/2008. ( ) ÖTM rendelet

Átírás

1 /2008. ( ) ÖTM rendelet a megújuló energiaforrásokat - biogázt, bioetanolt, biodízelt - hasznosító létesítmények tűzvédelmének műszaki követelményeiről A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. (2) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. -ának cc) alpontjában meghatározott feladatkörömben a következőket rendelem el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A megújuló energiaforrásokat - biogázt, bioetanolt, biodízelt - előállító, tároló, felhasználó létesítmények létesítése ideértve az átalakítást, a bővítést is - és üzemeltetése során az e rendeletben megállapított tűzvédelmi műszaki követelményeket kell alkalmazni. 2. (1) E rendelet alkalmazásában: 1. alapanyagtároló: a bioetanol, biodízel előállításához szükséges mezőgazdasági termény tárolására szolgáló nyitott vagy zárt építmény, 2. bioetanol: a biomassszából, illetve a hulladékok biológiailag lebomló részéből előállított, bioüzemanyagként felhasználható etanol. Nagy tisztaságú víztelenített finomszesz. A bioetanol tulajdonságai megegyeznek a hagyományos módon előállított és víztelenített etilalkohol tulajdonságaival, 3. bioetanol tároló tér: a bioetanol tárolására szolgáló építmény. E szabályozó vonatkozásában nem minősül tárolásnak a gyártás közbeni, technológiai célú átmeneti tárolás, 4. bioetanol üzem: bioetanol előállítására, tárolására, felhasználására szolgáló, sajátos építményekből álló létesítmény, amely magába foglalja valamennyi, az üzemeltetést segítő berendezést és építményt, 5. biodízel: dízelüzemanyag minőségű, bioüzemanyagként felhasználható növényolaj-zsírsavmetilészter (pl. repce (RME), napraforgó (NME), szója,stb..). A biodízel tulajdonságai megegyeznek a hagyományos módon előállított dízelolaj tulajdonságaival, 6. biodízel üzem: biodízel előállítására, tárolására, felhasználására szolgáló, sajátos építményekből álló létesítmény, amely magába foglalja valamennyi, az üzemeltetést segítő berendezést és építményt, 7. biogáz: biomassza, illetve szerves hulladékok levegőtől elzárt bomlása során keletkező, földgázminőségűre tisztítható, bioüzemanyagként is felhasználható gáznemű anyag. A gázke- 1

2 verék metán tartalma - a körülményektől és a baktérium kultúrától függően %; széndioxid tartalma 30-60%; kénhidrogén tartalma 0,01-0,4%; továbbá nyomokban megjelenhetnek benne más alkotóelemek is, 8. biogáz üzem: biogáz vagy depóniagáz előállítására, tárolására, felhasználására szolgáló, sajátos építményekből álló létesítmény, amely magába fogalja valamennyi, az üzemeltetést segítő berendezést és építményt. A biogáz termeléshez felhasznált alapanyagtól függően - e szabályozó vonatkozásában - megkülönböztetünk mezőgazdasági (növényi, állati eredetű) mellékterméket; depóniagázt; kommunális, ipari szennyvíziszapból, szennyvizekből kinyert biogázt hasznosító biogáz üzemet, 9. biomassza: minden biológiailag lebomló szerves anyag, amely mezőgazdasági tevékenységből, fenntartható erdőgazdálkodásból, fafeldolgozásból, energetikai célú ültetvényekből, élelmiszer-iparitermelésből vagy ezek termékeinek, melléktermékeinek vagy hulladékainak feldolgozásából, valamint hulladékgyűjtésből vagy szennyvízkezelésből származik, 10. depóniagáz: olyan biogáz, amely kommunális hulladéklerakók hulladéktestében található szervesanyag spontán bomlásakor keletkezik, 11. erjesztő tartály (fermentor, reaktor, rothasztó tartály): rugalmas vagy merev tetejű zárt tartály, melyben a szerves anyagok erjedése, lebomlása végbemegy, 12. észterezés: savak alkohollal történő reakciója, melynek során észter képződik, 13. fűtőerőmű blokk (gázmotor-generátor): olyan berendezés, amely a kitermelt biogázt elektromos és hőenergiává alakítja át, 14. gázelőkészítő berendezések: a biogáz kezelésére (pl. kéntelenítésre, víztelenítésre, hab leválasztásra, esetleg széndioxid tartalom csökkentésre) szolgáló berendezések, 15. gázfáklya: az üzemszerű működés mellett átmenetileg felesleges (vagy a nem üzemszerű működés során keletkező) biogáz elégetésére szolgáló berendezés, mely megakadályozza, hogy a biogáz elégetlenül a környezetbe jusson, 16. gázkutak: kommunális hulladéklerakó hulladéktestében keletkező biogáz (depóniagáz) felszínre juttatására szolgáló gyűjtőcsövek, 17. gáztároló: a biogáz átmeneti - felhasználás előtti gázhalmazállapotban történő, technológiai célú tárolására szolgáló (puffer) berendezés, 18. nyersanyag fogadótér: az alapanyag tárolására szolgáló nyitott vagy zárt építmény, 19. nyersanyagkezelő: az alapanyag feldolgozásához szükséges előkezelést biztosító berendezés, berendezések, 20. reaktor: zárt tartály, melyben a növényi-olaj és az alkohol reakciója (katalizátor jelenlétében) végbemegy, 21. rektifikáló oszlop: az alkohol lepárlására szolgáló berendezés, 22. szeparátor: zárt tartály, ahol a növényi észter szétválik a melléktermékként keletkező glicerintől, 23. trágyatároló: a biogáz kinyerése után visszamaradt szerves anyagok (trágya, hígtrágya) tárolására szolgáló építmény. 24. üzemzavar: a technológia során bekövetkező olyan zavar, mely nem kívánt égéshez és/vagy robbanáshoz vezethet. (2) E rendelet alkalmazásában létesítési előírás a 4. (2)-(8) bekezdésében, a 6. (4) és (5) bekezdésében, a 7. -ban, a 8. -ban, a 9. (1) bekezdésében, (2) d, e, f pontjában, (4)-(6) és (8)-(12) bekezdésében, a 10. -ban, a 11. -ban, a 2

