Ebben a témakörben a teljesség igénye nélkül a következő jogszabályok adnak iránymutatást a vevőknek illetve a forgalmazóknak és gyártóknak:

Átírás

1 Fogyasztóvédelem Kedves Partnereink! Ebben a témakörben a teljesség igénye nélkül a következő jogszabályok adnak iránymutatást a vevőknek illetve a forgalmazóknak és gyártóknak: A legfontosabb definíciók a Polgári törvénykönyvben találhatók évi CLXIV törvény a kereskedelemről; évi LVII törvény a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról; évi CLV törvény a fogyasztóvédelemről; évi XLVII törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról; évi XLVIII törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól; 89/1998. (V.8.) Kormányrendelet a Fogyasztóvédelmi főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról; 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról; 249./2004. Kormányrendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról; 225/2007. (VIII.31.) Kormányrendelet a nemzeti fogyasztóvédelmi Hatóságról; 339/93/EGK rendelet, 85/374/EGK irányelv, 2001/95/EK irányelv) Fogyasztói oldalról a fenti számos jogszabály talán nyújt némi biztonságot, de a forgalmazó és gyártó cégek szemszögéből nézve e jogszabályok teljes betartása igen komoly szakmai és személyi erőforrást igényel. (És akkor még nem is beszéltünk az adózási, egészségügyi, munkaügyi, stb. jogszabályokról.) A következőkben megpróbálunk bizonyos fogalmakat tisztázni és ismételten a teljesség igénye nélkül néhány előírásra, szabályra a figyelmet ráirányítani. a leértékelt, akciós árukra is ugyanazok a jogok vonatkoznak minőségi kifogás esetén, mint a teljesárú árukra. A vevőt ugyanúgy megilletik a kijavítás, kicserélés, szerződéstől való elállás joga. (Ez alól egy kivétel van: ha a kereskedő a vételnél felhívja a figyelmet az áru valamilyen hibájára és egyértelműen közli, hogy ezért van a termék leárazva. Akkor - de csak ezzel a hibával kapcsolatban - nem lehet kifogással élni.) a jogszabályok alapján a vevő választhat, hogy a terméket meghibásodás esetén a boltba vagy a szervizbe viszi vissza a terméket. Tehát a kereskedő nem kötelezheti arra a vevőt, hogy ő vigye el a szervizbe a készüléket. Így karácsony után gyakori kérdés: mi történik, ha kevésbé tetszik, vagy ha nem jó az ajándék?

2 A jogszabály csak minőségi kifogás esetén ír elő kijavítást, cserét, vagy a vételár visszafizetését. Egyéb esetekben a kereskedő jóindulatán múlik, hogy kicseréli-e a nem tetsző terméket. (Ilyen esetben a visszacserélésre szóló ígéretet célszerű ráíratni a számlára, nyugtára!) a magyar jogrendszer nem ismeri a levásárlás fogalmát. Tehát hibás terméknél ennek a felajánlása lehetséges, de a vevő erre nem kötelezhető! a nem üzletben történő vásárlásoknak - például internetes vásárlás, teleshopping, termékbemutató, házaló kereskedés esetén - speciális szabályai vannak. Ezek közül a legfontosabb, hogy 8 munkanapon belül indoklás nélkül a vevő elállhat a szerződéstől. A napi szinten előforduló fenti kérdésekből is látszik, hogy kell a témával foglalkozni. Két alapfogalom megkülönböztetése nagyon fontos. Ezek a SZAVATOSSÁG és JÓTÁLLÁS. A SZAVATOSSÁG (Ptk. 277., /A. ) szinte minden adásvételt (ideértve az adásvételt, a szállítási, mezőgazdasági termékértékesítési szerződést és a közüzemi szerződéseket is) érint és kötelező, míg a jótállás csak egyes törvényben meghatározott termékek és szolgáltatások esetében kötelező. Szavatossági igényét a fogyasztó az alábbi esetek bármelyikében érvényesítheti a forgalmazóval szemben: a termék hibás, az elvárhatónál gyengébb minőségű, rejtett hibával rendelkezik, és a hibáról a fogyasztó nem tud, valamint joggal feltételezi, hogy hibátlan terméket vett. Ha valamelyik ezek közül