-moll, "hallei no. 1", HWV: 3 Fuvolaszonáta, e-moll, "hallei no. 2", HWV 375, Giulio Cesare, HWV 17: ária, Fuvolaszonáta, h-moll, "hallei no. 3", HWV Zeneakadémia Gát József hangversenye régi hangszereken Műsoron: J. S. Bach: Francia szvit, h-moll, BWV 814, (csembaló), C. Ph. E. Bach: Szonáta, F-dúr, (clavichord), J.- Fr. Dandrieu: Madarak hangversenye, (spinettino), T. Morley: Nancie, (csembaló), J. Bull: Duke of Brunswick s, K. 93, (csembaló), M. Peerson: The Fall of the Leafe, (csembaló), Fr. Couperin: Pièces de clavecin 1.: 5. ordre, (csembaló) 135 Megjegyzés: Az adatbázis adatai szerint ez lehetett Gát József első olyan hangversenye, ahol mindhárom hangszerén, csembalón, klavikordon és spinettinon (vagyis a Neupert cég kisméretű spinétjén) játszott. 134 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Várnai Péter, Filharmónia műsorfüzet 11. ( )

217 Zeneakadémia Béres Ferenc hangversenye öt évszázad magyar dalaiból Közreműködő többek között: Gát József klavikord Műsoron többek között: Bengráf József: Magyar táncok klávikordiumra valók [Gát József (clavichord)] Zeneakadémia Kisterem Sebestyén János csembalóestje Közreműködő: Lajos Attila (fuvola) Műsoron: A. Vivaldi J. S. Bach: Concerto csembalóra, C-dúr, BWV 976 (RV 265), A. Vivaldi J. S. Bach: Concerto csembalóra, D-dúr, BWV 972 (RV 230), G. Fr. Händel: Fuvolaszonáta, e-moll, op. 1/1, HWV 359, D. Scarlatti: Öt szonáta: F-dúr, d-moll, g-moll, E-dúr, g-moll, K. Iliev: Kis madarak, Bozay Attila: Toccata és fughetta op. 4/a bemutató 137 F. Martin: Három prelúdium, Rózsa Miklós: Kaleidoszkóp-szvit Hat kis darab Juliette-nek és Nicholasnak, A. Honegger: Danse de la chèvre, C. Debussy: Syrinx, J. S. Bach: Clavier-Übung 2.: Olasz koncert, F-dúr, BWV Megjegyzés: Ez lehetett Sebestyén János első szólóestje. Különlegessége, hogy amint pályafutása során ezt később is tette 20. századi és kortárs műveket is játszott a régi darabokkal vegyítve. 136 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Bozay Attila e műve sajnos, nem található meg sem a szerző által opusz számmal ellátott műjegyzékben, sem az opusz szám jelöléssel nem szerepeltetett művei között, és a mű kottaanyaga sem lelhető fel. 138 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Kecskeméti István, Filharmónia műsorfüzet 13. ( )

218 Zeneakadémia Kisterem Bitzerhadi Anina dalestje Közreműködők: Lehotka Gábor (csembaló), Érsek Mária (zongora) Műsoron többek közt: G. Carissimi: Vittoria, vittoria, A. Scarlatti: O cessate di piagarmi, B. Marcello: Il mio bel foco (Quella fiamma), G. Paisiello: I zingari in fiera: Chi vuol la zingarella, Fr. Couperin: Pièces de clavecin 3.: Soeur Monique, L.- Cl. Daquin: Le Coucou, G. Fr. Händel: Variációk, E-dúr 139 Megjegyzés: A koncerten a fiatal orgonista Lehotka Gábor csembalózott, s érdekesség, hogy a hangversenyen a dalok kíséretében egyáltalán nem vett részt, viszont több szóló csembalóművet is eljátszott a hangszeren Zeneakadémia George Malcolm csembalóestje Műsoron: J. S. Bach: Clavier-Übung 1.: Partita csembalóra, D-dúr, BWV 828, H. Purcell: Csembalószvit, g-moll, J. Haydn: Csembalószonáta, g-moll, Hob. XVI:6, G. Fr. Händel: Három tanulmány, Fr. Couperin: Pièces de clavecin 1.: Les papillons, Pièces de clavecin 2.: Les bagatelles, Pièces de clavecin 2.: Le bavolet-flotant, Pièces de clavecin 3.: Les petits moulins à vent, Pièces de clavecin 3.: Le tic-toc-choc, ou Les maillotins, D. Scarlatti: Hat szonáta MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Molnár Jenő Antal, Filharmónia műsorfüzet 23. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Kecskeméti István, Filharmónia műsorfüzet 3. ( )

219 Zeneakadémia Kisterem Gát József clavichord- és csembalóestje Közreműködők: Lukács Pál (brácsa), Mezey Erzsébet (viola da gamba), Szeszler Tibor (oboa), Hara László (fagott) Műsoron: J. S. Bach: Clavier-Übung 1.: Partita csembalóra, e-moll, BWV 830, (csembaló), C. Ph. E. Bach: Szonáta, G-dúr, (clavichord), Fr. Couperin: Ritratto dell Amore (együttes), Pièces de clavecin 2.: 6. ordre (csembaló) Országos Filharmónia Kamaraterme Sebestyén János csembalóestje Közreműködők: Tátrai Vilmos (hegedű), Szűcs Mihály (hegedű), Banda Ede (gordonka) Műsoron: G. Ph. Telemann: Csembalószvit, B-dúr, J. Chr. Bach W. A. Mozart: Zongoraverseny, Esz-dúr, K. 107/3, J. Haydn: Concerto csembalóra, G-dúr, Rózsa Miklós: Öt bagatell, B. Marcello J. S. Bach: Concerto csembalóra, d-moll, BWV 974, A. Vivaldi J. S. Bach: Concerto csembalóra, G-dúr, BWV 980 (RV 381) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Kecskeméti István, Filharmónia műsorfüzet 13. ( )

220 Zeneakadémia Kisterem Hans Pischner (Berlin) csembalóestje Műsoron: G. Fr. Händel: Szvit, g-moll, HWV 432, J. S. Bach: Clavier-Übung 1.: Partita csembalóra, e-moll, BWV 830, Fr. Couperin: Pieces de clavecin 2.: Passacaille, A nagy és ősi kobzos-céh ünnepe, H. Ménul: Csembalószonáta, A-dúr, op. 1 No. 3, J.- Ph. Rameau: Pieces de clavecin: e-moll szvit: 3. Gigue en Rondeau, Pieces de clavecin: e-moll szvit: 5. Le Rappel des Oiseaux, Nouvelles suites de pieces de clavecin: g-moll szvit: Menuet 1 és Megjegyzés: Ez volt az akkori Kelet-Németországból érkező csembalista első budapesti koncertje az adatbázis adatai szerint Országos Filharmónia kamaraterme Régi hangszerek - barokk és rokokó muzsika Közreműködők: Gát József (csembaló), Lukács Pál (viola da braccio), Mezey Erzsébet (viola da gamba), Török Erzsébet (ének), Kapolnyai Brigitta (csembaló), Szeszler Tibor (oboa), Hara László (fagott), Műsoron: J.-Ph. Rameau: Pièces de clavecin en concert, P.-A. Monsigny: Rose et Colas: Il était un oiseau gris, A.-E.-M. Grétry: Richard Coeur-de-lion: Je crains de lui parler la nuit, N. Roze: Voici le printemps, Fr. Couperin: A szerelem arcképe, J.-M. Leclair: Szonáta fuvolára és zongorára, G-dúr, op. 1/6, András Béla: Régi magyar dallamok MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

221 Országos Filharmónia Kamaraterme Sebestyén János csembalóestje Közreműködők: Tátrai vonósnégyes (Tátrai Vilmos hegedű, Szűcs Mihály hegedű, Konrád György brácsa, Banda Ede gordonka) Műsoron: G. Ph. Telemann J. S. Bach: Concerto csembalóra, g-moll, BWV 985, D. Buxtehude: Trioszonáta, E-dúr, J. S. Bach: Fantázia és fúga, D-dúr, J. Chr. Bach W. A. Mozart: Zongoraverseny, D-dúr, K. 107, J. Françaix: L'insectarium, A. Vivaldi J. S. Bach: Concerto csembalóra, D-dúr, BWV 972 (RV 230) Zeneakadémia Kisterem J. S. Bach triószonátái Közreműködők: Tátrai Vilmos (hegedű), Santora András (hegedű), Sebestyén János (csembaló), Jeney Zoltán (fuvola), Fasang Zoltán (fuvola) Műsoron: J. S. Bach: Triószonáta, C-dúr, BWV 1037; Triószonáta, C-dúr, BWV 1037; Triószonáta, G- dúr, BWV 1038; Musikalisches Opfer, BWV 1079: Ricercar; Musikalisches Opfer, BWV 1079: Triószonáta, c-moll MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Várnai Péter, Filharmónia műsorfüzet 5. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

222 Országos Filharmónia Kamaraterme Elzbieta Stefanska-Lukowicz (Lengyelország) csembalóestje Műsoron: J. S. Bach: Das wohltemperirte Clavier 1.: Prelúdium és fúga, cisz-moll, BWV 849, Angol szvit,[?], Kromatikus fantázia és fúga, BWV 903, J.-Ph. Rameau: Nouvelles suites de pieces de clavecin: 7. Gavotte et 6 doubles, Fr. Couperin: Pièces de clavecin 2. 11e ordre: 5. Les Fastes de la grande et ancienne Mxnxstrxndxsx (Ménestrandise), Pièces de clavecin 3., 13e ordre: 4. Les folies françoises, ou Les dominos, J. Françaix: L'insectarium Zeneakadémia Kisterem Sebestyén János csembalóestje Közreműködők: Tátrai Vilmos (hegedű), Szűcs Mihály (hegedű), Banda Ede (gordonka) Műsoron: G. Fr. Händel: Csembalószvit, G-dúr, HWV 441, M. G. Monn: Concerto csembalóra, J. Chr. Bach - Mozart, Wolfgang Amadeus: Zongoraverseny, G-dúr, K. 107/2, J. S. Bach: Kromatikus fantázia és fúga, BWV 903, Toccata, D-dúr, BWV 912, Clavier-Übung 2.: Olasz koncert, BWV Zeneakadémia Kovács Dénes hegedűestje Közreműködők köbbek között: Sebestyén János (csembaló), Frank Mária (gordonka) Műsoron többek között: A. Vivaldi: 6 hegedűszonáta, op MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 20. ( )

223 Zeneakadémia "Évszázadok muzsikája. George Malcolm csembalóestje Közreműködő: Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényelt: George Malcolm Műsoron: G. Fr. Händel: Concerto [grosso], g-moll, op. 6/6, HWV 324, J. S. Bach: Csembalóverseny, d-moll, BWV 1052, J. Haydn: Zongoraszonáta, D-dúr, Hob. XVI:37, Fr. Couperin: Pièces de clavecin 1.: Les papillons, Pièces de clavecin 2.: Le bavolet-flotant, Pièces de clavecin 2.: Les bagatelles, Pièces de clavecin 3.: Les petits moulins à vent, Pièces de clavecin 3.: Le tic-toc-choc, ou Les maillotins, D. Scarlatti: Szonáta, E-dúr, Szonáta, F-dúr, Szonáta, G-dúr, Szonáta, a-moll, Szonáta, h- moll, Szonáta, D-dúr 150 Megjegyzés: Az adatbázisban található a következő információ: a szólista regisztrálható Neupert-csembalón játszott. Kutatásaim során vált nyilvánvalóvá, (elsősorban Gerorge Malcolm Gát József emlékére írott soraiból) hogy ez a hangszer mint ahogy G. Malcolm többi budapesti hangversenyén is Gát József csembalója volt. Az esten elhangzó csembalóverseny és concerto grosso mellett a koncert másik felében szólóművek hangoztak el, ezért e hangversenyt itt és a versenyművek katóriában is szerepeltetem Zeneakadémia George Malcolm (Anglia) csembalóestje - Orgona-, cembalo-, zongoraestek I II.-sorozat 4. Műsoron: Fitzwilliam Virginal Book: 4 darab, G. Fr. Händel: Csembalószvit, G-dúr, HWV 441, J. S. Bach: Kromatikus fantázia és fúga, BWV 903, Fr. Couperin: Pièces de clavecin 1.: Les papillons, Pièces de clavecin 2.: Le bavolet-flotant, Pièces de clavecin 2.: Les bagatelles, Pièces de clavecin 3.: Les petits moulins à vent, Pièces de clavecin 3.: Le tic-toc-choc, ou Les maillotins, D. Scarlatti: Szonáta, E-dúr, Szonáta, F-dúr, Szonáta, G-dúr, Szonáta, a-moll, Szonáta, h- moll, Szonáta, D-dúr MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Bónis Ferenc, Filharmónia műsorfüzet 22. ( )

224 Országos Filharmónia Kamaraterme Kamaraest fiatal magyar szerzők műveiből Közreműködők többek között: Sziklay Erika (szoprán), Sepsey József (hegedű), Mező László (gordonka), Sebestyén János (csembaló) Műsoron többek között: Vidovszky László: Horatius dalok Zeneakadémia Sebestyén János orgona- és csembalóestje Műsoron többek közt: G. Ph. Telemann J. G. Walther: Concerto orgonára, c-moll, J. Ernst von Sachsen J. S. Bach,: Concerto orgonára, C-dúr, BWV 595: 1. tétel, J. Ernst von Sachsen J. S. Bach: Concerto csembalóra, C-dúr, BWV 984, A. Vivaldi J. S. Bach: Concerto csembalóra, G-dúr, BWV 973 (RV 299), A. Vivaldi J. S. Bach: Concerto orgonára, d-moll, BWV 596 (RV 565), W. A. Mozart: Adagio és Allegro, K. 594, Petrovics Emil: Négy önarckép álarcban, op. 8 - szvit csembalóra Zeneakadémia Kisterem Zuzana Ruzičková csembaló hangversenye Műsoron: J. S. Bach: Clavier-Übung 4.: Goldberg-variációk, BWV MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 24. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 43. ( )

225 Zeneakadémia Kisterem Sebestyén János csembalóestje Közreműködők: Kovács Lóránt (fuvola), Mező László (gordonka) Műsoron: A. Soler: Szonáta, cisz-moll, Szonáta, A-dúr, Szonáta, D-dúr, C. Fr. Hurlebusch: Csembalószonáta, E-dúr, D. Cimarosa: Szonáta, c-moll, Szonáta, a-moll, Szonáta, C-dúr, J.-Ph. Rameau: Pièces de clavecin en concert, J. S. Bach: Clavier-Übung 2.: Ouvertüre (Partita) nach französischer Art, h-moll, BWV 831, Toccata, c-moll, BWV 911, Toccata, D-dúr, BWV Országos Filharmónia Kamaraterme Liebner János vonósbaryton hangversenye Közreműködő: Sebestyén János (csembaló) Műsoron: Henry VIII of England: 4 fantázia, Bakfark Bálint Farkas Ferenc: 2 Fantázia, M. Mascitti: Hegedűszonáta, D-dúr, op. 5/12, "Psyché", C. Fr. Abel: Szólószonáta, J. Purksteiner: Divertimento, J. Haydn: Divertimento két barytonra, A-dúr; H. Tomasi: Szvit szólóbarytonra, "Troubadours", J. H. Fiocco: Pièces de clavecin op. 1/1: L'Angloise, La Française, La Villageoise 156 Megjegyzés: Különlegesség a baryton feltűnése, valószínűleg legalábbis az adatbázis szerint első alkalommal hangzott el nyilvános baryton koncert Budapesten. 155 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Juhász Előd, Filharmónia műsorfüzet 5. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

