CSONGRÁD MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA IV. RÉSZLETES HELYZETÉRTÉKELÉS

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR TERMÉSZETI FÖLDRAJZI TANSZÉK CSONGRÁD MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (CSONGRÁD MEGYE KOMPLEX KISTÉRSÉGI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA) IV. RÉSZLETES HELYZETÉRTÉKELÉS KÉSZÜLT: A CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL SZEGED január

2 1. Levegő 1.1 A levegőszennyező anyagok kibocsátása Magyarországon a légszennyező anyagok kibocsátása az utóbbi két évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. Ez a tendencia Csongrád megyében is megfigyelhető (1.1. táblázat), amelynek okai a rendszerváltás utáni időszakban jól ismertek, például a csökkenő ipari energiafelhasználás, korszerűbb ipari technológiák bevezetése, az energiahordozók árának emelkedéséből következő ésszerűbb energiafelhasználás, az energiatakarékosságot elősegítő modern háztartási készülékek elterjedése, a katalizátoros gépjárművek és az ólommentes benzin elterjedése, a gépkocsik szén-monoxid kibocsátásának csökkenése az évenkénti környezetvédelmi ellenőrzés bevezetésével. A megyében hiányoznak a nagy levegőszennyezést okozó erőművek. A régió levegőminőségi problémáiért a közlekedés mellett elsősorban a szénhidrogén-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység és az élelmiszeripar tehető felelőssé, de előfordulnak különböző légszennyező anyagokat kibocsátó tégla-, kerámia-, bútorgyártó, kenderfonó és kisebb gépipari üzemek is. Az 1.2. táblázatban a megye jelentősebb légszennyező telephelyeinek kibocsátásait tüntettük fel az 1996-os évre táblázat: A főbb légszennyező anyagok évi kibocsátásai Csongrád megyében és Szegeden (kt/év) megye Szeged megye Szeged megye Szeged megye Szeged Kén-dioxid 4,63 1,47 3,73 0,73 3,72 0,63 3,17 0,67 Szén-monoxid 19,04 4,78 13,92 3,38 13,18 3,11 13,22 5,44 Nitrogén-oxidok 4,7 1,06 4,06 1,3 3,73 1,05 3,68 1,07 Szilárd anyag 3,63 0,26 3,1 0,31 3,14 0,3 3,33 0,5 Az adatok az ipari, a közlekedési, a kommunális és a lakossági emissziókat együttesen tartalmazzák. Forrás: Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, táblázat A megye jelentősebb légszennyező telephelyei és kibocsátásai 1996-ban TELEPÜLÉS TELEPHELY Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogénoxidok Szilárd (nem toxikus por) Hódmezővásárhely Alföldi Porcelángyár Rt Hódmezővásárhelgyártó Burton-Apta Tűzállóanyag Kft. Hódmezővásárhely Alföldi Porcelángyár Majolika kft. Hódmezővásárhely HÓD-Mezőg.Rt. Kútvölgyi vetőmagüzem Kiszombor GKI Növénynemesítő telepe Makó CS.M.GMV Makói Malomüzem Nagylak Kenderfonó és bútorlapgyártó váll Szentes Árpád Szöv. Erotak Gyár Szegvár Szegvári Rostüzem Szeged Téglagyár Szeged GKI Ásotthalmi telep Szeged Szegedi Erőmű Szeged SzSzH Központi telep Szeged Tornádó Gépgyártó Kft Szeged MOL Rt. NKVF Kut.-Term. Ág Szeged Gyufaipari váll. 2. sz. telepe Forrás: Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója,

