A tölgymakk fülledése M Í T Y Í S VILMOS és NBMKY EBNŐ

Átírás

1 Tehát 1 fm kerítés építés i költség e 3,6 2 Ft, s ez a kiadás hosszab b kerítés építés e eseté n arányosa n csökken. A szerkeze t napi ellenőrzésé t a kerületvezető erdész, illetv e vadás z végzi, tehá t külö n kiadás t ne m igényel. Áthelyezése, fenntartása a legegyszerűbben megoldhat ó é s ha ezekhez hozzászámítju k alacson y létesítés i költségét, láthat ó általáno s bevezetéséne k indokoltsága. Széleskörű bevezetéséve l majdnem telje s mértékbe n szabályozn i lehe t a vadkár mértékét, hisze n a rendelkezésünkre áll ó összegbő l a kerítés hoss z tízszeresét tudju k beépíteni. E z azt jelenti, hog y a vad életfeltételeirő l fokozottabb mértékbe n kel l gondoskodn i é s ha szükséges, mesterséges léte - sítményekkel kel l biztosítani. Enne k eredménye az a régen óhajtot t egyen - súly lesz, amikor a minőségi vadállomán y nevelé s a legminimálisabb erdő - gazdasági károkka l megoldható. A tölgymakk fülledése M Í T Y Í S VILMOS és NBMKY EBNŐ Jó makktermé s idején, min t amilye n a z 1949., és évbe n volt, mindi g szüksé g va n a tölgymakk készlete k minőségcsökkenésmente s tárolására. Habár köztudomású, hog y a leghelyesebb, ha a tölgymakkot a ter - mésév őszé n azonna l elvetjük, mégi s töb b szempontbó l szüksé g va n a készletek bizonyo s részének tárolására. Tudjuk, hog y a szabad, ernyőzésmentes laza (homok ) talajoko n a nyugalmi állapot ú tölgymak k 7 C -nál, a kicsírázot t mak k 5 C -nál elfagy. Ezér t a z ilyen területe k vetésé t tavassza l kell végezzük, am i nagy mennyiségű mak k gondo s tárolásá t igényli. A tárolás i módokr a it t nem kívánunk kitérni, mer t azza l má r töb b tanulmány é s utasítás foglalkozott. A z MNOSZ Tölgy - é s csermakk" szabván y az alkalmazható módszereket, azo k előnyei t é s hátrányait felsorolja. A tárolás i módokná l ké t veszélyes szélsősé g lehetséges : a makkkész - let vag y túlszárad, vag y befülled. Mindké t ese t a makk víztartalmával, a készlet szellőződéséve l és a hőmérséklettel kapcsolatos. Hogy a kár lényegé t megértsük, rövide n foglalkoznun k kel l a tölgymakk anatómia i felépítésé - vel é s a károsodás fiziológia i (élettani ) alapjaival. A tölgymakko t kívü l bőrös - fá s terméshéj (pericarpiu m p), belü l hártyaszerű maghé j (testat ) véd i (1. ábra). A z ép makkon a terméshé j teljesen sértetle n zár t burok, melyne k csa k a termésköldö k (k ) helyén van kényeseb b pontja : it t történi k a. vízfelvétel. A makk terméshéja az általáno s felfogássa l szembe n igen érzékeny a mechanikai behatásokra. Ezért ne m lehe t elégg é hangsúlyozni, hog y a makkot ige n nagy elő - vigyázattal kel l kezelni, nem szaba d dobálni, tiporni, fémeszközökke l lapátolni, forgatn i stb. (Bejlin). A bels ő hártyá s maghéjo n belü l találju k a csírá t (embryo). Enne k részei: a csíratengelyképlet (cs ) és a sziklevelek (cotyledone s sz).

