Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak

Átírás

1 Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak Dr. Ózsvári László ÁTE Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék 1 A TRANSMISSIBILIS SPONGIFORM ENCEPHALOPATHIÁK (TSE) CSOPORTJÁBA TARTOZÓ, ÁLLATOKBAN ELŐFORDULÓ MEGBETEGEDÉSEK Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (Bovine spongiform encephalopathia, BSE) Surlókór (scrapie) - juh, kecske, muflon Nyércek encephalopathiája Szarvasok és jávorantilopok lesoványodással járó betegsége (CWD) Feline spongiform encephalopathia (FSE) 2 A jogi háttér 1. Kifejezetten a TSE-re vonatkozó 999/2001/EK rendelet 179/2009 (XII.29.) FVM rendelet 2. Állati eredetű melléktermékek 1069/2009/EK rendelet 142/2011/EU rendelete 45/2012 (V.8.) VM rendelet 3 1

2 Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) megelőzése és leküzdése 999/2001/EK rendelet 179/2009 FVM R. 4 Különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok (SRM) Az SRM anyagokat külön kell gyűjteni és az 1. osztályú állati melléktermékekre vonatkozó szabályok szerint kell ártalmatlanítani. 5 A meghatározott veszélyes anyagok (SRM) I. Szarvasmarha esetében meghatározott veszélyes anyagnak minősül a 12 hónaposnál idősebb egyedek koponyája az állkapocs nélkül, de beleértve az agyat és a szemeket is; a 30 hónaposnál idősebb egyedek gerincoszlopa (az ágyékcsigolyák, hátcsigolyák és a nyakcsigolyák harántnyúlványai, valamint a keresztcsont taraja és szárnya, továbbá farkcsigolyák kivételével) a gerincvelő a 12 hónaposnál idősebb egyedek esetén a belek a duodenumtól a rectumig a bélfodorral együtt és a mandulák tekintet nélkül az állat korára. 6 2

3 A meghatározott veszélyes anyagok (SRM) II. Juhok és kecskék esetében meghatározott veszélyes anyagnak minősül a koponya beleértve az agyat, szemeket és a mandulákat is a 12 hónaposnál idősebb, illetve olyan egyedek esetén, amelyek állandó metszőfoga áttört az ínyen; a gerincvelő a 12 hónaposnál idősebb, illetve olyan egyedek esetén, amelyek állandó metszőfoga áttört az ínyen ; a lép és a csípőbél tekintet nélkül az állatok korára. 7 SRM eltávolítása vágóhidak esetében Fej elválasztása a törzstől és SRM-ként kezelése A test kettéhasítása a gerincoszlop megnyitásával és a gerincvelő eltávolítása A teljes bélcsatorna illetve a csípőbél (és a lép) lekötése és eltávolítása 30 hó feletti szarvasmarha esetén a gerincoszlop eltávolítása a vágóhídon (de elszállítható másik vágóhíd vagy daraboló üzembe (akár más tagországba) is gerincoszloppal, ha ott van éhig kirendeltség) Marhanyelv, a nyelvcsont nyúlványa előtt ejtett harántirányú metszéssel nyerhető A pofahús a szarvasmarhafej szállítószalagról vagy a kampóról való eltávolítása nélkül nyerhető 8 A meghatározott veszélyes anyagok (SRM) III. További a gyakorlatban alkalmazandó- szabályok Az elhullott szarvasmarhák, juhok és kecskék esetén az egész állati testet SRM-nek kell tekinteni - függetlenül az állat korától - kivéve ha az állati hulladék melléktermék feldolgozó üzemben az SRMnek minősülő testrészeket eltávolítják (csak elméleti lehetőség). Fertőző spongiform encephalopathia (TSE) gyanúja miatt leölt állatok, továbbá a TSE megállapítását követő járványügyi nyomozás során azonosított és leölt szarvasmarhák, juhok és kecskék esetén az egész állati testet SRM-nek kell tekinteni. 9 3

4 Az SRM elkülönített gyűjtése és elszállítása az állattartó telepek esetében Elhullott szarvasmarha, juh vagy kecske: Elszállítás esetleg gyűjtő átrakón keresztül az SRM ártalmatlanítására elfogadott állati eredetű melléktermék feldolgozó üzembe (ATEV Zrt debreceni és solti üzeme) De távoli területen 3 hetesnél fiatalabb elásható 10 Megelőzés szabályai Kérődzők takarmányába TILOS állati eredetű fehérjét bekeverni (kivételeket lásd később!) és állati eredetű dikalcium- és trikalcium-foszfátot és ilyen anyagokat tartalmazó összetett takarmányokat. Kérődzők és nem kérődzők részére takarmány csak külön gyártóvonalon keverhető. A kérődzők takarmányát idegen fehérjék jelenlétére rendszeresen vizsgálni kell. 11 Takarmányozási tilalom I. Kérődzőkkel TILOS állati eredetű fehérjét feletetni, KIVÉVE Tej, tejtermék, kolosztrum Tojás, tojástermékek Nem kérődző eredetű kollagén és zselatin Hidrolizált fehérje, ha nem kérődző eredetű, vagy kérődzők bőréből, irhájából származik Halliszt felhasználható borjú tejpótló gyártásához (olyan telepen használható fel, amely a felhasználási szándékot előzetesen a megyének bejelentette) 12 4