226 Zeneakadémia Sebestyén János csembaló orgonaestje Műsoron: A. Vivaldi J. S. Bach: Concerto csembalóra, D-dúr, BWV 972 (RV 230), Concerto csembalóra, G-dúr, BWV 973 (RV 299), Concerto csembalóra, g-moll, BWV 975 (RV 316), Concerto csembalóra, C-dúr, BWV 976 (RV 265), Concerto csembalóra, F-dúr, BWV 978 (RV 310), Concerto csembalóra, G-dúr, BWV 980 (RV 381), Concerto orgonára, a-moll, BWV 593 (RV 522), Concerto orgonára, C-dúr, BWV 594 (RV 208), Concerto orgonára, d- moll, BWV 596 (RV 565) Országos Filharmónia Kamaraterme Pertis Zsuzsa csembalóestje Közreműködő: Rolla János (hegedű) Műsoron: G. Fr. Händel: Csembalószvit, f-moll, HWV 433, J.- Ph. Rameau: Csembalószvit, a-moll, D. Scarlatti: Csembalószonáta, h-moll, Csembalószonáta, G-dúr, J. S. Bach: Szonáta hegedűre és csembalóra, f-moll, BWV Megjegyzés: Pertis Zsuzsa nevével ekkor találkozhatunk első ízben csembaló-szólóest előadójaként Zeneakadémia Kisterem Elzbieta Stefanska-Lukowicz csembalóestje Műsor: B. Galuppi,: Divertimento, D-dúr, J. S. Bach: Clavier-Übung 1.: Partita csembalóra, c-moll, BWV 826, Anonymus: Csembalószonáta, D-dúr, J. S. Bach: Toccata, D-dúr, BWV 912, Fr. Couperin: Pièces de clavecin 2., 11e ordre, J. S. Bach: Kromatikus fantázia és fúga, BWV MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Bónis Ferenc, Filharmónia műsorfüzet 17. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

227 Zeneakadémia Kisterem Sebestyén János csembalóestje Közreműködők: Kóté László (hegedű,) Perényi Eszter (hegedű), Mező László (gordonka) Műsoron: J. Kuhnau: 1. Biblikus szonáta, C-dúr, "Dávid és Góliát harca", B. Marcello: Csembalószonáta, B-dúr, G. B. Pergolesi: 3. Trioszonáta, c-moll, 8. Trioszonáta, Esz-dúr, J. S. Bach: Prelúdium, fúga és allegro, Esz-dúr, BWV 998, Aria variata alla maniera italiana, BWV 989, Clavier-Übung 2.: Olasz koncert, F-dúr, BWV MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Sz. Farkas Márta, Filharmónia műsorfüzet 45. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 2. ( )

228 8. 2. Historikus igényű zongorahangversenyek vagy zongorás kamarazenei hangversenyek válogatás Zeneakadémia Das Wohltemperierte Klavier, Kósa György zongoraestje Műsoron: J. S. Bach: Das Wohltemperierte Clavier 1: BWV 846 BWV Zeneakadémia Das Wohltemperierte Klavier, Kósa György zongoraestje Műsoron: J. S. Bach: Das Wohltemperierte Clavier 1: BWV 854 BWV Zeneakadémia Das Wohltemperierte Klavier, Kósa György zongoraestje Műsoron: J. S. Bach: Das Wohltemperierte Clavier 1: BWV BWV 862 BWV Zeneakadémia Das Wohltemperierte Klavier, Kósa György zongoraestje Műsoron: J. S. Bach: Das Wohltemperierte Clavier 2: BWV 870 BWV Zeneakadémia Das Wohltemperierte Klavier, Kósa György zongoraestje Műsoron: J. S. Bach: Das Wohltemperierte Clavier 2: BWV 878 BWV MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Péterfi István, Filharmónia Műsorfüzet 23. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

229 Zeneakadémia [az adatbázis szerint a 2 nappal korábbi hangverseny ismélése] Das Wohltemperierte Klavier, Kósa György zongoraestje Műsoron: J. S. Bach: Das Wohltemperierte Clavier 2: BWV 878 BWV Zeneakadémia Das Wohltemperierte Klavier, Kósa György zongoraestje Műsoron: J. S. Bach: Das Wohltemperierte Clavier 2: BWV 886 BWV Zeneakadémia Benedikt Klára zongoraestje Műsoron: J. S. Bach: Capriccio sopra la lontananza del suo fratello dilettissimo, BWV 992, Toccata, D-dúr, BWV 912, Clavier-Übung 1.: Partita csembalóra, c-moll, BWV 826, W. Fr. Bach: Preludio, c-moll, Fantázia, a-moll, C. Ph. E. Bach: Grave, d-moll, "La Stahl", Clavier-Sonaten und freye Fantasien nebst einigen Rondos: Rondó, G-dúr, Allegro, C-dúr, J. Chr. Bach: 5. zongoraszonáta, E-dúr, op. 5, J. Haydn: Zongoraszonáta, D-dúr, Hob. XVI: Megjegyzés: Benedikt Kláráról Zeneakadémia Kisterem Kósa György Bach-matinéja Műsoron: J. S. Bach: Das Wohltemperierte Clavier 1: BWV , Kósa György (zongora) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Az OMIKE.hu adatai alapján (utolsó megtekintés: ). 170 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Szenthegyi István, Filharmónia műsorfüzet 41. ( )

230 Zeneakadémia Kisterem Kósa György Bach-matinéja Műsoron: J. S. Bach: Das Wohltemperierte Clavier 1. BWV , Kósa György (zongora) Zeneakadémia Kisterem Kósa György Bach-matinéja Műsoron: J. S. Bach: Das Wohltemperierte Clavier 2. BWV , Kósa György (zongora) Zeneakadémia Kisterem Kósa György Bach-matinéja Műsoron: J. S. Bach: Das Wohltemperierte Clavier 1 BWV , Clavier-Übung 2.: Olasz koncert, BWV 971, Kósa György (zongora) 173 Megjegyzés: Kósa György ebben az időszakban is folytatta korábban, már a század elején rmegkezdett régizenei hangversenyeit. Érdekesség, hogy idősebb korában csembalistaként már nem lépett fel, viszont J. S. Bach: Das Wohltemperierte Clavier-jának zongorán történő előadására több ízben is vállalkozott. 171 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

231 8. 3. Zenekari hangverseny, amelyen csembalón előadott csembalóverseny szerepelt válogatás Operaház a Filharmónia Társaság hangversenye, vezényelt Fricsay Ferenc Közreműködők: Rákai Miklós (hárfa), Mura Péter (csembaló), Petri Endre (zongora) Műsoron többek közt: F. Martin: Petite symphonie concertante 174 Megjegyzés: A korszakban jellemzően zongoristák (bármiféle csembalista képzettség híján) igen gyakran játszottak 20. századi csembalóversenyeket csembalón. Példaképp: a szintén század eleji Manuel de Falla Csembalóversenyének hangfelvétele 1930-ból saját csembalójátékával ma is hallható Bartók-terem Magyar Kamarazene-Együttes hangversenye Közreműködők: Benedikt Klára (csembaló) Kovács Imre (fuvola), Kostyál János (oboa), Kovács Béla (klarinét), Liebner János (gordonka), Dőry Zoltán (hegedű) Műsoron többek közt: M. de Falla: Concerto per clavicembalo, flauto, oboe, clarinetto, violino e violoncello MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ (utolsó megtekintés: ). 176 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

232 Zeneakadémia a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertje, vezényelt: Sulyok Tamás Közreműködött: Sebestyén János (csembaló) Műsoron többek között: Decsényi János: Divertimento csembalóra és kamarazenekarra bemutató Egyetemi Színpad ''Bach, Beethoven és a XX. század kamarazenéje'' Közreműködők többek közt: Szeszler Tibor (oboa), Meizl Ferenc (klarinét), Jeney Zoltán (fuvola), Szász József (hegedű), Szász Árpád (gordonka,) Katona Ágnes (csembaló) Műsoron többek közt: J. S. Bach: Kantáta (Weichet nur, betrübte Schatten), BWV 202: ária, Kávé-kantáta (Schweigt stille, plaudert nicht), BWV 211, M. de Falla: Csembalóverseny Országos Filharmónia Kamaraterme ''Korunk Kamarazenéje'' Közreműködők: Sebestyén János (csembaló), Szebenyi János (fuvola), Eisenbacher Mihály (oboa), 177 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Jemnitz Sándor, Filharmónia műsorfüzet 43. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

233 Meizl Ferenc (klarinét), Hidi Péter (hegedű), Liebner János (gordonka) Műsoron többek között: M. de Falla: Csembalóverseny Zeneakadémia Magyar Kamarazenekar, hangversenymester: Tátrai Vilmos Közreműködők: Zuzana Ruzičková (csembaló), Sebestyén János (csembaló) Műsoron többek között: J. S. Bach: Concerto két csembalóra, c-moll, BWV Egyetemi Színpad a Zeneművészeti Főiskola Kamarazenekara, Versenyművek 3. Közreműködők: Gát József (csembaló), Zeneművészeti Főiskola kamarazenekara (vez. Sándor Frigyes), Jeney Zoltán (fuvola), Kostyál Kálmán (hegedű), Rolla János (hegedű) Műsoron: C. Ph. E. Bach: Csembalóverseny, F-dúr [a kritika szerint g-moll], L.Boccherini: Fuvolaverseny, D-dúr, op. 27, A. Vivaldi: Hegedűverseny, F-dúr, op. 8/3, RV 293, "Ősz, A. Vivaldi: Hegedűverseny, g-moll, op. 8/2, RV 315, "Nyár MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 14. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_15102, Visszhang: Breuer János, Filharmónia műsorfüzet 9. ( ) p

234 Zeneakadémia Magyar Kamarazenekar, hangversenymester: Tátrai Vilmos Közreműködött többek között: Sebestyén János (csembaló) Műsoron többek között: W. Fr. Bach: Csembalóverseny, c-moll Zeneakadémia Hans Pischner és a MÁV Szimfonikusok koncertje, vezényelt Erdélyi Miklós Műsoron többek közt: B. Martinu: Versenymű csembalóra és kis zenekarra, H Zeneakadémia Budapesti Kamarazenekar Közreműködők többek között: Lubik Hédi (hárfa), Sebestyén János (csembaló), Solymos Péter (zongora) Műsoron többek között: F. Martin: Petite symphonie concertante Zeneakadémia ''Évszázadok muzsikája'' Johann Sebastian Bach és fiai Közreműködők: Zeneművészeti Főiskola kamarazenekara, vezényelt: Sándor Frigyes, Barlay Zsuzsa (alt), Kovács Lóránt (fuvola), Rolla János (hegedű), Pongrácz Péter (oboa), 182 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Szekeres Kálmán, Filharmónia műsorfüzet 22. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 7. ( )

235 Kovács Kálmán (trombita), Pertis Zsuzsa (csembaló), Kiss Gyula (zongora) Műsoron: J. S. Bach: Die Kunst der Fuge, BWV 1080: 1., 6., 11. tétel; Kantáta (Widerstehe doch der Sünde), BWV 54, 2.; Brandenburgi verseny, F-dúr, BWV 1047; W. Fr. Bach: Zongoraverseny, c-moll; C. Ph. E. Bach: 5. szimfónia, B-dúr, H / W. 182; J. Chr. Bach: Szimfónia, B-dúr 185 Megjegyzés: Bár a hangversenyen felcsendülő versenymű nem csembalón, hanem zongorán hangzott el, a koncert mégis említésre méltó példája a már korábbiakban is szóvá tett eklektikus szerkesztésű műsoroknak Ismeretlen helyszín Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényelt: Lukács Ervin Bachtól Bartókig sorozat 5. Közreműködők többek között: Kovács Lóránt (fuvola), Dőry Zoltán (hegedű), Sebestyén János (csembaló) Műsoron többek között: J. S. Bach: 5. Brandenburgi verseny, D-dúr, BWV Zeneakadémia "I Musici di Roma hangversenye Közreműködő: Maria Teresa Garatti (csembaló) Műsoron: A. Corelli: Concerto grosso, c-moll, op. 6/3, G. Paisiello: Csembalóverseny, C-dúr, G. Fr. Händel: Concerto, G-dúr, op. 6/1, HWV 319, J. S. Bach: Hegedűverseny, E-dúr, BWV 1042, 185 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Barna István, Filharmónia műsorfüzet 27. ( )

236 W. A. Mozart: Adagio és fúga, c-moll, K Megjegyzés: Az ötvenes években alakult együttes a mai napig is működő kamarazenekar, amelyre hosszú időn át egyáltalán nem hatottak a historikus előadói irányzatok. A szólista, Maria Teresa Garatti az együttes alapító tagja volt, és mindvégig modern csembalón játszott Zeneakadémia "Évszázadok muzsikája. George Malcolm csembalóestje Közreműködő: Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényelt: George Malcolm Műsoron: G. Fr. Händel: Concerto [grosso], g-moll, op. 6/6, HWV 324, J. S. Bach: Csembalóverseny, d-moll, BWV 1052, J. Haydn: Zongoraszonáta, D-dúr, Hob. XVI:37, Fr. Couperin: Pièces de clavecin 1.: Les papillons, Pièces de clavecin 2.: Le bavolet-flotant, Pièces de clavecin 2.: Les bagatelles, Pièces de clavecin 3.: Les petits moulins à vent, Pièces de clavecin 3.: Le tic-toc-choc, ou Les maillotins, D. Scarlatti: Szonáta, E-dúr, Szonáta, F-dúr, Szonáta, G-dúr, Szonáta, a-moll, Szonáta, h- moll, Szonáta, D-dúr 188 Megjegyzés: Az esten elhangzó csembalóverseny, valamint concerto grosso mellett a koncert másik felében szóló művek hangoztak el, ezért e hangversenyt itt és a csembaló szólóestek katóriában is szerepeltetem Zeneakadémia Liszt Ferenc Kamarazenekar, vezényelt: Sándor Frigyes Közreműködők: Pertis Zsuzsa (csembaló), Sebestyén János (csembaló, orgona) Műsoron: J. S. Bach: Die Kunst der Fuge, BWV 1080: Canon alla ottava (Pertis Zsuzsa csembaló), Canon per augmentationem in contariu motu, Canon alla duodecima, in contrapuncto alla quint (Sebestyén János orgona), 187 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Bónis Ferenc, Filharmónia műsorfüzet 22. ( )

237 Fuga a 2 clav., Alio modo Fuga a 2 clav.,(pertis, Sebestyén csembaló), Contrapunctus Zeneakadémia Liszt Ferenc Kamarazenekar, vezényelt: Sándor Frigyes Közreműködők: Pertis Zsuzsa (csembaló), Sebestyén János (csembaló, orgona) Műsoron: J. S. Bach: Die Kunst der Fuge, BWV 1080: Contrapunctus 1. 2,3,4,5,6,7,8,9,11,12,14, Canon per augmentationem in contariu motu, Fuga a 2 clav., Alio modo Fuga a 2 clav. 190 Megjegyzés: Az egymást félévnyi különbséggel követő fenti két hangverseny hasonló, illetve másodjára kibővített műsorral hangzott el. Bár a két szólista nem versenyművet játszott, a koncert a műsor érdekessége folytán helyt érdemel itt Zeneakadémia Rheinisches Kammerorchester, vezényelt: Thomas Baldner Közreműködők: Hans Jürgen Möhring (fuvola), Kocsis Albert (hegedű), Wolfram Gehring (csembaló) Műsoron: J. S. Bach: 3. Brandenburgi verseny, G-dúr, BWV 1048; 2. zenekari szvit, h-moll, BWV 1067; 2. zenekari szvit, h-moll, BWV 1067: Badinerie; 5. Brandenburgi verseny, D-dúr, BWV 1050; Hegedűverseny, E-dúr, BWV 1042; 3. zenekari szvit, D-dúr, BWV 1068: Air 191 Megjegyzés: Az 1957-ben alakult Rheinisches Kammerorchester a többi meghívott külföldi együtteshez hasonlóan a hagyományos előadói stílust képviselte, szólistájukkal, az elsősorban orgonistaként ismert Wolfram Gehring-gel együtt. A kamarazenekar napjainban Neues Rheinisches Kammerorchester néven modern hangszereken, de historikus módon játszik. 189 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Homolya István, Filharmónia műsorfüzet 10. ( )

238 Kiscelli Múzeum Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényelt: Fejér György Közreműködött többek között: Pertis Zsuzsa (csembaló) Műsoron többek között: J. S. Bach: 2. Csembalóverseny, E-dúr, BWV Nagy apparátust igénylő oratórium-, illetve egyéb vokális és zenekari estek válogatás Zeneakadémia A Budapesti Ének- és Zenekar Egyesület hangversenye, vezényelt: Fischer Péter Közreműködtek: Gyurkovics Mária, Németh Anna, Rösler Endre, Kálmán Oszkár, Kazatsai Irén (ének), Zalánfy Aladár (orgona), Reiner Károly (csembaló) Műsoron: G. Fr. Händel: Sámson 193 Megjegyzés: A Lichtenberg Emil által alapított és vezetett Budapesti Ének- és Zenekar Egyesület hangversenyei, e komoly apparátust megmozgató és hiánypótló oratóriumelőadások Lichtenberg 1944-ben bekövetkezett halála után ritkultak, majd jó időre szüneteltek, minthogy maga az együttes is befejezte működését ezen a néven 1951-ben, illetve. beolvadt a Budapesti Kórusba. E hangverseny még az utolsó események egyikeként próbálta folytatni a Lichtenberg által létrehozott hagyományt. 192 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ Visszhang: Molnár Jenő Antal, Filharmónia műsorfüzet 29. ( ) MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