3 Az 1.1. és 1.2. táblázat alapján levonható következtetések: SO 2 : csökkenő tendenciát mutat, amelynek elsődleges oka az energiaszerkezet megváltozása (energiahálózatok korszerűsítése, a széntüzelés visszaszorulása és a földgázfelhasználás előtérbe kerülése a háztartásokban stb.) és a járműpark korszerűsödése. Az ipari szennyezők közül a legnagyobb SO 2 kibocsátásért a nagylaki Kenderfonó és bútorlapgyártó vállalat. NO x : a kibocsátás alakulásában csökkenés tapasztalható, ezzel párhuzamosan a közlekedési eredetű szennyezés részaránya folyamatosan növekedik. A gépjárműállomány növekedése nagyobb ütemű, mint a korszerűbb gépjárművek üzembeállításával elérhető kibocsátás csökkenés, így összességében növekszik a környezet közlekedési eredetű NO x terhelése. A megyében a feldolgozó-ipari ágazatok részesedése csekély, amelyek közül jelentősebb a szénhidrogén-feldolgozás. Szilárdanyag (por): az ipari kibocsátás közötti időszak nagy mértékű visszaesése utána a 90-es években egy nagyon lassú csökkenés tapasztalható. A csökkenés a különféle ipari technológiáknál alkalmazott szűrők és leválasztó berendezések alkalmazásának tulajdonítható elsősorban. A szilárdanyag kibocsátás viszont összességében (a kölekedési és lakossági eredetű kibocsátással együtt) a megyében növekszik. Ma a jelentősebb kibocsátók a feldolgozó-ipar és a lakosság. CO: a 90-es évek eleje óta folyamatos és jól érzékelhető csökkenés tapasztalható. A szénmonoxid kibocsátásban is a közlekedési ágazat a leginkább környezetterhelő, de az ipari és lakossági eredetű kibocsátás is jelentős. A CO kibocsátás arányát a közúti forgalom növekedése és a gépjárművek magas átlagos életkora nagymértékben befolyásolja. Üvegházhatású gázok: a légköri CO 2 mennyiségének alakulását elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése befolyásolja. A kibocsátásból legnagyobb arányban az ipar és a lakosság részesedik a megyében. A szén-dioxid kibocsátás a gazdasági átalakulás éveinek csökkenése után 1992 óta állandó szinten maradt. VOC (volatile organic compounds) illékony szerves vegyületek: a vegyipar és ezen belül a kőolaj-feldolgozás a legjelentősebb kibocsátó. A közlekedés felelőssége is nagy a VOCk kibocsátásában. Toxikus anyagok: veszélyességük mérgező hatásukból ered, amely már kis mértékű légköri felhalmozódásuk esetén is komoly károsodást idézhet elő az élővilág és az ember egészségében. Az ólomkibocsátás alakulásában a 90-es évek elején ugrásszerű visszaesés volt tapasztalható, főként a gépjárműpark megújulása, illetve az ólommentes benzin használatának elterjedése következtében április 1-től megszűnt az ólmozott benzin forgalmazása, így a közlekedési eredetű ólomkibocsátás a minimálisra süllyedt. Az ipari eredetű kibocsátás értéke az elmúlt évtizedben alig változott. A légszennyezés meghatározó tényezője a közúti közlekedés. Országos adatok szerint a közlekedés tehető felelőssé a CO kibocsátás 58,9 %-áért; a NO 2 kibocsátás 53,4 %-áért; az illékony, nem metán szénhidrogén emisszió 48,3 %-áért; a szilárd részecske emisszió 11,3 %- áért. A megyében a nyilvántartott közúti gépjárművek száma db. (1998). Ebből személygépkocsi db (1.3. táblázat). Túlsúlyban vannak a katalizátor nélkül üzemelő négyüteműek és még mindig nagy, de csökkenő az aránya (18,5 % 1998-ban, míg 1996-ban 21 % volt) a jelentős szénhidrogén szennyezést okozó kétütemű autóknak (Trabant 9469 db., Wartburg 7262 db.). A személygépkocsik átlagéletkora 12,28 évről 12,77 évre növekedett és között. A tehergépjárművek átlagéletkora 9,44 év, az utóbbi években csökkenő, így kedvezőbb képet mutat. Ennek oka, hogy a tehergépjármű állomány cseréje a szigorúbb műszaki követelmények miatt (főként a nemzetközi forgalomban résztvevő tehergépjárműveknél) gyorsabban halad, mint a személyautóknál. A forgalomban lévő autóbusz állomány folyamatosan csökken, aminek oka és következménye is a városi tömegközlekedés színvonalának és részarányának csökkenése. 2

4 1.3. táblázat A közúti gépjárműállomány (Csongrád megye) Év vége Motorkerékpár Személygépkocsi Autóbusz Tehergépkocsi, dömper és különleges célú gépkocsi Vontató Összesen Forrás: KSH Kistérségi és települési emisszió adatok A megye területén 1998-ban az önbevallásra kötelezett 653 telephelyen 2629 helyhez kötött légszennyező forrást tartott nyilván az ATIKÖFE. A legnagyobb számú emissziós pontés felületi forrással Szeged (1108 db.), Hódmezővásárhely (457 db.), Szentes (235 db.), Csongrád (216 db.), Makó (210 db.) rendelkezett. A 1.3. és 1.4. táblázat Csongrád megyében 1998-ban és 1999-ben, a Felügyelőség hatáskörébe tartozó levegőtisztaság-védelmi ellenőrzések és bírságok számát mutatja, településenkénti bontásban. Az adatokból kitűnik, hogy az ellenőrzések száma 121-ről 147-re emelkedett, míg a bírságok száma csaknem kétszeresére: 11-ről 20-ra táblázat Levegőtisztaság-védelmi ellenőrzések és bírságok Csongrád megyében, 1998-ban (Forrás: ATIKÖFE, 1999.) Település Ellenőrzések száma Bírságok száma Algyő 1 0 Ásotthalom 2 1 Csanádpalota 2 0 Csongrád 7 0 Fábiánsebestyén 1 0 Ferencszállás 0 1 Hódmezővásárhely 15 1 Kistelek 1 0 Makó 9 0 Mindszent 2 0 Nagylak 1 0 Ópusztaszer 1 0 Röszke 1 0 Sándorfalva 2 0 Szatymaz 2 0 Szeged 63 6 Szegvár 1 0 Székkutas 1 0 Szentes 6 2 Üllés 1 0 Zsombó 2 0 3