5 Takarmányozási tilalom II. Egyéb élelmiszertermelő (haszon)állattal TILOS állati eredetű fehérjét feleltetni, KIVÉVE * Nem kérődzők testrészeiből (nem fajazonost!) és kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék, Hallisztet* Hidrolizált fehérjét (nem fajazonost!)* Di- és trikalciumfoszfátot (nem fajazonost!)* Nem kérődző eredetű vérterméket (nem fajazonost!)* A fentieken túl halakkal feletehető még a a nem kérődző eredetű vérliszt* * A takarmánykeverő telephelye szerint illetékes megyei hatóság írásbeli engedélye szükséges az ilyen anyag felhasználásához! 13 Fogalmak TSE-ben beteg állat: a laboratóriumi vizsgálat (kórszövettan vagy a megerősítő: immunhisztokémiai, immunoblot, elektromikroszkópos) eredménye pozitív. TSE-re gyanús élő, levágott vagy elhullott állat: idegrendszeri tüneteket, viselkedészavart, fokozatosan súlyosbodó kondícióromlást mutat(ott), kezelésre nem javult, alternatív diagnózis nincs. BSE-re gyanús szarvasmarha: gyorsteszt pozitív BSE-re gyanús juh: gyorsteszt pozitív 14 Állattartó kötelezettsége >20 db, >24 hónapos szarvasmarhát vagy >50 db, >18 hónapos juhot vagy kecskét tartó folyamatos nyilvántartást köteles vezetni, betegséggyanút, kérődző elhullást bejelenteni 15 5

6 Monitoring vizsgálatok - szarvasmarha Levágott szarvasmarha minden > 24 hónapos kényszervágott vagy elkülönítetten levágott minden >30 hónapos rendes vágással levágott állat (beleértve a saját fogyasztásra vágóhídon kívül levágott egyedeket is) BSE státusz alapján egyes országok egyedi könnyítéseket kaphatnak, pl. Magyarországon jelenleg nem kell rendes vágásnál szűrővizsgálat Elhullott szarvasmarha: minden >24 hónapos Diagnosztikai célból leölt szarvasmarha: minden >60 hónapos Monitoring vizsgálatok juh és kecske Levágott juh : >18 hónapos (vagy két metszőfoga áttört) az AM által országosan meghatározott számú állaton Levágott kecske: >18 hónapos (vagy két metszőfoga áttört) csak a kényszervágott / klinikai tüneteket mutató állatokon Elhullott juh vagy kecske: >18 hónapos az AM által meghatározott számú állaton Pozitív esetben genotípus meghatározás is. Monitoring vizsgálatok Egyéb állatfaj: veszettségre vizsgált, arra negatív állatok agyvelejéből az AM rendelkezés szerinti mintaszám Vizsgálati eredmény és döntés: A laboratóriumi vizsgálat eredményéig a levágott/leölt vagy elhullott állat minden részét (bőrt is) meg kell őrizni. Fogyaszthatósági, ártalmatlanítási döntés csak a vizsgálat eredménye után hozható. Ha TSE pozitív az egész állati test SRM anyagnak minősül kezelés ennek megfelelően. 18 6