3 12. -ban, a 13. -ban, a 14. -ban, a 15. (3)-(5) bekezdésében, a 16. -ban, a 17. -ban, a 18. -ban, a 19. -ban, a 20. (1) és (3)-(5) bekezdésében, a 21. -ban foglalt rendelkezés. (3) E rendelet alkalmazásában tűzvédelmi használati vagy a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírás a 6. (11) bekezdésében, a 9. (2) a, b, c pontjában, (3) bekezdésben, a 10. (2)-(3) bekezdésében, a 15. (2), (6) és (8) bekezdésében, a 20. (2), (6) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezés. 3. (1) A rendeletben meghatározott létesítési, használati vagy a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírás alól a tűzvédelmi hatóság - más legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tűzvédelmi műszaki követelmény, tűzvédelmi szabály alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog megnevezését; b) az érintett tűzvédelmi műszaki követelmény, tűzvédelmi szabály azon részét, amelyre az eltérési kérelem vonatkozik; c) a tűzvédelmi műszaki követelménytől, tűzvédelmi szabálytól való eltérés indokát; d) a kérelemhez mellékelni kell a tervezett eltérő megoldás olyan részletességű műszaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az eltérő megoldás a rendelettel megállapított tűzvédelmi műszaki követelményben, tűzvédelmi szabályokban foglalt előírásokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt. (3) A rendeletben szereplő műszaki követelményektől való eltérés, a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárást megelőzően engedélyezhető. BIOGÁZ ÜZEM TŰZVÉDELMÉNEK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI Általános létesítési és használati előírások 4. (1) A biogáz üzemre vonatkozó előírásokat a tűzvédelmi követelményekről szóló külön jogszabály rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. (2) A biogáz üzem technológiájához közvetlenül kapcsolódó építmények (berendezések) egy technológiai egységként kezelendők, közöttük tűztávolságot nem kell tartani. A gáztárolók köré előírt szükséges védőtávolságokat a 9. (1) bekezdése tartalmazza. (3) A biogáz üzem megengedett tűzszakasz méreteit az ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei alapján kell meghatározni. A rendeltetést a biogáz üzemhez kapcsolódó létesítmény fő funkciója alapján kell meghatározni. 3

4 (4) Az alapanyag tároló megengedett tűzszakasz méreteit a tárolási tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei alapján kell meghatározni. (5) A biogáz üzem huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló építménye teherhordó szerkezeténél a védelem nélküli acélszerkezet alkalmazása esetén az építmény teljes területét beépített tűzjelző és oltóberendezéssel kell ellátni, hőszigetelés alkalmazása esetén a szigetelés csak nem éghető anyagból készülhet. (6) A biogáz üzem középmagas illetve magas építményeinek legalább egyik oldalán tűzoltási felvonulási területet kell kialakítani a középmagas, illetve magas épületekre vonatkozó előírásoknak megfelelően. (7) A biogáz üzem A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeiben hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell kialakítani. Hasadó vagy hasadó-nyíló felület kialakítása nem szükséges, ha a helyiségben beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés működik, továbbá a helyiségben a 5. (4) bekezdésnek megfelelő gázkoncentráció érzékelőt helyeztek el. (8) A biogáz üzem teljes területén - kivéve az E tűzveszélyességi osztályba tartozó, valamint a szabadtéri területeket - beépített tűzjelző berendezés kiépítése kötelező. (9) A szabadtéren elhelyezett építmények környezetében a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett helyeken kézi jelzésadók elhelyezése szükséges. (10) A biogáz üzem oltóvízszükséglete a mértékadó tűzszakasz méret alapján kerüljön meghatározásra. (11) A biogáz üzem létesítése, átalakítása, használata során a villamos és villámvédelmi berendezésekre vonatkozó előírások alkalmazása kötelező. A túlfeszültség elleni védelemről gondoskodni kell. 5. (1) 0-s robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a biogáz üzem azon zárt tereit, ahol biogáz folyamatosan vagy hosszú ideig, vagy gyakran van jelen, így különösen a) az erjesztő tartályok (fermentor, reaktor és (elő- és utó) rothasztó, ülepítő tartály), b) a gázelőkészítő berendezések (kéntelenítő; biogáz kavics-, kerámia-, aktív szén-, egyéb szűrő), c) a gáztárolók, d) a zárt trágyatárolók, valamint e) a gázkutak, technológiai csővezetékek és tartályok belső tereit. (2) 1-es robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a biogáz üzem azon területeit, ahol a biogáz normál üzemben várhatóan alkalmanként fordul elő, így különösen a) a lefúvató, mintavevő, lefejtő és víztelenítő helyek körüli 3 méter sugarú gömb alakú területet, b) a terepszinten vagy terepszint felett, szabadtéren elhelyezett szivattyú körüli 1 méter sugarú gömb alakú területet, c) az aknában elhelyezett szivattyú, vagy szerelvény és karimás kötés esetén az akna belsejét, d) a helyiségben elhelyezett szivattyú esetén a szivattyú körüli 3 méter sugarú gömb alakú területet. 4