2 A csíratengely három részből áll. Ezek: a gyököcske (radicula gy), az embryonális szár (ezt a szikalatti szár a hypocotyl kezdemény képviseli) és a lombocska vagy rügyecske (plumula 1). A sziklevelek tulajdonképpen az embryonáls szár első oldalképletei, melyek a tartaléktápanyagot tartalmazzak. A sziklevelekben felhalmozott tápanyagból táplálkozik a csíranövény mindaddig, míg önálló aszszimilációra (áthasonításra) nem képes. Ilyenkor a kifejlődött csemete lombozata és gyökérzete veszi át a növényegyed táplálását. gy 1. ábra 2. ábra A laikus szemlélő a makkon az aránylag nagyméretű sziklevelek között a sziklalevelek válla által takart kis csíratengelyképleteket, melyek a köldökkel ellentétes magcsúcsnál, a csírakapunál (mikropyle) helyezkednek el alig veszi észre. Ha azonban a csírázásnak indult makkot szétszedjük, a fejlődésnek indult csíratengelyt megfigyelhetjük (2. ábra). A szikalatti szár (hypocotyl) a csírázás folyamata alatt mindjobban megnyúlik, a gyököcske kitolódik a terméshéjból és erőteljesen növekszik. A kialakuló karógyökéren oldalelágazások, hajszálgyökerek jelennek meg, miközben a sziklevélnyelek is megnyúlva kitolják a rügyecskét és a belőle kifejlődő száracskán előbb a pikkelyszerű levélkezdemények, majd a csúcson az első lomblevelek is megjelennek. Mindezt tudnunk kell, azért, hogy a tölgymakknak a kiszáradással, faggyal, befülledéssel szembeni viselkedését tanulmányozhassuk. A csíratengely képletek érzékeny, könnyen elpusztuló szövetekből állanak. Ha a makk túl nedves és megduzzad, a csúcsa körüli rész felreped, a fertőzés, károsítás, elsősorban ezeket az érzékeny részeket éri. A csírázásnak indult makknál a fertőzés többnyire a csírakapu felől hatol be. Érzékeny pontja a makknak a termésköldök felöli része is, de ha a fertőzés ezt a részt támadja meg, a makk még életképes maradhat. Ugyanis a sziklevelekben egy erősen hidrofil anyag: az amidon (6 dimethyl- aminő 4 4 diphenyl 3 heptanon) található, ami a nekrotikus (elhalt) és fertőzött részeket bizonyos ideig el tudja szigetelni. Tudjuk, hogy a sziklevél jelentős részének elpusztulása esetén is a makk még csírázóképes lehet (dr. Magyar Pál).

3 Lakon biokémiai vizsgalatai szerint az életképes makknál a szikleveleknek a csíratengely felőli rész egynegyedéig kell élő szöveteket tartalmaznia. A triphenyltetrasoliumcloriddal végzett biokémiai életképesség meghatározásnál mindazokat a makkokat, melyeknek sziklevele a csíratengely körül legalább egynegyed részben intenzíven pirosra színesedik, életképeseknek tekintjük. Mindezekből következik, hogy a csíratengelyképlet megítélése a kiszáradás, elfagyás, fülledés meghatározása szempontjából a legkényesebb. Egyszerű szemrevételezéssel ez sokszor különösen a fülledés kezdetén nem is lehetséges. Biztos eljárás a biokémiai festés, vagy a csíráztatás. Mivel a tölgymakk laboratóriumban aránylag lassan csírázik, az említett károsítások gyors meghatározására csakis a biokémiai eljárás jöhet számításba. A károsítás pontos meghatározása tehát csakis laboratóriumban lehetséges. Ezért lenne fontos, hogy a tölgymakk-készleteket tárolás előtt és tárolás után is laboratóriumi vizsgálatnak vessék alá, ami, sajnos, a múltban nem történt meg. \ viztorterec/efi su/yra vonofk. 3. ábra A sziklevelek károsodásának megítélése sokkal könnyebb, mert itt jól látható színbeli elváltozások keletkeznek. Mivel a csíratengely-képlet aránylag eltörpül a hatalmas sziklevelek mellett, a makk víztartalmát gyakorlatilag a sziklevelek víztartalma képviseli. Alacsony víztartalomnál a sziklevelek összezsugorodnak, a makk zörög", nagy víztartalomnál megduzzadnak és a makk héját felrepesztik. A makk víztartalmát a laboratóriumban szárítószekrényben, méréssel határozzuk meg. A makkból vett összeaprított mintát szárítócsészében lemérjük és 105 C hőmérsékleten addig szárítjuk, míg a súlycsökkenése megáll. A legkisebb súly a szárazanyagtartalmát adja. A víztartalmat tudományos vizsgálatoknál a makk szárazanyagának súlyára vonatkoztatjuk. Egyébként a víztartalom kifejezhető az élőnedves, vagyis a vizsgált makk eredeti súlyának százalékában is. A két skála közül a szárazanyagsúlyra vonatkoztatott százalék az érzékenyebb (3. ábra). Az erdészeti iro-

