Bozóki Antal JOG. a SZÜLŐFÖLDHÖZ NEMZETI ALAPÚ INCIDENSEK ÉS JOGSÉRTÉSEK VAJDASÁGBAN évi kronológia

Átírás

1 Árgus 2012

2

3 Bozóki Antal JOG a SZÜLŐFÖLDHÖZ NEMZETI ALAPÚ INCIDENSEK ÉS JOGSÉRTÉSEK VAJDASÁGBAN évi kronológia Az Árgus a Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület különkiadványa

4 Bozóki Antal Árgus 2012 Szerkesztő: Bozóki Antal Recenzens: Bálint István Lektor és korrektor: Buzás Márta Grafikai előkészítés: Barna Csaba Nyomda: Verzál 021, Újvidék Kiadja az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület A kötet megjelenését a budapesti Kisebbségi Jogvédő Alapítvány támogatta

5 Előszó Az újvidéki székhelyű Árgus, a Vajdasági Magyar Kisebbségügyi Civil Egyesület a október 5-i hatalomváltás óta figyelemmel kíséri az emberi és nemzeti kisebbségi jogok megvalósulását a Vajdaságban. Az egyesület eddig két kisebbségjogi évkönyvet (Árgus 2001 és Árgus 2002) és egy különkiadványt jelentetett meg a vajdasági kisebbségek zaklatásáról. Az utóbbit (Árgus 2003/2004 A vajdasági kisebbségek zaklatása, Újvidék, 2005) eljuttattuk az Európai Parlament tényfeltáró delegációjának tagjaihoz (Doris Pack, Jelko Kacin, Becsey Zsolt) is, akik január 29-étől 31-éig a Vajdaságban és Belgrádban a nemzeti alapú incidensek okai iránt érdeklődtek. Az Árgus 2007-ben tanulmánykötetet adott ki a Magyarok a Vajdaságban címmel (Újvidék, július), amely a kiadványhoz mellékelt CD-n közli a kisebbségek és évi, valamint a november 13-áig történt zaklatásokról szóló írásokat is. Az utóbbi (2007. január 1-jétől november 13-áig terjedő) kronológia nyomtatásban is megtalálható A vajdasági magyarság helyzete című kiadványban (Árgus, Újvidék, november, o.). Ezt a publikációt átadtuk Andreas Grossnak, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Monitoring Bizottsága vezetőjének, aki a kisebbségi jogok szerbiai érvényesítését volt hivatott feltérképezni, ugyanis november 26-ától 29-éig Szerbiában tartózkodott. Az eddigi gyakorlat folytatásaként az Árgus a sajtóértesülések alapján a továbbiakban is folyamatosan készítette a vajdasági nemzeti kisebbségek zaklatási és jogsértési eseteinek kronológiáját, amelynek a évre vonatkozó dokumentációját most nyomtatásban közreadunk. A könyvhöz egy CD is tartozik, amelyre ráírtuk a hiányzó (2007. november 14-étől december 31-éig terjedő) anyagot. Ezáltal kiegé- 5

6 szült és tanulmányozhatóvá, kutathatóvá vált az Árgus utóbbi 12 évi dokumentációja, ami fontos lehet mindazok számára, akiket a vajdasági magyarok kisebbségi léte, jogainak megvalósítása érdekel. Az esetleírások során is igyekeztünk a lehető legjobban a tényekre támaszkodni, a hitelességre, a tárgyilagosságra és a teljességre törekedni, azzal a meggyőződéssel, hogy csak így lehet a kérdés valódi súlyát érzékelni és felmérni. Reméljük, hogy ezzel is elősegítjük a tanulságok levonását, valamint jobb és hatékonyabb munkára, valamint a jogszabályok nemzeti hovatartozásra való tekintet nélküli következetes alkalmazására ösztönözzük a hatóságokat. Olyan drámai helyzetektől sem menetes kordokumentum ez, amely adalékul is szolgálhat a vajdasági magyarok sorsa alakulásának kutatásához és megírásához. Újvidék, március 16. Mgr. Bozóki Antal ügyvéd, az Árgus elnöke 6

7 JOG A SZÜLŐFÖLDHÖZ A magyar nemzeti közösség helyzete Szerbiában az EU normái tükrében című készülő tanulmány alapján Hogy tudjuk, kinek mire van joga 1. Jog a szülőföldhöz 1.1. Az etnikai arányok megváltoztatásának tilalma Az Európa Tanács (ET) a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének 16. cikkében az aláíró államok kötelezettséget vállaltak, hogy tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságjogokat, melyek a jelen Keretegyezményben foglalt elvekből származnak A szerb alkotmány 39. szakasza értelmében, mindenkit megillet a Szerbia Köztársaság területén való szabad mozgás és letelepedés, annak elhagyásának és az oda való visszatérés joga. A mozgás- és letelepedési szabadság, valamint Szerbia elhagyásának joga törvénnyel korlátozható, ha azt büntető eljárás lefolytatása, a közrend és a közerkölcs védelme, fertőző betegségek terjedésének megakadályozása vagy a Szerb Köztársaság védelme indokolja. A 78. szakasz szerint tilos a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek erőszakos beolvasztása, valamint az olyan intézkedések 1 Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye. Majtényi Balázs Vizi Balázs (szerk.): A kisebbségi jogok nemzetközi okmányai. Gondolat Kiadó MTA Jogtudományi Intézet MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2003, ;

8 foganatosítása, amelyek a lakosság nemzeti összetételének mesterséges megváltoztatását idéznék elő azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbségek tagjai hagyományosan és jelentős számban élnek Egy, az és évi népszámlálási adatokat összehasonlító elemzés rámutat arra, hogy a tartomány lakosságának nemzeti összetétele egészében megváltozott. Eszerint, a kisebbségi közösségekhez tartozók száma csökkent s ezzel az összlakosságban részt vevő százalékarányuk is, míg a szerbként nyilatkozók számaránya növekedett. Vajdaságban (az említett népszámlálási adatok szerint) gyel több szerb él, mint az előző időszakban (miközben a lakosság száma a 11 év alatt mindössze tel nőtt), a százalékarányuk pedig Vajdaság lakosságában 57,21%-ról 65,05%-ra emelkedett. 3 A évi népszámlálás adatai szerint a szerb lakosságnál a csökkenés sokkal kisebb, mint a többi nemzeti közösséghez tartozók esetében. 4 Míg a többségi szerb populáció csökkenése 3,6%-os, a nemzeti kisebbségi közösségeknél ez átlagban négyszer több, és 14%-ot tesz ki (a magyaroknál ez 13,3%). 5 Az 1990-es évek elején Szerbiából mintegy fiatal szakember távozott. A kivándorlás Vajdaságban volt a legnagyobb arányú, noha ez az ország gazdaságilag legfejlettebb része. Itt is elsősorban a 2 Szerbia Köztársaság Alkotmánya [Ustav Republike Srbije]. SZK Hivatalos Közlönye, november 10., 98. sz. Az alkotmány magyar nyelvű szövege letölthető a oldalról. 3 Dr. Gábrity Molnár Irén: Népességmozgás térségünk jövőképe, Aracs a délvidéki magyarság közéleti folyóirata, október 23., 9. Lásd még a wikipédia Vajdaság Autonóm Tartomány szócikkét, különösen a migrációra vonatkozó részt, Tartom%C3%A1ny 4 Balla Lajos: Vajon csak egyszerűen: Fogyatkozik a vajdasági magyarság? december 2. 5 CDCS: Povodom rezultata popisa stanovništva po nacionalnoj pripadnosti [A évi népszámlás eredményei a nemzeti hovatartozás alapján], cdcs.org.rs/index.php?option=com_content&task=view&id=530&itemid=33. [Letöltve: november 30.] 8

9 fiatalokat, a magyarokat és a horvátokat érintette, akik a katonai kötelezettség és a háborús veszély elől, valamint gazdasági okokból távoztak. Emiatt a helyi magyarság termékenysége erősen csökkent. 6 A NATO évi bombázását követően megkezdődött a kosovói menekültek Vajdaságba települése. A vajdasági magyar szervezetek által becsült adatok szerint kb menekült (elsősorban kosovói roma) érkezett a tartomány területére. A 2001 februárjában életbe lépett, módosított jugoszláv állampolgársági törvény alapján szokatlanul rövid idő alatt összesen en kapták meg az állampolgárságot, ebből személy lett kettős állampolgár folyamán újra könnyítettek a szerb állampolgárság megszerzésén, és lehetővé tették a kettős állampolgárságot szinte minden kérvényezőnek (pl. az összes Montenegróban élőnek is). 7 Ezek az adatok azt mutatják, hogy Vajdaságnak egészében véve jelentősen megváltozott az etnikai összetétele, de azoknak a községeknek is, amelyekben a magyar nemzeti közösség tagjai képezték a többséget. Egyes községekben (Apatin, Temerin, Törökkanizsa és Begaszentgyörgy) a magyarok közé nemzetközi segéllyel telepítették le a szerb menekülteket. Temerinben pedig külön városrészt építettek nekik, a falu így veszítette el magyar többségű voltát. 8 A menekültek lakáskérdésének megoldására a vajdasági kormány a közzétett adatok szerint 220 millió dinárt fordított, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) pedig 80 millió dinárt. A menekültek lakáskérdésének megoldását rendező program által Vajdaságban csaknem 800 család számára biztosítottak fedelet mondta Bojan Paj- 6 Lásd a wikipédia Vajdaság Autonóm Tartomány szócikkének a migrációra vonatkozó részét. 7 Dr. Gábrity Molnár Irén: i. m Szerbiában bejegyzett menekült, és valamivel több mint kitelepített személy él közölte október 5-én Rasim Ljajić akkori munkaügyi miniszter. 86 ezer menekült. Magyar Szó, október 6., Csorba Béla szerint Temerin községbe legalább hétezer menekültet telepítettek, nem utolsósorban azért, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. Lásd Csorba Béla: A jéghegy csúcsa. html, július 28. 9

10 tić tartományi kormányfő Ürögön (2011. december 5-én), amikor 36 falusi ház kulcsát adta át menekült családoknak. A házak mellett a menekültek földet, kertet is kaptak, illetve lehetőségük nyílt arra, hogy mezőgazdasággal foglalkozzanak és könnyítsenek életfeltételeiken. 9 A menekült, elüldözött és elköltöztetett személyek segélyezésére alakult alap 2011-ben 62 házat vásárolt meg, és 40 épületanyag-segélyt adott a házat építő menekült családoknak. Ezzel a menekült- és elköltöztetett családok számára az alap által felvásárolt házak száma 349-re növekedett, az épületanyag-segélyben részesülők száma pedig 441-re. Az alap 2011-ben is folytatta a lakásbiztosítási programot. 10 A vajdasági magyar pártok és politikusok segélykérését, valamint figyelmeztetését a szerb menekültek betelepítésével, továbbá az etnikai arányok megváltoztatásával kapcsolatban, a nemzetközi szervezetek nem kezelték kellő megértéssel és komolysággal, noha az első pillanattól kezdve mindenről pontos értesüléseik voltak. 9 S. I.: Seoske kuće u Irigu za 36 izbegličkih porodica [Falusi házak Ürögön 36 menekült családnak]. Danas, december 6., 20. Kosovska Mitrovica község Brđani településén évek óta tart a feszültség a szerbek és az albánok között, mivel a szerbek ellenzik albán házak építését ezen a településen, hangoztatván, hogy nincsenek a lerombolt házak felújítása ellen, de ellenzik újak építését azon albánok számára, akik soha nem éltek ebben a településben. U Brđanima mirno, prekinuta izgradnja albanske kuće [Brđaniban béke, abbahagyták az albán ház építését]. Agencija BETA [BETA Hírügynökség], november 22., illetve Amra Zejneli: Mitrovica: Srbi ponovo sprečili obnovu albanskih kuća [Amra Zejneli: Mitrovica: A szerbek ismét megakadályozták az albán házak felújítását], november 22., A Protest Srba u Mitrovici című írás szerint a brđani lakosok tiltakozására azért került sor, mert úgy vélik, hogy azoknak az albánoknak, akik soha nem éltek itt, nincsen joguk 172 házat építeni. Lásd P. D.: Protest Srba u Mitrovici [A szerbek mitrovicai tiltakozása]. Danas, november 23., 2. Az építkezések miatt már több alkalommal lövöldözésre is sor került, amelyeknek halálos áldozata és több sérültje is volt. Lásd Virág Árpád: Előrejelezhető és kitervelt támadás. Magyar Szó, november 11., com/hu/2011_11_11/kozelet/47109/előrejelezhető-és-kitervelt-támadás.htm. 10 Lásd S. I.: i. m. 10

11 Házak a menekülteknek: Vajdaságban a menekült és elköltöztetett családok számára 349 házat vásároltak (Danas, december 6., 20.) 1.2. A földrajzi megnevezések és egyéb toponímiák használatának joga A szerb alkotmány 79. szakasza alapján a nemzeti kisebbségeknek joguk van a hagyományos helyi elnevezéseket, az utcaneveket, a településeket és topográfiai jeleket saját nyelvükön kiírni [...] a törvénnyel összhangban A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 11. szakaszának 5. bekezdése szerint azoknak a helyi önkormányzati egységeknek a területén, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint elérik a területükön levő összlakosság 15%-át (11. szakasz, 2. bekezdés), a közhatalmi jogosítványokkal rendelkező szervek elnevezését, a helyi önkormányzat egységeinek, településeknek, tereknek és utcáknak 11 Szerbia Köztársaság Alkotmánya, id. kiadás. 11

12 neveit és egyéb földrajzi neveket az adott nemzeti kisebbség nyelvén, annak hagyománya és helyesírása szerint is ki kell írni A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény 7. szakaszának 3. bekezdése szerint: A közfeliratokban szereplő földrajzi és tulajdonneveket nem lehet más elnevezéssel, illetve névvel helyettesíteni, a nemzetiség nyelvén pedig az illető nyelv helyesírása szerint kell feltüntetni. 13 Azokon a területeken, amelyeken hivatalos használatban vannak a kisebbségi nyelvek is, a helységneveket és más földrajzi neveket, az utcák és terek neveit, a szervek és szervezetek neveit, a közlekedési jeleket, az értesítéseket és figyelmeztetéseket, valamint egyéb közfeliratokat a kisebbségi nyelveken is kiírják (19. szakasz), ugyanolyan méretben és betűtípussal, mint a szerb szöveget (7. szakasz, 1. bekezdés). Amennyiben több nemzetiség nyelve is hivatalos használatban van, a kisebbségi nyelvű szövegeket a szerb szöveg után kell kiírni, a cirill ábécé betűrendje szerint (7. szakasz, 2. bekezdés) A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának Vajdaság Autonóm Tartomány területén való hivatalos használatával kapcsolatos egyes kérdések részletezéséről szóló határozat 7. szakaszának 1. bekezdése előírja, hogy [a] városok, községek és települések nemzeti kisebbségi nyelvű hagyományos nevét az adott nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa állapítja meg és juttatja el közzététel végett a határozat 12 Na teritorijama iz stava 2. ovog člana, imena organa koji vrše javna ovlašćenja, nazivi jedinica lokalne samouprave, naseljenih mesta, trgova i ulica i drugi toponimi ispisuju se i na jeziku dotične nacionalne manjine, prema njenoj tradiciji i pravopisu. Zakon o zaštiti prava i sloboda nacionalnih manjina [Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről]. Službeni list SRJ [A JSZK Hivatalos Lapja], 2002/11. A magyar fordítás forrása: org/mnt/torvenymnt.htm. 13 Geografski nazivi i vlastita imena sadržana u javnim natpisima ne mogu se zamenjivati drugim nazivima odnosno imenima, a ispisuju se na jeziku narodnosti u skladu sa pravopisom tog jezika. Zakon o službenoj upotrebi jezika i pisma [A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény]. Službeni glasnik RS [SZK Hivatalos Közlönye], 1991/45., Módosítások: 1993/53., 1993/67., 1994/48. és 2005/101. A magyar fordítás forrása: transindex.ro/szerbia/szerbia_nyelv91_hu.htm. 12

13 hatálybalépését követő három hónapon belül. 14 Amennyiben valamely nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa nem állapítja meg ezeket a neveket, akkor ezt Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa teszi meg a helyi önkormányzati egységeknek, a nemzeti kisebbségi szervezeteknek, továbbá az adott nemzeti kisebbség nyelvi, történelmi és földrajzi szakembereinek a közreműködésével. Ez utóbbira eddig ismereteink szerint nem volt példa A Magyar Nemzeti Tanács, a nemzeti kisebbségek nyelvének hivatalos használatáról szóló tartományi határozat 7. szakaszának 1. bekezdése alapján, augusztus 16-án meghozta a vajdasági magyar helységnevek meghatározásáról szóló határozatát, amely tartalmazza azon helyi önkormányzatok területén elhelyezkedő települések hagyományos magyar elnevezéseinek lajstromát, ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van. A határozat 286 magyar helységnevet tartalmaz. 15 Azokban a helységekben, ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van, a kötelező szerb nyelvű helységnévtábla alá vagy mellé (a jobb oldalon) kell elhelyezni a magyar nyelvű helységnévtáblát. Az adott helység nevét a többi hivatalos használatban lévő nyelven is ki kell írni. Számos példa bizonyítja, hogy ott, ahol a települések nevét magyar nyelven is kiírják, az elnevezéseket gyakran átfestik, vagy pedig, ami szintén gyakori, nacionalista jelszavakat írnak rá (Bácskossuthfalva, Csóka, Magyarittabé, Magyarkanizsa, Tiszaszentmiklós, Zenta stb.). 14 Tradicionalne nazive gradova, opština i naseljenih mesta na jeziku nacionalne manjine utvrđuje i dostavlja radi objavljivanja nacionalni savet nacionalne manjine u roku od tri meseca od dana stupanja na snagu ove odluke. Odluka o bližem uređivanju pojedinih pitanja službene upotrebe jezika i pisama nacionalnih manjina na teritoriji Autonomne pokrajine Vojvodine. [A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának Vajdaság Autonóm Tartomány területén való hivatalos használatával kapcsolatos egyes kérdések részletezéséről szóló határozat]. Službeni list APV [A VAT Hivatalos Lapja], május 22., 8. sz. Módosítás a évi 9. és a szeptember 24-i 69. számban. A magyar nyelvű szöveg ugyanott található. 15 Lásd Vajdaság AT Hivatalos Lapja, augusztus 27., 12. sz., , illetve Magyar Szó, augusztus 30. és 31.,

14 Ezzel nem csak a nemzetek közötti gyűlöletet szítják, de jelentős anyagi kárt is okoznak, és rontják az ország nemzetközi tekintélyét. Remélhetőleg lesz folytatása Törökkanizsa bejáratánál most már magyar nyelven is olvasható a településnév (Gergely József felvétele) Ez Szerbia! hirdeti a piros színű graffiti a Csóka község határát jelző, a zentai híd bánáti oldalán álló háromnyelvű táblán (Ger, Magyar Szó, január 22., 9.) 14

15 Mindez azzal is magyarázható, hogy a Tartományi Képviselőház bár megjelent a VAT Hivatalos Lapjában mind a mai napig nem emelte kötelező jogi hatályra a Magyar Nemzeti Tanácsnak a vajdasági magyar helységnevek meghatározásáról szóló döntését Számos helységben gond van az utcanevekkel is. Például Nagybecskerek statútuma szerint a városban a szerb mellett hivatalos használatban van a magyar, a román és a szlovák nyelv is, ezért Traian Pancarichan nagybecskereki polgári jogvédőhelyettes javasolta az illetékeseknek, hogy négy nyelven írják ki az új utcák neveit. A A nagybecskereki Dr. Zoran Đinđić tér felirata (Kecskés István felvétele) szerb nyelvű utcanév alá, vagy attól jobbra, ugyanolyan betűtípussal és betűmérettel kell az adott kisebbségek nyelvén kiírni az utcanevet. Jelenleg a Béga menti városban az utcanevek szerbül vannak kiírva, csak Muzslya helyi közösség területén vannak magyar utcanevek. Nem jobb a helyzet a közvállalatok és intézmények nevének a kiírása terén sem. A példaként felhozott településen a közintézmények legtöbbjén csak szerb felirat van, és a bélyegzőjük is egynyelvű. A jogvédőhelyettes júliusi jelentésében arra utasította az illetékeseket, hogy alkalmazzák az erre vonatkozó rendelkezéseket. A helyzet azonban nem változott: még művelődési intézményekre (színház vagy múzeum) sem helyeztek ki többnyelvű feliratokat, pedig azok esetenként többnyelvű rendezvények helyszíneként is szolgálnak A történelmi és kulturális emlékhelyekhez való jog A szabadkai képviselő-testület március 18-i ülésén elfogadta a város központját érintő rendezési tervet, áldását adva egyes 16 Gergely József: Államnyelven csak cirill betűkkel. Magyar Szó, április 26.,

16 történelmi és kulturális szempontból fontos épületek lebontására. A terv szerint négyemeletes tömbházak épülhetnek majd a város központjában, többek között a Corvin Mátyás utcában is. Az ellenzék név szerinti szavazást követelt, a többség viszont ezt elvetette. A Raichle Ferenc által tervezett két bérház, jobbról már egy új lakóházzal (Molnár Edvárd felvétele) A terv szerint többek között lebontható lesz a Raichle Ferenc által tervezett két bérház a Vasa Stajić utcában, amelyeket még a Raichlepalota előtt tervezett. 17 A terv arra kötelezi majd a jövőbeni beruházót, 17 A Raichle épület szimbólum, a magyar, és benne a szabadkai kulturális örökség része a többi rossz állapotú, de még meglévő épülettel együtt. A Vasa Stajić utca 11-es és 13-as számú két régi épülete szecessziós stílusú földszintes polgári ház olvasható mh, tm Kulturális genocídium című írásához (Magyar Szó, március 19., 1., 7.) fűzött kommentárokban. Lásd még A Raichle-palota című írást, április 21-én alig egy hónappal később megkezdték a két, kultúrtörténeti szempontból fontos bérház bontását. (m. k.: A Raichle-bérházak lerombolása. Magyar Szó, április 22., 17.) Lásd még Az MNT minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel tiltakozni fog Szabadka rombolása ellen című közleményt, vajdasag/14264/, október

17 hogy a homlokzatot megőrizze, vagyis nem a teljes épületet, hanem csupán a homlokzatot helyezték védelem alá. Ám ezeknek az épületeknek a helyén is négyemeletes háztömböket építhetnek A Váralja Szövetség október 16-án Védjük meg Szabadka belvárosát címmel internetes aláírásgyűjtésbe kezdett Szabadka történelmi belvárosának lerombolása ellen. A petíció aláírói tiltakozásukat fejezték ki Szabadka város nemrégiben nyilvánosságra került óvárost érintő fejlesztési koncepciója ellen. A tervek megvalósulása esetén lényegében megsemmisülne az építészeti értékei miatt Európa-szerte számon tartott Szabadka kulturális belvárosa. A történelmi műemléképületek lerombolásán, az évszázadok alatt kialakult városkép elpusztításán túlmenően a beruházás a belvárosi lakosság mintegy megduplázásával a fennálló etnikai arányok egyensúly-eltolódását eredményezné 18 olvasható a Boris Tadićnak, Szerbia Köztársaság (akkori) elnökének, Saša Vučinićnak, Szabadka (akkori) polgármesterének, Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének, José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Irina Bokovának, az UNESCO főigazgatójának címzett petícióban Újvidéken az egykori Egység Sportegyesület Anton Csehov utcában levő épületét 2007-ben nyilvánították műemlékké. Az Egység székháza Molnár György építészmérnök tervei alapján épült 1890-ben, eklektikus stílusával az egyik legszebb épület volt a városban. A több évtizedes nemtörődömség után 2011-ben megkezdték az Egység épületének felújítását, ami 2012 nyarán fejeződött be. 18 A petíció teljes szövegét lásd: Modest Dulić, Szabadka polgármestere a március 5-i sajtótájékoztatón bejelentette, egyetért a Vajdasági Magyar Szövetség javaslatával, és a városi képviselő-testület következő ülésén javasolni fogja a város központjára vonatkozó általános rendezési tervezet kidolgozásának leállítását és az eddig elfogadott tervek felülvizsgálatát is. tm: A polgármester leállíttatja a rendezési tervezet kidolgozását. Magyar Szó, március 6., 11. Lásd még László Gyula a szabadkai VKT-n: A városközpont minden építészeti értéke a történelmi Magyarország idején jött létre! Délhír: com/delvidek/magyarsag-koezelet/5013-laszlo-gyula-a-szabadkai-vkt-en-avaroskoezpont-minden-epiteszeti-erteke-a-toertenelmi-magyarorszag-idejenjoett-letre- és mh: Újraterveznek. Magyar Szó, március 9., 5. 17

18 Az önkormányzat 55 millió dinárt fektetett az épület eredeti állapotának visszaállításába. A felújított épület egy része koncerteknek adhat helyet, míg a nagyobb helyiségekben sportesemények zajlanak remélhetően hamarosan májusában még romhalmaz volt az Egység székháza Az épület felújítása befejeződött, de nem tudni, mikor népesül be (Dávid Csilla felvételei) 19 Vö. Szeli Balázs: Újjáépítik az Egységet. Magyar Szó, július 27., 12.; hgy: Szépül az Egység. Magyar Szó, március 7., 12.; hgy: Szégyenfoltból ékesség. Magyar Szó, március 23., 8. és hgy: Az Egység szép, de üresen áll. Magyar Szó, augusztus 10.,

19 Újvidék központjában beázik a katolikus templom, de az egyház továbbra sem kap segítséget a várostól, bár annak egyik szimbólumáról van szó. A Mária neve templom tetőszerkezetére rakott cserepek száz évnél is régebbiek, mára már a legkisebb érintésre is megrepednek, összetörnek. Ennélfogva nem lehet részleges tetőfelújítást végezni a templomon, nem lehet csak azokat a cserepeket cserélni, amelyek már összetörtek ezt egyik cseréprakó mester sem vállalja. Sztrikovits János esperes úgy tudja, hogy a megrepedt, összetört cserepeknél a tető egyelőre nem ázik be. A telepi templomban már egy ideje elhallgatott a harangszó, Nagy Attila telepi plébános elmondta, hogy a tetőszerkezeten a keresztnél keletkezett rés, és állandóan befolyik a víz. Az újvidéki polgármesteri hivatal szerint egyelőre nincs tervben semmiféle segítség, de ha az egyház hivatalosan kérvényezi a városnál, van rá lehetőség, hogy a közeljövőben támogatást nyújtsanak a javításokra Topolya község önkormányzatánál a Vajdasági Magyar Demokrata Párt Topolya Kishegyes Körzeti Szervezete határozatban követelte a Szentháromság-szobor visszaállítását Topolyán. 21 A Szentháromság-szobrot 1872-ben állították fel Topolya központjában. A szobor túlélte mindkét világháborút, de a múlt század ötvenes éveiben, amikor elkezdték Topolya központjának átépítését, a helybeli kommunistáknak útjukban volt. Az építkezés jó okot szolgáltatott arra, hogy eltávolítsák az ideológiailag zavaró szobrot. Időközben a szobor súlyosan megrongálódott, és hatvan-egynéhány éve a Kálvária-dombon, a fűben várja türelmesen sorsának jobbra fordulását Szép példája a vallási létesítmények megőrzésének a magyarcsernyei Szent Ágota-templom felújítása, amelyet május 20 hgy, (szb): Cserépcsere helyett tetőfoltozás. Magyar Szó, március 8., 1., 12. A telepi plébánia időközben pályázat útján támogatást kapott Újvidék várostól, és a templom tornyát már fel is újították, a tetőszerkezet javítása pedig 2012 tavaszán volt esedékes. 21 Kovács László: A VMDP topolyai szervezete követeli a Szentháromság-szobor visszaállítását. VMDP HÍRLEVÉL, VIII. évf., 97. sz., május 9. 19

20 15-én ünnepi szentmisével és alkalmi műsorral ünnepeltek meg. Hosszú idő után újra megtelt a temploma ennek az egyre fogyatkozó, immár alig 1750 lelket számláló határ menti településnek. 22 Új köntösben a Szent Ágota-templom (Nagy Erzsébet felvétele) 1.4. A méltó megemlékezéshez való jog A kegyeletre való jog az alapvető, elidegeníthetetlen emberi jogok közé tartozik. A végtisztességre is mindenkinek joga van A magyarcsernyei katolikus templom alapkövét 1842-ben tették le Csekonics József jóvoltából, október 3-án pedig már fel is szentelték. Ekkor szólalt meg először a templom harangja és orgonája. Legutóbb 1959-ben és 1979-ben végeztek rajta nagyobb felújítást. A legújabb munkálatok előkészületei ben indultak, egyik kezdeményezője a Szent Ágota Alap volt. A munkálatok, amelynek keretében felújították a templom tetőzetét, a padlózatát, valamint a külső és belső falakat, tavaly indultak be nagyobb ütemben. Fő támogatójuk a Tartományi Nagyberuházási Alap, a Nagybecskereki Püspökség, a németországi Kirche in Not segélyszervezet és számos magánszemély volt. Kecskés István: Felújították a magyarcsernyei templomot. Magyar Szó, május 16., A magyar szerb/szerb magyar viszonyok mindmáig megoldatlan problémája az 1944/45-ös magyarellenes atrocitások feltárása, amikor a becslések szerint a ð 20

21 Az idén [2011-ben B. A. megj.] ősszel 67. esztendeje lesz a Délvidéken lezajlott véres tragédiánknak. Ennyi év után még mindig nem tudjuk méreteit, az áldozatok számát véleményem szerint elérheti a húszezret, a nagy tömegmészárlások színhelyei nincsenek megjelölve. Több helységben, ahol név szerint ismert több száz áldozat esett, a méltatlanul szerény emlékművet évtizedek óta rendszeresen lerombolják, a tettesek bántatlanul folytatják cselekményeiket. A belgrádi központi hatalom soha eddig nem adta jelét részvétének. Néhány áldozatot ugyan rehabilitáltattak már a leszármazottai, de hol vagyunk még az ezer és ezer mártírunk bűntelenségének kimondásától, elkobzott vagyonának visszaadásától, a nagy vérengzések színhelyének megjelölésétől. Az Újvidéken, Zomborban, Nagybecskereken, Nagykikindán, ð titoista partizánok által a mai Vajdaságban elkövetett népirtásnak negyvenezer magyar, kétszázhatvanezer német és zsidó esett áldozatul, kollektív bűnösségük koholt vádjára hivatkozva. A Boris Tadić (akkori) szerb államfővel folytatott megbeszélést követően Sólyom László (volt) magyar köztársasági elnök október 12-én felhívta az újságírók figyelmét arra, hogy: mind a két országnak alapvető érdeke a közös múltnak az objektív, részletekbe menő, szaktörténészek által történő feltárása. Különösen vonatkozik ez a II. világháború végén, ben történt eseményekre tette hozzá. Bejelentette: szerb kollégájával együtt elhatározták, hogy felkérik a két ország tudományos akadémiáját, hogy hozzon létre egy közös történész vegyes bizottságot a történeti tények objektív feltárására. A tények tisztázásáról van szó, nem felelősök kereséséről tette hozzá. Lásd Mihájlovits Klára: Érdekünk a történelmi nézeteltérések tisztázása. Magyar Szó, október 13., tortenelmi_nezetelteresek_tisztazasa.xhtml, valamint Sólyom: Szerbia közeledése Európához a térség elemi érdeke. hvg.hu, október 12., itthon/ _solyom_laszlo_borisz_tadics november 16-án a szerb Igazságügyi Minisztériumon belül megalakult az szeptember után kivégzett személyek titkos sírhelyeinek feltárásával megbízott állami bizottság, amelynek elnöke Slobodan Marković, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának docense. Áder János magyar köztársasági elnök meghívására november 13-án és 14-én hivatalos látogatást tett Budapesten Tomislav Nikolić, Szerbia köztársasági elnöke. Az államfők tárgyalását követő sajtótájékoztatón elhangzott: Áder János felajánlotta, Tomislav Nikolić pedig elfogadta, hogy a két köztársasági elnök 2013-ban együtt hajtson fejet az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyarok emléke előtt. Mihájlovits Klára: Együtt hajtanak fejet az áldozatok előtt. Magyar Szó, november 14., 1. és 3. Lásd még Kókai Péter: Hetvenéves főhajtás. Magyar Szó, november 15., 7. 21

22 A ledöntött csurogi márványtábla és a felgyújtott fakereszt (Dávid Csilla felvétele) Ha nálunk is így lehetne A felvétel a magyarországi Sárváron eltemetett elhurcolt szerbek temetőjében készült (Magyar Szó, január 17., 11.) 22

23 Óbecsén történtekkel alig-alig foglalkozott valaki, jószerével még emlékhely sincs kijelölve írta Matuska Márton újságíró május 22-én a Potápi Árpád Jánoshoz, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnökéhez címzett levelében A szerbiai hatóságok mindeddig nem tették lehetővé a csurogi áldozatok hozzátartozóinak a halottaikról való méltó megemlékezést, illetve azt, hogy a szerémségi Mitrovicán, az egykori Svilara gyűjtő- és munkatáborban 1945 és 1947 között elhunyt svábok emlékére állított kereszthez hasonlóan Csurogon is méltó emlékművet emeljenek Úgyszintén nem engedélyezték az újvidéki Futaki úti temető katonatemetői részében a második világháború végén legyilkolt, ártatlan magyarok emlékére Makovecz Imre ( ) budapesti építőművész által még a kilencvenes években ingyen tervezett emléktorony felépítését VMDP HÍRLEVÉL, IX. évf., 118. sz., május index.php?option=com_content&view=article&id=632:hirlevel-ix-evf-118- szam&catid=2:hirlevel&itemid=6. 25 A falunak 1910-ben lakosa volt, ebből 7211 szerb és 2730 magyar nemzetiségű. A háború után, 1948-ban tartott összeírás szerint a lakosság 7929 főt tett ki, ebből 7293 szerb, 193 magyar, a többi más nemzetiségű. A hiányzó magyarok közül 695 személyről van arra vonatkozó adat, hogy áldozatául esett a titói rendszer terrorjának: a faluban október dereka és január 23-a között végrehajtott emberirtásnak, majd a haláltáborban elszenvedetteknek. Negyvenöt januárjában ugyanis a falu teljes maradék magyarságát háborús bűnössé nyilvánították, és a 25 km-re levő Járek (Tiszaistvánfalva) német faluban kialakított haláltáborba deportálták. Még a templomukat és a temetőjüket is lerombolták. Hasonló sors érte Zsablya és Mozsor helységek mintegy 2300 főt kitevő magyar lakosát is. Forrás: 1. A Magyar Szent Korona Országainak évi népszámlálása. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1912.; 2. Matuska Márton: A megtorlás napjai. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1991.; 3. Matuska Márton: Hová tűntek Zsablyáról a magyarok? A VMDP Történelmi Bizottsága, Temerin, 2004.; 4. Teleki Júlia: Hol vannak a sírok? A szerző kiadása, Óbecse, P. F.: Megemlékezés a csonka turulszobornál. Magyar Szó, november 4., 6.; Szeli Balázs: A Kárpát-medence egy és oszthatatlan. Magyar Szó, május 8., 5. 23

24 Újvidéken, a Futaki úti temető katonasírjainál tartott évi megemlékezésen Branimir Mitrović alelnök személyében először képviseltette magát a Tartományi Képviselőház 27 A Makovecz Imre tervezte emléktorony 27 P. E.: Megemlékezés a csonka turulszobornál. Magyar Szó, november 4., 6. 24

25 Vannak azonban előrelépések: A mozsori lótemetőben a közelmúltban elhelyezett beton síremléknél október 11-én megtartották az első megemlékezést a kivégzett magyarokról. Ez azért jelentős, mert a síremléket Tóth László nyugalmazott újságíró kezdeményezésére a helyi közösség és a zsablyai község engedélyével készítették el. 28 Emlékmű a Lótemetőben A évi csurogi sintérgödörnél tartott megemlékezésen jelen volt és az egybegyűltekhez szólt Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház akkori elnöke. 29 Temerinben 64 év után Gusztony András személyében először hajtott fejet magyar polgármester az ártatlan áldozatok előtt, majd együtt koszorúzott a községi képviselő-testület ugyancsak magyar elnökével M-n: Emlékmű a Lótemetőben. Magyar Szó, október 18., 19., 12.; Stanyó Tóth Gizella: Nyílt fájdalom. Magyar Szó, november 1., 2., Stanyó Tóth Gizella: A békéért egyenjogúan. Magyar Szó, november 3., Soha többé ne forduljon elő. Magyar Szó, november 3., 4. 25

26 Temerinben, november 1-jén délután, a Nyugati temető nagy tömegsírja előtt, katolikus szertartás keretében nagyszámú résztvevő jelenlétében felavatták azokat a márványtáblákat, amelyekre a tömegsírban és más helyeken nyugvó ártatlan áldozatok neveit vésték. A megemlékezés kezdetén Csorba Béla arról számolt be a megjelenteknek, hogy milyen körülmények között került sor az emléktáblák felállítására. 31 Temerin község önkormányzatának koszorúját dr. Matuska Mihály, a községi képviselő-testület elnöke és Gusztony András polgármester helyezte el a tömegsírnál (Góbor Béla felvétele) A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) temerini szervezete Gusztony András temerini polgármester erkölcsi támogatásával, illetve a járeki helyi közösség a Duna Menti Svábok Világszervezete alelnökével egyeztetve, szeptember elején egy, a korábbinál méltóbb helyre telepítette át mind a németek, mind pedig a magyarok által korábban állított egy-egy emlékkeresztet. Az a parcella, ahol most már egy kis mesterséges domb tetején látható a szorosan egymás mellett álló két fakereszt, amely a tábor- 31 Góbor Béla: Akadálymentes tényfeltárást! Magyar Szó, november 2.,

27 ban ártatlanul odaveszett dél-bácskai magyar és német lakosság sorsközösségét szimbolizálja, községi tulajdonban van, és nincs messze sem a mostani, sem az egykori német temetőtől, illetve a tömegsíroktól, ahol több mint hat és fél ezer egykori német és magyar internált nyugszik. A korábbi években Járekon attól tették függővé az emlékmű engedélyezését, hogy a németek hajlandók-e készpénzzel hozzájárulni a helyi sportcsarnok építéséhez. Ezt ők önérzetesen visszautasították. Az emlékmű azóta sem készült el, holott a Vajdaság minden nagyobb, a német polgári lakosság internálására létrehozott koncentrációs táborának helyén a helyi hatóságok engedélyezték a kegyhelyek létesítését egyedül itt ütköztek érthetetlen és értelmetlen ellenállásba január végén, Járekon, magyar nyelvű felirattal rendelkező keresztet ismeretlen tettesek eltávolították a helyéről, és a földre dobták. Emlékeztetőül: január 23-án a csurogi, 24-én pedig a zsablyai magyarokat internálták a járeki haláltáborba, ahol többek között nyolcvan magyar csecsemő és gyermek halt meg az embertelen bánásmód következtében. A szelektív keresztgyalázás nyilvánvalóan erre a dátumra kívánta emlékeztetni a magyarokat, emellett egyfajta jelképes nyomeltüntetésnek is tekinthető Az 1944-ben és 1945-ben ártatlanul kivégzett zsablyai magyarok emlékére felállított betonkeresztnél december 1-jén tartott megemlékezésen jelen volt Čedomir Božić, Zsablya község polgármestere is. Első alkalommal került sor arra, hogy községi vezető személyével megtisztelte a zsablyai gyászünnepséget. Božić köszönetet mondott a meghívásért, emlékeztetett arra, hogy Zsablya többnemzetiségű közösség, ezt a szellemiséget ápolják jelenlétével azt 32 Cs. B.: Járekon áthelyezték az emlékkereszteket vajdasag/12284/jarekon-athelyeztek-az-emlekkereszteket.html, szeptember 9.; Cs. B.: Megkoszorúzták a járeki emlékhelyet. vajdasag/12289/megkoszoruztak-a-jareki-emlekhelyet.html, szeptember 10. Járekkal kapcsolatban lásd még Ternovácz István: Megbékélést? Ezekkel? Így? szeptember Kitépték a földből a magyarok keresztjét. Magyar Szó, január 27.,

28 bizonyítja, hogy az együttélés lehetséges, a második világháború és az azt követő időszak ártatlan áldozatai előtt közösen kell főt hajtanunk. Tovább kell lépnünk, közösen kell jobb jövőt építenünk vélte a községi elnök A nemzettársakkal való együttműködés joga 2.1. Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye 17. cikkének 1. bekezdése szerint az európai államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem akadályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket azon joguk gyakorlásában, hogy szabadon és békésen határokon átnyúló kapcsolatokat hozzanak létre és tartsanak fenn olyan személyekkel, akik törvényesen tartózkodnak más államokban, kiváltképpen olyanokkal, akikkel etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukban osztoznak, vagy kulturális örökségük közös. Úgyszintén kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem akadályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket azon joguk gyakorlásában, hogy részt vegyenek nemzeti és nemzetközi nemkormányzati szervezetek tevékenységében (17. cikk, 2. bekezdés) A szerb alkotmány 80. szakaszának 3. bekezdése szerint a nemzeti kisebbségek tagjainak joguk van a Szerbia határain kívül élő nemzettársaikkal való akadálytalan kapcsolattartásra és együttműködésre A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény elismeri a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek azon jogát, hogy az ország határain belül és kívül szabadon létesítsenek és tartsanak fenn békés kapcsolatokat olyan személyekkel, akikkel közös az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási azonosságuk, vagy 34 Szeli Balázs: A megbékélés reményében, Magyar Szó, december 3., 1. és Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye. Id. kiad Pripadnici nacionalnih manjina imaju pravo na nesmetane veze sa sunarodnicima izvan teritorije Republike Srbije. I. m. 28

29 közös a kulturális örökségük. Az állam kedvezményeket nyújthat e jog érvényesítése céljából (6. szakasz) A magyar állampolgársági törvény módosítását május 26-án fogadta el az Országgyűlés. 38 A törvény augusztus 20-án lépett hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a január 1. napját követően induló eljárásokban kell alkalmazni. Rendelkezései értelmében kedvezményes, egyszerűsített eljárás keretében, három hónapon belül állampolgársághoz juthatnak a határon túli magyarok. A törvény szövege szerint (2. ) kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. A honosítás további feltétele, hogy a kérelmező honosítása a Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti. A honosítás egyéni kérelemre történik végéig a világon mintegy honosítási kérelmet adtak át, ebből megközelítőleg minden tizediket a szabadkai főkonzulátuson, és mintegy kérelmező már az esküt is letette. Vagyis ez Szabadkára levetítve azt jelenti, hogy mintegy harminchétezer honosítási kérelem érkezett be hozzánk, és több mint huszonhétezren az állampolgársági esküt is letették már nyilatkozta Korsós Tamás, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja (1) Pripadnici nacionalnih manjina imaju pravo da slobodno zasnivaju i održavaju miroljubive odnose unutar Savezne Republike Jugoslavije i van njenih granica s licima koja zakonito borave u drugim državama, posebno sa onima sa kojima imaju zajednički etnički, kulturni, jezički i verski identitet ili zajedničko kulturno nasleđe. (2) Država može predvideti olakšice u cilju ostvarivanja prava iz stava 1. ovog člana. Zakon o zaštiti prava i sloboda nacionalnih manjina. I. m évi XLIV. törvény a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény módosításáról, 39 Papp Imre: Igény volt a kiszállásokra. Magyar Szó, december 1., Lásd még Kabók Erika: Hetente 3600 kérelem. Magyar Szó, november 8., és Szojanovity Lívia: Félmillió kérelem az év végéig. Magyar Szó, január 26.,

30 A kedvezményes honosítás bevezetésével a vajdasági magyarok számára is alapjában véve lehetővé vált az anyaországgal való zavartalan kapcsolattartás. Ezek a kapcsolatok Szerbia európai uniós csatlakozásával tovább bővülhetnek. 3. A nemzeti jelképek használatának és a nemzeti ünnepekről való megemlékezés joga 3.1. A szerb alkotmány (79. szakaszának 1. bekezdése) elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogosultságát jelképeik nyilvános helyeken való használatára. 40 Az alkotmány ezzel kapcsolatban egyéb rendelkezést nem tartalmaz A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 16. szakasza a nemzeti jelképek használatát a következő módon rendezi: A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogosultak nemzeti jelképeket és jeleket választani és használni. A nemzeti jelkép és jel nem lehet azonos más ország jelképével és jelével. A nemzeti kisebbségek jelképeit, jeleit és ünnepeit a nemzeti tanácsok javasolják. A nemzeti kisebbségek jelképeit, jeleit és ünnepeit a Szövetségi Nemzeti Kisebbségi Tanács hagyja jóvá. A nemzeti kisebbségek jelképei és jelei hivatalosan kitűzhetők a helyi szervek és közhatalmi jogosítványokkal rendelkező szervezetek épületére és helységeiben állami ünnepek és a nemzeti kisebbségek ünnepe alkalmával azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van. A nemzeti kisebbségek jelképei és jelei e szakasz 4. bekezdésében foglalt hivatalos használata alkalmával kötelező kitűzni [most B. A. megj.] Szerbia Köztársaság jelképeit és jeleit Szerbia Köztársaság Alkotmánya. Id. kiad. 41 (1) Pripadnici nacionalnih manjina imaju pravo izbora i upotrebe nacionalnih simbola i znamenja. ð 30

31 3.3. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény a nemzeti kisebbség jelképe mellett a nemzeti tanács jelképét ( jelképeit ) is ismeri. A nemzeti tanács általános hatáskörben (10. szakasz, 4. pont) dönt a [...] szimbólumairól, és véglegesíti a nemzeti szimbólumokra, a nemzeti tanács jelképeire és ünnepeire vonatkozó javaslatokat 42 (5. pont). A nemzeti tanács jelképét a törvény 6. szakasza 2. bekezdésének 4. pontja szerint a testület alapszabályában kell meghatározni. A törvény értelmében (126. szakasz) az a jogi vagy természetes személy, aki zavarja a nemzeti jelképek használatára való jogot, vagy visszaél azzal, a szabálysértésért től dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szeptember 23-án, az 5/2005. számú határozattal elfogadta és a Köztársasági Kisebbségügyi Tanácshoz jóváhagyásra terjesztette a vajdasági magyarság jelképére vonatkozó javaslatot. A Köztársasági Kisebbségügyi Tanács szeptember 23-án megtartott ülésén jóváhagyta a vajdasági magyarság nemzeti jelképéről és ünnepeiről szóló határozatot, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács fogadott el. 43 ð (2) Nacionalni simbol i znamenje ne mogu biti identični sa simbolom i znamenjem druge države. (3) Nacionalne simbole, znamenja i praznike nacionalnih manjina predlažu nacionalni saveti. Simbole, znamenje i praznike nacionalnih manjina potvrđuje Savezni savet za nacionalne manjine. (4) Simboli i znamenja nacionalnih manjina se mogu službeno isticati tokom državnih praznika i praznika nacionalne manjine na zgradama i u prostorijama lokalnih organa i organizacija sa javnim ovlašćenjima na područjima na kojima je jezik nacionalne manjine u službenoj upotrebi. (5) Uz znamenja i simbole nacionalne manjine, pri službenoj upotrebi iz stava 2. ovog člana, obavezno se ističu znamenja i simboli Savezne Republike Jugoslavije, odnosno republike članice. Zakon o zaštiti prava i sloboda nacionalnih manjina. I. m. 42 Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól. rs/doc/zonsnm_hu.pdf. 43 A mi lobogónk (zászlónk). Magyar Szó, december 24., 25., 26., 1. 31

32 A jóváhagyott határozat értelmében a vajdasági magyarság nemzeti jelképe három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. A jelkép közepén egy hegyes talpú, hasított pajzs található, amelynek első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt, a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik [amely nem része Magyarország hivatalos zászlójának B. A. megj.]. A jelkép hosszának és szélességének aránya 3:2. 44 A vajdasági magyarság hivatalos zászlaja A Magyar Nemzeti Tanács jelképül ezt a címert fogadta el /2005. számú MNT-határozat a vajdasági magyarság nemzeti jelképéről és ünnepeiről

33 A kisebbségvédelmi törvény 16. szakaszának rendelkezései alapján azon önkormányzatok területén, ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van, a vajdasági magyarság zászlaja az állami ünnepeken és a magyar közösség nemzeti ünnepein hivatalosan kitűzhető a közhatalmi szervek és szervezetek épületein, illetve helyiségeiben. Az MNT jelképe leginkább a testület ülésein és kiadványain látható A vajdasági magyarság nemzeti ünnepei: március 15., augusztus 20. és október 23. A vajdasági magyarság emléknapjai: október 6. és november 1. A vajdasági magyarság jeles napjai: 1. a magyar kultúra napja (január 22.): Kölcsey Ferenc január 22-én fejezte be a Himnusz szövegének a megírását; 2. az anyanyelvi világnap (február 21.): az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1999-ben nemzetközi anyanyelvi világnappá nyilvánította február 21-ét ben a pakisztáni hatóságok tették hivatalossá az urdu nyelvet Bangladesben, holott a bangladesiek nyelve a bengáli volt. Utcai megmozdulások törtek ki, és a harcok során többen meghaltak. Ennek a napnak az emlékére lett ez az időpont világnap; 3. a magyar sajtó napja (március 15.): 1848-ban e napon nyomtatták az első szabad magyar sajtóterméket; 4. a vajdasági magyar könyv és olvasás napja (március 29.): 1885-ben ezen a napon született Kosztolányi Dezső; 5. a magyar költészet napja (április 11.): 1905-ben ezen a napon született József Attila; 6. a táncművészet világnapja (április 29.): 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján ünneplik a tánc világnapját; 7. az Európa-nap az Európai Unió ünnepe (május 9.): május 9-én Robert Schumann lefektette a mai Európai Unió alapjait, egy konkrét megvalósításokon, tényleges szolidaritásokon alapuló Európa létrehozását tűzve ki célul; 33

34 8. a nemzeti összetartozás napja (június 4.) 46 : a Magyar Országgyűlés június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a évi XLV. törvénnyel a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította; 9. a vajdasági magyar irodalom napja (július 27.): 1893-ban ezen a napon született Szenteleky Kornél; 10. a magyar dráma napja (szeptember 21.): 1883-ban ezen a napon került sor Madách Imre Az ember tragédiája drámai költeményének ősbemutatójára a Nemzeti Színházban; 11. a vajdasági magyar mozgókép napja (október 13.): Lifka Sándor e napon nyitotta meg 1911-ben Szabadkán az első önálló mozit a valamikori Hungária kávézó épületében; 12. a délvidéki magyar színjátszás napja (október 29.): 1945-ben e napon avatták fel a szabadkai színházat; 13. a magyar tudomány napja (november 3.): a Pozsonyi Országgyűlés november 3-án döntött a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról; 14. a magyar közoktatás napja (november 22.): a magyarországi Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítése céljából 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák a magyar közoktatás napját; 15. a kisebbségek világnapja (december 18.): az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbséghez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának napja A vajdasági magyarság nemzeti ünnepein leginkább alkalmi művelődési műsorokkal, színházi előadásokkal, tudományos tanácskozással vagy filmbemutatóval emlékezik meg az egyes napok jelentőségéről az egyetemes és a helybeli magyarság számára. 46 A Magyar Nemzeti Tanács szeptember 16-i ülésén fogadta el, hogy június 4-e, vagyis a nemzeti összetartozás napja a vajdasági magyarság számára is jeles nap lesz. Diósi Árpád: A névjegyzék maradt. Magyar Szó, szeptember 17., 6. 34

35 A délvidéki magyarság jelentős dátumai közé tartozik, habár nem számít hivatalos ünnepnek október 21-e., a Magyar Tanszék napja is. Sinkó Ervin költő, író, irodalomtörténész, tanulmányíró, pedagógus október 21-én tartotta meg székfoglaló előadását az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Szabadság téri épületében, és ugyanezen a napon kezdte meg munkáját a Magyar Tanszék az akkor már öt éve megalakult Bölcsészettudományi Kar kötelékében. Ezt a napot a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke magáénak tekinti, ehhez a naphoz köti a tanszék napját. Hagyományosan a tanszék napi ünnepség keretében adják át a Sinkó Ervin Irodalmi Díjat. 4. A nemzeti kisebbségek védelme Az Egyesült Nemzetek egyezményeiben és nyilatkozataiban, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia dokumentumaiban, kiváltképpen az június 29-i Koppenhágai Dokumentumban, a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó számos nemzetközi kötelezettség van. Az Európa Tanács (ET) tagállamai a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezményt egyebek között abból az elhatározásból hozták létre, hogy saját területeiken védelmezzék a nemzeti kisebbségek fennmaradását. 47 Eközben figyelembe vették azt is, hogy az európai történelem megrázkódtatásai megmutatták, a nemzeti kisebbségek védelme alapvető fontosságú kontinensünk stabilitása, demokratikus biztonsága és békéje szempontjából. 48 Az ET tagállamai a kisebbségvédelmi keretegyezményben meghatározták a nemzeti kisebbségek hatékony védelmét, valamint az ezekhez a kisebbségekhez tartozó személyek jogait és szabadságait biztosító és tiszteletben tartandó elveket, továbbá kötelezettséget vállaltak, hogy ezeket az elveket nemzeti törvényhozásuk által és megfelelő kormányzati politikával végrehajtsák olvasható a keretegyezmény bevezetőjében. 47 Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye. Id. kiad Uo. 35

36 A keretegyezmény 1. cikke határozottan kimondja: A nemzeti kisebbségek és ezen kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi és mint ilyen, a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik. 49 Az egyezmény 4. cikkének 1. pontja által pedig, a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy számára biztosítják a törvény előtti egyenlőséget és a törvény általi egyenlő védelem jogát. 50 Az 5. cikk 2. pontjában pedig elfogadták, hogy tartózkodnak minden olyan politikától vagy gyakorlattól, amely a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációjára irányul, és védelmezik ezeket a személyeket minden olyan akciótól, ami a beolvasztásukra irányul. 51 A nemzetközi jog egyértelműen védelmezi a nemzeti kisebbségeket, amely elv végül az ET kötelező érvényű keretegyezményében csúcsosodott ki A nemzeti kisebbségek alkotmány általi védelme Szerbiában az alkotmány és a törvény szempontjából mindenki egyenlő, és mindenki jogosult a hátrányos megkülönböztetés nélküli egyenlő törvényes védelemre. Az emberi és a kisebbségi jogok sérelme esetén mindenkinek joga van bíróság általi védelemre, és a sérelem okozta következmények elhárítására. Vagyis: általánosságban megismétli a ma már nemzetközileg garantált emberi és nemzeti kisebbségi jogokat Az egyenjogúságot biztosító intézkedések Az alkotmány bevezetőjében kiemeli, egyik kiindulópontja minden polgár és etnikai közösség egyenjogúsága. Az alkotmány szerint a szerb állam védelmezi a nemzeti kisebbségek jogait, külön védelmet szavatol a nemzeti kisebbségeknek, teljes egyenjo- 49 Uo Uo Uo. 36

37 gúságuk megvalósítása és azonosságuk megőrzése érdekében (14. szakasz). 52 Az egyenjogúságot biztosító intézkedések közé tartozik a nemzeti kisebbségeknek a közügyek irányításában való részvételre és a közéleti tisztségek betöltésére való jogosultsága, a többi polgárral azonos feltételek mellett, valamint az, hogy a hatalmi szervekben való foglalkoztatáskor szem előtt kell tartani a lakosság nemzeti összetételét és a nemzeti kisebbségek tagjainak megfelelő képviseletét (77. szakasz) A nemzeti kisebbségekhez és a többségi nemzethez tartozó személyek közötti teljes és eredményes egyenjogúság biztosítása érdekében a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény (4. szakasza) értelmében a hatalmi szervek az alkotmánnyal és törvénnyel összhangban jogszabályokat, egyedi jogi aktusokat hozhatnak, és intézkedéseket foganatosíthatnak, s ezek nem tekinthetők hátrányosan megkülönböztető aktusnak A Büntető Törvénykönyv (BTK) 128. szakasza (az egyenjogúság megsértése) háromévi börtönbüntetést ír elő annak a személynek, aki más személytől megvonja vagy korlátozza az alkotmány, a törvények vagy egyéb jogszabályok és nemzetközi egyezmények által szavatolt emberi és polgári jogait. Ha ezt a cselekményt hivatalos személy szolgálata közben követi el, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésben részesülhet Republika Srbija štiti prava nacionalnih manjina. Država jemči posebnu zaštitu nacionalnim manjinama radi ostvarivanja pune ravnopravnosti i očuvanja njihovog identiteta. Szerbia Köztársaság Alkotmánya. Id. kiad. 53 (1) Ko zbog nacionalne ili etničke pripadnosti, rasi ili veroispovesti ili zbog odsustva te pripadnosti ili zbog razlika u pogledu političkog ili drugog ubeđenja, pola, jezika, obrazovanja, društvenog položaja, socijalnog porekla, imovnog stanja ili nekog drugog ličnog svojstva, drugome uskrati ili ograniči prava čoveka i građanina utvrđena Ustavom, zakonima ili drugim propisima ili opštim aktima ili potvrđenim međunarodnim ugovorima ili mu na osnovu ove razlike daje povlastice ili pogodnosti, kazniće se zatvorom do tri godine. (2) Ako delo iz stava 1. ovog člana učini službeno lice u vršenju službe, kazniće se zatvorom od tri meseca do pet godina. Krivični zakonik. [ (1) Aki mást nemzeti vagy etnikai hovatartozása, faja vagy vallása vagy ezek hiánya, politikai vagy más meggyőződésben való eltérése, neme, nyelve, iskolázottsága, társadalmi helyzete, szociális eredete, vagyoni állapota vagy valamilyen más személy tulajdonsága ð 37

38 A másság tiszteletben tartása és a tolerancia ösztönzése Az alkotmányban külön szakaszt (48.) kapott a másság tiszteletben tartásának ösztönzése és a tolerancia szellemének fejlesztése. Szerbia az oktatás, a művelődési élet és a tájékoztatás terén foganatosított intézkedéseivel ösztönzi polgárainak a nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási hovatartozásán alapuló különbségek megértését, méltányolását és tiszteletben tartását. Ugyanezeken a területeken az állam kötelezettséget vállalt, hogy serkenti a tolerancia és a kultúrák közötti párbeszéd szellemét, és hatékony intézkedéseket foganatosít a területén élő valamennyi ember kölcsönös tiszteletben tartásának, megértésének és együttműködésének fejlesztése érdekében, tekintet nélkül etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásukra (81. szakasz) Az egyenlőség elve és a hátrányos megkülönböztetés tilalma Szerbiában az alkotmány tilt minden közvetlen vagy közvetett, bármely, de különösen a fajon, nemen, nemzeti hovatartozáson, társadalmi származáson, születésen, valláson, politikai vagy más meggyőződésen, vagyoni állapoton, kultúrán, nyelven, életkoron, szellemi vagy testi fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést (21. szakasz, 3. bekezdés). 54 ð miatt akadályoz vagy korlátoz alkotmányban, törvényben, más jogszabályban, általános aktusban vagy megerősített nemzetközi szerződésben foglalt emberi és polgári jogaiban, vagy e különbség alapján kedvezményekben vagy könnyítésekben részesít, három évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő. (2) Ha az 1. bekezdés szerinti cselekményt hivatalos személy követi el hivatalos ügyintézése közben, három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő.] Službeni glasnik RS [Az SZK Hivatalos Közlönye], október 6-i 85. szám, módosítások: 2005/88., 2005/107., 2009/72. és évi 111. szám. A magyar fordítás forrása: 54 Zabranjena je svaka diskriminacija, neposredna ili posredna, po bilo kom osnovu, a naročito po osnovu rase, pola, nacionalne pripadnosti, društvenog porekla, rođenja, veroispovesti, političkog ili drugog uverenja, imovnog stanja, kulture, jezika, starosti i psihičkog ili fizičkog invaliditeta. [ Tilos bármilyen alapon történő, közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, de különösen a faj, nem, nemzeti hovatartozás, társadalmi származás, születés, vallás, politikai vagy más meggyőződés, vagyoni állapot, kultúra, nyelv, életkor és szellemi- vagy testi fogyatékosság miatt. ] Ustav Republike Srbije/Szerbia Köztársaság Alkotmánya, id. kiad. 38

39 Az alkotmány szavatolja a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek törvény előtti egyenlőségét és egyenlő törvényes védelmét (76. szakasz, 1. bekezdés), valamint megismétli a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján jelentkező bármilyen hátrányos megkülönböztetés tilalmát (76. szakasz, 2. bekezdés). Az alkotmány 202. szakasza engedélyezi az emberi és kisebbségi jogoktól való eltérést rendkívüli és hadiállapot idején, de csak a feltétlenül szükséges mértékben. Ezek az eltérési intézkedések azonban nem vezethetnek a faji, nemi, nyelvi, vallási, nemzeti hovatartozás vagy társadalmi származási alapon történő megkülönböztetéshez A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 3. szakasza szerint is [a] nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekkel szemben tilos nemzeti, etnikai, faji és nyelvi alapon a hátrányos megkülönböztetés minden formája. A hatalmi szervek nem hozhatnak olyan jogi aktusokat, és nem foganatosíthatnak olyan intézkedéseket, amelyek ellentétben vannak ezzel a rendelkezéssel Heves vita és a Szerb Pravoszláv Egyház ellenvetéseinek ellenére március 26-án a szerb képviselőház elfogadta a kilenc fejezetből, vagyis 63 szakaszból álló törvényt a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról, amelynek a polgárok alkotmány által szavatolt egyenlőségét kellene biztosítania. A diszkriminációellenes törvénynek is nevezett jogszabály az alkotmánynál részletesebben határozza meg a polgárok védelmét. Kimondja a hátrányos megkülönböztetés általános (4. szakasz) és megnyilvánulási (közvetlen és közvetett) formáinak (6 7. szakasz) tilalmát, valamint szabályozza a hátrányos megkülönböztetés elleni védelem eljárását. A törvény 3. szakasza szerint mindenkinek joga van az illetékes bíróság és Szerbia Köztársaság egyéb hatóságai előtt a hátrányos megkülönböztetés ellen hatékony védelemre. A diszkriminációellenes törvény előirányozta egy új, független tisztség, az egyenjogúság védelmével megbízott (röviden: egyenjogúsági) biztos tisztségének életre hívását is (28. szakasz). A törvényt január 1-jétől alkalmazzák. 39

40 A nemzetiségellenes gyűlöletkeltés tilalma Az alkotmány 49. szakasza alapján tilos és büntetendő bármilyen faji, nemzeti, vallási vagy más különbségtétel, gyűlölet és türelmetlenség kiváltása és szítása A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 7. szakaszának 1. bekezdésében a gyűlöletkeltés tilalma viszont csak olyan megfogalmazásban található, hogy egyebek között tilos e törvényben foglalt jogokkal való olyan visszaélés, amely nemzeti, faji és vallási türelmetlenség és gyűlölet kiváltására irányul A Büntető Törvénykönyv (BTK) 174. szakasza szerint (Faji, vallási, nemzeti vagy más hovatartozás miatti tekintélysértés) aki személyt vagy csoportot meghatározott faja, bőrszíne, vallása, nemzetisége, etnikai eredete vagy valamely más személyes tulajdonsága miatt nyilvánosan gyaláz, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő. 56 A BTK 317. szakasza külön bűncselekménynek tekinti a nemzeti, faji és vallási gyűlölet és türelmetlenség szítását, ennek elkövetéséért hat hónaptól tíz évig terjedő börtönbüntetést ír elő Az általános iskolai törvény (65. szakasz) és a középiskolai törvény (62. szakasz) is a nemzeti vagy vallási türelmetlenség kifejezését a tanulói kötelezettségek megsértésének tekinti, ami miatt nevelési-fegyelmi intézkedés róható ki Az erőszakos beolvasztás tilalma Szerbiában az alkotmány 78. szakasza alapján tilos a nemzeti kisebbségek tagjainak erőszakos beolvasztása. 57 Az ilyen cselekményektől való védelmet törvény szabályozza. 55 Zabranjeno je i kažnjivo svako izazivanje i podsticanje rasne, nacionalne, verske ili druge neravnopravnosti, mržnje i netrpeljivosti. Szerbia Köztársaság Alkotmánya. Id. kiad. 56 Ko javno izloži poruzi lice ili grupu zbog pripadnosti određenoj rasi, boji kože, veri, nacionalnosti, etničkog porekla ili nekog drugog ličnog svojstva, kazniće se novčanom kaznom ili zatvorom do godinu dana. Krivični zakonik, id. kiad. 57 (1) Zabranjena je nasilna asimilacija pripadnika nacionalnih manjina. Szerbia Köztársaság Alkotmánya. Id. kiad. 40

41 Az említett szakasz 3. bekezdése szerint tilos az olyan intézkedések foganatosítása, amelyek a lakosság nemzeti összetételének mesterséges megváltoztatását idéznék elő azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbségek tagjai hagyományosan és jelentős számban élnek A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény (5. szakasza) úgyszintén tilt a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek erőszakos beolvasztására irányuló minden cselekményt és intézkedést A nemzeti kisebbségi jogok és szabadságjogok védelme A szerzett jogok védelme Az alkotmányos garanciák célja az, hogy az elidegeníthetetlen emberi és kisebbségi jogok alkotmányos szavatolása az emberi méltóság megőrzését és minden egyén teljes szabadságának és egyenlőségének megvalósítását szolgálja a joguralom elvén alapuló igazságos, nyitott és demokratikus társadalomban (19. szakasz). Az alkotmány 20. szakaszának 2. bekezdése kimondja: Az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető. 59 Emellett: Az Alkotmányban szavatolt emberi és nemzeti kisebbségi jogokat közvetlenül kell alkalmazni 60 mondja a 18. szakasz 1. bekezdésében A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 8. a szerzett jogok védelmére vonatkozó szakaszának rendelkezése szerint e Törvénnyel nem változnak és nem szűnnek meg a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai, amelyeket e Törvény hatályba lépése előtt alkalmazott jogszabályok, valamint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződések alapján szereztek. Ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy a szerb államnak szavatolnia kell a törvény meghozatala előtti nemzeti kisebbségi jogok addig elért szintjét. 58 (3) Zabranjeno je preduzimanje mera koje bi prouzrokovale veštačko menjanje nacionalnog sastava stanovništva na područjima gde pripadnici nacionalnih manjina žive tradicionalno i u značajnom broju. Uo. 59 Dostignuti nivo ljudskih i manjinskih prava ne može se smanjivati. Uo. 60 Ljudska i manjinska prava zajemčena Ustavom neposredno se primenjuju. Uo. 41

42 A kisebbségi jogok megsértésének tilalma Szerbiában az alkotmányban és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaival garantált, a nemzetközi szerződésekkel és a törvényekkel megerősített, emberi és kisebbségi jogokat közvetlenül kell alkalmazni (18. szakasz, 1. bekezdés). E jogok megvalósítási módja törvényben előírható, ha ezt az Alkotmány kifejezetten előirányozza, vagy ha egyes jogok természeténél fogva ez megvalósításukban elengedhetetlen, melynek során a törvény semmi esetre sem befolyásolhatja a szavatolt jogok lényegét (18. szakasz, 2. bekezdés) A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 22. szakaszának címe A kisebbségi jogok megsértésének tilalma. A szakasz megfogalmazása viszont csak arra vonatkozik, hogy [a] nemzeti kisebbségek által lakott területeken tilosak az olyan intézkedések, amelyek megváltoztatják a lakosság nemzeti összetételét, és amelyek megnehezítik a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak gyakorlását és érvényesítését. Más kisebbségi jogok megsértéséről a szakasz nem tesz említést A Büntető Törvénykönyv tizennegyedik, Az emberi és polgári szabadság és jogok elleni bűncselekmények című fejezetébe tartozó 128. szakasz az egyenjogúság megsértésének, a 129. szakasz a nyelv- és íráshasználati jog megsértésének, a 130. szakasz a nemzeti és etnikai hovatartozás megsértésének, a 131. szakasz a szabad vallásgyakorlás és a vallási szertartások végzése megsértésének bűncselekményét, a 153. szakasz pedig az emberi és a polgári szabadságok és jogok elleni bűncselekmények elkövetőinek üldözését írja elő Az újnáci és fasiszta szervezetek, illetve egyesületek betiltásáról, valamint az újnáci és fasiszta jelképek és ismertetőjelek használatának tilalmáról szóló törvény 61 tiltja a faji, nemzeti vagy vallási gyűlölet és a türelmetlenség kiváltását, ösztönzését és terjesztését is (3. szakasz). 61 Zakon o zabrani manifestacija neonacističkih ili fašističkih organizacija i udruženja i zabrani upotrebe neonacističkih ili fašističkih simbola i obeležja (SZK Hivatalos Közlönye/ Sl. glasnik RS, június 2-i 41. szám). 42

43 Magyarellenes cselekmények A magyarellenes cselekményeket alapvetően öt kategóriába sorolhatjuk: 1. fizikai támadások, 2. verekedések (magyar iskolások zaklatása is ide tartozik), 3. vallási intézmények rongálása, temetők és keresztek rongálása és gyalázása, 4. parolák/jelszavak, szlogenek írása, jelképek rajzolása, 5. pamfletek terjesztése. 62 Ezek a kilengések -nek is nevezett cselekmények azonban csak a jéghegy csúcsát képezik, mivel a nemzeti kisebbségi jogsérelmeknek számos más formája is van. Ilyen például a nemzeti alapon történő hátrányos megkülönböztetés, aminek az esetei jelen vannak a társadalomban, de ezeket nehéz felderíteni, és még nehezebb bizonyítani. Az incidensek jellege Fizikai támadások Verekedések Katolikus vallási létesítmények rongálása Katolikus temetők és keresztek rongálása és gyalázása 5. Parolák/szlogenek, jelmondatok írása, Jelképek rajzolása, Pamfletek terjesztése Összesen A magyar nemzeti kisebbség elleni incidensek ( ) Bozóki Antal: Tájékoztató a szerbiai magyar nemzeti kisebbségről. Létünk, sz., ; Dr. Gábrity Molnár Irén: i. m. 14. A magyarellenes cselekményeket három kategóriába sorolja: verekedések (általában magyar iskolások zaklatása), magyarellenes falfirkák és röplapok, illetve temető- és templomgyalázások (sírok felborítása és összetörése; magyarellenes feliratok a sírokon, templomokon; a művelődési házak, színház ablakainak betörése; benzines palackokkal elkövetett gyújtogatások). 63 Informacija o mađarskoj nacionalnoj manjini u Republici Srbiji. [Tájékoztató a szerbiai magyar nemzeti kisebbségről.], Savezno ministarstvo nacionalnih i etničkih zajednica [Szövetségi Emberjogi és Etnikai Közösségek Minisztériuma], 2005., 7. Bővebben lásd: Bozóki Antal: i. m (A táblázat a 19. oldalon található.) 43

44 Év összesen Incidensek A kisebbségi jogsérelmek és a kisebbséghez tartozók (a legtöbb esetben magyarok) elleni támadások pontos számát valójában senki nem tudja. Az emberek ezekről nem szívesen beszélnek, mert félnek, vagy éppen azért, mert megfenyegették őket, hogy mi történik velük, ha erről szólnak. A magyarellenesség ott a legerőteljesebb, ahol a szerbség lélekszáma az utóbbi tizenöt évben látványosan megnőtt, ám ennek ellenére 64 A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (European Commission against Racism and Intolerance ECRI) december 14-én elfogadott, április 29-én nyilvánosságra hozott, Szerbiáról szóló jelentése szerint 2006-ban a Vajdaságban 162 etnikailag motivált incidens került nyilvántartásba. Evropska komisija protiv rasizma i netolerancije: Izveštaj o Srbiji, dghl/monitoring/ecri/country-by-country/serbia/srb-cbc-iii srb. pdf Varjú Márta: 197 helyett 171. Magyar Szó, február 28., március 1., 1. és Bozóki Antal: i. m v. m.: A tartományi rendőrség megalakítása a jövő zenéje. Magyar Szó, március 15., Varjú Márta: i. m. 69 Az Európai Bizottság november 9-én kiadott EU-bővítési jelentésében külön említette, hogy a Vajdaságban javult a helyzet az etnikai kisebbségek szempontjából, és az ilyen jellegű incidensek száma is csökkent, kivizsgálásukban azonban az EU még mindig számos elégtelenséget tapasztalt. vajdasagma.info/cikk.php?ar=tukor&id=3743, november 9. Lásd még Bozóki Antal: Nemzeti alapú incidensek. cikk/tukor/4403/nemzeti-alapu-incidensek.html, szeptember 24.; VMDP HÍRLEVÉL, IX. évf., 212. szám, szeptember 25. és szeptember 25.; Bozóki Antal: Ismét csökkent a nemzeti indíttatású incidensek száma. VMDP HÍRLEVÉL, IX. évf szám, október 30.; Kisebbségi Sajtófókusz, október 29. Az újabb keletű incidenseket lásd a bozokiantal.blogspot.com/search/label/incidensek honlapon. 44

45 az adott helyen még mindig jelentős számú magyar él. A nemzeti kizárólagosságra törekvő életérzés viszont ezt nem tudja elviselni. Zavarja a magyar beszéd, zavarja a magyar zene, a magyar felirat, a magyar zászló, egyszóval minden, ami arra emlékezteti, hogy előtte itt már mások is éltek, sőt: itt is akarnak maradni, és ehhez még mindig elegen vannak. A Vajdaságban jelenleg három olyan település van, ahol a fenti okok miatt gyakoriak az etnikai töltetű incidensek: Temerin, Szabadka és Óbecse. Ez utóbbiról a híradásokban ritkábban hallunk, mivel mind a rendőrség, mind a helyi politika egyelőre hatékonyan leplezi a történéseket. 70 Az incidensek miatt növekedett a nemzetek közötti feszültség, erősödött a nemzeti türelmetlenség és megromlottak a nemzetek közötti viszonyok, különösen észlelhető a fiatalok nemzeti alapon történő elkülönülése. Az állami szervek ritkán kezelik a súlyuknak megfelelően a helyzetet. Visszamenőleg már egy évtizede élét szegik az uralkodó állapotnak, mert nem kívánatos, hogy a külföldi köztudatban Szerbia olyan országként szerepeljen, ahol üldözik a kisebbségeket. Gyakran nem minősítik kellően az eseteket, hanem csak szabálysértésként vagy rendbontásként kezelik. Volt már rá példa, hogy a rendőrség kellően járt el, és kisebbség elleni uszítás miatt tett feljelentést, akkor az ügyészség minősítette másként az ügyet nyilatkozta Gusztony András, Temerin polgármestere. 71 A nemzeti kisebbségi közösségek tagjai elleni mind gyakoribb támadások és a nemzetek közötti feszültségek miatt az Európai Parlament (2005. január között) ad hoc bizottságot küldött Vajdaságba, amelyet Doris Pack asszony vezetett. Majd a szeptember 29-i Vajdaságra vonatkozó állásfoglalásában mély aggodalmát fejezte ki az emberi jogok ismétlődő megsértései, valamint a jog és a rend Vajdaságban tapasztalható hiánya miatt, és azonnali a hasonló 70 Csorba Béla: A magyarellenes incidensek okairól még egyszer. VMDP HÍRLE- VÉL, VIII. évf., 162. szám, augusztus Bagi Braskó Márta: Temerini hideg-meleg 2011-ben. Családi Kör, december 22.,