7 Mintavétel, mintaküldés Szarvasmarhák monitoring rendszerű vizsgálata során a mintát a speciális mintavevő kanállal kell venni. A mintának magába kell foglalnia az agytörzs nyúltvelőtől kraniálisan helyeződő 8-10 cm-es szakaszát. A mintát a mintavételi edényzetbe helyezve, hűtve tárolva kell a vizsgáló intézetbe szállítani. Juhok és kecskék esetén - megfelelő mintavevő kanál hiányában a teljes fejet kell vizsgálatra beküldeni. Ha megfelelő mintavevő kanál rendelkezésre áll, juhok és kecskék esetében az agytörzs nyúltvelőtől kraniálisan helyeződő 4-5 cm-es szakaszát kell a mintának tartalmaznia. A mintát juhok és kecskék estében is hűtve, és a mintavevő kanállal vett mintát a mintavételi edényzetbe helyezve kell beküldeni. 19 BSE státusz meghatározása Ország vagy régió besorolása (Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE)): elhanyagolható BSE-kockázat ellenőrzött BSE-kockázat, meghatározatlan BSE-kockázat; Magyarország: elhanyagolható BSE kockázat Jelentőség: állati eredetű termékek és élőállatok nemzetközi kereskedelme Elhanyagolható BSE kockázatot jelentő ország vagy régió Kockázatelemzés és kezelés megfelelő, melynek szempontjai: állatokkal foglalkozó részére oktatási program, klinikai tünetek bejelentése, monitoring vizsgálatok módszere és száma, a dokumentumok 7 évig történő megőrzése, engedélyezett laboratórium kérődzőkből származó hús- és csontliszt (tepertő) etetésének, behozatalának tilalma potenciálisan veszélyeztetett állatok, petesejt, embrió behozatali tilalma kérődző állományok nyilvántartása állati melléktermék kezelése takarmányra vonatkozó jogi szabályozás TSE esetek előfordulása Az előző szempontok 7 évig teljesültek. 8 évig nem etettek kérődzőből készült fehérjetartalmú takarmányt. Nem regisztráltak egyetlen BSE fertőzöttséget sem. 7

8 A TSE gyanújának fogalma Olyan élő, elhullott vagy levágott állat, amely idegrendszeri tüneteket, viselkedészavart vagy súlyos kondícióromlást mutat, illetve mutatott és a klinikai vizsgálat, illetve a kórboncolás vagy a húsvizsgálat alatt összegyűjtött adatok alapján nem állapítható meg alternatív diagnózis. Olyan állat, amely esetében a gyorsteszt pozitív eredményt adott. 22 Gyorsteszt Csak negatív eredmény esetében hozható forgalomba a test. Kétes eredmény esetében a vizsgálatot meg kell ismételni. Pozitív esetben az egész állati test SRManyag 23 A TSE gyanújának megállapítása a gyakorlatban - szolgáltató állatorvos Elhullott állat esetében ki kell kérdezni az állattartót, élő állat esetében alapos klinikai vizsgálatot kell végezni (TSE Készenléti tervhez készített jegyzőkönyv minta segít!) Ha az idegrendszeri tünetek megállapításra kerülnek, akkor: o Ha klinikai vizsgálat alapján gyógykezelésnek van helye, akkor meg kell azt kezdeni. o Egyéb esetekben, VAGY ha a gyógykezelés eredménytelen (15 nap), VAGY az állat elhullik értesíteni kell a hatósági állatorvost/járási főállatorvost. 24 8

9 A TSE gyanújának megállapítása a gyakorlatban hatósági állatorvos Állattartó kikérdezéséről, illetve a klinikai vizsgálatról a TSE Készenléti tervhez csatolt jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az állat valóban idegrendszeri tüneteket mutat, akkor: Nincs alternatív diagnózis - a TSE gyanúját megállapítja az egyed elkülönítését és hatósági megfigyelést kell elrendelni élő állat esetén, továbbá szarvasmarha, juh vagy kecske esetében az állomány forgalmi korlátozását is. Van alternatív diagnózis: És gyógykezelésnek van helye (pl. ketózis, magnézium hiány), akkor gyógykezelésre a szolgáltató állatorvoshoz utasítja az állattartót Egyéb esetben hatósági megfigyelés alá helyezi az állatot és a járási főállatorvos felülvizsgálatát kéri. 25 A TSE gyanújának megállapítása a gyakorlatban járási főállatorvos Ha a hatósági állatorvos megállapítja a TSE gyanúját, akkor a járási főállatorvos Elrendeli TSE-re gyanús állat leölését (<5 nap) és a mintaküldést Jelentést tesz a megyének Szükség esetén klinikai vizsgálatot végez Ha a hatósági állatorvos alternatív diagnózis állított fel, akkor a járási főállatorvos haladéktalanul klinikai vizsgálatot végez és jegyzőkönyvet vesz fel. Ha megerősíti az alternatív diagnózist, akkor más bejelentendő állatbetegség gyanúja esetén a vonatkozó jogszabály szerint jár el egyéb esetekben intézkedik a korábban elrendelt hatósági intézkedések feloldásáról Ha kizárja az alternatív diagnózist, akkor megállapítja a TSE gyanúját, elrendeli az állomány forgalmi korlátozását és a legelső pontban felsorolt intézkedéseket is meghozza. 26 Forgalmi korlátozás Állatokat bezárni, érintkezés más állatokkal kizárt, A tüneteket mutatók teje kivételével korlátozás nélkül felhasználható, Betegségterjesztő anyag, tárgy, eszköz csak ártalmatlanításra vihető ki 27 9