4 dalomban általában ezeket az adatokat találjuk. Előfordulnak azonban az eredéii súlyra vonatkoztatott víztartalomadatok is. Ezért az alábbiakban a kétféle adatot egymás mellett közöljük, míg a szövegben zárójelben lévő számadatok az eredeti súlyra vonatkoztatott víztartalom százalékok. A tölgymakk víztartalmának és állapotának összefüggése A víztartalom százaléka A tölgymakk állapota a szárazanyag súlyhoz az élő nedves súlyhoz v i s z o n y í t v a 1. Az érett (lehullás után azonnal be- 3. Maximális csírázóképesség fenntart- 4. A csírázóképesség fokozatosan csökken 5. A makk zörög (sziklevél a héjtól elválik 6. A csírázóképesség felére csökken 7. A makk életképességét elveszíti A nedves környezetben lévő erősen (70) alatt 50 alatt (42) alatt 33 alatt A makk szikkadását eredeti víztartalma, a rakat magassága, a forgatás gyakorisága, a környezet hőmérséklete és páratartalma befolyásolja. A kritikus kiszáradás száraz környezetben (40 50 százalék relatív páratat talomnál) C hőmérséklet mellett, 35 (26) százalék víztartalomig, min. 4, max. 15 nap alatt következhet be. Az ideális környezet 0, -f-5 C hőmérsékletű, 60 százalékos páratartalmú kellene legyen. Ilyen körülmények között a makk eredeti minősége több mint egy hónapig nem változik. Ha a makk víztartalma (33 37) százalék alá esik, a csírázóképeség feltétlenül csökken, a csírázási erély leromlik. Hazai kísérleteknél észleltük, hogy a túlszáradt makk a vetést követő második tavasszal csírázott. Az ilyen makk rendkívüli átfekvő tulajdonságot vesz fel, ami áztatással, duzzasztással, esetleg megelőzhető. A túlszáradt makk-készlet normális vetőértéke azonban ilyen esetben elveszett. Az 50 (33) százalék alatti víztartalmú zörgő makk a gomba- (Penicillium) fertőzést nem kerülheti el. A túlszáradt készletek százalékban fertőzöttek (Georgescu). A szikkasztást a gyakorlatban a MNOSZ szabvány 6.3 tétele szerint a következőképp ellenőrizhetjük:...szedés után azonnal, az egész készletből egyenletes elosztásban vett mintákból lemérünk 3 3 veder makkot. Ezeknek súlya legyen Mi; szikkasztás közben ugyanazzal a vederrel újból lemérünk 3 3 veder makkot: ezeknek súlya legyen Mn. A beszáradási százalékot mely nem lehet több 14 százaléknál az alábbi képlettel számítjuk ki: M, Mn 1 X 100 "

5 PL: ha Mi = 30 kg, ellenőrző mérésnél Mn = 26 kg, akkor X 100 = 13 százalék, a makkot még lehetne keveset szikkasztani, de ha Mn = 25 kg, akkor ^ X 100 = 16 százalék s már túlszikkasztottuk a készletet. A befülledés csakis a gondos szikkasztással kerülhető el, feltételezve, hogy a tárolási módot megfelelő gondossággal és szakszerűséggel választottuk ki és hajtottuk végre. Az 1949, 1952 és 1955 makktermő években végzett laboratóriumi víztartalom vizsgálatainknál az október-november hónapban beérkezett, csírázásnak indult kocsányostölgy mintáknál max. 94,5 (48) százalék víztartalmat konstatáltunk. A minták 20 százaléka 80 (45) százalék és feletti, 75 százaléka (38 45) százalék víztartalmú volt. A kicsírázott kocsánytalantölgy-makk minták max. 104 (51) százalék, átlag 83 (45) százalék víztartalmúak voltak, tehát a kevésbé kicsírázott kocsányostölgy makknál több vizet tartalmaztak, ami az ilyen készletek könnyebb fülledését is megmagyarázza tavaszán (március hónapban) a tárolt kocsányostölgy makk készletek víztartalma (28 37) százalék között változott, átlaguk 45 (31) százalékos volt. A kocsánytalantölgy makknál (38 41) százalék víztartalom is előfordult. A tárolási súlyveszteség (az ún. káló) empirikusan tehát az alábbiakban állapítható meg: X Hónap Víztartalom Az elérteti készletsúlyhoz csökkenés " viszonyított X XI XII I II III IV A gyakorlatból vett példák nyomán