46 jellegű cselekmények orvoslása, illetve jövőbeli megelőzése érdekében hatékony fellépésre szólította fel (az akkor még) Szerbia és Montenegró hatóságait, valamit javasolta, hogy küldjenek EU-megfigyelőket (EUMM 72 ) a térségbe. 73 Ne bántsd a magyart! jelszóval október 15-én békés és incidensek nélküli tiltakozó megmozdulásra került sor Szabadkán, mert a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem végzi hatékonyan munkáját. A tiltakozáson mintegy négyszáz békés szándékú, fegyelmezetten viselkedő, többségében délvidéki magyar polgár volt jelen. A felszólalók maximálisan a probléma lényegét érintették beszédeikben, és határozottan állást foglaltak a magyarság sérelmére elkövetett atrocitások ellen. Az akciót a Civil Mozgalom emberi jogokkal foglalkozó műhelye kezdeményezte (amelyből később megalakult az Emberi Jogi Központ). 74 Az események hátterének felderítésére a november 2-án létrehozott szerb kormánybizottság ismereteim szerint a mai napig nem ült össze, vagy ha összeült is, jelentését mindeddig nem terjesztette a nyilvánosság elé. 72 A vajdasági magyarság körében, de külföldön is a legtöbb kedvezőtlen reagálást az újvidéki Kerületi Bíróság K-472/04 számú, április 11-i ítélete váltotta ki, amellyel a Zoran Petrović elleni gyilkossági kísérlet bűncselekménye miatt, a Büntető Törvénykönyv 47. szakasza 2. bekezdésének 2. pontja alapján öt temerini fiatalt, éspedig Máriás Istvánt 15, Illés Zsoltot 13, Szakáll Zoltánt és Uracs Józsefet 11 év és hat hónap, Horváth Árpádot pedig 10 év (összesen 61 év) letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Bővebben: Incidensek blogspot.com/search/label/incidensek. Lásd még Szabó Angéla: Füllentős vagy feledékeny? Uo. Temerini fiúk ügyvédje Várható a büntetéscsökkenés, csak kérdés, hogy mekkora lesz. pannonrtv.com/magyartudat.com, illetve Kabók Erika: Több hely lesz, és több pénz marad. Magyar Szó, november 24., 14. Horváth Árpád és Szakáll Zoltán kegyelmet kapott Tomislav Nikolić elnöktől, és közkegyelemben is részültek, így november 30-án egyszerre engedték ki őket a Sremska Mitrovica-i börtönből. (k. k.: Feltételes elnöki kegyelem. Magyar Szó, december 3., 4.) European Union Monitoring Mission. 73 Balázs Katalin Ódor Bálint (szerk.): A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok nemzetközi forrásai. HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2006, ; illetve Tabajdi Csaba (szerk.): Pro minoritate Europae Az európai kisebbségekért. EU-Ground Kft., h. n., A rendezvény utólagos értékelését lásd a hu/index.php?option=com_content&task=view&id=164&itemid= honlapon 46

47 Vajdaságról és az itt élő magyarok helyzetéről tartott közmeghallgatást az EP brüsszeli épületében április 1-jén Becsey Zsolt és Tőkés László európai parlamenti képviselő, Elfeledte-e a Vajdaságot az Európai Parlament? címmel. A magyarokat ért atrocitások kivizsgálására 2005-ben küldött európai parlamenti vizsgálóbizottság jelentését annak elkészülte óta nem mutatták be, ez indokolta a fórum megtartását. 75 Az Európai Parlament ún. mini-plenárisának ülésén, március 24-én, Tőkés László nem első esetben a vajdasági magyarok védelmében emelte fel a szavát. Napirend előtti felszólalásában arra kérte Jerzy Buzek európai parlamenti elnököt, hogy határozottan lépjen fel a szerbiai magyarellenes terrorizmus leállítása érdekében. 76 Temerin, a legtöbb incidens színhelye 75 Elfeledte-e a Vajdaságot az Európai Parlament? VMDP HÍRLEVÉL, VII. évf., 46. szám, április A szerbiai magyar nemzeti közösség védelmében. VMDP HÍRLEVÉL, VIII. évf., 62. szám, március

48 A Tartományi Biztonsági Tanács október 25-én kihelyezett ülést tartott, amelyen beszámoló hangzott el a vajdasági biztonsági állapotról. Az ülésre jelképesen Temerinben került sor, ahol az utóbbi időben több nemzeti alapú konfliktus is történt. Az ülésen egyebek között közölték, hogy nemzeti és vallási alapon Vajdaságban az év első kilenc hónapjában 108 incidenst jegyeztek: 5 fizikai támadást, 4 névtelen fenyegetést, 17 szóbeli összetűzést, 43 falfirkálást. Emellett megrongáltak 18 egyházi létesítményt, hasonló sorsra jutott 17 albán nemzetiségű személy ingatlana, és több kegyeleti és emlékhely megsértését is feljegyezték, közöttük az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ (MMK) épületébe történt betörést. A beszámoló szerint az incidensek száma csökkenő tendenciát mutat. A komolyabb összetűzések közé tartozik a Temerinben elkövetett három verekedés, kettő a szerbek és egy a magyarok kárára. Nemzeti jellegű incidens történt még Óbecsén (2) és a hódsági községhez tartozó Deronyén (Deronje). Összesen 54 ilyen jellegű feljelentés történt, 33 esetben ismertek az elkövetők. 77 A nemzeti alapú incidensek folytatódtak mind a mai napig. Néhány ismertebb ilyen esemény: október 21-én éjjel újabb incidens történt Temerinben. Másnap (október 22-én) nemzeti, vallási és faji gyűlöletből elkövetett bűncselekmény miatt letartóztatták O. Attilát (1989), O. Róbertet (1992), K. Csongort (1993), az óbecsei K. Norbertet (1979) és K. Kornélt (1991), valamint az adai S. Tamást (1994) és A. Flóriánt (1994). N. Predragot (1986) erőszakos viselkedés bűncselekménye miatt tartóztatták le Góbor Béla: Csökkent a nemzeti incidensek száma. Magyar Szó, október 26., 1. és Góbor Béla: A temerini újfasiszta megnyilvánulás elítélése. Magyar Szó, október 26., 12., illetve Szabó Angéla: Őket is a börtönben felejtjük?, bozokiantal.blogspot.com/search/label/incidensek. Az október 21-i temerini verekedés is külön napirendi pontra került a Tartományi Képviselőház Közbiztonsági Bizottságának december 6-i ülésén. Kocsi Zoltán: Csak Temerinben verekednek? Magyar Szó, december 7., 1. és 4. 48

49 2012. december 24-én Szabadkán egy 24 éves fiatalember lett támadás áldozata. A támadók azt mondták, azért verik meg, mert hallották, hogy magyarul beszél. Az áldozat szombat hajnalban kiszállt egy taxiból, elköszönt a barátaitól és elindult hazafelé. Ekkor két, ittasnak tűnő fiatal férfi követte és megtámadta. Végül az egyik támadó rúgás közben elesett ezt használta ki az áldozat, hogy elmenekülhessen. 79 Halál a magyarokra január 26-i falfirka Temerinben január 28-án hajnali fél kettő tájban Temerinben támadás ért két magyar fiatalembert. Egy szórakozóhelyről hazafelé tartva magyarul beszélgettek, amikor hat, számukra ismeretlen, szerb ajkú személy haladt el mellettük, hirtelen visszafordultak és rájuk támadtak. Az egyik magyar fiatalembert 79 Megvertek egy magyar fiút Szabadkán /Megvertek-egy-magyar-fiut-Szabadkan.html 80 Halász Gyula: Újabb incidens Temerinben. Magyar Szó, január 29., 1. 49

50 üveggel fejbe vágták, míg a másikat földre teperték és összerugdosták. A támadók a bántalmazás közben az áldozatok magyar anyját szidalmazták szerb nyelven. A két áldozat közül az egyik súlyosabb sérüléseket szenvedett. Ötven méterre tettük helyszínétől a huligánok újra magyarokra támadtak. A második támadásuk következményeként újabb magyar fiatal sérült meg, aki orrtörést szenvedett, két társa könnyebb sérülésekkel megúszta február 4-én Óbecse központjában magyar fiúkból és lányokból álló csoportra támadt rá egy szerbül beszélő fiatal társaság. Előbb verbálisan kötöttek beléjük, de mivel nem reagáltak rá, ezért támadóik továbbálltak. Később azonban számbelileg megerősödve tértek vissza, és nemzeti hovatartozásukat emlegetve sértegették őket. A verekedésben két magyar fiú sérült meg, egyiküknek a fején szakadt fel a bőr és kisebb agyrázkódást szenvedett, társának pedig bal szeme környéke dagadt fel. A verekedésnek a rendőrség vetett véget február 9-én három kiskorú temerini fiút üldözőbe vett és sörösüveggel megdobált egy kb. tízfős szerb társaság. A fiúk egyik társuk szüleinek a családi házába menekültek. Ezt követően támadóik előbb eltávoztak, majd perc múlva visszatértek, és egy féltéglát, egy kisebb darab téglát és egy nagy követ dobtak be a házba, átszakítva a műanyag redőnyt és a dupla üvegezésű ablakot, eltalálva az egyik fiú vállát Szabó Angéla: Megvertek öt magyar fiatalt. search/label/incidensek 82 Magyar fiatalokra támadtak Óbecsén /Magyar-fiatalokra-tamadtak-Obecsen.html és Fehér Rózsa: Verekedés volt Óbecsén (is). Magyar Szó, február 5., Szabó Angéla: Újabb incidens Temerinben. com/search/label/incidensek, február 9. [12:24] és Újabb incidens Temerinben február 9. [16:02] 50

51 2013. február 17-én csavarhúzóval és bokszerrel támadt egy tízfős társaság öt magyar fiatalra Szabadkán hajnalban a város központjában. Azt mondták nekik, beszéljenek szerbül, mert Szerbiában vannak. A sértettek elmondása szerint a járókelő szerbek ahelyett, hogy megakadályozták volna a verekedést, maguk is bekapcsolódtak az ütlegelésükbe február 13-án hajnalban két magyar egyetemistát vertek össze brutálisan a tartományi székvárosban, Újvidéken. 85 A magyarellenes atrocitások folytatódása miatt az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottsága (DROI) a február 20-i ülésén egy emberi jogi küldöttség kiküldését irányozta elő októberre Szerbiába. 86 A Magyar Nemzeti Tanács 30. rendes ülésén [2013. február 27-én B. A. megj.] egyebek mellett ajánlást fogadott el a magyar közösség tagjait ért támadások és a közbiztonság romlásának ügyével kapcsolatban Bírósági és alkotmánybírósági jogvédelem Az alkotmányos rendelkezések és jogszabályok mellett, a nemzeti kisebbségek (és jogaik) védelmében fontos szerepe van a bíróságoknak, az Alkotmánybíróságnak és a tartományi, illetve köztársasági jogvédőnek (ombudsmannak) és egyéb intézményeknek is, valamint az emberi jogvédő civil szervezeteknek. 84 Magyar fiatalokat vertek, ezúttal Szabadkán. vajdasag/14949/magyar-fiatalokat-vertek--ezuttal-szabadkan.html és Magyar fiatalokra támadtak Szabadkán. Magyar Szó február 18., P. E.: Az MNT felszólal a magyarokat ért támadások kapcsán. Magyar Szó, február 28., Magyarverések: az EP emberi jogi bizottságot küldhet Szerbiába. Erdélyi Magyar Néppárt. és Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, XI. évf. 39. szám, február 21. Az ülésről szóló közleményt lásd a Mellékletben, az 5-ös szám alatt. 87 Uo. Az ajánlás szövegét lásd a Mellékletben, a 6-os szám alatt. 51

52 Bírósági jogvédelem: A szerb alkotmány szerint az alkotmány és a törvény előtt mindenki egyenlő, mindenki jogosult a hátrányos megkülönböztetés nélküli egyenlő törvényes védelemre 88 (21. szakasz). Az emberi és kisebbségi jogok és szabadságjogok védelme szempontjából fontos az alkotmányos elv is, amely szerint mindenkit megillet a bírósági védelemre való jog, ha valamely Alkotmányban szavatolt emberi és kisebbségi joga megsérül, vagy azt megvonták tőle, valamint joga van a jogsértéssel keletkezett következmények elhárítására (22. szakasz, 1. bekezdés). Az Alkotmányban szavatolt szabadságjogok és jogok védelme céljából a polgárok jogosultak nemzetközi intézményekhez fordulni (22. szakasz, 2. bekezdés). Az alkotmány szavatolja továbbá az egyenlő jogvédelmet és a jogorvoslatra való jogot a bíróságok és egyéb állami szervek, a közmegbízatással felruházott személyek, valamint az autonóm tartomány és a helyi önkormányzatok szervei előtt. Ez azt is jelenti, hogy mindenki jogosult fellebbezést vagy más jogorvoslatot benyújtani a jogairól, kötelezettségeiről vagy törvényen alapuló érdekéről döntő határozat ellen (36. szakasz). A bíróság megakadályozhatja az információk és eszmék tájékoztatási eszközök általi terjesztését, ha ez a faji, nemzeti vagy vallási gyűlölet terjesztésének a megakadályozására irányul (50. szakasz, 3. bekezdés). A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 23. szakaszának 1. bekezdése bírósági és alkotmánybírósági jogvédelmet biztosít a nemzeti kisebbségekhez tartozók számára. Ezt a jogvédelmet a törvény kártérítési kereset benyújtásaként fogalmazza meg. A keresetet a nemzeti kisebbségi közösségek tagjai és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai nyújthatják be az illetékes bíróságnál. 88 (1) Pred Ustavom i zakonom svi su jednaki. Szerbia Köztársaság alkotmánya. Id. kiad. 52

53 Alkotmánybírósági jogvédelem: A évi alkotmányban új intézmény az alkotmányjogi panasz (170. szakasz), amely benyújtható az állami szervek és közmegbízatással felruházott szervezetek egyedi aktusai és intézkedései ellen, amelyek megszegik vagy megvonják az Alkotmányban szavatolt emberi vagy kisebbségi jogokat és szabadságjogokat, amikor védelmükre már más jogorvoslat nem áll rendelkezésre, vagy ilyen nem is volt előirányozva. 89 Ennek az intézménynek Szerbiában eddig nem volt hagyománya, és csak az elkövetkező időszakban derül majd ki, hogy az Alkotmánybíróság képes-e a kisebbségi jogok védelmének hatékony ellátására. A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 23. szakaszának 2. bekezdése alapján az Emberi Jogi és Kisebbségügyi Minisztérium 90 és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai jogosultak az Alkotmánybíróságnál alkotmányos panaszt benyújtani abban az esetben, ha értékelésük szerint megsértették a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek alkotmányos és szabadságjogát, vagy abban az esetben, ha hozzájuk fordul a nemzeti kisebbséghez tartozó személy, akinek véleménye szerint megsértették alkotmányos és szabadságjogát. 91 A nemzeti tanács, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 10. szakaszának 12.) pontja alapján eljárást indíthat az Alkotmánybíróság, a polgári jogvédő, a tartományi és a helyi ombudsman, valamint más hatáskörrel rendelkező szervek előtt, amikor megítélése szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak az Alkotmányban és törvényben szavatolt jogainak és szabadságjogainak megsértésére került sor. 92 Amennyiben ezt az eljárást nemzeti 89 Uo. 90 A minisztérium beolvadt a március 14-én hivatalba lépett szerb kormány Kisebbségjogi, Közigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériumába. A május 6-i választások után ez a minisztérium is megszűnt, és helyette Ivica Dačić kormánya (2012. augusztus 2-i rendeletével) Emberi és Kisebbségi Jogi Hivatalt alakított. 91 Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak a védelméről. Id. kiad. 92 Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól. Id. kiad. 53

54 kisebbséghez tartozó személy nevében indítaná meg, előzőleg írásos meghatalmazást kell szereznie (13. pont) A petícióhoz való jog A szerb alkotmány szavatolja a petícióhoz való jogot: mindenki jogosult, hogy egyénileg vagy másokkal egyetemben petícióval és egyéb beadvánnyal forduljon az állami szervekhez, a közmegbízatással felruházott szervezetekhez, az autonóm tartomány és helyi önkormányzati egységek szerveihez, és ha igényt tart, ezektől választ is kapjon. Senki sem szenvedhet káros következményeket petíció és egyéb beadvány átadása, illetve az átadott petícióban és egyéb beadványban kifejtett álláspontja miatt, kivéve, ha ezzel bűncselekményt követett el (56. szakasz). Bozóki Antal Újvidék, március

55 2012. évi kronológia január 2. [10:15]* Újabb verekedés Temerinben A rendőrség őrizetbe vette a temerini V. Gábort (1992) és egy ugyancsak temerini illetőségű kiskorú személyt annak megalapozott gyanújával, hogy szilveszter éjszakáján egy temerini szórakozóhely előtt rövid szóváltás után súlyosan bántalmazták a helybeli M. Györgyöt (1980), majd megszöktek a helyszínről. A sérültet a Vajdasági Klinikai Központban látták el, súlyos, életveszélyes sérülései vannak. A rendőrség azonnal reagált, és gyorsan azonosította, majd őrizetbe vette a támadókat. V. Gábort őrizetbe vették, és a gyanúsított kiskorú személlyel együtt a vizsgálóbíró fogja őket kihallgatni. (021) Ujabb-verekedes-Temerinben.html, január 2. [10:15] 55

56 Január 4. A magyarverések kérdésében az érdekvédelmet nem lehet a napi politikára redukálni A VMDP Hírlevél tizedik évfolyama (Részlet) Mondjuk ki: lélektani hadviselésről van szó A magyarverések jelensége nem más, mint a szerb hatalom részéről a balkáni háborúk legelején indított folyamatos lélektani hadviselés csak intenzitásában változó megnyilvánulása. A szerb hatalmi nyomás célja, hogy alapjában, nemzeti tudata mélyén rendítse meg a vajdasági magyarság önbizalmát, biztonságérzetét, végső soron az asszimilációs folyamatokkal szembeni ellenállását. A magyarverések kérdésében az érdekvédelmet ezért nem lehet a napi politikára redukálni. Ha a dolgok mélyére nézünk, azt tapasztaljuk, hogy a szerb pártokra történő átszavazás okai között a versenypárti jelleg VMSZ részéről történő szorgalmazásán túlmenően, a magyar politikai elit egészével szemben ily módon tanúsított bizalmatlanság másik fő oka a rossz kompromisszumoktól mentes érdekvédelem hiánya. Miről van szó? Említettük, hogy a két média, a VMDP Hírlevél és a Magyar Szó a vajdasági magyarság két politikai pólusát jeleníti meg. Az egyik oldalon a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kimunkálását megcélzó VMDP Hírlevél, a másikon a versenypárti logikával szerkesztett és írt Magyar Szó. Az egyik követve a történelmi VMDK és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) hajthatatlan autonómiapolitikáját, elfogadhatatlannak tartja a szerb hatalom által már ben felállított bizalmi minimumot. Azt, hogy aki a kormányzati felelősségvállalással szemez, ne követeljen autonómiát. A másik, a Magyar Szó, pont a parlamenti részvétel és kormányzati felelősségvállalás fontosságát sulykolva igyekszik az olvasó éberségét elaltatni. Ezzel a vajdasági magyarokat alkalmatlanná teszi a mélyben húzódó, immár két évtized óta zajló romlás folyamatainak felismerésére. 56

57 A látogatás mint hatalompárti megnyilvánulás Íme egy példa. Megkérdezte a Magyar Szó oknyomozó riportere Egeresi Sándort, az ismert tartományi képviselőházi elnököt, miért termett legott Temerinben, amikor magyarok vertek meg szerbeket, s miért maradt távol az azt követő magyarverő sorozat idején? Eddig nem. Vagy hogy lehet lemaradni a tájékoztatásról, amikor egy ilyen (szintén temerini) erőszakos cselekmény már az elmúlt nap hajnalán bekövetkezett? Táplálhatja a VMSZ a magyarverésekkel kapcsolatos cikcakkos állásfoglalásaival a vajdasági magyarság önérzetét, nemzeti öntudatát, vagy inkább a meghunyászkodás irányában tolja el a magyar nemzetrészen belüli közvélekedést? Egeresi példája ezt az utóbbit látszik erősíteni. Három feltétele van annak, hogy valamelyest enyhüljön a szerb hatalom lélektani hadviselésének a vajdasági magyarokra nehezedő nyomása. Bűncselekménnyé kell tenni a nemzeti alapú gyűlöletkeltést és az ehhez fűződő kilengéseket. Másodszor, a magyar pártoknak ki kell mondaniuk, hogy a magyarverések a váltakozó intenzitású lélektani hadviselés megnyilvánulásai. Harmadszor, a magyarverések vétkeseinek gyors felkutatása és megfelelő büntetése olyan követelmény, amelynek csak a magyar pártok egységes, kitartó odafigyelése adhat nyomatékot. Kell-e mondani, hogy Budapestről csak e feltételek megvalósulása esetén várhatunk tárgyszerű, hatékony politikai támogatást? A VMDP Hírlevél teszi a dolgát. Politikai irányvételét továbbra sem szándékozzuk megváltoztatni. Ágoston András Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf., 1. szám, január 4. Január 5. Újabb magyarellenes falfirka Temerinben Közlemény január 5-én reggel újabb magyarellenes falfirka jelent meg Temerin központjában! Gyaníthatóan az 1942-es razzia évfordulója 57

58 adhatott ihletet a magyarellenes sovinisztáknak, hogy ezt az alkalmat is, a méltó megemlékezés helyett a gyűlölet szítására használják ki. A Magyar Remény Mozgalom (MRM) temerini Központ helyi szervezete a leghatározottabban ítéli el ezt az aljas cselekedetet, és elvárja a rendőri szervektől, hogy ez alkalommal derítsék ki a tettes, illetve tettesek kilétét, majd példás büntetéssel bizonyítsák, hogy az ilyen cselekmények közösségünkben nem lesznek tolerálva! Az MRM temerini Központ helyi szervezete nevében Novák Zsolt elnök Újabb magyarellenes feliratok Temerinben: A ködösítés tovább folyik január 5-én reggel Temerinben több magyarellenes feliratra figyeltek fel a járókelők és a kommunális közvállalat közterület-felügyelői. A városi park és az egykori Fontana kerthelyiség közelében feltűnően jókora betűkkel került a gyalogjárdára a szerb soviniszta politikai folklór két elcsépelt jelmondata: SRBIJA SRBIMA és SMRT MAĐARIMA ( Szerbiát a szerbeknek és Halál a magyarokra ). 58

59 Az Újvidéki út és a Zmaj utca egyik sarokházára ismeretlen tettesek a MAĐARE POD LED ( Jég alá a magyarokkal ) üzenettel kedveskedtek polgártársaiknak a közelgő ünnepek alkalmából. A rendőrség elvégezte a helyszínelést, és értesítette az ügyészséget, amely, mint arról nem hivatalosan értesültünk, a magyarok megölésére felszólító jelszavak kiírását mindössze mások vagyontárgyai elleni kártételnek minősítette. (!?) Hogy kétségünk sem maradjon afelől, valójában milyen alantas politikai szándékok húzódnak meg az etnikai jellegű incidensek és provokációk hátterében. Csorba Béla január 6. [10:00] Január 6. Elítélték az incidenst Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke és Stevan Krstić, az újvidéki rendőrség megbízott vezetője pénteken meglátogatta a Tartományi Klinikai Központban Morvai György temerini lakost, aki súlyosan megsérült az újévi ünnepek alatt, amikor huligánok 59

60 támadtak rá Temerinben. Egeresi és Krstić elítélték a legújabb incidenst, és hangsúlyozták: folytatják az eddigi sikeres együttműködést a nemzetek közötti feszültség csökkentése érdekében. (Ótos András felvétele) Kiemelték, továbbra is nagy szükség van az összes illetékes szerv a rendőrség, a bíróság, a tartományi és köztársasági intézmények koordinált munkájára ahhoz, hogy sikeresen leküzdjék a nehézségeket. Az elmúlt napok kilengései és a gyűlöletszító feliratok nem járulnak hozzá a nemzetek közötti békés együttéléshez tették hozzá. Kitértek arra, hogy Temerinben már eddig is sokat tettek a toleranciáért, és továbbra is éber szemekkel figyelik az emberi jogok tiszteletben tartását Vajdaság minden településén. Elmondták még: a közbiztonság javítása és a békés együttélés közös érdeke minden itt élő polgárnak. hgy Magyar Szó, január 9., 1. és 4. Január 11. [22:02] Megrongálták az újvidéki zsidó temetőt Az újvidéki zsidó temetőben ismeretlen tettesek megrongáltak három síremléket. Ebből az alkalomból a rendőrség elvégezte a helyszí- 60

61 nelést, áll a Lisje temetkezési és a temetők felügyeletét ellátó közvállalat közleményében. Az újvidéki zsidó hitközség képviselői és a Lisje alkalmazottai ma közösen mentek ki a helyszínre, és jegyzőkönyvet vettek fel a síremlékek megrongálásáról, egyúttal elítélve az ilyen és hasonló jelenségeket. A január 9-én felfedezett vandál cselekedet után a Lisje dolgozói visszaállították a megrongált síremlékeket, a rendőrségtől pedig azt várják, találják meg e vandál cselekedet elkövetőit, áll a közleményben. (Tanjug) Megrongaltak-az-ujvideki-zsido-temetot.html Január 23. A horvátországi határvonal ellenőrzésével megbízott határrendészet újvidéki regionális központjának megnyitásakor, a temerini történésekről szólva, Ivica Dačić belügyminiszter hangsúlyozta, a nemzetiségek közötti incidensek száma csökkent az elmúlt évek adataihoz képest. Elmondta, hogy a tartományban jelenleg megfelelő a közbiztonság. Mint közölte, gyakorlattá vált, hogy incidensekkor közösen vesznek részt a kedélyek csillapításában a tartományi, a helyi önkormányzati szervek és a rendőrség. 61

62 A belügyminiszter arról is beszámolt, hogy a rendőrség továbbá arra törekszik, hogy a kisebbségi közösségekhez tartozók minél nagyobb számban vegyenek részt a rendőrség munkájában. Ennek érdekében ezt a célt szolgáló külön álláspályázatokat hirdetnek majd meg a Vajdaság területén található községekben, a rendőrség létszámának bővítése tehát nem az eddigi, úgynevezett egységesített, azaz országos munkaerő-felvétel alapján történik majd. A rendőrség munkájának sikere összefügg azzal, hogy milyen mértékben értik és ismerik a rendőrök a környezetet, ahol dolgoznak. Mindenképp ide tartozik a nyelvismeret is, melynek tökéletesítése érdekében, mint ismeretes, kurzusokat is szerveztünk a rendőrségen belül mondta Ivica Dačić. v.ár: Növekedhet a kisebbségi rendőrök száma, Magyar Szó, január 24., 4. Január 26. Kitépték a földből a magyarok keresztjét Járek A temerini önkormányzatban járt Gliša Mihajlov, a Bački forum (Bácskai Fórum) nevű civil szervezet elnöke, majd innen Járekra ment, hogy megtekintse az ottani emlékhelyet, amelyre tavaly szeptemberben szorosan egymás mellé helyeztük el a korábbi német és magyar keresztet a haláltáborban elhunyt hat és fél ezer német és magyar áldozat emlékére. A keresztek ünnepélyes áthelyezésére két autóbusznyi egykori táborlakó érkezett Németországból, s jelen voltak a temerini önkormányzat és a VMDP vezetői, valamint több csurogi és zsablyai származású túlélő és hozzátartozója is. A novemberi halottak napi megemlékezésen Szungyi László esperesplébános magyar és német nyelven mondott megható beszédet az itteni magyarok, valamint a németek szervezetének jelenlétében. Az akkor még háborítatlanul helyükön álló keresztek egyikét a közeli napokban azonban ismeretlen tettesek eltávolították a helyéről, és a földre dobták. A felirat alapján nem volt nehéz megállapítani, hogy ez a magyar kereszt. Gliša Mihajlov azonnal értesítette Csorba Bélát, aki a helyszínre érkezve konstatálta a történteket, majd visszaállította eredeti helyére a keresztet. A nagyobb, a 62

63 Duna Menti Svábok Világszervezete által készíttetett fejfát az elkövetők nem bántották. A nyomok alapján feltételezhető, hogy a kegyeletsértésre 2-3 nappal ezelőtt kerülhetett sor. Emlékeztetőül: január 23-án a csurogi, 24-én pedig a zsablyai magyarokat internálták a járeki haláltáborba, ahol többek között nyolcvan magyar csecsemő és gyermek halt meg az embertelen bánásmód következtében. A szelektív keresztgyalázás nyilvánvalóan erre a dátumra kívánta emlékeztetni a magyarokat, s egyfajta jelképes nyomeltüntetésnek is tekinthető. A gyalázatot azonban becstelen módon feledtetni még senkinek sem sikerült. Nem fog sikerülni az ismeretlen (de nagyon is jól ismert) tetteseknek sem. -a-a Magyar Szó, január 27., 12. (Fotó: Gliša Mihajlov) Január 27. TemerinGO A tartomány programjavaslatot dolgozott ki a temerini fiatalok közötti különbségek csökkentésére. Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke, Deli Andor tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár és Gusztony 63

64 András, Temerin polgármestere a fiatalok közötti etnikai különbségeket átlépni hivatott TemerinGO elnevezésű program javaslatáról beszélgetett. A programjavaslatot a Tartományi Képviselőházzal és Temerin önkormányzatával történt konzultációk után a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság dolgozta ki. Egeresi Sándor a tárgyalás során fontosnak értékelte a temerini fiatalok kapcsolatainak megerősítését, az egymást jobban megismerni és a mások megértése érdekében tett munkát. Kiemelte, hogy döntő fontosságú az egymás nyelvének és kultúrájának ismerete mind Temerin, mind minden olyan közösség számára, ahol több nemzeti közösség él. A temerini önkormányzatban sokat munkálkodtunk és tettünk a tolerancia elfogadtatásáért. A legjobb eredmények azonban csak a fiatalok közös munkájából származhatnak, olyan közös aktivitásokból, amelyekben a saját érdeklődési körük szerint találkozhatnak egymással, hiszen így könnyebben átléphetik azokat a korlátokat, amelyek miatt feszültség uralkodik közöttük. A fiatalok azok, akik meg tudják teremteni majd azt a jövőt, amelyben az embert a tette és nem a nemzetisége, a vallása vagy valamilyen más hovatartozása alapján ítélnek meg mondta a Tartományi Képviselőház elnöke. Deli Andor tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár és Gusztony András, Temerin polgármestere ugyanakkor bejelentették, hogy a programról a legrövidebb időn belül konzultálnak a temerini iskolák igazgatóival és a temerini ifjúsági irodák képviselőivel. A programot a Tartományi Képviselőház, a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság és a temerini önkormányzat támogatja. Magyar Szó, január 28., fex.page: _temeringo.xhtml Január 28. Gyűlöletkeltő felirat Szabadkán Két hete ékesíti a szabadkai sugárút egyik panelházának falát a SMRT MAĐARIMA (Halál a magyarokra) felirat. Az MRM szabadkai városi szervezete elítéli a soviniszta és gyűlöletet szító falfirkát, 64

65 és annak haladéktalan eltávolítását kéri a köztisztasági kommunális vállalattól, illetve a ház lakóitól. A nem szerb nemzetiségűek ellen elkövetett újabb atrocitások (pl. a Rumán és Újvidéken történt horvátok elleni támadások) bizonyítják, hogy a szerb társadalom egy jelentős részét még mindig a gyűlölet mozgatja. Az MRM ezért is tartja hasznosnak és előremutatónak a szabadkai városvezetés azon lépését, amelyet mozgalmunk már megalakulása óta követel a polgármestertől és a VKT elnökétől. Vagyis, hogy szükség van a magyar nyelv mint környezetnyelv kötelező tantárgyként való tanítására minden egyes iskolában. Hosszú távon ez a tolerancia és a közbiztonság erősödését, valamint a gyakorlatban érvényesülő kétnyelvűséget fogja eredményezni. Szabadka, január 28. Az MRM Szabadkai Városi Szervezete nevében Juhász Zoltán elnök Az MRM Elnöksége nevében László Bálint elnök 65

66 Január 31. Gyűlöletszító falfirkák Halál a magyarokra! és Halál a horvátokra! ezek a gyűlöletszító feliratok jelentek meg kedden [január 30-án B. A. megj.] a nap folyamán a [szabadkai B. A. megj.] Vasutas település helyi közösség területén lévő piac közelében. A feliratok a bolt és a trafóállomás falán találhatóak. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga közleményben elítélte a feliratok készítőit, s kiemelték, hogy az effajta viselkedés nem méltó Szabadkához, ahol nem egymás mellett, hanem együtt élnek évszázadok óta az emberek. A VSZL helyi szervezetének vezetői hozzáteszik, a szabadkaiak tudják, milyen hosszú időt igényel, hogy a nemzetek közötti viszonyok kialakuljanak, s milyen rövid idő alatt tönkre lehet tenni a jó viszonyt. Követelik, hogy a rendőrség mielőbb kerítse kézre az elkövetőket. (mag) Magyar Szó, február 2., 11. Január 31. [9:17] Elfogadhatatlan a kettős mérce Brice Taton francia futballszurkolót 2009 szeptemberében gyilkolták meg Belgrádban brutális kegyetlenséggel. A Belgrádi Fellebbviteli Bíróság minapi ítéletével megfelezte az elkövetőkre első fokon kirótt börtönbüntetést. A VMSZ maradéktalanul tiszteletben tartja az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének alkotmányos alapelvét. Ugyanakkor nem tudjuk figyelmen kívül hagyni az elmúlt napok újvidéki és 66

67 belgrádi eseményei és a huliganizmussal szemben tanúsított elnéző ítélkezési gyakorlat közötti nyilvánvaló összefüggéseket. Az ország külföldi megítélését romboló erőszakcselekmények az európai integrációs erőfeszítéseket is súlyosan veszélyeztetik, figyelmeztet a VMSZ Elnöksége az eset kapcsán kiadott közleményében. A vajdasági magyarok számára különösen elfogadhatatlan az igazságszolgáltatási szervek által alkalmazott kettős mérce. A fellebbviteli bíróság idézett ítélete után nem maradt immár mondvacsinált indok sem a temerini magyar fiatalokra évekkel ezelőtt kiszabott példátlanul súlyos büntetés további végrehajtására. Ezért elvárjuk Boris Tadić köztársasági elnöktől, hogy korábbi ígéreteit betartva gyakoroljon kegyelmet és tegye tanúbizonyságát annak, hogy a kettős mérce számára sem elfogadható, szögezi le közleményében a VMSZ Elnöksége. és Magyar Szó, február 1., 4. Január 31. [18:25] Egyenjogúságot és következetességet Az MRM vezetősége szerint a szerbiai igazságszolgáltatás ismét megmutatta hiteltelenségét, amikor a kettős mérce elvét alkalmazva megfelezte a francia fiatalember, Brice Taton meggyilkolásáért elítéltek büntetését. Ugyanakkor a karácsony szentestén miséről hazafelé tartó idős magyar asszonyt és védelmezőjét brutálisan megtámadó szerb elkövetők pár nap elzárással megúszták újra. Mindeközben a 2005-ben fejenként év börtönbüntetésre elítélt öt temerini fiú továbbra is a börtönben sínylődik. Az MRM üdvözli a VMSZ Elnökségének közleményét, amelyben elvárják Boris Tadić köztársasági elnöktől, hogy korábbi ígéreteit betartva gyakoroljon kegyelmet és tegye tanúbizonyságát annak, hogy a kettős mérce számára sem elfogadható. A kérdés csupán, hogy ben a VMSZ az,,erkölcsi támogatáson túlmenően (a felkérés ellenére) 67

68 miért nem akarta aláírással támogatni az átadott kegyelmi kérvényhez mellékelt levelet, amelyben 36 délvidéki magyar szervezet (köztük az MRM is) nyomatékosította a kezdeményezés jogosságát. Emlékezetes az is, hogy 2005-ben éppen a VMSZ korábbi elnöke követelte elsőként a temerini elkövetők,,példás megbüntetését. Ettől függetlenül, előremutatónak tartjuk, hogy most már a teljes délvidéki közélet a büntetés enyhítése mellett áll ki, és csak bízni lehet benne, hogy mindez nem a választások közeledtének tudható be. Szabadka, január 31. Az MRM vezetősége nevében László Bálint elnök Február 1. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Megrongálták a Zentai úti temető fakeresztjeit Több fakeresztet is megrongáltak a Zentai úti temetőben áll abban a bejelentésben, amely a szabadkai rendőrségről érkezett. A rendőrségi közlemény szerint a temető régebbi részén rongálták meg a kereszteket az elmúlt három napban. A rendőrség nyomoz az ismeretlen tettesek után. (vas) Magyar Szó, február 1., 11. Ha már a helyére teszzük, hozzuk is helyre! A rendszerető (a jelek szerint nem magyar) szabadkai vagy zentai postai dolgozó a címzett nem megfelelő helyre írt nevét a bal felső sarokból a boríték közepére irányította. És ha már a javításra adta a fejét, nem végzett félmunkát: egy Szerbiában élő ügyfélnek csakis Balaž Đula lehet a neve gondolta. Magyar Szó, február 1.,

69 Február 14. Botrány, bohózat vagy valami más? Temerinben ellopták a Szirmai-mellszobrot is Alig múlt egy hete*, hogy nem kis malíciával azt javasoltam, a temerini iskolaigazgatók adjanak fel hirdetést, hogy a Kočić és Kókai bronzszobrának eltulajdonítói jöjjenek vissza a maradékért. Nos, a tolvajok erre saját kútfőből is rájöhettek kis terepszemlével nem okozhatott gondot megállapítaniuk, hogy a biztonsági kamerák felszerelése, állítólag a zord idő miatt, még mindig nem történt meg, s a mögöttünk álló hétvégén a magyar iskola kiskertjében csendben leszerelték Szirmai Károly robusztus mellszobrát is (mellesleg Baranyi Károly alkotását). A mellszobor ( ) a Baranyi házaspár 1975-ben kivitelezett munkája * Lásd a Szabhatjuk a rezet című írást: Szabhatjuk8221-a-rezet.html, február 8. [15:36] Lásd még G. B.: Ellopták a Szirmai-mellszobrot is? Magyar Szó, február 15., 1. és

70 A rendőrök a vállukat vonogatják és magyarázkodnak: a temetőkből is lopják a fém díszeket. Ez azonban a bűnüldöző szervek botrányos tehetetlenségére aligha lehet mentő körülmény, sőt! A rendőrségnek saját fontosságtudatát nemcsak szavakban és főleg nem olyankor kellene hangsúlyoznia, amikor anyagi támogatást várnak az önkormányzattól, hanem sokkal inkább tettekkel: többek között a polgárok magán- és közvagyonának a jelenleginél eredményesebb megvédésével és a bűncselekmények gyors, hatékony földerítésével. Csorba Béla, a VMDP körzeti elnöke Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 31., szám, február 14. és Magyar Szó, február 15., 12. Február 20. Tőkés közbenjárt a temerini fiúk érdekében Doris Pack, az Európai Parlament délkelet-európai bizottságának tagja Tőkés László EP-képviselő közbenjárására a napokban levelet intézett Boris Tadić szerb államfőhöz, és aggodalmának adott hangot, hogy 2010-ben tett, emberséges ígérete ellenére nem részesítette közkegyelemben a súlyos börtönévekre ítélt temerini fiúkat áll az EP-képviselő sajtóirodájának közleményében. Pack kérte a évre bebörtönzött vajdasági fiatalok mihamarabbi szabadon bocsátását őszén összesen 61 évre ítélt az újvidéki bíróság öt temerini fiatalembert, mert megvertek egy szerb kábítószer-kereskedőt. Az aránytalanul szigorú ítélet nagy port kavart, különösképpen azért, mert fordított esetben a szerb hatóságok rendre szemet hunytak: az idő tájt mintegy 300 brutális magyarverés történt a Vajdaságban, és egyik esetet sem vizsgálták ki, sosem vonták felelősségre a szerb nemzetiségű tetteseket áll a közleményben. Szerbiában ilyen súlyos büntetéseket a balkáni háborúban elkövetett háborús vagy népellenes bűnökért sem róttak ki senkire írja a közlemény. Tőkés február 8-án fordult a délkelet-európai bizottság tagjához a temerini fiúk ügyében ben Doris Pack vezette a vajdasági magyarverések kivizsgálására kiküldött EP-bizottságot, amikor is a 70

71 temerini fiatalemberek családjait is felkereste, és közbenjárt Zoran Stojković akkori szerb belügyminiszternél a 15 évre ítélt Máriás István, a 13 évre ítélt Illés Zsolt, az egyenként évre ítélt Szakáll István és Uracs József, valamint a 10 évre ítélt Horváth Árpád szabadon bocsátásának érdekében. Máriás szülei jelezték, hogy a büntetések csökkentésére irányuló beadványaikkal minden jogi fórumot megjártak az elmúlt hét évben, s a szerb államfőhöz tavaly elküldött kegyelmi kérvényükre is elutasító választ kaptak áll a közleményben. Tőkés szerint a szerb igazságszolgáltatás továbbra is kettős magyarellenes mércével mér, hiszen Tadić nemrég adott amnesztiát egy háromszoros szerb gyilkosnak. Még ben Tadić embertelennek minősítette a temerini fiúkra kiszabott börtönbüntetést, és amnesztiát ígért számukra emlékeztetett Tőkés február 20. Február 21. Hátrányos megkülönböztetés? Pontosítani kell a szerb nyelv tanítására vonatkozó előírásokat állapítja meg a tartományi ombudsman Közleményben szögezi le a tartományi ombudsman hivatala, hogy két hónap után sem tud választ adni arra a beadványra, amelynek alapvető felvetése az volt, hogy az előírások hátrányosan megkülönböztetik azokat a szerbtanárokat, akik a nemzeti közösségi tagozatokon adhatnak elő. Az ombudsmani hivatal ugyanis ennyi idő után sem kapott választ, hanem a minisztérium és a tartományi szervek közötti levelezgetésnek a tanúja, ami a hivatal szerint potenciális rendszerbeli diszkriminációt sejtet. A hivatalhoz tavaly októberben fordult egy sérelmezett, és rámutatott, úgy érzi, sérültek a jogai, amikor tanári munkahelyre pályázott egy vajdasági középiskolában. Az adott iskolában nem vették fel a szerb tagozatra szerbtanárnak, mert a diplomája olyan szerbtanári oklevél, amely a nemzeti kisebbségek tagozatain való tanításra vonatkozik, holott a sérelmezett szerint ez nem így van, oklevele egyaránt feljogosítja a szerb nyelvű tagozaton való szerb nyelv tanítására és a nemzeti kisebbségek tagozatán való tanításra 71

72 is. Ennek bizonyítására a sérelmezett mellékelte eredeti oklevelét, és ennek hivatalos magyarázatát az egyetemi kar részéről. Az ombudsman a tisztánlátás után nyomozva több logikátlanságra és potenciális rendszerbeli diszkriminációra bukkant. Eszerint az oktatásügyi és tudományos minisztérium egyes szabályzatai nem ölelik fel az Újvidéki Egyetem által kiadható végzettségeket, vagy pedig különféle módon és logikátlanul magyarázzák az elhelyezkedési feltételeket a középiskolákban és a gimnáziumokban. Habár a nemzeti kisebbségek tagozatain tanító szerbtanári végzettség azt kellene jelentse, hogy az ilyen végzettségű személy alapvetően a szerb nyelvű tagozatokon jogosult munkára, a gyakorlatban azzal kell szembesülnie, hogy csak a nemzeti kisebbségek nyelvén szervezett oktatásban juthat munkához, és nagyon ritkán alkalmazzák a szerb nyelvű oktatásban. Megfigyelhető az is, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén működő osztályokban gyakran olyan személyek adnak elő, akik nem beszélik az adott kisebbség nyelvét, vagy nincs megfelelő tanári végzettségük állapítja meg az ombudsmani hivatal. A közlemény szerint az ombudsman tavaly novemberben felhívta az illetékes minisztérium figyelmét a vitatott szabályzatokra, ezt követően decemberben az illetékes tartományi titkársághoz fordult, amely januárban visszajuttatta a kérelmet a minisztériumnak, tekintettel arra, hogy a minisztérium hatáskörébe tartozik a végzettség megnevezése és pontos szabályozása. Ettől függetlenül a hivatal leszögezi, hogy nagy szükség van a nyelvtanulás hoszszú távú és hatékony rendezésére, különösen azokban a környezetekben, ahol a nemzeti kisebbségek képviselői túlsúlyban vannak, mert egyaránt fontos, hogy az ilyen környezetekben élő nemzeti kisebbség jól elsajátítsa a szerb nyelvet, mint ahogyan az is, hogy a szerb közösség megtanulja a kisebbség nyelvét áll többek között a közleményben. Magyar Szó, február 21., 9. Február 24. Emlékműrongálás Minden nemzet érzékeny a történelmére. Sajnos vannak olyanok, akik nemzeti büszkeségüket úgy fejezik ki, hogy előszeretettel rongál- 72

73 ják meg a más ajkú polgárok emlékhelyeit. Ténykedésüket az 1944-es zentai áldozatok emlékhelye sem kerülhette el, amelyen ismeretlen elkövetők otthagyták dicsőnek nem nevezhető nyomukat. Magyar Szó, február 24., 13. (Horváth Zsolt felvétele) Február 26. [16:52] Megkéselték, mert albánnak hitték Ghelim Limant a minap megkéselték Belgrádban csak azért, mert azt hitték róla, albán. A 34 éves férfi a városi buszon elhaladtában a nála lévő táskával véletlenül súrolta a huligánok egyikét, majd azonnal elnézést is kért, egymás után többször is. Egyiküknek azonban nagyon zavarhatta a fülét Liman lágyan kiejtett cs -je, s azonnal rátámadt: Látom, hogy siptár vagy. A férfi azt válaszolta, nem albán, hanem gorán nemzetiségű, de ez akkor már mit sem számított az elborult agyú huligánnak, aki verni kezdte a szerencsétlent, majd előkerült egy kés is, amivel sérüléseket ejtett Liman nyakán és tarkóján, mesélte később Ghelim Liman szomszédja a Blicnek. Mindez a belgrádi 43-as városi buszon történt. Az elkövetők, Zlatko M. (19) és Miloš 73

74 M. (20) koteži lakosok ellen erőszakos viselkedés miatt eljárás indul. Az esetre több kormányon kívüli, emberi jogi szervezet is reagált, azt követelve a rendőrségtől és az ügyészségtől, hogy vizsgálják ki, vajon a Ghelim Liman elleni támadás indítékai között szerepelt-e faji vagy nemzeti alapú előítélet. Az előítéletek és a gyűlölet felbukkanását nem lehet ignorálni, s az egész esetet ilyen szempontból kell megvizsgálni, amit a Ghelim Liman elleni támadás alkalmával nem tettek meg az illetékesek, áll az emberi jogi szervezetek közös közleményében. Az eset során Ghelim Liman súlyos sérüléseket szenvedett, a sürgősségi központban látták el. (Blic, Beta) Megkeseltek--mert-albannak-hittek.html Március 2. Gyűlöletszító feliratok Újvidéken, a Telepen, gyűlöletszító feliratok jelentek meg pénteken [március 2-án B. A. megj.] (Ótos András felvétele) Aleksandar Jovanović, az újvidéki képviselő-testület elnöke átfestette őket, majd kijelentette: Elfogadhatatlan minden olyan felirat, amelynek gyűlöletszító üzenete van. Újvidék városa nem engedi meg, hogy akárkit is vallási vagy nemzeti hovatartozása miatt sérelem érjen mondta Jovanović. Hozzátette, nem szabad szó nélkül hagyni ezeket a gazságokat, mert legközelebb az üzeneteket valaki végre is hajtja. 74

75 A képviselő-testület elnöke kijelentette, folytatják a Fessük át az újvidéki gyűlöletet elnevezésű akciót, majd felhívást intézett a város polgáraihoz, hogy ha hasonló feliratokat észlelnek épületeiken vagy házaikon, fessék át őket. Az akciót tavaly novemberben kezdeményezte Jovanović egy közösségi internethálózaton keresztül, azóta több gyűlöletszító felirat átfestésére került sor az akció keretében. hgy Magyar Szó, március 5., 6. Március 3. Rém messze és roppant közel Nemcsak a szerb magyar ellentét, de a magyar pártok civódása is hátráltatja a temerini iskolák helyzetének rendezését A helyzet faramuci. De mint mindenhez, ehhez is hozzá lehet szokni. Temerinben a Petar Kočić Általános Iskolában a szerb osztályok mellett egy magyar osztály is van elsőtől nyolcadik osztályig a jegyzőkönyvek és a naplók tanúsága szerint, ténylegesen viszont egy sem. Ennek az osztálynak a diákjai valójában a Kókai Imre Általános Iskolába járnak. A Kókai iskolában elsőtől nyolcadikig évfolyamonként kéthárom magyar osztály működik, s mint már említettük, fizikailag ide járnak a Kočić iskolában nyilvántartott évfolyamonkénti egy-egy magyar osztály tanulói is. A Telep városrészben pedig a Kókai iskola kihelyezett tagozatán elsőtől negyedikig szerb és magyar osztályok működnek. Az 1994/95-es tanévben született, mindössze egy évre szóló megoldás amikor a Temerinbe települt menekültek miatt helyhiány állt elő, s a két tannyelvű iskolaként számon tartott Kočićból a magyar diákokat áthelyezték a Kókaiba mostanáig működött. A temerini szerb magyar verekedések hatására az oktatási illetékesekkel való megbeszélés után olyan ombudsmani ajánlat született, hogy a jogi helyzetet és a tényleges helyzetet össze kell hangolni. A Vajdasági Magyar Szövetség temerini szervezete azt az elképzelést karolta fel, a nemzetek közti kapcsolatokat erősítendő, miszerint ez évben egy magyar elsős osztály (az ún. D osztály) a Petar Kočić iskolában is megnyílhat. Ha erre meglesz az egy osztály indításához szükséges gyermekszám és a szülői akarat. 75

76 Amennyiben nem, veszélybe kerülhet a formálisan a Kočić iskolában dolgozó, de ténylegesen a Kókaiban tanító pedagógusok munkahelye. Sziveri Béla, a Kókai iskola igazgatója a gyermekeiket a nyáron az első osztályba íratni kívánó szülők döntésének felelősségéről, Gusztony András polgármester az ombudsmani határozat kárhozatáról, Oláh Róbert, a Magyar Remény Mozgalom Temerinben élő ügyvezető alelnöke a VMSZ helyi embereinek asszisztálásáról beszélt a Magyar Szónak, mellyel hozzájárultak ahhoz, hogy megszűnjön egy magyar osztály Temerinben. Vukašinović Éva, a vajdasági ombudsman kisebbségi ügyekben illetékes helyettese elmondta, hogy a hivatal csak a jogi és a tényleges helyzet összehangolására tett ajánlást, a módszert az illetékesekre bízta. Csőke Csaba, a VMSZ temerini szervezetének elnöke bizakodását fejezte ki, hogy Temerinben nem fog munka nélkül maradni pedagógus, s végül a gyermekeire való tekintettel a neve elhallgatását kérő temerini anyuka a szülők álláspontjáról számolt be. Urbán Izabellát, a községi tanács oktatási ügykörfelelősét az első, sikertelen beszélgetés után lapzártáig nem tudtuk utolérni. Vertikális nyolcas A magyar diákok a kilencvenes években a Kočić iskolából helyhiányra hivatkozva kerültek át a Kókaiba. A problémákat az elmúlt 18 év alatt nem tudtuk megoldani számol be a temerini oktatásügy kudarcáról Sziveri Béla, a Kókai Imre iskola igazgatója. Az ombudsman megállapítása, hogy a temerini incidensek amiatt következtek be, hogy a szerb és magyar iskola külön van, ez csak részben való, hisz a telepi kirendelt tagozatunkon együtt járnak magyarok és szerbek. Sikerült megakadályoznunk azt az elképzelést is, hogy a D osztály egészében visszakerüljön a Kočićba. A szülők akarata fog érvényesülni, akik eldönthetik, szeretnék-e, hogy a gyerekük szeptember 1-jétől a Kočićba járjon vagy sem. Ha erre lesz igény, s megfelelő diákszám, akkor ott is nyílik magyar osztály. A Kókai Imrében pedig három osztály nyílik. Megszüntetésről és áthelyezésről tehát szó sincs. A probléma akkor lett probléma, amikor beleszóltak oldalról, konkrétan a tartományi ombudsman véli a temerini iskolák helyzetéről Gusztony András polgármester. Az iskolák eddig minden gond 76

77 nélkül működtek. Tartok attól, hogy a beleszólás következménye az lesz, hogy a Petar Kočić iskolában fokozatosan kihal ez a vertikális nyolc osztály, s a temerini magyarság elveszt generációnként egy-egy osztályt. Ennek elsősorban a pedagógusok látják majd a kárát. Egy szerencsétlen helyzetbe kerültünk, s nem tudom, hogyan szabadulunk belőle. Egy dologra nagyon oda kell figyelniük azoknak, akik a jövőben foglalkoznak a temerini oktatásüggyel, hogy Temerinben a magyar iskola fennmaradása egy pillanatig se váljon kérdésessé. Vándorló naplók A Petar Kočić iskolában bejegyzett magyar osztályok minden jogalapot nélkülözően jártak és járnak a Kókai Imre Általános Iskola épületébe tisztázza az ügy jogi hátterét Vukašinović Éva ombudsmanhelyettes. A Tartományi Ombudsmani Hivatal által kiadott ajánlás azt tartalmazza, hogy ezt a szabálytalanságot az illetékes szervek küszöböljék ki. A módszert, hogy hogyan oldják meg az előállt helyzetet, az illetékes iskolákra és szervekre bíztuk, a jogalapot az iskolák működéséhez nekik kell megteremteniük. Nem tudok elképzelni olyan temerini szülőt, aki az incidensek után a Petar Kočić iskolába íratná a gyermekét szól a magyar szülők általános felfogásáról egy helyi anyuka. Nem az iskolai feltételek miatt, hisz azok jobbak a Kočićban, hanem a hangulat és a biztonság miatt. Az egyik gyermekem most is a Kočićba jár a naplók szerint, melyeket a Kókai Imrében vezetnek, és ebben az iskolában is fog búcsúzni pár év múlva. Igaz, azt mindig meg lehet különböztetni a Kókaiban, hogy kik a kočićosok. Én szeptemberben a kisebbik gyermekemet biztosan a Kókai Imrébe íratom majd. Jó megoldás nincs A tartományi ombudsman egy olyan ötlettel állt elő, hogy a nemzetek közti békés együttélésre pozitívan hatna, ha a temerini általános iskolákat multikulturálissá tennék magyarázza az ombudsmani ajánlást Oláh Róbert, a Magyar Remény Mozgalom alelnöke. A temerini érdekszervezetek ezt elutasították, a VMSZ helyi szervezete nem 77

78 fogalmazott meg konkrét véleményt, asszisztált az ügy mellett. A temerini magyarságnak szerintünk joga van a magyar iskolához. Ha jól értelmeztem Sziveri Béla igazgató szavait a Temerini Rádiónak adott február 22-i nyilatkozatában, akkor szeptembertől, azzal, hogy a Kočićba összegyűlik 15 (vagy ha az MNT a kezdeményezés mellé áll, akár 5) gyerek, kiszakítják őket a magyar környezetből. A szülők vagy elengedik őket a szerb környezetbe, vagy a Kókai 3 osztályába íratják a gyerekeket. Jó megoldás nincs: hisz megszűnhet egy osztály Temerinben, s feleslegessé válik legalább 4 pedagógus. Ha viszont osztályok kerülnek vissza a szerbek közé, akkor senki sem tudja garantálni, hogy ne érjék súlyos atrocitások a magyar diákokat, ahogy az a 90-es évek elején megtörtént. Senki nem szeretné, ha jelen pillanatban a gyerekek visszakerülnének a Petar Kočić iskolába, s a pártunk is emellett állt ki szól a helyi VMSZ érdekéről Csőke Csaba, a párt temerini helyi szervezetének elnöke. Az ombudsman ideája az, hogy a gyerekek iskolai együttléte vezet a nemzetek közötti megbékéléshez. De mi lesz, ha a gyerekek nem együtt játszanak, hanem mint a középiskolában, összeverekednek? Elképzelhető, hogy azzal, hogy szeptemberben nem él egyetlen szülő sem a joggal, hogy a Petar Kočićba írassa gyermekét, megszűnik egy tagozat. Viszont a Kókai át tudja vállalni a feleslegessé vált tanerőt. Számunkra az a legfontosabb, hogy a Kókaiban megmaradjon a tanítás. A működéshez 400 diák szükséges, jelenleg 416-an járnak ide. Ha a Kočićból átkerülnek a diákok, a Kókai diákszáma javul, sorsa egy időre biztosítva lesz mondta Csőke. Kocsis Árpád Magyar Szó, március 3., 8. Idegesítette őket a magyar Szerb fiatalok bántalmaztak két Nagybecskereken tanuló egyetemistát Szerb fiatalok megvertek két magyar egyetemistát március 3-án Nagybecskereken, a SUR 016 nevet viselő gyorsétkezdében, mert magyarul beszélgettek. Az áldozatok könnyebb testi sérülést szenved- 78

79 tek. Az eset után nemzeti, faji és vallási gyűlöletszítás gyanújával a rendőrség letartóztatta Bojan S. (23) és Marko S. (22) nagybecskereki lakosokat, és bűnvádi feljelentést tettek ellenük. Miután kihallgatta őket a Felső Bíróság vizsgálóbírója, mindketten vizsgálati fogságba kerültek. Éjszaka nagy itt a forgalom (Kecskés István felvétele) A rendőrségi közleményben a két támadó neve és a vezetéknevük kezdőbetűje mellett nem szerepelt a megtámadottak neve, sem pedig azok nemzetisége. Mint megtudtuk, a nagykikindai Gy. Á. (23) és a székelykevei Á. Á. (24) egyetemistákról van szó, akik az Újvidéki Egyetem nagybecskereki műszaki karán tanulnak, és a diákotthonban laknak. Á. Á.-t tegnap Székelykevén értük el, és megerősítette a történteket. Kollégámmal a gyorsétkezdében ettünk és beszélgettünk, úgy három óra körül, amikor az asztalunkhoz jött az egyik támadó (korábban soha nem láttam) és ránk szólt, hogy ne beszéljünk magyarul, mert az idegesíti. Annyit válaszoltunk neki, hogy jogunk van ahhoz, hogy magyarul beszéljünk. Erre elkezdett ütni bennünket, és rögtön csatlakozott hozzá a társa is, aki semmit sem szólt, csak ütött. Mi 79

80 pedig védekeztünk, ahogy tudtunk. Mások is voltak a helyiségben, de mindenki kimenekült az utcára. Nyilván értesítették a rendőröket, és azok gyorsan a helyszínre érkeztek. A támadók addigra már elszöktek. Az orvosi látlelet szerint mindketten könnyebb testi sérüléseket szenvedtünk. Nekem a fejemet kellett varrni. A létesítmény személyzete vállalta, hogy tanúskodnak az ügyben, ráadásul az esetet rögzítette a biztonsági kamera is. Nyilván ennek köszönhetően találták meg a támadókat mondta el lapunknak Á. Á., akinek az volt a kérése, hogy ne jelentessük meg a nevét. A középiskolát is Nagybecskereken fejezte be, és mint mondja, nyolc év alatt senki sem szólt rá, amikor anyanyelvén beszélt. A fiatalemberek egyelőre nem döntötték el, hogy indítanak-e kártérítési pert a támadók ellen vagy sem. K. I. Magyar Szó, március 10., 6. Március 5. Megrongálták a gádori emlékhelyet Az emlékhelyet nyolc évvel ezelőtt emelték, egy alkalommal valaki filctollal ráfirkált az emléktáblára, ezenkívül korábban nem érte egyéb támadás... (Beck Antal felvétele) 80

81 Vandál támadás érte Gádoron (Gakovo) a második világháborút követően a faluba internált németek tömegsírjának emlékhelyét. A fehér márványtáblák sarkait letörték, máshol felületi sérüléseket okoztak az emléktáblákon. Az emlékhely annak a 8600 nevesített, és mintegy ezer ismeretlen áldozatnak a nyughelye fölött emelkedik, akik a gádori gyűjtőtáborban az embertelen körülményeknek és bánásmódnak estek áldozatul 1945-ben, éhen haltak, vérhasban pusztultak el, vagy agyonlőtték őket. Néhány napja fedeztük fel a rongálást. A vandálok iszonyatos erővel és komoly szerszámokkal eshettek neki az emléktábláknak, mert méretes darabokat sikerült letörniük a vastag márványból. Amikor bejelentettem a rendőrségen az emlékhely meggyalázását, azt a választ kaptam, hogy már értesültek az esetről. A Német Nemzeti Tanács ma foglal állást a rongálás kapcsán nyilatkozta lapunknak Beck Antal, a zombori Gerhard Német Humanitárius Egyesület elnöke. JJ Magyar Szó, március 5., 4. Március 6. NAGYBECSKEREK Leverték a többnyelvű táblát (Kecskés István felvétele) 81

82 Ismeretlen személy(ek) eltávolította a nagybecskereki Fényképarchívum (Arhiv fotografije) hétnyelvű tábláját a Népfront utca 5. szám alatti épületről, ahol egykor id. Oldal István fényképész műterme volt. Tegnap közleményben tiltakozott a Fényképarchívum, amely nemrég óta Bánát fényképörökségét őrzi és kutatja. Meg kell ismernünk a helyi és a regionális örökségünket, hogy megértsük, miért fontos egymás megbecsülése és az együttélésünk, függetlenül attól, hogy melyik nemzetből valók vagyunk. Ezeket az alapértékeket ápoló egyesület elleni támadásként éljük meg e vandál cselekedetet áll a közleményben, amelyet Radmila Radojković rendezőasszisztens írt alá. K. I. Magyar Szó, március 12., 4. Március 7. 82

83 Március 19. Óbecse: Megrongálták a Petőfi-szobrot Óbecsén megrongálták a mindössze néhány napja felavatott Petőfi-bronzszobrot. A műalkotás a költő nevét viselő iskola és kultúrkör között helyezkedik el, Vajdaságban az egyetlen teljes alakú, a városban pedig évek óta az egyetlen magyar vonatkozású szobor. Knézi Péter polgármester kedden 9 órakor tart sajtótájékoztatót az egyelőre ismeretlen tettesek által megrongált Petőfi-szobornál. ka. Obecse-Megrongaltak-a-Petofi-szobrot.html, március 19. [17:25] és Magyar Szó, március 20., 1. Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Temerin Közlemény Rövid életű volt az a felhőtlen öröm, ami az óbecsei és a vajdasági magyarságot érte március 15-én, Óbecsén, az első Petőfi teljes alakját ábrázoló, köztéri szobor avatásánál. Ez a makulátlan, nemzetegyesítő érzés egészen a mai napig tartott. Március 19-ére virradó éjszaka, csupán néhány nappal az avatás után, egyelőre ismeretlen tettesek, minden bizonnyal kemény, éles tárgyakkal kíméletlenül nekirontottak, nagymértékű károkat okozva ezzel a szoborban. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) helyi szervezete mélységesen felháborítónak tartja ezt a cselekményt, és határozottan elítéli. Álláspontunk szerint itt nem csupán a szobor elleni vétségről van szó, hanem ezzel a tettel egyenesen az óbecsei és a vajdasági magyarságra támadtak, arra az egységre, amit a szobor avatásánál tapasztalhattunk. A cselekménynek valószínű köze van az elkövetkező választásokhoz is. Ily módon is próbálnak nyomást gyakorolni a magyar választókra. Továbbá ezt az esetet újabb bizonyítéknak tekintjük, a közbiztonság nagyon alacsony szintjéről a községünkben, illetve egyenes következménye ez annak, hogy az illetékesek eltussolják, eltitkolják a rendbontásokat, lopásokat, nemzeti előjelű kilengéseket és egyéb bűncselekményeket. 83

84 Felszólítjuk az illetékes szerveket, hogy gyorsan, határozottan és hatékonyan lépjenek fel, ebben az ügyben is, hogy a községünk területén a közbiztonság ne romolhasson tovább, és a tettesek kapják meg méltó jutalmukat. A VMDP óbecsei körzeti szervezete Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf., 58. szám, március 19. Óbecsén, a költő nevét viselő művelődési egyesület és általános iskola között, a róla elnevezett utca tőszomszédságában kapott helyet Vajdaság első egész alakos, bronzba öntött Petőfi-szobra, a szabadkai Szarapka Tibor alkotása. Petőfi szobrát dr. Réthelyi Miklós, Magyarország Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tárcavezetője leplezte le március 15-én (Molnár Edvárd felvétele) Március 21. Nem történt rongálás A március 15-én felavatott óbecsei Petőfi-szobron észlelt elváltozásokat oxidáció okozza Hétfőn [március 19-én B. A. megj.] arról szóltak a hírek, hogy a március 15-én az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör előtt felavatott, bronzból készült Petőfi-szobrot ismeretlen tettesek megrongálták, de a kedd reggeli sajtótájékoztatón ezt már senki nem merte határozottan kijelenteni. 84

85 Az eset kapcsán Knézi Péter polgármester állt a sajtó elé, aki elmondta: közelebbről szemlélve nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy megsérült-e a szobor, vagy az öntési technológia okozhatta az elszíneződést, ezért ennek a megállapítására szakértői véleményt kér. A délután folyamán az öntőmester is a helyszínre érkezett, aki megállapította, hogy az elszíneződés normális oxidációs folyamat eredménye. A lopás, rongálás megelőzése érdekében az önkormányzat rövid időn belül riasztóval vagy kamerával szereli fel a szobor környékét. feró Magyar Szó, március 21., 5. Április 3. Hétvégi provokáció Szinte nem múlik el olyan nagyobb vallási ünnep a Vajdaságban, amelynek közelében ne történne valamilyen, a kisebbségi egyháza- 85

86 kat vagy hívőket érő támadás. Tavaly karácsonykor az éjféli miséről hazafelé tartó magyar katolikusokat támadtak meg huligánok, ezen a hétvégén [március 31. április 1. B. A. megj.] pedig, nyilván a nyugati kereszténység közelgő húsvétja alkalmából, a bánsági Hertelendyfalva (Vojlovica) evangélikus és református templomainak ablakait verte be ismeretlen tettes. A rendőrség nyomoz, a pancsovai képviselő-testület elnöke elítélte a történteket. Hertelendyfalva, ahol jelentős számú szlovák és székely-magyar kisebbség él, közigazgatásilag Pancsovához tartozik. Az esetről az újvidéki Dnevnik szerb napilap hétfői száma közöl szűkszavú információt. Csorba Béla Vajdasági Magyar Demokrata Párt HÍRLEVÉL, X. évf., 70. szám, április 3. Április 9. Óbecsei Fordulat: lemeszelték a gyűlöletet szító falfirkákat Vasárnap [április 8-án B. A. megj.] délután a Miša Vrebalov Fordulat Óbecséért koalíció tagjai magyarellenes falfirkákat meszeltek le az Uroš Predić utcában az artézi kút közelében lévő épület falán. 86

87 A helybeliek elmondása szerint lassan már két hete annak, hogy a Szerbia a szerbeké, Magyarok, menjetek el Becséről tartalmú üzenet megjelent a falon. A két hét alatt senkinek sem jutott eszébe eltüntetni a falfirkákat. De ennek is eljött az ideje éppen a választási kampánykor. Az óbecsei Fordulat a legerélyesebben elítéli a gyűlöletet szító falfirkákat, mert Óbecse a nyugalomról híres, több nemzet él itt békésen egymás mellett. ka Obecsei-Fordulat-lemeszeltek-a-gyuloletet-szito-falfirkakat.html, április 9. [11:55] és fero: Lefestették a magyarokat gyalázó falfirkákat, Magyar Szó, április 10., 5. Ismét eltűnt a kúlai Népkör MMK táblája Szerda [április 12-én B. A. megj.] hajnalra Kúlán eltűnt a Magyar Művelődési Központ, a Népkör névtáblája, az arra járó, korán kelő polgárok jelentették a vezetőségnek a vandál tettet, amely nagy felháborodást keltett a helyi magyarság körében. Ez már a második alkalom, hogy eltűnt a két nyelven, magyar és szerb nyelven, cirill betűkkel készített tábla. Durván kitépték a helyéből a Népkör épületén levő táblát 87

88 A kúlai Magyar Művelődési Központ, a Népkör vezetősége felháborodásának adott hangot, hogy ilyen megtörténhet. Az esetre reagált a VMSZ körzeti és községi szervezete is, és Valka Károly, a párt körzeti vezetője elmondta, hogy mélységesen elítéli az esetet, amely valószínűleg nem magyarságunk ellen irányul, hanem csak a fémeladással foglalkozó egyének tette. Értesítették a helyi belügyi szerveket, ők elvégezték a helyszínelést, a tettes vagy tettesek után folyik a nyomozás. Az eltűnt tábla eszmei értéke jóval meghaladja annak valós értékét, de annak pótlása az értékelések alapján dinárjába kerül majd a Központnak. Kozma Lívia Magyar Szó, április 12., 9. Április 14. Egeresi: Nem szavakban, tettekben vállaljuk az autonómiát A tartományi parlament elnöke [április 12-én B. A. megj.] lakossági fórumon vett részt Temerinben Részlet Egeresi foglalkozott belbiztonsági kérdésekkel is. Szorgalmazta a vajdasági rendőrség létrehozását, amelynek nincs alkotmányos akadálya, csak a vonatkozó törvényt kell tiszteletben tartani. Ezzel kapcsolatosan megemlítette, hogy meghirdették a pályázatot rendőrök felvételére, és jó lenne, ha minél több magyar fiatal jelentkezne, hiszen szükség van a magyarul tudó belügyi alkalmazottakra. A Temerinben tapasztalt nemzeti incidensek kapcsán elmondta, hogy meggyőződése szerint azok mögött délszláv beütés van, mint az egy hete történt temerini kocsmai szidalmazás hátterében is. Ezért tartja fontosnak a nemzetek közötti bizalom elmélyítését. G. B. Magyar Szó, április 16., 4. Április 22. Halál a magyarokra írtak fel Újvidéken a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Futaki utcán kihelyezett óriásplakátjára. 88

89 (Kiss Zsiga felvétele) Április 28. Elvszerűen, szavahihetően és felelősségteljesen Részlet az Egeresi Sándorral, a Tartományi Képviselőház elnökével készült interjúból Voltak a parlamenti elnöklése idején érzékeny kérdések is, amelyeket sokkal jobban kezelt, mint az elődei. Sohasem menekültem az érzékeny kérdések kezelésétől, ezért nyúltam határozottan a nemzetek közötti viszonyok rendezéséhez, ami Vajdaság legérzékenyebb pontja. Nem futamodtam meg attól, hogy szembesüljek a valósággal, igyekeztem nem gerjeszteni, hanem csillapítani a helyzetet. Meggyőződésem, hogy Vajdaságban az itteni népeknek, nemzeti közösségeknek, sorsközösségeknek az együttélése, nem pedig az egymás mellett élése a fontos. Az a lényeg, hogy ezt minden itt élő megértse, és így tekintsen rá. A nemzeti alapon történő incidensek kezelése terén is előrelépés tapasztalható, noha sohasem szabad az embernek megelégednie azzal, ami van, hanem igyekeznie kell még jobban orvosolni a fellépő gondokat. Különösen vonatkozik ez 89

90 arra, ha nemzeti alapon történő incidensről van szó. Mindegy, melyik oldalról érkezik a tettes, és ki a szenvedő alany, a legerélyesebben el kell ítélni az ilyen jelenségeket, és konkrét lépésekkel, határozottan kell tenni az efféle tendenciák megfékezése és felszámolása érdekében. Volt temerini és zombori példa az elmúlt négy évben, hatékony tevékenységünknek köszönhetően azonban csökkent a bejelentett incidensek száma. A rendőrségtől tájékoztatásként mindig megkapom a jegyzőkönyveket. Ez alapján azt olvashatom ki, hogy évről évre átlagban százalékkal csökken az efféle incidensek száma. Erre biztosan kihatott a Tartományi Biztonsági Tanács munkája, amelynek ebben az időszakban az elnöke voltam, s az is, hogy eredményes volt az együttműködésünk a Belügyminisztériummal. Milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy csökkenjen a nemzeti indíttatású incidensek száma? A minisztériummal megállapítottuk, hogy a vajdasági magyarok száma az állami szervekben a lakosság lélekszámához képest úgymond alulreprezentált. Ez azt jelenti, hogy a rendőrségen, a vámon, az ügyészségen és a bíróságon, valamint más állami szervekben nem 90

91 foglalkoztatnak kellő számú magyar polgárt. Nemcsak a mi esetünkben lesújtó a részarányos foglalkoztatottsági adat, hanem ugyanez vonatkozik a többi nemzeti közösségre is. Ennek orvoslása érdekében a Belügyminisztériummal együttműködve bemutatkozót tartottunk a rendőrképzésről, s arra biztattuk a fiatalokat, hogy jelentkezzenek a rendőrakadémiára. Ezzel az akciónkkal, amelyet kiterjesztettünk az ügyészségre és az igazságszolgáltatásra is, nem fogunk leállni, továbbra is népszerűsítjük ezeket a szakmákat. Varjú Márta Magyar Szó, április 28., 14. Május 9. Nyugtalanság Aradácon Háromszáz gyerek nem ment iskolába, mert romák tízéves kislányokat molesztáltak Feszült a helyzet a Nagybecskerek közelében levő Aradácon, ahol háromszáz gyerek nem ment iskolába tiltakozásul, amiért szombaton [május 5-én B. A. megj.] a helybeli parkban két kislányt molesztáltak roma gyerekek. Mától folytatódik a tanítás, a faluban pedig nagyobb számú rendőr járőrözik. Május 10-étől folytatódott a tanítás az aradáci iskolában 91

92 A 3500 lakosú zömében szlovákok és szerbek által lakott településen rendkívüli ülést tartott a helyi közösség tanácsa, amelyen mintegy száz helybéli is jelen volt, hogy kifejezze elégedetlenségét, amiért az ismétlődő eseményekre nem reagálnak az illetékesek. A faluban ugyanis az elmúlt néhány évben elszaporodtak a lopások és egyéb bűncselekmények, de a helybéliek követelésének ellenére nem nyitottak rendőrállomást. Az esetet tegnap elítélte Aleksandar Marton, a nagybecskereki városi képviselő-testület elnöke, sürgős rendőrségi intézkedést követelve, ugyanakkor nyugalomra intve a helybélieket. A 10 és 11 éves kislányokat szombaton délután támadta meg a roma fiatalok csoportja a helybeli parkban. Branislava Jovanovski, az egyik szülő elmondása szerint mintegy tízen támadtak a két kislányra, és több mint fél órán keresztül molesztálták őket. Kezüket szorították, szoknyájukat emelgették, a földre teperték őket. Az arra járó gyerekek értesítették a szülőket, akik elbeszélése szerint a kislányok, amikor megtalálták őket, holmijaikon tartották a kezüket, és visítoztak. Orvos és pszichológus vizsgálta meg őket a történtek után, de rendőrségi jelentés még nincs az esetről. Az egyik érintett apa elment a romák által lakott falurészbe, hogy magyarázatot kérjen arra, hogy miért bántják a gyerekeket, de ásóval kergették el. Többen is kifejezték elkeseredésüket, amiért meg kellett várni, hogy ilyesmi történjen, hogy az illetékesek végre felfigyeljenek a problémára, amely évek óta jelen van a faluban. Két évvel ezelőtt romák megerőszakoltak egy autista kislányt, de bírósági ítélet a mai napig nem született az ügyben. A tanács rendkívüli ülésén a romák képviseletében jelen volt Duško Mitrović, aki sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és megígérte, hogy elbeszélget a roma szülőkkel. Szavai szerint a településen mintegy kétszáz roma él. Néhány évvel ezelőtt az aradáci roma falurészből a rendőrség egy kiskorú hollandiai lányt deportált haza szüleihez. Kecskés István Magyar Szó, május 10., 5. 92