239 Zeneakadémia a Székesfővárosi Zenekar hangversenye, vezényelt Ádám Jenő Közreműködők: Báthy Anna, Németh Anna, Rösler Endre, Jámbor László, Littasy György (ének), Banda Ede (gordonka), Jeney Zoltán (fuvola), Szeszler Tibor, Varga Elemér (oboa), Gergely Ferenc (orgona), Rózsa György (csembaló), Székesfővárosi Énekkar Műsoron: J. S. Bach: János-passió, BWV Megjegyzés: A korábban megszokott évi, rendszeres (gyakran több alkalommal is felcsendülő) passió előadások hagyományát is Lichtenberg Emil fektette le. Ezen az estén a koncertadatbázis adatai szerint hosszú időre utoljára hangzhatott fel teljes Bach- passió a fővárosban Ismeretlen helyszín Közreműködők: Nemzeti Zenede Vegyeskara, vezényelt Hammerschlag János, Székesfővárosi Zenekar, vezényelt Koródy András, Váczi Gyula, Vajda Ilona, Szabados Ilona (zongora), Ács László (fuvola), Szántó Piroska (ének), Deák Ágnes (hegedű) Műsoron: Perotinus: Sederunt principes MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis D_

240 KPDSZ Központi Kultúrotthona "Élő zenetörténet", Bach-est Közreműködők: K. P. D.Sz. Központi Hangversenyzenekara, Vadas Ágnes (hegedű) Műsoron: J. S. Bach: 3. Brandenburgi verseny, G-dúr, BWV 1048, Hegedűverseny, a-moll BWV 1041, Parasztkantáta, BWV Megjegyzés: Az est további közreműködőiről nem áll rendelkezésünkre adat KDSZP Központi Kultúrotthon ''Élő zenetörténet'', A kantáta és oratórium Közreműködők: Birkás Lilian, Faragó András, Rösler Endre, Szecsődi Irén (ének), a K. D. SZ. P. Központi Énekkara és Hangversenyzenekara, vezényelt Nagy Olivér Műsoron: D.Buxtehude: Szólókantáta, G. Ph. Telemann: Egy kanári halálára, G. B. Pergolesi: Stabat Mater, f-moll, G. Fr. Händel: Sámson oratórium, I. rész HWV Megjegyzés: Az 1954-ben elhunyt Hammerschlag János (de említhetjük még Kovács Sándort és Lichtenberg Emilt) nyomán indult el újból a zenetörténetileg is megalapozott, tudományos hitelességgel összállított, nevelő-oktató célzatú hangversenyszerkesztés felélesztése az ötvenes évek derekán. Az Élő zenetörténet, valamint a későbbi J S. Bach összes orgonaművei és az Az orgonamuzsika története című sorozatok is ezt bizonyítják. 196 MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

241 Károlyi-kert a Budapesti Kórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye, vezényelt Forrai Miklós Közremőködők: Farkas Ilona (szoprán), Tiszay Magda (alt), Rösler Endre (tenor), Littasy György (basszus), Margittay Sándor (csembaló) Műsoron: G. Fr. Händel: Messiás, HWV Megjegyzés: márciusi János-passió előadása óta nem szerepelt egyházi, oratorikus mű a budapesti koncertműsorokban (kivéve Händel Sámson oratóriumát 1955-ben). A műsorlapon szereplő jegyzet szerint: A szöveget fordította: Szabó Miklós, vagyis az oratórium magyar nyelven hangzott el. Ez a század első felében már itthon is több ízben alkalmazott gyakorlathoz képest amikor is eredeti nyelven énekelték az előadásokat visszalépést jelentett Zeneakadémia a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus hangversenye Magyar Állami Hangversenyzenekar (vez. Forrai Miklós), Budapesti Kórus (karig. Forrai Miklós), Gyurkovics Mária (szoprán), Sándor Judit (mezzoszoprán), Tiszay Magda (alt), Ilosfalvy Róbert (tenor), Antalffy Albert (basszus), Várhelyi Endre (basszus), Kerecsényi László (csembaló), Margittay Sándor (orgona) Műsoron: G. Fr. Händel: Izrael Egyiptomban MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

242 Zeneakadémia az i előadás megismétlése azonos műsorral és szereplőkkel 200 Megjegyzés: Az 1956-ban elhangzott Messiás-előadás óta újfent nem lehetett egyházi oratorikus művet hallani Budapesten. Talán ezt a hiányt akarták pótolni 1962-ben, majd egy évvel később ezzel a bár nem egyházi, de oratorikus előadással Zeneakadémia ''Évszázadok muzsikája.'' A bécsi Musica Antiqua együttes koncertje, művészeti vezető: René Clemencic Műsoron többek közt: H. Isaac: Missa Carminum: Kyrie, Sanctus; J. Obrecht: O vos omnes; T. Stoltzer: A solis ortus; H. Finck: In gottes namen cardine 201 Megjegyzés: Különleges esemény lehetett a historikus szemlélettől elzárt Magyarországon az első külföldi valódi régihangszeres együttes fellépése. A folytatásra aztán több évet kellett várnia a hazai publikumnak ,03.,27. Zeneakadémia "Évszázadok muzsikája" Közreműködők: Zeneművészeti Főiskola kamarazenekara, vezényelt Sándor Frigyes, Pertis Zsuzsa (csembaló), Tóth Lajos (oboa), Eisenbacher Mihály (oboa), Rolla János (hegedű), Kovács Lóránt (fuvola) Műsoron: A. Vivaldi: Sinfonia, G-dúr, RV 146, Concerto két oboára, d-moll, RV 535, Fagottverseny, a- moll, RV 497, Concerto, g-moll, RV 577, "Drezdai, Concerto, B-dúr, RV 579 "Funebre", Fuvolaverseny, D-dúr, Op. 10/3, RV 428,"Il gardellino Concerto két hegedűre, a-moll, op. 3/8, RV MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

243 Megjegyzés:A két hónap múlva már Liszt Ferenc Kamarazenekar néven fellépő, és azóta is töretlen népszerűségű, kiváló együttes egyik bemutatkozó koncertje lehetett ez az est, amelyen a később is állandó continuo-játékos és gyakran szólistaként is szereplő Pertis Zsuzsa csembalózott Zeneakadémia Liszt Ferenc Kamarazenekar Közreműködők: Lehotka Gábor (orgona), Pertis Zsuzsa (continuo) Műsoron: A. Corelli: Concerto grosso, D-dúr, op. 6/4, Concerto grosso, C-dúr, op. 6/10, Concerto grosso, g-moll, op. 6/8, "Karácsonyi, G. Fr. Händel: Concerto, c-moll, op. 6/8, HWV 326, Orgonaverseny, g-moll, op. 4/1, HWV 289, Concerto, D-dúr, op. 6/5, HWV Zeneakadémia Liszt Ferenc Kamarazenekar, vezényelt: Lehel György, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa (karig. Párkai István), László Margit (szoprán), Szirmay Márta (alt), Réti József (tenor), Melis György (bariton), Dene József (bariton), Pertis Zsuzsa (csembaló), Lehotka Gábor (orgona) Műsoron: J. S. Bach: János-passió, BWV MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_ MTA Zenetudományi Intézet Koncertadatbázis ID_

244 Zeneakadémia Az i koncert megismétése azonos műsorral és a szereplőkkel 205 Megjegyzés: A fiatalokból álló Liszt Ferenc Kamarazenekar lett a Lichtenberg Emil által megkezdett misszió: az oratorikus művek előadásainak folytatója. Az együttes hosszú időn keresztül járt élen a passió- és egyéb oratorikus előadások létrejöttében. 205 MTA Zenetudomány Intézet Koncertadatbázis ID_

245 9. Beszélgetések csembalóműveket komponáló zeneszerzőkkel Interjú Hollós Máté Erkel Ferenc- és Bartók Pásztory-díjas zeneszerzővel Mi ösztönzött arra, hogy csembalódarabot komponáljál? Volt-e személyes indíttatásod erre? Annak idején Spányi Miklós bíztatott arra, hogy írjak neki egy csembalódarabot. Tehát valóban személyes indíttatásra fogtam a komponáláshoz. A zeneszerzőkben általában él a vágy, hogy sokféle hangszeren megnyilvánuljanak. Így én is gondoltam már korábban arra, hogy az életem során valamikor írok csembalóra. A csembalóra való komponálás viszont számos kérdést vet fel egy mai zeneszerzőben. Először is azt, hogy a csembaló eredeti repertoárja egy másik korszakhoz kötődik. Tehát könnyen bekövetkezhetne olyasmi, hogy a szerző, aki elkezd e hangszerre írni, beletéved a barokk, kora klasszikus stb. stílusba, vagyis a csembaló igazi régi repertoárjának hangjába. Ez a veszély annak ellenére, hogy én stiláris szempontból tradicionális zenét írok nem fenyegetett, vagyis, nem féltem attól, hogy ha leülök csembalózenét írni, akkor például C. Ph. E. Bach stílusában fogok írni. Ugyanakkor ismerjük a csembalónak azt, a 20. század második feléből származó reneszánszát, amely olyan darabokat eredményezett, amelyek engem kevésbé izgattak. Ezek a művek főleg a hangszínről, vagy más effélével való kísérletezésről szólnak, soha nem foglalkoztattak igazán, vagyis nem volt kérdéses számomra, hogy olyan zenét írok majd csembalóra, amilyet egyéb hangszerekre szoktam. Ha valaki zongorára komponál, az általánosnak mondható. Zongorázni minden zeneszerző tud, és mindegyik rendelkezik zongorával. Csembalója nem minden zeneszerzőnek van. Amikor elhatároztad, hogy csembalódarabot írsz, mit kellett tenned? Tanulmányoztad a hangszer irodalmát, mechanikáját, vagy ez már annyira a fejedben volt, hogy erre nem volt szükséged? Próbáltál valaha csembalón játszani? Amire emlékszem, az az, hogy még főiskolás koromban beszabadultam egyszer-kétszer a Zeneakadémia 23-as termébe ahol a csembaló volt, hogy kipróbáljam e hangszert. Amikor először érintettem meg, megdöbbentett, hogy mennyire más, mint a zongora. Persze, hallottam, tanultam, tudtam, hogy itt a megszólaltatás mechanizmusa egészen eltérő a zongoráétól, de hogy ez manuálisan miképp jelentkezik, azzal ott szembesültem. S megállapítottam, hogy a csembaló nagyon nehéz hangszer. Sokkal nehezebb, mint a zongora. 238

246 Ez már akkor tudatosult bennem. S hogy miért is? Egyrészt abból a szempontból, hogy a hangszer mechanikája más. Másrészt azért, mert a billentésnek kisebb szerepe van a hang előidézésében, mint a zongoránál. Na, de arra valók vagytok ti csembalisták, hogy tudjátok, hogyan is kell ezen a hangszeren játszani Amikor ezt a darabot írtam, volt már nekem egy Clavinova hangszerem amely akkoriban csúcsmodellnek számított, s amelyen többféle csembalóregisztert is be lehet állítani. Illúziót keltő hangja van, amikor megszólal, majdnem olyan, mintha csembaló lenne, viszont a billentése inkább zongoraszerű. Mivel nem zongora nélkül komponálok, ezt használtam a komponálás során, viszont óvakodtam attól, hogy ettől az elektromos hangszertől mélyebb impressziókat szerezzek. Nagyon sokat tanultam még a Hungaroton stúdiójában abból, amit a csembalistáktól hallhattam a felvételek alkalmával; például játéktechnikai problémákról, a hangterjedelmekről, a különféle olasz, francia, flamand stb. csembalótípusokról és ezek csereszabatosságairól. Korábban én minderről mit sem tudtam. Amikor tanultam a darabodat, az az érzésem volt, mintha olyan szerző darabját játszanám, aki csembaló mellett komponált. Annyira hangszerszerű a mű, és olyannyira természetes benne minden. Ezt jó hallani. De visszatérve a hangszerrel történt találkozásaimhoz, nem szabad elfelejtenem, hogy gyerekkoromtól kezdve én a gyári csembaló hangjához voltam hozzászokva. Egészen a 80-as, 90-es évekig, amelyek meghozták a kópiák hangját. Nem riasztott el a gyáriak hangzása? Nem. Ez olyasmi, mintha valaki a Szaharában nő fel, és onnan soha nem megy el; annak nem olyan borzasztó, hogy sok a homok, folyton süt a nap és alig van víz. Annak ez a természetes, annak ez a közege. Ha én azt szoktam meg, hogy ez a csembaló, és ezen a hangszeren hallottam Bachot játszani, akkor ez számomra nem volt csúnya. Ezt jó, is hogy említed. Gyakran gondolkoztam ezen, és időnként arra jutottam, hogy talán sokan épp azért nem írtak csembalóra, mert ezt a hangszert ismerték, és lehet, hogy a gyári, modern csembalók hangját csúnyának találták. De akkor ezek szerint ez a feltételezésem nem biztos, hogy helytálló. Nem. Persze, tudjuk szerencsére a kivételeket, vagyis akik írtak, azokról most nem is beszélünk. De hogy akik nem, azok miért nem? Mert abszolúte nem ismerték a csembalót. 239

247 Teoretikusan, persze, igen. De a gyári csembalót sem ismerte elég jól az átlagos zeneszerző (ez alatt azt értem, aki maga nem folytatott csembalista praxist, és általában nem folytattak, méghozzá azért, mert a zongora volt a billentyűs hangszer, s azon tanultak a képzett zenészek vagy komponisták). Aztán biztos, hogy a varrógépség is taszított sok mindenkit, meg főleg az, hogy nem nagyon sokat lehetett ebből gyári instrumentumból kihozni. Nem is csak az számított, hogy csúnya vagy szép volt-e a hangja. Ez relatív. De az, hogy még dinamika sincs, az nagyon sok zeneszerzőt visszatartott a komponálástól. Nekem is sok gondot okozott ez. De bíztam benned, úgy gondoltam, az előadónak meg ezt kell oldania. Amikor írtam a darabot, tudtam, hogy kópiacsembalón fog megszólalni. Ami persze csak további kérdéseket vetett fel, hiszen arról mégannyi fogalmam sem volt, jóval kevesebbet tudtam róla, mint a gyári hangszerről. Kópia hangszert addig csak barokk zenében hallottam. Hogy most ezzel mit lehet kezdeni, ha nem barokk, hanem mai zenét szánok rá? Mert, hogy mit lehet kezdeni a gyári csembalóval ismervén Ligeti és mások műveit, arról voltak élményeim. A kópiahangszerről csak egy olyan világból voltak tapasztalataim, amelyek hogy az előbbi hasonlatra utaljak vissza olyanok voltak, mint amikor elkezdenének mesélni nekem, a Szahara-lakónak a svájci havasokról A kópiacsembalók egyik problematikájáról, vagyis arról, hogy kópia és kópia sem egyforma, akkor már tudtam. De arra is tekintettel kellett lennem, hogy a darabot el lehessen játszani egy olasz, vagy francia, vagy akármilyen hangszeren is. Akár egy modern hangszeren is, nem? Pontosan. Amikor elkezdtél komponálni, mennyire határoztad el előre, hogy milyen korszakhoz kötődik majd a stílusod? A darab címe ugyanis eléggé meghatározó A toccata cím nem barokk kötődés nyomán állt elő, hanem írtam három tételt amelyek valóban különböző csembalófaktúrákat vettek igénybe, és a műnek nem volt címe. Ha már a csembaló háromféle faktúráját használtam ugye ez a cím nemcsak műfajt jelölhet, hanem a szónak eredeti értelmezése szerint az érinteni szót is ezért gondoltam azt, hogy miért ne legyen ez toccata? Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy például a Cemballata című csembalóművemnek előbb volt meg a címe, mint maga a darab. 240