5 (3) 2-es robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a biogáz üzem azon területeit, ahol a biogáz normál üzemben várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor csak rövid ideig marad fenn, így különösen a) a karimás kötések (búvó nyílás) körüli 3 méter sugarú gömb alakú területet, b) a lefúvató, mintavevő, lefejtő és víztelenítő helyek körüli - a 3 méter sugarú, gömb alakú 1- es zónán túli - további 3 méter sugarú, gömb alakú területet, c) a terepszinten vagy terepszint felett, szabadtéren elhelyezett szivattyú körül - az 1 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú, gömb alakú területet, d) az 1-es zónába sorolt akna fölötti területet 0,8 méter magasságig és az akna széle körül 2 méter szélességig, e) a helyiségben elhelyezett szivattyú esetén, a szivattyú körüli - a 3 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú területet. (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott zónák típusa és kiterjedése - a szellőzés fokozatának és üzembiztonságának valamint a beépített, automatikus működésű gázveszélyt jelző berendezések létesítésének függvényében - változtatható. Ha a létesítés során az (1)-(3) bekezdésben meghatározottól eltérő típusú és kiterjedésű zónabesorolást kívánnak kialakítani, azt csak a tervező által - a vonatkozó előírásoknak megfelelően - elkészített, a robbanás veszélyességi zónák besorolását tartalmazó dokumentáció alapján lehet végrehajtani. (5) A nem villamos berendezéseket - a robbanásveszélyes zónákban - a vonatkozó szabványban meghatározott gyújtási kockázatértékelésben foglaltak szerint lehet alkalmazni. (1) Az erjesztő tartály és az ahhoz kapcsolódó gázelőkészítő valamint gáztároló berendezés beépítéséhez tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése nem szükséges. (2) A biogáz letárolása és/vagy palackozása esetén, a technológia során alkalmazandó tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés beépítéséhez, használatához tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt kell beszerezni. (3) A technológia során alkalmazott berendezéseken, a biztonsági szerelvényen keresztül eltávozó gázt oly módon kell elvezetni, hogy az tüzet vagy robbanást ne okozzon. (4) A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó berendezések épületbe történő telepítése esetén a vészlefúvatás az épületen kívülre történjen. A berendezés elhelyezésére szolgáló helyiségbe gázkoncentráció érzékelőt kell telepíteni, melynek az alsó robbanási határérték 20%-ának elérését érzékelve hallható és látható módon jelzést adva indítania kell a vészszellőzést és az alsó robbanási határérték 40%-ának elérését érzékelve az üzemeltető által előírt - a technológiának megfelelő - szükséges beavatkozásokat is el kell indítania. (5) Az A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó berendezések technológiai elválasztására (a berendezések elé és mögé) egy esetleges tűz vagy robbanás továbbterjedését megakadályozó biztonsági szerelvényt kell beépíteni. (6) Az üzem automatikus vezérlését (folyamatirányítást) úgy kell kialakítani, hogy üzemzavar esetén a berendezések manuálisan is irányíthatók legyenek. A rendszer az üzemzavart hang- és fényjelzéssel is jelezze. (7) Az irányítóhelyiségben jól láthatóan fel kell tüntetni az üzemzavar esetén értesítendő személyek elérhetőségeit. (8) A gázürítő szerelvényeket a véletlen, továbbá az illetéktelen kinyitás ellen védeni kell. 6. 5

6 (9) A biogáz üzem dolgozóját félévente tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. (10) A biogáz üzem dolgozójának - ha a vonatkozó előírásban meghatározott munkakörben dolgozik - tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie. (11) A technológiai berendezések karbantartása során a karbantartó köteles hordozható metángáz érzékelő készüléket tartani magánál Mezőgazdasági biogáz üzem speciális létesítési és használati előírásai 7. (1) A nyersanyag fogadó terek tűzveszélyességi osztályba sorolását a nyersanyagból - a tárolási technológiától függően - esetlegesen felszabaduló gázok tulajdonságai alapján kell elvégezni. (2) Szabadtéri, nyitott tároló esetén a nyersanyag fogadó teret C, tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. (3) A nyitott nyersanyagtárolók legalább A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készüljenek. (4) A nyersanyagkezelőben, ha az atmoszférikus nyomásnál nagyobb nyomás szükséges, be kell tartani a nyomástartó edényekre vonatkozó műszaki követelményeket. (5) Ha a nyersanyagkezelés során fokozottan tűz- és robbanásveszélyes gáz keletkezhet olyan koncentrációban, amely tüzet vagy robbanást okozhat, a nyersanyagkezelőt az A tűzveszélyességi osztálynak megfelelő előírások szerint kell kialakítani. (6) Az erjesztő tartály (fermentor, rothasztó) A fokozottan tűz és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az erjesztő tartályok és a gázelőkészítő közé egy esetleges tűz vagy robbanás továbbterjedését megakadályozó biztonsági szerelvényt kell beépíteni. (7) Az erjesztő tartályok legalább A1 tűzvédelmi osztálynak megfelelő anyagból készüljenek, hőszigetelésük, továbbá a hőszigetelést védő külső borítás legalább A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készüljön. A tartály tetején lévő rugalmas tető kialakítása esetén a 8. -ban leírtakat kell alkalmazni. (8) A tartály belsejében található villamos berendezéseket a zónabesorolás előírásainak megfelelően kell kialakítani. (9) A tartályokat el kell látni nyomáshatároló biztonsági szerelvénnyel. 8. (1) A gáztároló építmény, berendezés A fokozottan tűz és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. (2) A gáztároló környezetében lévő villamos berendezések feleljenek meg a zónabesorolás előírásainak. (3) A gáztároló anyaga gáztömör, UV-, időjárás-, hő-, nyomásálló legyen. Amennyiben a gáztároló anyaga műanyag fólia, úgy az legalább C tűzvédelmi osztályú legyen. (4) A gáztároló anyagának kiválasztása során különösen műanyag fóliák esetén - a) a metángázra vonatkoztatott gázáteresztő képesség < = 1000 cm 3 /m 2 /24 h/bar, b) a hőállóság -30 C + 50 C, c) a szakítószilárdság legalább 500 N/5 cm vagy a húzószilárdság legalább 250 N/5 cm legyen. 6