93 Május 10. Egy ütéssel eltörték az állkapcsát Kubát Gábor szerint nemzeti alapon támadták meg őt csütörtök éjjel Szabadkán Csütörtökről péntekre [10-éről 11-ére B. A. megj.] virradóra, hajnali egy és fél kettő között ismeretlen tettes egy ütéssel leterítette és az állkapcsát törte Kubát Gábor (38) szabadkai lakosnak. Mint az áldozat lapunknak beszámolt, a belvárosi Green Food gyorsétteremben történt a támadás, ahova ismerősével tért be. Az étterem előtt az áldozat és az ismerőse magyarul beszélgetett, amikor is egy ismeretlen személy szerbül megkérdezte tőle, hogy Šta me gledaš? (Miért nézel?), amelyre Kubát Gábor azt válaszolta, hogy joga van hozzá. Ezt követően betértek az étterembe, és helyet foglaltak, háttal ülve az ajtónak. Következő, amire emlékszem, hogy oldalról valaki akkora ütést mért rám, hogy elájultam. Az ütés következtében eltörött az állkapcsom. A sérülés súlyosságából ítélve valószínűleg szálfegyverrel, bokszerrel támadtak meg mondta Gábor. Szavai szerint az ütés után nehezen tért magához, ekkor már ott voltak a rendőrök, kikérdezték, majd a saját költségén taxival a sürgősségi osztályra sietett. A kórházban ellátták, majd beutalót kapott az újvidéki maxillofaciális sebészetre (arc- és állcsontsebészet). Véleménye szerint nemzeti alapon történhetett a támadást, ugyanis magyarul beszélgettek ismerősével, és mivel személyleírást tud adni a hatóságoknak, ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a rendőrségen. dió Magyar Szó, május 12., 5. Május 19. Viperákkal vertek magyar fiatalokat Szabadkán Egy fiú bordatörést szenvedett A támadók állítólag folyamatosan fenyegetnek és rettegésben tartanak egyeseket a városban Szombaton [május 19-én B. A. megj.] éjjel, a Múzeumok éjszakája rendezvény estéjén éjfél és egy óra között magyar fiatalokat vertek meg Szabadkán, nem messze a Fasizmus áldozatainak terétől. Viperákkal 93

94 és vasrudakkal ütöttek két fiút, akik megsérültek, egyikük még most is kórházi ápolásban részesül, bordatörést szenvedett. Fennáll a gyanú, hogy azért bántalmazták őket, mert magyarok. A fiatalok közül a legtöbben a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulói, illetve a Műszaki Szakközépiskolába járnak, de volt köztük egyetemi hallgató is. A fiatalok állítják, nem először kerülnek összetűzésbe ezekkel a szerb fiatalokkal. Több alkalommal beléjük kötöttek már, ugyanezen a helyen. A fiatalok állítják, több alkalommal beléjük kötöttek már a Fasizmus áldozatainak tere környékén (Diósi Árpád felvétele) Most szombaton a fiatalok elmondása szerint a Múzeumok éjszakáját követően mentek ki a térre, ahol egy padon beszélgettek, négy lány és hét fiú. Egyszer csak megjelent egy tagú, szerb fiúkból álló banda, akik odamentek hozzájuk, s annyit mondtak, jobb lesz, ha elmennek, ha nem akarják, hogy baj legyen, hogy megverjék őket. Ők azonnal meg is indultak, pontosan azért, mert ismerték már a csoport tagjait, nem akartak összetűzésbe keveredni velük. Azonban amint megindultak, a szerb fiatalok elkezdtek futni utánuk, majd ők is gyorsan menekülni kezdtek. Van, akinek sikerült elfutnia, egyesek kerékpárral voltak, de két fiút elkaptak a lányokat nem bántották. 94

95 Az egyik fiúnak a száján és a fején okoztak sérülést, a másik pedig bordatöréssel a kórházban fekszik. A támadók viperákkal és vasrudakkal verték őket. A két sérült nem a Kosztolányi Dezső Gimnázium tanulója. A verekedést követően a sérülteket elkísérték társaik a mentőállomásra, ahová a rendőrség is megérkezett. Kihallgatták őket, majd a legtöbben hazamentek. Az egyik fiatal kiemelte, a szóbeszéd szerint ezek a fiatalok a Műszaki Szakközépiskola diákjai, az 1995-ös/ 1996-os generáció diákjai. Húsvét környékén már szidalmazták őket ugyancsak a Fasizmus áldozatainak terén, amikor kint ültek a fűben, és gitároztak, énekeltek, de hozzátették, számos példát fel tudnának sorolni, amikor hasonló incidens érte őket. Minderre okot azonban egyszer sem adtak hangsúlyozzák a fiatalok. A Műszaki Szakközépiskolába járó sértett tanuló szüleit, aki szintén ott volt szombaton éjjel, és felhasadt a szája a verekedéskor, elértük telefonon, tegnap azonban nem kívántak nyilatkozni. A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Iskolaszéki Tagjai levelet intéztek a Magyar Nemzeti Tanács elnökéhez. A levélben többek között ez áll: Kérjük a Magyar Nemzeti Tanácsot, hogy amennyiben a megtámadott fiatalok szülei igénylik, nyújtsanak számukra jogi segítséget, valamint értesítsék az illetékeseket, és szólítsák fel őket arra, hogy reagáljanak ezekre az eseményekre, annál is inkább, mivel rendszeresen»járőröző«fiatalok csoportjáról van szó, akik»vadásszák«a magyarul beszélő fiatalokat, és ha kellő fölényben vannak, megtámadják őket. Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lapunknak elmondta, olvasta a levelet és a diákok beszámolóit, amelyek megegyeznek, nincs nagyobb ellentmondás közöttük. Megpróbálok a rendőrségtől információt kapni, hogy hol tart a nyomozás, azonosították-e az elkövetőket, és esetleg leellenőrzöm, hogy a rendőrség által elkészített jegyzőkönyvekben is az áll-e, amit a diákok állítanak, vagy esetleg más. A nyilatkozatokból az derül ki, hogy lehet a dolognak nemzetiségi jellege is, hiszen a támadók közül egyesek a fiatalok magyarságára is tettek megjegyzést. Nem biztos, hogy ez volt a fő motivációja ennek az incidensnek, de ezt sem kell kizárni mondta Korhecz. 95

96 Kérdésünkre, miszerint a szülők felkeresték-e már őket, és milyen jogi segítséget tudnak nyújtani ebben az esetben, az MNT elnöke hozzátette: A szülők nem fordultak még hozzánk. A nemzeti tanács felvállalta azt, hogy jogvédelemben részesíti az azt igénylőket. Ez a jogvédelem azt jelenti, hogy jegyzőkönyvbe vesszük ezeket az eseteket, másrészt jogi tanácsot adunk, hogy hogyan lehet minősíteni ezt a támadást, és úgymond felvértezzük őket, hogy milyen intézkedésekkel tudják érvényesíteni jogaikat, de akár segítünk egy-egy beadványt megszerkeszteni. Az ügyvédség munkáját azonban nem tudjuk és nem is feladatunk átvenni mondta. Tómó Margaréta Magyar Szó, május 23., 1. és május 23. [12:24] Veszélyes szabadkai utcák Minek kell még történnie ahhoz, hogy végre felállítsák a polgárőrséget? A Magyar Remény Mozgalom (MRM) döbbenettel vette tudomásul az újabb súlyos magyarellenes atrocitást, amely a hétvégén történt Szabadkán, a Fasizmus áldozatainak terén, és amelynek következtében két fiatalember komoly sérüléseket szenvedett. A szerb elkövetők viperákkal verték a magyarokat. Az incidens tehát a város központjában történt éjfél körül. Ha már a belvárosban sem lehet békésen szórakozni vagy biztonságosan ott tartózkodni, nem nehéz elképzelni, milyen állapotok uralkodnak a külvárosban és a peremvárosi településeken. A történtek után az MRM sokadszor felteszi a kérdést: vajon még mindig nem érkezett el az idő a többnemzetiségű polgárőrség felállítására? Az illetékesek netán arra várnak, hogy súlyosabb tragédia történjen? Vagy majd az sem lesz nekik elég? Magyar Remény Mozgalom László Bálint elnök és Setyerov Zorán alelnök 96

97 Május 23. [20:11] A VMSZ elítéli a magyar fiatalok elleni támadást A Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai városi szervezete mélységesen elítéli a szombat éjjel történt incidenst, amely során viperákkal és vasrudakkal vertek meg magyar fiatalokat Szabadka belvárosában. A két fiú közül, aki megsérült, egyik még most is kórházi ápolásban részesül, bordatörést szenvedett, a másik fiúnak a száján és a fején okoztak sérülést. Fennáll a gyanú, hogy azért bántalmazták őket, mert magyarok. A fiatalok azt állítják, hogy több alkalommal beléjük kötöttek már a Fasizmus áldozatainak tere környékén. Elborzadva vesszük tudomásul, hogy Szabadkán 2012-ben még előfordulhatnak ilyen és ehhez hasonló elítélendő cselekedetek. Ha valóban csupán azért bántalmazták a fiatalokat, mert azok magyarul beszéltek, akkor az még felháborítóbb. Botrányos, hogy abban a városban, amelyben folyamatosan hangsúlyozzák a nemzeti sokszínűség értékeit, vannak olyan fiatalok, akik éjjelente előre kitervelten és szervezetten vadásznak a más nyelven beszélő fiatalokra és leszámolásszerűen viperákkal és vasrudakkal kék-zöldre, sőt véresre verik őket, csak azért, mert azok más nyelven beszélnek. A VMSZ elvárja a rendőrségtől, illetve a bűnüldöző szervektől, hogy mielőbb kerítse kézre az elkövetőket. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban nemzeti alapon történő leszámolás volt, akkor a VMSZ szerint a bíróságnak a további hasonló esetek elrettentése érdekében példaértékű büntetést kell kirónia az elkövetőkre. Maglai Jenő, a VMSZ szabadkai VSZ elnöke Május 24. A civil kurázsi Nos, ez az, ami Korhecz Tamásnak, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének úgy látszik, nincs meg, vagy ez esetben nem került elő. Korhecz a viperával magyarok ellen hadakozó szerb fiatalok esetében végre egyszer sarokba szorítva óvatos duhajnak mutatkozik. 97

98 Kezdjük elölről. Az újvidéki Magyar Szó (MSZ) tudósítása szerint szombaton éjjel, a Múzeumok éjszakája rendezvény estéjén éjfél és egy óra között magyar fiatalokat vertek meg Szabadkán, nem messze a Fasizmus áldozatainak terétől. Viperákkal és vasrudakkal ütöttek két fiút, akik megsérültek, egyikük még most is kórházi ápolásban részesül, bordatörést szenvedett. Fennáll a gyanú, hogy azért bántalmazták őket, mert magyarok. A fiatalok közül a legtöbben a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulói, illetve a Műszaki Szakközépiskolába járnak, de volt köztük egyetemi hallgató is. A fiatalok állítják, nem először kerülnek összetűzésbe ezekkel a szerb fiatalokkal. Több alkalommal beléjük kötöttek már, ugyanezen a helyen. A lap a továbbiakban arról tudósít, hogy a gimnázium iskolaszékének tagjai nagy bajukkal megkeresték Korhecz MNT-elnököt. Aki látva, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hallgat, mint a hal, maga is igyekszik kibújni a felelősség alól. Hivatkozhatna, mint már többször a magyarverések esetében, az MNT illetékességének a hiányára, de nem teszi. (Ezzel elismerné, hogy az MNT intézményének semmi köze az autonómiához.) Amit tesz, az még ennél is rosszabb. Tudóskodva, elkezd tamáskodni. Szemforgatások között kijelenti: Megpróbálok a rendőrségtől információt kapni, hogy hol tart a nyomozás, azonosították-e az elkövetőket, és esetleg leellenőrzöm, hogy a rendőrség által elkészített jegyzőkönyvekben is az áll-e, amit a diákok állítanak, vagy esetleg más. Nem biztos, hogy ez volt a fő motivációja ennek az incidensnek, de ezt sem kell kizárni. Mivel maga is tudja, hogy ez a segítség az érintetteknek annyit jelent, mint halottnak a csók, hozzáteszi, felvértezzük őket, hogy milyen intézkedésekkel tudják érvényesíteni jogaikat. S hogy mindenki tisztában legyen vele, hol az MNT által biztosított felvértezés határa, hozzáteszi: az ügyvédség munkáját azonban nem tudjuk és nem is feladatunk átvenni. Ez a rehabilitációs és a restitúciós törvényekkel kapcsolatos MNT-s gyakorlatból már hallottuk legfeljebb azt jelentheti, hogy 98

99 az érdekelt, vagy esetünkben a kárvallottak a szeánsz végén megkaphatják a helyileg legközelebbi VMSZ-es ügyvéd elérhetőségét. Tegyük fel a kérdést, amelyet az MSZ újságírója elfelejtett, vagy nem is akart feltenni. Ha ilyen a dolgok állása, akkor mi szükség van egyáltalán az MNT-re? Vagy annak elnökére, aki holmi iskolaszéki ügyekben (például Zentán, ahol elutasították az MNT VMSZ-káderek befogadását) nem átallott egészen a miniszterig, vagy a közigazgatási bíróságig elmenni, de a viperával okozott súlyos sérülések tisztázására, csak azért, mert az érinti az érzékeny magyar szerb viszonyokat, már a károsultak felvértezését is elégségesnek tartja? Tisztázzunk le néhány dolgot. Tudjuk, s ezért nem tartjuk autonómiának az MNT-t, hogy a testület jogkörei számosak, de döntéshozatalt, néhány eseten kívül, nem engedélyeznek. Másrészt, s ez a lényeg, nem teszik lehetővé, hogy az MNT feltárja, kifejezze és legitimen képviselje is a vajdasági magyar közösség alapvető nemzeti érdekeit. Nem szólva arról, hogy a testület hármas gyökerű lévén, tagjai között tudja a szerb pártok magyar tagjait, akik pártjuk és nem a vajdasági magyarság érdekeit képviselve gyorsan az elnök körmére is rákoppintanának, ha a jogosítványain túllépve, a testület nevében lépne fel a magyarverések ellen. E tagok például máig ellenzik, hogy a magyarországi támogatásokat, amelyeket ösztöndíjakra osztanak ki, csak a kettős állampolgárok (vagy azok, akik folyamodtak már állampolgárságért) kaphassák meg. Ez az a pont, ahol Korhecz esetében hiányzik a civil kurázsi. Annak elismerése, hogy igaz, annak idején, 2009-ben a VMSZ és emberei tévedtek, vagy éppen behódoltak a szerb igényeknek, s azért jöhetett létre ilyen felemás, agyonellenőrzött MNT, de most, amikor erre szükség van, az MNT megszólított elnökének ki kell állnia a magyarverések elhallgatása ellen. Vagy ha az egyéni és az egypárti csoportérdekekről van szó, a civil kurázsi nem lehet irányadó polgári magatartás? Úgy látszik, nem lehet. De hát akkor ki legyen a példaképe a szegény vajdasági magyarnak? Ágoston András Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf., 113. szám, május

100 Május 24. Elfogadhatatlan, hogy nemzetiségi hovatartozásuk miatt támadnak meg fiatalokat A Nemzetpolitikai Államtitkárság nyilatkozata a szabadkai magyar fiatalok bántalmazásával kapcsolatban Múlt hét szombaton (május 19-én B. A. megj.) több magyar fiatalt bántalmaztak szerb huligánok a Fasizmus áldozatainak terén, a mulikulturalizmusáról híres Szabadkán. Tekintettel az eset súlyosságára, az elmúlt héten többször is tájékoztatást kértünk a szabadkai magyar Főkonzulátus munkatársaitól és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanácstól az áldozatokról, illetve a szerb hatóságok intézkedéseiről. Elfogadhatatlan, hogy ma Szabadkán még mindig előfordulhat az, hogy nemzetiségi hovatartozásuk, magyar beszédük miatt támadnak meg fiatalokat. Elvárjuk, hogy a szerb rendőrség az eset súlyának megfelelően, az etnikai indíttatást figyelembe véve, minél hamarabb vizsgálja ki az esetet. Aggasztó, hogy továbbra is rendszeresen fordulnak elő nemzetiségű alapú támadások, és mint azt már korábbról tapasztalhattuk, semmilyen visszatartó hatása nincs a hasonló jellegű bűncselekményekkor kiszabott/vagy éppen ki sem szabott büntetéseknek május 25. [16:52] Május 25. Azonosították a múlt hétvégén verekedőket A szabadkai rendőrség azonosította minden részvevőjét annak a múlt hétvégén (május 19-én B. A. megj.) történt esetnek, amely Szabadkán a Fasizmus áldozatainak terén történt áll a rendőrség közleményében. Mint írják, megállapítást nyert, hogy a szombat és vasárnap közötti éjszaka egy fiatalokból álló csoport tagjai, miután nemzeti alapon sértegették és szidták egy másik csoport tagjait, majd fizikailag bántalmaztak két személyt, akik könnyebb sérülést szenvedtek. 100

101 A szabadkai rendőrség kihallgatta az incidensben résztvevőket, az érintettek szüleinek és jogi képviselőinek, a Szociális Munkaközpont munkatársainak és a szabadkai közvádló helyettesének jelenlétében. Fennáll a nemzeti, faji és vallási gyűlöletszítás bűntényének gyanúja, ezért a szabadkai rendőrség bűnvádi feljelentést tesz 14, különböző nemzetiségű kiskorú ellen áll a közleményben. Magyar Szó, május 26., 5. Május 28. [18:04] Fiatalokat bántalmaztak Muzslya központjában Szombaton [26-án B. A. megj.] éjszaka Muzslyán, a helyi közösség épülete melletti parkban néhány helybeli fiatal társalgott, akikre ismeretlen, maszkot viselő tettesek botokkal, láncokkal támadtak. A tettlegességet semmilyen figyelmeztetés vagy verbális összetűzés nem előzte meg, a bántalmazott fiatalok közül öten szorultak segítségre a nagybecskereki kórház sürgősségi osztályán, egyiküket benntartották a további kezelés érdekében. Az esetről a legismertebb közösségi portálon lehetett elsőként olvasni, ugyanis az egyik elmenekült fiú édesanyja jelentette meg az információt, felháborodását tolmácsolva. 101

102 A helyi közösség tanácselnöke az eset kapcsán írásban fordult a helyi rendőrállomás, illetve a nagybecskereki rendőrség illetékeseihez, hogy a fejleményekről tájékoztassák a közvéleményt, és derítsenek minél előbb fényt erre az incidensre, illetve állítsák elő a verekedőket. Legerélyesebben elítéljük az ilyen kilengéseket, amikor az ifjúság próbál egymással leszámolni. Köztudott, hogy Muzslya többnemzetiségű település, több vallási közösséghez tartozó polgárok lakják, ezért is tartom fontosnak, hogy a rendőrség a lehető legrövidebb időn belül állítsa elő az elkövetőket, a tettesek pedig kapják meg méltó büntetésüket mondta Hallai Zoltán tanácselnök. Nem hivatalos értesülések szerint az elkövetők közül már azonosítottak néhányat, a nyomozás folyamatban van. A rendőrség még nem adott ki hivatalos közleményt az esetről. Kónya-Kovács Otília Szóljon hozzá! bokor [12:48:04] A képviselő épp másfelé néz csuzma [06:47:24] Aki tudja írja meg, ki a térség képviselője a tartományban és a skupštinában hogy tudják az emberek kinél kell érdeklődni, mert hogy kell azt már látni. amortizer [21:38:19] Bence, engem is érdekel. Bence [17:18:26] Tud valaki valamit mi lett az esettel? Vagy ellaposították? Tud valaki valamit hogy a politikusaink szóltak, intézkedtek,... stb az ügy letisztázására? (Csak úgy hogy tudjam kire szavazzak... legközelebb) 102

103 csorba béla [16:41:47] muzslya 2-nek: Természetesen eszem ágában sem volt önre vagy muzslyai kollégájára gondolni. muzslya [09:31:16] csorba béla: a cikkíró az akkor rendelkezésre álló adatokat foglalta össze, nem foglalkozott önfejű, legtöbbször kontraproduktív hatást kiváltó minősítésekkel. Ne tessék ezt a poltronzsurnalizmussal összekeverni! muzslya [18:38:39] igen.magyar gyerekek voltak csorba béla [18:14:57] Ideje volna szakítani azzal a gyáva hazugsággal, amit nemegyszer hatalmon levő magyar politikusok és őket kiszolgáló újságírók igyekeznek elhitetni a közvéleménnyel. Nevezetesen, hogy etnikai alapú incidensek állítólag csak Temerinben vannak. Nem erről van szó, hölgyeim és uraim, hanem arról, hogy eddig többnyire csak Temerinben mertük nevén nevezni a gyereket. A magyar diákok nemrégi csoportos megveretését vajh hova sorolja a toleranciabajnok jó Egeresi Sándor? Hiszen még azt is elhazudták, amikor a topolyai történelemtanár kezét törték el szerb huligánok... huligánok, még ez robby [18:04:52] Igen,magyar gyerekek voltak,akiknek igy sincs semmi szórakozási lehetőségük,azonkivül,hogy a falu központjában gyülekeznek. Egyébként,mára kiderült a tettesek neve,vezetékneve is,és nagy érdeklődéssel várjuk az epilógust. Csak megemlitésként mondom,hogy kiskorú szerb ajkú randalérozókról van szó. 103

104 Gabby [17:37:28] Mivel a magyarok bántalmazását szokás elbagatellizálni, ezért szerintem leginkább valószínű, hogy magyarok az áldozatok. amortizer [16:50:15] Ezek magyar gyerekek voltak, akiket megvertek? Nem derült ki a cikkből. ujvideki [14:12:58] a szerb nacionalistak ujra szarnyat kaptak-az elnokvalasztas utan csuzma [06:13:42] Várjuk a nyomozás eredményét Május 29. Idén elmarad a magyarkanizsai EMI-tábor Állítólagos neonáci együtteseknek és az újvidéki razziával vádolt Képíró Sándor ügyvédjének meghívása keltett hatalmas ellenállást azokban, akik korábban is kifogásolták az idei EMI-tábor megrendezését Magyarkanizsán. Több szervezett és nem szervezett csoportosulás is erőteljes támadásba lendült a rendezvény ellen. A Tisza-parti kempingtáborba tervezett fesztivál társszervezője a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai tagozata. Ennek elnöke, Pósa Károly kedd este közölte: a hivatalos nyilatkozat annyi, hogy az idén nem lesz megtartva az EMI-tábor. Ehhez még csak azt fűzte hozzá, hogy amennyiben szükségét érzik, akkor majd sajtótájékoztatón megindokolják a döntést. Az EMI-tábor hivatalos honlapján ennyi áll: A tábor betiltásával kapcsolatosan a szervezőkhöz a sajtóhíreken kívül egyelőre nem érkezett semmilyen hivatalos értesítés, próbálunk tájékozódni, amint lesznek biztos információk, tudatjuk veletek! M. M. Magyar Szó, május 30.,

105 Május 30. [19:15] Muzslyai incidens: fedjék fel a támadók kilétét Ма [május 30-án B. A. megj.] délután hivatalos közleményt adott ki a nagybecskereki rendőrség a szombat éjszaka történt muzslyai incidens kapcsán, a közleményben az áll, hogy május 27-én éjfél után tíz perccel kapták a bejelentést, hogy rendbontás történik a Magyar Kommün utca 59-es számú házzal szemben. A rendőrök kiszálltak a helyszínre, és megállapították, hogy hat személyt fizikailag bántalmaztak, közülük egyik súlyos sérüléseket szenvedett, egy másik pedig könnyebben sérült meg. Az eset 23 óra után történt, amikor a Magyar Kommün utcában tartózkodtak a bántalmazottak. Hátulról támadt rájuk néhány maszkos személy, akik a testi sértést okozták. Feltételezhetően ezt a bűncselekményt a nagybecskereki D. A. hajtotta végre, valamint S. S., M. M., V. N. és K. M. ugyancsak nagybecskereki kiskorúak. A gyanúsítottak ellen verekedésben való részvétel és súlyos testi sértés okozása miatt bűnvádi feljelentést tettek a nagybecskereki Felsőbb Bíróság ügyészségén. Nem hivatalosan az eseményről megtudtuk, hogy szombaton éjszaka magyar fiúk, lányok többen tartózkodtak a helyi közös- 105

106 ség épülete melletti parkban, a padokon ülve beszélgettek. Egy másik csoport fiatal pedig a park legsötétebb részén tartózkodott. Utána a közeli trafikhoz mentek, majd Támadás! (Napad!) csatakiáltással mintegy 15-en voltak rontottak a muzslyai fiatalokra. A lányok az utca túloldalára szaladtak, sivalkodtak, a fiúknak nem is volt idejük elszaladni, őket beszorították a parkba, néhányan egy falat átugorva tudtak elmenekülni. Az egyik fiatal az első ütést a fejére kapta, leesett a földre, míg a támadók közül egyik odarontott és az arcába rúgott. Ez a fiatalember jelenleg is a kórházban van, és műtétre vár. A vértócsák még most is jelzik a bűncselekmény helyszínét. Az eset kapcsán közleményt adott ki a nagybecskereki Civil Társadalomért Fejlesztési Központ (CRCD), csatlakozik a muzslyai helyi közösség követeléseihez, hogy a támadók kilétét fedjék fel, és derítsék ki, van-e nemzeti indíttatása az incidensnek. Kónya-Kovács Otília Muzslyai-incidens-fedjek-fel-a-tamadok-kiletet.html KÖZLEMÉNY,,Antifasizmusba csomagolt sovinizmus A Magyar Remény Mozgalom (MRM) nem szervezője, sem társszervezője a délvidéki EMI-tábornak, mégsem hagyhatjuk szó nélkül az úgynevezett Újvidéki Antifasiszta Akció (AFANS) nevű fantomszervezet folyamatos provokációit, amelyeknek célja, hogy betiltassák az említett hagyományos rendezvényt, sőt minden olyan megmozdulást, amely a magyar nemzeti öntudat erősítését szolgálja. Emlékezzünk csak vissza az AFANS gyűlöletkeltő reagálásaira az 1848-as forradalom alkalmából szervezett eddigi délvidéki központi ünnepségek kapcsán. Az,,antifasiszták a magyar ünnepségeket náci gyülekezeteknek nevezték, amelyeknek részvevői magyar zászlót merészeltek lengetni, mintha valami tiltott szimbólumról lenne szó. Az EMI-tábor békés magyar családi rendezvény, amely semmiképpen sem veszélyezteti a szerbséget. Ha valakinek nem tetszenek 106

107 az ottani előadók és fellépők, nem köteles azokat meghallgatni. Nem tudunk róla, hogy bármelyik EMI-tábor vagy hasonló rendezvény a délvidéki magyarság agresszivitásához vezetett volna. A tartományban történt nemzeti alapú incidensek elkövetői továbbra is 99 százalékban szerbek, áldozatai pedig ugyanolyan arányban magyarok. Mi, magyarok egy szót sem szóltunk a Ravna Gora-i csetnik találkozókkal kapcsolatban. Sőt, nem követeltük a titoista-kommunista megemlékezések betiltását sem, bár nyugodtan és teljes joggal megtehettük volna, hiszen számos történelmi dokumentum arról tanúskodik, hogy Tito elvtárs áldásával több tízezer ártatlan magyart végeztek ki a kommunisták. Nem árt, ha felkészítjük a szerbiai,,antifasisztákat, hogy az annyira áhított unióban nemigen használhatják majd az ötágú vörös csillagot, mert az uniós államokban tiltott jelképnek számít, amelynek viselése akár börtönbüntetéssel is járhat. Ugyanakkor, korrektnek tartanánk, ha azok a soviniszta politikai erők, amelyek az AFANS nevű parazita társaság mögé bújnak, nyíltan vállalnák nézeteiket. Úgyszintén nem ártana, ha a többi délvidéki magyar párt és a Magyar Nemzeti Tanács is állást foglalna a szóban forgó jelenség kapcsán, hiszen elvileg őket is érinti. A Magyar Remény Mozgalom nevében László Bálint elnök Központi Iroda MRM, május 30. Közvetlen és közvetett támadások miatt A Rákóczi Szövetség magyarkanizsai szervezete nem vesz részt az EMI-tábor szervezésében Az önkormányzat sem tudja biztosítani a helyszínt Szerdai [május 30-i B. A. megj.] számunkban közöltük Pósa Károlynak, a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai tagozata elnökének rövid nyilatkozatát, mely szerint az idén nem lesz megtartva az Egyesült Magyar Ifjúság délvidéki tábora a magyarkanizsai Tisza-parti kempingben. Mivel szerdán erre a hírre reagált az EMI elnöke, ezért igyekeztünk megszólaltatni az eddigi társszervező, a Rákóczi Szövetség 107

108 magyarkanizsai vezetőit, valamint a reagálásban említett magyarkanizsai önkormányzat vezetőit. Pósa Károly közölte, hogy nincs mit hozzáfűznie korábbi tömör nyilatkozatához. Kávai Szabolcs, a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai tagozatának főtitkára elmondta, hogy olyan övön aluli ütéseket kaptak, amelyek miatt jobbnak látták, ha a békesség és nyugalom érdekében elállnak a szervezéstől. Közvetlen és közvetett támadások, fenyegetések sorozata érte őket, mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal részéről. Ez is azt bizonyítja, hogy Szerbiában nem lehet szabadon egy civil kezdeményezést valóra váltani jelentette ki Kávai Szabolcs. Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester szerdán a következőket nyilatkozta a Magyar Szónak: A helyszínt a táborhoz önkormányzatunk az EMI-tábor társszervezője, a magyarkanizsai Rákóczi Szövetség kérésére biztosította. Miután az említett egyesület elállt a tábor megszervezésétől, ezért önkormányzatunk a helyszínt a továbbiakban nem tudja biztosítani. Tudomásom szerint a Rákóczi Szövetség képviselője erről azonnal értesítette a másik szervezőt, az Egyesült Magyar Ifjúságot. M. M. Magyar Szó, május 31., 4. Június 1. Nem akart lekezelni megvonták az ösztöndíját Vivod Mária bírósághoz fordul a tartományi tudományügyi titkárság példátlan cselekedete miatt Decemberben [2011 decemberében B. A. megj.] írtunk a Tartományi Tudományügyi és Technológiafejlesztési Titkárság pályázatáról, mely a doktori fokozattal rendelkező, munka nélküli személyek foglalkoztatását és itthon tartását hivatott szolgálni. Cikkünkben megszólaltattuk a munka nélküli dr. Vivod Mária antropológust is, aki akkor ezt nyilatkozta: A tartományi titkárság kínálta lehetőségről eddig nem tudtam, de szeretnék élni vele, feltéve, ha nem szükséges a külföldön szerzett oklevelem honosítása és a pártpolitikai elkötelezettség. Következetességének, hogy a pártpolitikai marketingből ki 108

109 akar maradni, az lett a következménye, hogy nem kapta meg a beígért ösztöndíjat. A Franciaországból hazatért, öt nyelvet beszélő, harmincévesen már a tudományok doktorának számító antropológust tegnap hivatalosan is értesítette a tartományi titkárság, hogy a 2012-re szánt eszközöket teljes egészében felosztották. Idézzük azt a szerb nyelvű levelet, amelyet Biljana Juribašić segédtitkár írt alá: Tisztelt Hölgyem, értesítjük Önt, hogy befejeződött a Jogosultság az első esélyre elnevezésű akciónk nyílt pályázatának megvalósítása, mely alapján február 8-án benyújtotta jelentkezését. Az eszközök a május 15-én kézbesített határozatok alapján a 2012-es évre vonatkozóan teljes egészében felosztásra kerültek. Önt, akárcsak a többi jelöltet, akik, sajnos, a korlátozott eszközök miatt nem kötötték meg a támogatási szerződést az előirányzott határidőn belül, felkérjük, hogy továbbra is kövesse a titkárság által kiírt pályázatokat, amelyek az eszközök biztosítását követően várhatóak, és pályázzon azokra. Az eset érdekessége, hogy áprilisban a titkárság még arról tájékoztatta dr. Vivodot, hogy a pályázatát elfogadták, majd ben értesítették, hogy a határozatok és a szerződések ünnepélyes aláírása és átadása május 15-én (a választási kampány idején) lesz. A tudós azonmód válaszolt is a levélre, melyben kérte, hogy a szerződését más időpontban írhassa alá, ugyanis nem szeretne részt venni a pályázat médiaexploatációjában. Egy nappal az ünnepélyes esemény előtt újabb levelet kapott, melyben a titkárság hivatalnoka dr. Dragoslav Petrović titkár üzenetére hivatkozva a következőket írta: A határo- 109

110 zatokat dr. Bojan Pajtić, a Vajdasági Kormány elnöke fogja átadni holnap. Amennyiben holnap nem jelenik meg a végzések átadásának és a szerződések aláírásának eseményén, nem tudom, ki fogja kézbesíteni, és egyáltalán kézbesíteni fogja-e Önnek valaki a határozatot. A szerződések május 15-ei átadása, amelyen dr. Vivod Mária nem volt jelen Vivod újabb válaszlevelében magyarázatot követelt, hogy valóban egy pártapparatcsikkal való lekezeléstől teszik-e függővé a támogatásukat, fölvillantván annak lehetőségét is, hogy a médiához fordul az eset kapcsán. A nagy nap reggelén Vivod Mária személyesen is felkereste a titkárságot, ahol elmondása szerint Biljana Juribašić segédtitkár fogadta. Még a számat sem kellett kinyitnom, Juribašić azt mondta, hogy természetesen félreértés történt. Fölvázolták, hogy mi van a szerződésben, majd közölték velem, hogy nemsokára postán kiküldik a szerződést, amit, miután aláírtam, behozhatok személyesen, vagy visszaküldhetek postán meséli az antropológus-kutató. Május 23-án azonban újabb váratlan fordulat következett. Ugyanez a személy fölhívott telefonon, és közölte, hogy fölfüggesztették a 110

111 szerződésemet, mivel»elutasítottam az aláírását«, ami egyszerűen nem igaz mondja Vivod. A kutató ezt követően nyílt levéllel fordult a tartományi kormány elnökéhez, amelyben azt követelte, hogy tegyen lépéseket a nevében elkövetett igazságtalanság helyrehozása érdekében. A kormányelnök irodájában a sajtó érdeklődésére megerősítették, hogy Vivod Mária levelét megkapták, és válaszolnak is rá, de az ügyben a tudományügyi titkárság az illetékes. A titkárságon nem tudtunk szóbeli magyarázathoz jutni az ügy kapcsán. Vivod Mária a Magyar Szónak elmondta, az esetről értesítette a vajdasági ombudsmant és bírósági feljelentést is tesz. A titkársággal folytatott levelezése interneten is elérhető a read/223 oldalon. Pressburger Csaba Magyar Szó, június 1., 1. és 9. Június 1. [14:49] A magyarverések ellen tiltakozik az Emberi Méltóság Tanácsa A délvidéki magyarverések ellen tiltakozik az Emberi Méltóság Tanácsa, amely arra kéri a szerb hatóságokat, hogy minden ilyen esetben erélyesen lépjenek fel olvasható az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben. A Tőkés László európai parlamenti képviselő és Lomnici Zoltán (a képen), az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke által aláírt tiltakozás szerint megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a Délvidéken Szabadkán és Muzslyán ismét tettleg bántalmaztak magyarokat, pusztán a nemzetiségük miatt. A tanács szerint az európai integrációs törekvéseit hangoztató Szerbia csak azzal bizonyíthatja érettségét az európai uniós tagságra, ha erőteljesen fellép az etnikai alapú jogsértések, tettlegesség ellen. Az ember méltóságát súlyosan sérti, ha szülőföldjén nem használhatja anyanyelvét, mert attól kell tartania, hogy atrocitások érik olvasható a tiltakozásban. Az Emberi Méltóság Tanácsa határozottan kéri a szerb hatóságokat, hogy minden ilyen esetben erélyesen lépjenek fel, és az elkövetőket példásan büntessék meg. 111

112 Május 19-én több magyar fiatalt bántalmaztak szerb huligánok Szabadkán, a Fasizmus áldozatainak terén. A szerbiai múzeumok éjszakáján megtámadott fiatalok zöme a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulója, de volt köztük egyetemi hallgató is. A magyar nemzetpolitikai államtitkárság május 25-én kiadott közleményében elfogadhatatlannak nevezte, hogy Szabadkán még mindig nemzetiségi hovatartozásuk, magyar beszédük miatt támadnak meg fiatalokat. Egyúttal jelezte: elvárják, hogy a szerb rendőrség az eset súlyának megfelelően, az etnikai indíttatást figyelembe véve, minél hamarabb vizsgálja ki az esetet. A-magyarveresek-ellen-tiltakozik-az-Emberi-Meltosag-Tanacsa.html Június 1. [16:15] Egeresi a Vajdaságban történt incidensek kivizsgálását kéri Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke pénteken [június 1-jén B. A. megj.] aggodalmának adott hangot a fiatalok mind gyakoribbá váló, nemzetiségi alapon történő összetűzései miatt. 112

113 Egeresi, áll a közleményben, azt kérte az ügyészségtől, derítsék ki az incidensek hátterét, s ezzel összhangban büntessék meg az elkövetőket. Nagyon fontos, hogy ezeket az incidenseket kivizsgálják elejétől végéig, s ne maradjon a gyanú leghalványabb árnyéka sem az indítékokat illetően, az elkövetőket pedig adekvát módon meg kell büntetni. Minden más a nemzetek közötti viszonyok megromlását vonná maga után a tartományban, amit nem engedhetünk meg, üzente Egeresi, aki a közelmúltban történt szabadkai és muzslyai esetek rendőrségi jegyzőkönyvét már kézhez kapta a szabadkai, illetve a nagybecskereki rendőrségtől. A szabadkai jelentésben az áll, hogy nemzeti, faji és vallási gyűlölet és türelmetlenség szítása miatt 14 kiskorút hallgattak ki, akik ellen bűnvádi eljárás is indul. A muzslyai incidens kapcsán a rendőrség úgy értékelte, hogy a történtek nem tartalmazták a nemzeti vagy vallási gyűlöletre és türelmetlenségre utaló elemeket, hanem verekedésről és súlyos testi sérülés okozásáról van szó, s ennek megfelelően indítanak eljárást is az elkövetők ellen. Egeresi-a-Vajdasagban-tortent-incidensek-kivizsgalasat-keri.html és Magyar Szó, június 2., 5. Június 2. Kismamát bántalmaztak Szabadkán A menekültek kétszer is hasba rúgták a terhes asszonyt A szabadkai Zentai úti temetőben szombaton délelőtt négy férfi megtámadott egy hat hónapos várandós kismamát. A kismama bár nevét nem vállalta, elmondta, hogy egyéves kislányával indult haza a szüleihez, és a temetőn akart keresztülvágni. 113

114 A sírok közül egyszer csak négyen kiugrottak elém, és el akarták venni a táskámat. Amikor az egyikük, akin egy piros színű szabadidőnadrág volt, a táskámért nyúlt, megütöttem, erre ő hasba rúgott. Egy másik is a táskám irányába nyúlt, de őt is megütöttem, ő ekkor viszont felborította a babakocsit, amiben a kislányom ült, majd ő is hasba rúgott. Annyira görcsöltem, hogy már nem bírtam felállni, hanem odamásztam a kislányhoz, hogy felemeljem, mert nagyon sírt, és mire megfordultam, a támadók már elmenekültek meséli a hölgy a történteket. A bevándorlók a Zentai úti temetőbe járnak vízért (Molnár Edvárd felvétele) Az asszony azonnal értesítette a rendőrséget, akik mintegy tizenöt perc elteltével értek a helyszínre, felvették a vallomását, meg lezárták a környéket és a személyleírás alapján próbálták felkutatni az elkövetőket, de nem találtak senkit sem. Közben hívtak egy mentőt is, hogy a kismamát beszállítsák a kórházba. Az anyuka jól van, szerencsére a babának sem lett baja, és az egyéves gyermek sem sérült meg, mert a fűbe esett. Igazából nem ijedtem meg tőlük, de a kislányomat nagyon féltettem. A rendőrök azt mondták, hogy ha valami eredményre jutnak, értesítenek, és ha sikerül elfogniuk az elkövetőket, bíróságra kerül a 114

115 dolog. Amióta itt vannak a menekültek, ezen a környéken több támadás is történt már, az egyik ötven év körüli asszonyt a szomszédból pedig kis híján megerőszakolták. A környékbeliek a temetőn keresztül járnak a boltba, a gyerekek az iskolába, mert így sokkal rövidebb az út, a menekültek pedig ott tanyáznak a közelben. Az emberek félnek, nem engedik a gyerekeket egyedül erre járni, de most már az asszonyok sincsenek biztonságban egyedül. s. l. Magyar Szó, június 4., 1. és 4. Június 7. Megoldódnak a nyelvhasználati gondok Satrincán A tartományi ombudsmanhelyettes az anyanyelvápolás tárgyának bevezetését is kezdeményezte a szerémségi faluban tett látogatása során Satrinca az egyetlen olyan vajdasági település, ahol a mai napig sem kezdték meg a törvényes előírások szerinti nyelvhasználati jogok magyar nyelvre vonatkozó alkalmazását. Ez volt az egyik oka annak, hogy Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettes csütörtökön [június 7-én B. A. megj.] felkereste a szerémségi szórványmagyarok által lakott falut. A helyszínen az oktatási körülményekkel és a falu polgárait leginkább sújtó gondokkal is megismerkedett. A faluban kizárólag szerb nyelvű általános iskolai tanítás folyik az alsó tagozatos tanulók számára, akik később Ürögön folytatják tanulmányaikat (Ótos András felvétele) 115

116 Satrinca és Dobradó egy helyi közösséghez tartoznak, az előbbinek 369, az utóbbinak pedig 107 lakosa van. A satrincai polgároknak mintegy hatvan, a dobradóiaknak pedig hozzávetőleg hetven százaléka magyar. Gondjaik szinte semmiben sem különböznek az átlagos vajdasági falvak problémáitól: a pénztelenség a jellemző, a munkanélküliség szinte a falu teljes lakosságát érinti, az emberek, jobb híján, saját földjeiket, kertjeiket művelgetik, azok pedig, akik állandó munkaviszonyba kerülnek, rendszerint másutt találják meg a szerencséjüket. A legtöbben, mégis, az idény jellegű munkálatoknak köszönhetően jutnak időről időre egy kis pénzhez. A faluban nem sok minden történik, az utóbbi két évben azért mégis sikerült megkezdeni s jó irányba továbbvinni egy komolynak nevezhető környezetvédelmi-hagyományőrző projektumot, a tájháznak és a köré tervezett tartalmaknak a létrehozását. A munkálatok, persze, még nem értek véget, azok olyan ütemben tudnak csupán haladni, amilyen ütemben az azokhoz szükséges pénz érkezik a Tartományi Nagyberuházási Alaptól. Mint azt Grecs Pétertől, a helyi közösség elnökétől megtudtuk, a projektum elindítására dinárt hagyott jóvá két évvel ezelőtt a tartományi adminisztráció. A falubeliek elmondása szerint a legfontosabb az lenne, ha végre csatornahálózatot is kapna a falu a következő időszakban. A település egyvalamiben mégis kivételt képez jelenleg Vajdaságban. Az egyetlen olyan helységnek számít a tartomány területén, ahol még nem kezdték meg a nyelvhasználati jogszabály megfelelő alkalmazását a magyar nyelv esetében, a lakossági összetétel már említett megoszlása ellenére sem. Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettes csütörtöki látogatása során mindenekelőtt erre a problémára helyezte a hangsúlyt a helyi közösségben folytatott megbeszélések során. Azonkívül, hogy továbbra is gyűjtjük a polgárok panaszait tartalmazó beadványokat, most már bejáródott munkamódszerévé vált a tartományi ombudsmannak a terepszemlék folytatása is. Ilyen esetekben mindig felmérjük a helyzetet az adott településen, köze- 116

117 lebbről is meg tudjuk ismerni az ott élők problémáit. Ez alkalommal meghatározott céllal jöttem el ide. Satrincán, s Dobradó is ide tartozik, hetven százalék körül mozog a magyarok száma. A Tartományi Képviselőház rendelete értelmében pedig ott, ahol ez a részarány meghaladja a huszonöt százalékot, a község köteles, a statútum módosítása révén, bevezetni a nyelvhasználatba a magyar nyelvet az illető helyi közösség területén magyarázta lapunknak a polgárok jogvédőjének helyettese. Mélyebb értelme van Mint mondta, ebben az esetben ez a nyelvhasználat nem közigazgatási procedúrák végzésére, vagy bírósági eljárásokra vonatkozik, hiszen a település jellegénél fogva csupán egy helyi irodára vonatkoztathatjuk. Birinyi Margit és Juhász József satrincai lakosok, Grecs Péter, a helyi közösség elnöke és Vukašinović Éva ombudsmanhelyettes Itt más lényege, jelentősége van ennek a nyelvhasználatnak. Az itt élő magyarok számára, úgy gondolom, mindenekelőtt lelki szempontból van jelentősége annak, ha látják, hogy magyarul is feltüntetik a falu nevét. Ezáltal ugyanis egy üzenetet juttatunk el hozzájuk: azt az üzenetet, hogy az állami, hatalmi szervek számára fontos az itt élő 117

118 magyar közösség nyelvének, kultúrájának ápolása, s az efféle előírásokkal voltaképpen ennek a kultúrának, nyelvnek a megőrzéséhez járulnak hozzá nyilatkozta Vukašinović Éva. Véleményének adott hangot, hogy a magyarnak a hivatalos nyelvhasználatba történő bekapcsolása a helyi lakosságot is ösztönzi anyanyelvének megőrzésére. Nem csupán arról van szó, hogy az ügyintéző beszéli az ügyfél nyelvét, ha az illető igényli azt az ilyen környezetben egy sokkal mélyebb jelentése van a nyelvhasználat garantálásának tette hozzá. Mint megtudtuk, hasonló nyelvhasználati probléma létezik még az Inđija községbeli Slankamenački vinogradi településen a szlovák nyelv kapcsán. Ilyen esettel találta szembe magát az ombudsman a Šid községi Sot helységben is, ahol az egyéves huzavonát követően, az oktatási, közigazgatási és kisebbségügyi titkársággal együttműködve, sikerült elérni a horvát nyelv bevezetését. Az ombudsmanhelyettes Satrincán beszélgetett Aleksandra Asurdžićtyal, a helyi közösség irodavezetőjével is a kétnyelvű adminisztráció bevezetéséről. A szülőkön múlik A faluban kizárólag szerb nyelvű általános iskolai tanítás folyik az alsó tagozatos tanulók számára, akik később Ürögön folytatják tanulmányaikat. Az első és harmadik, illetve a második és negyedik osztályos tanulók összevont tagozaton hallgatják az órákat. Mintegy negyven alsós jár Satrincán iskolába. A helybeli magyarok nagy része igen gyengén, vagy egyáltalán nem beszéli anyanyelvét, s aggasztó a tény, hogy a választható anyanyelvápolás iránt sincs érdeklődés. A gond talán az, hogy a választható tárgyak listáján az anyanyelvápolás és az informatika között kell a tanulóknak dönteniük, s az esetek túlnyomó többségében a kisdiákok rendre a számítógépek világát részesítik előnyben. Az iskola minden évben kiosztja a választható tantárgyakra vonatkozó kérdőíveket tudtuk meg Slađana Horvat tanítónőtől. Mint mondta, az idén sem döntöttek a gyerekek, illetve szüleik a magyar nyelv mellett. 118

119 Van azonban az anyanyelvápolás iránti érdektelenségnek egy másik oldala is. Mint azt a tanítónőtől és Juhász József szülőtől megtudtuk, nagy volt az érdeklődés a magyar iránt mindaddig, amíg a Szülőföldön magyarul elnevezésű támogatási program keretében a magyar állam anyagilag dotálta azokat a tanulókat, akik jelentkeztek ezekre az órákra. Az idén azonban ez a támogatás elmaradt, ennek következtében az érdeklődés is alábbhagyott. A helybeliek véleménye szerint mindez csupán még egy példája annak, mennyire meghatározza mindennapjainkat a pénzhiány. Vukašinović Éva szerint az anyanyelvápoló órákat a szülőknek kellene kezdeményezniük, ezért javasolta az iskola képviselőinek egy közös szülői értekezlet megtartását a jövő hét folyamán. El akarok beszélgetni a szülőkkel, meg szeretném tőlük kérdezni, valóban nem tartanak-e igényt az anyanyelvórákra. Szeretném közelebbről is megismerni ezt a problémát fogalmazott az ombudsmanhelyettes. A rendelő zárva Panasz érkezett a terepszemle során a satrincai egészségház nyitva tartására és a település tömegközlekedési összeköttetésére is. A faluba hetente egy vagy két alkalommal jár csak ki az orvos, s amikor az iskolások éppen szünidőn vannak, nem közlekedik egyetlen autóbusz sem. Ennek következtében a nem sürgősségi egészségügyi ellátás lehetőségét szinte lehetetlen kihasználnia annak, akinek éppen annak a hat napnak az egyikén lenne rá szüksége, amikor az orvos nincs a faluban, s nem rendelkezik saját gépkocsival. Gondok vannak a vezetékes internet-hozzáférés bevezetése terén is. A falu már jó ideje vár arra, hogy bizonyos felszereléssel egészítsék ki a telefonközpontot. Az ombudsmanhelyettes ígéretet tett arra, hogy intézkedni fog az illetékeseknél a felsorolt gondok mielőbbi megoldása érdekében. Virág Árpád Magyar Szó, június 8., 1. és

120 Június 12. Szegedre költözött a délvidéki EMI-tábor A szervezők szerint a megfélemlített Délvidéken nincs e tábornak helye Az EMI-tábor magyarkanizsai társszervezője, a Rákóczi Szövetség a rá nehezedő politikai nyomás és súlyos hatósági fenyegetések miatt idén nem vállalta a közreműködést, ezt követően pedig a magyarkanizsai önkormányzat megvonta a rendezvénytől a helyszínt olvasható az emitabor.hu oldalán. A rendezvény szervezői a felhívásban továbbá megjegyzik, hogy rögtön új táborhely után néztek, de hamar nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a megfélemlített Délvidéken másutt sincs az EMI-tábornak helye. Kiemelik, hogy mindez pedig alig egy hónappal a tábor megrendezése előtt történt, s ebben a kritikus helyzetben Szegedről siettek segítségükre és ajánlották fel, hogy befogadják az EMI-tábort. A helyszínre autóbuszjáratokat is indítanak. Egy korábbi bejelentésükben pedig az olvasható, hogy az EMI-tábor magyarkanizsai társszervezője, a Rákóczi Szövetség vezetői, tudatták velük, hogy a rájuk nehezedő politikai nyomás és súlyos hatósági fenyegetések miatt idén nem áll módjukban a tábor szervezésében részt venni, amit megköszönve az elmúlt két évben nyújtott számtalan segítséget megértéssel tudomásul vettek. László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke a tábor Szegedre való áthelyezésével kapcsolatban lapunknak nyilatkozva megjegyezte, hogy a szerb jobb- és baloldal különböző nem létező, vagy fiktív szervezetei részéről érkező támadások miatt nem kellett volna lemondani Magyarkanizsán a hetedik EMI-tábort. Sohasem volt gond a táborral, mindig minden az előírások szerint történt, és a tábor a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt ifjúsági rendezvényei közé tartozik immár második éve. Mindenképpen a Délvidéken kellett volna megtartani a tábort. A legfelháborítóbb viszont az, hogy Magyarkanizsa önkormányzata ilyen könnyedén kihátrált a rendezvény mögül, pedig semmiféle tiltás nem történt a hatóságok részéről. Mindez csupán pletyka volt vélekedett az MRM elnöke. 120

121 Szavai szerint az EMI-tábor társszervezőjének, a Rákóczi Szövetségnek és a magyarkanizsai önkormányzatnak köszönhető, hogy Magyarkanizsán elmarad a tábor. Mint megjegyezte, elképzelhető, hogy egyeseknek nem tetszik az ilyen jellegű rendezvény, de ennek ellenére több ezer személy megfordult három nap alatt a táborban, és sokan csupán erre a rendezvényre vártak egész évben. Kávai Szabolcs, a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai tagozatának főtitkára május végén lapunknak elmondta, hogy olyan övön aluli ütéseket kaptak, amelyek miatt jobbnak látták, ha a békesség és nyugalom érdekében elállnak a szervezéstől. Közvetlen és közvetett támadások, fenyegetések sorozata érte őket, mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal részéről. Ez is azt bizonyítja, hogy Szerbiában nem lehet szabadon egy civil kezdeményezést valóra váltani jelentette ki Kávai Szabolcs. Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester ekkor pedig azzal magyarázta döntésüket, hogy az önkormányzat az EMI-tábor helyszínét a magyarkanizsai Rákóczi Szövetség, vagyis a rendezvény társszervezője kérésére biztosította, s miután az említett egyesület elállt a tábor megszervezésétől, ezért az önkormányzat a továbbiakban nem tudta fenntartani a helyszínt. Mint megjegyezte, tudomása szerint a Rákóczi Szövetség képviselője erről azonnal értesítette is a másik szervezőt, a magyarországi székhelyű Egyesült Magyar Ifjúságot. A tábor ellen május derekán a Szerb Megújhodási Mozgalom emelte fel a hangját, de hasonló állásponton volt a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és az Újvidéki Antifasiszta Akció nevű szervezet is. Véleményük szerint magyar fasiszta rendezvényről van szó, amelyet az általuk szintén fasisztának minősített Jobbik támogatásával szerveznek. Ugyanakkor kiemelték, hogy ebbéli gyanújukat az is megerősíti, hogy a meghívott előadók között szerepel Képíró Sándor egykori védőügyvédje is. Az EMI az első délvidéki EMI-tábort 2006-ban Palicson tartotta meg, a következő tábornak Ada, majd két ízben Zentaugaras, és végül két tábornak Magyarkanizsa adott helyet. dió Magyar Szó, június 12.,

122 Évtizedeken át tartó folyamat A temerini incidensekről tanácskoztak a Tartományi Képviselőházban A dél-bácskai kisváros polgárainak a nemzeti indíttatású incidensek kapcsán eszébe sem jut az, hogy a nagy méreteket öltő nacionalizmus a kiváltó okok egyike drogokról, alkoholról beszélnek. Egy friss tanulmány szerint ez arról tanúskodik, hogy a politikai nacionalizmus hazánkban már annyira összefonódott a polgárok mindennapjaival, hogy szinte észrevehetetlenné vált. E jelentés kapcsán tartottak konferenciát kedden a képviselőházban, melyen a résztvevők többsége a törvény hatékonyabb alkalmazása mellett szállt síkra. Temerin a viszonylag homogén magyar etnikum határán fekszik, Újvidék közelében, Šešelj Nagy-Szerbiájának és a jobbra radikalizálódott szerb ifjúságnak a székhelyénél, amely nagy migrációs megrázkódtatásoknak volt kitéve az elmúlt több mint két évszázad alatt, ezért Temerin egyfajta lakmusza a múltbéli, jelenlegi és a jövőbeli etnikai összetűzéseknek Vajdaságban állapította meg az az április folyamán elvégzett kutatás, mely a temerini incidensek jelenségével foglalkozott, s melyet a Civil Társadalomfejlesztési Központ (CRCD) hajtott végre a Nyílt Társadalomért Alapnak és a Tartományi Képviselőháznak a támogatásával. Vladimir Ilić és Miroslav Keveždi Temerin Vajdaság jelene vagy jövője címet viselő kiadványa a kutatás alapján elkészült egyfajta jelentésnek számít, melyben azt is megállapítják, hogy a legutóbbi eseményekre egymástól eltérően reagáltak a lokális, tartományi, állami hatalmi szervek és a civil tényezők. Közlik, hogy az ügyészség lassan reagál, a bűncselekmény legenyhébb minősítésével, a rendőrség viszont sokkal eredményesebb, aktív és büntető szándékkal lép fel. Jogokban bővelkedők Az elkészült tanulmány szerint a megkérdezett temeriniek többségének nem a nacionalizmus jut az eszébe a nemzeti indíttatású incidensek kapcsán, hanem az alkohol- vagy a kábítószer-fogyasztás mindez arra utal, hogy a nacionalizmus Szerbiában teljesen 122

123 normálisnak számít, átszőtte az emberek mindennapjait. A szerb ajkú megkérdezettek jobbnak látták a nemzetek közötti viszonyokat, mint a magyarok, nemzetük jövőjét tekintve viszont borúlátóbbnak számítanak. A kutatás megállapítja, hogy a szerbség körében meglehetősen elterjedt a sovinizmus, amire példa a felmérésnek az az eredménye is, mely a kisebbségeket megillető jogokra vonatkozik. A megkérdezett szerbek 47 százaléka ugyanis azon a véleményen van, hogy túl sok joggal rendelkeznek hazánkban a nemzeti kisebbségek. A kutatás eredményei kapcsán kedden a Tartományi Képviselőház nagytermében vitanapot rendeztek, melyre a civil szféra, a tartományi vezetés és a tudomány, a szakma képviselőit is meghívták. Meglehetősen aggasztónak számít a tény, hogy azokat a jelenségeket, melyeket az erőszak alkalmazása jellemez, például a rasszizmus és a nemzetek közötti feszültség szítása által okozott összetűzéseket csupán egyszerű incidensként, szabálysértésként és a közrend megsértéseként definiálják, s nem bűncselekményről vagy gyűlölet szította bűntényként tekintenek arra fogalmazott a konferencia megnyitása során Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke. Az egyedüli megoldás Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete elismeréssel szólt az elkészült jelentésről, mert, mint mondta, darázsfészekbe mertek nyúlni a kutatók, s ehhez politikai bátorság kellett. Azt nevezte különösen jó megoldásnak, hogy a kutatás nem a felelősök megnevezésére törekedett, hanem a történelmi tényeket figyelembe véve magával a jelenséggel foglalkozott, annak részleteit tárta fel. A többségi nemzet részéről elvégzett objektív kutatások jelenthetik az egyedüli és elengedhetetlen megoldást ebben a kérdésben. Amikor egy olyan témához nyúlunk, amelynek különböző politikai aspektusai is vannak, hogy csak a korrupciót, bűnözést és a párturalmat említsem, akkor azt mindenképp kényes vállalkozásnak nevezhetjük nyilatkozta a médiának a nagykövet. A konferencián tett felszólalásában Nikowitz úgy értékelte, hogy a politika és a helyi vezetőknek a feladata jobb belátásra bírni azokat 123

124 a félművelt személyeket, akik nem tudják elviselni más kultúráját, nyelvét. Mint mondta, kulcsszereppel bír a helyi szintű dialógus, melyhez a törvény szigorának is társulnia kell. Ez annyit jelent, magyarázta, hogy az igazságügynek gyorsan és látványosan kell reagálnia az incidensekre. Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman arra emlékeztetett, hogy illetékessége a nyelvhasználati, kisebbségi jogok betartásáig terjed, s maguknak az incidenseknek a rendezésére már nem vonatkoztatható. Temerin esetében a polgárok vajdasági jogvédője megfogalmazott egy ajánlást korábban, mely az általános iskolákat érintő jogállás és a tényleges helyzet összehangolását szorgalmazta, s mint mondta, még nem tudja, elfogadják-e majd ezt az indítványt. Specifikus vagy azonos körülmények? Gusztony András temerini polgármester azt nyilatkozta: nem látja semmi okát annak, hogy ilyen magas szinten foglalkozzanak Temerinnel. Mint mondta, január óta, a közbeeső választási kampány ellenére sem történt egyetlen komolyabb etnikai jellegű incidens sem. Gusztony András: Szét kívánom rombolni azt az illúziót, hogy etnikai összetűzések kizárólag Temerinben történnek (Ótos András felvétele) 124

125 Szét kívánom rombolni azt az illúziót, hogy etnikai összetűzések kizárólag Temerinben történnek. Láthattuk az elmúlt időszakban a szabadkai vagy a muzslyai példát is. Ha valaki elbeszélget a rendőrség képviselőivel, hamar rájöhet arra, hogy ilyen incidensek mindenütt léteznek közölte Gusztony. Szerinte az efféle helyzetekre az jelentheti a megoldást, ha minél többet megtudnak a közösségek tagjai egymásról, már az oktatás szintjén kezdve ezt az ismerkedést. Gusztony álláspontjával szemben Deli Andor tartományi nemzeti közösségi, közigazgatási és oktatásügyi titkár annak a véleményének adott hangot, hogy mivel egy igen összetett kérdésnek számít a temerini etnikai viszonyok problematikája, az magas szintű koordinálást, fokozott figyelmet is igényel. Rendkívül fontos az, hogy ma egy ilyen konferencián vitathatjuk meg ezt a kérdést. Lépésről lépésre kell haladni az ügy rendezésében, s ebben a folyamatban a civil szektornak és az államnak egyaránt részt kell vennie. Nem fogunk eredményeket elérni egyik napról a másikra, a közösségek közötti megbékélések európai példái is azt mutatják, hogy évtizedeken át tartó folyamatról van szó fogalmazott Deli. Szerinte nem lehet általánosítani a temerini történéseket, specifikusak az ott uralkodó körülmények. Egyetértett a kutatóknak azzal a megállapításával, mely szerint Temerin egyfajta lakmuszteszt, melynek alapján a társadalom egészében uralkodó körülmények is kivetíthetők. Virág Árpád Magyar Szó, június 13., 1. és június 12. [19:48] Tanácskozás Újvidéken: Temerin Vajdaság jelene vagy jövője Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke nyitotta meg ma [június 12-én B. A. megj.] a Temerin Vajdaság jelene vagy jövője elnevezésű tanácskozást, amelyet a Civil Társadalomfejlesztési Központ és a Nyílt Társadalom Alap szervezett a tartományi parlamenttel együttműködve. 125

126 Üdvözölve a megjelenteket, Egeresi emlékeztetett arra, hogy a tartományi parlament, a képviselőházi bizottságok tevékenységének jelentős része irányult Vajdaság mint biztonságos közösségnek a kiépítésére és bemutatására, hiszen csak ez jelentheti az értelmes és intézményes választ azokra az eseményekre, amelyekben a türelmetlenség, az intolerancia, az erőszak népszerűsítése szerepelt elfogadható és követendő viselkedési mintaként. Mély meggyőződésem, hogy az erőszak és a fiatalok biztonságának kérdése jelenti közösségünk számára a legnagyobb veszélyt a jövőben. Ezért a tartományi biztonsági tanács üzenetei és ajánlásai is az összehangolt, rendszerbeli és koordinált munka szükségességére hívta fel minden intézmény figyelmét. A munkának mindenekelőtt az értékrendszer megváltoztatására és az előítéletek lerombolására kell irányulnia, mondta Egeresi és hozzátette, különösen aggasztó az a tény, hogy azokat a jelenségeket, amelyeket az erőszak, a fajgyűlölet és a nemzetek közötti türelmetlenség szítása jellemez, egyesek megpróbálják elbagatellizálni, szabálysértésként, apró kihágásként kezelik, s nem gyűlöletszító bűncselekményként. A Civil Társadalomfejlesztési Központ Temerin község területén végzett kutatásának eredményeire hivatkozva, miszerint az etnikai 126

127 elkülönülés és távolságtartás több rétege is fennáll, Egeresi úgy értékelte, mégis, az 59 vajdasági általános és 60 vajdasági középiskola diákjai között végzett felmérés eredményei bátorítóak, hiszen az derül ki belőlük, hogy a fiatal szerbek legtöbb baráti kapcsolatot a magyarokkal, a magyarok pedig a szerbekkel ápolnak. Ma felszólalásommal két üzenetet szeretnék továbbítani. Szeretnék rámutatni arra, mennyire fontos az intézmények szerepe az alapvető emberi és kisebbségi értékek védelmében és fejlesztésében egy stabil, demokratikus politikai környezetben, s szeretném felhívni a figyelmet az új viselkedésminták népszerűsítésének jelentőségére is. Ez pedig azt jelenti, mindent meg kell tennünk, hogy az erőszak és a kegyetlenség ne legyen követendő viselkedési minta, szögezte le Egeresi. Kiemelte a demokratikus intézményrendszer erősítésének fontosságát is, mert ahol a többség nem védi, hanem ellenkezőleg, ignorálja a kisebbségi közösségek jogait és érdekeit, ott romlik a demokrácia. Nem engedhetjük meg, hogy párhuzamos, egymás mellett elfutó életeket éljünk. Vajdaság mindig úgy létezett és ezentúl is csak úgy létezhet, mint a közös élet közössége nem egymás mellett, hanem együtt. A bizalom, a szolidaritás, a támogatás és megértés, ez Vajdaság, minden polgáré nemzeti, nyelvi, vallási hovatartozásuktól függetlenül. Ez a mi antifasiszta Vajdaságunk. A bizalom Vajdasága ahol a szomszéd a bajban a kezét nyújtja. Innen a minden vajdasági előtt ismeretes mondás előbb a szomszéd, aztán az isten, mondta egyebek között Egeresi, aki megígérte, jövőbeni munkájával is azokat az értékrendeket kívánja szolgálni, amelyek nem az erőszakot, hanem a felelősséget, a humanizmust és a szolidaritást hirdetik. A tanácskozáson felszólalt Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete, Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman, Deli Andor tartományi kisebbségi titkár, Temerin község képviselői, dr. Jadranka Jelinčić, a Nyílt Társadalom Alap végrehajtó igazgatója, dr. Vladimir Ilić, a Civil Társadalomfejlesztési Központ elnöke és a civil szféra képviselői. ( Tanacskozas-Ujvideken-Temerin-Vajdasag-jelene-vagy-jovoje.html 127

128 Gusztony András beszéde a Temerinnek szentelt újvidéki tanácskozáson Egy kicsit kétközben voltam, hogy egyáltalán vállaljam-e a szereplést, mert maga a tanácskozás címe, Temerin, Vajdaság jelene vagy jövője ellentétben áll alapmeggyőződésemmel, ugyanis én azt vallom, hogy etnikai incidensek nemcsak Temerinben történnek. A napokban voltak Muzslyán és Szabadkán, tavaly szeptemberben, amikor mindenki Temerint emlegette, Topolyán, és ha kicsit elbeszélgetünk a rendőrökkel, kiderül, hogy máshol is. Az a gyanúm, hogy a mai összejövetel sem járul hozzá érdemében a temerini állapotok javításához, már csak azért sem, mert csak egy községgel foglalkozunk. Mégis itt vagyok, mert a problémát reálisnak tartom, és ezzel is elismerésemet szeretném kifejezni Ilic professzor és csapata előtt tisztességes és emberséges hozzáállásukért. Az elkészült tanulmány lényegében reális képet ad a helyzet történelmi gyökereiről, a szerbek és magyarok temerini együttélésének buktatóiról. Lehetne ezt boncolgatni, árnyalni, csak nem igazán érdemes, ugyanis van egy helyzet, ami adott, és erre kell megoldást találni. A múlt évtized derekán, egy szeminárium keretében, csaknem két éven keresztül, magam is aktívan foglalkoztam a szerb magyar együttéléssel. Ennek során a legnagyobb tanulság számomra az volt, hogy hihetetlenül keveset tudunk egymásról. De hát hogy is lehetne másképp, ha ugyanazon tanszék két tanára teljesen más képet fest egy korszakról, ugyanis egyikük Svetozar Miletić, a másik pedig Kossuth Lajos szemszögéből világította meg a 19. század közepét. De jöhetünk közelebbre is, másképp tekintenek a magyarok és másképp a szerbek 1941-re meg 1944-re is. És ezen nem tudunk változtatni, viszont ezeket a tényeket tudatosítani kell. Tehát ismerni kell egymás történelmét, kultúráját, hagyományait, hogy ne soroljam tovább, a lényeg, az oktatási rendszert ehhez kell idomítani. Ugyancsak az oktatási rendszer problémája a nyelvtanulás. Nem vagyok szakember, de látom, a magyar gyerekek generációról generációra rosszabbul beszélnek szerbül és egyértelmű, hogy a módszeren kell változtatni. És lehet, hogy a felmérés eredményeinek tükrében 128

129 szentségtörésnek számít, én mégis kimondom, igenis van értelme a környezetnyelv tanulásának a többségi nemzet tagjai számára. Sokak, különösen a tartományi ombudsmanok kedvenc témája az önálló és vegyes iskolák kérdése. Kétségtelen, hogy a nemzeti identitás megőrzése szempontjából az önálló, magyar iskola élvez előnyt. A vegyes tannyelvű iskola meglehet, hogy javítana az együttélés minőségén, de az biztos, hogy felgyorsítaná az asszimilációt. Temerinben magyar és vegyes iskola is működik, de a kilencvenes évek óta a magyarul tanuló diákok mindegyike ténylegesen a magyar iskola épületében tanul, bár formálisan a diákok és a tanerő egy része a vegyes iskolához tartozik. Azért van így, mert akkor helyet kellett találni a Temerinbe menekült szerb diákoknak. Tavaly szeptemberben, az akkori incidensek idején az ombudsmanok szorgalmazni kezdték az eredeti helyzet visszaállítását, vagyis, hogy a vegyes iskola a gyakorlatban is azzá váljon. Ebből egyelőre nem lett semmi, viszont az őszre iskolába induló gyerekek közül a szülők csak egyet írattak be a vegyes iskola magyar tagozatára. Vagyis Temerinben a vegyes iskola kétségkívül megszűnik, csak valakinek viselnie kellene a felelősséget is a munka nélkül maradó tanárokért. Ez csak egy példa arra, hogy mennyire veszélyes kívülről belenyúlni egy működő közösség életébe. Temerinben számos olyan, ezreket megmozgató rendezvény van, ahol egyaránt részt vesznek szerbek és magyarok. Például a borverseny, a babfesztivál, a motoros bemutató, a tökverseny, a fiákerverseny, a pálinkaverseny, ahol még úgy sincs összetűzés, hogy alkoholt is fogyasztanak, időnként nem is keveset. Más kérdés, hogy az incidensektől eltérően, a média nem kapja fel ezeket az eseményeket. Ami pedig a nemzetek közötti incidenseket illeti, azok sajnos voltak és lesznek is. Nem könnyű szívvel, de bizonyos módon elfogadom a helyi rendőrkapitány kedvenc példáját, miszerint egy doboz fekete és fehér golyói óhatatlanul ütköznek egymással, a feketék a feketékkel, a fehérek a fehérekkel, de egymás között is. Ez tényleg így van, de világosan meg kell különböztetnünk a nemzeti előjelű incidenseket a többitől. A rendőrség ehhez kevés, még abban az esetben is, ha jól végzi a munkáját és rettentően nagy felelősség hárul az ügyészségre, amely minősíti az eseteket. Tudom, hogy mindenkit megillet az 129

130 ártatlanság vélelme, de egyetlen megoldást látok, mégpedig azt, ha egy incidensnek különböző nemzetiségű tagjai a résztvevők, akkor már a vizsgálat kezdetén abból kell kiindulni, hogy etnikai jellege van a dolognak. És ebből következnek a büntetések is, nem úszhatja meg 25 napos elzárással az, aki bűncselekményt követett el. Magam is elismerem, hogy Temerint gyakran emlegetik az etnikai incidensek kapcsán, de szerintem nem azért, mert több van belőlük, mint máshol, hanem azért, mert talán mi hangosabban kiabálunk, ha vernek bennünket. Megvédeni nem tudjuk magunkat, ehhez nem vagyunk elegen és nincs hozzá eszközünk sem, az egyetlen fegyverünk a nyilvánosság, és sohasem fogunk hallgatni, ha bántanak bennünket. Végül egy példa arra, hogy milyen nehéz a kisebbségi jogok védelme. Tavaly nyáron a szokásomtól élesebben reagáltam, amikor a Szerbia Utai közvállalat egynyelvű helységnévtáblákat helyezett ki a községben, és Pásztor Bálinttal, a Magyar Koalíció képviselőjével elértük, hogy ezt kétnyelvűre cseréljék. Néhány hónappal később ez a tábla nyomtalanul eltűnt, csak a tartóoszlopai maradtak meg. Tehát a magyar kiírás már valakinek szúrta a szemét. Mégis, ha nehéz is, de az együttélés alternatíva nélküli, és azt hiszem, hogy mindannyiunk érdeke, hogy minél kevesebb súrlódással bonyolódjon. Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf., 131. szám, június 14. Ne smanjuje se broj incidenata na nacionalnoj osnovi Bozóki Antal felszólalása az Újvidéken, június 12-én, a Tartományi Képviselőházban, a nagybecskereki Civil Társadalomfejlesztési Központ szervezésében tartott Temerin Vajdaság jelene vagy jövője elnevezésű tanácskozáson. Ne smanjuje se broj incidenata na nacionalnoj osnovi* Teze za konferenciju: Temerin sadašnjost ili budućnost Vojvodine * Diskusija na Konferenciji Temerin sadašnjost ili budućnost Vojvodine, koja je održana u Novom Sadu, 12. juna godine 130

131 1. Temerin nije usamljen slučaj Već sam naziv teme ukazuje na to da je kao predmet posmatranja izdvojeno jedno mesto u Vojvodini, Temerin, koji je postao poznat i po brojnim incidentima na etničkoj osnovi. Ovo istraživanje može da bude korisno, jer ćemo dobiti detaljniju sliku o stanju međuetničkih odnosa u jednoj opštini i/ili naselju, više saznanja o razlozima zbog kojih je došlo do tih incidenata. Ne bi, međutim, bilo dobro, bilo bi, zapravo, guranje glave u pesak, ako ne bismo rekli da incidenti na nacionalnoj osnovi u Temerinu, na žalost, ne predstavljaju usamljene slučajeve u Vojvodini, jer su se takvi incidenti događali u proteklom periodu i u drugim mestima i gradovima u Vojvodini, a ponajviše u Subotici, Somboru, Novom Sadu, Zrenjaninu, Temerinu, Bečeju, Mužlji i dr. Što se samog naslova konferencije tiče, Temerin je, na žalost, sadašnjost Vojvodine, a kakva će biti budućnost pokrajine i njenih stanovnika, to zavisi od mnogo čega i to je nemoguće prognozirati. Nadajmo se da će biti bolja od sadašnjosti. Kada sam već kod metodoloških primedbi u odnosu na istraživanje, moram reći da incidenti na nacionalnoj osnovi predstavljaju samo vrh ledenog brega. Naravno da ih treba istraživati, o njima raspravljati, ali šta je sa ostvarivanjem prava nacionalnih manjina u raznim oblastima svakodnevnog života, kao što je upotreba jezika, obrazovanje, kultura, javno informisanje itd.? U ovim oblastima takođe se događaju kršenja manjinskih prava, koje je još teže dokazati, nego etničku motivaciju u slučajevima incidenata na nacionalnoj osnovi. 2. Više od hiljadu incidenata Prema zvaničnim od strane organa vlasti objavljenim podacima, u periodu od do godine bilo je 884 incidenata na nacionalnoj osnovi. Tome treba dodati i 108 incidenata, koji su se dogodili u prvih devet meseci godine: 5 fizičkih napada, 4 anonimnih pretnji, 17 verbalnih napada i 43 grafita mržnje. Osim toga, oštećeno je i skrnavljeno 18 crkvenih objekata, 17 objekata, čiji su vlasnici albanske pripadnosti, više grobalja i spomen mesta, kao i zgrada kulturnoumetničkih društava, kao što je Centar za mađarsku kulturu Šandor 131

132 Petefi u Novom Sadu. Zajedno sa incidentima, koji su se dogodili tokom godine, broj incidenata već je premašio hiljadu, od kojih je najveći broj učinjen na štetu Mađara. Karakter incidenata Fizički napadi Tuče Oštećenja katoličkih verskih objekata Oštećenja i skrnavljenja katoličkih nadgrobnih spomenika 5. Ispitivanje parola, iscrtavanje simbola i rasturanje pamfleta Ukupno Incidenti na nacionalnoj osnovi, u periodu godine 93 Godina Ukupno Incidenti Informacija o mađarskoj nacionalnoj manjini u Republici Srbiji, Savezno ministarstvo nacionalnih i etničkih zajednica 2005., str Evropska komisija protiv rasizma i netolerancije (ECRI): Izveštaj o Srbiji, SRB.pdf, 29-30) 95 Varjú Márta: 197 helyett 171., Magyar Szó, február 28., március 1., 1. és Isto. 97 v. m.: A tartományi rendőrség megalakítása a jövő zenéje. Magyar Szó, március 15., Videti u članku pod br