248 Ami pedig magát a kompozíciót illeti, igazából engem egész zeneszerzői pályámon az érdekelt, hogy én milyen vagyok, vagyis Hollós Mátéból mi kerül ki a kottapapírra. Soha nem szerettem valamilyen más dologhoz alkalmazkodni (persze, filmzenét is írtam, de az egészen más). Darabjaimban igazából az érdekel, hogy ebben a fejben és lélekben mi van. Hogy mire vagyok képes, és mire nem. Ha már az alkalmazkodásról beszélünk, épp mostanában kerültem egy érdekes helyzetbe, ugyanis egy régi hangszeres társaság felkért, hogy írjak darabot számukra. Ebben a műben régi hangszerekre komponálok, de mai zenét. Az érdekel különösen, hogy miként tudom megszólaltatni ezeket a régi hangszereket azon a hangon, amelyet a darabjaimat ismerő emberek megszokhattak már tőlem. Körülbelül ugyanezt mondhatom el a csembalódarabjaimmal kapcsolatosan is. Végül is, ha jól értem, a hangszer egy eszköz, ami közvetít Téged. Ilyen értelemben az sem befolyásol, amit a régiek leírtak. De nyilván tudat alatt benned van Általánosságban nagyon is befolyásol, hogy mit írtak le mások, különböző korokban, de nem úgy, hogy most szeretnék Mozart árnyékában valami klasszikust csinálni. Inkább azt mondanám, hogy a zenetörténet bennem él. Nyilvánvalóan annak, amit létrehozok, van köze ahhoz, amit a korábbi évszázadokban írtak. Fontos inspirációs forrás számomra a múlt zenéje, miként a népzene is. De nem olyan módon, hogy ezeket konkrétan átvegyem, másoljam, hanem az, ami belőlük átszűrődött, leülepedett. A népzenét említed. A Tre toccate harmadik tételében megjelenik egy népzenei idézet, amely nagyon meglepő és váratlan ebben a közegben. A csembalózenétől a népdal eléggé távol áll, de épp ettől ennyire rendkívüli a hatása. Ilyen eset mármint hogy valamilyen idézet előtolakodik többször is előfordul darabjaimban. Nem is olyanokra gondolok, amikor ez előre elhatározott, illetve ahol története, vagy az idézetnek dramaturgiai szerepe van. Itt valószínűleg ez a népdal a zenei anyag bennem való forgása során jött elő. Nem úgy persze, hogy amikor elkezdtem írni, akkor tudtam, hogy adott ütemben ez meg fog jelenni. Ugye jól gondolom, hogy hagyománytisztelő ember vagy? Igen. Visszatérve a Tre toccate-ra, a darab előadása során mennyire szólalt meg, amit elképzeltél? 241

249 Abszolúte minden. Véleményed szerint milyen a jó, az ideális kortárs csembalódarab? Nincs kortárs csembalódarab, hanem csembalódarab van. Továbbmegyek. Mi a kortárs darab fogalma? Nem gondolom, hogy a kortárs és nem kortárs darab között különbség van. Vagy jó valami, vagy nem. Egyébként furcsa észrevételem, hogy manapság kevés olyan művet hallok, amit még egyszer szeretnék meghallgatni. Ugyanis azt gondolom, hogy a jó darab az, amit legalább még egyszer szeretnék hallani. Akkor ez tulajdonképpen a kortárs zenével kapcsolatos kritikád? Igen. Ámbár azt hiszem, hogy nem az én dolgom erről véleményt mondani. De emlékszem olyan kortárs zenei élményeimre is, amikor valamit úgy hallgattam, hogy az volt az érzésem: hogy is van ez? Szeretném újrahallgatni. Szóval az a mű valami olyasmit kínált, hogy ötszörhatszor meghallgattam egymás után. Olyan zenékről is van ilyen emlékem, amelyek stílusát egyébként nem szeretem. Tehát az ideális kortárs csembalódarab olyasmi legyen, ami engem eltalál. Olyannak képzelem, hogy akarjam újrahallgatni. Jól megírt mű legyen, vagy olyan közlést érezzek benne, ami most, de holnap is érdekes. Mert lehet, hogy egy hangszínkísérlet, ami ma érdekes, az holnap nem az. Ez olyan, mint a mai újság Ma érdekes, holnap avítt január 242

250 9. 2. Interjú Györe Zoltán zeneszerzővel Igen sok darabjában van csembalószólam, s ezek között kettőben kiemelt szerepben, hiszen két csembalóversenyt is komponált már. Honnan ered ez a csembaló iránti különös vonzalom? Miért éppen csembalóversenyeket írt? Nem a csembalóval, hanem a virginállal kezdődött. Még a 80-as években a Kultúra nevű cégen keresztül megrendeltem Angliából a The Fitzwilliam Virginal Book két kötetét. Eleinte a hangszerrel keveset foglalkoztam, lenyűgözött ez a hatalmas mennyiségű zenei szövedék, ami egy egészen más világról tudósított. Zongorán játszottam a darabokat, de éreztem, hogy ez így nem az igazi. Egyszer aztán valahol egy csembaló előtt találtam magam, és rögtön néhány darabot eljátszottam rajta. Itt kezdődött. Hiába a Bach-művek sokasága, amit zongorán és orgonán már játszottam, ez a régi angol zene akkor a csembalón többet jelentett. Azt már nem tudom megmagyarázni, hogy miért hagyott ez olyan mély nyomot bennem, de úgy érzem, hogy ha hangszer lennék, nem trombita, hegedű vagy oboa, hanem csembaló lennék. Csembalódarabjai megírása előtt megismerkedett-e közelről e hangszer mechanikájával? Játszott-e csembalón? A 2. csembalóversenye ugyanis, amelyet nemrég eljátszhattam, rendkívül hangszerszerű, s minden nagyon jól szól, amit leírt a kottába. A többi csembalós darabjáról is hasonló a meglátásom. Olyan komponistát sejtetnek, aki nem a zongora irányából, nem a zongora megszokott hangzásmódja és játéktechnikája felől közelít a csembalóhoz. A csembalóval való közelebbi megismerkedés nem volt előzménye a darabok írásának. Ismertem, játszottam is rajta, és az igazsághoz tartozik az is, hogy nem voltam (vagyok) jó zongorista. Igazán nem is írtam zongoradarabot, mert nem éreztem soha magaménak a hangszert. A csembalót azonban igen. Ezzel nem azt mondom, hogy technikailag könnyebb hangszer a csembaló, hanem azt, hogy egészen más az egyikben és a másikban gondolkodni. A csembaló egy érzékeny szólóhangszer, a zongora ma már zenekar. Érdemes kiemelnem a csembalóversenyek virtuozitását. Voltak olyan hangszeres mintái (akár csembalóversenyek, vagy kamaraművek) amelyekből merített? (Elsősorban a 20. század eleji francia szerzők, mint pl. Poulenc, F. Martin, stb. csembalóstílusára, ill. hangszerelési gyakorlatára gondolok...) Segítették ezek (vagy esetleg más szerzők) saját, egyéni csembalós hang -jának kialakításában? 243

251 Csak egy mintám volt, Bach. Azt sem mondhatom, hogy szándékosan nem hallgattam más szerzőket, de valahogy úgy alakult, hogy amikor engem kezdett érdekelni egy ötlet, akkor már más nem érdekelt. (Mert azt az ember előre nem tudta, hogy most valami concerto-félébe kezdett bele!) Igyekeztem a magam hangját kialakítani. Hogyan vélekedik a csembaló szerepéről a mai, kortárs zenében? Mindenképpen szükséges-e a hagyományokhoz való visszanyúlás, ha erre a hangszerre komponál egy szerző? A csembaló egy olyan jellegzetes hangú hangszer, amelynek megszólalása a barokkra asszociál. Aztán annyira beleszerettek a zongorába, hogy el is felejtették. Amikor újra felfedezésre került, akkor sem vetkőzhette le a régi beidegződéseket. Szerintem minden új csembalómű mögött a barokk kor lelke hallatszik. Amikor csembalóra komponált, elképzelt egy konkrét hangzást, illetve egy bizonyos típusú csembalót darabjainak előadásához? A kópia-, vagy inkább a pedálos, gyári hangszereket tartja ideálisnak művei előadásához? Egy ideális hangzást képzelek el, ami nem igazán a csembaló hangzását, hanem a csembaló és a zenekar együtthangzását jelenti. Inkább az okoz nehézséget, hogy a halk csembalót hogyan szőheti körbe a zenekar. Nem lehet mindig a vonósokban gondolkodni, és az sem jó, ha a csembalót erősíteni kell. Lehet, de ennek sok a technikai feltétele. A legideálisabb a stúdiómunka, ott végül is az optimális elhangzás érdekében minden kivitelezhető, ami a valóságban nem. Szereti a régi csembalómuzsikát is? Vannak kedvenc szerzői, korszakai? Végezetül pedig: számíthatunk-e egy 3. csembalóversenyre is a közeljövőben? Vagy akár más műfajú csembalódarabra? Bachot és a fent említett Erzsébet-kori zenét szeretem. Azt hiszem a jelenlegi szerzői korszakomat szeretem, már csak a koromnál fogva is. Most úgy érzem, hogy a versenyműveket kiírtam magamból, de más darabokban biztosan lesz csembaló február 244

252 9. 3. Interjú Maros Miklós zeneszerzővel Maros Miklóst méltán tarthatjuk a legtöbb csembalóművet komponáló mai magyar zeneszerzőnek. Nem végeztem világviszonylatban összehasonlító elemzést, de lehet, hogy nemzetközi szinten is csúcstartó az általa megírt csembalóművek számát tekintve. (Hozzá hasonlatosan még sok csembalódarabot köszönhetünk Arányi-Aschner Györgynek is, de sajnos, ő már eltávozott közülünk.) Honnan származik a csembalóhoz kötődő különös kapcsolata? Mi inspirálta újabb és újabb csembaló-, vagy csembalós művek írására? Mindig minden újdonság érdekelt, kíváncsi zeneszerző vagyok, legyen az új hangzás, nem szokványos hangszerek, vagy hangszerek kombinációja. Fiatal zeneszerzők számára az is fontos, hogy az ilyen hangszerek hozzáférhetők legyenek ben jöttem el Magyarországról, akkor Magyarországon egyetlen csembaló volt, amit a Rádió vásárolt. (A könnyűzenei osztály, ha jól emlékszem! Talán ismeri még valaki a Csembaló boogie-t?) ban Stockholmban, főiskolai tanulmányaim kezdetén, fiatal zeneszerzők számára hirdettek pályázatot kamaramű írására. A választható hangszerek között a csembaló is szerepelt. Ez volt az első alkalom, hogy a hangszer közelébe kerültem. A darab, a Coalottino baritonszaxofonra és együttesre készült, az együttes egy vonósötösből és három zongoristából állt, akik a zongorán kívül csembalón és Hammond orgonán is játszhattak. Minden hangszer a szaxofonon kívül kontaktmikrofonokkal is fel volt szerelve, amivel elég egyszerűen (primitíven), de meg lehetett változtatni a hangszerek karakterét. Például a csembaló is tudott komoly crescendót produkálni, még egy álló akkordon is. Ez még Ligeti Continuum-ja előtt készült, de nem is számít csembalóműnek ben alapítottunk meg a Marosensemble néven működő kamaraegyüttest, ami első felállásban nem a hangszerek valamilyen kombinációjából, hanem érdeklődő muzsikusokból alakult. Az egyik ezek közül csembalista volt, Eva Nordwall, aki sokat tett azért, hogy felkeltse a zeneszerzők érdeklődését a hangszer iránt. Sokan komponáltak neki, a 206 A dolgozat írójának megjegyzése: a Cembalo boogie Balassa P. Tamás, könnyűzenei komponista száma volt, amelyet a Magyar Rádió stúdiójában rögzítettek 1958-ban (Qualiton hanglemezen is megjelent), és amelyen a szerző-előadó Balassa Tamás valóban csembalón játszott. Köszönettel tartozom Maros Miklósnak, hogy visszaemlékezésében felhívta figyelmemet erre a különleges, ma is hozzáférhető hangfelvételre: (utolsó megtekintés: ). 245

253 legismertebb mű ezek közül talán Ligeti Passacaglia ungherese-je. Én az Inventionen-t komponáltam az ő kérésére. Az együttesnek komponált darabjaim között a Xylographia-ban és az Oolit-ban is szerepelt a csembaló. Ligeti 60. születésnapjára írtam egy dalciklust Pilinszky verseire, ez az Infinitiv szoprán hangra és csembalóra. Eva Nordwall kezdeményezésére készült a Vice-concertino hegedűre, csembalóra és (amatőr) vonószenekarra is. A 70-es évek végén kaptam egy megbízást az Izlandi Kamarazenekartól (Kammersveit Reykjavíkur) egy csembalóverseny írására, Helga Ingólfsdóttirnak, az izlandi csembalóművésznőnek. Ebben az időben jelentek meg a historikus hangszerek kópiái, Helga hangszere is egy ilyen volt, ugyanakkor kapta meg, amikor a darab elkészült. Én a partitúrában még a régi tapasztalataim szerint beírtam regiszterváltásokat is, de ezek valóban csak a gyári, pedálos hangszerekhez kellettek. Az akkor vadonatúj historikus hangszer, gyönyörű nagy hangjával, egészen másként, nagyon inspirálóan hangzott. A csembaló mellé itt egy nagyobb kamarazenekart használtam, remélve, hogy ennek ellenére egyensúlyban lehet tartani a szóló- és zenekari anyagot. Ezzel hangszerrel ez nem volt nagy probléma. A Bogen a német zeneszerző és csembalóművész, Ruth Zechlin kérésére készült. A lipcsei zeneműkiadó (DVfM) egy szólódarabokból álló gyűjteménysorozatot tervezett, ezek közül a csembalóművek válogatására Ruth Zechlint kérték fel. A gyűjtemény, érthető módon főleg keletnémet mesterek darabjaiból áll, de néhány más országbeli szerző műve között a Bogen is helyet kapott. Ekkor már ismertem a különbséget a modern és historikus hangszerek között, a modernekre már nem írtam többé. Ebben a kottában már csak egy helyen szerepel egy lantregiszter. Ez sem fordul elő minden hangszeren, de mint javaslat ott áll ben írtam a második csembalóversenyemet, ennek a címe Gran sestetto concertante. Az együttes megegyezik de Falla koncertjével. A svájci megbízás is erre szólt, egy műsorban tervezték a bemutatót. Az életrajzából tudhatjuk, hogy Ligeti Györgynél is tanult. Mennyire hatott Önre Ligeti hangzásvilága és az a kompozíciós technika, amellyel ő a csembalóhoz nyúlt? Esetleg Ligeti darabjai is ösztönözték Önt arra, hogy csembalóra írjon? A 60-as évek végén Ligeti vendégtanárként tanított a Stockholmi Főiskolán, miatta jöttem ide 246

254 én is tovább tanulni. Nagyszerű tanáraim voltak és nagyszerű volt a tanítási módszer is, de erre most nem térek ki bővebben. Ligeti a zeneszerzés órákon kívül szemináriumokat is tartott, ahol szinte ütemről ütemre megismerhettük az akkor készülő darabjait. Részletekben, jóval a bemutató előtt mutatta, elemezte ezeket. Természetesen a Continuum is köztük volt. Ligeti hangzásvilága és személyisége mindenkit lekötött, aki kapcsolatba került vele. Igyekeztem minél kevésbé a befolyása alá kikerülni, nem tudom, hogy valóban sikerült-e. Mindenesetre a zenei forma és a tartalom nála egészen másmilyen, mint amivel én foglalkoztam. Nagyon izgalmas és egyéni az, ahogy Ön a csembalót használja. Kortársaival ellentétben akiknél általában a csembaló hagyományos játékmódjához, sőt, a régi korok zenéjéhez való visszanyúlást tapasztalhatjuk Ön a hangszer teljesen más arcait mutatja meg. Ez a csembalóhasználat azonban mégsem idegen a csembalótól, sőt, mindig nagyszerűen szól és nagyon hangszerszerű. Hogyan komponál csembalóra? Játszik e hangszeren? Ki szokta próbálni a csembalóműveit csembalón? Nem szoktam kipróbálni a darabjaimat semmilyen hangszeren, zongorán sem. Valamilyen szinten, sok gyakorlás után talán elő tudnám adni ezeket a darabokat. De erre nincs szükség, minden hangszeren úgysem tudnék játszani, nem is lehet mindent kipróbálni. Az elképzelés és a megszólalás közötti különbség egyre inkább elmosódik, minél több tapasztalatot szerez az ember. Én mindig fejben komponáltam. Addig dolgozom az anyagon, amíg a kottakép egyértelmű lesz, amiből az előadás ugyanazt adja vissza, mint amit fejben kidolgoztam. A kiindulópont nálam mindig a hangzás. Másképp nincs értelme, hogy különféle hangszerekre komponáljak. Amennyiben több hangszerrel dolgozom, akkor ezek valamilyen imagináris közös hangzása szólóhangszer esetében annak az elképzelt összes lehetősége ez a hangzás. Ezt próbálom formálni úgy, hogy abból zenemű legyen és úgy lehessen előadni, hogy az eredeti, sokszor addig senki által nem hallott hangzás megszólaljon. A kompozíció többi eleme ebből alakul, legyen az harmónia- vagy dallamvilág, esetleg ritmikus struktúra. A csembaló egy különleges hangszer, ami megkötöttségével is nagy szabadságot ad a zeneszerzőnek. A megkötöttség az, hogy nagyon rövid a kicsengése, nem praktikus hosszú hangokkal dolgozni. A dinamika is behatárolt, egyéb hangszerekkel összehasonlítva. Ezeket a tulajdonságokat viszont nagyon ki lehet használni, ha tudatosan dolgozunk vele. Dinamika 247