10 A TSE megállapítása és az azt követő eljárás I. A gyorsteszt már a klinikailag TSE-re gyanús állatok esetében is használható TSE megállapításához valamely megerősítő vizsgálat - immunhisztokémia, immunoblot, elektronmikroszkópos vizsgálat, kórszövettan, másik gyorsteszt(csak szarvasmarha) - pozitív eredménye szükséges A megállapítást követően a TSE rendelet VII. mellékletének 1. pontjában meghatározottak szerint járványügyi nyomozást kell végezni. 28 A TSE megállapítása és az azt követő eljárás II. BSE megállapítása szarvasmarhákban A rizikócsoportba (kohortba) tartozó egyedek, ill. a TSE-vel fertőzött állat tüneteinek megjelenése előtti 2 éven belül született, és a tünetek megállapítása után született utódainak leölése és ártalmatlanítása. A tagország illetékes hatósága ezeket az intézkedéseket az alábbiak szerint enyhítheti: - Nem öli le a kohort állatokat, ha azok bizonyíthatóan más takarmányt kaptak, mint a TSE-vel fertőzött állat - Mesterséges termékenyítő állomáson tartózkodó és a kohortba tartozó bikák esetében elhalasztható a leölés. 29 A TSE megállapítása és az azt követő eljárás III. Rizikócsoport (kohort) Olyan szarvasmarhák, juhok vagy kecskék, amelyek abban az állományban születtek, mint a BSE-ben vagy TSE-ben beteg állat, annak születését megelőző vagy követő 12 hónapon belül; vagy életük első évében bármely ideig együtt tartották a beteg állattal (ugyanazt a takarmányt ette, mint a beteg állat élete első évében); Olyan juhok vagy kecskék, amelyeket a beteg állattal a közvetlen érintkezést lehetővé tévő módon tartottak a betegség jelentkezése előtt egy éven belül vagy a tünetek megjelenése után

11 A TSE megállapítása és az azt követő eljárás IV. Juhok és kecskék esetében az eljárás attól függ, hogy a BSE kizárható-e a laboratóriumi vizsgálatokkal, amelyek első lépése a discriminatory immunoblot vizsgálat. Ez utóbbinak az eredménye az alábbi lehet: 1. Klasszikus scrapie 2. Atipikus scrapie 3. BSE-szerű Az első két eredmény esetén a BSE kizárható, nincs szükség további vizsgálatra. 31 A TSE megállapítása és az azt követő eljárás V. A TSE rendelet VII. melléklete szerint ha juhok és kecskék esetén a BSE nem zárható ki, akkor le kell ölni és/illetve ártalmatlanítani kell: Minden egyéb a telepen tartott juhot és kecskét A TSE-vel fertőzött állat szüleit és a nőstény esetén utódát, embrióját, petesejtjét Rizikócsoport tagjait A tejet és tejterméket 32 A TSE megállapítása és az azt követő eljárás VI. Ha juhok és kecskék esetén a BSE kizárásra került, akkor az opciók: Ugyanazon állatok leölése mint a BSE esetében Genotipizálás (már állami költségre) után a nem rezisztens egyedek leölése. Maradhat: az a kos, amely ARR/ARR alléllel rendelkezik, és az a nőivarú, amely legalább egy ARR allél és nincs VRQ allél! (Később is csak ilyen rezisztens juhok szállíthatóak be az állományba! Bárányok, gidák három hónapos kor alatt a genotipusuk ismerete nélkül levághatók.) Atipikus scrapie esetén az Európai Bizottságtól derogáció kérhető, amelyet részletesen meg kell indokolni. Ebben az esetben genotipizálás nélkül is megtartható az állomány

12 A TSE megállapítása és az azt követő eljárás VII. Klasszikus scrapievel fertőzött állományok teje és tejterméke csak az állományon belül használható fel kérődzők takarmányozására csak az adott tagállamon belül használhatók fel nem kérődző állatok takarmányozására. 34 A TSE megállapítása és az azt követő eljárás VIII. A fertőzött állományokban szigorított monitoring vizsgálatot kell végezni, 2 éven keresztül valamennyi 18 hónaposnál idősebb elhullott vagy emberi fogyasztás céljából levágott állatot vizsgálni kell. Az állományra vonatkozó forgalmi korlátozás feloldható, ha a két év során nem találnak újabb fertőzött állatot. 35 Leölés és fertőtlenítés Leölés: helyben (de ha klinikailag tünetmentes: el lehet szállítani a leölés kijelölt helyére), vértelen úton, egész állat SRM anyag (vágni tilos, csak leölni szabad) Fertőtlenítés: 4%-os nátronlúg vagy nátriumhipoklorit (min.2%-os szabad Cl-tartalom) oldattal alapos takarítás után mindent Trágya nem igényel különleges kezelést

13 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 37 13