7 (5) A gáztárolók áteresztőképességét az üzembe helyezés előtt ellenőrizni kell, melynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (6) A gáztároló fólia időszakos felülvizsgálatát a gyártó előírásainak megfelelően el kell végezni. A felülvizsgálat során tapasztalt hibákat meg kell szüntetni és annak tényét hitelt érdemlően dokumentálni kell. (7) A gáztárolót el kell látni a nyomásérték megfelelő szinten tartásához szükséges biztonsági szerelvényekkel. (8) A gáztárolót és az ahhoz csatlakozó föld feletti vezetékeket, szerelvényeket úgy kell kialakítani, hogy gépjármű ütközése vagy egyéb külső károsodás ellen védve legyenek. (9) Ha a földalatti illetve földtakarásos gáztárolók felett az akadálytalan közlekedés nem biztosítható, a tárolókat el kell keríteni és jól láthatóan meg kell jelölni. 9. (1) A biogáz üzem építményeinek védelmében előírt, egy esetleges tűz, robbanás vagy egyéb károsító hatás kialakulásának megakadályozásához szükséges védőtávolságokat az 1-3. táblázat tartalmazza. Ha több gáztároló egy technológiai egységként kerül telepítésre, közöttük védőtávolságot nem szükséges tartani, a szükséges védőtávolságot a gáztárolók együttes térfogata alapján kell meghatározni. (2) A védőtávolságon belül nem lehet a) éghető anyagot tárolni, b) dohányozni, c) fás szárú növényt termeszteni, d) villamos légvezeték, oszlop, 400V feletti villamos berendezés, e) közvetlenül a technológiához nem kapcsolódó építmény, f) közmű. (3) A védőtávolságon belül nyílt lángot használni, szikrát okozó vagy egyéb tűzveszélyes tevékenységet érvényes, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre kiadott engedélyben meghatározottak szerint lehet folytatni. (4) A védőtávolságon belül csak az üzemeltetéshez szükséges forgalmi utak alakíthatók ki, melyeken csak az üzemeltetéshez szükséges járművek közlekedhetnek. (5) Az 1-3. táblázatokban előírt védőtávolság a felére csökkenthető védőfal építésével, melynek nyomásállónak és A1 EI 90 tűzvédelmi osztályúnak kell lennie, továbbá legalább 0.5 méterrel túl kell nyúlnia a tárolón. Ha a védőfal oldalirányban és felfelé 3-3 m-rel túlnyúlik a tárolón a védőtávolságot nem szükséges tartani. 1. táblázat: Föld feletti, épületszerkezetekből kialakított, vagy épületbe telepített gáztárolók védőtávolságai. Tároló térfogata (m 3 ) 300-ig felett Védőtávolság (m) Megj.: Épületbe telepített gáztárolók esetén a védőtávolságot az épület külső falsíkjától kell mérni. 7

8 2. táblázat: Föld alatti és földtakarásos gáztárolók szerelvényei, nyílásai körüli védőtávolságok. Tároló térfogata (m 3 ) 300-ig felett Védőtávolság (m) táblázat: Alapanyag tároló vagy erjesztő tartály fölé telepített tárolóballon valamint tároló fóliák védőtávolságai. Tároló térfogata (m 3 ) 300-ig felett Védőtávolság (m) (6) A föld feletti gáztárolókat a biogáz üzemhez technológiailag közvetlenül nem kapcsolódó építményektől a 4. táblázatban meghatározottak szerint kell elhelyezni. (A távolság értékek méterben értendők). 4. táblázat létesítmény gáztároló térfogata (m 3 ) 300-ig felett A és B tűzveszélyességi osztályú építmény vagy övezet C és D tűzveszélyességi osztályú építmény vagy övezet Vasúti forgalmi vágány Közlekedési út, járda, kerékpárút Megj.: Az 1-4. táblázatok fejlécében megállapított tól-ig értékek értelmezése: az alsó határnál nagyobb, de legfeljebb a felső határértékig. (7) A csővezetékek kialakításánál a csatlakozó vezetékre vonatkozó biztonsági övezeteket kell betartani. (8) A csővezetékeket a mechanikai sérülésektől és a káros hőhatástól védeni kell. (9) A fűtőerőmű blokk elé tűz vagy robbanás továbbterjedését megakadályozó biztonsági szerelvényt kell beépíteni. (10) A gázfáklyára kell továbbítani az üzemi technológia során feleslegben keletkezett biogázt. (11) A gázfáklyát üzembiztos (szünetmentes) elektromos gyújtórendszerrel kell kialakítani, teljesítményét az óránkénti csúcs biogáz termelésre kell méretezni. (12) A gázfáklya telepítési helyét a biogáz üzem egyéb építményei esetleges szellőztetésének, az előírt védőtávolságoknak, a hasadó-nyíló felületek lefúvási irányának, valamint az uralkodó széliránynak figyelembe vételével kell meghatározni. 8