133 3. Ne smanjuje se broj incidenata U Vojvodini, i pored ocene zvaničnih organa vlasti, koji su svake godine izveštavali o smanjivanju broja incidenata, za godinu čak za 26,6% 99, ne smanjuje se. Na to ukazuje i podatak da je u godini bilo 110 takvih incidenata, a u prvih devet meseci godine, za koji period je saopšten podatak, bilo je takvih događaja. Uzgred budi rečeno, tačan broj incidenata na nacionalnoj osnovi niko ne zna, niti se može utvrdit, jer se takvi događaji obično nerado prijavlju, zbog loših iskustava, koji oštećeni imaju sa postupajućim organima, neretko su izloženi i pretnjama, šta će im se desti ako prijavljuju takav slučaj, o čemu su govorili i učesnici u istraživanju Vladimira Ilića i Miroslava Keveždija. Zbog toga, najčešće su evidentirani samo slučajevi, čije se prijavljivanje nije moglo izbeći zbog posledica po zdravlje oštećenih, odnosno obaveze organa da postupaju po službenoj dužnosti. U Subotici (19. maja ove godine) grupa od mladića srpske nacionalnosti su, takoreći u centru grada, viperama i gvozdenim šipkama povredili dva mladića mađarske nacionalnosti: jednom od njih slomljeno je i rebro. Postoji sumnja da su napadnuti zbog toga što su Mađari, što potvrđuje i policijski izveštaj. U noći 26. maja, u parku u Mužlji, mladići, koji su nosili maske i uzvikivali na srpskom, štapovima i lancima su napali grupu mladića i devojaka prema nezvaničnim informacijama mađarske nacionalnosti, od kojih je petoro zatražilo medicinsku pomoć u bolnici, a jedan je zadržan na lečenju. Ovi najnoviji događaji ukazuju na to da se broj učesnika u fizičkim napadima povećava, a da posledice tih napada postaju sve teže, kao i da se u naseljima u kojima se događaju incidenti na nacionalnoj osnovi pridružila i višenacionalna Mužlja. Može se, nadalje, konstatovati da su izveštaji medija o ovim incidentima veoma maglovita i da se u 99 Videti u članku pod br G. B.: Csökkent a nemzeti incidensek száma. Magyar Szó, október 26., 1. és

134 njima često izbegava nazivanje događaja pravim imenom. Nacionalna pripadnost napadača i napadnutih često se može samo nagađati Činjenica da se radi o incidentima na etničkoj osnovi prećutkuje se čak i u takvim slučajevim, kada se iz konteksta događaja to sasvim jasno vidi. 4. Različiti kriterijumi u kaznenoj politici Nije dobro, niti je mudro da zvanični organi potcenjuju značaj ovih incidenata, a pogotovo nije dobro da se najčešće zadržavaju na izdavanju saopštenja, kojima se osuđuju takvi događaji. Pri tome, učinioci najčešće ostaju neotkriveni, a ako se, pak, otkriju, najčešće im se izriče novčana kazna, ili čak ni to. O tome svedoči i izveštaj pokrajinskog ombudmana za godinu. Prema ovom izveštaju, u periodu od godine do 30. septembra godine, za krivično delo izazivanja nacionalne, rasne i verske mržnje i netrpeljivosti procesuiran je ukupno 71 predmet, odnosno oko 8,8 predmeta godišnje. Od ovih 71 predmeta, 34 su završena osuđujućom presudom, a oslobađajućom pet. Još je u toku 14 postupaka, tri su obustavljena, a jedan je ustupljen drugom sudu. Ne kaže se, međutim, kojem. Dakle, od preko hiljadu incidenata na nacionalnoj osnovi, osuđujućom presudom završeno je svega oko tri posto svih predmeta. Treba, međutim, dodati i to, da su, prema izveštaju ombudsmana, dve osuđujuće odluke poništene i da je u pet predmeta u toku postupak po žalbi pred Apelacionim sudom. To znači da je u ovom periodu izrečeno svega 27 osuđujućih presuda. U izveštaju, međutim, nema čak ni naznaka o tome, kakve su kazne izrečene optuženim licima. U istraživanju se navodi da je, na zahtev Saveta Evrope i OEBS, Vlada tadašnje Državne zajednice Srbije i Crne Gore, 2. novembra godine, formirala posebnu komisiju za suzbijanje etničkih incidenata u Vojvodini. Javnosti je, međutim, nepoznato da li je ta komisija ikada sačinila svoj izveštaj. Voleo bih da neko na to pitanje odgovori. Mišljenja sam da sve to samo za sebe govori o slabostima i neefikasnosti rada organa gonjenja i pravosudnih i drugih organa vlasti, 134

135 kada je reč o incidentima na nacionalnoj osnovi. Čak i pokrajinski ombudsman u svom izveštaju, koji inače ima brojne metodološke i druge nedostatke, i o kojem bi valjalo posebno raspravljati, zaključuje: Broj procesuiranih i pravosnažno okončanih postupaka vođenih zbog krivičnog dela izazivanja nacionalne, rasne i verske mržnje i netrpeljivosti u posmatranom periodu je nesrazmerno mali, u odnosu na saznanja do kojih pokrajinski ombudsman dolazi iz medija. S tim u vezi, postavlja se i pitanje primene različitih kriterijuma i tzv. dvostrukog aršina u kaznenoj politici, kada su počinioci srpske nacionalnosti, odnosno pripadnici nacionalnih manjina. U slučaju petorice Mađara iz Temerina, okrivljeni su, zbog pokušaja ubistva, godine osuđeni na kaznu zatvora od 61 godine. Oni su još uvek u zatvoru, iako su, s obzirom da su izdržali 40 godina, odnosno većina njih i dve trećine kaznine, prema svim kriterijumima oni su već trebali biti pušteni makar uslovno na slobodu. Odbijanje brojnih zahteva i peticija iz zemlje i inostranstva za pomilovanja ili smanjivanje kazne temerinskoj petorici, kako se navodi u istraživanju bitno su uticale na odnose različitih srpskih i mađarskih činilaca. Organi vlasti ni u ovom slučaju nisu imali dovoljno sluha za rešavanje nastalog problema, što je imalo uticaja i na ponašanje i raspoloženje građana u samom mestu i opštini Temerin. Sve to ukazuje da treba menjati odnos organa gonjenja i pravosudnih organa kada je reč o međuetničkim incidentima. Dosledna primena zakonskih normi u svakom slučaju nesumnjivo bi doprinela povećanju i/ili vraćanju osećanja sigurnosti i poverenja pripadnika nacionalnih zajednica u organe vlasti i pravosuđa. Trebalo bi izvršiti i promenu kaznenih propisa, u tom smislu, da kada se radi o incidentu, u kojem učestvuju pripadnici različitih nacionalnosti u svakom slučaju treba postupiti po odredbama Krivičnog zakonika i Zakonika o krivičnom postupku. 5. Rešavati otvorena pitanja Pitanje međunacionalnih odnosa u Temerinu jeste važno pitanje, ali predstavlja samo deo ukupnog stanja međunacionalnih odnosa 135

136 u Vojvodini, koje bi trebalo sagledati u celini. S tim u vezi, želim još ukazati da, mada oko 35% stanovništva Vojvodine predstavljaju pripadnici 26 nacija, ne postoji ni jedna nezavisna institucija, koja bi se bavila proučavanjem položaja nacionalnih manjina, koje bi podrazumevalo i kritičko sagledavanje obaveza, koje za Srbiju proističu iz brojnih međunarodnih i bilateralnih konvencija o ljudskim i manjinskim pravima, koje je nasledila ili kojima je pristupila. To bi, naravno, u slučaju Temerina i nekih drugih mesta, podrazumevalo i sagledavanje da li je došlo do povrede člana 16 Okvirne konvencije za zaštitu prava nacionalnih manjina o uzdržavanju od mera, koje menjaju srazmeru stanovništva u oblastima naseljenim pripadnicima nacionalnih manjina. U Vojvodini, koliko je meni poznato, u zadnjih dvadeset i više godina nije sačinjena celovita i temeljna analiza, niti je raspravljano na nivou organa vlasti o položaju nacionalnih manjina i ostvarivanju ljudskih i manjinskih prava i sloboda u pokrajini. Takvu analizu bi u najskorije vreme trebalo uraditi za svaku opštinu i za pokrajinu, putem odgovarajućih komisija/odbora za međunacionalne odnose, i o njima raspravljati. Rad Odbora za međunacionalne odnose Skupštine APV ostao je potpuno nepoznat za javnost Vojvodine. Bez takvih analiza neće biti pouzdanih ocena o stanju međunacionalnih odnosa, već samo paušalnih ocena političara da su međunacionalni odnosi u Vojvodini povoljni i stabilni. Osim toga, bilo bi potrebno sačiniti i listu otvorenih pitanja i problema, koje opterećuju međunacionalne odnose i jedno po jedno razrešiti. Takvih otvorenih pitanja, koje se tiču pojedinih nacionalnih zajednica ima više. Što se Mađara tiče, već dvadeset godina postoji zahtev da se opštine Ada, Čoka, Kanjiža i Senta vrate u subotički region, umesto da pripadaju kikindskom okrugu. Prilikom reorganizacije sudova, počev od 1. januara godine ukinuti su opštinski sudovi u Adi, Bačkoj Topoli, Bečeju, Čoki, Kanjiži i Senti, naseljima od izuzetnog značaja za mađarsku nacionalnu zajednicu, zbog čega bi sadašnju organizaciju sudova trebalo preispitati. Osnovnoškolskim odeljenjima na 136

137 mađarskom jeziku u Tordi i Novom Itebeju godinama se obećava status pravnog lica, ali se ništa na tom planu ne dešava, zbog čega ove škole ne mogu da se razvijaju, učestvuju na konkursima i sl. Tu je i pitanje obezbeđivanja srazmerne zastupljenosti pripadnika nacionalnih manjina u organima odlučivanja, uprave, pravosuđa i javnih preduzeća, neophodnosti izmena i dopuna Zakona o nacionalnim savetima nacionalnih manjina, brisanje odredbe o kolektivnoj krivici u Zakonu o vraćanju oduzete imovine i o obeštećenju. Zatim, puštanja na slobodu petorice iz Temerina, podizanja spomenika žrtvama drugog svetskog rata na Futoškom groblju u Novom Sadu, Čurugu, Bačkom Jarku i nekim drugim mestima i dr. Mišljenja sam da bi o ovim pitanjima trebalo u najskorije vreme otvoriti dijalog sa organima vlasti i pristupiti njihovom rešavanju. Samo takav odnos organa vlasti bi mogao obezbediti poboljšanje i napredak međuetničkih odnosa u Vojvodini i Srbiji. Da li postoji spremnost tih organa za to? U Novom Sadu, 12. juna godine Bozoki mr. Antal Betiltották az Obrazt Mladen Obradović szerint szervezete nem soviniszta, s legfőképp nem diszkriminatív A Szerbiai Alkotmánybíróság kedden [június 12-én B. A. megj.] döntést hozott a klerofasiszta Obraz szervezet betiltásáról. Az Alkotmánybíróság a köztársasági ügyészség december 14-én beterjesztett javaslatára hozta meg döntését. Az ügyészség ekkor azért kérte a szélsőjobboldali szervezet betiltását, mert működésével a demokrácia alapjait veszélyezteti, és a szervezet betiltása összhangban lenne a diszkrimináció megszüntetéséről szóló ENSZ-határozattal. A javaslatban az ügyészség a szervezet által számos elkövetett akcióra, a szervezet tagjai és annak vezére elleni büntetőeljárási perekre és ítéletekre mutatott rá. Mladen Obradović, az Obraz vezére az eljárásban kijelentette, hogy a szervezet a Szent Száva-i alapokon kívánja megújítani az államot 137

138 és a szerb társadalmat, valamint hangsúlyozta, hogy a Szent Száva-i nacionalizmus nem sovinizmus, s legfőképp nem diszkriminatív. Szavai szerint az Obraz az egészséges társadalomért száll síkra, ami azt jelenti, hogy túl kell lépni a negatív jelenségeken, ezért az Obraz legalista és legitimista szervezetnek minősül. Slobodan Homen, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szeptember 22-én jelentette be, hogy az ügyészséggel karöltve kezdeményezte mindazon szélsőséges szervezetek működésének betiltását, amelyek erőszakot hirdetnek, tagjaik különböző bűntényeket követnek el, illetve amelyekbe beletartozik a másképpen gondolkodók megfenyegetése is. Ezt a 2009-es büszkeség napi felvonulás részvevőinek megfenyegetése miatt kezdeményezte. Slobodan Radovanović köztársasági ügyész szeptember 25-én az alkotmányos rend veszélyeztetése, az emberi és kisebbségi jogok megsértése, valamint faji, nemzeti és vallási gyűlöletkeltés gyanúja miatt indította el az eljárást az Obraz és az 1389 Szerb Népi Mozgalom ellen. Mladen Obradovićot, az Obraz vezérét április 20-án a belgrádi Felső Bíróság első fokon 2 évnyi letöltendő szabadságvesztésre ítélte a október 10-ei belgrádi büszkeség napi felvonulás napján megszervezett zavargások miatt. A zavargásokban ekkor 140 személy 138

139 sérült meg, amelyek közül 124 rendőr volt. A Belügyminisztérium az Obrazt 2005-ben klerofasiszta szervezetnek minősítette. Az Alkotmánybíróság tavaly júniusban hasonló okok miatt tiltotta be a Nemzeti Arcvonal nevű szervezetet is. Az Obraz betiltása jó hír Szerbia számára reagált a hírre a Vajdasági Szociáldemokrata Liga. Mint megjegyzik, pártjuk még 2005-ben kezdeményezte a szélsőjobboldali szervezet betiltását, és nem értik, miért kellett erre hat évet várni. Reményeik szerint az Obraz-tagság, vagy az ideológiájuk folytatása bűncselekménynek minősül majd. (Beta) Magyar Szó, június 13., június 13. [15:04] Az MPSZ a temerini fiúk szabadon bocsátását kéri az új elnöktől A Magyar Polgári Szövetség nyílt levelet intéz az újonnan beiktatott köztársasági elnökhöz, Tomislav Nikolićhoz, amelyben kéri a temerini fiúk szabadon engedését, jelentette be mai zentai sajtótájékoztatóján a párt elnöke, Rácz Szabó László, aki hozzátette, a levélben azt is leírták, hogy véleményük szerint a temerini fiúk csupán azért kaptak túlzott mértékű büntetést, mert nem a többségi nemzethez tartoznak. Meggyőződésünk, hogy ha a fiúkat nem helyezik szabadlábra, akkor 139

140 az már nem mondható tovább börtönbüntetésnek számukra, hanem inkább halálbüntetésnek. Ez így nem maradhat tovább. Egy kocsmai verekedésért nem lehet ekkora büntetést kiróni. Nemzetellenes tett volt, amit a bíróság elkövetett ezekkel a fiúkkal szemben fogalmazott Rácz Szabó, aki hozzátette, abban bíznak, hogy Tomislav Nikolićban több megértés lesz majd, mint elődjében, hiszen ahogyan fogalmazott azt ígérte, nem kell tőle tartaniuk a kisebbségben élő nemzeteknek. H. G. Az-MPSZ-a-temerini-fiuk-szabadon-bocsatasat-keri-az-uj-elnoktol.html MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG Nikolić kegyelmezzen meg a temerini fiúknak! A Magyar Polgári Szövetség levelet intézett Tomislav Nikolićhoz, Szerbia köztársasági elnökéhez, amelyben kegyelmet kér a temerini fiúk számára nyilatkozta Rácz Szabó László, a párt elnöke tegnapi [június 13-i B. A. megj.] sajtótájékoztatóján. Rácz Szabó elmondta, hogy a fiúk nagyon rossz állapotban vannak, és nagyon rossz körülmények közt élnek, s ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek a gyerekek gyakorlatilag azért kaptak nagyobb büntetést, mert nem a többségi nemzethez tartoznak, s meggyőződésük, hogy amennyiben a fiúkat nem engedik gyorsan szabadlábra, akkor a számukra kirótt ítélet tovább nem mondható börtönbüntetésnek, hanem halálbüntetésnek nevezhető. a fiúkra kirótt drákói döntést amely hol félelmet, hol haragot, sok esetben gyűlöletet kelt a nemzetek között különösen rosszul élte meg a Szerbiában élő magyarság, s a nemzeti kisebbséghez tartozó emberek úgy érzik, hogy közülük bárkivel megtörténhetett volna, hogy egy valójában nem kirívó vétség (kocsmai összetűzés) következtében amely ugyan elítélendő, de sajnos szinte szokványos, és sohasem büntettek még ekkora kegyetlenséggel tönkreteheti az életüket, csak azért, mert nem tartoznak a többségi nemzethez áll többek között a szerkesztőségünkbe is eljuttatott levélben. Hhzs. Magyar Szó, június 14.,

141 Vajdaság neuralgikus pontja Jovo Bakić: A politikai elit felelőssége megmagyarázni, hogy más jogai miatt nem veszítünk semmit Az etnikai elnyomottság érzése egyformán meghatározó jellegű a temerini szerb és a magyar közösségen belül is (Ótos András felvétele) A Vladimir Ilić és Miroslav Keveždi által elkészített Temerin Vajdaság jelene vagy jövője címet viselő tanulmány arra próbál rámutatni, hogy a lakosú dél-bácskai településen megfigyelhető nemzetek közötti feszültség jelzésértékkel bír, vagy ahogyan azt a szerzők megfogalmazzák, lakmusza a Vajdaság vagy a társadalom egészében uralkodó helyzetnek a különféle közösségek között. A helybéli szerbek között igen elterjedtnek számít a sovinizmus, melynek egyik jele az is, hogy a megkérdezettek csaknem felének az a véleménye: túl sok joggal rendelkeznek hazánkban a nemzeti kisebbségek. A Civil Társadalomfejlesztési Központ (CRCD) által április folyamán elvégzett kutatás bebizonyította, hogy a helybeli szerbek nagy része nem titkolt nacionalista nézeteket vall, de azt is megállapították, hogy a magyar megkérdezettek őszintesége a válaszadások 141

142 során megkérdőjelezhető volt. A szerbek hat százalékát zavarja az, hogy a magyarok anyanyelvükön beszélnek, s a magyarok kilenc százaléka vélekedik úgy, hogy a helyi szerbek kiváltságos helyzetben vannak a más nemzetiségűekhez képest. A civil szervezet képviselői szerint a két etnikum közötti feszültség kialakulásában minden bizonnyal nagy jelentőségük volt a történelmi körülményeknek, de a jelen lévő kisebb szélsőjobboldali szervezeteknek is. A téma kapcsán a Tartományi Képviselőházban megtartott konferencián dr. Jovo Bakić szociológus, a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense a községben kialakult nacionalizmusról tartott előadást. Beszélgetésünk során is ezt a témát, a nacionalizmus okait, következményeit igyekeztünk körüljárni. Bakić: A pártok feladata megoldást keresni A temerini polgárok legnagyobb részének, a szóban forgó kutatás eredményei szerint, eszébe sem jut az, hogy a nemzeti indíttatású incidensek mögött valójában a mindennapokra oly jellemző nacionalizmus áll, inkább az alkohol-, esetleg a kábítószer-fogyasztásban keresik az okokat. Véleménye szerint milyen mértékben befolyásolja a nacionalizmus a Temerinben történteket? 142

143 Az elvégzett felmérés bizonyította, hogy az etnikai elnyomottság érzése egyformán meghatározó jellegű a temerini szerb és a magyar közösségen belül is. Ez valóban aggodalomra ad okot, ugyanis az olyan helyzetekben, amikor az etnikai elnyomottság kellőképpen elterjed, akkor voltaképp megfelelő légkört teremt a szélsőjobboldali erők megjelenéséhez, erősödéséhez. Hatalmas gondot jelentene a község jövőjére nézve, ha ezeknek a szélsőséges erőknek sikerülne nagymértékben elvegyülniük az egyik és másik etnikumon belül. Egyetért-e azokkal a megállapításokkal, melyek szerint Temerin a vajdasági közösségek közötti helyzet egyfajta lakmuszaként is értelmezhető? Egyértelmű, hogy a település egy neuralgikus pontja Vajdaságnak. Ez gondot jelent, mert mindig fennáll az efféle konfliktus áttevődésének veszélye is. Úgy lehetne ezt megfogalmazni, hogy abban az esetben, ha Temerinben stabil a helyzet, Vajdaság területén akár jó viszonyokról is beszélhetünk. Ha pedig Temerinben nagyon rosszá válnának ezek a viszonyok, akkor Vajdaságban is destabilizálódna a helyzet az etnikai közösségek között. Ebben az értelemben tekinthető Temerin lakmuszpapírnak, ahogyan arról a szerzők is beszélnek. Kinek a felelőssége az, hogy jobbá tegye ezeket a viszonyokat, mit kellene tenni a javulás érdekében? Mindenekelőtt a politikának, a pártoknak a feladata lenne megoldást keresni. Tudjuk azonban, hogy a szerb és a magyar politikai elit minőségileg igen gyengének számít. Ez a gond Szerbia egészét jellemzi, így nem csoda, ha Vajdaságot és Temerint is befolyásolja. Az a kérdés: hogyan tudnak a pártok a kedélyek csillapítására hatni? Természetesen úgy, hogy hűteni fogják a meglévő nacionalizmust, s közös erővel dolgoznak azon, hogy az emberek megszokják: szomszédai egymásnak, s nem csupán egymás mellett, hanem együtt kell folytatniuk az életet. Meg kell tudnunk érteni a másikat, a másik problémáját. Abban a pillanatban, amikor fogékonnyá válunk más gondjai iránt, sokkal tisztábban tudjuk látni, felfogni saját helyzetünket is. Ekkor tudjuk megérteni, hogy tulajdonképpen közösen vagyunk egy rossz helyzetben, melyből kiutat kell találnunk. Nagy a felelőssége az intellektuális rétegnek. A többségi és a kisebbségi közösség 143

144 értelmiségének is fogékonynak kell lennie a nemzeti jellegű kérdések iránt. Egyfelől ugyanis teljesen legitim a nemzeti identitás erősítésén dolgozni, nincs ebben semmi rossz sem, de az már rossz, amikor az értelmiség nem vesz tudomást arról, vagy nem látja azokat a negatív tendenciákat, melyeket az adott közösség nevében követnek el. Ez már egy nacionalista vaksághoz vezet, mely könnyen befolyásolhatja azokat, akiknek nincs megfelelő képzettségük, műveltségük, s így felelősségérzetük sem. A mai konferencián említés esett az úgynevezett alkotmányos nacionalizmusról is, arról, hogy az ország alaptörvénye elsőként a szerbség, majd másodsorban a többi nemzet államaként definiálja az országot. Problematikusnak számít-e ez a tény a nemzetek közötti viszonyok tekintetében? Fontos kérdésről van szó. Egyezek azokkal a véleményekkel, melyek szerint nem jó, ha az alkotmány a többségi nemzetet emeli ki. Sokkal okosabb megoldás lenne a politika számára is az, ha minden polgárának hazájaként határozná meg az alkotmány Szerbiát. Ennek az államnak ugyanis egyenlő mértékben kéne a szerbek, magyarok, bosnyákok és a többi nemzetiségek államának lennie. Ezzel elkerülhetők lennének az afféle jelenségek is, amikor a vajdasági szerbek túl soknak tartják a kisebbségek jogait. Meg kéne magyarázni, hogy amikor másnak joga van valamire, az nem jelenti azt, hogy neked kevesebb jogod lesz. Aki valamire jogot kap, azt nem más kárára, hanem kizárólag saját helyzetének javítására kapja. A politikusoknak, értelmiségieknek voltaképpen ezt kéne megvilágítaniuk: ha valamennyien egyre több joggal rendelkezünk, akkor mindannyian az ügy nyerteseinek számítunk. Virág Árpád Magyar Szó, június 14., 1. és 5. Június 15. [15:03] Korhecz: A nemzetek közötti incidenseket nem szabad eltussolni Többnemzetiségű környezetben úgy lehet javítani a közbiztonságot, hogy minden, nemzeti felhangú incidenst nevén neveznek és 144

145 külön nyilvántartásba veszik, jelentette ki tegnap [június 14-én B. A. megj.] dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az ilyen esetek eltussolása, elbagatellizálása semmiképpen sem segíti elő a közbiztonság javítását, mondta Korhecz a Biztonsági integráció Vajdaság AT a regionális biztonságban és együttműködésben, amelyet a kamenicai Educons egyetemen rendeztek meg. Hozzátette, a helyi rendőrségnek és az ügyészségnek ismernie kell a környezet nyelvét, s az egyes környezetek sajátosságait is. De nem kizárólag a bűnüldöző szerveken áll a dolog, nagyon fontos a megelőző tevékenység is az oktatáson, az iskolákon keresztül, vagyis, hogy a tananyagba bekerüljenek olyan tartalmak is, amelyek lehetővé teszik, hogy a különböző nemzetek, nemzetiségek jobban megismerjék egymást, hogy tanulják egymás nyelvét. A türelmetlenség és az előítéletek ellen a legjobb orvosság egymás megismerése, mondta Korhecz, aki úgy vélte, nagyon fontos a médiumok szerepe is, hiszen ezek nagyon pozitív szerepet játszhatnak a nemzetek közötti viszonyok fejlesztése terén, ugyanakkor a bulvárhozzáállás növelheti is a kockázatot. (Beta) Korhecz-a-nemzetek-kozotti-incidenseket-nem-szabad-eltussolni.html Június 16. Nyolc éve vannak börtönben A temerini fiúk kegyelemi kérvénye három éve áll az államfő előtt Tadić ígérete ellenére sem foglalkozott az ügyükkel, Nikolić majd fog? Nyolc évvel ezelőtt, június 26-án került börtönbe az öt temerini fiú. Most is ott vannak. Összesen 61 év letöltendő fegyházbüntetést kaptak. Kezdetben ütötték-verték őket, mert bántani merték a szerbeket, magyarázta az egyik fiú hozzátartozója. Mára ketten a mitrovicai börtön félig nyitott részlegében vannak, hárman pedig az ország legszigorúbban őrzött fegyházában Padinska Skelán, Szerbia legújabb börtönében. Három évvel ezelőtt nyújtották be a kegyelmi kérvényüket Boris Tadić köztársasági elnöknek. Kérelmük elsőként az igazságügyi minisztérium elé került, amely elutasította, majd egy öt főből álló kegyelmi 145

146 bizottságot nevezett ki az eset kivizsgálására. A bizottság nagyon szűk szavazattöbbséggel végül két fiú esetében (Máriás István, akit 15 évre és Illés Zsolt, akit 13 évre ítéltek) elutasította a kegyelemi kérvényt, de Horváth Árpád aki 10 évet kapott, valamint Uracs József és Szakáll Zoltán akik egyenként 11 és fél évet kaptak számára büntetéscsökkentést javasolt. Egészen pontosan azt, hogy az elnök 2-3 évvel csökkentse a rájuk kirótt büntetést. Ha ezt megtette volna 2009-ben, akkor mostanra vagy szabadult volna a három fiú, vagy már a heteket, hónapokat számolgatnák, hogy mennyi van még nekik hátra. Szakáll Zoltán és Horváth Árpád (Ótos András felvétele) Boris Tadić Gurmai Zita LMP-s képviselő asszonynak 2010-ben azt mondta: maga is embertelennek tartja a temerini fiúk büntetését, és biztosan lesz számukra kedvezmény. Más magyarországi politikusoknak is ígéretet tett, hogy az eltúlzott büntetés ügyében a fiúkra nézve kedvező lépéseket tesz. Az anyaországi politikusok és közjogi méltóságok szinte mindegyike szóba hozta az elmúlt esztendőkben az esetet. Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének is pozitív elbírálást ígért Tadić. Egy ebéden egy fehér szalvétára firkantotta ezt a néhány szót: Minden rendben lesz. Mégsem történt semmi. 146

147 Az idő közben múlt, s immár nyolc éve raboskodnak a temerini fiúk. Az alig húszéves vagy egy kicsivel több mint húszéves fiúkból már harminc körüli fiatalemberek lettek. Időközben persze Tadić elnök megkegyelmezett annak a Žarko Laušević színésznek, aki két embert ölt meg. Időközben kiszabadult Biljana Plavšić volt boszniai elnök, akit 11 évre ítéltek háborús bűnök miatt. A tényleges büntetéséből 7 évet ült le. Időközben (2009 szeptemberében) a francia Brice Taton gyilkosait 14-en voltak összesen 240 év börtönre ítélte jogerősen a bíróság. Közülük ketten, nyilván a két főkolompos, 35, illetve 32 évet kaptak. Januárban azonban a Fellebbviteli Bíróság megfelezte a Belgrádban halálra vert francia gyilkosainak büntetését. A két főkolomposnak most már csak 15, illetve 14 évet kell ülnie gyilkosságért. De itt van még Miladin Kovačević, a verbászi kosarazó ügye is, aki csaknem halálra vert egy amerikai fiút egy kocsmában. Neki nemhogy megkegyelmeztek, de egyenesen a szerb állam csempészte haza Amerikából, majd az adófizetők pénzéből kifizették az egymillió dolláros kártérítést (2009 februárjában), amit a megvert fiú családja követelt. Csoda hát, ha valamennyien értetlenül állunk a temerini fiúkat sújtó ítélet, illetve a kegyelemi kérvényük sorsa előtt? A kegyelmi bizottsághoz közel álló, de magát megnevezni nem kívánó informátorunk arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy a temerini fiúk közül három esetében a kegyelemi kérvényre semmilyen válasz sem érkezett, a következőket válaszolta: Igaz ugyan, hogy nagyon szoros szavazattöbbséggel, de a kegyelmi bizottság büntetéscsökkentést javasolt a három fiúnak. A bizottság ajánlását követően rendszerint hamar elbírálja az elnök a kegyelmi kérvényt, de ez nem történt meg, véleményem szerint azért, mert Tadić egy kedvező pillanatra várt, hogy ezt megtehesse. Ám ahogyan közeledtek a választások, a helyzet nemhogy kedvezőbb lett volna, hanem egyre összetettebbé vált, mármint politikai szempontból, hiszen nyilvánvaló, hogy a szerb sajtó azonnal felkapta volna az esetet. A három fiú kegyelmi kérvénye tehát az elnöki asztalon van, függetlenül attól, hogy változott az államfő személye. Elbírálásra vár. A kegyelmi bizottság az elnök lemondása után kollektíve lemondott. 147

148 Most Nikolićon áll, hogy a temerini fiúk kegyelmi kérvényére milyen válasz érkezik. Az öt temerini fiú esete politikai ügy lett. Senki sem kételkedik benne, hogy azért, amit tettek, felelniük kell az igazságszolgáltatás előtt, de a büntetésük méltánytalan. S ilyenformán ők nemcsak a saját bűnük miatt, hanem a vajdasági magyar közösség bűneiért is ülnek, azaz nekik kellett elvinniük a balhét azért, hogy 2003-ban és 2004-ben, amikor a legtöbb magyarverés történt, a magyar politikum nem hagyta annyiban a dolgot, és a nemzetközi színtéren is téma lett a délvidéki magyarverés. Emlékezzünk csak rá, milyen kemény hangú levelet írt Kasza József, a VMSZ elnöke Vojislav Koštunicának, az akkori miniszterelnöknek: Bátran állíthatom, hogy ennyi súlyos kilengés a miloševići diktatúra tizenkét esztendejében együttesen sem történt, mint most hat hónap alatt fogalmazott Kasza júliusában az Európai Néppárt is foglalkozott az esetekkel, és számon kérő levelet írt Koštunicának Tom Lantos amerikai kongresszusi képviselő is. A temerini fiúk ügyében április 11-én hirdettek ítéletet. Ekkorra már az Európai Parlament tényfeltáró bizottsága is járt a Délvidéken, és a magyarveréseknek hatalmas visszhangja volt. Kapóra jött az öt fiatal esete, akik szerbet kínoztak. A vád előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölési kísérlet volt. Ezért egyikük sem kapott 10 évnél kevesebbet ban a magyarkanizsai Sarnyai József gyilkosa, aki hazament fegyveréért, visszatért a kávézóba, és öt lövést adott le áldozatára, csupán hat évet kapott az előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságért. Azt az őrszállási kiskatonát, aki több társával együtt úgy megverte a zentai laktanyában a gombosi Kovács Mátyást, hogy el kellett távolítani a lépét, mindössze 1 év 10 hónapot kapott, súlyos testi sértés okozása miatt. A magyar fiatalember élete végéig rokkant marad. Horváth Árpádot most már havonta egyszer hazaengedik hétvégére. A múlt héten is itthon volt. Azt mondja, amióta a börtön nyitott részében van, elégedett. Dolgozik, s az őrök és a rabtársak viselkedésében sincs kivetnivaló. Vannak, akik azt állítják, hogy azért nem kaptak kegyelmet a temerini fiúk, mert amikor nyilatkoztak a sajtónak, 148

149 Horváth Ápád élesen bírálták Szerbia igazságszolgáltatását. Ez persze eljutott Tadićhoz, s vannak, akik úgy látják, aki kegyelemért folyamodik, az fogja be a száját, ne bírálja a rendszert. Árpád erre azt válaszolta, nem mondhat mást, mint amit gondol, márpedig azt gondolja, hogy igazságtalan a büntetésük, és a bírósági eljárásban számos hiba történt. Azt is mondta, hogy a szerb igazságszolgáltatás rajtuk akarta elverni a port az egész vajdasági magyarságért. Szakáll Zoltán is hazajár, a nagynénjénél vendégeskedik. Akárcsak Árpád, ő is a mitrovicai börtön nyitott részében van, és dolgozik. Zoltán már megkapta a választ a feltételes szabadlábra helyezésére vonatkozó kérelmére: elutasították, annak ellenére, hogy a börtönigazgatóság pozitív jellemzést adott róla. Szerinte a szabadlábra helyezések 90 százalékát elutasítják. Árpád még nem kapott választ a saját kérelmére. Mindketten bíznak abban, hogy sikerül ép lélekkel kibírniuk a maradék börtönbüntetést, és ha szabadulnak, rendes életet élhetnek. Várják, hogy mi lesz a kegyelmi kérvényük sorsa. Újra benyújtani ugyanis csak akkor lehet, ha az elnöki asztalon lévőre választ kapnak. Horváth Árpád édesapjánál beszélgettünk a hozzátartozókkal. Valamennyien megviseltek. Lelkileg és anyagilag egyaránt. De immár nyolc éve töretlen lendülettel küzdenek és bíznak. Érzik, tudják, hogy igazságtalanság történt, rendkívül fáj is nekik. Ha ritkán is, de évek óta látogatják a fiaikat. Sajnos csak kevésszer van erre lehetőségük, mert sokszor még az útiköltségre valót sem tudják előteremteni, 149 Szakáll Zoltán

150 nemhogy csomagot készítsenek nekik. Most éppen egy ENSZ-be küldendő petícióhoz gyűjtik az aláírásokat. Tóásó Előd és fiaik kiszabadítását kérik. Máriás Ilona úgy tartja, nyolc év már éppen elég volt a börtönből. Ha nem is engedik szabadon a fiaikat, legalább helyezzék őket feltételesen szabadlábra. Ilona, Horváth Tibor és Wernerné Varga Erzsébet, Szakáll Zoltán nagynénje nemcsak a saját hozzátartozója, hanem mind az öt temerini fiú nevében beszél. Mert igaz, hogy mindenkinek a saját gyermeke a legkedvesebb, és az ő sorsáért aggódik a leginkább, de ők hárman következetesen kollektív igazságtalanságról beszélnek. Kabók Erika Magyar Szó, június 16., 1. és 14. Június 19. Képviselői kérdések A Magyar Nemzeti Tanács kedden [június 19-én B. A. megj.] megtartott XXII. rendes ülésén módosították a tanács felsőoktatási ösztöndíjprogramjának pályázati felhívását, a pályázat lebonyolítását és a kérelmek pontozását, valamint a demonstrátori ösztöndíjakról szóló határozatokat. Az MNT ösztöndíja ezzel már azok számára is elérhetővé válik, akik nem szerbiai székhelyű akkreditált intézménybe nyernek felvételt Szerbiában. Az első képviselői kérdést, vagyis inkább javaslatot, Rácz Szabó László fogalmazta meg, aki kérte Korheczet és Várkonyi Zsoltot, az MNT Közigazgatási Hivatalának elnökét, hogy a következő ülésen kerüljön napirendre a temerini fiúk ügye. Rácz Szabó szerint az MNT-nek kegyelmet kell kérnie a temerini fiúk részére Szerbia új elnökétől, Tomislav Nikolićtól. Ezt követően Kovács Frigyes kért szót és a magyarellenes atrocitások folyamatosságára, elszaporodására és a jelenséget kísérő érdektelenségre, némaságra hívta fel a tanácstagok figyelmét. A szerb társadalomban létezik egy réteg, amely az igazságszolgáltatás elnézésével, vagy jóváhagyásával támadást intéz a magyarok ellen. Nagyon sok az olyan eset, amiről nem is értesülünk. Húsz éve tapasztalom saját és gyermekeim bőrén ezeket az atrocitásokat. 150

151 Nagyon sok ehhez kapcsolódó rendőrségi jegyzőkönyv megírásánál voltam jelen. Ezeket a jegyzőkönyveket soha nem követte büntetés. Addig, amíg nem emeljük fel szavunkat nagyon hangosan és radikálisan ezen dolgok ellen, addig folyamatosan meg fognak történni. Mi meghunyászkodunk. Az MNT elnöke a legutóbbi szabadkai atrocitás kapcsán szintén túlságosan finomkodó hangnemben nyilatkozott. Ez lenne a kérdésem: A jövőben is így tartja helyesnek a kommunikálást ezekről a jelenségekről, vagy változtatást tart szükségesnek? fogalmazott Kovács. P. E. Részlet Az MNT tágabbra tárta az ajtókat című írásból (Magyar Szó, június 20., 1. és 5.) Buszjáratok a Délvidéki EMI-táborba, Szegedre Mint már hírt adtunk róla, az idén Szegeden lsz a Délvidéki EMItábor. A Rendezvényház ad otthont július 6-a és 8-a között. A szervező Egyesült Magyar Ifjúság sajtóközleményét alább olvashatják. Az Egyesült Magyar Ifjúság által szervezett VII. Délvidéki EMI-tábornak ezúttal a szegedi Rendezvényház (a leendő Délvidékház) ad otthont, miután a délvidéki magyar nyelvű politikai élcsapat janicsár-mentalitású rétege olyan súlyos nyomást gyakorolt a helyi társszervezőkre, hogy nem vállalhatták a közreműködést Délvidék egyetlen karakteresen nemzeti szellemiségű rendezvényének idei megrendezésében. Másik délvidéki helyszín keresése pedig hasonló akadályokba és az idő rövidségébe ütközött. Az EMI szervezői egy dologban azonban biztosak voltak: a tábor nem maradhat el! Valódi nemzeti összefogással így Szeged ad otthont a rendezvénynek az eredetileg tervezett időpontban, július 6-a és 8-a között. A VII. EMI-tábor változatlan programmal vár minden magyart. Az előadások feltárják az úgynevezett újvidéki hideg napok történetét, megtudhatjuk, milyen eredményt mutat a nemrég lezajlott szerbiai és délvidéki népszámlálás, szó esik az ös megtorlásokról és a szerbiai kárpótlásról, az ország EU-csatlakozási folyamatáról, továbbá Mindszenty József bíboros-hercegprímás példaértékű életútjáról, lesz 151

152 megemlékező előadás a 70 éve hősi halált halt kormányzóhelyettesről, Horthy Istvánról, és arra is fény derül, hogyan látják a délvidéki pártok képviselői a választások utáni helyzetet. Az előadók között lesz Szakály Sándor történész és Zétényi Zsolt jogász, Bozóki Antal, az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő, a Jobbik országgyűlési képviselője, valamint Becsey Zsolt volt európai parlamenti képviselő. Immár hagyományos módon lesznek borkóstolók is, ezúttal az egri Kaló Imre, a tokaji Demeter Endre és Délvidék első számú vincellére, Maurer Oszkár kóstoltatják boraikat. A koncertszínpadon fellép A Csinovnyik Halála, a Romantikus Erőszak, a Cool Head Klan, a Nemzeti Hang, a Stratégia, a Vágtázó Csodaszarvas, a Historica és a legendás P. Mobil. A tábor belépődíja délvidékieknek egy napra sátorozással 400 dinár, három napra sátorozással 1000 dinár, a Magyarországról érkezőknek az egynapos belépő 1500 forintba kerül, három napra pedig 3500 forintba, mely ezúttal is magában foglalja a sátorozást. A belépés 12 év alatt díjtalan. A szervezők két útvonalon buszjáratokat indítanak Délvidékről Szegedre. A buszok július 6-án, pénteken, reggel 8 órakor indulnak Szenttamásról, illetve Újvidékről, és igény szerint tucatnyi településen is felveszik az utasokat, majd a vasárnap esti koncertek után indulnak vissza. A különjáratokra június 30-áig lehet jelentkezni ezen a telefonszámon: 064/ A buszokról és a táborról minden további információ az emitabor.hu/delvidek honlapon, illetve a rendezvény facebook profilján. tuti Buszjaratok-a-Delvideki-EMI-taborba--Szegedre.html, június 19. [13:03] Június 22. Merre halad Szerbia? Törökbecse községben néhány éve már kétnyelvű táblák jelzik a településeket, sajnos azonban ezeken a helységnévtáblákon rendre lefestik, összefirkálják a magyar feliratokat. Ez történt Novo Miloševo magyar nevével is, még mindig van, akinek a Beodra elnevezés bántja a 152

153 (Gergely József felvétele) szemét. Bocsár magyar nevét is lefestették, Szerbia felirattal próbálták meg eltakarni a település magyar nevét. Újabb szegénységi bizonyítványa ez azoknak, akik így képzelik el a haladó Szerbiát. ger Magyar Szó, június 22., 13. Június 22. [18:52] EMI-tábor: Az Újszegedi Rendezvényház befogadta a délvidéki magyar fiatalokat Idén lesz a hetedik EMI-tábor, de ezúttal nem egy határon túli magyarlakta település, hanem Szeged ad otthont a rendezvénynek. Ezt sajtótájékoztatón jelentették be az EMI vezetői. A tábort július 6-a és 8-a között, az Újszegedi Rendezvényház udvarában és az épületben rendezik meg, ide várják a koncertek és különböző kulturális rendezvények iránt érdeklődőket a határon innen és túlról is. Eredetileg Magyarkanizsára tervezték az idei tábort. A programok között szerepeltek volna a magyar történelemmel, politikával, kultúrával kapcsolatos kérdések. Olyan hangsúlyos témákat szerettünk volna felvetni, amelyekről Szerbiában nem ildomos beszélni mondja Ilenczfalvi- Szász Veronika elnökségi tag, programszervező. Szerinte a szerbiai politikusok kerülik a restitúció, a rehabilitáció, Szerbia EU-csatlakozásának 153

154 kérdését, vagy akár a Képíró-féle perről való diskurzust. Az előző évben nagy port kavart a 44-es eseményeket taglaló előadás, amire rögtön felfigyelt a szerb sajtó és a belbiztonság is. Korábban részvevője volt a táboroknak, a szervezők remélik, az idén is összejönnek szép számban érdeklődők. Három nap és 3 este várják az idelátogató fiatalokat koncertekkel, előadásokkal, gyermekprogramokkal, egyéb kulturális eseményekkel. Nagy hangsúlyt fektetnek a sportprogramokra, lesznek középkori hadi bemutatók, kiscsoportos beszélgetések, sőt az előző évekhez hasonlóan, borkóstolókat is rendeznek borászok bevonásával. Az EMI-tábort támadja a szerb szélsőjobb és a szélsőbal is Az elnökségi tag szerint két éve érte őket nagy támadás Magyarkanizsán. Tavaly nem problémáztak, idén viszont újra támadásba lendült a szélsőbal (AFANS) és a szélsőjobb (Obraz) is, s ennek köszönhető, hogy Szegeden rendezik meg a tábort. Szervezett buszok indulnak a Délvidékről két útvonalon, s a szervezők remélik, idén is sok lesz a vajdasági látogató. Az Újszegedi Rendezvényház befogadta az idei tábort, hangsúlyozta Szabó Pál Csaba ügyvezető, mert különféle délvidéki helyszínegyeztetési és közéleti jellegű problémák miatt nem tudtak ott autentikus helyszínt találni. Úgy gondoltuk, magyar emberként, szegediként, egy szegedi intézmény vezetőjeként kötelező ilyenkor segítséget nyújtanunk hangsúlyozta az ügyvezető. A szervezők véleménye szerint itt tökéletes körülményeket tudnak biztosítani. Kéttípusú rendezvényről van szó: egy hagyományos nyáriról, 9 koncerttel, sátrakkal, szórakozási lehetőségekkel és egy nagyon komoly, tartalmas, színvonalas, szakmai rendezvénysorozatról több mint 20 előadással, borkóstolóval. A koncertek a rendezvényház sportpályáján lesznek, az előadások pedig az épületben. Az ügyvezető nem zárkózott el az elől sem, hogy a jövőben ismét otthont adjon a rendezvénynek, de reményét fejezte ki, hogy a tábor visszatalál oda, ahova való, hiszen ez elsősorban a délvidéki magyar nemzeti közösség megerősítésének, fenntartásának egyik legfontosabb ifjúsági intézménye. Szívünk szerint mi ahhoz nyújtanánk anyagi és lelki segítséget, 154

155 hogy jövőre a tábor újra a Délvidék egyik szép magyar településén kerüljön megrendezésre szögezte le Szabó Pál Csaba. Akik 3 napra érkeznek, azok a rendezvényház udvarán kemping körülmények között lesznek elszállásolva. Az a párszáz délvidéki fiatal biztos kényelmesen el fog férni a hűs fák alatt. A teljes délvidéki magyar élet vertikumát felölelő programokkal várják a fiatalokat. A szervezők remélik, ebből nem válik hagyomány Reméljük, nem lesz hagyomány abból, hogy a jövőben Magyarországon kell megszervezni a tábort, hangsúlyozta Strahl Zoltán, az EMI elnöke. Úgy gondolták, sokkal jobbat tesznek azzal, ha alkalmazkodva a körülményekhez, Szegeden szervezik meg. Még mindig jobb, hogy itt van tábor, mintha egyáltalán nincs. Kérdésünkre, ha Magyarkanizsán elutasításra találtak, máshol miért nem próbálkoztak, az elnök megerősítette, voltak informális hírcsatornák, amelyek tudatták velük, központi politikai akarat van erre vonatkozóan, hogy persona non grata idén az EMI-tábor, ezért nem is látták értelmét, hogy máshol próbálkozzanak, tudták, így is, úgy is falakba ütköznek. A szerb soviniszta körök részéről minden évben támadás éri a tábort, ezt már megszokták. Az elnök szerint az idén az volt az új momentum, hogy ezek a kritikák meghallgatásra találtak azok részéről is, akik eddig az EMI-tábort megtűrték, vagy támogatták. Másik kérdésünk a Magyar Nemzeti Tanácsra vonatkozott, az miért nem állt ki a megrendezés joga mellett. Ez érdekes dolog, fogalmazott Strahl úr, mert a Magyar Nemzeti Tanács hivatalosan a támogatott rendezvényei között tartja nyilván a mai napig a tábort, ehhez képest mégis a magyarkanizsai önkormányzat volt az, amely megvonta tőlük a helyszínt. Ez néha meghaladja az ember logikai képességeit így az elnök. A magyarkanizsai polgármester nyilatkozott erről a sajtónak, a szervezők is így értesültek a lemondás tényéről. Mivel a Rákóczi Szövetség a ránehezedő fenyegetés és nyomás miatt kihátrált, ezért az önkormányzat is visszavonta a helyszínt. tuti Rendezvenyhaz-befogadta-a-delvideki-magyar-fiatalokat.html 155

156 Június 22. [19:04] A börtönbüntetésüket töltő temerini fiúknál járt egy magyar parlamenti képviselő A 2004 nyara óta börtönbüntetését töltő öt temerini magyar fiatalembert kereste fel Szerbiában Ékes Ilona fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának és emberi jogi bizottságának tagja. Mint pénteken az MTI-nek elmondta, járt a Sremska Mitrovicában őrzött Horváth Árpádnál és Szakáll Zoltánnál, valamint a februárban egy belgrádi börtönbe átszállított Illés Zsoltnál, Máriás Istvánnál és Uracs Józsefnél is. Ékes Ilona szerint a Sremska Mitrovicán maradt fiatalok mentálisan és fizikailag is jól vannak, a Belgrádban lévőket viszont nagyon szigorú körülmények között őrzik a börtön egy erődítmény, ahonnan még talán az eget sem lehet látni. És mivel kétszemélyes zárkákban vannak a fiatalok, nem dolgozhatnak, nincs értelmes tevékenységük, nagyon rosszul érzik magukat. Uracs József ráadásul egy szerb elítélttel van egy zárkában, így magyarul se tud beszélni senkivel mondta el. A képviselő érdeklődésére azt a választ kapta a börtönparancsnokoktól, hogy a fiatalok biztonsága érdekében vitték át hármójukat Belgrádba. Ékes Ilona Újvidéken találkozott a vajdasági ombudsmannal is, aki tőle értesült az átszállításról. Az öt fiatalt 2004 nyarán ítélték el összesen hatvanegy évi börtönre, mert Temerinben súlyosan bántalmaztak egy szerb nemzetiségű férfit. (MTI) 156

157 Szóljon hozzá! fuimus [07:12:44] 2004-ben, néhány hónappal a temerini esetet követően 6 szerb fickó a Duna-parton vasrúddal vert össze, majd a Dunába akar fojtani egy magyar fiút. Ennek ellenére tettüket nem minősítették emberölési kísérletnek szemben a temerini esettel s mindössze 14 évet kaptak. Ennyit a kisebbségi jogokról. zozo [14:09:36] Ha eddig nem kaptak úgynevezett kegyelmet, akkor szerintem már ez után se kapnak majd. Lehet, hogy nem kellett volna bántaniuk azt a drogdilert, de hát Istenem egyszer az embernek elborul az agya, ha a kedves anyukáját szidják. Nem egyszer hallottam, sőt már szerb portálokon olvastam is, hogy a szerbek arra kérik a magyarokat, hogy tiszteljék Szerbiát. És mégis hogyan tiszteljük Szerbiát. A Miladin Kovačevićnek, aki kb. ugyanezt csinálta egy kontinenssel arrébb csak 2 évet kapott, és azt hiszem az állam még fizetett is az amerikaiaknak 1 millió dollárt (vagy valami hasonló összeget). Ezek szerint nem minden állampolgár egyenlő? Nem. Van az egyenlő és az egyenlőbb. temerini+fiuk&aq=f&aqi=g1&aql=&gs_l=youtube j4j bcjJTHHQ-3s És ha valaki arra kér, hogy tiszteljem Szerbiát, akkor annak azt mondom, hogy tisztelem, épp úgy ahogy az tisztel engem. SEMENNYIRE. Június 24. Hajnali házkutatás Tordán Közlekedési szabálysértőt kerestek Vasárnap [június 24-én B. A. megj.] hajnalban egyenruhás rendőrök mentek be a tordai Lázár Istvánhoz, és azzal vádolták meg, hogy 157

158 közlekedési vétség elkövetésével gyanúsított személyt bújtat a házában. Házkutatási engedélyt nem mutattak fel, a megrémült háziakon kívül pedig nem találtak mást az épületben. Lázár István értesítette az esetről a tartományi ombudsmant és a helyi tanács elnökét. Lázár István: Itt jöttek be (Kecskés István felvétele) Hajnali fél háromkor arra lettem figyelmes, hogy a ház előtti dobogóról egy autó reflektora világít be az udvarba. Mivel a faluban sok a lopás, kimentem. Akkor láttam, hogy rendőrök állnak a ház előtt. Odaköszöntem, és megkérdeztem tőlük, hogy netán hagymalopóra bukkantak-e. Azt válaszolták, nem, nincs semmi baj. Erre én azt próbáltam megtudakolni, hogy kit keresnek. Mondták, hogy egy szomszédságban lakó személyt. Visszaballagtam a házba, hiszen azt hittem, hamarosan elmennek. De mivel még hajnali négykor is ugatott a kutya, újra kimentem, hogy lecsitítsam. Ezt követően öt-hat percre bejöttek a házba: kopogás nélkül, szinte berúgva az ajtót (nem zárkózunk), lámpákkal világítva a szobában, azt kiabálva, hogy izađi. Felébredt az édesanyám is. Amikor kimentem, azt kérdezték tőlem, 158

159 hogy kivel beszélgettem. Mondtam, hogy senkivel, csak a kutyát nyugtatgattam. De ők azt állították, hogy az általam bújtatott személlyel beszéltem, és az biztosan itt van a házban. Körbejárták az épületet, még az istállóban is megfordultak, de persze senkit sem találtak. Tiltakoztam a hajnali házkutatás ellen, hiszen nem mutattak fel engedélyt, és mondtam is nekik, hogy a jogszerűtlen eljárás miatt feljelentem őket. Erre egyikük azt mondta, hogy azt ugyan a macska farkára köthetem hallottuk Lázár Istvántól, aki szerint a közlekedési vétséggel gyanúsított személyek felkutatása helyett fontosabb lenne, ha a rendőrök felfednék az utóbbi 4-5 évben igencsak elszaporodott tordai lopások elkövetőinek a kilétét. A mintegy ötven, vagyon elleni bűncselekmény elkövetője ugyanis mindmáig ismeretlen. Pedig nem kevés dolog tűnt el nyomtalanul. Lába kelt többek között 400 méternyi villanydrótnak, 50 gázpalacknak, áramfejlesztőknek, szerszámoknak, malacoknak, baromfinak. Egy alkalommal elvitték a házak elé kirakott tejeskannákat is. A nyomozás kimeneteléről viszont mindmáig nem tájékoztatták a helybelieket. Sok tordaitól hallottuk, hogy a közlekedési rendőrök most, aratás idején is serényen végzik a munkájukat a faluban. Kíméletlenül bírságolják a vétkezőket, legyen az kerékpáros vagy traktorista. Ezt több helybéli a saját példájával szemléltette, de mindegyikük a neve elhallgatását kérte. K. I. Magyar Szó, június 28., 4. Június 27. [15:03] Valóságsokk: 8 éve börtönben a temerini fiúk június 26-a óta, azaz 8 éve szerbiai börtönökben raboskodnak azok a temerini magyar fiúk, akiket szándékos emberölés gyanúja miatt állítottak elő és ítéltek el, összesen 61 év börtönbüntetésre. A vád szerint az öt fiatalember június 25-én éjszaka a temerini piactéren súlyosan bántalmazta (a később drogtúladagolásban meghalt) Zoran Petrović újvidéki hírhedt drogdílert. Ifj. Máriás István (22) 15, 159

160 Illés Zsolt (26) 13, Szakáll Zoltán (25) 11,5, Uracs József (29) 11,5, Horváth Árpád (19) pedig 10 év börtönbüntetést kapott. Temerin, június 26. (Ternovácz István felvétele) A Valóságsokk Temerinben járt: temerini_fiuk Június 28. Eltávolították a falfirkákat Aleksandar Jovanović, a városi képviselő-testület elnöke jelen volt, közben lemeszelték az Ifjúsági Színház falára festett szító falfirkát. Az akció kapcsán kijelentette, hogy nem fogják tolerálni a gyűlöletkeltés egyik formáját sem! A múlt év végén megindítottam a Meszeljük át az újvidéki gyűlöletet elnevezésű akciót, ezzel szeretném érzékeltetni a polgárokkal, hogy a gyűlöletet nem tűrjük meg Újvidéken! Városunk alapjait a különböző emberek együttélése, a másság képezi, különböző nemzetiségű, 160

161 vallású, másként gondolkodó emberek élnek itt együtt békében, ez Újvidék legnagyobb kincse mondta az elnök. A színház falán néhány hete jelent meg a romákat sértő felirat. Jovanovićot aggasztotta az is, hogy ebbe a színházba gyermekek járnak. Nem szabad megengednünk, hogy a kicsik gondolkodását megmérgezzük mondta. A feliratot egy különleges, az Eurokom vállalat által beszerzett, nagy víznyomással működő gép segítségével tüntették el. A feliratról a polgárok értesítették a kommunális felügyelőséget az egyik internetes közösségi hálózat útján. szb Magyar Szó, június 29., 12. Július 4. Mi van a színfalak mögött? Közlemény Indokolt elégedetlenséget keltett a vajdasági magyarok között a hír, hogy az Újvidéki Egyetem Jogi Karán minap lebonyolított felvételi eljárás eredményeként a jelentkező magyar fiatalok közül egy sem jutott be az államilag finanszírozott (ingyenes) oktatási kvótába. Ez azt jelenti, hogy ők csak a magyar állam Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által közvetített támogatásában részesülhetnek. Feltéve, ha megváltozik az MNT ösztöndíjszabályzatában a megkötés, hogy a havi eurós ösztöndíjban csak az állami költségre felvett, magyarul érettségiző elsőéves hallgatók részesülhetnek. A vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) támogatja az MNT elnökének közlemény formájában nyilvánosságra került tiltakozását. Az intézőbizottság azonban megállapítja, hogy az MNT elemzéssel és további konkrét intézkedésekkel tartozik. Hogyan kerülhetett sor arra, hogy az MNT csak az érintett fiatalok szüleitől értesült a sajnálatos eseményről? Arról, hogy minden előzetes bejelentés nélkül, az idei felvételi vizsgát a magyar fiatalok nem történelemből és anyanyelvből, hanem történelemből és szerb nyelvből és irodalomból írták meg magyarul. 161

162 Olyan abszurd történésekről van szó, amelyek feltehetően csak a színfalak mögötti mozgások ismeretében nyernek értelmet. Volt-e előzetes egyeztetés az MNT és a Jogi Kar illetékesei között arra vonatkozóan, milyen körülmények között s milyen tartalommal kerüljön sor a magyar diákok felvételi vizsgáira? Ha már a Jogi Kar nem kezdeményezett egyeztetést, miért nem tette ezt meg az MNT és annak elnöke? Van-e alapja annak a színfalak mögötti vélekedésnek, hogy az abszurd rövidzárlat a két intézmény vezetői közötti animozitásra vezethető vissza? (Egy alapjában véve presztízsvitáról egy korábbi időpontban még a kezesbárány magyar média is tudósított.) A VMDP szerint nincs rendjén, hogy az előkészítés során elkövetett hibák miatt a magyar diákok hátán csattanjon az ostor! Súlyos a helyzet akkor is, ha Korhecz Tamás MNT-elnökre valóban hideg zuhanyként hatott az érintett diákok szüleitől származó információ. Az MNT szakszolgálata alkalmatlan lenne arra, hogy Szabadkáról figyelemmel kísérje, mi történt az újvidéki egyetemi felvételi vizsgákon? Miért nem ült már össze az MNT illetékes testülete és a hüledezés helyett, miért nem követeli a Jogi Kar valóban súlyosan jogfosztó eljárásának megsemmisítését? S azt, hogy a magyar diákoknak tegyék lehetővé a felvételit, az eddigi szerzett jogok alapján kialakult gyakorlat szerint? Miért elégszik meg az MNT politikai értelemben tarkabarka képviseleti testülete azzal, hogy csak Korhecz Tamás kéri és követeli a helyes megoldást? Hogy a Jogi Kar vizsgálja felül a felvételi eljárás magyarokra vonatkozó részét? Ez a tehetetlenkedés elfogadhatatlan. Különösen, ha netán egészen másról van szó! Elképzelhető ugyanis, hogy valaki vagy valakik a többségi szerb elit illetékesei közül ezzel a precedenssel kívánnak új helyzetet teremteni. Nem azt gondolja-e valaki a szerb illetékesek közül, hogy ha már az MNT olyan sokat hivatkozik a magyarországi pénzek elosztása körüli elévülhetetlen érdemeire, vegye át legalább részben a vajdasági magyar jogászképzés forrásellátását? Sorjáznak a feleletre váró súlyos kérdések. 162

163 A sopánkodás nem lehet végleges megoldás. Reméljük, hogy a felmerülő kérdéseket az MNT illetékesei mielőbb megválaszolják. S hogy tesznek is valamit a pórul járt magyar felvételiző egyetemisták érdekeinek érvényesítéséért. Temerin, július 5. Vajdasági Magyar Demokrata Párt Intézőbizottság Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf., 143. szám, július 4. Július 5. Tiltakozás a Jogi Kar jogsértő felvételi eljárása miatt A MAGYAR NEMZETI TANÁCS KÖZLEMÉNYE A Magyar Nemzeti Tanács közleményben tiltakozik az Újvidéki Egyetem Jogi Karán minap lebonyolított jogsértő felvételi eljárás miatt. A Tanácsot arról értesítették az érintett fiatalok és szüleik, hogy minden előzetes bejelentés nélkül az idei felvételi vizsgát a magyar fiatalok nem történelemből és anyanyelvből, hanem történelemből és szerb nyelvből és irodalomból írták meg magyarul (sic!). Az érintett fiatalokat, de az MNT-t is, hideg zuhanyként érte a jogfosztás, hiszen a 2001-es tartományi képviselőházi rendelet meghozatala óta a Jogi Karon (is) magyar nyelven és magyar nyelvből és irodalomból felvételizhetett mindenki, aki anyanyelvén tanult a középiskolában áll abban a közleményben, amelyet dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke írt alá. A tízéves töretlen gyakorlat az esélyegyenlőséget biztosította a fiatalok számára, hiszen nehezen képzelhető el, hogy szerb nyelvből és irodalomból egyenrangúan készülhet fel az a tanuló, aki tizenkét éven át magyar nyelvet és irodalmat tanult heti öt órán keresztül, azzal a diákkal, aki ugyanennyi órában szerb nyelvet és irodalmat tanult. A probléma súlyát csak fokozza, hogy a Jogi Kar minderről egyáltalán nem tájékoztatta sem a nyilvánosságot, sem a diákokat, sem a Magyar Nemzeti Tanácsot (amely a felvételi felkészítőjét is a magyar nyelven 163

164 megírt vizsgatételek alapján folytatta), ezért a jogi pályára készülő, magyarul felvételizni szándékozó jelöltek először a felvételi vizsgán találkoztak ezekkel a tételekkel. Az előzetes rangsor kihirdetésekor kiderült, hogy szerb nyelvből és irodalomból a megtévesztett magyar fiatalok eredményei, önhibájukon kívül, lesújtóak lettek, és ezért egyikük sem jutott be a költségvetésből finanszírozott helyekre. Kérjük és követeljük az újvidéki Jogi Kar illetékes szerveit, hogy vizsgálják felül a 2012/2013-as tanévre meghirdetett beiratkozáshoz szükséges felvételi vizsga körülményeit, és tegyék lehetővé a magyar nyelven felvételiző diákok számára a felvételi vizsga újbóli lebonyolítását a sokéves jogszerű gyakorlat szerint: magyar irodalomból és nyelvtanból, nem pedig szerb irodalomból magyar nyelven olvasható az MNT közleményében. Magyar Szó, július 5., 9. Anyanyelvből és irodalomból kellett volna felvételizniük Az illetékes titkárság is értesült a Jogi Kar felvételi vizsgáján történt szabálytalanságokról Mgr. Deli Andor tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár azt nyilatkozta, hogy a titkárság is értesült a Jogi Kar felvételi vizsgáján történt szabálytalanságokról: Az idén kilenc magyar és két szlovák diák igényelte bejelentkezéskor az anyanyelven történő felvételizést. A hatályos tartományi jogszabályok értelmében a kisebbségi közösségekhez tartozó diákoknak joguk van az anyanyelvű felvételizésre a felsőoktatási intézményekben, pontosabban arra, hogy azon a nyelven felvételizzenek, amelyen középiskolai tanulmányaikat folytatták. Az elmúlt egy évtizedben az Újvidéki Egyetem minden kara ehhez tartotta magát, beleértve a Jogi Kart is, ahol az immár tízéves, bevett gyakorlat szerint a kisebbségi diákok számára a fölvételit történelemből és anyanyelv és irodalomból szervezték. Tehát, jelen esetben a diákoknak magyar, illetve szlovák nyelv és irodalomból kellett volna felvételizniük. A felvételiző diákok beszámolói szerint e helyett a felvételi kérdések szerb nyelv és iroda- 164

165 lomból voltak, magyar és szlovák fordításban. Néhányan közülük azt is kilátásba helyezték, hogy feljelentést tesznek a felügyelőségnél, amennyiben a kar nem fogadja el a felvételi vizsgára tett kifogásaikat. A Jogi Kar dékánja köteles péntek délig elbírálni a beadott kifogásokat tudtuk meg az illetékes tartományi titkártól. Magyar Szó, július 6., 9. Július 7. Magyarul, de szerbből A Jogi Kar elutasította azoknak a magyar diákoknak az óvását, akik nem felvételizhettek magyar nyelvből és irodalomból Magyarul vagy magyarból felvételizni óriási különbség. Ez a tanulsága az Újvidéki Egyetem Jogi Karán megtartott felvételi vizsgának. A kar ugyanis formálisan betartotta azt a tartományi határozatot, miszerint a nemzeti közösségek tagjainak lehetővé kell tenni, hogy anyanyelvükön felvételizzenek, azt azonban már nem tartotta magától értetődőnek, hogy az anyanyelv és irodalom fölvételi teszt a magyar nyelvre és a magyar irodalomra vonatkozó kérdéseket tartalmazza. Így aztán a szerb nyelvre, de főként a szerb irodalomra és egyéb művészeti ágakra vonatkozott az idei magyar nyelvű fölvételi teszt a Jogi Karon tudtuk meg az egyik név nélkül nyilatkozó magyar felvételizőtől. Magát a tesztet azonban a felvételizőkön és a felvételiztető tanárokon kívül más nem látta, nekünk sem sikerült a birtokába jutnunk. Az Újvidéki Egyetem karain immár tíz éve van arra lehetőség, hogy a kisebbségiek anyanyelvükön felvételizzenek. Azokon a karokon, illetve tanszékeken, ahol a felvételin többek között a nyelvtanra és az irodalomra vonatkozó tudást kérik számon, mindeddig magától értetődő gyakorlat volt, hogy a kérdések is az adott nemzeti közösség esetünkben a magyar nyelvére és irodalmára vonatkozzanak. A magyar nyelv és irodalom, a zsurnalisztika szak, valamint a szabadkai tanítóképző és a Jogi Kar tartoznak ezek közé. Mindeddig a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéket bízták meg a magyar nyelvre és irodalomra vonatkozó tesztkérdések elkészítésével, az idén azonban a Jogi Kar részéről nem érkezett ilyen jellegű 165

166 megkeresés a tanszékre óta dr. Rajsli Ilona és dr. Bence Erika, a tanszék tanárai állították össze a szóban forgó teszteket. Habár az idei felkérés elmaradt, ők pusztán automatizmusból beállítottak az elkészített tesztekkel a kar Dékáni Hivatalába. A minket fogadó személyi titkár fölháborodva kérdezte, hogy ki bízott meg bennünket, rettenetesen elutasítóan viselkedett, és egyértelműen a tudtunkra adta, hogy nem tartanak igényt a szolgálatunkra mesélte a Magyar Szónak Rajsli tanárnő, hozzátéve, hogy az előző években minden olajozottan működött, kulturált hangnemben folyt a beszélgetés. Amikor a Magyar Tanszék vezetője, dr. Láncz Irén értesült a történtekről, azonnal hívta Deli Andor tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárt. Láncz tanárnőtől megtudtuk, hogy néhány órával később ismét beszélt Delivel, aki megnyugtatta, hogy minden rendben lesz. Deli Andor a Magyar Szó megkeresésére elmondta, amikor értesült róla, hogy a Jogi Kar által meghirdetett pályázati kiírásban csak a történelem felvételire vonatkozóan említődik az anyanyelven történő felvételi vizsga lehetősége, a nyelvtanra és irodalomra nem, Láncz Iréntől pedig megtudta, hogy a Jogi Kar nem tartott igényt a tanszék tesztjeire, írásban utasította a kar dékánját, hogy az érvényes jogszabályoknak megfelelően tegyék lehetővé minden nemzeti közösséghez tartozó egyén számára, hogy saját anyanyelvéből és irodalmából is fölvételizhessen. Deli elmondása szerint erre a kar dékánjától, dr. Ranko Keča professzortól szóbeli ígéretet kapott. Ranko Keča a nap folyamán nem jelentkezett a telefonra, a hivatalában azt mondták, hogy vizsgáztat, így nem tudhattuk meg, hogy ő miként emlékszik a történtekre. Mint ahogy arra a kérdésünkre se kaphattunk választ, hogy miért döntött úgy a Jogi Kar, hogy megszakít egy tíz éve működő gyakorlatot. Az ügyben felvetődött a Magyar Nemzeti Tanács szerepe is. Arra kerestük a választ, hogy vajon miért nem reagált az MNT, amikor a Jogi Kar pályázatából egyértelműen kiderült, hogy az idén csak a történelem fölvételire vonatkozóan teszik lehetővé az anyanyelvű vizsgázást. 166

167 Mi azt a hírt kaptuk a tartománytól, hogy a dékán úr azt nyilatkozta, hogy változatlanul meg lesz tartva a magyar nyelv és irodalom fölvételi, ezért is nem léptünk tovább. Amikor a diákok a szerb nyelv és irodalom tesztek tükörfordításával találkoztak, akkor viszont azonnal reagáltunk. Közleményt adtunk ki, és segítettünk a diákoknak elkészíteni az óvásokat mondta Lengyel László, a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalának felsőoktatási ügyekkel megbízott tagja, aki hozzátette, ha ezeket az óvásokat a Jogi Kar elutasítja, valószínűleg jogi lépések következnek. A Magyar Szó értesülései szerint négy magyar diák adott be óvást, és a Jogi Kar a tegnapi nap folyamán mindegyikükét elutasította. Pressburger Csaba Magyar Szó, július 7., 7. Pásztor: Ami a Jogi Karon történt, szembe megy mindazzal, amit eddig mondtunk és hittünk A felvételi megismétlését tartja az egyetlen megoldásnak Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán történtekkel kapcsolatban. A magyar diákok ugyanis a 10 éves bevett gyakorlat helyett, idén magyar nyelven, de szerb nyelvből és irodalomból tettek felvételit. A Jogtudományi Kar erről nem értesítette a felvételizőket, így a magyar diákok a vártnál rosszabb eredményeket értek el a felvételi vizsgán. Pásztor az esettel kapcsolatban nyilvánosan felszólította a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, hogy azonnali hatálylyal vizsgálja ki az esetet. Mint mondta, valószínűnek tartja, hogy az MNT részéről is mulasztás történt. A jelenleg Németországban tartózkodó Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének nyilatkozata az Újvidéki Egyetem 167

168 Jogtudományi Karán történtekkel kapcsolatban: Megdöbbenésemnek szeretnék hangot adni, mert nem értem, hogy mi történik, mi történt. Egyrészről nem értem, hogy miért zavar valakit az Újvidéki Jogtudományi Karon, ha abból fölvételiznek a magyar gyerekek, amiből készültek. Másrészről nem értem, hogy egy 10 éves bevett gyakorlat folytatása kit zavart volna, vagy kinek jelentett volna bármiféle gondot. Úgy vélem, hogy a szülők, a mostani érdekeltek és a jövőbeli érdekeltek miatt a Jogtudományi Karnak el kellene mondania, hogy mi történt, ki volt az, aki felülírta a szabályokat, és miért írta felül azokat. Miért írt felül egy olyan gyakorlatot, ami több mint 10 éve része a felkészülésnek, a vizsgázásnak, a vizsgáztatásnak? Azt gondolom, hogy ezzel a magyar gyerekek lehetetlen helyzetbe kerültek. Minimum ezt a hibát ki kellene javítani úgy, hogy lehetőséget teremtenek nekik arra, hogy abból fölvételizzenek, amiből készültek. Másrészről az MNT részéről is történhetett mulasztás. Azt szeretném kérni nyilvánosan is az MNT elnökétől, hogy azonnali hatállyal, nagyon gyorsan folytasson le egy eljárást. Nem tudom elképzelni, hogy ennek a jelenségnek ne lettek volna jelei. Valaki biztos, hogy mulasztott, mert ennek utána kellett volna nézni, ennek utána kellett volna menni. Most az ügyet elintézni azzal, hogy majd segítenek az érintetteknek abban, hogy megírják a panaszukat, elfogadhatatlan ügykezelésnek tartom. Azt gondolom, hogy amit immár egy évtizede építünk annak érdekében, hogy a gyerekeink itt tudjanak tanulni, ezzel a jelenséggel veszélybe került. Egy olyan másfajta kommunikáció valósult meg, egy olyan másfajta jelenségnek vagyunk szemtanúi, ami szembe megy mindazzal, amit eddig mondtunk és hittünk. Én csak azt tudom elképzelni, hogy a magyar diákok megismétlik a felvételit. Én csak azt tudom elképzelni, hogy olyan tesztet állítsanak össze, amiből a gyerekek készültek. Ha nem ez történik, akkor, azt gondolom, hogy az mindennek a lepofozása és megcsonkolása. M. A. Pasztor-ami-a-Jogi-Karon-tortent--szembe-megy-mindazzal--amiteddig-mondtunk-es-hittunk.html, július 7. [13:59] 168

169 Július 8. Kultúrkrimi egyetemi szinten A krimi, tudja mindenki, szereti-e vagy nem az irodalomnak ezt a vonulatát, játék, szórakozás. Az életben, mindennapjainkban azonban lényegesen több ennél. Csak látszólag játék, látszólag szórakozás, kivált azok számára, akiket közvetlenül érint, mint az idei egyetemi felvételi vizsgák ártatlan áldozatait, akik magyarok, szlovákok azzal a tudattal ültek be a Jogi Kar padjaiba, hogy nemzeti irodalomból és nyelvtanból fognak vizsgázni, és meglepetéssel tapasztalták, hogy nem: szerb nyelvtanból és irodalomból készült tesztkérdésekre kellett válaszolniuk, igaz, magyar nyelven. Ez már önmagában is elég bonyolult ahhoz, hogy krimit neszeljünk, de a helyzet tovább bonyolódik. Annak ellenére, hogy nem ismerünk minden részletet (ez a krimi esetében feszültségfokozó műfaji követelmény!), bár az esettel foglalkozó magyar sajtóanyagból sok minden kiderül, összeállítható a történet, sőt még ha feltételesen is bizonyos észrevételeket tehetünk, ahogy ezt meg is tesszük. 169

170 De menjünk sorjában! Téma: egyetemi felvételi vizsga. Színhely: az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara. Szereplők: a sajtó szerint kilenc magyar és két szlovák felvételiző, a tartományi és kisebbségi tisztségviselők, a kar illetékesei. Bonyodalom: nem azt a feladatot kellett megoldani, amire a jelöltek készültek. Eredmény: kevés pontszám ahhoz, hogy a költségvetésből finanszírozottak között legyenek. Jogosan merül fel a kérdés: hogy s miért került erre sor? Az alábbi néhány sorban, mint nyomozó a krimiben, ennek próbálok utánajárni. A helyzetet bonyolítja, úgy tűnik, mindenkinek igaza van. Vagy mégse? Kiindulópont az Újvidéki Egyetem pályázata, amely számos részletre kiterjed, többek között a külföldről jelentkező szerb és nem szerb jelöltek felvételére, de egyetlen szóval sem tesz említést a Szerbiában élő és tanuló nem szerb nemzetiségűekről, mintha ebben az országban csak szerbek élnének. Ez bármennyire is tényszerűtlen, a pályázat esetében evidenciaként kezelendő. Tehát, amikor a kar dékánja a jogra hivatkozik, formálisan igaza van. Bár tudnia kellene, hogy épp a Jogi Karon több mint egy évtizede létező hagyomány szerint a nemzetiségiek nem szerb irodalomból és nyelvtanból, hanem saját nemzeti irodalmukból és nyelvtanukból vizsgáznak, ami mind a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget, mind pedig a középiskolai oktatás létjogosultságát igazoló szempontokat tekintve természetes, kivált olyan országban, amely aláírta az egyenlőséget szavatoló európai dokumentumokat, melyhez illene tartania magát, amit éppen elsősorban egy jogi karon kellene tudni és betartani. Annál is inkább, mert erre vonatkozóan, ahogy a tartományi titkár utalt rá, hatályos vajdasági jogszabályok is léteznek. Mindennek alapján úgy tűnik, mindenkinek igaza van. A karnak, mert a pályázat szerint járt el, a tartománynak, mert létező szabályok- 170