a víztartalomveszteség és a súlycsökkenés következtében a csírázóképesség kb. a felére csökkent. Ezzel szemben a helyes tárolásnál a víztartalomnak nem szabad (38 39) százalék alá esnie. Ezt legjobban biztosítja a talajfelszínen, állományvédelem alatt és a veremben való tárolás. A túlszikkadás veszélye főleg a makktároló kunyhóban és a szérűkben való tárolásnál fenyeget. A fiziológiai (élettani) alapokat vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg: A makkban, mint élő növényi szervezetben, állandóan folyik az élet alapvető megnyilvánulása, a légzés. A légzés erőssége viszont mindig az élőszervezet életműködésével függ össze. Az életműködés emelkedése és csökkenése egyben a légzés emelkedését és csökkenését is jelenti. Légzéskor a makk a sziklévelekben raktározott szervesanyagát használja fel az életműködéshez szükséges energia termelésre. Az állandó lég-

6 zés következtében tehát tartalék tápanyagkészlete állandóan csökken. Ez a csökkenés a légzés erősségével arányos. Erőteljes légzés esetén, ami a légzést befolyásoló lentebb említett tényezők jelenlététől függ, nagy menynyiségű tartaléktápanyag használódik fel. Ez a részleges felhasználás a makk további csírázási folyamatában a csírázási erély, illetve a makk életképességének csökkenéséhez vezethet. A légzés erősségét, mint biokémiai folyamatot, a hőmérséklet, a levegő oxigéntartalma és a víz együttesen és külön-külön is befolyásolják bizonyos határok között (kardinális pontok). Ezen határokon belül az egyes befolyásoló tényezők emelkedése vagy csökkenése a légzés kisebb-nagyobb arányú emelkedését, illetve csökkenését vonja maga után. A határokon inneni vagy túli jelenlétük esetén pedig a légzés rendellenesen folyik le. Ez a rendellenesség a mak életképességének csökkenéséhez, végül elhalá-.sához vezet. A légzés egy bonyolult oxidációs-redukciós folyamat, amelyben energia felszabadulás és átalakítás, különböző közbenső kémiai termékek megjelenése, végtermékként széndioxid és víz kiválasztása megy végbe. Mi itt fölöslegesnek tartjuk ennek a bonyolult folyamatnak a részletes ismertetését és ezért csak az alábbi egyszerű alakban közölt, a kiindulási és végtermékeket feltüntető egyenleggel érzékeltetjük: szénhidrát -f- oxigén = széndioxid -f- víz + energia C 6 H = 6 C H 2 O Kai. A végtermékek a széndioxid és a víz gáz, illetve gőz alakban távozik, a felszabaduló energia pedig kisebb adagokban felhasználódik a szervezet életműködéséhez belső elektrokémiai folyamatok kapcsán. Amikor azonban a levegő nem tartalmaz kellő mennyiségű oxigént, akkor a légzés rendellenesen folyik le, amit az alábbi egyszerű alakban közölt kémiai egyenleggel szemléltethetünk: szénhidrát = széndioxid -f alkohol -j- energia C, H I S O s = 2 C C 2 H 5 OH -f 28 Kai. A légzés rendellenes folyamatában, egyrészt a felszabaduló, kis energia-mennyiség nem fedezi az életműködéshez szükséges mennyiséget és így a szervezet elpusztul, másrészt a folyamatot gyorsítja az alkohol felgyülemlése is, ami önmérgezést okoz. A frissen gyűjtött makk mindig magas víztartalmú és a kellő hőmérséklet és jó levegő (oxigén) ellátás esetén erőteljes légzést folytat, s így a fajtól függően azonnal csírázhat. A makk mérsékelt szikkasztása viszont csökkenti a légzést, ezzel a makk életműködését, és a csírázás elmarad. Ez azért kedvező, mert mint fentebb mondottuk, a makk életképessége nem csökken a nagyobb tartalékanyag felhasználás következtében. A raktározni kívánt makkot tehát azonnal szikkasztani kell az előbb már tárgyalt módon, meggátolni a csírázást. Igen erősen folyik a légzés a mechanikailag megsértett (zúzott, törött) és a felrepedt, felduzzadt, csírázásnak indult makkokban. Ezért mind a gyűjtésnél, mind a kezelésnél, szárításnál nagyon kíméletesen kell a makkal bánni, hogy minél kevesebb zúzott makk legyen a készletben, mert ezek a bomlás melegágyai. A zúzott, felrepedt, részben elhalt makkok jelenléte a tárolt készletet megfertőzheti.