255 nem csak hangerőt jelent. Hangok mennyisége, azok sűrűsége ugyancsak dinamikának tekinthető, ugyanígy a folyamatok sebessége is. A Bogen középrészében például két különböző motívum alakul egy egységgé, az egyik egy ritmikus, ismétlődő dallam, a másik egy szabad repetáló akkordokból álló felfelé ívelő mozgás. A két különböző ritmika dinamikája másképp ugyan, de ugyanolyan hatást ad, mint egy drámai crescendo egy hasonló összefüggésben más hangszereken. A gyors mozgás sem mindig jelent gyors zenei anyagot. Hangok, hangzatok gyors ismétlése zeneileg álló anyagnak hallatszik. Ez is egy érdekes zenei aspektus. Zenei történés nem mindig arányos a hangok mennyiségével. Amint már említette, csembalóműveit általában egy-egy konkrét előadónak komponálta, (ahogyan a kottákban szerepelt ajánlások is nekik szólnak). Kizárólag az ő személyes ösztönzésükre születtek ezek a művek, vagy előfordult, hogy kimondottan csembalóra szeretett volna írni? Mennyire közös munka eredménye az adott csembalistával egy-egy elkészült darabja? Arra gondolok itt, hogy a regisztrálás, a manuálok használatában és egyéb játéktechnikai kérdésekben kikéri-e csembalisták véleményét? Mindegyik csembalódarabomat, legalábbis a szóló- és versenyműveket egy-egy előadóművész kezdeményezésére írtam. De ez inkább ürügy, mint meghatározó ösztönzés a komponáláshoz. Szívesen írtam e hangszerre, de a kezdeményezést, a darabok többségének létrejöttét valamilyen intézmény rendelése is elősegítette. Jó érzés, ha tudja az ember, hogy ki és mikor fogja játszani először a darabot. Az előadáshoz ráadásul kell a koncert lehetősége is, ezt biztosítja általában a rendelő intézmény. A kompozíció viszont nincs egy előadó személyéhez kötve. Nem is lenne jó, ha mindent csak egy művész adhatna elő. Ezért nem gondolkodom komponálás közben azon, hogy mi az a specialitás, amit esetleg éppen az én előadóm tud jobban, mint valaki más. Ez csak rövid távon lehet érdekes és csak akkor, amennyiben az a kompozíció számára fontos. A csembalistákkal való közös munka számomra ugyanúgy a többi hangszeresekkel is akkor kezdődik, amikor már a kompozíciós munka befejeződött. Ugyanígy dolgoztam együtt az együttesem muzsikusaival is. Megmutattam és elmondtam nekik, hogy mit szeretnék hallani és azt, hogy miért úgy írtam le. Erre kell az együttműködés, hogy az elképzelés megvalósítható legyen. Ha ez nincs így, akkor nem szólal meg a darab. Első orgonadarabjaimban részletesen kidolgoztam a regisztrációkat, még ki is próbáltam, amit tudtam. Aztán amikor egy másik orgonán játszották, akkor kiderült, hogy ez nem a zeneszerző 248

256 feladata. Lehetnek speciális kívánságok, amiket csak egy fajta hangszeren lehet megszólaltatni, mint például mechanikus orgonákon a félregiszterek, de ritkán áll csak ebből egy darab. És többnyire megszólaltatható a mű egy másik hangszeren is. Ezt tanultam meg ebből a példából, és ez érvényes számomra a csembalóra is. A regisztrálás az interpretáció része. Ezt ugyanúgy, mint az interpretáció többi részét, átadom az előadó számára. Műveinek előadásához milyen csembalót képzel el? A mai csembalisták által szívesebben használt historikus, kópiahangszert, vagy a pedálos, gyári csembalót? Vagy mindezt az előadókra bízza? Manapság egyre inkább lehet megint találkozni pedálos hangszerekkel. Köztük nagyon jókkal is. De én a hangszerválasztást az előadókra bízom. A fontos az, hogy mit és hogyan játszanak. Tervezi-e, hogy újabb csembalóművet komponál? A Gran sestetto concertantét Moritz Ernstnek írtam. Ő kért, hogy írjak egy nagyobbszabású darabot, például egy szonátát csembalóra. Szívesen meg is írom, amennyiben lesz annyi anyagom, ami egy ilyen darabhoz szükséges. Igazán nagy örömet okozna ezzel valamennyi csembalistának! Köszönöm szépen a beszélgetést! február 249

257 10. Csembalószólamot tartalmazó századi magyar zeneművek kronologikus jegyzéke Szóló csembalódarabok 1938-ig Hermann Pál: Divertissement pour clavecin, Kocsár Miklós: Szonatina zongorára vagy csembalóra, 1956 Decsényi János: Szonatina zongorára vagy csembalóra, 1958 Petrovics Emil: Négy önarckép álarcban, op. 8 szvit csembalóra, 1958 Soproni József: Partita csembalóra (Toccata, Sarabande, Menuett, Gavotte, Gigue), Zelenka István: Sonatine pour clavecin, 1961 Sáry László: Sonanti No.1,

258 Vándor Iván: Some Short Pieces for Harpsichord, 1972 Arányi-Aschner György: 4 bizarr darab csembalóra (vagy zongorára), 1975 Der chromatische Hasenschwanz csembalóra, 1975 Der Schmerz / A fájdalom csembalóra, 1975 Kleine Fantasie f. das Cembalo (Schmerzhafte Zerrissenheit), 1975 Andenkenblättchen / Emléklapocska csembalóra, 1976 Eine moderne Sarabande / Egy modern sarabande csembalóra, 1976 Phantastische Variationen / Fantasztikus variációk Gogol Egy őrült naplója nyomán csembalóra, 1976 Ribáry Antal: Kis szonáta, 1976 Arányi-Aschner György: Sonate / Szonáta csembalóra, 1978 Ligeti György: Hungarian Rock, 1978 Passacaglia ungherese, 1978 Sáry László: Koan bel canto zongorára, csembalóra vagy cimbalomra, Durkó Zsolt: Andromeda csembalóra vagy orgonára, 1980 Maros Miklós: Bogen csembalóra,

259 Borsody László: Tüskék csembalóra 207 Feladatok csembalóra és zongorára 208 Kocsis Zoltán: Utolsó előtti találkozás zongorára vagy csembalóra, 1981 Farkas Ferenc: Omaggio a Scarlatti per clavicembalo solo, 1984 Tihanyi László: Szirom (Petal) bármilyen húros vagy billentyűs hangszerre, 1984 Tóth Armand: Aquilone, csembalóra vagy zongorára, 1984 Huszár Lajos: Szonáta csembalóra, op. 11, (első változat), Maros Miklós: Inventionen csembalóra, 1988 Arányi-Aschner György: Allegra Barbara csembalóra (una toccata per il cembalo), 1989 Preludietto és fughetta csembalóra, Elek Szilvia: Darabok csembalóra Francia szvit, 1998 Metopé kertje 3 tétel csembalóra, (első változat), 1995 Pócs Katalin: Banffi impresszók, A mű komponálásának időpontja nem ismert, csak a bemutatóé. Ez 1981-ben volt, Horváth Anikó előadásában. 208 A mű komponálásának időpontja nem ismert, kottája 1981-ben jelent meg. 252

260 Elek Szilvia: Prelude és pavane egy ismeretlen arckép emlékére, Láng István: Ist es möglich ohne B-A-C-H? Fantasie für Cembalo, 2000 Szokolay Sándor: 2000 Hang (Tételpár csembalóra) Notturno e Giubiloso, op. 326, 2000 Hollós Máté: Tre Toccate per clavicembalo solo, 2003 Fehér György Miklós: Invenciók, op. 55, Orbán György: Minuti per cembalo (piano) / Rövidkék csembalóra (vagy zongorára), 2005 Siska Ádám: Praeludium et Fuga in a, 2005 Varga Judit: Prelúdium és korál csembalóra, skálagyakorlat csembalóra, 2005 Arányi-Aschner György: Aus der Tiefe... /A mélységből.. De profundis... csembalóra, 2006 Elek Szilvia: Előhang E. J. De La Guerre d-moll szvitjéhez, avagy E. J. D. La Guerre édes-bús vágyakozása csembalóra, 2006 Nagy János: Pannon-Kelta ballada csembalóra,

261 Arányi-Aschner György: Übermässige-Quart -Fantasie Bővített-kvart -fantázia, 2007 Vallomás csembalóra, 2007 Beischer-Matyó Tamás: Toccate revelazioni orgonára vagy zongorára vagy csembalóra, 2007 Balassa Sándor: Művész utca 11/a tételek csembalóra op. 101, 2007 Megyeri Krisztina: Pre-lieder csembalóra, 2008 Arányi-Aschner György: Disperazion, Verzweiflung / Kétségbeesés csembalóra, 2008 Mia ultima composizione per cembalo: Variazioni fantastice Mein letztes Cembalostück: Fantastische Variationen / Életem utolsó csembalódarabja: Fantasztikus változatok, 2009 Un solo concertante per un cembalo d'un manuale csembalóra, 2009 Hollós Máté: Cemballata per clavicembalo solo, 2009 Siska Ádám: Variations / Variációk zongorára vagy csembalóra, Arányi-Aschner György: Ricordo (un pezzo per cembalo) Andenken (ein Cembalostück) / Emlék (egy csembalódarab), 2010 Tritonus-Fantasie per il Cembalo, 2012 Dankbarkeit (Eine Zugabestück f. Cembalo), 2013 Horváth Barnabás: Premier ordre ( emlékek a konzis évekből ) szvit csembalóra,

262 Wettl Mátyás: BITE szóló csembalóra, 2014 Elek Szilvia: Metopé kertje 3 tétel csembalóra, (1995), revideált változat: 2018 Huszár Lajos: Szonáta csembalóra, op. 11, ( ), revideált változat: 2018 Dátum nélküli szólóművek: Arányi-Aschner György: Rezitativo, Fughetta, Aria e Reministenza (quasi una suita) Dedicato per Barbara Scherzo concertante per cembalo / Hangversenytréfa csembalóra (Borinak nagyrabecsüléssel) Horváth Balázs: fragmentuum+arpège+miroirs csembalóra 255

263 Kamaraművek Ránki György: Don Quiote és Dulcinea oboára és csembalóra (vagy zongorára), 1951 Serenata all antiqua hegedűre (ad lib. viola d amore) és zongorára (ad lib. cembalo), 1956 Ligeti György: Apparitions vonósokra, ütőkre, hárfára, cselesztára, csembalóra és zongorára, Sárközy István: Júlia énekek Lírikus kamarakantáta 7 tételben tenor szólóra, vegyeskarra, 2 fuvolára, hárfára és csembalóra 209 Farkas Ferenc: Choreae Hungaricae fuvolára, oboára, csembalóra és vonósokra, 1961 All' antica for viola da gambára vagy gordonkára és csembalóra vagy zongorára, 1962 Baráti György / Georg Barati: Harpsichord Quartet, per clavicembalo, flauto, oboe, corno inglese e contrabasso, 1964 Vidovszky László: Horatius dalok, szopránra, hegedűre, gordonkára, csembalóra, 1966 Patachich Iván: 67 színei ütőkre, citerára, zongorára, orgonára, csembalóra, cselesztára és nagybőgőre, 1967 Maros Miklós: Coalottino baritonszaxofonra, vonóskvintettre, valamint két zongorára, csembalóra és Hammond-orgonára, A mű keletkezésének időpontja nem ismert. Kottája 1960-ban jelent meg. 256

264 Bozay Attila: Sorozat kamaraegyüttesre (fuvola, oboa, klarinét, ütők, zongora v. csembaló, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő), op. 19, 1970 Durkó Zsolt: Ikonográfia No. 1 két viola da gamba, csembaló, 1970 Kocsár Miklós: Repliche fuvolára, cimbalomra vagy csembalóra, 1971 Soproni József: 1. kamarakoncert (12 előadóra): fuvolára, oboára, klarinétra, fagottra, kürtre, trombitára, csembalóra, 2 hegedűre, brácsára, gordonkára és nagybőgőre, 1972 Jeney Zoltán: Round zongorára, hárfára és csembalóra, 1972 Maros Miklós: Xylographia szopránra, hegedűre, fagottra, hárfára, csembalóra és vibrafonra, 1972 Papp Lajos: Variazioni per clavicembalo e percussioni 210 Arányi-Aschner György: Ein Alptraum / Rémálom Zenei költemény zongorára és csembalóra, 1976 Phantasie / Fantázia Szextettre (fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt és csembaló), 1976 Radfahrerlebnisse / Kerékpáros élmények Szvit zongorára és csembalóra, A mű keletkezésének időpontja nem ismert. Kottája 1972-ben jelent meg. 257

265 Durkó Zsolt: Turner illusztrációk szólóhegedűre és 14 hangszerre (kamarazenekar, hárfa, csembaló, zongora, cseleszta), 1976 Kocsár Miklós: Öt tétel klarinétra, csembalóra vagy cimbalomra és vonószenekarra, 1976 Király László: 3 miniatűr fuvolára és csembalóra, 1977 Terényi Ede: Gallant Dances for flute, oboe, cello and harpsichord, 1977 Madarász Iván: Táncok a Lőcsei kódexből fuvolára, gordonkára, csembalóra, 1978 Párhuzamos monológok fuvolára, csellóra és csembalóra, 1978 körül Arányi-Aschner György: 2 tánc csembalóra és hárfára, 1978 Szokolay Sándor: Bagatellek csembalóra és hárfára op. 147, 1978 Rékai Iván: Szárnyak, op. 13 hárfára és csembalóra, 1979 [?] Szokolay Sándor: Jeremiáda szoprán szólóra, fuvolára, gordonkára és csembalóra, op.161, 1979 Madarász Iván: Diagrammok II. fuvolára, hegedűre, gordonkára, csembalóra, 1979 körül Szokolay Sándor: Polimorfia hegedűre, gordonkára és csembalóra (vagy zongorára) op. 164,

266 Maros Miklós: Bogen csembalóra, 1980 Exhibition fuvolára, klarinétra, hegedűre, gordonkára, csembalóra, ütőkre, 1980 Patachich Iván: Ionosfera Pertre fuvolára, csellóra és csembalóra és magnószalagra, 1981 Arányi-Aschner György: Hommage à Bach Szvit fuvolára, csembalóra és csellóra, 1982 Hajdú Lóránt: Rögtönzések fuvolára, gordonkára és csembalóra, 1982 [?] Madarász Iván: Magyar szvit fuvolára, gordonkára, csembalóra, Magyar táncfüzér fuvolára, gordonkára, csembalóra, 1983 körül Farkas Ferenc: 3 tétel fuvolára, gordonkára és csembalóra, 1983 Györe Zoltán: Két Bach praeludium népdalokkal fuvola, oboa, csembaló, 1983 Maros Miklós: Infinitiv szoprán hangra és csembalóra, 1983 Infinitiv II. szoprán hangra, hárfára és csembalóra, Drehlieder tenorra, tekerőlantra, gordonkára és csembalóra, 1984 Patachich Iván: Elisylv ütőkre, csembalóra, magnószalagra,1984 Márta István: Vakok énekhangra, blockflötére, gordonkára, ütőhangszerekre és csembalóra, 1985 J. M. M. különös találkozása Rómeóval és Júliával csembalóra vagy zongorára, valamint 5 tetszőleges hangszerre,