igaz, a szerződés hibás teljesítésének minősül, és ezért a szolgáltató/forgalmazó felelősséggel tartozik. Szavatossági igényt a vevő a vásárlástól számított 2 éven belül nyújthat be. Az első 6 hónap alatt a szavatosság a jótálláshoz hasonló jogokat biztosít a fogyasztónak és jelent terhet a forgalmazónak. Az első 6 hónapban bejelentett szavatossági igény esetén - amennyiben azzal nem ért egyet - a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a hiba a nem rendeltetésszerű használattól keletkezett. A 6 hónap lejártával, de még a szavatossági idő 2 évén belül pedig a bizonyítási teher megfordul és ekkor a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka már teljesítéskor megvolt és rendeltetésszerű használat mellett jelentkezett. Ha 2 éven, vagy a fent említett időn belül a fogyasztó valamilyen menthető okból nem tudta érvényesíteni az igényét (pl. ha a hiba nem volt felismerhető, vagy nem tudta elérni a forgalmazót), akkor a vásárlástól vagy üzembe helyezéstől számított 3 éven belül érvényesítheti igényét (tehát egy évvel "meghosszabbodik" a határidő). A termék visszavételekor jegyzőkönyvet kell felvennie, amin szerepeltetni kell a fogyasztó nevét, címét, a fogyasztási cikk (áru) megnevezését, vételárát, a vásárlás időpontját, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, a kifogás rendezésének módját. Elvileg 3 munkanapon belül tájékoztatni kell a fogyasztót arról, hogy igénye teljesíthető-e, Törekednie kell arra, hogy a javítást vagy cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze vagy elvégeztesse. JÓTÁLLÁS : a jótállás fokozottabb helytállást jelent a termék/szolgáltatás minőségéért a forgalmazó részéről. Ez azt jelenti, hogy a forgalmazóra esik a bizonyítás terhe. Lsd. Ptk. 248., illetve 151/2003. és a 249/2004. kormányrendelet. (Ezt szokták garanciának is nevezni!) Legalább 1 év jótállást kell vállalnia a forgalmazónak a következő termékekre:

3 a hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyeg-tisztítógép, padlósúroló- és fényesítő-gépek, varrógép, kötőgép, személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi esetén. Az alábbiakra, ha azok egyedi forgalmi értéke meghaladja a ,- Ft-ot. Ezek: motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk, villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja, vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések, az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek, biztonsági riasztó- és jelzőberendezések, elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.), üzenetrögzítők, kihangosító készülékek, műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók, rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók, lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók, fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek, MP3 lejátszók, pendrive készülékek, illetve, az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák, távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók, személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek, számológépek, zsebszámológépek, menedzser-kalkulátorok, írógépek és szövegszerkesztők, hangszerek, órák, bútorok. A jótállás időtartama a teljesítés (adásvétel, vagy - ha a forgalmazó végzi - az üzembe helyezés vagy beszerelés) napján kezdődik. Minden egyes termék értékesítésekor úgynevezett jótállási jegyet kell a fogyasztó részére kiállítania, amelyet a termék beszállítója (importőr, gyártó) mellékeli ezt a termékhez. A jótállási jegy csak magyar nyelvű lehet, s tartalmaznia kell a következőket: forgalmazó neve és címe, a termék megnevezése, típusa, gyártási száma, és ahol lehetséges, azonosításra alkalmas részeinek száma (pl. gyári szám), a gyártó (importált termék esetén az