7 A begyűjtött makknak rakatokban való tárolása viszont a legkárosabb módszer. Ilyen tárolásnál ugyanis az ősszel is azonnal csírázóképes tölgyfajok makkjai a rakatban annak mélységétől függő eréllyel csíráznak. Ha a rakatot idejében szétszórjuk és a makkokat szikkasztjuk, a csírázás megáll. Ez a kisebb kár, mert csak a további csírázásra kiható erély csökken némileg. Ha azonban a makk sokáig marad így rakatolva, bekövetkezik az ún. fülledés, vagyis a makk pusztulásához vezető folyamat. Ez a folyamat annál gyorsabban zajlik le, mennél nagyobb volt a makk víztartalma és mennél kisebb a rakat szellőzöttsége. Élettanilag a már vázolt légzési folyamatok rendellenes lefolyása az oka a fülledésnek. A víztartalomtól függő légzés ugyanis a rakatban lévó levegő felhasználásával normálisan indul meg. Mivel a rakat szellőzése rossz, az oxigén rövidebb-hosszabb idő alatt felhasználódik, attól függően hogy a tárolt makk milyen víztartalmú, ami itt most elsősorban szabja meg a légzés erősségét. A légzés tehát rendellenessé válik, a felszabaduló kis energia nem fedezi az élet fenntartásához szükséges mennyiséget, másrészt a felgyülemlő alkohol önmérgezést okoz és a makk elhal. Fokozza a folyamat gyorsaságát a rakat belső hőmérsékletének emelkedése. Az emelkedő hőmérséklet egyrészt a megbontott életfolyamatok miatt felszabaduló energiából, a pára alakban felszabaduló víz kicsapódásakor származó hőből és az egyre kedvezőbb (hő, víz, levegőtlen viszonyok) körülmények közé került mikroorganizmusok élettevékenységéből tevődik össze. A rakat hőmérséklete 50, sőt 70 C -t is elérhet és ilyenkor ez a magas hőmérséklet már maga is pusztítólag hat a makk élőanyagára. A kicsapódó vízpára egyben újabb vízforrást jelent. Így a folyamat a rakatban belülről kifelé indulóan terjed és a legkülső rétegeket kivéve befülleszti az egész makk-keszletet. Ha a rakat le van takarva, az egész készlet elpusztul, a takarás szigetelő hatásától függően. A fülledés természetesen minden olyan tárolási módnál (talajban, iszapos homokban stb.) bekövetkezik, amelynél a levegő-ellátás a minimum alá korlátozódik. A fülledés azonnal felismerhető a gőzölgő halomról, a makkok nedves felületéről, a makkhéj lágyulásáról és bámulásáról. A fülledés leginkább meleg őszi időben, s főleg esős időjárásnál fordul elő. A friss makkot még egy napig sem lehet halomban, zsákban tartani, mert befülled. A makk életképességének a magas hőmérséklet következtében fellépő pusztulását a rendellenes életfolyamatok okozzák, melyek a normális élettani funkciók menetét felbontják és végül a sejtek halálát eredményezik. A befülledés tehát végeredményben egy fiziológiailag káros élettani folyamat következménye, melyhez azonban a makk életképességének csökkenése arányában hozzájárul a baktériumok, gombák működése is. Ezek közül megemlítjük a Erwinia féléket (baktérium), Alternaria, Rhizopus, Trichotecium, Penicillium, Sclerotinia, Phomopsys, Cytospora, Fusarium stb. fajokat. A makk gombakárosítóinak szovjet irodalma rendkívül gazdag, azonban a mykológiai vonatkozásokkal itt bővebben nem foglalkozhatunk. Míg a természetes körülmények között a lehullott makk befülledése csak kivételes esetekben fordulhat elő (pl. álló vízben, mocsaras talajban,