267 Arányi-Aschner György: Aus der Tiefe / A mélyből szoprán furulyára, csembalóra és gordonkára, 1986 Aus dem Tagebuch der Eiskristallprinzessin / Jégkristály hercegnő naplójából fuvolára és csembalóra, 1987 Maros Miklós: Aulos trió csembalóra, oboára és gordonkára, 1987 Patachich Iván: DX7 Reports, No. 1 csembalóra, szintetizátorra, magnószalagra, 1987 Arányi-Aschner György: Sehnsucht / Vágy orgonára és csembalóra, 1988 Farkas Ferenc: Kuruc dalok és táncok az Ugróczi-kéziratból három tárogatóra és csembalóra, Ungaresca tárogatóra és cimbalomra (vagy csembalóra), Sárai Tibor: A méh románca énekhangra, fuvolára, gordonkára, csembalóra 211 Tarján Elemér: 3 darab basszusfurulyára és csembalóra, 1990 Madarász Iván: Ba-Tri Music fuvolára, gordonkára, csembalóra, 1995 Elek Szilvia: M. csodálatos utazása fuvolára, hegedűre, gordonkára, csembalóra, 1998 Fehér György Miklós: Triónotturno op. 37/a fuvolára, gordonkára és csembalóra (vagy zongorára), A mű keletkezésének időpontja nem ismert. Rádiófelvétel:

268 Kállay Gábor: Szt. Ambrus esti imája op.15. énekhangra, furulyára, gordonkára, csembalóra, 1998 Pócs Katalin: Darab brácsára és csembalóra, Bánkövi Gyula: The flowers of the memory for recorder and harpsichord / Emlékvirágok 212 Horváth Barnabás: Passacaglia in Mi Trió fuvolára, gordonkára és csembalóra, 2000 Kállay Gábor: Furulya (Weöres Sándor versére) op. 29 versmondóra (próza és furulya), 3 furulyára, csembalóra, 2000 Triószonáta op. 2 furulyára, gordonkára, csembalóra, 2001 Maros Miklós: Cricket music csembalóra négy kézre, vagy 2 csembalóra, 2003 Kocsár Miklós: Magyar táncok a Barkóczi-féle kéziratból tárogatóra és csembalóra vagy zongorára, 2004 Magyar táncok a sepsiszentgyörgyi kéziratból tárogatóra és csembalóra, vagy zongorára, 2004 Megyeri Krisztina: Leletek szoprán hangra és csembalóra, 2006 Horváth Márton Levente: Túl (Aus tiefer Not) Szextett vonósnégyesre, nagybőgőre és csembalóra, A mű keletkezésének időpontja nem ismert. Bemutató:

269 Megyeri Krisztina: Chan Chu-történetek énekhangra és hangszerekre (hegedűre, zongorára, csembalóra), Györe Zoltán: Szvit oboára és csembalóra, 1. változat, Elek Szilvia: The Lyric Develops Toward Action / A líra az akció felé fejlődik Dobai Péter versére énekhangra és csembalóra, 2010 Sonata dolce fuvolára és csembalóra, 2011 Györe Zoltán: Szvit oboára és csembalóra, 2. változat, ; Mini szvit változat, 2018 Maros Miklós: Gran Sestetto concertante csembalóra, fuvolára, oboára, klarinétra, hegedűre és gordonkára, 2014 Fekete Gyula: Sinfonia all ungherese fuvolára és csembalóra, 2014 Kállay Gábor: Kis utazás op.46 / a 2 furulyára, gordonkára, csembalóra; op. 46 / b. 5 furulyára, csembalóra, 2015 Horváth Balázs: egyet(nem)értés blockflötére és csembalóra, 2016 BBaattaaiiaa csembalóra, blockflötére és vonósszextettre, 2016 M4 csembalóra és tangóharmonikára, 2017 Hollós Máté: Elektrió fuvolára, gordonkára és csembalóra,

270 Kedves Csanád: Prélude á la... fuvolára és csembalóra, 2018 Dátum nélküli kamaraművek Bánlaky Ákos: I paisaggi 6 sonate da camera, op. 38, No. 6 fuvolára, hegedűre, gordonkára és csembalóra Litván Gábor: Shakespeare: Merchant of Venice (leaden-) casket music vonósnégyes két énekhangra és csembalóra Selmeczi György: Margó mozija II zongorára, szaxofonra, harmonikára és csembalóra Csembalóversenyek, illetve versenymű jellegű darabok Farkas Ferenc: Concertino csembalóra és vonószenekarra, Decsényi János: Divertimento csembalóra és kamarazenekarra,

271 Arányi-Aschner György: Die Beichte / Vallomás Koncertdarabok csembalóra és vonószenekarra, 1977 Maros Miklós: Csembalóverseny, 1978 Szőllősy András: Concerto per clavicembalo, Maros Miklós: Vice Concertino csembalóra, hegedűre és vonósokra, 1993 Hidas Frigyes: Concerto csembalóra és vonószenekarra, Terényi Ede: Capriccio grazioso for harp (harpsichord) solo, string orchestra and percussion, megjelenés: és 1977 között nem készült csembalóverseny, illetve versenymű jellegű mű csembalóra és 1993 között nem készült csembalóverseny, illetve versenymű jellegű mű csembalóra. 264

272 2010 Györe Zoltán: Két nekrológ vonószenekarra és csembalóra, csembalóverseny, csembalóverseny, 2014 Sarabande Modificationes, vonószenekarra és csembalóra, 2015 Elek Szilvia: Tombeau Felvégi Béla emlékére csembalóra és vonószenekarra, 2018 Solti Árpád: Csembalóverseny, Zenekari- és kórusművek, amelyekben csembaló szerepel Kemény Egon: Hatvani diákjai daljáték, a mű több jelenetében is elhangzik csembalószóló, Sárközy István: Júlia énekek Lírikus kamarakantáta 7 tételben tenor szólóra, vegyeskarra, 2 fuvolára, hárfára és csembalóra Bemutató és hangfelvétel: Magyar Rádió, A mű keletkezési ideje nem ismert. Kottakiadás:

273 Farkas Ferenc: Choreae Hungaricae fuvolára, oboára, csembalóra és vonósokra, Sáry László: Immaginario No. l kamarazenekarra, ütőkre, cselesztára, csembalóra (elektromos erősítéssel), 1971 Durkó Zsolt: Illés szekerén kantáta, kettős vegyeskarra és zenekarra (a zenekarban szerepel csembaló is), 1972 Halotti beszéd oratórium tenor és bariton szólóra, vegyeskarra és zenekarra (a zenekarban szerepel csembaló is), 1972 Ránki György: Ének a városról Cantus urbis oratórium Déry Tibor szövegére énekhangokra, orgonára, csembalóra, kórusra és kamarazenekarra, 1972 Kodály emlékezete Siratóének Szabolcsi Bence búcsúztató beszédének szövegére női hangra, vegyeskarra és cimbalomra (csembalóra vagy orgonára) 217 Láng István: Concerto bucolico kürtre, 3 timpanira, vibrafonra, hárfára, csembalóra és vonósokra 218 Sugár Rezső: Epilógus szimfonikus zenekarra, cselesztára, csembalóra és zongorára, 1973 Durkó Zsolt: Turner illusztrációk szólóhegedűre és 14 hangszerre (kamarazenekar, hárfa, csembaló, zongora, cseleszta), 1976 Kocsár Miklós: Öt tétel klarinétra, csembalóra vagy cimbalomra és vonószenekarra, 1976 Selmeczi György: Angi Vera filmzene, A mű keletkezési ideje nem ismert. Kottájának kiadási dátuma: A mű keletkezési ideje nem ismert. K.: Editio Musica Budapest,

274 Madarász Iván: Ugróiskola gyermekkarra, csembaló és kisdob kísérettel 219 Sáry László: Discussions kamarazenekarra, zongorára és csembalóra, 1980 Párhuzamos mozgások kamarazenekarra, hárfára, csembalóra, zongorára, orgonára, ütőkre, 1981 Soproni József: 1. szimfónia átdolgozott változat (csembaló is szerepel a hangszerelésben), 1981 Szokolay Sándor: Concertino fuvolára, altfuvolára, piccolóra, csembalóra és vonószenekarra, op. 172, Szokolay Sándor: Korál requiem, op. 259, (a zenekarban szerepel orgona és csembaló is), 1992 Magyar concerto grosso vonószenekarra és csembalóra, op.288, 1996 Soproni akvarellek szoprán szólóra, csembalóra és zenekarra, op. 300, 1996 Kállay Gábor: In Nativitate (Notker Balbulus himnusza) op. 16 gyermekkarra, 5 furulyára, gordonkára, csembalóra, 1996 Kocsár Miklós: Concertino két fuvolára, csembalóra és vonószenekarra, Maros Miklós: Intermezzo zenekarra (a hangszerelésben szerepel csembaló is), A mű keletkezésének és bemutatásának pontos időpontja nem ismert. Utóbbi feltételezhetően: A mű keletkezési ideje nem ismert. Bemutató:

275 Maros Miklós: Kastrater / Kasztráltak opera (a hangszerelésben szerepel csembaló is), 2002 Györe Zoltán: III. keresztesháború színpadi kísérőzene, Könnyűzenei művek, amelyekben csembaló szerepel Balassa P. Tamás ( ): Cembalo boogie, 1958 Fáy András (? 2005): Gyorsvonat I. osztály,

276 11. Csembalóra komponáló századi magyar szerzők és vonatkozó műveik alfabetikus jegyzéke 221 Arányi-Aschner György ( ): bizarr darab csembalóra (vagy zongorára), 1975 Der chromatische Hasenschwanz, 1975 Allegra Barbara csembalóra (una toccata per il cembalo), Andenkenblättchen / Emléklapocska csembalóra, 1976 Aus dem Tagebuch der Eiskristallprinzessin / Jégkristály hercegnő naplójából fuvolára és csembalóra, 1987 Aus der Tiefe / A mélyből szoprán furulyára, csembalóra és csellóra, 1986 Aus der Tiefe... /A mélységből De profundis... csembalóra, 2006 Dankbarkeit (Eine Zugabestück f. Cembalo), 2013 Der Schmerz / A fájdalom csembalóra, 1975 Die Beichte / Vallomás Koncertdarabok csembalóra és vonószenekarra, 1977 Disperazion, Verzweiflung / Kétségbeesés csembalóra, 2008 Ein Alptraum / Rémálom Zenei költemény zongorára és csembalóra, 1976 Eine moderne Sarabande / Egy modern sarabande csembalóra, 1976 Hommage à Bach Szvit fuvolára, csembalóra és csellóra, Kleine Fantasie f. das Cembalo (Schmerzhafte Zerrissenheit), 1975 Mia ultima composizione per cembalo: Variazioni fantastice Mein letztes Cembalostück: Fantastische Variationen / Életem utolsó csembalódarabja: Fantasztikus változatok, 2009 Phantasie / Fantázia szextettre (fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt és csembaló) A címközlések a szerzői címadásokat követik, beleértve az egy- vagy többnyelvűség eseteit. 222 A Budapesten született és Grazban elhunyt Arányi-Aschner György írta a legtöbb csembalóművet a tárgyalt időszakban. A budapesti Zeneakadémián tanult Kadosa Pál és Pehl András zeneszerzés, valamint Ferencsik János karmester szakos tanítványaként.1967-től a bécsi Raimundtheater korrepetitoraként, két évvel később a Grazi Zeneművészeti Egyetem tanáraként dolgozott. Nyugdíjazása után Nagyfalván (Mogersdorf), a magyarosztrák határ mellett élt. Több mint 500 kompozíciója között jelentős számban találunk csembalóra írottakat is. Az 1989-től született csembalódarabjait Dobozy Borbálának ajánlotta, akinek nevéhez a művek bemutatása is fűződik. Forrás: (utolsó megtekintés: ) valamint a Dobozy Borbála által rendelkezésemre bocsátott műlista. A darabok jelentős része csak kéziratos formában maradt ránk. 223 Ez a szerző Dobozy Borbálának ajánlott első csembalóműve, quasi névjegyként. A mű végén a D és B hangoknál a művésznő neve is szerepel a kottában. 224 Magyarországi bemutató: Nagykőrös, Zeneiskola, csembalista előadó: Horváth Anikó. 269

277 Phantastische Variationen / Fantasztikus variációk Gogol Egy őrült naplója nyomán csembalóra, 1976 Preludietto és fughetta csembalóra, 1989 Radfahrererlebnisse / Kerékpáros élmények Szvit zongorára és csembalóra, 1976 Rezitativo, Fughetta, Aria e Reministenza (quasi una suita) Dedicato per Barbara (évszám nélkül) Ricordo (un pezzo per cembalo) Andenken (ein Cembalostück) / Emlék (egy csembalódarab), 2010 (Dobozy Borbálának szeretettel) Scherzo concertante per cembalo / Hangversenytréfa csembalóra (Borinak nagyrabecsüléssel) Sehnsucht / Vágy orgonára és csembalóra, 1988 Sonate / Szonáta csembalóra, 1978 Suite / Szvit csembalóra, 1965 Tritonus-Fantasie per il Cembalo, 2012 Un solo concertante per un cembalo d'un manuale csembalóra, 2009 Übermässige-Quart -Fantasie / Bővített-kvart -fantázia, 2007 Vallomás csembalóra, 2007 Zwei Tänze / Két tánc hárfára és csembalóra, 1978 Balassa Sándor (1935 ): 225 Művész utca 11/a tételek csembalóra op Balázs Árpád (1937 ): 227 Elvarázsolt dimenziók Hét összekacsintás R. Törley Mária szobraival, Bánkövi Gyula (1966 ): 229 The flowers of the memory for recorder and harpsichord / Emlékvirágok (utolsó megtekintés: ). 226 Bemutató: 2010, Dobozy Borbála, a művésznő a darabot később lemezre is vette. További előadás: 2014, Magyar Rádió Márványterem, Elek Szilvia. K.: Solo Music Budapest, (utolsó megtekintés: ). 228 Bemutató: Dobozy Borbála (utolsó megtekintés: ). 230 Bemutató: Bánffy Balázs blockflöte, Ratkó Ágnes csembaló. 270

278 Bánlaky Ákos (1966 ): 231 I paisaggi 6 sonate da camera, op. 38, No. 6 fuvolára, hegedűre, gordonkára és csembalóra Baráti György / Georg Barati ( ): 232 Harpsichord Quartet, per clavicembalo, flauto, oboe, corno inglese e contrabasso, 1964 Beischer-Matyó Tamás (1972 ): 233 Toccate revelazioni orgonára vagy zongorára vagy csembalóra, Borsody László (1944 ): Feladatok csembalóra és zongorára 235 Tüskék csembalóra 236 Bozay Attila ( ): 237 Sorozat kamaraegyüttesre (fuvola, oboa, klarinét, ütők, zongora v. csembaló, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő), op Decsényi János (1927 ): 239 Divertimento csembalóra és kamarazenekarra, Szonatina zongorára vagy csembalóra, (utolsó megtekintés: ) (utolsó megtekintés: ) (utolsó megtekintés: ). 234 K.: kézirat. 235 K.: Editio Musica Budapest, Horváth Anikónak ajánlva, bemutató: 1981, Horváth Anikó. K.: kézirat (utolsó megtekintés: ), valamint Olsvay Endre: Bozay Attila. Magyar Zeneszerzők, (Budapest: Mágus Kiadó, 2002) Bemutató: Budapest; K: Editio Musica Budapest, Z Forrás: Halász Péter: Decsényi János. Magyar zeneszerzők 7. (Budapest: Mágus Kiadó, Bp. 1999) Bemutató: 1960, Magyar Rádió, Sebestyén János, Magyar Kamarazenekar, Lehel György vezényletével; hangfelvétel: 1960, Magyar Rádió; forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár. További külföldi előadás: Angol Kamarazenekar, George Malcolm, vez. Raymond Leppard, BBC. A mű Rádióbeli bemutatóját követően elhangzott a Zeneakadémián is, 1962-ben, amely előadásról Meixner Mihály írt részletes kritikát: Magyar Zene 3/1 (1962) Itt az alapvetően pozitív tartalmú recenzió a csembaló és a zenekar hangerősségének, arányainak kérdéséről is szól (amelyet hangerősítéssel javasol megoldani), de kiemeli az előadó, Sebestyén János virtuozitását és a darab remek szerzői megoldásait is. 241 Bemutató: Magyar Rádió, Sebestyén János; hangfelvétel: Magyar Rádió, 1962, 1970, Sebestyén János, K.: Editio Musica Budapest,