importáló) neve és címe, a fogyasztó jogai a jótállás kapcsán, és a vásárlás vagy üzembe helyezés napja. A jótállási igényt a fogyasztó jótállási jeggyel, vagy a vásárlást bizonyító számlával vagy nyugtával érvényesítheti a forgalmazónál vagy a jótállási jegyen feltüntetett szerviznél. (Tehát az igény érvényesítésére elvileg elég lenne a számla, nyugta is!). Javítás helyett a forgalmazó kicserélheti a terméket, ha a javítás aránytalanul magas költséggel járna. (Aránytalanul magas költség fogalma nincs definiálva, forgalmazó dönti el, mit tekint annak) Abban az esetben, ha a fogyasztó a teljesítéstől (vásárlástól, beszereléstől, üzembe helyezéstől) számított 3 munkanapon belül bejelenti csereigényét, és a meghibásodás akadályozza a rendeltetésszerű használatot, a forgalmazó a javítás helyett köteles kicserélni a terméket! Minden esetben a jótállási igény bejelentésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amely az alábbiakat tartalmazza: a fogyasztó nevét, címét, a fogyasztási cikk (áru) megnevezését, vételárát, a vásárlás időpontját, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, a kifogás rendezésének módját. ha a kifogás rendezése eltér a fogyasztó igényétől, ennek okát is le kell írnia Ha a fogalmazó nem tudja azonnal tájékoztatni a fogyasztót arról, hogy igénye teljesíthető-e, legkésőbb 3 munkanapon belül valamilyen módon közölni kell. Javításra való átvétel esetén (akár forgalmazóként, akár szervizként veszi át a terméket) a jótállási jegyen legalább az alábbiakat kell feltüntetni: a bejelentés és javításra átvétel időpontját (gépjármű esetén a kilométeróra állását is), a hiba okát és a javítás módját, a kijavított termék visszaadásának időpontját (gépjármű esetén a kilométeróra állását is) és a jótállás új határidejét (amit meg kell hosszabbítania a javítás időtartamával). A javításra történő átvételt elismervénnyel kell igazolni, amit oda kell adnia a vevőnek. Az elismervényen legalább az

4 alábbiakat kell feltüntetni: a fogyasztó nevét, címét, az áru adatait, az átvétel időpontját az elkészülés határidejét. A jogszabályok előírják, hogy a javítás során csak új alkatrész kerülhet a termékbe! A szervizelést végzőnek kötelessége az üzemeltetés helyén megjavítania/megjavíttatnia a terméket, ha az helyhez kötött termék, vagy 10 kg-nál nehezebb a termék vagy a termék tömegközlekedési eszközön nem szállítható. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a fel- és leszerelésről, az elszállításról és a visszaszállításról is a szervizelést végzőnek kell gondoskodnia. A termékeken kívül vannak olyan szolgáltatások is, melyekre a jogszabályok kötelező jótállást írnak elő bizonyos értékhatár fölött. A következő javító-karbantartó szolgáltatások esetében, ha a szolgáltatás bruttó ára anyagköltséggel együtt meghaladja a forintot, a szolgáltatónak jótállási kötelezettsége van. Ezek a szolgáltatások: Lakás-karbantartási és - javítási szolgáltatások, háztartási gépek és készülékek javítása, barkács- és kerti szerszámok javítása, személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása, audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása, gyógyászati segédeszközök javítása, telefon- és telefax-berendezések javítása, hangszerek javítása, órák javítása. A javító-karbantartó szolgáltatást végző jótállási (garanciális) kötelezettsége minimum 6 hónap! (Semmi sem tiltja azonban, hogy ennél akár hosszabb jótállási idő vállaljon valaki, ha úgy érzi, hogy szolgáltatása jó minőségű!) A jótállási idő azon a napon kezdődik, amikor a javító-karbantartó szolgáltatást végző a kijavított terméket átadja a fogyasztó részére. A jogszabály előírja, hogy a kijavított termék átadásakor vagy üzembe helyezésekor úgynevezett jótállási jegyet