171 ra hivatkozik és az MNT-nek is, mert bízott az évtizedes hagyomány fenntartásában. Csakhogy, mint a krimiben egy véletlenül megtalált gomb, itt is felbukkan olyan mozzanat, amely a már folytathatatlannak vélt nyomozást folytathatóvá teszi. Ez pedig, hogy a Magyar Tanszék tesztkérdéseket hozó tanáraival szemben a kari hivatal rettenetesen elutasítóan viselkedett (Magyar Szó, júl. 7 8.), amiből világos, hogy eszük ágában sem volt folytatni a hagyományt, sőt tudták, hogy a nemzetiségi jelöltek nem anyanyelvi, hanem szerb tárgyú tesztet fognak kapni. Eleve úgy tervezték-e hogy, a szerb kérdések magyar fordításban kerülnek a jelöltek elé, vagy ezt akkor határozták el, amikor a tartományból figyelmeztették őket, lényegében mellékes. Az viszont már kevésbé elhanyagolható, hogy bár a dékán megígérte, a jelöltek anyanyelvükön készült teszteket kapnak, arról nem tett említést, hogy ezek a szerbek számára készült kérdések fordításai, amire a jóhiszemű hivatalok nyilván álmukban sem gondoltak. Ezért nem lehetnek vétkesek, de hibáztathatók azért, mert a pályázat kiírását megelőzően, vagy nyomban ezt követően, nem reagáltak, s nem kértek módosítást. Ez volt az alaphiba, amivel a kar ügyesen visszaélt. Olyannyira, hogy azt sem vette figyelembe, miszerint a nemzetiségi középiskolákban elsajátítandó szerb irodalom (talán nyelvtan is) sem mennyiségében, sem minőségében nem azonos a szerb nyelvű középiskolák anyagával, s ezért fennállhat annak veszélye, hogy olyan kérdések is szerepelnek a felvételi tesztben, amelyekről a nemzetiségi diákok tanulmányaik során nem is hallhattak. S itt akár be is fejezhetnénk az egyetemi szinten történt kultúrkrimiben végzett oknyomozásunkat, ha nem motoszkálna a kisagyunkban az a gondolat, mindez talán nem véletlenül történt, hanem öszszefüggésbe hozható azzal a nemzetiségi vonatkozásban esedékes visszalépéssel, amit országos szinten is meg fogunk a közeljövőben tapasztalni. Bár tévednék, de ahogy a mondás tartja jobb félni, mint megijedni. Gerold László július 8. [13:14] 171

172 Július 9. Magyar kormányálláspont: Ismételhessék meg a magyar diákok a felvételit az Újvidéki Egyetemen! A Magyar Kormány megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán az elmúlt tíz évben jól működő gyakorlattól eltérően a magyar diákok magyar nyelven, de szerb nyelvből és irodalomból tehettek csak felvételi vizsgát. A Jogtudományi Kar erről nem értesítette a felvételizőket, így a magyar diákok önhibájukon kívül a vártnál rosszabb eredményeket értek el a felvételi vizsgán, ami miatt egyetlen jelentkező sem jutott be a költségvetésből finanszírozott képzésbe, áll egyebek között abban a közleményben, amelyet Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár írt alá. Az esélyegyenlőség biztosítása és a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése érdekében elvárjuk, hogy az Újvidéki Egyetem Jogi Kara a középiskolai tanulmányaikat anyanyelvükön folytató diákok számára tegye lehetővé a felvételi vizsga újbóli lefolytatását a korábbi évek mintájára magyar irodalomból és nyelvtanból, nem pedig szerb irodalomból magyar nyelven, szögezi le a közlemény. Magyar-kormanyallaspont-ismetelhessek-meg-a-magyar-diakok-a-felvetelit-az- Ujvideki-Eg, július 9. [21:13] Július 10. Újvidék: A McDonald sba nem engedték be a romákat Egy újvidéki nő amiatt tiltakozott, hogy az újvidéki McDonald s gyorsétterem nem engedélyezte, hogy vele együtt belépjen az étterembe három roma nemzetiségű gyermek is. Maja Rogić (32) azt nyilatkozta a Beta hírügynökségnek, hogy odament a Szabadság téren játszadozó gyermekekhez, megkérdezte, éhesek-e, mire azok igenlő választ adtak. A 8 év körüli kisfiú és két 7, illetve 5 és körüli kislány előttem szaladtak a McDonald sig, ahol az étterem biztonsági őre megállította őket, 172

173 s azt mondta, nem mehetnek be. Odaléptem hozzá és közöltem vele, hogy velem vannak, és ki fogom fizetni, amit rendelnek, mire az őr azt mondta:»maga bemehet, de ők nem«, mesélte a nő, s hozzátette, úgy döntött, hogy egyedül is bemegy, mert sajnálta a gyermekeket, akik nagyon örültek a váratlanul jött vacsorának. Bementem, vettem nekik ennivalót, majd leültünk a Mac kerthelyiségében, ahol elfogyasztották, mesélte Maja Rogić, aki a Beta újságírójának megmutatta az 1400 dinárra szóló számlát is, amelyről az is leolvasható, mit fogyasztottak a gyerekek. Mindez július 10-én történt, miközben az újvidéki Szabadság téren az ismert belgrádi rockegyüttes, a Van Gogh játszott. A McDonald s Srbija igazgatóságán a Beta újságíróját a közönségkapcsolattal megbízott ügynökséghez utalták, de a megadott telefonszámon senki sem jelentkezett, így a másik felet nem lehetett meghallgatni. (Beta) Ujvidek-a-McDonaldsba-nem-engedtek-be-a-romakat.html, július 10. [17:06] Július 13. Akiket a börtönben felejtettek Mottó: HA VANNAK ANGYALOK, NEM JÁRNAK ERRE MOST A temerini fiúk döbbenetes, párját ritkító története az én számomra két párhuzamos szálon fut. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. A kettő elválaszthatatlan egymástól. Az erejüket meghaladó, végeláthatatlan és kilátástalannak tűnő küzdelmük, csatájuk, háborújuk két hadszíntéren zajlik. Egyfelől van az öt fiatalember, aki immár nyolc súlyos esztendeje börtönben raboskodik, és ők jelentik/jelképezik a harcteret, a frontot, az úgynevezett tűzvonalat, az eleve vereségre ítélt(etett), az elhúzódó, a végtelenségbe nyúló állóháború színhelyét. Másfelől pedig létezik az alaposan elgyengített, a jócskán megtépázott, a hellyel-közzel instabilnak is mondható hátország, amit az otthoniak, a szülők, a családok és a barátok jelentenek. Sajnálatos 173

174 módon ez az otthon épp a legritkább esetben nevezhető csak biztonságot nyújtó, védelmet szolgáló, meleg családi fészeknek. Márpedig az elítéltek számára mégiscsak onnan kéne érkeznie a végsőkig való kitartáshoz és a puszta megmaradáshoz szükséges erő- és reményadag utánpótlásának. A kegyetlen valóság pedig az, hogy a temerini fiúk szülei az elmúlt évek során bizony jócskán elszegényedtek, anyagilag lerongyolódtak, de lelkiekben is meg-megroggyantak, páran meg is betegedtek. Talán még az sem számít túlzásnak, hogy a történtekbe egyszerűen belebetegedtek. Közöttük volt, aki a nagyszülők házát kényszerült pénzzé tenni, és volt, akinek a még megmaradt egyetlen hold termőföldjétől kellett megválnia. És mostanra már nincs is mit áruba bocsátaniuk. Két fiúnak a szülei már nem is élnek, ami (kiváltképpen huszon- meg harmincéves korban) különösen nagy csapásnak számít. Az egyik fiatalember pedig ha valamilyen isteni csoda folytán már holnap kiszabadulhatna, egyszerűen nem is tudna hová menni, hová lenni. Valószínűleg csak állna egy ideig a börtön kapujában, és fogalma sem lenne arról, hová induljon, merre vegye az útját. (Lélekroppantó filmbéli jelenet lehetne.) Mert otthon nem várja már senki. Mert már otthona sincs. Nincsen családi ház. Nincsen semmilyen menedék. Létezik ugyan egy testvérbátyja, akire esetleg támaszkodhatna, csakhogy ő is arra kényszerült, hogy ideigóráig más házában húzza meg magát. Befogadni befogadták, de ki a megmondhatója, hogy meddig maradhat a kölcsönkapott átmeneti hajlékban. Egy másik fiatalember esetében is csak a szétzilált család romjai maradtak: féltestvérek, akik szociális lakásban élnek, és mély szegénységben tengődnek egyik napról a másikra. A háttérország működőképességével és hatékonyságával kapcsolatban akár nyugodt lélekkel általánosíthatok is: igencsak jó szolgálatot tenne, hasznos lenne mindenféle segítségnyújtás. Az egymás után múló hónapok, évek már szinte minden tartalékot felemésztettek. A temerini fiúk nem bantu négerek. Nem is kecsua indiánok. Meg nem is hottentották. Hanem magyarok. Mind az öten. Egytől egyig. Vajdaságiak. Délvidékiek. Nem más kutyájának a kölykei. (Bocsánat!) Ők a mi gyerekeink. Akik a börtönben ragadtak. Akiket a börtön- 174

175 ben felejtettek. Akiket néha-néha egy-egy anyaországi politikus még csak felkeres, meglátogat, megvigasztal. Na, de a mieink??? Azok hol maradnak? A saját magyar politikacsinálóink a raboskodókról igyekeznek rendre tudomást sem venni. Noha ők derekasan helytállnak, de csak a róluk való megfeledkezésben. Jól tudjuk, nem is férhet hozzá kétség: a vajdasági (magyar) talajon kitűnően (meg)terem a politikusfajta. Fürtökben teremnek/lógnak a magukat igen kiválónak tartó eminenciások. Dacára ennek, közülük tán egy sem törte a kezét, lábát, hogy a Sremska Mitrovica-i börtönbe bejusson. Pedig a nyolc év alatt lett volna rá idejük bőséggel. Még a vajdasági parlament korábbi magyar vezető embere, feje sem érzett semmilyen isteni sugallatot, de még a saját lelkiismerete sem bírta rá arra, hogy (a kifogásait félretéve, az előítéleteit lerázva) bemerészkedjen a rácsok mögötti zárt világba. Úgy vélem, hogy sokkalta inkább a rendszeres börtönlátogatásaival lenne ildomos dicsekednie, és nem azzal, hogy politikusi mivoltában éppen most kezdte meg sorrendben a hetedik mandátumának a fogyasztását. (Ha huszonnégy év nem volt untig elég a jóból, akkor már sosem lesz elég?) Meg még azt is gondolom, hogy ha szimpla látogatóként fegyházba tévednek, attól még nem fog folt esni a politikusi becsületükön! De ha már a börtönt nagy ívben elkerülték, legalább a családokat csak egyszer is felkeresték volna! Megtudakolni, miként élnek, hogyan viselik a megpróbáltatásokat. Esetleg felajánlják, miben tudnának segíteni. Még egy említést érdemlő momentum: a vezető és éppen ezért mindenható magyar pártunk soraiban szép számban akadnak jogászok. Akik, ha összedugnák a fejüket, sok-sok okos/hasznos dolgot kiötölhetnének. Mármint a temerini fiúk csehül álló ügye érdekében. Jogtudósaink bizonyára hasznos információkkal, tanácsokkal szolgálhatnának mind az elítéltek, mind pedig a szüleik, a képviselőik számára. Úgy képzelem, hogy alkalomadtán egy-egy panaszlevél, beadvány, kérelem, jogorvoslat megszövegezése és benyújtása sem jelenthetne a számukra áthághatatlan akadályt. Csak hát, valahogy úgy van ez, hogy aki segíteni akar, az mindig a módot keresi, aki viszont nem akar segíteni, az meg folyton csak a kifogást keresi. És 175

176 persze tennék/tehetnék mindezt mindenféle ellenszolgáltatás nélkül! Csak úgy, Isten nevében. Az én értékítéletem szerint ez már magától értetődő. Alkalmazhatnák, gyakorolhatnák e nemes cselekedetet színtiszta (magyar) érdekvédelemből. Merthogy indulásukkor el ne felejtsük! arra tettek szent esküt. Még ennél is továbbmerészkedem. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy talán nem is lett volna szabad megengedni, hogy az öt magyar fiatal bíróság előtti, rendkívül rázós és felettébb érzékeny/ kényes ügyét más nemzetiségű, történetesen egy szerb ember vállalja fel, hogy majd az képviselje őket. Mert ez alighanem elvi kérdés. (És nem pusztán anyagi.) Mert valahogy mégiscsak visszatetsző és rossz szájízt kelt. De akár kíméletlenebbül is megfogalmazhatom ugyanezt: a szerbek kell, hogy (meg)védjenek minket, magyarokat a sajátjaikkal szemben? Mi magunk már nem vagyunk rá képesek? Na és, miféle lehet az az érdekvédelem? Mi jót szabad elvárni tőle? Mint eddig bebizonyosodott: az égvilágon semmi jót. A tények magukért beszélnek. A kegyetlen valóság ugyanis az, hogy öt magyar fiatalt a börtönben felejtettek. Valamennyien a börtönben felejtettük őket. Most kit kéne ezért megdicsérni? Szabó Angéla akiket-bortonben-felejtettek.html Július 16. Négy fiatalt bántalmaztak Szabadkán Bizonyíték hiányában csak szabálysértésnek minősül az ügy Hétfőre [július 16-ára B. A. megj.] virradóra négy fiatalt, két amerikai fiatalembert és két szabadkai lányt támadtak meg a sugárút közelében. Az esetről az egyik sértett számolt be a Pannon RTV-nek, lapunknak azonban már nem kívánt nyilatkozni. Elmondása szerint hazafelé tartottak, és a két amerikai állampolgárságú fiút szerették volna elkísérni a szállodájukig, akik rokonlátogatóba érkeztek Szerbiába. Útközben magyarul és angolul beszélgettek, és megálltak fényképezkedni is. Ekkor egy szerb ajkú, 20 év 176

177 körüli fiatalember lépett oda hozzájuk, azzal fenyegette őket, hogy fegyver van nála, és felszólította őket, hogy takarodjanak el, majd lökdösni kezdte őket. Hamarosan még ketten csatlakoztak hozzá, és a négy fiatalra támadtak. A televíziónak nyilatkozó lányt nem bántották, de a barátnőjét fejbe rúgták, a két külföldi fiút pedig nagyon megverték, rugdosták, ütötték őket, az egyiküket az árokba lökték. A tettesek ezután elmenekültek a helyszínről, a fiatal lány pedig azonnal hívta a rendőrséget és az édesanyját, aki azonnal a helyszínre sietett. Húsz perc után megérkezett egy rendőr is, majd közösen elkísérték az amerikai fiatalokat a szállodájukba, ahol a fiatalok vallomást tettek az esetről, de a rendőrkapitányságra nem mentek be. Az édesanya elmondta, hogy a rendőr ígéretet tett arra, hogy majd értesítik őket, és hogy ismeretlen személyek ellen feljelentést tettek. A szabadkai rendőrség szóvivője úgy nyilatkozott az ügy kapcsán, hogy az incidenst bejelentették, a sértettek elmondásuk szerint három fiatalemberrel szóbeli összetűzésbe keveredtek, akik felpofozták őket. A rendőrség nagy erőkkel dolgozik a eset felderítésén és a tettesek felkutatásán, azonban tekintve, hogy az bántalmazott fiatalokat orvos nem látta, így nincs látlelet sem, az ügy csak szabálysértésnek minősül, s bizonyíték hiányában valószínűleg nem tudnak vádat emelni a bíróságon. s. l. Magyar Szó, július 18., 11. Július 23. A tartományi ombusman értékelése szerint a Jogi Karon nem történt szabálytalanság Egyezség a nemzeti tanácsokkal A tartományi ombusman úgy értékelte, hogy a magyar nemzetiségű jelölteknek az újvidéki Jogi Karra való iratkozásával kapcsolatos felvételi vizsgája alkalmával nem történt szabálytalanság, jelentette ki Vukašinović Éva, a tartományi ombusman kisebbségi jogokkal megbízott helyettese, hangsúlyozva, hogy az ombudsmanhoz ezzel a kérdés- 177

178 sel kapcsolatban nem érkezett beadvány, sem a hallgatók, sem más részéről. Az esetről a tartományi ombudsman irodája a tájékoztatási eszközökből értesült. Nekünk jogunkban áll, hogy önálló eljárásokat kezdeményezzünk, de ebben az esetben nem tartottuk szükségesnek, mert az általános okiratokba való betekintés alkalmával, a tartomány és az egyetem szintjén, megállapítottuk, hogy nem történt szabálytalanság, mondta Vukašinović. Dragoslav Petrović, tartományi tudományi és technológiafejlesztési titkár elmondása szerint megegyezés jött létre a nemzeti tanácsokkal, hogy ezt a kérdést kompromisszummal oldják meg. Az egyetem, a titkárság és a nemzeti tanácsok megegyeztek, hogy erre az évre nem változik a helyzet, de a következő tanévre már időben meg kell beszélni az esetleges nem világos kérdéseket, és részletesen meghatározni a felvételi szabályokat, nyilatkozta Petrović. A magyar nyelvű jelöltek felvételi vizsgája az újvidéki Jogi Karon akkor került a közvélemény érdeklődésének központjába, amikor a Magyar Nemzeti Tanács megjegyzést tett a karnak, hogy ennek a nemzeti kisebbségnek a tagjai szerb nyelvből és irodalomból vizsgáztak magyar nyelven, nem pedig anyanyelvből, ahogyan a tanács szerint kellett volna. R. D. Danas, július 23., 18. B. A. fordítása A magyar nyelvű sajtó, de a Magyar Nemzeti Tanács sem tartotta szükségesnek, hogy az érdekelteket tájékoztassa az egyezségről. Ezen túlmenően, megoldatlan maradt a kérdés: Mi történik azzal a sajtó szerint kilenc magyar és két szlovák felvételizővel, akik nem jutottak be a költségvetésből finanszírozott képzésbe. Van-e ebben felelőssége az MNT felsőoktatási tanácsosának? Bozóki Antal 178

179 Július 25. Ombudsmanok a hatalom oldalán? Három oka is lett volna a vajdasági magyar médiának arra, hogy felhorkanjon. Legalább egy kommentár erejéig. Észrevettük, nyilatkozta Vukašinović Éva, a tartományi magyar ombudsman magyar helyettese, hogy a nemzeti közösségek bezárkóznak. Azt szeretnénk, hogy megnyíljanak más nemzeti közösségek s a többségi nép felé. A helyettes asszony elmés megoldást kínál. Szerinte lehetővé kell tenni, hogy kétnyelvű iskolai osztályok nyíljanak a Vajdaságban. A többségi és kisebbségi nyelvek egyikén, ott, ahol erre érdeklődés nyilvánul meg. Ha valaki a humoros oldaláról fogná fel ezt az ombudsmanhelyettes önkéntes megfelelési törekvését (lévén, hogy az országban hatalomváltás zajlott le), azt gondolhatná, hogy zajlik a visszatérés. Tévedésből nem a 90-es évek elejéhez, hanem az egypártrendszerhez. A kétnyelvű oktatás Jugoszláv Kommunista Szövetség által a 80-as években elindított projektumához. Amely Szerbiában szerencsére hamvában holt, Szlovéniában viszont megmaradt, s következményeként az ottani magyarság mára megfeleződött. De térjünk vissza a mába. Néhány hónappal ezelőtt a magyarverések problémáját a tartományi ombudsman Temerinben úgy javasolta megoldani, hogy csapják össze a magyar és a szerb elemi iskolát. Akkor a temerini magyar vezetők ezt a támadást derekasan (átmeneti?) sikerrel visszaverték. Most, a vajdasági parlament által megválasztott ombudsman nyilatkozó helyettese újabb magyarellenes javaslattal rukkolt elő. Vukašinović Évának talán nem is róhatjuk fel, ha koránál fogva nem ismeri a történelmi VMDK, majd politikai örökösének, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak a magyar iskolahálózat ügyében folytatott küzdelmeit. Hiszen ezt a küzdelmet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) létrejötte óta igyekszik elsikkasztani. Az általa befolyásolt Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) az önálló magyar iskolahálózat s a tényleges magyar autonómia gondolata fel sem merült. Holott, 179

180 magyar iskolahálózat a Kárpát-medencében különösen az elemi iskola szintjén mindenütt működik. Elfogadhatatlan, hogy e kisebbségi közösségünk számára húsbavágó kérdésben az ombudsman és helyettese nem fordultak legalább egy konzultáció erejéig a pedagógustársadalmunk legjobbjaihoz. Erre még most is lenne idő, különösen, ha az MNT és annak elnöke felébrednének Csipkerózsika-álmukból, s végre nem úgy, mint a Jogi Karon pórul járt magyar felvételizők esetében, hangzatos megnyilvánulásaik nem lennének eleve eső után köpönyeg. Hosszú a nyár, s ha nem vakációzzuk át, e politikai pótvizsgánkra igazán felkészülhetnénk. Annál is inkább, mert látnunk kell: a vajdasági magyar politikai elit egészének kell eredményeket elérnie a szerb politikai elit egészével szemben. A VMSZ egyedül nem juthat egyről a kettőre. Még egyszer a Jogi Karon pórul járt diákokról Apropó asszimilációserkentő kétnyelvű oktatás. Vukašinović Éva a tartományi ombudsmanhelyettes a Tanjugnak, a hivatalos belgrádi hírügynökségnek a minap megerősítette: Nekünk jogunk van ahhoz, hogy saját kezdeményezésre eljárásokat indítsunk, de ebben az esetben (a Jogi Karon magyarul, a szerb irodalomból felvételező elbukott diákok ügyében) úgy véljük, ilyesmire nincs szükség. Miután betekintettünk a tartomány, de az egyetem vonatkozó jogszabályaiba is, megállapítottuk: nem volt szabálytalanság. Most aztán megnyugodhatunk! Ezzel lenne magyarázható, hogy az MNT elnöke a Jogi Karon történtek ügyében az első felbuzdulása után hallgat, mint hal? Emlékezetes, hogy Korhecz Tamás a magyar diákokat súlyosan megkárosító felvételi botrány kipattanása után, nagy mellénnyel bizonygatta, ezt nem hagyja annyiban: jogi eljárásokkal fenyegetőzött. Rájött volna, hogy rossz volt a jogi értékelése? Hogy végül is minden rendben van. Akkor meg miért várt az ombudsman helyettesének a felvilágosítására? Mindenki mossa kezeit, csupán a diákok kerültek szinte kilátástalan helyzetbe. Akik az MNT elnökével együtt abban a tévhitben 180

181 éltek, hogy csakúgy, mint elődeik az elmúlt években, az idén is magyar nyelvből és irodalomból, magyarul kell felvételizniük. Most meg, ha ezt a Jogi Kar illetékesei egyáltalán lehetővé teszik, készülhetnek a pótvizsgára. Jogszerűen, szerb nyelvből és irodalomból magyarul. A vitatható jogi megoldás tehát marad! Mint ahogy a kérdés is: ki a hibás a diákok vesszőfutásáért? A síri csöndben vakációzó MNT? A VMSZ elnöke, aki helyesen követelte a helyzet világos bemutatását, de nem tette szóvá, hogy erre nem került sor? Az újvidéki Jogi Kar illetékesei? Az ombudsman helyettese, aki csak a médiából értesült az esetről, de rögvest megállapította, hogy nem volt szabálytalanság? Netán a (magyar) média, amely pillanatok alatt megfeledkezett az újabb nemzeti színezetű incidensről? Vagy a szerencsétlen diákok, akik ahelyett, hogy izgatottan várnák, mikor rajtolhatnak az egyetemen, készülnek, vagy nem készülnek a pótfelvételire? Amely csak annyira biztos, mint a kutya vacsorája? Szabad találgatni. Ágoston András Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf., 158. szám, július 25. Hozzászólás viera [14:30:29] Az ombudsmannak arra nem terjed ki hatásköre, hogy kérje a tartományi jogszabály felülvizsgálatát? Egyértelmű lehet az a felvételizést érintő szabályozás, ha eddig jól bevált szokásra kell hivatkozni, nem a paragrafusra? Az ombudsman szerint, ha így jogszerű, akkor az eddigi gyakorlat jogszerűtlen volt? Az ombudsmannak nem abba az irányba kellene lépéseket tenni, hogy a jogszabály azt a szándékot tükrözze, minek alapján megalkották? az pedig nyilván az, hogy a kisebbségi felvételiző saját anyanyelvéből és irodalmából saját anyanyelvén, vagy szerb nyelvből és irodalomból szerb nyelven felvételizhessen, választása szerint. Az ilyen ombudsmani hozzáállás a felmerült problémához, úgy érzem, visszafelé húzza a kisebbség szekerét. 181

182 Ombudsman-helyettes asszony nem érzi, hogy sérül az esélyegyenlőség az miatt, hogy a szerb nyelvet kevesebb óraszámmal tanulják a kisebbségiek, mint a saját nyelvüket, irodalmukat? kivéve azokat, akik szerb tagozaton végezték a középiskolát. Ombudsmanok-a-hatalom-oldalan.html, [14:30:29] Július 26. Szabadkán már csak szerb és angol nyelvű jelzőtáblák A Magyar Remény Mozgalom elnökének nyílt levele László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke az alábbi nyílt levéllel fordult Szabadka Város Idegenforgalmi Szervezetéhez, amelyben nehezményezi, hogy a most kihelyezésre kerülő idegenforgalmi táblák a korábbi négy nyelv helyett most csak két nyelven igazítanak útba: A napokban értesülhettünk a médián keresztül, továbbá saját szemünkkel is meggyőződhettünk Szabadka utcáin, hogy megkezdték a régóta várt idegenforgalmi jelzőtáblák kihelyezését a városban és környékén. A gazdasági és regionális fejlesztésekért felelős minisztériumtól 3,5 millió dinárt kaptak erre a célra, míg tavaly ugyanez a minisztérium 4,5 millió dinárral járult hozzá a városi sétaövezetben kihelyezett táblák anyagi költségeinek fedezéséhez. A tavaly elhelyezett jelzőtáblák nagyobb része négy nyelven adott tájékoztatást a járókelőknek és turistáknak (szerb, magyar, horvát és angol nyelven). Sajnálattal tapasztalható azonban, hogy az új táblákon szereplő szöveg zömében már csak szerb és angol nyelven olvasható, ami nincs összhangban a város lakosságának nemzeti összetételével, valamint az érvényben lévő nyelvhasználati törvénnyel sem. Az idegenforgalmi jelzések tartalmáról és feltüntetéséről szóló szabályzat (Szerbia Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2010/22. szám) 6. szakasza kimondja, hogy a Szerbia Köztársaság azon területein, ahol a nemzeti kisebbségek tagjai élnek, az idegenforgalmi állomásokat és más turisztikai tudnivalókat a nemzeti kisebbségek nyelvén és írásmódján is fel kell tüntetni, összhangban a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvénnyel. 182

183 Mivel azonban Önök szemmel láthatóan elmulasztották tiszteletben tartani a magyar és a horvát nemzeti közösség e jogát, a Magyar Remény Mozgalom elnökeként és a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságának tagjaként kérem Önöket, hogy a lehető legrövidebb időn belül orvosolják a hibát, máskülönben kénytelenek leszünk panasszal élni az illetékes szerveknél. Tisztelettel, László Bálint, az MRM elnöke, az MNT és MNT NYB tagja Szabadka, július 26. Július 31. [15:23] Kishegyes: Betörték a könyvtár üvegajtaját Vörös Julianna a beüvegezett bejárati ajtó előtt Vasárnap hajnalban betörték a kishegyesi könyvtár bejárati ajtajának üvegét. A könyvtár igazgatónője, Vörös Julianna, az esettel kapcsolatban elmondta, a nyomok arra utaltak, hogy sörösüveget vágtak 183

184 nagy erővel az üvegfelülethez, az épületbe viszont nem hatoltak be. Az üvegszilánkok azonban nagy területet borítottak be. A rendőrség azonnal kiszállt és megkezdte a nyomozást, egyelőre nem adtak ki hivatalos értesítést annak eredményeiről. Az igazgatónő elmondta, hogy az épület a helyi közösség tulajdonát képezi, az ajtórész beüvegezését pedig utóbbi anyagi hozzájárulásával már el is végezték. Az anyagiakban kifejezhető kár nem jelentős, mivel egyszerű ablaküvegről van szó. Kérdés azonban, kinek és miért állt útjában az üveg, ha már nem akart behatolni az épületbe. A könyvtárak évszázadok óta az emberi kultúra központjai, az ilyen tettek pedig éppen a kultúra megcsúfolását jelentik. Kishegyesen vasárnap búcsú volt, az ehhez kapcsolódó szórakoztató jellegű rendezvények pedig már szombaton megkezdődtek, így a gyanú szerint valamelyik szórakozóhelyről távozó, feltehetően ittas személy törhette be az üveget, de ez továbbra is csak feltételezés. tp Kishegyes-Betortek-a-konyvtar-uvegajtajat.html Augusztus 2. Miről is szólnak a mindennapok? A. bosszúsan érkezik haza, miután a temerini községházán kioktatták a kisebbségi jogokból. Micsoda kisebbségi törvény? Miféle nyelvhasználati jogszabály? Ez itt Szerbia! ismételték meg az alkalmazottak a jól ismert szólamot. Egyszerre három férfiú ordítozott vele, hivatalos munkahelyen a 48-as rendszer (zöld vonal), Ügyfélszolgálati Központ községházai tolóablak-szolgálatánál. Szerbiában mindenki tanuljon meg szerbül, aki pedig nem hajlandó, az távozzon. Micsoda véletlen, hogy a helyi önkormányzat és a közvállalatok által működtetett szolgálat, a polgárok közreműködésére számít, amikor a jobb életért Temerinben sokat ígérő szlogent választotta önreklámozásra. Szerbiában szerb nyelven fordulhat az ügyfél az alkalmazotthoz, mivel Németországban sem beszélhet más nyelven csak németül, és nem franciául, vagy angolul így az indok. És vajon mi történjék ilyen és hasonló esetekkor? Az alkalmazottnak kötelező leckeként vagy ajánlott 184

185 olvasmányként kell(ene) lapozgatnia a Magyar Nemzeti Tanács stratégiáit? A hétköznapokat az egyszerű kisebbségi éli, a stratégiákat pedig a főfoglalkozású vezetők írják. Jut eszembe, hányszor feszegettem a kérdést, hogy a magyar képviselők miért nem szólnak anyanyelvükön a szerbiai parlament szószékéről! A képviselőház egyébiránt is az a szimbolikus hely, ahol, véleményem szerint, ezt meg kell(ene) tenni. Ha pedig akár egyetlenegy telepelülésen is, akár csak egyetlenegyszer a községi alkalmazott emelt hangon mer beszélni az adófizető polgárral, sőt veszi magának a bátorságot és figyelmezteti, hogy beszéljen szerbül, vagy pedig távozzon az országból, akkor a képviselőknek kutyakötelessége magyarul szónokolni. Ha ezt nem teszik meg, akkor remélem, hogy Tomislav Nikolić köztársasági elnök, udvariasan emlékezteti majd őket erre az érvényben lévő jogszabályra. Végel László Családi Kör, augusztus 2., 8. Augusztus 8. Romák nem ehetnek hamburgert Az esélyegyenlőségi biztos vádat emelt az újvidéki McDonald s étterem ellen, mivel egyes tanúk elmondása szerint a biztonsági szolgálat emberei megtiltották a roma gyerekeknek, hogy bemenjenek az étterembe. Az esélyegyenlőségi biztos irodájából érkezett átiratban az áll, hogy a diszkriminációellenes törvény alapján vádat emeltek a szóban forgó étterem ellen a belgrádi alapfokú bíróságon. A vádirat a belgrádi Nicefoods Restorani vállalat ellen szól, amely a szerbiai McDonald s étteremlánc tulajdonában van. Nevena Petrušić esélyegyenlőségi biztos elmondta: azért döntöttek a vádirat mellett, mert a szóban forgó eset stratégiailag kiemelkedően fontos. Csak abban az esetben emelünk vádat, ha azt valóban stratégiailag is kiemelkedően fontosnak tartjuk. A szolgáltatások terén egyszerűen nem történhet semmiféle diszkrimináció jelentette ki Petrušić a Beta hírügynökségnek. 185

186 Újvidéken július 10-én arra panaszkodott egy nő, hogy a McDonald s biztonsági szolgálata nem engedte meg, hogy vele együtt három roma gyerek bemenjen az étterembe. Maja Rogić (32) elmondása szerint a Szabadság téren játszadozó három roma gyerektől megkérdezte, éhesek-e, és igenlő választ kapott. Egy nyolcéves kisfiú és két kisebb lány (7 és 5 évesek) elszaladtak a McDonald s ajtajáig, én pedig mentem utánuk. Amikor be szerettek volna menni az étterembe, a biztonsági őr megállította őket. Odaléptem hozzá, megkérdeztem, mi a gond, a gyerekek velem vannak, mindent kifizetek, amit elfogyasztanak. A biztonsági őr erre azt felelte, hogy én bemehetek, de a gyerekek nem magyarázta Rogić. Maja úgy határozott, mégis bemegy, megvette a gyerekeknek az ennivalót, majd azt az étterem kerthelyiségében elfogyasztották, erről egy számlát is bemutatott bizonyítékként. A McDonald s vállalat közleményében az áll: kivizsgálják a történteket, és ha igaznak bizonyul a vád, szigorú büntetés vár az étteremben dolgozó biztonsági szolgálatra. Nem szeretnénk, ha a McDonald s vállalatot bármilyen módon összefüggésbe hoznák a diszkriminációval. Az éttermeink nyitottak minden vendég előtt, és megteszünk mindent annak érdekében, hogy ez a jövőben is így maradjon áll a McDonald s közleményében. hgy Magyar Szó, augusztus 8.,

187 Augusztus 12. Templomrongálás Szabadkán Vasárnapra [augusztus 12-ére B. A. megj.] virradóra kiszedték a téglát a Feltámadás templom egyik mellékbejáratának feljárójából A zombori úti parkban lévő templom sekrestyeajtója előtti lépcsőket kezdték el bontani. Több mint 30 téglát távolítottak el, ami 4 sor falazásnak felel meg. Az elkövetőknek még arra is volt idejük és kedvük, hogy a kiszedett téglákból egy nagy keresztet rakjanak ki, illetve három P betűt formáljanak. Egyébként a templom körül lévő parkban szürkületkor felélénkül az élet, részben a hajléktalanok, részben a drogfogyasztók térnek be. A templom lépcsőin gyakran találni injekciós fecskendőt és tűt. A megszentségtelenítések és rongálások nem ritkák, ezért ft. Bela Stantić már két mellékbejáró ajtaját befalaztatta. Egy hete az egyik csatorna elvezetőjének könyökrészét lopták le. Czékus Géza Magyar Szó, augusztus 13.,

188 Augusztus 18. (Végre) vége a meghurcoltatásnak Kilenc év után decemberig vagy a jövő év tavaszáig visszakerül állásába Ripszon István nagybecskereki bíró Remélhetőleg véget értek Ripszon István nagybecskereki bíró megpróbáltatásai, amelyek 2004-től napjainkig tartottak. Ötvenkét éves volt, amikor megvesztegetés gyanúja miatt felfüggesztették állásából, mire azonban bebizonyította, hogy alaptalanul vádolták meg, már a 62. évét taposta. A végtelennek tűnő eljárás a napokban jutott a befejező szakaszába, miután az Alkotmánybíróság elfogadta a fellebbezését, amelyet a Bíróságok Magas Tanácsa azon döntésére nyújtott be, melyben a testület jogerős felmentő ítélet ellenére, gyanúra alapozva arra a megállapításra jutott, hogy Ripszon István nem méltó a bírói munkára. Hosszú út az igazságig: a nagybecskereki bíróság épülete A július 14-én meghozott döntést 25-én kézbesítették. A Tanács döntését az Alkotmánybíróság megsemmisítette, és arra kötelezte a testületet, hogy hatvan napon belül hozzon döntést a felfüggesztett bíró kinevezéséről. Ez azonban minden bizonnyal nem történik meg időben. Egyrészt azért, mert az említett testület lemondását, illetve leváltását kérik. 188

189 Másrészt esedékes az igazságszolgáltatás reformja is, a törvényhozó testület viszont szabadságon van. Ilyen körülmények között Ripszon István leghamarabb az év végén, esetleg a jövő tavaszszal folytathatja a munkát. A bírók legutóbbi újraválasztásakor, 2009-ben pályázott a nagybecskereki Alapfokú Bíróságon, a Felső Bíróságon és az újvidéki Fellebbviteli Bíróságon is. Ripszon István eredményessége alapján a 2003-as év legjobb bírója volt Szerbiában. A nagybecskereki rendőrfőnöki poszt várományosa volt, amikor május 26-án a Biztonsági-információs Ügynökség (BIA) nagybecskereki központja megvesztegetés gyanúja miatt letartóztatta. Később kiderült, hogy törvényellenes módon hosszabb ideje lehallgatták családja telefonbeszélgetéseit, sőt videofelvételeket is készítettek róluk. Azzal gyanúsították, hogy bírói minőségében jogi tanácsokat adott Anđelko Bitević üzletembernek, akitől ennek fejében ajándékot kapott. Felfüggesztették állásából, és vádat emeltek ellene, pedig az ügyben sohasem volt felhatalmazott, úgynevezett eljáró bíró. Hét év után jogerősen felmentették. A bíróságon a kollégák többsége megelégedéssel vette tudomásul Ripszon István visszatérését, hiszen köztiszteletben álló, szakmailag elismert, szorgalmas bíróként ismerték, aki nemcsak a lehető legjobban végezte a munkáját, hanem tanácsokkal is segített sok kollégájának. Ilyen munkatársra pedig mindig szükség van, különösen most, amikor a bíróknak négyszer-ötször több munkája van, mint korábban. Annak ellenére, hogy immár kilencedik éve nem dolgozik, Ripszon István nem fél az újrakezdéstől. Gyakorlatilag a maga ügyvédje volt az ellene folytatott eljárásban, több pert nyert a BIA ellen a törvényellenes 189 Hazahozta a táblát: tudta, hogy visszakerül a bíróságra

190 lehallgatása miatt, de legalább tíz tárgya van az európai emberi jogi bíróság előtt is, és kétszer annyi az Alkotmánybíróságon. A folyamatos bírósági eljárások miatt az emberi jogokkal kapcsolatos jogszabályokat jobban ismerem, mint bármelyik kolléga. Méghozzá nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. Az elmúlt években az emberi jogaim megsértésével megéreztem a lelki fájdalom minden színezetét. Mert a kettő együtt jár mondja Ripszon István, aki egy ideig az alapfizetését kapta, egy éve pedig már semmit sem. A meghurcoltatásának a következményeit az egész családja megérezte. Kibírta azt is, amit nyilván csak kevesen tudtak volna elviselni. Ebben segített neki a festészet. De mint vallja érzékenyebb lett az emberi gyarlóság iránt. Biztos volt igazában, de nyilván kollégáinak többsége is érezte, hogy alaptalanul lett meghurcolva. Ezt bizonyítja, hogy irodájának ajtaján évekig ott maradt a névtáblája. Akkor is, amikor másik bíró használta a helyiséget. Aztán amikor levették, bement, elkérte a bíróság elnökétől és hazavitte. Mert tudta, hogy még szükség lesz rá, amikor majd visszatér. Aprócska elégtétel lehet a számára, ha majd a leendő irodájának ajtajára maga szereli fel a nevét tartalmazó fémtáblát. Kecskés István Magyar Szó, augusztus 19., 18. Kegyeletsértés és történelmi emlékek megrongálása ellen tiltakozik a Magyar Remény Mozgalom A Magyar Remény Mozgalom (MRM) erélyesen tiltakozik a nyugat-bácskai Hódság katolikus temetőjében zajló kegyeletsértési és történelemhamisítási folyamat ellen. A szerbiai Blic napilap augusztus 18-i számában megjelent A régi német emléktáblákra csak felírják a saját nevüket (Na stare nemačke spomenike samo dopišu svoja imena) című írás és a temetőben tapasztaltak is azt erősítik meg, hogy a né- 190

191 met és magyar síremlékek helyén egyre több szerb név jelenik meg, mivel a felvásárlás után egyszerűen letörlik a korábbi feliratokat. A régi sírhelyek felvásárlását egy kb. húsz évvel ezelőtt meghozott önkormányzati rendelet teszi lehetővé, és miután a helyi plébános, Pfeiffer Jákob is hozzájárult a történésekhez, ezért már több oldal felelőssége is felmerül. A leszármazottak nélküli elhunytak emléke nem lehet anyagi üzérkedés tárgya. A történelem megmásítása és a kegyeletsértés olyan kategóriák, amelyek nem hagyhatják hidegen a délvidéki német és magyar szervezeteket, de Németország és Magyarország kormányát sem ig Hódság német többségű település volt, kisebb számú magyar népességgel, de a németeket ebben az évben deportálták, és szerbeket költöztettek a helyükre. Ma is túlnyomórészt szerbek lakják, de él kb. 300 magyar polgár is. Az MRM kéri, hogy az önkormányzat és az egyházkerület azonnal szüntesse meg a síremlékek etikátlan megsemmisítési folyamatát, a korábbi rombolások érintettjei számára pedig méltó emlékhelyet alakítson ki. Az MRM Elnöksége nevében László Bálint elnök Szabadka, augusztus 18. Augusztus 19. [15:05] Szabadka: Támadás a Horvát Bunyevác Sokác Párt elnöke ellen A szabadkai rendőrség őrizetbe vette Ivan S. (23) és Josip S.(20) helybeli lakosokat, mert alaposan gyanúsíthatók, hogy súlyosan bántalmazták a Horvát Bunyevác Sokác Párt elnökét, Blaško T.-t. A rendőrség 48 órás vizsgálati fogságot rendelt el a két támadó ellen. A gyanú szerint Ivan S. és Josip S. tegnap 11 óra körül tisztázatlan vagyonjogi kérdések miatt kirobbant rövid, heves vita után, a Horvát Bunyevác Sokác Párt helyiségeiben megtámadták és súlyosan bántalmazták az 52 éves Blaško T.-t, áll a szabadkai rendőrség közleményében. (Tanjug) Szabadka-tamadas-a-Horvat-Bunyevac-Sokac-Part-elnoke-ellen.html 191

192 HORVÁT BUNYEVÁC SOKÁC PÁRT Bántalmazták a pártelnököt A szabadkai rendőrség 48 órás fogva tartást rendelt el a 23 éves Ivan S. és a 20 éves Josip S. ellen, mert megalapozott a gyanú, hogy súlyos testi sérüléseket okoztak az 52 éves Blaško Temunovićnak, a Horvát Bunyevác Sokác Párt elnökének. A rendőrségi jelentés szerint a párt szabadkai irodájában szombaton délelőtt tisztázatlan vagyonjogi kérdések miatt rövid szóváltás után a fiatalemberek fizikailag rátámadtak Temunovićra, és súlyos testi sérüléseket okoztak neki. A két támadó ellen bűnvádi feljelentést tesznek. (Tanjug) Magyar Szó, augusztus 20., 4. Szeptember 4. [15:23] Pajtić: A vajdaságiak meg tudják védeni magukat Bojan Pajtić tartományi kormányfő, az egyre szaporodó soviniszta tartalmú újvidéki falfirkák kapcsán kijelentette, a vajdaságiak de még mennyire, hogy meg tudják magukat védeni, és nem fogják megengedni a sovinizmus és a gyűlöletbeszéd térhódítását. De még mennyire, hogy tudunk védekezni, éppen most kezdtük ezt megmutatni, üzente Pajtić, utalva a tegnapi A gyűlölet ellen, megálljt a fasizmusnak elnevezésű tiltakozó megmozdulásra, amelyet a kormányon kívüli szervezetek szerveztek a gyűlöletet szító falfirkák elleni tiltakozásuk jeléül. Hozzátette, ez világos üzenet, hogy a vajdasági polgárok nem fogják megengedni a sovinizmus térhódítását. Nem fogjuk megengedni, hogy Vajdaságban bárkit is meglincseljenek etnikai, vallási vagy politikai hovatartozása miatt, nem fogjuk megengedni, hogy Vajdaságban elhintsék a bizonytalanság érzését. Véde- 192

193 ni fogjuk Vajdaságot, mert Vajdaságnak stabilnak kell lennie. A vajdasági polgárok hatalmas többsége nem akar megosztottságot, hanem harmóniában és egyetértésben akar élni, mondta Pajtić. Ismeretlen elkövetők néhány nappal ezelőtt az újvidéki Bölcsészkar épületére firkáltak soviniszta tartalmú feliratot, ma reggelre pedig a külvárosi településen, Veterniken jelent meg hasonló tartalmú graffiti. (Beta) Pajtic-A-vajdasagiak-meg-tudjak-vedeni-magukat.html Szeptember

194 Szeptember 9. Magyar(ok) nélkül? Nagybecskerek magyarságának érdekképviselete többször szorult peremre, miután a kilencvenes években megtörtént a kisebbségi tisztségviselők kisöprése a hatalomból. A helyzetet rontotta, hogy a magyarság lélekszáma visszaesett 10 százalék körülire. Aztán 1996-ban csoda történt: Vajdaság legvörösebb városában létrejött a demokraták és a ligások által irányított önkormányzat. Az akkoriban demokratikusnak nevezett hatalom nehezen állt lábra, de a szocialisták a Béga menti városban májusig nem rúghattak labdába. A 67 tagú városi képviselő-testületben a SZHP 25 mandátumot szerzett, a DP-nek 15, a VSZL-nak 13, a SZSZP-nak 8, a SZRP-nak négy, a VMSZ-nek pedig két képviselője lett. Matematikailag ez patthelyzet. A haladók és a szocialisták koalíciója 33 mandátummal rendelkezett, a demokratáknak, a ligának és a VMSZ-nek pedig harminc képviselője volt. Kezdetben még úgy nézett ki, hogy a szocialistákkal kiegészülve marad a hatalom. De a dolgok irányítását azonban csakhamar átvette Belgrád, a szocialisták a haladókkal szövetkeztek. De a

195 szavazat nem elég a többséghez. Egy mandátum még hiányzott. Aztán hogy hogy nem, csatlakozott hozzájuk Lukrecia Ursulescu, aki a VSZL jelöltje volt és Ljubomir Stanisavljev, aki úgyszintén a ligások listáján szerepelt, a SZMM tagja. A minimális többség (35) hatékonynak bizonyult: az alakuló ülésen (az újdonsült ellenzék távolmaradása mellett) megválasztották az új polgármestert, az alpolgármestert, tanácsadóikat, a képviselő-testület elnökét, helyettesét (később a helyi parlament elnöke még három tanácsadót is kapott) a városi kormány hét tagját. A közvállalatokban elmozdítottak mindenkit, akit lehetett. A következő ülésen ott folytatták, ahol abbahagyták. Közben új polgármestert is választottak, mert Goran Knežević mezőgazdasági miniszter lett. Tisztogatás volt a közigazgatási szolgálatban is. A káderezés végeredménye az lett, hogy egyetlen magyar sem maradt önkormányzati tisztségben. Erre nem volt példa az elmúlt 16 évben. Közben olyan pártok káderei kerültek tisztségekre, amelyekről az elmúlt években Nagybecskereken nem sokat hallottak (ÚSZ, SZDP, Nyugdíjasok Pártja). Ez kellemetlenül érinti Bánát magyarságát, hiszen Nagybecskerek a vidék oktatási, kulturális és gazdasági központja. Ha a magyar párt nem is szerepelt mindig úgy, ahogy elvártuk, mégis akadt néhány tisztségviselő a városházán, akihez fordulni lehetett. Voltak magyar tisztségviselők a demokraták és a ligások soraiban is. Talán nem kell csodálkozni azon, hogy a radikálisok árnyékából kilépő haladók megfeledkeztek a magyarokról. De egyensúlyozhattak volna a testvériség egységet hirdető szocialisták. Annál is inkább, mert káderhiánnyal küszködnek. Ráadásul a haladók gálánsan nekik adták a tisztségek felét. Utólag, okulásul, feltehető a kérdés: a város magyarságát hogyan szolgálta az, hogy a magyar párt a hatalom része volt? A Muzslya Lukácsfalva közötti három kilométeres műúton kívül magyar beruházás alig volt. Hozzáfogtak ugyan Lukácsfalva főutcájának aszfaltozásához és a szentmihályi iskola tornaterme építéséhez is, de a munkálatok igencsak elhúzódtak. Közben nem sikerült meghoszszabbítani a helyi járulékot Muzslyán. A kétszázalékos helyi járulékból 195

196 származó jövedelem kiesése pedig óriási gondot okoz a legnagyobb közép-bánáti magyar többségű helyi közösség életében. Veszélybe került 24 civil szervezet megmaradása. A muzslyaiakat bosszantotta, hogy az önkormányzat nem nagyon kampányolt a referendum sikeressége érdekében. Kellemetlen közjáték volt az is, amikor száz év után megszűnt az eskettetés Muzslyán. Szóval nem volt felhőtlen a korábbi hatalommal való kapcsolat. Most teljesen új helyzet állt elő. Magyar tisztségviselő mutatóban sincs, a VMSZ pedig a demokratákkal és a ligásokkal ellenzéki padokban ül. Közben mintha mindenki a maga útját járná. Az első ülést a demokraták és a ligások bojkottálták, a másodikon már jelen voltak a demokraták. Feltételezhető, hogy a következő ülésen ott lesznek a ligások is. Világos, hogy a két átlépővel az új hatalom üveglábakon áll. Ha az elkövetkező négy évet végig akarják vinni, akkor erősítésre van szükség. A lehetőség komoly dilemma elé állítja a magyar érdekvédelmet: vagy négy évig kívülállóként szemlélni az önkormányzatban zajló, a minket is érintő döntések meghozatalát, vagy csatlakozni a hatalmi többséghez? Nem egy helyzet lesz majd, amikor nem árt tolmácsolni a vidék magyarságának álláspontját, érdekeit. Annál az asztalnál, ahol ezt meg lehet tenni. Ki kell állni a magyar első osztályok megnyitása és a magyar érdekeltségű intézmények (kollégiumok, színház, művelődési egyesület, civil szervezetek) érdekében. Persze mérlegelni kell a döntés politikai következményeit is. Kecskés István Magyar Szó, szeptember 9., 13. Szeptember 15. Magyar fiatalokat bántalmaztak Szabadkán Újabb magyarverés történt este a szabadkai Szent Teréz-templom melletti parkban. A fiatalok kedvelt hétvégi gyülekezőhelye a Fasizmus áldozatainak tere közvetlen közelében található. Májusban már beszámoltunk egy hasonló esetről. 196

197 Váratlanul csapott le a 7-8 fiatalból álló, arcukat eltakaró, szerbül beszélő csoport a Szent Teréz-templom lépcsőjén üldögélő 4 magyar lányra és 4 fiúra. A fiúk ültek ott elöl, ezért őket bántották. Ütöttek, akit értek. Két fiúba belerúgtak, majd nevetve elfutottak arra, amerről jöttek is. Nem látszott az arcuk, mivel kapucni volt rajtuk, csak a szemük látszott mesélte a szemtanú. A magyar fiatalok a Harambašić utcában lévő szórakozóhelyre szaladtak, mert ott sok ismerősük és barátjuk tartózkodott. Komolyabb testi sérülés nem történt, valószínűleg megfélemlítő hadjáratnak szánták az akciót a szerbül beszélő támadók. ( Magyar Szó, szeptember 17., 4. Szeptember 17. Magyarellenes támadások Tiltakozó levél a szerb miniszterelnöknek Azonnali és kemény fellépést sürget a szerbiai magyarellenes támadások elkövetői ellen Tabajdi Csaba, szocialista európai parlamenti képviselő. Az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának társelnöke hétfőn Ivica Dačić szerb miniszterelnökhöz tiltakozó levelet intézett, amelyben azonnali, határozott és hatékony lépésekre szólítja fel a szerb hatóságokat a közelmúltban a képviselő közlemény szerint érzékelhetően megnövekedett magyarellenes indulatok és cselekmények visszaszorítása érdekében. Tabajdi azt követően küldött tiltakozó levelet, hogy a hétvégén nyolc magyar fiatalt ért támadás Szabadkán mint a képviselő rámutat vélhetően azért, mert magyarul beszéltek. A szocialista képviselő emlékeztetett arra, hogy idén májusban már sor került egy hasonló incidensre Szabadkán. Szerbiának biztosítania kell a területén élő nemzeti kisebbségek, köztük a magyar közösség jogait és biztonságát. Ez alapkövetelmény az ország európai uniós csatlakozási folyamatában. Amennyiben a szerb hatóságok nem képesek hatékonyan fellépni az etnikai indíttatású erőszak ellen, az ellehetetleníti Szerbia további közeledését az EU 197

198 felé szögezte le közleményében a szocialista EP-képviselő, aki azt is tudatta, hogy a történtekre felhívja Jelko Kacin, a Szerbiáról szóló európai parlamenti országjelentésekért felelős EP-képviselő figyelmét is. Tabajdi Csaba egyúttal arra is emlékeztet, hogy 2005-ben, amikor több etnikai indíttatású támadás is történt a magyar közösség tagjai ellen Szerbiában, az Európai Parlament állásfoglalásban ítélte el a történteket. MTI php?id=585350&referer_id=friss Megjegyzés A Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács irányítása alatt lévő Magyar Szó, de a Vajdaság Ma internetes hírportál sem közölte az MTI hírét. A vajdasági magyarok Tabajdi tiltakozó leveléről a belgrádi Blic című belgrádi napilapból értesülhettek (Poslanik EP iz Mađarske pisao Dačiću, Blic, szeptember 18., 4.): Szeptember 19. Az ókériek nem kukoricáztak A vad módon lezajlott illegális kukoricatörés magyarán: lopás, rablás a múlt héten kezdődött. Szombaton [szeptember 15-én B. A. megj.]. Hétfőn pedig folytatódott. 198

199 Újvidéki és verbászi rendszámtáblájú kombájnok hívatlanul és rajtaütésszerűen beálltak egy tekintélyes méretű kukoricatáblába, és meglehetősen demonstratív módon hogy láss csodát(!) teljes iramban megkezdték a tengeri betakarítását. Más földjén. A tornyosi gazdákéin. Egy szuszra, még szombaton éjjel, elvittek kétkamionnyi, körülbelül 12 ezer euró értékű termést. Minthogy szinte semmiféle ellenállásba nem ütköztek az éjszakai tolvajok, alighanem vérszemet kaptak, mert hétfőn teljes elánnal folytatták a már megkezdett csőtörést. Mire a földet bérlő helybeli gazda megérkezett a helyszínre, már újabb 3 ezer euró értékű zsákmányt sikerült lekombájnozniuk. A meglepetéséből és az első csodálkozásából még teljesen fel sem ocsúdott tulajdonos meg legfeljebb csak bámulhatott a csörögve-zörögve zakatoló idegen masinák láttán. Amikor viszont észbe kapott, a segítségére siető gazdatársainak ő is elrendelte a kukoricatörést, méghozzá a parcella másik végén. Így egyidejűleg, párhuzamosan zajlott a villámgyors betakarítás. Sztereóban törték a tengerit! mondhatnánk kissé cinikusan, ha nem lenne amúgy is tragikus a történet. Ha nem kergették volna be a saját kocsijába, ha nem fenyegették volna meg életveszélyesen a földet bérlő gazdát 199

200 A történethez hozzátartozik az is, hogy az ókéri illetőségű gazda nem számít éppen ismeretlennek a saját szülőfaluján kívül sem. A korábbi években már megjelent ő a kicsinyke Tornyoson is. Bérelt termőföldet a falu határában, de mivel árendát nem nagyon szeretett fizetni, ezért beszüntették a vele való együttműködést. Helyette inkább egy helybelinek adták haszonbérbe az egykori szövetkezeti parcellákat. A dölyfös termelő most mégis úgy érezte, hogy őt továbbra is megilleti mindaz a kiváltság, ami egy exbérlőnek kijár, és az éj leple alatt megjelent a mezőgépeivel, hogy a termésből kivegye a vámot. Időközben épp csak arról feledkezett meg, hogy a tavasz folyamán már nem ő volt az, aki a kukoricamagot elültette Hogy a meglehetősen alpári módon zajló kettős csőtörés, ikerkombájnozás története még vérlázítóbb legyen: vagy 20 hivatalból kirendelt zentai rendőr is végignézte, figyelemmel kísérte ezt a szántóföldi gazemberi színjátékot. És próbált is valamilyen módon igazságot tenni. Valahogy úgy, hogy a kecske is meg a káposzta is A felháborító eset példaértékű. Akár oktatni is lehetne. Ebben a történetben szinte minden tipikusan és specifikusan vajdasági magyar nyomorúságunk benne foglaltatik. Mint cseppben a tenger. A szegénységünk: az idei, szokatlan mértékű aszállyal sújtott esztendőben minden egyes kukoricacső aranyat ér. Olyannyira kevéske termett belőle. Ha viszont még ebből a természet által is pimaszul megvámolt mennyiségből pofátlan módon idegenek is akarnak részesedni, akkor alig-alig marad annak, aki pedig egész évben bajlódott vele. A másodrendűségünk: a vagy száz kilométerről érkezett szerb gazda, mivel másként nem ment, hát erőnek erejével próbált meg érvényt szerezni saját vélt igazának, (elő)jogai érvényesítésének. Csak találgatni lehet: remélhetőleg nem pusztán a nemzeti identitásából és pénzember mivoltából eredeztethetően. Mert kukoricaorzási elhatározásában igencsak állhatatosnak bizonyult. Váltig hangoztatta, hogy a tornyosi földeket igenis ő vette haszonbérbe, nem pedig a helybeli gazdák. Ezen sommás kinyilatkoztatását viszont semmiféle érvényes szerződéssel, semmiféle egyéb dokumentummal nem tudta alátámasztani. Így jobb híján, csak a tekintélyt parancsoló hangerejére 200

201 meg a kíséretében lévő testőrszerű fogdmegekre támaszkodva akarta kiharcolni a maga igazát. És ebbéli igyekezetében eleinte a karhatalom is támogatta. Nagyon úgy nézett ki, hogy a helybeli magyar gazda hiába lebegteti az egyenruhások szeme előtt a 143 hektáros földterület bérléséről szóló érvényes szerződését, mert majd úgy is az lesz az illegális kukoricabetakarítási történet végső konklúziója, hogy a hivatalos papirossal legfeljebb kitörölheti a valagát. Már ha egyáltalán arra a célra elegendőnek bizonyul. Mennyiségileg, nagyságilag. A helyszínre érkező illetékes köztársasági felügyelőség kirendeltjét is meglehetősen goromba módon kioktatta a mindenekfelett álló és így érinthetetlennek számító ókéri nagyhangú nagygazda: Ki maga egyáltalán? Maga nekem nem mondhat meg, és nem tilthat meg semmit! Nem tehet ellenem semmit sem! A rendőrség tétlenül végignézte a lopást... (A Pannon TRV felvétele) A sajtónk kiszolgáltatottsága: az esethez a helyszínre kivonuló televíziós forgatócsoportot, mint egy hátulgombolós, lecsúszott zoknis kisgyereket, néhány határozott mozdulattal rendre intették a messziről érkezők. Egykettőre leállították a nekik nem tetsző forgatást. Nyilván 201

202 nem volt az ínyükre, mert az orgazda gorillái egyszerűen kikapcsoltatták a kamerát. Úgy festett, hogy a tornyosi gazdák ezt a parasztemberhez méltatlan kukoricacsatát végérvényesen elveszítették. De aztán fordult a kocka. Az illegális kombájnozásnak és az idegtépő kötélhúzásnak vége szakadt. Az idegeneket hazavezényelték. Ebül szerzett zsákmányukkal együtt. Amit megszereztek, eloroztak, az már az övéké maradt. Nem kellett visszaszolgáltatniuk. Erre ugyanis nem kötelezte és nem is kényszerítette őket az égvilágon senki sem. (Nálunk ez már amúgy is bevett szokás. A tolvaj nem adja vissza a szajrét. Miért is tenne ilyet, ha ép bőrrel megúszhatja a dolgot?) A mindenképpen tanulságos és továbbgöngyölítésre érdemes tornyosi történet bukéját alighanem az adja meg, hogy ezt a részint világos nappal történt nyílt színi rablást nem egy nadrágszíj-parcellácskával rendelkező idős és magatehetetlen parasztembernek a kukoricaföldjén bonyolították le. Az elkövetők számára az a fajta forgatókönyv szerinti móresre tanítás valószínűleg nem is számított volna igazi kihívásnak, valódi hőstettnek. De egy erőteljes magyar gazdát ily fondorlatos módon megleckéztetni, kukoricázni vele, így csúfot űzni belőle mert úgy látszik, az ilyesmi sem lehetetlen az már egészen más tészta! Az élvezet is nyilván hatványozottabb, ha (vajdasági magyar viszonylatban) egy már-már földbirtokosnak is beillő, javakorabeli termelőn verhetik el a port, tölthetik ki a kedvüket. Aki pedig élete során látott már sok karón sokfajta varjút. És mégis Az erősek jöttek, láttak, arattak. A gyengék meg bár erkölcsi értelemben győztek(?) legfeljebb nem győztek csodálkozni. Gondolom, az is megfordulhatott a fejükben, hogy vajon a szerb fővárostól délebbi területeken is eljátszhatták volna ugyanezt a színjátékot az ókériek? Minden bántódás nélkül? Vagy ilyesmit csak a jámbor vajdasági magyarokkal lehet és szabad megtenni? De tényleg: lehetséges is? Szabad is? Így zajlott hát a tornyosi kukoricaföldi happening. Ami valami miatt mégsem végződhetett happy enddel Szabó Angéla 202

203 Szeptember 20. [0:55] Dunatáj: Visszaszerezni a három éve elvett jogokat Igazgatóbizottság-választás a zombori Dunatáj Lapkiadó Intézményben A több évtizednyi megjelenés után 1992-ben megszűnt, majd 1999-ben a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége állhatatosságának köszönhetően újraindított Dunatáj zombori hetilap tizenhárom éve megszakítás nélkül tájékoztatja olvasóközönségét. Időközben a tájékoztatási eszközök alapítói jogkörére vonatkozó törvény meghozatalakor az önkormányzat megszabadult alapítói jogkörétől, s azt a Magyar Polgári Kaszinó vállalta át, ám továbbra is a város pénzelte a hetenkénti megjelenést ben újabb törés történt, ugyanis mindenki megdöbbenésére a Dunatájt, a Magyar Polgári Kaszinót és a Berta Ferenc Zsebszínházat egy tollvonással kiebrudalták a költségvetésből, és a bizonytalanság ingoványos talajára űzték azzal, hogy attól kezdve kizárólag pályázat útján juthattak támogatáshoz. Tavalyelőtt lejárt a lapkiadó intézmény igazgató-, illetve ellenőrző bizottságának megbízatása, azonban új bizottság kinevezésére mindeddig nem került sor, így a régi látja el máig a törvény által ráruházott teendőket. A Kaszinó lapalapítói jogköréből eredően tegnap [szeptember 19-én B. A. megj.] új igazgató- és ellenőrző bizottság választásá- 203

204 nak szándékával megbeszélésre hívta a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének, továbbá saját elnökségének és a lapkiadó intézménynek a képviselőit. Dr. Karcher Erzsébet elnök közölte az elnökség döntését, miszerint az öttagú igazgatóbizottságba egy-egy jelöltet kér a városi képviselő-testületben mandátumot szerzett két magyar párttól, egy tag jelölését kéri a szerkesztőségtől, valamint két tagot maga delegál. Horváth Ódry Márta, a képviselő-testületben ellenzéki oldalon álló VMDK alelnöke és városi képviselője, valamint Elvegyi Ákos pártelnökségi tag, a Dunatáj jelenlegi igazgatóbizottságának elnöke nyomatékosan kijelentette, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a három magyar intézmény, a Dunatáj, a Kaszinó, valamint a Berta Ferenc Zsebszínház a jövő évi költségvetési terv rövidesen esedékes megalkotásakor visszakerüljenek a büdzsére. Amennyiben ez megvalósulna, az nem jelentene kevesebbet (de többet sem), mint a három évvel ezelőtt elvett jogok visszaszerzését. A VMSZ nem küldött képviselőt a megbeszélésre, s a távolmaradást sem indokolta. A Magyar Polgári Kaszinó elzárkózik a politikai vitáktól és csatározásoktól, véleményt sem hajlandó nyilvánítani. Elnöksége írásban is megkeresi a VMSZ városi bizottságát, s felkéri, legkésőbb október 5-éig jelöljön tagot a Dunatáj igazgatóbizottságába. Amennyiben nem érkezne válasz, az egyesület úgy értelmezi a hallgatást, hogy e párt nem érdekelt. Az igazgató- és az ellenőrző bizottság kinevezését a lapkiadó intézmény nyugdíjba vonult, ám a feladatokat továbbra is ellátó igazgatója utódjának megválasztása követi. fczs Dunataj-Visszaszerezni-a-harom-eve-elvett-jogokat.html DR. MIROSLAV VESKOVIĆ, AZ ÚJVIDÉKI EGYETEM REKTORA Nem történt szabálytalanság a Jogi Karon Nagy port kavart a nyár elején, hogy az Újvidéki Egyetem Jogi Karán szerb nyelvből és irodalomból voltak kénytelenek fölvételizni a magyar hallgatók is. A Magyar Nemzeti Tanács jogsértést emlegetett, a Jogi Kar 204

205 viszont azzal érvelt, hogy a vonatkozó szabályok csak arra kötelezik őket, hogy mindenki számára lehetővé tegyék az anyanyelvű felvételit. Magyarán: a kar szerint nincs azzal semmi gond, hogy magyarul, de szerbből kellett felvételizniük a magyar ajkú diákoknak. A nyári hírverést követően az ügy elcsendesedett, senki nem beszélt már arról, hogy sikerült-e megállapodásra jutni a jövőre nézve. Miroslav Veskovićot, az Újvidéki Egyetem rektorát kérdeztük az ügy kapcsán. Kérdéseinkre írásban kaptunk választ. A nyári felvételi időszakban szóváltásra került sor a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a Jogi Kar dékánja között. A vitát az váltotta ki, hogy a magyar diákok számára nem tették lehetővé, hogy magyar nyelvből és irodalomból felvételizzenek, miként ezt az elmúlt tíz év során tehették. Ön távol tartotta magát ettől a szócsatától. Miért? Emlékeztetni szeretnék arra, hogy e kérdés kapcsán nemcsak a Jogi Kar dékánja és én szólaltunk meg az általunk vezetett intézmények nevében, hanem a tartományi ombudsman is, aki a médiában megjelentek alapján reagált, valamint a Tartományi Tudományügyi, Technológiafejlesztési és Felsőoktatási Titkárság is. Az egyetem és a kar elmagyarázta, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozók beiratkozását az egyetem előírásai szabályozzák, melyek szerint azok a jelöltek, akik olyan nemzeti kisebbséghez tartoznak, amelynek a nyelve hivatalos használatban van Vajdaság AT területén, saját kérésre felvételizhetnek anyanyelvükön. A tartományi ombudsman pedig, miután betekintést nyert a mérvadó dokumentumokba, megállapította, hogy nem történt szabálytalanság a konkrét esetben. Ezúton is szeretném üzenni a jövendőbeli fölvételezőinknek, hogy a felvételi és a beiratkozás részleteit 205

206 érintő pontos, teljes és időben történő információk legbiztosabb és egyetlen releváns helye a kar, amely iránt a jelölt érdeklődik függetlenül attól, mely karról, tantárgyról vagy stúdiumról van szó. Mit gondol a vitázó felek érveiről? Nem szeretnék a másik fél érveinek és indítékainak értelmezésébe belefogni, szeretném viszont elmondani, hogy a beiratkozási folyamatot mi nagyon komolyan vesszük, a kari szabályokat és a pályázati felhívást teljes mértékben tiszteletben tartjuk. Odafigyelünk arra is, hogy egyetlen jelentkezőt se érjen megkülönböztetés, és ne sérüljenek törvényes jogai. Ugyanakkor mi egy nyitott intézmény vagyunk, amely bármikor kész a párbeszédre, a beszélgetésre és a megegyezésre. Végezetül, örömömre szolgál, hogy az ügy kapcsán más mérvadó intézmények is megszólaltak. Milyen felhatalmazásokkal bír maga a rektor, illetve az egyetem rektorátusa, ha ehhez az ügyhöz hasonló viták alakulnak ki? Vagyis: milyen mértékben függetlenek az Újvidéki Egyetem karai magától az egyetemtől? Karaink túlnyomó többsége önálló jogi személy. Mindazonáltal egyetemünkön nagy hagyománya van a kölcsönös koordinációnak, irányításnak és megegyezésnek. Ugyanakkor bizonyos dolgokról közvetlenül az egyetem, illetve az egyetem különböző szervei döntenek, melyek munkájában részt vesznek az egyetem összes intézményének képviselői. A felvételire vonatkozóan egy egységes szabályzat van érvényben, amelyet az Egyetemi Szenátus hozott meg, és amely minden karra egyformán vonatkozik. Emellett a felsőoktatásról szóló törvény előirányozza, hogy az egyetem írja ki a felvételi pályázatot, vagyis nem az egyes karok külön-külön. Világos, hogy e tekintetben maga a törvényhozó is egy központosított megoldást irányzott elő, amelynek szavatolnia kell az egységes szabályrendszer alkalmazását és koordinálását az egyetem szintjén, és mi ezt messzemenőkig tiszteletben tartjuk és alkalmazzuk. Hogyan zárult ez a történet a Jogi Kar körül? Ha pontosak az információink, Ön találkozott az ügy kapcsán az MNT elnökével. Született-e kivitelezhető megoldás? 206

207 Az MNT, a Rektorátus, a szóban forgó kar és az illetékes tartományi titkárság közös koordinációjával arra fogunk törekedni, hogy olyan adekvát megoldást találjunk, amely a szabályok tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi, hogy a fiatalok új tudást szerezzenek. Pressburger Csaba Magyar Szó, szeptember 20., 5. Szegény MNT Pontosabban, szegények a Jogi Karra jelentkezett felvételiző magyar érettségiző jogászjelöltek. Akikről ebben a pillanatban sem a vajdasági, sem a szélesebb magyar közvélemény nem tudja, hogy a balul végződött, szerb irodalomból magyar nyelven tett (főleg sikertelen) felvételi után mi lett a sorsuk. A baj az, s ez a Magyar Szó tradicionálisan felemás hozzáállásának újabb szomorú megnyilvánulása, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének vehemens megnyilvánulását követően, mintha mi sem történt volna. Ahogy ezt Pressburger Csaba a Magyar Szó nemzeti elhajlással semmiképpen sem vádolható volt szerkesztője, ma munkatársa által jegyzett alább közölt interjúból megtudhatjuk, minden a legnagyobb rendben van. A magyarok meg vessenek magukra, ha az MNT jól megfizetett tisztségviselőinek téves információira hagyatkoznak. A jövőben, mielőtt felvételre jelentkeznek az újvidéki Jogi Karra, jól nézzenek utána, vajon abban a pillanatban melyik előírás szerint értékelik majd teljesítményüket a mai (szerb nemzetiségű) Horger tanár urak. Nem mintha a pórul járt felvételiző magyarok ügye számunkra nem lenne fontos, de nézzük meg azt is, mi az, ami ebben az esetben igencsak megtépázta az MNT tekintélyét. A legérzékenyebb ponton. Úgy, hogy a buktát most nem lehet eltussolni. A Magyar Szónak az újvidéki egyetem rektorával készült interjúja világossá teszi: a lóvá tett egyetemi hallgatók sorsa s az MNT lamentálása az újvidéki egyetem szerb urait hidegen hagyják. Az MNT vezetői megkísérelhetik beváltani ígéretüket, s az ügyet jogi úton viszik tovább. Csakhogy ezzel minden bizonnyal elkéstek. Marad a sopánkodás. Reméljük, hogy Korhecz Tamás a rektori 207

208 kinyilatkoztatás után az egyetlen jó megoldást választja: elismeri a mulasztást, és ami még fontosabb, arra törekszik, hogy a felvételizők a jövőben legalább pontos információkkal indulhatnak neki az egyetemi tanulmányaiknak. Fontos, hogy a történtekből mindenki, akit illet, a tényleges autonómiáért küzdő Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) is levonja a tanulságot. A VMDP évek óta hangoztatja, hogy a háromgyökerű MNT nem lehet legitim képviselője a magyar érdekeknek. Nem, mert a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) engedékenységének következményeként az MNT, melyben a demokrácia elveinek megcsúfolásával, ott vannak a szerb pártok által megbízott kakukkfiókák is. Ezért a testület nem lehet igazi képviselője a vajdasági magyar nemzetrész identitása megőrzése szempontjából fontos érdekeknek. A gond a harmadik gyökér. Az, hogy az MNT-be a magyar pártok jelöltjei mellett a szerb pártok külön az erre a célra létrehozott civil szervezeteik jelöltjein keresztül, ma is benn vannak az MNT-ben. Ez a baj sokak számára nem is volt érzékelhető mindaddig, amíg a VMSZ stratégiai partnerségben együttműködött az országos szinten hatalmi helyzetben levő Tadić-féle Demokrata Párttal (DS). Csakhogy most más a helyzet. A magyar kisebbség önkormányzatának becézett MNT maradt az egyetlen, bizonyos közfelhatalmazással bíró képviseleti testület, amelyben fennmaradt a régi (a májusi választások előtti) hatalmi struktúra. Az, rendjén is lenne, hogy a VMSZ a veszett fejsze nyele után kapkodva, most ki akar bújni ebből a politikailag is természetellenes kötelékből. Ha a VMSZ illetékes testülete felmondja a DS-szel még a 2008-as választásokat követően balkézre megkötött szerződést, maga a párt, ha megkésve is, szabaddá válik. S közeledhet a hatalmi párttá avanzsált Nikolić vezette Szerb Haladó Párthoz (SNS). De mi legyen a szegény MNT-vel, amely nem tudja egyszerűen eltávolítani (kizárni) a DS (magyar nemzetiségű) pártkatonáit? Nagy kérdés, nem isszák-e meg Korheczék a levét az immár idejét múlt DSszel zajló közösködésnek? Különösen, ha az SNS hatalmi szóval igyekszik majd megszabadulni a DS maradványaitól az MNT-ben is? 208

209 Íme, még egy ok arra, hogy a VMSZ és az MNT szakértői, akár törvénymódosítás kezdeményezésével igyekezzenek megszabadulni a koloncként nyakunkon maradt DS-es és az azokhoz közeli szerb pártok MNT-beli rezidenseitől. Ideje lenne végre napirendre tűzni az MNT-vel kapcsolatos elvi gondokat, s meghatározni a további teendőket. Ezt a nem könnyű munkát a VMSZ által szervezett és szervezendő további vajdasági magyar politikai dzsemborik részvevői nem tudják elvégezni. Mert a Nemzeti Együttműködés Rendszerével (NER) összhangban, politikailag releváns megoldást csak a vajdasági magyar pártok közös megegyezése hozhat. Ágoston András Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf., 197. szám, szeptember 20. Szeptember 22. Egyenlő eséllyel Dr. Korhecz Tamás: Azokat a magyar ajkú hallgatókat, akik a Jogi Karra önhibájukon kívül nem jutottak be a költségvetés terhére, kárpótolni kell Az Újvidéki Egyetem Jogi Karán az idén szerb nyelvből és irodalomból voltak kénytelenek felvételizni a magyar hallgatók is. Igaz, hogy anyanyelvükön kapták meg a kérdéseket, de ez az esélyegyenlőség durva megsértése, mert nem ezekre a feladatokra készültek fel. Emiatt egyikük sem jutott be tandíjmentes kategóriában a karra. A fakultás egy 2001 óta fennálló gyakorlatot rúgott fel ezzel a lépésével. Csütörtöki számunkban dr. Miroslav Vesković, az Újvidéki Egyetem rektora azt nyilatkozta, nem történt szabálytalanság a Jogi Karon. Mint azt dr. Korhecz Tamástól, a Magyar Nemzeti Tanács elnökétől megtudtuk, az üggyel kapcsolatban a köztársasági ombudsman előtt folyik az eljárás. S arról is értesülhettünk tőle, hogy az MNT olyan javaslatot juttatott el a Jogi Karhoz, hogy a történelem mellett a jövőben ne irodalmi és nyelvi kérdések szerepeljenek a felvételin, hanem más tantárgyból szervezzék meg a vizsgát, természetesen magyar nyelven és a többi kisebbség nyelvén is. A Magyar Nemzeti Tanács augusztusi ülésén fogadta el az Újvidéki Egyetem Jogi Karán az idei felvételi vizsga első körében elkö- 209