5 1.5. táblázat Levegőtisztaság-védelmi ellenőrzések és bírságok Csongrád megyében, 1999-ben (Forrás: ATIKÖFE, 1999.) Település Ellenőrzések száma Bírságok száma Algyő 5 0 Ásotthalom 0 3 Csongrád 10 3 Deszk 2 2 Domaszék 1 0 Felgyő 2 0 Ferencszállás 0 3 Földeák 1 0 Hódmezővásárhely 12 6 Kistelek 3 0 Kiszombor 2 0 Klárafalva 1 0 Kübekháza 1 0 Makó 9 0 Mindszent 1 0 Mórahalom 2 0 Nagylak 2 0 Ópusztaszer 1 0 Öttömös 1 3 Pusztamérges 1 0 Pusztaszer 1 0 Röszke 4 0 Sándorfalva 3 0 Szatymaz 1 0 Szeged 68 8 Szegvár 2 0 Székkutas 1 0 Szentes 5 3 Tömörkény 2 0 Zákányszék 1 0 Zsombó 3 0 A légszennyezés bejelentésére kötelezett tevékenységet folytatók által 1998 évben kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét kistérségenként, települési bontásban adtuk meg az ATIKÖFE által közölt évi adatok alapján. A megyében a helyhez kötött légszennyező források által kibocsátott szennyező anyagok mennyisége 1998-ban meghaladta az 1800 tonnát. Az összmennyiségben a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok, szilárd anyag (nem toxikus por) és a szénhidrogének szerepelnek a legnagyobb értékkel. Az értékelt adatok alapján kistérségenként a következőkben felsoroljuk a szennyezést jelentősen befolyásoló településeket, a jelentős szennyezést okozó ipari forrásokat, valamint megadjuk a kistérség legfőbb szennyező anyagait. 4

6 Csongrádi kistérség 1.6. táblázat A levegőszennyező anyagok kibocsátása évben az éves bevallás alapján Csongrád Kistérség településein (kg/év) TELEPÜLÉS Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd (nem Korom Egyéb toxikus por) Csongrád Ipari szennyező források: Héjja Testvérek takarmánykeverő, EFFEM Kft., CAFE-MINOS Kft., Tisza Bútoripari és Ker. Rt. 5. Sz. gyára Jellemző szennyező anyagok: szén-monoxid, nitrogén-oxidok /mint NO2/, szilárd /nem toxikus/ por/, korom, toluol, xilol, metil-alkohol, aceton, etil-acetat Hódmezővásárhelyi kistérség 1.7. táblázat A levegőszennyező anyagok kibocsátása évben az éves bevallás alapján Hódmezővásárhely Kistérség településein (kg/év) TELEPÜLÉS Kéndioximonoxioxidok Szén- Nitrogén- Szilárd (nem Korom Egyéb toxikus por) Hódmezővásárhely Mindszent Székkutas Ipari szennyező források: Hódmezővásárhely - BURTON-APTA Kft., Hungária Lámpagyártó Kft., Majolikagyár Kft., Apolló Cipőipari Szöv., Alföldi Porcelán és Edénygyártó Kft., Metrilux Felületkikészítő Kft., Székkutas - Új Élet MGTSZ Jellemző szennyező anyagok: szén-monoxid, nitrogén-oxidok /mint no2/, szilárd /nem toxikus/ por/, triklor-etilén, króm 6, hexan, benzin, aceton, metil-etil-keton, toluol Kisteleki kistérség 1.8. táblázat A levegőszennyező anyagok kibocsátása évben az éves bevallás alapján Kistelek Kistérség településein (kg/év) TELEPÜLÉS Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd (nem Korom Egyéb toxikus por) Csengele Kistelek Ipari szennyező források: UNICHEM Vegyip. Kft., Jójárt és tsa Bt., DAFAG Jellemző szennyező anyagok: szén-monoxid, nitrogén-oxidok /mint no2/, szilárd /nem toxikus/ por/, korom 5

7 Makói kistérség 1.9. táblázat A levegőszennyező anyagok kibocsátása évben az éves bevallás alapján Makó Kistérség településein (kg/év) TELEPÜLÉS Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd Korom Egyéb (nem toxikus por) Ambrózfalva Csanádpalota Ferencszállás Földeák Kiszombor Makó Nagylak Ipari szennyező források: Csanádpalota - Pirogran Kft. Homokszárító Üzeme, Makó - Gumiművek Phonix Hung. Kft., Cipőipari és Termékgyártó Kft., CSM tejipari Váll. Makói Üzeme, Földeák - Sertéshús Term. Kft., Nagylak - Kenderfonó és Bútorlapgyártó Váll., Ferencszállás - MOL Rt. NKFV Gyűjtőáll., Kiszombor - gabonamag Vetőm. - Előáll. Kft., GKI Növénynemesítő telepe, GKI Termelési Igazgatóság Jellemző szennyező anyagok: szén-monoxid, nitrogén-oxidok /mint no2/, szilárd /nem toxikus/ por/, korom, foszforsav, benzol, toluol, metil-etil-keton, benzin Mórahalmi kistérség táblázat A levegőszennyező anyagok kibocsátása évben az éves bevallás alapján Mórahalom (Homokháti) Kistérség településein (kg/év) TELEPÜLÉS Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén- Szilárd (nem Korom Egyéb oxidok toxikus por) Ásotthalom Mórahalom Öttömös Pusztamérges Ipari szennyező források: Mórahalom - Húsfeldolgozó, Ásotthalom - MOL Rt. Gyűjtőállomás, Öttömös - K-1 sz. kút, OTTK-2 olajkút, Pusztamérges - Praktikum Kft. Jellemző szennyező anyagok: szén-monoxid, nitrogén-oxidok /mint no2/, szilárd /nem toxikus/ por/, korom, benzin, metán Szegedi kistérség 11. táblázat A levegőszennyező anyagok kibocsátása évben az éves bevallás alapján Szeged Kistérség településein (kg/év) TELEPÜLÉS Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd Korom Egyéb (nem toxikus por) Bordány Deszk Domaszék Dóc Röszke Sándorfalva Szatymaz Szeged Üllés Zsombó