kell a fogyasztó részére kiállítania. (Minimum adattartalma: szolgáltató neve, címe, az elvégzett munka, az arra felhasznált anyagok, alkatrészek, a szolgáltatás díja, a javítás vagy karbantartás elvégzésének határideje, és gépjármű esetén a kilométeróra állása: A szolgáltatások esetén is szükséges a jótállási igény bejelentésekor a termékeknél már jelzett adattartalomhoz hasonló tartalmú jegyzőkönyv készítése. Ejtsünk néhány szót a TERMÉKFELELŐSSÉG kérdéséről. Ez alapján gyártó (importőr) a terméke (ingó dolgok, alkatrészek és a villamos energia) hibája által okozott kárért a szokásosnál (A Polgári Törvénykönyv károkozásról szóló fejezetei - Ptk ) is szigorúbban felel. Kár lehet valakinek a halála, testi sérülés, egészségkárosodás, vagy más termékben okozott kár 500 EUR felett. Egy termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható. Megállapításakor a vizsgáló laborok és a Bíróság egyaránt a következőket veszik figyelembe: termék rendeltetése, ésszerűen várható használata, a termékkel kapcsolatos tájékoztatás, a termék forgalomba hozatalának időpontja, a tudomány és a technika állása (Megjegyzés: egy termék nem tekinthető hibásnak csupán azért, mert később biztonságosabb termék került a piacra). A hibás termék által okozott kárért minden esetben a gyártó felel. A termékfelelősség szempontjából gyártónak számít az, aki magát a termék gyártójaként nevezi meg, illetve az EU-n kívülről importált termék esetén az importőr (lízingbe adó, bérbe adó, eladó, stb.) Amennyiben az EU-n belüli a gyártó, vagy az EU területén kívülről terméket importáló nem ismert, illetve ha a forgalmazó nem rendelkezik a termék eredetét igazoló dokumentumokkal, a felelősséget a forgalmazó viseli! Egyébként is - a fentiek alapján - a fogyasztó elsőként a forgalmazót keresi meg, aki a kárigényt továbbhárítja (továbbháríthatja) a gyártóra (importőrre). A forgalmazónak 30 napja van arra, hogy megnevezze a gyártót vagy forgalmazót (ezzel háríthatja át a felelősséget). A felelősség a gyártót (importőrt) a termék forgalomba hozatalától számított 10 év en keresztül terheli! Célszerű ezrét a forgalmazóknak a termékkel kapcsolatos dokumentumokat, vizsgálati anyagokat és kockázatelemzéseket legalább ennyi időn keresztül megőriznie.

5 Különösen fontos a nem Európai Unióból érkező import áruknál, hogy legyen előzetes bizonyíték arra, hogy a termék nem veszélyezteti az egészséget és a felhasználó biztonságát a szokásos és előrelátható felhasználás közben, a termék a hatályos nemzeti és közösségi termékbiztonsági szabályok előírásainak megfelelően legyen felcímkézve és a kísérőokmánya ne hiányozzon. Ellenkező esetben a termék forgalmazását már a vámkezeléskor betilthatja az illetékes hatóság, vagy a forgalmazó költségére elvégeztetheti a termék biztonságával kapcsolatos vizsgálatokat. A gyártó, szolgáltató és forgalmazó részéről egyaránt lehetőség van a termékek és szolgáltatások által okozott károk későbbi enyhítésére felelősségbiztosítás megkötésére, ez azonban csak a termék vagy szolgáltatás által okozott kár kapcsán felmerülő kártérítési díj kifizetését fedezik, a vállalkozásokban keletkezett elmaradt hasznot, illetve hírnévromlást már nem. Az ilyen biztosítások megkötésénél azonban fontolóra kell vennie azt is, hogy a biztosítási díj mértéke egyensúlyban van-e a potenciálisan okozott károk nagyságával. Ezen tájékoztatóhoz forrásként a nevezett jogszabályokat, a és a lapokon talált információkat használtuk fel. Reméljük, hogy sikerült Önök számára - úgy fogyasztóként, mint gyártó és forgalmazóként - hasznos információkkal szolgálni. Budapest, december 13. Tisztelettel: dr. Sallai Csilla Kamarai tag könyvvizsgáló A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget