Villamos érintésvédelem

Átírás

1 Villamos érintésvédelem Ismertesse a villamos áram élettani hatásait! Mi a limitfeszültség, érintési feszültség és a lépésfeszültség fogalma? (20 p) Köztudott, hogy az ember életfunkcióit, mozgásait, ún bioáramok irányítják. Ha ebbe a jól szervezett rendszerbe valamilyen külső hatás köv. idegen áramingerek, impulzusok hatolnak be, akkor az életműködésben zavarok keletkeznek sokszor szabályozhatatlan funkciók jönnek létre. Ezek igen gyakran súlyos vagy halálos baleseteket eredményezhetnek. A villamos áramütéskor égési sérülések is keletkezhetnek, az áram károsíthatja az izomzatot, csontozatot, belső szerveket. Ezt befolyásoló tényezők: átfolyó áram nagysága, behatás időtartama, áram útja, áram frekvenciája, emberi test ellenállása, testi lelki állapot. Limitfeszültség: Az emberi testet tartósan érő áramerősség megengedett legnagyobb értékét jóval a szívkamralebegést kiváltó határ alatt választották meg, ez pedig 50 ma. Ez a feszültség a limitfeszültség, amely az érintési feszültség tartósan megengedett határértéke 100Hz-nél nem nagyobb fr., sin váltakozó áram esetén, az embernek tartósan ( súlyosabb károsodás nélkül) el kell viselnie. Érintési feszültség: A hibafeszültségnek, vagy a földelő feszültségnek az a része, amelyet megérintésekor az ember testével még athidalhat. Lépésfeszültség: Az a feszültség, amely a lépés közben a talajt érintő lábak között, a talajban folyó földzárlati áram hatására fellép. Hogyan jöhet létre áramütés? (20 p) Ha az emberi test két vagy több pontja különböző feszültségeket hidal át, akkor az Ohm-tvnek megfelelő áramerősség jön létre a test egyes szakaszán. A belépő áramot a feszültség és a testellenállás határozza meg, amely tág határok között változhat, de az előírás értelmében mindig csak 1000 ohm-mal vesszük figyelembe. Ez esetenként igen nagy biztonságot hoz a számításban, szükséges azonban, mivel az emberi test ellenállását igen sok külső és belső, előre nem számítható tényező befolyásolja. Négy alapvető eset: 1, Fázis-föld érintés 2, fázis-fázis érintés 3, hibafeszültség áthidalása 4, lépésfeszültség áthidalása 1,A talaj jó vezető, a talaj bármelyik fázisvezető között a fázisfeszültség 230V jelenik meg, sőt terhelve sem fog lényegesen különbözni tőle. Ha vki vmilyen módon érintkezésbe kerül a talajjal és az egyik fázisvezetővel, akkor az érintkezési pontok között a fázisfeszültség hatására létrejön az áramütés. 2,Ha a földtől teljesen elszigetelt személy egyszerre érint meg két különböző, üzemszerűen feszültség alatt álló vezetőt, akkor az áramütés nem a fázis feszültségétől hanem a fázisvezető közötti vonali feszültségtől jön létre, ezért rendszerint súlyosabb balesetet okoz. 3, Villamos szerkezetek szigetelésének sérülése következtében a burkolat érintkezésbe kerül az aktív alkatrésszel akkor annak érintése áramütést okozhat. 4, A talaj elhanyagolható ellenállású. Ez a feltételezés csak a földelő rendszertől távoli pontokon teljesül. A földelők közvetlen közelében már nem, hiszen a földelőt véges km.-ű talaj övezi, itt a legnagyobb az áramsűrűség, ezért egy árammal terhelt földelő körny.ben a talaj potenciálja pontról pontra más lesz. Ha ezen a területen ember vagy állat közlekedik, akkor a lábai által áthidalt pontok közötti potenciálkülönbség okozhat áramütést. Ismertesse a táplálás önműködő lekapcsolását alkalmazó érintésvédelmi (hibavédelmi) módszereket! 20 Lehetséges módszerek: 1, A táplálás önműködő lekapcsolása; 1-a TT rendszer (védőföldes), lényege, h a hálózat csillagpontja Rü üzemi földeléssel közvetlen földelt, valamint a védendő villamos szerkezet fémburkolatát egy megfelelően méretezett és elkészített Rv földelőhöz csatlakoztatjuk. Hátránya: a testzárlatos kör zárlati áramát a földelési ellenállások viszonylag nagy mértéke miatt nem lehet tetszés szerinti nagyra növelni, nagy áramú biztosítót így nem lehet kiolvasztani vele. 1-b TN rendszer (nullázás), TT rendszer problémáján úgy lehet segíteni, ha a zárlati kört nem a földelések alkotta hurokból, hanem fémesen vezetőkön alakítjuk ki. Ezért a védendő berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de megérinthető vezetőanyagú alkatrészeit vezetővel összekötjük a táptranszformátor csillagpontjával. ez a nullázásos év. elve. (TN-C rendszer (4vezetékes hálózat), TN-C-S rendszer: üzemi nullavezető N, védővezető PE közös szakaszon PEN vezető, TN-S ( 5vezetékes) 1-c A táplálás önműködő lekapcsolásának kiegészítő megoldásai : kiegészítő védelem : vált. áramú rendszerekben kiegészítő védelemként max 30 ma kioldóáramú áramvédő kapcsolót kell alk.: képzetlen személyek által használt általános célú legfeljebb 20 A névleges áramerősségű csatlakozóaljzatok számára, szabadtéri használatú, legeljebb 32 A névleges áramú mobil fogyasztókészülékeknél.

2 áram-védőkapcsoló: ÁVK, kioldó szerv, milliamperekbe mérhető kioldóárama miatt nagy földelési ellenállások, illetve hurokimpedanciák esetén is megfelel a kioldási feltételeknek, egyen potenciálú összeköttetés: EPH, a táplálás önműködő lekapcsolásával működő védelmek esetén mindig ki kell alakítani. Az egyen potenciálra hozás a fő földelő kapocs és a villamos berendezés környezetében lévő idegen vezetőanyagú szerkezetek vezetői összekötése azok azonos, vagy közel azonos potenciálra hozása céljából. Ismertesse a táplálás önműködő lekapcsolását nem alkalmazó érintésvédelmi (hibavédelmi) módszereket! (20 p) 2, kettős v megerősített szigetelés: alapvédelemre alapszigetelést, hibavédelemre kiegészítő szigetelést alkalmazva két megoldás lehetséges: szigetelőanyagú burkolatba helyezzük el a motort, amely megakadályozza a hiba esetén a feszültség alá kerülő motor megérintését Ez a burkolat a második szigetelés a kiegészítő szigetelés Fémburkolatba elhelyezve a motort, közé és a burkolat közé villamos, mechanikai, hő stb. igénybevételének ellenálló szigetelőanyagot kell építeni, amely semmilyen körülmények kozott sem engedi meg a motor és a fémburkolat közötti érintkezést. Itt ez a második szigetelés a megerősített szigetelés határozza meg,, h az esetlegesen zárlatos motortestről a feszültség a küls fémburkolatra jusson. 3, SELV-és PELV törpefeszültség: az érintésvédelemnek a legkézenfekvőbb megoldása az, ha az alkalmazott feszültség nem haladja meg a limitfeszültség nagyságát. Ennél a balesetveszéllyel elvben nem kell számolni. Törpefeszültségnek nevezzük azt a berendezést, amelynek névleges fesz.e bármely 2 vezetője között 1000 Hznél nem nagyobb fr.ú, sin vált áram esetén 50 V-nál, legfeljebb 10% hullámosságú áram esetén 120V-nál nem nagyobb és ezeket az értékeket nem haladja meg a berendezés bármely vezetője és a föld között fellépő feszültség sem. A SELV földeletlen törpefeszültség: sem az egyik áramköri vezető, sem a védett szerkezetek teste nem földelhetők. nem szabad védővezetőt alkalmazni, a villamos szerkezetek testét nem szabad összekötni földdel, egyéb fémszerkezetekkel, mas villamos szerkezetek testével védővezetőjével.) PELV földelt törpefesz : az áramkör és a védett testek földelése megengedett. 4, A környezet elszigetelése: A környezet elszigetelés megnevezésű módszer lényege az, hogy a talpponti és egyéb lehetséges érintkezési helyeken a föld és a földeltnek tekinthető részek között olyan nagy legyen a szigetelési ellenállás, hogy egy esetleges testzárlatos szerkezetet érintve az emberi testen ne folyhasson át veszélyes nagyságú hibaáram. Ezért ebben a rendszerben is korlátlan ideig állhat fenn egy szerkezet testzárlata, lekapcsolásáról nem kell intézkedni. 5, Védelem földeletlen helyi egyen potenciálú összekötéssel: Olyan szigetelt körny.ben kerülhet kialakításra, ua. mint előbb, azzal a különbséggel, hogy a villamos szerkezetek egyidejű megérinthetőségének lehetősége nem biztosítható. A testeket földeletlen EPH vezetékkel kell összekötni. Gondoskodni kell hogy az ilyen év-i móddal ellátott helyre kívülről történő belépéskor ne legyene lehetséges veszélyes potenciálkülönbság áthidalására. Ismertesse a villamos érintésvédelmi osztályozást! (20 ) Az MSZ EN szabvány az év-i osztályozással adja meg azt, h egyes vill. szerkezetek milyen év-i mód esetén alkalmazhatók. 0.évi osztályú szerkezet: Az alapvédelmet az alapszigetelés látja el. Hibavédelmük, azaz az érintésvédelmük nincs megoldva, ált. más érintésvédelmi móddal ellátott szerkezetekbe való beépítésére alkalmas. Önálló szerkezetkénti kialakítást a szabvány nem ajánlja, bár ez esetben védőelválasztással, vagy szigetelőanyagú burkolatba zárással megoldható az érintésvédelem. 1.: Itt az alapvédelmet a villamos szerkezet alapszigetelése biztosítja, hibavédelemre pedig el van látva a védővezető csatlakozására szolgáló kapoccsal. 2: kétféle kialakítás lehetséges:, az alapvédelmet alapszigetelés, a hibavédelmet kiegészítő szigetelés biztosítja, az alapvéd. és a hibav. is megerősített szigetelés biztosítja 3: ahol a gyártmány áramütés elleni védelme érintésvédelmi törpefeszültségű tápláláson alapul, azaz a feszültség nem haladja meg az 50V-os váltakozó, illetve 120 V egyenfeszültség értékeket. A szerkezeten nem szabad védővezető csatlakozó kapcsot elhelyezni.

3 Tűzvédelmi alapismeretek Melyek a tűz keletkezésének feltételei? Mi a tűz oltásának elve? Ismertesse a fontosabb oltóanyagokat és azok főbb jellemzőit! (20 p) Égésnek nevezzük azt a kémiai folyamatot, amelynél az éghető anyag a levegő oxigénjével egyesül, miközben hő, és legtöbb esetben fény formájában energia szabadul fel. Exoterm oxidációs-redukciós folyamat. Feltételei: éghető anyag jelenléte, levegő oxigénje, gyulladáshoz szükséges energia azonos időben, térben együttesen. Tűznek nevezzük azt az égési folyamatot, amely vészt jelent az életre, vagy anyagi javakra, illetva azokban károsodást okoz. Megszüntetése tűzoltással lehetséges. Az égés megszüntetésének módjai az égés feltételeinek kizárása, csökkentése. Az éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozása, az oxigén elvonásán alapuló tűzoltási mód, Éghető anyag hőmérsékletének csökkentése. Oltóanyagok(olvasni): fő- és alhatással rendelkeznek. Az alhatások olyan oltóhatások amelyek önmagukban nem képesek az égést megszüntetni, de azonos időben, együttes lefolyásuk eredményezi a fő oltóhatást. Alhatások:párolgási hatás, szublimációs hatás, bomlási hatás, kiegyenlítő hatás, gátló hatás, fojtóhatás, kiszorító, elválasztó, takaró, emulgeáló, antikatalikus (homogén heterogén). Víz: hűtő+fojtóhatás, kiváló oltóhatás lánggal parázzsal égő szilárd anyagok, dúrvább szemcséjű növényi ásványi őrlemények, szálas növényi anyagok oltásánál. Előny: széleskörű alkalmazhatóság, olcsó, nem mérgező kémiailag semleges, jó fizikai tulajdonságok, könnyen szállítható. Hátrány: villamos tűz, muzeum irattár, vízre reagáló anyagok. Tűzoltó habok: olyan gázzal töltött buborékokból álló rendszer, amelynél a buborékokat egymástól folyadékhártya választja el, és amely összefüggő, zárt takarót, vagy filmet képez a felületen. Tapadóképessége a víznél jobb, ezért függőleges felületre is feltapad. Hűtő+takaró+elválasztó+kiszorító hatás( könnyű hab esetén) Alkalmazási lehetőségek: éghető folyadékok oltása, szilárd anyag oltása(vízhiány), repülőgép balesetnél pálya letakarása habbal, savömléskor keletkező tüzek oltása, ferde felületre oltás, hősugárzás elleni védelem. Tilos e- tűzre. Gázok:oxigén kiszorítása révén oldják meg az oltást. kémiailag aktív, katalikus elven működő oltógázok is vannak ->jobb hatásfok. Oltásmechanizmus szerint: inert gázok, (CO2, N2 He, Argon), az égést kémiai úton gátló gázok( halogén tartalmú szénvegy.) égési láncba beépülnek, megszakítják gátolják.co2= fojtó, kiszorítóm túl hűtő, szublimációs hatás. N= hajtógázként használják porral oltó berendezéseknél. Porok: széles körben alkalmazhatók, képesek olyan anyagok oltására is, amelyek más oltóanyaggal nem olthatók. Alkalmazhatók alacsony hőmérsékleten is. típusai: szilárd, éghető anyagok- tűzveszélyes folyadékokéghető gázok- feszültség alatt álló berendezések- éghető fémek oltására. Hűtő+bomlási, homogé inhibíciós hatás( égés gyökös láncreakció akadályozása), falhatás ( heterogén inhibíció), ammónium-szulfát-fojtó, takaró hatás.

4 Ismertesse a különböző halmazállapotú éghető anyagok égésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (20 p) Szilárd anyagok égése: a gyulladási folyamat során a szilárd éghető anyagokból bomlástermékként kiáramló gőzök, gázok a levegő oxigénjével megfelelő arányban keveredve égnek. Éghető anyaok minimális kiáramlása esetén, a lánggal égés megszűnik, és az égés, illetve hő jelenlétét a fellhevült anyag izzása, parázslása jelzi. 3 nagy csoport: - szilárd anyagok amelyek szilárd állapotban egyesülnek az oxigénnelnel, ezek izzással, parázslással égnek (fémek, Mg, Al) - szilárd anyagok, amelyek szilárd állapotból hő hatására megolvadnak, majd párologva a gőzeik égnek (bitumen, zsírok, gyanták) - szilárd anyagok, hő hatására bomlanak és gáz alakú termékeik égnek (fa, szén tőzeg) Mivel az éghető gőzfázis követelmény azok az anyagok a legkevésbé éghetőek amelyek gyakorlatilag nem alakulnak gőzzé azon a hőmérsékleten, amellyel általában találkoznak, amikor tűzhatásnak vannak kitéve. Folyékony anyagok égése: éghető folyadékok esetén a párolgó folyadékfelszín képezi az éghető gőz-gáz állapotot, amely a levegő oxigénjeivel megfelelő arányban keveredve égni képes. A folyadékok adott hőmérsékleten párolognak és folyadékhom-nek megfelelően a gőzök meghatározott nagyságú nyomással rendelkeznek. A folyadékok hőmérsékletének fokozats emelésével a keletkezett gőzök gyújtóforrás hatására belobbannak. Ez a lobbanáspont.2 nagy csoport: - könnyen gyulladó folyadékok, amelyek lobbanáspontja 293 K alatti hőm van - nehezen-.-, 293 fölött A könnyen gyulladó folyadékok rövid ideig tartó lánggal, elektromos szikra hatására normál hőmérsékleten is begyújthatók. Légnemű anyagok: éghető gázok esetén az oxigénnel megfelelő %-ban robbanóképes elegy képződik, amelynek égése rendkívül gyorsan zajlódik le. Az égésnek mind az éghető anyag, égést tápláló oxigén oldaláról határa van. Ez a két határ az alsó felső robbanási határ. ARH: olyan gáz-gőz koncentráció amelynél a robbanása levegőfelesleg következtében meg nem lehetséges.frh:-.- a gázgőz felesleg, illetvelevegőhiány következtében mar nem lehetséges. Porok égése: a nagy fajlagos felülettel rendelkező kis szemcsenagyságú szilárd anyagoknak és levegő tökéletes elkeveredésének eredményeképpen robbanóképes keverékek keletkezhetnek. Kül anyagok pora a gyújtóforrásoktól függően különféleképpen viselkedik. Néhány már alacsony koncentrációnál kis intenzitású gyújtóforrás hatására is meggyullad. Másik ellentettje. Harmadik közönséges körülmények között nem. Ismertesse a tűzveszélyességi osztály fogalmát, lényegét! (10 p) A tűzveszélyességi osztály az anyagok, a veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok, épületek, építmények, létesítmények tűzveszélyességi osztályozására meghatározott kategória. A tv-i osztályozás alapja: az anyagok tűzvédelmi jellemzői, az egyes terekben folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt, vagy tárolt anyagok tűzveszélyességi osztálya, az alkalmazott technológiai folyamat tűzveszélyessége, rendeltetés v befogadóképesség (épületeknél). Osztályok: A- fokozottan tűz, és robbanás veszélyes, B- tűz- és robbanásveszélyes, C- Tűzveszélyes, D- mérsékelten tűzveszsélyes, E nem tűzveszélyes. Tűzveszélyességi osztályba sorolás: gyulladási hőm, éghető folyadéknál a zárttéri nyílttéri lobbanáspont, üzemi hőmérséklet, éghető gázoknál alsó éghetőségi határérték, gázkeverékek melyek az égést táplálják- ezeknél ez a tulajdonság. Mit kell tudni a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról? (10 p) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről. Az oktatás terjedjen ki: a munkahely, munkafolyamat tűzveszélyességére, a tűzmegelőzési szabályokra, a tűzvédelmi szabályzat előírásaira, a tűzjelzés alkalmazható eszközeire, módjára és tartalmára, tűz esetén követendő magatartásra. illetve a tűzriadó tervben részére meghatározott feladatokra, tűzoltó készülékek helyérehasználatuk módjára, tűzvédelmi szabályok megsértésének következményeire. Oktatást dokumentálnia kell. Munkáltató köteles gondoskodni: munkaterületek fő veszélyforrásai, ellenőrzések, bekövetkezett tűzesetek, veszélyhezetek tapasztalatai, tűz esetén követendő magatartás, tűzriadónál szükséges tennivalók. Gyakorlati oktatás:tűzjelzést, munkavállalók belső riasztásának valamint a létesítményi tűzoltóság riasztásának módját, tűzoltó berendezések inítási lehetőségeit, közművek elzárási lehetőségeit. Melyek a használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok? (10 p) A termelést, forgalomba hozatalt, illetőleg egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben szabad folytatni.

5 A veszélyességi övezetből, gépről, berendezésről, eszközről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Az éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell begyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen tárolni. -.- gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, minden gépnél, az éghető folyadék csepegését, elfolyását, vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. Szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, felitatott anyagot megfelelő helyen tárolni. A-B tuzvesz.oszt tartozó folyadékot alalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. -.- helyiségben öltözőszekrény nem lehet. -.- építményben olyan ruhadarab nem használható mely gyújtási veszélyt jelenthet. -.- helyiségek ajtóit önműködő csukószerkezettel ellátni. Olajos, zsíros munkaruha csak fémszekrényben Közmű nyitó- és zárószerkezetét, füstelvezető kezelőfelületét, nyomásfokozószivattyú kapcsolóját, tűzvédelmi berendezés kézi kezelő felületét jól láthatóan megjelölni. Kiürítéshez szükséges ajtókat lezárni nem szabad.( ha mégis szakhatóság által külső nyithatóságot biztosítani) Melyek a tűzveszélyes tevékenységek általános szabályai? (10 p) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet alőzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a minkát elrendelő feladata. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét leírását, a munkavégző nevét, a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat előírásokat. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szkvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes környezetben végzett tv. tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő felügyelet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, h az a kornyezetére tűz- v robbanásveszélyt ne jelentsen.( tuz terjedésének megakadályozása, őrizetlenul hagyás) Dohány, gyufa gyujtoforras- A-C nem szabad, A-B bevinni írásban meghatározott feltételek alapján. Ismertesse a szállítás és vontatás tűzvédelmi szabályait! (10 p) Az A-C tv.o-ba tartozó veszélyességi övezetben csak olyan járművek használhatók, amelyeknél a vonatkozó műszaki és biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz v robbanásveszély nem keletkezhet. vasúti mozdonyok A-B tűzveszélyességi osztályba tartozó tárolót és technológiai berendezést a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg. Éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt közúton, illetőleg közúti járművön, csak a nemzetközi, vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotba lévő, tömören zárható, illetőleg, zárt edényben, valamint konténerben és az erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. Éghető folyadékot a tartalmazó zárt edényt a járművön ugy kell elhelyezni a kiontonyilasaval felfele, hogy a szallitas kozben ne mozduljon el, illetőleg ne séruljon meg. A tartálykocsin éghető folyadék vagy éghető gáz szállítása közben, továbbá az A-B tv.o. tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kivul mas szemely nem tartozkodhat. 25 l-nél nagyobb nevleges urtartalmu, egheti folyadekot tartalmazo zart edényeket a jarmuvon megfelelo sorelválasztással, a rakfelulet oldalfalának magasságáig elhelyezve, vagy zárt konténerben szabad szallitani. Ismertesse a raktározás és tárolás tűzvédelmi szabályait! (10 p) Egy helyiségben A-B zv.o különböző halmazallapotu anyagok C-D anyagokkal egyutt nem tárolhatók. A-B anyagot C osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hianyaban olyan helyen szabad, ahol nincs gyujtoforras és hatékony szellozest biztositanak. Zárt csomagolásban, edényben tárolás, így forgalmazás. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá egymásra reagáló anyagokat ami hőt fejleszthet együtt tárolni nem szabad. -.- homersekletet naponta ellenorizni kell. Piktogrammal jelölni A-B tv.o. tartozó anyag, C folyadék. gyűjtőcsomagolásán.

6 Kereskedelmi létesítményekben A-B anyagok elehyezésének módját, mennyiséget az üzemeltetonek irasban kell meghatároznia. Veszélyes aruk szallitasaval osszefuggo atmeneti tarolas eseten a vonatkozo muszaki kovetelmenyekben eloirtakat kell alkalmazni. Tetőtérben és talajszint alatti helységekben A-B anyagokat tarolni nem szabad. A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktol szaraz novenyzettol mentesen kell tartani. Ismertesse a villamos berendezésekkel kapcsolatos, a tűzvédelem szempontjából fontosabb létesítési és használati szabályokat! (10 p) A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben (helyiség, szabadtér, építmény) robbanást nem okozó, C E tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben pedig a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. A világító eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. Villamos világítást, villamos berendezést a vonatkozó előírások szerint kell létesíteni és használni, és felülvizsgálni. Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. A villamos berendezést ha jogszabály másként nem rendelkezik meghatározott időközönként tűzvédelmi szempontból felül, kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. Ismertesse a tűzoltó készülékek felszerelésének fontosabb előírásait! (10 p) A létesítményben legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő tűzoltó készüléket kell elhelyezni: a) az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után, b) az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak a c) e) pontban foglaltak szerint, c) a C tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként, d) a D tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként, e) az E tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel, utánvilágító vagy világító biztonsági jellel kell megjelölni. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. A tűzoltó készülékek ellenőrzését és karbantartását csak OKF regisztrációs számmal rendelkező szervezet jogosult végezni. Ismertesse a tűzvédelmi szabályzattal, tűzriadó tervvel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (10 p) A tűzvédelmi szabályzatnak2 mindenkor naprakésznek, a változásokat követőnek kell lennie. A szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők

7 (külső munkavállalók, vendégek stb.) a rájuk vonatkozó mértékben a szabályzat tartalmát megismerjék. A tűzvédelmi szabályzatnak tartalmaznia kell: a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit; a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat; a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását; a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket; a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait. A szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni: a) az A - C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; b) a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; c) azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; d) kereskedelmi szálláshelyre; e) az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. A tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: a tűzjelzés módját; a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével.

8 HEGESZTÉS ÉS ROKON ELJÁRÁSOK Ismertesse a hegesztő / lángvágó munkahelyek kialakításának általános szempontjait! (20 p) A hegesztőmunkahely a hegesztéssel rendszeresen vagy alkalomszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezet által létesített, e tevékenység céljára kialakított hely. A hegesztőmunkahely lehet telepített munkahely: hegesztés céljára létesített, helyhez kötött, általában zárt (műhely jellegű) munkahely; nem telepített munkahely: hegesztés céljára ideiglenesen kialakított munkahely. Telepített hegesztőmunkahelyen munka csak munkavédelmi üzembe helyezés után végezhető. Nem telepített hegesztőmunkahelyen, helyiségben vagy szabadtéren hegesztési munkát az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek teljesülése mellett csak a munkavégzésért felelős vezetőnek az előzetesen írásban meghatározott feltételei alapján szabad végezni. Hegesztőmunkahelyen hegesztő tevékenységet csak akkor szabad végezni, ha az kielégíti a HBSZ követelményeit, és a hatályos munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat. A hegesztő tevékenységet a munkáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a hegesztőmunkahelyek sem egymást, sem a környezetet ne veszélyeztessék, ugyanakkor biztosítsák a zavartalan és biztonságos munkavégzést. A hegesztőmunkahelyek kialakításának általános szempontjai a következők köré csoportosíthatók: Területigény A hegesztőmunkahelyek kialakítása során a gyártás jellegén túl figyelembe kell venni: a hegesztőberendezés helyszükségletét, a kiszolgáláshoz szükséges terület nagyságát, a szállítási és közlekedési utak helyszükségletét, a szerszámok és segédberendezések helyszükségletét. Világítás A hegesztőmunkahelyek mesterséges megvilágításának erőssége a végzett munkához szükséges, de legalább 300 lux legyen. Finomhegesztés, forrasztás esetén nagyobb, lux fényerősség szükséges. Általános világítás céljára ablak is alkalmazható, ezt azonban úgy kell kialakítani, hogy az ívfény másik munkahelyre az ablaküvegen keresztül ne jusson át, valamint az ablaküveg ne verje azt vissza a hegesztő felé. Érintésvédelmi szempontból különösen veszélyes munkahelyeken (pl. szűk, zárt, esetleg nedves, meleg terek, valamint ha a falak villamos vezetők, mint pl. tartályok belseje), amennyiben az általános világítás nem kielégítő, akkor törpefeszültségről táplált helyi világítást kell alkalmazni. Fűtés és szellőzés Mivel a hegesztési eljárások több-kevesebb hőmennyiség felszabadulásával járnak, ami a kisebb légterű helyiségeket könnyen felmelegítheti, ezért telepített munkahelyeken a célszerű hőmérséklet hegesztésnél: C, finomforrasztásnál pedig C. Az elszívóberendezést úgy kell elhelyezni, hogy a hegesztő ne kerüljön az elszívás útjába. Nagyobb méretű munkadaraboknál, vagy változó hegesztői munkahelyek esetében az elektródafogóval együttmozgó vagy a hegesztési hely mellett felállított erre a célra gyártott mozgatható füstelszívó használata indokolt. Nyitott rendszerű vagy visszatápláló elszívóberendezés csak akkor használható, ha a berendezésben az elszívott gáz előírt, kellő mértékű megtisztítása biztosított, vagy ha a kifúvott levegőt olyan helyre vagy úgy vezetik el, ahol az a környezetet nem károsíthatja. A szellőztető rendszer az üzem zajszintjét a megengedett érték fölé nem növelheti. A szellőztetés huzatmentes legyen. A légáramlás ne befolyásolja: a hegesztőívet, a védőgázt,

9 a munkadarab hűlési sebességét, a hegesztő közérzetét. Villamos vonatkozások Villamos ívhegesztő-berendezések hálózati csatlakoztatását olyan módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa a hegesztőgép érintésvédelmi rendszerének működését. Több munkahelyen, illetve tárgyon egyidejűen végzett villamos ívhegesztés esetén biztosítani kell, hogy az egyidejűleg megérinthető felületek között a vonatkozó szabvány szerint veszélyes feszültségkülönbség ne alakulhasson ki, a munkahelyeket egyenpotenciálra kell hozni. Védőeszközök A hegesztőt és a környeztében tartózkodó személyeket a hegesztés káros hatásaitól egyéni védőeszközök és a kollektív védelem megoldásai óvják meg. Egyéni védőeszközök elsősorban a védőruházat (a munkaruha nem védőruha!), a szemüveg vagy pajzs, valamint a légzésés zajvédő eszközök. Kollektív védelmi megoldások a káros fénytől és repülő, forró anyagdarabkáktól védő, nem éghető vagy égéskésleltető anyagból készült ernyők, ponyvák, fix vagy mozgatható térelválasztó falak, valamint a zajcsökkentő és az általános vagy helyi (fix vagy mozgatható) elszívó berendezések. Ismertesse a hegesztés / lángvágás veszélyforrásait és az ellenük való védekezés lehetőségeit! (20 p) A hegesztés veszélyforrásai általában A hegesztés és a termikus szétválasztás különböző eljárásai akkor is veszélyesek, ha a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartjuk. Ebben azonban nagysegítséget jelent a lehetséges veszélyforrások és azok egészségre gyakorolt hatásainak, valamint a védekezés lehetőségeinek ismerete. A hegesztés és rokon technológiákkal kapcsolatban a következő csoportokba sorolhatjuk a veszélyforrásokat: tűz- és robbanásveszély, forró anyagok; a veszélyes anyagokat tartalmazó helyi atmoszféra; a villamos áram, elektromágneses és részecskesugárzások; mechanikai veszélyforrások; a nem megfelelő vagy kényszertesthelyzet jelentette veszélyek. Tűz- és robbanásveszély, forró anyagok Éghető anyaggal érintkezve tűzveszélyt, az emberi szervezettel érintkezve pedig különböző mértékű égési sérüléseket okozhat a nyílt lánggal égő hegesztő- vagy vágópisztoly, a folyékony, forró fém és salak, valamint ezek fröcskölése, továbbá maguk a (feketén) forró munkadarabok. A készülékek üzemzavarai, ezek a következők lehetnek a HBSZ szerint: Visszavágás: a gázkeverék robbanásszerű (gyors) visszaégése durranó hang kíséretében, majd a láng újra begyullad a kilépő nyíláson. Pattogó hang mellett ismétlődhet. Visszaégés: a gázkeverék áramlási sebessége kisebb az égési sebességnél, ezért a láng visszahúzódik az égőszárba, és sípoló hang kíséretében belül ég. Visszacsapás: a visszaégés átterjed az injektoron, illetve keverőkamrán, és behatol a kisebb nyomású gázvezetékbe. Visszaáramlás: a nagyobb nyomású gáz behatol a kisebb nyomású gáz vezetékébe. Veszélyes anyagokat tartalmazó helyi atmoszféra A hegesztő- és lángvágó munkahelyeken a technológia során alkalmazott, valamint a fejlődő gázok, gőzök, porok és füstök miatt veszélyes anyagokat tartalmazó helyi atmoszféra alakulhat ki, különösen zárt vagy rosszul szellőző helyiségben végzett hegesztés esetén. A hegesztendő anyagokból (főleg a rozsdamentes acélok hegesztésekor) vagy azok felületéről (bevonat, tisztítószer) származó veszélyes anyagok általában különféle nehézfémeket (pl. Cr, Mn, Ni, Zn), valamint ezek oxidjait tartalmazza. Ezek általában a bőr és légzőszervek különféle megbetegedéseit, nagyobb mennyiségben és/vagy hosszabb kitettség esetén pedig rákot okozhatnak. A hegesztőív ultraibolya-sugárzásának hatására a levegő oxigénjéből (O2) és nitrogénjéből (N2) ózon (O3), illetve nitrogén-oxidok keletkezhetnek (ezzel főleg a plazmahegesztés és -vágás során kell számolni), amelyek nagyobb mennyiségben károsak a légzőszervekre. A védőgázas fogyóelektródás ívhegesztésnél szén-dioxid (CO2) védőgáz alkalmazása esetén a hegesztőív nagy hőmérsékletén az oxigénné és a rendkívül mérgező szén-monoxiddá (CO) disszociálhat, ami irreverzibilisen kapcsolódik a vér hemoglobinjához: megakadályozva ezzel az oxigéntranszportot, így már igen kis mennyiségben fulladást okoz. Fedettívű hegesztés során az ívet védő fedőporból finom szemcseméretű, SiO2 tartalmú részecskék kerülhetnek a levegőbe, amelyek a tüdőbe kerülve idővel szilikózist okozhatnak.

10 Mechanikai veszélyforrások Mechanikai jellegű veszélyforrásokat jelentenek a repülő tárgyak, az éles élek, a zaj, a rezgések, a forgó részek, a mozgó gépelemek, az elszabaduló, leeső tárgyak, valamint a magasban végzett munka (leesés) és a csúszós járófelületek Nem megfelelő testhelyzet A nem megfelelő testhelyzet a kényszertesthelyzetben végzett munkát jelenti, ilyenek pl. a fekvő, guggoló, térdelő testhelyzetben végzett hegesztő, lángvágó munkák. A kényszertesthelyzetekre az jellemző, hogy bizonyos izmok statikus megterhelésnek vannak kitéve, ami miatt viszonylag tartósan megfeszülnek. Ez általában akadályozza a helyi vérkeringést, és emiatt sokkal hamarabb jelentkezik a kifáradás Védekezés: A hegesztő munkahelyeken a tűzveszély mértéke technikai és munkaszervezés-jellegű intézkedésekkel csökkenthető. Technikai intézkedés, hogy a gyúlékony anyagot elszállítjuk a hegesztés örnyezetéből. Ha ez nem lehetséges, akkor a gyúlékony anyagokat le kell takarni tűzálló borítással, vagy a munkahelyet nem éghető anyagú paravánnal kell elkeríteni. Célszerű a hegesztés után vízzel permetezni a környezetet, illetve tűz esetére megfelelő oltófelszerelést kell a helyszínen biztosítani. A kábeleket a munka során védeni kell a mechanikai sérülésektől és a hőhatásoktól. Ha megsérült a szigetelésük, akkor annak javítása az eredetivel egyenértékű legyen. Fontos, hogy az ívhegesztő-berendezés tartozékai is kifogástalan állapotban legyenek. Villamos hegesztési munkákat csak sértetlen, a hálózati tápellátáshoz szabályszerűen csatlakoztatott hegesztőberendezéssel és eszközökkel szabad végezni. Áramforrást szűk és áramvezető felületekkel határolt helyiségben tilos üzemeltetni! A biztonságos munkavégzés érdekében csak olyan elektródafogót szabad használni, amely biztosan tartja az elektródát és jó villamos kontaktust biztosít a számára. Ismertesse a kültéri hegesztő / lángvágó munkákkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (10 p) A kültéri állandó munkahelyek főleg a nagy acélszerkezetek gyártásánál fordulnak elő, például a hajó-, híd- és tartálygyártásban. Állandó és ideiglenes munkahely esetén egyaránt úgy kell elhelyezni a hegesztői munkahelyet, hogy a szomszédos hegesztők ne zavarják egymást, a környezetet ne érhessék káros hatások, és a hegesztő berendezésekhez illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Lánghegesztési kültéri munkáknál a fontos a gázpalackok és gázfejlesztők elzárása illetéktelenektől, illetve ezen berendezések felügyeletének biztosítása, továbbá a berendezések védelme a túlzott a felmelegedéstől és minden más mechanikai és vegyi hatástól. Az ívhegesztés gyakran használt kültéri hegesztési módszer. Mozgékonysága és sokoldalú alkalmazhatósága különösen alkalmassá teszi kültéri, helyszíni szerelési és javítási munkákra. Elsősorban az ív fényétől kell megvédeni a dolgozókat, ezért a munkahelyet hordozható, mozgatható paravánokkal kell elkeríteni. Szabadban történő hegesztés során a mindenkori időjárásnak megfelelő védelmet is biztosítani kell. a szén-dioxid védőgázas hegesztés. A védőgázt a levegőáramlás, a szél elsodorhatja, ezért az ilyen munkahelyen minden oldalról zárt sátrat kell felszerelni, ami a hegesztőt és a környezetet is védi. a hegesztéskor fejlődő meleg, a képződött gázok és gőzök, a por, a füst általában nem okoznak problémát. Ha szűk helyen vagy szokatlan helyzetben dolgozik a hegesztő, időszakos munkaszüneteket kell beiktatni, és szükség esetén légzésvédőt kell biztosítani. A kültéri munkák két változata a magasban végzendő hegesztési és vágási munkák és a munkagödörben végzett hegesztések Ismertesse a magasban végzett hegesztő / lángvágó munkákkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (10 Magasban végzett munkának minősül a 2 m szintkülönbség felett végzett hegesztés. Az ilyen munkahely alatti területet korláttal el kell határolni és figyelmeztető táblával ellátni. A magasban dolgozók részére állványzatot kell készíteni nem éghető anyagból, korláttal, szegéllyel a leesés elleni védelemként. Ha biztonságos hegesztőállás nem létesíthető, az ott dolgozókat leesés ellen védő eszközzel kell ellátni. A magasban végzett lánghegesztési és vágási munkák fő szabályai a következők: A hegesztőkészüléket (gázfejlesztő, gázpalack) a földszinten kell elhelyezni, és védőtetővel vagy más módon biztosítani kell a leeső darabok, a fröcsögő fém és salak elleni védelmét. Árnyékoló védőernyőkkel óvni kell a készülékeket a sugárzó Nap melege és az időjárás viszontagságai ellen. A készülékeket úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedést ne akadályozzák, és hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzájuk. A készülékek 5 m-es körzetén belül a dohányzás és nyílt láng használata tilos! Szükség esetén a készülékek felügyeletét biztosítani kell; a felügyelettel olyan személy bízható meg, akinek joga van a készülékkel dolgozni. A hegesztői munkahelyen állványt vagy akasztót kell készíteni a pisztolynak (a pisztolyt közvetlenül a munkaállványzatra tenni nem szabad), a pisztolyállványon vizes edényt kell

11 elhelyezni a pisztoly hűtésére. A tömlőket fel kell függeszteni, hogy húzásuk ne terhelje a hegesztőt, és úgy kell vezetni, hogy a lehulló fém- vagy salakrészek ne tehessenek kárt bennük. Egymás mellett több szinten végzett hegesztési és vágási munkát végezni csak úgy szabad, ha a szintek megfelelő mechanikai szilárdságú, a lehulló anyagok ellen biztos védelmet adó, nem éghető anyagú födémmel vannak elválasztva egymástól, ellenkező esetben a munkahelyeket a vázlat szerint kell elhelyezni. Vágási munka esetében gondoskodni kell a levágott munkadarab vagy anyag lezuhanása, leesése elleni védelemről. A dolgozók védősisakot kötelesek hordani. A hegesztő-, vágópisztoly lángját csak a munkahelyen szabad meggyújtani. Gondoskodni kell a tűzrendészeti előírások betartásáról. Figyelmeztető táblákat kell elhelyezni, amelyek felhívják a figyelmet a tűzveszélyre, és a lehulló, leeső anyagok okozta veszélyekre. Ismertesse a munkagödörben végzett hegesztő / lángvágó munkákkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (10 p) Aknákban, csatornákban, ha éghető vagy egészségre ártalmas gázok vagy gőzök jelenléte nem zárható ki, csak előzetes átszellőztetés és a szellőzés folyamatos fenntartása mellett szabad hegesztési munkát végezni. Ha szellőzéssel az egészségre káros anyagok nem távolíthatók el biztosan, a dolgozót gáznak megfelelő egyéni légzésvédővel, illetve szükség esetén frisslevegős légzőkészülékkel kell ellátni. Előírások: A hegesztőberendezést a talajszinten kell elhelyezni, ezeket amunkahelyre levinni tilos! Gondoskodni kell a hegesztőberendezés felügyeletéről, az ezzel megbízott személynek a berendezés felállítási helyén kell tartózkodnia és rendelkeznie kell a acetilénfejlesztőberendezések vagy a gázpalackok kezelésére jogosító vizsgával. Biztosítani kell a hegesztőberendezések védelmét az időjárás viszontagságai és mindenféle mechanikai vagy egyéb behatások ellen. A berendezések körzetében dohányzás és nyílt láng használata tilos! A hegesztőtömlőket közlekedési úton átvezetni szigorúan tilos! A pisztoly lángját a munkahelyen kell meggyújtani, égő lánggal közlekedni, a munkagödörbe lemászni tilos! A hegesztőt mentőkötéllel és jelzőkötéllel kell felszerelni. Veszélyjelzés esetén azonnal el kell zárni a gázt és az oxigént, azután meg kell kezdeni a mentést. A munka megkezdése előtt a hegesztőt ki kell oktatni a veszélyekre, a helyes magatartásra, szükség esetén gyakoroltatni kell az egyes munkafogásokat. Az egyéni védőfelszerelést ki kell egészíteni nem éghető anyagú sapkával, fejvédő sisakkal és bőrből készült vállvédővel. A szűk, mély aknákban szükség esetén légzőkészüléket kell adni a hegesztőnek. Ismertesse a forrasztás veszélyforrásait és az ellenük való védekezés lehetőségeit! (10 p) A lágyforrasz megolvasztásához használt villamos fűtésű páka és tartozékai csak megfelelő érintésvédelem birtokában hozhatók forgalomba. A 230 V-os pákákat csak védőérintkezős dugaszolóaljzatból szabad táplálni. Ajánlatos és célszerű a törpefeszültségű pákák használata. A villamos ellenállás-hevítés esetében a transzformátor primer oldalához hozzáférni nem szabad, az áramforrást érintésbiztos burkolattal kell ellátni. A villamos árammal működő forrasztóberendezések áramütést (izomgörcsöt, szívkamra-fibrillációt, sokkos állapotot, égési sérülést) okozhatnak. A forrasztó-munkahelyet tűzbiztos anyagból kell építeni, vagy ilyen anyaggal kell burkolni. Gyúlékony, robbanó anyagokat a forrasztó-munkahelyen tárolni szigorúan tilos. A szennyezett tárgyak forrasztását csak a szennyeződésektől való teljes megtisztítás után szabad elvégezni. A felhevített (forró) forrasztópákát csak erre a célra készített hőálló alátétre vagy tartóra szabad elhelyezni és a munka befejezése után ki kell kapcsolni. A forrasztásnál anagy hőmérsékletű forrasztópáka (akár villamos, akár gázlángfűtésű) és a felhevített munkadarabok, valamint az olvadt forraszanyag éghető anyaggal érintkezve tűzveszélyt, az emberi szervezettel érintkezve pedig különböző mértékű égési sérüléseket okozhatnak. A forrasztásnál használt legtöbb folyasztószer maró hatású, gázaik, gőzeik mérgezőek, belélegezve roncsolják a tüdőt és a légutakat, a bőrrel érintkezve vagy szembe kerülve pedig súlyos sérüléseket okozhatnak. A nehézfémekből álló olvadt forraszanyag az emberi szervezettel érintkezve különböző mértékű égési sérüléseket okozhat gőzeik pedig belélegezve szintén károsíthatják a

12 légzőszerveket, valamint különféle fémmérgezéseket, esetleg idővel rákot okozhatnak. A forrasztáshoz használt vegyszerek ún. biztonsági adatlappal rendelkeznek, amelyeket elérhető helyen kell tárolni. Ezek az adatlapok tartalmazzák az adott vegyszer használatával járó veszélyeket és azok egészségügyi kockázatait. A forrasztás egészségügyi kockázatai csökkenthetők helyi elszívással és megfelelő védőruházattal. Egyéni védőfelszerelések nélkül a forrasztással kapcsolatban semmiféle munka végzése nem ajánlott. Az egyéni védőeszközök savállóak legyenek: a munkaruha, a gumicsizma, a gumikötény, a gumikesztyű, és a szemüveg, valamint adott esetben a légzésvédő felszerelés. ZAJ ÉS VIBRÁCIÓ Mit nevezünk zajnak? Ismertesse a zaj fontosabb jellemzőit és hatásait az emberi hallószervre! Hogyan alakul ki a maradandó hallásromlás? (20 p) Zaj alatt minden, az emberi szervezetre zavaróan ható hangjelenséget értünk: olyan hango(ka)t, amely(ek) nemkívánatos fiziológiai és pszichológiai hatással van(nak) az egyes emberekre vagy embercsoportokra függetlenül azok hangosságától vagy erősségétől. Objektív jellemzők: frekvencia, hangerősség, időtartam. Szubjektív jellemzők: viszonyulás, várhatóság, ismétlődés. A minket körülvevő modern világ nemkívánatos hangjelenségeit a keletkezésük szerint a következő csoportokba sorolhatjuk: épületzajok, közlekedési zajok, ipari zajok és a különféle szabadidős tevékenységek hangjelenségei. Az épületzajok a különféle épületek belső zajterhelését jelentik. Ezeket lég- és testhangok okozzák: az előbbiek forrása lehet az épületen kívüli vagy belüli zajforrás, ez utóbbiakat pedig nagyrészt a födémszerkezetben az emberi lépések miatt keletkező lépéshangok, továbbá a különféle épületgépészeti berendezések által keltett zajok adják.(többi megy) A zaj pszichés hatása A zaj pszichés hatása, zavaró jellege nem kapcsolható egyértelműen a zaj fizikai paramétereihez, rendkívül nagy szerepe van az egyéni érzékenységnek, a személy zajforráshoz fűződő kapcsolatának. A zaj pszichés hatásával már dba körül számolni lehet, de egyéni érzékenység esetén ez jelentkezhet már a hallásküszöböt meghaladó legkisebb zaj esetén is. A zaj emeli az idegrendszer izgalmi szintjét, ezért stresszt okozó tényezőnek számít! A zaj információtartalmát az alábbi jellemzőkhöz kapcsolhatjuk: beszédinformáció; frekvencia szerinti információ: tiszta hangú, szinuszos összetevők, vagy a zenei hangok; ritmus információk: ipari berendezések monoton ritmusú zaja, vagy a monoton ritmusú A zaj megnehezíti az elalvást (> 35 db), illetve felszínessé teszi az alvást (> 45 db), ami miatt csökken annak regeneráló képessége (a beteg és lábadozó emberek emiatt érzékenyek a különféle zajokra). A zaj hatása az alvásra több szempont alapján ítélhető meg: elalvást gátló hatás, az átalvást és az alvás mélységét zavaró hatás, felébresztő hatás. A zaj hatása a beszédérthetőségre A beszédérthetőség csökkenésére zajos helyen akkor lehet számítani, ha a zaj A-hangnyomásszintje meghaladja a beszédét. Tájékoztató jelleggel figyelembe lehet venni, hogy ha a zaj A-hangnyomásszintje 5 db-lel magasabb a beszédénél, akkor az érthetőség még éppen elfogadható, ha megegyeznek, akkor már az érthetőség jónak tekinthető. A zaj hatása a vegetatív idegrendszerre Változások léphetnek fel a vegetatív idegrendszer által irányított funkcióknál, ha a zajterhelés meghaladja a db(a) értéket. Ilyen élettani változás lehet a vérnyomás emelkedése, a hajszálerek beszűkülése, pupillatágulás, a nyál és a gyomornedv elválasztás csökkenése, az izomtónus változása. A zaj halláskárosító hatása

13 A zaj hallószervre gyakorolt hatásai a zaj intenzitásától, frekvenciájától és a kitettség (zajexpozíció) időtartamától függenek. A hirtelen fellépő nagy erejű hanghatások azonnali süketséget okozó hatása közismert. Ebben az esetben a hallószerv belső részeinek maradandó mechanikai károsodása következik be. A halláskárosodás azonban az esetek döntő többségében fokozatosan alakul ki, mégpedig a nap mint nap rendszeresen ismétlődő elviselhető hanghatások következtében. Ha a hallószervünket erős hanghatások érik, akkor bizonyos idő elteltével csökken, vagy megszűnik az inger kiváltotta érzet annak ellenére, hogy az inger intenzitása nem változott Ezt a jelenséget adaptációnak (alkalmazkodásnak) nevezzük, és az inger megszűnése után bizonyos idő elteltével elmúlik. A hallásromlás kialakulása mindenekelőtt a naponta rendszeresen ismétlődő zajhatás db(a)- ban kifejezett egyenértékű A-hang nyomás-szintjétől függ. Napi 8 órán át ható 85 db(a) az a határérték, amely fölött a halláskárosodás folyamata általában elindul. Az impulzus jellegű zajok halláskárosító hatása jelentősebb, mint az ugyanolyan egyenértékű A-hangnyomásszinttel jellemezhető monoton zaj esetében várható. Mit nevezünk infrahangnak? Ismertesse a velük kapcsolatos fontosabb tudnivalókat (hatásaik az emberi szervezetre, gyakoribb forrásaik)! (10 p) Az infrahangok emberi szervezetre gyakorolt hatásai a frekvenciától, az intenzitástól és a kitettség időtartamától függenek. Minél kisebb a frekvencia, annál nagyobb intenzitást tudunk elviselni. A huzamosabb kitettség fáradtságot, szédülést, a hasi szervek, a tüdő és a középfül rezgését okozzák, ami diszkomfort érzéshez, esetleg hányingerhez, szív- és légzési zavarokhoz vezethet. Az infrahangok gyakoribbak, mint gondolnánk, de mivel nem érzékeljük őket, ezért a fenti tünetek huzamosabb észlelése esetén ha azokat valóban infrahangok okozzák igen nehéz kideríteni az okokat. Egyes állatfajok (pl. elefánt, bálnák, orrszarvúak) egyedei érzékelik az infrahangokat. Az infrahangok származhatnak természetes (pl. ciklonok, viharok, vulkánkitörések, földrengések), vagy mesterséges forrásokból (pl. hajók, dízelmozdonyok, szélerőművek, lassú járású belsőégésű motorok, gázégők, ventillátorok, klímaberendezések, vízcsövek). Ismertesse a rezgések hatásait az emberi szervezetre! (10 p) A rezgések rendszerint a zajokkal együtt keletkeznek, mivel a rezgő testek zajt bocsátanak ki. Ennek során valamely anyagi pont periodikus mozgást végez. A rezgéseket fizikai értelemben a frekvenciájukkal és az amplitúdójukkal jellemezzük. Ha a rezgés forrása valamilyen szilárdtesttel érintkezik, akkor a rezgések nagyobb távolságokra is eljuthatnak. A rezgések hatása az emberi szervezetre meglehetősen sokféle lehet. Az emberi szervezet rezgésérzékenysége a frekvencián és az amplitúdón túl függ a rezgés erősségétől, időtartamától, irányától, alakjától, a rezgéssel közvetlenül érintkező testrésztől, és néhány szubjektív tényezőtől, mint pl.: az ember tevékenysége és a környezetének kapcsolata (pl. egy rezgés, ami munka közben nem zavaró, otthon az lehet). A hétköznapjainkból leginkább ismert rezgések az egész testre ható rezgések (vagyis amikor a szervezet egésze ki van téve valamilyen rezgésnek). Ezek frekvenciája rendszerint az Hz tartományba esik. Általában közlekedési eszközökön, munkagépeken lép fel. A munkahelyeken előforduló rezgések másik csoportját képezik a helyileg ható rezgések. Ilyenkor a rezgések nem a szervezet egészére, hanem csak bizonyos testrészekre, rendszerint a kézre, az ujjakra hatnak, és ezeken keresztül gyakorolnak hatást szervezetünk egyes részeire. A helyileg ható rezgések a Hz frekvenciatartományba esnek. A behatolás mélysége függ a frekvenciától. A kisebb frekvenciájú összetevők szinte az egész testet megrázzák, a nagyobb frekvenciájú rezgések viszont csak közel a behatolás helyéhez hatnak. A megadott frekvenciatartomány a szabványos értékelés frekvenciatartománya, valójában indokolt lenne a kiterjesztés a nagyobb frekvenciák felé, egészen az ultrahangokkal bezárólag. Ez utóbbiak orvosi terápiás alkalmazása mutat rá, hogy hatásuk a szervezetre jelentős lehet. Ismertesse az aktív zaj- ill. rezgéscsökkentés lehetőségeit! (20 p) A mechanikai eredetű zajok és csökkentésük Jellegzetes mechanikai zajforrások a csapágyazások, valamint a szíj-, lánc- és fogaskerékhajtások. A mechanikai eredetű zajok elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a rendszeres karbantartás. Ismeretes, hogy a fémfelületek egymáson való elcsúszásakor, a rögzítő csavarok meglazulásakor, vagy nagy felületű fémlemezek rezgéséből, a tengelyek és a csapágyak kopásából stb. nagy intenzitású kellemetlen zajhatás jöhet létre, amelyeket egyszerűen ki lehet küszöbölni például kenéssel, a normál működés mellett nem mozgó részek rögzítésével, valamint a forgó részek kiegyensúlyozásával. A villamos gépek (pl. transzformátorok, villamos forgógépek) okozta zajok csökkentése alapvetően tervezési feladat. Áramlástechnikai zajok és csökkentésük Áramlási eredetű zajokat keltenek a különféle légtechnikai, hidraulikus és pneumatikus berendezések. Légtechnikai berendezések szinte minden munkahelyen előfordulnak, ezeket akusztikai szempontból három jól elválasztható egységre bonthatjuk:

14 a ventilátor és a meghajtó egység, a légcsatorna, valamint kifúvó, illetve beszívó rész. A légtechnikai berendezések által keltett áramlási zajok főleg a légáramlás turbulenciája miatt keletkeznek. Ezek mértéke az adott részegységek megfelelő áramlástechnikai kialakításával, valamint hangtompítók alkalmazásával csökkenthető. A hidraulikus és pneumatikus berendezések zajforrásai a következők: (fém)csővezetékek, szabályozó- és vezérlő egységek, hidraulikus szivattyúk és motorok, valamint légsűrítők és légmotorok (a pneumatikus gépekben). A csővezetékek okozta zaj főleg a hidraulikus rendszerekben számottevő: ott főleg a hirtelen keresztmetszet- és irányváltozások, valamint az áramlás útjában levő akadályok okozzák, amelyek turbulenciát vagy kavitációt okozhatnak. Hidraulikus rendszerekben a szelepek okozta zaj (az örvények periodikus leválása miatt) az érintkező elemek rezgését, rezonanciáját is okozhatja, ami idővel a berendezést is károsíthatja. Pneumatikus berendezéseknél elsősorban a kifúvási és beszívási zajjal kell számolni. Az áramlástechnikai zajok csökkenthetők: a csőhálózat megfelelő kialakításával, vezetésével, rezgésszigetelésével (rugalmas elemek közbeiktatásával); a szabályozó és vezérlő egységek által okozott zajok azok áramlástechnikailag megfelelő kialakításával; a kifúvási és beszívási zajok megfelelő áramlástechnikai kialakítással, vagy hangtompítók alkalmazásával; a hidraulikus szivattyúk és motorok, valamint a légsűrítők és légmotorok által keltett testhangok és rezgések megfelelő konstrukciós kialakítással és szigetelése A mechanikai rezgések és csökkentésük A rezgő mozgást végző gépek egyben hangforrások is. A kisugárzott hangteljesítményük csökkentése elsősorban rezgéscsökkentéssel valósítható meg. Ezeknél a gépeknél az alábbiakra különösen célszerű ügyelni: a gép helyben maradása biztosított legyen, rezgése és léghang-gerjesztése csökkenjen, a rezgés ne terjedjen szét az épületben megengedhetetlen mértékben. Néha érzékeny berendezéseket kell oly módon telepítenünk, hogy azokat eleve megóvjuk a működést zavaró rezgésektől. Ez többnyire megoldható a gép és elemeinek gondos szerkesztésével, alapos dinamikai elemzésével, pontos gyártásával és szakszerű összeszerelésével, majd kiegyensúlyozásával, végül rendeltetésszerű üzemeltetésével. Az erős rezgőhatás jellemző károsító hatásai a következők: a rugalmas alkotóelemekben is idővel fáradt töréshez vezet; fokozódik a csapágyak, fogaskerekek, és általában a gépelemek igénybevétele, miáltal jelentősen rövidülhet az élettartamuk; rontja a közelben dolgozó munkagépek termékeinek a minőségét; gátolja a pontos mérőeszközök alkalmazását; szinte lehetetlenné teszi a rezgésre érzékeny műszerek és eszközök alkalmazását; rontja a dolgozók közérzetét, esetleg egészségkárosodást okoz mind a rezgéshatás, mind pedig az abból fakadó zajhatás; károsítja a környezetet, és azon belül az épületeket is. Ismertesse a passzív zaj- ill. rezgéscsökkentés lehetőségeit! (20 p) Zajcsökkentés akusztikai burkolatokkal és tokozással A zajforrások burkolása, tokozása a dolgozókat érő zajterhelés csökkentését eredményezi. Ezek igen elterjedt utólagos, passzív zajcsökkentő megoldások, különösen azon gépek és berendezések zajcsökkentésére, amelyek nem igényelnek rendszeres kezelést, félautomata vagy teljesen automata működésűek. A gépek burkolatának akusztikus kialakítása és a zajcsökkentő géptokozás között azonban célszerű különbséget tenni. A gépek burkolása értelemszerűen a gépet körülvevő saját burkoló elemekből áll (melyek a gép részei), míg a tokozás, egy a géptől teljesen függetlenül, attól bizonyos távolságra elhelyezett, kifejezetten akusztikai célokat szolgáló berendezés. Megkülönböztetünk teljes géptokozást, amely a zajforrást minden oldaláról körülveszi, és részleges tokozást, amely a zajforrásnak csak egy részét veszi körül. A géptokozás megfelelőség-tanúsításra kötelezett védőeszközök közé tartozik. A tokozással elérhető csillapítás függ az alkalmazott falszerkezet hanggátlási tulajdonságaitól,

15 a tok belső hangelnyelési tulajdonságaitól a nyílások és rések felületétől, azok akusztikai kezelésétől. A rések és nyílások zajkibocsátás szempontjából igen kedvezőtlen hatása miatt a tokon szükségszerűen nyitandó nyílásokat, ajtókat, ablakokat, szellőző-járatokat különös gondossággal, szigetelt, hangtompított megoldásokkal kell kialakítani. Zajcsökkentés árnyékolással A zajárnyékoló falakat mind az üzemben, mind pedig a környezeti zaj elleni védelemben igen gyakran alkalmazzák. Üzemi körülmények között a hangárnyékoló falak és paravánok elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az egyébként csendesebb munkahelyeket leárnyékolják a zajos műveletek zajhatásától. Ezek a megoldások kiválóan alkalmasak az akusztikai szempontból igen kedvezőtlen, ún. egy légterű helyiségek osztott térré alakítására. Szabad térben hangárnyékoló falakat elsősorban a közlekedési zaj elleni védelemre szoktak alkalmazni főként autópályák és főútvonalak mentén. Zajcsökkentő fülkék. A zajcsökkentő kezelőfülkék alkalmazása az alábbi esetekben célszerű: ha a gép, berendezés működése nem igényli a dolgozó állandó jelenlétét a gép a mellett, vagyis csak megfigyelő, ellenőrző, ideiglenes karbantartó feladat van. ha a gép működése automatizált és távvezérléssel megoldható, vagy csak időszakos ellenőrzést igényel; ha egyéb munkavédelmi szempontok (pl. légszennyezés, robbanásveszély) miatt szükséges a dolgozó elválasztása a technológiától. A fülkét ajánlatos méretezett rezgéscsillapított alapozással telepíteni. Nagyon lényeges az ablak és ajtó helyes mértezése és kivitelezése (két vagy többrétegű ablakok, rés-szigetelés, megfelelő hanggátlású ajtó, stb.). Gondoskodni kell a fülke folyamatos légcseréjéről, fűtéséről, klimatizálásáról. A többlet zajhatások elkerülésére mindezeket akusztikailag kezelt, minősített megoldásokkal kell kivitelezni. Figyelembe kell venni mindazon előírásokat és követelményeket, amelyek a munkahelyek létesítésére vonatkoznak (légtér, világítás, klímaviszonyok, stb.). Teremakusztikai megoldások hangelnyelő falborítás; hangelnyelő mennyezeti borítás, esetleg álmennyezet; térbeli hangelnyelő szerkezetek befüggesztése. GÁZPALACKOK Ismertesse a gázpalackok jelöléseivel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (20 p) A gázpalackok a következő jelölésekkel rendelkeznek: beütött adattábla, termékjelölő címke és a palackváll színjelölése. Beütött adattábla A palacktest vállrésze tartalmazza annak anyagába ütve az adattáblát, amely a palackra és a töltetre vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza. Ezek a GBSZ alapján a következők: a gyártó neve vagy jele; a gyártási szám (ez a gázpalack egyedi azonosítója); a betölthető gáz ADR/RID7 szerinti megnevezése; az üres palack tömege (nyakgyűrűvel, talpgyűrűvel, de szelep nélkül, kg); más néven: tara tömeg, ez egyrészt cseppfolyósított (szén-dioxid) és oldott (acetilén) gázoknál a töltet tömegének mérésére illetve ellenőrzésére szolgál, másrészt pedig biztonságtechnikai és egyéb ellenőrzéseknél jelentős;

16 a palack űrtartalma (literben); a méretezés alapjául meghatározott folyáshatár értéke; a hőkezelés jele; a próbanyomás értéke (túlnyomásban) és mértékegysége (bar); a gyártási típusengedély száma, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedély száma; az ellenőrzések elvégzésének ideje (gyártóművi felügyeleti ellenőrzésnél vagy az első töltés előtti ellenőrzésnél: az év utolsó két számjegye/hó, időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésnél: az év utolsó két számjegye/hó/nap); a következő időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés éve; a használatbavételhez szükséges ellenőrzést végző felügyelő bélyegzőjének lenyomata. Termékjelölő címke A gázpalackok vállára ragasztott termékjelölő címke tartalmazza a gázpalack biztonságos kezeléséhez és szállításához szükséges legfontosabb biztonsági előírásokat és a lehetséges veszélyforrásokat. A veszélyes anyagnak számító gázok, gázkeverékek rendelkeznek biztonsági adatlappal, amely néhány oldalon részletesen összefoglalja az adott gáz, gázkeverék tulajdonságait, veszélyforrásait, a szükséges biztonsági intézkedéseket, valamint az ajánlott szerelvények típusait. Az ilyen gázok felhasználása előtt célszerű tanulmányozni a biztonsági adatlapjukat. Ahol veszélyes anyagnak számító gázokkal, gázkeverékekkel dolgoznak, ott a megfelelő biztonsági adatlapokat hozzáférhető helyen kell tárolni. Színjelölés A színjelölés a gázpalack-töltet közelítő, másodlagos azonosítására szolgál. A gázpalack töltetének elsődleges, egyértelmű és teljes körű azonosítására az általában a palack vállrészén felragasztott termékjelölő címke szolgál. Vannak esetek, amikor egyszerre több veszélyességi tulajdonságot is feltüntetnek a palackvállon, pl. éghető és mérgező: vörös és sárga, vagy: mérgező és oxidáló: sárga és világoskék pl. nitrogén-dioxid. A szabvány szerinti színjelölés csak a gázpalackok vállrészére vonatkozik, a hengeres palástrész színére vonatkozó mindennemű előírás, szabályozás nélkül. Azonban a fő felhasználási területek szerinti egységes besorolás megkönnyítése céljából Magyarországon az alábbi palástszínek kerülnek alkalmazásra: ipari gázok: a palackok többségénél rendszerint a régi színjelölésnek megfelelő szín(ek), de nem fehér orvosi célú egészségügyi és/vagy inhalációs gázok, gáz különleges vagy speciális gázok: nincs meghatározva. Ismertesse a gázpalackok színjelölésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (10 p) Milyen veszélyes tulajdonságai lehetnek a különböző gázoknak? (10 p) A különféle gázok, gázkeverékek különböző okokból lehetnek veszélyesek, ezek a GBSZ megfogalmazásai szerint: Gyúlékony gáz: 20 C-on és 101,3 kpa nyomáson a) a levegővel alkotott, legfeljebb 13 tf% gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékony (alsó robbanási határa legfeljebb 13%), vagy b) az alsó robbanási határtól függetlenül a levegővel legalább 12% terjedelmű robbanási tartománnyal rendelkezik. Az éghető gázok, gőzök levegővel keveredve csak bizonyos koncentrációhatárok között képesek meggyulladni. Létezik alsó és felső éghetőségi határkoncentráció, amely alatt illetve felett már nem éghető az elegy: égés csak a két határérték közötti gázkoncentrációknál lehetséges. Ezek a határkoncentrációk nem anyagi jellemzők: értékük számos tényezőtől függ, mint pl. a gyújtóforrás energiája, a gázelegy kiindulási hőmérséklete, az elegy nyomása, inert gázok jelenléte. A szükséges hőmérsékletet a gázok elérhetik például a palackszelep hirtelen megnyitásakor fellépő súrlódás révén, a gyújtóforrás pedig lehet akár egy villamos szikra. Egyes gázoknak nincs szükségük gyújtóforrásra, mert a levegő oxigénjével azonnal heves reakcióba lépnek. Gyújtó hatású (oxidáló) gáz: oxigén leadásával tüzet okozó, vagy más anyagok égését a levegőnél nagyobb mértékben elősegítő gáz. Nagyobb oxigénkoncentráció mellett az éghető anyagok gyulladási hőmérséklete lecsökken Mérgező gáz: a) amelyről ismert, hogy az emberi egészséget károsítja, vagy halált okozhat; b) amelyről feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben az emberre nézve veszélyes hatású. A mérgező gázok általában belélegzés révén fejtik ki káros hatásaikat. Egyes gázokmár igen kis koncentrációban károsak lehetnek Maró gáz: az a gáz, amelyről az emberen szerzett tapasztalatok alapján ismert, hogy roncsolja a bőrt, a szemet vagy a nyálkahártyát. A korrozív gázok a fémes anyagok mikroszerkezetét változtatják meg oly módon, hogy a szóban forgó fém szilárdsági tulajdonságai megváltoznak. Fojtó gáz: nem gyúlékony, nem gyújtó hatású és nem mérgező gáz, amely a légkörben normál körülmények között jelen lévő oxigént hígítja vagy kiszorítja. Zárt vagy rosszul szellőző helyiségben a levegőnél nagyobb sűrűségű gázok alulról, a levegőnél kisebb sűrűségű gázok pedig felülről kezdve szorítják ki a levegőt a helyiségből.

17 Ismertesse az éghető gázokat tartalmazó gázpalackok kezelésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (10 p) A biztonságos munkavégzés érdekében a gázpalackok kezelése, tárolása, szállítása és használata szigorúan csak a GBSZ megtartásával történhet. Meg kell védeni a palackokat és a szerelvényeket bármiféle sérülést okozó fizikai és kémiai hatástól. Tilos olyan gázpalackokat használni, amelyeken égési nyomok, éles bemetszésű sérülések, vagy horpadások láthatók. Ügyelni kell arra, hogy a gázpalackok hőmérséklete ne emelkedjen 50 C fölé. Gázkeverékeknél nagyon fontos a minimális tárolási hőmérséklet betartása is: kisebb hőmérsékleteken ugyanis valamely komponens kondenzálódhat, ezáltal megváltozik a gáznemű fázisok aránya, ami a felhasználás során okozhat kellemetlenségeket. A gázpalackokat úgy kell elhelyezni a munkahelyen, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá és eldőlés ellen biztosítva legyenek. Ha a palack kiürült, ÜRES krétafelirattal kell megjelölni. Mind az üres, mind a teli gázpalackokat lezárt szeleppel és szelepvédővel, valamint biztosan rögzítve kell tárolni és szállítani. Ha gázpalackokat tartalmazó épületben tűz üt ki, akkor a gázpalackokat lehetőség szerint biztonságos helyre kell szállítani A tűzbe került, megégett, felületén felhevült vagy a használat közben egyéb módon sérült gázpalackokat elkülönítetten kell kezelni. A gázpalackok tárolásának fontosabb szabályai: a gázpalackok védve legyenek az időjárás viszontagságai és illetéktelenek behatolása ellen; a tároló megfelelő villámvédelemmel legyen ellátva, a gázpalackokat éghető anyaggal együtt nem szabad tárolni; az éghető gázok palackjainak veszélyességi övezetében ne legyenek gyújtóforrások; a gázpalackokat tilos lépcsőkön, lépcsőházakban, folyosókon, szűk udvarokban, átjárókban, garázsokban tárolni. A gázpalackok szállításának néhány fontosabb szabálya: 1) Kézi erővel legfeljebb 20 m távolságra: sima talajon a talprészen görgetve, lépcsőn pedig az erre a célra szerkesztett tartószerkezetben két személy végezheti. 2) Speciális palackszállító kocsin enyhén megdöntve, ám eldőlés ellen a kocsihoz rögzítve. 3) Targoncán külön erre a célra készített fészekben, fekvő helyzetbe, könnyen oldható bilinccsel rögzítve, talprészével a menetirányban elhelyezve szállítható. 4) Daruval csak leesés ellen biztosított szerkezetben, rekeszben. Elektromágneses daruval palackot emelni és/vagy szállítani tilos! 5) Gépjárművel való szállítás esetén a palackokat elmozdulás ellen rögzíteni kell, lehetőleg hossztengelyével a gépjármű menetirányára merőlegesen. Ismertesse az oxigén töltetű gázpalackok kezelésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (10 p) Az oxigén égést tápláló gáz, nagyobb oxigén-koncentrációjú környezetben az égési folyamatok sokkal hevesebben zajlanak le: az oxigén feldúsulása (> 23 tf%) egy zárt, rosszul szellőző helyiségben tehát fokozott tűz- és robbanásveszélyt jelent. Nagyobb (> 75 tf%) oxigénkoncentráció mellett pedig oxigénmérgezéssel is számolni kell, ennek tünetei: émelygés, szédülés, légzészavar, görcsök. A fentiek miatt az oxigén zsírral, parafinnal, olajjal és általában a szerves anyagokkal érintkezve heves reakcióba léphet, ezért: csak fémtiszta, zsír- és olajmentes palackot szabad kiadni, illetve átvenni, zsír- vagy olajtartalmú tömítő- (pl. bőr), illetve kenőanyag felhasználása tilos, az oxigénpalackot zsíros vagy olajos kézzel nyitni, vagy olajos ronggyal tisztogatni, továbbá olajos vagy zsíros helyen tárolni, olajos munkaruhában kezelni tilos, oxigénpalackokat, palackkötegeket éghető anyaggal, bármilyen gyújtóforrással együtt tárolni tilos! Ezért igen fontos, hogy az oxigénhez és más oxidáló anyagok szerelvényeihez csak megfelelő égéstechnikai vizsgálatok során minősített tömítő- és szerkezeti anyagok használhatók, és azoknak szigorúan olaj- és zsírmentesnek kell lenniük. Ismertesse a szén-dioxid töltetű gázpalackok kezelésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (10 p) A szén-dioxidot folyékony halmazállapotban tárolják, ezért kiömlése esetén nagy mennyiségben kerülhet valamely helyiség légterébe, ezzel fulladást okozhat. A veszélyességét növeli, hogy a levegőnél nagyobb a sűrűsége (továbbá színtelen és szagtalan), ezért az épületek alsóbb részein gyűlik össze. További veszélyforrás vele kapcsolatban, hogy gyors expanziója esetén erős a hűtőhatása, ami fagyási sérülésekhez vezethet. A szén-dioxid palackok esetén különösen vigyázni kell a megengedett tárolási hőmérséklet betartására a többi gázokhoz képest: mivel a szén-dioxid folyékony halmazállapotban van, ezért a hőmérséklet kisebb növekedése nagyobb nyomásnövekedést okozhat, mint a többi gáz esetében. A szén-dioxid palackokat a fentiek miatt csak álló helyzetben szabad használni, és a belső nyomásuk nem utal a töltet mennyiségére: azt csak tömegméréssel lehet megállapítani, és kg-ban lehet megadni. A szén-dioxid palackok ugyanolyanok, mint a sűrített gázokat tartalmazó palackok, azzal a különbséggel, hogy a szelepjük biztonsági okokból hasadó tárcsát tartalmaz, és fel lehet szerelve a folyadékelvétel céljára merülő csővel. Nyomásuk szabályos töltöttség és a szokásos környezeti viszonyok mellett bar.

18 Ismertesse az acetilén töltetű gázpalackok kezelésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (10 p) Az acetilén gáz igen gyúlékony és robbanásveszélyes, a levegőnél kisebb sűrűségű gáz. A levegővel keveredve széles koncentrációtartományban robbanóelegyet képez. Tökéletlen égése során a rendkívül mérgező szén-monoxid (CO) keletkezésével is számolni kell. Gázpalackban biztonságtechnikai okokból az acetiléngázt nyomás alatt, acetonban (CH3COOH) oldva tárolják, és a palack belseje porózus, rideg masszával van kitöltve. A palackban levő acetilén nyomása nagyban függ a hőmérséklettől és az aceton mennyiségétől: így a palack töltöttsége csak annak nyomása alapján nem állapítható meg. Az acetilént tartalmazó gázpalackok belső nyomása szabályos töltöttség esetén, 15 C hőmérsékleten: 18±1 bar. A palackot az ütődéstől, rázkódástól, leeséstől fokozottan óvni kell! A massza sérülése vagy a hőmérséklet megengedettnél (50 C) nagyobb mértékűre emelkedése esetén az acetilén önbomlásával kell számolni. Ennek jelei a palack melegedése és/vagy füst fejlődése a szelepen keresztül. Ilyen esetben, vagy ennek gyanúja esetén a szelepet azonnal el kell zárni és lehetőség szerint a palackot védett helyről fokozottan hűteni kell vízsugárral. Ha ez nem valósítható meg, akkor számolni kell a palack felrepedésével. Ilyenkor a helyiséget ki kell üríteni, és értesíteni kell a tűzoltóságot. Az acetilén gázt tartalmazó gázpalackot nem szabad 1 bar nyomás alá üríteni. A megengedett gázelvételi sebesség legfeljebb 800 liter/óra. Gázelvétel közben a palackot 45 -nál jobban megdönteni nem szabad. Az acetilén rézzel, higannyal és ezüsttel robbanásveszélyes acetilidet képez, ezért a gázzal érintkező szerelvényekben, készülékekben ezeket a fémeket és 70%-nál nagyobb réztartalmú ötvözeteket felhasználni nem szabad! A palackszelep megnyitása nyomáscsökkentő vagy nyomásmérő szerelvények nélkül igen veszélyes, ezért szigorúan tilos! Ennek oka, hogy ilyen esetekben folyékony aceton kerülhet ki a palackból, ami begyújthatja az acetilént. Ismertesse a cseppfolyós állapotban tárolt (kriogén) gázokat tartalmazó gázpalackok kezelésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (10 p) A cseppfolyós állapotban tárolt (kriogén) gázok (pl. oxigén, nitrogén, nemesgázok) hőmérséklete a tárolási nyomásnak megfelelő forráspont (tehát légköri nyomáson az oxigén esetében ez 183 C, a nitrogén esetében 196 C, a xenon esetében: 108 C, a hélium esetében pedig 269 C). A gázok cseppfolyós állapotban való tárolásának fő előnye, hogy nagyságrendekkel nagyobb mennyiség tárolható így belőlük. A cseppfolyós gázok felhasználása során a legfőbb veszélyforrás tehát a környezetinél jóval kisebb hőmérséklet. Az ilyen gázokkal való közvetlen érintkezés súlyos fagyásos, illetve fagyásos égési sérüléseket okozhat. Az ilyen jellegű sérülések ellen megfelelő, természetes anyagokból készült védőruházattal és egyéni védőeszközökkel lehet védekezni. Éghető cseppfolyós gázok esetén antisztatikus talpú cipő hordása is kötelező, mivel azok elpárologva tűz- és robbanásveszélyes elegyet alkothatnak a levegővel. A cseppfolyósított gázokkal való munka során viszonylag nagy gázmennyiség gyors fejlődésével kell számolni, ezért zárt térben gondoskodni kell annak megfelelő szellőztetéséről. A nitrogén és a nemesgázok csak olyan szempontból veszélyesek, hogy nagy mennyiségben a zárt vagy rosszul szellőző helyiségben felszabadulva kiszorítják onnan az oxigént, ami fulladáshoz vezethet. A cseppfolyós oxigén alkalmazása során a zárt vagy rosszul szellőző helyiségekben oxigénben dús atmoszféra alakulhat ki, ami megnöveli a gyulladásveszélyt. A cseppfolyós gázok felhasználása során fokozottan figyelni kell arra, hogy a nagyon kis hőmérsékletek miatt az alkalmazott szerkezeti anyagok és tömítések hidegállóak legyenek. A cseppfolyós állapotú gázok hőmérsékletén a fémek egy része és a műanyagok nagyobbik része rideggé válik. A nem megfelelő anyagok alkalmazása ezért repedésekhez, tömítetlenségekhez, esetleg robbanáshoz vezethet. A nagyon kis hőmérsékletekhez szerkezeti anyagként például a rozsdamentes acél, vagy réz- és alumíniumötvözetek használhatók, tömítőanyagként pedig a fémfém tömítések mellett főleg a fluorozott polimerek, mint például a poli(tetrafluor-etilén) alkalmasak. VIZUALIS KÖRNYEZET Ismertesse a munkahelyek megvilágításával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (20 p) Üzemi világítás A munkahelyek üzemi világítása biztosítható természetes és mesterséges úton. Természetes világításon a Nap, a takarás és a terep által az adott helyiségben létrehozott világítást értjük. A természetes világítás nyílászárókon (oldalról), felülvilágítókon át (felülről), vagy a kettő kombinációjával biztosítható. Oldalvilágítás esetén az elérhető megvilágítás függ az ablakfelület nagyságától, az ablakok elhelyezésétől. Oldalvilágított helyiségben a fényeloszlás mindenképpen aszimmetrikus lesz. Ügyelni kell arra is, hogy a napfény ne jusson közvetlenül a szembe, mert káprázást okoz. (Káprázásról akkor beszélünk, amikor a látómezőben egy viszonylag nagy fénysűrűségű tárgy, fényforrás, vagy annak tükörképe jelenik meg.) A természetes világítás fő előnye, hogy a szem az idők során alkalmazkodott hozzá, és ennek következtében az eredeti színeket adja vissza. A természetes világítás alkalmazása a gyakorlatban gyakran nehézségekbe ütközik: mértéke év- és napszak szerint, valamint az időjárástól

19 függően változik, továbbá legtöbbször az egyes helyiségek és ablakok tájolását sem választhatjuk meg szabadon. Emberi tartózkodásra, vagy munkavégzésre szolgáló helyiségekben minden esetben szükséges a mesterséges világítást kiépíteni. Mesterséges világításon a helyiségekben mesterséges fényforrások által előállított fényt értjük. A mesterséges fényforrásból származó fény a munkateret megvilágíthatja részben vagy teljesen. A CIE Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság a világítási módokat 5 osztályba sorolja. 1. Közvetlen (vagy direkt) világítási mód. A fény a fényforrásból közvetlenül (90 100%) jut a munkaterületre. 2. Főleg közvetlen világítási mód. A fény nagyobb része (60 90%) jut közvetlenül a munkaterületre. 3. Szórt világítási mód. A fény egyenlő arányban (40 60%) jut közvetlenül és közvetetten a munkaterületre. 4. Főleg közvetett világítási mód. A fény nagyobb része közvetetten jut a munkaterületre (10-40%) 5. Közvetett (indirekt) világítási mód. A fény közvetett úton (0 10%) jut a munkaterületre. Ilyenkor a fény nagyobbik része (90 100%) a falakról és/vagy a mennyezetről jut a munkaterületre. A munkahely világítása akkor jó, ha a megvilágítás nagysága megfelel az előírásoknak, káprázatmentes, megfelelő árnyék- és színhatású, térben és időben egyenletes, megfelelő vizuális komfortot biztosít (színvisszaadás, színhőmérséklet) egészségre nem ártalmas, üzembiztos, esztétikus és könnyen karbantartható, továbbá mind a létesítés, mind az üzemeltetés szempontjából gazdaságos. A káprázás előidézője a látótérben lévő nagy fénysűrűség különbség. A káprázást korlátozni kell. A káprázatmentességet a lámpatestek ernyőzésével, burkolásával, látószögön kívüli elhelyezésével, indirekt világítás alkalmazásával lehet többé kevésbé megvalósítani. Az ipari frekvenciás (50 Hz) hálózat okozta zavar lehet az ún. stroboszkóp-hatás. Ennek eredményeképpen a mozgó tárgyak mozgási állapotát tévesen ítélhetjük meg: azaz a forgót állónak, vagy az állót forgónak érzékeljük. Ennek kiküszöbölése fontos munkavédelmi feladat. A világítótestek megfelelő kapcsolásával (iker- vagy duókapcsolás) nagyfrekvenciás, elektronikus előtétekkel, esetleg 3 fázisról történő táplálással lehet ezt a hatást kiküszöbölni. Világítás céljára csak olyan fényforrásokat szabad felhasználnunk, amelyek az egészségre nem károsak, működésük közben nem csökkentik a levegő oxigéntartalmát, nem fejlesztenek. mérgező anyagokat, és nem bocsátanak ki káros ultraibolya, vagy infravörös sugarakat. A világítóberendezés gazdaságosságának és üzembiztosságának alapfeltétele a szakszerű és lelkiismeretes tervezés, kifogástalan szerelési anyaggal történő szakszerű kivitelezés és az időszakos karbantartás. Ismertesse a tartalékvilágítással kapcsolatos fontosabb tudnivalókat! (10 p) A tartalékvilágítás olyan mesterséges világítás, amelynek feladata az üzemi világítás kimaradása esetén az alapvető látási igények biztosítása. Változatai: Biztonsági világítás A tartalékvilágítás azon típusa, amely a potenciálisan veszélyes tevékenység befejezésének, és a helyiség illetve épületrész biztonságos elhagyásának látási feltételeit biztosítja. a) Kijárati utak biztonsági világítása,a helyiség menekülési útvonalának felismerhetősége és használhatósága érdekében létesített tartalékvilágítás. b) Pánik elleni világítás A biztonsági világítás azon része, amely a pánik megelőzésére szolgál, és lehetővé teszi az olyan helyre való eljutást, ahonnan egyértelműen felismerhető menekülési útvonal érhető el. A pánik elleni világítás célja, hogy csökkentse a pánik kitörésének valószínűségét, és hogy a helyiség használóinak lehetővé tegye a kijárati utak biztonságos elérését, és megfelelő látási feltételeket biztosítson a tájékozódáshoz. c) Különösen veszélyes munkaterület megvilágítása A biztonsági világításnak azon része, amely a különösen veszélyes munkát végző személyek látási feltételeit biztosítja, lehetővé téve a leállítási munkák biztonságos elvégzését. Helyettesítő világítás, A szokásos tevékenység folytatásához szükséges látási feltételek biztosítására létesített tartalékvilágítás. Ismertesse a fényforrások fontosabb jellemzőit! (20 p) Fényforrás alatt mesterséges fény előállítására alkalmas optikai sugárforrást értünk. Az adott világítási feladat(ok)hoz való legalkalmasabb fényforrás(ok) kiválasztásához ismerni kell a különböző fényforrások fontosabb jellemzőit. Az egy adott fényforrás által kibocsátott fényáramot a szóban forgó fényforrás egységfényáramának nevezzük (egyes fényforrásokat a fényerősségükkel jellemeznek). A fényforrás által kibocsátott fényáram (Φ) és a felvett villamos teljesítmény (P) hányadosát fényhasznosításnak nevezzuk mértékegysége: lm/w. Az egyes fényforrásokat a fényhasznosításuk alapján A, B, C, D, E, F és G energiahatékonysági osztályokba sorolják. Közülük az A osztály a képviseli a leggazdaságosabb, a G osztály pedig a leggazdaságtalanabb fényforrásokat. Egy fényforrás színhőmérséklete alatt az adott fényforrás által kisugárzott teljesítmény spektrális eloszlására leginkább jellemző

20 spektrális eloszlású fekete test hőmérsékletét értjük. Mértékegysége: kelvin (K). A hasonló érzetet keltő fényforrásokat színhőmérsékletük alapján színhőmérsékleti csoportokban sorolják. A tapasztalat azt mutatja, hogy a természetes fénytől eltérő spektrális eloszlású fényforrással történő megvilágítás nem adja vissza a különféle tárgyak természetes színét. Ezért a különféle fényforrások színvisszaadási képességét az ún. színvisszaadási index-szel (Ra) jellemzik, amelyet egy referenciasugárzóval megvilágított különböző színű tárgyak esetén kapott színeltérésből képeznek. Élettartamnak nevezzük a fényforrások működési idejét. Megkülönböztetünk névleges, átlagos, tényleges és várható élettartamot: Névleges élettartam alatt a fényforrás gyártó által közzétett élettartamot értjük. Átlagos élettartam alatt a kiégési görbe 50%-hoz tartozó időtartam (vagyis az az élettartam, amelyet a vizsgált fényforrások fele elér). A tényleges élettartam egy adott fényforrás élettartama. A várható élettartam az adott működtetési körülmények mellett várható élettartam. A felfutási idő az a bekapcsolástól számított időtartam, amely alatt a fényforrás eléri a névleges fényáramának 95%-át. Egyes fényforrások (például izzólámpák, fénycsövek) rövidebb ( 0,1 perc), mások pedig (például a nátriumlámpák) hosszabb (néhány perc) idő alatt érik el az állandósult fényáramukat. Újragyújtási idő: az időtartam, amely a feszültség pillanatnyi letörése esetén annak visszaállásától a névleges fényáram 95%-ának eléréséig szükséges. A különböző fényforrások között ebben is vannak különbségek. A fej a fényforrásnak azon része, amelyen keresztül a villamos táplálása történik. A fényforrások lehet egy, vagy mindkét végükön fejeltek (az előbbire példa a hagyományos izzólámpák és a kompakt fénycsövek, az utóbbira pedig a hagyományos hosszúkás fénycsövek). Ismertesse a villamos energiával működő fényforrások típusait és azok főbb jellemzőit! (20 p) A hőmérsékleti sugárzók működési elve, hogy a nagyobb hőmérsékletű testek által kisugárzott energia maximuma a rövidebb hullámhosszaknál van így ha folyamatosan izzítunk egy testet, akkor az először sötétvörös színű lesz (~600 C), majd egyre fehérebb. Ha a hőmérséklet eléri az ~5500 C-t (~5780 K, ami a Nap külső hőmérséklete), akkor a kisugárzott energia maximuma a látható tartomány közepére esik. Mivel a különféle anyagok olvadáspontja 5500 C-nál jóval kisebb, ezért a gyakorlatban olyan nagy olvadáspontú anyagokat használnak a hőmérsékleti sugárzókban, amelyek olvadáspontja viszonylag nagy és a sugárzásuk spektrális összetétele a látható tartományban a lehető legjobban közelíti a természetes fény spektrális összetételét. Ilyen anyagok a szén és a volfrám. A hagyományos izzólámpákban rendszerint egy dupla, spirális volfrámszál izzik a rajta keresztülfolyó villamos áram Joule-hője révén. A szál a hosszabb élettartam érdekében nemesgázzal töltött üvegbúra alatt helyezkedik el. A hagyományos izzólámpák színhőmérséklete ~3000 K ezért meleg fényt ad, amelynek kiváló a