8 Ipari szennyező források: Bordány - GKC Kft., Szatymaz - Takács Antal Szeszfőzde, Domaszék - Szécsi István Kovácsműhely, Üllés - MOL Rt. Gázüzem, Házi PP Kft., Sándorfalva - SAVISZ Vegyip. Kft., Szeged települési programban részletezve Jellemző szennyező anyagok: kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok /mint no2/, szilárd /nem toxikus/ por/, korom, toluol, xilol, aceton, etil-acetat Szentesi kistérség táblázat A levegőszennyező anyagok kibocsátása évben az éves bevallás alapján Szentes Kistérség településein (kg/év) TELEPÜLÉS Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd (nem Korom Egyéb toxikus por) Derekegyház Fábiánsebestyén Nagymágocs Szegvár Szentes Ipari szennyező források: Szegvár - Rostüzem, Szentes - Téglagyár, Kontavill Rt., Szentesi Ruhagyár, Nagymágocs - Egyesült MGTSZ. Jellemző szennyező anyagok: kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok /mint no2/, szilárd /nem toxikus/ por/, korom, sósav, cink és vegyuletei /mint zn/, krom 6, nikkel, toluol, tetraklor-etilén, propil-alkohol, butil-alkohol, ciklohexanon, etil-acetát, butil-glikol-acetát 7

9 1.2. Levegőszennyezettség A levegőminőségi alapállapot meghatározását az ÁNTSZ által működtetett Regionális Immisszió Vizsgáló (RIV) hálózat végzi. RIV mérőhálózat (off-line): a mintavétel gázok esetében félautomata mintavevők segítségével, szálló por esetében nagy teljesítményű pormintavevővel, ülepedő por esetében gyűjtőedényes eljárással történik. Minden szennyező anyagot mintavétel és laboratóriumba szállítás után, ún. kézi módszerekkel analizálnak. Monitorhálózat (on-line): a megyében nincs mintavételi pontja az azonnali eredményeket szolgáltató hálózatnak. A megyében 41 levegőmintavételi helyen folynak immissziós mérések, ebből 14 pont Szegeden található, valamint 3-3 helyen vesznek mintát Ásotthalmon, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Kisteleken, Makón, Maroslelén, Szentesen, Székkutason és Zákányszéken (1.12. táblázat) táblázat Levegőmintavételi helyek Csongrád megyében Sorszám Város Cím SO 2, NO 2 Szálló por Ülepedő por 1 Szeged JGYTF Boldogasszony sgt Szeged JGYTF Semmelweis u Szeged Tarjáni Óvoda Sólyom u Szeged Vasöntöde Kálvária sgt Szeged Rendőrség Kossuth sgt Szeged Szakszervezet Eszperantó u Szeged I. sz. Kórház Kossuth L. sgt Szeged Orvosi rendelő Petőfi S. sgt Szeged Gyógyszertár Petőfi S. sgt. 41/B Szeged ÁNTSZ Cs.M. Intézete Derkovits f Szeged Polgármesteri Hivatal Széchenyi tér Szeged MÁV Igazgatóság Tisza L. krt Szeged Védőnőképző Temesvári krt Szeged Alsóvárosi Templom Mátyás tér Szeged Gyógyszertár Algyő, Búvár u Szeged Tűzoltó laktanya Algyő, MOL ÁFOR Telep Szeged ATIVIZIG Tápé, Budai N.A.u Szeged Templomkert Tápé, Honfoglalás u Szeged Templomkert Kiskundorozsma, Szent J. tér Szentes Polgármesteri Hivatal Erzsébet tér Szentes Óvoda Apponyi tér G. épület Szentes Kontavill Ipartelepi út Ásotthalom Polgármesteri Hivatal Szabadság tér Ásotthalom Idősek Napközi Otthona Felszabadulás u Ásotthalom Óvoda Tölgyfa u Makó ÁNTSZ Széchenyi tér Makó Tüdőbeteg-gondozó Intézet Lonovics sgt Makó Medicor Rákosi út Hódmezővásárhely Nyomda Kossuth tér Hódmezővásárhely Tüdőgondozó Szántó K. J. u Hódmezővásárhely Kertváros Hóvirág u Hódmezővásárhely Hódgép Erzsébet u Csongrád II. Belgyógyászat Szentháromság u Csongrád Óvoda Orgona u