9 10. Depóniagázt hasznosító biogáz üzem speciális létesítési és használati előírásai (1) Depóniagáz kitermelés esetén - a 7. - ban foglaltak kivételével - a mezőgazdasági biogáz üzemre vonatkozó speciális előírásokat kell alkalmazni. (2) A gázkutak szerelvényeinek a mechanikai sérülések elleni védelmét biztosítani szükséges. (3) A hulladékszállító járművek útvonalai ne keresztezzék a gázgyűjtő vezetékeket. Ha ez elkerülhetetlen olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, ami megakadályozza a vezetékek sérülését. 11. Szennyvizekből kinyert biogázt hasznosító üzem speciális létesítési és használati előírásai (1) A mezőgazdasági biogáz üzemre vonatkozó speciális előírásokat kell betartani az alkalmazott technológiának/berendezésnek megfelelően. (2) Az iszapcsövek járható közműalagútjaiban metán gázérzékelő berendezést kell elhelyezni, melynek az alsó robbanási határérték 20%-ának elérését érzékelve hallható és látható módon jelzést adva indítania kell a vészszellőzést, az alsó robbanási határérték 40%-ának elérését érzékelve az üzemeltető által előírt - a technológiának megfelelő - szükséges beavatkozásokat is el kell indítania. BIOETANOLGYÁRTÁS TŰZVÉDELMÉNEK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI Általános létesítési és használati előírások 12. (1) A bioetanolgyártás e rendeletben nem szabályozott tűzvédelmének követelményeit az ipari üzemekre valamint az éghető folyadékokra vonatkozó előírások alapján kell megállapítani. (2) Középmagas vagy magas technológiai jellegű épület esetében, ha az épületben emberi tartózkodás is történik, az épületszerkezeteknek legalább II. tűzállósági fokozatba kell tartozniuk és a vonatkozó műszaki előírásnak megfelelő füstmentes lépcsőházat kell kialakítani. (3) A bioetanol üzem megengedett tűzszakaszméreteit az ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei alapján kell meghatározni. A rendeltetést a biogáz üzemhez kapcsolódó létesítmény fő funkciója alapján kell meghatározni. (4) Középmagas vagy magas ipari épület esetében a megengedett tűzszakaszméretet 20%-kal csökkentett területtel kell figyelembe venni. A megengedett tűzszakasz méretet nem szükséges csökkenteni, ha az épület teljes területe beépített habbal oltó berendezéssel védett. 9

10 13. (1) Az alapanyagtároló megengedett tűzszakaszméreteit a tárolási tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei alapján kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tűzszakaszméret maximum m 2 -es tűzszakasz nagyságig növelhető, ha a tárolóban a tűz terjedését megakadályozó - a tárolót legfeljebb 1300 m 2 alapterületű szekciókra osztó - a tárolási magasságot legalább 1,5 méterrel meghaladó magasságú határoló szerkezetet építenek be, és a tárolt termény hűtését valamint gyors kiürítését megfelelő technológiai rendszerrel biztosítják. A hűtéshez, kiürítéshez szükséges technológiát az üzemeltetőnek technológiai utasításban kell rögzítenie. (3) Silóban történő tárolás esetén akkor tekinthető önálló tűzszakasznak a legfeljebb m 3 térfogatú tároló siló, ha a tartály anyaga valamint az esetleges hőszigetelés legalább A2 tűzvédelmi osztályba tartozik, továbbá több tartály esetén a tartályok egymástól való telepítési távolsága legalább 1 méter. (4) A bioetanol üzem technológiájához közvetlenül kapcsolódó építmények (berendezések) egy technológiai egységként kezelendők, közöttük tűztávolságot nem kell tartani. Az alapanyag tároló valamint előkészítő építményt külön tűzszakaszként kell kialakítani. (5) A bioetanol üzem középmagas illetve magas építményeinek legalább egyik oldalán tűzoltási felvonulási területet kell kialakítani a középmagas, illetve magas épületekre vonatkozó előírásoknak megfelelően. (6) A bioetanol üzem huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló építményének teherhordó szerkezeteinél akkor megengedett a védelem nélküli acélszerkezet, ha az építmény teljes területe beépített tűzjelző és oltóberendezéssel van ellátva és hőszigetelés alkalmazása esetén a hőszigetelés legalább A2 tűzvédelmi osztályba tartozik. (7) A bioetanol üzem A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeiben hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell kialakítani a vonatkozó előírásoknak megfelelően. A hasadó vagy hasadó-nyíló felület kialakítása nem szükséges, ha a helyiség beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel van ellátva, továbbá a helyiségben az ott alkalmazott technológiának megfelelő folyadékgőz koncentráció érzékelő van elhelyezve, amely az alsó robbanási határérték 20%-ának elérését érzékelve hallható és látható módon jelzést adva indítja a vészszellőzést és az alsó robbanási határérték 40%-ának elérését érzékelve az üzemeltető által előírt - a technológiának megfelelő - szükséges beavatkozásokat is elindítja. (8) A bioetanol üzem teljes területén - kivéve az E tűzveszélyességi osztályba tartozó valamint a szabadtéri területeket - beépített tűzjelző berendezést kell létesíteni és üzemben tartani. (9) A szabadtéren elhelyezett építmények környezetében a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett helyeken kézi jelzésadókat kell elhelyezni. (10) A bioetanol üzem létesítése, átalakítása, használata során a villamos és villámvédelmi berendezésekre vonatkozó előírások betartása kötelező. 14. (1) 0-s robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a bioetanol üzem azon zárt tereit, ahol a robbanásveszélyes közeg folyamatosan vagy hosszú ideig, vagy gyakran van jelen, így különösen a) a tartályok, egyéb berendezések és technológiai csővezetékek belső tereit, 10