210 vetett váratlan szabálytalanság, jogfosztás kapcsán megfogalmazott záradékot. Ebben mint lapunknak az ülésről készült tudósításában olvasható az MNT felkéri az Újvidéki Egyetem rektorát, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának dékánját és egyetemi tanácsát, hogy a második iratkozási körben biztosítsa a felvételi vizsga megismételt megszervezését magyar nyelven, történelemből, valamint magyar nyelvből és irodalomból a 2001-től fennálló gyakorlatnak megfelelően, azok számára is, akiknek ez az első körben nem volt biztosított. A tanács ezenfelül felkéri az illetékes köztársasági minisztériumot, valamint az illetékes tartományi titkárságot, hogy törvényes hatáskörei mentén hasson oda, hogy az Újvidéki Egyetem Jogi Kara a második iratkozási körben biztosítsa a felvételi vizsga megismételt megszervezését. Nem érkezett mindeddig egyetlen válasz sem a felkérésünkre. A Jogi Kar az ismereteink szerint a felvételi vizsga semmiféle ismétlését nem tette lehetővé a második, szeptemberi pályázati időszakban sem. A választ inkább az említett intézményeken kellene számon kérni. Nem az a döntő, hogy válaszolnak-e, hanem az, hogy mit hallottuk Korhecz Tamástól. Biztos tudomásom van arról, hogy ez ügyben a felvételivel kapcsolatos hiányosságokra vonatkozóan a köztársasági ombudsman előtt folyik a jogsértési eljárás. S ismereteim szerint a köztársasági oktatási minisztérium és az illetékes tartományi oktatási titkárság is megkeresésünk nyomán szintén vizsgálódást folytat tudtuk meg az MNT elnökétől. A jövőre vonatkozóan Korhecz Tamás elmondta: a Magyar Nemzeti Tanács a Jogi Karhoz olyan javaslatot juttatott el, hogy a jövőben ne anyanyelvből legyen a felvételi a történelem mellett, hanem az emberi jogok és alkotmányos ismeretek középiskolai tantárgyból szervezzék meg azt szerb nyelven és a kisebbségek nyelvén is. 210

211 Közvetett úton hozzánk eljutott információk alapján ez a kezdeményezésünk megértésre talált a Jogi Karon. Amennyiben ezt a kar beépíti a saját belső jogszabályaiba, az a jövőben minden bizonnyal elkerülhetővé tenné a félreértéseket, a konfliktusokat, diszkriminációt a felvételi vizsga kapcsán szögezte le Korhecz. Dr. Korhecz fontosnak tartja a történtekkel kapcsolatban a felelősség megállapítását. S mint hangsúlyozta, nem mondtak le arról a kilenc fiatalról, akik a Jogi Karra felvételiztek. El kell mondani azt is, hogy csak hármuk esetében van ennek a jogsértésnek konkrét, közvetlen következménye, hogy emiatt nem jutottak be a költségvetés terhére a karra. A többiek esetében ez a jogsértés megléte nem hatott ki ilyen konkrétan a felvételi eredményre. Az említett 3 hallgató esetében, akik önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe, a tandíjfizetés miatt kárpótolni kell, akárhogyan is végződik az ombudsmani vizsgálat, akármilyen intézkedéseket is foganatosít a minisztérium, a titkárság, megtaláljuk az összeg megtérítésének a módját. Mihályi Katalin Magyar Szó, szeptember 22., 9. Szeptember 22. [13:43] A temerini fiúk szüleinek nyílt levele a vajdasági magyar pártvezetőkhöz Tisztelt Pártelnökök! Kérem Önöket, hogy amennyiben módjukban áll, jelenjenek meg Szabadkán az október 12-ére összehívott megbeszélésen, és foglaljanak pozitív állást mind az öt temerini fiú ügyében! Ők mindannyian az akkori szerb politika áldozatai. Amint tudják, akkoriban 300 magyarverés történt a Vajdaságban, az itteni magyarok viszont csak egy esetben ütöttek vissza. Ezért a fiúkat összesen 61 évnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Azonban olyan szörnyűséges gaztettet, amivel vádolták őket (emberölési kísérlet), nem követtek el. A korrupt bírónő által vezetett tárgyaláson elhangzottak messze nem feleltek meg a valóságnak. Az ő legfőbb bűnük az volt, hogy magyarok. A példátlanul szigorú ítélet meghozói nagyon jól tudták, hogy 211

212 még a háborús bűnösök is csak ritkán kapnak ilyen súlyos ítéletet. Valójában az itteni magyarok megfélemlítése volt az igazi cél. Ez az elhibázott bírósági ítélet nemcsak az öt fiúnak szól, hanem az itteni magyarságnak is. Figyelmeztetés ez mindannyiunk számára: így járhat mindenki, aki nem hajt fejet, aki nem tűri, hogy szidalmazzák és bántalmazzák a magyarsága miatt óta elhunyt Illés Zsolt édesanyja és édesapja, Szakáll Zoltán édesapja, Uracs József édesanyja, Horváth Árpád és Máriás István nagyapja. Mi, szülők nem akarunk és nem is tudunk belenyugodni abba, hogy a fiaink egy olyan tett miatt töltsenek éveket börtönben, amelyet nem is követtek el. Én súlyos cukorbeteg vagyok, a feleségemnek, Ilonának pedig az idegrendszerét kezdte ki ez a tűrhetetlen állapot. Kérem Önöket, hogy fogjanak össze a fiúk és az egész délvidéki magyarság érdekében! Tegyék félre az ellenségeskedést, és hozzanak egy egységes döntést! Érdemes egymásnak kezet nyújtani és összetartani egy nemes cél érdekében. Mi, szülők, de talán az itteni magyarság is ezt várja el Önöktől. Tudomásunk van arról, hogy a szerb köztársasági elnök hamarosan Magyarországra látogat, ezért jó lenne, ha addigra megszületne az Önök közös álláspontja is. Tisztelettel a temerini szülők nevében: Máriás István A-temerini-fiuk-szuleinek-nyilt-levele-a-vajdasagi-magyarpartvezetokhoz.html Október 4. Új idők, új emberek Leváltották Laslo Blaškovićot, az újvidéki Kultúrközpont eddigi igazgatóját Az újvidéki Kultúrközpont igazgatóbizottsága tegnap [október 4-én B. A. megj.] leváltotta Laslo Blašković eddigi igazgatót, a fő indok az intézmény latin nyelvű névtáblája volt. A városi hatalomváltás 212

213 után kinevezett igazgatóbizottság ezt alkotmányellenesnek vélte, a hatályban lévő nyelvhasználatról szóló törvényt sértő, a város és a Kultúrközpont alapszabályzatát semmibe vevő cselekedetnek könyvelte el olvasható a 021-es rádió honlapján. A volt igazgatónak ezenkívül azt is felrótták, hogy az intézetben nincs hatályban lévő szabályzat a fizikai és műszaki biztonságot illetően, továbbá azt is kifogásolták, hogy nem fogadták el ez idáig az irodai és az archívum ügyviteléről szóló szabályzatot sem. Az újvidéki Kultúrközpont igazgatóbizottságának az elnökévé az új hatalom, mint ismeretes, Davor Pereulát nevezte ki, aki a Dveri mozgalom kádere. Pereula a tegnapi igazgatóbizottsági ülés után közölte, hogy a Blašković leváltására vonatkozó végső döntést a városi képviselő-testület hozza meg. hgy Magyar Szó, október 5., 12. Kapcsolódó írás: Pressburger Csaba: Beindult a csisztka Újvidéken, Magyar Szó, október 6., 9. Október 3. Magyar skinheadek verekedtek Óbecsén A Beta hírügynökség szemtanúkra hivatkozva szerdán [október 3-án B. A. megj.] este azt állította: mintegy harminc, nacionalista jeleket viselő bőrfejű okozott rendbontást szombaton Óbecsén. A magyar fiatalok először a Floyd kávéház vendégeit sértegették, majd a városban több verekedést is kiprovokáltak. A kopaszra nyírt fiatalok a szemtanúk szerint bakancsot és fekete dzsekit viseltek, a kabátjukon pedig Nagy-Magyarország jele volt látható. Az áldozatok kisebb sérülésekkel megúszták az esetet. 213

214 Nem ez az első hasonló incidens az utóbbi időben a városban: egy hónappal korábban a rendőrség bűnvádi feljelentést tett hat óbecsei lakos K. Albert (24), Bojan M. (19), Bojan V. (21), K. Kornel (21), K. Norbert (33) és Aleksandar A. (21) ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szeptember 8-án éjjel a kávéház előtt tömegverekedésben vettek részt. Az újvidéki rendőrség szóvivőjének tájékoztatása szerint a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a kávéház bérlője nem tett feljelentést a szombaton történtek miatt, ezért érdeklődésünkre hivatalos információkkal az üggyel kapcsolatosan nem tudtak szolgálni. A rendőrség csütörtökön hivatalos idézést küldött ki a kávéház bérlőjének, aki meg is jelent a rendőrségen. György László, a kávéház bérlője a Magyar Szónak azt nyilatkozta: a szombati Félhomány-koncert előtt személyesen kérte a rendőrséget, hogy fokozottan figyeljék a környéket, a rendőrök ezt meg is tették. Az esetet valóban nem jelentette a rendőrségnek, mivel a kávéházban történt provokáció mértéke szerinte nem indokolta ezt, de a későbbi incidensek lehetőségére felhívta a járőröző rendőrök figyelmét október 5., feró skinheadek_verekedtek_obecsen.xhtml Október 5. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt óbecsei körzeti szervezete Valós (társadalmi) probléma vagy felesleges hangulatkeltés? Közlemény Folyó év október 3-án több hírportál is a Beta hírügynökségre hivatkozva arról tudósít, hogy az elmúlt hétvégén Óbecsén skinheadek, azaz bőrfejűek egy csoportja randalírozott. Némelyik szerb sajtóorgánum tudni véli a kezdeményezők nemzeti hovatartozását, amely ebben az esetben a magyar. Ebből a médiában egyenesen az követke- 214

215 zik, hogy a sértett felek szerb nemzetiségű egyének. Sajnálatos módon egy szórakozóhely és magyar nemzetiségű üzemeltetője felelősségét is belekeverték az ügybe. A tudósítások, mint megszokhattuk, több helyen is ferdítenek, esetlegesen félretájékoztatnak. Ami a szórakozóhely és tulajdonosának a felelősségét illeti, már a tudósításokból is kiderül, hogy teljességgel képtelenség. Annál is inkább, hisz többször is elmondta, hogy a szombat esti rendezvényt bejelentette, illetve kérte a rendőrséget, hogy erősítse meg jelenlétét, illetve gyakrabban járőrözzenek a hely körül, amit további elmondása szerint meg is kapott. A szóban forgó kávézó már több mint 10 éve az óbecseiek közkedvelt szórakozóhelye, nemzeti és egyéb hovatartozástól függetlenül, ahol egyaránt hallani szerb, ex-yu és magyar zenét is. Ami pedig magát a történteket illeti, amenynyiben volt valamilyen testi konfliktus, arra adott a megfelelő hatóság illetve szerv, akinek kötelessége az ilyen jellegű ügyek felgöngyölítése. Meggyőződésünk, hogy szervezett akcióról nem beszélhetünk, hisz Óbecsére az ilyen és ehhez hasonló események, csoportosulások és kilengések nem jellemzőek, továbbá, hogy ez csak egy újabb rosszindulatú és felesleges hangulatkeltés. Az időzítés sem véletlen, hiszen éppen elég nagy a baj, ha már csak az árak emelkedését nézzük. Figyelemelterelés céljából pedig kiváló eszköznek tűnhet a nemzetiségi kártya kijátszása. Ezért felszólítjuk a hatóságokat, hogy becsületesen és lelkiismeretesen végezzék munkájukat, járjanak az ügy végére, a média képviselőit pedig, hogy egy-egy ilyen és ehhez hasonló esetben óvakodjanak a felesleges hangulatkeltéstől, és törekedjenek az objektivitásra. Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf., 210. szám, október 5. Október 14. [17:16] Milyen társadalmat akarunk? A Vajdasági tanulók a diszkriminációról elnevezésű kutatás eredményeit ismertette a minap (október 9-én) a tartományi ombudsman és annak munkatársai. A 2011 végén elvégzett kutatás során 12 vajda- 215

216 sági középiskola (Szabadkától Inđijáig, Versectől Petrőcig) 488 diákját kérdezték meg, közöttük szerbeket, magyarokat, szlovákokat, románokat, továbbá sokkal kisebb számban horvátokat, ruszinokat, montenegróiakat, bunyevácokat, bosnyákokat, romákat, macedónokat és ukránokat. A több mint százoldalas teljes jelentés és a rövid összefoglaló is letölthető a weboldalról. A kutatás szerzői két problémát hangsúlyoztak ki a jelentésük összefoglalójában. Az egyik a kifejezett szociális distancia a különböző nemzetiségű diákok között, a másik a nyelv nem ismerete. Ez utóbbi kétirányú: vonatkozik a szerb nyelv nemtudására, de arra is, hogy szerb diákok nem tudják a környezetükben domináns nem szerb nyelvet. A megkérdezett nem szerb anyanyelvűek 93%-a beszél kizárólag anyanyelvén a mindennapi kommunikációban, a szerbek esetében pedig ez az arány 98%! A megkérdezettek majd 52%-a (hasonlóak az eredmények minden etnikum esetében) véli úgy, hogy Szerbiában gyakori az etnikai alapú diszkrimináció. A beszélt nyelv alapján történő diszkrimináció a 216

217 megkérdezettek 61%-a szerint van jelen, 60%-uk pedig úgy véli, hogy jelen van a származás-idetelepülés alapján való negatív megkülönböztetés. A szexuális orientáció miatti diszkrimináció 64% szerint van jelen. Arra a kérdésre, hogy a megkérdezett személyesen érezte-e magát diszkrimináltnak, a megkérdezetteknek majd a fele válaszolt nemmel, ám majd egynegyede igennel. A többiek nem tudtak válaszolni. Vajon sok-e az egynegyed igen? A megkérdezett magyar (zentai, nagybecskereki, temerini és újvidéki) diákok esetében az igenek aránya 40%-a legtöbb az összes etnikum közül. A szlovákok esetében ez az arány 35%, a horvátok és románok esetében 20% körüli, a legkisebb (14%) pedig a megkérdezett szerb és ruszin nemzetiségű diákok körében. Azok közül, akik diszkriminációt éreztek önmagukkal szemben, a többség nyelvi és etnikai okot nevez meg. Érdekes, hogy a helyi szinten kisebbségben levő szerbek is nyelvi diszkriminációra panaszkodnak. A megkérdezettek nem egész 10%-a érzi úgy, hogy gyakran van kitéve nemzeti alapú diszkriminációnak. A megkérdezettek 80%-a nem vallja azt, hogy nem tetszik neki az, hogy más nemzetiségűekkel együtt jár iskolába, ám 11%-uk így vélekedik. Ez a 11% valójában 52 tanulót jelent, akik közül 47 (vagyis a 87%-uk) szerb nemzetiségű. Arra a kérdésre, hogy vajon a más nemzetiségű diákok előnyt élveznek-e az iskolában, a megkérdezettek 60%-a válaszolt igennel és csupán 14%-uk nemmel. A kutatásban részt vevő középiskolások 62,4%-a vélekedik úgy, hogy nem kellenek etnikailag homogén iskolák, de 20,3%-uk az ellenkezőjét gondolja. A megkérdezett szerbeknél (28,6%) és magyaroknál (26,4%) a legnagyobb ez az arány. A megkérdezettek 49%-a mondja azt, hogy iskolai szünetben, szakkörön vagy az iskolán kívül barátkozik más nemzetiségűekkel, ám 28,5%-uk nem. A nemmel válaszolók aránya ismét a szerbek (37,8%) esetében a legnagyobb, majd a magyarok (20,8%) és a szlovákok (20%) körében. Ezzel összecseng az is, hogy a megkérdezettek 217

218 majd 40%-a mondja azt, hogy a diákok az iskolában nemzeti alapon csoportokba verődnek és elszigetelődnek a többiektől. A kutatásban résztvevők nem egész 80%-a állítja, hogy nem nemzeti alapon választ magának barátot, majd 9%-uk viszont igen. Ami a jövőt illeti, a kutatásban résztvevők majd egyharmada mondja azt, hogy nem kívánja Szerbiában folytatni a tanulmányait, és egyes nemzeti közösségek esetében a megkérdezettek fele mondja ezt áll a jelentésben. A megkérdezett magyarok esetében ez az arány pontosan egyharmad. Ebből akár komoly következtetéseket is levonhatunk a megmaradásunk ügyében, de a többnemzetiségű Vajdaság megmaradásának ügyében is, hiszen az arány több mint 50% a szlovákok és románok esetében. Szerbia többek között arról is hírhedt, hogy a magas szakképzettségű káderek évtizedek óta menekülnek (b)előle, de a jelentés szerzői szerint a kisebbségek esetében ez fokozottabb probléma: ha ugyanis tanulmányai elvégzése után vissza is költözik a kisebbségi diák, gyakran nem tud munkát kapni, mert nem tudja a szerb nyelvet. A megkérdezettek egyhetede mondja azt, hogy Szerbiában járna egyetemre, de attól tart, hogy nemzeti hovatartozása miatt hátrányba kerülne. A magyar diákok esetében kétségkívül jó ötlet az itt maradó egyetemisták ösztöndíjaztatása (a Magyar Nemzeti Tanács által, a magyar állam pénzéből), hiszen ez csökkent(het)i a középiskola utáni elvándorlást, ahogyan jó ötlet az MNT szerbnyelv-tanfolyamai is. Az ombudsmani iroda kutatása azonban arról tanúskodik, hogy ennek ellenére is jelentős az elvándorlási vágy középiskolásaink körében, aminek feltehetően általános társadalmi okai vannak (értsd: az általános szerbiai reménytelenség) az EU-s magyar útlevél birtokában pedig könnyebben választható az egyéni boldogulás felé vezető út határokon túli keresése. Aggodalomra ad okot az is, hogy a magyar diákoknak a 40%-a elégedetlen a magyar nyelvű tankönyveik minőségével. Zárójelben jegyzem meg: sokaknak, pl. szakközépiskolásoknak, több tantárgy esetében nincsenek is itteni kiadású magyar nyelvű tankönyveik, a magyarországi kiadásúak viszont sok esetben nem felelnek meg az 218

219 itteni középiskolai tanterveknek, amelyekből sok esetben az egyetemi tantervek is kiindulnak. A szerbet nem anyanyelvként tanulók majd 60%-a elégedett a szerb nyelv tanításának módjával, valamivel több mint egynegyedük viszont nem. A jelentés szerzői úgy vélik, hogy az etnikai alapú szociális elkülönülésre és a másik nyelvének nem tudására megoldás lehetne egyrészt a szerb nyelv tanítási módszerének megváltoztatása, másrészt pedig az, hogy ismételten bevezessék a környezetnyelv tanítását választható tantárgyként a szerb diákok esetében. Ám miközben divatba jöttek a szerb orosz, szerb francia és hasonló két tannyelvű tagozatok, a környezetnyelv visszahozása mintha nem szerepelne a szerbiai oktatást központilag irányítók napirendjén. A kilencvenes évek háborúi, a betelepülések/betelepítések, a vajdaságiak tömeges elvándorlása, az utóbbi évtized etnikai incidensei, a szinte állandóan rossz gazdasági helyzet mindez alapjában rengette meg a vajdasági társadalmat. A tartományi ombudsman irodája által elvégzett kutatás talán nem is meglepő azok számára, akik naponta találkoznak tizenévesekkel. A szerbiai Helsinki Bizottság egy éve közzétett kutatása pl. arról tanúskodik, hogy a szerbiai középiskolások többsége konzervatív, soviniszta és homofóbiás. Szónoki kérdés: vajon hozzájárultak-e ehhez a politikusok és pártjaik, az oktatási rendszer, a tantervek, a tanárok, a média? Az ombudsmani iroda jelentésében szereplő egyes adatok azonban ha nem is meglepőek de riasztóak. Pavel Domonji, a felmérés egyik szerzője például így vélekedik: Azok az eredmények azonban, amelyek a tolerancia valódi fokára utalnak ebben a felmérésben, mégiscsak aggasztóak. Szerinte az eredmények több kérdést vetnek fel, mint ahány választ adnak. Domonji társadalmi vitát indítványoz a következő alapvető kérdésekről: Milyen társadalmat akarunk a jövőben? Mit szeretnénk, fiataljaink milyen értékeket fogadjanak el? A multikulturalizmus melyik modelljét szeretnénk Vajdaságban? Vajon ebben a kontextusban az anyanyelv vagy a környezet nyelve csak az 219

220 etnikai identifikáció eszköze, vagy a kommunikációé is? Vagyis, merre tartunk, mit hagyunk utódainkra? Márton Attila Milyen-tarsadalmat-akarunk.html Lásd még Beretka Ferenc: A fiatalok a diszkriminációról. Családi Kör, október 25., 9. Október 21. Az újvidéki helyi médiumok magyar szélsőségesek provokálta temerini incidensről tudósítanak Az újvidéki helyi médiumok híradása szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom öt tagja ellen tettek bűnvádi feljelentést egy temerini kocsmában vasárnapra [október 21-ére B. A. megj.] virradóra elkövetett garázdaság miatt, közölte hétfőn (október 23-án B. A. megj.) a Beta hírügynökség. Állítólag náci jelszavakat kiáltoztak, és két szerb fiatalnak könnyebb testi sérülést okoztak. A rendőrség beavatkozott. Ugyancsak a helyi médiumok jelentették, hogy a szélsőséges fiatalok Zentáról és Adáról érkeztek, írja a Beta. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) temerini bizottsága arra szólította fel az illetékes szerveket, hogy világosan közöljék, mi is történt pontosan Temerinben. Amennyiben ez igaz, akkor úgy véljük, a bűnvádi feljelentést súlyosabbá kell minősíteni, ez pedig a nemzeti alapon történő gyűlölet és türelmetlenség szítása. A tavaly szeptemberi és októberi tapasztalat arra int bennünket, hogy ilyen esetekben nem lehetünk toleránsak, szigorúan szankcionálni kell minden erőszakot, nemzetek közötti megosztást és fasiszta megnyilvánulást, vélik a pártban. A LSV közleményében hozzáteszi, a párt minden fasiszta megnyilvánulás ellen egyformán harcol, a nemzeti előjelre való tekintet nélkül, s azt várják, hogy az Obraz és a Nacionalni stroj (Nemzeti Arcvonal) után a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is a betiltottak listájára kerül, idézi a pártközleményt a Beta. Az-ujvideki-helyi-mediumok-magyar-szelsosegesek-provokaltatemerini-incidensrol-tudositanak.html, október 23. [1:40] 220

221 Incidens Temerinben Bűnvádi feljelentést tettek a Hatvannégy Vármegye mozgalom öt tagja ellen, mert Temerinben a vasárnapra virradó éjszakán állítólag náci jelszavakat kiabáltak, és összeverekedtek két helybeli fiatalemberrel. Az incidens állítólag hajnali három órakor történt Temerinben, amikor a Hatvannégy Vármegye öt tagja ittas állapotban először náci jelszavakat kiabáltak a JNH utcai kávézóban, majd a biztonsági emberek kidobták őket. Egyes híresztelések szerint ekkor támadtak rá Denis R. és Mirko B. helyi lakosokra. A verekedésnek csak a rendőrség vetett véget. A két áldozat könnyebb sérüléseket szenvedett. A verekedés kapcsán megszólaltattuk Vladimir Capikot, Temerin polgármesterét. Elmondta lapunknak, hogy a média csak akkor figyel Temerinre, ha verekedés történik. A helyi önkormányzat mindenféle incidenst elítél, a rendőrség azonosította a tetteseket, de a nyomozás még folyamatban van, ezért nem kell feleslegesen port kavarni az ügyben. Annyit elmondhatok, hogy a tettesek nem temeriniek, hanem óbecseiek és adaiak voltak. Abban biztos vagyok, hogy ha ez a verekedés Topolyán vagy Szabadkán történt volna, biztos nem lett volna ekkora visszhangja a médiában, Temerinben minden kisebb pofozkodást felfújnak. Mindenesetre hagyjuk a rendőrséget, hadd végezze a dolgát! magyarázta a temerini polgármester. hgy Magyar Szó, október 23., 12. Október 23. [15:54] Temerin: Őrizetbe vett a rendőrség hét magyar fiatalt A Temerinben szombat [október 21-én B. A. megj.] éjszaka történt verekedés kapcsán ma adott ki hivatalos közleményt az újvidéki rendőrség, amelyben az áll, hogy nemzeti, vallási és faji gyűlöletből elkövetett bűncselekmény miatt tegnap előállította a temerini O. Attilát (1989), O. Róbertet (1992), K. Csongort (1993), az óbecsei K. Norbertet 221

222 (1979) és K. Kornélt (1991), valamint az adai S. Tamást (1994) és A. Flóriánt (1994). Azzal gyanúsítják a fiatalokat, hogy október 21-én egy kávézóba betérve náci köszöntéssel (Sieg Heil!) üdvözölték egymást, ezt követően az ott-tartózkodókkal dulakodásba kezdtek, majd nemzeti alapon sértegették őket. A gyanúsítottak, akik ruhájukon a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom jelvényét viselték, ezt követően a szórakozóhely előtt rátámadtak a temerini R. Deniszre (1989), B. Mirkóra (1989), majd fizikailag bántalmazták őket, könnyebb testi sérüléseket okozva ezzel. A rendőrség O. Róbert lakásában egy automata puskát, annak tartozékait, egy darabjaiban lévő légpuskát, egy startpisztolyt, tíz lövedéket, machettát, valamint HVIM-es propagandaanyagot talált. Ellene illegális robbanóanyag, illetve fegyvertartás miatt bűnvádi eljárás indul. A gyanúsítottakat 48 órás őrizetbe vették, ezt követően az újvidéki Felső Bíróság vizsgálóbírója hallgatja majd ki őket áll a rendőrség közleményében. ácsi Temerin-Orizetbe-vett-a-rendorseg-het-magyar-fiatalt.html Lásd még (szb): Gyűlöletszítás, Magyar Szó, október 24., 12. Október 24. [15:09] HVIM: A szervezet Szerbiában nem működik A minap Temerinben történt eset kapcsán közleménnyel fordult a nyilvánossághoz a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöksége, amelyben arról tájékoztatnak, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat Magyarországon jegyezték be, s a törvényekkel összhangban működik főként Magyarország területén, de az Európai Unió más országaiban is. A HVIM jelen pillanatban Szerbiában nem működik. Az október 21-éről 22-ére virradó éjszaka Temerinben történt eseményeket a HVIM elítéli, de a szervezetnek ehhez semmi köze, ami azt jelenti, hogy az elkövetők sem tagjai a mozgalomnak, áll egyebek 222

223 között a közleményben, amely hozzáteszi, az ezzel kapcsolatban, a médiában megjelent információk nem felelnek meg a valóságnak. HVIM-a-szervezet-Szerbiaban-nem-mukodik.html Lásd még (szb): Cáfol a HVIM, Magyar Szó, október 25., 12. Október 25. A mi temerini fasisztáink A mi magyar fasisztáink a szerb sajtó szemében mindig rosszabbak, mint a saját szerb fasisztáik. De nincs ez fordítva sem másként. Bár ott kell kezdenünk, hogy nem is fasisztákról van szó, hanem radikális nemzeti, avagy a pontatlan megfogalmazásban szélsőjobboldali magyar alakokról. Akik az Újvidék melletti városkában tök bebaszva megvertek két szerbet, miután a hétvégén Sieg Heil!-lal köszöntötték a kávézóban szórakozókat a kései órán. A gyanúsítottak, akiket a szerbiai rendőrség úgynevezett példás gyorsasággal kapott el, rögtön hetüket, állítólag a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom jelvényét viselték, egyikük lakásában egy automata puskát, annak tartozékait, egy darabjaiban lévő légpuskát, egy startpisztolyt, tíz lövedéket, machettát, valamint HVIM-es propagandaanyagot talált. Jómagam is csak üdvözölni tudom, ha randalírozó radikálisokat a szerb rendőrség, illetve majd a bíróság szupergyorsasággal ültet a sittre, és összeszedi az illegálisan rejtegetett harceszközöket, az utolsó, szétszedett légpuskáig. De. És de. És De. Mert miközben én leszek az utolsó, aki kiáll a HVIM mellett, továbbá a korábbi temerini ügyet is zavarosnak tartom, amikor öt fiatal egy hasonló verekedésért 61 évet kapott, s azóta is ülnek az esetről lásd egyik cikkemet Temerin, illetve az ott élő magyarok a szerb politikusok, s nyomukban a sajtó szemében kezdenek a magyar fasizmus szimbólumává válni (ismét kihangsúlyoznám, ez így pontatlan, a fasizmus szó mást jelent). Így aztán ha etikai jellegű incidens történik ott zömében a kocsma világához kötődve, akárcsak a régmúltban mindig 223

224 is, a szerb kommandósok megszállják a falut, és ha magyarok az elkövetők, seperc alatt sikert érnek el. Ami egyfelől, mondom, helyes. De az érem másik oldala az, hogy fordított esetben, ti. ha magyarokat vernek, általában semmi sem történik. Illetve a szerb sajtó egyszerűen elfeledkezik beszámolni róla. A szerb sajtóhírek természetesen most is torzítanak. Persze még így is, ha az elkövetők nemzeti alapon követték el tettüket, azaz a hivatalosabb verzió szerint faji, vallási, avagy nemzeti alapon keltettek gyűlöletet, hát bűnhődjenek. Azzal együtt, hogy most is átlagban húszévesekről van szó, akik a háborús időkben voltak gyerekek, tehát az erőszak világában szocializálódtak, s abban a Temerinben, ahová a 90-es években rengeteg szerb menekült érkezett, akiknek a beilleszkedése máig sok problémát okoz. És akik agresszív, benyomott ifjakként fogalmilag nyilván nem is értik a német nemzetiszocializmus, a fasizmus és a mai nemzeti radikalizmus közti különbséget. És noha magam több cikket írtam a HVIM vajdasági ámokfutásáról, s jóllehet én is kitiltanám örökre magyarországi vezetőiket innen, mert csak a szart keverik, azt viccesnek tartom, hogy az a Vajdasági Szociáldemokrata Liga követeli e szervezet betiltását mintha az itt lenne bejegyezve, és nem a Magyar Remény Mozgalom által próbálna hatást gyakorolni, melynek elnöke, Nenad Čanak nemrégiben azért kényszerült lemondani pozícióiról, mert egy kocsma előtt rohadtul megvert egy (szerb) alakot. De ez is semmi ahhoz képest, hogy az új, vörös-fekete szerbiai hatalom amnesztiára készül, és az ellenzék szerint az előző, háborúkat folytató rendszer legelvetemültebb bűnözőit, bérgyilkosokat, maffiavezéreket, kábítószer-kereskedőket, az Európát végigrabló bandák tagjait bocsátják majd szabadon, mert hát már ültek eleget. Azt nem tudni, hogy a még mindig raboskodó temerini fiúkra ez az amnesztia vonatkozni fog-e. Hovatovább a bíróság a minap ismét elnapolta az egyik szerb radikális nemzeti szervezet vezetőjének perét, akit szintén gyűlöletkeltéssel vádolnak tettét három éve követte el, amikor a belgrádi Pride felvonulás kapcsán a melegek elleni erőszakra szólított fel. Lassacskán elévül az ügy, addig húzzák, ebben biztosak lehetünk. 224

225 De utalhatunk arra is, hogy a pravoszláv egyház mintegy állam az államban, papjai még köztörvényes bűnök elkövetésekor is számíthatnak egyfajta mentességre. X-edszer hangsúlyozom, el kell ítélni az esetet, de az újabb temerini incidens felgöngyölítése is azt bizonyítja, a szerb hatalomnak mennyire fontos felmutatnia, hogy virágzik itt a magyar fasizmus, úgyhogy csak kuss, ne dimenzionálja senki sem túl a szerbekét. Íme, már felfegyverkeznek a magyarok! El akarják szakítani a Vajdaságot, akár az albánok Kosovót! Hát akkor nem jogos az elővigyázat, a magyarok fokozott ellenőrzése? A vajdasági magyar politikusok meg majd elítélik a dolgot, hümmögnek, ha mernek, mert hát tényleg, fegyvert is találtak az egyik fiúnál. Abban a Szerbiában, ahol családi hagyomány, hogy fegyver legyen a háznál, minden férfinál. De egyelőre, e pillanatban még nem tudjuk, hová fut ki az ügy. Egy biztos, az egymás mellett élés újabb gellert kapott. És aki vajdasági multikulturalizmusról beszél, együttélésről, toleranciáról, hát az biztos nem szagolt még bele a puskaporos hordóba. Szerbhorváth György parameter, /10/24/mi-temerini-fasisztaink, október 24. [18:55] Október 25. A temerini újfasiszta megnyilvánulás elítélése A községi képviselő-testület üléséről A minap Temerinben történt eset kapcsán a községi képviselő-testület sürgősségi eljárással, az egyébként is tegnapra összehívott testületi ülés napirendjére tűzte a sajnálatos esemény megvitatását, majd határozatban ítélte el az újfasiszta megnyilvánulást, amely többrendbeli bűncselekmény elemeit is tartalmazta. Miskolci Lajos, a rendőrállomás parancsnoka közölte, hogy a rendőrség október 22-én nemzeti, vallási és faji gyűlöletből elkövetett bűncselekmény miatt előállította O. Attilát (1989), O. Róbertet (1992), K. Csongort (1993), a becsei K. Norbertet (1979) és K. Kornélt 225

226 (1991), valamint az adai S. Tamást (1994) és A. Flóriánt (1994). Azzal gyanúsítják a fiatalokat, hogy október 21-én egy JNH utcai kávézóba betérve többszöri náci köszöntéssel (Sieg Heil!) üdvözölték egymást, ezt követően pedig az ott-tartózkodókkal dulakodásba keveredtek, majd nemzeti alapon sértegették őket. A gyanúsítottak ruhájukon a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom jelvényét viselték. A szórakozóhely előtt rátámadtak a temerini R. Deniszre (1989) és Mirko B.-re (1989), majd kézzel és lábbal bántalmazták őket, könnyebb testi sérüléseket okozva nekik. A rendőrség O. Róbert lakásában egy ismétlőfegyvert, annak tartozékait, egy darabjaiban lévő légpuskát, egy rajtpisztolyt, tíz lőszert, bozótvágót (machettát), valamint HVIM propagandaanyagot talált. Ellene illegális robbanóanyag, illetve fegyvertartás miatt bűnvádi eljárás indul. Szavaznak a képviselők A temerini rendőrség az óbecsei és az adai rendőrállomással együttműködve utólag megállapította, hogy alapos a gyanúja annak, hogy K. Norbertet is bántalmazták. A gyanúsítottakat október 23-án az újvidéki Felső Bíróság vizsgálóbírója elé kísérték. Kihallgatásuk szerdán késő estig tartott, és többüket fogva tartották. A hosszú vita során elhangzott, hogy a médiában olyan híresztelések jelentek meg, hogy az incidens kirobbantói a HMIV tagjai voltak. 226

227 Kérték annak ellenőrzését, hogy Szerbiában létezik-e a HMIV-nek szervezete. A hatalmi és ellenzéki pártok képviselői elítélték a sajnálatos eseményt, a képviselő-testület pedig határozatot fogadott el, amelyben többi között megtiltja a községben az egyébként is tiltott fasiszta jelvények és szimbólumok használatát. Gusztony András, a képviselő-testület elnöke ismertette a képviselőkkel a HVIM elnökségének a Temerinben történt eset kapcsán kiadott közleményét, amely a Vajdásági Rádió és Televízió szerb nyelvű szerda délutáni országos Híradójában is elhangzott, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat Magyarországon jegyezték be, s jelenleg Szerbiában nem működik. Az október 21-éről 22-ére virradó éjszaka Temerinben történt eseményeket a HVIM elítéli, amihez a szervezetnek semmi köze, tehát az elkövetők sem tagjai a mozgalomnak. Az ülés további menetében a testület felmentette képviselői megbízatásából Csorba Bélát (mivel a polgármester tanácsosa lett), és helyébe a VMDP listáján következő Balogh Sándor mandátumát hitelesítette, majd saját kérésére ugyancsak felmentette mandátumából Bojan Torvicát (SZHP) és helyébe Simo Rosić mandátumát hitelesítette. A továbbiakban a testület megvitatott még mintegy húsz napirendi pontot, többnyire a költségvetéssel és a községi alapítású közvállalatok és intézmények munkájával kapcsolatosan. G. B. Magyar Szó, október 26., 12. Október 27. Nacionalizam buja u Mađarskoj Nabujali mađarski nacionalizam u matičnoj državi stavlja na ispit odnose sa susedima. Orban pretenduje na ulogu ujedinitelja mađarskih zemalja Slučajno ili ne, tek poslednjih godina često se dešava da kada političari zadovoljno zaključe da u Vojvodini opada broj incidenata na nacionalnoj osnovi, incidenti buknu. I gotovo po pravilu, sa njima se u vezu dovodi Omladinski pokret 64 županije. Posle Temerina, opet Temerin. Zatišje je trajalo godinu dana, koliko je proteklo od 227

228 incidenta prošlog septembra, kada su mađarski đaci u ovom bačkom mestu surovo pretukli nekoliko učenika srpske nacionalnosti. Pre nekoliko dana 15 mađarskih mladića pretuklo je dvojicu meštana jer su govorili srpski. U oba slučaja govori se o uticaju Pokreta 64 županije na međunacionalne odnose u Vojvodini. Organizacija koja je zbog ekstremizma zabranjena u Srbiji, ali je uredno registrovana u Mađarskoj i još nekim zemljama Evropske unije, u svom programu zalaže se za ukidanje Trijanonskog sporazuma iz kojim su definisane današnje mađarske granice. Oni žele da objedine sve 64 županije nekadašnje velike Mađarske. Poseban akcenat stavljen je na Vojvodinu, koja je u njihovom rečniku Južna Mađarska. Pokret se, istina, ogradio od nedavnog incidenta u Temerinu u kojem je grupa od 15 mađarskih mladića uz fašističke pozdrave pretukla dvojicu mladića što su govorili srpski. Sledbenici Lasla Torockaija kojem je u više navrata prethodnih godina zabranjen ulazak u Srbiju, tvrde da izazivači ekscesa nisu njihovi članovi. I ako nemaju članske karte 64 županije, dosadašnja istraga pokazuje da su neki od petnaestorice osumnjičenih u mnogim stvarima slede filozofiju pokreta. Zahtev za Nikolića Svakako najbrutalniji incident na međunacionalnoj osnovi dogodio se 2004, takođe u Temerinu. Tada su petorica mladih Mađara zverski pretukli Novosađanina Zorana Petrovića (37), ostavivši ga na pijaci onesvešćenog i nagog sa džakom na glavi, štapom u anusu i tragovima urina na telu. Napadači su osuđeni na ukupno 61 godinu zatvora što politički predstavnici Mađara u Vojvodini smatraju drakonskom kaznom. Takvo mišljenje ima i zvanična Budimpešta. Predsedniku Borisu Tadiću je u više navrata sugerisano da se založi za smanjenje kazne. Isti zahtev, saznajemo, očekuje i predsednika Tomislava Nikolića prilikom prve zvanične posete Mađarskoj, polovinom narednog meseca. Tokom batinanja, jedan od nasilnika uzvikivao je Ovo je Mađarska! U stanu jednog osumnjičenog pronađeni su oružje i municija 228

229 i plakat zabranjenog skupa u EMI-tábor, koji je letos trebalo da se održi u Kanjiži. Pokret 64 županije ima nekoliko ispostava u Vojvodini, u mestima sa većinskim mađarskim življem u Bečeju, Novom Bečeju, Čoki, Bačkom Petrovom Selu, Subotici, Kanjiži, Zrenjaninu, Adi, Senti... Balint Pastor, visoki funkcioner Saveza vojvođanskih Mađara i narodni poslanik kaže da njegova stranka osuđuje aktivnosti Pokreta 64 županije. Osuđujemo i sve incidente na nacionalnoj osnovi bez obzira na to da li su sa mađarskim, srpskim ili nekim drugim nacionalnim predznakom kaže Pastor, ali uporedo ističe i da policija poslednjih godina sve ozbiljnije prilazi rešavanju takvih incidenata. On, međutim, zamera medijima u Srbiji da na velika zvona objavljuju informacije o incidentima u kojima su žrtve Srbi, a mnogo su tiši kada Srbi napadnu Mađare. Akademik Vasilije Krestić kaže za Novosti da velikomađarska ideja, zapravo, postoji čitavo vreme. Probudila se u 19. veku, u vreme revolucije sa Lajošem Košutom, kada narodnostima nije bilo dozvoljeno da se identifikuju kao nacije nego su svi morali biti Mađari. Želja je ujediniti naciju od Karpata do Jadrana. Zbog toga je i došlo do rata između Srbije i Mađarske kaže nam Krestić. Taj pokret je ništa drugo nego oživljavanje ideje velike Mađarske. Imaju isključivo šovinističke težnje, koriste se problemima u našoj zemlji ne bi li se domogli teritorije. Pokušavaju da se oglase i u Rumuniji, i davanje dvojnih državljanstava samo je deo priče. Kada se za Vojvodinu kaže Délvidék, što znači južni kraj (Mađarske) to jasno govori o teritorijalnim aspiracijama navodi Krestić. Kada je pre dve godine mađarski parlament 4. jun, datum potpisivanja Trijanonskog ugovora, proglasio Danom nacionalnog jedinstva Mađara naglašavajući da su deo jedinstvene mađarske nacije i svi Mađari koji su Trijanonskim ugovorom dospeli pod jurisdikciju drugih država, lidere Češke i Slovačke potez Budimpešte nije ostavio ravnodušnim. U novom mađarskom prazniku češki državni vrh vidi pokušaj poništavanja Trijanonskog sporazuma. 229

230 Neki Mađari i dalje južnu Slovačku nazivaju Gornjom Mađarskom, pa onda ne čude strah Bratislave za sopstveni jug posle samoproglašenja Kosova za državu i njena odluka da ne prizna njegovu samostalnost. Rumunija koja takođe ne priznaje Kosovo, pretnju od kopiranja kosovskog modela takođe vidi kod Mađara u Transilvaniji. Radio Dojče vele nedavno je ocenio da je u Mađarskoj poslednjih godina na delu renesansa nacionalizma. U početku su pokretačka snaga bili desni ekstremisti, ali u međuvremenu je i desnokonzervativna vladajuća stranka Viktora Orbana Fides prihvatila tu politiku. Glas Rusije takođe ocenjuje da premijer Orban pretenduje na ulogu savremenog ujedinitelja mađarskih zemalja: od Jadrana do Bukovine i od Beča do Transilvanije. Pažnja se u prvom redu usmerava na susedne zemlje u kojima živi značajnija mađarska manjina na Slovačku, Rumuniju i Srbiju, primećuje nemački radio. Omiljena tema je jedinstvo svih Mađara u kulturnom i jezičkom smislu, pa i u teritorijalnom. Grafiti na srpskoj crkvi u Sent Andreji Na zidu Srpske pravoslavne crkve u Sent Andreji kod Budimpešte i na spomen-ploči Jakovu Ignjatoviću osvanuli su grafiti javila je mađarska novinska agencija MTI Trijanonski sporazum potpisan je 4. juna u Versaju, između sila-pobednica i poražene Mađarske koja je time izgubila dve trećine teritorije, a oko tri miliona Mađara ostalo je van matice. Čehoslovačkoj su pripale nekadašnje ugarske teritorije Slovačka i prikarpatska Ukrajina, Rumuniji Transilvanija i istočni Banat kao i neke druge teritorije, a Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca Slavonija, Srem, Međumurje, Prekomurje, delovi Baranje, Banata i veći deo Bačke. U saopštenju mađarske policije navodi se da su vandali, u poslednja dva dana, sprejevima u boji išarali zid Srpske pravoslavne crkve i spomen-ploču srpskom piscu Jakovu Ignjatoviću koji je ostavio najupečatljivija svedočanstva o Srbima u ovom gradu na jugu Mađarske. Budimpeštanski paroh, otac Zoran Ostojić potvrdio je za RTS da su osvanuli grafiti, između ostalih Smrt četnicima na zidu 230

231 porte, na spomen ploči poznatom srpskom piscu, na zgradi srpske škole napisan je grafit Idite u vašu Srbiju, a u Tekelijanumu u Sent Andreji viđeni su nekakvi leci U SRBIJI živi oko Mađara, od toga oko u Vojvodini U SLOVAČKOJ ima oko Mađara, uglavnom u južnom delu i čine 8,5 odsto stanovništva U RUMUNIJI živi oko 1,2 miliona Mađara, najviše u Transilvaniji i čine 6,5 odsto stanovništva J. Simić D. Radeka Đorđević 27. oktobar :15 Komentara: 12 Ocenite: Dopada mi se 18; Ne dopada mi se 117. Večernje novosti, 27. oktobar [21:15] Elítéli a szentendrei szerb műemlékek megrongálását az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) A minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében hangsúlyozza, hogy a magyarországi nemzetiségek az ország fontos alkotórészei. Az ellenük irányuló, vélt vagy valós történelmi sérelmekre utaló támadások nem szolgálják a megbékélést, így Magyarország megerősödését sem olvasható a közleményben. Beluzsárné Belicza Andrea, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken közölte az MTI-vel: csütörtökön kaptak bejelentést arról, hogy a szentendrei Alkotmány utcában lévő szerb templom falára ismeretlenek feliratokat fújtak, mintegy forintos kárt okozva. Pénteken újabb rongálásról értesült a rendőrség. Ismeretlen elkövetők a Dumtsa Jenő utcában egy emléktáblát is összefirkáltak. Az Emmi közleményéből kiderül, hogy a szentendrei szerb műemlékek felújítását az államtitkárság az idén anyagilag támogatta. A műemlékeket megrongálók a magyarországi kulturális örökség értékeit pusztították állapítja meg a közlemény. Az államtitkárság szerint a 231

232 rongálás megdöbbentő, hiszen a szentendrei szerb közösség és a helyi magyar lakosság évszázadok óta békében él egymás mellett. (MTI) Eliteli-a-szentendrei-szerb-muemlekek-megrongalasat-az- Emberi-Eroforrasok-Miniszteriuma.html, október 27. [21:55] Október 29. Magyarázatot várunk Szerbiától A jobbikos képviselők az események alakulását folyamatosan figyelemmel kísérik, s a jövőben is mindent megtesznek, hogy a magyar állam kiálljon a meghurcolt délvidéki honfitársainkért. Az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága a mai napon, október 29-én Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György kezdeményezésére napirendre vette a legutóbbi, délvidéki magyar fiatalok elleni jogsértések ügyét (részletek itt és itt olvashatók). A döntés alapján teljes körű tájékoztatást kér a bizottság a Külügyminisztériumtól, azután dönt további lépésekről. A 21 tagú bizottság délelőtt fél 10-kor 8, azaz nyolc fővel kezdte meg munkáját. Gaudi-Nagy, Zagyva és Kulcsár Gergely (Jobbik) mellett Varga László (KDNP) és Wittner Mária (Fidesz) támogatta a jobbikos kezdeményezés napirendre vételét, utóbbi egy képviselőtársa helyett is igennel szavazott (jellemző módon a kormánypárti képviselők egy része rendszeresen szabotálja a bizottsági üléseket, de a bizottsági tagságért járó díjazást minden esetben felveszik). Nem támogatta a délvidéki jogsértések tárgyalását Lukács Tamás (KDNP) bizottsági elnök és Gulyás Gergely (Fidesz) bizottsági alelnök sem, ráadásul egy-egy képviselőtársuk nevében is 232 Zagyva György Gyula

233 megpróbálták meggátolni, hogy a Délvidéken folyamatosan tapasztalható szerb önkény legújabb kicsúcsosodását a magyar Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsági napirendre vegye. Berényi László, a Fidesz cigány partnerszervezete, a Lungo Drom képviselője is nemmel szavazott. Először Zagyva György ismertette a történteket utalva egy újabb temerini koncepciós per veszélyére, majd Gaudi-Nagy Tamás határozott véleményének adott hangot, miszerint szükségesnek tart egy bizottsági közlemény kiadását, azonnali tájékoztatáskérést a szerb belügytől és az ottani országgyűlés emberi jogi bizottságának bevonását az ügy kivizsgálásába, illetve bizottsági delegáció kiküldését az ügy kivizsgálására. A Jobbik frakció jogvédő képviselője az Európai Emberi Jogi Konvencióban foglalt jogok, különösen a hátrányos megkülönböztetés tilalma és védelemhez fűződő jogok súlyos megsértésének nevezte a történteket. Az LMP-s bizottsági alelnök, Szabó Tímea nagyon fontos és támogatandó kezdeményezésnek nevezte Gaudiék beadványának tárgyalását, és egyben köszönetét fejezte ki a jobbikos képviselőknek, hogy a bizottság elé hozták ezt az ügyet. Gaudiék azonnali lépéseket sürgettek, amit végül az időközben megérkezett fideszes képviselők és Lendvai Ildikó szavazatával elvetettek. Lukács Tamás javaslatára végül csak annyi történt, hogy a Külügyminisztérium megkeresésére kerül sor annak érdekében, hogy adjon haladéktalanul tájékoztatást az ügyről, és ez alapján tesz további lépéseket a bizottság. A körülményekhez képest már az is jelentős eredmény, hogy az ügyet sikerült napirendre vetetni, kivizsgálást kezdeményezni és ezzel üzenni a szerb hatóságoknak is: ne merjenek újabb temerini ügyet konstruálni a délvidéki magyarság megfélemlítése érdekében. A jobbikos képviselők az események alakulását folyamatosan figyelemmel kísérik, s a jövőben is mindent megtesznek, hogy a magyar állam kiálljon a meghurcolt délvidéki honfitársainkért. Szent Korona Rádió Mon, 2012/10/29 17:49 233

234 Az MNT tisztázta a félreértéseket Újvidékkel Korhecz Tamás és Erdély Lenke találkozott a városvezetés képviselőivel Ma [2012. október 29-én B. A. megj.], Újvidéken az újvidéki Városi Képviselő-Testület elnökének kabinetjében megbeszélést folytatott dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke és Erdély Lenke, az MNT tagja, az újvidéki Városi Képviselő-Testület képviselője Újvidék Város vezetésével, amelyet dr. Siniša Sević, a VKT elnöke és dr. Đorđe Petrović, a Káderbizottság elnöke képviselt. A megbeszélésen sikerült tisztázni azokat a félreértéseket, amelyek eddig nehezítették az MNT és Újvidék Város együttműködését. Megállapodtak abban, hogy a VKT-ülésen megszületett döntéseket amelyek az MNT egyetértése és véleményezése nélkül születettek módosítják, annak érdekében, hogy ne legyen szükség bírósági jogérvényesítésre. A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a VKT novemberi ülésén újratárgyalja a magyarul is oktató iskolák iskolaszékeinek, valamint a három újvidéki kiemelt jelentőségű magyar kulturális intézmény igazgatóbizottságaival kapcsolatos felmentéseket és kinevezéseket. Ezek az Újvidéki Színház, a Levéltár és a Városi Múzeum. A megbeszélésen az is elhangzott, hogy Újvidék Város rövid határidőn belül hajlandó módosítani a felsorolt három intézmény alapító okiratát, hogy azokat a vajdasági magyarság számára kiemelt jelentőségű kulturális intézményekké nyilvánítsák, és az alapító okiratokba az MNT jogosítványai is bekerüljenek. A felek egyetértettek abban, hogy nagyon fontos a folyamatos kapcsolattartás és kommunikáció, amelyre a jövőben nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni, valamint megállapították, hogy az MNT jogosítványainak érvényesítése nem pártpolitikai kérdés, és azok tiszteletben tartása közös érdek olvasható az MNT Közigazgatási Hivatalának sajtószolgálata által ma kiadott közleményében. Az-MNT-tisztazta-a-felreerteseket-Ujvidekkel.html, október 29. [20:10] 234

235 RENDŐRSÉGI HÍR Megrongáltak egy síremléket A szabadkai rendőrséghez hétfőn [október 29-én B. A. megj.] érkezett bejelentés, miszerint Bácskossuthfalván a déli római katolikus temetőben megrongáltak egy síremléket. A topolyai rendőrállomás rendőrei a helyszínre érkezve megállapították, hogy az egyik síremlék kőkeresztjét eltörték, és további kilenc síron megrongálták a vázákat és a gyertyatartókat. A rendőrök nagy erőkkel dolgoztak az ügy felderítésén, és sikerült azonosítaniuk az elkövetőt. B. B. (1944) bácskossuthfalvi lakos ellen bűnvádi feljelentést tettek az általános ügyészségen sírrongálás magalapozott gyanúja miatta áll a rendőrségi közleményben. s. l. Magyar Szó, november 22., 14. November 2. Délvidéki magyarok vizsgálati fogságban (+videó) Az újvidéki, klisai börtönben raboskodik a hét magyar fiatal A szülők elmesélték, hogyan is, mint is történtek az események, amelyek miatt hét magyar fiatal október 22-e óta vizsgálati fogságban van az újvidéki büntetőintézetben. 235

236 Stábunk ellátogatott a délvidéki Temerinbe, ahol két családdal beszélgettek, majd az újvidéki börtön előtt még egy családtól informálódtak. A szülők elmesélték, mit tudnak az eseményekről. Megtudtuk, hogy a Next nevű illegális szórakozóhelyet már többször le akarta bontatni a község, már buldózerek is megjelentek korábban a ház előtt, végül mégsem tüntették el, ugyanis a tulaj nagyon befolyásos. A lebontásra váró épület A szórakozóhely belülről 236

237 A Next kívülről A kocsmában történtekről korábban már olvashattak hírportálunkon, most viszont kiegészítenénk a korábbi információinkat, ugyanis kiderült, hogy miután beléptek a fiatalok, s Sieg Heil! -lel köszöntek, a tulaj Heil Hitler! -rel válaszolt, vagyis nem kötözködésről volt szó, úgy tűnt, mintha ez bevett szokás lett volna közöttük. A további fél óra történései eléggé bizonytalanok, még a szemtanúk is különbözőképpen számoltak be az eseményekről, hogy ki kezdte a verekedést és miért, azt nem tudjuk, de az tény, hogy az első pofonok elcsattanása után az egyik szerb kiment a kocsijához, és láncokkal, baseballütőkkel, viperával tért vissza, s azokkal esett neki a magyar fiataloknak. Miután a kidobók megelégelték a rendbontást, elzavarták őket, s a magyar fiúk, úgy gondolták, mivel már éjjel két óra is elmúlt, inkább hazamennek. A történethez hozzátartozik, hogy a hét fiúból ketten még a verekedés kitörése előtt elmentek a helyszínről a város központjába valami harapnivalóért. Félúton teherautóval és személygépkocsikkal kezdték el őket üldözni, sörösüvegekkel dobálni, amikor az egyik fiút eltalálták, elesett, s ekkor át akartak rajta gázolni, de szerencsére O. Róbert le tudta rántani az árokba. 237

238 A hozzátartozókkal készített interjúnk Amikor Attila és Róbert (testvérek) családi házukhoz értek, oda bemenekültek, de a szerbek még ide is követni akarták őket, de itt már nekik is volt mivel védekezniük. Hívták a rendőrséget is, s miközben a szülők a vérben úszó fiút próbálták elsősegélyben részesíteni, addig a többiek közelharcot vívtak a szerbekkel. A rendőrök megérkezése után (40 perc múlva érkeztek, a szerbek ekkorra kereket oldottak) a magyar fiatalokat becsalták az őrsre, s ott megszondáztatták őket, jegyzőkönyvbe vették, hogy mennyit ittak, s így maradt nyoma a látogatásuknak, ugyanis vallomásokat nem vettek fel. A történet két nap múlva folytatódott, amikor is megjelentek a rendőrök házkutatási parancsokkal, s robbanószert, fegyvereket, drogot, illetve lopott holmikat kerestek. Relatív korrektül zajlott a házkutatás, tanúkkal, pontosan jegyzőkönyveztek, viszont minden magyar feliratú pólót, közel 50 cd-t is lefoglaltak. Nyolc fiút állítottak elő, K. Csongor testvérét is, Dani nevére is szólt a házkutatási parancs, de ő aznap este közel 100 km-re volt Temerintől, így őt ki kellett engedniük, bár már előző nap is vegzálták, de akkor is elengedték. A börtön előtt várakozó hozzátartozók Egy hétig a szülők nem is tudtak semmit a gyerekekről, de ezen a héten végre volt, aki bejutott hozzájuk, másoknak nem sikerült. Két látogatási nap van, kedd és csütörtök kedden az A-M vezeték- 238

239 nevűek látogathatnak, csütörtökön M-Zs vezetéknevűek. A. Flórián és K. Csongor hozzátartozói kedden érkeztek látogatásra, de előbbi hozzátartozóinak nem sikerült. Bár a szülők már 4 éve elváltak, külön ügyészségi engedéllyel érkeztek, mégis mindkettőjüktől megtagadták a látogatást és a csomagküldést is, ugyanis az édesapa a pénztárcájának egyik kis zsebében benne felejtett egy régi memóriakártyát. Még ha az apát ki is küldték volna, az anyát nem lett volna joguk kizavarni, hisz egymástól függetlenül érkeztek. A memóriakártya A klisai büntetőintézet 239

240 Csongort a börtönbe érkezésekor mind az őrök, mind a cellatársak kikezdték, de mára már rendeződött a helyzet. Igaz, a földön alszik, s rajta kívül még 8-an vannak a cellában. Enni rendszeresen kapnak, de már igencsak menne haza, hisz ő csak barátai elmesélése alapján ismeri a 20-án éjszaka történteket, ugyanis a verekedéskor éppen hamburgert evett Temerin központjában. Távozásunk után értesítettek bennünket, hogy meghosszabbították a vizsgálati fogságot 30 napra. Szent Korona Rádió [16:10] Related Links Álljon ki a kormány a napokban elfogott délvidéki magyar fiatalokért! Magyarázatot várunk Szerbiától (Zagyva és Gaudi az Emberjogi Bizottságból) Újabb temerini fiúk egyelőre vizsgálati fogságban Üldözési mánia Aki volt már irodalmi esten, jó eséllyel megtapasztalhatta a már-már klasszikusnak számító véget: amikor a közönség kérdezhet, ám ehelyett valaki lenyom egy monológot. Többnyire zakós öregúr tetszeleg e szerepben, az egész este alatt hümmög, izeg-mozog, csörög a nejlonzacskójával, várja, hogy elérkezzék az ő ideje, a tizenöt percnyi hírnév. Nem ritka az sem, hogy késve érkezik, úgyhogy gőze sincs, miről esett addig szó, de őt ez érzékelhetően nem zavarja abban, hogy hozzászóljon. Mit hozzászóljon?! a II. világháborús élményeivel kezdi, kommunistázik egy sort, miközben kiderül, hogy halvány dunsztja sincs, kinek és milyen könyvét mutatták be. Törvényszerűen oda lyukad ki, hogy a magyarság végveszélyben van, és már ezen az alapon is nemzetárulás az, hogy az író úr összevissza beszél mindenféle művészeti hülyeségről, ahelyett, hogy a lényeget érintené. 240

241 Nemrégiben Szabadkán beszélgettem egy budapesti regényíróval, akinek amúgy Szabadkához is egyre több köze van családi okokból. Vagyis ideje egy részét e bácskai városban tölti, így értelemszerűnek tűnt, hogy miután bő másfél órán át ostorozta a magyarországi viszonyokat nota bene! szerintem abszolúte jogosan, de ez most mellékes, rákérdezzek, hogyan érzi magát Szabadkán? A kritikusságáról ismert író azonban e kérdéskörben nem adta magát, mert épp Szabadka, Szerbia, a Balkán nagyszerűségéről kezdett el értekezni, igaz, elsősorban gasztronómiai és zenei és film-vonalon, már ahogyan az lenni szokott, és kifejtette azt is, reméli, kisfia inkább itt fog felnőni, mert Magyarországon már ez sem lehetséges, oly rohadt ott minden. Ekkor pattant fel a város ismert alakja, a hatvan körüli színész-rendező. Neve most nem érdekes, hisz egy típust próbálunk leírni. Aki először is bevallotta, hogy az est első részét nem hallotta, de az nagyon megdöbbenti, hogy a pesti író itt milyen szépeket mond Szabadkáról és Szerbiáról, ahol magyarként már megmaradni nem lehet. Parázs vita alakult ki az író és a színész között, a lényegre szorítkozva, amiatt, mert a szabadkai színházi ember szerint a szerbek kész tervet készítettek arról, hogyan fogják kiirtani a vajdasági magyarokat mind egy szálig. Az utolsó emberig. És aki ezt nem látja, nem fogja fel, hát az Íme, az ő fiai például mindenképpen el fogják hagyni a várost, a régiót, az országot, mert már többször is megverték őket amiatt, mert magyarok. Reakcióképpen pedig nem hajlandóak szerbül megtanulni, szerbül megszólalni. Régi terve ez a szerbeknek, hangsúlyozta erős basszusán a színész, és noha egy 1937-es terv alapján már próbálkoztak a magyarok kiirtásával 1944-ben is, az akkor nem jött össze. No de most majd igen, minden jel erre utal! Mert már a szerb, négyéves ovisok is azt mondják a magyar óvónőknek Szabadkán, hogy én meg foglak ölni téged, mert magyar vagy!. A behívott szerb apuka pedig csak röhög a markába. A budapesti író eközben párszor felugrott, közbevágott, érvelt, már azt hittem, tettlegességig fog fajulni a dolog, de valahogyan sikerült berekesztenem az estet. Ami az irodalomról szólt volna, de a befejezést végül megette a politika. Illetve politikának ezt aligha nevezném, már inkább üldözési mániának. 241

242 Azzal együtt, hogy a franc sem akarja elbagatellizálni a szerbiai etnikai konfliktusokat, ahogyan a magyarországiakat vagy éppen a szlovákiaiakat sem, nem nehéz észrevenni, hogy az effajta kirohanások még ha alighanem egy szál szerb sem volt a teremben éppen a magyaroknak nem használnak. A teremben ülők szinte mind megdöbbenve hallgatták a színész shakespeare-i mélységűnek aligha mondható kirohanását, meredten néztek maguk elé (mivel a színész kábé a legutolsó sorból nyomta le tirádáját), és nyilván ők sem értették, hogyan is jön ez most ide? És hogy mi visz arra egy egykor jobb napokat látott művészt, hogy ily apokaliptikus jövőt vizionáljon? Honnan ez az üldözési mánia, honnan ez a pánik, avagy a pánikhangulat szítása? Vagy mégis, van benne valami? Ne feledjük, a holokauszt kezdetén kiröhögték azokat a zsidókat is, akiknek végül nagyon is igazuk volt, amikor a borzalmas véget megérezték. S persze, könnyű lenne, ha arról meditálnánk, bizonyára csak a színész hibbant meg. Mert ez is benne van a pakliban. A nagy kérdés mégis az, a mai Európában el tudjuk-e képzelni, hogy egy kisebbség tagjait egytől egyig kiirtsák a többségiek? Ezt azért, valljuk be, nehezen. Ráadásul túl nagy szükség sincs rá, már ami a vajdasági magyarokat illeti, előbb fognak elfogyni, eltűnni maguktól. Színtiszta demográfiai kérdés ez, amihez nem kellenek fegyverek. Hovatovább maguk a szerbek is ettől rettegnek. Így aztán nem nehéz párhuzamot vonni a színész elmélete és azon szerb nacionalisták elméletei közt, akik szintén saját nemzetük halálával riogatják társaikat. S már-már fatvaszerűen róják ki az ítéletet: aki nem látja a nemzethalál veszélyét, az dögöljön meg! Egy a biztos: a nacionalisták mindenkit túl fognak élni, legfeljebb nem magyar, szerb stb. nacionalisták lesznek, hanem másfélék. Mert a nacionalizmus mára olyan bacilus lett, ami mindenre rezisztens. Szerbhorváth György parameter: /2012/11/05/uldozesi-mania, november 5. [16:13] 242

243 November 8. Az államfő elutasította az egyik temerini fiú kegyelmi kérvényét Máriás István védőügyvédje, Bozóki Antal szerdán [november 7-én] tájékoztatta lapunkat, hogy Tomislav Nikolić köztársasági elnök elutasította a temerini fiú március 22-én beterjesztett kegyelmi kérvényét. Nikolić október 4-én hozta meg döntését, amelyet Bozóki Antal ügyvéd szerdán kapott kézhez április 23-án már beterjesztettek egy kegyelmi kérvényt, ezt az akkori köztársasági elnök, Boris Tadić december 17-én elutasította. Az Újvidéki Kerületi Bíróságon április 11-én Máriás Istvánt gyilkossági kísérlet bűncselekménye miatt bűnösnek nyilvánították, és 15 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A másik négy fiú esetében folyamatban van a kegyelmi eljárás. VaM Magyar Szó, november 8., 5. November 10. Sírfosztogatás történt Keviben Sírfosztogatás történt a napokban a Zenta községhez tartozó falu temetőjében. Az egyik, a neve elhallgatását kérő személy elmondta, hogy amikor kihívták a temetőbe, a nagykikindai nyomozók általi helyszínelés már nagyban folyt. Szomorú látvány fogadott, a síremlék tetejéről a sírfedőt félredobták, a sírt kiásták egészen a koporsó szintjéig, a koporsó tetejét pedig kifeszítették mesélte a helybeli lakos, aki egyben hozzáfűzte azt is, hogy a rendőrök találtak valami nyomokat, de erről ő többet nem tud. Hhzs Magyar Szó, november 10., 6. November 14. [0:39] Nikolić: A kisebbségek érdekében kell fejet hajtani a vajdasági vérengzések áldozatai előtt A szerbiai magyar és a magyarországi szerb közösség érdekében kell fejet hajtani a második világháború idején történt vajdasági 243

244 vérengzések áldozatai előtt mondta Tomislav Nikolić szerb elnök az M1-nek adott keddi interjúban. Az Este című műsorban azzal kapcsolatosan kérdezték az államfőt, hogy kedden budapesti látogatása során abban állapodott meg Áder János köztársasági elnökkel: közösen hajtanak fejet az 1942-es újvidéki razzia és az ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt. Tomislav Nikolić igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ezzel új korszak kezdődik-e a két ország kapcsolatában. Szerinte a két államfő főhajtása már rég megtörténhetett volna, mert mindkét ország eldöntötte, hogy nem a múltban él, hanem a jövőben. Tomislav Nikolić szerb elnök látogatást tesz a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthonban (Az MTI felvétele) Amikor háborúra kerül sor, minden népben akadnak olyanok, akik háborús bűncselekményeket hajlandók elkövetni, de ezek nem határozhatják meg örök időkre a népek jövőjét mondta az elnök. A temerini fiúk ügyéről a szerb államfő elmondta, hogy alaposan megismerkedett az esettel, és néhány hónapon belül a nyilvánosság értesül arról, hogy milyen döntést hozott. Tévesnek nevezte a sajtóban megjelent információkat, amelyek szerint elutasította az egyik elítélt, 244

245 Máriás József kegyelmi kérelmét. Tomislav Nikolić kijelentette, hogy eddig nem foglalt állást az elítéltek amnesztiájával kapcsolatban, de megjegyezte: negatív az álláspontja a bíróság döntéséről. Öt temerini magyar fiatalt évekkel ezelőtt súlyos börtönbüntetésre ítéltek egy szerb férfi brutális bántalmazása miatt. A bírósági ítélet felháborodást okozott a délvidéki magyarok körében, az ügy többször felvetődött a magyar szerb kétoldalú tárgyalásokon, és szó volt róla Áder János és Tomislav Nikolić budapesti megbeszélésein is. Kész vagyok arra, hogy jóindulattal kezeljem az esetet mondta a tévéinterjúban Tomislav Nikolić, ugyanakkor megjegyezte: a temerini incidens borzalmas bűncselekmény, a legkegyetlenebb kínzás példája volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság ítélethirdetéskor nem nézi, hogy ki milyen nemzetiségű, miközben a média nemzeti alapon kezeli az ilyen ügyeket. Szólt arról is, hogy Szerbia nagyon jól megoldotta a kisebbségeket érintő kérdéseket, és a magyarok számára teljes mértékben biztosított a kisebbségi jogok gyakorlása. Nagyon örülnék, ha a magyarok részt vennének a köztársasági szintű kormányzásban is tette hozzá. Jelezte, hogy rendszeres kapcsolatot tart fenn Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, és rögtön tudomást szerezne róla, ha a magyarok bármilyen jogsérelmet szenvednének. Kosovo és az európai uniós integráció kérdéskörét illetőn Tomislav Nikolić ismét kijelentette: Belgrád lemondana az EU-hoz való csatlakozásról, ha Brüsszel feltételül szabná Kosovo függetlenségének elismerését. (MTI) Máriás István szülei cáfolják az államfőt Megdöbbenve vettük tudomásul Tomislav Nikolić szerbiai köztársasági elnöknek a november 13-án az MTV1 Este című műsorában tett kijelentését, amelyet az MTI összefoglalója alapján a Vajdaság Ma internetes hírportál is átvett. Abban az áll, hogy a magyarországi 245

246 látogatáson tartózkodó politikus a hivatalba lépése óta még egyáltalán nem foglalkozott az öt temerini fiú kegyelmi kérelmének az elbírálásával. Noha mindegyik ott van az asztalán. Fiunk, Máriás István a drákói szigorral meghozott bírósági ítélet nyomán 15 évre fegyházba került. Az ő kegyelmi kérelmét ez év március 22-én nyújtották be. Nikolić úr majd hét hónapi várakozás után, október 4-én el is bírálta: elutasította. Fiunkat egy hónappal később, november elsején a börtönben tájékoztatták arról, hogy az államelnök elvetette a beadványát. Ügyvédjét erről egy héttel később, november 7-én kézhez kapott levelében értesítették. Minket, szülőket pedig a napokban. Dacára mindennek a tévéműsorban olyan kijelentést tett, 246

247 hogy a sajtóban téves információk jelentek meg ezzel kapcsolatban, ugyanis Máriás István kegyelmi kérelmét nem is bírálta el. Márpedig a birtokunkban van az elutasított beadvány a szerbiai államelnök saját kezű aláírásával. Ebből viszont kénytelenek vagyunk arra következtetni, hogy a magas rangú politikus nem kezeli kellő komolysággal, az ügy fajsúlyának megfelelően ezt a kérdést. Komolytalan a hozzáállása, márpedig itt nem kevesebbről, mint a fiunk sorsáról van szó. Felháborodásunkat teljes mértékben megalapozottnak és jogosnak tartjuk. Egy államelnöknek igenis tudnia kellene, hogy mikor milyen dokumentumot látott el a kézjegyével. Mellékletben megküldjük a szóban forgó elutasított kegyelmi kérvény másolatát. Temerin, november 14. Az elkeseredett Máriás szülők: Ilona és István Marias-Istvanszulei-cafoljak-az-allamfot.html, november 14. [21:53] Az alaposságról Szerbia Canossát járó köztársasági elnöke tévéinterjújának írott változatát olvasom az elektronikus sajtóban. Az egyik kérdésre adott válaszából többek között megtudom, hogy állítólag megismerkedett a temerini fiúk ügyével, s cáfolja a sajtóhíreket, amelyek szerint elutasítja az egyik elítélt, Máriás József kegyelmi kérvényét. Nos, nem tudom, mennyire vegyem komolyan az elnök úrnak és tanácsadóinak az alaposságát, ugyanis ebből a tárgyból Tomislav Nikolić egy alkalommal már elbukott a vizsgán, igaz, még parlamenti képviselő korában. Emlékeztetőül: szinte már a temerini eset másnapján a parlamenti szószékről elhintett téves információival nagymértékben hozzájárult a szerbiai közvélemény magyarellenes irányú hiszterizálásához. Ezek olyan tények, amelyek az egész ország nyilvánossága előtt játszódtak le. Szándékosan nem idézem most akkori szavait, mert a köztársasági elnöki tisztséget megilleti a védelem még gyakorlójával szemben is. Ettől azonban még nem kell sem vakokká, sem feledékenyekké válnunk. 247

248 Mármost ami Máriás József kegyelmi kérvényét illeti, ahhoz nem sokat lehet hozzátenni. Csupán annyit, hogy a Petrović összeveréséért börtönbe került temeriniek közül a legtöbbet 15 évet kapott rabot nem Józsefnak, hanem Istvánnak (!) hívják. Hogy Máriás József ki lehet, nem tudom. Ámde akkor kinek a kegyelmi kérvényéről nyilatkozott a köztársasági elnök úr? Csorba Béla november 14. [19:06] November 16. Nem jogos a betiltás Az alkotmánybíróság nem tiltotta be a Naši és az 1389 csoportosulásokat A Szerbiai Alkotmánybíróság elvetette az ügyészség indítványát az 1389 Szerb Népi Mozgalom, a Naši Szerb Népi Mozgalom és a Naši 1389 Szerb Népi Mozgalom polgári csoportosulások működésének betiltására. Indoklásában az alkotmánybíróság kifejtette, hogy a szóban forgó szervezetek programjának és tevékenységének elemzésekor nem sikerült alátámasztaniuk, hogy jogos lenne azok betiltása. Az Ifjúsági Emberi Jogi Kezdeményezés civil szervezet felháborodását fejezte ki az alkotmánybíróság döntése kapcsán. Az alkotmánybíróság túlságosan elnéző ezekkel a szélsőséges eszméket képviselő csoportosulásokkal szemben véli a szervezet. A döntés hűen tükrözi a szerbiai igazságügy hozzáállását a gyűlöletkeltő és erőszakot hirdető személyekhez, egyesületekhez. Ahelyett, hogy a szélsőségesek tevékenységét kísérelnék megakadályozni, az állam és az igazságügy folyamatosan elmulasztja szankcionálni az erőszakos incidensek elkövetőit, segítve és indokolva ezzel a szélsőséges csoportosulások folyamatos tevékenységét olvasható a szervezet közleményében. Az emberi jogokért síkra szálló civilek szerint a szerbiai intézményeknek és illetékes szerveknek határozottan és felelősségteljesen kell fellépniük, valamint útját kell állniuk a több éve jellemző erőszaknak 248

249 és gyűlöletkeltésnek. Ebben a folyamatban szükséges lenne az hez és a Našihoz hasonló csoportosulások betiltása, véli a szervezet, kifejtve, hogy döntésével az alkotmánybíróság csak szelet adott a szélsőségesek vitorlájába. Szeretnénk emlékeztetni arra is, hogy az 1389 sajtófelelőse, Miša Vacić elleni büntetőeljárás már három éve tart. Vacićot diszkrimináció terjesztésével, lőfegyver illetéktelen tartásával és a ben tervezett büszkeség napi felvonulás szervezői, valamint lehetséges résztvevői elleni gyűlöletkeltéssel terhelik. A Naši egyik aktivistája, Stefan Petrović, néhány másik társával együtt, idén márciusban betört a Vajdasági Szociáldemokrata Liga helyiségeibe, és provokálták a párt tagjait. Petrovićot korábban már elítélték, méghozzá Vajdaság zászlajának a felgyújtása miatt. A szóban forgó személy soha sem töltötte le börtönbüntetését. A nemzeti közösségek és az LGBT-társadalom ellen irányuló támadások, a 2010-es büszkeség napi felvonuláson okozott incidens, mások tulajdonának a megrongálása, háborús bűnösök éltetése, a nagykövetségek és a rendőrség ellen irányuló támadások, valamint a nemzeti, faji, vallási és egyéb alapon történő gyűlöletkeltés véleményünk szerint elegendő ok a szóban forgó szélsőséges csoportosulások betiltására áll a civil szervezet közleményében. (Beta) Magyar Szó, november 16., 4. November 16. [7:34] Füllentős vagy feledékeny? A hét elején Magyarországra látogatott Szerbia köztársasági elnöke. Tomislav Nikolićot annak rendje és módja szerint igazi államfőnek kijáró tisztelettel fogadták. Némi túlzással: gurították a lába elé a vörös szőnyeget, lesték-várták minden óhaját, és a kijelölt programnak megfelelően kísérgették egyik helyszínről a másikra. Anyaországunk kiváló vendéglátóként viselkedett. Ismételten tanúbizonyságot tett arról az eltökélt szándékáról, hogy Szerbiát tűzön-vízen át segíti bejuttatni az Európai Unióba, mert szent meggyőződése, hogy neki is ott a helye. Ez az inkább csak kényszerű betuszkolásnak tűnő erőlködés viszont meg-megizzasztja még a kemény csatározásokhoz 249