10 29 Csongrád Kenyérgyár Szegedi út Kistelek Városi Könyvtár Petőfi u Kistelek Tüdőgondozó Intézet Kossuth u Kistelek Rákóczi F. Á. Isk. Rákóczi u Zákányszék Orvosi Rendelő Dózsa Gy. u Zákányszék Tanácsadó Petőfi u Zákányszék Egyetértés Sz. Lengyel tér Maroslele Vízmű II. Arany J. u Maroslele Polgármesteri Hivatal Szabadság tér Maroslele Vízmű I. Rákóczi út Székkutas Mezőgazdasági Sz. Sztahanov? u Székkutas Polgármestei H. Béke u Székkutas Általános Isk. József A. u van mintavétel - nincs mintavétel Forrás: ÁNTSZ Csongrád megyei Intézete A méréseket lakott területen végzik. A mérések a vizsgált települések több mérőpontján történnek, de a mérési eredmények kiértékelésénél a település levegőminőségét egy átlagos értékkel jellemzik. A háttérszennyezettség meghatározásához az ország öt pontján, lakóterületektől távol, automata mérőműszerekkel és mintavevőkkel vesznek mintákat. A levegőminőség komplex jellemzésére a következő három minőségi kategóriát határozták meg: 3-as kategória: Szennyezett levegőjű település, ahol valamely gáznemű szennyező anyag koncentrációja a vonatkozó levegőminőségi határértéket a mérések 10 %-ánál, ülepedő por esetében 30 %-ánál meghaladta. 2-es kategória: Mérsékelten szennyezett levegőjű település, ahol valamely gáznemű szennyező anyag koncentrációja a vonatkozó levegőminőségi határértéket a mérések kevesebb, mint 10 %-a, az ülepedő por esetében % között haladta meg. 1-es kategória: Megfelelő levegőminőségű település, ahol gáznemű szennyező anyag esetében határérték túllépés a mérési időszakban nem fordult elő, ülepedő por esetében pedig az eredmények kevesebb, mint 10 %-nál volt határérték túllépés. Az közötti négy minősítés eredményei a megye települései vonatkozásában a táblázatban találhatók táblázat A megye településeinek minősítése levegőminőségük alapján az közötti években Település Ásotthalom Csongrád Hódmezővásárhely Kistelek Makó Maroslele Szeged Szentes Székkutas Zákányszék Forrás: J/2221. számú jelentés a Nemzeti Környezetvédelmi Program évi végrehajtásának helyzetéről 9

11 Az , és a évi adatokat összevetve megállapíthatjuk, hogy Ásotthalom, Kistelek és Szeged kivételével a többi településen nem változott, vagy javult az átlagos immissziós állapot. A 1.15., és táblázatban szereplő százalékos határértéktúllépés alapján minősítik a települések levegőszennyezettségi állapotát a három fő szennyező, a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ülepedő por alapján. Az összesített minősítésben a település a három szennyezőanyagra kapott minősítések közül a legrosszabbat kapja táblázat Csongrád megye vizsgált településeinek levegőminőségi adatai az 1998 évi nem fűtési félévében Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Ülepedő por Átlag Hat.ért. Átlag Hat.ért. Átlag imm. Túll. imm. Túll. imm. µg/m 3 % µg/m 3 % g/m 2 * 30 nap Hat.ért. Túll. % Szeged 9, ,34 4,8 6,90 1,2 Ásotthalom 9, ,06 0 8,07 0,00 Csongrád 9, ,32 1,2 5,79 0,00 Hódmezővásárhely ,86 0,00 Kistelek 10, ,34 0 6,09 0,00 Makó ,25 0,00 Maroslele ,92 0,00 Szentes ,16 0,00 Székkutas ,01 0,00 Zákányszék ,59 0,00 RIV adatai alapján (Forrás: táblázat Csongrád megye vizsgált településeinek levegőminőségi adatai az 1998/99 év fűtési félévében Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Ülepedő por Szálló por Ólom Átlag Hat.ért. Átlag Hat.ért. Átlag imm. Túll. imm. Túll. imm. µg/m 3 % µg/m 3 % g/m 2 * 30 nap Hat.ért. Átlag Hat.ért. Átlag Hat.ért. Túll. imm. Túll. imm. Túll. % µg/m 3 % µg/m 3 % Szeged 19,07 0,00 48,53 7,60 4,39 0,00 115,41 59,30 0,14 8,30 Ásotthalom 11,02 0,00 44,43 2,90 2,28 0,00 96,25 25,00 0,04 0,00 Csongrád 11,67 0,00 39,71 0,00 2,82 0,00 118,33 55, Hódmezővásárhely ,41 0,00 118,86 57, Kistelek 11,51 0,00 39,25 0,00 2,41 0,00 92,70 40,00 0,03 0,00 Makó ,47 0, Maroslele ,29 0, Szentes ,34 0, Székkutas ,79 0, Zákányszék ,98 0, RIV adatai alapján (Forrás: 10