11 b) a robbanásveszélyes folyadékot gyakran és nagy mennyiségben tartalmazó akna belsejét. (2) 1-es robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a bioetanol üzem azon területeit, ahol a robbanásveszélyes közeg normál üzemben várhatóan alkalmanként fordul elő, így különösen a) a mintavevő, lecsapoló és lefejtő szerkezetek körül legalább 5 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, b) a szabályozó szelepek, valamint a terepszinten vagy terepszint felett szabadtéren elhelyezett szivattyú körüli legalább1 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, c) az aknák vagy tartályok légzője körüli legalább 3 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, d) az aknában elhelyezett szivattyú, vagy szerelvény és karimás kötés esetén az akna belsejét, e) helyiségben elhelyezett szivattyú esetén a szivattyú körüli legalább 3 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét. (3) 2-es robbanásveszélyességi zónába kell sorolni olyan tereket, ahol a robbanásveszélyes közeg normál üzemben várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor rövid ideig marad fenn, így különösen a) a karimás kötések (búvó nyílás) körüli legalább 3 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, b) a mintavevő, lecsapoló és lefejtő szerkezetek körüli - az 5 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú területet, c) a szabályozó szelepek, a terepszinten vagy terepszint felett szabadtéren elhelyezett szivatytyú körüli - az 1 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú területet, d) az 1-es zónába sorolt akna fölötti területet 0,8 méter magasságig és az akna széle körül 2 méter szélességig, e) a helyiségben elhelyezett szivattyú esetén a szivattyú körüli - a 3 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú terület. (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott zónák típusa és kiterjedése - a szellőzés fokozatának és üzembiztonságának továbbá a beépített, automatikus működésű gázveszélyt jelző berendezések létesítésének függvényében - változtatható. Ha a létesítés során az (1)-(3) bekezdésben meghatározottnál eltérő típusú és kiterjedésű zónabesorolást kívánnak kialakítani, azt csak tervező által - a vonatkozó előírásoknak megfelelően - elkészített, a robbanás veszélyességi zónák besorolását tartalmazó dokumentáció alapján lehet végrehajtani. (5) A nem villamos berendezéseket - a robbanásveszélyes zónákban - a vonatkozó szabványban meghatározott gyújtási kockázatértékelésben foglaltak szerint lehet alkalmazni. 15. (1) A bioetanol gyártás során használt tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést csak kijelölt tanúsító szervezet által kiadott tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány birtokában lehet beépíteni, használni. (2) A bioetanol üzem területén a tűzvédelmi hatóság által meghatározott mennyiségű habképző anyagot kell készenlétben tartani. 11

12 (3) Az 5000 m 3 vagy annál nagyobb tárolási egységtérfogatú bioetanol tároló tartály védelmére a vonatkozó előírásoknak megfelelően beépített habbal oltó berendezést kell létesíteni. (4) Az üzem automatikus vezérlését (folyamatirányítás) úgy kell kialakítani, hogy üzemzavar esetén a berendezések manuálisan is irányíthatók legyenek. A rendszer az üzemzavart hang- és fényjelzéssel is jelezze. (5) Az irányítóhelyiségben jól láthatóan fel kell tüntetni az üzemzavar esetén értesítendő személyek elérhetőségeit. (6) Az alapanyag ömlesztett, valamint silóban történő tárolása esetén a tárolt anyag hőmérsékletét - a technológiai utasításban rögzítetteknek megfelelően - rendszeresen ellenőrizni és a mért adatokat dokumentálni kell. A hőmérséklet veszélyes mértékű megemelkedése esetén az alkalmazott technológiai intézkedéseknek biztosítania kell a hőmérséklet tűzvédelmi szempontból már veszélytelen értékre történő visszaállítását. (7) A bioetanol üzem dolgozójának - ha a vonatkozó előírásban rögzített munkakörben dolgozik - érvényes tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie. (8) A bioetanol üzem dolgozóját félévente tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Bioetanol üzem speciális létesítési és használati előírásai 16. (1) Helyiségben történő alapanyag tárolás esetén a helyiségben szellőztetést kell biztosítani, mely megadályozza az ott tartózkodókra és a környezetre veszélyes mértékű felmelegedést vagy porkoncentráció kilakulását. (2) Silóban történő alapanyag tárolásnál a siló előtti és utáni szállítóvezetékbe tűz vagy robbanás továbbterjedését megakadályozó biztonsági szerelvényt kell beépíteni. (3) A zárt helyiségbe telepített rektifikáló oszlopok környezetében gáz/gőzkoncentráció érzékelőket kell elhelyezni, melyek az alsó robbanási határérték 20%-ának elérését érzékelve hallható és látható módon jelzést adva indítják a vészszellőzést és az alsó robbanási határérték 40%-ának elérését érzékelve az üzemeltető által előírt - a technológiának megfelelő - szükséges beavatkozásokat is elindítja. BIODÍZELGYÁRTÁS TŰZVÉDELMÉNEK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI Általános létesítési és használati előírások 17. (1) A biodízelgyártás e rendeletben nem szabályozott tűzvédelmének követelményeit az ipari üzemekre valamint az éghető folyadékokra vonatkozó hatályos előírások alapján kell megállapítani. (2) Középmagas vagy magas technológiai jellegű épületek esetében, ha az épületben emberi tartózkodás is történik, az épületszerkezeteknek legalább II. tűzállósági fokozatba kell tartozniuk és a vonatkozó műszaki előírásnak megfelelő füstmentes lépcsőházat kell kialakítani. 12