8 levegőhiánynál), addig a mesterségesen tárolt, kellő szikkasztás nélkül összehalmozptt készleteknél, gondatlan kezelésnél mindig bekövetkezik. Itt a beteg, fertőzött, romlásnak indult makkok közvetlen érintkeznek egymással, a fertőzés is gyorsan terjed. Ezért alkalmazzák egyes módszerek a homokkal keverést, ami a makkok közvetlen érintkezését megakadályozza, s ha a homok iszapmentes, szemcsés, a szellőzést is elősegíti. A nedves viszonyok között és a magas hőmérsékleten gyorsan fejlődő mikroorganizmusok fellépése következtében meginduló rothadási folyamat méginkább növeli a rakat hőmérsékletét. Tehát minél nedvesebb a makk és minél magasabb a levegő relatív páratartalma és hőmérséklete, annál gyorsabb a befülledés. Ezért, ha a rakat hőmérséklete a 18 C -ot eléri, feltétlen lapátolni, szellőztetni kell. Az ideális hőmérséklet 3 és -j-3 C között van, ilyenkor a gombák működése is korlátozott, azonban +5 C -nál a fülledés már bekövetkezhet. A jövő tárolási módja ezért csakis a mesterségesen hűtött, szabályozható páratartalmú, e célra épült makktároló pince lehet. Ilyen irányú kísérletek a debreceni hűtőházban már folyamatban vannak. A fülledt makk felismerése a folyamat előrehaladottságától függ C hőmérsékleten magas víztartalmú, szellőzetlen készletek már befülledhetnek. A fülledés felismerhető arról, hogy a csíra szövete elbarnul, a csíra elhal. A barnulás fokozatos és foltokban lép fel (4. ábra), legtöbbször kívülről kezdődik és befelé halad. Végül a baktériumok hatására és a gomba mycéliumok elszaporodása nyomán rothadás lép fel, a mag szövete meglágyul, krémszerűvé válik. A szöveti bomlás folyamatának kezdetét gyakorlatilag felismerni nem könnyű, s ezért a preventív intézkedéseknél a rakat melegedését és nedvességét kell elsősorban figyelemmel kísérni. A laboratóriumban az elhalt szöveteket biokémiai úton könnyen meghatározhatjuk. Mesterséges laboratóriumi füllesztési kísérleteinknél 40 C hőmérsékleten 21 órai füllesztés után a makkokon alig látható valami elváltozás. 46 órás füllesztés után sem látható lényeges színelváltozás. A kisebb ellenállóképességű makkok közül egyesek megbarnulták. Különösen a kicsírázott makkoknál volt megfigyelhető a csíra körüli elbarnulás. Viszont az életképes makkoknál a csíra körüli anthocyán elszíneződés még 46 órai füllesztés után is szép élénk piros. A makkok tetrazoliummal jól festődtek. 70 órai füllesztés után még mindig ritka a barnulás, a makkok jórésze belül az eredeti színt többé-kevésbé megőrizte. Ezzel szemben 60 C hőmérsékleten való füllesztésnél már 8 órai behatás után a szikleveleken barna foltok jelentkeznek. Itt természetesen elsősorban a magas hőmérséklet okozta a makk élőanyagának pusztulását, a makk elhalását. 13 óra után igen erős elváltozások láthatók. Az elbarnulás a sziklevelek felületén indult meg, melyek őzbarna színt vesznek fel. A barnulás a sziklevelek felületéről befelé haladt, a csírázó makkoknál a csíra elhalt és a csírakörüli részek erősebben elbarnultak. A nekrotikus részek májbarna színűek és a 4. ábrán látható képet mutatják. Később 21 órai füllesztés után a makkok teljesen elbarnulnak, elhalnak. Ezek a kísérletek is bebizonyították, hogy a halomban a gyakorlatban észlelt C -ú