12 1.17. táblázat Csongrád megye vizsgált településeinek levegőminőségi adatai az év nem fűtési félévében Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Ülepedő por Szálló por Ólom Átlag Hat.ért. Átlag Hat.ért. Átlag imm. Túll. imm. Túll. imm. µg/m 3 % µg/m 3 % g/m 2 * 30 nap Hat.ért. Átlag Hat.ért. Átlag Hat.ért. Túll. imm. Túll. imm. Túll. % µg/m 3 % µg/m 3 % Szeged 9,69 0,00 36,84 2,8 7,98 2,4 113,7 59,6 0,05 0,0 Ásotthalom 9,14 0,00 32,81 1,1 5,95 0,00 121,18 81,8 0,03 0,0 Csongrád 8,97 0,00 28,98 0,0 6,83 0,00 114, Hódmezővásárhely ,07 0,00 90,11 44,4 - - Kistelek 9,4 0,00 30,90 0,0 6,45 0,00 91,71 28,6 0,03 0,0 Makó ,28 0, Maroslele ,86 0, Szentes ,26 0, Székkutas ,94 0, Zákányszék ,86 0, RIV adatai alapján (Forrás: Az évi adatok alapján Szeged, Csongrád és Ásotthalom minősült mérsékelten szennyezettnek (2. kategória), az összes többi település az 1. kategóriába került. A szennyezettségi kategóriák megállapításánál a szálló por értékeket nem veszik figyelembe, viszont a fenti táblázatok rendkívül magas szálló por értékeket és így jelentős határértéktúllépéseket mutatnak a megye településein Részletes immisszió adatok Az alábbiakban az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézetének részletes (havi) mérési adatai és az ezekből készült diagramok alapján értékeljük a megye településeinek levegőminőségi mutatóit. A levegőszennyezettség alakulása szezonális, heti és napi jellegzetességeket mutat, amelyek közül a levegőmintavételi módszerekből következően az évszakos változásokat van lehetőségünk követni. A trendek alapján azt mondhatjuk, hogy a három leggyakoribb és legnagyobb mennyiségben kibocsátott légszennyező anyag közül a SO 2 és NO 2 immissziójának trendje általában csökkenő, míg a por mind az ülepedő, mind a szálló por koncentrációja túlnyomó részben határérték feletti, nagy ingadozásokat mutat. A megyében, a vizsgált településeken, a levegő minősége kis mértékű javuló tendenciát mutat, összességében az immisszió időbeni változása pozitív irányú. Szennyező anyagonként részletezve az adatokat a következő megállapításokat tehetjük: Kén-dioxid: a vizsgált időszakban egyszer sem haladta meg a lakott területre (védett I. övezet) vonatkozó 24 órás 150 µg/m 3 -es határértéket, pontosabban a 6-19 µg/m 3 közötti mérési adatok messze elmaradnak a kritikus értéktől. A téli, fűtési időszakban magasabb koncentrációt mutatnak a mérési eredmények. Nitrogén-dioxid (1.a. 1.d. ábra): az 1998-as év első négy hónapjában mértek Szeged több mintavételi helyén a 85 µg/m 3 -es határértéket messze meghaladó értéket, valamint Ásotthalom Felszabadulás u mérőponton a határértékkel megegyező értéket. A 11

13 diagramokon jól látható, hogy a téli félévben, vagyis a fűtési szezonban lényegesen megemelkedik az összes levegőmintavételi helyen a NO 2 szennyezettség, míg a minimumok a tavasz végi időszakban jelentkeznek. Szálló por: a megye településeinek szinte mindegyikén a legsúlyosabb levegőminőségi problémát a szálló por okozza. Fokozottan igaz ez a nagyobb városokra (Szeged, Hódmezővásárhely, Csongrád) és a homokhátsági kistérség településeire (Ásotthalom). A szálló por 24 órás levegőminőségi határértéke 100 µg/m 3, amelyet a múlt év elején mért értékek nemegyszer 3-6-szorosan meghaladtak. A mintavételi helyeken egész évben a határérték körül, illetve fölötte alakultak a mérési eredmények, kiugró értékeket ugyancsak a tavaszi hónapokban tapasztalhattunk, köszönhetően elsődlegesen az ebben az időszakban fokozottan jelentkező szántóföldi kiporlásnak és a közúti forgalom tél végétől jellemző erősödésének. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi néhány csapadékos év magas szálló por értékei még mindig messze elmaradnak a korábbi száraz években gyakran mért 5-10-szeres határérték-túllépésektől. Ülepedő por: a levegőminőségi határérték 30 napra 16 g/m 2, amelynél magasabbat Szegeden mértek augusztusban, de szinte minden városi mintavételi helyen a tavasz végi és a nyár közepi és augusztusi értékek megközelítették a határértéket. Ez a jelenség valószínűleg ezen időszakok kisebb csapadékmennyiségével van kapcsolatban. Ólom: a szálló porból mért ólomkoncentráció Szeged kivételével minden mintavételi helyen alatta maradt a 0,3 µg/m 3 -es 24 órás határértéknek. A közlekedésből származó ólomterhelés örvendetes csökkenése az ólommentes benzin bevezetésének és 1999-től kizárólagos forgalmazásának köszönhető Felszínközeli ózon Szegeden Napjaink egyik legjelentősebb környezetvédelmi problémája a légszennyezés, mely sok más mellett az emberi egészségre is hatással van. Ezen gázok közül egy az immisszióként jelentkező felszinközeli ózon, mely Európa-szerte minden nyáron nagy gondot okoz. Az ózonkoncentráció felszínközeli koncentrációjának természetes szint fölé való emelkedése a napsugárzás hatására meginduló levegőkémiai reakciók (fotokémiai reakciók) következménye, melynek során a főleg antropogén eredetű, nagyrészt a közlekedésben, háztartásban, iparban keletkező légszennyezőanyagokból (NOx, VOC, CO) u.n. fotooxidok /ózon, peroxiacetilnitrát, aldehidek/ keletkeznek. Mind koncentrációjában, mind hatásában ezek közül az ózon játssza a legjelentősebb szerepet, ezért e gázt ezen anyagok jelzővegyületének tekintik. Az ózon-koncenrtáció alakulásánál egy napi-, heti- és éves menet figyelhető meg. A napi menetet erősen befolyásolja az állomások elhelyezkedése. Városokban az ózonkoncentráció alakulása kissé eltolódva, de a sugárzás és a hőmérséklet napi menetét követi, így a napi minimum normál esetben a hajnali órákban, a napi maximum 13 h és 18 h között várható. Az ózon speciális karakterisztikájából fakadóan a belvárosban (nagyforgalmú utak közelében) mért értékek jóval alacsonyabbak, mint a város más pontjain (kertövezetben, parkokban, ligetekben) mértek. Évtizedek óta tudott dolog, hogy az ózondús levegő a korábbi állításokkal szemben nem csak pozitív hatásokkal rendelkezik. Koncentrációtól és időtartamtól függően, gyulladásos reakciót, nyálkahártyairitációt okozhat. Becslések szerint a lakosság kb %-a érzékeny fokozottan az ózonra. A megnövekedett ózonkoncentráció a növényeknél is károsító hatású, többek 12