250 szokott politikacsinálókat is. Mert a magyarok húznák-vonnák előre Szerbiát, az meg egyre csak hátrál, farol és folyton-folyvást visszafelé tekinget. Dél felé. Kosovo irányába. A messziről jött ember A vendégeskedő szerb államelnök lába nyomát az udvartartáshoz szorosan kötődő sajtó is hűségesen követte. Az újságírókat mintha elbűvölte volna a messziről jött ember varázsa. Ugyanis egymást túllihegve, túllicitálva áradoztak a két államelnök egekig magasztalt, már-már eszményi kategóriába emelt találkozójáról. Eszmecseréjüket a két szomszédos ország közeljövőjét illetően még a bocsánat, hogy élek (és félek!) -féle képet mutató vajdasági magyar médiában is történelminek nevezték. Jószomszédi viszonyról, felhőtlen kapcsolatról zengedeztek már hetekkel ezelőtt. Mégsem volt hatalmasnak mondható a meglepetés, amikor az épp csak bárányfelhős magyar égen váratlanul egy szerb villám cikázott végig. A naiv festőket is megszégyenítő módon idillikussá varázsolt magyar szerb csendéletet a messziről jött belgrádi ember egyetlen kijelentésével egyetlen szempillantás alatt ripityára zúzta. Amit mondott, az maga volt a 250

251 döbbenet. Knock out. Egy az egyben. Ahogyan a legendás sportriporter mondta egykoron: Mert ilyen nincs, és mégis van! És tényleg van. A kivétel ez esetben is erősíti a szabályt. Amely szerint: a messziről jött ember azt mond (és azt is művel), amit akar A gesztustétel neve: botrány! Az elnöki páros mítingjére már idejekorán előkészítették a talajt. A beszélgetés irányvonalát is felvázolták. A megvitatásra javasolt témák között volt két olyan is, amely igencsak érzékenyen érinti a vajdasági magyarokat. Az egyik az 1944/45-ös délvidéki magyar áldozatok előtti szerb főhajtás, a másik pedig a verekedés miatt 61 évnyi fegyházbüntetésre ítélt öt temerini magyar fiatal sorsa. A közel nyolc és fél éve raboskodó fiatalok már évekkel ezelőtt kegyelmi kérelemmel fordultak a szerbiai köztársasági elnökhöz. Aki azonban sorra elutasította a kérvényüket. Az újonnan megválasztott elnök is alighanem folytatni kívánja az elődje gyakorlatát, hiszen a legelső ilyen jellegű beadványt ő maga is elvetette. A most 30 esztendős Máriás István (akit háborús bűnösöket is megszégyenítő módon l5 év börtönre ítéltek) még ez év márciusában folyamodott államelnöki kegyelemért. Tomislav Nikolić október elején meg is hozta a döntését. A kérelmet simán elutasította. Erről igaz, hogy több mint egy hónapos késéssel, de értesítették az elítéltet, az ügyvédjét és a szüleit is. (Pontosan ilyen sorrendben.) Akik még ki sem heverhették a rettegett csapást, máris újabb megpróbáltatással kellett szembenézniük. Egy sokk és más semmi Újbóli felháborodásukat és elkeseredésüket a budapesti látogatáson tartózkodó politikus egyik hihetetlenül hangzó kijelentése váltotta ki. Az egyik ottani tévécsatorna esti műsorában azt nyilatkozta, hogy csak mostanában ismerkedett meg a temerini fiúk ügyével, de jóindulattal kezeli azt, és eddig még egyikük kegyelmi kérelmét sem bírálta el. (A tisztánlátás kedvéért: mind az ötüké ott sorakozik az asztalán. Mármint képletesen.) Ennélfogva tévesnek minősítette azokat a sajtóban megjelent híreszteléseket, amelyek a beadvány elutasítá- 251

252 sáról szóltak. Igen ám, csakhogy az érintettek részére megküldték az államelnök által ez év október 4-én aláírt dokumentumot, amelylyel igazolni/bizonyítani tudják az elnöki elutasítás tényét. A hiteles dokumentum napvilágra kerültével és a sajtóban történő bemutatásával viszont már nem csupán a fejetlenség és a zűrzavar vált teljessé, hanem magának a köztársasági elnöknek a hiteltelensége is. (Akkor most aláírta vagy sem? Emlékszik rá vagy sem?) Ez a szerencsétlen megnyilvánulása viszont nagyon is sokat sejtető. Mi több: egyenesen árulkodó. Mivel akarva-akaratlanul, de mindenképpen bepillantást enged a legfelső szintű szerbiai politika kulisszatitkaiba. A szerencsétlen temerini fiatal(ok) esetének kezelése felvillantja azt is, hogy valójában milyen komolysággal intézik az itteni már csak alig egy szakajtónyi maradék-magyarság ügyét. Amely történet (levonván a keserű konzekvenciát) a magas beosztásban trónoló politikusok részéről nem is érdemel meg alaposabb tanulmányozást, odafigyelést. (De mindenképpen megér egy misét.) a vádam csak ennyi! Nikolić úr enyhén szólva is megbotránkoztató kijelentése nyomán elindult a találgatások lavinaáradata. Mi történhetett valójában? Túl sok variációt nem lehet felsorakoztatni. Az egyik lehetséges verzió szerint a köztársasági elnök aláírta az elutasító kérelmet, csak időközben megfeledkezett róla. Merthogy annak tárgya olyannyira jelentéktelen becses személye számára, hogy egy-két másodpercnél tovább nem is tartotta érdemesnek az üggyel való bíbelődést. Ezért villámgyorsan át is helyezte a kobakjának a sürgősen törlendő és felejtendő dolgok címkével ellátott fiókjába. A süllyesztőben pedig az elmúlt egy hónap alatt szépen eltűnt. Egy másik lehetséges magyarázat: igazából nem is nézte meg alaposan, hogy mit firkantott alá. A szokásos napi taposómalom rutinja szerint az ügyintéző beosztottjai (akikben nyilván feltétlenül megbízik) az orra alá dugtak egy papirost, ő meg ellátta azt kézjegyével. Nagy eset, mondhatnánk, hiszen naponta bizonyára tucatszám sorakoznak az asztalán az elnöki láttamozásra váró akták, papírlapok. Aznap ez is csak egy volt a sok közül. Ki emlékszik rá?! Aztán: még milyen ideológiai kaptafára lehetne ráhúzni ezt a ször- 252

253 nyen elbaltázott történetet? Meglehet az is, hogy nem hagyta jóvá a kérelmet, hanem visszadobta, de időközben rájött, hogy rosszul időzítette annak elvetését. Hiszen mindez éppen a budapesti látogatást megelőzően történt, ahol viszont valamiféle gesztustételt vártak tőle a vendéglátói. (Legalábbis a szépen vasalt, jól fésült hivatalos verzió szerint.) Ennek azonban elég csekélyecske a valószínűsége. Mert egy ilyen legfelső szintről érkező, hatlövetűből leadott kapitális elnöki baklövés hatalmasat képes durranni egy normálisan működő országban. Akár még a bársonyszéket is megingathatja a politikus hátsója alatt. Nálunk persze nem. Mi nem olyan ország vagyunk Azt már igazából végig sem merem gondolni, hogy mi van akkor, ha magát az elnök urat is galád módon felültették. Ha másvalaki bírálta el helyette Máriás István kérelmet. Ha az élethalált osztó aláírását hamisították. Ő meg esetleg a saját szemével még csak nem is látta a neki címzett beadványt. Ez esetben csak reménykedni tudok abban, hogy egyetlen magyar nemzetiségű aktatologató sem dolgozik az államelnöki kabinetben. Mert könnyen meglehet, hogy a gaz elkövető gyorsan megjelenik a temerini fiúk ötágyas börtönszobájában tizenegyedik cellatársként. Tudod, hogy nincs bocsánat Talán nem túlságosan erős a túlzás: államelnökünk Budapesten tett észbontó kijelentésével nem is lenne érdemes foglalkozni, ha történetesen nem kapcsolódna szorosan öt magyar fiatalember életéhez, jó néhány magyar család személyes tragédiájához, és ha nem vetne sötét árnyékot valamennyi Vajdaságban élő magyarra. Való igaz, hogy ezzel az emlékezetes mutatványával a köztársasági elnök nem kevesebbet tett, mint hogy meghazudtolta saját magát. Egyik szavával agyonütötte a másikat. Mást mondott, mint amit cselekedett. Annak éppen az ellenkezőjét tette. És még csak egy leheletnyi kis dorgálást sem kap érte. Barackot sem nyomnak a fejére. És nem is csavarintanak egyet a fülén. A dolgok jelenlegi állása szerint nem is kérnek azonnali hivatalos tájékoztatást, magyarázatot, nem követelik az eset azonnali kivizsgálását. Sem nálunk, sem az anyaországban. Ami pedig egyszerűen felfoghatatlan. 253

254 Történik mindez csak azért, mert egy köztársasági elnök mindenható és érinthetetlen. Az érem másik oldalával szinte senki sem törődik. Még az évek óta tartó gyötrődésükben, még a mélységes fájdalmukban is megalázott szülők érvei, szempontjai sem bizonyulnak elégségesnek ahhoz, hogy legalább innentől kezdve méltó módon kezeljék, és mielőbb lezárják a temerini fiúk ügyét. A hozzáállás mit sem változik: tűrjék, viseljék el és éljék túl! Elvégre eddig is ezt tették. Egyebet ne is várjanak! Mert nem lesz se politikusi becsületszóra mondott elnézés, se köztársasági elnöki sajnálom, se pusztán emberi (Emberi!) bocsánatkérés De miért is lenne? Elvégre sohasem a gyengék kérnek bocsánatot, hanem a jók. (Csak eddig még nem jutott el a fejlődésben a gőgös szerbiai hatalom, ezért ezt nem is tudhatja.) Kirakatba való minta- és iskolapéldája lehetne ez a mostoha kisebbségi sorsban gyökerező legújabb lélekfacsaró történetünk az örökösen kettős mércével méricskélő Szerbiában annak, hogy egyeseknek mindent szabad, mások számára viszont semmi sem engedélyezett. Az ügyből mégsem lesz hetedhét országra szóló botrány. Nem lesz sem magyarázatkövetelés, sem pedig számonkérés. Egy-két nap, és elcsitul a morgolódás. Ezt az előkelő nevén vadonatúj szerb gesztustételnek nevezett felháborító és ép ésszel fel nem fogható skandalumot is, mint egy soron következő újabb keserű pirulát, egykönnyen lenyeletik velünk. (Amíg csak a szánkat tátjuk.) És kéretik a mosolyt is hozzá. Hiszen az elnök az elnök. Amit kinyilatkoztat, az szent és sérthetetlen. Illik megtanulni egyszer s mindenkorra. Nagyon úgy fest, hogy egyelőre kénytelenek vagyunk beérni a Magyar Külügyi Intézet munkatársának a kijelentésével, amely szerint mindössze annyi történt, hogy Tomislav Nikolić nem bontotta ki az igazság minden részletét. Azt hiszem, a temerini Csorba Béla már réges-régen kibontotta, és meg is fogalmazta azt, ami ránk, vajdasági magyarokra és a magas rangú szerb politikai vezetőre is tökéletesen ráillik: Mindenki hülye, csak ő a helikopter! S ha most újra ezt mondaná, igazat adnék neki Szabó Angéla 254

255 November 16. [12:46] Semjén: Továbbra sem érvényesül szerb részről az arányosság elve a délvidéki magyarokat ért jogsérelmeknél A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a délvidéki magyar közösséget ért jogsérelmek orvoslására a kormány minden lehetséges alkalmat megragad, hogy tárgyaljon a szerb féllel, az arányosság elve azonban továbbra sem érvényesül, hiszen a kormánynyal ellentétben a szerb fél nem lép fel kellő szigorral és hatékonysággal az etnikai indíttatású incidensek megfékezése érdekében. Semjén Zsolt ezt Baráth Zsolt jobbikos képviselő írásbeli kérdésére válaszolta. Az ellenzéki politikus azt firtatta, mit tesz a kormány az elcsatolt országrészeken dúló tudatosan romboló asszimiláló politika, továbbá a mindennapossá vált magyarellenes erőszak ellen, különös tekintettel Délvidék tekintetében? Az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában a miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese kifejtette: az államközi ügyek rendezésében a kormány a konstruktív párbeszéd híve, és a diplomácia eszközeivel minden lehetséges fórumon tárgyalásokat folytat a délvidék magyarság érdekében. Ugyanakkor jogsérelmek esetén az ügyek a rendőri intézke- 255

256 déseket követően a legritkább esetben jutnak el bírósági eljárásig, vagy ha el is jutnak, a vádat képviselő ügyészség felpuhítva tolmácsolja a tényeket. Sajnálatos tapasztalat, hogy kettős mércét alkalmaznak az ítélkezés során, így azonos súlyú bűncselekmények eltérő elbírálás alá esnek attól függően, hogy magyar vagy szerb nemzetiségűek az elkövetők írta, és szomorú ténynek nevezte azt is, hogy az igazságszolgáltatásban és a rendvédelmi szervekben továbbra sem találhatóak megfelelő arányban a nemzetiségek. A temerini fiúk ügyében legújabb fejlemények szerint a helyzet felemás: november 4-én ugyanis Nikolić elnök elutasította az egyik fiú kegyelmi kérelmét, november 8-án azonban egy teljesen új helyzet állt elő azzal, hogy a szerb parlament megszavazta az amnesztiatörvényt. Ennek értelmében a törvény hatálybalépését követően egyikük azonnal, ketten jövő évben, a negyedik fiú pedig az azt követő évben szabadulhat, de a most elutasított Máriás István esetében is kedvezőbb helyzetet teremt a jogszabály. A kormány ezenkívül a CMH irodákkal való együttműködés alapján segíti a jogvédelmet, amely helyben, az egyedi jogsérelmekkel kapcsolatos jogi tanácsadást jelent fejtette ki Semjén Zsolt. A kormányzati intézkedéseket részletesen ismertetve többek között kitért az oktatási-nevelési támogatásokra, a Magyar Nemzeti Tanács által működtetett ösztöndíj-programra, valamint az iskolabusz programra. Megjegyezte: Vajdaság az autonómiatörekvések eredményessége kapcsán mintaadó, és az a konstrukció, amit a Magyar Nemzeti Tanács meg tudott teremteni, példaértékű az egész magyarságnak. Úgy látják, hogy sikerrel zajlik a kulturális autonómia megvalósítása, folyamatban van a magyar nemzeti intézmények társalapítói jogainak átvétele és az intézményvezetők kinevezése. Olyan stratégiai fontosságú lépések ezek, melyek következtében a közösség végre saját kezébe veheti intézményeit és sorsának irányítását állapította meg a kormányfő helyettese. (MTI) Semjen-tovabbra-sem-ervenyesul-szerb-reszrol-az-aranyossag-elvea-delvideki-magyarokat-ert-jogserelmeknel.html és Nem érvényesül az arányosság elve, Magyar Szó, november 17.,

257 November 16. [13:19] Hétfőn kerül a bíróságokhoz az amnesztiában részesült fegyencek listája A büntetés-végrehajtási igazgatóság hétfőn, november 19-én fogja átadni a bíróságoknak az amnesztiában részesült fegyencek listáját, tudta meg a Beta. Az amnesztiatörvény szombaton, november 17-én lép életbe, nyolc nappal, miután közzétették a Hivatalos Közlönyben. A büntetésvégrehajtási igazgatóság ezután 24 órán belül átadja a listát. A bíróságok ezután egyenként fognak minden ügyet megvizsgálni és dönteni, hogy ki fog kegyelemben részesülni. Ez csak a panasz benyújtásának határideje leteltével következhet be. Az amnesztiatörvény 3600 elítéltet érint. Közülük várhatóan több mint ezret helyeznek szabadlábra. Hetfon-kerul-a-birosagokhoz-az-amnesztiaban-reszesultfegyencek-listaja.html 257

258 November 18. [21:38] Kettős mérce Az ember olykor tanácstalan egy-egy bírósági ítélet kapcsán. Különösen, ha az igazságérzetének ellentmondó ítélet születik, miközben úgy érzi, valamelyest ismeri az esetet, a cselekményhez vezető körülményeket, a tett súlyát és a bírói gyakorlatot. Szerbiában most sokan tanácstalanok egy ítélet kapcsán, amiről a szerb kormányfő a következőket mondta: a két horvát tábornok ügyében Hágában megszületett felmentő ítélettel bebizonyosodott, hogy a törvényszék és a nemzetközi közösség a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűncselekmények ügyében kettős mércét alkalmaz... Amikor tőlünk azt várják, hogy minden bűncselekményt ítéljünk el, mások meg megtehetik, hogy nem ítélik el a szerb nép elleni bűncselekményt, abban az esetben a kettős mérce súlyos következményekkel jár a régión belüli megbékélésre nézve tette hozzá minapi nagybecskereki nyilatkozatában Ivica Dačić miniszterelnök, mondván, hogy az ítéletnek politikai előjele van. Nyilatkozata a hágai törvényszékben való mélységes csalódását tükrözte, az én fülemet meg két minősítés a kettős mérce és a politikai előjel ütötte meg. Mérvadó politikus beszél Szerbiában igaz, nemzetközi törvényszék vonatkozásában arról, hogy az igazságügyben politikai előjellel is hozhatnak ítéletet, meg arról is, hogy az igazságügyben kettős mércét (is) alkalmaznak. Valami hasonlót jelentett ki a minap Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is, igaz, ő teljesen más vonatkozásban. A vajdasági magyar közösséget ért jogsérelmek orvoslásával kapcsolatban egy képviselői kérdésre adott írásos válaszában mutatott rá a sajnálatos szerbiai tapasztalatra, hogy kettős mércét alkalmaznak az ítélkezés során, így azonos súlyú bűncselekmények eltérő elbírálás alá esnek attól függően, hogy magyar vagy szerb nemzetiségűek az elkövetők. Tudjuk, az utalás elsősorban az öt temerini fiú esetére vonatkozott, akikre a szerb bíróság olyan súlyos büntetést mért (van, akire 15 évet!), mint hasonló bűncselekményt elkövető szerbekre egy esetben sem. Sőt, egy hasonló verekedési ügyben ahol szerb volt az elkö- 258

259 vető és amerikai az áldozat az állam egymillió dollárt is kifizetett kártérítésként, a tettest meg 2 év három hónapra ítélte. Kettős mérce a javából, miközben egy másik temerini ügyben hamarosan lejár az egy hónapos vizsgálati fogság és félő, hogy a már jó előre kimondott politikai minősítések miszerint az újfasiszta hét magyar fiatal nemzeti, vallási és faji gyűlöleten alapuló tettet követett el politikai előjelű ítélethez vezetnek. A hét fiatalra, akik között alig 18 évesek is vannak (akik manipulálhatók, különösen laza értékrendű, bizonytalan társadalmi feltételek között, ahol esélyük sincs az érvényesülésre), olyan szigorral csaptak le a rend védői, mintha ezek heten (a buta megnyilatkozásokon kívül) valóban bármire is képesek lennének a rendszer ellen. Csak hát a politikában olykor ellenség is kell, hogy alkalom legyen érveket felsorakoztatni, erőt fitogtatni, és a veszélyre hivatkozva a hozzánk hasonlókat magunk mellé állítani. Jó ezt tudni, és jó okosan viselkedni és jó jót tenni lévén, hogy leginkább csak önmagunkban bízhatunk, és tévelyegnünk nem szabad, mert vannak kettős mércék és vannak politikai előjelű ítéletek. Friedrich Anna November 19. A délvidéki magyar szolidaritás napját tartják vasárnap Nagyváradon A délvidéki magyar szolidaritás napját tartja vasárnap a nagyvárad-újvárosi református templomban az Emberi Méltóság Tanácsa Az MTI-hez eljuttatott, Tőkés László és Lomnici Zoltán által aláírt közlemény szerint a nagyváradi akcióval a Szerbiában élő magyarság jogainak a védelmében, azok kivívása érdekében kíván fellépni az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselete és az Emberi Méltóság Tanácsa. Az eseményre Nagyváradra várják a délvidéki magyar közösség vezető politikai képviselőit. A rendezvény célja a délvidéki magyarság emberi és kisebbségi, anyanyelvi és oktatási jogai mellett való kiállás, 259

260 a méltánytalanul súlyos börtönbüntetésre ítélt temerini fiúk ügyének felkarolása. Bízunk abban, hogy Tomislav Nikolić szerb államfő az Áder János államfővel való legutóbbi megegyezés szellemében a börtönben sínylődő magyar ifjak kegyelmi kérvényét kedvező módon fogja elbírálni áll a közleményben. A nagyváradi rendezvényre meghívták mindazokat, akik szívükön viselik az emberi és nemzeti méltóság egyetemes ügyét. (MTI) november November 20. Nyomoznak a sírrablók után A rendőrség éjjel-nappal járőrözik Keviben A zentai városházán Ceglédi Rudolf polgármester és Borbély Ferenc alpolgármester sajtótájékoztatót tartott a Keviben elkövetett sorozatos sírfosztogatások ügyében. A község két vezető politikusa elmondta, hogy hétfőn az önkormányzatban járt Kevi helyi közösség elnöke, Molnár Gábor Ákos és a falu plébánosa, Kozma Róbert atya. Mindketten aggodalmuknak adtak hangot a temetőjük többszöri meggyalázása, az ismétlődő sírfosztogatási kísérletek miatt, és a falu lakosságának megnyugtatása érdekében Kevi közbiztonságának fokozását, az állandó rendőri jelenlét megszervezését szorgalmazták. Az ismétlődő gaztettek, sírfosztogatások nyomán érthető módon nyugtalanság tapasztalható a lakosság körében, ezért falugyűlésen vitatták meg a tennivalókat. Kevi polgárai jogosan várják el a hivatalos szervektől, hogy a rendőrség és az önkormányzat tegyen meg mindent a kedélyek lecsillapítása és főleg a példátlan gaztettek elkövetőinek kézre kerítése érdekében. A rendőrséggel folyamatos kapcsolatban állunk, a zentai rendőrállomás kiemelt fontosságúként kezeli a bűncselekményt, és intenzíven nyomoz a tettesek után. Ma, tehát kedden közölték, hogy a helyzet komolyságára való tekintettel és a polgárok biztonságérzetének a hely- 260

261 reállítása érdekében éjjel-nappal járőröznek a faluban és környékén. Az ügyet már nem csak rablásként kezelik, az ismétlődő sírfosztogatás kimeríti a közösség izgatásának bűntettét is, ami súlyosbító körülménynek számít. Az önkormányzat szoros együttműködésben a rendőri szervekkel mindent megtesz a lakosság megnyugtatása és a közbiztonság fokozása érdekében mondta egyebek mellett Borbély Ferenc és Ceglédi Rudolf. Ger Magyar Szó, november 21., 13. November 23. Őket is a börtönben felejtjük? Két hónappal meghosszabbították a hét magyar fiatal vizsgálati fogságát Az újvidéki fogdában egyre türelmetlenebbül várja a szabadulását az a hét magyar fiatal, akiket egy hónappal ezelőtt vettek őrizetbe. Az akkor kiadott, friss rendőrségi közlemény szerint nemzeti, vallási és faji gyűlöletből elkövetett bűncselekmény alapos gyanúja miatt. Az előállítottak október 21-én este egy temerini szórakozóhelyre Sieg Heil! náci köszönéssel léptek be, majd az ott jelen lévő szerb nemzetiségű fiatalokkal szóváltásba keveredtek. Dulakodni kezdtek, ami pedig verekedéssel végződött. Egészen pontosan úgy, hogy a magyar fiúk megvertek két szerb nemzetiségűt. Ennyi történt azon a szombat éjszakán. Mármint a hivatalos, a nyilvánosság felé prezentált verzió szerint. Az ellenváltozat alapján viszont nagyon úgy fest, hogy ez az extrém köszöntés egyáltalán nem számított szokatlannak azon a szórakozóhelyen. Ott ugyanis a tulajdonos Heil Hitler!-rel fogadta az érkezőket. És a két szerb fiatal fizikai bántalmazása is csak az éremnek az egyik oldalát láttatja. A megverés kifejezés helyett inkább a verekedés szó az, ami ráillik a történtekre. Természetesen arról sem szól ez a kidekázott, felemás hivatalos rendőrségi közlemény, hogy a közönséges és szokványos kocsmai verekedésnek még az éjjel folytatása is volt. Mégpedig akkor, amikor a magyar fiatalok közül öten elindultak hazafelé. Akkor ugyanis a szerb nemzetiségűek (voltak legalább húszan) a nyomukba szegődtek, mi több, üldözőbe vették őket 261

262 a vendéglő előtt veszteglő három személygépkocsival és egy kisebb teherautóval. A hazáig tartó kergetőzésben a kamion rakteréből üres sörösüvegek záporoztak a menekülők irányába, és a gépjárművekből előkerültek az ütlegek is. Baseballütők és láncok. Azzal ütötték-verték azt, akit éppen elértek. Az egyik magyar fiatal komolyabb sérüléseket szenvedett. Két hosszú seb keletkezett a fején, a hátán viszont lánccal okoztak sérüléseket. Egy másiknak a fülét érte erőteljesebb ütés. Mivel a magyar fiúk nem voltak semmiféle verőszerszámmal felszerelkezve, úgy védekeztek, ahogy tudtak. Futottak, menekültek, és az út mellett talált kövekkel, tégladarabokkal, törmelékkel dobálták a támadókat. Azonban a túlerővel szemben vajmi keveset tehettek. Segítségképpen kihívták a rendőrséget. Aminek pedig az lett a következménye, hogy a magyar fiúkat bevitték a rendőrállomásra, a szerbeket viszont futni hagyták. Hétfőn viszont már nem is öt, hanem hét magyar fiatal őrizetbe vételével és két családnál tartott házkutatással folytatódott a nem mindennapi történet. Már magában az sem számít szokványosnak, hogy egy kocsmai verekedés után házkutatást tartanak. Ahogyan az is elgondolkodtató, miért nem védekezhettek szabadlábról a gyanúsítottak, miért kellett őket még azon melegében egyenként összeszedni és őrizetbe venni. A két adai, a két óbecsei és a három temerini fiatalemberre az előállításukat követően 48 órás előzetes vizsgálati fogság várt, amit később 30 nappal meghosszabbítottak. Azóta azonban ügyükben aligalig történt előrelépés. Meglehetősen vontatottan halad az újabb keletű, de szintén erősen nemzeti(ségi) színezetű temerini eset rekonstruálása, és sehogy sem akar összeállni a teljes kép. Csigalassúsággal bonyolódik a beidézett tanúk meghallgatása. Az ügy menetét fékezi az is, hogy a vád tanúinak egyike-másika egyszerűen meg sem jelent a bírósági tárgyaláson. Ezen a héten például távol maradt annak a temerini vendéglőnek a tulajdonosa, amelyben az incidens történt, és annak a tehergépkocsinak a gazdája is, amely gépjárművel azon az emlékezetes éjszakán üldözőbe vették a szórakozóhelyről hazafelé induló fiatalokat. Talán azt a körülményt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy az említett vendéglő (amelyről úgy hírlik, hogy a 262

263 tulajdonosa engedély nélkül működteti) mind a mai napig nem került bezárásra. Még arra az időre sem, amíg tart az ügyben a vizsgálat. Tehát azóta is, most is, minden hétvégén teljes gőzzel üzemel. A harminc nappal meghosszabbított vizsgálati fogság ideje e hónap 21-én 21 órakor lejárt. A hét magyar fiatalember közül azonban egyetlenegyet sem engedtek szabadon. Fogva tartásuk idejét megint megtoldották. Ezúttal két hónappal. A hét magyar fiatal esete (az idő múlásával egyre jobban) kezd hasonlítani az öt temerini fiú történetéhez. Én azonban bízom abban, hogy még egyszer nem követ(het)jük el ugyanazt a hibát. Nem hagyhatjuk őket is a sorsukra. Nem felejthetjük őket is a börtönben. Ugye nem? Szabó Angéla November 23. Aki tud, segítsen! Amikor azon a szép reggelen elindult otthonról iskolatáskával a hátán, egy szál rövid ujjúban, talán még azt hitte, hogy az a hétfői nap is ugyanolyan lesz, mint a többi. Mert akkor még halvány fogalma sem lehetett arról, mi vár rá. Hogyan is sejthette volna, hogy alig pár órával később majd a feje tetejére áll az egész élete Smit Tomast az utcán tartóztatták le. Már éppen hazafelé indult. Gyakorlati képzésen töltötte a napját Moholon, az idősek otthonában. A 18 éves adai fiúnak ez az utolsó tanéve az óbecsei Közgazdasági- Kereskedelmi Szakközépiskolában. Ha minden igaz, szakács lesz. A rendőség már kereste. Otthon, az adai családi házban. Mégpedig az október 20-án történt temerini incidens miatt. Amelynek Tomi is részese volt. Ő is ott töltötte a szombat estét a helybeli és az óbecsei újdonsült ismerőseivel, azon a titokzatos szórakozóhelyen, amelyen megtörtént a baj. Akkor járt életében először Temerinben. A belépője pedig még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető szerencsésnek. Ő is ivott ugyanúgy, mint a többiek. Ő is részt vett a szerb fiatalokkal történt verekedésben ugyanúgy, mint a többiek. Ezért is vették őrizetbe ugyanúgy, mint a többieket, a másik hat magyar fiatalt. Azóta 263

264 pedig mindannyian az újvidéki (klisai) fogdában tartózkodnak. Egy hónapja. A napokban újabb hosszabbítást kaptak. Még két hónappal megtoldották a vizsgálati fogságuk idejét. A hét magyar fiatalembert igen súlyos váddal illették. Nemzeti, faji és vallási gyűlöletből elkövetett bűncselekmény gyanújával állították elő. A rendbontást, a kocsmai verekedést (amelynek már első pillanattól kezdve igyekeztek erős nemzeti színezetet adni) pár nap múltán a temerini képviselő-testület is sürgősségi eljárással a napirendjére tűzte. A tisztelt ház pedig vélhetően a helyi rendőrállomás parancsnokának az ominózus esetről történt beszámolója alapján újfasiszta megnyilvánulásnak nevezte, és határozatban ítélte el a fiúk cselekedetét. Kissé érthetetlen, hogy mire is volt jó a helyi hatalomnak ez a heves igyekezete, és időnap előtti kategorikus besorolása, minősítése a történteknek. Hiszen még most, egy hónap elteltével sem fejeződött be az ügyben a vizsgálódás, és nem született semmiféle végérvényes ítélet. Tehát mindeddig nem is hangozhatott el az, hogy a hét fiatal bűncselekményt követett el. Viszont azzal, hogy a politikacsinálók már jó előre bűnösnek nyilvánították őket és elítélték a tettüket, gyakorlatilag zöld fényt adtak a magyar srácok példás megbüntetéséhez. Márpedig amíg a bíróság nem mondja ki valakinek a bűnösségét, addig az illetőt ártatlannak tekintik. Nemigen emlékszem egyetlen olyan esetre sem, hogy egy képviselő-testület határozatban ítélte volna el a történetesen magyarverő szerb nemzetiségű fiatalok cselekedetét. Pedig lett volna rá bőven alkalom a több mint 300 ilyen jellegű incidens során. Szinte minden olyan község területén előfordult ilyesmi, amelyben szép számban élnek magyarok. A hét magyar fiúra ragasztott neofasiszta címke Smit Tomas esetében már alapjáraton is veszélyes. Hiszen a fiú német nemzetiségű. Édesapja, Georg, kúlai születésű. És tagja a Donau Német Szövetségnek. Tomi azonban soha nem kérkedett a nemzeti hovatartozásával. Amikor részt vett egy német nyelvű továbbképzésen, azt is csendben tette. A küzdősporton kívül más nem igazán érdekelte. Csak a tékvandó és a karate. Kúlán aktívan sportolt az ottani egyesületben. Dehogyis tagja a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak! És 264

265 valószínűleg akkor is igen nagy bajban lenne, ha el kéne magyaráznia, tulajdonképpen mi is az a fasizmus. Ennek a szerencsétlen 18 éves fiúnak még az iskolapadban kéne ülnie, nem pedig a börtönben. Ez a kilátástalan helyzet és ez az elhúzódó tárgyalássorozat nagyon megviseli nem csupán a gyereket, hanem a szülőket is. Csak rontja mindezt, hogy a környezetük is közömbösen vagy éppen ellenségesen viselkedik velük szemben. Ahelyett, hogy támogatnák őket, inkább csak megkeserítik az életüket A Smit család igen szerény körülmények között él. Különösen azóta, amióta másfél évvel ezelőtt Adára költöztek. A családfő 32 év után munka nélkül maradt. A kúlai terményszárítóban a leépítés következtében műszaki felesleggé nyilvánították. Mivel csak 57 éves, még nyugdíjra sem számíthat. Idény jellegű és alkalmi munkákból próbálja eltartani a családját. A kifizetetlen számlák azonban egyre csak szaporodnak a konyhaasztalon. Adóhátralék miatt pedig már kényszerű végrehajtással is fenyegetik őket. Téli tüzelőjük még nincsen. Most azonban felcsillant egy kis remény, ugyanis az önkormányzat segítségével 5000 dinár értékű tűzifához juthatnak. Az árát azonban előre le kell dolgozniuk. Az édesanyának, Zsuzsának 56 munkaórát kell ledolgoznia a helybeli Cseh Károly Általános Iskolában. Férjének az utóbbi időben nagyon megromlott az egészsége. Erős prosztatabántalmakkal küszködik, a veséjén pedig cisztát találtak. A vizsgálatokat ajánlatos lenne sürgősen folytatnia, ahhoz azonban el is kellene jutnia a zentai kórházba. Most viszont olyan helyzetben vannak, hogy még a gyerekükhöz sem mehetnek el minden héten. Mert egyszerűen nincs rávaló. Csütörtökönként van látogatás a fogdában, olyankor tudnának fél órát beszélgetni a fiukkal. Eddig viszont már 3 látogatási napon hiába várta őket a gyerek. Nem tudtak sem elautóbuszozni, sem pedig csomagot küldeni. Tomitól eddig két levél érkezett. Azt írta, hogy egész nap csak szomorkodott, mert nagyon várta a szüleit. (A borítékon feltüntették, hogy a levelek tartalmát elolvasták és jóváhagyták.) Az adai Vöröskereszt vezetője a segítségükre sietett, amikor értesült a bajba jutott család helyzetéről. Napi ingyenebédet biztosított 265

266 és juttatott a részükre, 10 kiló lisztet és néhány halkonzervet. Ennél azonban lényegesen több mindenre lenne szükségük. Ősrégi a tapasztalat: az emberekben nehezen mozdul a jóság. Az elmúlt hetekben az eset kapcsán gyakran eszembe jutott Oshónak ez a mondolata : A világ visszhangos hely. Ami bizonyára igaz is, csak éppen a segítségre szoruló emberek rendszerint ennek az ellenkezőjét tapasztalják. Szó szerint azt, hogy a kérésük/könyörgésük gyakran süket fülekre talál. Smiték esetében magam is szereztem ilyesféle élményeket. Például, amikor első felindulásomban és elkeseredésemben megkerestem az aktuális problémával a VMSZ adai szervezetének elnökét. Aki nem zárkózott el, türelmesen végighallgatott, de azt sem mondta, hogy segít, meg azt sem mondta, hogy nem. De persze utólag kiderült: nem segített. Aztán felhívtam a Donau Német Egyesületet. Hasonló eredménnyel. Azzal a különbséggel, hogy ott már némi magyarázattal is szolgáltak. Súlyosnak tartják azt, amivel Tomit vádolják. Ha viszont ilyen újfasiszta dologról van szó, akkor a tagság is elzárkózik. Értsem meg: az emberek félnek! Nem akarnak maguknak bajt. (Megértem.) Természetesen a Német Népi Szövetséggel is tettem egy próbát. A szervezet irányítója azzal takarózott, hogy ha a Smit család a Donaunak a tagja, akkor támogassa őket a Donau. Sajnálja. A kérdésemre, hogy ha már a szervezet nem segíthet, akkor vajon tehet-e valamit az Ember az emberért, az egyik német a másikért, még csak nem is válaszolt. (Na, ez azért jó volt valamire. Láthattam, hogy nemcsak nálunk, magyaroknál állnak csehül a dolgok, hanem a németeknél is. Van belőlük egy maréknyi, és az is legalább két részre szakítva.) De még nem adtam fel végleg a reményt. Most (jobb híján) azokat kérem, akik ezeket a sorokat olvassák, hogy ha módjukban áll: segítsenek! Szabó Angéla 266

267 November

268 November 25. Kegyelmet kérnek a temerini fiúk számára Tőkés: Az ítélet jogosságához nem fér kétség, csak a súlyossága miatt tekinthető a magyar közösség megfélemlítését szolgáló diszkriminációnak A délvidéki szolidaritás napja Nagyváradon A magyarság lélekben, öntudatban, önazonosságban együvé tartozik, és hite segíti szembeszállni az igazságtalansággal, amikor alárendeltségbe próbálják kényszeríteni jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő Nagyváradon, ahol vasárnap [november 25-én B. A. megj.] megtartották a délvidéki szolidaritás napja rendezvényt. A délvidéki magyarság emberi és kisebbségi jogai melletti kiállásként, a méltánytalanul súlyos összesen 61 éves börtönbüntetésre ítélt öt temerini magyar fiú ügyének felkarolásaként rendezett megmozdulást az EP-képviselő Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökével közösen kezdeményezte. Mi, magyarok csak azt kérjük, hogy tartsák tiszteletben jogainkat, emberi méltóságunkat mondta Lomnici Zoltán, hozzátéve: az Emberi Méltóság Tanácsa is kegyelmet kér a szerb államfőtől a temerini fiúk számára. A délvidéki szolidaritás napjának szentelt, a nagyvárad-újvárosi református templomban tartott istentisztelet után tartott sajtóértekezleten Lomnici Zoltán hangsúlyozta: az Emberi Méltóság Tanácsa a jogbiztonságot kéri számon az EU-tag vagy az unióhoz csatlakozni kívánó szomszédos országoktól. Lomnici Zoltán szerint a temerini fiúk esetében tudomásul kell venni a bíróság döntését, de a nyilvánosság segíthet abban, hogy kegyelmi kérelmüket kedvezően bírálja el Tomislav Nikolić szerb államfő. Kérdésre válaszolva Tőkés László úgy vélekedett: nem lehet a temerini fiúk kegyelmi kérelméhez kötni a magyar támogatást Szerbia uniós csatlakozását illetően, mert az ítélet jogosságához nem fér kétség, csak a súlyossága miatt tekinthető a magyar közösség megfélemlítését szolgáló diszkriminációnak. Azt viszont elképzelhetetlennek nevezte, hogy Szerbia az ös délvidéki atrocitásokat elismerése nélkül csatlakozzék az EU-hoz. 268

269 A délvidéki szolidaritás napja rendezvényen részt vettek a vajdasági magyar pártok vezető tisztségviselői is: Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Pál Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség ügyvezető alelnöke és Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke. Ők nagy eredménynek nevezték a november 13-án Budapesten megszületett magyar szerb államfői megállapodást. Akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb államfő megegyezett abban, hogy közösen emlékeznek meg jövőre az ös titói megtorlások vajdasági áldozatairól. A magyar államfő felajánlotta Nikolićnak, hogy ezután akár már másnap egy másik helyszínen méltó módon megemlékeznek az 1942-es újvidéki hideg napok áldozatairól is. (MTI) Magyar Szó, november 26., 3. Üzenet Nagyváradon a délvidéki szolidaritás napja c. rendezvényen, Tőkés László európai parlamenti képviselő és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, tiszteletben tartva a jogállamiság elvét, támogatásáról biztosította a Szerbiában élő magyarok jogainak kivívásáért és a méltánytalanul súlyos börtönbüntetésre ítélt temerini fiúk ügyének érdekében kifejtett erőfeszítéseket. A vasárnapi rendezvényről Tőkés László ajándékot küldött a szerb kábítószer-kereskedő bántalmazásáért a legsúlyosabb, 15 év börtönbüntetésre ítélt Máriás István családjának. Máriás Ilonának, István édesanyjának az adventi koszorút és lelki táplálékként egy Nyirő Józsefkötetet, Ágoston András, a VMDP elnöke adta át. Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf., 251. szám, november 27. November 26. Kiengedték a börtönből Miladin Kovačevićet Szerkesztőségi összefoglaló Az évfolyamtársát összeverő Miladin Kovačevićet engedték ki a zombori büntetés-végrehajtási intézetből. Szabadulását a novem- 269

270 ber 17-én elfogadott amnesztiatörvénynek köszönheti, ami két hónappal rövidítette le a börtönbüntetését. A zombori büntetés-végrehajtási intézetbe megérkezett az a végzés, amely kimondja, hogy engedjék szabadon a fogvatartottat, ugyanis az amnesztiatörvénybe foglaltak kihatással vannak az ő büntetésére is nyilatkozta a Beta hírügynökségnek Zorana Vučičević, az intézet szóvivője. Kovačević szabadulásakor nem nyilatkozott a rá váró újságíróknak. Csak annyit mondott, hogy az utca nem megfelelő hely a beszélgetésre. Miladin Kovačević április 4-én Bostonban súlyos testi sérüléseket okozott évfolyamtársának, Bryan Steinhauernek, amiért két év és három hónap börtönbüntetésre ítélték ben került Zomborba, előtte Belgrádban volt előzetes letartóztatásban. Az Egyesült Államokban egy hónapot volt fogságban, majd megszökött az USA-ból. A szerb kormány 2009-ben dollár kártérítést fizetett ki a felperesnek. Magyar Szó, november 27., 4. November 27. [17:21] Kirby: Nem vagyok boldog Kovačević szabadon bocsátása miatt Michael Kirby, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete kijelentette, elégedetlen, amiért Miladin Kovačevićet korábban kiengedték a börtönből, ugyanakkor megérti, hogy Szerbiában túlzsúfoltak a börtönök. 270 Kovačević az ítélethirdetéskor (A Beta/AP felvétele)

271 Természetesen nem vagyok boldog, hogy Kovačevićet szabadlábra helyezték, hiszen mégiscsak egy amerikai állampolgárt bántalmazott, nyilatkozta a belgrádi katonai kórházban tett látogatása alkalmával újságíróknak az amerikai nagykövet. Önöknek sem lenne mindegy, ha egy ilyen embert időnap előtt kiengednének a börtönből, miközben tudják, hogy súlyosan bántalmazott egy szerb állampolgárt Belgrádban, Újvidéken vagy Nišben, magyarázta Kirby. Kovačević kétéves börtönbüntetését töltötte egészen a hét elejéig, amit azért róttak ki rá, mert 2008-ban félholtra verte Bryan Steinhauert az Egyesült Államokban. Most azért helyezték szabadlábra, mert rá is vonatkozott az újonnan elfogadott amnesztiatörvénynek a büntetés bizonyos hányadát elengedő része. (Beta) November 29. Mint a macska az egérrel Ha tehetném, szívesen elvinném az etnobizniszt magas színvonalon művelő, főállású vajdasági magyar politikusainkat egy helyre. 271

272 Óbecsére. A Spasoja Stejić utcába. Karpinszkiékhoz. Annak a fiúnak a szüleihez, akit több mint egy hónappal ezelőtt vettek őrizetbe (hat társával egyetemben) egy temerini kocsmai incidens miatt. A házigazdáknak (Valériának és Györgynek) nem szólnék előre a hívatlan vendégként érkező látogatókról. Meglepetés lenne. Helyesebben: lenne meglepetés! Mindkét részről. Ebben biztos vagyok Hogy mit mutatnék meg nekik? Semmi világra szólót, semmi eget rengetőt. Csak azt, hogy milyen is az élet ott, a sűrűjében. Csak azt. Hol laknak és hogy laknak jól azok, akik nem gombolnak be havonta egyvagy kétszázezres fizetést, akiknek nem jár politikusi jogon szolgálati kocsival együtt sofőr meg mobiltelefon, akiknek nincsenek semmiféle privilégiumaik, és akik előtt nem tárulnak ki az ajtók, ha csupán a küszöbön megjelennek. Akiknek nincsenek a felső tízezerben befolyásos barátaik/ismerőseik, akiket baj esetén fel lehetne hívni: ügyet simítani, tanácsot kérni, védelmet biztosítani, pénzhez jutni. Én tegnap ott jártam. Kint az utcán, a léckerítésnél Morzsi fogadott. Egy alig félmacskányi tündéri kiskutya. Bent pedig a háziaszszony, Vali. És a semmivel el nem takarható, a jól látható/tapintható, nyomasztó mélyszegénység. Ami annyira valóságos volt, hogy szinte neki lehetett támaszkodni. Aprólékosan leírnom viszont nem lenne tisztességes. A családfő még reggel 7 órakor elment Újvidékre a fogdába a gyerekhez. Kornél ugyanis csak minden kedden fogadhat látogatót. Vitt neki egy kis csomagot: ruhafélét meg élelmet. (Ilyenkor mindig este érkezik haza. Fáradtan. Meg beteg is. Asztmás. Már megjárta a híres tartományi tüdőgondozót is.) A fogház előtt sorakozó látogatókat órákon át várakoztatják kint az utcán, a kapuban. Kisebb csoportokban, négyesével engedik be őket. Ez a folyamat korántsem megy olyan olajozottan, mint a letartóztatásuk. Sőt: az egész temerini esetnek a kivizsgálása is csak kínkeservesen, csigalassúsággal vánszorog. Milliméterről milliméterre halad. Mintha az igazságszolgáltatás újvidéki fellegvárában szándékosan húznák az időt. Addig is félelemben, rettegésben és bizonytalanságban lehet tartani a hét fiatalt és velük együtt mind a hat családot. A 272

273 hatalomnak nem sürgős, nem sietős. Neki aztán ráérős. És mindig különös élvezetet jelent egy-egy kicsinyke kis magyar csúfos/alapos megleckéztetése. Ez adja meg az ilyen mesterségesen felkollagénezett, nemzeti színűre kozmetikázott esetek bukéját. Példáért nem kell messzire mennünk. Az öt temerini fiú ügye világosan megmutatta, mi mindent lehet kreálni egy éjszakai, piactéri konfliktusból. Egy verésből, egy fizikai bántalmazásból akár egy emberöltőnyi börtönbüntetést is könnyűszerrel ki lehet hozni. Márpedig most a hét letartóztatott magyar fiatal esetében alighanem a temerini szindrómának a jelei mutatkoznak. Az ötök jól bevált prototípusát alkalmazzák a hetek ügyében is. Tudom, nem mondok vele sok újat: azt tehetnek, amit csak akarnak. Kedvükre játszhatnak velük. Mint macska szokott az egérrel. A végtelenségig kiszolgáltatott helyzetükben vajmi keveset tehetnek a kocsmai incidensben érintett családok. Egyedül vannak. Magukra hagyatottságukban pedig erőtlenek, védtelenek és kiszolgáltatottak. A vajdasági magyar politikusok éppúgy, mint 2004-ben a temerini fiúk esetében most sem rohantak hanyatt-homlok segíteni. Nem törték a kezüket-lábukat. Sem jogi természetű segítséget nem nyújtottak, sem anyagi támogatást nem próbáltak szerezni az arra igencsak rászoruló családok egyikének-másikának. Két fiatalnak csupán hivatalból kirendelt, szerb képviselője van. Magánügyvédre nem futja. Karpinszki Kornélnak van ugyan választott védője, csak éppen azt nem tudja még a család, hogy miből is fogja őt fizetni. Márpedig a költségek úgy gyarapodnak, mintha csak osztódással szaporodnának. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ilyen sokáig elhúzódik az ügy. A vizsgálati fogság újabb, két hónapos meghosszabbítása nagyon elkeserített mindannyiunkat mondja az édesanya. Hiába nyugtatgatom magamat azzal, hogy az én fiam nem bűnös, mert nem vett részt a vendéglőben történt verekedésben, csak éppen rossz időben volt rossz helyen. Ezt tudnák igazolni a barátai is. De közöttük van olyan is, akit még meg sem hallgattak az ügyben. Nagyon furcsálljuk a dolgot. Még azt a fiatalembert sem idézték be tanúként, aki Kornél vádlott-társát, Kovács Norbertot a karjába vette, úgy menekítette ki 273

274 arról a szórakozóhelyről az utcára. Mert különben halálra verték volna az ottani szerb fiatalok. A fiam elmondása alapján úgy tudom, hogy a piszkálódást sem a magyar gyerekek kezdték. Mégis őket vették őrizetbe és őket tartják bezárva. Hazafelé menet Kornél is kapott az őket üldöző tehergépkocsiról lerepülő sörösüvegzáporból. A karjába fúródtak az üvegszilánkok. Aggódom a fiam miatt. Évekkel ezelőtt volt egy balesete, ami után megműtötték az egyik lábát. Csontot pótoltak. Ha megerőlteti, akkor bedagad. Gyógyszert kellene szednie. Hogy a családi házban élő másik fiú, Albert is eltévedt már valahol az élet sűrűjében, az akkor derült ki, amikor (hogy megtörjem a fojtogató csendet) felvetettem: távozásomkor magammal viszem a Morzsi névre hallgató, prézli színű szőrpamacsot. Aki, mint az árnyékom, mindvégig úgy követett. Neked adnám mondta, de ő a játszótársa a kicsiknek. A három gyerekemnek. Az anyjukkal élnek, és amikor eljönnek, mindig Morzsival játszanak az udvarban. Ekkor tudtam meg, hogy már mögötte van, 24 éves korára, egy tönkrement házasság. A szerencse a szerencsétlenségben, hogy legalább van munkája. A baromfikeltetőben dolgozik. Meg most újabb munkája is van. Tartani az öccsében a lelket, míg csak ki nem szabadul a rabságból. Hogy a fentebb emlegetett politikus urak mit szólnának mindahhoz, amit én magam is (tapintat és együttérzés okán) szó nélkül hagytam, nem tudhatom. Egyvalami azonban biztos. Már távolodóban, ahogy a könnyeimen át visszanézek, mosolyra húzódik a szám: csak van boldog lakója a házacskának. Morzsi. A tündérmaci. Szabó Angéla mint-macska-az-egerrel_29.html november 29. [17:41] magyar él Szerbiában Majd negyvenezerrel kevesebb, mint az előző népszámláláskor A tavalyi népszámlálás adatai szerint negyvenezerrel, pontosabban zal csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma Szerbiában. Az új adat szerint csaknem magyar él Szerbiában. A 274

275 Köztársasági Statisztikai Hivatal honlapján ma tették közzé a 2011 októberében megtartott népszámlálás hivatalos eredményeinek a nemzetiségek számára vonatkozó adatait. Szerbiának (Kosovo nélkül) lakosa van, ami 4,15 százalékkal kevesebb, mint 2002-ben volt. Ebből szerb nemzetiségűnek en tartották magukat, míg 2002-ben an. A szerbek után a legnagyobb számban a magyarok vannak, en, a hez képest zal kevesebben. Harmadik helyen a roma nemzeti közösség áll fővel, ami jelentős növekedés a 2002-es főhöz képest. Utána következnek a bosnyákok , a horvátok , a szlovákok és a montenegróiak fővel. Százalékban kifejezve a polgárok 83,32 százaléka szerb, 3,53 százalék a magyar, 2,05 roma, 2,02 bosnyák, 0,81 horvát személy nem kívánt nyilatkozni a nemzeti hovatartozásáról november 29. [17:41] Промене у укупном броју становника између два пописа Република Србија Београдски регион Регион Војводине Регион Шумадије и Западне Србије Регион Јужне и Источне Србије Регион Косово и Метохија Број становника Апсолутни пораст пад Индекс (2002=100) , , , , ,

276 Становништво према националној припадности укупно Попис &pLevel=1&pubType=2&pubKey= учешће у укуп. становништву Пораст пад у односу на Индекс (2002=100) Република Србија ,00 95,85 Срби ,32 96,38 Албанци (непотпун обухват) ,08... Бошњаци ,02 106,75 Бугари ,26 90,47 Буњевци ,23 83,48 Власи ,49 88,21 Горанци ,11 169,58 Југословени ,32 28,87 Мађари ,53 86,57 Македонци ,32 88,04 Муслимани ,31 114,35 Немци ,06 104,18 Роми ,05 136,43 Румуни ,41 84,83 Руси ,05 125,46 Русини ,20 89,57 Словаци ,73 89,37 Словенци ,06 79,0,2 Украјинци ,07 91,58 Хрвати ,81 82,01 Црногорци ,54 55,80 Остали ,24 126,12 Нису се изјаснили ,23 148,84 Регионална припадн ,43 267,92 Непознато ,14 108,29

277 November 30. [21:43] Temerini fiúk ügye: Ketten elhagyhatták a börtönt Nyolc év után szabadon engedtek két vajdasági magyar férfit azok közül, akiket 2004-ben egy szerb férfi súlyos bántalmazása miatt ítéltek el tudta meg az MTI Hírcentrum. Az M1 Híradója arról számolt be, hogy a temerini fiúk néven ismertté vált öt férfi közül ketten, Horváth Árpád és Szakáll Zoltán elhagyhatták a szentdemeteri (Sremska Mitrovica-i) fegyházat. Szakáll Zoltánt 11 és fél év, Horváth Árpádot 10 évre ítélték. Magyarországi és külföldi magyar politikusok, közjogi méltóságok, európai parlamenti képviselők, jogvédő szervezetek többször is felszólaltak az érdekükben, sikertelenül. A 15 évre ítélt Máriás István, valamint a 13, illetve 11 és fél évre ítélt Illés Zsolt és Uracs József egyelőre börtönben marad. Tomislav Nikolić szerb elnök november 4-én elutasította Máriás István kegyelmi kérelmét, november 8-án azonban új helyzet állt elő azzal, hogy a szerb parlament megszavazta az amnesztiatörvényt. Akkori híradások szerint a törvény hatálybalépését követően egyikük azonnal, ketten a jövő évben, a negyedik fiú pedig az azt követő évben szabadulhat, de Máriás István esetében is kedvezőbb helyzetet teremt a jogszabály. A vajdasági magyar fiúkat azért ítélték el, mert 2004-ben súlyosan bántalmaztak egy szerb férfit. A szigorú ítélet felháborodást okozott a délvidéki magyarok körében, az ügy többször felvetődött a magyar szerb kétoldalú tárgyalásokon, és szó volt róla Áder János és Tomislav Nikolić két héttel ezelőtti, budapesti megbeszélésein is. Temerini-fiuk-ugye-Ketten-elhagyhattak-a-bortont.html December 1. [23:07] Az LMP üdvözli Szakáll Zoltán és Horváth Árpád szabadon bocsátását A Lehet Más a Politika üdvözli, hogy pénteken a temerini fiúk néven ismert öt férfi közül kettőt, a vajdasági Szakáll Zoltánt és Horváth 277

278 Árpádot szabadon bocsátottak. Őket nyolc év után engedték ki szerbiai börtönükből írta az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében Szabó Tímea parlamenti képviselő. Az ökopárt örömét fejezi ki, hogy Tomislav Nikolić szerbiai elnök végre lépett az ügyben, és az aránytalanul hosszú időre elítéltek méltányosabb elbánásban részesülhetnek. Azt is üdvözlik, hogy további két férfi, Illés Zsolt és Uracs József is hamarabb szabadulhat, és Máriás István is méltányosabb elbánásban részesül majd az ígéretek szerint közölte az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának alelnöke. A politikus hangsúlyozza, hogy az elmúlt két évben az LMP sokat küzdött a szabadon bocsátásukért. Azt írja, ő maga bizottsági alelnökként kétszer is meglátogatta őket szentdemeteri (Sremska Mitrovica-i), illetve belgrádi börtönükben. Kitér rá, hogy nyílt levélben fordultak Boris Tadić volt szerb elnökhöz a temerini fiúk kegyelmi kérvényének méltányos elbírálásával kapcsolatban. Arra is emlékeztet, hogy az Országgyűlésben a kormányt többször kérték: határozottan lépjenek fel a fiúk ügyében. Emellett idén a szerb hatóságokhoz fordultunk annak érdekében, hogy Illés Zsolt, Uracs József és Máriás István visszakerülhessen a példátlanul szigorú belgrádi büntetés-végrehajtási intézetből a szabadabb mozgást és munkalehetőséget biztosító Sremska Mitrovica-i börtönbe, ami néhány hónappal ezelőtt meg is valósult írja. Az LMP köszönetét fejezi ki a magyar állam képviselőinek is, akiktől azt kérik, hogy továbbra is tegyenek meg mindent a még büntetésüket töltő mihamarabbi szabadon bocsátásáért zárja a közleményt Szabó Tímea. A vajdasági magyar fiúkat azért ítélték el, mert 2004-ben súlyosan bántalmaztak egy szerb férfit. A szigorú ítélet felháborodást okozott a délvidéki magyarok körében, az ügy többször felvetődött a magyar szerb kétoldalú tárgyalásokon, és szó volt róla Áder János és Tomislav Nikolić két héttel ezelőtti, budapesti megbeszélésein is. Tomislav Nikolić szerb elnök november 4-én elutasította Máriás István kegyelmi kérelmét, november 8-án azonban új helyzet állt elő azzal, hogy a szerb parlament megszavazta az amnesztiatörvényt. 278

279 Akkori híradások szerint a törvény hatálybalépését követően egyikük azonnal, ketten a jövő évben, a negyedik fiú pedig az azt követő évben szabadulhat, de Máriás István esetében is kedvezőbb helyzetet teremt a jogszabály. Szakall-Zoltan-es-Horvath-Arpad-szabadon-bocsatasat.html December 3. Feltételes elnöki kegyelem Horváth Árpád és Szakáll Zoltán kegyelmet kapott Nikolić elnöktől, és közkegyelemben is részesültek Pénteken [november 30-án B. A. megj.] valamivel négy óra után egyszerre engedték ki a Sremska Mitrovica-i börtönből Horváth Árpádot és Szakáll Zoltánt. Árpád még 2004-ben 10 évet, Zoltán pedig 11 és fél év börtönt kapott. Tomislav Nikolić államfő Budapesten ígéretet tett, hogy néhány hónapon belül megvizsgálja a temerini fiúk ügyét. A magyar fővárosban azt is kijelentette, hogy eltúlzottnak tartja a bíróság ítéletét. Szakáll Zoltán és Horváth Árpád ők már szabadok (Ótos András felvétele) 279

280 A múlt héten kapta meg a két szóban forgó temerini fiú a végzést az elnöki kegyelemről, amely a büntetésük három évre történő felfüggesztéséről szól. Ugyanakkor nevük rajta volt azon a listán is, akik az amnesztiatörvény értelmében jogosultak a közkegyelemre. A törvény értelmében büntetésüket 10 százalékkal csökkentették. Horváth Árpád továbbra is úgy tartja, hogy méltánytalanul szigorú büntetést kaptak, és ha szüleik, illetve az anyaországi és vajdasági politikusok meg a sok újságíró nem tette volna azt, amit, akkor biztosan nem kegyelmeztek volna meg nekik. Amikor kijöttem a börtönből az, hogy most már szabad vagyok, az egyfajta pozitív sokk volt. Most már csaknem 24 óra elmúlt a szabadulásom óta, és most kezdem csak felfogni, hogy ez tényleg igaz. Megváltoztam a börtönben. Azt gondolom, hogy megfontoltabb lettem. Korábban nem gondolkodtam, hogy minek milyen következménye lehet. Most mielőtt lépek, százszor is meggondolom, hogy mit tegyek vagy mondjak. Viszont el kell mondanom, hogy ha ismét olyan helyzetbe kerülnék, hogy meg kellene védenem a barátnőmet, megint megtenném. Én nem vagyok bűnös, meg Zoltán sem a gyilkossági kísérletért. Mi ezt a büntetést, amit kaptunk, nem érdemeltük meg mondta Árpád. A két temerini fiú szabadon bocsátása kétségtelenül jó hír. Nagyon sok publicitást és hevületet váltottak ki az ítéletek. Sokan tették ezt szóvá azért, mert úgy érezték, hogy igazságtalanság történt, és ezt szóvá kell tenni. Voltak olyanok is, akik igyekeztek hozzátenni a nevüket valamihez, ami fontossá vált, igyekeztek tapsot és politikai poénokat gyűjteni. A tények azt mutatják, hogy az öt temerini fiú valóban bűncselekményt követett el. Jogászi meggyőződésem az is, hogy a rájuk kiszabott büntetések határozottan aránytalanok. Ezt a meggyőződést követve, Tadić elnök úr kegyelmi bizottsága tagjaként igyekeztem azt bizonyítani, hogy a büntetések mérséklése méltányos lenne, és hozzájárulna a szerb igazságszolgáltatás méltóságához. Hosszú elemzés és vita után két elítélt megkegyelmezése tekintetében született szavazati többség és javaslattétel. A kegyelmi bizottság javaslatáról több mint egy évig nem született döntés, de most e két elítélt szabadon bocsátását végül is engedélyezte Nikolić 280

281 elnök. A döntést minden bizonnyal nemcsak a korábbi elnök kegyelmi bizottságának a javaslata, hanem államférfiak érvei is befolyásolták. Hozzátenném, hogy a kegyelmi bizottságban igen fontos támogatást kaptam Radovan Bigović nemrég elhunyt pravoszláv lelkésztől. Ahová eljutottunk, az még nem a teljes igazság, de kétségtelenül fontos lépés az igazság irányába és ezért Nikolić elnök úr elismerést érdemel. Ez a gesztus biztosan hozzájárul szerb magyar kapcsolatok ígéretes fejlődéséhez nyilatkozta lapunknak dr. Várady Tibor nemzetközi jogászprofesszor, Tadić volt köztársasági elnök kegyelmi bizottságának tagja. Azt is megtudtuk, hogy most éppen készülő könyve kiadásával van elfoglalva, amelyben az esetük és más, a magyarság sorsával kapcsolatos eseményeket dolgoz fel. Mint mondta, azon lesz, hogy rendes mederbe terelje az életét. Ebben fontos szerep jut menyasszonyának, jövendőbeli feleségének. Zoltán is igyekszik beilleszkedni és újrakezdeni az életet. Mint mondta, a nyolc év alatt a börtönben minden pillanatban az a gondolat éltette, hogy nem bűnös, és hogy nem hagyja magát a rendkívüli körülmények által befolyásolni. Kitart saját meggyőződése mellett. Ő azt mondja, nem változtatta meg a börtön, mert nem hagyta magát. Nem tudja még, mihez kezd, egyelőre örül annak, hogy vége a börtönéveknek. Mindketten arról beszéltek, hogy azoknak a temerini, illetve adai fiúknak az ügyében is fel kellene emelni a politikumnak meg a sajtónak is a szavát, akik most vannak előzetesben, mert tudomásuk szerint olyasmivel vádolják őket, amit el sem követtek. Velük is az történik most, ami a temerini ötökkel nyolc és fél évvel ezelőtt. K-k Magyar Szó, december 3., 4. December 3. [14:21] Temerini fiúk Tőkés és Lomnici kéri a három másik elítélt elengedését is A még börtönben lévő három elítélt temerini fiú számára kért kegyelmet a szerb államfőtől Tőkés László európai parlamenti képviselő és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke. 281

282 Közösen jegyzett közleményükben az EMT nevében örömüket fejezik ki azért, hogy a temerini elítéltek közül ketten elnöki kegyelem révén kiszabadultak a börtönből. Ugyanakkor ezt csak részeredménynek tekintjük, hiszen Máriás István, Illés Zsolt és Uracs József továbbra is börtönben sínylődnek, és kénytelenek elviselni annak a példátlanul súlyos büntetésnek a terheit, amely nemcsak a délvidéki magyarságot, hanem a nemzetközi közvéleményt is méltán felháborítja írják. Szerintük Tomislav Nikolić államfő azzal gyakorolt volna igazi gesztust a magyarság irányába, ha Horváth Árpád és Szakáll Zoltán mellett a többi elítéltet is kegyelemben részesítette volna, ha ők is amnesztiát kaptak volna. Az Emberi Méltóság Tanácsa ezúton azzal a kéréssel fordul Szerbia államelnökéhez, hogy minden politikai esetlegességen felülemelkedve a börtönbe vetett másik három temerini magyar fiatal esetében is gyakoroljon kegyelmet írta közleményében Tőkés László és Lomnici Zoltán. Úgy fogalmaztak, hogy a történelmi múlt bűneinek esedékes jóvátételén túlmenően ez jelenthetné Áder János és Tomislav Nikolić államelnökök legutóbbi budapesti találkozójának igazi sikerét. Tőkés László és Lomnici Zoltán felhívja a figyelmet arra, hogy a minap, a temerini fiúk ügyének felkarolására Nagyváradon tartott délvi- 282

283 déki szolidaritás napjára valamennyi vezető vajdasági magyar politikai párt elküldte képviselőjét. Ez is tanúsítja szerintük, hogy a délvidéki magyarság számára milyen traumát okozott a temerini fiúkat elmarasztaló ítélet, amilyenben még a háborús cselekményekben bűnösnek talált személyek sem részesültek. A vajdasági magyar fiúkat azért ítélték összesen 61 év börtönbüntetésre, mert 2004-ben súlyosan bántalmaztak egy szerb férfit. A szigorú ítélet felháborodást okozott a délvidéki magyarok körében, az ügy többször felvetődött a magyar szerb kétoldalú tárgyalásokon, és szó volt róla Áder János és Tomislav Nikolić két héttel ezelőtti, budapesti megbeszélésein is. (MTI) Temerini-fiuk-Tokes-es-Lomnici-keri-a-harom-masik-eliteltelengedeset-is.html, december 3. [14:21] December 6. Csak Temerinben verekednek? Ülésezett a Tartományi Képviselőház Közbiztonsági Bizottsága Az október 21-ei temerini verekedés is külön napirendi pontra került a Tartományi Képviselőház Közbiztonsági Bizottságának ülésén. A történteket Vladimir Kovačević, az újvidéki rendőrparancsnok helyettese ismertette. Az esetről készített részletes jegyzőkönyv, valamint a gyanúsítottaknál másnap elvégzett házkutatás során előkerült fegyverek és egyéb eszközök listájának felolvasása után Goran Paunović bizottsági tag kért szót, aki felszólalásában sajnálatát fejezte ki, hogy incidensekre még mindig van példa környezetünkben, azonban, mint mondta, felvetődik a kérdés, hogy ezek megvitatása és tisztázása valóban a Tartományi Képviselőház Közbiztonsági Bizottságának feladata lenne-e, vagy a rendőrségé és a bíróságé. Ha a képviselőházi bizottságok is tárgyalják az eseteket, félő, hogy akarva-akaratlanul az incidens politikai színezetet kap, és további nézeteltéréseket és félreértéseket vált ki. Ezért Paunović azt javasolta, hogy a jövőben a bizottság ne tárgyaljon külön napirendi pontként 283

284 minden egyes incidenst, melyek hátterében sokkal inkább az alkoholfogyasztás, mint a nemzeti gyűlölet áll. A jövőben a bizottságnak a két ülés között eltelt időszak közbiztonsági helyzetének elemzésével kell foglalkoznia. A tanács többi tagjai is osztoztak a véleményben, hogy egyetlen incidenst sem szabad önmagában, különállóan tárgyalni. Általános jelenséggé vált az erősebb önkényeskedése, egyes személyek fizikai erejének fitogtatása, és ebből eredően egyre több az erőszakra utaló példa. Sajnos, ez jellemző társadalmunk egész keresztmetszetére, és nem csupán a nemzetek közötti viszonyokra. Azzal, hogy a Tartományi Képviselőház Közbiztonsági Tanácsa is külön napirendi pontként tárgyalja a temerini esetet, a közvéleményben olyan kép alakul ki, hogy az országban sehol másutt, csak Temerinben létezik nézeteltérés a nemzeti közösségek képviselői között, és csakis ott működnek szélsőséges csoportok. Holott a valóság egészen mást mutat, mert sajnos másutt is verekednek, nem csak Temerinben, hangzott el az ülésen. kz Magyar Szó, december 7., 1. és 4. December 8. Ártatlanul vizsgálati fogságban Az adai Apatócki Flórián további hat magyarral második hónapja van vizsgálati fogságban Újvidéken Az egyik szülő szerint a fiatalokat októberben Temerinben megtámadta egy szerb társaság, amely ellen a rendőrséget hívták segítségül. A hét adai, óbecsei és temerini magyar fiatalt az illetékes szervek október 22-én egy temerini verekedés miatt helyezték egy hónapra vizsgálati fogságba, amelyet a tanúk kihallgatása miatt további két hónappal meghosszabbítottak. Apatócki Magdolna, a tizennyolc éves Flórián édesanyja nagyon elkeseredett, mert szerinte a fiát ártatlanul tartják fogva, illetve a magyar fiatalokat érte támadás egy több mint húszfős szerb társaság részéről október 20-áról 21-ére virradó éjszaka Temerinben, egy illegálisan működő vendéglőben, majd az utcán. A magyar fiatalok saját védelmükben a rendőrséget hívták segítségül a támadókkal 284

285 szemben. Tudomása szerint a támadók ellen nem indult eljárás, a bíróság hét magyar fiatalt vádol, köztük olyat is, aki nem is volt jelen a verekedésnél. A fiam barátnőjével és óbecsei barátaival utazott Temerinbe egy házibuliba, amelyen minden rendben zajlott mesélte a történteket Apatócki Magdolna saját ismeretei alapján. A házibuli után hét fiú, köztük Flórián is a barátnőjével elment ételt vásárolni a Next vendéglőbe. Amikor betértek a vendéglőbe, az egyik óbecsei fiú Sieg Heilt!-lel köszönt, ami nem tűnt provokációnak, mert a vendéglős Heil Hitler!-rel köszönt vissza. Nem tudom, hogyan Apatócki Magdolna bízik fia mielőbbi szabadulásában (Csincsik Zsolt felvétele) 285 alakult ki a verekedés. Állítólag az egyik magyar meglökött valakit, akitől elnézést kért, de végül is ez vezetett a verekedéshez. A hét fiú közül akkor mindössze már csak ketten tartózkodtak a vendéglőben, ahol egyiküket, az óbecsei fiút brutálisan bántalmazták lánccal és botokkal. Ezalatt a többiek kint voltak a vendéglő előtt, köztük a fiam is a barátnőjével. Az egyik temerini fiú elment máshová hamburgert venni, mert a vendéglőben drágállta. Ő nem is volt ott az esetnél, mégis vizsgálati fogságba került, jóllehet már csak akkor tért vissza a házibuli helyszínére, amikor már a rendőrök is távoztak. Amikor a két fiú kijött a vendéglő elé, még ott is tartott a verekedés, majd az öt fiúból álló társaság megindult hazafelé. Félúton érték őket utol a szerb nemzetiségű támadók, akik húsz-egynéhányan voltak, TAM-tehergépkocsival és három autóval érkeztek. A kamionnal el akarták gázolni őket, majd a támadók kiszálltak a járművekből, és ismét nekiestek az óbecsei fiúnak, akit lánccal és botokkal bántal-

286 maztak. Továbbá a tehergépkocsin lévő üres sörösüvegekkel dobálták meg a társaságot, amelyekkel el is találták őket. Az óbecsei fiú fején szét is törtek egy üveget. A fiúknak úgy sikerült megszabadulniuk a támadóktól, hogy amikor visszatértek a házibuli színhelyére, ahova azok ugyancsak be akartak törni, akkor a fiúk szintén ütleget ragadtak, ami elriasztotta a támadókat. Ezt követően a házigazda temerini fiú a saját védelmükben kihívta a rendőrséget, akik csak 40 perc múlva érkeztek a helyszínre. A magyar fiúkat a rendőrök meggyőzték, hogy menjenek be a rendőrállomásra, és mondják el a panaszukat. A rendőrök jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy mi történt a vendéglőben, de az utcán és a házban zajlott eseményekkel nem foglalkoztak. Ezután megfújatták a fiúkkal az alkoholszondát, majd hazaengedték őket. A rendőrök a hét magyar fiút október 22-én, hétfőn Temerinben hallgatták ki. Majd a fiúkat Újvidékre szállították, ahol ismét kihallgatáson vettek részt. Ezt követően szerdán egy hónapos vizsgálati fogságot rendeltek el ellenük, és így kerültek a klisai börtönbe. Érdekes, hogy mind a hét magyar fiú vizsgálati fogságban van, az is, aki nem is látta az eseményt. Először kihallgatták azt a négy tanút, akik bizonyították, hogy az említett temerini magyar fiú nem is tartózkodott az incidens helyszínén. A másik fél kihallgatását viszont a negyedik hétre tették, közülük hatan jelentek meg, két-három személy távol maradt. Mivel nem történt meg a tanúk kihallgatása, ezért további két hónapra, január 22-éig meghosszabbították a vizsgálati fogságot közölte az édesanya, aki szerint fia teljesen ártatlan, hiszen egyelten tanú sem tett ellene terhelő vallomást. Apatócki Flórián az idén szeptember 20-án töltötte be a 18. életévét. Az anya szerint a fia szorgalmas és dolgos, júniusban fejezte be a középiskolát, ahol autószerelő diplomát szerzett. Mint mondta, a fia megnyugtatta, hogy a vizsgálati fogságban tűrhetőek a körülmények, senki nem bántja, a szobatársakkal jól megvan, és a koszt is elviselhető, bár minél előbb szeretne hazatérni. Apatócki Magdolna nagyon bizakodó, hogy a fia ellen mielőbb megszüntetik a vizsgálati fogságot, és kiengedik a klisai börtönből, ahol a látogatások alkalmával négy órát várakoznak az intézmény előtt, majd egy órát bent, mielőtt a hozzátartozójukkal találkozhatnak. Az édesanya 286

287 elmondta, hogy az egész eljárás nagyon sokba kerül neki, ez idáig az ügyvédi költségekre dinárt költött, bár ez nem érdekli, csak a fia mielőbb hazatérjen. Szerdán délután hallgatták ki a támadókat, köztük a tehergépkocsi sofőrjét és a vendéglős fiát. A vendéglős állítólag Amerikába utazott, őt felmentették, ezt kicsit furcsállom. A 14 kihallgatott tanú közül egy sem tett terhelő vallomást a fiamra. Az ügyvédem elmondta, hogy a bíróság várja, hogy megérkezzen Adáról a szociális központ jelentése Flóriánról. Ennek az elemzése után már többet tudunk, hogy mi lesz vele. Rövidesen kiderül az is, hogy a bíróság megvádolja-e vallási és nemzeti türelmetlenség szításával. A fiam büszke magyarságára, kiskorúként egy Hungária feliratú tetoválás került a testére. Erre tudtom nélkül került sor, és nagyon felháborodtam. Ez most persze szemet szúr mindenkinek, és talán emiatt is keveredett most a nacionalizmus gyanújába. Szerintem nem is volt tisztában azzal, hogy ez a tetoválás mit tud kiváltani. A fiam szájából soha nem hallottam nacionalista megjegyzést, hiszen apai nagyanyja is szerb mondta Apatócki Magdolna. Csincsik Zsolt Magyar Szó, december 9., december 9. [0:42] Gyűlöletkeltő felirat Topolyán, az önkormányzat közleményt adott ki A topolyai önkormányzat elítéli azt a gyűlöletkeltő feliratot, amelyet a magát Martinović Matrosov antifasiszta mozgalom topolyai polgárok egyesületének nevező szervezet tett ki a bajsai út mellett, számolt be róla a Pannon RTV. Az önkormányzat a Pannon RTV szerkesztőségébe eljuttatott közleménye szerint Topolyán mindig is békésen éltek a polgárok egymással, és ezúttal is együttes fellépésre van szükség az ilyen irányú cselekmények visszaszorítására. Az önkormányzat követeli, hogy a bűnüldöző szervek erélyesen és szakszerűen lépjenek fel az ilyen és ehhez hasonló esetekben, annak érdekében, hogy Topolya Község polgárai 287

288 biztonságban érezhessék magukat vallási és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke a topolyai Régió Rádiónak a történtekkel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elítéli az ilyen és ehhez hasonló gyűlöletkeltést. Szerinte a rendőrségnek el kellene távolítania ezt a feliratot, és olyan eljárást kezdeményeznie a kihelyezővel kapcsolatban, hogy az a jövőben ne kezdeményezhessen hasonló akciót. Topolyan--az-onkormanyzat-kozlemenyt-adott-ki.html Nemzeti türelmetlenséget szító, provokatív hirdetőtáblák Topolyán A magát Martinović Matrosov antifasiszta mozgalom topolyai polgárok egyesületeként nevező szervezet két hatalmas táblán hirdeti vélt sérelmeit Topolyán A Topolyáról Zentagunaras felé vezető út szélén elhelyezett táblákon a következő szöveg olvasható: Árulom a házam elköltözés miatt 288