13 (3) A biodízel üzem megengedett tűzszakaszméreteit az ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei alapján kell meghatározni. A rendeltetést a biodízel üzemhez kapcsolódó létesítmény fő funkciója alapján kell meghatározni. (4) Középmagas vagy magas ipari épület esetében a megengedett értéket 20%-kal csökkentett területtel kell figyelembe venni. A megengedett tűzszakasz méretet nem szükséges csökkenteni, ha az épület teljes területe beépített habbal oltó berendezéssel védett. 18. (1) Az alapanyagtároló megengedett tűzszakaszméreteit a tárolási tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei alapján kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tűzszakaszméret maximum m 2 -es tűzszakasz nagyságig növelhető, ha a tárolóban a tűz terjedését megakadályozó - a tárolót legfeljebb 1300 m 2 alapterületű szekciókra osztó - a tárolási magasságot legalább 1,5 méterrel meghaladó magasságú határoló szerkezetet építenek be, és a tárolt termény hűtését valamint gyors kiürítését megfelelő technológiai rendszerrel biztosítják. A hűtéshez, kiürítéshez szükséges technológiát az üzemeltetőnek technológiai utasításban kell rögzítenie. (3) Silóban történő tárolás esetén akkor tekinthető önálló tűzszakasznak a legfeljebb m 3 térfogatú duplafalú, tároló siló, ha a tartály anyaga, valamint az esetleges hőszigetelés legalább A2 tűzvédelmi osztályba tartozik, továbbá több tartály esetén a tartályok egymástól való telepítési távolsága legalább 1 méter. (4) A biodízel üzem huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló építményeinek teherhordó szerkezeteinél akkor megengedett a védelem nélküli acélszerkezet, ha az építmény teljes területe beépített tűzjelző és oltóberendezéssel van ellátva és hőszigetelés alkalmazása esetén a hőszigetelés nem éghető anyagból készült. (5) A biodízel üzem középmagas illetve magas építményeinek legalább egyik oldalán tűzoltási felvonulási területet kell kialakítani a középmagas, illetve magas épületekre vonatkozó előírásoknak megfelelően. (6) A biodízel üzem teljes területén - kivéve az E tűzveszélyességi osztályba tartozó valamint a szabadtéri területeket - beépített tűzjelző berendezést kell alkalmazni. (7) A szabadtéren elhelyezett építmények környezetében a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett helyeken kézi jelzésadókat kell elhelyezni. (8) A biodízel üzem létesítése, átalakítása, használata során a villamos és villámvédelmi berendezésekre vonatkozó előírások betartása kötelező. 19. (1) 0-s robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a biodízel üzem azon zárt tereit, ahol a robbanásveszélyes közeg folyamatosan vagy hosszú ideig, vagy gyakran van jelen, így különösen a) a tartályok, egyéb berendezések és technológiai csővezetékek belső tereit, b) a robbanásveszélyes folyadékot gyakran és nagy mennyiségben tartalmazó akna belsejét. (2) 1-es robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a biodízel üzem azon területeit, ahol a robbanásveszélyes közeg normál üzemben várhatóan alkalmanként fordul elő, így különösen a) a mintavevő, lecsapoló és lefejtő szerkezetek körül legalább 5 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, 13

14 b) a szabályozó szelepek, a terepszinten vagy terepszint felett szabadtéren elhelyezett szivatytyú körüli legalább 1 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, c) az aknák vagy tartályok légzője körüli legalább 3 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, d) az aknában elhelyezett szivattyú, vagy szerelvény és karimás kötés esetén az akna belsejét, e) a helyiségben elhelyezett szivattyú esetén a szivattyú körüli legalább 3 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét. (3) 2-es robbanásveszélyességi zónába kell sorolni a biodízel üzem azon területeit, ahol a robbanásveszélyes közeg normál üzemben várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor rövid ideig marad fenn, így különösen a) a karimás kötések (búvó nyílás) körüli legalább 3 méter sugarú gömb alakú területet, amelynek érintenie kell a föld felszínét, b) a mintavevő, lecsapoló és lefejtő szerkezetek körüli - az 5 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú területet, c) a szabályozó szelepek, a terepszinten vagy terepszint felett szabadtéren elhelyezett szivatytyú körüli - az 1 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú területet, d) az 1-es zónába sorolt akna fölötti területet 0,8 méter magasságig és az akna széle körül 2 méter szélességig, e) a helyiségben elhelyezett szivattyú esetén a szivattyú körüli - a 3 méter sugarú gömb alakú 1-es zónán túli - további 3 méter sugarú gömb alakú területet. (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott zónák típusa és kiterjedése - a szellőzés fokozatának és üzembiztonságának továbbá a beépített, automatikus működésű gázveszélyt jelző berendezések létesítésének függvényében - változtatható. Ha a létesítés során az (1)-(3) bekezdésben meghatározottnál eltérő típusú és kiterjedésű zónabesorolást kívánnak kialakítani, azt csak tervező által - a vonatkozó előírásoknak megfelelően - elkészített, a robbanás veszélyességi zónák besorolását tartalmazó dokumentáció alapján lehet végrehajtani. (5) A nem villamos berendezéseket - a robbanásveszélyes zónákban - a vonatkozó szabványban meghatározott gyújtási kockázatértékelésben foglaltak szerint lehet alkalmazni 20. (1) A biodízel üzem technológiájához közvetlenül kapcsolódó építmények (berendezések) egy technológiai egységként kezelendők, közöttük tűztávolságot nem kell tartani. (2) A biodízel üzem területén a tűzvédelmi hatóság által meghatározott mennyiségű és minőségű habképző anyagot kell készenlétben tartani. (3) Az 5000 m 3 vagy annál nagyobb tárolási egységtérfogatú biodízel tároló tartály védelmére a vonatkozó előírásoknak megfelelően beépített habbal oltó berendezést kell létesíteni. (4) Az üzem automatikus vezérlését (folyamatirányítás) úgy kell kialakítani, hogy üzemzavar esetén a berendezések manuálisan is irányíthatók legyenek. A rendszer az üzemzavart hang- és fényjelzéssel is jelezze. (5) Az irányítóhelyiségben jól láthatóan fel kell tüntetni az üzemzavar esetén értesítendő személyek elérhetőségeit. 14