14 között a betegségekkel (gombák) és stresszfaktorokkal (szárazság, fagy, állati kártevők) szembeni ellenállóképesség csökkenését, a levélzet krónikus és akut károsodását (elszíneződés, víz-foltok), a terméshozam faj és terület szerinti csökkenését, minőség romlást és a tárolhatóság korlátozódását okozhatja. Az okozott környezeti károk felméréséhez, ill. a nagyobb károsodást megelőző intézkedések meghozatalához alapvetően fontos az ózon mennyiségének, ill. térbeli és időbeli megoszlásának mérésekkel történő feltérképezése. Magyarországon 1990-ben indult meg a folyamatos ózonmérés, mely munkát nagyban segítette az 1993-ben a Phare-Program keretében telepített 22 mérőállomás. Ma hazánkban az OMSZ, az ÁNTSZ és a KÖFE összesen 36 helyen végez ózonmérést. Ezen állomások nagyrésze városi háttér- ill. közlekedési állomás. Szegedre 1997-ben került az első s máig egyetlen mérőállomás, melyet az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség működtet a város egyik nagy forgalmú sugárútja mellett. Ez ózonmérés szempontjából nem igazán ideális, azonban a magyar gyakorlatban nem ritka. Mivel egy ilyen mérőállomás beszerzése és működtetése nagy költségekkel jár, a szegedi állomás létesítésében nagy szerepet játszott ill. játszik a szponzori támogatás /MOL, DÉMÁSZ, DÉLTÁV/. Furcsamód a város vezetősége nem tartotta a mérőállomást olyan fontosnak, hogy elhelyezéséhez helyet biztosított volna. A DÉMÁSZ segítőkészségének köszönhetően végül a konténer a DÉMÁSZ Kossuth Lajos sgt. 89. számú telepén nyert elhelyezést. Magyarországon ózonhatárértékek egészségügyi szempontból megengedhető mértékére vonatkozó követelményeket a környezeti levegő tisztasági követelményeiről szóló MSZ :1994 szabvány rögzíti. Ózon esetén ez 110 µg/m 3 -félórás, és 100µg/m 3 napi átlagértéket ad meg. EU-szabvány szerint 180 µg/mł-tól, a Budapestre vonatkozó előírás alapján 200 µg/m 3 -tól a szmogriadó készültségi fokozata érvényes. Szegedre vonatkozó ilyen rendelkezés eddig még nem készült. Az egészségügyi határértéket, azaz a 110 µg/m 3 -es félórás átlagot 1997-ben március és szeptember között 782 esetben, 1998-ban, áprilistól szeptemberig 728 alkalommal haladta meg a mért ózonérték. A magas értékek túlnyomó része májusban és a nyári hónapokban jelentkezik abszolút maximuma 177µg/m 3 (június 13), abszolút maximuma 86,1 ppb azaz nagyjából 172,2µg/m 3 (július 25). A nem fűtési hónapok (április-szeptember) átlaga 1998-ban 56,18 µg/m 3, ami magyarországi viszonylatban viszonylag magasnak számít. A magyarországi adatok kiértékelésénél ill. ezeknek más európai országok adataival való összehasonlításakor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy míg az EU-szabvány vonatkoztatási hőmérsékletnek 20 C-t ír elő, addig ez Magyarországon 25 C. A magasabb vonatkoztatási hőmérséklet alacsonyabb mérési eredményeket eredményez. Ez az 5 C 1,7%- os eltérést jelent, azaz a mért 177 µg/m 3 érték EU-szabvány szerint 180 µg/m 3 lenne. Gyakran jelentkeznek meghibásodások, melyek elhárítása néha heteket, hónapokat is igénybe vesz. Ezen időszakra természetesen így az adatok is hiányoznak. Hibaokok között a meleget is megemlítették, mivel a mérőkonténerben elhelyezett műszerek nem bírják a nagy meleget és leállnak. Ez azt jelenti, hogy a műszerek sokszor pont akkor mondanak csütörtököt, mikor a legnagyobb szükség lenne rájuk, azaz május és szeptember között a meleg napokon, ami nálunk pedig nem ritka. Szegeden az összes lehetséges félórás mérésből (ez egy évben db) 1997-ben 1674 (9,55%), 1998-ban 4150 (23,6%) hibafélóra volt. 13