289 a magyar fasiszták nyomására Martinović Matrosov antifasiszta mozgalom topolyai polgárok egyesülete. A hétvégén az önkormányzat közleményben reagált a táblák szövegére, a Vajdasági Magyar Szövetség nevében pedig Pál Károly ügyvezető alelnök nyilatkozott a sajtónak. A hivatalos közleményt kiváltó, a Zentai úton, az autóút leágazásának közvetlen közelében található, lebetonozott alappal rendelkező, fémrudakra erősített táblák cirill betűkkel, színes nyomtatásban tartalmazzák a provokatív szöveget, és szinte felfoghatatlan, hogyan lehetett kihelyezni őket különböző engedélyek beszerzése nélkül, és hogyan állhatnak ott napok, talán hetek óta az illető felügyelőség, vagy a belügyi szervek tudtával. Önkormányzatunk elutasít mindenféle nemzeti gyűlöletet szító feliratot, megnyilvánulást, bármiféle faji, vallási agressziót, bosszút, gyűlöletkeltést. Nem engedhetjük meg, hogy egyes törvényt sértő feliratok miatt elhidegüljenek a nemzetek közötti viszonyok egy olyan önkormányzatban, ahol békésen élnek a polgárok egymással. Az önkormányzat a politikai pártokkal, a különböző etnikumok szervezeteivel arra törekszik, hogy erősítsük a jó viszonyt, az egymás melletti életet. Ezúttal is összefogásra és együttes fellépésre van szükség ahhoz, hogy megelőzzük az ilyen tetteket, hogy megakadályozzuk a nemzetiségi viszonyok megromlását. Az önkormányzat követeli, hogy a bűnüldöző szervek erélyesen és szakszerűen lépjenek fel az ilyen és ehhez hasonló esetekben annak érdekében, hogy az itt élő polgárok minden vallási, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül biztonságban érezhessék magukat Topolya községben áll a topolyai községi polgármesteri hivatal reagálásában, amelyet szombaton délelőtt juttatott el a Magyar Szó topolyai szerkesztőségébe. Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke a történtekkel kapcsolatban a topolyai Régió Rádiónak tett szombat délelőtti nyilatkozatában elmondta, hogy tudomásuk szerint nem ez az első alkalom, hogy Topolyán ilyen jellegű táblát helyez ki ez az egyén, illetve szervezet. Egyértelmű, hogy a VMSZ elítéli az ilyen és bármilyen más jellegű megnyilvánulást, amely nemzetek közötti feszültséget, gyűlöletet és bármi mást okozhat. Ezért síkra kell szállnunk azért, hogy az illetékes szervek, 289

290 elsősorban a rendőrség, végezze a dolgát és tegye meg a kellő lépéseket mondta a VMSZ ügyviteli alelnöke, aki szerint a rendőrségnek első lépésként el kellene távolítania a feliratokat, azután pedig olyan eljárást kellene indítaniuk, amely a többi állami szerv bevonásával azt eredményezné, hogy a kérdéses személy vagy szervezet a jövőben ne kezdeményezzen ehhez hasonló feszültségkeltő akciót. Topolya és környéke nem olyan közösség, amelyben táptalajra tud találni az ilyen kezdeményezés. Bízom benne, hogy ez lesz az utolsó ilyen akció az illető részéről. Amennyiben ez nem így lesz, akkor az azt jelenti, hogy nem tudunk kellő eréllyel kellő megoldást találni arra, hogy ilyen nem hozzánk illő esemény történjen Topolyán vagy annak környékén fejtette ki Pál Károly. H. E. Magyar Szó, december 10., 4. December 9. Đilas és a temerini fiúk 101 Botból beretva, kutyából szalonna, nyúlból jáger, krinolinból hózentráger soha se lesz Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf., 260. szám, december Siriska Andor: Magyar közmondások könyve. Pécs,

291 Nem ért egyet a két temerini fiú szabadulásával Dragan Đilas. A Demokrata Párt nemrégen megválasztott elnöke szerint a fiúk ezt nem érdemelték meg. Mint ismeretes, a drogkereskedő megverése miatt 61 éves büntetésben részesült öt temerini fiú közül kettő, Szakáll Zoltán és Horváth Árpád, 8,5 év után amnesztiával szabadult. A család örül, a másik oldalon pedig már bírálják a döntést. Például Dragan Đilas, a Demokrata Párt (DS) új elnöke. A Tadić örökébe lépő hatásvadász elnök, a párt főbizottságának egy szerbiai vidéki városban megtartott ülésén, imigyen nyilatkozott: Erről a helyről teszem fel a kérdést, mi az oka annak, hogy az ilyen embereknek lecsökkentik a törvény szerinti büntetését, és szabadlábra helyezik őket? Tudja egyáltalán a DS közelmúltban dúsgazdaggá lett elnöke, milyen jogi intézmény az amnesztiáról szóló törvény? Kire haragszik Đilas? A magyarokra? Netán az amnesztiatörvényt megszavazó szerb parlamenti képviselőkre? Vagy éppen a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ), amely nemes egyszerűséggel átlépett a DS-nek többször megfogadott stratégiai partnerségen, s most odasimul a jelenleg legnagyobb szerb hatalmi párthoz, a Szerb Haladó Párthoz (SNS)? Tanulság a vajdasági magyaroknak: így fest a szerb párt, amely a Vajdaságban a májusi parlamenti választásokon (két kis szerb párttal együtt) megkapta a magyar szavazatok több mint felét. December 12. Lelopták a palicsi Emlékkút díszét Megrongálták a Palicsi-tó partján lévő Emlékkút díszét, az egyik, öntvényből készült madarat feszítették le a kútról ismeretlen tettesek. Az emlékkút egyébként 1912-ben készült. A rávésett női arcképről nem tudni, vajon egy palicsi tavi tündért akartak-e ábrázolni, de azt tudjuk, hogy az Emlékkút felállításával és az szeptember 15-én sorra kerülő ünnepi megnyitóval befejeződtek a Palicsi Gyógyfürdő felújítási munkálatai. 291

292 A rongálás tettesei egyelőre ismeretlenek, ahogyan azok is, akik több mint egy évvel ezelőtt lelopták Vermes Lajos emlékművéről a bronzból készült emléktáblát. Rendőrségi jelentés az esetről nem érkezett. mag Magyar Szó, december 12., 11. Kettős mérce a tolerancia városában is A VMDK topolyai körzeti szervezete nyílt levélben reagált a hétvégén nyilvánosságot kapott nemzeti türelmetlenséget szító táblák ügyében, melyek a Zentagunaras felé vezető út mentén még tegnap is kint voltak. Az alábbiakban a levelet közöljük: Topolyánál a Zentai úton már több mint egy hete elhelyeztek (lebetonozva) egy táblát, mely nemes egyszerűséggel lefasisztázza a topolyai magyarokat. Hogyan kerülhetett erre sor? Akár legyinthetnénk is 292

293 egyet, mondván, hogy idióták mindig voltak és lesznek is, csakhogy ez a tábla már minden józan ember számára idegesítően hosszú ideje áll ott. Sőt, gyakorlatilag aláírva, hiszen egy másik, hasonló táblára, amin még a több európai országban betiltott kommunista csillag is szerepel, azt is odaírták, hogy ki helyezte el. Ilyenkor azonnal eszünkbe jutnak a közelmúltban ránk mért ütések is. A 44-es áldozatok sírjáról eldobált, széttört keresztek, a magyarverések, a temerini fiúk esete, a legújabb letartóztatások, amikor azokat a magyarokat vették őrizetbe (és tartják vizsgálati fogságban azóta is), akik a rendőröket hívták, vagy akár Đilas úr kijelentése, hogy nem ért egyet a két temerini fiú szabadon bocsátásával. A demokrata vezért (úgy mint sok nemzettársát) az valószínűleg nem zavarja, hogy azért a kosarazóért, aki Amerikában félholtra vert egy embert, egymillió dollárt fizettek ki, megszöktették, és már szabadlábon van. Csak lenne magyar, megnézhetné magát. Naponta olvashatjuk a pártvezetők nyilatkozatait, hogy itt Vajdaságban, de főleg Topolyán, a tolerancia városában milyen felhőtlen és feszültségmentes a nemzetek közötti viszony. Ha ezt arra építjük, ill. értjük, hogy az egyik fél tűr és hallgat, akkor ez hosszú távon nem fog működni. Feltesszük a kérdést: meddig fog állni még ez a bizonyos tábla, és meddig fognak még az illetékesek kettős mércét alkalmazni? Meddig, meddig, meddig? áll a Sörfőző Károly, a VMDK topolyai körzeti szervezete elnökének aláírásával ellátott, tegnap a szerkesztőségünkbe eljuttatott nyílt levélben. Magyar Szó, december 12., 14. December 12. Perel az önkormányzat? A nacionalista tartalmú hirdetőtáblákkal foglalkozott a topolyai önkormányzat illetékes tanácsa Tegnap [december 12-én B. A. megj.] délelőtt ülésezett Topolya Község Nemzetek Közti Viszonyokkal Foglalkozó Tanácsa. Az ülésen részt vett Kókai Mernyák Melinda polgármester és Holló István rendőrfőnök is. Az összejövetelre az a két hirdetőtábla adott okot, amelyek 293

294 a Zentai úton találhatók a felüljáró előtt, és nacionalista töltetű szöveg áll rajtuk. A ülést követően Egeresi Sándor, a tanács elnöke sajtótájékoztatót tartott, és elmondta, hogy ezek a táblák valótlanságot állítanak, és sértőek. Elemeztük a helyzetet, amely nyilvánvalóan nyugtalanítja a közösséget és a közvéleményt, ez pedig a gyűlöletbeszéd kérdése itt Topolyán, a tolerancia fővárosában. Egyértelműen megállapítottuk, hogy a Zentai úton lévő hirdetőtáblák, amelyeken az áll, hogy a magyar fasiszták nyomására egy család el akar költözni Topolyáról, és árulja a házát, alaptalanok, hazugok és sértők. Sértik a község tekintélyét és az itt élő nemzeti közösségeket hangoztatta Egeresi. Szerinte megengedhetetlen az ilyen, főként, ha személyes érdekek állnak mögötte. A táblák még mindig az út mellett éktelenkednek (Herceg Elizabetta felvétele) 294

295 Megengedhetetlen, hogy Topolyán, ahol évek óta a toleranciát és a toleráns együttélést hirdetjük, egyesek személyes frusztrációkból és érdekekből gyűlöletbeszéden keresztül próbálják érvényesíteni érdekeiket. Sem Vajdaságban, sem Topolyán a békés együttélésnek nincs alternatívája, viszont ezek az események sértik ezt, attól függetlenül, hogy egy személytől származnak hangsúlyozta a tanács elnöke. Az elmondottak tükrében a tanács határozott lépéseket vár az illetékesektől. A községi tanács elvárja az állam, a község és az önkormányzat szerveitől, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, és azonnal távolítsák el a két hirdetőtáblát. Ugyanakkor azt is követeljük az önkormányzattól, hogy bűnvádi feljelentést tegyen Svetozar Martinović topolyai lakos ellen, aki nyilvánvalóan gyűlöletbeszéd terjesztésével próbálta megvalósítani érdekeit. Nem engedhetjük meg, hogy bármely oldalról érkező személyek vagy kisebb, extrém csoportok veszélyeztessék a békés együttélést, hiszen Vajdaságban és Topolyán is ez a mi sorsközösségünk nyilatkozta Egeresi. L. J. Magyar Szó, december 13., 14. December 15. [15:16] Eltűnt a fasisztázó hirdetőtábla Topolya határából Eltűnt a közfelháborodást kiváltó hirdetőtábla Topolya mellől, adta hírül a Pannon RTV. Az eltűnésének körülményeiről sem a községi vezetés, sem a hirdetés tulajdonosa nem tudott információkkal szolgálni. Napok óta hangos a vajdasági magyar sajtó Svetozar Martinović nevétől és az általa állított gyűlöletkeltő táblától. A férfi ugyanis egy jókora táblára felírta: eladó a házam, elköltözöm a magyar fasiszták nyomása miatt. A hirdetést Topolya határában helyezte el nagy megbotránkozást okozva nemcsak a helyi magyar lakosság soraiban. Eltunt-a-fasisztazo-hirdetest-kozlo-tabla-Topolya-hatarabol.html 295

296 December 18. Az elmúlt öt évben 76 támadás érte a romákat, 22 zsidókat sértő, és 1 magyarellenes (újvidéki) jelmondatot vettek jegyzékbe BELGRÁD Szerbiában nincs rasszizmus, hanem egyedi incidensek vannak, amelyek ártanak az ország megítélésének értékelték ma Belgrádban a végrehajtó hatalom képviselői. Vladimir Božović, a szerb belügyminisztérium államtitkára közölte a belügyminisztérium adatait, amelyek szerint az elmúlt öt évben 76 támadás érte a romákat, és ez idő alatt 22 zsidókat sértő és 1 magyarellenes (újvidéki) jelmondatot vettek jegyzékbe. Szavai szerint mindenkinek hozzá kell járulnia, hogy az ilyen, Szerbia polgárainak szellemiségére nem jellemző események ne történjenek meg. A belgrádi Vreme hetilap által a raszszizmusról szervezett összejövetelen Božović kiemelte, hogy a figyelem októberben két sportrendezvényen történt incidensre irányult, az egyik a Szerbia és Nagy-Britannia válogatottja, a másik pedig a Novi Pazar és a Rad mérkőzésén történt. k, 2012/12/18 18:21 December 22. Megvertek egy magyar fiatalembert Szabadkán A sértett szerint nem nemzeti alapon történt a támadás Szombatra [december 22-ére B. A. megj.] virradóra Szabadkán két ismeretlen személy megtámadott egy magyar fiatalembert a Trgopromet 024 áruház közelében a Kertvárosban. A sértett elmondása szerint, aki nevét nem kívánta felfedni, másik két barátjával a városból jöttek hazafelé taxival hajnali négy óra körül. A Kertvárosban ő és az egyik barátja kiszálltak a taxiból, elbúcsúztak egymástól, és két különböző irányba indultak tovább hazafelé. A két támadó követni kezdte a fiatalembert, majd minden ok nélkül verni kezdték. A támadást nem előzte meg szóváltás, nem kötöttek belém, egyszerűen csak arra lettem figyelmes, hogy odaérnek a hátam mögé, és már ütnek is. Próbáltam védekezni és visszaütni, úgymond helyet 296

297 csinálni magamnak, hogy elmenekülhessek. Ez végül sikerült is. Másnapra feldagadt az arcom, a fülem, a szám, a szemem, ezért délután bementem a kórházba, hogy megvizsgáljanak. Sokkal csúnyábban néztek ki a sérülések, mint amilyen komolyak voltak, és bár több helyen is vannak rajtam zúzódások, a kezemen, lábamon is, de szerencsére nincsenek komoly sérüléseim. A kórházban jeleztük, hogy szeretnénk majd feljelentést tenni, de még mielőtt ez megtörtént volna, a sürgősségi osztály recepciósa értesítette a rendőrséget, és még a kórházban felkeresett egy rendőr, és részletesen kikérdezett az esetről, majd bevittek a rendőrségre, ahol felvették a vallomásomat, és jegyzőkönyvet készítettek. Nagyon rendesek és alaposak voltak, és mint mondták, valószínűleg el tudják kapni a tetteseket mesélte a fiatalember, kiemelve, ilyen esetben el kell menni a rendőrségre, mert ha van elég információnk a tettesekről, akkor a hatóságok megteszik, amit kell. A rendőrség a sértett két barátját is megkereste, és az ő vallomásukat is felvették a péntek esti történésekkel kapcsolatban. A megvert fiatalember elmondta, támadói nagyjából az ő korosztályába tartozó, 20 és 25 év közötti, feltehetően ittas fiatalok voltak, és bár az arcukra nem emlékszik nagyon, ha találkozna velük, valószínűleg felismerné őket. A jegyzőkönyvbe azt írták, hogy nemzeti alapon történt a támadás, de én személy szerint nem vagyok erről meggyőződve. Valószínűleg amikor a barátommal kiszálltunk a taxiból, és elköszöntünk egymástól, a támadók hallhatták, hogy magyarok vagyunk, és arra is emlékszem, hogy nemzeti alapon szidalmaztak is közben, de nekem sokkal inkább úgy tűnt, valakit csak meg akartak verni. Majd a rendőrség kideríti, mi volt a támadás hátterében tette még hozzá a megvert fiatalember. s. l. Magyar Szó, december 23.,

298 December 23. Kisebbségjogi jegyzet Csak szerb nyelven és cirill betűvel 103 Az utóbbi három napban három vajdasági községből is értesültünk: Kizárólag a szerb nyelvet és a cirill betűs írást alkalmazzák, a latin betűs írásmódot és a nemzeti kisebbségi nyelveket pedig mellőzik. Először Szabadkáról a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) székhelyéről (!) érkezett a hír, hogy a turisták tájékoztatását szolgáló újonnan felállított táblákat csak szerb nyelvű és cirill betűs, valamint angol nyelvű felirattal látták el. Annak ellenére, hogy a községben hivatalos használatban van még a magyar és a horvát nyelv, valamint írásmód is. A jogsértésre Darko Sarić Lukendić, a Horvát Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke hívta fel a tartományi ombudsman figyelmét. A jogvédő a város turisztikai szervezetéhez intézett levelében azt ajánlotta, hogy a táblákon az elnevezéseket a szerb nyelvű szöveg alatt, vagy attól jobbra, ugyanolyan formában és betűnagysággal írják ki a nemzeti kisebbségi nyelveken is. 104 A Danas című belgrádi napilapban megjelent írás címéből megtudjuk, hogy az új táblák kihelyezése 3,5 millió dinárba került. Azt azonban a lap már nem közli, hogy a táblák lecserélésére mikor kerül sor, ki fogja a költségeket viselni, és hogy indítanak-e eljárást a turisztikai szervezet vezetői ellen (az okozott anyagi kár megtérítése érdekében)? Végel László író legújabb jegyzetében arra hívja fel a figyelmet, hogy az újvidéki [a Szerb Haladó Párt körüli szövetségből álló B. A. megj.] városvezetőség vagy egy hónapja már leváltotta a Művelődési Központ igazgatóját, mert a cégtáblán csak latin betűkkel szerepelt az intézmény neve. Az újonnan kinevezett ügyvezető igazgató aztán a minap ügybuzgón kirakta az új cégtáblát, természetesen cirill betűkkel. Jogosan veti fel Végel a kérdést: Hol maradt a magyar vagy 103 Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf., 270. szám, december V. L.: Potrošeno 3,5 miliona, ali pogrešno [Három és fél milliót hiába költöttek el]. Danas, december 19.,

299 a szlovák nyelvű felirat a bizonyos cégtáblán? Mint ismeretes, egykor ugyanitt, mármint a legendáriumba menő Ifjúsági Tribünön több nyelven folyt a program: a viták, az irodalmi estek írja Végel. 105 A harmadik jogsértésről szóló hírről a nagybecskereki képviselőtestület üléséről szóló tudósításból értesültünk: Vass Tibor (VSZL) egyik javaslatát magyar nyelven mondta el, amit persze nem értett meg a hallgatóság többsége. A fordítást kérők számára Radovan Bulajić (SZSZP), a vkt elnöke azt mondta, hogy arra most nincs lehetőség. A képviselő emlékeztette a házelnököt, hogy a városban a szerb mellett hivatalos használatban van a magyar, a szlovák és a román nyelv is. Emlékeztette arra is, hogy az eskütételkor is ez történt (nem volt meg az eskü magyar szövege), ami után azt ígérték, hogy a jövőben majd lesz magyar fordító. Most megint azt mondják, hogy erre nincs lehetőség olvasható a tudósításban. 106 (Azt most nem is taglaljuk, hogy a nagybecskereki és az újvidéki városvezetésből is teljesen kiszorították a magyarokat, ami alapjában sérti a döntéshozatalban való részvételre vonatkozó kisebbségi jogokat.) Örömmel vettünk tudomást arról, hogy az MNT többféle módon támogatja a magyar nyelv nyelvhasználat érvényesítését. Ennek érdekében külön bizottságot, hivatalos nyelvhasználati stratégiát és díjat is létrehozott. A gyakorlatban azonban számos olyan anyanyelv-használati jogsértés történik, amelyekre sem az MNT, de a Várady Tibor vezette nyelvhasználati bizottság kellő időben, vagy megfelelő módon nem reagál. (Mint ahogy az említett három esetben sem emelte fel a hangját.) Arról sincs tudomásunk, készített-e a nevezetes bizottság helyzetfelmérést a magyar nyelv hivatalos használatáról, alkalmazásáról és az ezzel kapcsolatos gyakorlati problémákról? A három említett eset közül is a Magyar Szóból csak egyről szereztünk tudomást. Ugyanakkor a napilap legújabb (2012. december 22-i számában) egy teljes egész oldalon közli Korhecz Tamásnak, az MNT 105 Végel László: Többnyelvűség cirill betűkkel. Családi Kör, december 20., K. I.: Nincs magyar fordító a városházán. Magyar Szó, december 22.,

300 elnökének eszmefuttatását a magyar közösség zsugorodásáról. 107 (Ki olvas ma már egyáltalán ilyen négy gépelt oldal, vagy karakter terjedelmű írásokat?) Korhecz ebben egy újabb, ezúttal Demográfiai Stratégiai Akcióterv készítésével örvendeztetett meg bennünket, miközben már mindenki számára világos de úgy látszik, hogy ez az elnökhöz még nem jutott el, hogy a demográfiai összeomlást csak a gazdasági, társadalmi, politikai és egyéb körülmények javításával lehet megállítani. Bozóki Antal Újvidék, december 23. Danas, december 19., Pesevszky Evelin: Gyerek híján elveszünk. Magyar Szó, december 22.,

301 Családi Kör, december 20., 9. Nincs magyar fordító a (nagybecskereki) városházán Részlet Vass Tibor (VSZL) egyik javaslatát magyar nyelven mondta el, amit persze nem értett meg a hallgatóság többsége. A fordítást kérők számára Radovan Bulajić (SZSZP), a vkt elnöke azt mondta, hogy arra most nincs lehetőség. A képviselő emlékeztette a házelnököt, hogy a városban a szerb mellett hivatalos használatban van a magyar, a szlovák és a román nyelv is. 301

302 Az ellenzéki képviselők hungarocell-lapokkal a kezükben szavaztak Emlékeztette arra is, hogy az eskütételkor is ez történt (nem volt meg az eskü magyar szövege), ami után azt ígérték, hogy a jövőben majd lesz magyar fordító. Most megint azt mondják, hogy erre nincs lehetőség. Vass Tibor feltette a kérdést, hogy az elmúlt néhány hónap alatt miért nem ült össze egyszer sem a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó bizottság, a helyi hatalomból pedig miért hiányoznak a kisebbségiek. Mint megjegyezte: ha netán megalakította volna a vajdasági magyar csetnikmozgalmat, akkor nyilván lenne képviselője ebben a hatalomban. A VSZL képviselői bejelentették, hogy a kisebbségi jogok nagybecskereki megsértéséről tájékoztatják a nemzetközi intézményeket. Kecskés István Magyar Szó, december 22., 6. December 23. [11:19] Karácsonyi segítség az,,új temerini fiúknak Immár kereken két hónapja raboskodnak vizsgálati fogságban azok a temerini, óbecsei és adai magyar fiatalok, akik egy zavaros hátterű csetepatéba keveredtek a temerini éjszakában. Bár súlyos sérüléseket ők szenvedtek, láncoktól, öklöktől és sörösüvegektől, sőt még a rendőrséget is ők riasztották, mégis náluk tartottak másnap házkutatást, és őket zárták előzetes fogságba. A média egy része igyekezett a kocsmai verekedést valami szörnyű fegyveres nacionalista támadás mítoszával beborítani, mégis a vádak sorra dőlnek meg. 302

303 Nemrégiben készült el a fegyverszakértő vizsgálatának eredménye, melyben az egyik temerini fiatalnál talált, katonai boltban vásárolt és összehegesztett puskadarabok fegyver státusát nevetségesnek minősítette. Az egyéb, hatóságok által begyűjtött tárgyi bizonyítékok, a magyar feliratú pólók vagy a középiskolás német tankönyv sem fognak majd igazi terhelő bizonyítékkal bírni. Ennek ellenére mégis a hűvös cella az, ami osztályrészük maradt, a legmeghittebb vallási és családi ünnephez közeledvén is. A Magyar Remény Mozgalom (MRM) tagjai ezért lehetőségeikhez és forrásaikhoz mérten gyűjtést szerveztek a fiúk számára, és az összegyűlt pénzösszeget börtönköltségekre utalták át, remélve ezzel, hogy enyhíthetnek a zord börtönkörülményeken a karácsony közeledtével. Az MRM Elnöksége karacsonyi-segitseg-az-uj-temerini-fiuknak December 24. [17:07] Megvertek egy magyar fiút Szabadkán Újabb magyarverés történt Szabadkán, adta hírül a helyi média. A Pannon RTV úgy tudja, hogy ezúttal egy 24 éves fiatalember lett a támadások áldozata. A támadók azt mondták, azért verik meg, mert hallották, hogy magyarul beszél. 303

304 Az áldozat szombat (december 22-én) hajnalban kiszállt egy taxiból, elköszönt a barátaitól, és elindult hazafelé. Ekkor két, ittasnak tűnő fiatal férfi követte, majd rátámadt. A Pannon RTV szerkesztőségét az áldozat anyja kereste fel, ő mesélte el először a történetet. Ezután ellátogattak a fiatal férfihoz is. Ő viszont nem vállalta arcát a kamera előtt. Azt mondja, attól fél, hogy televíziós szereplése megzavarhatja a nyomozást. Az áldozat elmondta: Két, kb. velem egyidős fiatalember jött utánam. Én nem jöttem el túlságosan messze arról a pontról, ahol kiszálltam a taxiból. Mentem egy 10 métert, és akkor támadtak rám. Ők azt mondták, hogy azért, mert hallották, hogy magyarul beszélek. Megpróbáltak lefogni, én védekeztem, igazából az alkalmat kerestem, hogy meg tudjak szökni. A két támadó nem engedte elmenekülni. Az orrából és a szájából is folyt a vér, a hasát is meg akarták rúgni, de a combján találták el, többször is. A szeme tájékán véraláfutás keletkezett. Végül az egyik támadó rúgás közben elesett ezt használta ki az áldozat, hogy elmenekülhessen. Az áldozatot a szabadkai Közkórházban látták el, majd rövidesen hazaengedték. Azt mondanám bárkinek, hogy akármiért támadják meg, próbálják az ilyen helyzeteket elkerülni. Ne járjanak egyedül haza, próbáljanak csoportban járni és vigyázzanak magukra. Figyeljenek oda a zűrös arcokra, mert ez bárhol előfordulhat, bárkivel mondja a fiú. A rendőrség még nem találta meg a támadókat. Az elkövetők év körüli fiatalemberek. Az egyik 175 cm magas, testesebb, a másik 180 cm magas, vékonyabb testalkatú férfi volt, közli a Pannon RTV. Megvertek-egy-magyar-fiut-Szabadkan.html * A dátumok az események történésének idejét jelölik. Amennyiben ezek megállapítása nem volt lehetséges, az írásnak a sajtóban való közzétételének napját jelentik. 304

305 MELLÉKLET 1. A vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményei Felhívás a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez Abból a megállapításból kiindulva, hogy a vajdasági magyar közösség demográfiai, gazdasági és foglalkoztatási helyzete a október 5-i, önmagát demokratikusnak nevező hatalomátvétel után is tovább súlyosbodott (a októberi népszámlás adatait a lakosság nemzeti összetételéről még mindig nem tették közzé), visszaesett a gyermekvállalás, a fiatal és képzett lakosok elvándorlása pedig fokozódott, ami miatt a lakosság elöregedése is egyre kifejezettebb; Vajdaságban a munkanélküliek száma meghaladta az eddigi példa nélküli 27 százalékot, az itteni magyarok között a foglalkoztatás nélküliek száma pedig még ennél is jóval nagyobb; 305

306 a magyarok mind jobban kiszorulnak a döntéshozatali szervekből (pl. Nagybecskereken és Újvidéken), ami sérti a nemzeti kisebbségeknek a képviseletre és a döntéshozatalban való arányos részvételhez való jogát, de a vállalkozók közül is sokan, elveszítik termőföldjüket, ingatlanaikat, ami csak növeli a közösség elszegényedését; a vajdasági magyar pártok sikertelenül szerepeltek a évi választásokon. Nincs közöttük egyetértés a közösség alapvető kérdéseinek rendezésében; a fentiek miatt a közösségen egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a depresszió és a letargia. Mi, alulírott vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetői, valamint magánszemélyek, az Újvidéken szeptember 27-én megtartott értekezlet részvevői, felelősséget érezve önmagunk és gyermekeink jövője iránt, az alábbiakat követeljük: 1. Olyan munkahelyteremtő intézkedések megtételét, amelyek csökkentik a munkanélküliséget, biztosítják a tisztességes keresetet és megélhetést, növelik a gyermekvállalás lehetőségét, valamint a fiatal és képzett lakosoknak a szülőföldön való maradását. 2. Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, területi és személyi elvű autonómiát. A nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az eddigi tapasztalatok alapján való mielőbbi módosítását, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát, felruházná döntéshozatali joggal és hozzájárulna az érdekeinek megfogalmazásához és hatékony képviseletéhez. Ezt követően új, demokratikus nemzeti tanácsi választások megtartását, az állam által elkészített és kezelt teljes választói névjegyzék alapján, olyan választási rendszer alkalmazásával, amely figyelembe venné a lakosság területi megoszlását. 3. Szerbia valódi decentralizálását és EU-kompatibilis régiókra (nem statisztikai) való átszervezését. A régiók kialakításánál vegyék figyelembe a gazdasági, földrajzi, etnikai és más elveket. A délvidéki magyarság tömbben élő része egy közigazgatási egységben, régióban legyen. A közigazgatási reform részeként létre kell hozni 306

307 a szubszidiaritás elve alapján működő települési önkormányzatokat. A Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítását, beleértve a törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkört is. 4. A szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti helyek beépítését a választási törvénybe, az arányos részvételt a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint a belügyi hatóságokban minden szinten. Új törvény meghozatalát a népképviselők választásáról, amely lehetővé teszi a listákra és az egyénekre való szavazást is, minek alapján mindegyik jelölt, aki legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási eljárásba kerül. 5. Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletnek a megváltoztatását és a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését. 6. A községi bíróságok visszaállítását Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Temerinben, Topolyán és Zentán. A bíróságok és ügyészségek dolgozóinak nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát és a nemzetiségiek arányos foglalkoztatásának biztosítását a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi szervekben, közvállalatokban és hivatalokban, valamint a magyar nyelv hivatalos használatának biztosítását ezekben a szervekben, valamint egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát. 7. Magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig, a magyar lakosság érdekei alapján, figyelembe véve a szülők állásfoglalását. Magyar csoportok beindítását az Újvidéki Egyetemen. A szerb iskolaközponthoz tartozó tordai és magyarittabéi általános iskola önállósulását. A szerb mint nem anyanyelv oktatásának átszervezését, a tankönyvek korszerűsítését és a nemzeti közösségeket megbélyegző tartalmak törlését. 8. A sajtó szabadságát és a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatás biztosítását. 307

308 9. A szabadkai Népszínház és az újvidéki Európa Kollégium befejezése végső időpontjának meghatározását, mert még csak nem is látszik, mikor kerül erre sor. 10. A kollektív bűnösség elvének törlését a október 6-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényből. 11. A szerbiai parlament fogadjon el nyilatkozatot, amely elítéli az 1944/45-ös délvidéki, a magyarokat érintő vérengzéseket, kinyilvánítja a bocsánatkérést, biztosítja az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát. Tegye lehetővé a második világháború áldozatainak emlékmű emelését minden helységben, ahol tömegsír van, a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, segítse az említett események kutatását, valamint tegye lehetővé a besúgók névsorához való hozzáférést, és indítson eljárást az atrocitások életben lévő elkövetői ellen. 12. Állami irányítással ne kerüljön sor a többnyire Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre való költöztetésére, mivel az még jobban megbontaná a lakosság etnikai arányait, és rontaná a közbiztonságot. 13. A szerb kormány biztosítsa végre az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását és a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását, mindennemű hovatartozástól függetlenül, valamint a temerini elítéltek szabadon bocsátását, akik aránytalanul magas börtönbüntetésben részesültek. 14. Az őshonos magyar nemzeti kisebbség említett kérdéseit vegyék figyelembe és kérjék számon Szerbia európai integrációs csatalakozási tárgyalásai során. A térség, valamint Európa népei történelmi megbékélése és a vajdasági magyar nemzeti közösség helyzetének megnyugtató rendezése érdekében, szükségesnek tartjuk a szerb magyar, illetve magyar szerb kapcsolatokat terhelő kérdéseknek a tagjelölti státus megszerzése előtti megnyugtató módon való rendezését. 15. A fenti követelések megvalósításáért való határozott kiállást minden szinten figyelemmel kísérjük és számon kérjük a magyar képviselőktől. 308

309 Ezeket a közösen megfogalmazott álláspontjainkat eljuttatjuk a belföldi és külföldi sajtónak, Ivica Dačić szerb kormányfőnek, Stefan Fülének, az Európai Bizottság bővítési biztosának, Jelko Kacinnak, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének, az anyaországi vezetőknek és az Európai Unió magyar képviselőinek. Újvidék, szeptember 27. Pártok Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Temerin, elnök Csonka Áron, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Ada, elnök László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom, Szabadka, elnök Rácz Szabó László, Magyar Polgári Szövetség, Zenta, elnök Civil szervezetek Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, Újvidék, mgr. Bozóki Antal, elnök Barangoló Civil Szervezet, Zenta, Miklós Éva, elnök Horizont Dél-bácskai és Szerémségi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége, Újvidék, Bátori József, elnök Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület, Újvidék, Papp Ferenc, elnök Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat, Topolya, Kovács László elnök Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, Újvidék, Matuska Márton, elnök Újvidéki Magyar Olvasókör, Újvidék, Matuska Mária, elnök Újvidéki Polgári Daloskör, Újvidék, Papp Ferenc, alelnök Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Újvidék, Nagy Margit, elnök Magánszemélyek Bálint István újságíró, Újvidék Margit Zoltán kertészmérnök, Csóka Magyari Karolina okl. jogász, Újvidék Muhi Béla tanár Újvidék Rontó B. Judit mgr., tanárnő, Torda Szabó Angéla újságíró, Csantavér Zavarkó Sándor mgr., Újvidék 309

310 Megjegyzés azonossaganak_megrzeseert A Felhívás nyitott további aláírók számára, akik a tartalmával egyetértenek. for the maintenance of the national identity of the Hungarian minority community in Vojvodina A dokumentumot április 2-áig 235-en írták alá. azonossaganak_megrzeseert 310

311 2. Osnovni zahtevi za očuvanje nacionalnog identiteta i razvoja mađarske zajednice u Vojvodini Poziv predstavnicima mađarske zajednice u Vojvodini, čelnicima zemlje matice i poslanicima mađarske nacionalnosti u Evropskom parlamentu Polazeći od konstatacije da je demografski i ekonomski položaj, kao i stopa nezaposlenosti vojvođanskih Mađara i nakon samozvane demokratske promene vlasti 5. oktobra godine se još više povećala (podaci popisa stanovništva iz oktobra godine o nacionalnoj strukturi stanovništva još nisu saopšteni), a povećan je odlazak mladih i obrazovanih stanovnika, zbog čega je sve izraženije i pogoršanje starosne strukture stanovništva; broj nezaposlenih u Vojvodini prešao je 27%, za šta do sada nije bilo primera, a nezaposlenost u redovima ovdašnjih Mađara znatno je veća i od ove stope; Mađari se sve više istiskuju iz organa odlučivanja (na primer, u Zrenjaninu i u Novom Sadu), čime se krši pravo nacionalnih manjina na srazmerno učešće u predstavničkim organima i u odlučivanju, ali i iz redova privrednika i preduzimača, gube svoju 311

312 zemlju, svoje nekretnine, što samo povećava osiromašenje ove zajednice; da su stranke vojvođanskih Mađara neuspešno učestvovale na izborima godine. Među njima nema saglasnosti o rešavanju osnovnih problema zajednice; uzimajući u obzir da se, zbog napred navedenog, unutar mađarske zajednice sve više preovladava razočaranost, depresija i letargija; Mi, niže potpisani rukovodioci partija i civilnih ogranizacija vojvođanskih Mađara, kao i pojedinci, učesnici sastanka u Novom Sadu, 27. septembra godine, osećajući odgovornost prema sebi i budućnosti naše dece, zahtevamo: 1. Preduzimanje mera za obezbeđenje radnih mesta, koje će smanjiti nezaposlenost, obezbediti pristojnu zaradu i pristojan život, povećanje nataliteta, kao i ostajanje mladih i obrazovanih stanovnika na svojim mestima rođenja; 2. Da Srbija vojvođanskim Mađarima obezbedi punu nacionalnu autonomiju, na teritorijalnom i personalnom principu. Da, što je pre moguće, izvrši izmenu Zakona o nacionalnim savetima, na osnovu dosadašnjih iskustava, koja će obezbediti stvarnu političku samoupravu nacionalnih manjina, kao i njihovo pravo odlučivanja, doprineti formulisanju njihovih nacionalnih interesa i efikasnom ispoljavanju tog interesa. Nakon toga, održavanje novih izbora za članove nacionalnih saveta, na osnovu potpunog biračkog spiska, koji će sastaviti i održavati državni organi, primenjujući takav izborni sistem, koji će uzeti u obzir teritorijalni raspored stanovništva. 3. Stvarnu decentralizaciju Srbije i njenu reorganizaciju na EU kompatibilne (a ne statističke) regije. Prilikom utvrđivanja regija potrebno je uzeti u obzir ekonomske, geografske, etničke i druge principe. Mađari u Vojvodini, koji žive u naseljima u kojima čine većinu, treba da budu u jednoj upravnoj celini, regiji. U okviru reforme javne uprave potrebno je osnovati lokalne samouprave na nivou naselja, koje će funkcionisati na principu supsidijarnosti. 312

313 Vojvodini treba obezbediti suštinsku autonomiju, uključujući i sudsku, zakonodavnu i izvršnu vlast. 4. Da se, u skladu sa Ustavom Republike Srbije, u Zakon o izboru narodnih poslanika uvede princip zagarantovanih poslaničkih mesta za nacionalne manjine, njihova srazmerna zastupljenost u organima odlučivanja, javne uprave, pravosuđa, u javnim preduzećima, kao i u organima unutrašnjih poslova na svim nivoima. Donošenje novog izbornog zakona, koji bi omogućio glasanje na liste političkih partija i na pojedince, na osnovu kojih bi pravo na rangiranje sa liste ostvarili kandidati koji bi dobili najmanje 2000 glasova. 5. Da se stavi van snage uredba o priključenju Ade, Sente i Kanjiže Severnobanatskom upravnom okrugu, koja podstiče asimilaciju, te vraćanje ove tri opštine u njihovo prirodno etničko, ekonomsko, kao i geografsko okruženje, u Severnobački upravni okrug. 6. Ponovno uspostavljanje opštinskih sudova u Adi, Bačkoj Topoli, Bečeju, Čoki, Kanjiži, Senti i Temerinu. Objavljivanje podataka o nacionalnom sastavu sudova i tužilaštava, kao i obezbeđenje srazmerne zastupljenosti Mađara u pokrajinskim i opštinskim organima uprave i pravosuđa, u javnim preduzećima i službama, kao i obezbeđenje službene upotrebe mađarskog jezika u ovim organima, te donošenje novog zakona o službenoj upotrebi jezika i pisma. 7. Uspostavljanje obrazovnog sistema na mađarskom jeziku, od predškolske ustanove do fakulteta, u skladu sa interesima mađarskog stanovništva, uzimajući u obzir stavove roditelja. Pokretanje studijskih grupa na mađarskom jeziku na Univerzitetu u Novom Sadu. Osamostaljenje osnovnih škola na mađarskom jeziku u Novom Itebeju i Tordi, a koje pripadaju školskom centru na srpskom jeziku. Reorganizaciju nastave srpskog jezika kao nematernjeg, osavremenjavanje udžbenika i brisanje sadržaja koji diskriminišu i stigmatizuju pripadnike nacionalnih manjina. 8. Slobodu štampe i obezbeđivanje informisanja, koje će biti nezavisno od političkih partija i Nacionalnog saveta Mađara. 313

314 9. Utvrđivanje krajnjeg roka završetka izgradnje Narodnog pozorišta u Subotici i novosadskog doma za učenike Evropa, jer se u ovom trenutku čak ni ne vidi krajnji rok završetka ovih objekata. 10. Brisanje principa kolektivne krivice iz Zakona o vraćanju oduzete imovine i obeštećenju, koji je usvojen 6. oktobra godine. 11. Usvajanje deklaracije od strane skupštine Srbije o osudi etničkog čišćenja i zločine 1944/45. godine nad vojvođanskim mađarskim stanovništvom, koje će sadržati izjavu izvinjenja i obezbediti pravo pijeteta i odavanja počasti. Omogućiti podizanje spomenika u svim mestima, u kojima postoje masovne grobnice, otvaranje tajnih dosijea i arhiva, pomoći istraživanje ovih događaja, kao i omogućiti pristup listama doušnika i informatora i pokretanje postupka protiv još živih počinilaca ovih zločina. 12. Da se uz pomoć države ne vrši naseljavanje azilanata vraćenih uglavnom iz zemalja Zapadne Evrope u one krajeve koje tradicionalno naseljavaju pripadnici nacionalnih zajednica, jer bi to dovelo do daljeg narušavanja etničke strukture i pogoršalo javnu bezbednost. 13. Da država konačno obezbedi efikasnu istragu incidenata na nacionalnoj osnovi i doslednu primenu propisa protiv učinilaca, nezavisno od nacionalne pripadnosti, kao i puštanje na slobodu zatvorenike iz Temerina, koji su osuđeni na nesrazmerno visoke zatvorske kazne. 14. Da se spomenuti problemi autohtone mađarske manjine u Srbiji uzmu u obzir prilikom pregovora i da se zatraži njihovo rešavanje u procesu pridruživanja i evropske integracije Srbije. U interesu istorijskog pomirenja naroda Evrope i prihvatljivog načina regulisanja položaja mađarske nacionalne manjine, potrebno je da se pitanja koja opterećuju srpsko-mađarske, odnosno mađarsko-srpske odnose na prihvatljiv način reše još u fazi dobijanja statusa kandidata članice EU. 15. Sa pažnjom ćemo pratiti zalaganja predstavnika vojvođanskih Mađara za odlučno ostvarivanje ovih stavova na svim nivoima i tražiti odgovornost za njihovo sprovođenje. 314

315 Ove zajednički usvojene stavove ćemo dostaviti medijima u zemlji i inostranstvu, predsedniku Vlade Srbije Ivici Dačiću, komesaru za proširenje EU Štefanu Fileu, izvestiocu Evropskog parlamenta o Srbiji Jelku Kacinu, predstavnicima organa vlasti u zemlji matici, kao i poslanicima mađarske nacionalnosti u Evropskom parlamentu. U Novom Sadu, 27. septembra godine Partije Andraš Agošton, Demokratska partija vojvođanskih Mađara, predsednik Aron Čonka, Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara, predsednik Balint Laslo, Pokret mađarske nade, predsednik Laslo Rac Sabo, Građanski savez Mađara, predsednik Civilne organizacije Argus, Civilno udruženje vojvođanskih Mađara za zaštitu prava nacionalnih manjina, Novi Sad, mr. Antal Bozoki, predsednik Civilna organizacija Barangolo, Senta, Eva Mikloš, predsednica Savez civilnih organizacija Mađara Južne Bačke i Srema Horizont, Novi Sad, Jožef Batori, predsednik Udruženje za negovanje tradicija i zaštitu spomenika kulture Nađ Šandor, Novi Sad, Ferenc Pap, predsednik Društvo za negovanje tradicija i etnografiju Nađapati Kukac Peter, Bačka Topola, Kovač Laslo, predsednik Novosadsko mađarsko udruženje za pomoć učenika i studenata, Novi Sad, Marton Matuška, predsednik Novosadski mađarski čitalački krug, Novi Sad, Maria Matuška, predsednica Novosadsko građansko društvo Daloskör, Novi Sad, Ferenc Pap, potpredsednik Udruženje prosvetnih radnika Mađara u Vojvodini, Novi Sad, Margit Nađ, predsednica Pojedinci Ištvan Balint, novinar, Novi Sad Zoltan Margit, ing. povrtarstva, Čoka Karolina Mađari, dipl. pravnik, Novi Sad 315

316 Bela Muhi, profesor, Novi Sad mr., Judit Ronto B. profesor, Torda Angela Sabo, novinar, Čantavir mr. Šandor Zavarko, Novi Sad Napomena Poziv je otvoren za sve koji se slažu sa njegovom sadržinom i žele da ga potpišu u znak podrške: for the maintenance of the national identity of the Hungarian minority community in Vojvodina Dokument je do 2. aprila godine potpisalo 235 lica. 316

317 3. The basic requirements for the maintenance and development of the national identity of the Hungarian minority community in Vojvodina Public summons to the Hungarian minority representatives, to the leaders of the mother country and to the Hungarian members of the European Parliament The following facts could be stated concerning the Hungarian minority community in Vojvodina: the demographic and economic situation and the unemployment rate of the Hungarian minority community in Vojvodina has been deteriorating (even after the so-called democratic takeover in October 5, 2000) the results of the October 2011 census concerning the nationality structure and distribution have not been published yet, while the birth rate is decreasing, more and more young and educated people are moving abroad which consequently leads to the fact that the Hungarian minority population is growing old; in Vojvodina the unemployment rate exceeded the so far unprecedented 27 percent, and the unemployment rate among the Hungarian minority people is even significantly higher; 317

318 fewer and fewer representatives of the Hungarian minority community are in charge of decision making in the significant decisionmaking organizations (for instance, in Zrenjanin and Novi Sad) which threatens their right for the proportional representation and equal opportunity in decision making, the fact that more and more Hungarian contractors loose their real estates and arable land property increases the impoverishment of the community; the Hungarian minority political parties were unsuccessful on the 2012 Serbian elections and also there is a lack of agreement among them concerning the most vital political and social questions referring to their community; As a result of the above mentioned serious problems, the Hungarian minority community in Vojvodina is increasingly ruled by despair, depression and lethargy. As we the undersigned leaders of the Hungarian minority political parties, civil organizations and individuals who took part on the September 27, 2012 meeting, feel responsible for not only our but our children s future, we demand: 1. Taking political actions against high unemployment rates including investments that will create new and secure jobs as well as provisions for creating better living conditions that would encourage the young members of the Hungarian minority community to stay in their birthplace to live, work and establish a family; 2. From the Serbian government the full-scale national, territorial and personal autonomy of the Hungarian minority living in Vojvodina; based on our experience, there is a need for the modification of the Law on the National Councils to enable the real political selfgovernance of the national minorities in Serbia; as a next step, new democratic national council elections should be hold, based on the register of voters made and kept by the Serbian government, while taking into account the territorial distribution of the population; 3. Not only the final decentralization of Serbia but its division into regions by taking into consideration economic, geographic, ethnic and other vital principles on the pattern similar to the 318

319 EU; the Hungarian minority community in Vojvodina where creating majority should live in one administrative district; as a part of the public administration reform, in accordance with the principle of subsidiarity township municipalities should be established; the complete restitution of the self-governing system of the Autonomous Province of Vojvodina, including legislative, executive and judicial jurisdiction. 4. The integration of the MP places for the representatives of national minorities assured by the Constitution of Serbia into the electoral law; the assurance of the proportional representation of minority Hungarians in the decision-making, administrative and judicial institutions on all levels; the enactment of a new law on the election process of the MPs, which makes voting for individuals and political lists equally possible and where every candidate receiving, at least, 2000 votes is entitled to be ranked; 5. The modification of the assimilation encouragement regulation about the annexation of Ada, Senta and Kanjiza to the territory of northern Banat; 6. The restoration of the municipal courts in Ada, Čoka, Kanjiža, Bečej, Temerin, Bačka Topola and Senta and the publication of the data concerning the national distribution of the employees at administrative workplaces; the right for the use of the Hungarian language during office routine in the administrative organizations and the enactment of a law on the official language and letter use; 7. The establishment of: a separate Hungarian education system from kindergarten to university based on the needs of the Hungarian minority population and taking into account the opinion of the representatives of the Hungarian minority parents; Hungarian mother tongue groups and courses at the University of Novi Sad; the independence of the primary shools in Torda and Novi Itebej presently belonging to the Serbian school centre; 319

320 a new syllabus for teaching the state language (Serbian) as a non-mother tongue for the Hungarian mother tongue students. Also there is a strong need for the modernization of the existing language teaching course books and an erasure of any content referring to the condemnation of the national minorities; 8. The liberty of the press, being independent both of the political parties and the Hungarian National Council; 9. Specification of a deadline for finishing the construction works of the National Theatre in Subotica and the Europe Student Hostel in Novi Sad; 10. Abolishment of the collective guilt decree from the October 6, 2011 Law on Property Restitution and Compensation; 11. From the Serbian Parliament to adopt a declaration against the massacre concerning Hungarians in Vojvodina, to officially apologize and to provide the opportunity for the worthy commemoration; allow the erection of monuments for the victims of World War II in every settlement with mass graves, the re-opening of secret files and archives to help research on the war events as well as to allow access to the list of informants and to institute proceedings against the perpetrators of the atrocities alive; 12. Putting an end to the settling of deported people mainly from Western Europe into the territories inhabited by the Hungarian minority community, because it would not only change the ethnic proportion of the population but would also make the public security worse; 13. From the government of Serbia to ensure the effective investigation of the ethnic-based incidents and to consistently apply the law regardless of any affiliation against the perpetrators, as well as the release of the Temerin prisoners, to those, who got unproportionally high, prison punishment; 320

321 14. Taking into account the above mentioned issues of the native Hungarian minority and discuss them in the phase of the negotiations on Serbia s European integration; we consider the adequate settlement of the most crucial questions in the Serbian- Hungarian, Hungarian-Serbian relations before Serbia becomes a candidate member state; 15. We the undersigned leaders of the Hungarian minority political parties, civil organizations and individuals are going to monitor and call the Hungarian members of the Parliament to account for holding the brief and the realization of the above mentioned demands. The aforesaid public summons will be sent to the Serbian and overseas press in Serbia and abroad, to Ivica Dačić, the Prime Minister of Serbia, to Štefan Füle, Europen Comissioner for Enlargement and European Neighbourhood Policy, to Jelko Kacin, Member of the European Parliament and rapporteur on Serbia s accession to the European Union, to the leaders of the mother country and to the Hungarian members of the European Parliament. Novi Sad, September 27, Political parties András Ágoston, Hungarian Democratic Party Vojvodina (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), president Áron Csonka, Democratic Community of the Hungarians in Vojvodina (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége), president Bálint László, Hungarian Hope Movement (Magyar Remény Mozgalom), president László Rácz Szabó, Hungarian Civil Association (Magyar Polgári Szövetség), president Civil Organisations Árgus Civil Assotiation for the Minority Rights of the Hungarians in Vojvodina (Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület), mgr. Antal Bozóki, president 321

322 Barangoló Civil Organisation Zenta (Barangoló Civil Szervezet, Zenta), Éva Miklós, president Horizont The Union of the Hungarian Southern-Bacska and Srem Civil Organisations (Horizont Dél-bácskai és Szerémségi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége), József Bátori, president Nagy Sándor Assosiation of Monument and Tradition Protection, (Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület), Ferenc Papp, president Nagyapáti Kukac Péter Association of Hungarian Tradition Protection and Ethnography Research (Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat Topolya), László Kovács president Student Fund Association Novi Sad (Újvidéki Diáksegélyező Egyesület), Márton Matuska, president Hungarian Reader Association (Újvidéki Magyar Olvasókör), Mária Matuska, president Novi Sad Civil Choir (Újvidéki Polgári Daloskör), Ferenc Papp, vicepresident Association of Hungarian Pedagogues of Vojvodina, (Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete), Margit Nagy, president Individuals István Bálint, journalist, Novi Sad Zoltán Margit, horticulturist, Csóka Karolina Magyari, lawjer, Novi Sad Béla Muhi, professor, Újvidék Judit Rontó B., mgr., teacher, Torda Angéla Szabó, journalist, Csantavér Sándor Zavarkó, mgr., Novi Sad Comment Individuals who agree with the content of the above public summons may feel free to sign it on the following link: for the maintenance of the national identity of the Hungarian minority community in Vojvodina Till april 2 th, this document was signed by 235 people. 322

323 4. A Szerbiáról szóló jelentés elfogadása a vajdasági magyaroknak is kedvez Az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága által Strasbourgban elfogadott Szerbia-jelentés a vajdasági magyarság számos időszerű problémáját is megemlíti. Schöpflin György néppárti árnyék-jelentéstevő és Gál Kinga, a külügyi bizottság póttagja áttörésnek tekinti, hogy közös módosító indítványaikat sikerült nagy többséggel elfogadtatni, így a vajdasági magyarság számos időszerű problémája hangsúlyosan szerepel a dokumentumban. A Vajdasági Magyar Szövetséggel egyeztetve kidolgozott javaslatoknak köszönhetően a jelentésben megnevezték a Vajdaság régiót. A dokumentumba bekerült az utalás a tartomány autonómiáját és költségvetését megnyirbáló kormányzati intézkedésekre. Az EP Szerbia-jelentése útmutató a demokratikus Szerbia irányába, elengedhetetlen feltételekkel a kisebbségi jogok iránt hangsúlyozta Schöpflin György a szavazást követően. Fontosnak nevezte, hogy a dokumentumban minden olyan lépést megnevezzenek, amely hátrányosan érinti a szerbiai kisebbségek így a vajdasági magyarok jogait. Az EP előreláthatólag a márciusi plenáris ülésen fog szavazni a jelentés végleges szövegéről. (MTI) A-Szerbiarolszolo-jelentes-elfogadasa-a-vajdasagi-magyaroknak-is-kedvez.html, február 7. [17:50] 323

324 5. Magyarverések: Az EP emberi jogi bizottságot küldhet Szerbiába Megdöbbenést keltettek azok a híradások, melyek a vajdasági magyarellenes atrocitások folytatódásáról szólnak. A múlt héten, Szabadkán garázda szerb fiatalok egy népes csoportja bokszeres-csavarhúzós támadást intézett védtelen magyar fiatalok ellen. Péntek hajnalban a bánsági Tordán egy idős magyar házaspár lakásába törtek be ismeretlenek, pénzüktől és ékszereiktől fosztva meg őket. Az új temerini fiúk néven elhíresülő esetre Bozóki Antal ügyvéd hívta fel a figyelmet. A tavaly októberben erőszakos támadást szenvedett adai, óbecsei és temerini ifjak ellen olyan koncepciós per van készülőben, mely futni hagyja a szerb tetteseket, s melynek tárgyalására ugyanazt a Zdenka Stakić bírónőt nevezték ki Újvidéken, aki a temerini fiúkat annak idején példátlan részrehajlással 61 évi rekord börtönbüntetésre ítélte. A megelőző és az itt felsorolt erőszakos cselekmények méltán háborítják fel és indítják cselekvésre szerbiai és nemzetközi magyar közösségünk felelős képviselőit és szervezeteit. A vajdasági magyar politikai pártok és civil szervezetek szeptember 27-i Közleményük- 324

325 ben egyebek mellett azt követelik, hogy: A szerb kormány biztosítsa végre az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását és a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását, mindennemű hovatartozástól függetlenül, valamint a temerini elítéltek szabadon bocsátását. Az azóta szabadon engedett két temerini fiú, Horváth Árpád és Szakáll Zoltán az újvidéki bírósághoz intézett petíciójukban szállnak síkra továbbra is fogva tartott, másik három sorstársuk kiszabadítása érdekében. Az Emberi Méltóság Tanácsa szintén tovább folytatja erre irányuló erőfeszítéseit. Lomnici Zoltán elnök maga is aláírta a petíciót, szerzőivel pedig együtt tartott sajtóértekezletet a Vajdaságban. A Kárpát medencei Magyar Képviselők Fóruma múlt heti plenáris ülésén ugyancsak felemelte szavát megfélemlített délvidéki magyarságunk védelmében. Pásztor István VMSZ-elnök Ivica Dačić miniszterelnökkel tárgyalt szombaton a vajdasági közbiztonsági helyzetről. Csak remélni lehet, hogy a szerb kormányfő eleget fog tenni ez alkalommal elhangzott biztató ígéreteinek. Akárhogyan is volna, a mai napon Tőkés László európai képviselő közbenjárására Inese Vaidere litván EP-képviselő az EP Emberi Jogi Bizottságának (DROI) bővített elnökségi ülésén vetette fel a szerbiai magyarverések aggasztó kérdését, Barbara Lochbihler bizottsági elnök pedig támogatásáról biztosította a vajdasági magyarok helyzetének orvoslását. Február elején az erdélyi képviselő az EP plénumán szorgalmazta, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács Szerbia esetében a koppenhágai kritériumok értelmében kizáró jellegű csatlakozási feltételként érvényesítse a nemzeti kisebbségek védelmének követelményét. A DROI-bizottság mai gyűlésén egy szerbiai emberi jogi küldöttség kiküldését irányozta elő idén októberre, Szerbiába. Terv szerint ezt megelőzően egy bizottsági közmeghallgatásra is sor fog kerülni az európai csatlakozásra készülő ország emberi jogi helyzete tárgyában. 325

326 Emlékezetes, hogy a magyarok ellen elkövetett erőszakos cselekmények ügyében legutóbb 2005-ben Doris Pack német képviselőasszony vezetésével járt európai parlamenti tényfeltáró küldöttség Szerbiában [Forrás: Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája] Erdélyi Magyar Néppárt. magyarveresek-az-ep-emberi-jogi-bizottsagot-kuldhet-szerbiaba.html és Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, XI. évf., 39. szám, február

327 6. Az 1/2013-as számú MNT-ajánlás a magyar nemzeti közösség tagjait ért támadások és a közbiztonság romlása ügyére vonatkozólag (Molnár Edvárd felvétele) A Magyar Nemzeti Tanács a Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 10. szakasza 1. bekezdésének 14. pontja (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 72/2009), a Tanács Alapszabályának 16. szakasza (1.) bekezdésének a) és j) pontja és a 48. szakasz (1) bekezdése (elfogadva október 20-án H/56/2011 iratszám alatt) alapján a Magyar Nemzeti Tanács XXX. rendes ülésén, február 27-én meghozza A magyar nemzeti közösség tagjait ért támadások és a közbiztonság romlása ügyére vonatkozó ajánlását I. A Magyar Nemzeti Tanács ezen döntésével ajánlást tesz a Szerb Köztársaság Kormánya elnökéhez, a Szerb Köztársaság Kormánya alelnökéhez és a Szerb Köztársaság Igazságügyi és Államigazgatási Miniszteréhez. 327

328 II. A Magyar Nemzeti Tanács, mint a szerbiai magyarok demokratikusan megválasztott országos önkormányzata kötelességének érzi, hogy nyomatékkal hangot adjon aggodalmának annak kapcsán, hogy a folyamatosan növekvő erőszak, a közbiztonság általános romlása közepette egyre több fizikai és verbális támadás éri a vajdasági magyarokat. Az utóbbi hetek óbecsei, temerini, szabadkai és újvidéki erőszakos bűnesetei, amelyek sértettjei magyarok voltak, bizonytalanságot és félelmet keltenek a polgárokban. Méltányoljuk és támogatjuk azon politikai szervezetek erőfeszítéseit, különösen egyetlen parlamenti pártunk képviselőinek tevékenységét, amelyekkel megfékezni igyekszenek a felerősödő erőszakhullámot, mindazonáltal felhívjuk a bűnmegelőzésért és biztonságért felelős legmagasabb állami tisztségviselők figyelmét arra, hogy ezek a bűnesetek és incidensek a többnemzetiségű településeken, községekben és városokban különösen veszélyesek, és veszélybe sodorhatják az elmúlt években ezen a téren elért kétségtelen eredményeket, valamint a lassan előre araszoló kölcsönös szerb magyar megbékélést, közeledést. Meggyőződésünk, hogy ezeket a jelenségeket csakis közös erőfeszítésekkel, széles társadalmi összefogással tudjuk csak hatékonyan megelőzni és sikeresen orvosolni. Ebben a biztonsági és igazságügyi szerveknek kiemelt és megkerülhetetlen szerepe van, csakúgy mint a legmagasabb közjogi méltóságok jelképes megnyilatkozásainak. Ennek jegyében arra kérjük Önöket, hogy nyilatkozataikkal és tevékenységükkel arra sarkalják a társadalmat és elsősorban az állami hatóságokat, hogy a nemzetek közötti incidenseket, a nemzeti alapon elkövetett bűncselekményeket prioritásként kezeljék, szakszerűen és szervezetten foglalkozzanak azok megelőzésével, felderítésével és szankcionálásával, az egyenlőség elvének, a diszkrimináció tilalmának teljes tiszteletben tartásával. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az itteni magyar közvélemény, nem minden alapot nélkülözve, gyakran érzi azt, hogy az állami szervek nem mindig azonos szigorral szankcionálják a 328

329 nemzeti alapú incidenseket attól függően, hogy milyen nemzetiségű a sértett és milyen az elkövető-gyanúsított. Közös érdekünk, hogy Szerbia-Vajdaság minden polgára egyenrangúnak érezze magát és egyenlő védelmet élvezzen a hatóságok részéről, ebben a Magyar Nemzeti Tanács mindenben partnere lesz az államnak. III. Jelen ajánlás rendelkezéseiről a törvényes határidőn belül az illetékes szervek kiértesítésre kerülnek. IV. Jelen ajánlás az elfogadásának napján lép hatályba. Jelen ajánlás a Tanács hivatalos honlapján kerül közzétételre. MAGYAR NEMZETI TANÁCS Szabadka, Ago Mamužić u 11./II. Iratszám: A/1/2013 Kelt: február 27-én Ifj. dr. Korhecz Tamás elnök Várkonyi Zsolt jegyző 329

330 3. napirendi pont A Magyar Nemzeti Tanács Ügyrendjének 42. szakasza 1. bekezdésének 1. pontja alapján (elfogadva március 29-én H/5/2012 iratszám alatt) a Tanács elé terjesztem döntéshozatalra a fenti napirendi pontot. I N D O K L Á S A Magyar Nemzeti Tanács törvényes hatáskörei alapján, figyelembe véve azt a tényt, hogy a folyamatosan növekvő erőszak, a közbiztonság általános romlása közepette egyre több fizikai és verbális támadás éri a vajdasági magyarokat, kötelességének érzi, hogy nyomatékkal hangot adjon aggodalmának, és ajánlással forduljon a Szerb Köztársaság Kormánya elnökéhez, Szerb Köztársaság Kormánya alelnökéhez és a Szerb Köztársaság Igazságügyi és Államigazgatási Miniszteréhez. A fentiek alapján kérem a Tanácsot, hogy az előterjesztett javaslat áttanulmányozását követően támogassa az előterjesztést, a további bűnesetek és incidensek megelőzésének, illetve megakadályozásának biztosításának érdekében. A napirendi ponttal kapcsolatos előterjesztést a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatala elfogadhatónak tartja, és javasolja az ajánlás elfogadását és a címzettekhez való haladéktalan továbbítását. A Közigazgatási Hivatal elnöke, Várkonyi Zsolt s. k., aki az ülésen a Közigazgatási Hivatalt képviseli Előterjesztő Ifj. dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke s. k. 330

331 7. A Fidelitas petíciója az Amnesty Internationalnek (A fidesz.hu felvétele) A Szerbiában élő magyarok ellen az elmúlt hónapokban megszaporodtak az etnikai alapú támadások. A nemzetközi jogvédő szervezetek közöttük az Amnesty International részéről azonban csak hallgatást tapasztaltunk. Ez arra ösztönözte a Kárpát-medencei ifjúsági szervezeteinket, hogy petíciót fogalmazzunk meg és nyújtsunk át a legtekintélyesebb független jogvédő szervezetnek, az Amnesty Internationalnek, aggodalmainknak hangot adva. A bántalmazások ügyében eddig hangját nem hallató Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezetet és az állampolgári alapjogok védelmével foglalkozó, hasonló európai jogvédő egyesüléseket felkérjük, hogy az emberi jogokat következetesen védjék meg. Azonnali hatállyal kérjék számon, amennyiben a délvidékihez hasonló etnikai vagy más módon diszkriminatív indíttatású bűncselekmények történnek magyar származású emberekkel szemben. Szeretnénk, ha a magyar kisebbségekkel szembeni atrocitások ugyanolyan odafigyelést érdemelnének, mint bármely más kisebbségé. Szeretnénk, 331

332 ha a sokat idézett jogszabályok mögött nem veszne el az egyén, legyen az magyar vagy más, kisebbségben élő nemzetiségű. Felkérjük az Amnesty International képviselőit az európai integráció szellemének ártó, a magyar etnikumú polgárokkal szemben tanúsított diszkriminatív, emberi jogokat sértő bűncselekmények haladéktalan felderítésére és elfogultságtól mentes, objektív kivizsgálására. Elvárjuk, hogy egyenlő mérce alkalmazásával védjék meg a kisebbségi sorban élő embereket minden diszkriminatív lépéssel és jogsértéssel szemben, ahogyan azt az Európai Unió Alapjogi Chartája is leszögezi. Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés (21. cikk, Az Európai Unió Alapjogi Chartája). Lényeges és jelentős, hogy az olyan jogvédő szervezetek, mint az Amnesty International, tegyenek feljelentést ott, ahol még ez nem történt meg. Megkülönböztetés nélkül biztosítsanak kellő figyelmet az ártatlan áldozatoknak, hogy a félelem okán ne maradhasson büntetlenül a nyílt diszkrimináció egyetlen formája sem, legyen szó akár pszichikai fenyegetésről vagy fizikai bántalmazásról. Azoktól, akik az elmúlt hónapokban szinte minden fronton hevesen bírálták a Magyar Kormányt, azt kérjük, hogy ne alkalmazzanak kettős mércét. Ugyanolyan vehemenciával és elszántsággal emeljék fel szavukat az Amnesty International munkatársai az ilyen konkrét ügyeknél, mint ahogyan azt Magyarországgal szemben oly sokszor megtették. Bízunk benne, hogy a szükséges lépéseket ebben és az összes hasonló, magyar kisebbségeket érintő atrocitás tekintetében is megteszik a jövőben. A petícióhoz csatlakozó ifjúsági szervezetek Fidelitas (Magyarország) Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (Horvátország) Ifjúsági Keresztyén Egyesület (Erdély) 332

333 Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (Magyarország) Irány Csoport (Magyarország) Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (Kárpátalja) Magyar Ifjúsági Értekezlet (Erdély) Magyar Ifjúsági Közösség (Felvidék) Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (Erdély) Magyar Ifjúsági Tanács (Erdély) Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Ifjúsági Tagozat (Délvidék) Vajdasági Magyar Diákszövetség (Délvidék) Via Nova ICS (Felvidék) Budapest, március

334 8. Fideszes javaslatok a nyilatkozatban A vajdasági magyarok jogaiért szálltak síkra az EP-képviselők Az EP és a szerb képviselők is fontosnak tartják a vajdasági magyarok jogainak érvényesülését, az utóbbi időben elszaporodott etnikai jellegű incidensekkel kapcsolatban a nyilatkozat felszólítja a hatóságokat, hogy azokat minden részletre kitérően vizsgálják ki. Az Európai Parlament és a szerb parlament hetedik, kétnapos együttes ülését tartották [2013. március 18-án és 19-én B. A.] Brüszszelben. Az értekezlet közös nyilatkozat elfogadásával ért véget, amelybe belekerült több, Gál Kinga és Schöpflin György fideszes képviselők által javasolt, a vajdasági magyar közösséget érintő módosító indítvány is. A két fideszes politikus sikerként könyveli el, hogy a parlamenti delegációk közösen fogadták el a vajdasági magyarokra is vonatkozó nyilatkozatot. A szöveg felhívja a hatóságokat a restituciós és rehabilitációs törvények hatékony és diszkriminációmentes alkalmazására, továbbá arra, hogy a nemzeti tanácsok kompetenciáját ne csökkentsék, és hogy kielégítően rendezzék a Vajdasági Autonóm Tartomány alkotmányos helyzetét. Az utóbbi időben elszaporodott etnikai jellegű incidensekkel kapcsolatban a nyilatkozat felszólítja a hatóságokat, hogy azokat minden részletre kitérően vizsgálják ki, gyűjtsenek adatokat az etnikai jellegű bűncselekményekre vonatkozóan és biztosítsák a bírósági döntéshozatal előítéletektől és diszkriminációtól mentes működését. Schöpflin György kiemelte: Szerbiában a jogbiztonság, a kiszámítható intézményi működés, a depolitizált törvények uralma a legfontosabb feltételei a kisebbségek védelmének. Ezen feltételek nélkül a kisebbségek folyamatos bizonytalanságban és kiszámíthatatlan helyzetben lehetnek, ami a szerb társadalom egésze számára az együttélés nehézségeihez vezethet. A fideszes képviselő hangsúlyozta továbbá, 334

335 hogy a kisebbségeknek mindig is lesz kapcsolatuk az anyaország felé, legyenek kosovói szerbek, kosovói albánok, magyarországi szerbek vagy szerbiai magyarok, ezek az élő relációk nem hagyhatók figyelmen kívül a többség-kisebbség és az egész térség viszonyában sem. Schöpflin elmondta továbbá, hogy a hatalom dekoncentrációja nem ellentétes a demokráciával. Egy centralizált rendszer, bár átmenetileg szükséges lehet, középtávon azonban nem jeleníti meg a hatalom működését a polgárok mindennapjaiban. Tehát hátráltatja a demokráciát és a polgárok demokratikus kultúrájának kifejlődését figyelmeztetett a fideszes képviselő. Gál Kinga hangsúlyozta: nem elégség a szükséges jogszabályok elfogadása, amennyiben azok gyakorlatban nem teljesülnek, kiüresednek, vagy a törvény eredeti célja a jogi értelmezések útvesztőjében elveszik. Példaként említette a nemzeti tanácsok működésére vonatkozó jogszabályokat, vagy éppen a rehabilitációra és restitúcióra vonatkozó törvényeket, ahol a jogszabályok alapján még egy pozitív ítélet sem született. Gál Kinga felhívta a figyelmet a Vajdaságban ismét egyre gyakoribb magyarellenes incidensekre és az azt követő sok esetben diszkriminatív eljárásra is. Gál Kinga ezért szorgalmazta, hogy a Közös Nyilatkozat térjen ki ezen esetekre is. (MHO) fideszes-javaslatok-a-nyilatkozatban, március 19. és Az-EP-es-a-szerb-kepviselok-is-fontosnak-tartjak-a-vajdasagimagyarok-jogainak-ervenysuleset.html, március 19. [20:57] 335

336 9. AI: A szerb hatóságok biztosítsák a vajdasági magyarok védelmét Az Amnesty International (AI) azt kéri a szerb hatóságoktól, hogy biztosítsák a magyar nemzetiségűek védelmét olvasható a jogvédő szervezet kedden MTI-hez eljuttatott közleményében. A szervezet ugyanakkor üdvözli, hogy a szerb miniszterelnök és a vajdasági autonóm tartományi hatóságok elkötelezettek a magyar kisebbség jogainak garantálását illetően. Az AI emlékeztet arra, hogy március 13-án Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke találkozott Ivica Dačić szerb miniszterelnökkel, és felszólították a rendőrséget, hogy a tartományban tegyenek meg mindent a nemzetiségek és etnikumok közötti további erőszak megfékezésére. A felek abban is egyetértettek, hogy a nyomozások során az ilyen támadásokat gyorsabban kell kivizsgálni. A találkozóra azután került sor, hogy idén több olyan támadás történt, amelyek nemzeti vagy etnikai indíttatásúak lehettek. A szervezet megjegyzi, hogy az európai uniós csatlakozás feltételeként Szerbia köteles a kisebbségek jogainak védelmét biztosítani, ugyanakkor az AI szerbiai diszkriminációt vizsgáló kutatásai azt mutatják, hogy a hatóságok gyakran nem garantálják megfelelően a kisebbségek jogait. Elismerve a magyar nemzetiségűek ellen elkövetett vajdasági jogsértések súlyosságát, a szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy hasonló támadások értek szerbeket is, amelyek elkövetését magyar nemzetiségűeknek tulajdonítják októberében például két szerb férfit támadtak és sebesítettek meg szintén Temerinben, a támadók a jelentések szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai lehettek. Az Amnesty International arra ösztönzi a hatóságokat és mindkét nemzeti közösség vezetőit, valamint a magyarországi politikai pártokat, beleértve a Fideszt, valamint ifjúsági szervezetét, a Fidelitast is, 336

337 hogy tartózkodjanak a hangulatkeltő és kirekesztő nyilatkozatoktól, amelyek csak elmérgesítik a feszült helyzetet, és további támadásokat szíthatnak olvasható a szervezet közleményében, egyben arra bátorítja a megkülönböztetést tapasztaló magyar nemzetiségűeket, hogy forduljanak jogorvoslatért a megfelelő szervekhez, köztük a Vajdasági Ombudsman Hivatalához és a Belgrádban működő Esélyegyenlőségi Biztoshoz. Mint írják, a szerb alkotmány tiltja a kisebbségekkel szembeni diszkriminációt, és a szerb büntető törvénykönyv egyik cikke is elrendeli, hogy a hatóságok járjanak el a faj, bőrszín, nemzetiség, etnikai származás vagy más személyes tulajdonság alapján elkövetett bűncselekmények ellen, egyúttal büntethetővé teszi a rasszista diszkrimináció elősegítését, illetve az arra történő felbujtást. A szerbiai magyarok jogait védi továbbá a Nemzeti Kisebbségek Jogainak és Szabadságainak Védelméről szóló szerb törvény is. Március elején a Fidelitas demonstráció keretében petíciót adott át az Amnesty Internationalnek, kifogásolva, hogy a nemzetközi jogvédő szervezet nem emel szót a Szerbiában élő magyarok elleni etnikai alapú támadások ellen. Ágh Péter, a Fidelitas elnöke akkor azt mondta, fel kell emelni a szavunkat akkor, amikor embereket csak azért vernek meg, mert magyarul beszélnek. A politikus azt kérte az AI-től, nyújtson segítséget abban, hogy Szerbiában megszűnjenek a kisebbségek elleni atrocitások. AI-a-szerb-hatosagok-biztositsak-a-vajdasagi-magyarok-vedelmet.html, március 26. [16:30] 337

338 10. A Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációjának közleménye Tabajdi: A külhoni magyaroknak is legyen nemzetközi védelme! A kosovói szerb autonómiamodell hivatkozási alap lehet a jövőben A kosovói szerbeket nehéz helyzetükben az segíti, hogy a jogilag kötelező Ahtisaari-terv kormányukat a kisebbségi jogok betartására kötelezi. Továbbá az Európai Unió a kisebbségi jogok betartására nemzetközi garanciát jelent. Bárcsak a külhoni magyaroknak volna ilyen nemzetközi hivatkozási alapja és a jogaikat szavatoló nemzetközi intézmény a háttérben! A kosovói szerb közösség alakuló autonómiája a Kárpát-medencei magyarok számára is példa lehet mondta Tabajdi Csaba az EP Nemzeti Kisebbségügyi Integroupjának (Frakcióközi Munkacsoport) elnöke azon a brüsszeli tanácskozáson, amelyen a testület találkozott a kosovói szerbek képviselőivel. A találkozón számos európai parlamenti képviselő mellett szerbiai és kosovói szerb képviselők és a kosovói parlament alelnöke, Petar Miletić is részt vett. A Szerbia és volt tartománya közti tárgyalások jelenlegi állása szerint a kosovói szerbek helyzetének rendezésére létrehoznák a Kosovói Szerb Önkormányzati Szövetséget a kisebbségek által lakott telepü- 338