279 Durkó Zsolt ( ): 242 Andromeda csembalóra vagy orgonára, Ikonográfia No. 1 két viola da gamba, csembaló, Illés szekerén kantáta, kettős vegyeskarra és zene (a zenekarban szerepel csembaló is), Halotti beszéd, oratórium tenor és bariton szólóra, vegyeskarra és zenekarra (a zenekarban szerepel csembaló is), 1972 Turner illusztrációk szólóhegedűre és 14 hangszerre (kamarazenekar, hárfa, csembaló, zongora, cseleszta), Elek Szilvia: 246 Darabok csembalóra Francia szvit, 1998 Előhang E. J. De La Guerre d-moll szvitjéhez, avagy E. J. D. La Guerre édes-bús vágyakozása csembalóra, 2006 M. csodálatos utazása fuvolára, hegedűre, gordonkára, csembalóra, Metopé kertje 3 tétel csembalóra, 1995., rev Prelude és pavane egy ismeretlen arckép emlékére, The Lyric Develops Toward Action / A líra az akció felé fejlődik Dobai Péter versére énekhangra és csembalóra, Sonata dolce fuvolára és csembalóra, Tombeau Felvégi Béla emlékére csembalóra és vonószenekarra, N. N.: Durkó Zsolt. In: Boronkay Antal (szerk.): Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. (Budapest: Zeneműkiadó, 1984). 1. kötet valamint Gerencsér Rita: Durkó Zsolt. ( Budapest: Mágus Kiadó, 1999) Bemutató: 1981 Bécs, Nemzetközi Orgonafesztvál, M. Haselböck; rádiófelvétel: Horváth Anikó csembaló, 1981.K.: Editio Musica Budapest. 244 Bemutató: Basel, H. Müller, A. Wenzinger, R. Schneidegger. Rádiófelvétel: Banda Ede, Mező László, Sebestyén János csembaló, 1982; forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). Hanglemezfelvétel: 1972 (Hungaroton), Budapesti Kamaraegyüttes. 245 Bemutató: 1976, Leeds: E. Gruenberg, Leeds-i Fesztivál Zenekara, vezényelt: L. Friend; K.: Universal Music Publishing Editio Musica Budapest. 246 Csembalóműveim általában a saját előadásomban kerültek bemutatásra, de néhány darabot más előadók is játszottak, ezeket jelzem az adott helyen. 247 Bemutató: Kodály Ösztöndíjasok gálahangversenye, 1998., K.: kézirat. 248 A darabot Sebestyén János is előadta a Magyar Televízió Zene-óra című sorozatának egyik adásában, az Óbudai Társaskörben, valamint Horváth Anikó is játszotta a Régi Zeneakadémia Kamaratermében, K.: kézirat. 249 A mű ajánlása Horváth Anikónak szól, ő is mutatta be Budapesten, 1999-ben. K.: kézirat. 250 Ajánlás: Derek Lee Ragin-nek. 251 Bemutató: Miskolc, Elek Szilvia, Miskolci Szimfonikus Zenekar, vez. Gál Tamás. K.: kézirat. 272

280 Farkas Ferenc ( ): 252 All' antica for viola da gambára vagy gordonkára és csembalóra vagy zongorára, Choreae Hungaricae fuvolára, oboára, csembalóra és vonósokra, Concertino csembalóra és vonószenekarra, Kuruc dalok és táncok az Ugróczi-kéziratból három tárogatóra és csembalóra, 1989 Omaggio a Scarlatti per clavicembalo solo, tétel fuvolára, gordonkára és csembalóra, Ungaresca tárogatóra és cimbalomra, vagy csembalóra, 1989 Fehér György Miklós (1951 ): 258 Invenciók, op. 55, Triónotturno op. 37/a fuvolára, gordonkára és csembalóra vagy zongorára, Fekete Gyula (1962 ): 261 Sinfonia all ungherese fuvolára és csembalóra, Györe Zoltán (1947 ): csembalóverseny, csembalóverseny, Két Bach praeludium népdalokkal fuvola, oboa, csembaló, Forrás: Farkas András (szerk.): Ferenc Farkas Catalogue des oeuvres valamint: (utolsó megtekintés: ). 253 A mű másik változata brácsára és csembalóra készült ugyanebben az évben. K.: Editio Musica Budapest, K.: Schott, Mainz, Editio Musica Budapest, A mű első verziója zongorára készült 1947-ben. A két évvel későbbi csembaló-változatot Silvia Kind berlini csembalóművész számára írta át a szerző. A darabot Magyarországon Sebestyén János mutatta be a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának. Kamarazenekarával, Lehel György vezényletével ben. Forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). K.: Universal Edition, A kottába kézzel beírt ajánlás Horváth Anikónak szól. Bemutató: Magyar Rádió, 1994, Horváth Anikó. A nyomtatott kottában előírt regisztrációt Sebestyén János készítette. K.: Editio Musica Budapest, Rádiófelvétel: 1986, Magyar Barokk Trió, csembalón Végvári Csaba játszott; forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). K.:Ascolta, Houten, Forrás. (utolsó megtekintés: ). 259 K.: kézirat. 260 Ajánlás: Csetényi Gyulának és a Magyar Barokk Triónak. 261 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 262 A mű eredetileg fuvola zongora összeállításra készült 2013-ban. A csembalós változat bemutatója: Magyar Rádió Márványterem, Pálhegyi Máté-fuvola, Elek Szilvia csembaló. K.: Akkord Music Publishers Forrás. (utolsó megtekintés: ) 264 K.: kézirat 265 Bemutató: Elek Szilvia csembaló, Miskolci Szimfonikus Zenekar, vez. Gál Tamás, K.: kézirat. 273

281 III. keresztesháború kísérőzene, 2002 Két nekrológ vonószenekarra és csembalóra, 2010 Sarabande Modificationes, vonószenekarra és csembalóra, 2015 Szvit oboára és csembalóra, 1. változat, 2009; 2. változat, ; Mini szvit változat, 2018 Hajdú Lóránt (1937 ): 266 Rögtönzések fuvolára, gordonkára és csembalóra, 1982 [?] 267 Hermann Pál ( ): 268 Divertissement pour clavecin, 1938 Hidas Frigyes ( ): 269 Concerto csembalóra és vonószenekarra, Hollós Máté (1954 ): 271 Cemballata per clavicembalo solo, Elektrió fuvolára, gordonkára és csembalóra, Tre Toccate per clavicembalo solo, (utolsó megtekintés: ). 267 Bemutató, rádiófelvétel 1982, Magyar Rádió, Pröhle Henrik, Kiss Domokos Judit, Horváth Anikó. Forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). 268 A Divertissement pour clavecin című darab születése idején Párizsban élő Hermann Pált tarthatjuk jelenlegi tudásunk alapján a legelső magyar komponistának, aki a 20. század első évtizedeiben kimondottan csembalóra szánt darabot szerzett, bár e műve Magyarországon valószínűleg nem került sem bemutatásra, sem a hazai zeneszerzők látókörébe. A Budapesten született Hermann Pál 1915 és 1921 között a budapesti Zeneakadémián tanult; csellózni Schiffer Adolfnál, zeneszerzést nem hivatalosan Weiner Leónál, s tanárai közt találjuk még Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is. A budapesti időszakot berlini tanulmányai követték, de mindezek közben elindult rendkívül sikeres nemzetközi pályafutása, és a kitűnő, fiatal csellista Európa-szerte ismertté vált. Számos hangversenyt adott szólistaként, a Magyar Vonósnégyes tagjaként és Székely Zoltán hegedűművész partnereként. Kodály Szólószonátájának első külföldi előadása (Bécsben, Arnold Schönberg házában), valamint a Hegedű gordonka duó külhoni népszerűsítése az ő nevéhez fűződik. Hírnevét bizonyítja egy holland kritikus írása, amelyben Hermannt a magyar Casals-ként jellemzi. A Belgiumban, Hollandiában és később Franciaországban letelepedett művész rövid életének a komponálás is része volt; többek közt kamaraművei, szólóhangszeres darabjai, dalai, egy gordonkaversenye és Divertissement pour clavecin című kompozíciója találhatók hagyatékában. Csembalóra írott művét Marcelle de Lacour Párizsban élő csembalóművésznőnek ajánlotta. Források: (utolsó megtekintés: ); (utolsó megtekintés: ); (utolsó megtekintés: ); (utolsó megtekintés: ) valamint Molnár Imre dr. (szerk.:): A magyar muzsika könyve. (Budapest: Havas Ödön, 1936) Forrás. (utolsó megtekintés: ). 270 Bemutató és hangfelvétel: 1995, Dobozy Borbála, Concentus Hungaricus. Forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). 271 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 272 Ajánlás: Elek Szilviának, bemutató: 2010, Magyar Rádió Márványterem, Elek Szilvia; K.: kézirat. 273 K.: kézirat. 274

282 Horváth Balázs (1976 ): 275 egyet(nem)értés blockflötére és csembalóra, BBaattaaiiaa csembalóra, blockflötére és vonósszextettre, M4 csembalóra és tangóharmonikára fragmentuum+arpège+miroirs csembalóra [?] Horváth Barnabás (1965 ): 279 Passacaglia in Mi Trió fuvolára, gordonkára és csembalóra, 200 Premier ordre ( emlékek a konzis évekből ) szvit csembalóra, Huszár Lajos (1948 ): 281 Szonáta csembalóra, op.11, , rev Horváth Márton Levente (1983 ): 283 Túl (Aus tiefer Not) Szextett vonósnégyesre, nagybőgőre és csembalóra, Jeney Zoltán (1943 ): 285 Round zongorára, hárfára és csembalóra, A mű ajánlása Spányi Miklósnak szól, bemutató: 2006, Olaf Palme Ház, Elek Szilvia; K.: kézirat. 275 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 276 Ajánlás: Pétery Dóra és Bali János. Bemutató: 2016, Maladype Színház, Budapest: Bali János, Pétery Dóra (csembaló). K.: kézirat. 277 Ajánlás: Ensemble Antico / Moderno. K.: kézirat. 278 Ajánlás: Duo ovocutters; bemutató: 2017, Budapest; Duo ovocutters: Sonja Leipold (csembaló), Cristoph Hofer (tangóharmonika). K.: kézirat. 279 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 280 Bemutató: 2014, Magyar Rádió Márványterem, Elek Szilvia. K.: kézirat. 281 Forrás: Sziklavári Károly: Huszár Lajos, Magyar Zeneszerzők 38. BMC., Budapest, p A mű korai változatának ajánlása Horváth Anikónak szól. Bemutató: 1985, rádiófelvétel: 1986, Horváth Anikó. Forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). A revideált változat ajánlása Elek Szilviának és Sziklavári Károlynak szól, bemutató: 2018, Régi Zeneakadémia Kamaraterem, Elek Szilvia. 283 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 284 Bemutató: 2010, Nádor terem, Budapest, Horváth Márton Levente (csembaló). K.: kézirat. 285 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 286 Rádiófelvétel: 1983, Schmidt Nóra, Bognár Margit, Pertis Zsuzsa csembaló. Forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). Hanglemezfelvétel: 1973, Hungaroton. 275

283 Kállay Gábor (1953 ): 287 Furulya (Weöres Sándor versére) op. 29 versmondóra (próza és furulya), 3 furulyára, csembalóra, 2000 In Nativitate (Notker Balbulus himnusza) op. 16 gyermekkarra, 5 furulyára, gordonkára, csembalóra, 1996 Kis utazás op. 46 / a 2 furulyára, gordonkára, csembalóra; op. 46 / b 5 furulyára, csembalóra, 2015 Szt. Ambrus esti imája op. 15 énekhangra, furulyára, gordonkára, csembalóra, 1998 Triószonáta op. 2 furulyára, gordonkára, csembalóra, 2001 Kedves Csanád (1983 ): 288 Prélude à la... fuvolára és csembalóra, Kemény Egon ( ): 290 Hatvani diákjai daljáték, a mű több jelenetében is elhangzik csembalószóló, Király László (1954 ): miniatűr fuvolára és csembalóra, Kocsár Miklós (1933 ): 294 Concertino két fuvolára, csembalóra és vonószenekarra, Magyar táncok a Barkóczi-féle kéziratból tárogatóra és csembalóra vagy zongorára, 2004 Magyar táncok a sepsiszentgyörgyi kéziratból tárogatóra és csembalóra, vagy zongorára, 2004 Öt tétel klarinétra, csembalóra vagy cimbalomra és vonószenekarra, Repliche fuvolára, cimbalomra vagy csembalóra, (utolsó megtekintés: ) (utolsó megtekintés: ). 289 Bemutató: 2018, CentriFUGA Concert, FUGA, Budapest: Bán Máté (fuvola), Pétery Dóra (csembaló). K.: kézirat F2/kemeny-egon-762F0/ (utolsó megtekintés: ). 291 Bemutató és hangfelvétel: Magyar Rádió, A felvétel különlegessége, hogy valószínűleg első ízben alkalmazták a Magyar Rádió Könnyűzenei osztálya által vásárolt csembalót (utolsó megtekintés: ). 293 A mű a 12 miniatűr fuvolára és zongorára, fuvolára és csembalóra, fuvolára és ütőhangszerekre, fuvolára és orgonára (1977) című darab része, de önállóan is kottakiadásra került. K.: Király László: 12 miniatűr (EMB). Rádiófelvétel: 1979, Elek Tihamér, Petz Ferenc és Kontra Zoltán (orgona, csembaló, zongora). Forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). 294 Gerencsér Rita: Kocsár Miklós, Bp. Mágus Kiadó, p Bemutató: 1999, Kecskemét. K.: kézirat 296 Bemutató: 1976, Veszprém. K.: 1981, EMB. 297 K.: 1971, EMB. 276

284 Szonatina zongorára vagy csembalóra, Kocsis Zoltán ( ): Utolsó előtti találkozás zongorára, vagy csembalóra, Láng István (1933 ): 300 Concerto bucolico kürtre, 3 timpanira, vibrafonra, hárfára, csembalóra és vonósokra 301 Ist es möglich ohne B-A-C-H? Fantasie für Cembalo, Ligeti György ( ): 303 Apparitions vonósokra, ütőkre, hárfára, cselesztára, csembalóraés zongorára, Continuum, Hungarian Rock, Passacaglia ungherese, Litván Gábor ( ): Shakespeare: Merchant of Venice (leaden-) casket music vonósnégyesre, két énekhangra és csembalóra 308 Madarász Iván (1949 ): 309 Ba-Tri Music fuvolára, gordonkára, csembalóra, 1995 Diagrammok II. fuvolára, hegedűre, gordonkára, csembalóra, 197 Párhuzamos monológok fuvolára, csellóra és csembalóra, 1978 körül 310 Magyar szvit fuvolára, gordonkára, csembalóra, 1982 körül 311 Magyar táncfüzér fuvolára, gordonkára, csembalóra,1983 körül K.: kézirat. 299 K.: EMB (utolsó megtekintés: ). 301 K.: Editio Musica Budapest, Rádiófelvétel: 2003, Horváth Anikó; forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). CD felvétel: 2005, Horváth Anikó, Hungaroton. K.: Akkord Music Publishers, (utolsó megtekintés: ). 304 K.: Universal Edition, UE K.: Schott Music, ED K.: Schott Music, ED K.: Schott Music, ED Dátum nélküli kézirat (utolsó megtekintés: ). 310 A mű keletkezésének pontos időpontja nem ismert. Bemutatója és rádiófelvétele 1978-ban volt a Magyar Barokk Trió előadásában. K.: kézirat. 311 A mű keletkezésének pontos időpontja nem ismert. Bemutatója és rádiófelvétele 1982-ben volt a Magyar Barokk Trió előadásában. 277

285 Táncok a Lőcsei kódexből fuvolára, gordonkára, csembalóra, 1978 Ugróiskola gyermekkarra, csembaló és kisdob kísérettel 313 Maros Miklós (1943 ): 314 Aulos trió csembalóra, oboára és gordonkára, 1987 Bogen csembalóra, Coalottino baritonszaxofonra, vonóskvintettre és két zongorára, csembalóra és Hammondorgonára, 1968 Csembalóverseny, Cricket music csembalóra négy kézre, vagy 2 csembalóra, Inventionen csembalóra, 1988 Drehlieder tenorra, tekerőlantra, gordonkára és csembalóra, 1984 Exhibition fuvolára, klarinétra, hegedűre, gordonkára, csembalóra, ütőkre, 1980 Gran Sestetto concertante csembalóra, fuvolára, oboára, klarinétra, hegedűre és gordonkára, 2014 Infinitiv szoprán hangra és csembalóra, 1983 Infinitiv II. szoprán hangra, hárfára és csembalóra, Kastrater / Kasztráltak opera, a hangszerelésben csembaló is szerepel, 2002 Intermezzo zenekarra, a hangszerelésben csembaló is szerepel, 1999 Xylographia szopránra, hegedűre, fagottra, hárfára, csembalóra és vibrafonra, 1972 Vice 318 Concertino csembalóra, hegedűre és vonósokra, 1993 Márta István (1952 ): 319 J. M. M. különös találkozása Rómeóval és Júliával csembalóra vagy zongorára és 5 tetszőleges hangszerre, Vakok énekhangra, blockflötére, gordonkára, ütőhangszerekre és csembalóra, A mű keletkezésének pontos időpontja nem ismert. Rádiófelvétel: 1983, Magyar Barokk Trió, csembalón Végvári Csaba játszott; forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). 313 A mű keletkezésének és bemutatásának pontos időpontja nem ismert. Utóbbi feltételezhetően: (utolsó megtekintés: ). 315 K.: DVFM 316 Magyarországi bemutató: 1980, Magyar Rádió, Horváth Anikó és a Budapesti kamaraegyüttes, Nagy Ferenc vezényletével. Forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). 317 Magyarországi bemutató, rádiófelvétel: Horváth Anikó, Csizmadia Angelika. 318 A rövidítés a szerzőtől kapott információ szerint a vi-olin és ce-mbalo hangszermegjelöléseket rejti. 319 Forrás. (utolsó megtekintés: ). 320 K.: EMB K.: kézirat. 278

286 Megyeri Krisztina (1974 ): 322 Pre-lieder csembalóra, Chan Chu-történetek énekhangra és hangszerekre (hegedűre, zongorára, csembalóra), Leletek szoprán hangra és csembalóra, 2006 Nagy János (1971 ): 324 Pannon-Kelta ballada csembalóra, Orbán György (1947 ): 326 Minuti per cembalo (piano) / Rövidkék csembalóra (vagy zongorára) Papp Lajos ( ): 328 Variazioni per clavicembalo e percussioni 329 Patachich Iván ( ) DX7 Reports, No. 1 csembalóra, szintetizátorra, magnószalagra, Elisylv ütőkre, csembalóra, magnószalagra, színei ütőkre, citerára, zongorára, orgonára, csembalóra, cselesztára és nagybőgőre, 1967 Ionosfera Pertre fuvolára, csellóra és csembalóra és magnószalagra, 1981 Petrovics Emil ( ): 332 Négy önarckép álarcban, op. 8 szvit csembalóra, Forrás: _ig=&valaszt=nev (utolsó megtekintés: ). 323 Ajánlás: Horváth Anikónak. Bemutató: 2009, Régi Zeneakadémia, Reményi Orsolya (utolsó megtekintés: ). 325 Ajánlás: Elek Szilviának. Bemutató: 2006, Tavaszi Fesztivál, Elek Szilvia. 326 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 327 Ajánlás: Horváth Anikónak. A mű a 2. Országos Zeneiskolai Csembalóverseny felkérésére született. 328 Forrás: megtekintés: ). 329 K.: Editio Musica Budapest, K.: kézirat 331 K.: kézirat 332 Forrás: (utolsó megtekintés: ), valamint Rákai Zsuzsanna: Petrovics Emil. Magyar zeneszerzők 14. (Budapest: Mágus Kiadó, 2001) Bemutató, rádiófelvétel: 1960, 1971, Magyar Rádió, Sebestyén János. Forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár. K: Editio Musica Budapest. Hanglemezfelvétel: Qualiton. Petrovics darabja barokkos jellegét tekintve egyedülálló a szerző művei közt. A mű, amely Sebestyén János ösztönzésére született, a 2000-ben megtartott Első Budapesti Nemzetközi Csembalóverseny egyik kötelezően előírt darabja volt. K.: Editio Musica Budapest,

287 Pócs Katalin (1963 ): 334 Banffi impresszók, Darab brácsára és csembalóra, 1998 Ránki György ( ): 336 Don Quiote és Dulcinea oboára és csembalóra (vagy zongorára), Kodály emlékezete Siratóének Szabolcsi Bence beszédének szövegére női hangra, vegyeskarra és cimbalomra búcsúztató (csembalóra vagy orgonára) 338 Serenata all antiqua hegedűre (ad lib. viola d amore) és zongorára (ad lib. cembalo), Ének a városról Cantus urbis Oratórium Déry Tibor szövegére énekhangokra, orgonára, csembalóra, kórusra és kamarazenekarra, Rékai Iván ( ): 341 Szárnyak, op. 13 hárfára és csembalóra 1979 [?] 342 Ribáry Antal ( ): 343 Kis szonáta, Sárai Tibor ( ): 345 A méh románca énekhangra, fuvolára, gordonkára, csembalóra Forrás: (utolsó megtekintés: ). 335 Az eredetileg zongorára írott darab szerzői instrukció szerint csembalón is előadható. Bemutató: Budapest, Korunk Zenéje Fesztivál, Elek Szilvia, K.: kézirat. 336 Forrás: _tol=&search_ig=&valaszt=nev (utolsó megtekintés: ). 337 Rádiófelvétel: 1964, Pongrácz Péter, Sebestyén János (csembaló). K.: Editio Musica Budapest, K.: Editio Musica Budapest, K.: Editio Musica Budapest. 340 Hanglemezfelvétel: 1973, csembalón Sebestyén János játszott. 341 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 342 A mű keletkezésének pontos időpontja nem ismert, de a mű előadására Horváth Anikó közlése szerint 1979-ben került sor. 343 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 344 Bemutató: Magyar Rádió, Horváth Anikó. 345 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 346 A mű keletkezésének pontos időpontja nem ismert. Rádiófelvétel: 1991, Ardó Mária ének, Magyar Barokk Trió (Csetényi Gyula, Bartha Zsolt, Kerek Ferenc csembaló). Forrás: Magyar Rádió Archívum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). 280

288 Sárközy István ( ): 347 Júlia énekek Lírikus kamarakantáta 7 tételben tenor szólóra, vegyeskarra, 2 fuvolára, hárfára és csembalóra 348 Sáry László (1940 ): 349 Discussions kamarazenekarra, zongorára és csembalóra, Koan bel canto zongorára, csembalóra vagy cimbalomra, Immaginario No. l kamarazenekarra, ütőkre, cselesztára, csembalóra (elektromos erősítéssel), Párhuzamos mozgások kamarazenekarra, hárfára, csembalóra, zongorára, orgonára, ütőkre, Sonanti No.1 csembalóra, Selmeczi György (1952 ): 355 Margó mozija II zongorára, szaxofonra, harmonikára és csembalóra Angi Vera filmzene, Siska Ádám (1983 ): 356 Praeludium et Fuga in a, Variations / Variációk zongorára vagy csembalóra, Solti Árpád (1986 ): 359 Csembalóverseny, (utolsó megtekintés: ). 348 Hanglemezfelvétel: Hungaroton, 1968, csembalón Sebestyén János játszott. K.: Editio Musica Budapest, Forrás. (utolsó megtekintés: ). 350 Bemutató: 1981, Magyar Rádió. 351 Bemutató: 1980, Új zenei stúdió. 352 Bemutató: 1971, Győr, Kisfaludy Színház. Hanglemezfelvétel: Hungaroton SLPX Bemutató: 1981, Szombathely, Bartók Fesztivál. 354 Bemutató: 1971, Magyar Rádió. 355 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 356 Forrás: l=&search_ig=&valaszt=nev (utolsó megtekintés: ). 357 A Clavicembalo Alapítvány által 2005-ben meghirdetett zeneszerzői versenyen II. helyezést elért pályamű. (Az I. díjat Mauricio Pauly: Forebe Aneba című műve nyerte el.) 358 Ajánlás: Konta Noéminak. K.: kézirat. 359 Forrás: =&search_ig=&valaszt=nev (utolsó megtekintés: ). 360 Bemutató: 2019, Budapest, Nádor terem, Váradi Helga. 281

289 Soproni József (1930 ): kamarakoncert (12 előadóra): fuvolára, oboára, klarinétra, fagottra, kürtre, trombitára, csembalóra, 2 hegedűre, brácsára, gordonkára és nagybőgőre, Partita csembalóra (Toccata, Sarabande, Menuett, Gavotte, Gigue), szimfónia átdolgozott változat (csembaló is szerepel a hangszerelésben), 1981 Spányi Miklós (1962 ): 364 Aawaithaurgín csembalóra és vonószenekarra 365 Sugár Rezső ( ): 366 Epilógus szimfonikus zenekarra, cselesztára, csembalóra és zongorára, Szokolay Sándor ( ): 368 Bagatellek csembalóra és hárfára op. 147, Concertino fuvolára, alt fuvolára, piccolóra, csembalóra és vonószenekarra, op. 172, Jeremiáda szoprán szólóra, fuvolára, gordonkára és csembalóra, op. 161, Hang (Tételpár csembalóra) Notturno e Giubiloso, op. 326, 2000, 372 Korál requiem, op. 259 (a zenekarban szerepel orgona és csembaló is), Magyar concerto grosso vonószenekarra és csembalóra, op. 288, 1996 Polimorfia hegedűre, gordonkára és csembalóra (vagy zongorára) op. 164, Soproni akvarellek szoprán szólóra, csembalóra és zenekarra, op. 300, 1996 Szőllősy András ( ): 375 Concerto per clavicembalo, Csengery Kristóf: József Soproni. (Budapest: Mágus Kiadó, 2002) K.: 1976, Editio Musica Budapest. 363 K.: kézirat (utolsó megtekintés: ). 365 Bemutató: Zeneakadémia, Solti-terem, (utolsó megtekintés: ). 367 K.: Editio Musica Budapest 368 Gombos László: Szokolay Sándor (Budapest: Mágus Kiadó, 2002) Bemutató és rádiófelvétel: 1979, Horváth Anikó (csembaló) és Lubik Hédi. A darab ajánlása is nekik szól. 370 CD felvétel: Hungaroton,1982, Szokolay Ádám, Pertis Zsuzsa (csembaló), Liszt F. Kamarazenekar. 371 Rádiófelvétel: 1989, Csajbók Terézia, Magyar Barokk Trió (Csetényi Gyula, Bartha Zsolt Végvári Csaba csembaló). Forrás: Magyar Rádió Archivum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). 372 A darab a 2000-ben megrendezett 1. Budapesti Nemzetközi Csembalóverseny felkérésére készült. 373 Bemutató: 1992, Deák Téri Evangélikus Templom, km. Dobozy Borbála csembalón, Trajtler Gábor orgonán. 374 Bemutató: 1980, ZAK Kisterem, Rásonyi Leila, Mezei Erzsébet és Horváth Anikó (csembaló). A darab ajánlása is nekik szól. Rádiófelvétel: 1981, az előadók ugyanazok. Forrás: Magyar Rádió Archivum, ISIS adattár, (utolsó megtekintés: ). 375 Forrás: Kárpáti János (szerk.): Szőllősy András (Budapest: Holnap Kiadó, 2005). 282

290 Tarján Elemér (1947 ): darab basszusfurulyára és csembalóra, Terényi Ede (1935 ): 379 Capriccio grazioso for harp (harpsichord) solo, string orchestra and percussion, megjelenés: 2007 Gallant Dances for flute, oboe, cello and harpsichord, 1977 Tihanyi László (1956 ): 380 Szirom (Petal) bármilyen húros vagy billentyűs hangszerre, Tóth Armand (1955 ): 382 Aquilone, csembalóra vagy zongorára, Vándor Iván (1932 ): 384 Some short Pieces for Harpsichord, 1972 Varga Judit (1979 ): 385 Prelúdium és korál csembalóra, skálagyakorlat csembalóra, 2005 Vidovszky László (1944 ): 387 Horatius dalok, szopránra, hegedűre, gordonkára, csembalóra, 1966 Zelenka István (1936 ): 388 Sonatine pour clavecin, Bemutató: 1979, Budapest, Pertis Zsuzsa (csembaló), Liszt Ferenc Kamarazenekar, vez. Mario di Bonaventura. K.: Editio Musica Budapest (utolsó megtekintés: ). 378 K.: kézirat (utolsó megtekintés: ) (utolsó megtekintés: ). 381 K.: kézirat. 382 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 383 K.: Rabán Bt Forrás: (utolsó megtekintés: ) (utolsó megtekintés: ). 386 A Clavicembalo Alapítvány által meghirdetett zeneszerzői versenyen III. díjat nyert pályamű. 387 Szitha Tünde: Vidovszky László. (Budapest: Mágus Kiadó, 2006) Forrás: (utolsó megtekintés: ). 389 K.:Edition Modern, MOD

291 Wettl Mátyás (1987 ): 390 BITE szóló csembalóra, Zongoradarabok csembalóátiratai Bartók Béla: Román népi táncok furulyára és csembalóra 392 Farkas Ferenc: Régi magyar táncok a XVII. századból zongorára, Scherzino, Intermezzo, 2 darab fuvolára és zongorára (Furulyamuzsika kezdők számára c. kötetben) Intermezzo furulyára és csembalóra címen 394 Geszler György ( ): Két gépetűd: Búgócsiga 395 Szonáta fuvolára és zongorára 396 Hajdú Lóránt: Toccata zongorára, Kadosa Pál ( ): 398 Szonatina 399 Poldini Ede ( ): 400 Lullaby (utolsó megtekintés: ) 391 A mű ajánlása Tóth-Vajna Zsombor csembalóművésznek szól. 392 Róbert György átirata. 393 Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. 394 Szerzői átirat. 395 Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. 396 Szonáta fuvolára és csembalóra címen valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat ben szerzői jóváhagyással Horváth Anikó adta elő csembalón a Francia Intézetben. 398 Forrás: 760F2/kadosa-pal-76124/ (utolsó megtekintés: ). 399 Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. A művet Sebestyén János vette fel 1970-ben a Magyar Rádióban. 400 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 401 Előadói átirat. Elhangzott és rádiófelvétel: 1983, Magyar Rádió, Sebestyén János. Forrás: (utolsó megtekintés: ). 284

292 Patachich Iván: Szonatina, Karakterek, Rózsa Miklós ( ): 404 Bagatellek zongorára, op. 12, (1932): V. (Canzone) 405 Kaleidoscope Suite 406 Sugár Rezső ( ): 407 Barokk szonatina, Szokolay Sándor: Incselkedés zongorára, négy kézre, op. 44, Szonatina zongorára, op.10, Takács Jenő ( ): 411 Toccata zongorára, op Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. A művet Sebestyén János vette fel 1970-ben a Magyar Rádióban. 403 A mű eredetileg 2 citerára készült. Szerzői csembalóváltozatának rádiófelvétele: 1983, Horváth Anikó. 404 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 405 Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. A művet Sebestyén János vette fel 1983-ban. 406 Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. A művet Sebestyén János vette fel 1964-ben. 407 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 408 Horváth Anikó repertoárján csembalóműként szerepel. K.: Edtitio Musica Budapest, Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. Rádiófelvétel: 1978, Czidra László, Végvári Csaba csembaló. 410 Valószínűleg a szerző hozzájárulásával készült előadói átirat. Rádiófelvétel: 1970, Sebestyén János. 411 Forrás: (utolsó megtekintés: ). 412 Sebestyén János csembalórepertoárjában szerepelt a mű, feltételezhetően a szerző jóváhagyásával előadói átdolgozásban. 285

293 FÜGGELÉK II 12. Képek a műelemzésekhez Kottapéldák 1. kottapélda Hermann Pál: Divertissement pour clavecin, a kéziratos kotta címoldala 286

294 2. kottapélda Hermann Pál: Divertissement pour clavecin, I. tétel, ütem; repetíció és gyors faktúra- és billentésmód váltás 3. kottapélda Hermann Pál: Divertissement pour clavecin, III. tétel, ütem; az artikulációs jelölések franciás eleganciát és könnyedséget sugallnak 287

295 4. kottapélda Arányi-Aschner György: 4 bizzarre Stücke für Cembalo oder Klavier, címoldal, 1. oldal, kézirat 288

296 5. kottapélda Arányi-Aschner György: 4 bizzarre Stücke für Cembalo oder Klavier, 2. oldal, kézirat; hosszú legato ívek és letartások 6. kottapélda Hollós Máté: Tre toccate per clavicembalo solo, I. tétel, kézirat; a darab unisono kezdőszakasza 289