15 A magas ózonértékek elkerülésének legfőbb kitétele az elsődleges légszennyezőanyagok (NOx, VOC) emissziójának csökkentése. Ennek eléréséhez azonban a technikai fejlesztések mellett a lakosság felvilágosítása és környezeti szenzibilitásának növelése is szükséges. Sajnos sem az országos, sem a helyi sajtó nem kezeli e levegőtisztasági problémát fontosságának megfelelően, így a lakossághoz ilyen irányú információk nem nagyon jutnak el, pedig az ATIKÖFE légtisztasággal foglalkozó munkatársai erről több módon is tájékoztatnak. Információk: - szegedi friss immissziós és meteorológiai adatok - Környezetvédelmi Közönségtájékoztató Rendszer által mért adatok nyilvánosak, megtekinthetők, Szegeden a Kárász u. 9. alatti ÁTRIUM házban működő monitoron. Az felszínközeli ózon kimutatásának egy alternatív lehetõsége az ú.n.passzív mérő, mely egy indigóval kezelt reagenspapírt tartalmaz. Ózonnal érintkezve az indigó izatinná bomlik, melynek mennyiségét a próbák begyűjtése után laboratoriumban alkoholos extrahálás után fotometriás módszerrel lehet meghatározni. Ezen módszerrel egy olyan extinkciós értéket kapunk, mely lehetővé teszi a különböző mérőpontok ózon-terheltségi fokának meghatározását, összehasonlítását. A vizsgálathoz szükség van egy állandóan mérő műszerre is, amelynek közvetlen közelében egy passzívmérő elhelyezhető. Erre azért van szükség, mert ezen mérőpont eredményeihez lehet a többi állomás méréseit viszonyítani. Ilyen kísérlet folyik most Szegeden, a város 30 pontján háromszoros mintával. A vizsgálat célja a Szeged városában jelentkező ózonterhelés területi különbségeinek kimutatása és térképezése, illetve annak vizsgálata, hogy a DÉMÁSZ területén elhelyezett konténer ózonadatai a városra releváns értéket adnak-e. 14

16 1.1.a. Ábra Nitrogén-dioxid értékek Szeged mérőpontjain Nitrogén-dioxid (µg/m 3 ) Szeged - 1 Szeged - 2 Szeged - 3 Szeged - 4 Szeged - 5 Szeged - 6 határérték b. Ábra Nitrogén-dioxid értékek Ásotthalom mérőpontjain Nitrogén-dioxid (µg/m 3 ) Ásotthalom - 18 Ásotthalom - 19 Ásotthalom - 20 határérték

17 1.1.c. Ábra Nitrogén-dioxid értékek Csongrád mérőpontjain Nitrogén-dioxid (µg/m 3 ) Csongrád - 27 Csongrád - 28 Csongrád - 29 határérték d. Ábra Nitrogén-dioxid értékek Kistelek mérőpontjain Nitrogén-dioxid (µg/m 3 ) Kistelek - 30 Kistelek - 31 Kistelek - 32 határérték

18 1.2.a. Ábra Szálló por értékek Szeged mérőpontjain Szálló por (µg/m 3 ) Szeged - 1. Szeged - 3. Szeged - 4. Szeged - 5. Szeged - 6. Szeged - 7. határérték b. Ábra Szálló por értékek a megye további mérőpontjain Szálló por (µg/m 3 ) Ásotthalom Hódmvhely Csongrád Kistelek határérték

19 1.3. a-f. Ábra Ülepedő por értékek 1998-ban a megye mérőpontjain a Ülepedő por (g/m 2 *30nap) Szeged1 Szeged2 Szeged3 Szeged4 Szeged5 Szeged6 Szeged7 határérték 0 jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec b 18 Ülepedő por (g/m 2 *30 nap) Szeged8 Szeged9 Szeged10 Szeged11 Szeged12 Szeged13 Szeged14 határérték 0 jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec 18

20 c Ülepedő por (g/m 2 *30 nap) Makó1 Makó3 Maroslele1 Maroslele2 Maroslele3 határérték 0 jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec d Ülepedő por (g/m 2 *30 nap) Hmvhely1 Hmvhely2 Hmvhely3 Székkutas1 Székkutas2 Székkutas3 határérték 0 jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec 19