9 a b c d e f g h 4. ábra c = ép maícfc, fejlődő radiculával b = fülledés előrehaladása a köldök felől c = fülledés előrehaladása a csírakapu felől d = foltos fülledés e = foltos fülledés gombás fertőzési góccal f = fülledés a maghéj felől befelé hatóiéban ; g = fülledés a maghéj felől befelé hatolóhan keresztmetszetben h = kiterjedt nekrotikus részek ellenére csírázó makk (középen a száracska, fenn a gyökerecske). felmelegedés esetén a makk életképességét már igen rövid idő alatt elveszíti. A rakatok, vermek hőmérsékletét a mezőgazdasági magvak tárolásánál használatos hőmérőszondával ellenőrizhetjük. Ennek hiányában kezünknek a halomba dugásával, a makkok felületének nyirkosságával, a fokozott párolgás lecsapódásával konstatálhatjuk a rakat fülledésre való hajlamosságát. A fülledés a csírázóképességre, ezen keresztül a vetőértékre, egyszóval a makk-készlet felhasználhatóságára súlyos befolyással lehet. Az egyes makkszemek egészségi állapotuk és ellenállóképességük szerint a leromlásnak különböző mértékben állanak ellen. Különösen fogékonyak a befülledésre a kicsírázott, felrepedt, zúzott és a Balaninus által károsított makkok. Ezeknél a leromlás, fertőzés igen gyorsan bekövetkezik és a csirázóképesség teljes elvesztésével járhat. Ezért tárolásra csak ép, csíramentes makkot használjunk. A kicsírázott makk-készleteket ősszel lehetőleg el kell vetni. A károsított, felrepedt makkok őszi vetés esetén életképes növényegyedeket szolgáltatnak, de a tárolásnál nagyobbrészt elpusztulnak, így pl. a napon szikkasztott és emiatt felrepedt héjú, valamint az esőzés miatt felduzzadt, kirepedt makkok a fülledés és gombakárosítás iránt a legérzékenyebbek.

10 A fülledés igen gyakran a szikkasztás nélkül szállított készleteknél fordul elő. Különösen a vasúton, vagonban való szállítás kényes, szellőzőrácsok nélkül nem szabad megkockáztatni (5. ábra). 5. ábra Arra kell törekednünk, hogy a fülledés lehetősége se álljon fenn, amit a leírtak nyomán preventive kell megakadályozni: gondos gyűjtéssel, válogatással, óvatos bánásmóddal, szakszerű szikkasztással, gondos szállítással és megfelelő tárolással. Mindennek alapvető előfeltétele, hogy a makkbegyűjtés helyén szikkasztópajták, tároló színek épüljenek, ahol a makkot csapadékos, napsütéses időben is tökéletesen szikkaszthatjuk. Az előírásos szikkasztópajtát a MNOSZ: tölgymakkszabványban találhatjuk meg. IRODALOM Bejlin, I. G.: A makk mechanikai sérülései és.jelentőségük. Moszkva, Fehér D. Bokor R.: A magvak hőellenállásáról. (Mat. és Természettudományi Értesítő.> Budapest, Georgescu, C. C: Bolile criptogamice ale ghindei si combaterea lor. Bukarest (Gazdag szovjet mykologiai irodalomjegyzékkel.) Lakon, G. Bulat, H.: Die Feststellung der Keimfahigkeit der Laubholzsamen nach dem Topografischen Tetrozolium-Verfahren I. Dle Fagaceen. (Saatgut Wirtschaft.) Stuttgart Magyar Pál: Makkvetési kísérletek. (Erdészeti kísérletek.) Sopron, Makszimov, N. A.: Növényélettan, Budapest, Rohmeder, E.: Kahlfláchen-Aufforstung. München, Tyszkiewicz, St.: Naslenictwo lesne, Warsawa, Vanin, Sz. I.: Adalékok a makk gombabetegségeinek tanulmányozásához. Moszkva, Winkler, H.: Das Saatgut unsere heimischen Nadel- und Laubhölzer. Berlin A Szovjetunió faipari minisztériuma irtisi fakitermelő kombinátjának zovodoukovi fakitermelő vállalata nagy gondot fordít az iparifakihozatal fokozására. Hossztolóknak a vállalat legtapasztaltabb munkásait állították be s egész sor műszaki és szervezeti intézkedést hoztak az iparifakihozatal fokozása érdekében. A hozott intézkedések eredményeképpen az elmúlt időszakban 93 százalékos iparifakihozatalt ért el a vállalat. (Lesznoje promislenoszty március 6. sz.)