15 (6) Az alapanyag ömlesztve, valamint silóban történő tárolása esetén a tárolt anyag hőmérsékletét - a technológiai utasításban rögzítetteknek megfelelően - rendszeresen ellenőrizni és a mért adatokat dokumentálni kell. A hőmérséklet veszélyes mértékű megemelkedése esetén olyan technológiai intézkedéseket kell alkalmazni, amellyel biztosítható a hőmérséklet tűzvédelmi szempontból már veszélytelen értékre történő visszaállítása. (7) A biodízel üzem dolgozóját félévente tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. (8) A biodízel üzem dolgozójának ha a vonatkozó előírásban meghatározott munkakörben dolgozik - érvényes tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie. Biodízel üzem speciális létesítési és használati előírásai 21. (1) Silóban történő tárolásnál a siló előtti és utáni szállítóvezetékbe tűz vagy robbanás továbbterjedését megakadályozó biztonsági szerelvényt kell beépíteni. (2) A reaktorban valamint a biodízellel érintkező szerelvényeknél csak olyan tömítések alkalmazhatók, melyek ellenállnak a biodízelnek. Gumi tömítőanyag nem alkalmazható. (3) A reaktorokat el kell látni a nyomásérték megfelelő szinten tartásához szükséges biztonsági szerelvényekkel. (4) Az észterező helyiség A fokozottan tűz és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. A helyiségben metanolgőz érzékelőket kell elhelyezni, melyek az alsó robbanási határérték 20%-ának elérését érzékelve hallható és látható módon jelzést adva indítják a vészszellőzést és az alsó robbanási határérték 40%-ának elérését érzékelve az üzemeltető által előírt - a technológiának megfelelő - szükséges beavatkozásokat is elindítja. (5) Ha az észterező művelet technológiai berendezései szabadtéri műtárgyként kerülnek kialakításra, abban az esetben a) az észterező terület és a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó - létesítményen belüli - építmények között legalább 10 méter távolságot kell tartani, b) az észterező terület és az üzem területéhez nem tartozó A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény vagy övezet, továbbá lakóterület, tömegtartózkodásra szolgáló építmény, villamos vágány, vasúti vágány között legalább 20 m távolságot kell tartani. (6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott elhelyezési távolság a felére csökkenthető olyan védőfal építésével, mely nyomásálló és A1 EI 90 tűzvédelmi osztályba tartozik, továbbá legalább 2-2 méterrel túlnyúlik az észterező terület határán. 22. (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépése előtt megindult eljárást a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni. (3) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikkében előírt egyeztetése megtörtént. 15

16 Szakmai indokolás A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. (2) bekezdése 23. pontja felhatalmazást ad a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek, hogy rendeletben határozza meg a tűzvédelem műszaki követelményeinek megállapítását. Az ÖTM rendelet tervezet előkészítése során többször egyeztettünk az érintett minisztériumokkal (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) illetve az érintett hatóság (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) és a Miniszterelnöki Hivatal Fejlesztéspolitikai Államtitkárságának képviselőjével. A szövegtervezet kidolgozásában részt vettek a témában jártas intézetek képviselői, szakértők, tervezők. A jogszabálytervezet véleményeztetésre került a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok által is. Az elmúlt évtizedben - a világszerte egyre nagyobb gondot okozó környezetvédelmi problémák miatt - fokozottan előtérbe került a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák fejlesztése. Az Európai Unió energiapolitikájában igen nagy hangsúlyt kap a megújuló energiahordozók biogáz, biodízel, bioetanol, nap-, szél-, geotermikus energia felhasználása. Az utóbbi időben Magyarországon is egyre nagyobb teret nyer ezek előállítása, felhasználása. Számos európai országban jogszabályok, műszaki irányelvek kerültek kidolgozásra, amelyek segítségével mind a hatósági mind a tervezői, felhasználói oldalról biztonságossá tehetők ezen technológiák. A megújuló energiaforrások tekintetében - az utóbbi évek tapasztalatai alapján Magyarországon leginkább a biogáz, bioetanol, biodízel előállításának, felhasználásának tűzvédelmi szabályozatlansága okoz problémát mind tervezői, beruházói, mind pedig hatósági oldalról. A hatályos rendeletek sem a létesítésre, sem a használatra vonatkozóan nem adnak elegendő információt, így ezek a szabályozók csak korlátozottan alkalmazhatók, ami tűzvédelmi szempontból komoly veszélyeket rejt magában. Megfelelő szabályozás hiányában a szakhatóságok, hatóságok nem tudnak egységes követelményeket megszabni, azokat minden esetben egyedileg kell meghatározni. Az éghető folyadékokkal kapcsolatosan jelenleg a tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I.23.) BM rendelet továbbá a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmaz tűzvédelmi előírásokat, de a szabályozás a bioetanollal, biodízellel kapcsolatosan csak korlátozottan, áttételesen alkalmazható, mivel a rendeletekből az általános alapelveket lehet csak ezekre vonatkoztatni. A biogáz tekintetében az előzőekben említett két rendelet még kevésbé alkalmazható, ezen energiaforrás előállítása, felhasználása gyakorlatilag szabályozatlan Magyarországon. A tervezet a jelenlegi magyarországi gyakorlatra, illetve a környező országokban megkövetelt - évtizedes tapasztalatokon alapuló - műszaki normákra épül. A tervezet előírásai a tervezés, a létesítés, valamint az üzemeltetés során betartandó tűzvédelmi követelményeket határozzák meg, igy a tűzvédelmi szakhatóságok egységes, átlátható szabályozás alapján járhatnak el. 16

17 A rendelet kiadásával a beruházói igények és a hatósági elvárások között egyensúly jöhet létre. Az átlátható, egységes tűzvédelmi követelményrendszer felgyorsítja a beruházásokat, így gazdaságosabbá teszi azokat, ami növeli a beruházói kedvet. A tűzvédelmi műszaki követelmények szabályozásával a veszélyes technológiákból adódó tűzkockázat a minimálisra csökkenthető. 17